Horvát nemzetiségi falvak építészeti hagyományai képekben ... -...
120
Horvát nemzetiségi falvak építészeti hagyományai képekben Tradicijsko građevinarstvo hrvatskih narodnosnih naselja u slikama
Transcript of Horvát nemzetiségi falvak építészeti hagyományai képekben ... -...
Horvát nemzetiségi falvak építészeti hagyományai képekben
Tradicijsko građevinarstvo hrvatskih narodnosnih naselja u slikama
3
TarTalomjegyzék
előszó 3
salanTa – szalánTa 6
aTa – áTa 18
kukin j – kökény 32
nijemeT – némeTi 44
Pogan – Pogány 56
semelj – szemely 70
suka – szőke 82
sukid – szőkéd 94
udvar – Pécsudvard 108
Kiadó: Zornica Alapítvány – Zaklada ZornicaSzerkesztő / Uredila: Taragyia Györgyné / Milica Klaić TarađijaFotó: Taragyia Tomiszláv / Tomislav TarađijaNyomdai munkálatok: Pólótransz Kft.Pécs – Kökény, 2014.
4
előszó
zornica alaPÍTvány a mezőgazdasági és vidékfejlesztési Hivatal által kiírt leader pályázaton megnyert támogatással fotóanyagot készített, amit bemutatott „Horvát Nemzetiségi Falvak építészeti hagyományai képekben” című kiállításon, szalántán, Pogányban és kökényben. a múlt század ’70-80-as éveiben a Pécs környéki horvát nemzetiség lakta települések képe jelentősen megváltozott. a modern építészeti megoldásoknak köszönhetően újfajta, ún. „sátortetős” és típustervek alapján megépített lakóépületek nőttek ki az egykori porták helyén. jelenlegi célkitűzésünk kökény, Pogány, szalánta, szemely, szőke, szőkéd, Pécsudvard és áta községek régi, még megmaradt portáinak, gazdasági épületeinek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítőknek, mint például kukoricagóré, hombár vagy kerekes kút fotó dokumentálása, majd az elkészült képekből kiállítás szervezése és fotóalbum készítése. kökény, Pogány és szalánta településeken megtartott fotókiállítások, (egyéb népművészeti bemutatóval egybekötve) lebonyolításával és 200 db fotóalbum készítésével a megvalósítjuk a helyi történelmi és épített örökségeink, tárgyi emlékeink összegyűjtését, archiválását, hogy a még meglévő, sokak számára nagy jelentőségű portákat és udvari kiegészítőiket megőrizhessük emlékeinkben. a könyv lehetőséget adott arra is, hogy a szóban forgó településekről egy-egy, az egykori életre jellemző történelmi, népművészeti, irodalmi illusztráció kerüljön, hiszen az itt több mint 300 éve letelepedett Boszniából érkezett horvát ajkú katolikus lakosság néprajzát, nyelvezetét, népviseletét, népdalait számos kutató elemezte, a felgyűjtött anyag kiadásra került. ehhez a kiadványhoz a következő szerzők műveiből válogattam.
a djakovoi születésű Nikola Tordinac (1858-1888) édesanyja pécsi volt, a rokonoknál gyakran vendégeskedő pap szívesen tartózkodott a Pécs környéki horvátok között, lejegyezve a tőlük hallottakat, amiből könyv is lett 1986-ban.
Vujkov Bálint (1912-1987) vajdasági mesegyűjtő, többször is felkereste a magyarországi horvátokat, lejegyezte mesevilágukat, a gyűjtemény 1990-ben jelent meg Budapesten zlatni prag - aranyküszöb címmel.
a Pécs környéki boszniai horvátok, un. bosnyákok történetének, néprajzának legnagyobb ismerője Sarosácz György (1929-2011) nagyobb lélegzetű művében Bosanski Hrvati u okolici Pečuha / Pécs környéki boszniai horvátok 1991. Budapest, nagyon sok fontos és érdekes adat található arról a horvát etnikai népcsoportról, akik az általunk felkeresett településen éltek és élnek ma is.
Matusek László (1915-1996) kántor-tanító, rövid ideig tanított kökényben, majd elköltözött átára, ahol tanítás mellett igen értékes gyűjtőmunkát végzett, jelentős alkotása dalok szövegének és dallamának lejegyzése. raspjevani Hrvati c. műve 1994-ben látott napvilágot Budapesten.
