Müpa Magazin 2014/2015 évad születésnapi különszám

é l e t • s t í l u s • m ű v é s z e t

müp

am

ag

az

inIn

gye

nes

id

ősz

aki

kia

dvá

ny

– X

. év

foly

am

szü

leté

sna

pi

külö

nsz

ám

Müpa10Jubileumi hétvége

2015. március 14-15.

w w w . m u p a . h u

MÜPA10

Köszön

tőtisztelt Olvasó!a müpa10 hétvégén a közönségünket és az elmúlt tíz évben a művészetek Palotájában fellépett művészeket, együtteseket ünnepeljük. Nagyon büsz-kék vagyunk arra, hogy 2005 óta megannyi emlékezetes és különleges kulturális élményt nyújthattunk Önöknek, hogy a világ és magyarország legelismertebb előadóinak megtiszteltetés a müpába jönni.

a müpa10 hétvége a 2014/2015-ös szezon egyik legfontosabb eseménye, még akkor is, ha az elmúlt évben és idén világhírű művészek és együtte-sek – sir John eliot Gardiner, a Bécsi és a Berlini Filharmonikusok, Branford marsalis, a medeski, scofield, martin & Wood, elvis Costello és marianne Faithfull – tették kiemelkedővé az évadot. 2015. március 14-15-én fantaszti-kus művészeti seregszemle szemtanúja lehet a közönségünk: az elmúlt évtized számos jeles, hazai előadója és együttese lép fel ezen a két napon a müpában, hogy velünk együtt ünnepeljen.

Budapest kulturális élete sokat változott az elmúlt tíz évben, amióta a müpa első vezérigazgatója, Kiss imre vezetésével a város később ikoni-kussá vált előadó-művészeti központja elkezdte működését. megalaku-lásunk óta kiemelt célunk, hogy a körülöttünk zajló kulturális környezetbe szervesen beilleszkedve, abból a minőségi elemeket átemelve, mérték-adó, világszerte ismert és elismert előadó-művészeti központ legyünk. ugyanakkor kezdettől fogva abban gondolkoztunk, hogy a müpába ne csak különleges élmény legyen jönni, de közönségünk otthon érezze ma-gát ebben az építészetileg is különleges környezetben.

Kívánom, hogy a jubileumi hétvége során és a következő évtizedekben is számos feledhetetlen élményben legyen részük a müpában. minden tekintetben.

Káel Csabaművészetek Palotája, vezérigazgató

müpa magazin 2015 születésnapi különszám 3

MÜPA10

16 2420Fotó

© B

ahge

t Isk

ande

r

Fotó

© T

roká

n N

óra

Fassang LászlóPalya BeaVásáry Tamás

3 tisztelt Olvasó! Káel Csaba beköszöntője

4 Tartalom

6 Köszöntők a müpával együttműködő intézmények vezetőinek köszöntője

10 Programok a müpa10 jubileumi hétvége eseménynaptára

21 Keletkezéstörténet a müpa létrejöttének és felépítésének

rövid története zoboki Gábor szemével

28 Csak a müpa – művek és művészek a müpa első évtizedében rendszeresen fellépő művészek vallomásai koncertekről, élményekről, megvalósult álmokról

4 müpa magazin 2015 születésnapi különszám

2828

müpa magazin

a művészetek palotája ingyenes születésnapi kiadványa

Alapító: művészetek Palotája Kulturális szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű társaság Káel Csaba vezérigazgató

Szerkesztő: Csáki Judit

Az interjúkat készítette:tóth endre

Szerkesztőség: Fidelio média Kft.1066 Budapest, Nyugati tér 1. (6. emelet)

Telefon: (+36-1) 476-0320Fax: (+36-1) 476-0321E-mail: [email protected]

Felelős kiadó: a Fidelio média Kft. ügyvezetője

Nyomda: Pátria Nyomda zrt.

megjelenik 10.000 példányban

Hu issN 1788-439X

Művészetek Palotája: 1095 Budapest, Komor marcell utca 1. Telefon: (+36-1) 555-3000E-mail: [email protected]

a művészetek Palotája fotóit Csibi szilvia, Nagy attila, Pető zsuzsa, Pólya zoltán, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.

a szerkesztés lezárult: 2015. március 5.

a programok rendezői a szereplő-,műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

www.mupa.hu

I M P R E S S Z U M

Fotó

© N

emén

yi M

árto

n

Bozsik Yvette Szakcsi Lakatos Béla

10 Programok a müpa10 jubileumi hétvége eseménynaptára

21 Keletkezéstörténet a müpa létrejöttének és felépítésének

rövid története zoboki Gábor szemével

28 Csak a müpa – művek és művészek a müpa első évtizedében rendszeresen fellépő művészek vallomásai koncertekről, élményekről, megvalósult álmokról

42 Újdonságok mi mennyi? Beszédes számok az elmúlt tíz évről és néhány új szolgáltatás, amellyel a tizedik évfordulóra készült a müpa

MÜPA10

K ö s z ö n t ő Knyitott szellemiséGegy tízéves gyerek a kamaszkor küszöbén áll. Próbálgatná a szár-nyait és lazítana a gyökerein. előbbire a müpának nincs szüksége, mert tíz évvel ezelőtt szárnyakkal született, utóbbi pedig remélhe-tőleg eszébe sem jut. Hiszen a müpa gyökerei a zeneakadémiához (is) vezetnek: legendás egykori tanáraink és növendékeink adják a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben elhangzó koncertek világra szóló magyar repertoárjának javát liszttől ligetiig. Nemcsak ez köti össze a két intézményt, hanem a hétköznapok is: orgonista növendékeink diplomahangversenyei a csodálatos müpa-orgonán, a zeneakadémisták Hangulatkoncertjei, és az, hogy a nagybetűs „életbe” kilépő tehetségeink gyakran kapnak itt bemutatkozási le-hetőséget. és van még valami, ami összeköt bennünket: a nagyszerű magyar közönség, amelynek kultúrszomját a müpa elégítette ki a zeneakadémia felújítása idején. szeretem a müpa napfényes tere-it, a vendégszerető fogadtatást (hasonlót kívánok magunknak is a zeneakadémián), szeretem a fiatalok lelkesedését a harmadik eme-leti karzaton, a nagyszabású zenekari esteket, a Ház nyitott szelle-miségét. a zeneakadémián idén indul a 140. tanév. azt kívánom a müpának, hogy 130 év múlva az akkori rektor hasonló szeretettel köszönthesse a társintézményt.

Vigh Andrearektor, zeneakadémia

„Cinque... dieCi... veNti... trenta...”Figaro számolva indítja a legbonyolultabb mozart-operát, amely annyira szövevényes, amennyire egy művészeti palota tevékeny-sége sokszínű. a müpa eltervezése, felépítése és működése kihí-vás volt mindenkinek – a legnagyobb riválist bizonyára a legnagyobb intézmény, az Opera kapta benne. mégsem az lett, inkább partner. modern, gyors és mutatós kulturális cég, amely több fokozattal feljebb kapcsolta a budapesti zenei élet sebességét. ugyanakkor társ is lett: nem egy esetben együtt voltunk erősek, és nem egyszer jó volt az operaműfaj előadóinak is a pompás koncertteremben fel-lépniük.

a művészetek Palotája nekünk elegáns kihívó; jó egymás mozgását figyelni, és fontos pillanatokban összekapcsolódni. társ, sőt inkább hihetetlenül gyorsan növekvő „öcs” – így most a patinás „báty” üdvözli a tizedik születésnapot.

Öt... tíz... (majd) húsz... harminc... Gyorsan szállnak az évtizedek.

minden jót Neked, müpa!Ókovács Szilveszter

főigazgató, magyar Állami Operaház

Vigh Andrea

Ókovács Szilveszter

Fotó

© E

mm

er L

ászl

ó

Fotó

© F

elvé

gi A

ndre

a


együtt – múltBaN és JÖvőBeNKapcsolatunk már a müpa megnyitása előtt elkezdődött: a BmC Records készítette el a megnyitó koncert Cd-kiadványát, amit az elmúlt tíz évben közel tíz müpa-koncertfelvétel követett. és a lemez-felvételek mellett több mint ötven közös koncert létrehozása is a közös múltunk része.

a BmC által szervezett Budapest Jazz Fesztivál nyitó- és zárónapja a müpában volt, közösen rendeztük a Kurtág 80, 85 születésnapi kon-certeket, és ma már a zeneszerző 2016-os, 90. születésnapi kon-certjeit szervezzük együtt. új épületünk megnyitása kikezdhette volna ezt a kapcsolatot, de nem így történt: 2013 óta egyre több együttműködés fűz össze minket: már két tavaszi Fesztivál és két CaFe Budapest megvalósításán dolgozhattunk együtt.

Közösen hirdettük meg az új magyar zenei Fórum zeneszerzőver-senyt: 2009 óta százötven új zeneművel pályáztak fiatal magyar zeneszerzők. a BmC új háza és a müpa felhőtlen együttműködése gazdag jövőt ígér a magyar zeneszerető közönségnek.

Gőz Lászlóigazgató, BmC

ITT születettMi az, amit a legfontosabbnak érez a két intézmény együttmű-ködésében?az európai Hidak fesztivál, a maratonok, és különösen a mozart ope-rasorozat minden évben nagy örömet jelentenek nekem. Jó látni, hogy mindhárom közös kezdeményezés népszerű, és nemzetközi hírű lett néhány év alatt.

Mi az, ami személy szerint az Ön számára a legnagyobb jelentő-ségű ebben az együttműködésben?Nagyon jól lehet itt mozart-operákat bemutatni, mert az énekesek hangja nem megy fel a színházakban szokásos zsinórpadlásba, ha-nem a teremben marad, és szépen keveredik a zenekarral. Rendkívül fontos, hogy a szcenikus koncertek sorozata folytatódhasson, mert ez az operairodalmat új világításban és ideális hangzással mutatja be.

Mi a legemlékezetesebb, személyes élménye a Müpában?a don Giovanni bemutatója, ez a produkció innen indult, mielőtt meghódította amerikát.

Fischer Ivánalapító zeneigazgató,

Budapesti Fesztiválzenekar

Gőz László

Fischer Iván

Fotó

© H

rotk

ó Bá

lint


MÜPA10

a laKótárs üdvÖzletesokszor azt érzem, hogy a művészetek Palotájától még mindig egy feljavított zeneakadémiát várnak, pedig ez teljesen másról szól. Ha már egyszer évtizedeket vártunk erre a teremre, meg kell tanul-nunk becsülni. senki és semmi sem tökéletes, de azt tudnunk kell, hogy bizonyos vállalkozásoknak a zeneakadémia nem felelt meg; hogy két példát említsek, már Ravel Daphnis és Chloéjával vagy sosztakovics Ötödik szimfóniájával is gondjaink voltak a zeneakadé-mia nagytermében. ez az épület, ez a terem viszont az ilyen művek-re, produkciókra minden szempontból megfelel.

a kölcsönös segítőkészség talán nem meglepő egy rezidens intéz-mény esetében, de mindenképp kiemelendő, ahogyan a művésze-tek Palotája viszonyul a Nemzeti Filharmonikusokhoz és a Nemzeti énekkarhoz. a müpa hathatós közreműködése nélkül nem tudnám például a strauss-sorozatunkat olyan színvonalon megvalósítani, mint amilyent ezek a művek megkívánnak.

máig a legnagyobb élményem a nem hivatalos nyitókoncert volt, amikor 2005. január elején mozart-estet adtunk. azóta tudom, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem kiváló koncerthelyszín. a többi pedig rajtunk múlik és a közönségen.

Kocsis Zoltánfő-zeneigazgató, Nemzeti Filharmonikus zenekar

Palotás Húszéves táncművész-pályám végén, 2005 áprilisában a Honvéd Együttes Egri Csillagok című táncszínházi bemutatójával még előadó-ként léptem fel a művészetek Palotája Fesztivál színházában, néhány hónappal később azonban már a Nemzeti táncszínház menedzse-reként ültem a művészetek Palotája egyik világos, elegáns irodájában.

az épület grandiózus kivitele, az intézmény karizmatikus vezetése és az ott dolgozó szakemberek láttán sejthettük, de még nem tud-tuk, hogy az elkövetkező tíz esztendőben a nemzetközi kulturális élet csúcsintézményei közé emelkedik a müpa.

a művészetek Palotája rezidens intézményeként a Nemzeti táncszín-ház török Jolán alapító-igazgató asszony vezetésével kezdte meg a munkáját. vele fáradhatatlanul dolgoztunk az előadások sikeréért.

a művészetek Palotája összművészeti gyűjtőpont, amelyben a tánc is kiemelt figyelmet kap. Olyan hely ez, ahol a táncművészet egyen-rangú más művészetekkel, olyan tér, ahol a magyar művészek a nem-zetközi kulturális élet szereplőivé válhatnak.

számtalan csodálatos előadás jöhetett létre itt a klasszikus balett, a modern tánc és a magyar néptánc stílusaiban.

a hazai viszonylatban is egyedülálló, európai színvonalú technikai és műszaki kiszolgáló háttérrel rendelkező helyszín adott lehető-séget arra, hogy a Nemzeti táncszínház szervezésében világszín-vonalú tánctársulatok mutatkozzanak be: Jiří Kylián, Grupo Corpo, Shen Wei Dance Arts, Doug Varone and Dancers, Rojas & Rodriguez / Nuevo Ballet Español, Ballet Flamenco Sara Baras, Nederlands Dans Theater, Cullberg Balett, Cloud Gate Dance Theatre of Taiwan …

szeretettel köszöntöm a Nemzeti táncszínház és a magyar tánc-művész társadalom nevében a tíz esztendős művészetek Palotáját.

