A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia)vulkanitjainak ásványai

Minerals of volcanites of the Cerová Highlands, Slovakia

Farsang stefan1*, szakáll sándor2, Ozdín daniel3, zajzOn norbert2 & gaál Ľudovít4

1 department of Earth & Environmental sciences, Irvine Building, University of st. andrews, st. andrews, kY16 9al, Uk

2 Miskolci Egyetem, ásványtani-Földtani Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros3 katedra mineralógie a petrológie, Prírodovedecká fakulta, Univerzita komenského v Bratislave,

Mlynská dolina, 842 15 Bratislava, szlovákia4 správa slovenských jaskýň, Železničná 31, 031 01 rimavská sobota, szlovákia

* E-mail: sf57@st-andrews.ac.uk

AbstractThe Cerová Highlands is one of the youngest volcanic mountain ranges of slovakia. The objective of thisarticle is the mineralogical characterization of the volcanic rocks of the region, which forms a significantpart of the novohrad-nógrád UnEsCO geopark. These rocks include the volcanites of the Šiatorskáandesite Formation (Fig. 1) and the Cerová Basalt Formation (Figs. 2–4). The former is represented bythe laccoliths around the village of Šiatorská Bukovinka (Fig. 5) and the latter by the Bučeň-Bulhary vol-canic complex (Fig. 6), the Šomoška neck, the Mačacia lava flow (Fig. 7) and the Trebeľovce lava flow.andesitic volcanism in the Cerová Highlands took place 13 million years ago. Basaltic volcanism occurredin 6 discrete episodes between 5.5 and 0.4 million years. Phenocrysts in the andesite of the Šiatoroš vol-canic complex include amphibole, pyroxene (augite), garnet (almandine), biotite and plagioclase feldspar.a group of minerals formed as a result of the low-temperature post-magmatic hydrothermal mineralizationof the andesite of the Šiatoroš includes calcite and the zeolites laumontite (Fig. 8), scolecite (Fig. 9),stilbite, epistilbite, heulandite and chabazite (Fig. 10). apophyllite can be found on the crystal surfaces ofsome zeolites.Megacrysts and xenoliths in the basalts are represented by olivine (forsterite), clinopyroxene (augite),amphiboles, magnetite, plagioclase feldspars and quartz. The contact zones of the latter include well-devel-oped diopside and tabular tridymite crystals (Fig. 11), which have been found for the first time in Plioceneand Pleistocene basalt in slovakia. In quartz crystals, there is also spinel with high-Ti content present,rutile crystals, chlorapatite and zircon. Chalcopyrite, monazite-(Ce) and xenotime-(Y) (Fig. 12) are alsopresent.a group of minerals originating from high-temperature fluids include hematite, magnetite, ilmenite, quartz,diopside, augite, apatite, phlogopite, nepheline, marialite, sodalite, albite and zirconolite (Fig. 13). Thelatter forms well-developed crystals up to 30 μm. We believe the Bulhary occurrence is the first record ofzirconolite in the Carpathians. Minerals formed as a result of the low-temperature post-magmatichydrothermal mineralization include aragonite, calcite (Fig. 14), dolomite (Fig. 15), siderite, magnesite,waxy opal (Fig. 16) and the zeolites natrolite, chabazite, phillipsite and gismondine. Minerals in the crystaltuffs are represented by idiomorphic crystals of augite (Fig. 17) and olivine (forsterite).

Összefoglalása Cseres-hegység szlovákia egyik legfiatalabb, vulkanikus tevékenység következtében létrejött hegysége.a cél e hegység miocén-, pliocén- és pleisztocénkori vulkanitjainak ásványtani jellemzése volt. az említettvulkanitokat amfibol-biotitandezit és alkáli bazalt alkotja, melyek többek között a sátoros lakkolitját,illetve a Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexumot, a Macskás lávaárat, somoskő neckjét és a terbelédilávaárat építik fel. az andezit fenokristályait amfibol, piroxének (elsősorban augit), gránát, biotit és pla-gioklász képviseli.

Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 27–43.

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.28

az andezit, illetve az andezittel közvetlenül érintkező homokkövek hólyagüregeiben és repedéseiben talál-ható, alacsonyabb hőmérsékletű, hidrotermás körülmények között, utómagmás kiválások során létrejöttkarbonátok közül kalcit, míg az ugyancsak ilyen módon létrejött zeolitok csoportjából laumontit, szkolecit,episztilbit, heulandit, sztilbit és kabazit van jelen. a zeolitokon gyakran megfigyelhetők apofillitkristályokis.a bazaltok megakristályaiként és xenolitjaiban az olivin (elsősorban forsterit), klinopiroxén (főleg augit),amfibol, magnetit, plagioklász és kvarc a jelentős. a bazalt és kvarc kontaktzónáinak ásványtársulásaibólérdekesek az idiomorf diopszidkristályok, illetve a szépen fejlett, táblás tridimitkristályok, melyeket első-ként figyeltük meg alkáli bazaltban szlovákiából. a kvarczárványokban feltűnnek továbbá aránylag soktitánt tartalmazó spinellkristályok, továbbá rutil, klórapatit és cirkon, de érdekes a kalkopirit jelenléte is.külön említést érdemel a monacit-(Ce), mely xenotim-(Y)-nal együtt fordul elő.a magas hőmérsékletű fluidumokból keletkezett ásványokat a hematit, magnetit, ilmenit, kvarc, diopszid,augit, apatit, flogopit, nefelin, marialit, szodalit, albit és cirkonolit képviseli. Ez utóbbi akár 30 μm-es,szépen fejlett kristályokat is képezhet, ilmenit és apatit jelenlétében. az általunk Bolgáromból leírt cirko-nolit az első bizonyított lelőhelye az ásványnak a kárpátokban. az alacsonyabb hőmérsékletű utómagmáskiválások során létrejött ásványokat az aragonit, kalcit, dolomit, sziderit, magnezit és viaszopál, a zeolitokata nátrolit, kabazit, phillipsit és gismondin képviseli. a kristálytufa legjelentősebb ásványai az idiomorfkristályokat formáló augit és olivin (elsősorban forsterit).

