Általános pszichológia 1–3. Nyelv, tudat, gondolkodás · Created by XMLmind XSL-FO Converter....

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Általános pszichológia 1–3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás

Csépe, Valéria Győri, Miklós Ragó, Anett

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Általános pszichológia 1–3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás írta Csépe, Valéria, Győri, Miklós, és Ragó, Anett

Publication date 2007–2008 Szerzői jog © 2007–2008 Valéria, Csépe; Miklós, Győri; Anett, Ragó; Szerzők

Kivonat

A tankönyvsorozat a pszichológia BA szintjének alapozó kurzusához, az általános pszichológia

megismerőfolyamatokkal foglalkozó három félévnyi anyagához szükséges "state of the art" ismereteket

tartalmazza.

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

Bevezetés .......................................................................................................................................... xii 1. A NYELV ....................................................................................................................................... 1 2. 1. FEJEZET – A nyelvi képesség természete ................................................................................. 4

1. Miként közelít a mai lélektan a nyelvhez? ............................................................................ 4 2. A társtudományok a nyelvről ................................................................................................ 6

2.1. A nyelvészet a nyelvről ............................................................................................ 6 2.2. Az idegtudományok a nyelvről ................................................................................. 7 2.3. A számítástudomány a nyelvről ................................................................................ 7

3. A nyelv kitüntetett jelentősége kognitív szempontból .......................................................... 8 4. A nyelv néhány paradox jellegzetessége kognitív szempontból ........................................... 9

4.1. Absztrakció és komplexitás ...................................................................................... 9 4.2. Absztrakció, komplexitás – és ugyanakkor könnyedség ........................................ 11 4.3. Absztrakció, komplexitás – és ugyanakkor gyorsaság ............................................ 11 4.4. Absztrakció, komplexitás – és ugyanakkor robusztusság ....................................... 11

5. A paradoxonok feloldása felé: a nyelv autonómiája? .......................................................... 11 6. Nyelvi képesség az embernél és jelhasználat más fajokná .................................................. 14

6.1. Közlés és kontroll ................................................................................................... 14 6.1.1. A nyelvi viselkedés kontrollja .................................................................... 14 6.1.2. A jelhasználat kontrollja nem humán fajoknál ........................................... 15 6.1.3. Jelmintázatok ............................................................................................. 15 6.1.4. A kifejezhető jelentések ............................................................................. 17

7. Munkadefiníció és alapkérdések ......................................................................................... 18 7.1. Munkadefiníció a nyelv vizsgálatához ................................................................... 18 7.2. Alapkérdések .......................................................................................................... 19 7.3. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................... 20 7.4. KULCSFOGALMAK ............................................................................................ 20 7.5. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................... 20 7.6. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK ............................................................................ 21 7.7. AJÁNLOTT HONLAPOK ..................................................................................... 21

3. 2. FEJEZET – Beszédészlelés, mentális lexikon, beszédmegértés, beszédprodukció .................. 22 1. Beszédészlelés ..................................................................................................................... 22

1.1. A beszédészlelési folyamat ..................................................................................... 22 1.2. A beszédészlelés alfolyamatai ................................................................................ 23

1.2.1. Hallási elemzés .......................................................................................... 24 1.2.2. Akusztikai-fonetikai elemzés ..................................................................... 24 1.2.3. Fonológiai elemzés .................................................................................... 25

2. A mentális lexikon .............................................................................................................. 26 2.1. A mentális lexikon felépítése .................................................................................. 26 2.2. A szavak szerveződése a mentális lexikonban ........................................................ 28

3. Beszédmegértés ................................................................................................................... 31 3.1. Szófelismerés és lexikai hozzáférés ........................................................................ 31 3.2. A szófelismerést befolyásoló tényezők ................................................................... 31 3.3. A logogénelmélet .................................................................................................... 32 3.4. Forster autonóm keresési modellje ......................................................................... 33 3.5. Interaktív-aktivációs modell ................................................................................... 34 3.6. Klatt LHSA modellje .............................................................................................. 35 3.7. A kohortmodell ....................................................................................................... 36

4. Beszédprodukció ................................................................................................................. 38 4.1. A beszédprodukció tanulmányozásának történeti hagyományai ............................ 39

4.1.1. Hibázások a beszédprodukcióban .............................................................. 39 4.1.2. A beszédprodukció kronometriai vizsgálata .............................................. 42

4.2. Dell beszédprodukciós modellje ............................................................................. 43 4.3. A Levelt-modell ...................................................................................................... 45

4.3.1. Fogalmi előkészítés .................................................................................... 48 4.3.2. Grammatikai kódolás ................................................................................. 49 4.3.3. Morfofonológiai kódolás ............................................................................ 49


iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

4.3.4. Fonetikai kódolás és artikuláció ................................................................. 52 4.3.5. Önmonitorozás ........................................................................................... 52

4.4. Liberman motoros elmélete .................................................................................... 53 4.5. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................... 57 4.6. KULCSFOGALMAK ............................................................................................ 58 4.7. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................... 58 4.8. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK ............................................................................ 59 4.9. AJÁNLOTT HONLAPOK ..................................................................................... 59

4. 3. FEJEZET – Nyelvtani feldolgozás ........................................................................................... 60 1. Bevezető .............................................................................................................................. 60

1.1. A generatív nyelvészet ............................................................................................ 61 1.2. A lexikalista és megszorításalapú nyelvtanok ........................................................ 63

2. Morfológiai feldolgozás ...................................................................................................... 63 2.1. A morfológiai feldolgozás egységei ....................................................................... 63

2.1.1. Morfológiailag komplex szavak reprezentációja: elemzés és egészleges tárolás

64 2.1.2. A komplex szavak feldolgozásának modelljei ........................................... 66

2.2. A szavak és a szabályok ......................................................................................... 69 2.2.1. A kétutas modell ........................................................................................ 69 2.2.2. Szabály helyett séma .................................................................................. 70

2.3. A magyar morfológia pszicholingvisztikája ........................................................... 72 3. Mondatfeldolgozás .............................................................................................................. 72

3.1. A transzformációk pszichológiai realitása .............................................................. 73 3.2. Az elemzés egységei: frázisok és tagmondatok ...................................................... 73 3.3. A mondatelemzés modelljei ................................................................................... 76

3.3.1. Kétértelműségek és kerti ösvény mondatok ............................................... 76 3.3.2. Korai autonóm elméletek ........................................................................... 77

3.4. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................... 83 3.5. KULCSFOGALMAK ............................................................................................ 84 3.6. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................... 84 3.7. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK ............................................................................ 85

5. 4. FEJEZET – Olvasás .................................................................................................................. 86 1. Az olvasás pszichológiai modelljei ..................................................................................... 89

1.1. Szintmodellek ......................................................................................................... 89 1.2. Útmodellek ............................................................................................................. 90 1.3. Kognitív modellek .................................................................................................. 91 1.4. Konnekcionista modellek ....................................................................................... 92

2. Olvasás és a nyelvi rendszer ............................................................................................... 94 2.1. A kerti ösvény modell ............................................................................................. 95 2.2. Szerkezet és jelentés szerepe az olvasásban ........................................................... 96

3. Szövegértő olvasás .............................................................................................................. 98 3.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 100 3.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 100 3.3. ELLENŐRZŐ KERDESEK ................................................................................. 101 3.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 101

6. 5. FEJEZET – A nyelvi és emlékezeti folyamatok kapcsolata ................................................... 102 1. Munkamemória és nyelv ................................................................................................... 102

1.1. Mondatmegértés és munkamemória ..................................................................... 103 1.2. Szövegmegértés és munkamemória ...................................................................... 103 1.3. A nyelvi megértés proceduralizációja a fejlődés folyamán .................................. 103 1.4. Fonológiai hurok és nyelvtanulás ......................................................................... 104

