KERESZTÉNY ÉLET KULTÚRA Apostolok nyomdokain Cipruson
1
10 KERESZTÉNY ÉLET KULTÚRA 2016. JÚNIUS 12. Apostolok nyomdokain Cipruson Természeti kincsek és szakrális élmények A ciprusi Idegenforgalmi Hivatal meghívására zarándokút indult Ciprusra. Tagjai voltak: Schlégl Ákos, a csoport kísérõje, Gyûrûsi Zsolt, a kaposvári Szent Kereszt Plébánia iroda- vezetõje, Nagyné Zentai Márta, a Szeretetláng képviselõje, dr. Rumszauer Ágnes orvos a kaposvári Szent Margit – Szent József Plébániától, Kiss Miklós kaposvári káplán, Erdõdi Ferenc, a pomázi Szent István Plébánia kormányzója,aki a siketek országos lelki pasztorá- cióját is végzi, valamint lapunk megbízottja. Alábbiakban a zarándokút legfontosabb állo- másaira kalauzoljuk el olvasóinkat. Az út célja, hogy Ciprus egy eddig kevésbé ismert oldalát mutassa be az ide látogatók- nak. A sziget a természeti kincsei mellett szakrális és spirituális élményekkel is meg- ajándékozza az ide látogatókat: Pál apostol evangelizációja során Márkkal és Barnabás- sal járt itt (ApCsel. 13,4–13). Lázár itt élt csodálatos feltámadása után. Az elsõ század- ban pedig Szent-Ilona ide hozta Jézus ke- resztjét a Szentföldrõl – és még sorolhat- nánk. Megannyi lehetõség a szentekkel talál- kozni, közbenjárásukat kérni, illetve elmél- kedni az Írásokon. Zarándokutunkat a harminc éve Cipruson élõ, gyõri születésû Melinda asszony vezetésé- vel Salamis ókori városánál kezdjük, majd meglátogatjuk a ciprusi egyházalapító Szent Barnabás apostol (Szent Márk apostol unoka- testvére) sírját és kolostorát. Barnabás üzleti útra utazott Jeruzsálembe, ahonnan Szent Pál apostollal Kr.u. 54-ben indult elsõ missziós út- jára. Pafosban megkeresztelték Szergiosz Paulosz római helytartót, s ezzel megalakult Európa elsõ keresztény állama. Leereszkedünk a kõlépcsõkön Szent Bar- nabás bársonnyal letakart szarkofágjához, ahol kezünket a szent sírjára téve kérjük Szent Barnabás közbenjárását és segítségét imáinkkal. A sír felett épült pici kis kápolná- ban Miklós és Ferenc atyák szentmisét celeb- rálnak a kis magyar zarándokcsoportnak. A nap programjához tartozik a mintegy 40 ezer lakosú Famaguszta megtekintése, ahol 365 katedrálist építettek egykoron a Jeruzsálem- bõl idejáró gazdagok, hogy az év minden napjára jusson egy templom. Jó néhánynak a romjai ma is látszanak. * Idegenvezetõnk, Melinda újra és újra elbû- völ bennünket óriási ismeretanyagával. A cip- rusi civilizáció 11 ezer évre nyúlik vissza. Ez idõ alatt tartozott ide, tartozott oda, keresz- tül-kasul járták, uralták asszírok, egyiptomiak, perzsák, rómaiak és így tovább. Ciprus függet- lenségét 1960-ban nyerte el a brit gyarmati uralom alól, s alakult meg a Ciprusi Köztársa- ság, amely 2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagja lett. A mintegy egymilliós lakosságból 75,4 százalék ciprusi görög, 10 százalék ciprusi tö- rök, õk a ciprióták. Mintegy 130 ezer lakos egyéb külföldi, vagy vendégmunkás. Cipru- son tartózkodik két nagy objektumon és 29 el- lenõrzõ ponton mintegy 50 ezer angol katona, családtagjaikkal együtt. (A megosztottság szinte tapintható. Megyünk az úton, s a bal ol- dal a török cipriótáké, a jobb oldal a görög cipriótáké, a két részt elválasztó út pedig az angoloké…) A lakosság görögül, törökül, an- golul beszél, túlnyomó részük keresztény, gö- rög ortodox. A sziget egységét az öt merény- letet túlélt Makariosz érsek sem tudta elérni, az 1974-es török invázió óta tart