Frankovics György (1945- ) néprajzkutató, újságíró és tankönyvszerző, szinte mindegyik művében szerepelteti a bosnyák-horvát etnikai közösség szellemi kincseit, így nem volt kétséges, hogy kiadványunkhoz az ő gyűjtéséből is válogattam.
kiadványunk elsődleges célja, hogy megmutassa a Pécs környékén élő un. boszniai/bosnyák horvátok építészeti és más tárgyi emlékeit, színesítve egy-egy érdekes információval a múltjukból, szellemi kultúrájukból. Továbbá, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a még meglévő tárgyi emlékekkel együtt lehet élni egy modern világban is, hogy ezek a tárgyak kellő odafigyeléssel, több módszerrel, több szinten megőrizve-megtartva, gazdagítják nemcsak azokat, akik horvát nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.
köszönet mindenkinek, aki anyagi hátteret biztosított a projekt megvalósításához.
kökény, 2014. július 31.
Taragyia Györgyné szerkesztő
5
6
SALANTASZALÁNTA
7
8
9
10
11
Škole
o školskoj nastavi u bosanskohrvatskim selima od druge polovine 18. st. do sada nije napisana ni jedna rasprava. jedan popis iz 1729. g., koji se odnosi na salantu, kaže da selo u to doba nema učitelja, samo župu.
organiziranje škole i naobrazba učitelja uvijek je bio zadatak crkve. Prve škole osnovane su u onim selima gdje je postojala župa. u razdoblju prije toga o školskom radu se ne može govoriti. Pretpostavljam da je to mogao biti samo vjeronauk koji su za posta predavali župnici ili kapelani.
Prvu školu u nijemetu sazidalo je samo selo 1765. g. To je bila obična seoska kuća, imala je samo jednu sobu. g. 1781. crkva smatra da zgrada ne odgovara školskoj svrsi. u nijemetskoj župi to je bila jedina škola koja je u to doba radila. učitelj je učio i salantsku, pogansku, sučku i kukinjsku djecu.
Đuro Šarošac: Bosanski Hrvati u okolici PečuhaBudimpešta
Tankönyvkiadó, 1991.
12
13
14
15
Diko moja, sva milina moja.mila mi je i košulja tvoja.otkada ti mama izjasprala,odonda sam ja u njoj ostala.
Đuro Šarošac: Narodna nošnja baranjskih HrvataBudimpešta
Tankönyvkiadó 1986.
16
17
18
ATAÁTA
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
Bošnjačka konđa
stara konđa sastavljala se od krpenih valjaka i metalne žice u obliku polukruga. od glave prema gore bila je sve uža, nosila se pognuta unazad da bi se ukrasi bolje vidjeli.gornje oglavlje, pocelica, krojeno je od gruboga domaćega platna od konoplje, kudilje, ponekad crno obojenog. sastavljena je od jednoga kvadrata i četverokuta, koji je prišivan uz tri strane kvadrata da poprimi oblik glave. ukrašavana je geometrijskim motivima, veza bodom lančića dvostrukim koncem. za vez je upotrebljavana vuna crvene, bijele, crne, žute, zelene, plave, modre, smeđe i bordo boje. oko čela je ukrašavana vunenom pletenicom.
nakon 1910-ih godina pocelica i konđa mijenjaju svoj oblik. konđa se od tada sastavlja od 4-5 mm debelog kartonskog papira, gornji dio joj je također uži od donjeg. uz donji dio kartona pričvršćuje se metalna polukružna žica. na taj se oblik navlačila pocelica i konđa se ukrašavala na razne načine.
Đuro Šarošac: Narodna nošnja baranjskih HrvataBudimpešta
Tankönyvkiadó 1986.