2. Procedurális rendszerek és mondatmegértés ..................................................................... 104 2.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 105 2.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 105 2.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 105 2.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 106 2.5. AJÁNLOTT HONLAPOK ................................................................................... 106

7. 6. FEJEZET – Nyelv és agyműködés ......................................................................................... 107 1. Jelentésfeldolgozás és N400 ............................................................................................. 108 2. Jelentés, diskurzus és tudás ............................................................................................... 110


v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

3. Mondatszerkezet és EKP ................................................................................................... 111 3.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 112 3.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 112 3.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 112

8. 7. FEJEZET – A kommunikáció modelljei és alapfolyamatai .................................................... 113 1. A kommunikáció többszörös fogalma ............................................................................... 113 2. Az emberi kommunikáció mint kódalkalmazás ................................................................ 115

2.1. A kódmodell ......................................................................................................... 115 2.1.1. A kódmodell előnyei és korlátai ............................................................... 116

3. Az emberi kommunikáció mint szándékkifejezés és szándékfelismerés ........................... 118 3.1. Grice modellje ...................................................................................................... 118 3.2. Sperber és Wilson rámutató-következtetéses modellje ......................................... 119

3.2.1. Szándékközpontúság ................................................................................ 120 3.2.2. Osztenzió – rámutatás .............................................................................. 121 3.2.3. Következtetések ....................................................................................... 121 3.2.4. Relevancia ................................................................................................ 121

3.3. A rámutató-következtetéses modell értékelése: előnyök, empirikus érvek és korlátok 122 3.3.1. Előnyök .................................................................................................... 122 3.3.2. Empirikus érvek ....................................................................................... 123 3.3.3. Korlátok ................................................................................................... 124

4. Túl a szándékközpontú kommunikáción ........................................................................... 127 4.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 128 4.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 129 4.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 129 4.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 129 4.5. AJÁNLOTT HONLAPOK ................................................................................... 129

9. TUDAT ÉS MEGISMERÉS ...................................................................................................... 130 10. 8. FEJEZET – A megismerő elme átfogó modelljei ................................................................. 133

1. Bevezetés: a sokféle elme ................................................................................................. 133 2. A megismerő elme modelljeinek közös alapja: az elme reprezentációs természete .......... 134 3. A reprezentációk alapvető típusai – hely, tartalom, forma, folyamat ................................ 134 4. Miért nem tűnik helyesnek a megismerő elme tisztán indexikus és képi/analóg felfogása? 136

4.1. Vannak-e analóg reprezentációink? ...................................................................... 137 4.2. Az elme mint szimbólumfeldolgozó rendszer ...................................................... 139

4.2.1. A szimbólumfeldolgozó rendszer fogalma ............................................... 139 4.2.2. A számítógép-metafora ............................................................................ 140 4.2.3. Előnyök .................................................................................................... 141 4.2.4. Hátrányok ................................................................................................. 141 4.2.5. Empirikus érvek? ..................................................................................... 142

5. A modul fogalma, a modularitás kérdésköre, érvek és ellenérvek .................................... 142 5.1. Az elme „architektúrája” ...................................................................................... 142 5.2. Átvivők, modulok, központi rendszerek ............................................................... 143 5.3. irányaira)Érvek a modularitás mellett ................................................................... 144 5.4. Modularitás: ellenérvek ........................................................................................ 145 5.5. A modularitás kiterjesztései .................................................................................. 146

6. Elosztott reprezentációk: a megismerés konnekcionista modelljei ................................... 147 6.1. Működési elvek ..................................................................................................... 147 6.2. Alkalmazások és elmemodell ............................................................................... 149 6.3. A konnekcionizmus előnyei ................................................................................. 150 6.4. Hátrányok ............................................................................................................. 151

7. Hol tartunk most az átfogó kognitív elmemodellekkel? .................................................... 152 7.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 154 7.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 155 7.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 155 7.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 155

11. 9. FEJEZET – Tudatosság és megismerés ................................................................................ 156 1. A tudatosság változó szerepe a pszichológiai elméletalkotásban – Descartes-tól az

epifenomenaliz- musig .......................................................................................................... 156 2. A tudatosság alapkérdései ma ........................................................................................... 158

2.1. A „Mi?” kérdés: a definíció vagy leírás kérdése .................................................. 158


vi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2.2. A „Hogyan?” kérdés: a természet kérdése ............................................................ 158 2.3. A „Miért?” kérdés: a tudatosság szerepének kérdése ........................................... 158

3. Mi a tudatosság: a definíció kérdése ................................................................................. 159 3.1. A tudatosság privát természete ............................................................................. 159 3.2. Néhány leíró fogalom a tudatossággal kapcsolatban ............................................ 161

4. Hogyan jön létre a tudatosság: a tudatosság természete, a tudatosság és a Természet ...... 163 5. Miért is kell a tudatosság: a tudatosság szerepe a megismerésben .................................... 167

5.1. Észlelés tudatosság nélkül? ................................................................................... 167 5.2. A tudatos észlelés idői paradoxonai ...................................................................... 168 5.3. A szándék és a cselekvés időrendje ...................................................................... 169 5.4. Egy átfogó feltevés: a „globális munkaterület”-modell ........................................ 171

6. Az átfogó megismerésmodellek és a tudatosság ............................................................... 172 7. Perspektívák ...................................................................................................................... 173

7.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 173 7.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 174 7.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 174 7.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 174

12. 10. FEJEZET – Módosult tudatállapotok ................................................................................. 176 1. A módosult tudatállapotok fogalma .................................................................................. 176 2. Indukciós módszerek és feltételek ..................................................................................... 177 3. Meditáció .......................................................................................................................... 177

3.1. Koncentratív meditációs módszerek ..................................................................... 178 3.1.1. A Buddhista Zen ...................................................................................... 178 3.1.2. A jóga ....................................................................................................... 178 3.1.3. A nyugati meditációk ............................................................................... 179 3.1.4. Megnyíló meditációk ............................................................................... 179 3.1.5. A meditáció hatásai .................................................................................. 180

4. Hipnózis ............................................................................................................................ 181 4.1. Szuggesztiók ......................................................................................................... 182 4.2. Hipnotikus fogékonyság ....................................................................................... 182 4.3. Fájdalomcsökkentés hipnózisban ......................................................................... 183 4.4. Életkor-regresszió ................................................................................................. 185 4.5. Az emlékezet ........................................................................................................ 185 4.6. Disszociáció .......................................................................................................... 186 4.7. A hipnóziskutatásban használt kísérleti elrendezések .......................................... 186

5. Pszichedelikus szerek ........................................................................................................ 187 6. Ritmus, dob, tánc .............................................................................................................. 188 7. Egyéb indukciós technikák és körülmények ..................................................................... 189

7.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 189 7.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 190 7.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 190 7.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 190 7.5. AJÁNLOTT HONLAPOK ................................................................................... 191

13. 11. FEJEZET – Viselkedéskontroll és megismerés: a végrehajtó működések ......................... 192 1. A végrehajtó működések fogalma ..................................................................................... 193 2. A végrehajtó működések komponensei ............................................................................. 194 3. A végrehajtó működések jelentősége ................................................................................ 196 4. A végrehajtó működések egy modellje: az ellenőrző figyelmi rendszer ........................... 196 5. A végrehajtó működések mérése, tesztelése ..................................................................... 198

5.1. A Wisconsin kártyaszortírozási teszt .................................................................... 198 5.2. A Stroop-feladat ................................................................................................... 198 5.3. A „go / no go” típusú eljárások ............................................................................. 198 5.4. A Hanoi-torony és változatai ................................................................................ 199 5.5. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 199 5.6. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 199 5.7. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 199 5.8. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 199

14. 12. FEJEZET – Mások viselkedésének megértése és az éntudatosság ..................................... 200 1. Bevezetés .......................................................................................................................... 200

