A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

és

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

2

A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

és

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának

10. évfordulója alkalmából és tisztelegés Lechner Ödön alkotói emlékének

3

Lechner Ödön 1845-1914

1845: Lechner Ödön a 19-20. század fordulója egyik legjelentősebb építőművészének, a szecessziós stílus magyarországi megteremtőjének születési éve. 2005: A Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója. A két évfordulót azért ünnepelhetjük együtt, mivel a Magyar Államkincstár Lechner Ödön egyik legjelentősebb alkotásában - a Magyar Királyi Postatakarékpénztár székházának készült épületben - kapott elhelyezést.

4

TARTALOM

LECHNER ÖDÖN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Élete 5 Az életmű értékelése 8 Képek Lechner Ödön életéből 9

A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

Az épület ismertetése képekkel 12 Az épület szakmai értékelése 41 Lechner életmű kiállítás Japánban 42

LECHNER ÖDÖN EGYÉB ALKOTÁSAI

Az alkotások áttekintő jegyzéke 44 Egyes alkotások képekben 47 Hátramaradt tervek 59

Összeállította: Ispánkiné S. Katalin

Képek: Mach András felvételei, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és a Földtani intézet dokumentumairól készült felvételek

5

LECHNER ÖDÖN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

(1845 - 1914)

A szecesszió építészetének világhírű iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet „Atyja” polgári családban, Lechner János és Schuhmayer Teréz gyermekeként született Budapesten. „…apám előkelő városi hivatalnok volt … ./aki/ örökösödés útján egy téglagyár birtokába jutott. … Ebben a gyárban már kora ifjúságomban megtanultam bánni az agyaggal, s megszerettem a kerámia különböző technikáit …, s úgy látszik ezen ifjúkori foglalkozások egész későbbi munkásságomra elhatározó befolyást gyakoroltak …” (kiemelt részek: Lehner Ödön: Önéletrajzi vázlat. Megjelent A Ház c. építőművészeti folyóirat 1911. évfolyamában.) Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodában kezdte, majd a József-ipartanodát látogatta 1865-1866 között. 1866-ban „ … Berlinbe mentem ahol három évet töltöttem el a Schinkel-akadémián, … s tanulmányaim betetőzésére még egy éven át beutaztam Olaszországot …” Visszatérve Budapestre építési és tervező irodát nyitott, mely vállalkozás sikeresnek bizonyult, mind széleskörű ismeretsége, mind a kiegyezést követő gazdasági fellendülés következtében /Mádl ház, Veres Pálné utcai ház, Városligeti korcsolyacsarnok /. „ … szép pozíciót szereztem magamnak. Csakhogy az én becsvágyamat ez legtávolabbról sem elégítette ki. Mint távoli ideál, mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem /…nem én voltam az első és egyetlen … / … Minden próbálkozásomnál és kísérletemnél azonban állandóan érezem kellett, hogy … a német kultúra … fogva tart, … s minden szabad művészi gondolatot elnyom bennem … és akkor a francia kultúra felé fordultam, melyet elég erősnek véltem … pajzsul magam elé tolni.” Így Franciaországba utazott hosszabb időre. Elhatározásában komoly szerepet játszott családi tragédiája is: az amúgy is fiatalon nősült Lechner 6 évi házasság után elvesztette fiatal feleségét, s két kisgyermekkel magára maradt. Három évet töltött Franciaországban, ahol a tekintélyes francia építész, Clément Parent irodájában főleg francia kastélyok átalakításán és restaurálásán dolgozott. Franciaországi tapasztalatai ugyan gyümölcsözőek voltak (visszatérte után építette a Thonet házat, a MÁV Nyugdíjintézetének palotáját), mégis hiányérzetet hagyott benne; továbbra is kereste azt a stílust, mely elég rugalmas ahhoz, hogy keresztezve a magyar népi kultúra hagyományaival egy új, nemzeti építészetet teremtsen.

