KONZULTÁCIÓ A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI...
description
Transcript of KONZULTÁCIÓ A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI...
1. KONZULTÁCIÓ
A TAKARMÁNYOK
KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS
A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA
AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN
A TAKARMÁNY ÖSSZETÉTELE A WEENDEI VIZSGÁLATI MÓDSZER SZERINT
Víz* Szárazanyag
Takarmány
Hamu(ásványi anyagok)
Szervesanyag*
szennyeződésföld, homok
tiszta hamu*
Nyersfehérje Nyerszsírzsírok
glikolipidekfoszfatidák
viaszokszterodiokterpének
amid-anyagok*
valódi fehérje
Nyersrostcellulóz
hemicellulózligninkutin
kovasav
Nmka*cukrok
szerves savakkeményítő
inulinpektin
hemicellulóz oldhatórésze
* különbségszámítással megállapított érték
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)
Szárazanyag tartalom meghatározása:
• EGY LÉPCSŐSA légszáraz takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál (105°C-on, tömegállandóság eléréséig).
• KÉT LÉPCSŐSA nagy nedvességtartalmú takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál.
1. lépcső: 60°C-on szárítás, majd 24 órán át szabad levegőn történő tárolás
2. lépcső: 105°C-on, tömegállandóság eléréséig történő szárítás
Nyersfehérje-tartalom meghatározása• Kjeldahl módszer• N-tartalom meghatározás (kénsavban történő roncsolás)• átszámolás (6,25)
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)
Nyerszsír-tartalom meghatározása• Soxhlet-módszer• petroléteres extrahálás (ca. 8 óra)
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)
A nyersrost-tartalom meghatározásaHenneberg-Stohmann módszer (1859)• 1,25%-os H2SO4-ban majd• 1,25%-os KOH-ban történő főzés és szűrés után oldhatatlan
állapotban marad vissza
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA(Weendei analízis)
A nyershamu-tartalom meghatározásaAz anyag, ami a takarmánymintából 550 C˚-on való izzítás után visszamarad.
Szublimáció ↓
Földszennyeződés ↑
32 elem, ebből 28 esszenciális
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT
1. Oldás neutrális detergens oldatban
Oldható sejttartalom
ásványi anyagoknyersfehérje
nyerszsíroldható szénhidrátok
keményítőpektin
Sejtfal-összetevő anyagok*(Neutrális Detergens Rost)(Neutral Detergent Fiber)
hemicellulózcellulózkovasavligninkutin
* pH 7 értékre pufferolt detergens + 1 óra főzés, majd többszöri mosás vízzel és acetonnal
Hemicellulóz
Cellulóz
Lignin Ros thamu
ADL
ADF
NDF
2. Oldás savdetergens oldatban
Oldható sejttartalom+
hemicellulóz
Sav detergens rost*(Acid Detergent Fiber)
cellulózkovasavligninkutin
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT
* 0,5 mol kénsavban és 2% cetil trimetil ammonium bromid oldatban való főzés
Hemicellulóz
Cellulóz
Lignin Ros thamu
ADL
ADF
NDF
3. Oldás 72%-os kénsav-oldatban
Oldható sejttartalom+
hemicellulózcellulózkovasav
Sav detergens lignin*(Acid Detergent Lignin: ADL)
ligninkutin
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT
* 72%-os kénsavban való főzés (3 óra)
Hemicellulóz
Cellulóz
Lignin Ros thamu
ADL
ADF
NDF
A TAKARMÁNY N-TARTALMÚ
ANYAGAI(fehérjék, aminosavak)
NYERSFEHÉRJE
• N X 6,25
• valódi fehérje + amidanyagok (glikozidok, nitrát, nitrit,szabad aminosavak, peptidek, peptonok, NPN-anyagok, kolin, betain)
A FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE
• az élet hordozói• fehérjék nélkül nincs élet• az állati szervezet minden sejtje, minden gazdaságilag számba jövő terméke tartalmaz fehérjét• a kémiai reakciókat fehérjetermészetű enzimek katalizálják• fehérjetermészetűek a hormonok is• a magasabb rendű állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak felépíteni
PEPTIDEK
• DIPEPTID (2 aminosav)
• TRIPEPTID (3 aminosav)
• OLIGOPEPTID (10 aminosavig)
• POLIPEPTID (10 - 100 aminosavig)
• MAKROPEPTID (fehérje 100 aminosav felett)
AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA
Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavakAz állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia.
Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavakTranszaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani.
Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavakMeghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.
AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA
Állatfaj NélkülözhetetlenFeltételesen nélkülözhető
Nélkülözhető
arginin aszparaginsavhisztidin alaninizoleucin glutaminsav
leucin szerinlizin oxiprolin
metionin cisztin prolin*fenil-alanin tirozin glicin*
treonin arginin*triptofán
valinglicinprolin
embe
r
sert
és,
ló,
nyúl
baro
mfi
* Az első oszlop besorolásától függ.
