Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda · Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje...
Transcript of Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda · Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje...
Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda
Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta
Hemimetabol rovarok 2.
Ordo Psocoptera - Fürgetetvek rendje
- kutikulájuk vékony
- gyors mozgásúak
- melegkedvelők, inkább párás helyeken élnek
- fákon, bokrokon zuzmókkal és penészgombákkal táplálkoznak
- előfordulnak madár, hangya, darázsfészkekben, méhkaptárakban is
Könyvtetű - Liposcelis Liposcelis divinatoriusdivinatorius
- 0,9-1,4 mm, széles körben elterjedt
- leginkább házakban fordul elő
- szerves anyagokon él
- rovargyűjteményekben, herbáriumokban
kárt okozhat
- teste lapos, sárgás-barna színű
- közelrokon fajok nőstényei petéiket avarba, fakérgek repedéseibe, madárfészkekbe rakják le, az imágók sokszor zuzmók között élnek
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje
Subordo Mallophaga - Szőr és tolltetvek alrendje
Karcsú galambtetű - Columbicola columbaeColumbicola columbae
- a galamb tollazatában él
- 2-2,7 mm
- lapos keskeny hosszú teste van
- kapaszkodó lábai vannak, hogy a tollazaton könnyen mozogjon
- a tollazat és a bőr lehámlott részeivel táplálkozik
- olykor a gazdaállat bőrét is megsértik és egészségét is károsítják
- élősködés következtében szárnyatlanok
- lapos testűek, gyakran a színezetük a gazdaállat színét utánozza
- kitinpáncéljuk erős, bőrszerű
- szemük nagyrészt elcsökevényesedett
- egyes fajok gazdaspecifikusak
Subordo Anoplura - Vérszívó tetvek alrendje
Ruhatetű - Pediculus humanusPediculus humanus
- 3-4,5 mm
- kicsi, megnyúlt, lapított testű, világos színű rovarok
- rövid, karmos lábakkal kapaszkodnak meg a gazdán
- fejükön sötét szemeket viselnek
- 2 alfaja ismert: a ruhatetű és a fejtetű
- a ruhatetű a ruhák szövetei közé helyezi le petéit, míg a fejtetű a hajszálakra ragasztja petéit
- világszerte elterjedtek
- a tífusz kórokozójának terjesztője
- szúró-szívó szájszervekkel rendelkeznek
- gazdaspecifikusak
- testtájéki specifikusságot is mutatnak
Ordo Phthiraptera - Állati tetvek rendje
Ordo Thysanoptera - Pillássszárnyúak rendje
Gabonatripsz - Haplotrips triticiHaplotrips tritici
- a Palearktikum nagy részén elterjedt
- elsősorban pázsitfüveken gyakori
- évente egy generációja van
- a potrohvég csőszerű
- a búza veszedelmes kártevője, a nőstények a petéiket a fiatal kalászokba rakják, a lárva ott szívogat
-egy nemzedéke van, a lárva telel át a talajban
- szárnyuk keskeny, széleit hosszú, sűrű serték szegélyezik
- lábaik tapadóhólyagokban végződnek (hólyagoslábúak)
- csápjaik 6-9 ízből állnak
- főleg viráglakók, de vannak moha- és kéreglakók is
- szúró-szívó szájszervükkel a megszúrt növények nedveit szívogatják növényi kórokozók vektorai
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje
- legtöbbször kis méretűek, csak kivételesen nagyok (4 cm)
- szipókás rovarok, kizárólag növényevők
- az első pár szárny legtöbbször vastagabb és nem átlátszó, nyugalomban háztetőszerűen borítja a testet
- a legtöbb faj tud ugrani
- növényi betegségek vektorai
- a hímek hangot adnak, páros hanghólyagok, akár több 100 méterre
Méregzöld kabóca
Cicadella viridisCicadella viridis
- 1 cm hosszú
- az ivari dimorfizmus nem jelentős:a hímek elülső szárnyai fénylő zöldek, a nőstények elülső szárnyai fűzöldek
- élőhelyét nedves rétek, lápok, mocsarak képezik
- az egész északi féltekén előfordul, gyakori
- lárváikat különböző vízinövényeken lehet megtalálni, a pete telel át
- a hátsó lábszáraik keresztmetszetben négyszögűek, erősen tüskések
