MSc - WEBCODEgtk.uni-miskolc.hu/files/2806/kve_resz1-2_2012.pdf · 2012-11-14 · Komparatív...

Komparatív világgazdasági elméletek


MSc képezés

2012/2013 tanév 2. félév

Bevezetés


nemzetek gazdasági társadalmi-, politikai-,

kulturális (intézményi, szabályozási, teljesítmény)

egybevetése, különbségek és azonosságok

számbavétele, kimutatása, rangsorok felállítása,

ajánlások megfogalmazása.

Összehasonlítás célja:


Comparative economics in a Transforming World Economy

Rosser&Rosser

Gazdasági formák:

• new traditional economies

• market capitalism

• socialist economies

• share economies


Comparative economics in a Transforming World Economy

Rosser&Rosser

Összehasonlítás szempontjai:

1. Allocation mechanism

2. Forms of ownership

3. Role of planning

4. Types of incentives

5. Income Redistribution and Social Safety Nets

6. Role of politics and Ideology


Rendszerparadigma (Kornai J).: • a rendszer egésze, illetve az egész és a rész közötti kapcsolat foglalkoztatja

• figyelmet fordít arra az interakcióra, amely a társadalom funkcionálásának

különböző szférái (a politika, a gazdaság, a kultúra, az ideológia) között megy

végbe

• azok a tartósabban fennálló intézményekre koncentrál, amelyeknek keretei

között ezek az események és folyamatok lezajlanak, és amelyek jelentős

mértékben meghatározzák azok menetét

• kutatónak olyan magyarázó elmélet kidolgozására kell törekednie, amelyet a

történelmi feltételekbe ágyaz bele

• milyen mértékben és miképpen alakítják a társadalmi körülmények az egyéni

preferenciákat (ha változik a rendszer, változnak a preferenciák is)

• a nagy változásokkal, társadalmi-gazdasági átalakulásokkal kell foglalkozni

• a kutatókat elsősorban a rendszerek működési zavarai foglalkoztatják

• az összehasonlítás többnyire kvalitatív jellegű, bár egyes tulajdonságok jól

mérhetők, és ezzel módot adnak statisztikai megfigyelésen alapuló kvantitatív

összehasonlításra


I. Célja; vizsgálatának tárgya, módszertana.

II. Intézményrendszerek összehasonlítása.

III. Működés (szabályozás) összehasonlítása.

IV. Nemzetgazdasági outputok mérése és összehasonlítása.

V. Versenyképesség mérése és összehasonlítása; alternatív

mutatók.

Előadások tematikája:


I.

ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGTAN

CÉLJA, MÓDSZERTANA


Tartalomjegyzék:

1. Bevezető

1.1 Tárgy oktatásának célja

1.2 Vizsgálat (összehasonlítás) módszere

1.3 Tudományterületi kapcsolódások

2. Követelményrendszer

3. Szakirodalom

4. Ellenőrző kérdések


„… Minden, amit én mondani tudok, megcáfolható.

Minden, amit mondani tudok,

annak alighanem a diametrális ellentéte is bebizonyítható.

De továbbá: az ember nem is tudhat mindent,

adataim tehát kétségtelenül hiányosak lesznek mindenben,

amit állítok. Ezenfelül adataim hibásak is lesznek.

No de dobd el a felét annak, amit mondok,

abból is kijöhet valami.

Mert valami kis igazamat azért javarészt felfedezheted abban,

amit hosszú életem során és sok töprengés árán

megállapítottam. Ha jól odafigyelsz.”

Füst Milán: Hábi Szádi küzdelmeinek könyve. (Ez mind én voltam egykor.)

Bibliotheca Kiadó, Bp. 1958.


Alapkérdések:

a) Mi indokolja az összehasonlítást ?

b) Mit lehet összehasonlítani ?

c) Mi a célja az összehasonlításnak ?

d) Hogyan végezhető el az összehasonlítás ?

e) Hol helyezhető el a tárgy a gazdaságtudományok

rendszerében ?

f) Követelmények ?



