--KUPCSAV FELICIÁN

MIN. TAN .• A MAGYAR OKTATOFILMŰGY R!OGI HARCOSAES MŰVELÖjE. NYUGALOMBA VONULT !OS EBBOL AZ

ALKALOMBÓL A KORMÁNYZÓ A SIGNUMLAUDIS-SZAL TŰNTETTE KI

I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM .� SZERKESZn: LAJTA ANDOR. 1933. ÉVI MÁJUS HÓ 1

~111I11II1I11II1I11I11I11I!IHlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII'1I11I1I1I1I1I1II1I11I11II1I11II1I11II1I1I1I1I11I1I1I1II1II11I11I11II1I1I1II1I11I11I1I1I11II11I1I1I:1II1I1I1II1I1II1Ililllllll!1II1I1I1I11I11I1I1111II1II1I11I1I1II11I11II11I1I1I1I11I11II1I1I1II1II1I11I1I11I1I1I11I11II1I11I11I1I1I1I1I11I!/ •

AZ IDÉNY NAGY MAGYARFILMJE•••

"KISÉRTETEK uonATA"AZ IZGALMAK VIGJÁTÉKA

BIRÓ LAJOS nyomán Karnagy ANGYAL LÁSZLÓfrta BÉKEFFI LÁSZLÓ Dfszletek S Z I R O N T A I L.RendezőLÁZÁR LAJOS Összeállította FELD GYÖRGYFelvételek EIBEN ISTVÁN Gyártási vezető GÁL ERNÖZene EISEMANN MIHÁLY Hangmérnök LOHR FERENCKÉSZÜLT A Segédrendezők : VINCZEHUNNIA FILMGYÁRBAN LÁSZLÓ és DÉNES ERVIN

SZEREPOSZTÁS:

~

Teddy __o Törzs JenőMary.__ __Röhh MarihaRobert __o __ o Ihász LajosMrs. Burns ___Gombaszögi EllaDr_ Stlrling .__ ___Beregi Oszhár~ulia .__ ___Ladomerszky M.Allomásfőnök Makláry ZoltánPrice Kertész Gábor

}Peth es Sándor

Nászutasok --- és Bodó leaElső utas Herczeg JenőMásodik utas Komlós VilmosSoffőr Turay (FTC)Rádióstiszt ___Balló ElemérKalauz _ Justh Gyula-BEMUTATTA A

ROYAL APOLLOÚRIASI SIKERREL!

A KISÉRTETEK VONATA tovább foly-tatJa diadalútját a vidéken: ed d Ig többekközött BelleSCSablln, G!lUlan, SZOlnOllOn, MISI101con,DebreCenben, stb.-ben zsúfolt házakat vonzott I

Kö'he'ő: "CITY" filmkölCSÖnzŐés kereSkedelmi társ. k. I.BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 36. TEL. 45-2-94.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOM Á NYOS FOLYÓIRAT

VI. ÉVFOLYAM. = 5. SZÁM. = 1933. MÁJUS 1.

CASTIGLIONE HENRIKm. kir. kereskedelmi tanácsos"

a budapesti Corso mozgóképseínház ügy-vezető igazgatója:

A VIDEKI FILMSZINHÁZAK AZ Új NEpSZÁMLÁLÁSTUKREBEN- GONDOLAT A NYUGDIJALAP MEGVALÖSITÁSÁRA-

r.;::::===:;:1 z 1930. évi népszámlálás leg-főbb adatainak publikálásaérdekes bepillantást engedazoknak a községeknek a10 év alatti lélekszámválto-

1111111111111111111111 zásaiba, amelyek bennün-ket fl. legkÖzvetlenebbül érintenek: ame-lyekben mozgóképszínház mükodik,

A demográfiai adatok természetesencsak részletképet nyujtanak ·abból a mo-zaikból, amely a népszámlálás teljes sta-tisztikájának tükrében adja vissza amozgóképszinházak súlyos helyzetét. Áma kutató szem előtt már ez a töredék isélesen világítja meg a sajnálatos irány-ban megváltozott viszonyokat,

A gazdasági válság egy benső népván-dorlásnak volt a forrása.

Az áramlást a vidék konjunktúra utá-ni kereskedelmi és ipari stagnációia indí-totta meg, amely az iparforgalmi mun-kásságot terelte a nagyobb városok, fő-leg Budapest felé, Ezt az áramlatot utóbbhatványozottan növelte az agrárkrízis,amely az őstermelés segítő családtagjai-nak és a földmíves-napszámosoknak a tö-megét sodorta ugyancsak 'főleg a fővá-ros és környéke felé. Budapest környé-kének az utolsó decenniumban való erős1etelepülési mozgalmában szerepe' voltmég a fővárosban az utolsó években erő-

Asen érzett lakáshiánynak is, amely a tár-sadalomgazdasági viszonyok változásávaligen sok embert szorított ki a város öve-zetébe.

Ez a benső vándorlás azoknak a mozgó-képszínházaknak szempontjából, amelyekrajonjának népsűrűségét növelte, kétség-telenül örvendetesnek mondható. Annálkedvezőtlenebb jelenségnek kell minősí-tenünk a moziszakma egyetemét illető-en - a filmszakma megizmosodásának,kultúrális előhaladásának elengedhetetlenfeltétele az egész országra kiható terjesz-kedés: terminusz-technikusszal élve -az egészséges Hinterland ! - mert a na-gyobb centrumok talán nem is kívánatosfejlődése elsorvasztotta a vidéket, ami-nek sajnálatos következménye volt az ot-tani mozik válsága.

Tagadhatatlan, hogy más körülményekis lényegesen súlyosbították a vidéki vál-lalatok helyzetét Ca gazdasági szempon-tokat már érintettük, jelentékeny ténye-ző volt még egyes filmvállalatok helyte-len üzletpoli tikáj a is), kétségtelen, hogye rendkívül élénk letelepülési mozgalmakmég a gazdasági viszonyok javulása után:is hosszú ideig éreztetni fogja k~dvezőt-len hatásukat a szakmai "életben.

A vidéki mozgóképszínházakat 'érintőlélekszámviszonyok ismertetését Buda-

~c' ~.~~~r~~'~ +t

pest környékén, a szomszédos községekenkezdjük.

A főváros övezetének története alig30-40 évre tekint vissza. Az ottani né-pesség száma 1869-ben még csak 26.000volt, 1910-ben már 217.000, 1920-ban288.000, 19S0-ban pedig közel 416.000.Ezekszerint a kornuék. népességénekszooorodáea 1869-t'ől 1470%-ot tett ki,míg az utolS'ó decenniumban 44% uolt,Méreteiben szinte amerikai ízű ez a fej-lődés.

Szemléltetöbb tájékozást nyujt alábbitáblázatunk, amely egyben a szóbanforgóközségele mozistatisztikáját is feltünteti:

Város.község

Lélekszám Tényleges A l ülöhely-lOOO-beo szaporodás mozik re jutó

1920 193. % száma léleksz .

Budafok 13.7 19.7 44 2 14Cinkota 4.8 5.5 32 1 25Csepel 13.5 22.9 693 . 18Kispest 51.0 64.5 26 5 19Nagytétény 5.1 7.2 39 1 18Pesthidegkút 3.3 6.0 85 1 24Pestújhely 7.9 11.3 43 2 22Pesterzsébet 40.5 67.9 67 5 19Pestsztlőrinc 1].8 30.6 159 2 36Rákoscsaba 5.9 8.2 . 38 1 37Rkeresztúr 6.0 7.6 25 1 37Rákosliget 2.8 3.1 13 1 37Rákospalota 35.0 42.9 20 4 21Rsztmihálv 9.2 14.1 41 2 18Újpest 57.5 67.4 18 5 16

Csak tájékoztatás és összehasonlításkedvéért jegyezzük meg, hogy Budapes-ten az egy ülőhelYTe eső átlag 28.

A. távolabb fekvő kozséoek közül azutolsó 10 évben a következők fejlődtekfeltűnőbben :

15-20%-os arányban: Budaörs, Pécel,Soroksár.

20-30%-os arányban: Budakeszi,Csömör, Gyömrő, Isaszeg és Szentendre.

30-40%-os arányban: Dunaharaszti,Taksony, Tököl és Vecsés.

40-50%-os a.rányban: Dunakeszi, Érdés Veresegyház ..

A legnagyobb arányban Pesiezentimre(Soroksárpéteri ) fejlődött : lélekszámaS710-ről 8183~ra emelkedett, ami 120százaléknak felel meg.

A vidéki nagyobb centrumok, amelyeklakossága nemcsak mezőgazdaságggal

foglalkozik, fejlődésükben hasonló voná-sokat mutatnak: 'Lélekszám 1000-ben 1920-ban 1930-ban

Békés 28.1 28.9Békéscsaba 44.6 49.3Cegléd 36.9 37.4Debrecen 103.2 117.3Diósgyőr ' 19.2 . 20.8Eger 28.7 30.4Gyöngyös 19.7 21.3Győr 50.0 50.9Kaposvár 29.6 32.7Karcag 22.6 24.2Kecskemét 73.1 79.4K-K-Félegyháza 36.8 38.2K-K-Halas 26.0 28.8Miskolc 57.0 61.6Nyíregyháza 43.3 51.3Pécs 47.5 61.7Szeged 123.5 135.0Szolnok 32.5 38.8Szombathely 34.7 35.7Töröksztmiklós 25.9 28.5

Viszont a par excellence 1nezőgazda-sági városok, illetve községek adatai tipi-'kus fotografiáját adják a nagy világ-válságnak. Fejlődésüket a mezőgazda-ság krízise bénította meg, amely nem-csak a termelés és értékesítés nehézsé-geit vonta maga után, hanem a fogyasz-tás korlátozásával a nagyarányú elván-dorlásnak volt az előidézője.

A bennünket érdeklő községek közül-amelyekben mozgókép üzem van - az el-múlt 10 évben

60 község lélekszáma csökkent,vagyis a szóbanforgó községek 20%-a.Ezenkívül igen jelentékeny azoknak aszáma, amelyek lélekszáma az utolsó de-cenniumban nem változo N, vagy csakegészen j eientékteleniűemelkedett.

A legerősebben csökkent: Hódrnező-vásárhely, Jászberény, Kalocsa, Makó,Mezőkeresztes, Mór, Polgár, Sajókazinc,Sárvár és Vál lakosainak a száma. AligváUozott a 10 év alatt a nagyobb helysé-gek közül Gyula, Hajdúböszörmény,Orosháza és Szentes .lélekszárna.

Két és' fél év' előtti állapotokat tüntet-nek fel a vázolt hépszámlálási· adatok.Megállapítottuk, hogy mily nagyszabásútársadalomgazdasági okok vonták magukután a nagyarányú lélekszám-eltolódáso-kat. Ha figyelembe vesszük,' hogy az az-óta lefolyt negyed évtized alatt ezek az

2

~--------~.~~r~~, ~

•

okok csak hatványozódtak, kétségtelen,hogy

r. jelenleg szünetelő 60 vidéki mozitszomorú sorsában rövidesen még több

vállalat fogj? követn',

ha csak a szakma összessége módot nMntalál arra, hogy a rajta kívül álló körül-ményeket ·megfelelő eUenvédelmi intéz-kedésekkel poriroeza és ha a kétségbe-ejtő viszonyok .miatt a szünetelő mozgó-képszínházakban egyelőre nem is indít-hatja meg a vérkeringést, megakadályoz-za azt, hogya servadási folyamat továbbterjedjen és ezzel átmenti a még élő üze-meket.

A magyar színházi szakmában súlyosjelenség, hogy a. moziengedélyek meg-szerzésénél az engedélyt kérők nem min-dig mérlegelték kellően a helyi viszonyo-kat, sőt igen sokszor még a község lélek-számát sem vették figyelembe, hanemminden részletesebb körültekintés ésvizsgálódás nélkül egyszerűen - mozitnyitottak.

Tagadhatatlan, hogy a vidéki mozgókválságának részben ez is egyik fontosoka.

Különösen a hangosfilmmel kapcsolat-ban jelentkezik ennek a gondatlanságnakés felületességnek a súlyos kenzekven-ciája, mert a néma mozgóképszÍnháznakma már nincs létjogosultsága, viszont egyelfogadható hangos berendezés oly sokpénzbe kerül, amelyet egy kislélekszámúközség nem. bír el.