6

„Ekkor kezdtem figyelmemet az angol architektúra felé fordítani, mely különösen a vidéki kastélyokban és cottage-okban … sokat megőrzött eredeti falusi egyszerűségéből, s még ősi földszagát sem nem vesztette el.” Két „angolországi tanulmányutam mélyebb nyomokat hagyott bennem. Érdeklődésemet különösen az angolok koloniális építkezései költötték fel. … Az angolok, ha indiai gyarmatukon valamit építenek, iparkodnak a bennszülöttek ízléséhez alkalmazkodni. … Ha a/z/ … angol nép nem szégyellte gyarmatainak … kultúráját kutatni, részben elsajátítani, mennyivel inkább kötelességünk nekünk magyaroknak, saját népünk művészetét tanulmányozni és azt a mi általános európai kultúránkkal egybeforrasztani! … A magyar népművészet tanulmányozása aztán elvezetett az ázsiai népek művészetéhez, mert a két művészet közt fennálló letagadhatatlan rokonság első pillanatra szembeötlött. … Ez a keleti rokonság … annál is inkább érdekelt, mert ezen népeknél … némi útmutatást véltem találni arra nézve, hogy hogyan lehet népies elemeket a monumentális architektúrába átültetni. ... Ezen tanulmányok és meggondolások hatása alatt készült a (Lechner által utólag) nagyon is ’indus’ (-nak érzett) Iparművészeti Múzeum …, melynek megvalósításánál felmerült bennem a … homlokzat anyagának a kérdése, míg végre … a kerámiánál, a színes majolikánál döntöttem. …” Lechner e döntésének több alapja volt: részben gyermekkori vonzalma a kerámia iránt, a nagyváros füstös levegőjétől komorrá váló épületek színessé tétele, s végül a „különleges magyar viszonyok”. „Hazánkban…a kitermelt kövek egyike sem alkalmas arra, hogy mint szerkezet, építésre fölhasználható lenne …, viszont a cserepesipar ősi hagyomány. …” A 19. sz. végén jelentkező új stílus, (melynek külön névvel illetett regionális változatai jöttek létre, így: Art Nouveau – Franciaországban, Jugendstil – Németországban, Modern Style – Angliában, Modernismo – Spanyolországban, Szecesszió – Ausztriában és Magyarországon) európai térhódítása egybeesett Lechner építészeti formakeresésének időszakával. „… Az Európa-szerte megindult modern mozgalom, a ’szecesszió’, mely a formaadásnak nagy, gyakran szélsőséges szabadságot adott, erősen segítségemre volt. … A Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár tanúi e kor vajúdásainak.”

*

Lechner művészetének megítélése saját korában korántsem volt egyértelmű. Kezdetben a megújulásra képtelen építész kollegák váltak eszmei és gyakorlati ellenfeleivé. E kezdeti, a művészeti körökben folyó stílusharc, a 90-es évek második felétől még politikai színezetet is kapott. A konzervatív építészklikk, mely jó kapcsolatokat ápolt az ország politikai vezetésével és a bírálóbizottságokban is túlnyomó többséget alkotott, ezen kapcsolatait használta fel az új magyar építészeti stílust képviselő Lechner és követőinek ellehetetlenítésére. Így több ízben az is előfordult, hogy a kiírt pályázatokon részvevő Lechner-terveket a zsűri háttérbe szorította – a modern szellemű kritikus- és művészgárda minden tiltakozása ellenére. Lechner a nagy pályázatoknál lassan mindenütt visszaszorult, utolsó másfél évtizedét hivatalos megbízatások nélkül élte le. Utolsó állami megbizatása a Postatakarékpénztár épülete volt. Csupán hátramaradt tervei mutatják mi mindent veszített Budapest arculata ezáltal (Kultuszminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Rezső téri Ferenc József emlékterv, Kecskemét: Víztorony és Rákóczi-emlékmű).

7

Lechner Ödön fő törekvése az volt, hogy „Budapest a maga saját nyelvén szólaljon meg, ahogyan ezt Párizs, London vagy Róma tette akkoriban.” Fő alkotásai olyan közintézmények, melyek nemzeti jellegének hangsúlyozása elsődleges és természetes feladat volt. (Az Iparművészeti Múzeum esetében a hazai iparművészet fejlesztése, a Földtani Intézetnél a magyar föld kincseinek kutatása és feltárása, a Postatakarékpénztárnál a gazdasági életnek a takarékossággal, mint „nemzeti erénnyel” történő élénkítése.)