Ertl Péter ügyvezető igazgató, Nemzeti táncszínház

Kocsis Zoltán

Ertl Péter

Fotó

© F

elvé

gi A

ndre

a


„szinergiKus KultúRaKÖzvetítés”tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Budapest legnagyobb művé-szeti központja, az első olyan intézmény, amelyben a kortárs előadó- és képzőművészet valamennyi válfaja terepet kapott. a helyszín kiválasztása, a duna-part és az egykori dokknegyed felélesztése azt a célt szolgálta, hogy a belvárosra koncentrált művészeti életet a központból kimozdítsa, új tájakat kapcsoljon be a körforgásba – és ezzel új közönséget is megnyerjen.

szinergikus kultúraközvetítés – hangzatos kifejezés a közös mun-kánkra. amikor először ültünk le a müpa vezetésével közös straté-giákon gondolkodni, azt mondtam, ne szomszédokként vagy roko-nokként tekintsünk egymásra, hanem barátokként. ez a gyakorlat-ban is így működik, lassan két éve.

a művészetek Palotája és a ludwig múzeum – Kortárs művészeti múzeum két önálló műfajt képvisel és egymástól független pályá-kon mozog. a legnagyobb közös kihívás megtalálni azokat a csa-tornákat és lehetőségeket, amelyek a két nagy autonóm műfajból, a zene/tánc/színház, illetve a képzőművészet világából közösen építik fel közönségüket, egyúttal megteremtik az egymásra ható inspirációt is. Hiszünk benne, hogy van átjárás a két műfaj függet-len élménye között.

az elmúlt tíz évben számtalan felejthetetlen koncerten vettem részt itt, de 2014 őszén laurie andersont, az egyébként szakmai kollégát (művészettörténész) látni a színpadon talán minden eddiginél na-gyobb hatást tett rám. aki ott volt, minden bizonnyal megértette, milyen, amikor a nagy művészeti ágak összeforrnak, és egy döntő-en új befogadói élményt hoznak létre. sok ilyen élményt szeretnék még kapni a tízéves müpától.

Fabényi Juliaigazgató, ludwig múzeum

összhang, PÁRBeszéda művészetek Palotája tízéves működése alatt töretlenül felfelé ívelő pályán halad, és ennek köszönhetően otthona lett szinte min-den művészeti ágnak.

a Budapesti Fesztiválközponttal való szoros együttműködésben fontosnak tartom az összhangot, a párbeszédet és a maximaliz-must – a minőség, a színvonal, a művészi értékek közvetítése ér-dekében, a magyar művészek és alkotók képviseletében, a nem-zetközi és a hazai művészek találkozásában.

intézményeink között jó a személyes és a szakmai kapcsolat, mely-nek előnyeit és gyümölcsét a hazai művészélet, de leginkább a kö-zönség élvezheti a közösen szervezett Budapesti tavaszi Fesztivá-lon és a CaFe Budapest Kortárs művészeti Fesztiválon.

a mai napig nagy örömmel emlékszem vissza a ház alapkőletéte-lére, az első technikai és akusztikai bejárásra, de a legfontosabbak természetesen a koncertek, amelyek közül számomra az egyik leg-emlékezetesebb zubin mehta és a Bécsi Filharmonikusok hangver-senye volt a 2014. évi Budapesti tavaszi Fesztiválon. Kívánom, hogy az első tízes után még évtizedekig legyen részünk számos hason-lóan nagyszerű előadásban, fantasztikus művészeti élményben!

Bán Teodóraigazgató, Budapesti Fesztiválközpont

Bán Teodóra

Fabényi Julia


MÜPA10

Müpa10 BaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem, FesztivÁl szíNHÁz, üveGteRem, előadóteRem, ÁtRium, lumú

a művészetek Palotája megnyitásának első pillanatától a műfaji sokszínűséget tűzte

célul maga elé. e célt maga az épület is sugallta, hiszen a Nemzeti Filharmonikusoknak,

a Nemzeti táncszínháznak és a ludwig múzeumnak ad otthont. a megvalósult álom,

hivatalosabban fogalmazva: a felépített brand ölt testet a kétnapos jubileumi rendez-

vénysorozatban, amelyben komoly-, könnyű- és világzenei, jazz- és ifjúsági koncertek

váltakoznak, táncelőadás, újcirkusz-produkció, ünnepi Literárium-est, és müpamozi-

vetítés várja a közönséget.

JuBileumi HétvéGeFo

tó ©

Fra

nces

ca T

orra

cchi

Recirquel Újcirkusz Társulat: Trükkök

a kétnapos programsorozat minden előadásán egyenként 1000 Ft-ért vehet részt a közönség.


Donizetti: Szerelmi bájital

2015. március 14., 11.00–12.30a neMzeti FilharMoniKusoK estje BartóK Béla születésnaPján(2013. március 25. 19.30)Közreműködik: andrea Lucchesini – zongoravezényel: Kocsis zoltánBeethoven: G-dúr zongoraverseny, op. 58.schubert: esz-dúr impromptu op. 90, No. 2 Bartók: ConcertoBrahms: X. magyar tánc

2015. március 14., 13.30–15.17niK BärtsCh’s ronin(2013. december 7. 19.30)Közreműködik: nik Bärtsch – zongora, Fender Rhodes, Kaspar Rast – dob, Sha – altszaxofon, basszus- és kontrabasszus-klarinét, Björn meyer – basszusgitár

2015. március 14., 15.müPa10 – JuBileumi HétvéGeelőadóteRem

2015. március 15., 13.30–15.25Mariza(2013. december 13. 19.00)HD

2015. március 15., 11.00–13.06zuBin Mehta és az izraeli FilharMoniKusoK (2014. szeptember 23. 19.30)Közreműködik: ilya Konovalov – hegedűBen-Haim: i. szimfónia – zsoltár Csajkovszkij: vi. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74R. strauss: Hősi élet – szimfonikus költemény, op. 40

2015. március 15., 16.30–18.35Donizetti: szerelMi Bájital(2010. november 6. 19.30)Félig szcenírozott előadásadina: miklósa ErikaNemorino: alekszej Kudrijadulcamara: Enzo CapuanoBelcore: Filip BandzakGianetta: Celeng máriaKözreműködik a Kolozsvári magyar Opera zenekara és kórusa (karigazgató Kulcsár Szabolcs)vezényel: marco BalderiRendezte: Káel Csaba

2015. március 14. 11.00 müPa10 – JuBileumi HétvéGeRECiRquEL ÚjCiRKuSz TáRSuLaT: TRüKKöKíró, koreográfus, rendező: Vági Bencezeneszerző, zongora: Sárik PéterRecirquel újcirkusz társulat: Biritz ákos, Czigány judit, Egyed Brigitta, Farkas László, Herczeg Richárd, illés Renátó, Kapitány Olívia, Lakatos Leonetta, Pintér áron, Veress zsanett, Wittmann Csilla, zsíros gáborFesztivÁl szíNHÁz

A 2012-ben Vági Bence rendező-koreográfus vezetésével magyar artisták-ból alakult társulat tizenegy fiatal artistát kért egy, a 20. Sziget Fesztiválra készülő produkció létrehozására, amely kirobbanó sikert aratott. Azóta három saját előadással büszkélkedhet a társulat: a Cirkusz az Éjszakában, A Meztelen Bohóc és a Párizs Éjjel című produkciókat sok-sok teltházas előadáson ismerhet-te és szerethette meg a magyar és a külföldi közönség a Müpában, illetve több külföldi turnén. Az előadásokból készült válogatás születésnapi ajándék a tízéves Müpának – és természetesen a nézőknek.

Támogató: PP Center

2015. március 14. 12.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeelzenélt tánC, eltánColt zeneFassang László orgonakoncertje Kun attila koreográfiájávalKözreműködik: jakab zsanett, Hargitai mariann, Horváth adrienn, Palcsó nóra, Frigy ádám, ivanov gábor, Kovács Péter, mádi László – a Közép-európa táncszínház művészeiFassang lászló: invokáció alain: Három tánc – Gyászligeti: volumina J. s. Bach: erbarm’ dich mein, o Herre Gott, BWv 721BaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

Fassang László és Kun attila három zeneszerző életművéből válogatva állította össze a műsort. Az együttműködés ötlete az orgonaművésztől származik: „Fele-ségem, Rohmann Ditta játszotta egyszer Kodály Szóló csellószonátáját, amelyhez Kun Attila készített koreográfiát. Ez annyira megtetszett nekem, hogy rögtön rá gondoltam, amikor először felmerült ennek a koncertnek az ötlete. Érdekelt, mire inspirál egy kortárs koreográfust az orgona, jelen esetben a Művészetek Palotája orgonája”.

Best oF MüPa – vetítés KONCeRtFelvételeK a müPa aRCHívumÁBól

a vetítésekre a belépés díjtalan.


MÜPA10

Fotó

© D

usa

Gábo

r

2015. március 14. 13.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeKalotaszeg élő Martin arChívuMKözreműködő:magyar nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd táncszínház)Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péterzenei rendező: árendás PéterJelmez: Vincze zsuzsaRendező-koreográfus, művészeti vezető: zsuráfszky zoltánFesztivÁl szíNHÁz

Az Élő Martin Archívum sorozat első darabjai köve-tik a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György (1932–1983) táncfilmezéseinek útvonalát, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós életműve előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szervez-tek Magyarországon és Erdélyben, ezek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, hanem az európai néptánckutatás történetében is. E műsorával a magyar nemzeti Táncegyüttes szeretne köszöne-tet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készí-tőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek (táncosoknak és ze-nészeknek), akik megőrizték és továbbadták e csodá-latos tánc- és zenekultúrát.

Kalotaszeg

Budapest Bár

2015. március 14. 14.30müPa10 – JuBileumi HétvéGeBuDaPest BárBudapest Bár zenekar: Farkas Róbert – hegedű, gitár, Farkas mihály – cimbalom, ökrös Károly – harmonika, zongora, Farkas Richárd – bőgő, Kisvári Ferenc – dobénekesek: Behumi Dóri, németh juci, Keleti andrás, Lovasi andrás, Szűcs KrisztiánBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

2015. március 14. 16.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeszájról szájra 10.0Bognár Szilvia, Herczku ágnes, Szalóki ági koncertjeKözreműködik: juhász gábor – gitár, nikola Parov – fúvós hangszerek, gadulka, billentyűs hegedű, buzuki, mester László Pintyő – hegedű, ütőgardon, Kovács zoltán – nagybőgő, Dés andrás – ütőhangszerekFesztivÁl szíNHÁz

Kitűnő zenekar, fantasztikus énekesek és nagyszerű dalok – mára elmondhatjuk, hogy a Budapest Bár megváltoztatta a véleményünket arról, hogyan szólal meg egy cigányzenekar. Aki volt mostanában koncertjükön, hallhatta, hogy az együttes húszas, harmincas évekhez fűződő rajongása mellett egyre többször nyúl a közelmúlt emblematikus rock- és popslágereihez. Feldogoztak Tom Waits-, Simon and Garfunkel-, Nick Cave-, LGT-, David Bowie-számokat, sőt Depeche Mode-ot is. Valljuk be, nem nagyon hallottuk még cimbalmon ezeket a dalokat. 2014-ben két lemezt jelentettek meg, Húszezer éjszakás kaland, illetve Délutáni csókok címmel – ezen a koncerten ezekből a dalokból és a régi kedvencekből is válogatnak.

Bognár Szilvia, Herczku ágnes és Szalóki ági közös projektje (volt) a Szájról szájra, melyet 2008-ban mutattak be a Művészetek Palotájában, miután az lemezen is megjelent. A produkció sikerének okai közül most csak a változatosságot emeljük ki, amely a három énekes markánsan eltérő karakteréből adódik, és azt az egységet, amelyet egyfelől a közös éneklés, másfelől a jellegzetes zenei kíséret te-remt. A magyar világzenei és jazzélet kiválóságainak játékában a népzenei hagyomány mély ismerete, illetve a kísérletező kedv és a többi zenei műfaj iránti nyitottság egyaránt szerepet kapott, lehetőséget biztosítva ahhoz, hogy a hölgyek a rájuk jellemző érzékenységgel, vitalitással és humorral köthessenek csokrot magyar és bolgár dalokból. Kézről kézre, vagy még inkább: szájról szájra adva őket.


Sebő Együttes

Liszt Ferenc Kamarazenekar

2015. március 14. 17.00müPa10 – JuBileumi HétvéGevásáry taMás és a liszt FerenC KaMarazeneKarzongorázik és vezényel: Vásáry TamásBeethoven: cisz-moll („Holdfény”) szonáta, op. 27, No. 2Bartók: divertimento, sz. 113, BB 118BaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

2015. március 14. 18.00müPa10 – JuBileumi HétvéGehangzó heliKon 10.0Palya Bea, Kaláka, Sebő EgyüttesFesztivÁl szíNHÁz

2015. március 14. 14.30müPa10 – JuBileumi HétvéGeBuDaPest BárBudapest Bár zenekar: Farkas Róbert – hegedű, gitár, Farkas mihály – cimbalom, ökrös Károly – harmonika, zongora, Farkas Richárd – bőgő, Kisvári Ferenc – dobénekesek: Behumi Dóri, németh juci, Keleti andrás, Lovasi andrás, Szűcs KrisztiánBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

2015. március 14. 16.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeszájról szájra 10.0Bognár Szilvia, Herczku ágnes, Szalóki ági koncertjeKözreműködik: juhász gábor – gitár, nikola Parov – fúvós hangszerek, gadulka, billentyűs hegedű, buzuki, mester László Pintyő – hegedű, ütőgardon, Kovács zoltán – nagybőgő, Dés andrás – ütőhangszerekFesztivÁl szíNHÁz

Két ikon a magyar előadó-művészet történetéből: a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze Vásáry Tamás lép pódiumra szólistaként, valamint karmesterként a számos nemzetközi díjjal jutalmazott, világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekarral. A műsor szokatlan, amennyiben egy Beethoven-zongoraszonáta és Bartók egyik zenekari műve alkotja, ugyanakkor alkalmat ad arra, hogy a közönség a legjavát élvezze mindan-nak, ami évtizedek óta tömegeket vonz Vásáry Tamás, illetve a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjeire.