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje
Vérpettyes kabóca
Cercopis sanguinolentaCercopis sanguinolenta
- 8-10 mm
- fekete alapon vérvörös foltokkal
- a lárvák 10-15 cm mélyen, gyökereken
habcsomókban élnek
- nedves réteken vízpartok mentén
gyakori, inkább hegyvidékeken
- ritkán okoz károkat, de elsősorban
füveket és más lágyszárú növényeket
szívogatnak
- Európa déli része, Kis-Ázsia, É.-Afrika
Óriás-énekeskabóca
Tibicina haematodesTibicina haematodes
- 26-38 mm
- szárnyai üvegszerűen átlátszóak
- déli kitettségű árnyas erdők
- ha nagyobb tömegei jelennek meg akkor a szőlő kártevője lehet
- inkább Európa déli része
- a hímek nappal ciripelnek, a nőstényeknek is vannak hangadó szerveik, de nem ciripelnek
- tömegesen ciripelnek
- aránylag jól repülnek
Ordo Auchenorrhyncha - Színkabócák rendje
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje
Subordo Aphidina - Levéltetvek alrendje
- apró, törékeny testű szipókások- a nőstények elevenszülők, egyes fajaik szárnyatlanok- az első pár szárny a másodiknál jóval nagyobb- járólábaik vannak- a kétivaros generációt gyakran szűznemzéses generáció váltja fel- potrohcsövek, kártékonyak, vektorok- sok faj hangyákkal él mutualisztikus kapcsolatban
Fekete répalevéltetű - Aphis fabaeAphis fabae
- 2-2,5 mm
- Ausztráliát kivéve világszerte elterjedt
- a mérsékelt égövön a cukorrépán gyakran okoz károkat
Kaliforniai pajzstetű - Quadraspidiotus perniciosusQuadraspidiotus perniciosus
- a pajzs 1,5-2 mm
- lába nincs, színe citromsárga
- kozmopolita, nálunk is behurcolt kártevő
- 2 nemzedéke fejlődik évente
- piros, gyűrű szerű foltok
- alma, meggy, cseresznye
Ordo Sternorrhyncha - Növénytetvek rendje
Subordo Coccidea - Pajzstetvek alrendje
- nőstény szárnyatlan, sokszor lábatlan, helyhez kötött, szelvényezettsége is eltűnik; hímeknek nincs szájszervük
- viaszmirigy váladéka a testet pajzsszerűen befedi
- trópusokon gyakoriak, kártevők
Hatlábúak altörzse – Subphylum Hexapoda
Igazi rovarok osztálya - Classis Insecta
Holometabol rovarok 1.
Ordo Megaloptera - Vízi recésszárnyúak rendje
Közönséges vízifátyolka
Sialis lutariaSialis lutaria
– testének hosszúsága 8-10 mm
– a szárnyak fesztávolsága 35-30 mm
– szárnyai nagyok, szürkésbarnák, testénél is hosszabbak, a testet tetőszerűen borítják be
– csápjai hosszúak, szájszervei előreállóak
– a lárváik ragadozók, 1-3 évig fejlődnek lassú folyású és álló vizekben
– Európa, Szibéria, április-május
Ordo Raphidioptera - Tevenyakú fátyolkák rendje
Sárgalábú tevenyakú
Raphidia flavipesRaphidia flavipes
– 12-15 mm
– feje hosszúra nyúlt, neve a feltűnően megnyúlt előtorára vonatkozik
– a nősténynek hosszú tojócsöve van, potroha keskeny
– a lárvák öreg fák kérgei alatt fejlődnek 2 éven keresztül
– május-augusztus, erdei tisztások, bozótosok
– Észak Európai faj
– hasznos rovarpusztítók
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje
Rablópille
Libelloides macaroniusLibelloides macaronius
– 19-22 mm, szárnyfesztávolság 5 cm
– meleg helyeken, nyílt területeken
– dombvidékek erdeinek tisztásain
– a lárvák és az imágók egyaránt ragadozók
– inkább a Földközi-tenger környékére jellemző, de nálunk is előfordul
Aranyszemű fátyolka
Chrysopa perlaChrysopa perla
– 11-13 mm
– előtor négy fekete folttal
– a szárnyon a hosszanti erek világosak a kereszterek feketék
– a lárvák levéltetveket fogyasztanak
– alkonyatkor rajzik
– gyakran repül lámpafényre
– a nőstény petéit levéltetvekkel ellepett levelekhez rögzíti
– hasznos, kozmopolita (kivéve Új- Zéland)
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje
Közönséges hangyaleső
MyrmeMyrmeleon formicariusleon formicarius
– 26-32 mm, szárnyfesztávolság 6-8 cm