Egészen mainak hatnak gondolatai: „A kapitalizmus…vaslábakra állítja az áruházóriásokat, napról napra vájja a talajt a … hagyományok alatt. … A nemzetközi világverseny a nemzeti munka fokozását, a nemzeti egyéniség kidomborítását teszik szükségessé. … Egy nemzeti művészet kialakulása elkerülhetetlen egy nép számára, ha az a többi népek világversenyében elsüllyedni nem akar.”

Éppen ezért sajnálatos, hogy a Lechner Ödön tervei alapján készült épületek, melyek az európai Art Nouveau építészetének speciálisan magyar, máshol fel nem lelhető gyöngyszemei, s melyek éppen ezért fővárosunk ékkövei lehetnének, napjainkban elég elhanyagolt állapotban vannak. Gerle János a 2003-ban megjelent, Lechner Ödön életét és munkásságát bemutató könyv szerkesztője írja bevezetőjében:

„ … újra, alaposabban szemügyre kellett vennem az ismert Lechner-házakat. A legnagyobb megdöbbenéssel és felháborodással kell zárnom a leltárt, egyetlen megnyugtató állapotban lévő épület sincs köztük. … Számos esetben a legsürgetőbb beavatkozásra volna szükség, nem csak, hogy a ház a kulturális turizmus kívánatos céljainak, hanem hogy a mindennapi élet minimális feltételeinek megfeleljen. Sas utcai házát, amelyben életét töltötte, emléktábla sem jelöli, homlokzata lehullóban van. A Magyar Nemzeti Bank részét alkotó Postatakarékpénztár csarnokának rekonstrukciója évtizedek óta csak halogatott terv. Az Iparművészeti Múzeumban őrzött műtárgyakat az épület állapota nap mint nap veszélyezteti. A MÁV Nyugdíjintézet palotája gazdátlan, … a Thonet-házat a közelmúltban újabb otromba neonreklámmal éktelenítették. …Semmilyen más beruházással nem lehetne hatékonyabban fejleszteni a kulturális idegenforgalmat, mint ezeknek az épületeknek a rendbetételével és a látogatottság további feltételeinek megteremtésével.”

*

8

Az életmű értékelése

Lechner életművével szembeni hivatalos ellenállás ellenére mind a korabeli modern szellemű kritikusok, mind az utókor építészettörténete nagyra értékelte Lechner Ödön munkásságát. „Az első, ki művészetünket a tespedésből felrázta.”

Málnai Béla: Lechner Ödön /A Ház, 1908/

„…tanításaival, buzdításaival megmutatta azt, hogy igenis keresni kell a magyar művésznek azt az utat, mely művészetét nemzetivé teszi…”

Kós Károly: Nemzeti Művészet /Magyar Iparművészet, 1910/

„A nemzetit keresve megtalálta a nemzetközit, az ázsiait keresve az európait, a sajátost keresve az egyetemest, és az ősit keresve a modernet, az aktuálist.”

Fülep Lajos: Magyar Építészet /Nyugat, 1918/

„Alkotásai már évtizedek óta azokat a jellegzetes vonásokat tüntetik fel, amelyek a legmodernebb architektúrának közös ismérvei. Univerzális tehetség az építészetnek ez a poétája …; megvalósította, … hogy az épületnek legkisebb zugát is harmonikus egészként alakítsák ki.”

Lajta Béla: Lechner Ödönről /Haladás, 1948/

„ … először szövegezte meg a modern magyar művészet célját a magyar paraszti művészet és Európa keresztezésében.”

