Gyógyszerészet-történet I. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER · 2016-01-25 · 20....

Gyógyszerészet-történet ÁRA: 2240 FT I. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Címlap.A Fekete Sas Patika

officinai bútorzata. Fekete Sas Patikamúzeum,

Székesfehérvár. Fotó: Mudrák Attila

Borító II.Dobozok.Galenus Gyûjtemény.Részlet a 2004. évi falinaptárból(Galenus Kiadó).Fotó: © Basa János/Kerényi János

I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER 3Gyógyszerészet-történet �

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1385 Bp. 62. Pf. 819Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internet-elérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatárs: Kocsis János • Korrektorok: Németh Katalin, Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: [email protected]ési vezetô: Makkai Gyöngyi • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: [email protected] • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2240 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

TartalomFekete Sas PatikamúzeumBlack Eagle Pharmacy Museum4. oldal/page

A mûködésA Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Könyvtár és LevéltárThe FunctioningThe Semmelweis Museum of Medical History,Library and Archives 6. oldal/page

Thúry György MúzeumGyörgy Thúry Museum8. oldal/page

Mértékegységek a gyógyszerészetbenUnits of Measure in Pharmaceutics12. oldal/page

Gyógynövény-ábrázolásReprezentation of Medicinal Plants13. oldal/page

KönyvritkaságBook Rarity14. oldal/page

Farsangoló gyógyszerészekPharmacists Taking Part in the Carnival16. oldal/page

A mûvészetek rajongójaKazinczy Ferenc (1759–1831)The Devoted Art LoverFerenc Kazinczy (1759–1831)

Ötletes papírszeletekSlips of Paper18. oldal/page

Kossuth Lajos és a botanikaLajos Kossuth and the Botany

20. oldal/page

Berthelot, a jövôbelátóThe Prophetic Berthelot

22. oldal/page

Arany Sas PatikaGolden Eagle Pharmacie

23. oldal/page

TámogatókPatronizers

23. oldal/page

Az egyetlen lexikonunkGondolatok Kazay Endre

halálának évfordulójánOur Only Encyclopedia

Endre Kazay died 80 years ago

24. oldal/page

Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2003-ban

Famous Hungarian PharmacistAnniversaries in 2003

26. oldal/pages

Események – Kiállítások – RendezvényekEvents – Exhibitions – Programs

28. oldal/page

Gyógyszerészet-történet TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!

Fekete Sas PatikaFekete Sas PatikaP

ati

ka

mú

zeu

m

5Gyógyszerészet-történet �

Fekete Sas PatikamúzeumA patikát újabb kutatási adatok szerint 1688-ban alapítottaSartory János. A mai múzeum a XVIII. században épült és a XIX. században átépített patikaházban van.

Az eredeti márványozott festésû puhafa bútorzat megma-radt töredéke az officina melletti helyiségben található. Az„újabb” barokk stílusú bútorzat táraasztala nem maradt meg,azt egy késôbbi, empire stílusú gyönyörû darab pótolja.

Látogató! Ha betérsz ide, érezd, hogy a mûvészettörténete, melynek mûvelôi természetükbôl követ-kezôen néha acsarkodnak, a vad gyógyszerészek-

nek sokkal tartozik. Igaz, hogy a természet hû ábrázolá-sa a XV. században ama gyógyfüvek lehetô pontos leraj-zolásával kezdôdik, amelyek felismerésében és ismerte-tésében formai pontosságra kellett törekedni és az elsônyomott könyvek között a füves könyvek, a KRÄUTER-BUCHOK illusztrációi történeti jelentôségû tettek. S hogyaz újabb példákból se hagyjuk ki a legmeghatóbbat, e fa-natikus faj, a gyógyszerészek bizony joggal hivatkozhat-nak arra, hogy szakmájuk egy derék mûvelôjét, CSONTVÁRY

KOSZTKA TIVADART ôk adták a magyar festészetnek. Aján-dékaikat, amelyekkel már különben is régen gazdagítjáka magyar kultúrtörténetet, e patika muzeálásával is meg-tetézik. Nem sok ilyennel dicsekedhetnek a magyar váro-sok és az a pompás emlék igazán Fehérváré. Nézz körül– a legrámenôsebb muzeológus és a legagyafúrtabb pati-kus se várja el tôled, hogy tudd, ki volt SABUR BEN SAHL

vagy MELIUS JUHÁSZ PÉTER, BEYTHE ISTVÁN, RULAND JÁNOS,TORKOS JUSTUS JÁNOS, WESZPRÉMI ISTVÁN vagy PÁPAI PÁRIZ

FERENC – se azt, mivel foglalkoztak a jezsuiták és laikustestvérek – nem várja el, hogy tudd, kik voltak a magyarállami egészségügy megszervezôi és miért látsz a régi pa-tikákon oly sokszor HIPPOKRATESZT, miért ábrázolják SZT. RÓKUST, s ki volt annyi más, addig, ki a kelyhet áldjaitt vagy ott s figurája SZENT JÁNOS evangelistáé – itt köszön-nöd sem kell ezentúl, ha belépsz, de old meg saruidat!

Mojzer Miklós mûvészettörténészünnepi megnyitóbeszéde, 1975. május 22.

Forrás: Gyógyszerészettörténeti Diarium,IV. évf. III. sz., 1975. 57. o.

Black Eagle Pharmacy MuseumAs recent research data show it, the pharmacy was founded byJános Sartory, in 1688. The present museum was established inthe 18th century pharmacy house that was rebuilt in the 19thcentury.

The remaining parts of the original soft-wood furniture ofmarbled painting are to be seen in the room by the side of theofficinal part. The missing pharmacy counter of the “newer”Baroque-style furniture is replaced by a later beautiful piece inEmpire style.

amúzeumamúzeum

Fekete Sas Patikamúzeum8000 Székesfehérvár, Fô utca 5. • Tel.: (22) 311-734Látogatható: hétfô kivételével minden nap 10–18 óráig.

A Fekete Sas Patikaofficinai bútorzata.Fekete Sas Patikamúzeum,Székesfehérvár.Fotó: Mudrák Attila

Amúzeum az 1970-es évekbenindította el idôszaki kiállítás-sorozatát, amelynek során

egyes orvosi és gyógyszerészeti szakte-rületeket dolgozott fel, illetve kiállítá-si témáival igazodott az éppen Buda-pesten megnyílt hazai vagy nemzet-közi orvos- és gyógyszerészet-tudo-mányi kongresszusokhoz, konferen-ciákhoz. A múzeum önálló részlege-ként nyílt meg 1974-ben az Arany SasPatikamúzeum, 1977-ben a nagykál-lói Korányi Frigyes és Sándor Emlék-múzeum, Tiszavasváriban Szabolcs-Szatmár megye Orvos- és Gyógyszeré-szettörténeti Múzeuma, 1981-ben azErnyey József Gyógyszerészet-történe-ti Könyvtár, 1982-ben KecskemétenBács-Kiskun megye OrvostörténetiMúzeuma. Sajnos a nagykállói, atiszavasvári és a kecskeméti mú-zeumokat – a felügyeleti jogmegtartásával – át kellett adni amegyei múzeumi szervezeteknek,

amelyek az 1990-es évektôl – anyagiokok miatt – igen korlátozott formá-ban tudják csak mûködtetni ezeket agyûjteményeket.

A Semmelweis OrvostörténetiMúzeum kertjében helyezték végsônyugalomra 1964. október 14-énSEMMELWEIS IGNÁC földi maradvá-nyait. A sír elôtt BORSOS MIKLÓS

Anyaság címû szobra áll. A kert anagy magyar orvos hazai és külfölditisztelôinek zarándokhelyévé vált.

Az Országos Orvostörténeti Könyv-tár a múzeum szervezetén belül ön-álló „egységet” alkot, a hazai és azeurópai orvostörténeti kutatás egyikfontos mûhelye lett. A könyvtár gyûj-teménye valóban egyedülálló ezen

a szakte-rületen.A doku-mentu-

mok két típusát gyûjti a könyvtár: aXX. század közepéig a magyar és azegyetemes orvosi irodalom össze-gyûjtésére törekedik, ezenkívül pedigfolyamatosan gyûjti – idôbeli megkö-töttség nélkül – az orvostörténeti ku-tatáshoz szükséges segédkönyveket,kézikönyveket és orvostörténeti mun-kákat. Ezt egészítik ki a folyóirat-,disszertáció- és különlenyomat-gyûj-temények. A fôgyûjteményeken kívül

A mûködésA mûködésM

úze

um

i is

me

rte

tô

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

Szirupos kancsók.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest.Fotó: Mudrák Attila

Gyógyszerészet-történet �6S. A. Girardini: A gyógyszerész apáca, olajfestmény.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest

I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER 7természetesen megtalálhatók a ro-kon- és társadalomtudományok, atörténet, a tudománytörténet, a mû-vészet és a mûvelôdéstörténet alap-munkái stb.

