super heroes...00117 RATED A MARVEL.COM 7 59606 07015 2 eColonngPage.com MÅWEL PRINTING VARIANT
HATÓANYAGOK, SEGÉDANYAGOK ÉS …digit.bibl.u-szeged.hu/eta/00000/00117/00117.pdf ·...
Transcript of HATÓANYAGOK, SEGÉDANYAGOK ÉS …digit.bibl.u-szeged.hu/eta/00000/00117/00117.pdf ·...
Szegedi Tudományegyetem
HATÓANYAGOK, SEGÉDANYAGOK ÉS
GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA
(GYAKORLATI JEGYZET)
Szerkesztette:
Dr. Aigner Zoltán
Szabóné Dr. Révész Piroska
Szerzők:
Dr. Budai-Szűcs Mária
Dr. Csányi Erzsébet
Dr. Kristó Katalin
Dr. Láng Péter
Lektorálta:
Dr. Kovácsné Dr. Bácskay Ildikó
Szeged, 2015.
A tananyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült, a TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 azonosítószámú, „Az élettudományi-
klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére.” című projekt keretében.
A tananyag semmilyen formában nem árusítható!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés ....................................................................................................................4
I. Elővizsgálatok (preformuláció) ..................................................................................6
1. Hatóanyag oldódási sebességének meghatározása .....................................................7 2. Gyógyszeres üvegtartályok fényáteresztő képességének vizsgálata.........................12 3. Karbomer gélképzésének vizsgálata .........................................................................18 4. Kúpalapanyagok konzisztencia vizsgálata – Törési szilárdság és kúpos folyáspont
meghatározása...........................................................................................................21
II. Gyógyszerformák vizsgálata.....................................................................................26
5. Cseppre adagolt gyógyszerformák csepptömegének meghatározása .......................27 6. Dextrán infúzió viszkozitásának és a dextrán átlagos molekulatömegének
meghatározása...........................................................................................................36 7. Emulziók vizsgálata ..................................................................................................41 8. Szuszpenziók vizsgálata............................................................................................47 9. Kenőcsök vizsgálata I. – Cseppenéspont, dermedéspont, olajszám és vízfelvevő
képesség vizsgálata ...................................................................................................54 10. Kenőcsök vizsgálata II. – Lemoshatóság és reológiai tulajdonságok vizsgálata......59 11. Kenőcsök vizsgálata III. – Konzisztencia jellemzése viszkozitás, szétterülő- és
tapadóképesség vizsgálatával....................................................................................64 12. Tabletták folyadékfelvételének vizsgálata ................................................................72 13. Tabletták vizsgálata ..................................................................................................78 14. Végbélkúpok, hüvelykúpok szétesésének vizsgálata................................................83 III. Stabilitás vizsgálat ....................................................................................................86
15. Glükóz oldat bomlásának (karamellizálódás) meghatározása ..................................87
16. Hidrofil szolok viszkozitás-változásának vizsgálata I. .............................................92 17. Hidrofil szolok viszkozitás-változásának vizsgálata II.............................................97 18. Páratartalom befolyása a tabletták geometriai paramétereire .................................101 19. Acetil-szalicilsav tartalmú tabletták stabilitásvizsgálata I. – Bomlási kinetika
vizsgálatok, lejárati idő meghatározása valós idejű stabilitási vizsgálattal ............106 20. Acetil-szalicilsav tartalmú tabletták stabilitásvizsgálata II. – Bomlási kinetika
vizsgálatok, lejárati idő meghatározása gyorsított stabilitási vizsgálattal ..............111 IV. Biogyógyszerészeti vizsgálatok ..............................................................................115
21. Emulziók gyógyszerleadásának vizsgálata statikus diffúzió módszerével .............116
22. Kenőcsök gyógyszerleadásának vizsgálata agar-diffúziós módszerrel ..................122 23. Végbélkúpok hatóanyag-leadásának vizsgálata dinamikus diffúzió módszerével .129 24. Hidrogélek mukoadhezivitásának vizsgálata..........................................................134
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
3
Függelék..................................................................................................................140
Helios Alpha UV-Vis spektrofotométer .................................................................141 Anton Paar RHEOLAB MC 1 reométer .................................................................143
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
4
Bevezetés
A gyógyszer különleges áru, ez azt jelenti, hogy a készítmény a hatóanyagon és a
segédanyagokon kívül magában foglalja az előállításához szükséges technológiai folyamatok
összességét, és olyan hozzáadott információkat is, amellyel hatásos terápia érhető el.
Egy megfelelő hatású és stabil készítmény előállításához széleskörű fizikai, fizikai-kémiai,
kolloidikai és biofarmáciai tudás szükséges, amelyet már a hatóanyag kutatásánál és
fejlesztésénél alkalmazni kell, és végigkíséri a fejlesztés, engedélyezés és gyártás folyamatát
is. Rendkívül fontos, hogy a fejlesztésben, gyártásban, ellenőrzésben résztvevő szakemberek
elsajátítsák azt a szemléletet és kísérleti technikát, amely a fenti cél eredményes
megoldásához vezet.
A gyógyszerforma fejlesztésének első lépéseként elővizsgálatokat (preformulációs
vizsgálatokat) végeznek. A preformulációs vizsgálatok folyamán megtörténik a ható és
segédanyagok fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata, gyógyszer-technológiai minősítése
és elvégzik az összetevők kompatibilitási vizsgálatát. A fejlesztés e szakaszában történnek a
polimorfia vizsgálatok, só kiválasztások, korai módszerfejlesztések, illetve a technológiai
műveletek hatásának elemzése. Az elővizsgálatok példájaként a jegyzetben találhatunk
oldékonysággal, oldódási sebességgel kapcsolatos feladatokat, mint fizikai-kémiai
vizsgálatok; a kompatibilitási vizsgálatokként hidrofil szolok és hidrogélek sók, vagy pH
hatására történő változásait tanulmányozhatjuk, és kúpalapanyagok konzisztencia vizsgálatát
is megtalálhatjuk.
A preformulációs vizsgálatokat követően – illetve akár azzal már párhuzamosan is – a
formuláció-fejlesztésben elindulnak a stabilitási vizsgálatok. A stabilitás tekintetében
beszélhetünk kémiai, fizikai-kémiai, mikrobiológiai, terápiás és toxikológiai stabilitásról is. A
jegyzet ezek közül kitér egy gyógyszerformán belüli hatóanyag bomlási kinetikájának
meghatározására, értelmezésére, majd a kinetika ismeretében lejárati idő meghatározását
ismerteti mind hosszú távú (long term), mind gyorsított stabilitási vizsgálatok segítségével. A
gyógyszerformák fizikai-kémiai stabilitásának meghatározásához stabilitást jelző paraméterek
meghatározása szükséges, hiszen a stabilitási vizsgálatokat szabályozó irányelvek (EMA,
ICH) a gyógyszerformák jellemzésére nem határoz meg külön paramétereket, ezt a
gyógyszerkészítmény fejlesztése folyamán kell megállapítani. Ilyen gyógyszerforma
stabilitást jelző paraméterek lehetnek a jegyzetben szereplő szétválási sebesség (emulziók),
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
5
felezési idő (szuszpenziók), olajszám értékek (kenőcsök), reológiai paraméterek (folyáshatár,
viszkozitás érték, tixotrópia mértéke), dezintegrációs idők (tabletták, kúpok).
A gyógyszerformák vizsgálata történhet gyógyszerkönyvi módszer szerint (dezintegráció
vizsgálata, kioldódási vizsgálatok, viszkozitás mérése), de sok esetben nem találunk a
gyógyszerformát specifikusan jellemző vizsgálatokat, ez esetben nem gyógyszerkönyvi
vizsgálatok elvégzése is indokolt lehet. Ilyen vizsgálatok is bemutatásra kerülnek, amelyre
példaként említhetjük a szuszpenziók rediszpergálhatóságát, a kenőcsök szétterülését,
tapadóképességét, lemoshatóságát vizsgáló módszereket.
A jegyzetben nagy hangsúlyt kapnak a biogyógyszerészeti vizsgálatok. Ebbe a csoportba
tartoznak a gyógyszerleadás és mukoadhezivitási vizsgálatok. A gyógyszerleadások
tekintetében gyógyszerkönyvi, illetve nem gyógyszerkönyvi módszer felhasználásával
vizsgálatra kerülnek emulziók, kenőcsök és végbélkúpok. A nyálkahártyákon alkalmazott
gyógyszerkészítmények esetében kulcsfontosságú a készítmény megtapadása az alkalmazási
területen, hiszen ennek hiányában a hatóanyag felszívódása kérdésessé válik. A jegyzet ennek
vizsgálatára in vitro reológiai módszert ismertet, amely a készítmény megtapadását a
későbbiek folyamán előre jelezheti.
A gyógyszeres tartályokkal a Gyógyszerkönyv igen nagy részletességgel foglalkozik, ezen
vizsgálatok képviselőjeként találkozhatunk gyógyszeres üvegtartályok fényáteresztő
képességének vizsgálatával.
A feladatkönyv a gyógyszerkönyvi és nem gyógyszerkönyvi vizsgálati módszerek
fontosabb képviselőit foglalja össze. A feladatokat összetettségük, manuális gyakorlati
igényük miatt a gyógyszerészhallgatók párosával végzik. A gyakorlatok kivitelezése, a
gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítése, a mérésekből kapott adatok (esetenként statisztikus)
kiértékelése lehetőséget biztosít a megfelelő szemlélet és kísérleti rutin elsajátítására.
Szeged, 2015. június 1.
Dr. Budai-Szűcs Mária Prof. Dr. Révész Piroska Dr. Aigner Zoltán
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
6
I. Elővizsgálatok (preformuláció)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
7
1. Hatóanyag oldódási sebességének meghatározása
Bevezetés
A farmakon hatásának kifejlődése számos tényezőtől függ. Az egyik legfontosabb az
oldódási sebesség, amely megszabja, hogy a gyógyszerkészítmény a gyomor-bélrendszerben
való tartózkodási ideje alatt milyen mennyiségben oldódik fel. A hatóanyag biológiai
hasznosíthatóságát nagymértékben ronthatja esetleges lassú oldódási sebessége. A gyakorlat
során vizsgáljuk a hatóanyagok oldódásának időbeli lefolyását, amely a formulálásnál fontos
adatokat szolgáltat.
Az oldódási sebesség azon oldott anyag mennyisége (dw), amely állandó hőmérsékleten,
(A) felületen, a felületre merőlegesen, (d(x)) rétegvastagságon, (d(c)) koncentráció-változás
következtében (dt) idő alatt átdiffundál:
d(x)d(c)AD-=
dtdw
⋅⋅ (1)
ahol D a diffúziós állandó (Fick-törvény).
Az oldódási sebességi állandó dimenziója: mg · cm-2 ·óra-1.
A Noyes-Whitney egyenlet alapján az oldódás sebességi állandója elsőrendű kinetika
esetében a következő egyenlettel határozható meg:
][][
][log303,2CC
Ct
ks
s
−= (2)
ahol t az idő, C az oldott anyag aktuális koncentrációja, Cs az oldott anyag telítési
koncentrációja (pl. szobahőmérsékleten 0,50 g teobromin oldódik 1000 ml desztillált vízben).
Az oldódási sebesség a következő tényezőktől függ:
Vizsgálati tényezők:
– keverés intenzitása, keverő típusa, geometriai tényezők;
– áramlási viszonyok;
– koncentráció gradiens;
– oldószer anyagi minősége;
– oldószer hőmérséklete, stb.
Fizikai-kémiai tényezők:
– hatóanyag amorf vagy kristályos állapota;
– polimorfia;
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
8
– részecskeméret;
– komplexképződés, eutektikumképződés, szilárd oldat;
– kémiai szerkezet;
– felületaktív anyagok jelenléte.
A gyakorlatban az oldódási sebesség vizsgálata során általában a koncentrációnövekedést
mérik a szilárd anyagot körülvevő oldatban, ritkábban a szilárd, még fel nem oldódott anyag
tömegcsökkenését határozzák meg. Számos módszert találhatunk az irodalomban az oldódási
sebesség meghatározására, azonban fontos, hogy különbséget tegyünk a tiszta hatóanyag
feloldódásának sebessége és a hatóanyag gyógyszerformából való kioldódásának sebessége
között. Az első esetben a hatóanyag specifikus tulajdonságát határozzuk meg, a második
esetben a hatóanyag gyógyszerformából történő felszabadulásának mennyiségét.
Feladat
1. A gyakorlat során teobromin meghatározott mennyiségének oldódási sebességét
vizsgálja a Magyar Gyógyszerkönyvben leírt forgólapátos kioldókészülékkel. A
megadott időközönként kivett minták hatóanyag-koncentrációját spektrofotometriásan
határozza meg! A kapott eredményeket foglalja táblázatba!
Eszköz
Az oldódási sebesség mértékének vizsgálatára számos módszert és eszközt fejlesztettek ki,
azonban a két legelterjedtebb, a forgókosaras, ill. a forgólapátos eljárás az amerikai és a
Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos (1.1. ábra) (Ph. Hg. VIII. 2.9.3.).
A vizsgálat menete
Mérjen le teobrominból három párhuzamos vizsgálathoz való mintát. A vizsgálat során
analitikai pontossággal mért 0,2500 g teobromint alkalmazunk. A vizsgálatot por formában
végezzük, ekkor rászórjuk a kioldó közeg tetejére vagy a poranyagot kapszulába töltjük.
A megadott paraméterek betartásával végezzen forgólapátos kioldókészülékkel három
párhuzamos vizsgálatot. Figyelem, a munkát a kioldókészülék felfűtésével, a kioldó közeg
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
9
kimérésével és felmelegítésével kezdje! A készülék tartályába 900 ml kioldó folyadékot
(desztillált vizet) mérjen, és hőmérsékletét 37 ± 0,5 °C-ra állítsa be termosztát segítségével. A
lapát fordulatszáma 100 fordulat/perc legyen, a mintavétel időpontjai a vizsgálat kezdetétől
számítva 5, 10, 20, 30, 60 és 90 perc. Pipettával 10 ml mintát vegyen és papírszűrőn szűrje. A
mintavétel helye az edény félmagasságában, a forgólapát tengelye és a kioldó edény fala
között középen történjen. A kivett minták térfogatát ne pótolja.
1.1. ábra: Forgókosaras és forgólapátos kioldókészülék
Készítsen a szűrt mintákból megfelelő hígításokat mérőlombikokban, hogy mérhető
extinkciót kapjon (0,3 – 0,8 A), és mérje meg fényelnyelésüket spektrofotométerrel. A mérést
λ = 273 nm hullámhosszon végezze, 0,1 A = 1,6529 µg/ml.
2. Számítsa ki a teobromin oldódási sebességi állandóját (k)!
3. Ábrázolja a c* átlagát a mintavétel idejének függvényében!
4. Írjon rövid szöveges értékelést a vizsgálat eredményeiről!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
10
Jegyzőkönyv 1. Hatóanyag oldódási sebességének meghatározása
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. A gyakorlat során teobromin meghatározott mennyiségének oldódási sebességét
vizsgálja a Magyar Gyógyszerkönyvben leírt forgólapátos kioldókészülékkel. A
megadott időközönként kivett minták hatóanyag-koncentrációját spektrofotometriásan
határozza meg! A kapott eredményeket foglalja táblázatba! A kitöltendő táblázatban
található c* a kioldódott teobrominnak a bemérésre vonatkoztatott százalékos értéke.
2. Számítsa ki a teobromin oldódási sebességi állandóját (k)!
Teobromin bemérése 1. vizsgálat 2. vizsgálat 3. vizsgálat
_________ anyaggal (g)
_________ üresen (g)
Bemérés (g)
Teobromin kioldódás-vizsgálatának eredményei Mérés Idő (perc) 5 10 20 30 60 90
A
hígítás
c (µg/ml)
feloldódott teobromin (mg)
1.
c*
A
hígítás
c (µg/ml)
feloldódott teobromin (mg)
2.
c*
A
hígítás
c (µg/ml)
feloldódott teobromin (mg)
3.
c*
c* átlag
k
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
11
3. Ábrázolja a c* átlagát a mintavétel idejének függvényében!
4. Írjon rövid szöveges értékelést a vizsgálat eredményeiről!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
12
2. Gyógyszeres üvegtartályok fényáteresztő
képességének vizsgálata
Bevezetés
A folyékony gyógyszerkészítmények tárolására és expediálására leggyakrabban üvegből
készült tartályokat alkalmazunk. Igen sok hatóanyag, segédanyag és gyógyszerkészítmény
fényérzékeny, így tárolásukra, kiadásukra fényvédelmet biztosító üvegtartályt alkalmazunk,
melyet a Magyar Gyógyszerkönyv leírása alapján vizsgálunk.
A Ph. Hg. VIII. definíciója szerint a gyógyszerészeti célra szánt üvegtartályok olyan
üvegeszközök, amelyek használatuk során a gyógyszerrel közvetlenül érintkeznek.
Megkülönböztetünk színtelen és színes üvegeket. A színtelen üveg a látható fényt
nagymértékben átereszti. A színes üveg kis mennyiségű, a kívánt fényabszorpció elérésére
alkalmas fém-oxid(ok) hozzáadásával gyártott üveg.
A Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Hg. VIII., 3.2.1.) a gyógyszeres üvegtartályokra az alábbi
ajánlást teszi: a parenterális felhasználásra szánt készítményeket rendszerint színtelen
üvegekbe töltjük, azonban fényérzékeny anyagok tárolására színes üvegtartályok is
használhatók. Egyéb készítmények színtelen vagy színes üvegtartályokban egyaránt
tárolhatók. Folyékony készítmények és parenterális célra szánt porok eltartására ajánlatos
olyan üvegtartályok használata, amelyek lehetővé teszik a tartalom vizuális ellenőrzését.
A gyógyszeres üvegtartályokra vonatkozóan a Magyar Gyógyszerkönyv fizikai és kémiai
vizsgálatokat is előír.
Fizikai vizsgálatok:
– töltettérfogat meghatározása – színes üvegtartályok fényáteresztő képessége
Kémiai vizsgálatok:
– hidrolitikai ellenállóképesség vizsgálata A. üvegtartályok belső felületének hidrolitikai ellenállóképességének vizsgálata
(felületvizsgálat) B. porított üveg hidrolitikai ellenállóképességének vizsgálata (üvegpor vizsgálat) C. az üvegtartályok felületnemesítésének vizsgálata (maratás vizsgálat) D. a felület hidrolitikai ellenállóképességének láng-atomabszorpciós spektroszkópiás
(flame atomic absorption spectroscopy, FAAS) vizsgálata – vizsgálat arzénre
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
13
Feladat
Az üvegtartályt összetörjük, feldaraboljuk. Kiválasztjuk a tartály átlagos falvastagságát
képviselő karcmentes darabjait, és azokat a spektrofotométer mintatartójába beilleszthetővé
alakítjuk. Az üvegdarabnak a résszélességnél mindig nagyobbnak kell lennie. A tartóba
helyezés előtt a mintát mossuk, szárítjuk, és szálmentes törlővel áttöröljük. Az üvegen
ujjlenyomat vagy más szennyezés ne maradjon vissza!