Vámos Ferenc: Hagyományok a máglyán /1940/

„ … a századforduló egész építészetén belül Lechner az egyetlen … aki az általa forrásnak tekintett történeti motívumkincsből … hozott létre korszerű ’magas művészeti’ stílust. Ennek révén művészete felülemelkedett a regionális és nemzeti kategórián. … Úgy fordult a népművészeti motívumkincshez, mint amely kifejezi a nemzeti hovatartozást, ám az eredmény magán viseli a népművészet nemzeten túlmutató, egyetemes vonásait. …”

Gerle János : Lechner Ödön /Bp. Holnap K. 2003/

9

Képek Lechner Ödön életéből

Portré 1880 körül

Lányával és fiával 1886 körül

10

Az idős Mester Glatz Oszkár krétarajza, 1900

Pór Bertalan festménye a Mesterről, 1909

Lechner Ödön címere

11

Lechner Ödön temetése, 1914

Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előtt (Farkas Béla és Kende Ferenc alkotása)

12

POSTATAKARÉKPÉNZTÁR (Budapest, V. Hold u. 4.)

Jelenleg a Magyar Államkincstár központjának épülete

Korabeli felvétel

13

A 19. sz. utolsó évtizedeinek gazdasági fellendülése következtében az országos bankhálózat nagyon gyorsan növekedett. A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR 1885-ben jött létre azzal a céllal, hogy betétjeit „túlnyomó részben egyszerű földmívesek, munkások, kistisztviselők önfegyelemmel megtakarított filléreiből gyűjtögesse”. 1899-ben pályázatot hirdettek a budapesti székház felépítésére. A pályázat második fordulójában (1900. január) Lechner Ödön nyerte el a megbízást. Lechner életművének legkiemelkedőbb alkotása másfél év alatt készült el. Az építkezés 1900-ban kezdődött, s az épületet 1901. december 16-án adták át. A székházépítkezésre kijelölt telek viszonylag szűkös volt és az építtető anyagiakban is szoros kereteket szabott. A költségtakarékosság, az idő rövidsége, a helynek legbusásabb kihasználása: ezek a szempontok nehezedtek a művész alkotó fantáziájára. A költségkeret csekély volta azonban nem korlátozta egyetlen pillanatra sem az építőművészt. Lechner hatalmas és lenyűgöző hatású, erőktől duzzadó épülettömböt formált meg. Az épület főbejárata és főhomlokzata a szűk Hold utcára nyílik, az oldalszárnyakat további két utca határolja. A homlokzati falak vakolt és téglával burkolt felületei játékosan váltják egymást. Az épület alsó három szintjét a két felsőtől egy hullámos vonalú övpárkány választja el egymástól. Az épület homlokzatán legfeltűnőbb újítás az előreugró főpárkány hiánya. A párkány fölfelé emelkedik a fal síkjának folytatásaként, de hullámzó (attika)vonala, melyet sárga pirogránit-szegély burkol, rendkívül elevenen és ritmikusan zárja le a fal nyugodt felületét.

Korabeli felvétel

14

Heyer Artúr vízfestménye az elkészült épületről

Jelenlegi állapot

15

A felső szintek ablakait szűrrátét-szerű díszítőszegély veszi körül, míg az alsó szint ablakai alatt vakolatba ültetett mozaikok rajzolnak változatos ornamentikát, stilizált virágmotívumot.

16

A tágasságot sugárzó széles homlokzat nyugalmával, méltóságával ellentétben a koronázó párkány és tető „csupa nyugtalan mozgás, plasztikus formák tobzódása”. A párkányon, a vékony mozaikkerettel tagolt fehér felületeken végigfut egy, az alföldi nép köréből jól ismert dísz: az élénk színű magyar ornamentika.

17

A pártázat „ … vallomás arról az örömről, amelyet a művészben a vonal magyar ritmusának megtalálása keltett. Megkoronázása a háznak…”, mellyel Lechner Ödön „…az ősi módon ornamentumokat író formaköltővé vált.”

18

A pártázat mögött már a mázascseréppel fedett tető és a kerámia díszek kompozíciója kezdődik.

19

A középen felmagasló, behajló ívével sátrat idéző torony tetején két bikafej fog közre egy hatalmasra felnagyított szűrmotívumot (hímzés- vagy rátétmotívum).

20

A bikafej a nagyszentmiklósi honfoglaláskori aranyleletek egyikén található motívum – mely Lechner elmélete szerint a hun-magyar rokonság jelképének tekinthető. Ugyanakkor a kincslelet idézését a kincs anyagi értéke is indokolja, hiszen az arany a bankot szilárd intézménnyé avatja.