– szitakötőre emlékeztet
– szárnyain álcázó szabálytalan alakú és méretű barna foltok
– meleg vidékek homokos területein, pusztákon, erdőszéleken
– Európa
– alkonyatkor aktív, rovarokat ragadozik
– a lárvák jobban ismertek az imágóknál
Ordo Neuroptera - Valódi recésszárnyúak rendje
Ordo Coleoptera - Bogarak rendje
– ≈1-100 mm
– első szárnypár szárnyfedő, második pár hártyás, jóval hosszabb a fedőszárnynál
– repülésképtelen vagy szárnyatlan bogarak (Dorcadion scopolii)
– színük, alakjuk nagyon változatos
– egyes fajok méreganyagokat tartalmazhatnak pl. kőrisbogár (Lytta vesicatoria), ezek rossz ízűek, így kevesen támadják
– ivadékgondozás esetenként fejledt
– ragadozók és károkozók
– növényevők esetében sok kártékony faj
– szinte minden élőhelyen előfordulnak (…)
– egyik legismertebb és legismertebb rovarrend, mintegy 350 ezer fajukat írták le
Futóbogarak családja - Carabidae
Ragyás futrinka
Carabus cancellatusCarabus cancellatus
– 20-32 mm, teste felül rézvörös vagy rézbarna
– ragadozó, alföld és dombvidék egyaránt
– Európa, Szibéria, Mongólia
– az áttelelő imágók áprilistól szeptemberig aktívak, szeptember után 50 cm mályen beássák magukat a talajba, hogy átteleljenek
– a lárvák a felszínen élnek, vedléskor beássák magukat a talajba
Húsevő bogarak alrendje - Adephaga
alrend:
Adephaga
Húsevő bogarak alrendje - Adephaga
Csíkbogarak családja - Dytiscidae
Sárgaszegélyű csíkbogárDytiscus marginalisDytiscus marginalis
– 30-35 mm, sötét olajzöld
– nagyobb állóvizekben és halastavakban él, ragadozó
– Európa, Szibéria, Észak-Amerika
– lárvája a halak ivadékaira káros
– nagyon sokat tartózkodnak víz alatt
– a szárnyfedők alatt tárolják a levegőt
– óránként 4-7 alkalommal vesznek levegőt
– nagyon jó repülők és éjjel keresnek új vizeket, a partmenti sűrű növényzetű részeket kedvelik
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Közönséges óriáscsíbor
Hydrous piceusHydrous piceus
– 34-47 mm
– teste csónak alakú, csillogó olajzöld
– úszás közben lábait váltogatva evez
– szőrös hasoldala ezüstösen csillog, mert a levegőt ezen tárolja, a víz felszínén ide a csápjaival juttatja
– alkonyatkor elhagyja a vizet, újabb területeket keres
– az imágó mindenevő, a lárva csigákkal és lassan mászó állatokkal
– állóvizekben, halastavakban gyakoriak
– Európa, Ázsia nagy része
Csíborok családja - Hydroidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Aranysújtásos holyva
Staphylinus caesareus Staphylinus caesareus
- 17-22 mm- szárnyfedői vörösek, a potroh két oldalán sárgás szőrcsomók találhatók, a test többi része fekete- erdőszegélyekben gyakran látható nappal is- Európában megtalálható, de nem mindenütt gyakori- dögökben, korhadó növényekben fejlődő lárvákkal táplálkoznak- petéiket a talajba rakják, a lárvák három vedlés után bábozódnak be- a fejlődés 2-3 hónapig tart- évente egy nemzedékük fejlődik ki
Holyvák családja - Staphylinidae
Közönséges temetőbogár
NNiicrophorus vespillocrophorus vespillo
- 12-23 mm- a latin neve a szárnyfedők vöröses-sárgás rajzolatára utal- az előtora az elülső szegélyén szőrös- majdnem mindenütt előfordul a mérsékelt égövön Európában és Ázsiában- a lárvák tetemeken fejlődnek- érintésre kellemetlen szagot bocsátanak ki- a tetemeket lárváik részére elássák, lárváikat őrzik és etetik
Dögbogarak családja - Silphidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Szarvasbogár
Lucanus cervusLucanus cervus
- 30-80, ritkán 100 mm (a hím rágóival együtt)- a hím rágói agancsszerűen megnyúltak, belső élükön erősebb és apróbb fogakat viselnek- a lárva fejlődése 5-8 évig is eltart- az imágó tölgyerdőkben a fák kicsorduló nedveit nyalogatja- Közép- és Dél-Európában honos- védett!