összehasonlítást

kiváltó okok

klasszikus politikai

verseny

gazdasági

verseny

globalizáció

ideológiai okok harc az erőforrásokért

harc a piacokért

globális harc



Mit lehet összehasonlítani ?

mű

kö

dés

(szab

ály

ozás)

nemzetállam

inté

zm

én

yre

nd

szer

teljesít

mén

y

ou

tpu

t


Mit lehet összehasonlítani ?

intézményrendszert

működést

(szabályozás)

outputot

• ideológiákat

• érdekeket

• legitimáltságot

• hatalommegosztás

formáját

• célokat

• módszereket

• erőforrásokat

• teljesítményt

• hatékonyságot

• versenyképességet

• jólétet

• fejlettségi szintet


Hogyan végezhető el az összehasonlítás ?

cél meghatározása

(mit ?)

időbeliség

meghatározása

módszer

megválasztás

térbeliség

meghatározása

összehasonlítás

elvégzése (ismérvek,

indikátorok, mutatók)

következtetések

adatok gyűjtse


a) Célja:

• intézményrendszer összehasonlítása

− ideológia (célok, értékek, normák, morális és politikai elvek)

• működés − szervezeti keretek − döntéshozatal − szabályozás

• teljesítmény − fejlettség − gazdasági növekedés − termelékenység − versenyképesség − telephelyi feltételek − környezeti terhelés − stb.

b) Módszere:

• verbális

• empirikus − tényezők száma − mérhetősége − reprezentativitása

Összehasonlítás tipológiája


c) Időbelisége:

• statikus

• dinamikus

− ex post

− ex ante

d) Térbelisége:

• két- vagy több ország

• gazdasági integrációk

e) Adatok forrása:

• adatbankok (pl.: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatal, OECD, stb.)

• gazdaságkutató intézeti elemzések

• szakirodalom

f) Adatok jellege: • kvalitatív

• kvantitatív

− naturális (kWó/fő, db/fő, stb.)

− értékbeni


Összehasonlítás korlátai:

• elméleti gondok (pl.: kvantitatív és

kvalitatív elemek keveredése),

• ideológiai elkötelezettség,

• gyakorlati (pl.: mérhetőség).


Összehasonlítással foglalkozó intézetek:

• EU – Európai Unió (Brüsszel); www.europa.eu.int

• IFW – Institut für Weltwirtschaft (Kiel); www.wif.de

• WIIW – Wiener Institut für Wirtschaftsvergleiche; www.wiiw.ac.at

• OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development;

www.oecd.org

• Centre for Economic Policy Research (London); www.cepr.org

• IMD – Institut für Management Entwicklung (Lausanne);

www.imd.org

• MTA Világgazdasági Kutatóintézet (Budapest); www.vki.hu

http://www.europa.eu.int/

http://www.wif.de/

http://www.wiiw.ac.at/

http://www.oecd.org/

http://www.cepr.org/

http://www.imd.org/

http://www.vki.hu/


módszertan

leíró jellegű

skálázás

nominális (névleges)

ordinális (sorrendi)

intervallum (különbségi)

arány

mérés

1.2 Összehasonlítás módszertana


ssz.

Összehasonlítás

szempontjai

Európa

USA

1. Hosszútávú gazdasági

fejlődés determinánsai

• kollektív érdekek

• „fent” és „lent” közötti

kapcsolatok és

elkötelezettségek

• Munkaerő bevándorlás

(Korlátlan lehetőségek hazája !)

• „Lelakkozott” szociális- és

gazdasági kapcsolatok

2. Társadalmi alapértékek „Szabadság, testvériség,

egyenlőség”

Szabadság

3. Mobilitás alacsony magas

4. Munkaerőpiac szabályozott „hire and fire”

5. Szakszervezetek súlya nagy alacsony

6. Állam és a piac kapcsolata komplementer antagonisztikus

7. Társadalombiztosítás szociális állam gondoskodása egyéni feladat

8. Oktatási rendszer szociális állam egyik alapvető

feladata

általában egyéni feladat

9. Állami szolgáltatások köre általában magas alacsony

Példa leíró jellegű összehasonlításra:


népesség

(Mill.fő)

GDP/fő reál GDP

változása

(1989=100)

növekedés

Közép- és kelet-európai

országok (2003)

Albánia 3,2 4.830 129 6.2

Bulgária 7,8 7.130 84 5.5

Lengyelország 38,3 10.560 135 5.5

Románia 21,7 6.560 92 5.8

Szlovákia 5,4 12.840 114 4.8

Szlovénia 2,0 18.540 120 4.1

Csehország 10,3 15.780 108 4.0

Magyarország 10,0 13.400 115 4.0

Balti országok (2003)

Észtország 1,4 12.260 102 5.5

Lettország 2,3 9.210 83 7.5

Litvánia 3,5 10.320 84 7.0

Példa egyszerű indikátorok alapján történő összehasonlításra


Példa idősorok grafikus összehasonlítására Termékenységi ráta előrejelzés, 2005-2030