21

A főhomlokzat két végén emelkedő tornyok csúcsán szárnyas kígyók „őrjöngő gomolya az örök mozgás, változás, megújulás jelképének tekinthető”.

22

A tető éleit egymáshoz hajló sárkánykígyófejek, a szellőzőablakokat kakasok díszítik, „mítosz és folklór keveredik ezekben a formákban”.

23

A tetődíszeken szereplő sárkányok, madarak, kígyók mellett a szorgalom és a gyűjtögetés ősi szimbólumát, a méheket és a méhkast is megtalálhatjuk: a homlokzat függőleges hangsúlyt adó féloszlopainak tetejére állított stilizált kerámiakasokba a kerámiaméhek hosszú sora igyekszik felfelé.

24

.

A méhek szorgos sora és a kaptárak az épület rendeltetésére utalnak.

25

A bejárat mindössze egy négyszárnyú ajtó, mely fölött a díszítőmotívumok jellegéhez igazodó felírás található. Korabeli felvétel

26

Egy pénzintézetnek reprezentálnia kell az ügyfelek előtt, ezért a bejárat és a pénztárcsarnokhoz vezető feljárat kialakítása díszes.

27

A bejárattal szemben a földszinti hallból egy négyszárnyú, kígyózó kontúrú ajtón át a pénztárcsarnokba lehetett belépni

Korabeli felvétel

A pénztárterem jelenleg tatarozás alatt áll

28

A pénztárterem az épület által behatárolt belső udvart foglalja el. Művészi lakatosmunka az a tégla-vasrács kompozíció, mely a pénztárterem kupoláját szegélyező teraszt díszítette. Az eredeti kupola és a terasz vasrácsa sajnos elpusztult.

Korabeli felvétel

Jelenlegi állapot

29

A pénztárterem oszlopai világossárgák, a padló zöld színű, a farészek sötétbarna tónusúak voltak.

Korabeli felvétel

30

Az épület szenzációja volt a pénztárcsarnokot lefedő – sajnálatosan elpusztult – üvegkupola. Csillogó üvegpikkelyein át a hatszögletű, méhsejtszerű üveges elemekből boltozott egyhéjú tető (Lechner korában ez technikai bravúr is volt) közvetlenül engedte be a fényt a pénztárterembe, mely ezáltal világosságtól ragyogó térré vált. Az üvegtető alatti falsávot szirom formájú ablakok törték át és fantasztikus, növényszár alakú, stilizált virágfejezetű oszlopok támasztották alá. A pénztárcsarnok négyzet alakú üvegkupolával fedett terét körben folyosó övezte és bútorait is Lechner Ödön tervezte (A bútorok szintén elpusztultak).

Korabeli felvételek

31

A lépcsőház fémgombokkal ritmikusan díszített öntöttvas oszlopaihoz finoman ívelt támaszokkal a sorozatgyártás igényei szerint formált, mégis a kézművestechnika egyediségét őrző korlátok csatlakoztak. A lépés ritmusának megfelelően hullámzó lépcsőmellvéd, a tartószerkezet erőjátékát tükröző, ám sajátos lechneri formákba öltöztetett oszlop és gerenda, mind egy nagyon magas színvonalú és sajátos stílus formajegyei. A lépcsőkarok töréspontjaiban kovácsolt kandeláberek álltak.

Korabeli felvétel

32

A szimmetrikus helyzetű két lépcsőház a sok átalakítás után is tükrözi a belső terek eredeti hangulatát.

33

Mai állapot

,

34

A homlokzati irodák mögött rövid, a két lépcsőházat összekötő, hatalmas ablakokkal a belső udvarra néző középfolyosó van.

35

A takarékosság a tömör alaprajzkészítésben is tükröződik: az oldalszárnyak utcára néző irodahelyiségeinél nem volt középfolyosó: azok csak „felfűzve” voltak megközelíthetők, azaz egymáson át lehetett ill. kellett járni. Az egyszerű alaprajz előnye volt, hogy könnyen áthelyezhető válaszfalak segítségével az épület követni tudta a változó igényeket. Szerényen, de művészi gondossággal képezték ki az irodahelyiségeket. A színesre festett falsíkokat mintás szalagfestés-szegély keretezte. A mennyezet közepén változatos díszítőelemekből formált rózsadísz helyezkedett el.