Készülék: UV-VIS spektrofotométer, transzmittancia mérése
Az üvegmintát úgy helyezzük a spektrofotométerbe, hogy a fénysugarak merőlegesek
legyenek a felületre (2.1. ábra). A minta fényáteresztését (transzmittanciáját, T) levegővel
szemben 290-450 nm hullámhossztartományban 20 nm-enként határozzuk meg.
2.1. ábra: Üveglap elhelyezése a spektrofotométer küvettatartójában
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
14
Elfogadási kritériumok (Ph. Hg. VIII.; 3.2.1.)
A nem parenterális készítmények tárolására szánt színes üvegtartályok transzmittanciája −
függetlenül a tartály típusától és méretétől − a 290-450 nm közötti tartomány bármely
hullámhosszán legfeljebb 10 % lehet. A parenterális készítmények tárolására szánt színes
üvegtartályok transzmittanciája nem haladhatja meg a táblázatban feltüntetett határértékeket.
A parenterális készítmények tárolására szánt üvegtartályok fényáteresztő
képességének határértékei (Ph. Hg. VIII, 3.2.1.-5. táblázat)
A legnagyobb százalékos transzmittancia-érték 290 és 450 nm
között Nominális térfogat (ml)
Leforrasztott tartályok
Záróelemmel ellátott tartályok
1-ig 50 25 1 felett 2-ig 45 20 2 felett 5-ig 40 15 5 felett 10-ig 35 13 10 felett 20-ig 30 12 20 felett 25 10
1. Minden üveglapot négyféle pozícióban mérjen le, így minden üveg esetében 4 mérési
adatot kapunk! Ezeket átlagolja, majd a kapott eredményeket a hullámhossz
függvényében ábrázolja! A gyógyszerkönyvi határértékek alapján értékelje az
eredményeket!
2. Hasonlítsa össze a kapott üvegmintákat úgy, hogy fényáteresztő képességüket 1 mm-es
falvastagságra vonatkoztatja az alábbi összefüggés alapján:
''%
1
''%
'%
% lglglglg Tll
TTT +⋅−= (1)
ahol, T% a minimális falvastagság %-os transzmittanciában kifejezett fényáteresztő
képessége, T’% a mért legnagyobb %-os fényáteresztő képesség a vizsgált hullámhossz
tartományban, T”% a 0 mm falvastagságú üveg elméletileg számított 92%-os
fényáteresztő képessége (lg T’’% = 1,9638), l1 a mintadarab átlagos falvastagsága,
l = 1 mm.
A mintadarabok átlagos falvastagságának mérésére 10 ponton mérje meg az üveg
falvastagságát csavarmikrométer segítségével, és számítsa ki az átlagértékeket!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
15
Jegyzőkönyv 2. Gyógyszeres üvegtartályok fényáteresztő képességének vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Minden üveglapot négyféle pozícióban mérjen le, így minden üveg esetében 4 mérési
adatot kapunk! Ezeket átlagolja, majd a kapott eredményeket a hullámhossz
függvényében ábrázolja! A gyógyszerkönyvi határértékek alapján értékelje az
eredményeket!
Üvegminták (kódja, jellemzői):
Minta 1.: .................................................................
Minta 2.: .................................................................
Minta 3.: .................................................................
Minta 4.: .................................................................
Minta 1 Minta 2 λ
(nm) 1 2 3 4 átlag 1 2 3 4 átlag
290 310 330 350 370 390 410 430 450
Minta 3 Minta 4 λ(nm) 1 2 3 4 átlag 1 2 3 4 átlag
290 310 330 350 370 390 410 430 450
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
16
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
17
2. A mintadarabok átlagos falvastagságának mérésére 10 ponton mérje meg az üveg
falvastagságát csavarmikrométer segítségével, és számítsa ki az átlagértékeket!
Falvastagság (mm) mérés
1. üvegminta 2. üvegminta 3. üvegminta 4. üvegminta
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
átlag
1 mm-es falvastagságra vonatkoztatott transzmittancia értékek:
Minta 1. T% = ..................................................
Minta 2. T% = ..................................................
Minta 3. T% = ..................................................
Minta 4. T% = ..................................................
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
18
3. Karbomer gélképzésének vizsgálata
Bevezetés
A karbomerek (Carbomera) cukrok vagy polialkoholok polialkenil-étereivel térhálósított
nagy molekulatömegű akrilsav polimerek (Ph. Hg. VIII. 04/2009:1299).
A karbomer termékcsalád számos tagja nyer felhasználást a gyógyszergyártás területén. A
karbomerek kiváló viszkozitást növelő segédanyagok, ill. transzparens vizes vagy
hidroalkoholos gélek önálló alkotórészei. Kedvező tulajdonságaik zömét az akrilsav
biztosította karboxilcsoportok adják. Vizes közegben történő gélképzésükhöz különböző fokú
neutralizációra van szükség. A gyakorlat célja a neutralizáció hatására bekövetkező gélképzés
tanulmányozása.
A feladat célja karbomerek gélképzésének vizsgálata a kémhatás függvényében, valamint a
különböző vizsgált pH-nál kapott rendszerek viszkozitásának meghatározása.
Feladat
1. Készítsen 50,0 g 0,3 %-os karbomer tartalmú rendszert úgy, hogy az előzetesen kimért
desztillált víz tetejére szórja állandó keverés mellett a polimert. Mérje meg pH-mérővel
a vizes szuszpenzió kémhatását, majd végezzen viszkozitás-mérést növekvő sebesség-
gradiens (0,1 – 100 1/s) mellett 12 pont felvételével.
2. Készítsen újból 50,0 g 0,3 %-os karbomer tartalmú rendszert úgy, hogy kb. 40 g
előzetesen kimért desztillált víz tetejére szórja keverés mellett a polimert, majd kezdje
meg a semlegesítését pH = 5-ig 0,1 N NaOH részletekben történő adagolásával. A
kívánt kémhatás elérése után egészítse ki desztillált vízzel a rendszerét 50,0 g-ra, majd
intenzív keveréssel homogenizálja. Végezzen viszkozitás-mérést növekvő sebesség-
gradiens (0,1 – 100 1/s) mellett 12 pont felvételével.
3. Készítsen újabb mintákat a 2-es pontban leírtak szerint oly módon, hogy a pH beállítása
körülbelül pH = 6; 7; 8; 9 és 10 legyen. Minden esetben végezzen viszkozitás-mérést.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
19
Jegyzőkönyv 3. Karbomer gélképzésének vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Készítsen 50,0 g 0,3 %-os karbomer tartalmú rendszert úgy, hogy az előzetesen kimért
desztillált víz tetejére szórja állandó keverés mellett a polimert. Mérje meg pH-mérővel
a vizes szuszpenzió kémhatását, majd végezzen viszkozitás-mérést növekvő sebesség-
gradiens (0,1 – 100 1/s) mellett 12 pont felvételével.
2. Készítsen újból 50,0 g 0,3 %-os karbomer tartalmú rendszert úgy, hogy kb. 40 g
előzetesen kimért desztillált víz tetejére szórja keverés mellett a polimert, majd kezdje
meg a semlegesítését pH = 5-ig 0,1 N NaOH részletekben történő adagolásával. A
kívánt kémhatás elérése után egészítse ki desztillált vízzel a rendszerét 50,0 g-ra, majd
intenzív keveréssel homogenizálja. Végezzen viszkozitás-mérést növekvő sebesség-
gradiens (0,1 – 100 1/s) mellett 12 pont felvételével.
3. Készítsen újabb mintákat a 2-es pontban leírtak szerint oly módon, hogy a pH beállítása
körülbelül pH = 6; 7; 8; 9 és 10 legyen. Minden esetben végezzen viszkozitás-mérést. A
mérési adatokat foglalja táblázatba!
pH nem kezelt 5 6 7 8 9 10
mért pH
D(1/s)
α η(Pa·s)
α η(Pa·s)
α η(Pa·s)
α η(Pa·s)
α η(Pa·s)
α η(Pa·s)
α η(Pa·s)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
20
4. Ábrázolja milliméterpapíron a maximális sebesség gradienshez tartozó viszkozitás-
értékeket a pH függvényében!
Adja meg a gélképzéshez szükséges pH-értéket görbeillesztés segítségével!
pH = .......................................................................
Értékeljen szövegesen is!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
21
4. Kúpalapanyagok konzisztencia vizsgálata – Törési szilárdság és
kúpos folyáspont meghatározása
Bevezetés
Kúpok konzisztenciájának, keménységének meghatározása fontos alkalmazásorientált
vizsgálat. A vizsgálat igen hasznos információt nyújt a kúpok szilárdság értékéről, amely
elsősorban alakállandóságukra utal, ami a csomagolás, tárolás, szállítás szempontjából
lényeges. Jelentősége van azonban az alkalmazásuknál is, hiszen a nem elegendő szilárdságú
kúpok nehezen applikálhatóak, a túl nagy szilárdságúak viszont pl. fájdalmat okozhatnak.
Feladat
1. Törési szilárdság meghatározása
Eszköz: kúp törési szilárdság mérő készülék
A törési szilárdság a végbélkúp ellenállása a hossztengelye irányába ható erővel szemben,
azaz megmérjük azt a tömeget, amelynek nyomása alatt széttörnek/szétnyomódnak (Ph.
Hg. VIII. 2.9.24.) (4.1. ábra).
Vizsgálat menete
Méréskor a kúpot fokozatosan terheljük és azt az értéket olvassuk le grammban, melynek
hatására a kúp összetörik, vagy teljesen deformálódik. A vizsgálat a készülék
vízszintezésével, temperálásával kezdődik (25 °C). A kúpot csúcsával felfelé a kamrába
állítjuk, és ráhelyezzük a függesztéket (600 g), amely lefelé úgy van kiképezve, hogy további
korong alakú terhelések (200 g/db) helyezhetők rá. A terhelést 1 percenként növeljük, míg a
kúp teljesen összetörik, vagy teljesen deformálódik. Az értékelést a következő szabályok
szerint végezzük:
– ha a kúp 20 másodpercen belül széttörik, az utolsó korongot nem vesszük figyelembe;
– ha a kúp 20-40 másodperc között törik, az utolsó korong fele tömegét vesszük számításba;
– ha a kúp 40 másodperc után törik, a teljes felhelyezett tömeget figyelembe vesszük.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
22
4.1. ábra: Törési szilárdság meghatározó készülék
Ezek után a feljegyzett korongtömegeket a függeszték tömegével együtt írja be a mellékelt
táblázatba. Öt mérés átlagából számoljon átlagértéket!
2. A mérés végeztével készítse el a gyakorlatvezető által megadott összetételű, különböző
típusú végbélkúpokat! Kúponként felesleggel együtt 3,0 g alapanyagot számoljon! A
kúpokat öntéses eljárással készítse, a kész kúpokat kúpdobozban helyezze el.
A kúpok összetétele:
A minta:
1. Adeps solidus compositus 2. Adeps solidus compositus + 30 % Talcum 3. Adeps solidus compositus + 10 % Paraffinum liquidum 4. Adeps solidus compositus + 15 % Paraffinum liquidum + 30 % Talcum
B minta:
1. Adeps solidus 2. Adeps solidus + 30 % Talcum 3. Adeps solidus + 10 % Oleylum oleinicum 4. Adeps solidus + 15 % Oleylum oleinicum + 30 % Talcum
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
23
3. Kúpos folyáspont meghatározása
Eszköz: kúp konzisztométer (Ph. Hg. VIII. 2.9.9.) (4.2. ábra)
Vizsgálat menete
Különböző segédanyagmentes, illetve segédanyagot tartalmazó kúpalapanyagokból
előállított próbatestek konzisztenciájának meghatározása kúpos folyáspont érték mérésével.
A készülék kúpos folyáspont mérő feltétjének behatolását mérjük a vizsgálandó masszából
előre elkészített próbatestbe. Az alkalmazott terhelés és a behatolás mélysége alapján
számítható ki a kúpos folyáspont érték, ami jellemző a konzisztenciára:
π⋅
= 24
sGFp (1)
ahol Fp a kúpos folyáspont érték (N/cm2), G a terhelés N-ban, s a behatolás mélysége mm-
ben.
Helyezze a próbatestet a penetrométerre. Ellenőrizze, hogy a próbatest felülete merőleges
legyen mérőfejre. Állítsa be a hőmérsékletet 25 ± 0.5 °C-ra a mérőfejet pedig úgy illessze a
próbatest fölé, hogy annak hegye éppen a vizsgálandó minta felszínét érintse és tartsa így 5 s
időtartamig. Nullázza az elmozdulás-mérő skálabeosztást. Oldja ki a vezetőszárat rögzítő
csavart, és 1 perces terhelési idő után olvassa le a behatolás mértékét mm-ben.
Minden mintával végezzen öt párhuzamos mérést, és a kapott eredményeket a megadott
táblázatban rögzítse! A mérés eredményét szövegesen is értékelje!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
24
4.2. ábra: Penetrométer (kúp konzisztométer)
4. A mérés végeztével Petri csészében készítse el a gyakorlatvezető által meghatározott
összetételű próbatesteket! (Próbatestenként 30,0 g alapanyaggal számoljon.)
A próbatestek összetétele:
A próbatest:
1. Adeps solidus compositus 2. Adeps solidus compositus + 30 % Talcum 3. Adeps solidus compositus + 10 % Paraffinum liquidum 4. Adeps solidus compositus + 15 % Paraffinum liquidum + 30 % Talcum
B próbatest:
1. Adeps solidus 2. Adeps solidus + 30 % Talcum 3. Adeps solidus + 10 % Oleylum oleinicum 4. Adeps solidus + 15 % Oleylum oleinicum + 30 % Talcum
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
25
Jegyzőkönyv 4. Kúpalapanyagok konzisztencia vizsgálata – Törési szilárdság
és kúpos folyáspont meghatározása
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Törési szilárdság meghatározása
A vizsgált sorozat betűjele: ..........................................................
1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 5. mérés Átlag Kúp
jelzése Tömeg
(g)
F
(N)
Tömeg
(g)
F
(N)
Tömeg
(g)
F
(N)
Tömeg
(g)
F
(N)
Tömeg
(g)
F
(N)
Tömeg
(g)
F
(N)
......../ 1
......../ 2
......../ 3
......../ 4
2. Kúpos folyáspont meghatározása
Kúp
jelzése ....... / 1 ....... / 2 ....... / 3 ....... / 4
Mérés Benyomó-
dás (cm)
Fp
(N/cm2)
Benyomó-
dás (cm)
Fp
(N/cm2)
Benyomó-
dás (cm)
Fp
(N/cm2)
Benyomó-
dás (cm)
Fp
(N/cm2)
1.
2.
3.
4.
5.
átlag
3. Szöveges értékelés
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
26
II. Gyógyszerformák vizsgálata
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
27
5. Cseppre adagolt gyógyszerformák csepptömegének
meghatározása
Bevezetés
Számos olyan gyógyszerkészítmény ismert, amelynek adagolása cseppre történik. A Ph.
Hg. VIII. az alábbi gyógyszerformákat említi ebben a körben:
– Bevételre szánt (orális), folyékony gyógyszerkészítmények: Bevételre szánt cseppek
– Fülészeti gyógyszerkészítmények: Fülcseppek
– Orrüregben alkalmazott (nazális) gyógyszerkészítmények: Orrcseppek
– Szájnyálkahártyán alkalmazott gyógyszerkészítmények: Szájnyálkahártyán alkalmazott
cseppek
– Szemészeti gyógyszerkészítmények: Szemcseppek
A cseppek lehetnek oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyeket megfelelő eszköz
segítségével kis térfogatokban, pl. cseppekben adagolnak.
A Ph. Hg. VIII. gyógyszerforma vizsgálatai csak a bevételre szánt cseppek esetében
rendelkezik külön a cseppek adagolása és az adagolás egységességével kapcsolatban magában
a gyógyszerforma cikkelyében (Ph. Hg. VIII., 2985). Egyéb cseppre adagolt gyógyszerformák
esetében nincs a cseppformával kapcsolatos vizsgálati módszer.
A csepp tömegét a gyógyszerkészítményben jelenlévő segédanyagok módosíthatják. A
cseppentőből kicseppenő csepp tömege (m) függ a cseppentő külső átmérőjétől (d) és a
folyadék felületi feszültségétől (γ) (Tate 1864):
g
d=m xγπ ⋅⋅ (1)
ahol m a csepp tömege g-ban, d a cseppentő átmérője cm-ben, π = 3,14, g = 981 cm·s-2, γx a
felületi feszültség (mN/m).
A csepp tömegét a fenti tényezőkön kívül befolyásolja még: a cseppentő felület kiképzése,
a cseppentés gyorsasága, a cseppentő eszköz tartásmódja, a cseppentő szilárd felülete és a
folyadék között érvényesülő erő (pl. adhézió, nedvesedés).
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
28
A cseppszámra adagolt oldat esetén a hatóanyag adagjának ellenőrzése során figyelembe
kell venni a folyadék cseppszámát és a csepp tömegét is. A cseppszám megmutatja, hogy 1 g
oldatból hány cseppet lehet kialakítani adott cseppentővel (normál cseppentővel) (5.1. ábra).
Mind a csepptömeg, mind pedig a cseppszám változik a folyadék felületi feszültségének
változásával.
5.1. ábra: Normál cseppentő
Vizsgálat menete
A feladat célja cseppszámra adagolt gyógyszerforma csepptömegének vizsgálata a felületi
feszültség különböző segédanyagokkal történő változtatásának hatására.
A desztillált víz és a különböző segédanyag tartalmú folyadék csepptömege arányos a
folyadékok felületi feszültségével és cseppszámával a következő összefüggés alapján:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
29
γγ
x
v
x
v =mm (2)
ahol mv a tisztított víz csepptömege (g), mx a vizsgált oldat csepptömege (g), γv a tisztított víz
(Aqua purificata) felületi feszültsége (mN/m), γx a vizsgált oldat felületi feszültsége (mN/m).
1 g folyadékból képzett cseppek száma a felületi feszültséggel fordítottan arányos. Mivel a
víz felületi feszültsége ismert, (20 °C-on 73 mN/m), mv és mx kísérletileg meghatározható, így
γx számolható:
73mm=
v
xx ⋅γ (3)
Feladatok
1. Készítse el az alábbi összetételű oldatok közül a gyakorlatvezető által megadott két
oldatsorozatot!
Komponensek A/1 A/2 A/3 A/4 A/5 B/1 B/2 B/3 B/4 B/5
Alcoholum 96% (g) 1,5 3,0 4,5 6,0 7,5 – – – – –
Mucilago methylcellulosi (g) - - - - - 0,75 1,5 2,25 3,0 3,75
Aqua purificata (ad g) 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15
Komponensek C/1 C/2 C/3 C/4 C/5 D/1 D/2 D/3 D/4 D/5
Polysorbatum 20 (g) 0,15 0,45 0,75 1,05 1,35 – – – – –
Tinctura aromatica (g) – – – – – 1 2 3 4 5
Aqua purificata (ad g) 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15
2. Mérje meg az elkészített oldatok, valamint az üres desztillált víz cseppszámát a
mellékelt cseppentővel! Tíz párhuzamos mérést végezzen!