Ciprus meg- osztottsága. Kakopetria harmadik napunk egyik állo- mása. Kis templom, és múzeum. A kis temp- lom gondozója a 86 éves Eleni, aki minden nap az ötven éve eltûnt katonafiát várja ebéd- del. A 19 éves katonafiú a török megszállás- kor tûnt el, hasonlóan a több mint 1700 cipri- ótához. Még látszanak a Tetõs Szent Miklós-kolos- tor elsõ, 11. századbeli õskeresztény templo- mának romrészletei, freskó maradványai. S tisztábban a további évszázadok ezekre épült részletei, gyönyörû freskók, bibliai jelenetek. A világörökség részeként nyilvántartott kolos- tor restaurálása ma is tart. * A következõ reggel a fenséges Troodos hegység következik, amelynek legmagasabb, 1952 méteres csúcsán az Olymposon is egy an- gol megfigyelõpont mûködik. Zarándokutunk egyik fõ célpontja a Kykkoi kolostor, amely a közelmúltban kapott vadonatúj tetõzetet. A szerzetesek otthonai mellett mûködik benne kincstár, üzleti rész, s maga a templom, ahol az oltár közepén várja a fogadalomtevõket a cso- datévõ Szûz Mária-ikon. Rátesszük kezünket az ezüst mûkincsre, s elsuttogjuk imáinkat, kí- vánságainkat. Állandó szálláshelyünket, a larnakai Lor- dos Beach Hotelt ma reggel korán hagyjuk el, nehéz nap vár ránk. Idõzünk Keurion romvárosban, megtekintjük az õskeresztény bazilikákat az egykori csodálatos kivitelezé- sû közfürdõt, a tízezernyi embert befogadó kõszínházat, majd indulunk tovább a szõlõ birodalmába, Omodosba, megkóstolni a kereszteslovagok desszertborát, a Comman- dariát. Itt fõ célpontunk a Szent Kereszt- templom, és a Szenthegyi kolostor. Most is kiemelkedõ ereklyék fogadnak bennünket: a Jézus keresztjébõl származó fadarab, vala- mint a Jézust a kereszten megkötözõ kötél egy darabja, természetesen hozzáférhetetle- nül. Leírhatatlan érzés letérdelni és imát mondani Megváltónk ereklyéinek közelé- ben. Szinte meg is érinthetnénk, azt, ami Urunk karját tartotta a kereszten. Itt látjuk még Szent Fülöp koponyacsontjának egy da- rabját is. Jut idõ felkeresni Makariosz érsek és ál- lamfõ nyughelyét, aki ide akart jönni meg- nyugodni, szülõfaluja közelébe. A hegyre felvezetõ út két oldalán ember nagyságú, mozaikokból kirakott szentek képei, a bejá- rat közelében óriási bronz szobra fogadja a látogatót, amely magyar szobrász alkotása. A barlangban két fegyveres katona díszõr- sége vigyázza nyughelyét, szarkofágját. Megérkeztünk Kato Pafosba, ahol elõször az archeológiai parkot tekintjük meg, majd Szent Pál oszlopát. A sokat szenvedett Pál a korinthusiakhoz intézett második levelében így ír: „Többször fáradtam, többször voltam börtönben, módfelett sok verésben volt ré- szem, sokszor forogtam halálveszélyben. A zsidóktól öt ízben kaptam egy híján negyve- net, háromszor megbotoztak, egyszer megkö- veztek, háromszor szenvedtem hajótörést.” (2Kor 11,23–25) Senki nem tudja, hogy itt há- nyadik verését kapta. Amikor Szent II. János Pál pápa itt járt, kezét a kõoszlopra téve celeb- rált szentmisét. * Utolsó napunk a Terra Santa (Szent Föld)- bazilikában kezdõdik. Ez Larnaka egyetlen ka- tolikus temploma (minden városban egy van). Itt is szentmisét mutattak be Ferenc és Miklós atyák, útitársainak. A Szent Lázár-bazilikához érkezünk. A szentet Jézus támasztotta fel. A jeruzsálemi zsidók, hogy a csodatevés híre ne terjedjen el, elüldözték. A közeli Ciprusra menekült, ahol Szent Barnabás Larnaka püspökévé nevezte ki, harminc évig töltötte be e tisztséget. Lázár nap- kor érkeztünk a bazilikához, óriási