Régen, a kisebb községek mozijai egy-szerű zongorával kisérték az előadásokat,aminek meg volt az amortizálási lehető-sége és, miután zeneileg kisebb igényűközönségről volt szó, a zenészköltség semokozott nagyobb gondot.

A hangos gépnél más a helyzet, mertma' már egyre több magyar film kerül amozikba. Ha a leadógép a magyar szótnem adja vissza érthetően, a vállalkozómár be is csukhat ja a "műintézetét".

Ha vizsgálat alá vesszük a vidéki moz-gószínházak elhelyezkedését a. községeklélekszámnagysága szerint, első pillanatramegállapítható, hogy.

?, hangos filmek idején a vidéki mozik30%-?, nem lehet életképes.

A mai viszonyok mérlegelése mellett.figyelembe véve azt, hogy a népesség30-40%-a részben 12 éven aluli gyer-mekekből, részben 55 éven felüliekből áll,a kisebb lélekszámú községekben és ahola termelési válság fokozott mértékben.érezteti hatásál!., lehetetlen az állandó jel-legű mozgóképszínházak proeperitáea.

Sajnáljuk, hogy ebből a szempontbólösszehasonlítás céljára a legszorgosabbkutatás mellett sem találtunk kűlföldiadatot.

A vidéki moziknak a közeégek lélek-számnagysága szerínti megoszlásátalábbi kimutatásunkban ismertetjük:

A k ö z • é g e k Hanv közsl.gheoszáma Ié lekeaémmal 0/01) vall mozi 2) 0/03)1705 1.000-en alul 0.4 6 1858 1.001-· 2.000 3 30 7330 2.001-· 3.000 18 60 15

{ 3.001- 4.000} 43 11252 4.001- 5.000 37 46 11

I 5.001-· 6.000 \ 43 106.001-· 7.000 I 27 6

161 {7.001- 8.000 }75 25 6I 8.001-· 9.000, 16 4\ 9.001-10.000 10 2

52 10.001-15.000 98 51 1212 15.001-20.000 100 12 320 20.001-30.000 100 20 511 30.001-40.000 100 II 33 40.001--50.000 100 3 1

12 50.000-en felül') 100 12 31000 lélekszámon aluli községek: Alsó-

berecki, Bánfalva, Hévízfürdö, Királd ésVerestolna.

1000-2000 lélekszámú községek: Alsó-galla, Alsógöd, Ambrózfalva, Balaton-almádi, Balatonfüred, Balatonmáriafür-dő, Balatonszemes, Balatonzamárdi. Bán-hida, Csököly, Dömös, Dunaegyháza, Ka-zár, Kisszállás, Kübekháza, Mihályi,Nagyharsány, Nagymányok, Pilisboros-

') A % az ezen kategóriákba tartozó osz-szes községekhez viszonyítva. tünteti felazon kösségek arányát, melyekben mozi van.

') A mozik számára vonatkozó adatokatmindenütt Lajta Andor 1933. évi Filmmű-vészeti Évkönyv-éből vettük.

') Az összes mozikhoz viszonyított arány.') Természetesen Budapesten kívül.

jenő, Piszke, Sajókazinc, Sásd, Somogy,Süttő, Szakály, Szivák, Tát, Tiszasas.

3

~ +.~~Jl~s-- ~A fenti táblázat szerint

az ö~szes vidéki mozik közel 1/Q_e há-romezren aluli. népességű községekben

helyezkedett el.

Kétségtelen, hogy ezek ·.közül sok afürdő- és nyaralóhelyes község. azonbana mai' gazdasági viszonyok között - fi-gyelemmel a hangosfilm által teremtettúj üzleti körülményekre (l. a MagyarMozi és Filrn ápri li s 15-iki számában"Balatoni mozgók válsága" cím alatt kö-zölt balatoni levelet), valamint a week-end, szabadevezős, túrista és egyéb sport-

. divatokra _. ezek helyzete is mélyenalatta marad a legszerényebb kívánal-maknak is.

A mozikra vonatkozó új népszámlálási'adatok kiírása közben érthető meglepe-téssel állapítottuk meg, hogy akkor, ami-kor 96 olyan kisközségben létesült nwz-góképszínház, a?nelyek iélekezáma 3000-enalul van,

16G olyan községben, amelyek lélekszá-ma a 3000-et meghaladja, nincs mozi.

Részletesebben: Nincs mozgóképszínházközségben. amelyek lélckszáma 3-4000

4:50005;60006;,0007;80008=900()1l0()0

8S olyan401913

-1,

Ll

"amelynek

"A 7000-en felüli lakosságú, mozinél-

küli községek a következők (zárj eiben az1930. évi lélekszám: Egyek (7.038), Sö-vényháza (7.330), Solt (7.430), Jászfény-szaru (7.797), Soltvadkert (8.572). ésHajduhadház (11.611).

A szóbanforgó községek helyi viszo-nyainak gondos tanulmányozása mellettmég a mai gazda.sági állapotok ellenéresem tartjuk irreálisnak. hogy ne lehetnekülönösen a 6000 és azon felüli lélekszá-mú községekben állandó mozgóképszín-házat üzemben .tartaní, míg a többiekkörében néhány uámdormozi tehetné nép-szerűvé a filmet.

A két egyesület körében évek óta igensokszor vetődott fel egr nyugdíj pótlóintézmény megalapításának kérdése,

sajnos, az egyre rosszabbodó viszonyoklehetetlenné tették a gondolat gyakor-lati kivitelét. Azt h'ssziik, ha a kétegyesület ilyen céllal néhány vándőr-mozi-engedélyt kérne, e fontos szociális

kérdés megoldást nyerne.A magunk részéről megpendít jük a ter-

vet és készséggel bocsáj t j uk az ilIetéke-sek rendelkezésére az említett 166 köz-ségre 'Vonatkozó kimutatásunkat.

Végezetül még a vidéki mözgóképszin-házak befogadóképességére vonatkozólagkívánunk néhány szót mondani.

Legnagyobb részük - 50%-on felül -legfeljebb 300 szernély befogadóképes-ségű. Miután - mint fennebb írtuk-a mozik tekintélyes része kisközségek-ben helyezkedett el, ez a körülmény előrevolt várható. Mégis az az érzésünk, hogyilyen csekély befogadóképességgel azegészen kiváló filmeket nem tudják kel-lően kihasználni, másrészt nincs médjuk-ban a helyár akat a helyi társadalomgaz-dasági viszonyoknak és az ottani élet-sztenderdnek megfelelően nivellálni, Ami-kor a fővárosban is oly nagyfontosságúprobléma lett a helyát'kér'dés, a még sze-gényebb, úgyszólván ínséges vidékeken,ahol még a fillérnek is nagy értéke van,e kérdés fokozottan exisztenciális jelen-tőségű.

Sajnos, a viszonyok teszik remény te-lenné, hogy ezen a helyzeten. ma segítenilehetne.

A vidéki mozik befogadóképességére •vonatkozólag részletesebb tájékozástnyujt alábbi táblázatunk :

A vidéki mozikbefogadóképessége száma rfr

(személy)100-Íg 1 O101--200 31 21201--300 111 30301--400 87 22401--500 45 12501-·600 22 6601-·700 14 4701--800 9 2801--900 4 1901--1000 2 O

1001-néltöbb 9 2Mikor fogjuk 1OO?'világosabb, der.ű-

sebb, remény teljesebb színekkel megfes-teni a magyar filmélet portréját? .. ; ,

4

~. ~.~~~r~~I~ ~~!

Dr. GUSZTÁV BÉLAhites szabadalmi ügyvivő,

hites törvényszéki szakértő: I." ..

.A SZAKftRTÖ A SZAI~ADALOY1BITORLÁSI. PERI:?EN1.

. I· z alábbi fejtegetéseket vala-AJ mennyi ipari érdekeltség-nek szánom : céljuk nemnépszerű ismeretterjesztés,minthogy magának a peres

11111111111111111111111 eljárásnak részletes előírá-sai a bíróságon és a hivatásos képviselőikaron - mint ügyvédeken és szabadalmiügyvivökön. _. kívül állót, akár mint sér-tett szabadalomtulajdonost, akár mintpanaszlott szabadalombitorlót, akikamúgyis rendszerint ügyvéd vagy sza-badalmi ÜgyVIVO képviselőt vallanak,nem kell, hogy érdekeljék. Egyedül II

szakértő megválasztása az, ami őket ér-dekelheti és kell is, hogy érdekelje, mint-hogy <' szabadalombitorJási pert - akárbüntető eljárást, akár polgári pert in-dít a sértett _. vé qeredménuben is aszakértő dönti el. A szabadalombitorlásiperek ugyanis a szabadalmi bíróságonkívül folynak; a szabadalmi bíróság leg-feljebb csak akkor folyik be az eljárásba,ha a szabadalmi leírás értelmezése irántvita támad. De ez esetben sem arról nyi-latkozik a büntető vagy polgári bíróságáltal megkeresett szabadalmi bíróság,hogy fennforog-e bitorlás vagy sem'':__ami a megkereső bíróságot leginkább ér~dekelné - hanem arról, hogy él leírástemígy vagy amúgy kell-e magyarázni -ami a megkereső birőságot csak egészkevéssé érdekli. A megkereső bíróság, atapasztalás szerint, szereti annak a ne-héz kérdésnek az eldöntését, forog-e fennbitorlás, magától elhárítani, minthogyilyen értékelésekhez és megítélésekhezegyrészt nincs elegendő műszakí előisme-rete, másrészt ideje sincs arra, hogy mű-szaki kérdések tanulmányozásába elme-rüljön,

A kérdés lényegét ily módon a kiren-delt szakértő dönti el, akinek kezébe át-

csúszik a bíráskodás. Az ítélet aszerintüt ki,' aminő a szakértői vélemény.' Ezértkell a perben álló feleknek aggódó-gon-dossággal ellenőrizni, hogy a kirendeltszakértő az éppen megítélésre váró sza-badalomjogi vitás kérdés eldöntésére reIJ.-delkezik-e elegendő szakismerettal és ta-pasztalatokkal. .

A bírósági felfogás szerint - így mu-tatja azt a gyakorlat -, a.. szabadalmivitás kérdések megítéléséhez' elegendő 'amérnöki .oklevél, egyéb hozzá nem {s kell.Bíróságaink többnyire úgy képzelik. hogyaz a kérdés, ütközik-e egy berendezés,gép, eljárás stb, egy megadott' szabada-lornba, műszaki ténykérdés, ami élesenelválasztható a jogkérdéstől. Ei azonban;súlyos tévedés, ami az' ügyek kimene-telére gyakran végzetessé válik. 'I'ísztánműszaki ténykérdés pl., hogy a szállítottgőzturbina gőzfogyasztása . nem . na-gyobb-e a szavatolt X kg. lóerőnkéntifogyasztásnál és más ilyenek. Ez a kér-dés mérésekkel, kísérletekkel megválaszol-ható ténykérdés. De a szabadalombitorláseldöntése teljesen más természetű mérle-geléseket tételez fel, olyanokat, amelyekmindig változó, de soha meg nem álla-pítható arányszámban keverve tartalmaz-nak műszaki és jogi átgondolásokat ;mert szerkezetet, berendezést, gépet, el-járást stb. kell egybevetni a szabadidomigénypontjaival és ennek az egybevetés-nek az alapján igennel vagy nemmel kell;:J, szabadalomjogi ütközésre vonatkozó-lag feltett kérdésekre válaszolni. Ehhezpedig ismerni kell a szabadalmi leírá-sok és igénypontok struktúráját és' is-merni kell az igénypontok értelmezésénekkifinomult módszerét. Ha a szakértőnélezek a feltételek nincsenek meg, úgy igengyakran Justizmora a per vége, mert ajogászbíró nem' képes ~ szakvélemény ér-tékét megállapítani. Á felek természete-sen, kivétel nélkül, élnek észrevételezéai

5

jogukkal. aminek azonban úgyszólvánsoha sincs foganatja. Egy ilyen szak-értelem nélküli szakvélemény a legsúlyo-sabb károkat okozhatja, akár el is vé-rezhetne rajta egy iparvállalat.

Az előadottak közelebbi megvilágításá-'ra legalkalmasabbnak látszik egy jogeset

,l ismertetése, amely az érdekelt köröketigen behatóan foglalkoztatta és különbö-ző reformtörekvéseket váltott ki.

