fizikai szemleMAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

GÖNCZ ÁRPÁD CARLO RUBBIA NOBEL-DÍJAS FŐIGAZGATÓVAL A CERN-BEN

1991 /5

K ozm a B éla, a fö ld tud . kan d id á tu sa M ajor György tu d . d o k to ra M arik Miklós, a fizikai tu d . kand idá tusa M arx György, az MTA rendes tag ja Rem es P é te r , az o rvostud . k an d idá tusa Somogyi A n ta l, a fizikai tu d . dok to ra Szabó Ferenc, az MTA lev. tag ja Szabó László, tudom ányos m unkatárs Szalai Sándor, a fizikai tu d . dok tora Szilágyi T ibor, az orvostud. doktora Tarcsay György, a fö ld tud . k an d idá tusa T átra lly ay M ária, a fizikai tu d . kan d id á tu sa T änczer T ibor, a fö ld tud . kan d id á tu sa

Á l l a n d ó m e g h í v o t t a k : Baj A ttila Szalay P á l

ESEMÉNYEK

FIZIKUSNAPOK ’91 DEBRECENBEN

Február 25 és március 2 között tizenkettedik alkalommal került sor Debrecenben a hagyományos Fizikusnapok megren­dezésére. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek a fi­zikai ismeretterjesztésnek szentelt napok hagyományos ren­dezvényként épültek be Debrecen és a Tiszántúl kulturális életébe. Kevés olyan közművelődési rendezvénnyel találkoz­hatunk amely jogged m ondhatja el magáról, hogy az iránta megnyilvánuló érdeklődés az évek során nem csökkent, hanem növekedett, egyértelműen bizonyítva a kezdeményezés életreva­lóságát és társadalmi hasznosságát.

Az idén a rendezvények négy fő részre tagozódtak. Az egyik részt m ost is a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ­ban öt estén keresztül elhangzó előadások képezték. S z a la g A . S á n d o r (ELTE Atomfizikai Tanszék) „Az Univerzum szer­kezete” c. rendkívül érdekes előadásában — elsősorban saját eredményeire alapozva — az Univerzum anyagának egyenetlen eloszlásáról beszélt. G e s z t i T a m á s (ELTE Atomfizikai Tanszék) előadásából megismerhettük azokat a modelleket amelyeket fi­zikusok alkottak az agyműködésre vonatkozóan. Szintén az agyműködéssel foglalkozott K o l l á r J ó z s e f (DO TE Radiológiai Klinika). Pozitron emissziós tomográfiái készült felvételek so­rozatával látványosan m utatta be az agyfunkciókat egészséges emberek esetében, valamint kórós esetekben. P á l i n k á s J ó z s e f (ATOMKI) „Csapdába ejtett ionok” c. előadásában bemu­ta tta azokat az ioncsapdákat melyek egyedülálló kísérleti le­hetőséget nyújtanak többek között pozitronok, antiprotonok és antihidrogén tulajdonságainak tanulmányozására. V ég h L á s z l ó (ATOMKI) „A fizika alaptörvényei és az élet” c. elő­adásából megtudhattuk, hogy az Univerzum fejlődését meg-

A K U S Z T IK A I K O M PL E X B IZO TTSÁ G

(a B izottság egyben a FASE és az INCE nemzetközi szerve­zeteinek Nem zeti Bizotsága)

e ln ö k : T am óczy Tamás, a fizikai tud. doktora III. o. a le ln ö k : P. Nagy József, a műszaki tud. doktora IV. o. a le ln ö k : Illényi András, a fizikai tud. kandidátus III. o. t i t k á r : Tímár P. László, a műszaki tud. doktora VI. o.

F I Z I K A I A K U S Z T I K A I S Z A K C S O P O R T

O R V O S I A K U S Z T I K A I S Z A K C S O P O R T

B E S Z É D A K U S Z T I K Á I S Z A K C S O P O R T

E L E K T R O A K U S Z T I K A I S Z A K C S O P O R T

Z A J É S R E Z G É S S Z A K C S O P O R T

Hertelendi EdeATOMKI, Debrecen

határozó fizikai állandók finomhangoltak és, ha ezen állandók értéke estik néhány százalékkal is más lenne, az élet nem alakul­h atott volna ki. A Kölcsey Ferenc M űvelődési Központ bein tar­tott előadássorozatot a középiskolai fizikatanárok fóruma zárta, ahol a 8 osztályos gimnáziumi fizika tantervről volt szó. Vita­indítót Kiss lajos (Berze Nagy János Gimnázium, Gyöngyös) tartott.

Ebben az évben is nagy volt az érdeklődés az egyetemi fizika felvételi vizsgákhoz hasonló módon szervezett „próbafelvételi” iránt. A próbafelvételi szervezésében és lebonyolításában ki­emelkedő szerepe volt a KLTE Kísérleti Fizikai Tanszéken működő módszertani csoportnak.

A középiskolai fizikaoktatást színesítik az ATOMKI-ban ren­dezett rendhagyó fizikaórák. A m eghirdetett témákra 23 cso­portban 500 tanuló jelentkezett. A rendhagyó fizikaórákhoz csatlakozott az ATOMKI nyílt napja, ahol az idén az atom­fizikai és ciklotron laboratóriumok bem utatására került sor. Az ATOMKI ebben az évben is kiírta középiskolások számára hagyományos pályázatát, melyet „Tetszőleges fizikai állandók kísérleti m eghatározása” és „Mit tehet a fizika környezetünk m egóvása érdekében” témákban hirdetett meg.

A Fizikusnapok ebben az évben is számos rendezvénnyel igen sok érdeklődőt vonzottak. (Az előadások látogatottsága például határozottan jobb volt, m int tavaly.) Az érdeklődés bi­zonyítja, hogy a fizika él és létezik napjaink társadalmában, nép­szerűsítésének feladata kell hogy legyen mindazoknak akik ezen diszciplína eredményeit a kultúra szerves részének tekintik és ezért felelősséget éreznek.

TÁRSULATI ÉLET

AZ E Ö T V Ö S T Á R S U L A T C E N T E N Á R I U M A

1991. őszén lesz száz esztendeje, hogy Eötvös Lo- ránd kezdeményezésére jogilag is megalakult az Eöt­vös Társulat. Ezt a nemzetközi mércével is figyelem­reméltó évfordulót Társulatunk megfelelő módon kí­vánja a magyar fizikusok és a nemzetközi tudomá­nyos élet számára is emlékezetessé tenni.

Az évfordulóra kiadjuk a Társulat rövid történetét magyar és angol nyelven Radnai Gyula, Palló Gábor és Marx György szerkesztésében. Kérjük kollégáinkat, hogy akinek erre vonatkozó dokumentum van a bir­tokában, sürgősen adja kölcsön a Társulat titkárságá­nak. A Fizikai Szemle külön számot jelentet meg a leg­

188