1.1. Mások viselkedésének megértése – mások elméjének megértése ........................ 200


vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1.2. A naiv tudatelmélet kutatása interdiszciplináris kognitív tudományi keretben .... 200 2. Elmefilozófiai alapfogalmak – intencionalitás .................................................................. 201

2.1. Franz Brentano ..................................................................................................... 201 2.2. A mentális állapotok státusa – intencionális hozzáállás ....................................... 203

3. Elméletek .......................................................................................................................... 204 4. A szociálpszichológia korai klasszikusai – attribúcióelméletek ........................................ 206 5. Az „én” és a „másik” perspektívája .................................................................................. 207

5.1. Az egyes szám első személyű, privilegizált perspektíva kérdése ......................... 207 5.2. A naiv tudatelmélet és a perspektívaváltás képességének szintjei ........................ 210 5.3. A naiv tudatelmélet és a perspektívaváltás képességének közös reprezentációs

követelményei .............................................................................................................. 210 5.4. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 212 5.5. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 212 5.6. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 212 5.7. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 213 5.8. AJÁNLOTT HONLAPOK ................................................................................... 213

15. GONDOLKODÁS ÉS INTELLIGENCIA ............................................................................... 214 16. 13. FEJEZET – Általános gondolkodási folyamatok ................................................................ 217

1. Korai elképzelések ............................................................................................................ 217 1.1. Behaviorista megközelítés .................................................................................... 217 1.2. Alaklélektani megközelítés ................................................................................... 218 1.3. A korai modellek jelentősége és korlátaik ............................................................ 220

2. A kognitív szemlélet megjelenése és a problémamegoldás modellezése .......................... 220 2.1. A számítógépek megjelenése ................................................................................ 220 2.2. A problématér-elmélet .......................................................................................... 221 2.3. Gondolkodó gépek? .............................................................................................. 225

3. Következtetés .................................................................................................................... 226 3.1. Formális logika és következtetés .......................................................................... 226 3.2. Tipikus következtetési hibák ................................................................................ 227 3.3. Modellek ............................................................................................................... 228 3.4. Wason négykártya-feladata .................................................................................. 230

3.4.1. Magyarázatok a négykártya-feladatra ...................................................... 231 3.4.2. A feltételes állítások értelmezésének problémája ..................................... 232

3.5. A következtetés kutatásának összegzése .............................................................. 234 4. Döntéshozatal .................................................................................................................... 235

4.1. A normatív rendszer ............................................................................................. 235 4.2. Tipikus torzítások és heurisztikák ......................................................................... 235 4.3. Gyors és takarékos heurisztikák ........................................................................... 236

5. Intuitív ismeretek .............................................................................................................. 238 5.1. Az intuitív ismeretek tulajdonságai ...................................................................... 239 5.2. Tanulás és öröklődés ............................................................................................ 240 5.3. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 240 5.4. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 241 5.5. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 241 5.6. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 241 5.7. AJÁNLOTT HONLAPOK ................................................................................... 242

17. 14. FEJEZET – Matematikai gondolkodás, mentális aritmetika .............................................. 243 1. Csecsemők számdiszkriminációs képességeinek vizsgálata ............................................. 243 2. Állatok számdiszkriminációs képességei .......................................................................... 244 3. Felnőtt emberek számdiszkriminációs képességei ............................................................ 244 4. Szimbolikus számjelek feldolgozása ................................................................................. 245 5. Analóg nagyságreprezentáció ........................................................................................... 245 6. A számok jelentésének megragadása automatikus folyamat ............................................. 247 7. A számok erős téri asszociációkkal rendelkeznek ............................................................. 248 8. A számreprezentáció fejlődése .......................................................................................... 249 9. Nyelv és számreprezentáció .............................................................................................. 250 10. Nyelvi kódokon alapuló emlékezeti keresés ................................................................... 251

10.1. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................... 252 10.2. KULCSFOGALMAK ........................................................................................ 252 10.3. ELLENŐRZŐ KERDESEK ............................................................................... 253


viii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

10.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK ........................................................................ 253 18. 15. FEJEZET – Intelligencia .................................................................................................... 254

1. Az IQ-tesztek és az intelligencia mérése ........................................................................... 254 2. A faktoranalízis és a képességek statisztikai elemzése ..................................................... 257

2.1. A faktoranalízis kétféle módszere: g-faktor vs. elsődleges mentális képességek . 258 2.2. A hierarchikus modell és a fluid-kristályos modell .............................................. 260 2.3. A faktorok természete ........................................................................................... 261

3. Az egyéni különbségek magyarázata ................................................................................ 262 3.1. Biológiai alapú magyarázatok .............................................................................. 262

3.1.1. A mentális sebesség elmélete ................................................................... 263 3.1.2. A mentális hatékonyság elmélete ............................................................. 265

4. Kognitív pszichológiai alapú magyarázatok ..................................................................... 266 4.1. Komponenciális megközelítés .............................................................................. 266 4.2. A munkamemória szerepe .................................................................................... 266

4.2.1. Az elme modularitása és az általános faktor ............................................ 268 5. Az intelligencia örökletessége ........................................................................................... 269

5.1. Az örökletesség fogalma ....................................................................................... 269 5.2. Az örökletesség vizsgálata .................................................................................... 270 5.3. Szűken vs. tágan értelmezett örökletesség ............................................................ 272 5.4. Az örökletesség korlátai ....................................................................................... 273

6. A Flynn-hatás és az IQ-ra ható környezeti tényezők ......................................................... 274 6.1. A Flynn-hatás magyarázatai ................................................................................. 275 6.2. Az IQ-t befolyásoló környezeti tényezők ............................................................. 276

7. A nemek közötti különbségek ........................................................................................... 277 7.1. Különbségek a speciális képességekben ............................................................... 278 7.2. Különbségek az általános intelligenciában ........................................................... 280

8. Az IQ-tesztek bírálata ....................................................................................................... 281 8.1. Kreativitás ............................................................................................................. 281 8.2. A sikerességet meghatározó IQ-n kívüli tényezők ............................................... 281 8.3. Érzelmi intelligencia ............................................................................................. 283 8.4. Az intelligencia mint kulturális termék ................................................................ 283 8.5. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 284 8.6. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 284 8.7. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 284 8.8. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 285 8.9. AJÁNLOTT HONLAPOK ................................................................................... 285

19. ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS ............................................................................................... 286 20. 16. FEJEZET– Érzelem és megismerési folyamatok ................................................................ 289

1. Az érzelmekkel kapcsolatos nézetek alakulása a pszichológiában .................................... 289 2. Emóció és kogníció összefüggése az affektív tudomány nézőpontjából ........................... 290

2.1. Az érzelem meghatározása és az érzelemmel kapcsolatos alapfogalmak ............. 290 2.2. Az érzelem mint fogalmi kategória ...................................................................... 291 2.3. Érzelem és hangulat .............................................................................................. 291 2.4. Állapot- és vonásérzelmek .................................................................................... 292 2.5. Alapérzelmek ........................................................................................................ 292 2.6. Az érzelmek dimenzionális megközelítései .......................................................... 294

3. Az érzelmek kutatásának módszerei ................................................................................. 295 3.1. Az érzelem/hangulat hatásának vizsgálata a kognitív folyamatokra: az érzelmek és a

kognitív működés ........................................................................................................ 295 3.1.1. Az érzelmek és az emlékezet kapcsolatának két példája .......................... 297 3.1.2. Érzelmek és figyelem ............................................................................... 299

3.2. Az affektusok összetevőinek vizsgálata ............................................................... 301 4. Érzelemelméletek .............................................................................................................. 303

4.1. Az érzelmek perifériás elmélete (James-Lange-elmélet) ...................................... 303 4.2. Az érzelmek centrális elmélete és a neurofiziológiai tradíció: klasszikus elképzelések

304 4.3. Az érzelmek kéttényezős elmélete ........................................................................ 305 4.4. Az érzelmek kognitívkiértékelés-elméletei ........................................................... 309

4.4.1. A korai elméletek: Arnold és Lazarus ...................................................... 309 4.4.2. Újabb kiértékeléselméletek: a kiértékelés dimenziói ............................... 311


ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.