1. Bevezetés

a rendkívül változatos felszínalaktani formákkal rendelkező Cseres-hegység gömörés nógrád régiók határán terül el. Területének nagy része 2010-től a novohrad-nógrádgeopark része, amely az UnEsCO globális geopark Hálózat egyik tagja. Ezt a kitüntetettfigyelmet elsősorban e kis térségben található földtani értékeknek köszönheti, hiszen amiocén, pliocén és pleisztocén vulkanizmus eredményeként létrejött alakzatok, a lakkoli-toktól a maarokon át a diatrémákig, pompás vulkanológiai formaegyüttest tárnak az idetévedő látogató elé.

a Cseres-hegység a nyugati-kárpátok egy önálló boltozatát alkotja. Felszíne erősentagolt. legmagasabb pontja a 725 m tengerszint feletti magasságot elérő karancs, legala-csonyabban a hegység keleti részén, a rima és a sajó folyók összefolyásánál elterülő dom-bok lábai találhatók, 155 m tengerszint feletti magasságban. Északi oldalról a dél-szlovákiai-katlan két alegysége határolja, északnyugatról a losonci-medence az Ipolyfolyóval, északkeletről a rima-medence a rima folyóval és annak mellékágaival. a Cse-res-hegység déli határát a szlovák-magyar határszakasz képezi. a magyarországi oldalona hegység a karancs, a Medves, illetve a Heves-Borsodi-dombság felszínalaktani egysé-gekben folytatódik (konečný et al., 2004).

a sátorosi andezit Formáció mintegy 13 millió évvel ezelőtt keletkezett miocén korivulkanitjai a Cseres-hegység déli részén található sátorosi komplexumból (1. ábra) ismer-tek. a Cseresi Bazalt Formáció mintegy 5,5–0,4 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkanitjaia Cseres-hegység területén több tucat felszínalak feltárásaiból ismertek, melyek közül amaarból, salakkúpokból és lávaárakból felépülő Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum(2. ábra), a Macskás lávaár (3. ábra), a somoskő neckje (3. ábra) és a terbelédi lávaár (4.ábra) kőzeteit vizsgáltuk.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 29

1. ábra. a sátorosi-komplexum felépítése

(Elečko et al., 2001,módosítva).

Fig. 1. Geologicalscheme of the Šiatoroš

volcanic complex(modified after Elečko

et al., 2001).

2. ábra. a Bucsony-Bolgárom vulkáni

komplexum felépítése(konečný et al., 2004,

módosítva).Fig. 2. Geological

scheme of the Bučeň-Bulhary volcanic

complex (modifiedafter Konečný et al.,

2004).

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.30

3. ábra. a Macskás lávaár és somoskő felépítése (konečný et al., 2004, módosítva).Fig. 3. Geological scheme of the Mačacia lava flow and the Šomoška neck (modified

after Konečný et al., 2004).

4. ábra. a terbelédilávaár felépítése(konečný et al., 2004,módosítva).Fig. 4. Geologicalscheme of the Trebe-ľovce lava flow (modi-fied after Konečný etal., 2004).

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 31

2. A Sátorosi (Karancsi) Andezit Formáció

Prakfalvi et al. (2007) szerint elmondható, hogy a kárpáti korszak középső szakaszá-ban a felerősödő szerkezeti mozgások hatására megkezdődött a nagy miocén andezitvul-kánosság, mely kezdetben tenger alatti, heves, kirobbanásos jellegű kitörésekkel járt,melynek eredményeként vastag, főleg piroklasztikumokból és hialoklasztitokból felépülőrétegsorozat, a Hasznosi andezit Formáció jött létre. Ezt újabb heves vulkánosság követte,amely a Tari dácittufa Formáció, később a Mátra túlnyomó többségét létrehozó nagyhár-sasi andezit Formáció, illetve a kékesi andezit Formáció létrejöttét eredményezte.

Prakfalvi et al. (2007) valószínűsítik, hogy az előbbiekben leírt vulkáni tevékeny-séghez kapcsolhatók a karancs és a sátoros lakkolitjai is (5. ábra). a sátorosnál, akárcsaka karancs esetében, apofízákat is megfigyelhetünk, amelyek a hegység magmás kőzettö-megének oldalirányú, különböző vastagságú és hosszúságú nyúlványai. a sátoros szub-vulkáni képződményeinek anyaga többnyire gránátos amfibolandezit. az említett andezitekkeletkezésekor az oligocén-miocén kori üledékösszletbe nyomult be az izzó magma, majda felszín alatt megrekedt és kihűlt, miközben a magmatestet befedő üledékeket felpúpozta.a sátoros lakkolittömege a hegy csúcsa körül elliptikus alakban helyezkedik el kb. 1,4 ×1,2 km-nyi területen (Vass & Elečko, 1992). a benyomulás Badasarjan et al. (1968) alapján,a sátorosból vett minta k/ar kormeghatározási adatai szerint 13,5 millió éve történhetett.

5. ábra. andezitlakkolit. sátorosbánya, I. kőfejtő (2009).Fig. 5. Andesite laccolith. Šiatorská Bukovinka, Quarry I (2009).