A magyarországi nép- és világzenei mozgalom kibontakozásában rendkívül jelentős szerepet töltött be a népi hangszerekkel kísért „énekelt versek” műfaja. József Attilát énekelve tűnt fel Sebő Ferenc is, a Kaláka Együttes pedig több mint negyvenöt éve egyet jelent a költészet remekeinek megzenésítésével. Életművében megkerülhetetlen a Hangzó Helikon sorozata. A Művészetek Palotájában számos Hangzó Helikon-album bemutatkozott, ezekből ad íze-lítőt Palya Bea, a Kaláka és a Sebő Együttes – többek közt Arany János, József Attila, Kányádi Sándor, Kiss Anna, Kosztolányi Dezső, Lázár Ervin, Nagy László és Szabó Lőrinc versei nek előadásával.


MÜPA10

Szakcsi Lakatos Béla

2015. március 14. 20.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeszaKCsi laKatos Béla és iFjú tehetségeKSzakcsi Lakatos Béla – zongora, Lakatos Pecek Krisztián – bőgő, Hodek Dávid – dob, Egri jános jr. – ének, Pecze Balázs – trombita, molnár Sándor, Varga gergely – tenorszaxofon, Oláh Krisztián – zongora, gotthárd mike – gitárFesztivÁl szíNHÁz

A Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla nemzetközi viszonylatban is az egyik legelismertebb magyar jazz-zenész, műfajteremtő virtuóz, sokoldalú zeneszerző. Társai az ünneplésben mind ifjú tehetségek, akik a Jazz Showcase korábbi kiadásaiban már bizonyítot-ták, hogy bármennyire is zsenge korúak, már érett előadók, akiket néhány évtized múltán talán hasonló jelzőkkel méltatunk, mint a legendás zongoristát. A színpadon egyenrangú felek örömzenéjét hallhat-juk. A Lakatos Pecek Krisztián és Hodek Dávid által megtámogatott ritmusszekció előtt egymást váltják a hangszeres szólisták, lesz kétzongorás imp-rovizáció, sőt a ritkaságszámba menő férfi jazzéne-kes utánpótlásra is számíthatunk.

2015. március 14. 19.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeMr2 sziMFoniK+ a MüPáBólKözreműködik: Fábián juli, Sena Dagadu, Péterfy Bori, Beck zoltán, Lovasi andrás, Szűcs Krisztián, Likó marcellmagyar Rádió Szimfonikus zenekaravezényel: Balogh SándorBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

A Müpa és az MTVA koprodukciójában harmadik éve valósulnak meg MR2 Akusztik+ a Müpából, illet-ve MR2 Szimfonik+ a Müpából koncertek. Ez utóbbi sorozat a magyar könnyűzene világából kiválasztott egy-egy zenekar egész estés, szimfonikus zenekarra áthangszerelt előadásait takarja, a magyar Rádió Szimfonikus zenekará nak közreműködésével. Az elmúlt évek során a Pasótól az Easten át a Kis-csillagig jónéhány ilyen koncertet láthatott-hallha-tott már a közönség. Ezúttal a dalok az együttesek frontembereinek előadásában, teljesen szimfonikus hangszerelésben hangoznak majd el.

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara


2015. március 15. 11.00müPa10 – JuBileumi HétvéGea MuzsiKás együttes és BarátaiK – BartóKKözreműködik: Fülei Balázs – zongora, Tóth ildikó „Fecske” és Farkas zoltán „Batyu” – táncBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

A magyar népzene és a világzene előadói közül az immár negyvenkét éve működő muzsikás adta a legtöbb koncertet a Művészetek Palotája – Bartók Béláról elnevezett – hangversenytermében. Az együttes lemezei sorában mérföldkőnek számított a Bartók Album, melyen a népzenegyűjtő Bartók élményeinek „rekonstruálásával” idézték meg a műveit ihlető dallamokat. A lemez anya-gával világszerte bizonyították, hogy a magyar népzene azonos értékű az egyetemes zenekultúra bármely más műfajával, olyan rangos koncerttermekben lépve fel, mint például a Royal Festival Hall, a Queen Elizabeth Hall, a Concertgebouw és a Carnegie Hall. A Művészetek Palotájában termé-szetesen kétség sem lehetett efelől, de most újra megbizonyosodhatunk…

Fotó

© T

iba

Csab

a

2015. március 15. 10.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeBozsiK yvette társulat: tavaszi álDozatzene: igor Stravinsky tér, fény: Pető józsefJelmez: juristovszky SosaKoreográfus-asszisztens: Krausz alíz, Vislóczki SzabolcsKoreográfus: Bozsik Yvette FesztivÁl szíNHÁz

A Le Sacre du printemps 1913-as bemutatójának századik évfordulójára készült a Bozsik Yvette Társulat 1999-ben bemutatott Tavaszi áldozatának felújított változata, megújult jelmezekkel, szcenikával és koreográfiával, a Nemzeti Táncszínház felkérésére. Az igor Stravinsky orosz korsza-kából való zenék közül a Tavaszi áldozat ősi rítusokat idéz fel, brutális barbarizmusával katasztró-fákat jósol. Az eredeti koreográfia kiindulópontja a legendás Nizsinszkij és Nizsinszka darab orosz rituális világa, ezt ötvözi a koreográfus saját stílusával és a mai kor érzésvilágával. 2013-ban a Bozsik Yvette Társulat ezzel a darabbal ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját.

Az előadás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Fülei Balázs

2015. március 14. 20.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeszaKCsi laKatos Béla és iFjú tehetségeKSzakcsi Lakatos Béla – zongora, Lakatos Pecek Krisztián – bőgő, Hodek Dávid – dob, Egri jános jr. – ének, Pecze Balázs – trombita, molnár Sándor, Varga gergely – tenorszaxofon, Oláh Krisztián – zongora, gotthárd mike – gitárFesztivÁl szíNHÁz

2015. március 14. 21.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeneMzeti FilharMoniKusoK Közreműködik: nemzeti Énekkar (karigazgató: antal mátyás)vezényel: Kocsis zoltánBrahms: a párkák éneke, op. 89 Bartók: Concerto, BB 123BaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

A Goethe Iphigénia Tauriszban című drámájának szövegrészletére írott, tragikus hangvételű, hatszóla-mú vegyes kari művel és Bartók Béla akár slágerdarabnak is nevezhető Concertójával köszöntik a tízéves Művészetek Palotáját rezidens együttesei, a nemzeti Filharmonikus zenekar és a nemzeti Énekkar. A Brahms-darab előadása is tanúsíthatja, hogy a Bartók-interpretációban a világelsők között számon tar-tott zenekar és a kiváló kórus a romantika hangzásvilágában és dallamformálásában is otthonosan mozog.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

2015. március 14. 19.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeMr2 sziMFoniK+ a MüPáBólKözreműködik: Fábián juli, Sena Dagadu, Péterfy Bori, Beck zoltán, Lovasi andrás, Szűcs Krisztián, Likó marcellmagyar Rádió Szimfonikus zenekaravezényel: Balogh SándorBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem


MÜPA10

a cigány kultúrában számos jelkép kötődik a vándorláshoz, illetve a szekérhez. ezt tanúsította a művésze-tek Palotájában 2005-ben megrendezett szekérnyom fesztivál is, melynek hangulatát most négy roma együttes idézi meg. Balogh Kálmán és a gipsy Cimbalom Band a balkáni és a mediterrán cigányzenék szí-neivel mutat a vándorútra, miközben újraértelmezi a vendéglátós cigányzene fogalmát. a Karaván Família muzsikája a magyarországiak mellett balkáni, román, spanyol és orosz dallamokban is bővelkedik. A két zene-kar gipsy Reunion projektjében a vokális és instrumentális cigányzenei hagyomány szenvedélyes flamencóval, orosz cigánydalokkal, balkáni forrásokkal és manouche jazzel társul. A Romengo olyan érzelmi gazdagságról vall, amely páratlannak mondható a műfajban. Ritka alkalom négy ilyen együttest hallani egy műsorban, úgy-hogy magára vessen, aki lekési a csatlakozást. Szekérre fel!

A koncertre a belépés díjtalan.

2015. március 15. 13.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeszeKérnyoM 10.0Balogh Kálmán & gipsy Cimbalom Band, Karaván Família, Romengo, gipsy ReunionÁtRium

Fotó

© F

arka

s A

ndrá

s

Romengo

Ha jazzről van szó, nincs ünneplés big band nélkül. Ez alkalommal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vég-zett vagy még tanulmányaikat végző jazzmuzsikusaiból verbuvált Senior Big Band képviseli a nagyzenekari jazzt. Az együttes tagjai a gitáros László attila irányításával két kiemelkedően sikeres koncertet adtak a Jazz Showcase keretében: 2012-ben Miroslav Vitous nagybőgőssel, 2014-ben pedig Patti Austin énekesnővel – te-hát bizonyították már, hogy biztosan, lendületesen és kiváló ízléssel kísérik vokalista vendégüket. Mindenki számára jutalomjáték lesz a hazai jazzénekesnők színe-javával való közös fellépés: minden hölgy más színt, más stílusvilágot képvisel, és mindnyájukat méltán nevezhetjük jazzdívának.

2015. március 15. 12.00müPa10 – JuBileumi HétvéGesenior Big BanD & jazzDíváKLakatos ágnes, Tisza Bea, Szőke nikoletta, Veres mónika micheller myrtill – ének, László attila – zenekarvezetőFesztivÁl szíNHÁz

Fotó

© S

ztra

ka F

eren

c

László Attila


2015. március 15. 15.008–99 éVmüPa10 – JuBileumi HétvéGeiFjúsági hangversenyKözreműködik: a Bartók Béla zeneművészeti Szakközépiskola, a Szent istván Király zeneművészeti Szakközépiskola és a Weiner Leó zeneművészeti Szakközépiskola növendékeiből összeállított zenekar, valamint magyarországi gyermekkarok tízéves tagjaiból összeállított kórus újbudai Ádám Jenő zeneiskola, Budapest (Baranyai Rita és szalay Katalin),lautitia Gyermekkar, debrecen (Nemes József), Cantemus Gyermekkar, Nyíregyháza (szabó dénes), Kodály iskola miraculum Gyermekkara, Kecskemét (durányik lászló), Campanella Gyermekkar, Pécs (schóber tamás), Fazekas Gyermekkar, miskolc (Halmai mária)

Boros misi – zongoravezényel: Hollerung gáborBeethoven: istván király – nyitány, op. 117Haydn: d-dúr zongoraverseny – iii. tételliszt: vidáman játszva űzzük a bút…– részlet a Szent Erzsébet legendából Kodály: esti dalBartók: Hét egynemű kar kiszenekari kísérettel – No. 7: Cipósütésvujicsics: a tenkes kapitányatolcsvay lászló: Nemzeti dalBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

A tízéves születésnapi műsorból nem hiányozhatnak a gyerekek sem, akik kezdettől ki-emelten fontos és számukat tekintve is igen jelentős részét alkotják a Művészetek Palotája közönségének. Az ünnepi koncerten a pódiumon ez a korosztály is képviselteti magát – szólistaként, a budapesti konzervatóriumok növendékeiből összeállított zenekarban vagy a tízévesek kórusában.

Együttműködő partnerünk a Virtuózok.

Fotó

© B

író A

ndrá

s

Boros Misi

2015. március 15. 14.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeswing all starsKözreműködik: Szalóky Béla – házigazda, trombita, Bényei Tamás – trombita, Benkó Sándor – klarinét, Finok zoltán, Dennert árpád, mátrai zoltán – szaxofon, Korb attila – harsona, ének, Deseő Csaba – hegedű, gyárfás istván – gitár, juhász attila, nagy iván, ittzés Tamás – zongora, Sárkány Sándor, Oláh zoltán – bőgő, Berdisz Tamás, Cseh Balázs – dobFesztivÁl szíNHÁz

A jubileumi jazzkoncertkínálat nem lenne teljes, ha nem képviseltetné magát benne a tradicionális jazz és annak stílusirányzatai, melyek kitartó népszerűségnek örvendenek itthon. Jól mutatja ezt az eddig minden évben a Müpában megrendezett New Orleans Swing fesztivál, illetve az augusztus 20-ai Jazz a Palotában koncertkavalkád, amelyen hagyományosan a swingzenéé a főszerep. A Swing All Stars cím nem nagyzol: min-den hangszeren a műfaj legkiválóbb, remek stiláris felkészültséggel bíró muzsikusai szólalnak meg, és külön csemege, hogy a legnépszerűbb hazai tradicionális jazz-zenekarok vezetőit, Benkó Sándort (Benkó Dixieland Band), Bényei Tamást (Hot Jazz Band), ittzés Tamást (Bohém Ragtime Jazz Band) és Finok zoltánt (Jazz Steps) egy színpadon hallhatjuk. A házigazda – ahogy a rendszeresen a Müpába látogató swingrajongók meg-szokhatták – ez alkalommal is Szalóky Béla.

Szalóky Béla


MÜPA10

2015. március 15. 17.00müPa10 – JuBileumi HétvéGePurCell Kórus és orFeo zeneKarvezényel: Vashegyi györgyj. S. Bach: „Gottes zeit ist die allerbeste zeit” – kantáta BWv 106 (actus tragicus)Kalafszky adriána –szoprán,gavodi zoltán – kontratenor,mészáros Péter – tenor,Blazsó Domonkos – basszusj. Ch. Bach: meine Freundin, du bist schönKalafszky adriána – szoprán,nagy Bernadett – alt,mészáros Péter – tenor,Blazsó Domonkos – basszusBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

Mivel is emelhetné a jubileumi koncertsorozat fényét a Purcell Kórus és az Orfeo zenekar – ter-mészetesen Vashegyi györgy irányításával –, mint két Bach-mű előadásával? johann Sebastian Bach Actus tragicusa, egyik legkorábbi kantátája, jól ismert darab. A „nagy” Bachhal rokonságban álló johann Christoph Bachnak ugyan legnépszerűbb alkotása a Salamon énekének szövegét hasz-náló kantáta, elhangzása mégis mindig kuriózumnak számít. Az ismert és már-már elfeledett zenék historikus-autentikus megszólaltatása olyan misszió, amelyről Vashegyi György egyetlen pillanatra sem feledkezik meg.