Külön értéket képez az „S” jelzésselmegkülönböztetett gyûjtemény, amelya könyvnyomtatás elôtti kézírásosanyagokat, ôsnyomtatványokat, a régiés ritka nyomtatványokat, s az 1711elôtti régi magyar nyomtatványokatrejti magában. Ugyanebben a gyûjte-ményben találhatók a híres nyomdaitermékek, az illusztrációikról neveze-tes könyvek, a híres kötések és nevestulajdonosok kötetei. A ritkasággyûjte-mény katalógusának kiadását most ter-vezzük.

A könyvállomány nagyobbik része a XVII–XIX. századot öleli fel, deezen orvosi munkák mellett szinteteljességre törekvôen gyûjtjük az or-vostörténeti szakirodalmat. Tekintvea könyvállomány történeti jellegét, shogy a gyûjteményben nemcsak or-vosi és gyógyszerészet-történeti vo-natkozású anyag található, hanem e szakterülettel összefüggô egyébtudományágak is képviselve vannak.A kézi könyvtári anyagais kiterjed az alapvetôtörténeti forrásokra, anéprajzi, a mûvészet-történeti, irodalmi,mûvelôdéstörténeti,filozófiai és társada-lomtudományi alap-mûvekre. A folyóirat-ál-lomány jelenleg megha-ladja a huszonötezer kö-tetet, gyûjtési határideje aXX. század közepéig tart,amely részben orvosi,részben orvostörténetifolyóiratokból tevôdik

össze. A könyvtárban található legré-gebbi folyóirat a XVIII. század máso-dik felébôl származik, míg a magyarfolyóiratok vonatkozásában teljes-ségre törekszünk.

Az Országos Orvostörténeti Könyv-tár és a Semmelweis OrvostörténetiMúzeum egyesítés (1968) után való-ban jelentôs fejlôdésnek indult, amely-ben meghatározó szerepet játszottSCHULTHEISZ EMIL professzor (1971–1984) fôigazgató, aki 1974–1985 kö-zött egészségügyi miniszter volt. Ebbenaz idôben ANTALL JÓZSEF (1931–1993)elôbb igazgatóhelyettes, 1974–1985mb. fôigazgató, majd 1985–1990 kö-zött fôigazgató volt, e tisztségben a mú-zeum, a könyvtár és a levéltár igazgatóifeladatkörét is ellátta. Emléktáblája aMúzeum épületének elôcsarnokábanlátható.

AThe Semmelweis Museum of MedicalHistory, Library and Archives In the 1970s, the museum started toorganize the series of temporary exhibi-tions that showed the development of agiven special field of medicine and phar-

macy, or were connected tothe subjects of current

Hungarian and interna-tional congresses, con-

ferences on medicaland pharmaceutical

sciences that were heldin Budapest.

The mortal remains ofIgnác Semmelweis wereburied in the garden of theSemmelweis Museum ofMedical History, on 14October 1964.

As a separate unit withinthe structure of the muse-

um, the National Library of MedicalHistory has become an important work-shop of Hungarian and European researchwork on medical history.

The collection marked “S” is of especialvalue, comprising manuscripts from thetimes prior to the period of book printing,as well as incunabula, old and rare print-ed matters, including old Hungarianprints made before 1711.

The journal stock ranges over twenty-five thousand volumes collected up to themiddle of the 20th century.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577Fax: (1) 375-3936Nyitva tartás: hétfô kivételével 10.30–18 óráig.

Semmelweis Országos Orvostörténeti Könyvtár1023 Budapest, Török u. 12.Tel.: (1) 212-5368, (1) 212-5421Fax: (1) 212-5438Nyitva tartás: H–Cs: 9–17 óráig.P: 9–16.30-ig Szo–V: zárva.

Gyógyszerészet-történet �

Szirupos kancsók.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest.Fotó: Mudrák Attila

Fatégely.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest.Fotó: Vékás Magdolna

A nagykanizsai Thúry György Múzeum ôsét az 1900-asévek elejétôl a piarista gimnázium „régiségtára” alkotta.1913-ban HALIS ISTVÁN városi tanácsost nevezték ki könyv-tárosnak és múzeumôrnek, aki 1919-ig hivatali szobájá-ban gyûjtötte a könyveket és a régiségeket.

Az egyre gyarapodó gyûjteményt ezután különbözôhelyszíneken ôrizték.

1949 tekinthetô a mai értelemben vett múzeum alapí-tási évének. 1950-ben a könyvtártól is szétválasztották.

A múzeumot 1951 elején állami kezelésbe vették, és ab-ban az évben vette fel a Thúry György Múzeum nevet.

A Fô út 5. számú,egykori Batthyány-ura-dalmi épületet 1705-ben emelték a hajdanivár köveibôl barokkstílusban. Ebben azépületben a 2000. feb-ruár 25-én megnyitottkiállításon elsôsorbanleletegyüttesek éstárgycsoportok látha-tók.

György Thúry MuseumThe most important pharmaceutical relics of the local historycollection is the Empire-style furniture of the Black EaglePharmacy that was founded, as the first civil pharmacy, byAntal Reiner, before 1780. The set of furniture also includes,in addition to the stand, the pharmacy counter, and a smallcabinet. Besides, the museum relics from the pharmacy consistof early 19th century, wooden pharmacy vessels (11 p.c.),2 p.c. Viennese porcelain pharmacy vessels made in 1831,blown glass bottles, formula bags from various periods, andsmall metal boxes.

Kö

zgyû

jte

mé

nye

k 8 Gyógyszerészet-történet �

Thúry György MúzeumThúry György Múzeum

Kiállítóhely: 8800 Nagykanizsa, Fô út 5. • Tel.: (93) 314-596

A kiállítás látogatható: kedd–szombat 10–16 óráig,vasárnap, hétfô zárva

Családoknak szombati napon a kiállítás látogatása ingyenes.

Iroda- és raktárbázis8800 Nagykanizsa, Zrínyi M. u. 62. Pf. 32.Tel./fax: (93) 317-233, (93) 516-748 • E-mail: [email protected]

●1

●2

I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER Gyógyszerészet-történet �9

➊ A Fekete Sas Patika empire stílusú bútorzata. Fotó: dr. Kerecsényi Edit

➋ A Fekete Sas Patika fatégelyei, XIX. század eleje.Fotó: Hohl Zoltán

➌ –➍ Fekete Sas Patika-enteriôr. Az Emlékek a múltbólcímû kiállítás részletei. Fotó: Bicskei József

➎ A Fekete Sas Patika porcelán állványedényei.XIX. század. Fotó: Hohl Zoltán

➏ Szórólap. XIX. század➐ Gyógyszertár az Igazsághoz, patikabelsô.

Belus Lajos gyógyszerész és amatôr fényképészfelvétele az 1890-es évek elején

➑ Gyógyszertár az Igazsághoz. Fotó: ismeretlen. Balra ismeretlen személy, középen Merkly-Belus Józsefgyakornok, jobbra dr. Merkly József, 1938

➒ Receptzacskó.➓ Gyógyszertár az Igazsághoz a XX. század elején.

Fotó: ismeretlen

●6

●5

●3 ●4

10 Gyógyszerészet-történet �K

özg

yûjt

em

én

yek

A múzeum gyógyszerészeti emlékei

A helytörténeti tárgyi gyûjtemény legjelentôsebb gyógy-szerészeti emléke a Fekete Sas patika empire stílusú bútor-zata, melyet elsô polgári gyógyszertárként még 1780 elôttalapított Nagykanizsa elsô polgári gyógyszerésze, REINER

ANTAL. A gyógyszertárat több tulajdonos után 1806-banLOVÁK FERDINÁND vásárolta meg. 1837-ben fiának, Károly-nak adta az empire stílusú bútorzattal. A berendezés azállványzaton kívül egy táraasztalból és egy alacsony szek-rénykébôl áll. Az officinai korpuszokat feketére pácolt, fa-ragott pálmalevél díszû, aranyozott oszlopfejes féloszlo-pok választják el. A táraasztal tujagyökér-borítású hom-loklapján középen ovális keretben rozettadísz látható.