LIMITÁLÓ AMINOSAV
Azt az aminosavat, amely adott
takarmányban vagy takarmányadagban az
állat szükségletéhez képest a legkisebb
mennyiségben fordul elő, limitáló
aminosavnak nevezzük.
AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETŐSÉGE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA
Emészthető aminosavA takarmánnyal felvett össz-aminosav azon hányada, mely a bélcsatornából felszívódott.mérése:
• bélsárgyűjtés alapján• bélszakaszonként (chymus gyűjtés alapján)
Hasznosítható aminosavAz aminosav azon mennyisége, mely potenciálisan a fehérje szintézis rendelkezésére áll.mérése:
• in vivo:- a vér szabad aminosav tartalma- az izom aminosav tartalma- növekedési teszt
• in vitro:pl.: lizin esetében: Carpenter-módszer
AZ IDEÁLIS FEHÉRJE ÉS ÖSSZETÉTELE
Az állatok aminosav-szükségletét az „ideális fehérje” elv alapján állapítjuk meg.
Ideális aminosav-összetételűnek azt a fehérjét tekintjük, amely az egyes esszenciális aminosavakat az illető állatfaj, korcsoport igényének megfelelő arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav összetételét az állatok lizin igényéhez mérten, annak százalékában adjuk meg.
A TAKARMÁNY ESSZENCIÁLIS AMINOSAVAINAK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ „IDEÁLIS FEHÉRJÉBEN” (LIZIN=100%), SERTÉSEK
RÉSZÉRE A NEVELÉS ÉS A HÍZLALÁS ALATT(Baker és Chung, 1992)
Élősúly, kg 5 - 20 20 - 50 50 - 100
LYS 100 100 100
THR 65 67 70
TRP 18 19 20
MET + CYS 60 65 70
ILE 60 60 60
LEU 100 100 100
VAL 68 68 68
HYS 32 32 32
PHE + TYR 95 95 95
AJÁNLÁS A BROILEREK IDEÁLIS FEHÉRJE-ÖSSZETÉTELÉRE KORCSOPORTONKÉNT* (%)
(Barna, 1999)
0 - 14 14 - 35 > 35
LYS 100 100 100
MET + CYS 74 78 82
MET 41 43 45
THR 66 68 70
TRP 16 17 18
ARG 105 107 109
VAL 76 77 78
ILE 66 67 68
LEU 107 109 111
AminosavakÉletkor (nap)
* Valódi emészthető aminosavak lizinhez viszonyított aránya
A FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE (BV)
Thomas-Mitchel-féle biológiai érték: azt fejezi ki, hogy valamely takarmány 100 g valódi emészthető nitrogénjéből hány g nitrogént épít be az állat (új szövetek felépítésére és életfenntartásra).
BÉ(%) =N-visszatartás + endogén-N + anyagcsere-N
N-felvétel – (bélsár N + anyagcsere-N)
AMINOSAV-EGYENSÚLY ZAVAROK
Az aminosav-egyensúly zavarának három formáját különböztetjük meg:
• AMINOSAV IMBALANSZ• AMINOSAV ANTAGONIZMUS• AMINOSAV TOXICITÁS
AMINOSAV IMBALANSZ
• Az esszenciális aminosavak hiánya esetén lép fel.
• Súlyos aminosav hiány következtében felborul a vérplazma
szabad aminosav-tartalmának egyensúlya, ami
étvágytalanságot idéz elő.
• Az imbalansz a hiányzó aminosav pótlásával megszüntethető.
AMINOSAV ANTAGONIZMUS
Aminosav antagonizmust egyes aminosavak túlsúlya okozhatja azáltal, hogy a konkurens aminosav relatív hiányát idézi elő.
A JELENSÉG OKA:
AZ AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS
LIZIN ARGININ
LEUCIN IZOLEUCIN
FENILALANIN TREONIN
AMINOSAV TOXICITÁS
• Az ipari úton előállított aminosavak túladagolásakor
fordulhat elő.
• A toxicitás csak a feleslegben lévő aminosav mennyiségének
(arányának) csökkentésével szüntethető meg!
A ZSÍROK
1. Energia források
2. Szigetelő és mechanikai védelmet adó anyagok
3. Fehérjékkel képzett komplexei (lipoproteinek) fontos
sejtalkotó részek
4. A szervezet anyagcsere-folyamatait szabályozó
anyagok (vitaminok, hormonok, stb.)
A LIPIDEK FUNKCIÓI
A LIPIDEK FELOSZTÁSA
LIPIDEK
glicerintartalmúak
egyszerűgliceridek
összetettgliceridek
zsírok
glikogliceridek
glükolipidekgalaktolipidek
foszfogliceridek
lecitinkefalin
glicerin nélküliek
szfingomielincerebrodzidok
viaszokszteroidokterpének
prosztaglandin
A ZSÍRSAVAK FELOSZTÁSA
1. Telített zsírsavak
2. Telítetlen zsírsavak
A telítetlen kettős kötések számának fontos szerepe van a zsírok fizikokémiai, a kettős kötések helyének a biológiai tulajdonságaik meghatározásában.
TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK
Az anyagcsere szempontjából a különösen jelentősek.
Több kettős kötést tartalmazó zsírsavak pl.:
Linolén sav (C18:3)Linol sav (C18:2)Arachidon sav (C20:4)
EPA(C20:5 )
DHA(C22:6 )
NÉHÁNY ZSÍRFORRÁS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE (%)
(López-Ferrer és mtsai., 1999 nyomán)
Zsírsavak
(az össz-zsír %-ban)
Z S Í R F O R R Á S O K
Állati zsír Szójaolaj Repceolaj Napraforgó olaj
Össz-omega-3 0,3 7,1 7,5 1,7
Linolénsav 0,3 7,0 6,1 1,1
Eikozapentaénsav (EPA) - - 0,4 0,4
Dokozapentaénsav (DPA) - - 0,5 0,0
Dokozahexaénsav (DHA) - - 0,3 0,1
AVASODÁS
A takarmányokban a tárolás során fellépő kémiai változások .
Hidrolízis glicerin + szabad zsírsavak
Oxidáció (ha telítettlen zsírsavakat is tartalmaz) peroxidok
Mikrobás hatás.
A takarmányok zsírjában főleg oxidációs elváltozások lépnek fel.
ANTIOXIDÁNSOK
1. Természetes: pl. E-vitamin
Szelén (Se)
2. Szintetikus (kémiai):
pl. etoxi-metil-quinolin (EMQ)
dihidro-quinolin (DQ)
butil-hidroxil-toluol (BHT)
butil-hidroxil-anisol (BHA)
propil-gallát (PG)
NYERS- ÉS VALÓDI ZSÍR
• Soxhlet-féle extrahálás után: nyers zsír (valódi zsír, szerves savak, klorofill, lipoidok, koleszterin, stb.)
• A valódi zsírok glicerinek zsírsavakkal képzett észterei.
• A valódi zsírok majdnem 2,5-szer annyi energiát
tartalmaznak, mint a takarmányok többi szerves
táplálóanyagai.
A ZSÍROK ELNEVEZÉSE
Növényi zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak: olajok
Állati zsírok szobahőmérsékleten legnagyobb részt szilárdak.
Állati zsírok:- szalonna (pl. sertés bőr alatti kötőszövetében)- háj (vese körüli zsír)- bélzsír (bélfodorban, emésztő szervekben)- faggyú (kérődzők zsírja)
A ZSÍR FELSZÍVÓDÁSA(emésztés)
Tak. valódi zsírja lipáz (hidrolízis) glicerid zsírsavak epe emulgeáló hatása
Felszívódott zsír- sejt szerkezet építése- tartalék zsír- energia termelés
A ZSÍROK TAKARMÁNYOZÁSTANI JELENTŐSÉGE
1. A szervi zsírok a sejtek fontos építőelemei2. Energia forrás3. Ízesítő4. Esszenciális zsírsav forrás5. Befolyásolják a szervezet vízháztartását6. Lubrikáns hatásúak (granulálás)7. Védett zsírok (nagy tejtermelésű tehenek)
A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA
Zsírban gazdag takarmányok:
- olajos magvak (24-45%),
- szója (20%),
- gyengén sajtolt olajpogácsák (10-15%),
- húsliszt (10-15 %)
Közepes zsírtartalmúak:
- gabonák, hüvelyes magvak (2-4%)
- szénák és szénalisztek (2-3%)
A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA
Kevés zsírt tartalmazó takarmányok:
- fűféle és pillangós zöldtakarmányok (0,6-1,5%),
- fűféle és pillangós szilázsok (1-2%),
- szalmák és pelyvák (1,5-2,5%),
- extrahált olajmagdarák (1-2%)
Igen kevés zsírtartalmúak:
- leveles zöldtakarmányok és szilázsaik (0,4-0,6%)
- gyökgumósok (0,1-0,3%)
- kabakos takarmányok (0,4-0,6%)
SZÉNHIDRÁTOK
6H2O + 6CO2 C6H12O6 + 6O2
fénykvantum
• legfontosabb szénvegyületek
• energiaellátás
• növényben: 50-90%, állatban: 1-2%
• tartaléktápanyag (keményítő)
• vázanyag (cellulóz, kitin)
• spec.biol. funkciót betöltő vegyület
(antigén, receptor)
SZÉNHIDRÁTOK
MONOSZACHARIDOK
• egyszerű cukrok• a természetben így ritkán találhatók meg• a képződés és bontás anyagcserefázisában• a C atomok száma alapján osztályozhatók• trióz (3 C), tetróz(4 C), pentóz (5 C, pentozánok építőkövei, takarmányban kevés, gumiban, D-ribóz: minden élő sejtben, ATP/ADP, Riboflavin v. B12, RNS, DNS)• 6 C atom : HEXÓZ
1. GLÜKÓZ• édes gyümölcs, méz, szőlő! • a keményítő és a cellulóz építőköve• glikogén a szervezetben D-glükózból polimerizálódik• a szervezet glükózháztartását a máj szabályozza