ünneplõ tö- meg közepébe. Bizony meg kellett küzdenünk, hogy a szarkofágjához jussunk. Nicosiában (Lefkosia) vagyunk. Az or- szág közepén fekvõ fõváros az 1974-es török megszállás óta kettéosztott. Az egykor szép paloták most árván szomorkodnak, elhagyott kapuk, a bejáratokat olajos hordók védik, go- lyófogó homokzsákok mindenfelé. Az ENSZ zászlók között ott leng a magyar lobogó is. Ez a „zöld vonal”. Most is útlevéllel jutunk be az Észak-Ciprusi Török Köztársaság – amelyet a világ egyetlen országa sem ismer el – területére. Üzletek, kávézók között érünk a mecsetbõl álló mûemlék együttes- hez, amelyek közül a legnagyobb a kereszte- sek által épített Szent Sophia-katedrális, ma mecset a Sehimiye Camii. Kifelé újabb útlevél ellenõrzés, s már ismét Cipruson vagyunk. A további számos látnivaló közül kiemelkedik a ciprusi érseki palota. * Nem könnyû a búcsú Ciprustól. Ám lelki- leg feltöltõdve köszönünk el, némileg fárasztó, – ám minden részében csodálatos – felejthetet- len zarándokutunk emlékeitõl. Nyikes Imre Mutasd meg szépségednek fönségét…” Tanulmányok a keresztény kelet spirituális örökségébõl 2016 pünkösdjén jelent meg Nagymihályi Géza görögkatolikus lelkész, mûvészettörténész ta- nulmánykötete, pappá szentelésének 50. évfor- dulójára. A kötet címe nagyböjt harmadik, ke- reszthódoló vasárnapjának liturgiájából szár- mazik. Címlapján, Kappadókiai Szent Eiréné ikonja látható. A kötet öt tanulmányt tartalmaz: I. A Krisztus központúság eszméje a keresz- tény Keleten. II. Az eikón egyetemes jelentése a keresz- tény Keleten. III. A Jézus-ima és misztikus ikonjai. IV. A szent békesség eszméje és szentjei a keresztény keleten. V. Az anyag átszellemiesítésének eszméje, a keresztény Keleten. Függelékek: Alapelvek görög katolikus templomok tervezéséhez. (A Liturgikus Bi- zottság állásfoglalása). – A szerzõ mûveinek bibliográfiája. A Bevezetés személyes hangvételû: rö- vid visszaemlékezés a szerzõ lelkipásztori munkásságára, fõiskolai, és egyetemi tanul- mányaira és oktatói, valamint szakirodalmi tevékenységére. Az elsõ fejezet témája, a Krisztus köz- pontúság eszméje. Sajnálatos módon, az Õ neve, egyre ritkábban hangzik el prédikáci- ókban, vallásos összejöveteleken. Az Atya kijelentése világos: „Ez az én választott Fi- am, õt hallgassátok”. (Lk. 9,35). Az Apos- toli Levelekben megannyi tanítás hangzik el arról, hogy az Õ nevét kell kimondani, és az Õ Evangéliumát kell hirdetni. Az egyete- mes zsinatok, a patrisztikus irodalom óce- ánja, és a liturgikus szövegek ugyanezt su- gallják, amelyeket a tanulmány bõven idéz. Pl. : „Amint hordtuk a földi ember képét, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is”. (I. Kor. 15, 49), amelyre rímel a VIII. Egye- temes Zsinat: „Aki nem tiszteli Krisztus ikonját, ne lássa meg alakját második eljö- vetelekor”. Az eikón egyetemes jelentése a keresztény Keleten címû tanulmány alapelveket világít meg. A bizánci rítus, egy összefüggõ rendszer, amely a filozófiai alapoktól, a teológiai mód- szertanig, magába foglalja az aszketikus gya- korlatot, a szakrális építészetet, a képalkotást, és a liturgia egészét. Ezt a megbonthatatlan egységet, Krisztus személye fogja össze: min- denben Õ a fõszereplõ, ha személyében vizuá- lisan nem is látható. (L: Az ikonosztázion, mint Krisztus ikon). A Jézus-ima és misztikus ikonjai címû fejezet egy újonnan felfedezett, és villám- gyorsan terjedõ lelkiségi alapvetésrõl szól. Jézus-ima