4.5. A Zajonc-Lazarus-vita: Melyik van előbb: az érzelem vagy a kogníció? ............. 312 4.6. Zajonc álláspontja, saját szavaival összefoglalva: ................................................ 313 4.7. Biológiai vagy kognitív meghatározottságú az érzelem? ..................................... 314

5. Az érzelmek és az arousal ................................................................................................. 314 5.1. Dinamikus hajtóerők a szervezetben .................................................................... 314 5.2. Az arousal és viszonya a motivációval és az érzelemmel ..................................... 314

6. Érzelemkifejezés és kommunikáció .................................................................................. 317 6.1. Az érzelemkifejezés biológiai és kulturális meghatározói .................................... 317 6.2. Arckifejezések ...................................................................................................... 318 6.3. Az érzelemkifejezés visszajelentési hipotézisei .................................................... 319

7. Az érzelmek funkciói ........................................................................................................ 320 7.1. Az érzelmek kettős evolúciós funkciója ............................................................... 321 7.2. Az érzelmek szerepe a kognitív folyamatokban és a viselkedésszabályozásban .. 322

7.2.1. Az érzelmek és az inger-válasz kapcsolatok ............................................ 322 8. Záró gondolatok ................................................................................................................ 323

8.1. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................. 323 8.2. KULCSFOGALMAK .......................................................................................... 325 8.3. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ................................................................................. 325 8.4. AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK .......................................................................... 325

21. Glosszárium .............................................................................................................................. 327 22. Hivatkozott irodalom ................................................................................................................ 337

x Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A táblázatok listája

2.1. ..................................................................................................................................................... 4 2.2. 1.1. táblázat. Néhány példa a grammatika és a kogníció más aspektusai közti kettős disszociációra

12 3.1. 2.1. táblázat. A beszédészlelés egyes szintjein megvalósuló átalakítási folyamatok ................. 26 3.2. 2.2. táblázat. A beszédprodukció során bekövetkező hibázások Gósy-féle csoportosítása (Gósy, 2005

nyomán) ............................................................................................................................................ 39 3.3. ................................................................................................................................................... 40 3.4. ................................................................................................................................................... 46 3.5. ................................................................................................................................................... 52 3.6. 2.3. táblázat. A Liberman-féle motoros elmélet által feltételezett beszédhang-produkciós folyamat

53 3.7. ................................................................................................................................................... 54 4.1. ................................................................................................................................................... 60 4.2. ................................................................................................................................................... 64 4.3. ................................................................................................................................................... 65 4.4. ................................................................................................................................................... 75 4.5. 3.1. táblázat. Az egyes jelzőmozzanatok relatív fontossága az ágensszerep hozzárendelésében

különböző nyelvekben (Bates-MacWhinney, 1989 összefoglalója nyomán; Pléh, 2003a-ból átvéve) 82 5.1. ................................................................................................................................................... 86 5.2. ................................................................................................................................................... 93 5.3. ................................................................................................................................................... 98 7.1. ................................................................................................................................................. 107 7.2. ................................................................................................................................................. 108 7.3. ................................................................................................................................................. 109 7.4. ................................................................................................................................................. 110 8.1. ................................................................................................................................................. 125 10.1. ............................................................................................................................................... 140 10.2. ............................................................................................................................................... 150 10.3. ............................................................................................................................................... 153 11.1. ............................................................................................................................................... 160 11.2. 9.1. táblázat. Meghatározó álláspontok a közelmúlt és napjaink filozófiájában azzal kapcsolatban,

hogy a természet része-e a tudatosság, s megértheti-e a tudomány, milyen módon része a tudatosság a

természetnek (Flanagan, 1993 nyomán) ......................................................................................... 163 11.3. ............................................................................................................................................... 164 11.4. 9.2. táblázat. Néhány példa arra, hogy a tudatosság működése függ az agy működésétől .... 165 12.1. ............................................................................................................................................... 180 12.2. ............................................................................................................................................... 181 12.3. ............................................................................................................................................... 187 13.1. ............................................................................................................................................... 194 13.2. ............................................................................................................................................... 195 14.1. ............................................................................................................................................... 200 14.2. ............................................................................................................................................... 202 14.3. ............................................................................................................................................... 203 14.4. ............................................................................................................................................... 204 14.5. ............................................................................................................................................... 207 14.6. ............................................................................................................................................... 208 14.7. ............................................................................................................................................... 211 16.1. 13.1. táblázat. A feltételes állítás hiányos igazságtáblázata ................................................... 232 16.2. 13.2. táblázat. A kondicionális állítás igazságtáblázata ......................................................... 233 16.3. 13.3. táblázat. A bikondicionális állítás igazságtáblázata ...................................................... 233 18.1. ............................................................................................................................................... 255 18.2. 15.1. táblázat. A Spearman elképzeléseinek ideálisan megfelelô korrelációs mátrix ............ 258 18.3. 15.2. táblázat. A Thurstone elképzeléseinek ideálisan megfelelő korrelációs mátrix ............ 259 18.4. 15.3. táblázat. Örökletesség: különböző rokonok IQ-ja közti korreláció, valamint a genetikus

hasonlóság és a közös környezet mértéke ....................................................................................... 270 18.5. 15.4. táblázat. Különbözô lehetôségek az örökletesség becslésére ........................................ 271


xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

18.6. 15.5. táblázat. Különböző lehetőségek a közös környezet szerepének becslésére ................. 272 18.7. ............................................................................................................................................... 276 18.8. 15.6. táblázat. Nemi ülönbségek küönféle tesztekben ........................................................... 278 20.1. 16.1. táblázat. Néhány lista az alapérzelmekrôl Ortony és Turner (1990) nyomán ............... 293 20.2. ............................................................................................................................................... 296 20.3. 16.3. táblázat. Érzelem-összetevők vizsgálatára alkalmazott kutatási módszerek ................. 301 20.4. 16.4. táblázat. Az érzelemkutatásban leggyakrabban használt fiziológiai módszerek áttekintése 302 20.5. ............................................................................................................................................... 306 20.6. 16.5. táblázat. Az érzelmek és az alapvető kapcsolati témák (Lazarus, 1993, 13. o.) ............ 310 20.7. 16.6. táblázat. A viselkedés és az éberség-aktivitás kapcsolata (Lindsley, 1952, idézi Czigler, 1994,

122. o.) ............................................................................................................................................ 315 20.8. 16.7. táblázat. Az érzelmi arckifejezések kommunikációs jelentése (Friedlund, 1997, 107. o.

nyomán) .......................................................................................................................................... 318 20.9. 16.8. táblázat. Az érzelmek és funkcióik Plutchik (1994) nyomán ........................................ 321

xii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Bevezetés Tankönyvünk harmadik kötete szándékunk szerint szerves folytatása az első két kötetnek, mind tartalmában,

mind szemléletmódjában, mind pedig stiláris és formai megoldásaiban. Látni fogja az olvasó, hogy megtartottuk

a korábban alkalmazott szerkezeti tagolást, a tanulást itt is összefoglalásokkal, ellenőrző kérdésekkel és a

kulcskifejezések kiemelésével igyekeztünk segíteni. A témák tárgyalásakor az esszenciális ismereteket bemutató

főszövegtől elkülönülve, szövegdobozokban szerepeltetjük mindazokat a fontos kiegészítő információkat,

amelyek reményeink szerint érthetőbbé és érdekesebbé teszik a tanulást. Őszintén reméljük, ezek a megoldások

betöltik azt a szerepet, amelyet szántunk nekik.