3. Töltse ki a megadott táblázatot. Számolja ki γx értékeit. Az adatokat statisztikailag
értékelje. (Számoljon szórást, relatív szórást, Ph. Hg. VIII. 2.9.40-2 táblázat képletei
alapján)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
30
4. Ábrázolja a mért csepptömeg-értékeket a vizsgált segédanyagok koncentrációjának
függvényében milliméterpapíron. Hogyan változik az oldatok felületi feszültsége a
segédanyag koncentrációjával?
5. Ha 15 g segédanyagmentes vizes oldat 0,30 g kodein-hidroklorid-dihidrátot tartalmaz,
hogyan változik az egy cseppben található kodein-hidroklorid-dihidrát mennyisége az
alkalmazott segédanyagok koncentrációjával? Töltse ki a megadott táblázatot! Értékelje
a feladatot!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
31
Jegyzőkönyv 5. Cseppre adagolt gyógyszerformák csepptömegének meghatározása
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Töltse ki a megadott táblázatot! Számolja ki γx értékeit! Az adatokat statisztikailag
értékelje (számoljon szórást, relatív szórást)!
A felhasznált segédanyag neve: .....................................................
Mérések száma Víz
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. átlag
szórás relatív szórás
Csepptömeg (cg) γ (mN/m)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
32
A felhasznált segédanyag neve: .....................................................
Mérések száma .......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
.......... oldat
cseppszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. átlag
szórás relatív szórás
Csepptömeg (cg) γ (mN/m)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
33
2. Ábrázolja a mért csepptömeg-értékeket az alkalmazott segédanyagok koncentrációjának
függvényében milliméterpapíron. Hogyan változik az oldatok felületi feszültsége a
segédanyag koncentrációjával?
A felhasznált segédanyag neve: .....................................................
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
34
A felhasznált segédanyag neve: .....................................................
3. Töltse ki a gyakorlatvezető által előzetesen megadott, készítendő összetételnek
megfelelő táblázatot, értékelje a feladatot!
Alkohol koncentráció
(m/m %)
Kodein-hidroklorid-
dihidrát mennyisége egy
cseppben (mg)
Metil-cellulóz nyák koncentráció
(m/m %)
Kodein-hidroklorid-
dihidrát mennyisége egy
cseppben (mg)
10 5
20 10
30 15
40 20
50 25
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
35
Poliszorbat 20 koncentráció
(m/m %)
Kodein-hidroklorid-
dihidrát mennyisége egy
cseppben (mg)
Tinctura aromatica koncentráció
(m/m %)
Kodein-hidroklorid-
dihidrát mennyisége egy
cseppben (mg)
1 6,6
3 13,3
5 20,0
7 26,7
9 33,3
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
36
6. Dextrán infúzió viszkozitásának és a dextrán átlagos
molekulatömegének meghatározása
Bevezetés
A makromolekulás vegyületek eredetük, ill. előállításuk alapján lehetnek természetes
eredetűek (pl. keményítő, zselatin, stb.), félszintetikusak (pl. dextrán, cellulóz-származékok)
vagy szintetikusak (pl. poli(vinil-alkohol), polietilénglikol, stb.). A makromolekulák alakja
szerint megkülönböztetünk gömb alakú és lineáris makromolekulákat. Az oldott
makromolekulás anyag eredeti struktúrája és koncentrációja alapvetően befolyásolja a
keletkezett kolloid oldat tulajdonságait, amelyek közül igen fontos a folyási viselkedés. A
fonalszerű makromolekulák a tér minden irányában rendezetlenül helyezkednek el, vagy akár
egymáshoz is tapadhatnak, ami a viszkozitás szempontjából meghatározó.
A dextránt szacharózból a Leuconostoc mesenteroides baktériumtörzzsel, illetve annak
altörzseivel történő fermentációjával állítják elő hidrolízissel és frakcionálással. A Ph. Hg.
VIII.-ban 4 különböző átlagos relatív tömeggel rendelkező dextrán hivatalos. Gyógyászati
célra legelőnyösebb a 30 000 - 80 000 molekulatömegű frakció alkalmazása, mert ennek a
legkisebb a káros mellékhatása. A plazmapótszerként használt dextránnal szemben
követelmény, hogy viszkozitása legyen állandó és közel megegyező a vérplazma
viszkozitásával, továbbá molekulatömege a tárolás során, ill. sterilezés alatt ne változzon.
Az alkalmazott oldatból egyszerű fizikai vizsgálatokkal lehetőségünk van meghatározni a
dextrán átlagos molekulatömegét.
Feladat
A dextrán oldat sűrűségének és dinamikai viszkozitásának meghatározása, a kapott
eredményekből egy képlet alkalmazásával a dextrán átlagos molekulatömegének kiszámítása.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
37
1. Sűrűség meghatározása
Eszköz: piknométer
A folyadék sűrűségének meghatározásához 10,00 ml térfogatú piknométert használunk. Az
üres, száraz piknométer tömegét analitikai mérlegen megmérjük, majd a kb. 20 °C
hőmérsékletű vizsgálandó folyadékkal úgy töltjük meg, hogy a folyadék meniszkusza
valamivel a körkörös jel alatt legyen. Ezután a piknométert 20 ± 0,1 °C hőmérsékletű
vízfürdőbe állítjuk. A piknométert 10 perc elteltével, de még a vízfürdőben pipettával úgy
töltjük pontosan jelig, hogy a meniszkusz legalsó pontja éppen érintse a körkörös jelet. A
piknométer nyakát belül a körkörös jel fölött szükség esetén szűrőpapírcsíkkal kiszárítjuk, és
dugójával lezárjuk.
A piknométert a vízfürdőből kivéve gondosan szárazra töröljük, 10 percre a
mérlegszekrénybe állítjuk, majd tömegét megmérjük. A folyadékkal telt piknométer és az
üres piknométer tömegének különbsége adja a lombikba férő folyadék tömegét (mf).
Ezután a piknométert kiürítve gondosan kimossuk, kb. 20 °C hőmérsékletű vízzel; majd a
már leírt módon vízzel megtöltjük, és a víz tömegét (mv) is meghatározzuk.
A folyadék tömegének (mf) és a víz azonos módon mért tömegének (mv) a hányadosából
(mf/mv) a sűrűséget 20 °C-ra (ρ20 °C) az alábbi képlet alapján számoljuk ki:
0012,0997003,020 +⋅=°v
fC m
mρ (1)
A kiszámolt sűrűség értéket 3 tizedesre kerekítve adjuk meg.
2. A viszkozitás meghatározása
Eszköz: Ostwald-Fenske 5-ös jelű kapilláris viszkoziméter (6.1. ábra)
A Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Hg. VIII., 2.2.9.) a kapilláris viszkoziméterrel történő
viszkozitás meghatározásra a következőket írja elő:
– hacsak más előírás nincs, a kapilláris viszkoziméterrel történő viszkozitás-
meghatározást 20 ± 0,1 °C-on végezzük;
– azt az időt, amely a folyadék felszínének a felső jeltől az alsó jelig jutásához szükséges,
1/5 másodperc pontossággal, stopperórával mérjük;
– az eredmény csak abban az esetben értékelhető, ha két egymást követő mérés
eredménye legfeljebb 1%-kal tér el egymástól;
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
38
– a vizsgálandó folyadék átfolyási idejének legalább három mérés átlagát tekintjük.
6.1. ábra: Kapilláris viszkoziméter
A dextrán infúziót izotóniás nátrium-klorid-oldattal 0,6 % töménységűre hígítjuk. Ezután
Ostwald-Fenske 5-ös jelű kapillár-viszkoziméter segítségével 20 ± 0,1 °C-on megmérjük a
hígított infúzió viszkozitását.
A viszkozitás meghatározásához a kapillár-viszkoziméter adott hosszúságú és átmérőjű
kapillárisában a vizsgálandó folyadék meghatározott térfogatának átfolyási idejét mérjük. A
mérésekhez hitelesített kapillár-viszkozimétert használunk. A vizsgálandó anyag, vagy az
előírt töménységű oldata várható viszkozitásának megfelelően a sorozatból kiválasztott
kapillár-viszkozimétert ± 0,1 °C-nyi pontossággal állandó hőmérsékleten tartott fürdőbe
helyezzük. A fürdő mérete olyan legyen, hogy a viszkoziméterben lévő vizsgálandó anyag a
vizsgálat egész ideje alatt a fürdő folyadék felszíne alatt legalább 20 mm-re helyezkedjen el,
és a fürdő aljától is legalább 20 mm távolság maradjon.
A termosztát megtöltéséhez vizet használunk. Méréskor a hőmérő higanyzsákjának közepe
a mérőkapilláris közepével essen egy magasságba. Az átfolyási idő mérése stopperrel
történik.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
39
A gondosan zsírtalanított, kimosott és kiszárított viszkoziméterbe a vizsgálandó folyadékot
buborékmentesen juttatjuk. A vizsgált folyadékmennyiség kb. háromnegyed részéig töltse
meg a vastag csövön lévő gömb alakú tartályt. A viszkozimétert úgy helyezzük a fürdőbe,
hogy a nyílásban végződő szárrészek függőlegesen álljanak. A mérést csak akkor lehet
elkezdeni, ha a vizsgálandó anyag a fürdő hőmérsékletét már átvette (kb. a bemerítéstől
számított 10 perc). Ez idő eltelte után a vizsgálandó folyadékot a gumicsövön át megszívatva
a mérőkapilláris fölötti kettős gömb között levő körkörös jel fölé szívjuk, majd a szívást
megszüntetjük. Az órát akkor indítjuk meg, amikor a süllyedő folyadék felszíne eléri a két
gömb közötti körkörös jelet, és akkor állítjuk meg, amikor a kapilláris feletti körkörös jelhez
ér. Az így mért idő az átfolyási idő (t). Az átfolyási időt legalább 5-ször mérjük meg, és az
eredmény kiszámolásakor csak azokat az átfolyási időket vesszük figyelembe, melyek már
nem mutatnak egyirányú eltérést, és egymástól legfeljebb csak ± 0,5 %-kal térnek el. A
vizsgált anyag dinamikai viszkozitását az alábbi összefüggés alapján számoljuk ki:
tk CC ⋅⋅= °° 2020 ρη (2)
ahol η20°C dinamikai viszkozitás mPa·s-ban (=cP-ban) 20,0 °C-on, k a műszer állandója
20,0 °C-on (a hitelesítési bizonyítvány szerint: 8,65 °C·10-4 mm2/s2), t az átfolyási idő
középértéke másodpercekben (s), ρ20°C a vizsgált anyag sűrűsége 20,0 °C-on g/ml-ben
(korábbi vizsgálatnál megállapított érték).
A kapott eredmények alapján az átlagos molekulatömeg a következő képlet alapján
meghatározható:
awMk ⋅=η (3)
ahol η az oldat dinamikai viszkozitása, k állandó (9,78·10-4), a a kitevő (0,5), Mw átlagos
molekulatömeg.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
40
Jegyzőkönyv 6. Dextrán infúzió viszkozitásának és a dextrán átlagos molekulatömegének
meghatározása
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Készítsen 50 ml 0,9 %-os NaCl-oldatot. Mennyi NaCl-ot kell az oldat készítéséhez
használnia? .................................... g
2. Határozza meg a dextrán infúzió sűrűségét piknométer segítségével a Magyar
Gyógyszerkönyv alapján, három párhuzamos méréssel és töltse ki a táblázatot!
Piknométer száma Piknométer tömege üresen (g) Piknométer tömege vízzel (g) Piknométer tömege dextrán infúzióval (g) Víz tömege (g) Dextrán infúzió tömege (g) Sűrűség (g/cm3)Sűrűség átlaga (három tizedesre kerekítve)
3. Határozza meg a hígított dextrán infúzió dinamikai viszkozitását a Magyar
Gyógyszerkönyv szerint módosított Ostwald-Fenske kapillár-viszkoziméter
segítségével, öt párhuzamos méréssel! Az eredményeket a táblázatban tüntesse fel!
Mérés száma Átfolyási idő (s) Átfolyási idő átlaga (s) Viszkozitás (mPa·s)
1. 2. 3. 4. 5.
4. Számolja ki a leírásban megadott képlet alapján a dextrán infúzió átlagos
molekulatömegét! A dextrán átlagos molekulatömege: ............................................
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
41
7. Emulziók vizsgálata
Bevezetés
Az emulziók termodinamikai szempontból instabil rendszerek. Ennek oka a diszpergált
részecskék nagy fajlagos felülete. Emulgeált állapotról addig beszélhetünk, amíg a
folyadékcseppeket elválasztó határrétegek megtartják szerkezetüket. Az emulziók
stabilitásánál fontos szempont tehát a diszperzitásfok állandósága, mivel a cseppméret-
eloszlástól függően az emulziók – az idő függvényében – fölöződhetnek. A fölöződött vagy
flokkulált cseppek összefolyásával (koaleszcencia) a cseppméret egyre nő; ez az emulzió
megtöréséhez vezet, majd a diszpergált rész egy összefüggő fázist kezd alkotni, így egy
termodinamikailag kedvezőbb állapot jön létre. Gyógyszergyártási szempontból akkor
tekinthető stabilnak egy emulzió, ha a felhasználásig változatlan, vagy legfeljebb az előírt
határértékeken belül változik a diszperzitásfoka.
Az emulziók stabilitás-vizsgálatánál nagy jelentőséggel bírnak a reológiai tulajdonságok is,
amelyet a következő tényezők határoznak meg: a diszperz fázis, a diszperzióközeg
viszkozitása és az alkalmazott emulgens mennyisége, anyagi minősége. Ha a diszperz fázis
térfogati koncentrációja elég kicsi, akkor a rendszer newtoni vagy ideálviszkózus
folyadékként viselkedik. Ideálviszkózus folyadékok folyásgörbéjét az origóból való kiindulás
jellemzi, továbbá, hogy egy egyenest ad. Pszeudoplasztikus jellegűvé változik a folyás, ha a
térfogati koncentrációt növeljük, ami által a rendszer folyással szembeni ellenállása nő. Az
ilyen tulajdonságú anyagok folyásgörbéje is az origóból indul ki, viszont nem lineáris. A
viszkozitás a nyírófeszültség függvényében változik. Ennek oka az emulgeált cseppek
nyíróerő hatására bekövetkező pillanatszerű és reverzibilis dezaggregálódása, illetve
torzulása. A gyakorlat célja az emulziók jellemző tulajdonságainak vizsgálata a stabilitást
befolyásoló tényezők változtatása esetén.
Feladat
1. Emulziók folyási sajátságainak és viszkozitásának meghatározása
A Magyar Gyógyszerkönyv (Ph. Hg. VIII., 2.2.10.) a rotációs viszkoziméterrel történő
viszkozitás-meghatározására a következő műszertípusokat említi: az orsó-viszkozimétereket,
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
42
a kúp-lemez viszkozimétereket és a koncentrikus hengeres viszkozimétereket. Ez utóbbi
csoportba sorolható a gyakorlaton is használt Anton Paar Rheolab MC 1 Rheometer, amely
esetében a viszkozitás meghatározásához a folyadékot a belső és a külső henger közötti résbe
juttatják. A viszkozitásmérés a belső henger forgatásával (Searle típusú viszkoziméter) vagy a
külső henger forgatásával (Couette típusú viszkoziméter) végezhető.
Eszköz: Anton Paar Rheolab MC 1 Rheometer
Vizsgálat menete
A Z3 jelű mintatartót (7.1. ábra) légmentesen megtöltjük a vizsgálandó emulzióval a belső
jelig. A hengeres mérőfejet felhelyezzük és rögzítjük a rögzítő gyűrű segítségével. A
készüléket üzembe helyezzük a műszerkönyv segítségével és a meghatározott programot
elindítjuk.
7.1. ábra: Anton Paar Rheolab MC 1 Rheometer Z3 jelű mintatartója
2. Spontán elkülönülés meghatározása (a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben nem hivatalos
vizsgáló módszer)
Eszköz: 25,0 ml-es csiszolt dugós mérőhenger
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
43
Vizsgálat menete
Csiszolt dugós mérőhengerbe 25,0 ml emulziót töltünk. A mintát néhányszor összerázzuk.
Az elkülönült és a mérőhenger alján összegyűlt víz térfogatát megállapítjuk meghatározott idő
(1,5 óra) eltelte után.
A szétválás sebességének kiszámolása:
V-VV+V
t1=v
t
t
0
0log (1)
ahol v a szétválás sebessége (ml/óra), t a megfigyelés ideje (óra), Vt a t idő alatt elkülönült
víz térfogata (ml), V0 az emulzió eredeti térfogata (25 ml).
Vizsgálandó összetételek:
Anyagok I. II. III. IV. V.
Paraffinum liquidum 10,0 g 30,0 g 60,0 g 30,0 g 30,0 g
Aqua purificata 68,0 g 48,0 g 8,0 g 47,0 g 49,5 g
Polysorbatum 20 2,0 g 2,0 g 2,0 g 3,0 g 0,5 g
Mucilago methylcellulosi 20,0 g 20,0 g 20,0 g 20,0 g 20,0 g
Eszköz: Mixer keverő (1. fokozat, 1 perc keverési idő)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
44
Jegyzőkönyv 7. Emulziók vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. A diszperz fázis tömegarányának hatása az emulzió tulajdonságaira:
Összetétel Szétválás sebessége Viszkozitás (D = 656 1/s)
II. (10 %)
I. (30 %)
III. (60 %)
Szöveges értékelés:
2. Az emulgens koncentráció hatása az emulzió tulajdonságaira:
Összetétel Szétválás sebessége Viszkozitás (D = 656 1/s)
V. (0,5 %)
I. (2 %)
IV. (3 %)
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
45
3. A vizsgált összetételek reológiai jellemzése (folyási típus meghatározása):
I. II. III. IV. V.
D
(1/s)
α τ
(N/m2)
D
(1/s)
α τ
(N/m2)
D
(1/s)
α τ
(N/m2)
D
(1/s)
α τ
(N/m2)
D
(1/s)
α τ
(N/m2)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
46
4. Ábrázolja és értékelje az összetételek folyásgörbéit!