2. FRUKTÓZ • méz (75%), a legédesebb egyszerű cukor
3. GALAKTÓZ • egy aldóz , a tejcukor komponense (laktóz)
4. MANNÓZ • a mannánok építőkövei: csonthéj, szentjánoskenyér
TAKARMÁNYOZÁSI SZEMPONTBÓL JELENTŐS HEXÓZOK
1. MALTÓZ• gabonacsíra, burgonyacsíra, • zöld levelek
2. CELLOBIÓZ• csak a mikrobiális enzim bontja, a cellobiáz
DISZACHARIDOK
3. SZACHARÓZcukornád, cukorrépa
4. LAKTÓZ• tejcukor• a laktáz bontja • ipari célokra a savóból• joghurt, kefír, sajt gyártás
DISZACHARIDOK
GLÜKÁNOK, VAGYIS GLÜKÓZBÓL
FELÉPÜLŐ HOMOPOLISZACHARIDOK
1. KEMÉNYÍTŐKét polimerből (amilóz és amilopektin) felépülő poliszacharid.
BURGONYA KEMÉNYÍTŐ
2. GLIKOGÉN
• alapegység: béta D-glükóz, 1,4 kötés• fa 50%, fiatal levél 10%, öreg levél 20%, gyapot 90%• a gerincesek enzimei nem, de pl. az éticsiga emésztőenzimei bontják
3. CELLULÓZ
ALFA 1,4 KÖTÉS
BÉTA 1,4 KÖTÉS
A KEMÉNYÍTŐ ÉS A CELLULÓZ SZERKEZETI KÉPLETE
alapegység: fruktóz.cikória gyökér, csicsóka, hagyma, fokhagyma
4. INULIN
HETERO-POLISZACHARIDOK
• elfásodott növényi szövetekben• pelyva, szalma, korpa, búza szalma • mikroorganizmusok bontják• sertés és baromfi nem v. igen kis mértékben hasznosítja
1. HEMICELLULÓZ
• monogasztrikusok enzimjei nem bontják• ipar: citrusfélék héja, alma héja• kitűnő dietikus hatás: kocák bélsárpangása, borjak hasmenése esetén
2. PEKTIN
LIGNIN • fenol propán származékokból kondenzálódott polimer• zöldségekben gabonafélékben kevés• füvekben több, hüvelyesekben sok• fiatal növény 2%, rétifűszéna 7%, • búzaszalma 13%, fenyőfa 25%• elfásodás: emészthetőség csökken
KUTINSZUBERIN
KOVASAV nád, sás, rizs, vízhajtó!
INKRUSZTÁLÓ ANYAGOK
A SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA(Schutte, 1991)
Szénhidrátok
Nyersrost Nitrogénmentes kivonható anyag
Lignin Cellulóz Hemicellulóz PektinOligo-szach.
Keményítőés cukor
Nem - keményítő jellegű szénhidrátok
(NSP – Non Starch Polysacharids)
• béta-glükozid kötés
• a baromfi emésztőenzimjei nem bontják
• mivel ezek sejtfalalkotók a fehérje és a keményítő emészthetősége romlik
• ezért ezek antinutritív faktorok a baromfi takarmányozásban
NON STARCH POLYSACHARIDS
Rozs: xilán, β-glükán
Árpa: β-glükán
A baromfitápokban béta- glükanáz enzim alkalmazásával akár 30-40 %-ban is felhasználható az árpa, enzim kiegészítés hiányában csak 20 %-os arányig javasolható.