A bútorzatot 1959-ben a zalalövôi gyógyszertárban he-lyezték el, onnan 1983-ban került be a Thúry György Mú-zeumba. Értékes faanyaga, mûvészi kivitele, különlegesmegmunkálása miatt a Mûvelôdési Minisztérium védelmealatt állt a múzeumi tulajdonba vételéig.

1999–2003 között pályázati támogatásokból, valaminta nagykanizsai és a Zala megyei gyógyszerészek önzetlentámogatásának eredményeként sikerült a berendezés teljeskörû restaurálását elvégeztetni (3,2 millió Ft értékben).Egy része a múzeum Fô út 5. szám alatti épületében azEmlékek a múltból c. kiállításon látható a gyógyszertáratenteriôrszerûen bemutató egységben.

A bútorzathoz tartozik a János evangélistát ábrázoló, aXVIII–XIX. század fordulóján készült olajfestmény is,mely a képzômûvészeti gyûjtemény becses darabja.

●8

●7

I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER

Ezeken kívül a gyógyszertár fel-szerelésébôl a XIX. század elején ké-szült fa patikaedények (11 db),Bécsben 1831-ben készült 2 db por-celán patikaedény, fúvott üveg pa-lackok, különbözô idôszakokbólszármazó receptzacskók, s „Szal-miákszeletkék” feliratú fémdoboz-kák vannak még a múzeum tulajdo-nában.

2003 novemberében a Zala Me-gyei Gyógyszerész Kamara egy, apatika eredeti órájához hasonló,empire stílusú órát ajándékozott a múzeumnak, melyazóta szintén a kiállításon szerepel.

A város és egyben Zala megye elsô gyógyszertárát a fe-rencesek alapították, s 1714-ben már biztosan mûködött.1769-ben azonban a Somogy megyei Segesdre helyeztékát, elszállították berendezését, felszerelését is. A patikaföld alatti raktárából több mint 30 db különbözô színû(halvány- és sötétzöld, sárga, sötétkék, fehér) és méretûpatikaüveg került elô a kolostor udvarán végzett földmun-kák során, amely 1974-ben került be a múzeum gyûjtemé-nyébe.

Nagykanizsa legismertebb patikus dinasztiája a BELUS–MERKLY-BELUS család volt. Az 1831-ben alapított Igazsággyógyszertárhoz 1850-ben került a család elsô gyógysze-rész tagja, BELUS JÓZSEF, ki 1872–78 között a város polgár-mestere is volt. A családi gyógyszertárban még háromgyógyszerész követte ôt: 1885-tôl fia, BELUS LAJOS, majd1914-tôl unokaöccse (BELUS JÓZSEF unokája) MERKLY

JÓZSEF, s végül 1938-tól elôször gya-kornokként, majd a gyógyszertár ve-zetôjeként az ô fia, MERKLY-BELUS

JÓZSEF.Patikájukból több tárgy is beke-

rült a múzeumba: papír és fémgyógyszeres dobozkák, Belus védje-gyes gyógyszeres zacskó, egy XIX.század végi kis faliszekrény, egy má-sik fali szekrényke Hansaplast felirat-tal, s a laboratóriumban használatoseszközök (cukorvágó, mozsár, dörzs-edény, tégelyek, üvegek, tálak).

A gyûjtemény ôrzi a patika két cégérszobrát is, az egy-kor a bejárat mellett álló HÜGEIA és AESCULAPIUS mészkô-bôl faragott alakját.

Több iratot is a múzeumnak ajándékozott DR. MERKLY-BELUS JÓZSEF: 1862-ben kiállított díszes fejlécû számlát, agyógyszerekhez adott részletes használati utasításokat,leírásokat, 1910-es évekbôl származó betûrendes vény-tartó füzetet, benne számos recepttel stb., s egy, a patikaofficina részében az 1890-es évek elején készült fotófelvé-telt. Ez utóbbi ma Magyarországon a patikabelsôkrôl ké-szült fotók legrégebbi darabja.

A városban mûködô egyéb patikákból néhány tárggyal,dokumentummal rendelkezik a múzeum. Példaként em-líthetô az 1913-ban alapított Ôrangyal gyógyszertárból azofficina portálját ábrázoló fotóval díszített receptzacskó,vagy a Mária gyógyszertár papír gyógyszeres dobozkája.

Kunics Zsuzsamuzeológus


●10

●9

12 Gyógyszerészet-történet �

Távolságmérés

Ametrikus rendszer hivatalos elfogadásáig országon-ként és vidékenként változó, olyan mértékekethasználtak, amelyek hosszú évszázadok során ala-

kultak ki (öl, láb, icce stb.). Azért volt szükség ezekre, mertlehetôvé tették a kereskedelmet azzal, hogy könnyen átlát-ható egységekkel dolgoztak, melyeket megértettek az egy-szerû emberek is, akik a súly-, térfogat- és hosszmértékekalapjait tudták csak megtanulni. A legkezdetlegesebb mér-tékek az emberi test méretei voltak (láb, arasz, hüvelyk, ölstb.). A középkorban nagy volt az összevisszaság, minden

város más és más mértékrendszerben számolt, rendszerint12 egységre osztva azokat. Ismeretes, hogy JULIUS CAESAR

i. e. 55-ben Britanniába hadat vezetett és i. sz. 43-banCLAUDIUS idején a rómaiak a PLAUTIUS parancsnoksága alattlévô négy légióval megszállták Britanniát. A római biroda-lom határai így északon Skóciáig terjedtek és ehhez utakatkellett építeni, amelyek kapcsolatot teremtettek az európaiországokkal, ezeken bonyolódott le a hazai és nemzetkö-zi kereskedelem. Amihez persze standard mértékegységekkellettek. Az akkor használt kelta mértékek olyan egyszerûegységeken alapultak, mint a lépés, láb, tenyér, búzaszem.Ám ezek már akkor sem bizonyultak megbízhatóknak,ezért a rómaiak sokkal pontosabbakat vezettek be. A ró-mai láb (pes=0,29 m) mint hosszmérték 12 inchbôl (pol-lici) állt és egy tenyér (palmus) a láb egynegyedét jelölte,

ami 11,65 angol inchnek (hüvelyk), vagyis 296 mm-nekfelelt meg. 5 láb (pedes) tett ki egy passust (1,48 m). A ró-mai láb egyébként csaknem akkora volt, mint az egyipto-mi láb, de valamivel rövidebb, mint a görög láb, ami 308mm mai egységben mérve. A cubit (rôf) másfél lábhosszúságot jelentett.

A távolságot római mérföldben mérték, egységként amille passus (ezer lépés) szolgált. De hogy lehet az, hogyaz angol mile (mérföld) mégis 1760 yard, amikor a yardis körülbelül egy lépés hossza? Azért van ez, mert a rómaikatonai lépés valójában két lépést foglalt magában, vagyisazt a távolságot, amely alatt a bal láb kétszer érintette a ta-lajt. Ez volt 1 római passus. És mert az átlag légionárius rö-videbb lábúnak bizonyult, mint angolszász kollégája, rö-videbb lett a távolság mérésére szolgáló ezerlábas rómaitávolságmérték is. Ezért a stadionhossz 125 lépést tett ki,ami 1/8 római mérföld. A római mérföld 1000 katonai lé-pésbôl állt vagy másképp 5000 római láb hosszúságot je-

lentett, de csak 4856 brit lábnak felelt meg (hiába, mindigaz angoloké a nagyobb), így aztán a római mérföld is rö-videbb volt az 5280 láb (feet) hosszúságú angolnál.

Metrikus rendszer

1790-ben a francia nemzetgyûlés fogadta el és definiálta amétert. Kidolgozták azt a mértékegységet, melyben az alap-egység tízzel vagy ennek hatványaival való szorzata vagy há-nyadosa új egységet ad, tehát az egységek tízszeresen csök-kennek vagy növekednek. Franciaországban BONAPARTE

NAPÓLEON idején terjedt el a metrikus rendszer, de mint ide-gent Angliában ab ovo nem kedvelték. Ezért az angolok las-

Mértékegységek a gyógyszerészetbenMértékegységek a gyógyszerészetbenA jelenkor gyógyszerésze a metrikus rendszer mértékegy-ségeivel dolgozik. A ma már megszokott tevékenység nemvolt mindig így.