A hasonlóságok mellett törekedtünk arra, hogy ennek a kötetnek sajátos arculata legyen. Ezt a kötetet uralják

talán a leginkább azok a témák, amelyeket a pszichológiában sajátosan emberinek szoktak tartani. A nyelv, a

kommunikáció, a tudatosság, a gondolkodás, az összetett érzelmek olyan jelenségek, amelyek kapcsán általában

úgy véljük: noha ezek valamilyen elemibb formában a nem humán fajoknál is jelen vannak, valódi

kiteljesedésükről és egyedülállóan összetett megnyilvánulásaikról az ember esetében beszélhetünk. Más

szavakkal: olyan képességekről, készségekről, folyamatokról esik szó, amelyek szorosan emberi lényegünkhöz

tartoznak. A pszichológia mindig az emberi természetről szól. Kötetünk sajátossága talán az, hogy az emberi

természet megismeréséhez az empirikus bizonyítékok bemutatásán, a törvényszerűségek leírásán és a

legfontosabb elméleti modellek ismertetésén keresztül igyekszik közelebb kerülni.

Ez azt is jelenti, hogy számos ponton érintünk olyan kérdéseket, amelyeknek a nyugati gondolkodásban igen

komoly előtörténete, elsősorban filozófiai előtörténete van. Ezért többször utalunk a bölcseletből eredő

fogalmakra, hagyományokra és tételekre, ahogyan azt tankönyvünk korábbi köteteiben is tettük. Mindez a

tárgyalt kérdések természetéből fakad. A lélektan ugyanis az emberi lét alapkérdéseit tárgyalva elkerülhetetlenül

összekapcsolódik a filozófiával. Ezalól a megismerés pszichológiája sem kivétel – sőt ebben éppenséggel követi

a lélektan klasszikus hagyományait.

Szeretnénk azonban előre figyelmeztetni az olvasót: nem fog végső választ kapni a „nagy alapkérdésekre”

(olyanokra, mint: mi a tudatosságunk, s mi a szerepe, vagy hogy szükség van-e érzelmekre a világ

megismeréséhez, stb.). Sőt, ha olyan érzése támadna, hogy egy ilyen alapkérdésre végső és biztos választ kapott,

akkor vagy a szöveggel, vagy annak értelmezésével gond van. Legalább három okból nem hihetjük, hogy a

tudományos lélektan már megválaszolta az emberi természetre vonatkozó alapkérdéseket. Először, okunk van

azt gondolni, hogy nincs egyetlen végső válasz ezekre a kérdésekre (sem); a válaszok attól is függnek, hogy

milyen módon, milyen kontextusban, milyen feltevésekre támaszkodva tesszük fel a kérdéseket. Ez persze nem

a pszichológia sajátja csak, általában is igaz a tudományra. Másodszor, az elmével és a megismeréssel

kapcsolatos tudományok gyors fejlődése ismereteink ismételt átrendezését igényli. A kognitív pszichológia és

társtudományai rohamos tempóban fejlődnek, újabb és újabb eredményeket hoznak, új fogalmak, modellek

jelennek meg. Bár ez örvendetes tény, eredménye az a felismerés, hogy messze vagyunk még attól, hogy a

megismerést és annak biológiai alapjait igazán részletesen feltárjuk, igazán finom felbontású, minden helyzetre

alkalmazható modelljeit megalkossuk. Harmadszor, az elme és a megismerés tudományos megértése nem a

lélektan belügye. Ezért fontos, hogy együttműködjön más tudományterületekkel, így a filozófiával, az

idegtudományokkal, a nyelvészettel és még sok más területtel. A magasabb szintű megismerőfunkciók feltárása

tehát a pszichológiában is interdiszciplináris megközelítést igényel.

Végül arra szeretnénk figyelmeztetni, az sem helyes, ha az olvasó a „mindent megfejtettünk” következtetés

helyett azzal éppen ellentétes tanulságot von le, azaz úgy gondolja, hogy a végső válaszok hiánya, az alternatív

modellek sokasága annak a jele, hogy a modern kognitív lélektan semmit sem tud az emberi megismerés

összetett aspektusairól. Fontos látni, s remélhetőleg e kötet rendszerezett ismeretei ezt szolgálják, hogy a

modern lélektan egyik komoly teljesítménye az, hogy olyan kérdéseket fogalmazott meg, olyan alapfeltevéseket

választott és olyan modelleket alkotott, amelyek érvényesek a modern tudomány átfogó feltevései és az

empirikus adatok tükrében is. A figyelmes olvasó, különösen, ha fogékony az emberi természettel kapcsolatos

intellektuális gazdagságra, tapasztalni fogja, hogy noha számos kérdésre nincs válaszunk, sokat haladtunk a

megfelelőnek látszó kérdések megfogalmazásában és abban, hogy a téves válaszoktól megszabaduljunk. Így ma

jobban értünk egy sor olyan emberi jelenséget, amely előtt néhány évtizede még értetlenül álltunk. A hétköznapi

emberi létezésben meghatározó jelentőségű képességeket egyre jobban ismerjük. Olyanokat például, mint a

nyelvhasználat, a kommunikáció, a számokkal végzett műveletek. Mindez olyan zavarok megértését segíti, mint

amilyen a kommunikáció zavara autizmusban, a számolási képességek szelektív zavara diszkalkuliában stb.

Lehet, hogy az alapkérdéseket sohasem válaszoljuk meg teljesen, a mai kognitív pszichológiának azonban

számos jelenségre vonatkozóan a korábbiaknál jóval árnyaltabb és pontosabb magyarázatai vannak.

Bevezetés

xiii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Budapest, 2008. június

Győri Miklós és Csépe Valéria

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - A NYELV

• Ford – makacskodott Arthur –, tudom, hogy hülyén hangzik, de mondd: mit keresek én itt?

• Azt te is tudod – mondta Ford. – Kimentettelek a Földrol.

• És mi történt a Földdel?

• Á! A Földet megsemmisítették.

• Tán csak nem – Arthur fel sem emelte a hangját.

• De igen. Egyszerűen elpárolgott, bele az űrbe.

• Nézd – mondta Arthur –, fájlalom a dolgot.

Ford a homlokát ráncolta, és látszott, hogy Arthur kijelentésén töpreng.

• Igen – mondta végül. – Megértem az álláspontodat.

• Érti az álláspontomat! – Arthur felháborodottan üvöltött. – Érti!

Ford felpattant.

• Nézd a könyvet – sziszegte sürgetoen.

• Mit?

• „NE ESS PÁNIKBA!”

• Nem estem pánikba!

• De igen.

• Jó, hát akkor pánikba estem, mi mást tehetnék?

• Tarts velem, és érezd jól magad. A Galaxis remek hely. Szükséged lesz erre a halra a füledben.

• Hogy tetszik ezt mondani? – kérdezte Arthur, megítélése szerint a lehetőségekhez képest udvariasan.

Ford kezében kis üvegedényt tartott, melyben teljesen tisztán látszott a vonagló sárga hal. Arthur pislogott.

Szerette volna, ha talál valami egyszerűt és felismerhetot, amiben megkapaszkodhat. Szerette volna, ha nem

csupán a Dentrassi alsóneműt és az Acsargó Kagylók matracait látja, és egészen biztonságosan érezte volna

magát, ha csak egy pirinyó zacskó zabpelyhet talál. Ehelyett a Betelgeusé- rol származó pasast látta, aki azt

ajánlotta, hogy dugjon egy sárga halat a fülébe. Nem érezte biztonságban magát.

Fülrepeszto zaj szakadt hirtelen rájuk. Arthur még a forrását se látta. Rémülten kapkodott levego után az

érthetetlen hangok áradatában, mely úgy hangzott, mintha valaki gargarizálni próbálna, miközben támadó

farkasfalkával viaskodik.

A NYELV


• Cssst! – mondta Ford. – Figyelj, ez fontos lehet!

• Fo... fontos?

• A fedélzeti hírközlő rendszer a vogon kapitány üzenetét mondja.

• Azt akarod mondani, hogy ez a vogon beszéd?

