TudásszociológiaTudásszociológia

Jenei Zsolt

ELTE PPK Elméleti kutatás szakirány

A tudomány bemutatásaA tudomány bemutatása

Alapfogalmak bemutatása

Szerzők, elméletek bemutatása

Tudásszociológia és oktatás kapcsolata

Mi a Mi a tanulástanulás??

Adaptációs változás, amely a környezetünkkel való kölcsönhatás eredménye.

Feltárt fiziológiai, életkori és nevelési – oktatási sajátosságai vannak.

Az emberek közötti egyéni különbségek olyan nagyok, hogy lehetséges a tanulás módszertanok változatos alkalmazása

A tanulás formáiA tanulás formái

Formális – iskolai keretek között Nem formális – szervezetekben, továbbképzésen Informális – család, munka, barátok, ismerősök

Mi a tudás?Mi a tudás?

„Objektív vagy szubjektív alapokon nyugvó elképzelés, amely szerint bizonyos konkrét dolgok (tárgy, folyamat, viszony, eszme) léteznek és jelentéssel, funkcióval, összefüggéssel bírnak. A tudás forrása lehet: saját tapasztalat, belátás, emlékezet, információ, kommunikáció, elvont gondolkodás (ítéletalkotás, következtetés, műveletek).” – Pszichológiai szótár W.D. Fröhlich

Tudás elemeiTudás elemei

Információ (feldolgozás) Képesség (született) Készség (automatizált komponens) Alapkészség (írás, olvasás….) Jártasság (biztos alkalmazás) Kompetencia (alkalmazás célzottan) Kulcskompetencia

TudásszociológiaTudásszociológia

A tudás társadalmi léthez kötöttségét kutatja.

A kultúraszociológia része, filozófiai eredettel bír.

Nem ismeretelmélet.

Tudásszociológia első képviselőiTudásszociológia első képviselői

Max Scheler (1847-1928)Max Scheler (1847-1928) Karl Mannheim (1893-1947)Karl Mannheim (1893-1947)

Comte és a pozitivizmus kritikája: a három egyszerre van Comte és a pozitivizmus kritikája: a három egyszerre van jelen egy emberben, nem pedig fejlettségtől függő jelen egy emberben, nem pedig fejlettségtől függő

Teológiai vagy fiktív: A fetisizmustól a politeizmuson át a monoteizmusig tartó fejlődési szakasz. A külső világ megmagyarázhatatlan dolgainak az emberihez hasonló életet és tulajdonságokat tulajdonítunk. A gondolkodás célja a titkok feltárása, a lényeg megértése.

Metafizikai vagy absztrakt: Szintén az abszolútúm keresése a cél, de már nem megszemélyesítés által, hanem elvont lényegiséggel, absztrakt fogalmakkal és viszonyokkal.

Pozitív vagy reális: Nincsenek tulajdonképpeni okok. A megfigyelés és a gondolkodás alapján a törvények megfogalmazása a cél és azok további kutatása. Eredet keresés értelmetlen és csak a megfigyelhető dolgokkal érdemes hosszútávon foglalkozni.

Scheler tudásformáiScheler tudásformái

Mítoszok (differenciálatlan) Implicit tudás (népnyelv, babona) Vallásos tudás (intuitívtól dogmáig) Misztikus tudás („kimondhatatlan”) Metafizikai tudás (filozófia a létezőre) Tudományos tudás (szaktudományok) Technológiai tudás (konkrét feladat)

A tudásformák szerepeA tudásformák szerepe

Vallási tudás: a lét és benne a sors jelentősége, egyéni megtörténése, a világ uralma és az egyén viszonya

Metafizikai tudás: a világban lévő dolgokra, jelenségekre kérdez rá, a vizsgált tárgyak és a valóság eszmei lényegét keresi

Tudományos: a cselekvés és a munka a színtere, a társadalmi folyamatokat akarja uralni

Scheler szerint a tudás:Scheler szerint a tudás:

Mindig közösségi aktus, nem magányos Csoportlélek = személytelen működő szabályozó rendszer, főleg

hagyomány alapú, alulról felfelé hat Csoportszellem = tárgyra irányuló, személyes, tudatos aktusok

összessége felülről lefelé hat A tudásszociológiának a világnézeti struktúrák egymásba való

alakulásának a szabályit kell kutatni

Scheler létszféráiScheler létszférái

Valóságos, értékes, szent Általában vett közös: elő- és utóvilági = társadalom és történelem Külső és belső világ szférája = test és környezete Élőnek vélt szféra Holt és a holtnak vélt szféra

Ezek nem egymásból erednek, nem lehet visszavezetni őketegymásra! Mindig ezt próbálják, de ez hamis! Az ismeretelméletkiindulópontja a természetes világnézet. De ilyen nincs!Ami nem jelenti azt, hogy nincs rend ezekben a szférákban.

Az ideológiák a kollektív értékekAz ideológiák a kollektív értékekés a vélt tudástartalmak elegyeés a vélt tudástartalmak elegye

Érték előrevetítés Változás igénye Mechanikus világkép Realizmus Materializmus Indukció, empirizmus Pragmatizmus Optimizmus Dialektika Környezettudatos gondolkodás

Érték visszavetítés Létszemlélet Teleologikus világkép Idealizmus Spiritualizmus A priori tudás, racionalizmus Intellektualizmus Pesszimizmus Identitást keresés Nativisztikus gondolkodás

Edmond Husserl, Alfred Schütz,Edmond Husserl, Alfred Schütz,Peter Berger, Thomas Luckmann Peter Berger, Thomas Luckmann

Fenomenológiai

megközelítése a tudásnak:

A gondolat mindig valaminek

az elgondolása, nem

önmagában létező.

A tudatban konstituálódó

világ miképpen kutatható?

Norbert EliasNorbert Elias

Civilizációtörténetbe

ágyazott tudásszociológia

Milyen feltételek között alakulnak

át a tudományelőtti gondolkodási

formák, mítoszok tudományos

elméletté?

Egyén és társadalom tudásformáiEgyén és társadalom tudásformái

Ismeretelmélet és tudáselmélet szerint az egyén egyedül dolgozza fel a tudást. A forma és a tartalom keretei között.

A megfigyelés és az individuális gondolkozás nem elég az ismeretek megszerzésére. A kognitív és az affektív elemek szükségesek.

A tudásszociológia szerint az egyes ember tudásába már beépült a korábbi ismeretek lényege. Ezért a társadalom tudása is vizsgálandó.

A tudás = szintézis. (múlt, jelen, jövő lehetőségei)

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!