Ré

gi

idô

k p

ati

ká

ja

I. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER

san is vették át, kevesen fogadták el, népszerûtlen volt, fô-képpen a kiskereskedelemben, amely ma is a metrikus rend-szer vesztesének tekinti magát. Különösen a háztartási vásár-lásoknál bizonyult megtévesztônek és okozott zavarokat, ígya gyümölcsök és zöldségek vásárlásánál. Még ma is, ha vala-ki metrikus mennyiséget kér a zöldségesnél, az eladó felhúz-za szemöldökét, mennyi is az és fôként mennyibe kerül. A kereskedelmi hatóságok még 1965-ben is idôt kértek,hogy az iparban érvényesíteni tudják a metrikus rendszert.Az 1970-es évek közepére azután elsôként a gyógyszeripartért át erre. De hát nem ment simán, sok tárgyalás, megbe-szélés, egyeztetés kellett hozzá. Sokan azt gondolták például,hogy a tízes gyûjtôcsomagolás helyett a gyógyszerforgalma-zásban jobb lenne a 12-es. A szükséges kartonokat is ennekmegfelelô nagyságúra és formájúra gyártották, aztán azzal ér-veltek, hogy lám a metrikus franciák boraikat tucatjával, 12-es csomagolásokban exportálják Angliába. Így történt,hogy két évszázaddal a francia metrikus szisztéma alapelvei-nek kidolgozása után magát a rendszert még nem sikerültteljesen elfogadtatni sem Angliában, sem az Egyesült Álla-mokban. Anglia csak 1965-ben kezdte meg az erre a rend-szerre való áttérést, ami meglepô, mert 1900-ra már 35 or-szágban bevezették. Görögország, Hollandia, Spanyolországés Olaszország egy része 1850-ben elfogadta a decimálisszisztémát, de Kanada és az Egyesült Államok csak 1975-ben, amikorra az összes nagyobb ország már áttért. Európá-ban egyébként Anglián kívül Oroszország és Montenegró fo-gadta el legkésôbb a métert törvényes hosszmértéknek.

dr. Stájer Géza

Irodalom: J. Hunt, The Pharmaceutical Journal, 2002. 269, 909

Units of Measure in PharmaceuticsThe article gives a comprehensive study of the development of theunits of weight, length and volume, outlines the British imperialsystem of measures and goes on to examine the development andwidespread use of the metric system.

Gyógyszerészet-történet �13

Gyógynövény-ábrázolás

Az 1938-ban megjelent gyógynövénykönyv részlete-sen ismerteti az emberi szervek mûködésére kedve-zô hatású növényeket, illetve a leggyakoribb beteg-

ségek kialakulásának és tüneteinek leírása után javaslatottesz a gyógynövények megfelelô használatára is. A kiadványmindezt a növények korabeli rajzaival, tematikus felsorolá-sával szemléletesen illusztrálja. (Hugo Hertwig: GESUNDDURCH HEILPFLANZEN. Verlag für Kulturpolitik, Berlin.1938.)

Az ábra magyarázata1–2 Alvás3–4 Fejfájás5–6 Hajbetegségek14–17 Idegek7 Szemborogatás

8–13 Légutak18–21 Vese22–26 Gyomor

és bélrendszer27–33Vértisztítás

és bôrbajok

34–35Szív és érrendszer36–37 Sérülések38–39 Gyulladás40–43 Pajzsmirigy44–46 Reuma

Gyógynövények

1 Macskagyökér2 Csarabfû3 Orvosi kankalin4 Kakukkfû5 Nagylevelû csalán6 Bojtorján7 Szemvidító fû8 Szöszös ökörfarkkóró9 Tüdôfû

10 Orvosi zsálya12 Útifû13 Martilapu14 Orbáncfû15 Levendula

16 Citromfû17 Hárs18 Csipkebogyó19 Pásztortáska20 Mezei zsurló21 Medveszôlô22 Vidrafû23 Ezerjófû25 Fehérüröm26 Borsmenta27 Tarackbúza28 Ruta29 Vízitorma30 Háromszínû vad-

árvácska31 Cickafark

32 Boróka33 Szeder34 Fagyöngy35 Macskagyökér36 Lándzsás útifû37 Árnika38 Kamilla39 Haraszt40 Feketeáfonya41 Gyermekláncfû42 Körömvirág43 Izlandi zuzmó44 Bodza45 Nyírfa46 Kislevelû

csalán

Am

i a

z a

lbu

mb

ól

kim

ara

dt


Kalandos életút, az arany bû-völete, a gazdagság és a tekin-tély megízlelésének élménye,

a tudomány tisztelete és az ismere-tek birtoklásáért való szakadatlan fá-radozás, kudarc és üldöztetés… –mindez együtt jellemezte a XVI. szá-zadi svájci születésû orvos, alkimistaés botanikus, LEONARD THURNEISSER

(1531–1596) életét. Elôször apjamesterségét – az aranymûveséget – ta-nulta és mûvelte, majd egy ismerôsorvos ösztönzésére (akinek rendszere-sen gyógynövényeket gyûjtött) alapo-sabban foglalkozni kezdett a botani-kával és PARACELSUS írásaival. Arany-mûvesként elkövetett csalásai miattazonban hamarosan menekülnie kel-lett szülôvárosából, Bázelbôl, ekkorbejárta Angliát, Franciaországot ésNémetországot. Sok viszontagságután 1555-ben letelepedett Strass-burgban és mint tehetôs aranymûveshírnevet és tekintélyt szerzett magá-nak. 1558-ban Tirolban bányászatifelügyelôként munkálkodott és minta fôherceg tanácsadója és pártfogoltjaismét hosszas tanulmányútra indult:Skócia, Spanyolország, Portugália, Af-rika és Távol-Kelet voltak útjának ál-lomásai. Utazása során minden lehe-tôséget megragadott, hogy orvosi is-mereteit gazdagítsa, orvosi recepteketés kéziratokat vásárolt és gyûjtöttössze e célból. 1568-ban – megintcsak fôhercegi megbízatással – újólagútra kelt, ekkori úti célja Magyaror-szág és Csehország, ahol – saját fel-jegyzései szerint – további orvosi is-meretekkel gazdagodott, mivel leg-hôbb vágya az volt, hogy híres orvoslehessen. Ekkorra már több könyvemegjelent nyomtatásban, fôként alki-mista témakörben, de foglalkozott agyógyvizekkel, terápiában való alkal-mazásukkal is. Mûvei illusztrálásáhozkeresett jó fametszôt, ezért az Oderamenti Frankfurtba utazott. Itt ismer-

kedett meg a brandenburgi választó-fejedelemmel, JOHANN GEORGGAL, aki-nek a feleségét kigyógyította súlyosbetegségébôl. Ennek köszönhetôen1578-tól a választófejedelem udvariorvosa lett. Ekkortól Berlinben élt –legalábbis egy ideig – és rendkívülszerteágazó tevékenységet folytatott:saját laboratóriumot rendezett begyógyszerkészítésre és természetesenalkimista kísérleteihez, nyomdát ésbetûöntödét nyitott, de nem volt ké-pes kisstílû – bár bizonyára jól jöve-

delmezô – ügyleteivel szakítani(uzsorakölcsönök, titkos szerekkel éskozmetikai áruval való kereskedés,csíziók kiadása, horoszkópkészítésstb.). Élete utolsó szakaszát is folya-matos utazással (menekülés?) töltöt-te, különbözô német és svájci váro-sokban élt, több alkalommal tartóz-kodott Rómában, míg végül egy kölnikolostorban talált végsô menedéketmozgalmas élete utolsó öt évében.Tudományos munkássága, könyveialapján a szakirodalom a paracel-sisták (Paracelsus követôi) képviselô-jeként tartja számon, hozzáfûzhetjük,hogy ô saját magát is büszkén a „NagyMester” tanítványának vallotta.

Ismertetett kötete tartalmilag sok-oldalúan összetett, nem egyszerûen

Ku

rió

zum

ok

Gyógynövénykönyv.Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár,

Budapest.Fotók: Vékás Magdolna

KönyvritkaságKönyvritkaság


herbárium, gyógynövénykalauz. THUR-NEISSER 1577-ben, Berlinben, MICHAEL

HENTZSKE nyomdájában adta ki HIS-TORIA, SIVE DESCIPTIO PLAN-TARUM… c. könyvét, amely egy többkötetre tervezett munkának az elsô ré-sze, a folytatás kinyomtatása azonbanelmaradt. A növények leírásán (lelô-hely, botanikai jellemzôk, gyógyásza-ti hatóerô, terápiás alkalmazhatóságés a növények neve több nyelven) túl-menôen azon külsô és belsô szervek-nek, testrészeknek, illetve betegségek-nek ismertetését is adja, amelyeknélaz illetô növénybôl készült medicinahasználata ajánlott. Ugyancsak pon-tosan megismertet a növény feldolgo-zásának módjával, a lepárláshozszükséges eszközökkel, a gyógyszer(kence, balzsam, fôzet stb.) készítésé-nek metódusával, az elôállítás opti-mális idôpontjával (asztrológiai té-nyezôk) is.