• Figyelj!

• De hát nem tudok vogonul!

• Nem is kell tudnod. Elég, ha ezt a halat beteszed a füledbe.

Ford villámgyors mozdulattal Arthur fülére csapott. Arthur émelyegve érezte, hogy a hal belecsúszik a

hallójárataiba. Elszörnyedve kapkodott levegő után, s pár másodpercig a fülében kotorászott, aztán szép lassan

elkerekedtek a szemei a megdöbbenéstől. Annak a vizuális élménynek az auditív megfelelőjét érezte, amikor az

ember két arc árnyképét nézi, s egyszer csak egy fehér gyertyatartót lát. Vagy amikor az ember egy csomó

színes pöttyöt néz egy papírlapon, melyek hirtelen hatos számjegy- gyé állnak össze, s ez azt jelenti, hogy

jókora összeget kell fizetni az optikusnak az új szemüvegért.

Arthur még mindig a vonyító gargarizálást hallotta, ezt jól tudta; ám most mindez teljesen érthető angol

szöveggé állt össze.

Ez hallatszott.

• Hlluu bluu gargla bloo hluu bluu gargla bloo hlu hlu hloo gargla hloo hloo hlu gargla bluu bluu hloo gargla gargla szlöörp hloo uuuff hogy bárki más jól érezze magát. Ismétlem. Itt a kapitányotok beszél, úgyhogy

bármit csináltok is, hagyjátok abba, és figyeljetek ide. Elsősorban látom a műszereinken, hogy a hajón két

stoppos dekkol. Helló, akárhol bujkáltok is. Szeretném magam nagyon világosan megértetni: egyáltalán nem

látunk szívesen titeket. (...)

• Mit csinál ez a hal a fülemben?

• Fordít. Ez egy Bábel-hal. Ha akarod, nézd meg a könyvben.

Odalökte a GALAXIS Útikalauzt, s maga is embriópózba kuporodott, hogy felkészüljön az ugrásra.

És ekkor Arthur agyának kiesett az alja.

Szemei kifordultak. Lábai a feje búbján szivárogtak kifelé.

A szoba simára lapult körülötte, körbeperdült, a semmibe távozott, s magára hagyta Arthurt, aki szép lassan

belecsúszott a saját köldökébe.

Ez volt a hiperűrugrás.

A Bábel-hal – mondta csöndesen a GALAXIS Útikalauz – kicsi, sárga és pióca alkatú, s valószínűleg a

legfurcsább lény a világegyetemben. Agyhullám-energián él, mégpedig nem a hordozójáén, hanem azokon,

amelyek kívülről érik a hordozóját. A beérkező agyhullám-energiák összes tudat alatti mentális frekvenciáját

abszorbeálja és testébe építi. Majd exkrementumként a hordozója agyába üríti azt a telepatikus mátrixot, amely a

tudatos mentális frekvenciák és a hordozó elme beszédközpontja idegi jelzéseinek kombinálásából adódik.

Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki Bábel-halat dug a fülébe, az azonnal megért bárkit bármilyen nyelven.

A ténylegesen hallott beszédelemek dekódolják azt az agyhullámmátrixot, amelyet a Bábel-hal táplál a

hordozója agyába. Mármost bizarrul valószínűtlen, hogy pusztán az evolúció tiszta véletlenje eredményeképpen

létrejöhet valami, ami ennyire észbontóan hasznos. Ezért néhány gondolkodó egyenesen Isten nem létezésének

végső és legkézenfekvőbb bizonyítékát látja benne.

Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak. In: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Gabo Könyvkiadó,

Budapest, é. n., 38-41. o. (Eredeti kiadás: The UltimateHitchhiker,s Guide to the Galaxy.Del Rey, 2002.)

Douglas Adams kultuszregénye – pontosabban: öt regényből álló trilógiája –, a Galaxis Útikalauz stopposoknak,

a maga szórakoztató, ironikus és talányos módján elegánsan, két oldalban megoldja azt a komoly

A NYELV


elbeszéléstechnikai problémát, hogy az útépítés miatt elpusztult Földről szerencsésen megmenekült emberi

főhőse miként is kommunikáljon majd öt köteten keresztül a Galaxis legkülönfélébb intelligens lényeivel. A

megoldás, a Bábel-hal, egyben az emberiség végső kérdéseinek némelyikére is választ adhat.

Könyvünk itt következő része, jó néhány fejezeten keresztül, a nyelv, s kisebbrészt a kommunikáció kognitív

pszichológiájával foglalkozik. Ha kognitív szempontból akarnánk definiálni, mit jelent emberi lénynek lenni, a

nyelvi és kommunikációs képességünk minden bizonnyal vita nélkül lenne része ennek a meghatározásnak. Az

emberi faj önmagáról való gondolkodásának a kezdetektől egyik központi eleme a nyelv. Egyrészt tárgya ennek

az önreflexiónak – mindig is nagyon érdekelt bennünket, hogy honnét jön a nyelv, miként működik, mi a

szerepe, stb. –, s közben médiuma is, hiszen a kollektív emberi gondolkodás nem valósulhatna meg éppen a

nyelv mint az interszubjektív, elmék közti kommunikációt biztosító közvetítő nélkül.

Ez a korán felismert központi szerep, amelyet a nyelv az emberi létezésben betölt, a nyelvvel kapcsolatos

nézetek, fantáziák, ismeretek és mítoszok hihetetlenül színes gazdagságát eredményezte. A nyelv, képességünk

a nyelvre éppúgy rabul ejtette a filozófust, a misztikus gondolkodót, a teológust, a legősibb mítoszok

megteremtőit, a legkülönfélébb művészeket, a biológust, a pszichológust, nem is beszélve persze a nyelvészről.

A nyelv például egy sor vallásban – s a nyugati monoteizmusokban kifejezetten – a természetfeletti Isten és a

halandó ember közötti kommunikáció kitüntetett csatornája is: ezekben a vallásokban központi szerepet töltenek

be olyan szövegek,melyről a hívők úgy tartják, mintegy közvetlen isteni sugallat áll mögöttük; s a hívő szavakba

öntött ima formájában fordul Istenhez. E vallások szerint a nyelv maga is a Teremtés lényegi része, közvetlenül

Istentől ered. A modern nyugati gondolkodást mélyen befolyásoló racionalista filozófus, René Descartes (1596-

1650) a nyelvet a lélek egyetlen kívülről is megfigyelhető ismérvének tartotta, amely elválaszthatatlanul

összefonódik a gondolkodással – s ugyancsak Istentől eredőnek. A nyelv természetével kapcsolatos viták

végighúzódnak az egész modern filozófiatörténeten is, egészen napjainkig.

Az alábbiakban abba igyekszünk bevezetést adni, mit és milyen szemszögből ad hozzá ehhez az intellektuális

gazdagsághoz a megismerés pszichológiája.

(A panelt bevezető kép Stanley Kubrick forradalmi filmjéből, az Arthur C. Clark azonos című regénye alapján

készült 2001 Urodüsszeia című moziból való. Azt a jelenetet látjuk, amikor egy, a Földön kívülről származó

gránittömb jelenik meg bolygónkon, ahol emberi lények még nem, csak emberszabásúak élnek. Őseink ekkor

még nem használnak nyelvet, eszközöket, de nem ismerik az agressziót sem. Döbbent félelemmel

tanulmányozzák az éjszaka folyamán megjelent gránittömböt – tehát emlékezetük már van! A film azt sugallja,

ezt követően indul meg a gondolkodás és a nyelv fejlődése, s jelenik meg ezzel az agresszió, majd a gyors

technikai és civilizációs fejlődés. A tudománynak nincs oka azt gondolni, valamilyen külső intelligencia

indította el fajunk kognitív és nyelvi fejlődését, de a film e gondolata jól illusztrálja, mennyire kulcsfontosságú

„ugrásnak” gondoljuk ezt fajunk evolúciójában.)