Purcell Kórus és Orfeo Zenekar

2015. március 15. 16.00müPa10 – JuBileumi HétvéGezeneaKaDéMistáK KaMaraKonCertjeKarasszon eszter – gordonka, szabó Marcell – zongoraschumann: Bécsi karnevál – 1. tételCassado: szóló szvit – FinaleBruch: Kol Nidreiliszt-Cassado: szerelmi álmokFesztivÁl szíNHÁz

Két különleges tehetségű fiatal muzsikus lép pódiumra ezen a hangversenyen. Az 1992-es születésű Karasszon Eszter számos korosztályos verseny díjazottja. 2011-től a Liszt Akadémián tanul, Onczay Csaba növendéke. Már jelentős nemzetközi koncerttapasztalattal rendelkezik Európa-szerte és az Egyesült Államokban.

A 27 esztendős Szabó Marcell a Liszt Akadémia doktorandusza (Nádor György és Kemenes András növendéke), tavaly megnyerte a szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. Nyert már el-ső díjat Párizsban és harmadikat Madridban. Rangos helyeken koncertezett szerte Európában. Hamburgban háromezer ember előtt játszott, egyik legnagyobb élménye a luxemburgi bazilikában – Liszt utolsó fellépésének helyszínén – adott koncertje. A koncertre a belépés díjtalan.


2015. március 15. 19.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeMagyar ráDió sziMFoniKus zeneKara, Magyar ráDió éneKKara (Karigazgató: Pad zoltán)Szakács ildikó, megyesi Schwartz Lucia, Kovács istván, Kálmán László vezényel: Kovács jánosmozart: C dúr („Koronázási”) mise, K. 317BaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

Megannyi oratórium emlékezetes hazai és külföldi előadása, máig nem fakuló hanglemezfelvétele hitelesíti a magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus zenekara technikai képzettségét, különle-gesen szép hangzását, párját ritkító muzikalitását. A Művészetek Palotája jubileumi rendezvény-sorozatában a szimfonikus zenekar és a kórus közös produkciója ad ízelítőt ezekből a jól ismert zenei erényekből.

Alpár Balázs és a Fugato Zenekar

2015. március 15. 20.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeliteRÁRium – KORtÁRs íRóK a müPÁBaNágyBan, PárnáK KöztKözreműködik: Dragomán györgy, németh gábor – író, Csákányi Eszter – színművész, Kovács márton – hegedű, márkos albert – cselló, ágoston Béla – szaxofonszerkesztő: Keresztury TiborRendező: Balog józsefüveGteRem

Két kiváló író, egy rendkívüli színész és három kreatív, ismert zenész, ahogy nem enged a negy-vennyolcból, miközben tudván tudja, régen elmúltak forradalmaink… Vidám szabadságharcos-est korabeli versek, klasszikus szövegrészletek és erre az alkalomra született kortárs művek felhaszná-lásával arról, hogy a vereség is lehet győzelem, és viszont. Zenés utazás egy sűrű felvonásban az értől az óceánig, Pákozdtól Barguzinig, a csatatértől az ágyig.

Sokoldalú formáció a tizenöt éve alakult Fugato Zenekar. A barokkból átörökített fúga, illetve fu-gato technikákat gyakran alkalmazó számaikban egyszerre érvényesül a komolyzene igényessége, a világzene frissessége, a jazz szabadsága és a könnyűzene lendülete. Az izgalmas hangzás alapja a szimfonikus hangszerek, dobok, basszusgitár és az elektronika együttes használata. A Müpa10 jubi-leumi hétvége programjai előtt a Fugato Zenekar élőben szólaltatja meg a Müpa-szignál különböző műfaji variációit, Alpár Balázs 2007-es, a Müpa-hang arculatára kiírt pályázat győztes kompozícióját és annak variánsait. Rövid koncertjén az együttes a Ha ezt Bach hallaná című aktuális műsorából is játszik számokat.

A koncertre a belépés díjtalan.

2015. március 15. 17.30müPa10 – JuBileumi HétvéGealPár Balázs és a Fugato zeneKaralpár Balázs: müpa szignál-variációk Kettősfúga, Concerto in d minor Hétnyolcad, etnoidalpár Balázs–Farkas izsák: Bach on loopalpár Balázs: PangariÁtRium

Fotó

© Je

ns P

aul T

aube

rt


MÜPA10

hangulatKONCeRteK

a Hangulatkoncertekre a belépés díjtalan.

2015. március 15. 21.00müPa10 – JuBileumi HétvéGeBuDaPesti FesztiválzeneKarvezényel: Takács-nagy gáborRossini: Hamupipőke – nyitányKodály: Háry János-szvit Kodály: Galántai táncokBaRtóK Béla Nemzeti HaNGveRseNyteRem

Budapesti Fesztiválzenekar

A statisztikák szerint a Művészetek Palotája első évtizedének egyik legnépszerűbb, legtöbbször elhangzott zenekari műve a Galántai táncok volt. A 20. századi zene és a magyar kompozíci-ók mellett elkötelezett Budapesti Fesztiválzenekar ezúttal egy másik Kodály-örökzölddel, a Háry-szvittel együtt tűzi műsorára, hogy a magyar muzsika legszebb pillanataival ajándékozza meg a koncert közönségét. Könnyed bevezetőként a zenekar egy ismert Rossini-nyitányt játszik.

Március 14.áTRium11.00–11.50HaNGulatKONCeRt – NéPzeNegóBé zeneKarKiss B. ádám – hegedű, ének, Vizeli máté – három- és négyhúros brácsa, hegedű, koboz, gitár, Egervári mátyás – cimbalom, dudák, brácstambura, tekerő, gardon, dob, Csasznyi imre – basszprím- tambura, ének, háromhúros brácsa, Tímár márton – nagybőgő

14.00–14.50 HaNGulatKONCeRt – JazzCentgraF BenjáMin trióCentgraf Benjámin – dob,gyányi marcell – bőgő,uher-győrfi Bálint – szaxofon

16.00-16.50 HaNGulatKONCeRt – JazzBalogh gyula quartetBalogh gyula – zongora, uher-győrfi Bálint – szaxofon, mihalovits Dávid – bőgő, Horváth Péter – dob

18.00–18.50HaNGulatKONCeRt – JazziFj. oláh KálMán quartetifj. Oláh Kálmán – szaxofon,gyárfás Péter – zongora,jónás géza – bőgő,márkosi andrás – dob

20.00–20.50HaNGulatKONCeRt – JazzBalogh taMás quartetBalogh Tamás – zongora, Bille gergő – trombita, Bartók Vince – basszusgitár, Hidász Tamás – dob

LumÚ17.00 – 17.50HaNGulatKONCeRt – KlassziKus KruPPa Kvártett Beethoven: G-dúr vonósnégyes op. 18, No. 2 Haydn: B-dúr vonósnégyes op. 1, No. 1

Március 15.áTRium11.00–11.50HaNGulatKONCeRt – NéPzeNe„Kossuth lajos azt üzente…”Konkoly Csenge – ének,mészáros Erzsébet – hegedű,görög andrás – brácsa,gólya márton – cimbalom,Tímár márton – bőgő

16:00–16.50HaNGulatKONCeRt – Jazzég alatti quartet + 1udvardi márton – trombita,ujváry Flóra – nagybőgő,Hermán Dominik – dobok,Tóth marcell – zongora,ördög Krisztián – fuvola, szaxofonok

LumÚ

17.00–17.50HaNGulatKONCeRt – KlassziKus Szűcs Péter – klarinét Petar Bergamo: Concerto abbreviatoPertis: Recitativo No. 2Kedves Csanád: űrbolyongásLáng istván: about 6 minutesVajda gergely: lightshadow – trembling

Demeniv mihály – harmonikaD. Scarlatti: C-dúr szonátamakkonen: ...like swansangelis: impasse – ii., iv. tételzubitsky: Ommaggio ad astor Piazzolla


LumÚ

17.00–17.50HaNGulatKONCeRt – KlassziKus Szűcs Péter – klarinét Petar Bergamo: Concerto abbreviatoPertis: Recitativo No. 2Kedves Csanád: űrbolyongásLáng istván: about 6 minutesVajda gergely: lightshadow – trembling

Demeniv mihály – harmonikaD. Scarlatti: C-dúr szonátamakkonen: ...like swansangelis: impasse – ii., iv. tételzubitsky: Ommaggio ad astor Piazzolla

zoboki gábor építész a müpa születéséről

„siegMunD Meglátta a WalKüR szeméBeN

a Fényt…”Fo

tó ©

Rét

hey-

Prik

kel T

amás


MÜPA10

„Hörner in Es” − olvassuk az utasítást Wagner Ringjének első hangjegyei fölött −alulról fölfelé, a mélyből a magasba, a sö-tétből a világosság felé: az ősmélységből keletkező természet hangját a nyolc kürt Esz-dur kánonja teremti meg. Wagner azt írja 1853-as naplójegyzeteiben, hogy „dél-utáni alvás a kanapén: ébredés a Rajna kin-cse hangszeres bevezetőjének koncepciójá-val…”. Azonban egy álom nem elég. Kroó György szerint az „őstermészet-teremtés képe-hangja viszonylag igen hosszú idő alatt alakult ki Wagner képzeletében és műhelyében”. A Ring is, mint a kultúrtörté-net kolosszális művei általában, évek ál-mokkal teli, küzdelmes fejlődéstörténete során születnek.

Az építészek is folyamatosan álom és va-lóság, eksztázis és aszkézis között mozog-nak. A házak sem „egy levegővel” születnek, zsigereikben van a fejlődéstörténet, amely-nek célja az egységesség és az egyediség. Az építészeti alkotásoknak van elő- és utó-élete, hiszen az alkotók soha nem engedik el műveiket.

A Müpa ihlettörténetének megértéséhez nemcsak az alkotók gondolatmenetében kell elmerülni, hanem annak a szerencsés láncolatnak a felépülését is látni kell, ame-lyet meghatározó művészek, üzletemberek és politikusok összefogása és tevékenysége teremtett meg. Vannak 21. századi csodák…

2000 őszén meghívtak az elmaradt 1996-os budapesti világkiállításra szánt egyik telek hasznosítására kiírt tervpályá-zatra. az urbanisták és a politikusok akkor kezdtek el foglalkozni a Petőfi és Rákóczi híd közötti területtel, a millenniumi város-központtal, amely üzleti és lakónegyednek indult. a Nemzeti színház is vendégként csusszant be a tervek közé, és ezzel a kon-cepcióval egy sokarcú városrészt álmodott meg a fejlesztőcég, a triGránit, és személye-sen a cég elnöke, demján sándor. az urba-nisztikai fejlesztési terv szerint olyan épüle-tet képzeltek erre a telekre, amelyben mú-zeum, aukciós ház, szálloda, parkolóház és irodák találhatók − ez az öt funkció együtt nagyon furcsa lakótárs lett volna. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a helyszín nem igazán alkalmas eklektikus funkcióra.

Ha visszatekintek a pályámra, többször kerültem olyan helyzetbe, hogy az adott feladatot tágabb látókörből kellett szemlél-nem, mint azt a lehetőségek a megbízáskor megengedték. ebben az esetben sem ad-tak a pályázóknak olyan határozott város-építészeti programot, amelybe igazán bele lehetett volna kapaszkodni. tény: élt ben-nünk a vágy, hogy egy fiatal építészcsapat megmutassa a kulturális építészet iránti vonzalmát. Nem lehetett mást tenni, mint elmerülni egy elvi múzeumépítészeti prog-ramban. ez a gondolatmenet bevált, széles körben elfogadták a tervünket, a szakma is mellénk állt. a hosszú tervezési folyamat ér-dekessége az volt, hogy az építészeti terv-pályázatot egy teljesen más tervvel nyertük meg, mint ami végül megépült. Áttekintet-tük a nemzetközi példákat, és leültünk az akkori vezető modern és kortárs gyűjtemé-nyek kurátoraival. magyarországon is állan-dó viták zajlanak a múzeumok körül. Kristály-tiszta kép állt elő: Budapesten schickedanz albert szépművészeti múzeuma, a „múzsák temploma” óta, száz éve nem építettünk a kor képzőművészetének befogadására al-kalmas múzeumot, de a hazai komolyzenei hangversenytermek történetében is az 1907-ben felavatott zeneakadémia volt az utolsó... A hangversenyterem bőgője (skicc: Zoboki Gábor / 2002)


ekkorra már körvonalazódtak egymástól független kultúrpolitikai szándékok és ter-vek: a modern magyar művészeti múzeum, Nemzeti Filharmonikusok székháza és a Hagyományok Háza új épülete − mindenki otthont akart teremteni a maga ügyének. mindenki sajátot akart.

ahhoz, hogy ez a Ház így, ebben a formá-ban létrejöjjön − mint egy sokfunkciós új lé-tesítmény −, tanulmányoznunk kellett a város kulturális lehetőségeit, el kellett me-rülnünk a törekvések erdejében. Próbáltuk rávenni mindkét oldalt, a fejlesztőt és a kor-mányzatot is, hogy kapjon a projekt erőtel-

jesebb kulturális fókuszt. Budapestnek ak-kor nem volt a modern és kortárs képzőmű-vészetnek szentelt múzeuma, világszínvo-nalú akusztikával rendelkező előadóterme és a magyar folklórművészetnek méltó in-tézete. meg kellett győznünk mindenkit, hogy ez az a hely, ahol Budapest felépítheti a maga Kennedy Centerét, Pompidouját vagy Barbicanjét.

a múzeumorigójú pályázat után először a Hagyományok Háza „került képbe” azzal, hogy a Budai vigadóból szívesen csatlakoz-nának a programhoz. szinte az átadásig ne-kik terveztük az épület egyharmadát – így

jöhetett létre a Fesztivál színház utóbb „be-fogadó” részintézménye. Kocsis zoltán ugyanakkor nemcsak a Nemzeti Filharmo-nikusok jövőjét szerette volna körvonalaz-ni, hanem edvi Péterrel megvizsgálták Buda-pest több helyszínén egy új, nagy hangver-senyterem létesítését is. itt kapott szere-pet az építész: képes lesz-e a szituációban rejlő lehetőségeket észrevenni, képes lesz-e az egymástól eltérő szándékok között köz-vetíteni, az energiákat koordinálni? Kétség-telen, hogy a müpa keletkezéstörténetének egyik legmeghatározóbb pillanata egy évvel a tervpályázat megnyerése után jött el.