A per a polgári törvényszék előtt in-dult meg szabadalombitorlás abbanha-gyása és 20.000 pengő kártérítés miatt.Az alperes védekezésére, hogy az ő gépenem ütközik a szabadalomba, a bíróságszakértőt rendelt ki, aki mellé a felek isakartak egy-egy szakértőt megnevezni, abíróság azonban előterjesztésüket mel-'lőzte. Az alperes már a szakértő beveze-tésekor kifogásokkal élt a szakértő meg-választása ellen azzal, hogy annak sza-

:badalomjogi felkészültsége semmiképen'sincs igazolva vagy valószínűsítve. Tényaz, hogy a kirendelt szakértő a techniká-nak számos ágában, így a villamos von-tatásban, az autornobilok, a felvonók, aközponti fűtések terén és még számosmás ágazatban (!) fejt ki közismertenszakértői tevékenységet, birói kérdésrekijelentette, hogy ő még a szabadalmi

, jog terén is alkalmasnak véli magát szak-értői ténykedés kifejtésére. Abenyujtottszakértői vélemény azután a szabadalmijog terén a legteljesebb analfabétaságátárulta el. Természetesen senki sem sé-relmezheti, hogy a szakértő véleményereá kedvezőtlen - erről itt nincs is szó.Maga a modezer, ahogya szakértő kö-vetkeztetéseihez elj utott, li következtetéshatározatlansága és értelmetlensége aszakvéleményt teljesen alkal1natlanná tet-ték arra, hogy az ítélő bírót tájékoztassaarról, hogy forog-e fenn szabadalom-bitorlás vagy sem. A szóbanforgó szak-értőnk megállapította az ütközés té-nyét, kimondotta azonban, hogy "a sza-badalomtól való eltérés aránytalanul na-gyobb mértékű és így az ütközés tényekisebb, mint az eltérések nagysága". Aszabadalmi jogban járatos előtt egy pilla-natra sem lehet kétséges, hogy egy ilyen

szakvélemény képtelenség es semmiresem használható, mert egy szabadalombanem lehet beleütközni és ugyanakkor nembeleütközni és a beleütközésnek nincsmennyiségi mérőszáma.

A szakértő kétértelmű véleménye elle-nére is az elsőbíróság a szabadalombitor-lást megállapította és kimondta az alpe-res kártérítési kötelezettségét is, bártermészetesen az alperes minden erőfe-szítést megtett azirányban, hogy a bíró-ságot a szakvélemény használhatatlansá-gáról meggyőzze. Fellebbezésre az ügy akirályi táblához került, amely az első-fokú ítéletet helybenhagy ta. A legcseké-lyebb kétség sem férhet ahhoz, hogy azalperesre kedvezőtlen ítéleteket a poli-hisztor szakértő nem túlságosan nagylelkiismeretességgel vállalt szakvélemé-nyezése váltotta ki.

A mérnökí rendtartás 37. §-ának 2. g)pontja szerint fegyelmi vétséget követ el

, az a mérnök, aki olyan mérnöki feladatotvállal és végez, amelyre megfelelő szaktu-dása hiányzik. Erre a törvényhelyre valóhivatkozással illetékes oldalról az eljárószakértő ellen fegyelmi feljelentést adtakbe a Mérnökí Kamaránál, amely feljelen-tést egy igen nagytekintélyű, arra feltét-lenül illetékes erkölcsi testület kifejezet-ten támogatott. A feljelentéshez ezenkí-vül egy, ezen erkölcsi testület által jóvá-hagyott magánszakvéleményt csatoltak,amelynek megállapítása szerint "az, hogya törvényszék ilyen költséges szakvéle-mény után is képtelen a pert eldönteni,

, magától értetődik", továbbá, hogy "az ily-fajta szakvélemények teljesen illuzióri-kussá teszik a szabadalmi védelmet és ve-szélyeztetik a szabadalmi ügy komolysá-gát, mert a pereknek kimenetele még alegtisztább és a legvilágosabb tényállásmellett is teljesen bizonytalan". A fe-gyelmi feljelentés a kamarai ügyész elő-adásában a Mérnöki Kamara választmá-nya elé került, ahol az ügyész javasoltaa fegyelmi eljárás megindítását. A ka-marai választmány úgy határozott, hogybekéri egy szabadalmi bíró véleményétaz ügyről, mert tartott tőle, hogya fent-említett .erkölcsi testület állásfoglalását

6

~.'--------~.~~~r~~'~------+fis esetleg kari érdekek befolyásolhatták.A megkérdezett szabadalmi bíró a ka-marai választmányhoz beterjesztett véle-ményében oda nyilatkozott, hogy "a sé-relmezett szakvélemény szabadalomjogirésze olyannak minősítendő, amely a sza-badalmi törvénnyel ellenkezik, megnyug-tató eredményre nem vezethet és a pol-

gan bíróságot nem tájékoztathatta kellőmódon és mértékben". A megkérdezettszabadalmi bíró véleménye szerint "a pa-naszlott a szabadalmi eljárásban a sza-badalmak terjedelme megállapításánálkövetendő vizsgálati és össze hasonlítómódszereket nem ismeri kellően".

(Folytat juk.)

LAJTA ANDOR:

ONCENZURA VAGY ELÖZETES CENZURA?z utóbbi időben az Országos

Mozgóképvizsgálő Bizott-ság aTánylag sok filmettiltott be. Aki ismeri afilmcenzúra lélektani fel-adatait és azt a hangulatot,

amely a cenzorokat az ülések alatt betölti,elismeri, hogy nehéz filmek élete és ha-lála fölött dönteni. De amiként csak amolnár látja, hogy őrlés előtt mennyiszemét és mennyi piszok van egy-egyzsák gabonában, úgy csak a filmcenzúrarostája közben látják, hogya sok százfilm között mennyi - bocsánat, nemszemét, - hanem mennyi az olyan film,amely a mai viszonyok között nem valóa nyilvánosság elé. Békében nem is gon-dolt senki filmcenzúrára. Eltekintve,hogya háború előtt nyugodtabb világ-ban élt a társadalom, a film viszonylagkezdetleges művészi foka sem tette szük-ségessé a filmcenzúra bevezetését. Deegészen bizonyos, ha a mai filmkultúrabékevilágban emelkedett volna arra a ní-vóra, amelyen művészetileg és technikai-lag ma áll, akkor sem kellett volna seho!sem filmcenzúra. De az utolsó húsz esz-tendőben az erkölcsök egyrészt, az egyé-ni kvalitások másrészt annyira átalakul-tak, leromlottak, hogy kellett, úgyszól-ván vfIágszerte, olyan fórumot szervezni,amely lehetetlenné teszi azt, hogy leki-ismeretlen emberek a film segítségéve!tovább bomlasszák azt a társadalmat,amelyet a háború, a háború utáni társa-dalmi összeroppanások, forradalmak,

munkanélküliség, egyéni és tömeggon-dok amúgy is hajlamossá tettek a szélső-ségekre. A filmcenzúra tulajdonképennem más, mint rosta, hogya széles nép-rétegek közé ne kerüljenek bomlasztó ha-tású filmek.

Bizonyos, hogy az egész világ gazda-sági válsága okozta azt is, hogy az el-készült filmek minőségileg óriási módonvisszaestek. Amíg a művészi filmek ré-gebben aránylag sokba kerültek, addigma - különösen a hangosfilm rentabili-tását alapul véve - a gyártónak min-den fillérre kell nézni és sokkal - desokkal olcsóbb filmeket kell gyártani.Hogy ez a legtöbb esetben a nívó, az er-kölcsi érték és művészi produkció rová-sára megy, kézenfekvő. Ilyenkor borzasz-tóan kellemetlen helyzetbe kerül a cen-zor, amikor dönteni kell a mellett, hogykárt okozzon-e a gyártónak, mert érték-telen produktumát nem engedi ki, vagypedig kiteszi magát annak, hogya sajtó,a közvélemény elítéli, amiért sekély-értékű filmet szabadjára engedett.

Ezen a lelkileg is szörnyen nehéz éskínos helyzeten csakis az öncenzura, asaJát előzetes cenzúTa tud segíteni. Agyáros vegye alapos fontolóra, hogy mitakar filmre vinni, milyen témát, milyeníró darabját, milyen milliőben, milyenatmoszférában, milyen keretek közöttakarja életre kelteni, a filmvállalat pe-dig akkor gyakoroljon öncenzúrát, ami-kor a megvételre kínált árut megtekinti.

Minden gy,áros és minden filmkölcsön-

7

zö a legjobb pl'eventív-cenzÓ1', Ha ők jócenzorok, akkor semnnitéle filmcenzúranem 'lehet rossz vagy szigorú (kivéve apolitikai filmcenzúrát), Minden jóízlésűember, minden intelligens gyáros és ke-reskedő meg tudja ítélni, hogy init vihet(. mai kÖj'ülmények közöti a nyilvános-ság elé, amikor az egész világ ég, amí-kol' alattunk reng a föld, nemzetek pusz-tulnak, népek őrlődnek föl. De ha azegyénnek nincsenek meg a kellő ítélő-képessége, vegyen maqa mellé megfelelődramaturgot, 7JszichoMgust, aki megérzi,aki meg tudja bírálni, mit lehet és mitnem lehet a közönség elé vinni, Könnyűli. filmcenzol't szigorúsággal vádolni, ami-kor kész filmszörnyüségekkel áll szem-b~en, hiszen a filmcenzor nem tehet róla,hogy a mai viszonyok között alkalmat-lan témát vagy filmet nem engedhet kia nagy nyilváncsságba. Ellenben sokkalkönnyebb a gyáros öncenzúrája, amikormég a kész szcenárium fölött lehet dön-teni, amikor még meg lehet menieni tő-két, erkölcsi és anyagi értéket, vagy afilmkel'eskedő cenzúrája, amikor módjá-ban áll megtagadni egy rosszul felépí-tett, erkölcsi és művészi elgondolásbanelpuskázott film átvételét.

De ugyanilyen öncenzúrát kell gyako-rolni a filmcímek megválogatásábanis, Amagyar nyelv elég gazdag ahhoz, hogymég a kifogásolható fiJmeknél is olyancímet találjon a filmvállalkozó, amelyenyhíti legalább külső látszatm a filmbelső tartolanámak: súlyosságát.

Ezeket a szempontokat kellene meg-tartani és alaposan figyelembe venni, mi-előbb ___:bárhol a világon - filmet kül-denének megvizagálásra. Ha van erköl-csileg alátámasztott, komoly és művészielgondolású öncenzú"ra, akkor nincsen avilágon sehol rossz és szigorú filmcen-zúra, Szigorú filmcenzúra csak ott van,ahol TOSSZ a /,ilmanyag.

A molnár is igyekszik jó lisztet örölní,a pék is jó és élveze_tessüteményt igyek-szik sütni, miért ne tegye, ezt a film-gyáros és a filmkölcsönző ls?

SZÁMOK A FILYIVILÁGÁBÓL

Jugo'szlávia: A jugoszláv királyságban1!J32-ben 338 mozgóképszínház működött92.028 ülőhellyel. Ezek közül csak 64 ját-szik naponta, míg 214 mozgóképszínház he-tenkint egyszer vagy kétszer játszik. Ötmozgóképszínház csak esetről-esetre nyitjameg kapuit. Az előző évvel szemben amozgóképszínházak látogatottsága némilegvisszaesett. Városok szerint így oszlanakmeg a filmszínházak: Belgrádban működik] 1, Zágrábban 9, Szerajevóban és Eszékenegyenkint 4, Ujvidéken, Üszkübben,' pala-tóban, Versecen, Pancsován és Rumánegyenkint 3 mozgószínház játszik, Szabad-kán, l\agybecskereken, Zimonyban. Raguzá-ban, Nisben. Marburgban és ezenkívül mégvagy 30 városban két-két mozgószinház szó-rakoztatja az ottani lakosságót. ] 932-ben440 hangosf ilmet vittek be az országba, azelső helyen áll Németország 119 hangos-filmmel. Az elmúlt esztendőben 6175 méterhosszúságban 17 szerb nyelvű hangosfilmetgyártottak az orszgában, ezek természete-sen nagyrészt riportok és híradók.