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
47
8. Szuszpenziók vizsgálata
Bevezetés
A szuszpenziókkal szemben támasztott követelmények közül a két legfontosabb: a
hatóanyag homogén eloszlatásának biztosítása legalább a készítmény összerázása és az adott
dózis kiöntése közti időtartamig, illetve az eltartás során képződött üledék könnyű
rediszpergálhatósága. Az ülepedést meggátolni nem lehet, viszont különféle technológiai
módszerekkel késleltethető. Ilyen lehetőség például a nem oldódó részecske méretének a
csökkentése, vagy a diszperziós közeg viszkozitásának a növelése különféle makromolekulás
anyagokkal (pl. nyákok). A szuszpenziók a képződő üledékük szempontjából lehetnek
flokkuláltak vagy deflokkuláltak. Flokkuláció akkor jön létre, ha a szilárd részecskéken
adszorbeált makromolekulák hídkötésekkel összekapcsolódnak, vagy ha a részecskék
makromolekulával nem borított felületrészei a nagy adhézió következtében összetapadnak. A
flokkulált szuszpenzió üledéke laza és nagy térkitöltésű. Előnye, hogy a képződött
flokkulusok (szemcsehalmazok) könnyen rediszpergálható üledéket képeznek, viszont
gyorsan ülepednek. Ezzel szemben a deflokkulált szuszpenziók üledéke egymáshoz szorosan
illeszkedő szemcsékből áll (ún. cementálódott üledék), emiatt nehezen lehet felrázni, viszont
lassabb az ülepedése.
Tehát a szuszpenziók ülepedése lehet szabad vagy gátolt (lásd. 8.1. és 8.2. ábrák). Szabad
ülepedésről akkor beszélhetünk, ha kellően híg a szuszpenzió, amelyben a részecskék nem
akadályozzák egymást az ülepedés folyamán és egy fokozatosan növekvő térfogatú üledék jön
létre, amelynek a felülúszója zavaros a még lebegő részecskék miatt. Szabad ülepedésre nagy
felezési idő és kis ülepedési sebesség jellemző. A gyógyszer-szuszpenziók esetében azonban
inkább a gátolt ülepedés a jellemző. Ilyenkor a részecskék akadályozzák egymást az
ülepedésben. Ennek oka a részecskék adott térfogatban lévő nagyobb koncentrációja és a
közöttük fellépő kölcsönhatások, továbbá a viszkozitás növelő segédanyag jelenléte. Gátolt
ülepedésre a tiszta felülúszó és az ülepedő részecskék közötti fokozatosan csökkenő fázishatár
jellemző. A gyakorlat célja a flokkulált és deflokkulált szuszpenziók ülepedési folyamatának
jellemzésére szolgáló felezési idő (t1/2) meghatározása, illetve az üledéktérfogat
reszuszpendálhatóságának vizsgálata.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
48
8.1. ábra: Gátolt ülepedésű szuszpenzió
8.2. ábra: Szabad ülepedésű szuszpenzió
Feladat
1. Szuszpenziók ülepedésének vizsgálata (a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben nem
hivatalos vizsgáló módszer)
Eszköz: 25,0 ml-es csiszolt dugós mérőhenger
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
49
Vizsgálat menete
A homogén szuszpenziót csiszoltdugós mérőhengerbe öntjük, és néhányszor összerázzuk.
Megfigyeljük a diszperz rész és a diszperziós közeg elkülönülését. Leolvassuk az
üledékoszlop magasságát a betöltés után 30 percig 5 percenként, majd 75 percig 15
percenként. Ha a szuszpenziót habosan sikerül betölteni a mérőhengerbe, akkor a habréteg
aljától számoljuk a teljes utat.
A felezési idő meghatározása: az üledék oszlop magasságát ábrázoljuk az idő
függvényében. Gátolt ülepedés esetén:
2
l-l-l=l E1/2
00 (1)
Szabad ülepedés esetén:
2l=l E
1/2 (2)
ahol l1/2 „félút” magasság, l0 kiindulási magasság, lE egyensúlyi magasság.
Ábrázolja az üledéktérfogatot az idő függvényében! Az l1/2 értékeket a görbén megjelöljük,
és az időtengelyre vetítjük. Az így kapott érték a felezési idő. A felezési idő
meghatározásakor elfogadható, ha nem az üledékoszlop magasságát, hanem a térfogatát
mérjük. Egyensúlyi magasságnak (lE) illetve egyensúlyi térfogatnak (VE) az utolsó mért
értéket tekintjük.
2. Az üledék rediszpergálhatósága (a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben nem hivatalos
vizsgáló módszer)
Eszköz: reszuszpendáló készülék
Vizsgálat menete
A leülepedett szuszpenziót tartalmazó hengert biztonságosan rögzítjük a mintatartó
állványban. A mérőhengert annyiszor forgatjuk körül, amíg az üledék egyenletesen eloszlik a
közegben. A körülforgatások száma a reszuszpendálási érték. A mérőhenger alján levő
üledéket jobban lehet látni, ha a vizsgálat során a készüléket úgy állítjuk meg, hogy a
mérőhenger szájával lefelé áll (ügyeljünk a mérőhengert záró üvegdugó rögzítésére).
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
50
Vizsgálandó összetételek
Eszköz: Mixer keverő (1. fokozat, 1 perc keverési idő)
A sorozat A/1 A/2 A/3 A/4 Bismuthi subgallas 5,0 g 5,0 g 5,0 g 5,0 g
Natrii dihydrogenophosphas dihydricus
0,0 g 0,5 g 10,0 g 20,0 g
Aqua purificata ad 50,0 g ad 50,0 g ad 50,0 g ad 50,0 g B sorozat B/1 B/2 B/3 B/4
Bismuthi subgallas 5,0 g 5,0 g 5,0 g 5,0 g Mucilago hydroxyaethylcellulosi 0,0 g 0,5 g 10,0 g 20,0 g Aqua purificata ad 50,0 g ad 50,0 g ad 50,0 g ad 50,0 g
Figyelem! Az A sorozat szuszpenzióinak a készítését a nátrium-dihidrogén-foszfát-dihidrát
oldásával kezdje!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
51
Jegyzőkönyv 8. Szuszpenziók vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Üledéktérfogat (ml) vizsgálata az idő függvényében:
Ülepedés ideje (perc) Minta
5 10 15 20 25 30 45 60 75 A/1 A/2 A/3 A/4 B/1 B/2 B/3 B/4
2. Ábrázolja az üledéktérfogatot az idő függvényében (lásd a következő oldalakon)!
Számolja ki és jelölje a grafikonon a felezési időket, az eredményeket írja be a 3. pont
alatti táblázatba!
3. A diszperziós közeg összetétel-változásának hatása a szuszpenziók ülepedésére és az
üledék szerkezetére:
Megjegyzés: 250 fordulat feletti értéknél tekintse a szuszpenziót felrázhatatlannak!
Minta Felezési idő
(perc)
Reszuszpendálási érték
(fordulat) Ülepedés típusa
A/1 A/2 A/3 A/4 B/1 B/2 B/3 B/4
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
52
A sorozat
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
53
B sorozat
A vizsgálatok eredményeit értékelje szövegesen! A tapasztalt jelenségek milyen ok-okozati
összefüggéssel magyarázhatók?
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
54
9. Kenőcsök vizsgálata I. – Cseppenéspont, dermedéspont,
olajszám és vízfelvevő képesség vizsgálata
Bevezetés
Vízmentes kenőcsök fizikai tulajdonságainak meghatározása fontos szempont krémek
tervezése során. A dermedéspont és a cseppenéspont ismerete gyártástechnológiai
szempontból elengedhetetlen. Az olajszám felvilágosítást ad a szilárd és folyékony lipofil
fázis közötti kötéserősségre. A vízfelvevő képesség meghatározásával megismerhető az a
maximális vízmennyiség, amelyet a vízmentes kenőcs emulgeálni képes.
Feladatok
1. Kenőcsök cseppenéspontjának meghatározása
Eszköz: Ubbelohde-hőmérő (Ph. Hg. VIII. 2.2.17.) (9.1. ábra)
9.1. ábra: Ubbelohde-hőmérő
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
55
Vizsgálat menete
A kenőcsöt légbuborékmentesen a vizsgálóedénybe juttatjuk megolvasztás nélkül. Az
edényt a hőmérő végére illesztjük és rögzítjük. A hőmérőt a légfürdőül szolgáló kémcsőbe, és
ezzel együtt a vízfürdőbe helyezzük és rögzítjük. A vízfürdőt a várható cseppenéspontnál
10 ºC-kal alacsonyabb hőfokra melegítjük. Ezután a melegítés sebessége 1 ºC/perc körül
legyen. A cseppenéspont az a hőmérséklet, amelynél a kenőcsből az első csepp lecseppen.
Három mérés eredményét átlagoljuk. A mérések között legfeljebb 3 ºC különbség lehet.
2. Kenőcsök dermedéspontjának meghatározása
Eszköz: forgatott hőmérő (9.2. ábra)
9.2. ábra: Kenőcsök dermedéspontjának meghatározása forgatott hőmérővel
Vizsgálat menete
A hőmérőt egyfuratú parafa dugóval együtt a légfürdőként használt 100 ml-es, széles
nyakú Erlenmeyer-lombikba helyezzük. A vizsgálandó anyagot vízfürdőn kevergetés közben
8-10 ºC-kal a várható dermedési hőmérséklet fölé melegítjük. A hőmérővel együtt
összeállított légfürdőt is ugyanabban a vízfürdőben, azonos hőmérsékleten melegítjük. Ezután
a hőmérőt a dugóval együtt a lombikból kivesszük, és higanyzsákját a megolvasztott anyagba
mártva, abból cseppnyi mennyiséget kiemelünk. A hőmérőt azonnal a lombik légterébe
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
56
visszük, és a lombikkal együtt óvatosan forgatjuk, hogy egy teljes átfordulás kb. 2 másodperc
legyen. Amikor a higanyzsákon függő csepp a hőmérővel együtt először átfordul
(megdermed), a hőmérsékletet leolvassuk. Az észlelt érték a dermedési hőmérséklet. Három
mérés eredményét átlagoljuk.
3. Kenőcsök olajszámának meghatározása (9.3. ábra)
9.3. ábra: Kenőcsök olajszámának meghatározása
Vizsgálat menete
A vízmentes kenőcsöt megolvasztjuk, üvegből készült vizsgáló edénykébe töltjük, és
hagyjuk megdermedni. Az edénykét szélesebb nyílásával lefelé fordítva, 10 x 10 cm-es
szűrőpapírra helyezzük. Az így előkészített vizsgálati anyagot óraüvegre téve 36-37 ºC
hőmérsékleten adott ideig (2 óra) állni hagyjuk. A vizsgálati idő letelte után megmérjük a
papíron keletkezett zsíros folt legkisebb és legnagyobb átmérőjét (mm). A két mérés átlagát
tekintjük az olajszámot jellemző mennyiségnek. Az eredményt 3 párhuzamos mérés átlagából
számoljuk.
Figyelem: a munkát ezzel a meghatározással kezdje!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
57
4. Vízfelvevő képesség vizsgálata
Vizsgálat menete
Pisztillussal együtt cg-nyi pontossággal lemért patendulában 10,00 g meglágyított (35-
40 ºC) alapanyagban először 1,00 g azonos hőmérsékletű vizet emulgeálunk. Az egynemű
kenőcsben a további vízmennyiséget kis részletekben (0,5-1,0 g) emulgeáljuk, újabb
részleteket csak akkor adunk a készítményhez, ha a kenőcs egyneművé vált. A víz
hozzáadását addig folytatjuk, amíg a készítmény már több vizet nem képes emulgeálni. A
kenőcsben már nem emulgeált vizet leöntjük, papírvattával leitatjuk, majd cg-nyi
pontossággal visszamérjük. Három mérést végezzen. A vízfelvevő képesség a kenőcs m %-
ban kifejezett víztartalma.
(%)100⋅−=b
abVf (1)
ahol Vf a felvett víz tömege, a a kenőcs tömege, b a kenőcs és víz együttes tömege.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
58
Jegyzőkönyv 9. Kenőcsök vizsgálata I. – Cseppenéspont, dermedéspont, olajszám és vízfelvevő
képesség vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. A cseppenéspont, dermedéspont, olajszám és vízfelvevő képesség mérésének eredményeit
foglalja táblázatba, számolja ki az eredmények átlagát! Adjon szöveges értékelést!
Kenőcs 1 neve: ................................................................
Kenőcs 2 neve: ................................................................
Kenőcs 3 neve: ................................................................
Vizsgálat Kenőcs I. Kenőcs II. Kenőcs III.
1.
2.
3. Cseppenéspont (°C)
átlag
1.
2.
3. Dermedéspont (°C)
átlag
1.
2.
3. Olajszám (mm)
átlag
1.
2.
3. Vízfelvevő képesség (%)
átlag
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
59
10. Kenőcsök vizsgálata II. – Lemoshatóság és reológiai
tulajdonságok vizsgálata
Bevezetés
A bőrfelületen alkalmazott kenőcsök, krémek esetében igen fontos annak ismerete, hogy a
bőrfelületre felvitt kenőcsfilm vízzel érintkezve milyen mértékben képes a bőrfelületen
maradni. Különösen fontos ennek ismerete bőrvédő krémek esetében. A vizsgálat célja a
reológiai paraméterek meghatározása mellett annak modellezése, hogy egyes FoNo-s, ill.
gyógyszerkönyvi készítmények lemoshatóság szempontjából mennyire felelnek meg
alkalmazási céljuknak.
Feladatok
1. Határozza meg a kapott krémek lemoshatósági koefficiensét!
Vizsgálat menete
Adott mélységű vályulatot tartalmazó műanyag lapra (100 x 50 x 1 mm) a vizsgálandó
krémből vékony filmréteget viszünk fel. A kenőcsrétegre bürettából 50 ml desztillált vizet
csepegtetünk folyamatosan. A csepegtetés befejezése után a műanyag lapot megtöröljük és
milliméterpapírra helyezzük. Megállapítjuk, hogy az 50 ml desztillált víz hány mm2 területet
mosott le a kenőcsfilmből. Ennek ismeretében számoljuk ki a lemoshatósági koefficiens (K)
értékét három párhuzamos mérés átlagából, az alábbi képlet segítségével:
VFK = (1)
ahol F a lemosott kenőcsfilm területe mm2-ben, V a vizsgálathoz használt víz térfogata ml-ben
(10.1. ábra).
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
60
10.1. ábra: Lemoshatósági koefficiens meghatározása
2. Vegye fel reométerrel és ábrázolja a három, különböző víztartalmú (10-80 %)
Unguentum emulsificans anionicum kenőcs folyásgörbéit (0,1-100 1/s)! Mérési
eredményeit foglalja külön-külön táblázatba!
A készülék mérőtartályát megtöltjük a vizsgálandó kenőccsel. A sebesség-gradienst (D)
növeljük 0,1-100 1/s tartományban 12 pont felvételével. A nyírófeszültséget növekvő, illetve
csökkenő sebesség-gradiensekhez vesszük fel. Az eredmények alapján szerkessze meg a
kenőcsök folyásgörbéit!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
61
Jegyzőkönyv 10. Kenőcsök vizsgálata II. – Lemoshatóság és reológiai tulajdonságok vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Határozza meg a kapott krémek lemoshatósági koefficiensét, és töltse ki a táblázatot!
Mérés Krém 1: ..................................................... Krém 2: .....................................................
1.
2.
3.
átlag
2. Különböző víztartalmú Unguentum emulsificans anionicum kenőcsök reológiai mérése.
Jelölje a kenőcs víztartalmát!
Víztartalom: ...........................................
Sebesség
fokozat
D
(1/s) α „oda”
τ „oda”
(N/m2)α „vissza”
τ „vissza”
(N/m2)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
62
Víztartalom: ...........................................
Sebesség
fokozat
D
(1/s) α „oda”
τ „oda”
(N/m2)α „vissza”
τ „vissza”
(N/m2)
Víztartalom: ...........................................
Sebesség
fokozat
D
(1/s) α „oda”
τ „oda”
(N/m2)α „vissza”
τ „vissza”
(N/m2)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
63
3. Ábrázolja a különböző víztartalmú Unguentum emulsificans anionicum kenőcsök
folyásgörbéit (τ–D), és értékelje a reogramokat!
Adjon szöveges értékelést!
1. A lemoshatósági koefficiens és az alkalmazás célja közötti kapcsolat.
2. A reogramok értékelése.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
64
11. Kenőcsök vizsgálata III. – Konzisztencia jellemzése
viszkozitás, szétterülő- és tapadóképesség vizsgálatával
Bevezetés
Kenőcsök konzisztenciájának ismerete mind gyártástechnológiai, mind felhasználás
szempontjából fontos. A viszkozitásmérés mellett a szétterülő- és tapadóképesség információt
ad a készítmény bőrön való alkalmazhatóságáról.
Feladatok
1. Viszkozitásmérés
Eszköz: rotációs viszkoziméter
Vizsgálat menete
A készülék mérőtartályát megtöltjük a vizsgálandó kenőccsel. A sebesség-gradienst (D)
növeljük 0,1-100 1/s tartományban 12 pont felvételével. A nyírófeszültséget növekvő, illetve
csökkenő sebesség-gradiensekhez vesszük fel. Az eredmények alapján szerkessze meg a
kenőcsök folyás- és viszkozitás-görbéit!
2. Kenőcsök szétterülő-képességének jellemzése
Eszköz: extenzométer
Vizsgálat menete
Üveglapra a megjelölt 1 cm átmérőjű körbe egyenletesen 1,0 g kenőcsöt juttatunk. Az
üveglapot mm beosztású papírlapra helyezzük, és egy azonos nagyságú üveglappal lefedjük. 1
perc terhelés után a milliméterpapír segítségével leolvassuk a keletkezett kenőcsfolt
átmérőjének nagyságát két egymásra merőleges irányban. Az átmérő átlagával számolja ki a
kenőcsfolt területét. A rendszert a kenőcsfolt középpontjába helyezett 10, 20, 50, 100, 200 és
500 g tömegű súllyal terheljük. A kenőcsfolt átmérőjét minden esetben 1 perc után állapítjuk
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
65
meg. Három párhuzamos mérés eredményét értékeljük két különböző vizsgálandó kenőcs
esetében (11.1 ábra).
11.1. ábra: Kenőcsök szétterülő-képességének vizsgálata
Szétterülő-képesség jellemzése:
4
2 π⋅= dA (1)
ahol A a kenőcsfolt területe, d az egymásra merőleges irányban leolvasott kenőcsfolt átmérő
átlaga.
3. Kenőcsök tapadóképességének vizsgálata.
Eszköz: állványos tapadóképesség-vizsgáló berendezés
Vizsgálat menete
A kenőcsmintából 0,10 g-ot lemérünk, és maradék nélkül az alsó fedőlemez közepére
visszük. A felső üveglappal lefedjük, a rendszert 1 percig 1 kg tömeggel terheljük annak
érdekében, hogy a lemezek között egyenletes kenőcsfilm jöjjön létre. Az oldalirányú
húzóerővel szembeni ellenállást határozzuk meg. Mérjük a lemezek elcsúszási idejét a
terhelés függvényében (11.2. ábra). Végezzen öt párhuzamos mérést!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
66
11.2. ábra: Kenőcsök tapadóképességének vizsgálata
A gyakorlat során az alábbi készítmények közül kettőt vizsgálunk:
I. Vaselinum album
II. Pasta zinci oxydata
III. Unguentum emulsificans nonionicum
IV. Unguentum hydrophylicum nonionicum
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
67
Jegyzőkönyv 11. Kenőcsök vizsgálata III. – Konzisztencia jellemzése viszkozitás, szétterülő- és
tapadóképesség vizsgálatával
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
A vizsgált készítmények neve
Kenőcs 1: .........................................................