29
30
31
32
o govoru kukinja
mjesni govor kukinja je štokavski a pripada istočnobosanskom dijalektu štokavskoga narječja. Poznati dijalektolozi (ivan Brabec, Pavle ivić, josip lisac itd.) istom dijalektu ubrajaju i ostala naselja bošnjačkih Hrvata što se nalaze južno i jugoistočno od Pečuha: Pogan, udvar, semelj, suku, atu, salantu, sukid i nijemet, bez obzira na neke postojeće razlike između tih govora, posebno u realizaciji refleksa nekadašnjega jata. govori navedenih sela imaju jekavski refleks jata, osim kukinjskoga koji je ekavsko-jekavski. Prema tome u kukinju će biti na mjestu dugoga jata e: dete, odelo, crep, trem, levak, venav, tesan, donet, a na mjestu kratkoga jata je: djeca, pjesma, pjevati, smijati se, vjenčati se, djevojka, čojek, sjedet, sjest, djetelina, tjerat..osim navedenih refleksa jata najvažnija značajka istočnobosanskog dijalekta je šćakavizam i to arhaični, što znači da govori što pripadaju ovom dijalektu dobro čuvaju staro mjesto naglaska, pa tako i u kukinju: motika, vodenica, kobila, ćuprija gdje je naglasak na i, ili lopata, zubača, mikrotoponim mostar s naglaskom na a., a također i naziv hatara sokolovac s naglaskom na zadnjem o.Ti su govori, pa i kukinjski šćakavski jer na mjestu praslavenskih glasovnih grupa stj. skj, sk i zdj.zgj, zg. imaju šć i žđ: ognjišće, šćipati, pušćati, pregršća, košćica itd.u rječniku kukinjčana podosta je orijentalizama (turcizama) koje su ponijeli iz pradomovine poput: čajra, zejtin, ćuprija, bešika, džigerice, pendžer, komšija itd. a kasnije iz mađarskoga preuzetih hungarizama, koje su pak prilagodili pravilima i osobinama svoga mjesnoga govora: turvin, tolpa, gata, bornast, apa, apa stari, čotorna i slično. valja znati da se istočnobosanski dijalekt prostire uglavnom između rijeke Bosne i drine te između sarajeva i save, ali i u nekim drugim prostorima i naseljima kao npr. u Hrvatskoj kostajnici, ali i u mjestima Turanovac, gornje Bazje, rušanj, dugo selo, Budrovac, detkovci u okolici virovitice, pa i govor grada virovitice. govor pak kukinja, po mišljenju jezikoslovaca u mnogome sliči govorima Bošnjaka muslimana maglaja i Tešnja u Bosni.
Kukinj-portal (2006.g.)
KUKINJKÖKÉNY
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
NIJEMETNÉMETI
45
46
47
vjerski život
Bosanski Hrvati od pamtivjeka svi su katolici. Povjesničari rimokatoličke crkve tvrde da su u tim selima već u 14. st. (sigurno već i ranije) postojale crkve. u papinskim se godišnjacima nalaze imena bivših svećenika: Benedik semeli (salanćanin), Pero odwardi (udvarac), Blaž egeragi (ergražanin 1333-1335), andria Pagani (Pogančanin); kuzma salanci (slanćanin), nikola nempti (nijemećanin 1334), Pero kuke (kukinjčanin 1335.) uspomene na porušene crkve među seljacima postojale su sve do šezdesetih godina 20. st; neki ljudi još i danas znaju pokazati njihovo mjesto.
za prva tri desetljeća 17. st. vjerski život bio je donekle u procvatu….stanovništvo po selima je brojno: od 100 do 200 duša. salantskoj crkvi koja je posvećena sv. martinu, pečuški isusovac cuetić 1625. g. traži od rimskog pape dozvolu za potpuno oprošenje. Broj Hrvata i mađara u Pečuhu 1633. g. bio je oko 500 duša. u okolici grada također žive katolici Hrvati i mađari. u Pečuhu u to doba žive svećenici isusovci, i to četvorica od kojih je jedan Hrvat: imaju posebnu školu s trideset učenika koji su djelomičnio iz Pečuha i iz njegove okolice.
Đuro Šarošac: Bosanski Hrvati u okolici PečuhaTankönyvkiadó, Budapest 1991.
48
49
50
51
52
53
54
55
56
POGANPOGÁNY
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
Živina ga mitala kad ne zna
Bio u Poganu jedan stari čojek, tako su mu kazali Belas. ošo on u Šikluš na vašar pa je kupio jedno tele. kad je tele isplatio i pasuš prepiso, treba ga vodit doma. kako ga je vodio, tele se izmaklo iz ruke mu pa ošlo med konjski vašar i od jedni' kola do drugi' bježalo i nema ga nigdi. stari Belas sad tele nije vidio, ođe preko vašarišća. kad tamo, nepoznati čojek stoji sam kod kola. Belas od male maloće samo njeku riječ zna madžarski, mat mu nije znala ni đedo, nitko, a sad mu je njekako palo na pamet, mort je bolje da madžarski divani, pa on čojeka pita: - kuma, kuma, nem látá egy tele? na njim vjesi štranga – madžarski szálogy.a on našo čojeka baš madžara, ovaj nije razumio, pa i on pita: - mit mit?Belas onako pretešen od brige: - Živina te mitala kad ne znaš madžarski.