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.32

sátorosbánya I-es számú kőfejtője (1. ábra) a sátoros nyugati lejtőjén található. drap-pan (1994) szerint elmondható, hogy a fejthető andezit mennyisége megközelítőleg 13 mil-lió m3. az andezit mellett homokkövet is fejtenek, melyet mint rosszabb minőségűépítőkövet használnak fel. az andezitet itt a XX. század 20-as éveiben kezdték termelni.Évente mintegy 100 m3 homokkövet is kibányásztak. a kőfejtő jelenleg is üzemel. sáto-rosbánya II-es számú kőfejtője (1. ábra), vagy ismertebb nevén a Hegedűs-kőfejtő a sátoroskeleti lejtőit tárja fel. az intenzív bányászatot 1967-ben kezdték meg, a kőfejtő előnytelenfekvése miatt – pl. az államhatár közelsége – azonban 1981-ben bezárták és bekerítették.sátorosbánya III-as számú kőfejtője (1. ábra) sátorosbánya település nyugati határábanfekszik és egy lakkolit felső részét tárja fel. drappan (1994) alapján elmondható, hogy afejthető andezit mennyisége megközelítőleg 629.000 m3. a kőfejtőt 1867-ben létesítették,évente mintegy 3.500 m3 andezitet bányásztak itt, melyet elsősorban utcaburkolatnak,illetve vasútépítésre használtak. a termelést az 1990-es évek végén fejezték be, jelenleg akőfejtő kiterjedése kb. 400 m × 250 m, aminek a közepén egy bányató található.

3. A Cseresi (Salgóvári) Bazalt Formáció

Balogh et al. (1981), illetve konečný et al. (2004) szerint elmondható, hogy dél-szlovákiában a bazaltvulkanizmus hat, a Cseres-hegység területén öt fázisban játszódottle, melyek közül ez utolsó öt képződményeit a Cseresi Bazalt Formációhoz soroljuk. alegidősebb fázisban képződött Patakaljai Bazalt Formáció termékei a losonci-katlan terü-letén találhatók. a második fázis mintegy 5,5–3,7 millió évvel ezelőtt játszódott le, miköz-ben a nagy-Hardes, a Pogányvár, a Monosza, a szárkő, a karád, a somoskő és a Bagolyvártűzhányói keletkeztek. 2,9–2,6 millió évvel ezelőtt, a harmadik fázis ideje alatt működteka Békástó, ajnácskő, Hegyes-kő és a Medves egy részének tűzhányói. a negyedik fázisban,mintegy 2,3–1,6 millió évvel ezelőtt keletkezett a terbelédi lávaár, miközben a Medves isfolytatta erupcióit. Ebben a fázisban jött létre a guda tűzhányója is az ajnácskői lávaárral.az 1,5–1,1 millió évvel ezelőtt lejátszódó ötödik fázisban keletkezett a hegység legterje-delmesebb alakzata is, a Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum. Ekkor jött létre a Bagó-kő, a ragács és a dobogó-kő tűzhányója is. az utolsó, hatodik fázist a minták hiánya miattnem sikerült egyértelműen behatárolni, de a füleki és ajnácskői maarok maradványai alap-ján ez a fázis mintegy négyszázezer évvel ezelőttre tehető.

a bolgáromi maarból, öt salakkúpból és lávaáraikból felépülő Bucsony-Bolgáromvulkáni komplexum egyik legnagyobb kőfejtője korlát községtől nyugatra található. Terü-letén a bazalt lemezes, illetve oszlopos elválása dominál. a bazaltban ritkán a FülekiHomokkő Formáció homokkőzárványai is fellelhetők, melyeket a feltörő magma „tépettki” eredeti helyükről. a másik nagy kőfejtő Bolgárom községtől keletre fekszik, a vulkánikomplexum nyugati lejtőin. a kőfejtő nyugati falának közepén egy hatalmas bazaltintrúzióvan feltárva (6. ábra). a kőfejtőben a bazalt lemezes, illetve blokkos elválása is észlelhető.a Macskalyuk-kőfejtő sátorosbánya községtől keletre található, több feltárás által nyitott.Területén a bazalt lemezes, oszlopos, blokkos, illetve gömbös elválása is megfigyelhető(7. ábra). somoskő sátorosbánya községtől délkeletre található. az oszlopos elválású, öt-és hatszögletű bazaltsípokból álló „orgona” alatt egy kőtenger található, mely részben kifa-gyásos eredetű. a terbelédi lávaár két kőfejtővel van feltárva, a rátka községtől északra,illetve a Terbeléd községtől északkeletre elhelyezkedő fejtőkkel.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 33

6. ábra. Bazaltintrúzió feltárása, bolgáromi kőfejtő (2008).Fig. 6. Basalt intrusion. Bulhary, quarry (2008).

7. ábra. a lávatakaró feküje. Macskalyuk-kőfejtő, sátorosbánya (2010).Fig. 7. Underlying rock of the lava flow. Mačacia quarry, Šiatorská Bukovinka (2010).

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.34

4. Vizsgálati módszerek

az ásványmintákat elsősorban energia- és hullámhosszdiszperzív (EdX, WdX)detektorokkal felszerelt jEOl jXa-8600 superprobe elektron-mikroszondával vizsgáltuka Miskolci Egyetem ásványtani-Földtani Intézetében, illetve egy energia- és hullámhossz-diszperzív (EdX, WdX) detektorokkal felszerelt CaMECa sX100 elektron-mikroszon-dával a pozsonyi dionýz Štúr Földtani Intézetben. a röntgen-pordiffrakciós (XrPd)méréseket a pozsonyi Comenius Egyetem ásvány- és kőzettani Tanszékén, a sOlIPHaröntgendiffrakciós laboratóriumban végeztük, egy Bruker d8 advance diffraktométer segít-ségével. a mért adatokat dIFFraCplus EVa szoftverrel értékeltük ki.