Kenőcs 2: .........................................................
1. Reológiai mérési eredmények
Kenőcs 1
Sebesség
fokozat
D
(1/s)
α „oda” τ „oda”
(N/m2)
η „oda”
(Pa·s)
α „vissza” τ „vissza”
(N/m2)
η „vissza”
(Pa·s)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
68
Kenőcs 2
Sebesség
fokozat
D
(1/s)
α „oda” τ „oda”
(N/m2)
η „oda”
(Pa·s)
α „vissza” τ „vissza”
(N/m2)
η „vissza”
(Pa·s)
2. Foglalja táblázatba a szétterülő-képesség értékeket!
Terhelés (g) Összetétel Szétterülő
képesség 0 10 20 50 100 200 500
1.
2.
3.
d átlag (cm)
Kenőcs 1
terület (cm2)
1.
2.
3.
d átlag (cm)
Kenőcs 2
terület (cm2)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
69
3. Foglalja táblázatba a tapadóképesség értékeket, számolja ki a szórást és relatív szórást a
párhuzamos mérések esetén! Ha a csúszási idő több mint 180 másodperc, tekintse
végtelennek!
Terhelés (g) Összetétel Csúszási idő
(s) 1 5 10 15 20 25 30
1.
2.
3.
4.
5.
átlag
szórás
Kenőcs 1
relatív szórás
1.
2.
3.
4.
5.
átlag
szórás
Kenőcs 2
relatív szórás
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
70
4. Ábrázolja a két összetétel folyás- (τ–D) és viszkozitás-görbéjét (η–D)!
Folyásgörbék
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
71
Viszkozitás-görbék
5. Milyen folyási típusba sorolhatók a kenőcsök?
Kenőcs 1 folyási típusa: ...........................................................................
Kenőcs 2 folyási típusa: ...........................................................................
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
72
12. Tabletták folyadékfelvételének vizsgálata
Bevezetés
Az oldószerhez való affinitás – ami a polimer által felvett folyadék mennyiségével és a
folyadékfelvétel sebességével jellemezhető kvantitatív módon – fontos elővizsgálat a
makromolekula technológiai felhasználhatóságát illetően, granulálás és pelletezés során.
Ugyancsak fontos ez a tulajdonság a tabletták és granulátumok dezintegrációs folyamatai
szempontjából is. Gyógyszertechnológiai szempontból az a polimer tekinthető ideálisnak,
amely gyorsan duzzad, és nagy mennyiségű folyadékot képes felvenni.
Tabletták folyadékokhoz való affinitásának mérésére, ill. e jelenség kvantitatív
jellemzésére szolgál az ún. Enslin-szám meghatározása. Az Enslin-szám 1 g szilárd anyag
által megkötött folyadék mennyisége, amelyet a szemcsehalmaz / tabletta adott idő alatt vesz
fel. Ez az eljárás sem a hazai, sem külföldi gyógyszerkönyvekben nem hivatalos, de fontos
részét képezi a preformulációs vizsgálatoknak.
A tabletta által felszívott folyadék térfogata (V) és a vizsgálat ideje (t) között az alábbi
tapasztalati összefüggést állapították meg:
tm+V=V 0 ⋅ (1)
ahol V0 a 0 időpillanatban felszívott folyadék térfogata. Amennyiben a felvett víz
mennyiségét az idő négyzetgyökének függvényében ábrázoljuk, egyenest kapunk. Az egyenes
meredeksége (m) adja a folyadékfelvétel sebességi állandóját.
Feladat
1. Vizsgálja meg a gyakorlatvezető által megjelölt kétféle összetételű tabletta
folyadékfelvételét! Az adatokat foglalja táblázatba!
Eszköz
A folyadékfelvétel meghatározásához az ábrán bemutatott készüléket használjuk (12.1.
ábra). A készülék a következő részekből áll: megfelelő pórusméretű üvegszűrő, amelybe a
vizsgálandó anyagot helyezzük, a szűrővel összeköttetésben álló pipetta, amely lehetővé teszi,
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
73
hogy a tabletta által a szűrőn át felszívott folyadék mennyiségét kvantitatív módon mérni
tudjuk. A felszívott folyadékmennyiség elsősorban attól függ, hogy milyen a vizsgált anyag
affinitása a folyadékhoz, de természetesen az eredmény függ a kísérleti berendezés
felépítésétől is. Például a szűrő pórusmérete, a pipetta elhelyezése, ill. a szűrőre helyezett
tabletta tömege és átmérője is befolyásolja a kapott eredményt. Amennyiben azonos vizsgálati
körülményeket teremtünk, az adatok jól összehasonlíthatók, és a különböző összetételű
tabletták folyadékfelvétele kvantitatív módon jellemezhető.
12.1. ábra: Enslin-szám meghatározó készülék
(1 – tabletta; 2 – szűrőpapír; 3 – G szűrő; 4 – pipetta)
A vizsgálat menete
Állítsa össze az Enslin készüléket. A pipettát – a szűrőn keresztül – teleszívjuk vizsgálati
folyadékkal (ha más előírás nincs, desztillált vízzel), és úgy helyezzük el, hogy az üvegszűrő
és a pipetta azonos síkban legyen. Készítsen az üvegszűrő területénél kissé nagyobb
szűrőpapírt, és úgy helyezze el a felületén, hogy hézagmentesen érintkezzen. Állítsa a
folyadék nívót nullára. Ezután a feladatban előírt tablettát koncentrikusan helyezze a
szűrőpapírra, és haladéktalanul kezdje meg az időmérést.
A feladat végrehajtásakor a következőkre ügyeljen:
– a pipetta megtöltése buborékmentes legyen;
– a szűrőpapír jól simuljon az üvegszűrőhöz.
Határozza meg a felszívott víz térfogatát 10, 20, 30 másodperc, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8 és 10 perc
idő után. A vizsgálat befejeztével a szilárd anyagot a szűrőpapírral együtt távolítsa el.
Végezzen három párhuzamos mérést.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
74
2. Az átlagból számítsa ki a tabletták Enslin-számát!
3. Szerkessze meg a )(tfV = és a )( tfV = függvényeket! Az utóbbi függvényből
számítsa ki a folyamat sebességi állandóját (m), a függvény iránytangensét!
4. Hasonlítsa össze a különböző összetételű tabletták vízhez való affinitását! Keressen
magyarázatot arra, hogy mi lehet az oka a tabletták Enslin-száma közötti különbségnek!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
75
Jegyzőkönyv 12. Tabletták folyadékfelvételének vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Vizsgálja meg a gyakorlatvezető által megjelölt kétféle összetételű tabletta
folyadékfelvételét! Az adatokat foglalja táblázatba!
2. Az átlagból számítsa ki a tabletták Enslin-számát!
Tabletta 1 neve: .................................................. Átlagos tömege: ............................(g)
Tabletta 2 neve: .................................................. Átlagos tömege: ............................(g)
Minta Idő (s) 10 20 30 60 120 180 240 300 360 480 600
1. (ml)
2. (ml)
3. (ml)
átlag (ml)
1.
Enslin szám
1. (ml)
2. (ml)
3. (ml)
átlag (ml)
2.
Enslin szám
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
76
3. Szerkessze meg a )(tfV = függvényt!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
77
3. Szerkessze meg a )( tfV = függvényt! Számítsa ki a folyamat sebességi állandóját
(m), a függvény iránytangensét!
Minta m
Tabletta 1
Tabletta 2
4. Hasonlítsa össze a különböző összetételű tabletták vízhez való affinitását! Keressen
magyarázatot arra, hogy mi lehet az oka a tabletták Enslin-száma közötti különbségnek!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
78
13. Tabletták vizsgálata
Bevezetés
A tabletták előállítása során biztosítani kell, hogy a gyógyszerforma megfeleljen a
technológiai dokumentációban leírt követelményeknek. Ezek részben a Ph. Hg. VIII-ban
előírt vizsgálatok, de lehetnek más, a dokumentációban szereplő egyéb vizsgálatok is. Ilyen
pl. a tabletták geometriai paramétereinek ellenőrzése, ami az automata csomagológépek
beállítása szempontjából fontos. E vizsgálatok célja tehát a tabletták minősítése néhány fontos
vizsgálat alapján.
A Magyar Gyógyszerkönyv a következő előírásokat tartalmazza a bevont és bevonatlan
tabletták tömegének egységességére vonatkozóan (Ph. Hg. VIII., 2.9.5.):
Tabletta tömeg Megengedett eltérés
< 80 mg ± 10,0 %
80 – 250 mg ± 7,5 %
> 250 mg ± 5,0 %
Nagyobb mértékben legfeljebb 2 egyedi tömeg térhet el, a megadott érték kétszeresét pedig
egyetlen egyedi tömeg átlagtól való eltérése sem haladhatja meg.
A Magyar Gyógyszerkönyv szerint a tablettáknak meg kell felelniük az adagolási
egységek egységessége vizsgálatban leírt követelményeknek is (Ph. Hg. VIII., 2.9.40.). Az
adagolási egységek egységessége megjelölés az egyes adagolási egységek egymáshoz
viszonyított hatóanyagtartalmának egységességi fokát fejezi ki, amelynek bizonyítására
kétféle vizsgálati módszer között választhatunk: vagy a hatóanyag-tartalom egységességét
vagy a tömegingadozást határozzuk meg. A hatóanyagtartalom egységességének
meghatározásához tíz egység tartalmi meghatározását végezzük el egyenként, megfelelő analitikai
módszerrel. A tömegingadozás vizsgálathoz tíz tablettát egyenként, pontosan lemérünk. Az egyedi
tabletták tömegéből és a tartalmi meghatározás eredményéből egyenként kiszámítjuk a tabletták
hatóanyagtartalmát a feliraton feltüntetett érték százalékában kifejezve.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
79
Azon tabletták esetében, amelyek hatóanyagtartalma 25 mg vagy ennél több, és az
adagolási egység össztömegének legalább 25 %-át kitevő hatóanyagot tartalmaznak, a
tömegingadozás vizsgálatot alkalmazhatjuk. A hatóanyag-tartalom egységessége vizsgálat
minden esetben alkalmazható módszer. Az adagolási egységek egységessége követelményei
abban az esetben teljesülnek, ha az első tíz adagolási egységből számított elfogadási érték L1,
vagy ennél kisebb. Ha ennél nagyobb, akkor megvizsgálunk további húsz adagolási egységet
és ismét kiszámítjuk az elfogadási értéket. A követelmények abban az esetben teljesülnek, ha
a harminc adagolási egységre számított végső elfogadási érték L1 vagy ennél kisebb, és ha a
hatóanyag-tartalom egységessége, valamint a tömegingadozás elfogadási értékeinek
kiszámítása során nem találunk (1-L2·0,01) M -nél kisebb vagy (1+L2·0,01) M -nél nagyobb
egyedi tartalmat az adagolási egységek között. Ha nincs más rendelkezés, L1 = 15,0 és
L2 = 25,0.
Feladatok
1. Határozza meg 20 db tabletta geometriai paramétereit (átmérő, magasság)
csavarmikrométer segítségével! Számolja ki az átlagot, és a relatív szórást!
2. Végezze el a tömeg egységesség vizsgálatot a Magyar Gyógyszerkönyv szerint (Ph. Hg.
VIII., 2.9.5.)! Számoljon átlagot, szórást, relatív szórást, és minősítse az eredményt a
Magyar Gyógyszerkönyv előírásai alapján!
A vizsgálat menete
Egyenként mérje le húsz, véletlenszerűen kiválasztott tabletta tömegét. A méréshez
analitikai mérleget használjon.
3. Végezze el az adagolási egységek egységességének vizsgálatát (Ph. Hg. VIII., 2.9.40.)
a tömegingadozás módszert alkalmazva a Magyar Gyógyszerkönyvnek megfelelően!
Minősítse a tablettákat a Magyar Gyógyszerkönyv előírásai alapján!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
80
A vizsgálat menete
Első lépésben végezze el a tabletták hatóanyag-tartalmának meghatározását. Mozsárban
porítson el 10 db tablettát, és a port homogenizálja. Az elporított mintából 1 db tablettának
megfelelő tömegű port mérjen ki analitikai pontossággal és szórja bele az előírt mennyiségű
kioldó közeget tartalmazó lombikba. A lombik tartalmát időnként összekeverve, 30 perc
eltelte után vegyen mintát, szűrőpapíron szűrje meg, majd spektrofotometriás módszerrel
mérje meg a minta hatóanyag-tartalmát. A kivett aliquot hígítását szűrt kioldóközeggel
végezze! A hatóanyag-tartalmat az átlagos tömegű tablettára vonatkoztatva számolja ki!
Három párhuzamos vizsgálatot végezzen.
A 2. pontban lemért tabletták közül az első 10 tabletta egyedi tömegéből és az átlagos
hatóanyag-tartalom meghatározás eredményéből egyenként számítsa ki a tabletták hatóanyag-
tartalmát a feliraton feltüntetett érték százalékában kifejezve, majd számítsa ki az elfogadási
értéket! Az elfogadási érték (Acceptance Value; AV) kiszámítása:
skXMAV ⋅+−= (1)
ahol, M a referenciaérték, X az egyedi tartalmak átlagértéke a feliraton feltüntetett érték
százalékában, k az elfogadhatósági állandó (n = 10 esetén értéke 2,4), s a minta szórása.
ha 98,5 % ≤ X ≤ 101,5 %, akkor M = X, AV = k · s
ha X < 98,5%, akkor M = 98,5 %, AV = 98,5 -X + k · s
ha X > 101,5%, akkor M = 101,5 %, AV = X - 101,5 + k · s
Vizsgálandó tabletták
Tabletta neve Kioldó közeg Spektrofotometriás adatok
Tabletta coffeini mesterséges gyomornedv λ=277 nm; 0,100 A = 2,0641 µg/ml
Tabletta sulfadimidini mesterséges gyomornedv λ=244 nm; 0,100 A = 1,9001 µg/ml
Tabletta paracetamoli mesterséges bélnedv λ=243 nm; 0,100 A = 1,6260 µg/ml
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
81
Jegyzőkönyv 13. Tabletták vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Határozza meg 20 db tabletta geometriai paramétereit (átmérő, magasság)
csavarmikrométer segítségével! Számolja ki az átlagot, és a relatív szórást!
2. Végezze el a tömeg egységesség vizsgálatot a Magyar Gyógyszerkönyv szerint (Ph. Hg.
VIII., 2.9.5.)! Számoljon átlagot, szórást, relatív szórást, és minősítse az eredményt a
Magyar Gyógyszerkönyv előírásai alapján!
Tabletta neve: ....................................................... Tabletta Átmérő (mm) Magasság (mm) Tömeg (g)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
átlag
minimum
maximum
szórás
relatív szórás
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
82
Tömeg egységesség minősítése:
3. Végezze el az adagolási egységek egységességének vizsgálatát (Ph. Hg. VIII., 2.9.40.)
a tömegingadozás módszert alkalmazva a Magyar Gyógyszerkönyvnek megfelelően!
Minősítse a tablettákat a Magyar Gyógyszerkönyv előírásai alapján!
Mérés A Átlagos hatóanyag-tartalom (mg)
1.
2.
3.
átlag
szórás
Tabletta Tömeg (g) Hatóanyag-tartalom (mg) Hatóanyag-tartalom (%)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
átlag
szórás
Adagolási egységek egységességének minősítése:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
83
14. Végbélkúpok, hüvelykúpok szétesésének vizsgálata
Bevezetés
A gyógyszerkészítés során alkalmazott kúp készítményalapok és segédanyagok a
hatóanyag felszabadulását, ezáltal a hatás kialakulását jelentős mértékben befolyásolhatják. A
hatás szempontjából igen fontos tényező az alkalmazott kúp készítményalap helyes
megválasztása, illetve a gyógyszerforma szétesési idejének helyes beállítása. A vizsgálattal
meghatározzuk, hogy az adott kísérleti körülmények között a vizsgálófolyadékba helyezett
kúpok az előírt időn belül meglágyulnak vagy szétesnek-e (Ph.Hg VIII. 2.9.2).
Feladat
A feladat teljesítése során in vitro körülmények között határozzuk meg a különböző kúpok
dezintegrációjának idejét, illetve azt, hogy ez a gyógyszerkönyvi előírásnak megfelel-e.
Eszköz: Kúp szétesést vizsgáló készülék (14.1. ábra)
14.1. ábra: Kúp szétesést vizsgáló készülék mintatartója
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
84
A berendezés elvi leírása
A készülék központi része egy vízfürdő, ebbe három mérőtartály helyezhető be
egyidejűleg. A készülék jobb oldalán van a hőmérséklet-szabályozó panel. A panelen
található a fűtőszál bekapcsolására szolgáló kapcsoló és két hőmérséklet-szabályozó gomb. A
készülék bal oldalán van az időzítést és forgatást szabályozó egység. Ezen állítható be a mérés
időtartama és a forgatási ciklusidő. A berendezés további részei a forgatható mintatartó
kosarak, illetve a forgatást végző tengely.
Vizsgálat menete
1. Kapcsolja be a készülék termosztátját 20-30 perccel a vizsgálat megkezdése előtt.
Állítsa a jobb oldali gombot VAR állásba, a bal oldali szabályzót a kívánt
hőmérsékletre.
2. A 3 db 3000 ml-es főzőpohárba mérjen be 3,00 kg desztillált vizet, majd helyezze őket a
készülékbe. Várjon, amíg az akceptor fázis hőmérséklete eléri a megfelelő értéket
(tartályban 37 ± 0,5 °C).
3. Kapcsolja be a készülék óráját. A vizsgálat ideje 60 perc.
4. Állítsa a több állású kapcsolót ALAP állásba, ekkor a forgatási idő 1 fordulat/perc.
5. Helyezze a kúpokat a fémkosarak lemezei közé, majd rögzítse a fémkosarat a
berendezés forgó részén.
6. Nyomja meg a START gombot.
A kúpok vízbemerülésének pillanatától, illetve a „START” gomb megnyomásától a teljes
szétesésig tart a mérés. A kapott eredményeket jegyezze fel a megadott táblázatba. A
különböző összetételű kúpok vizsgálata párhuzamosan történik.
A fent ismertetett módon végezze el a mérési gyakorlatot. A gyakorlat során két
párhuzamos mérést kell elvégezni, melyeknél az azonos összetételű kúpok mérése után
átlagszámítással adja meg a mérés eredményét, és szövegesen is értékelje a kapott
eredményeket a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak megfelelően.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
85
Jegyzőkönyv 14. Végbélkúpok, hüvelykúpok szétesésének vizsgálata
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Végbélkúpok, hüvelykúpok szétesésének vizsgálata
A vizsgálati minta
neve, jelzése ........................................ ........................................ ........................................
Szétesési idő perc perc perc
1.
2.