csoportok alakulnak országszer- te, felélesztve a keresztény antikvitás spiri- tuális örökségét. A fohász, „Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bûnö- sön”, A pusztai atyák korából származó, és a patrisztikum nagy alakjainak írásait átjáró lelkiség alapjait, és vonzatait világítja meg a szerzõ. A szent békesség eszméje és szentjei címû fejezet elõzménye a szerzõ két elõzõ könyve, amely Szent László király árva leá- nyáról, Árpád-házi Szent Piroskáról a nagy bizánci császárnõrõl szól. Császárnõként az Eiréné (Békesség) nevet viselte, és halálos ágyán vette fel a Xené (Idegen) nevet. A ke- resztény Keleten nagy tiszteletnek örvend. Személyébõl kiindulva, a szerzõ megvizs- gálja a békesség teológiai fogalmát, és fel- idézi a vonatkozó templomok, és további szentek emlékét. (Thesszalonikai Szent Eiré- né, Illíriai mártír szüzek: Agapé. Kiónia, és Eiréné, Kappadókiai Szent Eiréné, Szent Eiréné a képtisztelõ császárnõ, Szent Piros- ka, Hágia Eiréné császárnõ). Az anyag átszellemiesítésének eszméje a keresztény Keleten címû fejezet egy koráb- bi tanulmány átdolgozása. A jól ismert ke- resztény filozófia felidézése után (Anyag, forma, mûalkotás) megvizsgálja a keresz- tény Kelet és Nyugat felfogása közti kü- lönbségeket. Záró gondolatként, a szerzõ Szent II. János Pál pápa Kelet világossága címû apostoli leve- lébõl idéz: „Tiszteletben tartva minden más kultúrát, a keresztény Keletnek egyedülálló és kiváltságos szerepe van, amennyiben ez a szü- letõ Egyháznak eredeti környezete”. (Kairosz Kiadó. 170 oldal, 29 színes kép- tábla. Bolti ára 3500 Ft.) Nagy Piroska Szent Pál oszlopa Kato Pafosban Ciprus gazdag az õskeresztény emlékekben
Transcript of KERESZTÉNY ÉLET KULTÚRA Apostolok nyomdokain Cipruson
10 KERESZTÉNY ÉLET KULTÚRA 2016. JÚNIUS 12.
Apostolok nyomdokain CiprusonTermészeti kincsek és szakrális élmények
A ciprusi Idegenforgalmi Hivatal meghívására zarándokút indult Ciprusra. Tagjai voltak:Schlégl Ákos, a csoport kísérõje, Gyûrûsi Zsolt, a kaposvári Szent Kereszt Plébánia iroda-vezetõje, Nagyné Zentai Márta, a Szeretetláng képviselõje, dr. Rumszauer Ágnes orvos akaposvári Szent Margit – Szent József Plébániától, Kiss Miklós kaposvári káplán, ErdõdiFerenc, a pomázi Szent István Plébánia kormányzója,aki a siketek országos lelki pasztorá-cióját is végzi, valamint lapunk megbízottja. Alábbiakban a zarándokút legfontosabb állo-másaira kalauzoljuk el olvasóinkat.
Az út célja, hogy Ciprus egy eddig kevésbéismert oldalát mutassa be az ide látogatók-nak. A sziget a természeti kincsei mellettszakrális és spirituális élményekkel is meg-ajándékozza az ide látogatókat: Pál apostolevangelizációja során Márkkal és Barnabás-sal járt itt (ApCsel. 13,4–13). Lázár itt éltcsodálatos feltámadása után. Az elsõ század-ban pedig Szent-Ilona ide hozta Jézus ke-resztjét a Szentföldrõl – és még sorolhat-nánk. Megannyi lehetõség a szentekkel talál-kozni, közbenjárásukat kérni, illetve elmél-kedni az Írásokon.
Zarándokutunkat a harminc éve Ciprusonélõ, gyõri születésû Melinda asszony vezetésé-vel Salamis ókori városánál kezdjük, majdmeglátogatjuk a ciprusi egyházalapító SzentBarnabás apostol (Szent Márk apostol unoka-testvére) sírját és kolostorát. Barnabás üzletiútra utazott Jeruzsálembe, ahonnan Szent Pálapostollal Kr.u. 54-ben indult elsõ missziós út-jára. Pafosban megkeresztelték SzergioszPaulosz római helytartót, s ezzel megalakultEurópa elsõ keresztény állama.