Búza: arabino-xilánok v. pentozánok- a béltartalom víztartalmának növekedése – alom nedvesedés
enzim: xilanáz
NSP
NÉHÁNY TAKARMÁNYKOMPONENS NSP TARTALMA VALAMINT NSP EMÉSZTHETŐSÉGE SERTÉSBEN
(Pugh, 1993)
Takarmánykomponensek % NSP (sz. a.) Emészthetőség (%)
búza 10 12árpa 15 14szójadara (48%) 20 0borsó 22 18lóbab 23 19rizskorpa 25 3napraforgó dara 28 17
A BÉTA-GLÜKANÁZ HATÁSA A NÖVENDÉKSERTÉSEK TELJESÍTMÉNYÉRE
(Thacker, 1993)
Kontroll csoport Béta-glükanáz csoport
Átlag súlygyarapodás, g/nap 740 769Átlagos takarmányfelvétel, kg/nap 2,32 2,35Takarmányértékesítés, kg/kg 3,13 3,10
AZ ENZIM-KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A TÁPLÁLÓANYAGOK ILEÁLIS EMÉSZTHETŐSÉGÉRE 21 NAPOS BROJLEREKKEL VIZSGÁLVA,
BÚZA ALAPÚ DIÉTÁK ETETÉSEKOR(Bedford, 2001 )
Kezelések EltérésTáplálóanyagok Kontroll Enzim (%)
Energia 67,4a 73,1b 8Nyersfehérje 72,1a 77,3b 7Lizin 80,8a 87,1b 8Metionin 76,8a 84,3b 10Treonin 65,8a 74,4b 13
a,b : P < 0,05
• szénhidrátok oxidációs termékei
• illózsírsavak: propionsav, ecetsav, vajsav• tejsav: izommunka során képződik
bendőben a propionsav képződés intermediere tejcukorból - fiatal állatok• hangyasav: bakteriosztatikus (kolosztrumtartósítás)
szilázsadalék (pH csökkentés)• oxálsav: Ca-ot kicsapja (húgykövesség), pillangósok• borkősav • citromsav • glikozidok
SZERVES SAVAK
Rostoptimum: a motorika szempontjából
Rostminimum: a minimális NR szükségletbfi, pulyka: 3-4%víziszárnyas, sertés: 4-6%hízómarha, juh: 10-12%nyúl: 12-14%tejelőtehén: 18-20%
Ballaszthiány: hasmenés, bélsárpangás, tollcsipkedés, gyapjúrágás
Struktúr rost: kérődzőknek
A NYERSROST SZEREPE A TAKARMÁNYOZÁSBAN
VITAMINOK
VITAMINOK
• igen kis mennyiségben is nagy hatású szerves anyagok• az embernek és az állatoknak is szükséges• a szervezet maga nem, vagy csak kis mennyiségben tudja előállítani• hiányuk élettani zavart okozhat
ALAPFOGALMAK
1. Avitaminózis
2. Hipovitaminózis
3. Hipervitaminózis
A VITAMINOK CSOPORTOSÍTÁSA
a.) A vízben oldódó vitaminok - a kolin kivételével - vala- mennyien fehérjéhez kapcsolódva, mint enzimek prosz- tetikus részei fejtik ki hatásukat - ezeket prosztetikus vagy enzimogén vitaminoknak nevezzük.
b.) A zsírban oldódó vitaminokról sokkal kevesebbet tudunk, csupán a hiányjelenségek alapján következtethetünk azokra a folyamatokra, melyeket szabályoznak, indukálnak. Ezeket induktív vitaminoknak nevezzük.
A VITAMINOK KÍVÁNATOS NAPI ADAGJA
• nem az a mennyiség, amely a hiánybetegség megelőzéséhez
szükséges, hanem az a dózis, melynek növelése már nem fokozza
az állat ellenálló képességét amely nem, vagy legalábbis
gazdaságosan nem növeli a termelését és takarmányértékesítését.
Allowances
Total vitamin level from all sources in feed
Marginal
Require-ments(preventdefici-ency)
Optimum Excess
b c d
A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA
1. A takarmány vitamin tartalmának meghatározása
2. A szövetek telítettlenségének meghatározása
2.1 A vér (szérum) vitamin koncentrációja
2.2 A vizelet útján ürített vitamin mennyisége (?)
2.3 Szövetminta és/vagy teljestest analízis útján (!)
A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA
3. Enzim aktivitás depressziójának mérése
(nagyon kevés vitamin esetén lehetséges)
„Test for biochemical metabolic efficiency”
4. Klinikai vizsgálatok (humán vizsgálatok)
(bőr, szem, emésztőtraktus, központi idegrendszer,
vér és csont vizsgálatok)
A-VITAMINOK (KAROTINOK)
• növényi színezőanyagok • A-vitamin a természetben csak az állati testben és az állati
termékekben található, a növények csak provitaminjait a
karotinokat tartalmazzák• oldallánc végződése szerint az A-vitamin lehet
alkohol (retinol),
észter (retinil),
aldehid (retinál)• az állati szervezetben mindhárom forma
megtalálható
1. Hámképződésben.
2. Sárgatest, csírahám, szaporodás.
3. Látás kémiai folyamatában.
4. Mellékvesekéreg.
ÉLETTANI SZEREPE
ÉLETTANI SZEREPE
• Az A-vitamin felhasználása az anyagcsere élénkségével
arányos.• A növekedésben lévő állatok nagyobb adagját a tartalékok
képzése is indokolja. • Az utódok világra hozott készlete és zavartalan fejlődése az
anyák ellátottságától függ. • Az iparszerű sertés- és baromfitartásban a gyári
abrakkeverékek megfelelő vitamin kiegészítéssel kerülnek
forgalomba.
• farkasvakság
• immunglobulin képződés zavara
• fertőzések, bélgyulladás
• csendes ivarzás, meddőség
• embrionális elhalás
HIÁNYBETEGSÉG
VITAMINOK(tankönyvből!)