Uj-Zéland: 1931. április l-től 1932. már-cius 31-ig teljesen szünetelt a hazai játék-filmek gyártása, ennélfogva a külfö.ldi fil-mek számára nagy konjunktúra kínálkozott.Az országba behoztak 373 amerikai, 90angol, 8 német és 1 francia filmet. A be-hozott filmek közül 29 amerikai, l, angol;1 francia 1 német filmet betiltottak. Amozgóképszínházak száma a fenti időpont-ban visszaesett. Akiadott játszási engedé-lyekből 404 jutott a független mozgókép-színház-tulajdonosokra, 34 konszernekre és16 engedély jutott egyes filmvállalatokra.

Stockholm: Egy, a Paramounthoz közel-álló konzorcium új hatalmas filmpalotátépít a svéd fővárosban, amely 2000 sze--mély befogadására lesz alkalmas. Stock-holrnban ezidőszerint 75 filmszínház ját-szik, összesen 32.500 személy-befogadóké-pességgel. Valamennyi filmszínház napontakét előadást tart, csak vasárnap játszanakháromszor. Az új nagy filmszínház építésea stockholmi mozgóképszínházak körébennagy izgalmat keltett, mert a svéd főváros-nak félmillió lakossága van és ennek a fél-milliónak elég a meglevő 75 színház.

Irország : 1932-ben 1251 filmet vizsgáltfelül az ottani filmcenzúra. amelyből 196filmet tiltott be. A cenzúra ott annyiraszigorú, hogy még a betiltott filmeken kí-vül több száz filmnél már előzetesen annyireszt vágtak .ki, hogy csak ily modon tudtáka cenzurára hozzájárulását elérni.

8

{···········i··MDT"E·REM············-::....................................�..................

Áprílisban a Kísértetek vonato. címűúj film rnagyar verziójának elkészítéseután szüneteltek két hétig a fölvételek.Aprilis 26-án Budapestre érkeztek a Kí-sértetek vonata román verziójának szi-nészeí, számszerint tizennégyen, akiknektiszteletére áprílis 27-én nagy ünnepifogadtatást rendeztek a Hunnia-film-gyárban. A fogadtatáson megjelentek aFilmalap urai, 2 színészi, müvészi és íróiérdekképviseletek tagjai és vezetőségei,valamint a budapesti román kolónia ve-zetői. A Hunnia-filmgyár műtermébennagy lunchot rendeztek a vendégek ré-szére, akiket a magyárok részéről PelcárGyula volt nuniszter üdvözölt franciául.A' beszédre a budapesti román követ vá-laszolt ugyancsak francia nyelven. A ro-mán verzió fölvételeit április 28-án kezd-ték meg és kb. tíz napon belül fejezikbe. A film befejezése után a tizennégyromán szinész közremúködésével 7'ornánkaba7'éfilmet készítenek. A románok ve-zetője, Jean iltliha.il rendező, ő rendezi aromán verziót. A főbb szereplők: ToniBularuira (Törzs szerepét játsza),Lisette-Vet'eé (Gombaszögi szerepkörét tölti be),míg Renné Annie Rökk Maríka szerepétkreálja. A magyar szinészek közül IhászLajos és Lengyel Vilmos játszanak adarabban nagyobb szerepet románul.

Budapesti film- és művészi korökbennagy megelégedést és örömet keltett aromán szinészek megjelenése, amellyelmegpecsételték a 1nagyaT-román film-bat'átságot. Reméljük és hisszük, hogyez a filmbarátság állandó lesz és alkal-mas lesz arra, hogy a két szomszédos or--szág közötti filmbéke állandósuljon.

. A májusi filmgyártási programm papí-ron. elég gazdag és változatos, hogy ebbőlmi lesz a valóság, még bizonytalan. Mintk.Q1noly valóságot emlitik, hogya Kisér-tetek vonata román verziójának elkészül-te után F'edák: Sári kezdi et filmjénekfölvételeit. Hírek vannak arról is, hogya: Stylus-féle .4 b01'-onkívül egy m~sikbudapesti filmkölcsönző is készít magyar

u ; .

Érlesílés ! -IVan szerenesenk igen tisztelt elő:fizetőinkkel és olvasóinkkal közölni,hogy lapunk szerkesztőség e éskiadóhivatala f. évi május elsejével

Budapes' VII.,Thöhö'y·á' 75.alá koltőzor.

Úi 'elefonszám : 97-O-76Kiváló tiszteleftel

la Filmhulfúra és a Filmmű-

vészeti Évhönyvszerkcszt. és kiadóhivatala

-filmet. Ez a terv azonban még embrio-nálie állapotban van.

J osef Hlinomae brünni filmvállalkozó,ismert csehországi f'ilmszakember, buda-pesti tartózkodása alatt kalkuJációt vé-geztetettfilagy(~1' és cseh filmek közösgyártására vonatkozólag.

A szokásos tavaszi fill11Szkeccs felvéte-lei t máj us elején kezdik meg. Az új film-szkeccset Vadnai· László Írta, zenéjétho~zá Miirlcu» Alfréd szerezte, főszerep-lői pedig Radó Sándor, Komlós Vilmos,Pál Erzsi, Raffay Erzsi és J{ ertész De-zső, Rendezi Gaál Béla és3 színpadí és3 filmrész készül belőle. Érdekes újítás,hogy a vidéki filmszínházak részére,illetőleg a továbbjátszás céljából mármost megcsinálják a 6 felvonásos teljesfilmet, úgyhogy az ősztől kezdve a teljesfilm kerül színre.

Az új filmszkeccs, amelynek címe való-színűleg "Halló, rádió, Budapest." lesz,már május végén jelenik meg az Ufá-ban. il film főbb jelenetei a budapestirádióban játszódik le és cselekményét isa rádió életéből mer iti.

.i\. F I L MK U·L T U R Ab,it<k1.pjál W-

mai .számának

nyomták !

.:"': '.','9:

~.--------~.~~~~r~'~~+1

A

~~4HIRADÓJA

A kormányzó a vallás- és közoktatásügyiminiszter előterjesztésére megengedte, hogydr. Kupcsay Felicián miniszteri tanácsos-nak, saját kérelmére történt nyugalombahelyezése alkalmából sok év.1 érdemes szol-gálatáért elismerése tudtul adassék. Kup-csay Felicián m, tanácsos volt a magyar ok-tatóügy egyik legaktívabb harcosa, többmint 12 év óta fejt ki gazdag és elismerésre-méltó munkásságot a magyar oktatófillm-ügy érdekében.

Bencs Zoltán dr. miniszteri tanácsos le-mondott a Hunnia-filmgyárnál viselt művé-szeti-igazgatéí és dramaturgiai állásáról,miután ugyanezt a hatáskört a FilmipariAlapnál is betölti.

Joe Pasternak, az Universal Film gyár-tási igazgatója áprílisban néhány napig Bu-dapesten tartózkodott, azonban a "CsókolVeronika" premierje után vissza utazottBerlinbe. Pasternak május elején Fritz Kel-lerrel, az Universal Film berlini ügyvezetőigazgatójával ismét visszatér Budapestre,ahol most már mindketten megtárgyalják ajűlusban kezdődő Universal-filmgyártás tel-jes m űvészí és gazdasági programmját. Jú-liusban "Egy leány, aki mer" című darabotviszik filmre, 'lehetséges azonban, hogy ez-után további 5-6 filmet forgatnak jtt ma-gyar és német nyelvű változatban.

Mr. Harvey Ott. a Paramount 'európaipénzügyi főnöke áprilisban néhány napigBudapesten tartózkodott. Mr. Ott innen Ber-liT!be utazott.

Pethő József, a miskolci Apolló-mozgó-színház igazgatója barátságos úton meg-vált a színháztól, amelyet most Kont Jenővezet.

Az Országos Filmegyesület és a Buda-pesti Szf'nészek Szovetsége képviselői r Far-kas Elemér dr. országgyűlési képviselő,Molnár Dezső dr. és Gaál Béla, megbeszé-lést folytattak Gerő Istvánnal, a Royal-filmszínházak vezérigazgatójával, hogy azúj filmrendelettel kapcsolatban kölcsönösentisztázzanak egyes szempontokat, amelyekalapján a nagy filmszínház-érdekeltségés a. két művészérdekeltség közös film-politikai "plattform" jöhet létre. A felekmeg is egyeztek és ezt az egységes állás-pontot fogják képviselni azon az ankéten,amelyet a belügyminiszter május hónap-ban, a filmrendelet inegjelenése előtt, összefog hívni.

A nyíregyházai Diadal-mozi, amely hóna-pokkal ezelőtt a viszonyok kényszerítő ha-tása alatt bezárt, április 12-én Paulay ve-zetésével újból megnyílt.

A )D'IOE ánr-íhs 21-én Balogh Kálmánelnökletével választmanyi ülést tartott, ame-lyen többek között foglalkoztak Fenyő Sán-dor társelnök lemondásával és kimondot-ták, hogy a lemondás elfogadása és az el-nökség esetleges betöltése kizárólag a köz-gyűlés feladata és egyben bizalmat szavaz-tak Fenyőnek. Ennek ellenére Fenyfi Sán-dor újabb levélben kezölte az elnökség gel,hogy lemondásához ragaszkodik. A f. Im-bérleti és szállítási feltételek letárgyalására2. választmány Morvay Pál iigyv. alelnokőt,Ger':; Istvánt és Griesz Árrnint delegálta.

A MMOE ánrHisi választmányi üléséndr. Balogh KálJnán elnök részletesen ismer-tette az elnökség széleskörű akcióját amoziszakrna és leülonosen a vidékek érde-kében, amelynek leglényegesebb etanja amúlt héten lezajlott másfélórás belügy-miniszteri kihallgatás volt, amelyen azegyesület teljes elnöksége résztvett és amelyalkalommal az elnökségnek médjában állotta szakma osszes bajait a belügyminiszter-nek felsorolni és azokat vele részletesenmegvitatni. Az elnökség dtől az audien-.ciától nagy eredményeket vár a szakmairend, a magyar filmgyártás, a szakma' köz-terhek csökkentése terén és ha ezek a re-mények rövidesen nem teljesülnének, man-dátumát az összehívandó kdzgyíilés rendel-kezésérc fogja bocsátani,

Az Országos Filmegyesület áprílis 28-án,határozatképtelenségesetén május '7-én, va-sárrian d. e. 11 órakor tartja rende" éviközgyÍílését a Fészek Klubban. Tárgysoro-zat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Évi jelentés.3. Zárszámadások betérjesztése és f.elment-vény megadása. 4. Költségelőirányzat. 5.Tagdíjak megállapítása az 193.3. évre. 6.Alapszabálymődositások. 7. Esetleges indít-ványok.

A Moziegyesület május elsej ével új he-lyiségbe költözik Uj címe: VilI., Csokonai-utca 10., II. 12. A ~elc:'m.,zám marad:36-0-05.

A pénziigymnisater tervbe vette a meg-világított és a nyersfilm forgalmiadó-váltsá-gának a bevezetését. Az erre vonatkozópénzügyminiszteri rendelettervezetet azOMME már megkapta, amely most tár-gyalja a javaslatot és megfelelő előterjesz-tést fog illetékes helyes benyujtani.

M'skolcon új mozgőképsziuházat akarnaklétesíteni egy volt garázsban. A játszásiengedély elnyerésére, illetőleg az épület' át-alakitasi engedély iránti kérvény t már be-nyujtották. A hatósági szerule eredményealapján a garázs átalakírási munkálatait aközel jövőben megkezdik.

A budapesti magyar királyi állami me-chanikai és elektromosipari szakiskola áp-rflis kozepén kezdődött új mozgófénykép-gépkezelői tanfolyamán körülbelül 30-an je-lentkeztek és vesznek részt a tanfolyamon.

10

~--------'~~~~~~~'~------+I.......................................................

BUDAPESTER FILMMARKT i, :........................................................

j

l

NEUERSCHEINUNGENIM MpNAT APRIL 1933.