Különösen érdekes és értékes a nö-vények nevének több nyelven (latin,görög, arab, héber, spanyol, olasz, né-

met, nemritkán cseh és lengyel) valómegnevezése. Ez esetenként változik,ehhez igazodik a könyv végén a nö-vénynév- és tárgymutató. A munkahasználhatóságát segítette elô a rend-kívül szép, jól megtervezett tipográfia,a szövegtükrön belül a különbözô té-makörök szemléletes elválasztása egy-mástól. Fametszetes eljárással készültillusztrációi a növényt, a feldolgozás-hoz szükséges eszközt, valamint a be-tegség, illetve a terápia ismertetésénélanatómiai ábrázolást jelenítenekmeg.

Számunkra még egy értékes vonat-kozást rejt a kötet, ugyanis a szerzôBÁTHORI ISTVÁNNAK (1533–1586), Len-gyelország királyának, Erdély fejedel-mének ajánlja mûvét, két, meglehetô-sen terjedelmes fejezetet szentelve atiszteletteljes ajánlásnak („Illustrissi-mo… potentisimo Principi… Domi-no Stephano, Dei gratia Regi Polo-niae… necnon Principi Transsylva-niae…).

dr. Kapronczay Katalin

Book RarityThe 16th century, Swiss-born physician,alchemist and botanist LeonardThurneisser (1531–1596) first learntand practiced his father’s profession, thegoldsmith’s craft, then, encouraged by aphysician friend, started to deal withbotany and the writings of Paracelsusextensively. Published his book entitledHISTORIA, SIVE DESCIPTIO PLAN-TARUM… in Berlin, in 1577. In addi-tion to the description of plants (locality,botanical characteristics, therapeuticalefficiency, therapy practicability, andplant names in several languages), it alsoincludes information about the externaland internal organs, the parts of the bodyand the illnesses for which the medicinemade of a given plant is recommended. Italso gives accurate information on theway of working with the plant, the dis-tilling apparatus, the methods of thepreparation of the different medicines(cream, balsam, brew etc.) and the opti-mum time of preparation (astrologicalfactors).


Az életet, az élet ciklikusságát létrehozó erôket, azélet jelentôs eseményeit, a nagyobb munkák befe-jeztét ôsidôktôl tánccal ünnepelték az emberek.

MÁRIA TERÉZIA az 1770-es években rendelettel szabályoztaa budai bálok lebonyolítását. A magyar udvari táncesté-lyek mellett az egyes szakmák, hivatások, foglalkozási éstársadalmi csoportok, majd késôbb, a XIX–XX. század for-dulóján az iparosok is megrendezték táncmulatságaikat.Legnagyobb múltra a jogász- és a medikusbálok tekinthet-nek vissza. Menüettet, valcert, francia és lengyel táncokatjártak.

„Csak a magyarnak kell más nemzet módija?Nemzeti táncunknak légyen elsô jussa…Díszt ád Európa csinos módijának…… sohasem járaA jó egészségnek semmi ártalmáraMivel mérsékelve mozgatván bennünketFrissíti elménket, testünket, vérünket”

(Csokonai: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon)

A magyar táncok legôsibb formája a kör, illetve a füzéralakban lejtett, ez utóbbit igen kedvelték a bálokon. Ké-sôbb a verbunkoshoz hasonló magyar nemesi tánc, a pa-lotás, s a gyors ritmusú magyar zenére járt csárdás is elma-radhatatlan volt.

Táncvigalmak beszédes tanúi, a táncrendekAz ünnepélyes esti bálok díszes tanúi a többnyire iparmû-vészeti értékû táncrendek. A selyemzsinóron függô, ceru-zával ellátott kis füzetecskék ôrzik a táncok sorrendjét éstulajdonosuk személyes titkait. Ebbe a báli kellékbe je-gyezték be a hölgyek, hogy kinek ígérték az egyes táncokat,s azt is, ha hölgyválasz volt. A táncokat két csoportba oszt-va sorolják, a bál kezdetétôl szünóráig, majd virradatig.

Múzeumaink az 1830-as és az 1960-as évek közötti idô-szakból számtalan különbözô méretû, német vagy magyarnyelvû, igényes kivitelû táncrendet ôriznek. Selyem- vagybársonyborítású fedéllapjuk gazdagon díszített, s a füze-tecskékhez csatolt függôk az ünneplôk foglalkozására, hi-vatására utaló szimbólumok, jelképek. Esetenként felso-rolták a szervezôket, védnököket, s a közremûködôket. Ígyaz 1838. évi medikusbál táncrendjében LUMNICZER SÁNDOR

egyetemi hallgató nevét olvashatjuk, az 1886. évibenKORÁNYI SÁNDORÉT és LENHOSSÉK MIHÁLYÉT. A korabeli hír-lapok beszámoltak a báli szezon eseményeirôl, a részt ve-vô személyekrôl, hölgyekrôl és gavallérokról, a társaságiélet szokásairól. Az 1867. évi kiegyezés után újjáéledô báliévadokat idézi a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumemlékanyagában található néhány táncrend.

Ku

rió

zum

ok Farsangoló gyógyszerésFarsangoló gyógyszerés

Táncrendek.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest.Fotók: Vékás Magdolna


A „Kellner-Kranken-Verein” betegsegélyezô egyesület1869., 1870., 1871., 1872. és 1873. évi báljait megörökí-tô kis füzetecskék változatos szín- és formavilágúak. Az1870. évi könyvecske eleganciájával tûnik ki, fedôlapjaaranyozott, cím- és zárólapján kék és arany sarokdíszes ke-retben helyezték el a szöveget. Az igényes megrendelônyomdai mintakönyvekbôl választhatott. A négyszögletesmellett kerek és ovális formájút is találhatunk, mindkettôa bársony borítására tett szép rajzolatú „KKV” arany mo-nogram rátéttel jelzi a rendezôt.

Az 1880. évi gyógyszerészbál magyar nyelvû táncrend-jének kék, valamint bordó selyemborítású változata is tu-lajdonunkban van. A 15 megnevezett táncot a szünóraosztja ketté. A nyitó- és zárótánc „virradtig” a csárdás.Francia és gyorspolka, 4 négyes, 2 keringô, füzértánc, 2 len-gyelke a táncok sora. A pihenô után a „Patyikus-csárdás”-sal folytatták az estélyt. A hat lapból álló füzetecske BartaTivadar bálelnök és Kubinyi Kálmán alelnök mellett né-ven nevezi a pénztárnokot, az ellenôrt, a fôjegyzôket, s a 17 bizottsági tagot. A táncrendhez láncon kapcsolódikegy eléggé súlyos, a gyógyszerészhivatásra utaló fémdísz:két párhuzamos rúdra tekeredett két kígyó, fejük egy pati-kai csésze fölé hajlik. ASZKLÉPIOSZ botjára utal, a kígyó gya-kori vedlése miatt a megújulás, az újjászületés, a gyógyí-tás-gyógyulás jelképe. A táncrend megalkotójának nevét ismegörökítették: MORZSÁNYI J. úr készítette Budapesten.

A farsangi táncvigalmaknak hamvazószerdán vége sza-kadt.

„Bor, muzsika, tánc, mulatságKedves törôdés, fáradságFussatok hát, jó napokTíz hete már, hogy virággalJátszódtatok a világgalItt van, itt a szent pallér:Könyvhöz, dáma s gavallér!”

(Csokonai: A farsang búcsúszavai)

A táncrend készítése is abbamaradt, ez az esztétikus meg-jelenésû mesélô füzetecske a hölgyek kelléktárából a csa-ládi emlékeket ôrzô szekrényfiókokba vagy a múzeumokpolcaira került. A társasági élet szokásai is megváltoztak,de a táncestélyek, vigalmak új lendülettel erôre kaptak, azutóbbi 10–15 évben ismét élénk és színes a báli évad. A szakmák, a hivatások, így a gyógyszerészek is farsangol-nak, s legalább a nyitótáncokkal felidézik a régmúlt száza-dok hangulatát.