Szarvasbogarak családja - Lucanidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Erdei álganétúró
Geotrupes stercorosusGeotrupes stercorosus
- 12-20 mm- lárvái bomló anyagokban (avar, gomba, trágya) fejlődnek, amelyet az imágók földbevájt lyukakba hordanak le- mivel a bomló anyagokat földbe ássák hasznosnak számítanak- Európában erdős területeken fordul elő
Álganéjtúrók családja - Geotrupidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Májusi cserebogár
Melolontha melolonthaMelolontha melolontha
- 23-30 mm- teste alapszíne fekete, szárnyfedői barnásvörösek, a potroh oldalán fehér háromszögű foltokkal- a pajor mindenevő, 2-3 éven át fejlődik- májustól júniusig tömegesen jelenik meg, különböző lomblevelű fák lombjait rágják az imágók- egész Európában elterjedt- kártevőnek számít
Ganéjtúrók családja - Scarabeidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Aranyos virágbogár (rózsabogár)
Cetonia aurataCetonia aurata
- 14-23 mm- testszíne zöld, kissé aranyosan ragyogó- szárnyfedőit néhány harántos fehér folt tarkítja- a lárva két évig fejlődik, elpusztult gyökerekkel táplálkozik- cserjék, gyümölcsfák virágain táplálkoznak az imágók, ahol a virágok lerágásával kárt okozhatnak- megtalálható Európában és Szibériában
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Ganéjtúrók családja - Scarabeidae
Egérszínû pattanóbogár
Agrypnus murinusAgrypnus murinus
- 12-17 mm- fekete teste márványos rajzolatú, finom fehér szőrfoltokkal- a lárva gyökerekkel táplálkozik- lárvája drótféreg- ha hátukra esnek, talpra pattannak- az imágó talajon, alacsony növényeken, kövek alatt fordul elő- egész Európában, Ny.-Ázsiában és É.-Amerikában előfordul
Pattanóbogarak családja - Elateridae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Nagy szentjánosbogár
Lampyris noctilucaLampyris noctiluca
- a nőstény 9-17, a hím 10-13 mm- mind a lárvák, mind az imágók világítószerveketviselnek a potrohuk végén- az imágóknál az ivarok egymásra találásában játszanak szerepet- szemeik megnagyobbodtak, erősen dülledtek- a hímek röpképesek a nőstények szárnyatlanok- lárváik hernyókkal, csigákkal, férgekkel táplálkoznak- előhátuk pereme átlátszó és az előhát a fejet befedi- a luciferin a luciferáz segítségével oxidálódik - hideg fény
Lágybogarak családja - Cantharidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Hétpettyes katicabogár (hétpettyes böde)
Coccinella septempunctataCoccinella septempunctata
- 5,5-8 mm- vörös szárnyfedőin 7 fekete folt- félgömbszerűen domborodó alak, mint minden katicabogárnak- a lárva és az imágó is ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak- Európa, Ázsia, É.-Afrika- síkság, patakpart, kertek stb.- a lábizületek pórusain sárga folyadékot bocsátanak ki, hangyák ellen hatásos védekezés
Katicabogarak családja - Coccinellidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Nagy hőscincér
Cerambyx cerdoCerambyx cerdo
- 25-55 mm, Európa legnagyobb cincére- a hím csáphossza elérheti a 10 cm-et- teste feketés-barna- lárvája 3-5 éven át fejlődik, miközben 1 m hosszú járatot is rághat tölgyekben- tölgyerdőkben június-júliusban alkonyatkor aktív- Európa, Ny.-Ukrajna- védett!
Cincérek családja - Cerambycidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Havasi cincér
Rosalia alpinaRosalia alpina
- 16-38 mm- fekete testét sűrű szürkés-kékes bársonyos szőrzet fedi- a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt- június-augusztus- Közép- és Dél-Európa hegyvidékei- a nőstények öreg bükkök laza kérge alá rakják petéiket- a lárvák több évig fejlődnek- védett!
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Cincérek családja - Cerambycidae
Burgonyabogár (kolorádóbogár)
Leptinotarsa decemlineataLeptinotarsa decemlineata
- 5,5-11 mm- tojás alakú teste erősen boltozatos- feje, előtora, lábai narancssárgák fekete foltokkal, szárnyfedőjén fekete sávok- egy bogár átlagosan 500 petét rak, két nemzedéke is kifejlődhet- a lárvák burgonyán, paradicsomon, padlizsánon fejlődnek de nadragulyán is megélnek- Mexikóból származik, onnan került az USA-ba majd Európába- súlyos kártevő
Levélbogarak családja - Chrysomelidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Ormányosbogarak családja - Curculionidae
Mindenevő bogarak alrendje - Polyphaga
Gesztenyeormányos
Curculio nucumCurculio nucum
- 6-10 mm ormány nélkül- ormánya sötétbarna, teste világosbarna a nőstény- ormánya olyan hosszú mint a teste, a hímé rövidebb- a nőstény hosszú ormányával csatornát rág a szelídgesztenye fejlődő termésébe, és ezen át helyezi a petét a termésbe- lárvája tölgyek termésében is fejlődik- Közép- és Dél-Európa hegy- és dombvidékein fordul elő- szelídgesztenyésekben nagy károkat is okozhat