• D, E és K vitamin
• B1, B2, B3, B5, B6, B12 vitamin
• biotin (H-vitamin), folsav, C-vitamin, U vitamin
• vitaminszerű anyagok: kolin, inozit, karnitin, taurin
• egyéb vitamin hatású anyagok: paraaminobenzoesav, B15, GTF, Koenzim Q, Rutin
ÁSVÁNYI ANYAGOK
AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE
• Az ozmotikus nyomás fenntartása
• A kolloidális állapot megőrzése
• Inger - ingerválasz
• Az enzimrendszer aktiválása ill. gátlása
• Vázrendszer + fogazat
ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
I. Az állati szervezetben előforduló mennyiségük alapján*
1. Makroelemek : Ca, Mg, Na, K, P, S, Cl
2. Mikroelemek
2.1. A gyakorlatban hiány tüneteket okozhatnak:
I, Fe, Cu, Zn, Mn, Se, Co
2.2. A gyakorlatban nem okoznak hiány tüneteket: Mo, Ni
3.Ultra-mikroelemek: F, Cr, Si, As, Sn, Li, B, Al
* makroelemek: g/kg mikroelemek: mg/kg vagy µ/kg
ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
II. Funkciójuk alapján
1. Statikus funkciót ellátó elemek: Ca, P
2. Homeosztázist fenntartó elemek: Na, K, Cl, Mg
3. Enzimfunkciót ellátó elemek: Fe, Zn, Cu, Mn, Mo, I, Ni, Se, Cr
4. Egyéb esszenciális elemek: As, F, Si, Sn, V
5. Szennyeződésként előforduló elemek: Ag, Cd, Hg, Li, Pb, Sr, W
NÉHÁNY ÁSVÁNYIANYAG FELSZÍVÓDÁSÁNAK HELYE ÉS MÓDJA
Ásványi anyag A felszívódás fő helye A felszívódás módja
Ca vékonybél aktív transzport
P vékonybél eleje aktív transzport
Mg vékonybél, vastagbél aktív transzport
Na vékonybél, bendő aktív transzport
diffúzió
KALCIUM
• Az állati szervezet 0,8 - 1,7%-át adja
• Előfordulásacsontokban: 97 - 99% lágy részekben (sejtek, szövetek): 1 - 3%
• Felszívódása
aktív transzport - Ca++
elektrokémiai potenciáleséssel jár, ATP, D-vitamin
a felszívódás mértéke igazodik a szükséglethez
A KALCIUM ÉS A FOSZFOR ELLÁTÁS
Alapvetően három tényezőtől függ:
• mennyiségi ellátottság
• kalcium és foszfor aránya
• D-vitamin jelenléte
A Ca/P arány függ:
• állatfaj
• életkor
• hasznosítási irány
• a termelés színvonala
A KALCIUM - FOSZFOR ARÁNY
KALCIUM
• A felszívódás helye: vékonybél
• A felszívódás intenzitását befolyásolja
az állat szükséglete
a felszívódás intenzitása igazodik az állat
szükségletéhez - vemhesség, tejtermelés, tojástermelés
pl. 17 hetes jércénél 1% Ca tartalmú takarmány fogyasztása
esetén a Ca kb. 30%-a szívódik fel, a tojástermelés alatt: 65 -
75%
AZ ÉLETKOR HATÁSA A Ca FELSZÍVÓDÁSRA BORJAKBAN
• Szopós 97%
• Fél éves 41%
• 1-6 éves 34%
• 10 év felett 22%
A Ca KIÜRÜLÉSÉNEK MÓDJA
• a kérődzők a kalciumnak a 98%-át a bélsárba ürítik
• a bélsár endogén frakciója: az epében található az össz. ürített
Ca 20%-a
• sertések esetében a vizeletben ürített Ca mennyiség a bélsárban
ürített mennyiségnek kb. 12-13%-át teszi ki.
• tej, tojás
A KALCIUM FUNKCIÓJA
• A csontok és fogak alkotója
(kollagen rostok, hidroxilapatit)
• Enzim aktivátor pl. tripszin, trombokináz
• Ingerelhetőség, izom-összehúzódás
• Sejthártya permeabilitása
• Véralvadás (IV. faktor)
FONTOSABB ANYAGFORGALMI BETEGSÉGEK
• Hipokalcemia
blokkolja az acetylkolint - idegi impulzusok
továbbjutását
• Rachitis
• Osteomalácia
• Osteoporosis
• Ca túladagolás esetében a sertéseknél Zn hiány léphet
fel, amely parakeratózist idézhet elő
• Stroncium - Ca forgalmi zavarokat idézhet elő
A CA-HIÁNY PÓTLÁSA
Takarmánymész:
40% a Ca tartalma
1g Ca hiány 2,5g mésszel pótolható
A FOSZFOR
Az állati szervezet 0,5 - 1,0 %-át adja.