Mohos Márta

Pharmacists Taking Part in the CarnivalThe highly decorative dance-cards of mostly great artistic valuewitness the festive occasions of evening balls. The small note-books with a pencil, hanged on a silk cord, preserve the order ofdances, and the personal secrets of the dancer. This ball requisiteincluded the ladies’ notes on the persons to whom they promisedthe dances, and also on the moments when ladies invited gentle-men to dance. Our museums preserve a great number of dancecards of demanding quality, and different sizes, written inGerman or Hungarian languages, from the period between 1830and 1860.

szekszek


Kazinczy Ferenc(1759–1831)

Nehéz sok év távlatából hiteltérdemlô pontossággal felde-ríteni egy-egy gyûjtemény

eredetét, sorsát és a maga korában be-töltött szerepét.

Nos, a XVIII. század mûgyûjtemé-nyei végre hozzáértô krónikásra talál-tak KAZINCZY FERENC személyében.

KAZINCZY személyével kapcsolatbancsaknem mindenki is-meri nyelvújítási prog-ramját, irodalmi tevé-kenységét és a Martino-vics-összeesküvésbenjátszott szerepét. Mind-ezek mellett azonbanháttérbe szorult a hét-köznapok KAZINCZYJA,az utazgató és levelezge-tô ember, aki melleslegszenvedélyesen rajon-gott a mûvészetekért is.

KAZINCZY, kiterjedtkapcsolatai révén, gyakran vendéges-kedett különféle fôúri kastélyokban.Útleírásai, életrajzi visszaemlékezéseiés 23 kötetet megtöltô levelezése e kor-szak kultúrtörténetének gazdag tárhá-za. Feljegyzéseinek hitelét emeli, hogyKAZINCZY olyan mûértônek számítottkortársai között, akinek tanácsát, vé-leményét szakértôk is szívesen kikér-ték, s akinek ítéletében fenntartás nél-kül megbíztak. Szerencsére a költô so-hasem mulasztott el feljegyzést készí-teni utazásairól, a XVIII. század végiés a XIX. század eleji magyarországimagángyûjtemények megismertetésé-re nála alkalmasabb személyt keresvesem találnánk.

KAZINCZY sárospataki diák korábankedvelte meg a könyveket s kezdettmetszeteket vásárolni. Akárhány vá-rosban megfordult, mindig benézettegy-egy régiségkereskedésbe. Járt a bé-csi DOMINIK ARTARIA boltjában is, aki

klasszikus zenemûvek, szép metsze-tek és könyvek majdhogynem biblio-fil igényû kiadásával szerzett érdeme-ket, kiérdemelve egyúttal KAZINCZY

tiszteletét is.KAZINCZY nem volt módos, szép-

halmi otthonának falait mégis fest-mények borították. Képgyûjteményé-nek értékébôl levon ugyan, hogytöbbségük ismert mesterek mûveinekmásolata volt, de a költô nem arra tö-rekedett, hogy értékes eredeti holmi-kat gyûjtsön. Beérte azzal is, ha vala-

mi egyszerûen „csak”szép volt.

KAZINCZY ennek szel-lemében gyûjtött fest-ményeket, metszeteket,könyveket, és elôszere-tettel vadászott a ma-gyar történelem neve-zetesebb alakjainaknévaláírására. Ha csaktehette, eredeti kézira-tokról vagy az ôt vendé-gül látó családok levél-tárának okmányairól

másolta le azokat. A költô biztos kezûrajzoló volt, szenvedélyesen hódolt akor divatjának, az árnyképkészítésnekis.

KAZINCZY maga is gyakran adott ta-nácsot kezdô gyûjtôknek, sôt néha se-gédkezett egy-egy gyûjtemény meg-alapításánál.

(Részlet a Berkó Pál–Fehér Béla: Kimit gyûjt? címû mûbôl. Gondolat,1980.)

The Devoted Art Lover Ferenc Kazinczy has a reputation for hispoetry, literary activity, and languagereform. He is less known as a passionateart collector. Besides his paintings andprints, he had a significant numismaticand medal collection of seven and a halfthousand pieces, as well as a library of1400 books, including some rarities, andincunabula. He sold all these to the collegeof Debrecen.

A mûvészetek rajongójaA mûvészetek rajongója

Ki

mit

gyû

jtö

tt?

Ötletes papÖtletes pap„Azért született a világra, hogy mo-solygó, színes arcával mindenkitmeghódítson, akinek egyszer a kezeügyébe kerül vagy akinek pillantásareá esik, de örökösen csak a hátátmutogatja, a hátát, amin ott van aszámla, amit fizetni kell…”

(Reklámélet, 1938)

AXX. század fordulóján indultútjára az amatôrizmus új, de-mokratikus ágazata: az apró-

gyûjtés. Létrejöttének okai a technikaifejlôdésben gyökereztek. A gyárak és avállalkozók mind nagyobb tömegbenontották áruikat, s a konkurrencia-harc fokozódása következtében egyrenagyobb gondot kellett fordítaniukarra, hogy termékeiket a vásárlók jólmegkülönböztessék, márkajeleiketkönnyen felismerjék. Ezekben azévekben jelent meg a reklám viszony-lag korai változata, a számolócédula.

A kicsi, hosszúkás papír-szelet a szatócsboltok, ká-véházak, vendéglátó he-lyek állandó kelléke volt.

A számolócédula üreshátoldalán adta össze akereskedô a vásárolttételek árát, a pincérerre jegyezte fel amegrendelt italo-kat, de sokszorjegyzetpapírkéntis szolgált. Elô-lapját legtöbb-ször figyelemfelkeltôgrafikák díszítették.

Nagy mennyiségben nyomtattákáruk, cégek, szolgáltatások, jelmonda-tok, felhívások reklámozására.

Az elegánsabb kereskedelmi ésvendéglátó helyek saját számolócédu-lát nyomtattak, mások változatos gra-fikájú, színgazdag példányokat hasz-náltak.

A reklámés az akko-

ri marketingezerféle pél-

dája kísérhetôfigyelemmel a máig fennma-radt gyûjteményekben.

Vannak közöttük csodálatosgrafikai megoldások, humorosstrófák, s különbözô ötletesmegoldások is, a mûvészi igé-

nyességgel megtervezett darabtól a ke-vésbé jelentôs példányig.

Némelyikük ma is nyomdatechni-kai remekmûnek számít.

Slips of PaperOn the back of the bill slips, the shopkeep-er added the prices of the goods, the waiternoted the ordered drinks, but these smallpieces of paper often served just as note-papers. Their front-side was often deco-rated with graphics for drawing attention.

Számolócédulák.Galenus Gyûjtemény,

Budapest


Re

klá

mh

ord

ozó

k

pírszeletekpírszeletek

20 Gyógyszerészet-történet �R

ok

on

sza

km

ák

ról

Kossuth Lajos és a botanikaAtermészettudományokkal, elsôsor-

ban botanikával foglalkozó Kos-suth általában nem ismert az em-

berek elôtt. A 200 éve született KOSSUTH

LAJOSRÓL (1802–1894), hazánk kiemelke-dô történelmi személyiségérôl már a legki-sebbek is tanulnak az iskolában. A közis-mert és köztiszteletben álló politikus, ál-lamférfi, hazánk egykori kormányzója,„Kossuth apánk”, a magyar szabadságszimbolikus alakja lett. Sokoldalúsága isköztudott, így történelmi, irodalmi ésnyelvismerete, hírlapírói, de különösenszónoki képességei az ország határain túlis elismerést arattak. Kossuthnak megérde-melt kultusza van hazánkban, nevét mél-tán viselik intézmények, terek, utcák és aróla elnevezett Kossuth-díj. Alakját szob-rok, emlékmûvek ôrzik.

Azt kevesen tudják róla, hogy az 1848-asszabadságharc leverése és az azt követôkiegyezés után, önkéntes számûzetésbe vonult és termé-szettudományokkal, elsôsorban botanikával foglalkozott.Kossuth érdeklôdése széles körû volt, foglalkozott kémiá-val, földtudományokkal, ismerte a korabeli geológiai iro-dalmat, érdekelte a csillagok világa, saját teleszkópján meg-figyeléseket is végzett. Az ôslények világa is felkeltette a figyelmét. „Kerestem a természet csodás nyilatkozványai-nak tanulmányozásában, a végtelenség világától a lábamalatti porszemig. Nagyon keveset tudok, de a kevéssel istöbbet találtam, mint a mennyit keresék. Csak vigasztalástkerestem, de lelki kincset is találtam, melynek becsévelsemmi sem mérkôzhetik. És a mióta ezt fellelém életemnem érzem olyan örömtelen ridegnek, mint minövé aztemberek tevék” – írta KOSSUTH 1876-ban kelt levelében.