5. A Sátorosi Andezit Formáció ásványtani jellemzése

az andezitek ásványainak első csoportja a kőzetben fenokristályokként jelenik meg.az andezitek fenokristályait koděra et al. (1986-1990) tárgyalták. az általuk leírt amfibolés augit szépen fejlett, fekete, akár 40 mm nagyságú kristályokat alkot. a térség lelőhelyein60 mm-es kristályokat is találtunk. a gránát koděra et al. (1986-1990) szerint rombdode-kaéderes kristályok formájában fordul elő. az általunk fellelt vörös, barnásvörös kristályokátmérője eléri a 30 mm-t. a biotit-sor szilikátjai táblás, legfeljebb 20 mm átmérőjű, 4–5 mm vastagságú, sötétbarna, illetve fekete kristályok formájában fordulnak elő. a fenokris-tályok sorát a plagioklász zárja.

8. ábra. laumontit, sátorosbánya. a kristályok mérete: 7 mm.

Fig. 8. Laumontite crystals, ŠiatorskáBukovinka. Size up to 7 mm.

9. ábra. szkolecit, sátorosbánya. a kristályok mérete: 4 mm.

Fig. 9. Scolecite crystals, Šiatorská Bukovinka. Size up to 4 mm.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 35

a sátorosi komplexum hidrotermás kiválások során létrejött ásványegyüttesét Ďuďaet al. (1984) tanulmányozták. szkolecitet, apofillitet, laumontitot és episztilbitet határoztakmeg, a legfiatalabb ásványoknak a kabazitot és a heulanditot tartották. Megemlítendőugyanakkor a kalcit, melynek kivételesen szépen fejlett, fehér, illetve sárgás szkalenoédereskristályai ismertek, melyek legfeljebb 4 mm-esek. a laumontit (8. ábra) fehér, illetve sárgás,nyúlt prizmás kristályaival leggyakrabban sugaras halmazok formájában találkozhatunk,kristályainak hossza eléri a 20 mm-t. a szkolecit (9. ábra) ugyancsak prizmás kristályokbólálló, sugaras tömegekben előforduló zeolitásvány, mely fehér, illetve sárgás színnel ren-delkezik. jellegzetes selyemfényű tömegei akár 30 mm hosszúságú, egyes esetekben hosz-szanti irányban sávozott kristályokból állnak. az episztilbit fehéres, illetve sárgás, prizmásvagy táblás, üvegfényű kristályokat alkot, amik legfeljebb 10 mm-esek. az apofillit-csoporttagjai 1 mm-ig terjedő fehér kristályokat hoznak létre, melyeket zeolitokra nőve figyelhe-tünk meg. a heulandit kisebb mennyiségben fordul elő, táblás és lemezes kristályokatképez, a kristályok nagysága nem haladja meg a 10 mm-t. a sztilbit hófehér oszlopos, leg-feljebb 5 mm nagyságú kristályokat alkot a hólyagüregek falán. a kabazit (10. ábra) átlátszóromboéderes kristályok formájában van jelen, melyek nagysága legfeljebb 2 mm. a kaba-zitkristályoknál gyakori az ikerképződés.

6. A Cseresi Bazalt Formáció ásványtani jellemzése

a bazaltban fellelhető ásványok első csoportját a megakristályok, illetve a felsőkö-penyből származó bázisos és ultrabázisos kőzetzárványok, azaz a xenolitok képviselik. aMacskás olivinjéről már Hintze (1897) és Mauritz (1910) is beszámol. a korláti kőfejtőolivinjét Mihaliková (1966) és danillová (1983) is megemlíti. a bolgáromi olivin esetébenMihaliková (1966) szerint a forsterites összetétel dominál a fayalitossal szemben. somos-kőn koděra et al. (1986-1990), illetve Hovorka & Fejdi (1980) az akár 8 × 4 cm-es nagy-ságot is elérő olivinekről számolnak be, de említést tesznek a terbelédi lávaár olivinjérőlis. a zöld, sárgászöld és pirosaszöld dunitzárványok átmérője valóban eléri a 10 cm-t. alegszebb olivinek a Macskás kőfejtőből származnak, de a térség összes vizsgált bazaltfel-

10. ábra. romboéderes kabazitoszlopos zeoliton, sátorosbánya.

a kabazitkristály mérete: 1 mm. Fig. 10. Rhombohedral chabazite

on columnar zeolite, ŠiatorskáBukovinka. Size of chabazite

crystal: 1 mm.