2. fejezet - 1. FEJEZET – A nyelvi képesség természete

1. Miként közelít a mai lélektan a nyelvhez?

A megismerés modern lélektanának létrejöttéhez éppen egy nyelvészeti fordulat adta az egyik döntő inspirációt.

Noam Chomsky, a ma is igen aktív nyelvész az 1950-es években hirdetett meg egy akkoriban valóban

forradalminak számító nyelvfelfogást, a generatív nyelvészetet (Chomsky, 1959, 1965; magyarul: Chomsky,

1995; lásd a szövegdobozt is a következő oldalon). Chomsky olyan módon javasolta definiálni a nyelvészetet,

hogy az illeszkedjék a természettudományok gondolkodásmódjához és világképéhez. Ezzel összhangban a

nyelvet biológiai és pszichológiai jelenségnek tekintette. Pszichológiainak, hiszen a nyelv igen összetett,

szándékos viselkedés, így relevánsak a pszichológiai szintű magyarázatok, s biológiainak, hiszen végső fokon az

idegrendszer hordozza a nyelv mögötti pszichológiai mechanizmusokat is. Az emberi lényeket az

elméjükben/idegrendszerükben tárolt és mozgósított nyelvi tudás teszi képessé a nyelvhasználatra, s a

nyelvészetet mindenekelőtt az kell, hogy mozgassa, hogy ezt a tudást megragadja. A kognitív pszichológia

lényegében átveszi ezt a szemléletmódot – nem csak a nyelv kapcsán –, melyet most néhány, éppen Chomskytól

származó kulcsszó mentén jellemzünk röviden.

Naturalizmus, biologizmus. A nyelv alapvetően biológiai jelenség, hiszen biológiai lények hozzák létre, és egy

jól meghatározható szervhez, az agyhoz kötődik. Mivel biológiai jelenség, a természettudományokhoz

illeszkedő módszertannal kell közelítenünk hozzá, és komolyan kell vennünk az idegrendszeri alapjaira

vonatkozó adatokat is. (Ez a megközelítés nem magától értetődő, hiszen a nyelvet gyakran ma is és az elmúlt

századokban is mint lényegénél fogva kulturális-társadalmi vagy éppen platonisztikus, az eszmék világába

tartozó jelenségként vizsgálták-vizsgálják.)

Individualizmus, internalizmus. Természettudományos értelemben a nyelvi viselkedést magyarázó folyamatokat

az egyénen belül kell keresnünk. Az emberi nyelvi képesség tudományos megértésének az egyedi nyelvhasználó

belső folyamataira kell összpontosítania, azokat kell vizsgálnia. Az individualizmus kifejezés arra utal, hogy az

egyéni beszélőre kell fókuszálnunk, az internalizmus pedig arra, hogy a (belül) reprezentált nyelvi tudás

szerveződése és működése érdekel bennünket. (Megint csak érdemes megjegyeznünk, hogy igen sok

megközelítés a nyelvet mint esszenciálisan közösségi, személyek közötti jelenséget vizsgálja – azaz egyáltalán

nem az egyedi beszélő elméjében/agyában zajló nyelvi folyamatokra kíváncsi.)

2.1. táblázat -

NOAM CHOMSKY (1928-)

Noam Chomsky előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián, 2004 májusában

A ma is igen aktív Noam Chomsky 1928-ban született az Egyesült Államokban, Philadelphiában. A

Pennsylvania Egyetemen szerezte diplomáját és doktori fokozatát, matematikát és nyelvészetet tanult.

Nemcsak nyelvészként, hanem filozófusként és politikai aktivistaként is jól ismert, de igen mélyen befolyásolta

a pszichológia és a megismeréstudomány fejlődését is.

Az 1950-es évektől írt müveiben teljesen új alapokra helyezte a nyelvészetet, s ezzel jelentősen hozzájárult

ahhoz is, hogy a pszichológiában gyorsan hanyatlani kezdett a behaviorizmus és megjelent a kognitív

pszichológia, illetve létrejött a kognitív tudomány. Az a módszertani attitüdje, mellyel a nyelvészetet

természettudományos kontextusba igyekezett helyezni, erős hatással volt a nyelvfilozófiára és az

elmefilozófiára is. A nyelvvel kapcsolatos tételeit – így többek között a nyelv alapjainak veleszületettségére, a

nyelvi rendszer autonómiájára, a szintaxis központi jelentőségére és formális természetére vonatkozókat –,

melyeket részleteiben maga is többször átalakított, máig széles körben vitatják, de elmélete alapvetően

meghatározta azt, ahogyan ma a tudomány a nyelvről és a nyelv elsajátításáról gondolkodik.

Tudományos munkássága mellett széles körben ismert közéleti személyiség, nagy hatású politikai gondolkodó

is. Munkásságának ez az oldala a vietnami háború elleni 1967-es tiltakozásával kapott nagy figyelmet – az

olvasott és nagy tekintélyű New York Review of Books mellékleteként jelent meg esszéje, amelyben az

1. FEJEZET – A nyelvi képesség természete


értelmiségi közvélemény passzivitását bírálta.

1961 óta az egyik legjobb amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT)

nyelvészprofesszora. Történetileg talán legfontosabb nyelvészeti munkája, az angolul először 1957-ben

megjelent Syntactic Structures magyarul is olvasható (Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Osi- ris-

Századvég, Budapest, 1995).

Mentalizmus. A nyelvi képesség magyarázatában ezért a pszichológia kitüntetett szerepet kap, hiszen az, hogy

egy adott viselkedéses képesség mögött milyen tudásreprezentációk húzódnak meg, lényegénél fogva (kognitív)

pszichológiai kérdés. Chomsky véleménye szerint maga a nyelvészet is tulajdonképpen pszichológiai kérdéseket

vizsgál, persze egy sajátos módszertannal.

Kompetencia és performancia megkülönböztetése. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a nyelvi tudást

nem tudjuk közvetlenül elérni, vizsgálni. Nem tudunk belenézni egyetlen beszélő elméjébe s agyába sem oly

módon, hogy közvetlenül az ott tárolt nyelvi rendszert, mondjuk a mentális lexikon tételeit vagy a szintaxis

szabályait vegyük szemügyre (talán: szerencsére). Ugyan az agyi képalkotó eljárások fejlődési tempóját

figyelembe véve ma már ez a lehetőség sem tűnik olyan távoli utópiának, ám a helyzet még mindig alapvetően

az, hogy a beszélő fejében lévő nyelvi tudásrendszer közvetlen vizsgálata helyett e tudás „felszíni”

megnyilvánulásait, viselkedéses és agyi korrelátumait tanulmányozhatjuk csak közvetlenül. A beszéd vagy

annak megértése azonban csak pontatlanul tükrözi a bennünk lévő nyelvi tudást. Hogy megint Chomsky széles

körben alkalmazott fogalmait használjuk: a bennünk mint a nyelvet birtokló emberekben lévő nyelvi

kompetenciát csak pontatlanul, sok hibával terhelten tükrözi a megvalósult nyelvhasználat, a performancia. A

nyelvvel foglalkozó tudományok mintegy „kénytelenek” a performanciát vizsgálni s ebből következtetni a

mögötte meghúzódó tudás, a kompetencia szerveződésére és működésére. A nyelvészetben a cél elsősorban ez

utóbbi feltárása, megértése, ám a pszichológia számára mindkettő egyformán érdekes: maga a nyelvi tudás és

mentális szerveződése, de az is, hogy milyen folyamatok révén „érintkezik” ez a tudás a külvilággal, milyenek a

megértés és a nyelvi produkció folyamatai.