Előfordulása
75 - 85% a csontokban
15 - 25% az izomzatban, az agyban,
a májban és egyéb lágy szövetekben
Felszívódása
aktív transzporttal, főként a vékonybél elülső
szakaszából történik, de a lónál jelentős a
foszforfelszívódás a vastagbélből is
A FOSZFOR
A foszfor felszívódása az életkor előrehaladtával csökken, de a
kalciumnál egy lényegesen magasabb nívón stabilizálódik (40-
60%).
A foszfor a gabonákban kb. 70%-ban fitin-P formában fordul
elő!
• Monogasztrikus állatok
• Kérődzők
• Fitáz
A P-FELSZÍVÓDÁST JAVÍTJA
• a magas fehérjetartalom
• szerves savak
• laktóz
• D-vitamin
• szük Ca:P arány
• fitáz
A FITÁZENZIM SZÁRMAZHAT
• a takarmányok ún. saját fitáz aktivitásából
• a bélbaktériumok által termelt fitázból
• a mikrobiológiai úton előállított fitázból
FOSZFORELLÁTÁS – NÖVÉNYI EREDETŰ P – FITÁZENZIM – FOSZFORÜRÍTÉS (KÖRNYEZET SZENNYEZÉS)
• sertés – a felvett P 30%-át hasznosítja (létfenntartásra és súlygyarapodásra), a fennmaradó 70%-ot kiüríti
• Az abrakkeverékek P tartalmának csökkentését indokolja:1. környezet szennyezés2. feleslegesen nagy anorganikus P kiegészítés
felesleges többlet költség
• A P-szennyezés csökkenthető:1. a szükségletek emészthető P alapon történő kielégítése
(sertés)2. a P emészthetőségének javítása (sertés, baromfi). Pl.: fitáz
A FOSZFORHIÁNY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
• Takarmányfelvétel csökkenés
• Növekedési depresszió
• Rachitis
• A pajzsmirigy elégtelen működése (sertés)
• Osteomalácia (tejelő tehén)
• Szaporodásbiológiai zavarok P-túladagolás baromfinál ronthatja
a tojáshéj szilárdságát
A FOSZFORHIÁNY PÓTLÁSA
Foszfor kiegészítők: egy része kalciumot is tartalmaz!
Monokalcium – foszfát
Dikalcium – foszfát
Trikalcium – foszfát
Vannak olyan foszfor kiegészítők, amelyekben a kálcium
helyett nátrium vagy magnézium van.
• Előfordulása: 70% csontokban• 30 % májban, testnedvekben• Anyagforgalomban szorosan kapcsolódik Ca, P, K• Forrásai: zöldtakarmányok, -lisztek, húsliszt, búzakorpa, szárított élesztő• Hiánya: bfi.: tojáshéjképződés zavara• Mg-Ca interakció: idegingerlékenység, tetánia• legelőn: fűtetánia• Mikor? – tavasszal: sok K – antagonizmus• sok fehérje: Mg-ammónium-szulfát• sok oxálsav: Mg-komplex• Felszívódás: fiatal 70-80 %, kifejlett 20 %
MAGNÉZIUM
Kálium: • intracelluláris térben• fiatal szervezet fokozottan igényli• a szervezet csak kismértékben tartalékolja• Hiánya: csak kísérletiesen idézhető elő, v. másodlagos Tünetei: fehérjeszintézis zavara szénhidrát-anyagcsere zavara
→ növekedés lelassul• Többletadagolás: nem fordul elő, vizelettel kiválasztódik
Kén: -kéntartartalmú aminosav szintézisében: Cys, Met• Tartalmazzák: vitaminok: biotin, tiamin, U-vit.• Pótlása: kielégítő fehérje-ellátás esetén nem szükséges• elemi kén, v. szulfátok formájában
KÁLIUM ÉS KÉN
• Na: extracellulári térben található• Cl: extra- és intracelluláris térben• pufferrendszerek alkotórészei• szervezetben nem raktározódnak• növényi eredetű takarmányban kevés→ PÓTLÁS• Állati eredetű takarmányok: jó forrásai• NaCl: - nyalósó, porsó, a tak. ízletességét javítja• Hiánya: romlik az étvágy• romlik a fehérje-, energia-, Ca-értékesülés• →romlik a takarmány értékesülés, csökken a termelés,
durvább szőrzet• Tünetei: bfi.: tollcsipkedés, kannibalizmus• Sertés: allotriophagia (nyalakodás)• Túladagolás: mérgezés főleg sertés, baromfi• őrlési, keverési hiba, halliszt
NÁTRIUM ÉS KLÓR
• Szervezetben: 70 %-a hemoglobinban• 7-8 % mioglobinban• 20 % ferritinben• 2-3 % transzferrinhez kötött Ferritin: vas tartalékoló fehérje komplex (máj, lép, csontvelő) Transzferrin: Fe szállítás• Enzimek alkotórésze: kataláz, citokrómok• Felszívódás: ferro sók formájában, ferri só nem• Forrásai: zöld leveles növények, olajos magvak, hüvelyesek,