A Müpa építészeti koncepciója (Limes modell)

A Müpa 2003-as tervváltozata (Limes modell)

Fotó

© R

éthe

y-Pr

ikke

l Tam

ás


MÜPA10

akkor már jó ideje ostromoltuk rajzokkal a döntéshozókat, a fejlesztőt és pártolóin-kat, hogy meggyőzzük őket: ezt a koncert-teremvágyat éppen ezen a telken, a színház és a múzeum között kell megépíteni! Bár folyamatosan készítettük a terveket, de abban is szerepet kellett vállalnunk, hogy közvetítsünk a szereplők között, akik első-re nem ismerték fel, hogy közösek az érde-keik, és gazdaságosabb épületet lehet te-remteni egy fedél alatt.

Kegyetlen viták voltak, de úgy érzem, méltóbb szintre tudtuk emelni a dialógust. így olyan döntések születhettek a tervező-asztalon, amelyek megfelelő irányba vihet-ték az épület sorsát. Ennek a folyamatnak egyik leginspirálóbb aspektusa az volt, hogy rengeteg közszereplő mellénk állt, részvé-telével hozzájárult a projekt sikeréhez: ze-nészektől, énekesektől, kurátoroktól, ingat-lanfejlesztőktől kaptunk ötleteket. Kocsis

zoltán először visszakozott a koncepciónk-tól, később mégis az elsők között volt, akik a színpad kialakításában közreműködtek. Fischer iván hatalmas nemzetközi tapasz-talatával a legapróbb részletekig elemezte velünk a rajzokat. Fischer Ádám pedig – akit Bayreuthban ismertem meg – szerkezetépí-tés közben meglátta a valhallát a terem-ben: „itt Wagnert kell játszani…”

óriási lendülettel dolgoztunk. Rendkívüli team állt össze: turi zoltán koordinálta az összes társtervező munkáját, silvester Csaba felelt a színházért, demeter Nóra pedig a múzeumért. erőss János kollégám – akit tavaly veszítettünk el – volt a partnerem a hangversenyterem technológiájának és szerkezetének lábra állításában. több mint százötven fős nemzetközi mérnökcsapat munkáját vezettük, és közben mindig ügyel-ni kellett arra, hogy a részletekig menő és embert próbáló munka mellett képesek le-

gyünk időnként „kizoomolni”, és „egészben” látni a készülő Házat. egy dolog biztos volt: a múzeum néz a folyóra. ebben mindig egyet-értettünk demeter Nórával, aki immár tizen-hét éve alkotótársam, és akinek személyi-sége a legmeghatározóbb a pályámon. ő fogalmazta meg először, hogy a múzeum az egyetlen olyan alkotóeleme az épületnek, amelynek párbeszédbe kell lépnie a város-sal. Régiónkban akkor még nem volt példa arra, hogy egy múzeum tánc- és előadóter-mekkel legyen egy tető alatt. Rá kellett jönnünk, mi az, ami összefogja őket − talál-nunk kellett egy térkoncepciót, amelynek révén mindegyik funkciónak megvan a sa-ját zónája, de mindenhol megvan a grandi-ózus entitás érzete is. azt akartuk, hogy az interakciókból valami olyasmi emelkedjen ki, ami több, mint az alkotóelemek összessége

Demjánéknak pedig az a nemes feladat jutott, hogy egy rendkívül magas műszaki


minőségű és technológiájú, de határozott költségvetésen belüli beruházással gazda-gítsák az ország kulturális középületeinek palettáját. ez volt igazából az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a köz- és a ma-gánszféra frigyre lépett a Public Private Partnership formájában. meghatározó sze-mélyisége volt a müpa történetének az akusztikai szakma doyenje, Russell Johnson, a New york-i artec cég alapítója. amikor az akusztikai konzultációra kiírt tenderre ké-szülve átjött Budapestre, azt mondta: „Gábor, stop! multifunkcionális befogadó épületet kell tervezni, ahol változtatható akusztikai és technológiai környezettel kell a sokféle műfajt kiszolgálni. ennek a Ház-nak csak akkor van értelme, ha befogadó termekről beszélünk, ha ide mindenki jö-het, ha a Háznak ezeket a tereit ki lehet adni, és árbevételt lehet produkálni. szpon-zorokat kell szerezni, mert különben tíz év

múlva lehúzhatjátok a redőnyt. tény, hogy rengeteg példa van a világban, hogy addig van sok pénz és lelkesedés, amíg egy kul-turális épületet megnyitnak. De a Ház igazi élete akkor kezdődik, amikor működni kezd: öt-tíz további évre kell prognosztizálni a költségvetést.”

Russell nagyon jól ismerte Közép-európa nagyvárosait, és minden vágya volt végre Budapesten dolgozni. a hattyúdalává vált a müpa, imádta ezt a házat. sokszor mond-ta: „van két fantasztikus termetek, ennél csak jobbat szabad csinálni”. azért kötöt-tünk ki nála, mert építész volt. amikor elő-ször megjelentünk nála New yorkban a raj-zainkkal, rögtön átestem egy kétórás „beavatási szertartáson”: Johnson ugyanis levizsgáztatott. Berántotta a tárgyalóba a teljes irodát, és negyven szakember előtt faggatott ki zenetörténetből, építészetből és emberségből. az a fajta személyiség volt,

akinek kegyeiért nagy zenei múltú városok versenyeztek. Hozzá volt szokva, hogy ad egy technológiai javaslatot, és utána kiír-nak egy építészeti pályázatot. Kettőnk esetében fordítva történt, és ez néha külö-nös helyzeteket teremtett…

Összeállt tehát a múzeum, hangverseny-terem, táncszínház nagyszerű triásza, és elnyertük a világ legrangosabb akusztikai tanácsadójának bizalmát. most már csak az volt a kérdés, hogy ez a fiatal építész-csapat fel tud-e nőni a feladathoz. demján jogosan aggódott a költségek miatt, mivel a menet közben felmerülő egyre több igény természetesen egyre jobban fújta fel a Ház méretét. mégis volt egy pillanat, amikor megérezte, hogy biztos kezekben tudhatja nálunk a tervezést, mert kezdett életre kel-ni a Ház kulturális-építészeti üzenete. ő a Ház alapítójának is érezte magát, s ennek jegyében segítette végig a munkánkat.

A Nemzeti Hangversenyterem a fejgépszobából

Fotó

© P

olgá

r Att

ila


MÜPA10

a Ring-ciklus egyik legmegrendítőbb pilla-natában, a halálangyal jelenetben, siegmund meglátja a Walkür szemében a fényt, amely szövetségük kezdetét jelzi − demján meg-látta a szememben a csillogást, amellyel elárultam, hogy szenvedéllyel és minden szakmai tudásomat latba vetve azon leszek, hogy egy nemzetközi rangú hangverseny-termet építsek.

a bizalmat még egy embertől kellett ki-érdemelnem, Otto Blautól. a triGránit elnö-ki tanácsadójaként a tervezési és kivitele-zési folyamat legnagyobb katalizátora volt. ő gondoskodott arról, hogy mind a terve-zőcsapat, mind a kivitelező cégek annyira „felizmosodjanak”, hogy egy magas szín-vonalú építészeti és műszaki alkotás szü-lethessen.

a Nemzeti színházat 2002 márciusában adták át, amikor mi még csak a rengeteg műszaki tervezéssel párhuzamosan folyó programalkotás miatt éppen a negyedik terv-változatra kaptunk engedélyt. Ez volt az az időpont, amikor Orbán viktor miniszterelnök és Rockenbauer zoltán kulturális miniszter lerakta a Ház alapkövét. Ezt az eseményt a magyar kultúrpolitika történetének egyik meghatározó pillanatként kell értékelnünk, hiszen a politikai döntéshozók megértették a művészeti szakma és közönsége igényét: több mint 100 évvel a liszt és támogatói által megalapított zeneakadémiát követve, ismét „templomot” emeltek a magyar zenei géniusznak. sőt, Közép-európában elsőként építettek 21. századi összművészeti köz-pontot, s így lett a müpa előhírnöke az az-óta tartó sorozatnak: felújítottuk a zene-akadémiát és az erkel színházat, kiváló koncertterem épült Pécsett és más vidéki városokban, és méltán érdemelte ki a közön-ségsikert a tavalyelőtt átadott Budapest music Center is.

az alapkőletétel után, a választásokat követően a medgyessy-kormány elgondol-kodott azon, hogy az akkor harmincmilliár-dos állami garanciát a továbbiakban is áll-ja-e. Ott állt a Fesztivál színház zsinórpad-lás-szerkezete, úgy nézett ki, mint a paksi atomerőmű, és a dunai árvíz majdnem be-robbantotta a háromszintes garázs alapfa-lait. Egy pillanat alatt fizikai és szellemi szempontból is válságossá vált az épület sorsa. Bizonytalanná vált a folytatás lehe-tősége. Bejutottam az akkori miniszterhez, Görgey Gáborhoz, és nem telt el egy óra, ugyanazon a hőmérsékleten izzott, mint én. megmentette a müpát. a Ház négy és fél éves építéstörténete négy kulturális miniszterhez kötődik, akik mindannyian követték az épület tervezését. már készen álltak a múzeum alapjai, amikor 2003-ban

A Ludwig Múzeum főlépcsője

Fotó

© R

éthe

y-Pr

ikke

l Tam

ás


eldőlt, hogy a ludwig múzeum költözik a duna-parti szárnyba a várból. tény, nem volt még egy ilyen épület a pályámon, ahol ál-landóan változó kulturális program, határ-idő és költségvetési keretek mellett kellett egy ennyire összetett tervezést és kivitele-zést kordában tartani. egy karmester akkor jó, amikor már túl van számtalan koncerten. egy építész sincs másképp: úgy hatvanéve-sen érik meg arra, hogy az ilyen helyzete-ket nemcsak szakmailag, hanem pszicholó-giailag is kezelni tudja. Kétségtelen, hogy Russell-lel folytatott éjszakai beszélgeté-seim mindig megerősítették az állhatatos-ságomat… Öt évig a müpa építéséről szólt az életünk, több mint 150 tervező és mérnök munkáját kellett összehangolnunk. Három éven át pedig folyamatosan terveztünk a kivitelezés alatt: 150 vállalat 2000 embere dolgozott a helyszínen − néha az volt az ér-zésünk, hogy a léptékünkhöz képest pira-mist építünk.

én szeretem a beton szagát. számomra nem kielégítők a rajzok. zavar, ha a prakti-kum és a szép terv ellentmond egymásnak. sokszor esünk építészként abba a csapdá-ba, hogy a „gyönyörű” tervekkel elértük cé-lunkat. Kiss vámosi tamástól, a müpa hely-színi építési folyamatainak karmesterétől tanultam meg, hogy a rajzokon szereplő utasításoknak mindenki számára érthető-nek kell lenniük. az építés közösségi műfaj, amelyben rengeteg különböző szakember és munkás feladatainak koordinációján kell úrrá lennünk. megéltem azt, hogy az építők esténként, sörrel a kezükben kurjongattak a szerkezetkész hangversenyteremben, hogy másnap, a hajnali művezetéskor mosolyog-va jelentsék a teherliftben: „mérnök úr, ki-váló lesz az akusztika!”

a mai napig inspirál a Ház működése, követem a próbákat, segítek a hangolás-ban. megtapasztalhattam, hogy a szakmai tudáson túl mennyi emberi kapcsolattal lettem gazdagabb. az igazi boldogságot mégsem az a pillanat jelenti, amikor maté-

riájában elkészül az épület, hanem az, ami-kor a falak életre kelnek. az építészek ezért soha nem engedik el a műveiket: eksztázis és aszkézis – álom és valóság összeolvad . .

Russell Johnson (1923–2007) a hangversenyterem akusztikai tanácsadója és Zoboki Gábor építész 2002 tavaszán New York-ban

Fotó

© R

éthe

y-Pr

ikke

l Tam

ás

A Fesztivál Színház akusztikai burkolata


MÜPA10

a MüPaCsaKa kétnapos programsorozatban olyan művészek lépnek fel, akik nagyon gyakran

megfordultak a müpa színpadain az elmúlt évtizedben. érdekes lehet, hogyan emlékeznek

vissza arra a bizonyos „első” alkalomra, és milyen szempontok szerint állították össze

műsorukat? Kinek mit jelent a müpa, mit jelent számukra a „müpa-jelenség”? volt-e olyan

produkció, amely semmilyen más intézményben nem jöhetett volna létre, csak a müpában?

Olyan, amelyet kimondottan a müpa valamelyik színpadára terveztek? találkoztak-e itt

olyan művésztársakkal, akikkel egyébként nem lett volna alkalmuk? és vajon kik

kedvenceink kedvencei? milyen előadásokra ülnek (vagy ülnének) be szívesen, amikor nem

fellépőként érkeznek a művészek palotájába?