Leereszkedünk a kõlépcsõkön Szent Bar-nabás bársonnyal letakart szarkofágjához,ahol kezünket a szent sírjára téve kérjükSzent Barnabás közbenjárását és segítségétimáinkkal. A sír felett épült pici kis kápolná-ban Miklós és Ferenc atyák szentmisét celeb-rálnak a kis magyar zarándokcsoportnak. Anap programjához tartozik a mintegy 40 ezerlakosú Famaguszta megtekintése, ahol 365katedrálist építettek egykoron a Jeruzsálem-bõl idejáró gazdagok, hogy az év mindennapjára jusson egy templom. Jó néhánynak aromjai ma is látszanak.
*Idegenvezetõnk, Melinda újra és újra elbû-
völ bennünket óriási ismeretanyagával. A cip-rusi civilizáció 11 ezer évre nyúlik vissza. Ezidõ alatt tartozott ide, tartozott oda, keresz-tül-kasul járták, uralták asszírok, egyiptomiak,perzsák, rómaiak és így tovább. Ciprus függet-lenségét 1960-ban nyerte el a brit gyarmatiuralom alól, s alakult meg a Ciprusi Köztársa-ság, amely 2004. május 1-jén az Európai Unióteljes jogú tagja lett.
A mintegy egymilliós lakosságból 75,4százalék ciprusi görög, 10 százalék ciprusi tö-rök, õk a ciprióták. Mintegy 130 ezer lakosegyéb külföldi, vagy vendégmunkás. Cipru-son tartózkodik két nagy objektumon és 29 el-lenõrzõ ponton mintegy 50 ezer angol katona,családtagjaikkal együtt. (A megosztottságszinte tapintható. Megyünk az úton, s a bal ol-dal a török cipriótáké, a jobb oldal a görögcipriótáké, a két részt elválasztó út pedig azangoloké…) A lakosság görögül, törökül, an-golul beszél, túlnyomó részük keresztény, gö-rög ortodox. A sziget egységét az öt merény-letet túlélt Makariosz érsek sem tudta elérni,az 1974-es török invázió óta tart Ciprus meg-osztottsága.
Kakopetria harmadik napunk egyik állo-mása. Kis templom, és múzeum. A kis temp-lom gondozója a 86 éves Eleni, aki mindennap az ötven éve eltûnt katonafiát várja ebéd-del. A 19 éves katonafiú a török megszállás-kor tûnt el, hasonlóan a több mint 1700 cipri-ótához.
Még látszanak a Tetõs Szent Miklós-kolos-tor elsõ, 11. századbeli õskeresztény templo-mának romrészletei, freskó maradványai. Stisztábban a további évszázadok ezekre épültrészletei, gyönyörû freskók, bibliai jelenetek.A világörökség részeként nyilvántartott kolos-tor restaurálása ma is tart.
*A következõ reggel a fenséges Troodos
hegység következik, amelynek legmagasabb,1952 méteres csúcsán az Olymposon is egy an-gol megfigyelõpont mûködik. Zarándokutunkegyik fõ célpontja a Kykkoi kolostor, amely aközelmúltban kapott vadonatúj tetõzetet. Aszerzetesek otthonai mellett mûködik bennekincstár, üzleti rész, s maga a templom, ahol azoltár közepén várja a fogadalomtevõket a cso-datévõ Szûz Mária-ikon. Rátesszük kezünketaz ezüst mûkincsre, s elsuttogjuk imáinkat, kí-vánságainkat.
Állandó szálláshelyünket, a larnakai Lor-dos Beach Hotelt ma reggel korán hagyjukel, nehéz nap vár ránk. Idõzünk Keurionromvárosban, megtekintjük az õskeresztény
bazilikákat az egykori csodálatos kivitelezé-sû közfürdõt, a tízezernyi embert befogadókõszínházat, majd indulunk tovább a szõlõbirodalmába, Omodosba, megkóstolni akereszteslovagok desszertborát, a Comman-dariát. Itt fõ célpontunk a Szent Kereszt-templom, és a Szenthegyi kolostor. Most iskiemelkedõ ereklyék fogadnak bennünket: aJézus keresztjébõl származó fadarab, vala-mint a Jézust a kereszten megkötözõ kötélegy darabja, természetesen hozzáférhetetle-nül. Leírhatatlan érzés letérdelni és imátmondani Megváltónk ereklyéinek közelé-ben. Szinte meg is érinthetnénk, azt, amiUrunk karját tartotta a kereszten. Itt látjukmég Szent Fülöp koponyacsontjának egy da-rabját is.