átlag
következtetés
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
86
III. Stabilitás vizsgálat
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
87
15. Glükóz oldat bomlásának (karamellizálódás) meghatározása
Bevezetés
Mint ahogyan az ismert, a cukrok (glükóz, fruktóz, szacharóz, stb.) hő hatására bomlanak
(szirup készítése, infúziós oldatának sterilezése). A kémiai bomlás/oxidáció során sárgás-
barnás színű, keserű ízű anyagok (humin anyagok) keletkeznek. Szirupok készítésekor
duplikátor alkalmazásával tudjuk megakadályozni a helyi túlmelegedést, ezáltal meggátolva a
cukor bomlását. Infúzió esetében sósavval pH = 3-4 közöttire állítva a glükóz infúzió
kémhatását, az oldat bomlás nélkül sterilezhető.
A spektrofotometria jól alkalmazható analitikai módszer a fényelnyeléssel rendelkező
bomlástermékek kimutatására. A gyakorlat célja a különböző kémhatású glükóz-oldatok
sterilezés (121 °C, 20 perc autoklávozás) során bekövetkező bomlásának spektrofotometriás
vizsgálata.
Feladat
Glükóz oldatok kémhatását puffer segítségével beállítjuk különböző pH-ra. A sterilezés
során bekövetkező változást megfelelő hígítás után spektrofotometriásan határozzuk meg.
1. Puffer-alapoldatok előállítása
Puffer oldat készítése Mc Ilvaine szerint. A pufferek két puffer-törzsoldat elegyítésével
készülnek.
Törzsoldat Mennyiség Mt
0,2 M Na2HPO4 100 ml (Na2HPO4 12 H20) = 358,14 (Na2HPO4 2 H20) = 177,99
0,1 M citromsav 100 ml (C6H8O 7 H2O) = 210,14
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
88
2. Glükóz oldatok előállítása különböző pufferekkel
5-5 g glükóz mérése és oldása kb. 70 ml desztillált vízben, majd a megfelelő pH eléréséhez
100 ml-es mérőlombikokba a következő mennyiségeket pipettázzuk a puffer törzsoldatokból:
pH 0,2 M Na2HPO4
(ml)
0,1 M citromsav
(ml)
3,0 4,11 15,89
4,0 7,71 12,29
5,0 9,00 11,00
6,0 12,63 7,37
7,0 16,47 3,53
8,0 19,45 0,55
A lombikot desztillált vízzel kiegészítjük, homogenizáljuk. Áttöltjük infúziós palackokba,
lezárjuk, megfelelő módon szignáljuk. Az infúziókat A Magyar Gyógyszerkönyv előírásai
szerint 121 °C-on 20 percig autoklávban sterilezzük (laboránsok végzik) (15.1. ábra).
15.1. ábra: Glükóz oldatok színváltozása sterilezés után pH 3 és 8 között
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
89
3. Megfelelő hígítás után az oldatok abszorbanciáját meghatározzuk a megadott
hullámhosszon.
Az előző héten készített, sterilezett oldatok abszorbanciáját a képződő bomlástermékek
abszorpciós maximumán, 281 nm hullámhosszon, desztillált vízzel szemben vizsgáljuk. Ha
szükséges, hígítást készítünk a mérendő oldatból, desztillált vízzel.
4. Grafikon felvétele és értékelése
Az eredményeket a pH függvényében ábrázoljuk.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
90
Jegyzőkönyv 15. Glükóz oldat bomlásának (karamellizálódás) meghatározása
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Készítse el a puffer oldat következő törzsoldatait 100-100 ml-es mennyiségben, és
tüntesse fel a megfelelő helyen a bemérendő anyagmennyiségeket!
100 ml 0,2 M Na2HPO4 oldat készítéséhez szükséges anyagmennyiség: .......................... g
Jelezze, hogy melyik kristályvíztartalmú anyaggal dolgozott! Mt = .....................................
100 ml 0,1 M citromsav oldat készítéséhez szükséges anyagmennyiség: .......................... g
2. Készítse el a 100-100 ml 5 %-os glükóz oldatot különböző kémhatású puffer oldat
segítségével, és töltse le 100 ml-es infúziós palackokba.
3. Mérje meg a sterilezett glükóz-oldatok abszorbanciáját spektrofotométer segítségével,
281 nm hullámhosszon, desztillált vízzel szemben! Ha szükséges, készítsen
térfogatszázalékra hígításokat úgy, hogy a mért abszorbancia érték lehetőleg 0,3 és 0,8
között legyen. Számolja ki az abszorbancia és a hígítás szorzatát! A kapott
eredményeket a táblázatban tüntesse fel!
pH A hígítás A · hígítás
3
4
5
6
7
8
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
91
4. Ábrázolja a pH függvényében a táblázat utolsó oszlopában lévő eredményeket
(A · hígítás)!
Értékelje a kapott eredményeket! Milyen pH-tartomány biztosít a glükóznak megfelelő
stabilitást?
Értékelés a színintenzitás alapján:
Értékelés a számadatok alapján:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
92
16. Hidrofil szolok viszkozitás-változásának vizsgálata I.
Bevezetés
A metil-cellulóz (MC) gyakran használt gél-, illetve szol-képző segédanyag, amely hideg
vízben kolloidálisan oldódik. Vizes oldata opálos, a nem eléggé hidratált polimer-szálak
miatt. Hő hatására egy reverzibilis koaguláció következik be, amely hűtéssel visszaalakítható.
Ugyancsak a MC reverzibilis kicsapódása következik be nagyobb mennyiségű elektrolit (pl.
jodid-, klorid-, nitrátsók) hatására.
A hidroxi-etil-cellulóz (HEC) fő tömegében a cellulóz monoglikolétere. Kifejezetten
hidrofil jellegű, így már kis szubsztitúciós foknál is vízben kolloidálisan oldódik. Gyorsan és
teljes mértékben szolvatálódik, a kapott kolloid oldat tiszta és hő hatására sem csapódik ki. A
gyógyszeripar kötőanyagos granulálás során használja a HEC-et. Az alapvegyületet, de főként
a származékait használják filmbevonásra is. Kolloid oldata az egyik leggyakrabban
alkalmazott viszkozitásnövelő segédanyag szuszpenziók, emulziók előállítása során.
Inkompatibilis szervetlen sók töményebb oldataival, illetve tannátokkal.
A karmellóz-nátrium (másnéven karboxi-metil-cellulóz-nátrium, CMCNa) egy részlegesen
O-karboximetilezett cellulóznak a nátrium sója. A Ph. Hg. VIII.-ban hivatalos a Carmellosum
natricum substitutum humile (Alacsony szubsztitúciós fokú karmellóz-nátrium) is, amely
rövid rostszálakat tartalmazhat. A részlegesen O-karboximetilezett cellulóz kalcium-sója
szintén hivatalos. Vízben megduzzad és opálos, viszkózus kolloid oldatot képez. A
gyógyszeripar elsősorban viszkozitásnövelő segédanyagként (emulziók, szuszpenziók
stabilizátoraként), különböző töménységben hidrogélként, illetve tablettáknál
dezintegránsként használja. Inkompatibilis különböző sókkal, savanyú közeggel és kationos
tenzidekkel.
Ezen polimerek legtöbbször kolloid oldat formájában kerülnek felhasználásra. Az így
létrejövő gél szerkezet igen érzékenyen reagál a környezeti paraméterek (pl. pH, hőmérséklet,
ionkoncentráció) már kismértékű változásaira is, mely megmutatkozik a fizikai-kémiai
tulajdonságok (pl. alak, viszkozitás) megváltozásában.
A gyakorlat célja a metil-cellulóz-nyák, a hidroxi-etil-cellulóz-nyák és a karboxi-metil-
cellulóz-nyák valamelyikének nátrium-klorid hatására bekövetkező viszkozitás-változásának
tanulmányozása (NaCl-mentes és két adott százalékos NaCl-tartalmú összetétel vizsgálata).
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
93
Feladat
Eszköz: Höppler-féle reoviszkoziméter (16.1. ábra)
16.1. ábra: Höppler-féle reoviszkoziméter
Vizsgálat menete
A megadott típusú nyákban oldjunk fel annyi sót, hogy az össztömeg 100 g legyen és a
készítmény adott %-os legyen nátrium-kloridra nézve. A sót részletenként adja a nyákhoz, és
alkalmazzon intenzív keverést!
Az oldást követően határozza meg a minták látszólagos viszkozitását Höppler-féle
reoviszkoziméterrel! Az összehasonlítás alapjául a sómentes nyákok szolgálnak. A számolt
viszkozitás-értékeket ábrázolja a terhelés függvényében! Végezzen 3 párhuzamos mérést, a
méréseknél mindig új mintát alkalmazzon!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
94
A viszkozitás-mérés menete
A mérőedényt buborékmentesen megtöltjük a vizsgálandó kolloid oldattal. Kiválasztjuk a
golyósrudat, és a mérőkarra szereljük. A készüléket mérésre kész állapotba hozzuk
(vízszintezés, a felhajtó erő ellensúlyozása a tolósúllyal). A súlytartó tányérra felhelyezzük a
legkisebb súlyt, az arretáló csavart kioldva megmérjük 0-30 beosztásnak megfelelő távolság
megtételéhez szükséges időt. Ezután a súlyt leemeljük, a golyósrudat óvatosan visszahúzzuk,
a kart az excenterrel rögzítjük. Rövid várakozás után nagyobb terheléssel elvégezzük a
mérést. Mindaddig növelhetjük a terhelést, amíg a süllyedési idő 4 másodpercnél nagyobb.
A viszkozitás számolásának egyenlete:
tpk= ⋅⋅η (1)
ahol η a látszólagos viszkozitás (mPa·s), (Pa = 0,01 g/cm2), k a műszerállandó (01 jelű
küvetta, k = 0,1053), p a terhelés, nyírófeszültség (p = 10, 20, 30, 40 és 50 g/cm2), t a
süllyedési idő (s).
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
95
Jegyzőkönyv 16. Hidrofil szolok viszkozitás-változásának vizsgálata I.
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Nyák neve: ........................................................
Terhelés (g/cm2) 10 20 30 40 50
NaCl konc. Mérés Süllyedési idő (s)
1.
2.
3. 0 %
Átlag
1.
2.
3. ....... %
Átlag
1.
2.
3. ....... %
Átlag
NaCl konc.
(%) 0 % ......... % ......... %
Terhelés
(g/cm2)
t
(s)
η
(mPa·s)
t
(s)
η
(mPa·s)
t
(s)
η
(mPa·s)
10
20
30
40
50
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
96
2. Ábrázolja a viszkozitást a terhelés függvényében!
3. Szöveges értékelés:
Írja le a tapasztalatait, az eredmények alapján keressen összefüggést a nátrium-klorid
koncentráció és a nyákok viszkozitása között! Milyen kolloid fizikai jelenségről van szó?
Indokolja válaszát!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
97
17. Hidrofil szolok viszkozitás-változásának vizsgálata II.
Bevezetés
A karmellóz-nátrium (másnéven karboximetilcellulóz-nátrium) egy részlegesen O-
karboximetilezett cellulóznak a nátrium sója. A Ph. Hg. VIII.-ban hivatalos a Carmellosum
natricum substitutum humile (Alacsony szubsztitúciós fokú karmellóz-nátrium), továbbá a
részlegesen szubsztituált kalcium-sója szintén hivatalos. Vízben megduzzad és opálos,
viszkózus kolloid oldatot képez. Felhasználása sokrétű: belső használatra csak vizes kolloid
oldat formájában alkalmazható! Bevonószerként gyomor-bélbántalmak esetén jótékony
hatású. Mivel képes megkötni különféle anyagokat, ezért antidiarrhoicumként is használatos.
Antacid hatása is van, továbbá élelmiszer adalékanyag is (E 466).
A gyógyszertechnológiában granulátumok előállításánál használják kötőanyagként. A
tablettáknál dezintegránsként alkalmazható Carmellosum natricum conexum (kroszkarmellóz-
nátrium) keresztkötéseket tartalmaz és jó duzzadási tulajdonságokkal rendelkezik. Különböző
töménységben hidrogélként, emulziók és szuszpenziók stabilizátoraként, és védőkolloidként
is használják. Inkompatibilis savanyú közeggel, nehézfém-sókkal, kationos tenzidekkel,
alkaloidsókkal és fenolokkal.
A gyakorlat célja egy inkompatibilitás bemutatása: 3 %-os karmellóz-nátrium nyák sósav
hatására bekövetkező viszkozitás-változásának tanulmányozása.
Feladat
Eszköz: Höppler-féle reoviszkoziméter
Vizsgálat menete
Határozza meg a rendelkezésre álló – 24 óráig tárolt – különböző 2 M-os sósav-tartalmú
(1, 2, 3 %) karmellóz-nátrium-nyák látszólagos viszkozitását Höppler-féle
reoviszkoziméterrel. Az összehasonlítás alapjául a sósavat nem tartalmazó nyák szolgál. A
számolt viszkozitás-értékeket ábrázolja a terhelés függvényében! Végezzen 3 párhuzamos
mérést, az egyes méréseknél különböző mintákat alkalmazzon!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
98
A viszkozitás-mérés menete
A mérőedényt gondosan, buborékmentesen megtöltjük a vizsgálandó kolloid oldattal.
Kiválasztjuk a golyósrudat, és a mérőkarra szereljük. A készüléket mérésre kész állapotba
hozzuk (vízszintezés, a felhajtó erő ellensúlyozása a tolósúllyal). A súlytartó tányérra
felhelyezzük a legkisebb súlyt, az arretáló csavart kioldva megmérjük 0-30 beosztásnak
megfelelő távolság megtételéhez szükséges időt. Ezután a súlyt leemeljük, a golyósrudat
óvatosan visszahúzzuk, a kart az excenterrel rögzítjük. Rövid várakozás után nagyobb
terheléssel elvégezzük a mérést. Mindaddig növelhetjük a terhelést, amíg a süllyedési idő 4
másodpercnél nagyobb.
A viszkozitás számolásának egyenlete:
tpk= ⋅⋅η (1)
ahol η a látszólagos viszkozitás (mPa·s), (Pa = 0,01 g/cm2), k a műszerállandó (01 jelű
küvetta, k = 0,1053), p a terhelés, nyírófeszültség (p = 10, 20, 30, és 40 g/cm2), t a süllyedési
idő (s).
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
99
Jegyzőkönyv 17. Hidrofil szolok viszkozitás-változásának vizsgálata II.
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Reológiai mérések eredményei:
Terhelés (g/cm2) 10 20 30 40
HCl konc. Mérés Süllyedési idő (s) 1.
2.
3. 0 %
Átlag
1.
2.
3. 1 %
Átlag
1.
2.
3. 2 %
Átlag
1.
2.
3. 3 %
Átlag
HCl konc.
(%) 0 1 2 3
Terhelés t
(s)
η
(mPa·s)
t
(s)
η
(mPa·s)
t
(s)
η
(mPa·s)
t
(s)
η
(mPa·s)
10
20
30
40
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
100
2. Ábrázolja a viszkozitást a terhelés függvényében!
3. Szöveges értékelés:
Írja le a tapasztalatait, az eredmények alapján keressen összefüggést a sósav koncentráció
és a nyákok viszkozitása között! Milyen kolloid fizikai jelenségről van szó? Indokolja
válaszát!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
101
18. Páratartalom befolyása a tabletták geometriai paramétereire
Bevezetés
A levegő páratartalma befolyásolhatja a tabletta stabilitását, annak fizikai paramétereit, így
tömegét, geometriai paramétereit, mechanikai szilárdságát, dezintegrációját és a hatóanyag
kioldódását is. A tabletták geometriai paraméterei (átmérő, magasság) az adott készítményre
vonatkozó részletes előírásokban a megadott határértékek között kell, hogy legyenek. A méret
és az alak egységességének nagy jelentősége van az automata csomagológépekkel történő
csomagoláskor.
A páratartalom hatásának oka a tablettában található segéd- és hatóanyagok
higroszkóposságában és vízfelvevő képességében (Enslin szám) keresendő. Magas Enslin
számmal rendelkeznek pl. a dezintegránsként és szuperdezintegránsként alkalmazott
segédanyagok, mint pl. a keményítő és a nátrium-keményítő-glikolát. Ezért ezeket a
tablettákat nedvességtől gondosan elzárva, vagy nedvességmegkötő anyag alkalmazása
mellett kell tárolni.
Jelen vizsgálat célja annak tanulmányozása, hogy 100 % relatív páratartalom miként
befolyásolja a különböző segédanyagokat tartalmazó tabletták tömegét és geometriai
paramétereit.
Feladat
1. Mérje meg a gyakorlatvezető által kiadott dezintegráns és szuperdezintegráns tartalmú
tabletták tömegét, átmérőjét és magasságát! A tömeget analitikai mérleggel, a
geometriai paramétereket csavarmikrométer segítségével határozza meg!
2. Mérje meg a fenti paramétereket a szobahőmérsékleten, normál körülmények között
tárolt és a különböző időtartamig szobahőmérsékleten, 100 % relatív páratartalom
mellett tárolt tabletták esetében is (tárolási idő: 24, 48, 72, 96 óra)! 10-10 párhuzamos
mérést végezzen. Eredményeit táblázatban foglalja össze! Számolja ki az átlagokat, a
tömeg- és a térfogatváltozást!
3. Ábrázolja a térfogatváltozást az idő függvényében!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
102
Jegyzőkönyv 18. Páratartalom befolyása a tabletták geometriai paramétereire
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Mérje meg a gyakorlatvezető által kiadott dezintegráns és szuperdezintegráns tartalmú
tabletták tömegét, átmérőjét és magasságát! A tömeget analitikai mérleggel, a
geometriai paramétereket csavarmikrométer segítségével határozza meg!
2. Mérje meg a fenti paramétereket a szobahőmérsékleten, normál körülmények között
tárolt és a különböző időtartamig szobahőmérsékleten, 100 % relatív páratartalom
mellett tárolt tabletták esetében is (tárolási idő: 24, 48, 72, 96 óra)! 10-10 párhuzamos
mérést végezzen. Eredményeit táblázatban foglalja össze! Számolja ki az átlagokat, a
tömeg- és a térfogatváltozást!
Tabletta 1: .................................................................. Tömeg (mg) Tabletta 1
0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
Átmérő (mm) Magasság (mm) Tabletta
1 0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra 0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
103
Térfogat (mm3)Tabletta 1 0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra
1. 2. 3. 4.5. 6. 7. 8. 9.
10.
A Tabletta 1 vizsgált paramétereinek átlagértékei:
Tárolási idő(óra)
Átlag tömeg (mg)
Átlag átmérő(mm)
Átlag magasság
(mm)
Átlag tárfogat (mm3)
Tömeg változás
(mg)
Térfogat változás (mm3)
024 48 72 96
Tabletta 2: .................................................................. Tömeg (mg) Tabletta 2
0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
104
Átmérő (mm) Magasság (mm) Tabletta
2 0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra 0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
Térfogat (mm3)Tabletta 2 0 óra 24 óra 48 óra 72 óra 96 óra
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
A Tabletta 2 vizsgált paramétereinek átlagértékei:
Tárolási idő(óra)
Átlag tömeg (mg)
Átlag átmérő(mm)
Átlag magasság
(mm)
Átlag tárfogat (mm3)
Tömeg változás
(mg)
Térfogat változás (mm3)
024 48 72 96
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
105
3. Ábrázolja a térfogatváltozást az idő függvényében!
Értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
106
19. Acetil-szalicilsav tartalmú tabletták stabilitásvizsgálata I.
– Bomlási kinetika vizsgálatok, lejárati idő meghatározása valós
idejű stabilitási vizsgálattal
Bevezetés
A gyógyszerkészítmény megfelelő stabilitása biztosítja a gyógyszer hatékonyságának
megőrzését a lejárati idő végéig. Alapvető követelmény, hogy a készítmény se hatás, se
mellékhatás szempontjából ne változzon. A hatóanyag-tartalom jogszabály által rögzített
értékek között változhat, amelyet sok esetben 10%-os csökkenésben szabnak meg.
A hatóanyag-stabilitás kinetikai vizsgálatai, a hatóanyag-csökkenés időbeliségéről adnak
információt. A hatóanyagok bomlását leggyakrabban első- vagy nulladrendű kinetikával lehet
leírni.
Nulladrendű reakció esetében a reakció sebessége nem függ a reakcióban résztvevő
komponensek koncentrációjától (19.1. ábra):
[ ] [ ] tkCCt ⋅−= 0 (1)
ahol Ct a t időpontban lévő hatóanyag-koncentráció, C0 a kiindulási hatóanyag-koncentráció,
k a reakció sebességi állandója.
19.1. ábra: Hatóanyag bomlása nulladrendű kinetika szerint
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
107
Ennek megfelelően a reakció sebessége a reakció folyamán állandó marad.
[ ]0k
dtCdv =−= (2)
Az (1) összefüggés alapján számítható a t1/2 és a t10% értékek nulladrendű kinetika esetén:
[ ]0
02/1 2k
Ct = (3)
5
2/1%10
tt = (4)
Elsőrendű reakció esetében a reakció sebessége a jelenlévő farmakon koncentrációjától
függ (19.2. ábra):
[ ] [ ] tkt eCC 1
0−= (5)
[ ] [ ]Ckdt
Cdv 1=−= (6)
Az (5) összefüggés alapján számítható a t1/2 és a t10% értékek elsőrendű kinetika esetén:
11
2/1693,02lnkk
t == (7)
90
100lg303,2
1%10 k
t = (8)
19.2. ábra: Hatóanyag bomlása elsőrendű kinetika szerint
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
108
Feladat
A feladat célja acetilszalicilsav (ASS) tabletták felezési és lejárati idejének (t1/2, t10 %)
meghatározása.
Spektrofotometriás vizsgálattal határozza meg a szobahőmérsékleten, jól záró edényben,
különböző ideig tárolt tabletták acetilszalicilsav tartalmát. Három párhuzamos mérés alapján
végezzen reakciókinetikai számításokat. Határozza meg a reakció rendűségét (nulla vagy
elsőrendű)! A reakció sebességi állandó ismeretében számolja ki a t1/2 és t10 % értékeket!
Vizsgálat menete
A különböző jelzésű tablettákból 5-5 db-ot elporítunk, majd egy tabletta tömegének
megfelelő mennyiséget lemérünk analitikai mérlegen, és 15 ml 96 %-os alkohollal
belemossuk egy 100 ml-es mérőlombikba. Vízzel hígítjuk, és 5 perc rázás után, szintén vízzel,
jelig kiegészítjük. Haladéktalanul szűrjük, majd a megszűrt oldatból a megadott módon
hígítást készítünk.
Három párhuzamos mérést végzünk úgy, hogy az alkoholos oldatból 3-3 hígítást készítünk.
Az oldatok abszorbanciáját (A) λ = 276 nm-en mérjük. Összehasonlító oldatként vizet
használunk. A kalibrációs egyenes alapján 0,100 A = 25,66 µg/ml acetilszalicilsavnak felel
meg.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
109
Jegyzőkönyv 19. Acetil-szalicilsav tartalmú tabletták stabilitásvizsgálata I.
– Bomlási kinetika vizsgálatok, lejárati idő meghatározása
valós idejű stabilitási vizsgálattal
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1 tabletta elméleti tömege: ................................... g
Friss tabletta ASS tartalma: ................................. g
Tabletta számjelzése
Tárolási idő(hónap)
2
10
30
60
A különböző jelzésű tablettákból 5-5 db-ot elporítunk, majd egy tabletta tömegének
megfelelő mennyiséget lemérünk analitikai mérlegen, és 15 ml 96 %-os alkohollal
belemossuk egy 100 ml-es mérőlombikba. Vízzel hígítjuk, és 5 perc rázás után, szintén vízzel,
jelig kiegészítjük. Haladéktalanul szűrjük, majd a megszűrt oldatból 5 ml-t hígítunk vízzel
100 ml-re.
1. Spektrofotometriás mérések eredményei:
1. mérés 2. mérés 3. mérés
Minta A konc.
(µg/ml) A konc. (µg/ml) A konc.
(µg/ml)
Konc. átlag
(µg/ml)
egy tabl. ASS tart.
(mg)
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
110
2. A reakciókinetikai paraméterek meghatározása:
Minta C0 (%) Ct (%) k1 k2 t1/2 t10%
ÁTLAG:
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
111
20. Acetil-szalicilsav tartalmú tabletták stabilitásvizsgálata II.
– Bomlási kinetika vizsgálatok, lejárati idő meghatározása
gyorsított stabilitási vizsgálattal
Bevezetés
A tabletták tárolása általában szobahőmérsékleten történik. Annak megállapítása, hogy a
szobahőmérsékleten történő tárolás során mennyi ideig stabilak, illetve a hatóanyaguk meddig
található meg a készítményben hatásos koncentrációban (> 90%), sok esetben több hónapos
vagy akár éves vizsgálatot igényel. Ennek lerövidítésére magasabb hőmérsékleten történő
stabilitásvizsgálatokat alkalmaznak.
A hatóanyag bomlási sebessége és a tárolási hőmérséklet közötti összefüggést az
Arrhenius-egyenlet adja meg:
RT
EAk a
303,2lglg −= (1)
ahol k a bomlási reakció sebességi állandója, A preexponenciális tényező/frekvenciafaktor, Ea
a reakció aktiválási energiája (kJ/mol), R egyetemes gázállandó (8,314 J/mol·K), T
hőmérséklet (K).
Abban az esetben, ha a log k értéket ábrázoljuk az 1/T függvényében, egy egyenest
kapunk, ezt Arrhenius-görbének nevezzük (20.1. ábra). Az egyenes meredeksége -Ea/2,303·R,
melyből az aktiválási energia értéke kiszámítható.
20.1. ábra: Arrhenius-görbe
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
112
Ismerve az aktiválási energia értékét (Ea), és a reakció sebességi állandójának (k1) értékét
adott hőfokon (T1), kiszámolható egy kívánt hőmérsékleten (T2) a reakció sebességi állandója
(k2), és abból az adott tárolási hőmérsékleten a tabletta lejárati ideje (t10%).
−−=
121
2 11303,2
logTTR
Ekk a (2)
2
%,10105,0
2 kt T = (3)
Elsőrendű reakció esetén a reakció sebességi állandója a hatóanyag koncentrációk
ismeretében az alábbiak szerint számítható:
tC
Ct
k 0log303,2= (4)
ahol C0 a hatóanyag kiindulási koncentrációja, Ct a hatóanyag koncentrációja t időpillanatban,
t az idő (nap).
Feladat
A feladat célja acetilszalicilsav (ASS) tabletták felezési és lejárati idejének (t1/2, t10%)
meghatározása gyorsított stabilitási vizsgálatot alkalmazva. Az acetilszalicilsav tartalmú
tablettákat különböző hőfokon tároltuk (40, 50, 60, 70, 80 °C), majd 1, 2 és 3 nap elteltével
mértük a hatóanyagtartalmukat.
1. Számítsa ki a megadott mérési adatokból a tabletták átlagos hatóanyagtartalmát adott
hőmérsékleten, adott időpontban! Számítsa ki behelyettesítő módszert alkalmazva a
mérési pontokban a reakció sebességi állandóját (4. egyenletből), mint elsőrendű
reakcióét, majd számítsa ki az adott hőfokhoz tartozó sebességi állandók átlagértékét!
2. Az adott hőmérséklethez tartozó sebességi állandók átlagából szerkessze meg az
Arrhenius-görbét, és számítsa ki a görbe meredekségéből az aktiválási energiát!
3. Számítsa ki a 25 °C-ra vonatkoztatott reakció sebességi állandót a 2. egyenletet
alkalmazva, majd az állandó ismeretében adja meg a tabletta lejárati idejét 25 °C-os
tárolás esetén!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
113
Jegyzőkönyv 20. Acetil-szalicilsav tartalmú tabletták stabilitásvizsgálata II.
– Bomlási kinetika vizsgálatok, lejárati idő meghatározása
gyorsított stabilitási vizsgálattal
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Tabletták acetilszalicilsav koncentrációja különböző tárolási időnél eltérő tárolási
hőmérsékleten. A különböző tárolási hőmérséklethez tartozó reakció sebességi
állandók.
ASS koncentráció (%) Hőm. (T)
(°C)
1/T
(K-1)
tárolási idő (t)(nap)
1 2 3 átlag k kátl. log kátl.
1 99,4 99,9 99,8
2 99,1 98,4 98,9
40
3 97,8 98,1 98,7
1 98,9 99,2 98,9
2 97,0 96,9 96,5
50
3 95,4 95,4 95,7
1 96,4 96,3 95,9
2 92,8 92,9 92,7
60
3 89,9 89,9 92,0
1 88,7 89,1 89,2
2 82,0 82,2 81,8
70
3 78,9 78,7 78,2
1 76,2 75,9 75,9
2 60,5 59,9 59,6
80
3 47,2 46,8 47,0
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
114
2. Arrhenius-görbe, az aktiválási energia meghatározása:
Ea = ...................................................................
3. A 25 °C-ra vonatkoztatott reakció sebességi állandó és a tabletta lejárati ideje:
k25°C = ...............................................................
t10%, 25°C = .........................................................
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
115
IV. Biogyógyszerészeti vizsgálatok
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
116
21. Emulziók gyógyszerleadásának vizsgálata
statikus diffúzió módszerével
Bevezetés
A gyógyszerkészítés során alkalmazott segédanyagok önálló hatással nem rendelkeznek
ugyan, de a farmakon felszabadulását, ezáltal a hatás kialakulását jelentős mértékben
befolyásolhatják. A hatóanyag fizikai-kémiai tulajdonsága alapján kerül sor az emulziótípus
kiválasztására. Mindezek alapján igen fontos tényező az emulzió típusának, ill. az alkalmazott
emulgensnek a helyes megválasztása. Külsőleges emulzióknál mind az o/v, mind a v/o típus
egyaránt használatos a bőr bizonyos rétegeibe történő behatolás mértékétől, illetve a hatás
kifejtésének időtartamától függően.
A Poliszorbát 20 egy o/v emulziókban és emulziós kenőcsökben használatos nemionos,
vízoldékony tenzid. Vízben rosszul oldódó hatóanyagok oldékonyságát növeli. Vízben kolloid
mérettartományba tartozó micellákat képez és magába zárja a nem oldódó szilárd vagy
folyékony (pl. illóolajok) komponenst. Szuszpenzióknál, kúpoknál nedvesítő anyag.
Emulgensként 1-10 %-os, nedvesítőszerként 0,1-3 %-os koncentrációban alkalmazzák.
A Span 80 nemionos, vízben gyakorlatilag nem oldódó tenzid, amely önmagában
alkalmazva v/o típusú emulziók előállítására alkalmas. Krémek vízfelvevő képessége
növelhető vele. Lipofil közegben szolubilizáló és nedvesítőszerként is használatos.
A statikus diffúziós módszer egy olyan modell, amelyben a hatóanyag felszabadulását
lehet meghatározni. Három fő részből tevődik össze: egy donor és akceptor fázisból, valamint
a kettőt elválasztó szemipermeábilis dialízis membránból. A donor fázis tartalmazza a
vizsgálandó emulziót, amelyből csak a hatóanyag képes átjutni a dialízis membránon az
akceptor fázisba (21.1. ábra). Ez utóbbi kiválasztásánál figyelembe kell venni a hatóanyag
fizikai-kémiai tulajdonságát, valamint fontos szempont még a fázis megfelelő hőmérséklete is
(a Magyar Gyógyszerkönyvben nem hivatalos vizsgáló módszer).
Mivel a HLB-értéknek jelentős befolyásoló hatása van a hatóanyag-leadásra, ezért a feladat
teljesítése során egy kisebb (Span 80) és egy nagyobb (Poliszorbát 20) HLB-értékű emulgens
alkalmazásával in vitro körülmények között, statikus diffúzió segítségével határozzuk meg
különböző típusú emulziókban inkorporált hatóanyag felszabadulásának mértékét.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
117
21.1. ábra: Emulzió gyógyszerleadásának vizsgálata statikus diffúzióval
Feladat
Lidokain-hidroklorid, mint modell-hatóanyag felszabadulását és membránon keresztüli
diffúzióját határozzuk meg különböző típusú (o/v és v/o) emulziókból. A hatóanyagot
mindegyik esetben a vizes fázisban oldjuk fel. A vizsgálatok során az emulzió
gyógyszerleadását, vagyis a hatóanyagnak mesterséges dialízismembránon keresztül az
akceptor fázisba való diffúzióját mérjük oly módon, hogy spektrofotometriás módszerrel
határozzuk meg a lidokain-hidroklorid mennyiségét az akceptor fázisban).
A vizsgálatokhoz a hallgató maga készíti el az emulziókat, ill. készíti elő a membránokat.
1. A diffúziós vizsgálatok előkészítése
A vizsgálatokhoz használt membránból 10 cm hosszú darabot vágjon le, majd 15 perces
vízben történő áztatás után a membránra helyezze fel a felszerelésben található műanyag
lezárót! A két készítendő emulzió vizsgálata párhuzamosan történik, így 3-3 párhuzamos
mérést véve 6 db membránt kell előkészíteni. A membránokat 6 x 250 ml-es főzőpohárba
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
118
helyezze el, melyek mindegyikébe előzetesen 100 ml, szobahőmérsékletű (~ 25 °C) desztillált
vizet mért!
2. A vizsgálandó emulziók elkészítése
A felszerelésben megtalálható 2 db 100 g-os gyógyszeres folyadéküvegben szabályosan
készítse el a megadott összetételű emulziókat!
A minta tömeg (g)
Lidocaini hydrochloridum 5,00
Polysorbatum 20 1,00
Mucilago hydroxyaethylcellulosi 6,00
Paraffinum liquidum 20,00
Aqua purificata 18,00
Készítése: a vizes fázisban oldja fel a lidokain-hidrokloridot, elegyítse az emulgenst, s ebben
emulgeálja részletekben az olajos fázist! Erőteljes rázást alkalmazzon!
B minta tömeg (g)
Lidocaini hydrochloridum 5,00
Span 80 1,50
Mucilago hydroxyaethylcellulosi 5,00
Paraffinum liquidum 20,00
Aqua purificata 18,50
Készítése: a vizes fázisban oldja fel a lidokain-hidrokloridot! Az olajos fázishoz elegyítse az
emulgenst, majd ebben emulgeálja részletekben az előre elkészített vizes fázist! Erőteljes
rázást alkalmazzon!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
119
3. A dialízis elvégzése
A kész emulziókból digitális pipettával óvatosan mérjen a dialízismembránokba 5-5 ml-t!
Ügyeljen arra, hogy a dialízismembránok lezárása buborékmentes legyen!
Amikor elkészültek a minta behelyezésével, megkezdődik a vizsgálat. Az első méréseket
15 perc elteltével kell végezni oly módon, hogy minden egyes mintánál kivesz 5 ml-t,
szűrőpapíron megszűri, majd spektrofotometriásan meghatározza az akceptor fázisban oldott
lidokain-hidroklorid mennyiségét és visszapótolja a kivett minta mennyiséget (5 ml)
desztillált vízzel!
A spektrofotometriás kiértékelést az teszi lehetővé, hogy a modell-hatóanyagunknak
fényelnyelési maximuma van 263 nm-en. Ezen a hullámhosszon előzetesen már felvettük a
kalibrációs egyenes értékeit, melynek segítségével a mért extinkciós értékek hatóanyag-
koncentrációra átszámíthatók (0,100 A = 154,262 µg/ml). A mérések során, szükség esetén
végezzen hígítást, amit a végső számítások elvégzésekor vegyen figyelembe! A
mintavételezést a megadott időpontokban (15, 30 és 60 perc) ismételje meg!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
120
Jegyzőkönyv 21. Emulziók gyógyszerleadásának vizsgálata statikus diffúzió módszerével
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. A vizsgálati eredményeket a mellékelt táblázatba írja be, és számolja ki a megfelelő
értékeket! Adja meg az összesen kioldódott hatóanyag mennyiségét mg-ban, 60 perc
elteltével!
Minta Idő
(perc)
A hígítás c
(mg/ml)
Hatóanyaga
mintában (mg/5 ml)
Hatónyag a kioldó
közegben (mg/95 ml)
Összes kioldódott
anyag (mg)
A
B
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
121
2. Eredményeit grafikusan is jelenítse meg oly módon, hogy ábrázolja a diffúziós idő
függvényében az összesen átdiffundált hatóanyag mennyiségét!
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
122
22. Kenőcsök gyógyszerleadásának vizsgálata agar-diffúziós
módszerrel
Bevezetés
A gyógyszerkészítés során alkalmazott kenőcsalapanyagok a farmakon felszabadulását,
ezáltal a hatás kialakulását jelentős mértékben befolyásolhatják. Mindezek alapján a hatás
szempontjából igen fontos tényező az alapanyag helyes megválasztása.
A feladat teljesítése során in vitro körülmények között határozzuk meg az inkorporált
hatóanyag felszabadulásának mértékét az alkalmazott kenőcsalapanyag tulajdonságai és a
hatóanyag-koncentráció függvényében.
Feladat
Szalicilsav hatóanyagot tartalmazó kenőcsök gyógyszerleadását, vagyis az agar-gélbe
történő diffúzióját mérjük oly módon, hogy az agar-gélben oldott vas(III)-klorid a
kenőcslapanyagból felszabaduló szalicilsavval színes komplexet képez. Az így keletkezett
ibolyaszínű diffúziós gyűrűk átmérőjének nagysága arányos a felszabadult szalicilsav
mennyiségével (22.1. ábra).
22.1. ábra: Szalicilsav diffúziója vas(III)-klorid tartalmú agar-gélben
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
123
1. A diffúziós vizsgálat előkészítése
A vizsgálatokhoz a hallgató készen kapja az előre elkészített agar-gél-tartalmú Petri-
csészéket és a vizsgálandó kenőcsöket tartalmazó jelzett tubusokat. A felszerelésben található
lyukasztóval minden Petri-csészébe 6 lyukat kell fúrni, ügyelve arra, hogy a lyukak egyenlő
távolságra legyenek egymástól, és az edény falához se legyenek túl közel. Az azonos
alapanyagú, de különböző szalicilsav tartalmú kenőcsöket 2-2 párhuzamos vizsgálattal
végezze el. A lyukakat a Petri-csésze alján jelöljék meg, hogy az egyes mintákat később se
keverhessék össze (használja a tubusokon alkalmazott rövid jelöléseket).