1,2

1,3

1,4

1,5

1,6

1,7

1,8

1,9

2

2,1

2005. 2010 2020 2030

Japán Egyesült Királyság Quebec (Kanada)

Finnország Franciaország Svédország

Svájc Olaszország USA


Példa: Egy főre jutó GDP nemzeti és idősoros összehasonlítása (EU27=100)

88,4

93,2

100

102,4

103,7

112,8

113,7

116,4

118,9

120,3

122,3

128,7

128,8

132,2

143,8

278,3

Málta

Ciprus

EU-27

Spanyolország

Olaszország

Franciaország

Németország

Finnország

Egyesült Királyság

Svédország

Belgium

Dánia

Ausztria

Írország

Hollandia

Luxemburg

84

89,1

97,8

100

115,8

117,3

117,4

117,8

118,5

119

125,4

126,4

131,1

133,7

134,8

244,7

Málta

Ciprus

Spanyolország

EU-27

Franciaország

Egyesült Királyság

Olaszország

Finnország

Baszkföld

Németország

Svédország

Belgium

Írország

Ausztria

Hollandia

Luxemburg

Forrás: EUSTAT. PPC: A vásárlóerő paritása


összehasonlító

gazdaságtan

elméleti

közgazdaságtan

alkalmazott

közgazdaságtan

politika

tudomány

történet-

tudomány

1.3 Tudományterületi kapcsolatok


Közgazdaságtudomány

elméleti ismeretek,

pl.:

alkalmazott ismeretek,

pl.:

módszertani ismeretek,

pl.:

• mikroökonómia,

• makroökonómia,

• nemzetközi gazdaságtan,

• világgazdaságtan,

• elmélettörténet,

• stb.

• vállalati gazdaságtan,

• marketing,

• számvitel,

• vállalati pénzügyek,

• stb.

• statisztika,

• matematika,

• szociológia,

• stb.

komparatív gazdaságtan


3. Szakirodalom:

Kocziszky György: . Oktatási segédlet. Miskolc, 2008.

Bara Z. – Szabó K. (szerk.): Összehasonlító közgazdaságtan – Gazdasági rendszerek, Országok,

Bologna Tankönyvsorozat, Aula Kiadó, Budapest 2007.

Borsi B. – Vértes A. – Viszt E.: Magyarország versenyképesség: a 21. század kihívásai

(Gazdaságstratégiai összefoglaló)

Szentes Tamás és munkaközössége: Fejlődés – Versenyképesség – Globalizáció II. (210-235.

oldal) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

Kötelező szakirodalom:


3. Szakirodalom:

Viszt E. (2006): Versenyképességi évkönyv. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest.

Husz I. (2001): Az emberi fejlődés indexe. Szociológiai Szemle 2001/2. pp 72-83.

Monitoring the World Economy 1820-1920. OECD Development Center, 1995.

Pryor L. Frederic: A Guidebook to the Comparative Study of Economic Systems. Prentice-Hall,

New Jersey, 1985.

Viszt E. (szerk.): Versenyképességi évkönyv 2006. GKI Gazdaságkutató Zrt. Bp. 2006.

Ehrlich É. (1991): Országok versenye 1937-1986. Fejlettségi szintek, struktúrák, növekedési ütemek,

iparosodási utak. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.

Wentzel B./ Wentzel D. (2000): Wirtschaftslicher Systemvergleich Deutschland/ USA. UTB Stuttgart.

Ehrlich É./Szigetvári T. (2005): Az infrastruktúra fejlettsége Magyarországon 1990-2002. MTA

Világgazdaságtani Kutatóintézet. Bp.

Fóti K. (2003): A szegénység enyhítéséért – helyzetkép és javaslatok, 2000-2002. MTA

Világgazdasági Kutatóintézet. Bp.

Ajánlott szakirodalom:


Adatbázisok:

UNDP : Human Development Report. (http://hdr.undp.org )

WB : International Comparison Program. (http://www.worldbank.org/data/icp)

WB : World Development Indicators (WDI). (http://web.worldbank.org)

WB : Global Development Finance. (http://http://data.worldbank.org/data-

catalog/global-development-finance )

UNCTAD : United Nations Conference on Trade and Development

(http://www.unctad.org)

WEF : World Economic Forum (http://www.weforum.org)

WTO : World Trade Organization (http://www.wto.org)

http://hdr.undp.org/

http://www.worldbank.org/data/icp

http://web.worldbank.org/

http://http//data.worldbank.org/data-catalog/global-development-finance







http://www.org/

http://www.weforum.org/

http://www.weforum.org/


• Ehrlich Éva (1991): Országok versenye 1937-1986. Fejlettségi szintek

struktúrák, növekedési ütemek, iparosodási utak. KJK. Bp.