Jut idõ felkeresni Makariosz érsek és ál-lamfõ nyughelyét, aki ide akart jönni meg-nyugodni, szülõfaluja közelébe. A hegyrefelvezetõ út két oldalán ember nagyságú,
mozaikokból kirakott szentek képei, a bejá-rat közelében óriási bronz szobra fogadja alátogatót, amely magyar szobrász alkotása.A barlangban két fegyveres katona díszõr-sége vigyázza nyughelyét, szarkofágját.
Megérkeztünk Kato Pafosba, ahol elõszöraz archeológiai parkot tekintjük meg, majdSzent Pál oszlopát. A sokat szenvedett Pál akorinthusiakhoz intézett második levelébenígy ír: „Többször fáradtam, többször voltambörtönben, módfelett sok verésben volt ré-szem, sokszor forogtam halálveszélyben. Azsidóktól öt ízben kaptam egy híján negyve-net, háromszor megbotoztak, egyszer megkö-veztek, háromszor szenvedtem hajótörést.”(2Kor 11,23–25) Senki nem tudja, hogy itt há-nyadik verését kapta. Amikor Szent II. JánosPál pápa itt járt, kezét a kõoszlopra téve celeb-rált szentmisét.
*Utolsó napunk a Terra Santa (Szent Föld)-
bazilikában kezdõdik. Ez Larnaka egyetlen ka-tolikus temploma (minden városban egy van).Itt is szentmisét mutattak be Ferenc és Miklósatyák, útitársainak.
A Szent Lázár-bazilikához érkezünk. Aszentet Jézus támasztotta fel. A jeruzsálemizsidók, hogy a csodatevés híre ne terjedjen el,elüldözték. A közeli Ciprusra menekült, ahol
Szent Barnabás Larnaka püspökévé nevezte ki,harminc évig töltötte be e tisztséget. Lázár nap-kor érkeztünk a bazilikához, óriási ünneplõ tö-meg közepébe. Bizony meg kellett küzdenünk,hogy a szarkofágjához jussunk.
Nicosiában (Lefkosia) vagyunk. Az or-szág közepén fekvõ fõváros az 1974-es törökmegszállás óta kettéosztott. Az egykor széppaloták most árván szomorkodnak, elhagyottkapuk, a bejáratokat olajos hordók védik, go-lyófogó homokzsákok mindenfelé. Az ENSZzászlók között ott leng a magyar lobogó is.Ez a „zöld vonal”. Most is útlevéllel jutunkbe az Észak-Ciprusi Török Köztársaság –amelyet a világ egyetlen országa sem ismerel – területére. Üzletek, kávézók közöttérünk a mecsetbõl álló mûemlék együttes-hez, amelyek közül a legnagyobb a kereszte-sek által épített Szent Sophia-katedrális, mamecset a Sehimiye Camii.
Kifelé újabb útlevél ellenõrzés, s már ismétCipruson vagyunk. A további számos látnivalóközül kiemelkedik a ciprusi érseki palota.
*Nem könnyû a búcsú Ciprustól. Ám lelki-
leg feltöltõdve köszönünk el, némileg fárasztó,– ám minden részében csodálatos – felejthetet-len zarándokutunk emlékeitõl.
Nyikes Imre
Mutasd meg szépségednek fönségét…”Tanulmányok a keresztény kelet spirituális örökségébõl
2016 pünkösdjén jelent meg Nagymihályi Gézagörögkatolikus lelkész, mûvészettörténész ta-nulmánykötete, pappá szentelésének 50. évfor-dulójára. A kötet címe nagyböjt harmadik, ke-reszthódoló vasárnapjának liturgiájából szár-mazik. Címlapján, Kappadókiai Szent Eirénéikonja látható.
A kötet öt tanulmányt tartalmaz:I.A Krisztus központúság eszméje a keresz-
tény Keleten.II. Az eikón egyetemes jelentése a keresz-
tény Keleten.III. A Jézus-ima és misztikus ikonjai.IV. A szent békesség eszméje és szentjei a
keresztény keleten.V. Az anyag átszellemiesítésének eszméje,
a keresztény Keleten.Függelékek: Alapelvek görög katolikus
templomok tervezéséhez. (A Liturgikus Bi-zottság állásfoglalása). – A szerzõ mûveinekbibliográfiája.