halliszt, húsliszt
VAS
VAS
• Tej: kocatejben 1 mg/l kolosztrumban: 1,4 mg/l,• malac igénye: 7-8 mg/nap• tehéntejben 0.5 mg/l, kolosztrumban: 1.6 mg/l• Hiánya: hipochrom anaemia• szopós malacok (intenzív fajta, gyors növ.)• fokozott (25 mg/ttgy) vasigény• borjak, bárányok: kevés tartalék, szálalgat• Kiegészítés: főleg fiatal korban• ferro vas formájában (ferro fumarát, ferro oxalát = per os)• parenterálisan (Myofer, Chinofer)• Vasmérgezés: parenterálisan adott vastúladagoláskor
• Az állati test valamennyi szövetében (30-50 mg/kg)• (hasnyálmirigy, bőr, szőr, gyapjú, csontvelő)• Szerepe: A-vitamin aktív retinollá alakítás - ízérzékelés (ízlelőbimbók) - hím csírasejtek fejlődése - hámregeneráció, sebgyógyulás• Hiánya: parakeratózis (sertés)• Többlet is káros: csontfejlődési zavar• Forrásai: takarmányok Zn tart. változó:
gabonafélék 20-30 mg/kg, szójadara 70 mg/kg, korpa 90 mg/kg
• Pótlás: ZnSO4 70-80 mg/sza.kg, parakeratózis: 1 g/nap 3 - 4 héten át
CINK
• Előfordulása: máj, csontok, vese, hasnyál-, tobozmirigy• Szerepe: • - enzimalkotórész (argináz)• - izom- és nemi szervek működése• - csontképzés• Szőrvizsgálat: szmha: 8-15 mg/kg = opt., 5-6 mg = hiány
• Hiánya: szaporodás biológiai zavarok: spermiumképzés, magzati fejl., madarak: perózis (incsuszamlás),
• sertés: nem érzékeny
• Forrása: legelőfű: 40-200 mg/kg (500-600 mg savanyú talaj), gabonamagvak 25-50 mg/kg, szója: 100-300 mg/kg
• Pótlás: MnSO4 nyalósóban, v. abrakkeverékben
MANGÁN
• Előfordulása: 70-80 %-a a pajzsmirigyben• Szerepe: sejtanyagcsere
növekedésidegrendszer fejlődéseszaporodásszőr- és szaruképletek fejlődése
• Forrása: takarmányok jódtartalma változó• Hiánya: ritka, de súlyos (tájkóros betegség)• szaporodásbiológiai zavarok, golyva (sertés)• myxoedema (szmha) Túladagolás: pajzsmirigy müködés fokozódik• fokozott tejtermelés, lassúbb növekedés• Pótlás: jódozott só
JÓD
• Előfordulása: máj, izom, szőr• Szerepe: biológiai antioxidáns, az E-vit. szerepét
részben átveheti• növekedés, szaporodás, izomműködés• Hiánya: szmha: szívizom-elfajulás, szőrképződési
zavar, növekedési erély lassul, izombénulás, szap. zavar
• bfi.: hasnyálmirigy elégtelenség• szap. biol. zavarok (keltethetőség!)• tollképződési zavar Hiány: Baranya-, Veszprém-, Zala-megyében főképp Pótlás: Na-szelenit, szelenocisztein, szelenometionin Terápiás és toxikus adagja közel van egymáshoz!!!
SZELÉN
• Szerepe: vas beépülését segíti• fehérje- és szénhidrátforgalomban• enzimalkotórész pl. urikáz, citokrómoxidáz• szőrzet, gyapjú színének kialakulása• Felszívódását Ca, Zn, Mo, Cd, Fe, SO4 gátolja• növények Cu tart. változó, felszívódása rossz• sok N: rézhiány (huminsav, lápos talaj)• Tárolás: máj, vese, agyvelő, szívizom• Hiánya: főleg szarvasmarha meddőség• Nem specifikus tünetek: anaemia, növekedési zavar, pigment
hiány, emésztési zavarok, szívizom-elfajulás• Toxikózis: juhok (sertés: hozamfokozó lehet)• Pótlás: CuSO4
RÉZ
Molibdén: • hiánya a gyakorlatban nem fordul elő • túladagolása veszélyes
– Cu antagonostája: másodlagos rézhiány– Co antagonistája: B12-vitamin
• Tünetei: bfi. köszvény,emlősök: csírahám károsodás, szaporodási zavarok
Kobalt: • B12-vit. Alkotórésze, bendőemésztés, bef. a tömeggyarapodást, enzimreakciókban vesz részt• hiánya: nem specifikus: étvágytalanság, tejtermelés csökken lesoványodás, vércukorszint csökken, meszes talajokon kiegészítés: Co-klorid, Co-szulfát
MOLIBDÉN ÉS A KOBALT