Vásáry Tamás zongoraművész, karmester

tíz év nagy idő egy intézmény történeté-ben, de egy nagy és hosszú művészpályán szinte eltörpülhet. Talán ezért nem emlék-szem pontosan, hogy melyik volt az első koncertem. zenekari koncert lehetett az első, de az is elképzelhető, hogy szólóest. mindenesetre legszívesebben a 75. és 80. születésnapi hangversenyekre emlékszem; az utóbbin a zeneművészet egyik emblema-tikus darabját, Beethoven IX. szimfóniáját dirigáltam.

számomra lenyűgözőek a nagy méretek, az elegancia és a nemzetköziség. megfigyeltem, hogy más, zenei nagyhatalomnak számító városokban, londonban, New yorkban, Berlin-ben is épültek a régi nagy koncerttermek mellé modern művészeti központok.

Nagyon jó érzés, hogy nagy előadói appa-rátust igénylő műveket is pódiumra lehet állítani, legyen szó Bruckner- vagy mahler-szimfóniáról, oratorikus műről. és akár más-nap este kiülni egyetlen zongora mellé és szólóestet adni. a terem és az akusztika mindenre alkalmas.

Közönségként is élvezem a müpa adottsá-gait: feleségemnek köszönhetően az ér-deklődési körömbe kerültek a táncproduk-ciók, s e műfajban is remek előadásokat kínál a müpa. legutóbb pedig sir simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok kon-certjére, valamint a zuglói Filharmónia filmzenés estjére jöttem el, mert kíváncsi voltam, hogyan szólnak ezek a számomra eddig csak moziból és televízióból ismert zenék hangversenytermi környezetben.

a MüPa

Születesnapi koncert

2008. 10. 04.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye

2007. 10. 12.

Rolla jános a liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője

Biztosan nem én vagyok az egyetlen, aki nehezen tudná megmondani, melyik hangversenyünk volt az első. Hamar „belaktuk” a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, és ami a koncertprogram összeállítását illeti, igyekszünk a terem méreteihez igazítani a hangzást. ezért a müpá-ba nem a legintimebb műveket hozzuk, hiszen nem szeretnénk, hogy kis zenekarunk hangja elvesszen a hatalmas térben. Nagyon fontosnak tartom, hogy a müpa a világhoz való felzárkózás lehetőségét is megte-remti. többek között például olyan jelentős szólisták meghívásával, amire a zenei élet magyar szereplői önerőből nem lennének képesek. így tud-tunk közös koncertet adni maxim vengerovval. Csodálatos volt. és bár gyakran érzem úgy, hogy a feltöltődéshez csendre van szükségem, ha jó koncertet akarok hallani, eljövök a müpába. itt hallgattam meg a King’s singers koncertjét, valamint Cecilia Bartoli hangversenyét. Bizony kíván-csi voltam rá, hogy igaz-e, amit csinál. de szívesen hallgatok más mű-fajú zenét is, hiszen együttesünk is repertoárján tart minden „ehető és jó zenét”, többek közt jazzt és klezmert is.


MÜPA10

gryllus Dánielzeneszerző, előadóművész

Nem tudom most fölidézni az első koncertet, de bármi volt is, mindenképp az alkalomhoz és a Kaláka aktualitásaihoz igazítottuk a program-ját. minden alkalommal örömmel tölt el, hogy a müpa ennyire sokszínű, sok műfajra, sokfajta stílusra nyitott, s hogy egyáltalán megépült ez a sokféle igényt kiszolgálni tudó, korszerű épü-let. Ha nem lenne, azért is hiányozna, mert nincs másik hasonló.

Nagyon örültem a Kaláka negyvenedik jubileu-mán „elmuzsikált” magyar népmese-rajzfilm-nek; számos olyan művésztársat is meg tudok említeni, akikkel nem biztos, hogy részt vettünk volna közös produkcióban. 2014 őszén a Szívem zsong a szép szavaktól című jubileumi koncer-ten Cakó Ferenc gyönyörű homokanimációi biz-tosan nem születtek volna meg, ha a müpa nem teszi lehetővé; továbbá ugyanezen a koncerten játszottunk együtt tátrai tiborral, ami igazán különleges élmény volt. De néhány éve a Nagy Karácsonyi Kaláka is egyedi, „müpás” alkalom volt, ahol Fassang lászlóval, a Csík zenekarral és a Bolyki testvérekkel léphettünk fel.

Közönségként is gyakran jövök a müpába: van, hogy egyedül, máskor családostul, leggyakrab-ban klasszikus zenei koncertre.

Nagy Karácsonyi Kaláka

2012. 12. 15.

Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész

első koncertem minden bizonnyal a Fesztivál színházban volt, de éppen ezért jól emlékszem az első fellépésre a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, mert féltem, hogy nem lesz tele a terem, ahol jazz-zenész addig nem játszott. de a gipsy jazz tematikájú koncerten végül majdnem teltház volt.

őszintén mondom, hogy bizony silányul érezném magam, ha nem lenne a művészetek Palotája. a mezzo televízió adásai-ból mindenki ismerheti európa vezető hangversenytermeinek színvonalát, és a müpa állja a versenyt: sem a közönségnek, sem a művészeknek nem lehet okuk panaszra, hiszen ugyan-azt a nívót kapják, mint más kulturális metropoliszban.

éppen ezért különösen kedvesek nekem a müpa-beli akuszti-kus koncertek, hiszen nagy befogadóképességével ideális a terem mérete. mindig meleg szívvel emlékszem a hatvan-ötödik születésnapi koncertemre, amelyen három amerikai világsztárt köszönthetett a közönség: Chris Potter szaxofono-zott, Reginald veal bőgőzött, terri lyne Carrington dobolt. Csodálatos volt.

szeretek idejönni nézőként is. Nagyon sajnáltam, hogy nem jutottam el Branford marsalis koncertjére, de sokszor hallgatok itt klasszikus zenét: kedvencem volt a Bartók- és a stravinsky-maraton. érdekes módon jazzkoncertre ritkábban jövök, még Róbert fia mat sem szoktam meghallgatni – nem engedi…..

Hungarian Gipsy Show

2005. 05. 21.


XXXXxx

20xx. xx. xx.

antal mátyás a Nemzeti énekkar karigazgatója

először a hangversenyterem mérete nyűgözött le, ami-kor 2005 márciusában – a hivatalos megnyitó előtt két nappal – a kórussal és a magyar Rádió szimfonikus zene-karával Gustav mahler Das klagende Lied (A panaszos dal) című kantátáját adtuk elő. azért választottam ezt a da-rabot, mert nagy szimfonikus zenekar, külső zenekar és kórus is kellett hozzá; zoboki Gábor úgy tervezte a termet, hogy a legnagyobb Besetzungot igénylő Ezrek szimfóniája is elhangozhasson ott. sőt már akkor is sejttette a szce-nírozott produkciók, operák megszólalásának lehetősé-gét. ezek közül személyes kedvencemmé a Wagner-napok Parsifal előadása vált.

Fizikai adottságain túl a müpa mint intézmény is egye-di lehetőségeket teremt: nagy élmény volt többször is együtt dolgozni edita Gruberovával, avagy a Wagner-napok kiváló énekeseivel, például matti salminennel. Nem is beszélve arról, hogy szinte minden műfajban megje-lennek itt a világ legjobbjai: egy Blood, sweat & tears vagy a világhírű szaxofonos, Branford marsalis esetében igazán nem számít, hogy valaki komolyzenész – az él-mény elementáris. Bár legutóbb éppen a Felvilágosodás Korának zenekara koncertjén voltam, mivel vladimir Jurowski számomra jelenleg a kor egyik legizgalmasabb fiatal karmestere.

Nagy karacsonyi Kalaka

2012. 12. 15.Fassang László orgonaművész, a változatos orgonasorozatok szerkesztője, a müpa orgonájának egyik tervezője

először 2006-ban, az orgonát avató fesztiválon játszottam először a müpában. Rögtön megízlelhettem azt az örömet is, amit az orgona sokszínűségén túl a műfajok közötti átjár-hatóság adhat egy muzsikusnak: Bacsó Kristóf, dés andrás, szokolay dongó Balázs, Palya Bea és Philippe lefebvre vol-tak a vendégeim. Csak ebben a teremben, ezekkel a feltéte-lekkel jöhetett létre az ünnepi koncertsorozatban is szerep-lő Elzenélt tánc, eltáncolt zene című produkció, vagy az évek óta nagy sikernek örvendő Orgonasztorik és Orgonapárbaj. Csak a müpa teremtette alkotó környezet tette lehetővé, hogy együtt játszhassak Ole-edward antonsen norvég trombitaművésszel, vagy hogy egy nagyzenekari est szólis-tája lehessek.

ez az érzés azóta is minden alkalommal megbizserget, akár mint szólista, akár mint az orgonakoncertek szerkesztője dolgozom. meggyőződésem, hogy a müpa messzemenően eleget tesz feladatának: a kultúra közvetítésén keresztül energiát ad az embereknek.

Bizonyára nem meglepő, ha mindezek után elmondom, na-gyon szívesen járok jazz- és világzenei koncertre, ahogy a kollégákat is örömmel hallgatom meg más komolyzenei hangversenyeken.

Müpa orgona

2006. 02. 16.


MÜPA10

Kun attila a Közép-európa táncszínház művészeti vezetője

először éppen a most is műsorra tűzött: az Elzenélt tánc, eltáncolt zene című különleges, a hangversenyterem „egyedülálló adottságaira” épülő tánc-koncert összeállításában működtem közre müpás produkcióban. szerintem a müpa mint fővárosi, nem repertoárjátszásra berendez-kedett csúcsintézmény, olyan párbeszédet foly-tat a nemzetközi művészeti világ szereplőivel, amely a hazai művészeti élet számára nélkü-lözhetetlen. Fontos társadalmi események helyszíneként és gazdag családi programjaival közösségi térként közvetíti a kultúrát. minden munkámat, minden koreográfiámat erősen motiválja a színpadtér és a sok-sok technikai adottság. Nem tudok betelni ezzel a csodával, gyakran látogatok klasszikus zenei hangverse-nyeket, operaelőadásokat, valamint a családi és gyermekprogramokat is.

Elzenélt tánc, eltáncolt zene2014. 05. 06.

Muzsikás – Karácsonyi koncert

2010. 12. 20.


Porteleki László muzsikás

Először az alapkő-letételnél zenéltünk itt először. Ez és az épü-leten belül adott első koncert is a bartóki hagyomány jegyében zajlott, Bogányi Gergely és sebestyén márta, illetve Jandó Jenő, Petrás mária és az óbudai danubia zenekar közreműködésével.

Nagyszerűnek tartom, hogy egyszerre két koncert vagy tánc-előadás is helyet kaphat itt. Nem is akármilyen körülmények között, hiszen zoboki Gábor a táncos produkciók igényeivel is tisztában volt a tervezéskor, mivel maga is táncos múlttal ren-delkezik.

Nekünk nagy öröm, hogy a muzsikás együttes évente többször is szerepelhetett a müpa pódiumain: a lemezbemutatók, az év végi ünnepi nagykoncertek, a Hazafelé című albumunk ihlette hangversenyek, valamint az ifjúsági koncertek mind-mind feled-hetetlen élmények, de külön boldogságot jelentett, hogy 2015 februárjában létrejöhetett végre magyarországon is a takács Kvartettel való közös produkciónk.

minden népzenei kötődésem mellett gyakran járok klasszikus zenei koncertre. nagyon szívesen hallgatok Bachot és mozartot, érdeklődöm az orgonakoncertek iránt is, bár eddig még sajnos egyre sem jutottam el. igyekszem ott lenni a fontosabb világ-zenei és népzenei koncerteken; emlékezetes volt lajkó Félix 2008-as akusztikus koncertje, amelyre meghívta a legendás adatközlő prímást, az alig néhány hónappal az est után eltávo-zó zerkula Jánost is.

Palya Bea népdalénekes és előadóművész

2006-ban léptem először a müpa színpadára. énekeltem egyedül is, és duóztam szokolay dongó Balázzsal, a legelső szólóalbumom-ban szereplő dalokat. Ott volt a PB Quintet, és korábbi zenekarom, a Folkestra is. sokat tanultam azon az estén.

legtöbb lemezemet a müpában mutattam be. Kedvencem volt a Fotelos koncert 2010 őszén, amikor a Bartók Béla Nemzeti Hang-versenytermet óriási nappalivá varázsolták: közelség, meghitt-ség, meg az ebből adódó biztonság és szabadság járta át az estet. de hasonlóan nagy élmény volt számomra a Duók Fassang lászló-val és szokolay dongó Balázzsal – ez volt a kislányom születése utáni első nagykoncertem. Ha nincs a müpa, nem léphettem vol-na közösen színpadra a bolgár eva Quartettel vagy Roberto Fonsecá-val, a Buena vistából kivált virtuóz zongoristával. Nagyon nagy tűzzel játszották a Hold című dalomat, én pedig az inspiráló zenei találkozásnak köszönhetően legalább olyan tűzzel énekelhettem mayra andrade és Roberto egyik dalát, a Siete Potenciast.

a müpa kapu a világra, ahol az ember a legtöbbet mutathatja meg művészetéből. Nagyon szeretem az itteni sokszínűséget, a dol-gozók kedvességét. eljöttem a norvég jazz-zongorista, Bugge Wesseltoft márciusi koncertjére, akinek zenéje havas tájhoz ha-sonlóan tiszta, mégis játékos és szenvedélyes. mély benyomást jelentett annak idején tomatito, Rufus Wainwright, Keith Jarrett és az avishai Cohen trió. szeretem a klasszikus zenét és termé-szetesen a gyerekprogramokat, amelyekre a kislányommal gyak-ran eljövünk.

Palya Bea – Duók

2013. 03. 03.