Korabeli felvétel

Jelenlegi állapot az első emeleti jobb oldalszárnyon

36

Különleges a díszterem vagy tanácsterem, ahol sötétbordó színűre festett falmezők között magyaros díszítések voltak láthatók. Az eredeti állapot elpusztult, az átépítések során ebből irodahelyiségek lettek.

Korabeli felvételek

37

Az udvari oldalon levő irodákhoz függőfolyósok vezettek (ma beüvegezve).

Korabeli felvétel

38

Mai állapot

39

A Postatakarékpénztár épületének tervrajzai

Főhomlokzat

Keresztmetszet

40

Hosszmetszet A

Hosszmetszet B

41

A Postatakarékpénztár épületének szakmai értékelése „Lechner az épület minden kis zugában a színpompás népművészetet, népviseletet és fazekasságot idézte meg, hogy a Postatakarékpénztárt olyan intézménynek mutassa be, amely a létét a nemzet felvirágzásának köszönheti, és ehhez maga is hozzájárul.”

* „Az építészettörténet egyöntetű értékelése szerint a Postatakarékpénztár épülete Lechner életének legkiemelkedőbb alkotása és egyben a magyar építészet történetének világtörténelmi pillanata.”

*

„Lechner hosszas kísérletek után rátalált az új formanyelvre, melyet sokáig és sok helyütt keresett, s melyet végül a magyar föld teremtette művészetben talált meg: a nemzetit keresve megtalálta a nemzetközit, az ázsiait keresve a modernet, az aktuálist.”

*

„E pillanattól kezdve lesz önálló a magyar építőművészet számottevő világtörténeti viszonylatban is, … most Lechner eredeti beállításában … a maga hangján szólal meg, éspedig a történelem menetében először.”

*

„Ez a ház a Lechner-architektúra fejlődése útján az a stáció, amelyen a modernség és magyarság már összeolvadt …, büszkén lépegethet az európai új építőművészi törekvések élén járók közt …, az európai modernségbe beleiktatta a magyar modernséget.” „A Postatakarékpénztár a hazai organikus építészet legfontosabb magyarországi előzményének tekinthető.”

* Az alábbi kiadványok alapján:

Fülep Lajos: Magyar Építőművészet (Bp. 1918) Bakonyi Tibor: Lechner Ödön (Bp. Corvina K. 1981) Gerle János (szerk.): Lechner Ödön (Bp. Holnap K. 2003) Gerle János: A Postatakarékpénztár és Postsparkasse (Bécs, 2003)

42

Japánban – ahol a szecesszió különösen kedvelt stílus – 1990-ban képkiállítást rendeztek Lechner Ödön alkotásaiból.

Az eseményt hírdető plakáton a Postatakarékpénztár épülete a tatarozás előtti állapotban látható. A plakát külön érdekessége még, hogy az építész keresztneve „ÖDÖN” szerepel, mint vezetéknév, - mivel a japán szervezők nem voltak tisztában a magyar névhasználat sajátosságával.

43

LECHNER ÖDÖN EGYÉB ALKOTÁSAI

44

Lecher Ödön alkotásainak áttekintő jegyzéke

- megépült, megvan T - csak terv

- elpusztult M - műemlék 1. 1870 T Batthyány-síremlék (pályaterv)

Bp.

2. 1871 Lenhossék József prof. háza Bp. VIII. Múzeum krt. 33.

3. 1871 1848-48-i aggastyán honvédek menháza Bp. IX. Soroksári út 62.

4. 1871-75 Mándl Pál háza Bp. VI. Bajcsy-Zsilinszky út 43.

5. 1871-72 Primayer János háza Bp. V. Sas u. 9. 6. 1871-74 Kecskemét város bérháza Bp.-en Bp. V.

Veres Pálné u. 9. 7. 1871-74 Bérház Bp. V.

Szent István tér 3. 8. 1873 T Aradi városháza Arad 9. 1874 Sárkány József háza – emeletráépítés Bp.V.