(J" .-=J ugendverbot, J f.=J ugendfrei)Fox-Film: Mánhattan Medley, Décsi, Omnia,

Corso, Jf.Hermes-Film: Das Geheimnis des blauen

=::~~:-_!(;i'3,Ufa, Jv,Kul!ur-Film: Teilnehmer antwortet nicht,

Décsi, Omnia, COl'SO,Jf.Metro-Filrn: Arsene Lupin, Rádius, Jf.MetFo-Filrn: Pass.onate Plumber, Rádius,

r-.Míívészfilm: Liebe auf den ersten Ton, Dé-

csi, Omnia, Corso, Ji.Művészfilm : Liebe, Scherz und Ernst, Ca-

pitol, Ji.üsso-Film: Das Testament des Dr. Mabuse,

Royal-Apolló, Jv.Paramount r Evening for Sale, Uránia, Jf.Paramouut: King of Jungle, Fórum, Jf.Paramount : Ladies of the Oring House,

Palace, Jv. .Paramount: This in the night, Palace Jv.Reflektor-Film, Fliehende Schatten, Fórum,

Jf.Reflektor-Film: Streichquartett, Fórum, J1.Turul-Film: Schritt und Tritt, Orion, Jf.Ufa-Film: Del' Laufer von lVlarathon, Urá-

nia, Jf.Ura-Film: Der schwarze Husar, Cfa, Kam-

mer!ichtspiele, Jf.Universal-E'Im : Gruss und Kuss Veronika,

Fórum, Jf.Warner-Bros: Dr. X., Ufa, Kammerlicht-

spiele. Jv.Warner-Bros: Jam a fugitive, Ufa, Kam,

merlichtspiele, Jf.

"""""'ft. ����� �� _."", ft. et .....

S pec iau S filmszállifások,a világ minden részébe.

Leggyorsabbvámkezelés a Nyugati ,'s Keleti pályaudva-

rokcn, a f":;\-ámhi\-atalbanés a hajéallcmosckcn

H é b elnemzetközi szállitmányozéi �� é.

elvámolá.i vállalal,

IV., Váci-ut l. sz.Telefon: _L\llt 159 - 47.

11

tI'lrtlIlIIlIIllUIIIIUlllllllttltlllll'IIIIIIIIJlIlIIUIIIIIIIIIII!IUlIIIUIUIIIIUIUll!llnIIlI1IUIUllllllltlllllt.lltllotl'~

LILI DAMITA FILMPA LAC E MEG..JELENÉS

4

6 ÚJPARAMOUNT

FILMETKELL LEKÖTNI ÉS

BEOSZTANI:1

PAnlH A UAROSBAnFORUM, DÉCSI, OMNIA, CORSO

MEC3..JELENÉS

2

ELAUO OAUALLERMARITZA SÁRI FILM..JEURÁNIA MEG..JELENÉS

3

DERDEUETT fELESÉO

AsSlonUOh a börlönbenA SING-SING FEGYHÁZ FILM..JE

Fősz_ SYLVIA SYDNEY

5

HA UOLnA EOY InILLIO10 (RO, 10 RENDEZÖ ÉS 20 SZTÁR

FORUM MEG..JELENÉS

6

MADOnnA HOL UIOV?LIANE HAID ÉS FRITZ SCHUL TZ

DECSI, OMNIA, CORSOMEG..JELENÉS

PARAmounrFILmFORGALmi RT.VIII, RÁKÓCZI-ÚT 59

I ELEFO~:

34-4-37 40 5·22

:illlllliUlIIlIlllIIlIlIlIllIUllIlIll II II II ti I

~ .I~~r~~.~-------+'I A FILN HALOTL2\Jl t70b()~-~A-;~ó~l

Pálffy György, a Nemzeti Színház E-KsVzlláEghRirÜ VR19jA,átéBkaLA-S Inyugdíjas szinésze és hajdani erőssége,áprilisban 71 éves korában meghalt. A UA-CI UTCA-BAn'Pálffy György rengeteg magyal' filmen -játszott, nem volt valamirevaló magyar Főszereplő: KAY FRANCIS

film, amelynek egyik-másik főszerepét el Megjelent március 6.-án

nem játszotta volna. Az elhúnyt élénken A KAMARÁBAN ÉS UFÁBANrésztvett a Eilmművészet társadalmi ésgazdasági mozgalmai ban is, éveken ke-resztül tevékenyen közrernűködött az Or-szágos Filmegyesület munkájában. Ha-lála őszinte veszteség a magyar filmszempontjából is.

Dr. Walther Akemann, a berlini Klang-film G. m. b. H. ügyvezető igazgatója, akitöbbízben Budapesten is járt a hangos-film első idejében keletkezett "szaba-dalmi" pörök alkalmából, áprílis 23-ánhosszabb betegség után meghalt. Ake-'mann dr. alapítása óta vezette a Klang-film ügyeit.

<D.. SZAKS)\JTOPrager F'ilmkurier elnevezés alatt új

filmhetilap indult meg Prágában, FrankÁrgus, az ismertnevü prágai filmszakíró

szerkesztésében. Az eddig megjelent szá-mok arra vallanak. ho-v: Frank Árgus tel-jesen újszerű, nívós lapot ad a csehországinémetnyelvű. filmérdekeltek kezébe.

MAGYAR FILMALMANACH IUNGARISCHER FI LMAI-MANAC H

F nm mÜ uÉSZ E T I ÉUKÖnyU

I (JAHRBUCH DER FILMKUNST) IA"R" 5 p megrendelhetö a FILMKUL-

H • TURAkiadbhivatalában••••••••••••••••••••A Filmkultura kiadóhivatala megállapo-

dott a .,Fotoélet" kiadőhívatalával, mely sze-rint olvasóink 5 pengos eddigi előfizetési árhelyett évi 3 pengővel fizethetnek elő aFotoéletre ldadóhivatalunkban. A Fotoéletmegjelenik minden hó elsején és állandó~épbírálattal, szakcikkekkel és tanácsokkalszolgál előfizeWinek. Ingyenes előadásokatés tanulmányi lcirándulások at rendez. :\iin-den amatőrnek a, legjobb barátja ez azegyesületen kívüli magyar fényképészetiszaklap.

MISTER XRendezte' KERTÉSZ MIHALY Fö".r<pl"k: UllnEL

ATWILL. FIIV WRAY és LEE TRIICYMegjelt:nt április fo -án "z

UFA ÉS KAMARA FILMSllnHÁIAKBAn,ápr il is 27 -e n a

eORUln FILMSllnHÁIBAn

SZÖKEVÉNYVAGYOK(J A M A F U G IT I V E)

Egy szö k ött Iegveoc megrá,ó drámája. Fösaere olö:

PAUL MU"' Amerika legna~yobb «aiuész e.némel uerziö

f->legjelent ápr í lis 15.·é n é< futott 2·2 he1ig

Al UFA-KAMARA FILMSllnHAzAKBAn

tI

Majus 3.·an jelenik meg

A KAMARÁBAn ÉS uFABAn

A GYUFAHIRALYEINAR THORW,\LDSON \'ilághirű rr~énye a svédgyufakjnilv kart ierreröl és bukásáról. Fősz ere plők r

WIIRREn WILLIAM és L1LY DAMIIA

A HONKONGIKALAND

(HALÁLRAITÉLTEK) Főszer eplök: KIIY FRAnCISaz Éks eerrebf és és a Becsületes mt:glal<lló nö i íő-

szereplöie é, WILLIAM POWELL - némel uerziO.i\\.egjelenik III Ij'JS hó közepén a t,G,-ufalárály" uí án '3.

KAMARA ES UfA FILMSZlnHÁIAKBAn

12

*.--------+;~~r~~.~~----+I.AZ.OI(TATÓfILM

OKTATOFILlVI-INTEZET AZ ANGOL FILlVIKULTURA ISTÁPOLÁSÁRAr;::====;:jngliában nemrégiben nagy-

A szabású intézmény alakult,amely mint "Angol Nem-zetí Oktatófilm-Intézet" az

1111111111111111111111angol kinematográf'ia UJnagyszabású szerve kíván

működni. Az egész ki.ilföldi szaksajtó, deigen sok világlap képben és Írásban szá ..mol t be az angol filmintézet alapításá-ról, amelynek működéséhez nagy reménytfűznek Angolországban. Az angol film-gyártás két év óta óriási mértékben fej-lődött, bár filmjei nem igen jutottak akontinensre. Azonban művészi, technikaiés gazdasági szempontból óriási fejlődéstmutathat föl az angol film, amelynek szű-kebb hazájában és az angol gyarmato-kon nagy piaca van. Az angol filmiparvalamennyi reprezentánsa, irók, kr itíku-sok, művészek és az oktatófilm számosvezető embere vett részt az angol film-intézet megalapításában és szervezeté-nel' a kidolgozásában. Az új intézet főbbcéljai:

,A film igénybevétele a szórakozás ésoktatás szempontjából. Közvetítő szervlesz valamennyi filmgyártási, filmköl-csönzóí ée mozgóképszínházi kérdésbenés ez a közvetítő szolgálat kiterjed nem-csak a szigetországra, hanem a külf'öld-re is. Kellő propagandaszolgálattal befo-lvásolni kívánja a közvéleményt a film-termelés és filmeladás szempontjából.Segítségére lesz az',jskoláknak és intéz-ményeknek, amikor filmügyben tanács-ra és felvilágosításra lenne szükségük ésközvetítőként lép fel a filmgyárak, vala-mint az oktató- és tanítóintézményekközött. De archívumot is létesít az újfilmintézet örökbecsű angolvonatkozásúfilmek megőrzésére, a megjelent kultúr-és oktatófilmekrő! katalógust állít össze,de a legfontosabb feladata az lesz, hogyvalamennyi filmkérdésben az érdekelt-séggel egyetértésben tanácsokkal és útba-igazítással szolgáljon a kormánynak ésegyes kormányzati szerveknek.

A film enciklopédiája, _t., római Nemzet-közi Oktatófilm-Intézet évekkel ezelőtt egynagyarányú nemzetközi jellegű, nagy film-enciklopédia megírásához fogott, amely ha-marosan a befejezéshez közeledik. Legelő-ször az olasz nvelvü enciklopédia jelenikmeg, 'ezt. követi fokozatosan a többi fő-nyelven írt enciklopédia-kötet. A filmiparterén használatban levő valamennyi foga-lom, név, művészi, vegyi, optikai, mecha-nikai és elektrotechnikai szakkifejezés ésműszó kerül be a könyvbe, amelyek defini-cióit, jelentőségét és keletkezését magyaráz-zák. A jelentősebb fogalmakhoz 'a teljes bib-lieg-rafiát is felsorolják, azonkívül fotókatés 'grafikai kéneket is adnak melléjük. Azolasz kiadás lexikonalakban. ezer oldal ter-jedelemben, jelenik meg és tőbb., mint ezerIllu sztráci Ó lesz benn e.: Pilmművészet] ',hét Velencében. A, jövőévi, azaz az 1934. évi velencei Biennaleval

kapcsolatos II. Nemzetközi FilmművészetiHét előkészületeit már megkezdték. Bizott-ság alakult a kiállítás és az összes ünnep-ségek előkészítésére. Ennek a bizottságnakgróf Volpi volt pénzügyminiszter, a Ilien-nale elnöke, a feje, tagjai dl. De Feo, on.Pierantoni. on. Gray, a Luce elnöke, Det-tori tanár, de Pirro ügyvéd, Mariano tanár,a Biennale főtitkára és dr. Giovanetti új-ságíró. A bizottság titkárja Signer Fon-tana.