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.36

tárásában találhatunk kisebb-nagyobb kristályokat. Figyelemre méltóak például a bolgá-romi kőfejtő akár 20 mm-t elérő, vörös színű olivinjei, melyeket pl. Mihaliková (1966)tévesen iddingsitként írt le. Ezek vörös színezettségét a vas okozza.

a másik leggyakoribb, megakristályok formájában jelenlevő ásvány az augit, melyeta korláti kőfejtő esetében Mihaliková (1966) a legelterjedtebb piroxénásványként jellemez.a Macskás kőfejtőből 50 mm-es példányok is ismertek, melyeket már Mauritz (1910) ismegemlít. Bolgáromban a piroxén– elsősorban az augit – jelenlétét Mihaliková (1966) ésVass & Elečko (1992) is leírja, a terbelédi lávaár augitjáról koděra et al. (1986-1990) szá-molnak be. a Macskás kőfejtőben 50 mm-es példányokat is találtunk, míg az augit somos-kőn, a korláti, a bolgáromi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben legfeljebb 30 mm átmérőjűfekete megakristályokat alkot.

a somoskői amfibolt koděra et al. (1986-1990) említik, ezzel az ásvánnyal viszonta leírt kőfejtők mindegyikében találkozhatunk. a fekete megakristályok legfeljebb 50 mm-esek.

a bolgáromi magnetitet, mint zárványokat kialakító ásványt, Mihaliková (1966),illetve Vass & Elečko (1992) is megemlíti. a magnetit fekete, fémes, erősen mágneses,magas titántartalmú, legfeljebb 15 mm nagyságú megakristályaival a bolgáromi, a rátkaiés a terbelédi kőfejtőben találkoztunk.

somoskő és a Macskás kőfejtő bazaltjából nagyméretű, akár 30 mm-es plagioklász-kristályok is ismertek, melyekről Tóth (1882) tesz említést, a bolgáromi kőfejtő plagiok-lászairól pedig Mihaliková (1966) ír. az említettnél kisebb, legfeljebb 15 mm-eskristályokat mindkét lelőhelyen találtunk.

rhönitet Terbelédről Huraiová et al. (2007a) írtak le. a Pinc község melletti bazaltmaarból Huraiová et al. (2007b) csevkinit-(Ce)-ről is beszámolnak, mely cirkon- és mona-cit-(Ce)-kristályokkal együtt jelenik meg. az ajnácskő melletti maarban található badde-leyitet Huraiová et al. (2011) vizsgálták.

Érdekesek a térség kvarczárványai is, melyek esetenként elérhetik a 10 cm-es nagy-ságot. az egyik, a korláti kőfejtőből származó minta repedéseiben kivételesen szépen fejlett,idiomorf diopszidkristályok találhatók, melyek nagysága eléri a 0,6 mm-t. Egy másik,ugyancsak korlát községből származó mintában magán a kvarcon kívül megfigyelhetőkszépen fejlett, táblás tridimitkristályok (11. ábra). Ezek kalcitban találhatók, szépen fejlett

11. ábra. Tridimit (Trd),kvarc (Qtz), augit (aug),kalcit (Cal) és földpátok(Fls) kristályai bazaltban,korlát. Visszaszórt-elektronkép.Fig. 11. Tridymite (Trd),quartz (Qtz), augite(Aug), calcite (Cal) andfeldspar (Fls) crystals inbasalt, Konrádovce. BSEimage.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 37

piroxén- és amfibolásványokkal, földpáttal, titanittal és cirkonnal. a tridimit jellegzetes,fehér színű, álhexagonális, táblás kristályokat képez, legfeljebb 2 mm-es méretig. kémiaiösszetétele: al2O3 (1,39%-ig), TiO2 (0,18%-ig), k2O (0,41%-ig), CaO (0,15%-ig) és na2O(0,12%-ig). a korláti tridimit átlagos kristálykémiai képlete (si0,985al0,009na0,002k0,002Ca0,001Ti0,001)Σ1,000O2. a tridimit eredete hidrotermás folyamatokkal, illetve az siO2-bengazdag fluidumokkal hozható kapcsolatba. Egy harmadik korláti mintában a kvarcon kívüljelentős mennyiségben van jelen k-na-földpát, illetve piroxén is. a k-na-földpát szépenfejlett vázkristályokat képez, míg a piroxénkristályok széle inkább augitos, közepe inkábbdiopszidos összetételű. Ezeken kívül titánt tartalmazó spinellkristályok is feltűnnek. Érde-kes a kalkopirit jelenléte is. Ezek a kristályok legfeljebb 0,02 mm-esek és elsősorban piro-xénben találhatók. a leírtakon kívül rutilkristályok, illetve klórapatit-kristályok is jelenvannak. Egy, a bolgáromi kőfejtőből származó kvarc-xenolitban cirkon is található, továbbálegfeljebb 0,01 mm-es monacit-(Ce) és xenotim-(Y) (12. ábra).

a bazaltok ásványainak jelentős hányada magas hőmérsékletű fluidumokból kelet-kezett a bazalttömeg nagy részének megszilárdulása után (szakáll, 2007). Ezeket a hólyag-üregek falain találjuk. a korláti kőfejtő bazaltjában a hematit szürke, legfeljebb 1 mm-estáblás kristályokat képez. a bolgáromi kőfejtőben a magnetit szépen fejlett, fekete, legfel-jebb 0,2 mm nagyságú, oktaéderes, idiomorf kristályokat, az ilmenit pedig vasfekete, fémesfényű, legfeljebb 0,2 mm-es táblás kristályokat alkot. a kvarc 1 mm nagyságig terjedő kris-tályokban mutatkozik. színtelen kristályai a bolgáromi bazalt hólyagüregeink falán, leg-gyakrabban diopsziddal és augittal együtt találhatók, ez utóbbi legfeljebb 0,5 mm nagyságú,fekete, prizmás kristályokat formáz. a bolgáromi diopszid legfeljebb 1 mm-es, sötétzöldkristályok formájában van jelen. a flogopit álhexagonális, táblás kristályai legfeljebb2 mm-esek, sárgásbarna, illetve barnásvörös színűek, bronzszerűen csillogóak. a nefelinugyancsak a hólyagüregek falán képez színtelen, illetve fehéres színű, hexagonális prizmás

12. ábra. Monacit-(Ce)(Mnz) és xenotim-(Y) (Xtm)

kvarcban (Qtz), Bolgárom.Visszaszórt-elektronkép.