2. Hatóanyag (szalicilsav) diffúziójának mérése különböző kenőcsalapanyagokból
A vizsgálatokat négy különböző kenőcsalapanyaggal végezze el, mindegyik alapanyag
három különböző szalicilsav koncentrációjú (1 %, 5 %, 10 %) összetételét használva.
Minden lyukba annyi kenőcsöt kell helyezni, hogy a lyukat teljesen kitöltse. Ehhez a
művelethez kisméretű spatulát használjon! Gondosan kell eljárni olyan szempontból is, hogy
ne kerüljön kenőcs az agar-gél felszínére, ill. hogy a lyuk oldalán a vizsgálati minta mindenütt
érintkezzen a géllel.
Egy Petri-csésze mintáinak behelyezésekor kezdje el az időtartam mérését. Az első
méréseket 30 perc elteltével kell végezni oly módon, hogy minden egyes mintánál meg kell
mérni a színes diffúziós gyűrű átmérőjét 2 egymásra merőleges irányban. Ügyeljen arra, hogy
a Petri-csészék leolvasását olyan sorrendben végezze, mint amilyen sorrendben a mintákat
betöltötte. A diffúziós gyűrű nagyságának megállapítása oly módon történik, hogy a Petri-
csésze alá milliméter papirost tesz, és az átlátszó agar-gélen keresztül leolvassa a színes
gyűrűk átmérőjét.
A diffúziós gyűrűk leolvasási időpontjai: 30, 60, 90 és 120 perc.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
124
Jegyzőkönyv 22. Kenőcsök gyógyszerleadásának vizsgálata agar-diffúziós módszerrel
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Az eredményeket a mellékelt táblázatba írja be, és számolja ki a két mérés átlagértékét!
30 perc
átmérő átlag (mm)
60 perc
átmérő átlag (mm)
90 perc
átmérő átlag (mm)
120 perc
átmérő átlag (mm) Alapanyag HA
% 1. 2. 3. Átlag 1. 2. 3. Átlag 1. 2. 3. Átlag 1. 2. 3. Átlag
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
125
2. A kapott eredményeket ábrázolja grafikusan!
Alapanyag: ...............................................................
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
126
Alapanyag: ...............................................................
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
127
Alapanyag: ...............................................................
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
128
Alapanyag: ...............................................................
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
129
23. Végbélkúpok hatóanyag-leadásának vizsgálata dinamikus
diffúzió módszerével
Bevezetés
Végbélkúpok formulálása során alkalmazott készítményalapok önálló hatással nem
rendelkeznek ugyan, de a farmakon felszabadulását – ezáltal a terápiás hatást – jelentős
mértékben befolyásolhatják.
A feladat teljesítése során in vitro körülmények között, dinamikus diffúzió segítségével
határozzuk meg a különböző kúpalapanyagokban, ill. különböző koncentrációkban
inkorporált hatóanyag felszabadulásának mértékét.
Feladat
Egy vízben jól oldódó hatóanyag, a klorokinium-foszfát felszabadulását és membránon
keresztüli diffúzióját határozzuk meg a különböző kúpalapanyagokból. A vizsgálatok során a
kúpok gyógyszerleadását, vagyis a hatóanyag dialízismembránon keresztül történő diffúzióját
mérjük oly módon, hogy spektrofotometriás módszerrel határozzuk meg a klorokinium-
foszfát mennyiségét az akceptor fázisban.
A munka menete a következő:
1. A gyakorlatvetetőtől kapott 3 db kúpot mg-os pontossággal mérje le, és nevezze őket
„A” „B” „C” jelzésű mintáknak. A kúpok tárolására és megkülönböztetésére 3 db Petri-
csésze áll rendelkezésre. A gyakorlatvezetőtől kapott kúpok hatóanyagtartalma és
készítményalapja is ugyanaz.
2. A vizsgálatokhoz használt membráncsőből vágjon le a kúp hossza + 2 cm hosszúságú
darabot és a kúp behelyezése után zárja a mellékelt záróelemekkel.
3. Helyezze a kúpokat a kioldó készülékbe.
4. Indítsa el a készüléket, úgy, hogy a forgatási sebesség 30 másodpercenként 1 fordulat
legyen.
5. 15, 30, 60 perc eltelte után vegyen 20 ml mintát az akceptor fázisból a fecskendő
segítségével az erre a célra elhelyezett gumicsövön keresztül. A mintavételhez 3 x 3 db
Erlenmeyer-lombikra lesz szüksége.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
130
6. A 20 ml-es mintákból a megfelelő mennyiségű aliquotot kivéve készítse el a megfelelő
hígítást és mérje meg extinkcióját. A spektrofotometriás kiértékelést az teszi lehetővé,
hogy a hatóanyagnak fényelnyelési maximuma van 220 nm-en. Ezen a hullámhosszon
előzetesen már felvettük a kalibrációs egyenes értékeit, melynek segítségével a mért
extinkciós értékek hatóanyag koncentrációra átszámolhatók. A hígítást a számítások
elvégzésekor vegye figyelembe.
7. A mintavételkor kivett akceptor fázis mennyiségét a kioldó közeggel pótoljuk, így a
végső számolásnál ezt figyelembe kell venni.
Eszköz: kúp szétesést vizsgáló készülék
A készülék használata
1. Kapcsolja be a készülék termosztátját, állítsa a jobb oldali gombot VAR állásba, a bal
oldali szabályzót a kívánt hőmérsékletre.
2. A 3 db 3000 ml-es főzőpohárba mérjen be 3,00 kg desztillált vizet, majd helyezze őket a
készülékbe. Várjon, amíg az akceptor fázis hőmérséklete eléri a megfelelő értéket.
3. Helyezze a becsomagolt kúpokat a kis kosárkákba, majd ezzel együtt az akceptor
fázisba, rögzítse a forgó szerkezetet.
4. Kapcsolja be a készülék óráját.
5. Állítsa a több állású kapcsolót ALAP állásba.
6. Nyomja meg a START gombot (azért, hogy a forgató szerkezet felvegye a megfelelő
pozíciót).
7. Nyomja meg a STOP gombot.
8. Állítsa a több állású kapcsolót STOP állásba.
9. Állítsa be az órát: 00, 30. (ALAP állásban a két szám óra és perc időegységet jelent,
TIMER állásban perc és másodperc időegységet.)
10. Nyomja meg a LOAD gombot.
11. Állítsa a több állású kapcsolót TIMER állásba.
12. Amint TIMER állásba fordította a kapcsolót, a vizsgálat elindul, egy fél fordulatot
tesz, amit ezután 30 másodpercenként ismétel.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
131
A készülék folyamatosan működjön az 1 óra kísérleti idő alatt, közben vegye le a 15, 30 és
60 perces mintákat. A kísérlet befejeztével kapcsolja ki a készüléket és a termosztátot.
A munkát a termosztát bekapcsolásával és az akceptor fázis bemérésével kezdje! Amíg az
akceptor fázis eléri a megfelelő hőmérsékletet, addig van idő előkészíteni a kúpokat.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
132
Jegyzőkönyv 23. Végbélkúpok hatóanyag-leadásának vizsgálata dinamikus diffúzió módszerével
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. Adja meg az alábbi adatokat!
A vizsgált összetétel száma: ..........................
A hatóanyag mennyisége: ..............................%
A kúp tömege: ............................................... mg
B kúp tömege: ............................................... mg
C kúp tömege: ............................................... mg
2. A három párhuzamos mérés eredményeit írja be a mellékelt táblázatba (aliquot, hígítás
mértéke, extinkciós értékek)!
Mintavétel ideje (perc)
15 30 60
Aliquot Hígítás Extinkció Aliquot Hígítás Extinkció Aliquot Hígítás Extinkció
A kúp
B kúp
C kúp
3. Az extinkciós értékekkel a kalibrációs egyenes meredeksége és tengelymetszete alapján
számolja ki a kioldódott hatóanyag koncentrációját µg/ml-ben! Adja meg a kúpból
kioldódó hatóanyag mennyiségét mg-ban és %-ban is! A számolásnál vegye figyelembe
a hígítás mértékét, az eredeti kioldó közeg mennyiségét, és a pótolt aliquot
mennyiségeket!
A kalibrációs egyenes egyenlete:
bxay +⋅= (1)
ahol y az extinkció, a a meredekség (0,0618), x a koncentráció (µg/ml), b a tengelymetszet
(- 0,0776).
A klorokinium-foszfát abszorpciós maximuma: 220 nm
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
133
Kioldódott hatóanyag (mg) Mintavétel ideje
(perc) A kúp B kúp C kúp Átlag
15
30
60
Kioldódott hatóanyag (%) Mintavétel ideje
(perc) A kúp B kúp C kúp Átlag
15
30
60
3. Ábrázolja az eltelt idő függvényében a kioldódott hatóanyag %-ban megadott átlagát!
Értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
134
24. Hidrogélek mukoadhezivitásának vizsgálata (Számolási feladat)
Bevezetés
Gyógyszerkészítmények mukoadhéziója alatt a készítmény és a nyálkahártya közötti
adhéziót értjük, amely során fizikai és kémiai kölcsönhatások jönnek létre. Fizikai
kölcsönhatás alatt azt értjük, hogy a polimer láncok a nyálkahártya mucin láncai közé
diffundálnak és láncaik összegabalyodnak. Kémiai kölcsönhatások alatt pedig elsőrendű
(kovalens) és másodrendű kötések (pl. hidrogén, van der Waals kötések) kialakulását értjük az
összegabalyodott láncok között (24.1. ábra).
24.1. ábra: A mukoadhézió mechanizmusa
A: az érintkezési szakasz; B: egyesülési szakasz;
C: első és másodrendű kémiai kötések kialakulása a polimer és a mucin láncok között
Minthogy a mukoadhézió egy komplex mechanizmus, számos teória létezik a jelenség
magyarázatára, úgymint:
– elektromos;
– adszorpciós;
– nedvesedési;
– diffúziós és
– szétválasztáson alapuló teória.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
135
Ezzel a komplexitással összefüggésben a mérési technikája sem egységes, jelenleg több
módszer ismeretes a mukoadhezívitás mérésére. Az egyik legelfogadottabb mérési technika a
reológia módszerek alkalmazása. A reológiai szinergizmus a polimer és a mucin között in
vitro paraméternek tekinthető a mukoadhézió meghatározására. Alapjául az szolgál, hogy a
reológiai paraméterek változnak a polimer gélek mucinnal történő összekeverését követően,
és ez a változás nagyobb, mint azt a külön-külön mért reológiai paraméterek összegéből
várnánk.
Hassan és Gallo alkalmazták először azt az összefüggést, melyben a viszkozitási
paraméterrel (ηb) jellemezték a mukoadhezivitás erősségét:
pmtb ηηηη −−= (1)
ahol ηt a polimert és mucint is tartalmazó gélek viszkozitása, ηm és ηp a csak mucint és csak
polimert tartalmazó rendszerek viszkozitása.
A fenti összefüggésen kívül használatos még annak relatív, kiindulási állapotra
vonatkoztatott változata:
pm
brelb ηη
ηη+
=, (2)
Feladat
Különböző koncentrációjú hidroxi-etil-cellulóz (HEC) tartalmú gélek
mukoadhezivitásának vizsgálata rotációs viszkozimetriát alkalmazva. A mérési adatok
ismeretében bioadhezív viszkozitási paraméter és annak relatív értékének számítása és a
mukoadhezivitás jellemzése a polimer koncentrációjának változtatásával.
Viszkoziméter segítségével felvettük a mucin (porcin stomach type II) diszperzió, HEC, és
mucin + HEC tartalmú gélek folyás és viszkozitás-görbéjét 0,1-100 1/s-os nyírási sebesség
tartományban.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
136
A vizsgált összetételeket az alábbi táblázat tartalmazza:
Minta mucin
(%) HEC(%)
1 4 02.1 0 1 2.2 0 2 2.3 0 3 2.4 0 5 3.1 4 1 3.2 4 2 3.3 4 3 3.4 4 5
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
137
Jegyzőkönyv 24. Hidrogélek mukoadhezivitásának vizsgálata
(Számolási feladat)
Név: ..................................................... Csoport: ....................... Dátum: ............................
1. A folyás- és viszkozitás-görbékből kapott 100 1/s-os nyírási sebességnél mért
nyírófeszültség (τ) és viszkozitás (η) adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Minden
összetétellel 3 párhuzamos mérés szerepel. Számítsa ki az átlagértékeket!
1. mérés 2. mérés 3. mérés átlag Minta τ
(Pa) η
(mPa·s) τ
(Pa) η
(mPa·s) τ
(Pa) η
(mPa·s) τ
(Pa) η
(mPa·s) 1 1,5 15,1 1,6 15,5 1,3 13,2
2.1 2,1 21,1 2,1 21,3 2,1 20,8
2.2 14,3 143 14,4 144 14,3 143
2.3 43,5 435 45,5 455 50,7 507
2.4 163 1630 182 1820 148 1480
3.1 7,32 73,2 7,6 75,7 8,9 88,8
3.2 35,6 356 35,1 351 33 330
3.3 89,6 896 88,1 881 90,8 908
3.4 244 2440 306 3060 296 2970
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
138
2. Ábrázolja a hidrogélek nyírófeszültségét a polimerek koncentrációjának függvényében,
mind a mucin-tartalmú, mind a mucin-mentes minták esetében!
3. Értékelje a kapott eredményeket!
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
139
4. Számítsa ki az ηb és ηb rel értékeket!
HEC koncentráció
(%) ηb
(mPa*s) ηb rel (-)
1
2
3
5
5. Ábrázolja az ηb és ηb rel értékeket a polimer koncentrációjának függvényében! A két
adatsorhoz a grafikon két oldalán külön-külön tengelyt rendeljen!
Szöveges értékelés:
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
140
Függelék
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
141
F.1. Helios Alpha UV-Vis spektrofotométer
A spektrofotométer egy optikai berendezés, amellyel a monokromatikus fény intenzitását
illetve az intenzitás változását mérjük.
A spektrofotométereket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
– Hullámhossz tartomány alapján:
ultraibolya
látható
infravörös
– Működési elv szerint:
egysugaras
kétsugaras
A Helios Alpha UV-Vis spektrofotométer (F.1.1. ábra) egy kétsugaras spektrofotométer,
amely azt jelenti, hogy a sugárforrásból kilépő fényt az optika két fényútra bontja fel,
amelyekből az egyik a referencián, a másik a mintán halad keresztül. Ennek a működési
elvnek köszönhetően egy időben hasonlítható össze a referencián és a mintán áthaladó fény
intenzitása.
F.1.1. ábra: Unicam Helios Alpha UV-Vis spektrofotométer
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
142
A spektrofotométer fő részei:
– sugárforrás (wolfram, deutérium lámpa, λ = 190-1100 nm, 2 nm-enként változtatható)
– mintatér (kvarc küvetták)
– monokromátor
– detektor
– kijelző
Alkalmazási módok:
– adott hullámhossz tartomány pásztázása (SCAN)
abszorbancia (és annak 1-4. derivált alakja)
transzmittancia
intenzitás
– fix hullámhossz értéket beállítva mérhető
abszorbancia
transzmittancia
koncentráció (ismerve a koncentráció és az abszorbancia közötti összefüggést).
– kalibrációs egyenes felvétele
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
143
F.2. Anton Paar RHEOLAB MC 1 reométer
Az Anton Paar Physica RHEOLAB MC 1 elnevezésű készülék rotációs, nyírófeszültség és
CREEP teszt kivitelezésére is alkalmas reométer, amely lehetővé teszi a newtoni folyadékok
viszkozitásának mérését, a folyásgörbék regisztrálását épp úgy, mint a nem newtoni
folyadékok viszkozitás függvényeinek meghatározását egyensúlyi nyírás állapotában. A
készülék alkalmas nem állandó nyírású mérések kivitelezésére, így viszkoelasztikus anyagok
jellemzőinek mérésére is a feszítési (CREEP) folyamatok során (F.2.1. ábra).
F.2.1. ábra: Anton Paar Physica RHEOLAB MC 1 reométer
Koncentrikus hengeres, kúp/lap, vagy lap/lap rendszert alkalmazhatnak mérőrendszerként.
A minta az álló mérőcsésze és a forgó mérőfej (Searle-elv), illetve a forgó kúp, vagy lap és az
alsó álló lap közötti résben helyezkedik el. A készülékhez kifejlesztett mérő-vezérlő olyan
dinamikus rendszeren alapul, amely egy meghajtóműből és egy optikai kódolóból áll
fogaskerék és mechanikai erő-átalakító nélkül, így a forgónyomatékot deformáció, azaz
veszteség nélkül méri. A mérő-vezérlő olyan kialakítású, hogy a forgótest a kívánt
fordulatszámmal forog és a mérőtestre ható forgatónyomatékot – amely a minta folyási
ellenállásából ered – méri. A nyírófeszültség, vagy a CREEP teszt vizsgálata is lehetséges a
kívánt nyírófeszültség beállításával és mérik a minta nyírási deformációját a szögelforduláson
keresztül.
Hatóanyagok, segédanyagok és gyógyszerkészítmények vizsgálata _______________________________________________________________________________
144
Plasztikus anyagok folyási tulajdonságainak meghatározásához vezérelt nyírófeszültségű
(CSS) vizsgálatokat is végezhetünk az Anton Paar Physica RHEOLAB MC 1 készülékkel,
mely lehetővé teszi a folyási pont pontos mérését deformáció, vagyis a minta belső
szerkezetének elnyírása (forgás) nélkül.
A készülék kezelése, a mérés végrehajtása:
1. Emulziók vizsgálata esetén a Z3 jelű mintatartóba légmentesen betöltjük a belső jelig a
mintát (F.2.2. ábra).
1. Polimerek gélképzésének vizsgálata esetén és kenőcsök vizsgálatánál a Z4 jelű
mintatartóba légmentesen betöltjük a belső jelig a mintát (F.2.3. ábra).
2. A hengeres mérőfejet felhelyezzük és rögzítjük a rögzítő gyűrű segítségével.
3. A készüléket hátul bekapcsoljuk.
4. Kiválasztjuk a PROG funkciót és nyomunk egy OK gombot.
5. Emulziók vizsgálata esetén kiválasztjuk a PROG 02 funkciót és nyomunk egy OK
gombot.
5. Polimerek gélképzésének vizsgálata esetén kiválasztjuk a PROG 01 funkciót és
nyomunk egy OK gombot.
6. Az ST (START) gomb megnyomásával kezdetét veszi a mérés.
7. Egy sípoló hang jelzi a mérés végét.
F.2.2. és F.2.3. ábrák: Z3 és Z4 mérőfejek