Eötvös tér 2. 10. 1874 ? Hudentz Vencel háza Bp. 11. 1874 Primayer Irma síremléke Bp.VIII.

Fiumei úti sírkert 12. 1875 Városligeti korcsolyacsarnok Bp. XIV. Városliget 13. 1874-75 Kecskeméti Takarékpénztár Kecskemét

Szabadság tér 14. 1879 T Beregszászi megyeháza (pályaterv)

Beregszász

15. 1879 T Fonciere Biztosító (pályaterv)

Bp. VI. Andrássy út 2.

16. 1880 T Szatmárnémeti városháza (pályaterv)

Szatmárnémeti

17. 1880 Iskola Zombor 18. 1880 Iskola Zombor 19. 1882-83 Szegedi városháza - M Szeged

Széchenyi tér 10. 20. 1882-83 Milkó testvérek háza – M Szeged

Roosevelt tér 5. 21. 1882 T Gerbeaud cukrászda (pályaterv)

Bp. V. Vörösmarty tér

22. 1883 T Lillin Károly palotája Szeged Stefánia sétány

23. 1883 Kempszky Mihály villája Bp.VII. Damjanich u.10.

45

24. 1882-84 MÁV Nyugdíjintézet bérháza - M Bp.VI. Andrássy u. 25.

27. 1885 T Fedett sétány és ebédlő Ótátrafüred 28. 1887 Rudolf lovassági laktanya - M Kecskemét Izsáki út.29. 1888 T Pécsi városháza (pályaterv) Pécs 30. 1888-89 Thonet-ház - M Bp. V.

Váci utca 11/a. 31. 1888 Biedermann Ottó kastélya Mozsgó 32. 1888 T Szabadságharc emlékmű talapzata Bp. I.

Dísz tér 33. 1889 Leovics-mauzóleum Szabadka 34. 1889-01 Szerb Görögkeleti Főgimnázium Karlóca 35 1889 T Pécsi Nemzeti Színház (pályaterv) Pécs 36. 1891 T Természettudományi Múzeum (pályaterv) Bp. VIII. 37. 1889-93 Szegszárd szálló és vendéglő - M Szekszárd

Garay tér 1-7. 38. 1890 Beniczky-Odescalchi kastély Zsámbok 39. 1890-96 Kecskeméti városháza - M Kecskemét

Kossuth Lajos tér 1. 40. 1891 T Kereskedelmi Múzeum (pályaterv) Bp. V.

Alkotmány utca 41. 1891-96 Iparművészeti Múzeum és Iskola - M Bp. IX.

Üllői út 33-37. 42. 1891-97 Szt. László plébániatemplom - M Bp. X.

Templom tér 43. 1892-93 Leovics Simon palotája Szabadka 44. 1894 T Ferenc József híd (pályaterv) Bp. 45. 1895 Lechner-ház Bp.IX.

Berzenczey u.11. 46. 1895 Görögtemplom utca - bazársor Kecskemét

Görögtemplom u. 47. 1896 T Szabadkai városháza Szabadka 48. 1896-99 Földtani Intézet - M Bp. XIV.

Stefánia út 14. 49. 1897 Lechner Ilka nyaralója Pécel

Korányi utca 8. 50. 1898 T Zala György villája Bp. XIV.

Ajtósi-D. sor. 25. 51. 1898-1900 Lechner Gyula háza - M Bp. XI.

Bartók Béla út. 40. 52. 1898-99 Osztálysorsjáték palotája (belső

berendezés) Bp. V. Március 15. tér

53. 1899 T Áru és Értéktőzsde (pályaterv) Bp. V. Szabadság tér

54. 1899-01 Magy. Kir. Postatakarékpénztár - M Bp. V. Hold u. 4.

46

55. 1900 T Bp-i Távbeszélő Igazgatóság (pályaterv) Bp. VI. Nagymező u.54.

56. 1900 Munkácsy-katafalk Bp. 57. 1900 T Millacher-kút (pályaterv) Bp. I.

Corvin tér 58. 1900 Deutsch testvérek háza (homlokzat,

lépcsőház) Szeged Dózsa Gy. U. 2.