Változások az olasz Luce-nél. A Luce-néla kormányon. Grayt kormánybiztosi minő-,ségben az intézet élére állította, aki 'híva-tálbalépése után nagyarányú, személyi yál-toztatásokat vitt keresztül. Számos tisztvicselőt azonnali hatállyal felfüggesztettek ál-lásukból, különboző visszaélések miatt 'bíró-ság elé állíották őket, sőt akadtak olyanokis, akiket l-5 évre száműztek a Lipári-szigetekre.

j--

~4--------__.~A~~r~,·~, ~_.~1

Hangos filmek az U. S. A. egyes népeirészére. Az amerikai filmprodukció a han-gosfilm bevezetése óta arra is törekedett,hogy az Egyesült Allamok területén lakónemzetiségek részére saját anyanyelvükönhangosfilmek készüljenek. Igy készültek An International Study of Americanolasz filmek az olaszok részére, jiddis fil- R~ds, hangos útleírás, 1498 m. (Kereske-mek a keleti zsidók részére, továbbá kínai I....d'elmiminisztérium).és japán nyelvű filmek. Ezek azonban nem . Hetedhétországon "át 1. (Érdekességek afeleltek meg, mert hollywoodi szabályok sze- , vil;ág mmden reszebol) ~ hangos riport, 288rint készültek, anélkül, hogy számoltak vol- ~éter (Kl;lltur): .' •na az egyes nemzetiségek faji és néprajzi . J;Iete~hetors~ag?n ..at 2. (É;dekessegek aszokásaival. Az. olaszok most saját elgon- v,llag mlI~den reszebol), 265 meter, (Kultur) ,dolású filmgyárat akarnak létesíteni, amely hangos nport. .. .mögött állítólag az olasz kormány áll r yeted~let~~s~agon at 4. (A walesi hercegés az a célja, hogy az Amerikába emigrált \..-(lelam~.r,l.~~lútja) .• 273 m. (Kult~z:):olaszokat közelebb hozzák a fasizmushoz. Repulo árnyak.' hangos expedíció, 2026 m.A newyorki négerek hasonlóképen szervez- L.(Refle~tor):, . . .. ..kedtek. filmbizottságot létesítettek és egy- ~ra~sszonye~en a világ korul II/33.más után akarják a néger szellemnek meg- Sangh!ll. 2~.2 meter (Fo.x).felelő néger filmeket gyártani, amelyeket Varázaszőnyegen a világ körül II/34.néger rendezők rendeznének és a személy- erlin egy napja. Hangos ism. 261 m.zet teljesen néger volna. Az Amerikában (Fox).. .. .... ..élő japánok és kínaiak részint hazájukból, .. yara.zsszonyegen .a világ korul II/35. Azrészint Hollywoodból kapnak japán és kínai Ui'fök varos, hangos Ism .. 244 m. (Fox).nyelven készült filmeket. Hollywoodban (. Deutsches Tumen (nemet torna), Kultur-most néhány kínai nyelvű filmet forgatnak, f.i.lm, 2260 m. (Sportclub Wacker, Buda-amelyeket nemcsak Amerikában, de Kíná- pest)... •.ban is be fognak mutatni. A Newyorkban I _Madarhegyek eszakon, hangos oktatófilm.élő különböző anyanyelvű zsidók külön tár- "428;n. (Ufa). . .. .saságot létesítettek a zsidó hangosfilm- / . ValtC?znak az Idok (D~r Tanz lm Wa:ndel.gyártás támogatása céljából. Az első film (...der Zeiten), hangos revu, 539 m. (Univer-elkészü It és nagy sikere volt. A témá t egy sal). '"fiatal newyorki költő írta és a newyorki An~hal [amboree 1929, ism. 1310 métergettóról szól, Számos newyorki rendező, író ~l miroda).és technikus ezidőszerint Hollywoodban ta- ••••""•••••.•••••.•"".""~••••••••""."'.._••••••••""',.••••••••••••••••• ••••_. __••••-_ ••••_,_nulmányozza a hangosfiLm technikáját ésaz a ten' ,hogy a világ különböző orszá-gaiban elszórtan élő zsidóság részére jiddisfilmeket gyártanak, jóllehet. ekörül márismutatkoznak bizonyos nehézségek, mert ajiddis nyelv mint olyan, nem egységes nyelv,mert például a lengyelországi és a baltiállamok zsidósága alig érti a newyorki jid-dist. Mindenesetre jellemző, hogy rentabilis-nak ígérkezik az olyan gyártás, amely egynagy világbirodalomban élő nemzetiségekrészére készül.

A berlini Kaiser Fríedrichhaus egyik ta-nára, Adam professzor elhatározta, hogy azorvostudományi téren eddig gyártott tudo-mányos filmeket összegyűjti, hogy e térenáttekintő gyűjtemény álljon egyrészt a ku-tatólrnak, másrészt a tanulóknak rendelke-zésre.

Filmfölvétel a Mount Everestről. Az an-gol Mount Everest-expedició repülőút jánakfilmmunkája, londoni jelentések szerint, fé-nyesen sikerült. Az expedició Bonnett nevűoperatörje a film történelmi jelentőségűeseményének mondja a jól sikerült film-fölvételeket.

CENZURÁZOTT OKTATO~ ESISMERE1 TERJESZTÖ FILMlEK1933 MÁRC. 3=TOL ÁPRILIS 22=IG

Németországban 1932-ben 141 cég ésmagánszemély összesen 416 kultúrfilmet ké-szített 238.832 méter hosszúságban. Ez aszám 1931-el szemben több mint 10%-osvisszaesést jelent. Az egyes kultúrfilmekátlagos hossza 572 méter volt.

Orosz sarki cxpediciő, A szovjet kormányegyik filmexpediciója az északi sarkon,Csukasati-félsziget környékén folytat tudo-mányos kutatásokat és filmfelvételeket,amelyeket Litvinov filmrendező vezet. A tu-dományos filmeken kívül az expedició kétnagy játékfilmet is készit, az egyik címe:"A világ ura", a másiké pedig: "Élniakarok".

Törvény a. túlzott műsorkötés ellen! AzEgyesült Államokbeli Uj-Mexikó állam tör-vényt hozott arról, hogy egy-egy mozgő-képszínház-tulajdonosnak a szezón soránnem szabad több filmet kötnie, mint arnény-nyire valóban szüksége van. Azt a film-színház-tulajdonost, aki ez ellen a törvényellen vét, 1000-20.000 dollárig terjedő pénz-büntetéssel sujtják, söt fölsorol a törvényolyan eseteket is, amikor börtönbüntetésjár a túlsok műsorkötésért.

14

~. *.~~~~~,~ J~I

Uj filmtörvény Juvoszlávíában. Apriliselsejével új filmtörvény lépett életbe a dél-szláv' állam területén. Az új törvény értel-mében az állami filmközpontot a kereske-delmi és iparügyi minisztérium hatásköré-be utalták át, amely kinevezi az állami film-központ tagjait és utasításokat ad a köz-pontnak feladatai végrehajtása tekinteté-ben. A törvény érdekes újítása, hogy ezen-túl filmkölcsönzők képviselői is helyet kap-nak az állami filmközpontban. Az új tör-vény megszünteti az edd: -i kontingens-rendszert, mely szerint minden 100 méterkülföldi filmre 150 méter belföldi filmetkellett gyártani. Bár ezt a rendszert az újtörvény megszünteti, mégis bizonyos mér-tékben kötelezővé teszik a filmszínházaknak,,hogy hazai filmeket is játszanak. A jugo-szláv mozgóképszínház-tulajdonosok a hely-zet javulását várják, azért, mert a kontin-gens-rendszer megszüntetése után az ame-rikai filmfiókok újból megkezdik müködé-süket. Az állami filmközpont feladata a

'filmbehozatal, a hazai filmgyártás, valamint'a filmkölcsönzés irányelveinek a megszabá-sa és Irányítása. további célja az iskolai ok-tatófilm bevezetése és a helyes filmpropa-ganda kihasználása. A filmközpont bevéte-leit egyrészt a költségvetés terhére kapja,másrészt reméli, hogyafilmtörvénybe üt-köző kihágások miatt lényeges jövedelem-re fog szert tenni. Ujítás a filmtörvény ér-telmében az is, hogy minden müsorban II

slágerfilm mellé egy vagy több kultúrfil-met kell játszani és az összmüsor 5 száza-lékát hazai filmekből kell összeállítani.Amennyiben a jugoszláv filmipar időközbenfejlődne, úgy a miniszter ezt az 5 százaiékos arányt 10 százalékra emelheti fel.

A hannoveri Döring-filmművek a Nord-deutscher Lloyddal karöltve, nagy földközi-tengeri kultúrfilm et készít. A filmexpedicióezidószerint Kairóban dolgozik.

r

MAGYARFILMIRODA

BUDAPEST, IH" HUnGÁRIA KÖRÚT 274,TELEFON: 46-3-46'

•FILMHIRSZOLGALAT

városi •., községi •., családi", gyári.,ipari-, spcrt-felvéíelek,

K 0 c k a n a g '1i I á s o k, f o I ó ü z t m.

HOZZAaz idei ut6saison

HARRY PIEL,második szenzáci6ját

A

HAVASOHOaOOGE r

eiMMEL

Kalandos történet 12 felv.

Női főszerepekben :

CAIYULLlA SPI RA, OLGA BRlnK,.HILDE HILDE8R~ nOT.

Megjelenik:

OECSt OmniA, CORSOFILMSZINHÁZAKBAN•

~ május 4-én.

HAnGOS UILAGATTHAKCIO !...

Forgalomba hozza:

EHPRESSFILM KÖLCS,ÖnZőRADÓ ÉS KORMOS

BUDAPEST VIII., nEPSZlnHAl·UTCA 21

L TELEFON: 35-4-58., f~~-------- ~ ------ ,'.4i4F4-.v_~M41'4 ��� ~ ~'<44;~

]5

1.--__ -----+1~+'--------~~

IL'MTECHNlKACSAK KIFOGÁSTAL 0-.N TARTALÉK~DAR BOf\.~ TVÁSÁROLJUNK!

KARBAN JOZSEF(Barcelona) :

A vetítés legfontosabb feltétele azüzembiztonság és az állandó teljesítmény,Az olesén. vásárolt tartalékrészek hangosvetítőgép számára sok keserűséget ésbajt okoznak, A látszólagos meatoka-riiás később ,súlyos' következményekkeljár, mert egyrészt az alkatrészt újbólmeg kell vásárolni, tehát kiadással jár,az üzemzavarok a nézőtér einéptelenedé-sét vonják maguk után, A nagyértékűkis alkatrészek. amelyeket talán tekintet-be sem veszünk, sok fáradság és figyelemterméke,

Itt vannak például az erösítő csövek,A gyártásuk igen nehéz és körülményesvizsgálatot igényel. Ennek ellenére azáruk semmivel sem nagyobb, mint ha-sonló típusú csöveké. Miután a berende-zésünk erősítői az .ilyen csövekhez van-nak megépítve, semmi körűlmények kö-zött sem szabad az eredetit csak hasonlókarakterisztikájú csövekkel helyettesíte-ni, mert .azok nem felelnek meg a fentemlített követelményeknek.

Ugy an ezek a feltételek a fotocellánálé a hangLámpálmál is .. Sokkal nagyobba veszteség akkor, amikor kísérletez ünkmás fotocellával, amikor a fotocellaházegy bizonyos g?/fÍrtmányú, cellához vanmegépítve, Az, idegen gyártmány másbeállítást igényelhet és a házi beépítés-sel csak időveszteséget, pénzkiadást ésrossz teljesítményt érhetünk el.

A harrglámpákat említve, itt aztán seszeri-száma a különbözőgyártm~nyok-nak. A kísérletezni szereto gépk'úelőkminden fajtájú lámpákkal helyettesíÚka kiégett vagy másképen tönkrement

hanglámpát. Sőt, láttam automobil-reflek-torlámpát is a fotocellarészben. Hogyaztán ilyen körűlmények között milyen ahangvisszaadás, azt nem kell bőven ma-gyarázni, A hanglámpákat előállító cégekigen nagy figyelemmel kísérik gyártrná-nyuk teljesítőképességét és igyekeznekazt minél nagyobb méretűre kiszélesíteni.Sajnos, ma az. a helyzet, hogy a hang-lámpa még nem érte el azt a tartó sé-g 0;\, mint a más közönséges izzólámpa,De számolnunk kell azzal, hogy a hang-lámpa igen nagy ampáreszámmal dolgo-zik és így magától értetődően hamartönkI'e is' megy. Előrelátó gépkezelő vagymozitulajdonos nem vár}a be, míg a hanglámpa kiég vagy elhasználódás követ-keztében nem világít oly intenzíven, in-kább kicseréli, hogy mentesítse az elő-adást az esetleges zavaroktól.