Fig. 12. Monazite-(Ce) (Mnz)and xenotime-(Y) (Xtm) in

quartz (Qtz), Bulhary. BSE image.

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.38

kristályokat, akár 0,5 mm-es nagyságig. a marialit szépen fejlett, fehér kristályokat alkot,nagyságuk elérheti az 5 mm-t. a szodalit ugyancsak szépen fejlett, sötétkék kristályokathoz létre, méretük legfeljebb 1 mm. az albit színtelen, áttetsző, szépen fejlett, legfeljebb0,5 mm-es, lemezes kristályok formájában fordul elő a hólyagüregek falán. kivételesenszép, akár 30 μm-es prizmás kristályokat képez a cirkonolit (13. ábra), mely ilmenittelegyütt apatitkristályokon található. a cirkonolit összetétele: CaO (13,2%), zrO2 (40,4%),TiO2 (26,5%), FeO (8,2%), nb2O5 (11,3%) és ThO2 (1,2%). az utómagmás ásványkiválássorát az alacsonyabb hőmérsékleten, hidrotermás körülmények között kiváló karbonátokés zeolitok zárták le (szakáll, 2007).

a korláti kőfejtő aragonitjáról koděra et al. (1986-1990), illetve Ďuďa & slivka(1982) tesznek említést. koděra et al. (1986-1990) szerint nagyméretű aragonitkristályoktalálhatók a bazaltok hólyagüregeiben a kis-Bucsony nyugati lejtőin is, melyet Elečko etal. (2001), Mihaliková & Šímová (1989), illetve Ďuďa & slivka (1982) is megemlítik.somoskő aragonitjairól jugovics (1912) ír, a terbelédi lavaár aragonitjáról Elečko et al.(2001) és koděra et al. (1986-1990) műveiben találunk említést. Megfigyeléseink alapjána korláti kőfejtő aragonitja különböző alakú kristályok formájában van jelen, legismerteb-bek azonban a helyiek által „kőrózsának” nevezett sugaras kristályhalmazok, melyek akára 10 cm-es hosszúságot is elérő, átlátszó, tűs kristályokból állnak. Ismertek azonban hófe-hér, gömbölyded kristályai is, akár 2 cm-es átmérővel. az aragonit a bazalt hólyagüregeittölti ki, kristályain ritkán mangán-oxidok dendritjei találhatók. a bolgáromi aragonit alak-tani változatossága ugyancsak egyedülálló, kristályai átlátszóak, tűsek vagy oszloposak,leggyakrabban sugaras elrendeződésűek. szépen fejlett aragonitok találhatók somoskőn,a fülekkovácsi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben is, kisebb méretűek a Macskás kőfejtőben.az ajnácskői aragonitot és a kísérő ásványfajokat Huraiová et al. (2013) foglalták összerészletesen.

a bolgáromi kalcitról koděra et al. (1986-1990) mint dekoratív, idiomorf kristályokatképző ásványról ír. Ez az ásvány (14. ábra) ugyancsak rendkívül változatos, fehér vagysárgás, gyakran ikres kristályokat képez, legfeljebb 20 mm-es nagyságig. a bolgáromi min-

13. ábra. Cirkonolit, Bol-gárom. Pásztázó elektron-mikroszkópos felvétel.Fig. 13. Zirconolite, Bulhary. SEM image.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 39

ták a legszebbek, de kalcitot találhatunk korláton, a Macskás kőfejtőben, illetve a terbelédilávaár kőfejtőiben is.

a bolgáromi kőfejtőből származó dolomit (15. ábra) fehér, gömbölyded kristályokatképez, melyek nagysága legfeljebb 0,5 mm. a lelőhely további ásványai a magnezit, a szi-derit, mely szürke, gömbölyded kristályokat alkot, kivételesen 2 mm nagysággal, a sugaraselrendeződésű halmazokat létrehozó nátrolit, mely kristályainak nagysága 3–5 mm, a kaba-zit, mely kisméretű, romboéderes alkatú, legfeljebb 0,2 mm-es kristályokat képez és amaximum 2 mm-es ikerkristályokat alkotó phillipsit. a somoskői kabazitot zepharovich(1859) is megemlíti. a kabaziton kívül somoskő bazaltjában figyelemre méltóak a phillipsités a gismondin által kitöltött, akár 30 mm átmérőjű hólyagüregek. Fontos megemlíteni,hogy a leírt karbonátok és zeolitok gyakran fedik be a magasabb hőmérsékleten keletkezettüregkitöltő ásványokat (szakáll, 2007). Említést érdemel a sárgás színű, a korláti kőfejtőkőzetében legfeljebb 40 mm átmérőjű amorf tömegeket létrehozó viaszopál is (16. ábra).

Érdekes az ún. kristálytufa, mely nevét a benne található, szépen fejlett, idiomorf oli-vin- és augitkristályoknak (17. ábra) köszönheti (jugovics, 1934). Ezek eddigi ismereteinkszerint explóziós vulkáni tevékenység eredményeként kerültek a felszínre (szakáll, 2007).az olivin zöldes, maximum 5 mm nagyságú, míg az augit fekete, legfeljebb 10 mm-eskristályokat képez. a kristálytufa olivinjeinél a forsterites összetétel dominál. Érdemesmegemlíteni az ajnácskői zafírt is, mely a helyi maarba lerakódott üledékben alkot kristá-lyokat (Uher et al., 2012).

ahogy azt a térségből korábban leírt, illetve általunk felfedezett ásványfajok (lásd I.táblázat) száma, valamint a rendkívül érdekes cirkonolit jelenléte is mutatja, a Cseres-hegy-

14. ábra. kalcit, Bolgárom. a kristálymérete: 14 mm.