Balint vujkov: zlatni pragBudimpešta
Tankönyvkiadó 1990.Pripovijedala: Bozanović kata, salanta
rođ. 1893.
67
68
69
70
SEMELJSZEMELY
Sveti Petar igle kuje njega majka zapitkuje: Šta će tebi, sine, igle?ja ću, majko, torbu šiti. Šta će tebi, sine, torba?ja ću, majko, žira kupit.Šta će tebi, sine, žir?ja ću, majko, svinje 'ranit.Šta će tebi, sine, svinje?ja ću, majko, salo vadit.Šta će tebi, sine, salo?ja ću, majko, kamen vozit.Šta će tebi, sine, kanem?ja ću, majko, crkvu gradit.Šta će tebi, sine, crkva?ja ću, majko, Boga molit. Šta će tebi, sine, Bog?otkide se tanka dlaka, ode majka na dno pakla.
(Zabilježeno u Semelju)
Đuro Franković: Taši, taši, tananaHrvatski institut
Pečuh 1994.
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
okolna su sela suku uvije ubrajala među ona gdje rodi dobro vino. g. 1733. o vinogradima znamo toliko da su sađeni ranije i uglavnom rodi crno vino. jedna motika površine donosi 4 -5 urna, a jednu urnu mogu prodati za 50 denara. novija sadnja moguća je samo ako se iksrči šuma. vinogradi, koji su se nalazili na brdu, možda nisu bili stare nasade. nema sumnje da je koncem 17. stoljeća u hataru bilo vinograda, ali je jedan dio uništen kada je stanovnišvto napustilo selo, a ono nekoliko kmetova koji su ostali nisu mogli sve obraditi. ....crkveni izvori se podudaraju s navedenim podacima. g. 1704., naime, crkvene desetine skupile su osam urni vina. g. 1733. pečuškom kaptolu skupa s desetinom i devetinom dali su 64 urne i 33 polića vina. Ta se količina ne može smatrati velikom ni kod obrade vinograda jer i u skromnim uvjetima ta količina urodila je na tri jutra.
Đuro Šarošac: Bosanski Hrvati u okolici PečuhaBudimpesta
Tankönyvkiadó, 1991.
SUKA
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
SUKID
Sjajna zv’jezdo preko Sarajeva,Pozdravi mi mojega švalera.sjajna zv’jezdo preko Temešvara,Pozdravi mi diku gospodara.sjajna zv’jezdo preko svega svita,Pozdravi mi drago iz sukita.
Kazivala: Rozalija Lajpam rođena Klinčar
Nikola Tordinac : Hrvatski narodni običaji... Budimpešta
Tankönyvkiadó, 1986.
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
UDVARPÉCSUDVARD
ime sela se u poveljama pojavljuje od 1181. godine u razliitim oblicima: udwarch, udwarh, udwarth, odyuard, odwadr, Hodword. u 14. st. već je moglo biti važno naselje, jer Tomas, ostrogonski nadbiskup, u udvaru održava zasjedanje sinode. za turskog osvajanja stanovništvo se nije raselilo, ali imena stanovnika upućuju na zaključak da se znatno izmijenio sastav pučanstva: 1554. g. od poreznih obveznika 9 nosi ime Tod, 1565. g. ima 22, a 1581. g. 21 kuću. od žita su davali 1558.g. 50, 1559.g. 36, 1561.g. 25 kila desetine. stanovništvo je za vrijeme Turaka adamu zrinsjkom plaćalo 3 f, a to su nazivali mađarskim porezom. Poslije odlaska Turaka selo je više godina bez stanovnika: zemlja je bila neobrađena, jer su stanovnici pobjegli. za one koji su došli poslije 1686.g. ne može se jednostavno reći da su svi novodoseljenici, jer ne znamo koliko se bivših stanovnika vratilo, koga su poveli sa sobom ili na čiji su se prijedlog nastanili ovdje. selo 1695. godine ima 5 obitelji i jedno dijete, 3 obitelji obrađuje jednu osminu selišta, jedna jednu četvrtinu, a jedna ništa. imali su 3 vola, 3 krave, 3 ovce 11 koza, 3 svinjčeta. godine 1699. ovdje živi 7 kmetova koji imaju 8 djevojčića i 4 dječaka, svi su došli iz Bosne.
Đuro Šarošac: Bosanski Hrvati u okolici PečuhaBudimpesta
Tankönyvkiadó, 1991.
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