A Bevezetés személyes hangvételû: rö-vid visszaemlékezés a szerzõ lelkipásztorimunkásságára, fõiskolai, és egyetemi tanul-mányaira és oktatói, valamint szakirodalmitevékenységére.
Az elsõ fejezet témája, a Krisztus köz-pontúság eszméje. Sajnálatos módon, az Õneve, egyre ritkábban hangzik el prédikáci-ókban, vallásos összejöveteleken. Az Atyakijelentése világos: „Ez az én választott Fi-am, õt hallgassátok”. (Lk. 9,35). Az Apos-toli Levelekben megannyi tanítás hangzik elarról, hogy az Õ nevét kell kimondani, és azÕ Evangéliumát kell hirdetni. Az egyete-mes zsinatok, a patrisztikus irodalom óce-ánja, és a liturgikus szövegek ugyanezt su-gallják, amelyeket a tanulmány bõven idéz.Pl. : „Amint hordtuk a földi ember képét,úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is”.(I. Kor. 15, 49), amelyre rímel a VIII. Egye-
temes Zsinat: „Aki nem tiszteli Krisztusikonját, ne lássa meg alakját második eljö-vetelekor”.
Az eikón egyetemes jelentése a keresztényKeleten címû tanulmány alapelveket világítmeg. A bizánci rítus, egy összefüggõ rendszer,amely a filozófiai alapoktól, a teológiai mód-szertanig, magába foglalja az aszketikus gya-
korlatot, a szakrális építészetet, a képalkotást,és a liturgia egészét. Ezt a megbonthatatlanegységet, Krisztus személye fogja össze: min-denben Õ a fõszereplõ, ha személyében vizuá-lisan nem is látható. (L: Az ikonosztázion,mint Krisztus ikon).
A Jézus-ima és misztikus ikonjai címûfejezet egy újonnan felfedezett, és villám-
gyorsan terjedõ lelkiségi alapvetésrõl szól.Jézus-ima csoportok alakulnak országszer-te, felélesztve a keresztény antikvitás spiri-tuális örökségét. A fohász, „Uram, JézusKrisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bûnö-sön”, A pusztai atyák korából származó, ésa patrisztikum nagy alakjainak írásait átjárólelkiség alapjait, és vonzatait világítja mega szerzõ.
A szent békesség eszméje és szentjeicímû fejezet elõzménye a szerzõ két elõzõkönyve, amely Szent László király árva leá-nyáról, Árpád-házi Szent Piroskáról a nagybizánci császárnõrõl szól. Császárnõként azEiréné (Békesség) nevet viselte, és haláloságyán vette fel a Xené (Idegen) nevet. A ke-resztény Keleten nagy tiszteletnek örvend.Személyébõl kiindulva, a szerzõ megvizs-gálja a békesség teológiai fogalmát, és fel-idézi a vonatkozó templomok, és továbbiszentek emlékét. (Thesszalonikai Szent Eiré-né, Illíriai mártír szüzek: Agapé. Kiónia, ésEiréné, Kappadókiai Szent Eiréné, SzentEiréné a képtisztelõ császárnõ, Szent Piros-ka, Hágia Eiréné császárnõ).
Az anyag átszellemiesítésének eszméje akeresztény Keleten címû fejezet egy koráb-bi tanulmány átdolgozása. A jól ismert ke-resztény filozófia felidézése után (Anyag,forma, mûalkotás) megvizsgálja a keresz-tény Kelet és Nyugat felfogása közti kü-lönbségeket.
Záró gondolatként, a szerzõ Szent II. JánosPál pápa Kelet világossága címû apostoli leve-lébõl idéz: „Tiszteletben tartva minden máskultúrát, a keresztény Keletnek egyedülálló éskiváltságos szerepe van, amennyiben ez a szü-letõ Egyháznak eredeti környezete”.
(Kairosz Kiadó. 170 oldal, 29 színes kép-tábla. Bolti ára 3500 Ft.)
Nagy Piroska
Szent Pál oszlopa Kato Pafosban Ciprus gazdag az õskeresztény emlékekben