Fig. 14. Calcite, Bulhary. Crystal size:14 mm.

15. ábra. dolomit, Bolgárom. Pásztázóelektronmikroszkópos felvétel.

Fig. 15. Dolomite, Bulhary. SEM image.

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.40

ség (Cerová vrchovina) egy ásványtani szempontból egyedülálló régiót képvisel a kárpá-tokban, mely további vizsgálata még nagyon sok izgalmas eredményt hozhat számunkra.

7. Köszönetnyilvánítás

stefan Farsang köszönetét szeretné kifejezni dr. Weiszburg Tamásnak, az Eötvösloránd Tudományegyetem docensének, aki ötleteivel és tanácsaival e cikk elkészítéséhezjelentős mértékben hozzájárult. jelen munkát az Új Magyarország Fejlesztési TervTáMOP-4.2.1.B-10/2/kOnV-2010-0001 projekt is támogatta.

Irodalom – References

Badasarjan, g. P., Vass, d. & konečný, V. (1968): result of absolute age determination ofrocks in central and eastern slovakia. Geol. Zbor. Geol. Carp., 19, 419–425.

Balogh, k., Mihaliková, a. & Vass, d. (1981): radiometric dating of basalts in southernand Central slovakia. Západné Karpaty, Ser. Geol., 7, 113–126.

danillová, j. (1983): Mikroskopické vyhodnotenie niektorých hornín resp. valúnov z územialistov 36 443 a 36 444 a niektorých bazaltov Cerovej vrchoviny. kézirat, Štátny geo-logický ústav dionýza Štúra, Bratislava (in slovak).

16. ábra. Viaszopál, korlát. képszélesség: 15 mm.

Fig. 16. Waxy opal, Konrádovce.Width of the picture: 15 mm.

17. ábra. augit, sátorosbánya.a kristály mérete: 3,4 mm.

Fig. 17. Augite, Šiatorská Bukovinka.Crystal size: 3.4 mm.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 41

I. táblázat. a Cseres-hegység ásványai.Table I. Minerals of the Cerová vrchoviva Highlands.

Andezitek ásványai - Irodalmi adatokMinerals of andesites - Data from the literature

FenokristályokPhenocrysts

amfibol, augit, gránát, biotit, plagioklászamphibole, augite, garnet, biotite, plagioclase

Utómagmás ásványokPostmagmatic minerals

kalcit, laumontit, szkolecit, episztilbit, heulandit, sztilbit,kabazit, apofillitcalcite, laumontite, scolecite, epistilbite, heulandite, stilbite,chabazite, apophyllite

Bazaltok ásványaiMinerals of basalts

Irodalmi adatokData from the literature

Új felfedezésekNew findings

Megakristályok és xenolitokásványaiMegacrysts and minerals ofxenoliths

olivin, augit, amfibol, magnetit, plagioklász (többlelőhely); spinell (Fülek),rhönit (Terbeléd); csevkinit-(Ce), cirkon, monacit-(Ce)(Pinc); baddeleyit (ajnácskő)olivine, augite, amphibole,magnetite, plagioclase (severallocalities); spinel (Fiľakovo);rhönite (Trebeľovce); chevkinite-(Ce), zircon, monazite-(Ce) (Pinciná); baddeleyite (Hajnáčka)

kvarc (több lelőhely); tridimit(korlát); spinell, rutil, klór-apatit, titanit, kalkopirit,cirkon, monacit-(Ce), xenotim-(Y) (Bolgárom)quartz (several localities);tridymite (Konrádovce); spinel,rutile, chlorapatite, titanite,chalcopyrite, zircon, monazite-(Ce), xenotime-(Y) (Bulhary)

Fluidumokból keletkezettásványokMinerals precipitated from fluids

aragonit, kalcit, nefelin (többlelőhely); kabazit (somoskő);opál (Bolgárom); gismondin,phillipsit (Fülek)aragonite, calcite, nepheline(several localities); chabazite(Somoskő); opal (Bulhary);gismondine, phillipsite(Fiľakovo)

hematit, viaszopál (korlát);magnetit, ilmenit, kvarc, diopszid, augit, apatit, flogopit,nefelin, marialit, szodalit, albit,cirkonolit, dolomit, magnezit,sziderit, nátrolit, phillipsit(Bolgárom); gismondin(somoskő)hematite, waxy opal (Konrá-dovce); magnetite, ilmenite,quartz, diopside, augite,apatite, phlogopite, nepheline,marialite, sodalite, albite, zirconolite, dolomite, magnesite, siderite, natrolite,phillipsite (Bulhary); gismon-dine (Somoskő)

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.42

drappan, l. (1994): Radzovce-Šiatoroš – výpočet zásob stavebného kameňa na výhradnomložisku, stav k 31.7.1994. kézirat, Štátny geologický ústav dionýza Štúra, Bratislava(in slovak).

Ďuďa, r. & slivka, d. (1982): Minerály Slovenska 1 [Minerals of Slovakia 1]. Bratislava:Pressfoto (in slovak).

Ďuďa, r., Mrázek, z. & košút, M. (1984): Postmagmatická zeolitová mineralizácia Cero-vej vrchoviny (Postmagmatic zeolite mineralization in the Cerová vrchovina area,sE slovakia). Mineral. Slov., 16, 157–172 (in slovak with English abstract).