MÜPA10

Bognár Szilvia népdalénekesnő

emlékszem, első önálló koncertem egy élő animációval komponált lemezbe-mutató volt, a Semmicske énekek. azóta is csodálom azt az ambíciót, amivel a müpa egy kulturális híd szerepét tölti be a magyar és nemzetközi színtér kö-zött; új műveket, különleges produkciókat hoz létre, elősegíti kivételes elő-adók nagy találkozásait.

az ünnepi programba is felvett Szájról szájra produkció fontos és boldogító él-mény volt; azóta is megtapasztalhatjuk, hogy a müpa professzionális technikai felszereltsége és szakmai stábja kivétel nélkül megnyugtató és biztos hátteret ad előadásainkhoz, a közös munkához.

szívesen jövök ide vendégként is: három gyermek mellett ugyan ritkán jutok el a müpába, viszont a komolyzenei- és táncprodukciókon kívül a jazz-koncertek, az irodalmi estek és a filmvetítések is vonzanak.

Herczku ágnes népdalénekes, a magyar Állami Népi együttes (mÁNe) szólistája

a müpa viszonyítási és viszonyulási pont; a zeneakadémia megépítése óta az ország első rangos, minden zenei igényt kielégítő intézménye. Nagyra tárja a lehetőségek kapuját, ha értéket lát kibontakozni. a Szájról szájra produkció le-mezbemutató koncertjét Bognár szilvivel és szalóki Ágival a Bartók teremben tarthattuk meg, 2008-ban. Nagyon élvezetes munka volt, a líra és a játékosság között mozogtunk. a Tüzet viszek című koncertemet nem tudtam volna úgy színpadra állítani, ha nem kapok erre lehetőséget a Fesztivál színházban. a vi-lágszínvonalú színpadtechnika (vetítés, süllyesztők, intelligens lámpák, stb.) és a háttérben dolgozó fantasztikus személyzet (az ügyelőtől a színpadmesteren át az öltöztetőig) olyan extrákat biztosított, amelyeknek köszönhetően teljesen szabadjára engedhettük a fantáziánkat a rendezésnél. ilyen környezetben talál-kozhattam és dolgozhattam együtt olyan művészekkel, mint például Kocsár Balázs karmester, valamint Gemza Péter koreográfus-rendező. erre a színpadra készült a mÁNe több sikeres produkciója is: a tíz éve játszott Naplegenda, az újabb keletű Kincses Felvidék, labirintus, Álomidő és a szarvasének.

míg a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem elit művészeti templomként in-kább a magaskultúrának ad helyet, a Fesztivál színház programjai nagyobb moz-gásteret nyújtanak a különböző műfajok, irányzatok képviselőinek. magam is von-zódom a klasszikus zenei hangversenyek, a jazz-koncertek és a táncelőadások iránt, bár az előadások között inkább az előadók, mint a műsor alapján válogatok.

Szalóki ági népdalénekesnő, előadóművész, dalszerző

első alkalommal maratoni műsorral készültem, sokszínű programot tervez-tem. azóta jobban bízom magamban, és inkább a „kevesebb több” elvét vallom.

új és még újabb lehetőségek megvalósulásához segít a müpa az új művek, új produkciók létrehozásával, a koprodukciók és újdonságok támogatásával. ez nemcsak mint sokat fellépő előadót, de mint rendszeres koncertlátogatót is érint. Ott voltam többek közt Brad mehldau, Cassandra Wilson, dresch mihály és Chris Potter, Juhász Gábor, Oláh Kálmán, Borlai Gergő koncertjén. Cecilia Bartoli valamennyi hangversenyére elmentem, lenyűgözött a 2006-os le Poème Harmonique molière-lully előadása, tartalmas volt Kocsis zoltán debussy-sorozata, és még sorolhatnám...

Semmicske énekek2009. 06. 06.

Szájról szájra2008. 02. 15.

Élet – ének2011. 12. 30.34 müpa magazin 2015 születésnapi különszám

Péterfy Bori énekesnő, színésznő

első fellépésem frissen alakult együttesemmel, a Péterfy Bori & love Banddel volt a müpában. Nagyra értékelem a könnyedebb műfajok jelenlétét. a néhány éve még alternatívnak tartott zenekarok is eljuthatnak olyan közönséghez, akik nem járnak klubkoncertekre. Nagy örömmel lépek fel akusztikus koncert-tel a müpában, mert gyönyörűen szól, semmihez nem hasonlítható ez az akusz-tika – ezeken a koncerteken általában finomabb számokat tudunk előadni, olyanokat, amelyeket egyébként szinte soha nem játszunk. sőt a müpa jó-voltából új szerepben is megmutatkozhattam, amikor a Csók című Bábel-est műsorvezetője voltam. ilyen feladatra más még nem kért fel, de a produkció után bizony kedvet kaptam a folytatáshoz.

Nagyon szeretem ezt a sokszínűséget. leggyakrabban persze a gyermekemet hoznám, de nagyon kíváncsi vagyok az újcirkuszra is. sajnos régen jutottam el klasszikus zenei koncertre, hallottam viszont laurie andersont. és nagyon szeretem a könyvesboltot!

Péterfy Bori & Love Band2010. 09. 05.

Fábián juli jazzénekesnő

a müpát a legszínvonalasabb és legmoder-nebb hazai, nagykoncertekre is alkalmas kulturális térnek tartom, amely összetett, átgondolt koncepció szerint mutatja meg a kultúra sokszínűségét, úgy, ahogy talán semmilyen más magyar intézmény. mind-emellett egyfolytában magas minőséget képvisel, ez a missziója.

akárhányszor lépek fel itt, mindig új ötle-tekben, különleges vendégekben gondol-kodom, mindig testestől-lelkestől ünnep-lőbe öltözöm, és azon töröm a fejem, hogyan tehetnénk még különlegesebbé a koncertet. megtisztelőnek tartom, hogy vendég lehettem lerch istván szimfonik+ koncertjén, és többek között tóth verával, Horváth Charlie-val léphettem fel.

Közönségként „mindenevő” vagyok, nyitott mindenféle stílusra, hiszen az élő koncert fantasztikus és fontos inspiráció, amely engem mindig feltölt. számomra a zene nem műfajokra bomlik, hanem minőségek-re. imádom a jó zenét, és erre szinte min-den általam ismert műfajban rengeteg példa van. lehet az elektronikus, folk, ex-perimentális vagy bármilyen kategóriába sorolt muzsika, ha izgalmasnak tűnik, és épp módom van rá, meghallgatom.

MR2 Szimfonik+ a Müpából2013. 10. 04.


MÜPA10

Vashegyi györgy karmester

a Purcell Kórus és Orfeo zenekar első müpa-koncertje különleges vállalkozás volt 2005 novemberében: ekkor játszott először korabeli hangszeres zenekar ebben a hatalmas – sőt akkoriban még sokkal hatalmasabbnak tűnő! – térben. egy mozart-műsort adtunk elő, melyet igyekeztünk minél színesebbre tervezni: motetták után malcolm Bilson játszotta, fantasztikusan, a „Jeunehomme”-koncertet fortepianón, a szünet után pedig egy igazi ritkaság, a L’Oca del Cairo opera fennmaradt részei szólaltak meg, Gyöngyösi levente hangszerelésében és rekonstrukciójában.

„müpa-jelenségnek” nevezném azt az inspirációt, amellyel egy minőségi koncert-terem minőségi megújulásra ösztönzi, szinte kényszeríti a helyi zenei életet, vagyis a művészetek Palotája létrejötte robbanásszerűen idézte elő a vidéki zenekultúra változását is, elsősorban Pécsett és debrecenben, ahol szintén új koncertközpon-tok épültek. Persze nem elég a fantasztikus koncertterem; szükséges megfelelő költségvetés, tudás és vízióval rendelkező menedzsment is.

szinte mindegyik, a müpa felkérésére létrejött produkciónk csak „itt és most” szü-lethetett meg, az adott anyagi-technikai körülmények között. a színpadi előadá-sok (monteverdi L’Orfeója, Charpantier Actéonja és Purcell Dido és Aeneasa), a félig szcenírozott műsorok (mozart A varázsfuvolája, Purcell Tündérkirálynője, Händel Herculese), és sok más különleges program. Olyan kuriózumok, mint méhul Adrien és Rameau Polümnia ünnepei című operáinak előadása. valószínűleg számos jeles művésszel nem lett volna alkalmam együtt dolgozni, ha a müpa nem teszi lehető-vé: marlis Petersen, sophie Karthäuser, véronique Gens, Chantal santon, Wiebke lehmkuhl, Jeffrey thompson, malcolm Bilson, Bernhard Berchtold, thomas dolié, mathias vidal és Peter Harvey. Nagy élmény volt fellépni a Collegium vocale olda-lán, és hatalmas megtiszteltetés, hogy olyan vendégkarmestereknek mutathattuk meg magunkat, mint Helmuth Rilling, René Jacobs, Philippe Herreweghe és Fischer Ádám. de már várjuk a tavaszi közös muzsikálást miah Perssonnal, Julia doyle-lal és marianne Beate Kiellanddal is.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus hangversenye2005. 11. 13.

Budapest Bár

2013. 11. 03.


Farkas Róbert a Budapest Bár alapítója, az együttes frontembere

amikor 2007-ben a zenekar köré szerveztem a ma-gyar rockzene néhány jelentős alakját, egyetlen le-mezt terveztünk csupán. még egészen fiatal volt a zenekar, amikor először felléptünk a müpában, a hú-szas-harmincas évek számait dolgoztuk fel, és új számokat is előadtunk.

a legfontosabbnak azt tartom, hogy lett egy olyan hely, ahol különböző zenei műfajok leltek otthonra, és igazán kitűnő produkciók jutnak el magyarország-ra. lényeges az is, hogy két terem van, így a kisebb közönségre számító zenekarok és produkciók is meg-mutatkozhatnak, igazán jó körülmények között.

imponáló a sok ötlet, amellyel a müpa még színeseb-bé teszi a repertoárt. az Akusztik+ sorozatban példá-ul a Budapest Bár énekeseinek saját dalait dolgozzuk fel. Nem véletlen, hogy szinte nincs olyan nap, amikor ne ülnék be szívesen akár a Fesztivál színházba, akár a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, ha időm engedné. és ha engedné, akkor több klasszikus zenét és jazzt hallgatnék. szinte bármelyik este találnék kedvemre való programot.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus hangversenye2005. 11. 13.

zsuráfszky zoltán táncművész, rendező-koreográfus

a művészetek Palotája magyarországon egyedülállóan ma-gas színvonalon és széles palettán rendezi egy tető alá a kü-lönböző művészeti ágakat. minden korosztály megtalálja a számára legkedvesebb műfajt, akár a hazai, akár a külföldi élvonalban lévő előadóművészetek területén. a műfaji sok-színűséget kínáló müpa a tánc sokszínűségét is bemutatja ezen a kétnapos rendezvénysorozaton. a magyar Nemzeti táncegyüttes Kalotaszeg című produkciója a néptáncnak ad teret, az eredeti, hagyományos néptánc- és népzenei kultú-rának, magának az anyanyelvnek.

szeretem saját magam is kitenni a sokoldalú kultúra hatásai-nak. Feleségemmel és egyben alkotótársammal, vincze zsuzsá-val együtt leggyakrabban klasszikus zenét hallgatunk a cso-dálatos akusztikával rendelkező Bartók Béla Nemzeti Hang-versenyteremben, de más színpadi, színházi produkciók is érdekelnek minket, a müpában pedig szerencsére bőven le-het válogatni a kiemelkedő előadások között.


MÜPA10

Varázsfuvola2006. 10. 06.

Bozsik Yvette balettművész, koreográfus, rendező

már első bemutatómon, a 2006-os Varázsfuvolán is a Fesztivál színház csodálatos színpadtechnikájára épí-tettem, s azóta minden évben ké-szítek új produkciót erre a színpad-ra, mert inspirálnak a nyitott, nagy terek.

az évi nagy, látványos produkcióim-nak rendre a müpában van a helyük: az Antigonétól kezdve a Menyegzőn és a Tűzmadáron át a Varázsfuvolá-ig. a kiváló színpadtechnika és világí-tástechnika mellett a nagyszerű munkatársakat is meg kell említe-nem, mert annyira jó látni, hogy mindenki a produkcióért van.

a müpa legfőbb vonzerejét a main-stream művészek megmutatkozá-sában látom, hiszen ha valaki itt fellép, annak rangja van. Képes to-vábbá lehetővé tenni olyan művészek, művészeti csoportok együttműkö-dését, akik, illetve amelyek e nélkül valószínűleg nem találnának egymás-ra. ilyen például a tavalyi Budapesti tavaszi Fesztiválon velünk közremű-ködő derevo társulat, amellyel Gogol műve alapján, alfred schnittke ze-néjére hoztunk létre közös produk-ciót Pokoli bál címmel, és inspiráló-nak tartottam a Budapesti Fesztivál-zenekarral (Pulcinella) és a Budafoki dohnányi zenekarral (Csodálatos mandarin) való munkát is.

igyekszem nemcsak a tánccal kap-csolatos, de a más műfajokhoz kötő-dő eseményeket is figyelemmel kí-sérni. a stravinsky-maratont záró Tavaszi áldozat-előadást nem hagy-tam volna ki, de óriási élménynek és kuriózumnak tartottam max Raabe és a Palast Orchester négy évvel ez-előtti, nagysikerű koncertjét is.


Benkó Dixieland Band – Karácsonyi mise2007. 12. 29.

Benkó Sándor klarinétos, zenekarvezető, a Benkó dixieland Band alapítója

első müpa-koncertünkön a Benkó dixieland Band egyik főmű-ve, a transzatlanti ihletésű Christmas Mass – Karácsonyi Mise című alkotásunk ősbemutatóját tartottuk. Parádés kiállítás-sal, kétszáz tagú kórussal (Cantemus, Banchieri, Nemzeti énekkar), szólistákkal. a ház kiváló technikájával tévéfelvétel készült, Cd és dvd is lett belőle. a mai napig népszerű ez az ősbemutatónk.