Önkéntes számûzetésében, Észak-Olaszországban (Tu-rinban) idôs kora ellenére (1867–1884) rendkívüli ener-giával gyûjtött növényeket, botanizált, a legaktívabb életé-nek 68–71. éveiben volt.Kossuth fáradhatatlan volt,hegyet mászott, bejárta azészakolasz Alpokat és Appen-nineket. 70 éves korábanmég növényekért mászott fela Mont-Cenisre és a Mont-Blancra is.

Saját gyönyörûségére, ma-gának gyûjtött növényeket éskészített herbáriumot. Prepa-rált növényei gondosan van-nak préselve és szépérzékkela herbáriumi lapokra ragaszt-va. A több mint 4 ezer pél-dányból álló herbáriuma két16 rekeszes szekrényben Tu-

rinban, dolgozószobájában állt. A herbári-umi növényei dobozokban, beszámozva,családok szerint ábécébe rendezettek. Kos-suth nem használt herbáriumi cédulát(schedat), a herbáriumi lapjaira írta, szépkalligrafikus betûivel a növények neveit ésa családneveket (a kor szakirodalma sze-rint ezeket ordónak, rendeknek nevezte)magyarul és latinul. A korabeli herbáriu-mokhoz hasonlóan nem jegyezte fel her-báriumi növényeinek gyûjtési helyét ésidejét, csak néhány esetben. Ezzel szem-ben néhány növénynél megjegyezte, hogyaz hol él a Földön, vagy esetleg ritka, vagyhogy a herbáriumi példányt tavasszal vagyôsszel gyûjtötte. Herbáriumát igazán be-szédessé, érdekessé a gyûjteményi lapokraírott jegyzetei teszik, ezeket ô „alkalmijegyzeteknek” tartotta, a maga számára ír-ta, mert írva gondolkodott. Herbáriumáttanulmányozva ezekbôl a feljegyzéseibôl

megismerhetjük gondolatvilágát, botanikai ismereteit,azok forrását és jellegét. Ezekben elénk tárul KOSSUTH tájé-kozottsága, érdeklôdése, kritikai, vitázó szelleme, a nö-vénynevek magyarázására és magyarítására irányuló szán-déka. Herbáriumi jegyzeteibôl kiolvasható, hogy néhánykérdéskör különösen foglalkoztatta, ezek a növények elkü-lönítése, a növények rendszertani helye, új nevek adása,növénynevek magyarázása és magyarítására irányuló szán-déka, a virágok színe, a növények vegyi összetétele, a növé-nyek hatóanyagai, gyógyító hatásuk, a növények néprajzivonatkozásai, a növényi termékek, a növénytermesztés stb.

A növények közti finomabb különbségeket általábannem tartotta elegendônek egyes növényfajok (taxonok) el-különítéséhez. Sok esetben bosszús, gúnyos, olykor csí-pôs, zsörtölôdô megjegyzéseket tett a szerinte fölöslegesfajelkülönítôk, „fajgyártók”, „synonymfaragók” ellen. Ha-mar készen volt az ítélettel, ha a Magyarországról ajándék-

ba kapott növények közöttolyan névvel találkozott,amit a könyveiben nem ta-lált meg. Pl. az „Aster Amel-lus Lin. – Csillag Gerebcsin”herbáriumi lapján olvasha-tó: „Hazslinszky elôbbre vi-hette a Növénytant Magyar-országon kicsi könyvével(bár azután bizony nem soknövényt lehet meghatározni,leírásai annyira nem kimerí-tôk), de hogy azzal, hogy azelfogadott tisztességes neve-ket el nem fogadja, hanem

Herbáriumlap.Magyar Természettudományi Múzeum,

Budapest.Fotó: Vékás Magdolna

Kossuth Lajos kézírása.Fotó: Vékás Magdolna


ismeretlen újakat gyárt, nem vitte eléa tudományt, az bizony. Ezt is,melynek becsületes neve CsillagGerebcsin ô Mellapartinak nevezi.Már ugyan miért? Van-e valahol avilágon Mella folyam én nem tu-dom, de hogy sem én ezt, sem ô amagáét nem ott szedtük, az bizo-nyos.”

KOSSUTH fontosnak tartotta, hogya növényeknek magyar nevük is le-gyen. A magyar növényneveket több-nyire elfogadta és átvette a rendelke-zésére álló szakirodalomból, sokszorkritizálta azokat, máskor ô adott ma-gyar neveket. Ez utóbbiak legtöbb-ször, a tudományos, latin nevek for-dításai.

BARRA ISTVÁN – Pest megye egykorifôorvosa – NÖVÉNYTAN (1841) c.munkája kelthette fel KOSSUTH érdek-lôdését a növények gyógyító ereje ésmérgezô hatása iránt. KOSSUTH írta:„Érdeklôdéssel lapozgattam Barra Ma-gyar növénytanát is, érdeklôdésselmind azért, mert sokszor igen érdekesértesítést nyújtott a felôl, hogy minônézetek vannak egy-egy hazai növénygyógyereje s egyéb tulajdonságai felôlnépünk közt szájhagyományilag elter-jedve, mind azért is, mert növénygyûj-teményem rendezésénél az otthon ishonos növények magyar neveinek meghatározásában jóhasznát vehetém.” (Természettudományi Közlöny, 1894.)

Herbáriumi feljegyzéseiben olvasható, hogy nem hittvakon a növények gyógyító erejében, gyakran kételkedômegjegyzéseire bukkanhatunk. Néhány példa: az „Alche-milla vulgaris Lin. – Karélyos Bokál” herbáriumi lapján ol-vasható: „Hoffmann Fridrik szerint a nôk hervadt szépsé-gét eredeti üdeségére visszaállítja… ha igaz! Beh drágánvennék!” Egy másik példa: „Scrophularia nodosa Lin. –Bodza Tákajak (Torokgyíkfû). Hajdan nagy hírben állt,sokféle bajban használt. Dr. Barra azt írja, hogy a régiek srégibb idôkbôl még élve maradt öregek mint amulettetmost is tartják. De utána teszi, hogy a neki tulajdonítottgyógyerôk még bizonytalanok. S ez aztán igaz. Én is a ré-gi idôkbôl itt veszett öreg vagyok, de nekem bizony nemamulet.” Egy másik herbáriumi lapon: „Verbena offici-nalis Lin. – Szaporafû Galambócz. Hajdan nagy hírben ál-lott, s még most is van, ki gyökerét bájszernek hiszi. A ba-bona évezredeken át szállongál. Egyiptomban Isis szentfüvének tartották s nehéz szüléseknél használták. Ma mártudva van, hogy legfölebb ugorkasavanyításhoz használ-ható, de az officinalis nevet nem érdemli.” A „Linaria vul-garis Mill. – Közönséges Gyujtovány” herbáriumi lapján,BARRA már említett NÖVÉNYTANÁBÓL idéz KOSSUTH, fel-sorolja, mi minden ellen használ a Gyujtoványfû, a végénmegjegyzi: „Bizony nagy dolog, ha csak a fele igaz is.” To-vábbi példák: „Atropa Belladonna Lin. – Maszlagos nadra-

gulya. Halálos méreg. Adott is nekinépünk olyan neveket, hogy azember háta borsódzik tôlük:

mérges cseresznye, dühösfû, veszett-fû, ördögbogyó, álomfû, kóborító bo-gyó stb. De hasonszenvi gyógyadagok-ban hatalmas orvosszer. Tapasztal-tam. Különösen hat a szemre, kitágítjaa pupillát.” „Ophioglossum vulgatumLin. – Egylevelû kígyónyelvfû. Hajdane növénynek magicus erôt tulajdoní-tott a babona, késôbb sebgyógyítónakmondták a kuruzslók. Mese. Nincsgyógyereje.” „Daphnem MezereumLin. – Farkas Boroszlán. A FarkasBoroszlán bogyója annyira mérges,hogy hat szem belôle a farkast megöli(Barra). Már ki a manónak jut eszébefarkast, éppen farkast kínálgatni vele!Nem bolond, hogy megegye!”

KOSSUTH LAJOS herbáriuma többrészbôl áll, a legtöbb növényt magagyûjtötte Észak-Olaszországban, ezekfôleg magashegységi fajok. Hazai nö-vény kevesebb van, ezeket KOSSUTH ne-ves kortárs botanikusoktól kapta. Talál-hatók még herbáriumában észak-ameri-kai és más, különbözô helyekrôl gyûj-tött növények is. KOSSUTH herbáriumát,hagyatékával együtt, a magyar állam vá-sárolta meg fiától, KOSSUTH FERENCTÔL,1894–95-ben a Magyar Nemzeti Mú-

zeum számára. Innen került a Magyar Természettudomá-nyi Múzeum Növénytárába, ahol jelenleg is ôrzik, mint amúzeum legértékesebb kultúrtörténeti herbáriumát.