• Mérés, trend, evolúció. Válogatott írások. (Szerk.: Bekker Zsuzsa), 2001.

• Jánossy Ferenc (1975): A gazdasági fejlődés trendvonalai. Bp.

• Bekker Zsuzsa/ Jánossy Ferenc/ Drecin József: Növekedési utak –

nidamikus ágak. KJK: 1978.

• Bródy András/ Ehrlich Éva/ Huszár István/ Jánossy Ferenc/ Molnár

Viktória: A gazdasági fejlesttség mérhetősége és új mérési módszerei.

KJK. 1963.

• Wilcsek Jenő/ Hegedűs A./ Jánossy Ferenc/ Nagy B.: A gazdasági

fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. KJK. 1966.

Hazai szakirodalmi előzmények


I. Előadás – ellenőrző kérdések

1. Mivel magyarázható az összehasonlító gazdaságtan

diszciplínájának kialakulása ?

2. Mivel indokolható a nemzetgazdaságok összehasonlítása ?

3. Mi a célja a nemzetgazdaságok összehasonlításának ?

4. Milyen szempontok alapján hasonlítható össze két- vagy több

nemzetgazdaság ?

5. Milyen tényezők befolyásolják a nemzetgazdaságok

összehasonlításának eredményeit ?

6. Melyek az összehasonlítás korlátai ?

7. Milyen forrásokra lehet támaszkodni az összehasonlítás során ?


II.

INTÉZMÉNYRENDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA


1. Összehasonlítás szempontjai

2. Intézményrendszerek összehasonlításának szempontjai

2.1 Intézmény, szervezet

2.2 Ideológiák

2.3 Érdekek

2.4 Legitimáció, hatalommegosztás

3. Ellenőrző kérdések

Tartalomjegyzék:


intézményrendszer

működés

(szabályozás)

output

• ideológiák

• érdekek

• legitimáció, hatalom-

megosztás formája

• célok

• módszerek

• erőforrások

• teljesítmény

• hatékonyság

• versenyképesség

• jólét

• fejlettségi szint

2. Összehasonlítás szempontjai


ideológiák

konzervatizmus

(együttesség)

liberalizmus

(szabadság)

szocializmus

(egyenlőség)

legitimáció

összehasonlítás

szempontjai

össz-társadalom

csoport

egyén

érdekek

tradicionális

karizmatikus

legális

elnöki rendszer

(pl.: USA)

félelnöki rendszer

(pl.: Franciaország)

parlamentáris

rendszer (pl.:

Magyarország)

direktoriális

rendszer (pl.: Svájc)

hatalommegosztás jellege

2. Intézményrendszerek összehasonlításának szempontjai


2.1 Intézmények

A gazdasági és társadalmi életben érvényesülő közösségileg szentesített

szabályokat, szokásokat, magatartási elveket és normákat nevezhetjük

intézményeknek.

• A gazdasági rendszerek építőkövei.

• Koordinációs problémákra kívánnak választ adni.

• Feladata a szereplők közötti összehangolás.

• Intézmények = szabályok + normák, amelyek célja a szereplők

magatartásának befolyásolása.

• Érdekeltérések miatt az emberek nem feltétlenül hajlandók egymással és a

közösséggel együttműködni.

• Típusok: formális szabályok, vagy informális kötöttségek.

• Informális intézmény: konvenció (szereplők cselekvésének spontán

harmonizációja), önérvényesítők.


2.1 Intézmények

• Szabályok áthágásának célja: önös érdekek követése és a haszon

maximalizálása.

• Fogoly-dilemma: a saját nyereségének növelése versus önkorlátozás.

• „Közlegelők tragédiája” Garret Hardin (The tragedy of commons) 1968 10

gazda 10 tehene

• Optimális, ha mindenki betartja a szabályokat.

• Dezertálás növeli a dezertőr nyereségét, miközben a többiek számára csak

mérsékelten csökkenti a hasznot.

• Probléma, ha a dezertálás tömegessé válik!!!