Univerzális vonások a nyelvben. Chomsky nyelvelmélete részben azért gyakorolt olyan nagy hatást a

nyelvészetre és a pszichológiára, mert igen erős érveket sorakoztatott fel nativista – vagy másképpen: innátista –

álláspontja mellett. A kifejezés a nyelv veleszületettségére utal. Chomsky javaslata valójában meglehetősen

árnyalt volt, ám anélkül, hogy részletekbe mennénk, szögezzük le: Choms- ky úgy vélte, számos empirikus érv

támasztja alá azt, hogy a nyelvtan, s azon belül is a mondattan, a szintaxis „magja” genetikailag meghatározott

az emberiségben, azaz – bizonyos értelemben – velünk születik. Korai hipotézisét később (Chomsky, 1980) úgy

árnyalta, hogy a mindnyájunkkal veleszületett univerzális grammatika két lényegi komponenst tartalmaz.

Minden nyelvre érvényes nyelvtani elveket (principles) és olyan előre definiált lehetőségeket, paramétereket

(parameters), amelyek mentén az egyes nyelvek nyelvtani különbségei megragadhatóak, s amely lehetőségek

között az elsajátítás során döntünk, lépésről lépésre „rátalálva” így anyanyelvünk nyelvtanára. Javaslataival

hatalmas s máig tartó vitát generált – amelyet, lévén hogy egyrészt igen összetett érvrendszert felvonultató vita,

másrészt elsősorban a nyelvelsajátítás alapjait és folyamatát érinti, nem tekintünk itt át (bővebben lásd pl.

MacWhinney, 2003; Müller, 1996). Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy a nyelv veleszületett alapjaira

vonatkozó állítás ismét ráirányította a nyelvvel foglalkozó kutatók figyelmét a nyelvek közötti közös – azaz

univerzális – és a nyelvek közötti eltérő – azaz partikuláris vagy nyelvspecifikus – vonásokra.

Talán ezzel a kérdéskörrel illusztrálható legkönnyebben az a meggyőződés, amelyet igen sok kutató oszt (pl.

Chomsky, 1968; Pléh, 2003a); nevezetesen, hogy a nyelv mélyebb tudományos megértése kulcsfontosságú

ismereteket hozhat általában az emberi elme megértéséhez. Gondoljunk csak bele: ha sikerülne pontosan

meghatározni, melyek az emberi természetes nyelvek univerzális komponensei, aspektusai, majd sikerülne

meggyőző választ kapni arra, hogy ezek az univerzális vonások mennyiben öröklöttek, genetikailag

meghatározottak, s mennyiben a hasonló környezeti hatások eredői, akkor nemcsak az egyik legfontosabb

emberi képesség természetéről, eredetéről kapnánk pontosabb képet, de a magyarázat modellként szolgálhatna

egy sor más kognitív képesség kibontakozásának megértéséhez is. Valójában azt látjuk, hogy noha nincs végső

válaszunk az ilyen alapvető kérdésekre, a nyelv kapcsán kidolgozott és termékenynek bizonyult hipotéziseket

gyakran viszünk át más kognitív képességek magyarázatára. Az olvasó később látni fogja, hogy az elsőként a

nyelv kapcsán kidolgozott modularitáshipotézist például számos kutató helyesnek tartja a naiv tudatelmélet, az

emberi szociális kogníció egyik kulcsfontosságú mechanizmusa kapcsán is. (A mo- dularitásról és a naiv

tudatelméletről kötetünk későbbi fejezeteiben egyaránt bővebb magyarázatot adunk.)

Nyelvtan- (szintaxis-) központúság. Igen erős befolyást gyakorolt Chomsky a nyelv pszichológiai vizsgálatára

azzal is, hogy a nyelvtant, s azon belül is a mondattant, a szintaxist tekinti az emberi nyelv központi, lényegi

komponensének. Úgy véli, az emberi nyelvi képességnek, nyelvi viselkedésnek a mondatalkotás és -megértés a

1. FEJEZET – A nyelvi képesség természete


„magva”, s a nyelv természetének megértéséhez elsősorban a szintaxis megértésén keresztül vezet az út. Mint

számos más tétele, ez is széles körben vitatott, és számos támadás éri (pl. Müller, 1996), de kétségtelen, hogy a

nyelvpszichológiai vizsgálódásokban máig is igen erős hangsúly került a szintaxisra s általában a mondatszintű

nyelvi szerveződésre.

2. A társtudományok a nyelvről

Ha a megismerés lélektanának nézőpontja a nyelv kapcsán egy sajátos, nem feltétlenül magától értetődő

nézőpont, akkor felmerül a kérdés: miként érdemes látnunk a lélektan és a nyelvvel foglalkozó többi tudomány

viszonyát? Nehéz ezt röviden és egyszerűen megfogalmazni, mégpedig leginkább azért, mert nemcsak a

lélektan, de a nyelvészet is meglehetősen heterogén tudomány, módszertani és fogalmi sokszínűség jellemzi, s

jelentős viták zajlanak arról, milyennek is kellene lennie az alapvetően helyes nyelvészeti megközelítésnek. S

így van ez a nyelvvel foglalkozó számos más tudományban is.

2.1. A nyelvészet a nyelvről

Talán nem durva leegyszerűsítés, ha azt mondjuk, a nyelvészet a maga sajátos, részben erősen intuitív

módszereivel a lélektan számára egyrészt egy sor leíró fogalmat, másrészt pedig magyarázatokat, elméleteket

kínál arról, mi is lehet, mi is történhet a beszélők fejében. A lélektan alkalmazza a leíró fogalmakat, hogy ezáltal

megfogalmazhasson kérdéseket és hipotéziseket, de egyben a saját empirikus módszereivel ellenőrzi is, hogy

vajon valóban adekvátak-e a nyelvészet által kínált fogalmak a fejünkben lévő „pszichológiai realitást” tekintve.

Így például, mint azt kötetünkben Lukács Ágnesnek a nyelvtani feldolgozást tárgyaló fejezete (121-135. o.)

bemutatja, Chomsky elméletének korai változatából kiindulva fontos és nyelvészeti szempontból érvekkel is

alátámasztható feltevés volt, hogy a fejünkben lévő mondattani szabályrendszer és a szóalakokat és jelentéseket

tároló mentális lexikon elkülönül egymástól, s mind a nyelvtani szabályokat, mind a szótári tudást explicit

formában tároljuk (lásd még Pléh, 1980). Mint később látni fogjuk, a pszichológia a maga sajátos módszereivel

mindkét tételt hipotézisként kezelte, és számos empirikus vizsgálat révén igyekezett tesztelni. A nyelvészetből

származó fogalmak és alapvető magyarázatok nélkül igen nehéz lenne megfogalmazni a lélektani kérdéseket, de

ez nem jelenti azt, hogy véglegesen helyesként fogadjuk el ezeket a fogalmakat és magyarázatokat.

Kötetünkben, mint ahogy tankönyvsorozatunk első kötetében is, mi is a nyelvészet leíró fogalmaira fogunk

támaszkodni. Ismétlésként most ezeket röviden áttekintjük. A (hangzó) nyelvek alapegységeit fonémáknak

nevezzük. A fonéma absztrakció, a nyelvhasználó fejében reprezentált egység, amely nem hordoz jelentést, de

megkülönböztethet jelentéseket, és beszédhangokban valósul meg. Egy fonéma konkrét, kiejtett beszédhangként

történő megvalósulásai végtelenül változatosak, de a megértés során ugyanannak a fonémának feleltetjük meg

őket. A világ nyelveinek nagy többsége 20-40 közötti fonémát használ, s összesen mintegy 140-re tehető az

emberiség nyelveinek teljes fonémakészlete. Ebből az is következik, hogy az egyes nyelvek nem ugyanazt a

fonémakészletet használják. A gyakran hivatkozott, klasszikus p

Általános pszichológia 1–3. Nyelv, tudat, gondolkodás · Created by XMLmind XSL-FO Converter....

Documents

Transcript of Általános pszichológia 1–3. Nyelv, tudat, gondolkodás · Created by XMLmind XSL-FO Converter....