Nemcsak számunkra, hanem a többi előadóművész számára is fontos az itteni jelenlét, hiszen a müpa a zene legkülönbö-zőbb területeit képviselő, kiemelkedő hazai és nemzetközi sztárokkal kényezteti közönségét. Nem lehet eltekinteni az itteni közönség véleményformáló szerepétől sem: a legjobb előadóknak itt jelen kell lenniük, hogy jegyezzék őket a ma-gyar kulturális élet meghatározó személyiségei között.

legszívesebben minden koncertre eljönnék, hiszen számos olyan előadáson vettem már részt, amit máshol nem hallhattam volna, vagy legalábbis nem ilyen ideális körülmények között.

Lovasi andrás zenész, énekes

egy Kispál-turné részeként adtuk az első koncertünket a müpá-ban. Három vonós: Pál istván „szalonna”, Kunos tamás és szabó attila voltak a vendégzenészek. Kapva kaptunk az alkalmon, hogy egy ilyen klassz helyen játszhatunk, „szent falak” között, ezért frakkban léptünk fel, de gumicsizmában. amikor kimen-tünk meghajolni, kiléptünk a csizmákból, és mezítláb távoztunk. ezzel persze nem csak azt akartuk jelezni, hogy úgy érezzük, be-tolakodók vagyunk, hiszen volt egy Gumicsizma című dalunk is.

Nagyon rokonszenves az intézmény könnyedebb műfajok felé való nyitottsága, a crossover produkciók létrejöttét segítő hoz-záállás. Fontos, hogy a müpa befogadó intézmény is; olyan hely, ahol számos jazz és könnyűzenei sztárt is láthattunk már, akik nem biztos, hogy felléptek volna magyarországon, ha a müpa nem teszi ezt lehetővé; öröm, hogy azok a nagyformátumú előadók is bemutatkoznak, akik nem a stadion méretű produk-ciók felé kacsingatnak.

Nagyon szeretek itt énekelni, általában monitort sem kérek, annyira jól hallom, hogy terjed kifelé a hang: mintha látnám a hang útját. Örvendetesnek találom, hogy a magyar Rádió szimfonikus zenekarával közös koncertünk is a müpában való-sulhatott meg. Bár van még mire várni: alanis morissette saj-nos nem hívott meg vokálozni…….

Nagyon szeretem meghallgatni a pályatársakat: Wainwright igazán elképesztő hanggal rendelkezik, és ez a fajta zongora-kíséretes popzenei műfaj máshol nem is nagyon élne meg, csak a müpában. évente háromszor-négyszer jutok el müpás koncertre, ezek közül jó esetben egy klasszikus zenei hang-verseny.

Kiscsillag – MR2 Szimfonik+2014. 11. 07.


MÜPA10

Vági Bence a Recirquel társulat alapítója és művészeti vezetője, és a művészetek Palotája újcirkusz produkcióinak szerkesztője

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy olyan nemzetközi újcirkusz társulatokat sikerült meghívni az elmúlt években a Fesztivál színház színpadára, mint daniele Finzi Pasca, illetve a Jeannot Painchaud által vezetett Cirque éloize. emellett a Recirquel megalakulásával az újcirkusz mint művészeti irányzat magyarországon is életre kelt a müpa innovatív, nyitott szellemiségének köszönhetően.

az újcirkusz irányzat Franciaországban indult a hatvanas években; sajátossága, hogy nélkülözi az állatokkal előadott számokat, és az artistamutatványokkal - hasonlóan a tánchoz -, a mozdulatok absztrakciójával mesél el egy történetet. az újcirkusz érzelmekkel telített vizuális színházi forma, amelynek rajongótábora világszer-te egyre bővül. ma már büszkén állíthatjuk, hogy a Recirquel társulat munkája és jó híre szerte a világban komoly érdeklődésre tart szá-mot. 2013-ban Oroszországban mutatkozott be, tavaly december-ben Franciaországban, az újcirkusz szülőhazájában turnézott. a lát-ványos és nagyszabású, élő zenével kísért, táncosokkal kibővített produkcióban útitársaink és kalauzaink a Recirquel ifjú artistái, akik hétről-hétre varázsolják el a művészetek Palotája közönségét immár három egész estés produkcióval.

Vági Bence

Párizs Éjjel2014. 10. 03.

Fotó

© L

enha

rd L

ászl

ó


Balogh Kálmán cimbalomművész

talán nem túlzás kijelenteni, hogy a müpa nyitottsága hangszertörté-neti jelentőséggel bír a cimbalom életében. Nemcsak azért, mert külön-böző műfajú koncerteken szólalhat meg hangszerünk a színpadon, ha-nem mert helyet és lehetőséget biztosít a hangszer keletkezésének, történetének, szerkezetének bemutatására is.

volt egy álmom: az ötvenedik születésnapomon rendezett koncert le-gyen a müpában. és megvalósult: ezen a koncerten vehetett részt két nagyszerű művésztárs, alan Bern és adam stinga is. de más alkalommal – a Világraszóló cimbalom című esten – is elhangzott több olyan szám, amely kifejezetten a helyszín és az alkalom miatt került a műsorba.

Nagyon szeretek koncerthallgatóként is a müpába jönni. legutóbb lajkó Félixet hallgattam meg, nagy örömmel és nagy megelégedéssel.

németh gábor József attila-díjas író

Nagy dolognak tartom, hogy a müpa, amelynek minőségbiztosítási szerepet tulajdonítok a magyar kulturális életben, magáénak vallja a kortárs irodalmat is. első alkalommal alaposan összeállítottam azo-kat a szempontokat, amelyeket minden áron figyelembe akartam venni a literárium-előadáson. azt feltételeztem, hogy a kortárs iro-dalom és a társművészetek iránt elkötelezett, finnyás, ámde szóra-kozni vágyó közönségre számíthatok. Nem akartam untatni őket, ezért ügyeltem a regiszterváltásokra. és azt is megpróbáltam jelez-ni, milyen területekre tévedtem az utóbbi években. vagyis szórakoz-tatva akartam tanítani – ha viccel akarnám elütni a kérdést.

Közönségként valamivel gyakrabban fordulok meg a müpában, első-sorban komolyzenei koncerteken. legutóbb a Concerto Budapestet és Kremer háromszáz éves hegedűjét hallgattam, hála Keller andrás-nak. a Bartók-terem csodálatos akusztikája miatt akár be is költöz-nék, ha elférne ott valahol a karzaton egy matrac. de műfaji minden-evő vagyok és imádom a könyvesboltot is.

Balogh Kálmán 502009. 05. 23.

Literárium – Németh Gábor-est

2013. 05. 13.


MÜPA10

ÚjDOnSágOKKiss imre páholyKiss imre volt a müpa első vezérigazgatója; ő állt az intézmény élén hat esztendeig, amivel megalapozta azt a rangot és hírnevet, amely azóta is jellemzi a müpát. a két és fél éve el-hunyt vezető emlékét ezentúl réztábla őrzi a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem bal hetes páholyán: ez lesz a Kiss imre páholy.

szól a rádió mégpedig a müpa Rádió, amely a közönség on-line tartalomfogyasztási szokásainak erősödé-sével (egyidejűleg az offline rádiók visszaszo-rulásával), az így megváltozott igények kielé-gítésére indult 2015 februárjában, két, egymás-sal párhuzamosan 24 órában szolgáltató csa-tornával, egyelőre webes felületen, a mupa.hu oldalon – de hamarosan android és iOs plat-formra szabott alkalmazás formájában is elér-hetővé válik. Müpa Symphony: klasszikus zene; Müpa Easy: jazz, pop, világ- és népzene. a zenei arculatot a müpa fellépői adják, este nyolc órá-tól pedig egy-egy koncertfelvétel hallgatható meg az intézmény történetéből. a műsorfo-lyamban a hallgatók tájékozódhatnak a jövő-beli programokról és fellépőkről is.

Friss tartalmak onlinedaniel Harding, sir John eliot Gardiner, Kocsis zoltán, Keith Jarrett, Cecilia Bartoli, Ramón vargas, eötvös Péter, Natalie Cole vagy zubin mehta – mások mellett ők is megjelennek a digitálisan is elérhető müpa magazinban. a müpa Facebook oldalán alkalmazás formá-jában és a www.mupa.hu oldalon is olvasha-tó az előadó-művészeti intézmény kezdetek-től futó saját lapja, a 2006/2007 évadtól. a digitális müpa magazin azonban nemcsak az eddig megjelent lapszámok online archívu-ma, hanem egy exkluzív tartalmakkal is kiegé-szített, önálló online médium, amelyben meg-találhatók az egy-egy előadáshoz tartozó koncertfelvételek, kapcsolódó videók, illetve közvetlen jegyvásárlási lehetőség is.

Müpa+ hűségprogrammindössze fél év alatt több ezren csatlakoztak a müpa új, müpa+ elnevezésű hűségprogram-jához, amely a honlapon és jegypénztáraink-ban díjtalan belépési lehetőséget biztosít a müpába gyakran visszatérő vendégeknek. a résztvevők a vásárlásaikért hűségpontokat kapnak, és az összegyűjtött pontok segítségé-vel egyre magasabb (ezüst, arany, Platina) kedvezményszintekre léphetnek. így érhetnek el növekvő mértékű jegyárkedvezményeket és egyre több kényelmi szolgáltatást is. Részt ve-hetnek exkluzív programokon, elsőként érte-sülhetnek a müpa jövőbeni terveiről, és elővá-

sárlás keretében válogathatnak a övetkező szezon programjaiból.

virtuális kapcsolatainka müpa már hat közösségi csatornán – Face-book, Google+, instagram, Pinterest, twitter, youtube – „beszélget” a közönséggel. az in-tézménynek a Facebookon csaknem 55 ezer rajongója van, az elmúlt hónapokban indult müpa instagramnak pedig egyre több követő-je. a müpa youtube csatornája számos kon-certfelvételt és márkázott müpás tartalmat tesz közzé, amelyek nagyrészt az intézmény saját, Hd-technikával felszerelt stúdiójában készültek. tízezernél is több, köztük sok vidéki olvasója is van a müpa kezdetektől rendszere-sen jelentkező és nemrégiben megújult hírle-velének, amelyben a főbb programok és ese-mények mellett minden újdonságról is értesül-hetnek a müpa életét figyelemmel kísérő ér-deklődők.

a müpa weboldalán februártól elérhetővé vál-tak a digitális irodalom első felvételei is, amely a literárium-estek archívuma, extra tartalmak-kal kiegészítve. szintén a multimédia menü-pontban digitálisan is olvashatóak (és letölt-hetőek) a műsorfüzeteink is. a 10. évad alkal-mából neves előadóművészek köszöntötték a művészetek Palotáját – a „művészek a müpá-ról” videofelvételek is ugyanitt találhatók.

szolgáltatásoka Bohém étterem a müpán belül, a világ veze-tő muzsikusait fogadó hangversenyterem mellett található. Különleges terek, hangula-tos világítás, figyelmes kiszolgálás, exkluzív étel- és borkínálat, zamatos kávé várja a ked-ves vendégeket, és az asztaltársaságokban rendre feltűnik egy-egy népszerű előadómű-vész, világhírű szólista vagy karmester is. az étterem kisebb, legfeljebb 120 fős rendez-vényeknek, zártkörű fogadásoknak, esküvők-nek, sajtótájékoztatóknak is helyet ad.a vince Könyvesbolt az előcsarnokban, a ludwig múzeum bejárata előtt található. a reprezentatív boltban megtalálhatók a kortárs szépirodalom, gasztronómiai és gyer-mekkönyvek újdonságai mellett a magyar múzeu mok kiállítási katalógusai, képző-és előadó-művészeti kiadványok egyaránt. itt vásárolhatók meg a müpa emblémázott ajándéktárgyai is. a kínálatban szereplő szu-venírek között minden korosztály megtalálja a megfelelőt – akár magának keresgél em-lékbe, akár valaki másnak ajándékba. a rózsavölgyi CD- és Kottaboltban, az elő-csarnokban megvásárolhatók a müpa prog-ramjaihoz kapcsolódó Cd-k, dvd-k, megren-

delésre kották, egyéb zenei ritkaságok. az idén 10 éves ethnosound is megnyitot-ta hangszerboltját a müpában a földszin-ten. a magyar népzenei hangszerek mel-lett a világ minden tájáról származó külön-legességek, akusztikus ütős, húros és fú-vós hangszerek, továbbá hangterápiás és zeneterápiás eszközök is kaphatók, ezen kívül hangszersimogatót, közös zenélést, koncerteket, kurzusokat, gyermekprogra-mokat is szerveznek.

mi mEnnYi? – Ötmillió, tízezeR, NeGyveNKettő

a müpa tízéves története számokkal is leírható, de ezek az adatok nem „szára-zak”, hiszen mindegyik mögött művész van, közönség és élmény.

a megnyitó – 2005. március 14. óta – több mint 10.000 eseményt tartottak a müpa falai közt. Fele saját produkció – a többi befogadott rendezvény, melynek 87 százaléka volt kulturális esemény, a többi üzleti jellegű (vagyis 1300 alkalom-mal használták a különböző helyiségeket üzleti célra).

volt: 3800 komolyzenei koncert (benne 130 metropolitan-közvetítés), 2900 tánc-produkció, 1000 családi és ifjúsági prog-ram, 800 jazz, 800 világzene, 700 opera, színház és újcirkusz-előadás, 60 müpa-mozi és 800 egyéb rendezvény: esemé-nyeket kísérő beszélgetések, vetítések, kiállítások, stb.

több mint ötmillióan voltak kíváncsiak produkcióinkra.

a legtöbb fellépő 2013. május 19-én, az énekel az ország koncerten szerepelt, amikor 550 fő volt a színpadon (és az akkor színpadként szolgáló pódiumüléseken).

legtöbbször Beethoven IX. szimfóniája szólalt meg (negyvenkétszer, ebből tizen-ötször a markó-Keveházi: Emberi himnusz című, a müpa számára készült balettben, élő előadásban). Kodály zoltán: Galántai táncok című műve 26-szor, dvořák Újvilág-szimfóniája 17-szer hangzott föl.


Müpa Magazin 2014/2015 évad születésnapi különszám

Documents

Transcript of Müpa Magazin 2014/2015 évad születésnapi különszám