2.1 Intézmények

>>> Büntetés, a polgárok az államot bízzák meg a szabályok betartásának

kierőszakolásával. Az önző egyéntől tehát logikai szükségszerűséggel

eljutottunk a vele szemben a társadalmi érdeket akár fizikai erőszakkal is

megvédő intézményig az államig. A mai világunkban az emberek között

kapcsolatot szabályozó intézmények (pl. tulajdon, szerződéses kapcsolatok,

szervezeti kapcsolatok) zöme mögött végső biztosítékként tehát az állami

erőszak áll.


2.1 Intézmények létrejötte, stabilitása

• Az intézmények különösképpen a gazdasági intézmények meglehetősen

stabilak, lassan változnak, olykor szinte megváltoztathatatlannak tűnnek.

• >>> útfüggőség (path dependency) – történelmi időtáv. Múltban megtett

lépések determinálják a jövő haladási irányát ~ közgazdasági értelmezés.

• Hiszterézis: az intézmények viszonylagos stabilitása azon alapul, hogy

rövid távon az egyénnek alkalmazkodnia kell a fennálló intézményi kerethez.

Hosszabb távon szemlélve a dolgokat azonban ez a keret éppen az egyének

cselekvéseinek következtében változik.

Intézményi kontextusban, hiszterézis áll fenn, ha a jelenleg érvényes

intézmények befolyásolják a jelenlegi magatartásokat és cselekvéseket

(köztük a gazdaságiakat is) amelyek utóhatásai összegződve befolyásolják a

későbbi intézményi formákat.


2.1 Szervezet

Keveredhet az intézmény és a szervezet fogalma.

Intézmény ≠ szervezet

Az intézmény maga a szabály vagy szabály-együttes, a szervezet különböző

szereplők rendezett és szabályok által irányított együttese.


2.2 Gazdasági rendszer:

• Gazdasági tevékenységek önállósulásának ad keretet.

• <<< Gerjesztő erő: kapitalista piacgazdaság.

• Gazdasági tevékenység: anyagi szükségletek kielégítésére alkalmas javak

és szolgáltatások előállítása.


Gazdasági rendszer

• Feltételezi a gazdasági rendszerré szerveződés történeti folyamatát: – a kapitalista piacgazdaság létrejöttét.

• A gazdasági tevékenység elválik a többi társadalmi tevékenységtől.

• Pl. család vagy az egyház elválaszthatatlanok a gazdaságtól.


Gazdasági rendszer

• Gazdasági rendszer önállósodása: – A gazdasági tevékenységet a társadalmi szereplők a

gazdasági kalkuláció uralma alá vetik.

– Gazdasági cselekvés = az emberek anyagi szükségleteik kielégítésére javakat és szolgáltatásokat állítanak elő.

• Létrehozzák a gazdasági alrendszert, ha a tevékenységek céljává a pénz válik.


• A pénz által integrált gazdaság

kialakulása a termelési tényezők

magántulajdonához és az árszabályozó

piac intézményéhez kötődik.


A gazdasági rendszer intézményi elemei 1. –

tulajdon

• A tulajdon mint magántulajdon

– Magántulajdon = tulajdonosi jogok összessége.

• Tulajdon fogalmának 4 eleme:

– A vagyontárgy használatára jogosít.

– A vagyontárgyból származó hasznok elsajátítására jogosít.

– A vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatásának joga.

– Az előző jogok elidegenítésének joga.


• A tulajdonjogokat a társadalom politikai-

jogi eszközökkel intézményesíti.

• Egyéb tulajdoni kategóriák:

– Köztulajdon

– Állami tulajdon

– Önkormányzati tulajdon


Koordináció

A gazdaság szférája a gazdasági reáltevékenységek

összehangolását végzi el. Ezt a szabályozást nevezik

koordinációnak.

Az egymástól függetlenül döntő és cselekvő egyének tevékenységét

össze kell hangolni, máskülönben a gazdaság káoszba fulladna.

A koordináció fogalma nemcsak a gazdasági szereplők közötti

folyamatok szabályozását, hanem a tevékenységek

ráfordításainak és kibocsátásainak különböző tevékenységek és

szereplők közötti elosztását, allokációját is jelenti.


Koordináció

Típusai:

Több koordinációs alapformát különböztethetünk meg, ezek közül

2-nek van meghatározó szerepe a modern gazdaságban: a

piacinak és a bürokratikus koordinációnak. Nem elhanyagolható

azonban az önkormányzati, a családi vagy az erőszakos

koordináció (maffiák) sem, különösen fejletlenebb

gazdaságokban. Ezek azonban a piaci meghatározóvá válásával

egyenes arányban épülnek bele.