59. 1900 Lechner Károly villája Kolozsvár 60. 1901 T Osztrák-Magyar Bank (pályaterv) Bp. V.

Szabadság tér 8. 61. 1902 T Postapalota (pályaterv) Pozsony 62. 1902 Klein Sándor kastélya Szirma 63. 1903 T Gerngross Áruház (pályaterv) Bécs 64. 1903 T Rómaifürdő szanatórium Bp. 65. 1904 Jókai Mór ravatala Bp. Nemzeti

Múzeum 66. 1905 T Rákóczi emlékmű (pályaterv) Kassa 67. 1905 T Kultuszminisztérium (pályaterv) Bp. V.

Széchenyi rakpart 68. 1905-07 Sipeki Balás Béla villája - M Bp. XIV.

Hermina út 47. 69. 1905 T Biedermann család sírboltja Mozsgó 70. 1906-08 Római katolikus Főgimnázium Pozsony 71. 1907-13 Szt. Erzsébet templom és plébánia Pozsony 72. 1907 T Anker Biztosító bérháza (pályaterv) Bp. VII.

Deák tér 73. 1907 ? Domokos-ház Szeged 74. 1908 T Elmegyógyintézet Kecskemét 75. 1908 T Pest Hazai Első Takarékpénztár (pályaterv) Bp. V.

Deák F. u. 5. 76. 1909 T Állami Tanítóképző (pályaterv) Sárospatak 77. 1909 T Erzsébet-emlékmű (pályaterv) Bp.

Várhegy 78. 1909-10 T Víztorony és Rákóczi- emlékmű (pályaterv) Kecskemét 79. 1910 T Ferdinánd bolgár király nyári kastélya Murány 80 1910-11 Vermes Gyula háza Bp. V.

Irányi utca 15. 81. 1912 Ernst Múzeum előcsarnok: padok és

lépcsőház - M Bp. VI. Nagymező u. 8.

82. 1914 T Ferenc József emléktemplom (pályaterv) Bp. VIII. Rezső tér

83. 1914 Elemi Iskola Bp. VIII. Vajda P. u. 25.

84. 1914 Kőbányai Szt. László Gimnázium - M Bp. X. Kőrösi Cs. u. 28.

47

SZEGEDI VÁROSHÁZA /1882-83/ Szeged, Széchenyi tér 10.

Zombory Lajos korabeli akvarellje

48

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA /1891-1896/ Bp. IX. Üllői út 33-37.

E. Bischoff vízfestménye az 1896-ban elkészült épületről

49

Az Iparművészeti Múzeum és Iskola főbejárata és a bejárati kerámiakorlát

50

Az Iparművészeti Múzeum és Iskola üvegtetős csarnoka, és az első emeleti előcsarnok

51

KECSKEMÉTI VÁROSHÁZA

/1890-97/ Kecskemét, Kossuth Lajos tér 1.

Korabeli akvarell

52

SZT. LÁSZLÓ PLÉBÁNIATEMPLOM /1891-97/ Bp. X. Templom tér

A templom kerámiadíszítései

53

THONET HÁZ /1888-1889/ Bp. V. Váci utca 11/a.

LECHNER GYULA HÁZA /1898-1900/ Bp. XI. Bartók Béla út 40.

54

FÖLDTANI INTÉZET /1896-1899/ Bp. XIV. Stefánia út 14.

A sátortető pirogránit tetődíszekkel

55

A Földtani Intézet előcsarnoka és az emeleti előtér

56

SIPEKI BALÁS BÉLA VILLÁJA /1905-07/ Bp. XIV. Hermina út 47.

/1907 – 1913./

Pozson

57

SZT. ERZSÉBET TEMPLOM /1907 – 1913/ Pozsony

58

SZT. LÁSZLÓ GIMNÁZIUM /1914/ Bp. X. Kőrösi Csoma u. 28.

Díszítőelem az iskolán Lechner Ödön monogramjával

59

Lechner Ödön néhány meg nem valósult terve

Pécsi Nemzeti Színház

Budapest, Áru- és Értéktőzsde

Budapest, Kereskedelmi Múzeum

60

Budapest, Erzsébet-emlékmű

Kecskemét, Víztorony és Rákóczi-emlékmű