Elečko, M., Vass, d., konečný, V., gaálová, k. & gaál, Ľ. (2001): Cerová vrchovina: Geo-logicko-náučná mapa 1 : 50 000 [Cerová Highlands: Geological map, 1: 50 000].Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra; Ministerstvo životného prostrediasr.

Hintze, C. (1897): Handbuch der Mineralogie. leipzig: Veit.Hovorka, d. & Fejdi, P. (1980): spinel peridotite xenoliths in the West Carpathian late

Cenozoic alkali basalts and their tectonic significance. Bull. Volcan., 43, 95–106.Huraiová, M., konečný, P. & Hurai, V. (2007a): nové nálezy minerálov skupiny enigmatitu

na slovensku (new findings of the aenigmatite group minerals in slovakia). Mineral.Slov., 39, 131–139 (in slovak with English abstract).

Huraiová, M., konečný, P. & Hurai, V. (2007b): Čevkinit-(Ce) – rEE-Ti silikát zo syeni-tových xenolitov bazaltového maaru v Pincinej pri lučenci (južné slovensko) (Chev-kinite-(Ce) – rEE-Ti silicate from syenite xenoliths in the Pinciná basaltic maar nearlučenec (southern slovakia)). Mineral. Slov., 39, 255–268 (in slovak with Englishabstract).

Huraiová, M., Hurai, V. & konečný, P. (2011): nález baddeleyitu (zrO2) v bazaltovommaare pri Hajnáčke (južné slovensko) (Finding of baddeleyite (zrO2) in basaltic maarnear Hajnáčka (southern slovakia)). Mineral. Slov., 43, 255–262 (in slovak withEnglish abstract).

Huraiová, M., konečný, P., Milovský, r. & luptáková, j. (2013): genéza vysokotlakovýcharagonitových fenokryštálov v karbonatitových xenolitoch z diatrémy Hajnáčka. Min-Pet 2013 konferencia, Bratislava, 28.

jugovics l. (1912): kristálytani tanulmányok magyar ásványokon (krystallographischestudien an ungarischen Mineralien). Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung., 10, 301–310(in Hung. and german).

jugovics l. (1934): a medvesi bazalttakaró felépítése és kristálytufája. Mat. Term.tud.Értes., 51, 443–470.

koděra, M., andrusovová-Vlčeková, g., Belešová, O., Briatková, d., dávidová, Š., Fej-diová, V., Hurai, V., Chovan, M., nelišerová, E. & Ženiš, P. (1986-1990): Topogra-fická mineralógia Slovenska 1-3 [Topographical mineralogy of Slovakia 1-3].Bratislava: Veda (in slovak).

konečný, V., lexa, j., konečný, P., Balogh, k., Elečko, M., Hurai, V., Huraiová, M., Pris-taš, j., sabol M. & Vass, d. (2004): Guidebook to the Southern Slovakia Alkali BasaltVolcanic field. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra.

Mauritz B. (1910): Magyarországi kőzetalkotó ásványok (Über einige gesteinsbildendeMineralien aus Ungarn). Földt. Közl., 40, 541–550 (in Hung.), 581–590 (in german).

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 43

Mihaliková, a. (1966): Petrografická a petrochemická charakteristika bazaltov juhový-chodného slovenska [Petrographic and petrochemical characteristics of basalts ofsoutheastern slovakia]. Západné Karpaty, 5, 151–199 (in slovak).

Mihaliková, a. & Šímová, M. (1989): geochémia a petrológia miocénno-pleistocénnychalkalických bazaltov stredného a južného slovenska [Petrology and geochemistry ofMiocene-Pleistocene alkali basalts of central and southern slovakia]. In: Vozárová,a. (szerk.): Západné Karpaty – Mineralógia, petrografia, geochémia, metalogenéza12 [Western Carpathians – Mineralogy, petrography, geochemistry, metallogenesis12]. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra, 7–142 (in slovak).

Prakfalvi P., gaál l. & Horváth g. (2007): Földtani felépítés, szerkezeti viszonyok, földtaniértékek [geological structure, structural conditions, geological values]. In: kiss g.,Baráz Cs., gaálová k. & judik B. (szerk.): A Karancs-Medves és a Cseres-hegységTájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán [The Karancs-Medves and Cerovávrchovina Protected Area. The border of Nógrád and Gömör]. Eger: Bükki nemzetiPark Igazgatóság, 13–41 (in Hung.).

szakáll s. (2007): a karancs, a Medves és a Cseres-hegység ásványtani jellemzése [Mine-ralogical characterization of karancs, Medves and Cerová Highland]. In: kiss g.,Baráz Cs., gaálová k. & judik B. (szerk.): A Karancs-Medves és a Cseres-hegységTájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán [The Karancs-Medves and Cerovávrchovina Protected Area. The border of Nógrád and Gömör]. Eger: Bükki nemzetiPark Igazgatóság, 51–56 (in Hung.).

Tóth M. (1882): Magyarország ásványai [Minerals of Hungary]. Budapest (in Hung.).Uher, P., giuliani, g., szakáll, s., Fallick, a., strunga, V., Vaculovič, T., Ozdín, d. & gre-

gáňová, M. (2012): sapphires related to alkali basalts from the Cerova Highlands,Western Carpathians (southern slovakia): composition and origin. Geol. Carp., 63,71–82.

Vass, d. & Elečko, M. (1992): Vysvetlivky ku geologickej mape Lučeneckej kotliny a Cero-vej vrchoviny [Explanatory notes to the geological map of Lučenec Basin and CerováHighlands]. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra (in slovak).

zepharovich, V. (1859): Mineralogisches Lexicon für das Kaiserthum Österreich. I. Band.Wien: Wilhelm Braumüller.