Végül visszatérve ismét. az e1'ősítőberendezésre, ne engedj ük meg még.ahozzáértö gépkezelőnek sem, hogy a már-kás erősítő berendezésünket .i avítsa, akáÍr-csak a legegyszerűbb módon, szemben azállandóan megszervezett felügyeletekkel,amelyek rendelkeznek mindazokkal a kel-lékekkel, amelyek szükségesek ahhoz,hogy P illanátok alatt a helyszínen lehes-senek és igen rővid idő alatt a berende-

. zést rendbehozhassák. A berendezés gép-kezelővel való megjavítása semmiképensem állja meg a helyét, mert az ideigle-nes megjavítás CSák az újabb, addigészre nem .vett hibákat. szélesíti és a. vég-eredmény az, hogy egy szép napon a dra-gán megvásárolt hangosgépünk felmond-ja a szolgálatot, " .,

....._---+'. ---.l.~.L.. j

Portugáliában megnyílt az e1ső modern LJ i\B B FfNYHŰTŐ BEREND E" /f ilmgyár, Lisszabonban most avatták főka Z.tS A l~ILMGYULLADÁS VCompanhia Portoguesa de Filmes' Sononis " ~;.Tobis-Klangf'ilm társaság új filmgyárát, -, MEGAKADÁL YOZÁSÁRAamely gazdag gyártási programmal indul,az új idénynek. A vállalat élén egy voltminiszter áll, aki igen tehetséges portugálfilmgyártási gárdát szcrvezett meg. '

.4. Klang-film ős a- "német Telefunken-társaság között érdekközösség jött létre,melynek folyományaként személyí változá-sokat is vittek keresztül. Dr. Kim, aKlang-film egyik eddig: vezetője megvált avállalattól. A Klang-film teljes vezetésétmost dr. von Broich vette. át, a leadógép-osztályt Fellmann vezeti tovább.

Torinó városában, ahol egykor igen vi-'ragzó filmgyártás volt, azonban az utóbbiesztendőkben teljesen visszafejlődött, azegyik műtermet modernizálják és. újbólüzembe helyezik. Az új vállalat három fil-rnet akar gyártani.

Cseh-román filmgyártási .egyezmény. Acseh kormány felszólítására a bukarestiügyvivő tárgyalásokat folytatott illetékesbukaresti kormánykörökkel cseh operatő-Töknek és cseh rendezőknek Romániábanvaló foglalkoztatása céljából. A tárgyalá-sok eredménye gyanánt elhatározták, hogyBukarestben közös c seh-román filmműter-met létesítenek és az ott készülő filmeketRomániában és Csehország egész területénfogják kihelyezni.

A. Nublatt-f'éle új hangrajzolási eljárás.Hetekkel ezelőtt mutattak be egy új fran-cia plasztikus hangeljárást. FeltalálójaNublat mérnök. Kiszivárgott hírek szer.ntaz új hangrajzolás mechanikusan, elektro-mágneses erővel történik, ~ papírmassébavásve > akárcsak a gramofonlemeznél. Ujabbhírek szerint azonban az eljárás egészenmás alapokon nyugszik. A Nublat-féle ta-lálmány papírosszalagot vág ketté, az ér-kező hangrezgések sorrendjében. Tehátugyanaz az eljárás, mint a transzverzálishangfelvételnél, csupán azzal a különbség-gel, hogy nem fotográfiai úton, hanem me-chanikusan, finom kis vágószerszám vágjaki a hangábrákat. Hogy ez az eljárás nemlehet komoly, azt már az első vetítésnéljelen levő szakemberek megállapították, deolcsóságánál fogva (3 centimes 1 méter) ta-lán alkalmas az' amatőrök számára.. A Klang-film február és március hóban

95' új leadógép-felszerelést helyezett' el, eb-ből 58 felszerelés jut Németország-ra, 37külf'őldre. Ujabban Spanyolországban 3 újZetton-apparátust szereltek fel, Svájcban is2 mozgóképszínházban szereltek fel Klang-gépet. Argentinában 9 Klang-gépet helyez-tek üzembe. míg Equador fővárosában,Quitóban az ottani legnagyobb filmszínhá-

."zat szerelték fel Klang-géppel.' :

f

•

Tudvalevő, hogy a vetitőfények lehűtésea 'f'.Imtűz megszüntetésére állandó és fon-.tos probléma. Igen sokféle próbálkozás tör-tént eddig is ezirányban, csak rá kell mu-tatni a sok mindenféle vízhűtőre és a kü-Iönböző berendesésű légfúvókra. A külföldiszaklapok most egy újabb ilyen hűtőberen-dezésről emlékeznek meg, amelyet éppúgy,mint a vízhűtőt, egyszerűen csak a vetítő-

. sugárnyaláb útjába kell helyezni.Ez a berendezés, hír szerint, vékony csil-

lámpala és ólomüveg kombinálásáb'ól álla-na, amely ·így nagymennyiségű hő vissza-tartása mellett csak alig észrevehető fény-erősség-csökkenést eredményezne. Ha 'ezmegfelelne a valóságnak, úgy a rnoziszak-mának nagy örömmel kell üdvozcln:e; mértmegszüntetné nemcsak a vízhűtők haszná-lata mellett adódó kellemetlenségeket. ha-nem a légfúvó-hűtőberendezéseknek a han-gos vetítőgépeknél való esetleges zavaróhatását is.

Az már régen tudott dolog, hogy egy. vastagabb csillámpala-lemez a hősugarakatnagymértékben visszatartja, azonban így afényelnyelőképessége is elég nagy, amelymellett még az átbocsátott fényt piszkoszöldesszürkére is színezte. Prőbálkoztak isvele, de épp e káros' tulajdonságai mattnem volt életképes. ..

Lehet, hogyafentemlített összeállítás-ban e hátrányok elmaradnak és akkor amoziszakmában tényleg nagyon hasznosanlenne alkalmazható.

111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

I~~Y!P§~!r~hY,~~BUDAPEST-ZUGLO,GYARMAT-UTCA 35.Te:LEFOIN: 96-3-00.Magyarország legnagyobb és legmoder-nebb gépekkel felszerelt laboratóriumaKÉSZIT:HANGOSFILMEKET ÉSKÓPIÁK AT,FILMFELI RA-TOKAT, PEDAGDG I AI·,KULTUR, REKLÁM- ÉSRAjZTRŰKK - FILMEKET

111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111

17

~.--------.-+.~~~~,--------~.MIUODAlOMSZAKSAJTÓ

DL Georg Marcks és Dl'. Walter Günther:Lehr- und Kulturfilm. Verlag:Weidmann'sche Buchhandlung, Berlin, S. W.68. Ára fűzve M 4.50.

A német kultúr- és oktatófilm Európá-ban talán a legnívósabb. Nemcsak szám sze-rínt, hanem tartalom szempontjából is fe-lette áll bármelyik ország kultúrfilm-gyár-tásának. Természetes, hogy egy ilyen fejlettkultúrfilm-produkció hatalmas irodalmatváltott ki magából. amelynek egyik legta-nulságosabb munkája a fenti címen mostmegjelent összefoglaló mű és amely első-ízben gyűjti össze az oktató- és kultúrfilm-munkára vonatkozó közigazgatási rendelke-zéseket és törvényeket. A német pedagógiaifilm oktatás igen hasznos kézikönyve a mostmegjelent törvény- és rendeletgyűjtemény,amely példaadó lehet nálunk is, ha az ok-tatófilm-gyártás a megérdemelt nívón ál-lana.

A. Stüler: Filmtrick und Trick-f i Ime. Verlag: Wilhelm Knapp, Halle a/S,Ára fűzve M 3.20, kötve M 3.80.

A "Filmbücher fül' Alle" sorozatábanmost jelent meg a 4-ik kötet a filmtrükkök-ről és trükkfilmekről. A könyv a filmama-tőr részére Íródott, az ő számára tartalmaz-za a tudnivalókat. és előírásokat és mind-azokat a feladatokat, amelyeket a film-amatőrnek a gyakorlati életben meg kelloldania. Rengeteg' kép és példa vezeti rá afilmamatőrt a filmtrükkök keresztülvitelé-hez és útbaigazítást ad amatőr-trükkfilmekszakszerű. és értelmes k.dolgozásához.

Karel Lexa és Jar. Mencik: J a k s evede kin o a p u je o v n a. Kiadó: Cefis,Praha. Ára 25 Ke.

A Cefis-társaság filmszakirodalmi kiadvá-nyai között nagyon tanulságos ez a munka,amely leírja. hogy hogyan kell vezetni amozgóképszínházakat, milyen hivatali ésirodai könyveket kell felfektetni, rnilyenadók, kiadások stb. terhelik a mozgóképüze-met. A könyv továbbmenően ugyanezeketaz adatokat tartalmazza a filmkölesönző-vállalatok irodai vezetésére vonatkozólag ésitt is példákat hoz fel a racionális irodaivezetés tekintetében. A szerzői jogra vonat-

kozóan is tartalmaz a könyv igen érdekestudnivalókat. Nagyon fontos a könyvnek aza része, amelyben Frank Argus a filmrek-lámokról értekezik. A könyv kiegészítő részekülönböző tabella és címtár.

Ottokar Hanus: Panoptikum C. S.F i l m u o d z e t d o a. Kiadó: Vydalo Nak-ladatelvstvi Cefis, Praha, 1933. Ára: 50 Ke.

A csehországi kinematográfia ismertebbvezetőszemélyeit mutatja itt be a szerzőkarikutúra formájában. Afféle "mosolygómozi" szöveg nélkül, csak képekben. A ké-pek előtt néhány oldalban magyarázza aszerző a könyv humoros céljait. A könyvnyomdatechnikai kiállítása egyébként a leg-szigorúbb kritikát is kibírja.

Jiri Havelka : Rocenka zemskéhos v a z u k i n e m a t o g l' a f u v. C e-chách 1933. Kiadó: Cefis R. T., Praha.