Koordináció Piaci koordináció jellemzői:

• a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok horizontálisak, jogilag

egyenrangú felek mellérendeltségi viszonyai.

• a gazdasági szereplőket pénzbeli nyereség elérése motiválja,

• a gazdasági ügyletek monetizáltak (pénzzé konvertáltak), minden

gazdasági ügylet megjelenik pénzben is.

Bürokratikus koordináció jellemzői:

• a gazdasági szereplők között vertikális, alá-fölérendeltségi viszony áll

fenn.

• az egyének vagy szervezetek késztetését a koordinátor utasításainak

és tiltásainak elfogadására jogi szankciókkal alátámasztott,

intézményesített kényszer biztosítja.

• a gazdasági ügyletek nem feltétlenül monetizáltak, azaz nem

feltétlenül fejeződnek ki pénzben.


A gazdasági rendszer intézményi elemei 2. –

piac

• Koordináció: a gazdasági szereplők közötti folyamatok szabályozása.

• Piaci koordináció:

– A gazdasági szereplők közötti kapcsolatok horizontálisak / jogilag egyenlő felek mellérendeltségi viszonyai.

– A gazdasági szereplőket a pénzbeli nyereség elérése motiválja.

– A gazdasági ügyletek monetarizáltak, minden gazdasági ügylet megjelenik pénzben is.


A gazdasági rendszer intézményi elemei 3. -

állam

• Bürokratikus koordináció:

– A gazdasági szereplők között vertikális, alá-

fölérendeltségi viszony áll fenn.

– A koordinátor utasításainak és tiltásainak

elfogadását jogi szankciókkal alátámasztott

intézményesített kényszer biztosítja.

– A gazdasági ügyletek nem feltétlenül

monetarizáltak.


2.2 Gazdasági rendszerek:

Tulajdonforma

Koordináció

BÜROKRATIKUS PIACI

MAGÁNTULAJDON Kapitalizmus

(piacgazdaság)

ÁLLAMI TULAJDON Államszocializmus

(tervgazdaság)


Modern gazdasági rendszerek osztályozása

Tiszta

magántulajdon

TULAJDON

szerint Tiszta köztulajdon

Tiszta

(piaci)

koordináció

KOORDINÁCIÓ és

MECHANIZMUS

szerint

Tiszta

bürokratikus

koordináció

TISZTA

KAPITALIZMUS

TISZTA

KOMMUNIZMUS

Kapitalista

piacgazdaság

Szocialista

tervgazdaság


Modern gazdasági rendszerek jellemzése

Tőkés Szocialista

Jellemzők, feltételek: Jellemzők, feltételek:

piaci mechanizmusok állami tervezés, szabályozás

szabadverseny tervutasítás

szabad tényezőáramlás kötött tényezőmobilitás

jelentős mértékű absztrakció kevésbé elvont modellezés

mikroökonómiai alapok makroökonomiai alapok

jellemzően többlet a kínálati

oldalon

jellemzően többlet a

keresleti oldalon

Főbb képviselők: Főbb képviselők:

J. H. von Thünen, A. Weber,

W. Christaller, A. Lösch

K. Marx, F. Engels, V. I.

Lenin


Szabadversenyes

piacgazdaság

Vegyesgazdasági

rendszertípusok

Piac által vezérelt

vegyes gazdaság

Tárgyalásos

(neokorporatív)

vegyes gazdaság

Állam által

vezérelt vegyes

gazdaság


Vegyes gazdaságok számára 1.Fontos, szükséges intézményi háttér létrehozása 2.Makrogazdasági stabilitás 3.Jó befektetői környezet 4.Népességnövekedés kontrolálása 5.Közösségi jószágok, szolgáltatások rendelkezésre állása 6.Protekcionizmus befejezése


Politikai stabilitás Demokrácia index (Economist Intelligence Unit) Szempontok: Magyarország: 43.


Politikai stabilitás Demokrácia index (Economist Intelligence Unit)


Szabadság CATO Intézet - Economic Freedom of the World Módszertan


Szabadság CATO Intézet - Economic Freedom of the World Gazdasági fejlettség és a gazdasági szabadság kapcsolata

MSc - WEBCODEgtk.uni-miskolc.hu/files/2806/kve_resz1-2_2012.pdf · 2012-11-14 · Komparatív...

Documents

Transcript of MSc - WEBCODEgtk.uni-miskolc.hu/files/2806/kve_resz1-2_2012.pdf · 2012-11-14 · Komparatív...