Tizenkettedik évfolyamában jelenik megez a cseh nyelvu, igen szépen és ízlésesenkiállított évkönyv, amely a szokásos nap-tári részen kívül filmtechnikai, filmjogi ésáltalános filmigazgatási részt tartalmaz ésismerteti a csehországi filmvállalatok, film-sajtó adatait és egyéb, a filmmel kapcsola-tos viszonyokat. A csehországi mozgókép-színházak felsorolása ebben a könyvbenhiányzik.

~~~FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDO~1ÁNYOS

FOLYÓIRATELÖFIZETÉSI ÁR:

1 évre 10 pengő. - '/, évre 5 pengő.Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor.

Szerkesztőség és kiadőhivatal :BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-UT 750

Telefon: 97-0-76.Berlini szerkesztőség:

Balogh Béla, BerIin-Charlottenburg 4.Clausewitz-Str. 20' 10Pári si szerkesztőség:

Artur Vitner, 3, rue Charles Beck,Paris (VII.)o

Megjelenik minden hónap elsején.Minden eikkért a szerző felel.

F'riedmann-nyomda, VII., Wesselényi u. 40.

18

A francia filmgyártás rekordéve. Annak-ellenére, hogy Franciaországot sem kíméltemeg a gazdasági válság, a filmgyártásmégis rekordévet ért el. 1932-ben 150 fran-da filmet gyártottak a párisi műtermek-'ben. A bemutatott filmek egy része azon-'han minőségileg messze elmaradt az átlag-tól, úgyhoc-y a mozgóképszínházak nemminden esetben csináltak nagy üzletet a.f'rancia frlmmel. Ebben az esztendőben előre-láthatóan kevesebb film készül el. Az évelső három hónapjában csak 21 filmet fe-

jeztek be, további 15 film van most elő-készületben, míg az év folyamán esetlegtovábbi 80 film készül el. Az új idénybenigen emelkedik majd a szinkronizált külföldifilmek száma, vagyis, amikor külföldi han-gosfilmek franciául szólalnak meg. A fil-mek gyártási költsége lényegesen vissza-esett, Amíg 1931-ben még kétmillió frank-ba is került egy-egy jobb francia film, ad--dig most 1,200.000 frankból is elő lehetállítani egy francia hangosfilmet.

A varsói Muza-filmtársaság vezetői Prá-gában tárgyalásokat folytattak az ottaniA. Bi-f.lmgyár vezetőségével e+v lengyelfilm elkészítése ügyében. A filmet csak len-gyel verzióban készítenék, amit cseh terü-leten is hoznának forgalomba., Lehallgatás hangfelvétel után. A francia

René Nublat mérnöknek hosszas kísérlete-zés után sikerült a megtörtént hangfilvételtazonnallehallgatni. Itt nem lemezes vagymagnetikus eljárásról van szó (Magnetton-,vagy dl'. Stille-eljárás), hanem a felvett'hangot a filmen azonnalláthatóvá teszi ésezt le lehet hallgatni. Nublat mérnök e cél-ra különleges filmet használ, amely állító--lag egytizedébe kerül a normálfilm árának.

Angliában hétmillió font értékben 4] '3mozgóképszínház bevonásával hatalmaströszt alakult, Az új mozgőképszínház-tröszt két főtényezője: a Moss Empire- és.a British Gaumont-tröszt.

Lengyel színesfilm -kísérletek. Szczepaniklengyel mérnök a napokban mutatta be sa-ját eljárással készült színes filmfelvétele-ket. Hírek szerint ez az egyetlen eddigi el-járás, amely semmi különösebb átalakulást

'nem von maga után, azonkívül nagyon ol-csó. A felvételeknél és a vetítésnél a há-Tom alapszínű szűrők az objektív előtt fo-rognak. Az .eredmény, hírek szerint meg-Iepő volt, mert a képek igen élesek, a szí-nek természethűek voltak. A felvételekhezszükséges segédeszközöket a mérnök utasí-tásai alapján Németországban készítették.

Szovjetoroszországban abból az alkalom-'ból, hogy a felsőoktatás ügyét átszervez--ték, aB éves tanfolyam ot, amelyet a film-rendezők, operatőrök és dramaturgok szá-'mára létesítettek, 4 éves tanfolyamra ala-.kították át. '

l

Emlékezés a film őskoráróI. A berliniKlub fül' Kameratechnik nemrégiben örö-kös tiszteletbeli taggá választotta OskarMesstert, a német filmtechnika megalapító-ját és leghíresebb művelőjét. Ebből az al-kalomból Messter előadást tartott a "régijó időkből", amikor a film a legkezdetle-gesebb idejét élte. Messter emlékeztetett az1897-ben megjelent katalógusára. amelybenelsőízben ajánlja a magaépítette perforálóés kopírozó gépeit, valamint a rövidesenigen népszerűvé vált vetítőgépét. Az ünne-pelt előadta, hogy a film őskorában első-ízben az angol Blair-nversanyagot, majd aLumiére-féle francia nyersfilmet használtaés csak később forgattak Gevaert- és Agfa-anyagokon. A hannoveri Körting-féle vilá-gítási effektus ok nagyon kezdetlegesek vol-tak. Igen érdekes volt Messter előadásánakaz a része, amikor közölte, hogy egy 1200méteres játékfilm kb. 15-30.000 márkábakerült, a kölcsönzésben egy méterért már1-1.5 márkát lehetett kapni. A legdrágábbfilm az 1913-ban elkészült Andreas Hoferfilm volt, amely már 70.000 márkába, akkorifogalmak szerint horribilis pénzbe került.Egy-egy filmről átlagban 50 leópiát készí-tettek, de volt nm, amelyről 130 kóniát ishúztak. Messter ezután a kezdetleges han-gosfilmekről tartott előadást.

Egy prága: mérnök érdekes filmtechníkaítalálmánya. K. J. Zentrier prágai mérnök,a Receno-eljárás feltalálója, újabb érdekestalálmánnyal lepte meg a filmvilágot. Zent,ner olyan retusálási eljárást talált fel, amelya filmnegatív minden hibáját kijavíthatja,Az eljárás szerint a negatívon bármilyenkarcolást, vagy bármilyen sérülést, még haaz ezüst szemcsét is éri, teljesen eliminálnilehet. Különös jelentősége van a találmány-nak a hangfotográfia szempontjából, mertállítólag módjában áll hibás hangfelvétele-ket is utólag retusálással kijavítani. Zent-ner mémök másik találmánya az, hogymódjában áll a megsérült, ',fagy teljesen

. elszakított perforációkat ismét egésszé ten-ni. Találmányának nagy jelentőséget tulaj-donítanak Prágában.

Pantoskop a neve annak a találmánynak,amit Otto Hehn berlini mémök évek ótatartó munka után összeállított és Dresden-ben most bemutatott. Hehn mérnök találmá-nya egy új vetítőfal, amely a kép leadá-sát lényegesen megjavítja. Hehn találmá-nyát Pantoskopnak nevezte el és főlegolyan mozgóképszínházak szempontjából je-lentős, amelyeknek a földszíntje mez lehe-tősen széles és nae-von kiálló oldalpáholy-ülései vannak. Ezenfelül az elülső .sorok-ban ülők részére is megkönnyíti a filmeklátását, de előmozdítja az egyenletes film-vetítést a mozgóképszínház bármelyik ré-széből nézve.

19

~--------'+'~~~~'--------~ItBudapesti filmpiac :;~:ef~e~:;t~e:'1933.

JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjelenési hely - H.=Hossza - F.=FeIírásM.-Müiaj - Fősz.=Föszereplők - C.=cenzura - a.=aluli - f.-felüli.

CITY-FILJ\r1KÖLCSÖN-1ro É. KERESKE- Kísértetek vona ta. - Megj.: Royal Apolló. - Müi.:DELMIT. K. F. IV/12 Vígjáték. - Fősz.: Törzs Jenő, Rökk Marika, IhászErzsébet-körút 36. Lajos, Gombaszögi Ella, Betegi Oszkár. - C.: Aluli.Telefon: 45-2-94.

FOX·FILM r.-t., Newyork hajnaltól hajnalig. - Décsi, Omnia, Corso.Rákóczi-út 19. Tel.: IlI/30314-37 és 316-58. Műf.: Riport film. - C.: Aluli.

HER 1ES-FILMV ÁL- A J(éJ szalon titka. - Megj.: Ufa. - H.: 1970 méter.LALAT, Ill/30 Müf.: Bűnügyi dráma. - Fősz.: H. A. Schlettow,Erzsébet krt. 19. Theodor Loos, Bet y Bird, Else Elster, Oscar Sima. -Tel.: 40-0-28. C.: Felüli.

KOVÁC EMILMegölöm ezt Hácseket. Megj.: Ufa. Kamara,ÉS TÁRSA, a -

Erzsébet krt 8.III/30 Corvin. - Vígjáték.: Fősz.: Salamon, Komlós. -

Tel.: 45-9-48. C.: Aluli.

KULTURFILM Rejtélyes ház. - Décsi, Omnia, Corso. - H.: 2150Budapest, VIIL, Nép- IV/13 méter. - Műf.: Kalandor történet. -F.: Laknerszínház-u. 21. - Tel.: Artur. - Fősz.: Halmay Tibor, Gustav Diessi, Gus-J. 368-98. tav Gründgens, Oscar Sima, Dorothea Wi ck. - C.:

Arzén Lupin, - Megj.: Radius. -H.: 2300 rn. -METRO·GO LDWYN- lV/15 Megj.: Dráma. - F.: Radó István. - Fősz.: J ohn és

:\1AYER DISTR. Lionel Barrymore, Karen Korley. - C.: Aluli.VIIL. Sándor tér 3. --

A szenvedélyes szerelő szerelmei. - Megj.: Rádius.Tel.: 44-4-24 és 25. IV/25 H.: 1800 m. - Müi.: Vígjáték. - F.: Erb Benito. -Fősz.: Buster Keaton, Jimmy Durante. - C.: Felüli.

Éjféli randevu. - Megj.: Décsi, Omina, COl·SO.- H.:IVj7 2300 méter. - :\1M.: Operett. F.: Pacsérv L. - Fősz.:

Lee Parry, Johannes Ri mann, Adele Sandrock, CarlMŰVÉSZFILM, Jöcken. - C.: Aluli.

IRákóczi-út 40.Tc leszel az üdvö égem. - Megj.: Capitol.: - H.:Tel.: 403-97.

IV,7 2300 méter. - Műf'.: Zenés vígjáték. - Fő z.: GeorgAlexander. Charlotte Ander, Adele Sand rock. - C.:Aluli.

OS O-FILM R.T., Dr. Mabuse végrendelete. - Megj.: Royal-Apolló. -

Erzsébet-körút 8. IV/20 H.: 3400 méter. - :.vrűf.: Bűnügyi. - F.: Pá ztorBéla. - Fősz. Beregi Oszkár, Gu tav Diessi, OttoTel.: 36-8-52. Wernicke, Rudolf Klein-Rogge. - C.: Felüli.

Eladó gavallér. - Megj.: Uránia. - H.: 1870 méter.IV/ll Müf.: Színmű. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: Herbert

PARAMO -NT FILM- Marshall, Sári Maritza. - C.: Aluli.

FORGALMI R. T. Pánik a városban. - Megj.: Fórum. - H.: 1047 m.Budapest, VIL, Rá- IV/12 Műf.: Ssínmű. - F.: Pásztor. - F.: Buster Crabbe.kóczi-út 59. - Tel.: C.: Aluli.

34-4-37 és 40-5-22. --Bérbevett feleség. - Megj.: Palace. - H.: 2114 m. I I

IV/17 :\1űf.: Zenés vígj. - F.: Pásztor Béla. - Fösz.: Lily ,Damita, Charles Ruggles. - C.: 'Felüli.

I

20

I PARAMOUNT Asszonyok a börtönben. - Megj.: Palace. - H.: 1939fo'ylalás IV/2! méter. - Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.:

ISylv.a Sidney, Gene Raymond. - C.: Felüli.

I Repülő árnyék. - Megj.: Fórum. - H.: 2000 méter.IV 5 Müf.: Repülő expedició Afrika felett. - F.: Dr. Vitéz

REFLEKTOR-FILM, _Miklós. - Fősz.: Udet. - C.: Aluli.Bpest, Sándor- tér 4. --

Tel.: 42-5-29. Vonósnégyes. - Megj.: Fórum. - H.: 800 méter. -IV/5 Ragyogó vígjáték. - F.: Dr. Vitéz Miklós. - Fősz.:

I Szőke Szakáll, Szenes Ernő. - C.: Aluli.

TURUL-FILM A két tartalékos. - Megj.: Orion. - H.: 2300 méter.Budapest, VII., Miksa IV/15utca 7. Telefon: Műf.: Vígjáték. - F.: Szántó Lajos. - Fősz.: Zoro és- Huru. - C.: Aluli.

36-9-42.

A marathoni futó. - Megj.: Uránia. -- H.: 2764 m,

UFA-FILM R. T. IV/22 Müf.: Sportfilm. - F.: Lándor. - Fősz.: Brigitte

Budapest, Kossuth Heim. Paul Hartmann, Victor de Kowa, Hans Brause-wetter. - C.: Aluli.Lajos-utca 13. --A fekete huszár. - Megj.: Ufa, Kamara. - H.: 2585'I'el. : 83-8-57 és 58.

IV/26 méter. - F.: Lándor. - Fősz.: Conrad Veidt, MadyChristians, Wolf Albach-Retty. - C.: Aluli.

UNIVERSAL C ókol Veronika. - Megj.: Fórum. - H.: 2340 méter.FILM R. T.Népszínház u. 2l. lVi19 Müf.: Vígjáték. - F.: Pacsérv László. - Fősz.: GaálTel.: 39-I-76. Franciska, Paul Hörbiger, Otto Wallburg. - C.: A.

IV/61Mr. X" (Fehér kannibál). - 'legj.: Kamara, Ufa.WARNER BRO "

Fil' t NationalH.: 1900. - Műf.: Grand guignol. - F.: Fodor. -

Vitaphone Pictures Fősz.: Lee Tracy. - C.: Felüli.-- Székevény Kamara, Ufa. - H.:József-körút 32. vagyok. - Megj.:Tel.: 32-5-90. I IV/15 2315 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Fodor. - Fősz.:

Paul Muni. - C.: Aluli.

••PA N K I N E »Gc:c:A L~GTÖKÉ'LETESEBB KÉPNEGATIVI

EGYÉB NEGATIvOK: SPECIAL-NEGATIVEXTRA RAPID-NEGATIVKINECHROM-NEGATIVAEROCHROM -NEGA TIvDUP-NEGATIVHANGOSNEGATIV TI3

AZ AGFA·POSITIVa legjobb s a legtart6sabb

k6plaanyag

Vezé,hépvise'ő Magyarország részére:

LAJTA AnDOR, BUDAPEST, UI!., THÖKÖLy·OT 75. -- TELEFOn: 97-O-76.• •

I

A TAVASZI IDÉNY LEGNAGYOBB SIKERE:

GAAL FRAnCISKA,PAUL HÖRBIGER UNIVERSAL FILM RT. BUDAPESTFÖSZ~REPLÉSÉVEL VIII., NÉPSZINHÁZ.UTCA 21. T E L E F o N: 3D.1-76

FRIEOMANN·NYOMDA. BUDAPEST, VII., WESSELÉNYI·urCA 40.