E kivételes férfiú, ki hazánk sorsát intézte egykor, azokközé a jelentôs, kiemelkedô személyiségek közé tartozik,akik az emberiséget szolgáló életmûvükön túl az alkotásmás területein is megmutatták nem mindennapi képessé-geiket.

Dr. Kováts Dezsô

Lajos Kossuth and the BotanyThe prominent historical figure of Hungary, Lajos Kossuth is awell-known and highly respected politician, statesman, and for-mer governor of Hungary.

After the suppression of the fight for independence of 1848,and the subsequent Compromise, he went into self-imposed exilewhere his favourite preoccupation was botany. For his own pleas-ure, he collected plants, and made a herbarium. In his study-room in Turin, two cabinets of 16 compartments each containedhis herbarium of more then 4 thousand species.

His herbarium was made really expressive and interesting byhis notes written on the collection papers. The Hungarian statebought his herbarium, together with his legacy, from his son,Ferenc Kossuth, in 1894-1895, for the collection of the NationalMuseum. From here, it was taken to the Botanical Collection ofthe Hungarian Museum of Natural Sciences.

Kossuth Lajos egyik herbáriumi szekrénye.Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára,

Budapest.Fotó: Barina Zoltán

22 Gyógyszerészet-történet �R

ok

on

sza

km

ák

ról

Apja Párizsban orvosként praktizált és fiát egy nevesközépiskolába küldte, ahol az kitûnô eredményt értel. Ezután gyógyszerészetet hallgatott, majd ahogyan

abban az idôben szokásos volt, természettudományos és or-vosi tanulmányokkal folytatta. PELOUZE és DUMAS hatásáravégül a kémiánál kötött ki és 1851–1860 között Balardnak,a bróm felfedezôjének asszisztense lett. 1859–1867 között agyógyszerészeti fôiskolán szerves kémiát tanított, majd meg-pályázta és elnyerte a College de France szerves kémiai tan-székét, ahol haláláig dolgozott. Érdekes, hogy ez az intézetvolt az elsô szerves kémiai tanszék a világon.

Zsírok szintéziseBerthelot már elsô munkáival érdeklôdést keltett. A zsí-rokkal foglalkozott, amikor glicerinbôl és szerves savakbóltermészetes zsírokat szintetizált. 1854-ben e témakörbendoktorált, de 1852-tôl áttért a terpénekre (a kamfén átala-kítása kámforrá és borneollá). Közleménye jelent meg anádcukor összetevôirôl. Meg tudta különböztetni amono- és poliszacharidokat, bizonyította, hogy a cukrokaz alkoholok és aldehidek tulajdonságait mutatják és ô ve-zette be a szacharóz és a galaktóz nevet. Új utakat dolgo-zott ki számos vegyület, így az ecetsav és hangyasav szin-tézisére, valamint a metanol metánból és az etanol etilén-bôl történô nyerésére. A DAVY által felfedezett acetilént új-ra elôállította és ô is adta neki ezt a nevet, eljárásánálelektromos ívfényben szenet és hidrogént reagáltatott.

Új munkaterületeÉletének utolsó éveiben laboratóriumi aktivitása beszû-kült és érdeklôdése a kémiatörténet és a tudomány filozó-fiai problémái felé fordult. Az atomos szerkezetelméletetmint spekulatív tudományt elôször nem fogadta el, mivelezt kísérletileg még nem bizonyították, és csak 1897-benszólt elismeréssel róla.

A felsôoktatásban eltöltött idô alatt érdekelték a gyógy-szerészet problémái. 1858-ban gyógyszerészi diplomátszerzett. 1860–1863 között MEINER kémiai és gyógyszeré-szeti termékeket elôállító üzemében dolgozott. Ezt a vál-lalkozást hetente egyszer felkereste, hogy a termelést el-lenôrizze.

A jövôBerthelot szerint 2000-re megoldódnak az élelmezésiproblémák, az emberiség képes lesz táplálékát mindenkorés mindenütt szintetikusan elôállítani. Nem kell többé amezôgazdasággal foglalkozni és a Földet óriási parkká ala-kítják. A mezôgazdasággal együtt eltûnik a termékeny ésterméketlen területek közti különbség és ezzel az ellensé-geskedések oka. Az energiaproblémák megoldására a Földés a Nap melege szolgál, így a fosszilis eredetû fûtôanya-gokat nem kell használni. Mind az élelmiszer, mind azenergia bárhol rendelkezésre áll majd. Nem lesznek keres-kedelmi korlátok és az emberek nem háborúznak többé.A közlekedés elsôsorban a levegôben bonyolódik le. Szo-cialista társadalmi viszonyok uralkodnak és a kémia azemberek erkölcseit alapvetôen megváltoztatja – e pontonazért még kételyei voltak Berthelotnak. Az ember ebben aparadicsomban dolgozik majd, ami jó és otthonos kör-nyezetet biztosít számára.

Az utolsó enciklopédistaMintegy 1600 közleményében és számos könyvében (A SZINTÉZISEK SZERVES KÉMIAI ALAPJAI, 1860., A KÉ-MIAI LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK KÉZIKÖNYVE, 1893.stb.) BERTHELOT többnyire organikus vegyületek szintézisé-vel, a kémiai reakcióegyenletekkel, a termokémiával, bio-kémiával, kémiatörténettel (Az alkímia eredete, 1885.) ésfilozófiával foglalkozik. Nem csoda, ha sokoldalúsága ré-vén ismertté vált és az utolsó enciklopédistaként emleget-ték. Nem volt híjában elismeréseknek, LIEBIG javaslatára1869-ben a Bajor Tudományos Akadémia elsô külföldi tag-jává választották, 1894-ben a Német Kémikusok Egyesüle-tének tiszteletbeli tagja lett, 1882-ben pedig Becsületrendetkapott. 1901-ben a Francia Akadémia felvette a „negyvenhalhatatlan” közé és elnyerte a Tudomány Örökös Szolgá-latáért érmet is. 1907-ben Párizsban, néhány órával felesé-ge halála után ô is örökre eltávozott az élôk sorából. Ezértszoros kivételként ôt és feleségét együtt helyezték a Pan-teonba.

Egyik kortársa a következôket írta róla: A XIX. század ra-gyogó francia kémikusainak sorát BERTHELOT méltóan zár-ta… Az a terület, mellyel foglalkozott, óriási léptékû. E. Fischer azt írta, hogy az utolsó olyan kémikus volt, akikorának egész kémiáját átfogta. BERTHELOT tudása valóbanszéles skálájú, mûködött az organikus kémia, fizikokémia,fiziológiai kémia és a kémiatörténet területén, és minde-nütt a legteljesebb sikerrel.

dr. Stájer GézaThe Prophetic BerthelotA famous 19th century scientist, Pierre Eugene Marcell Berthelotcontinued the work of his great predecessors in the field of thedevelopment of chemistry. He was born in Paris, in 1827, so wecelebrated his 175th birthday in 2002.

A XIX. századi Franciaországban kitûnô tudományosmûhelyek jöttek létre, melyekben jelentôs tudósok mû-ködtek. Ez az ország még NAPÓLEON után is sok diszcip-línában élenjáró maradt Európában. A neves tudósokegyike, aki a kémia fejlôdésében a nagy elôdök munká-ját folytatta, PIERRE EUGENE MARCELL BERTHELOT volt, aki1827-ben Párizsban született, tehát 2002-ben ünnepeltük175. születésnapját.

Berthelot, a jövôbelátó


Az ünneplô sorok a korabeli szaksajtóban jelentekmeg 1943-ban.

„Lapunk mai címoldalán a most 100 éves fennállásátünneplô sellyei Aranysas Gyógyszertár enteriôrjének ké-pét közöljük. A gyógyszertárat ugyanis 1843-banerigálták.

A gyógyszertár elsô tulajdonosa nemes BatthyányiJános gyógyszerész volt. Elhalálozása után Zsiga Károly(a késôbbi pécsi gyógyszerész) vette át. A harmadik tu-lajdonosa a patikának Uvira Ferenc irgalmasrendi szer-zetes-gyógyszerész lett, míg 1893-ban a pécsi származá-sú Bubregh Ignácz gyógyszerész lépett a patika tulajdo-nába.

A patika gyönyörûen faragott bútorzatával ma is a leg-szebb vidéki gyógyszertárak kategóriájába tartozik.

Az 1840-es években Baranyában mindössze Pécsen,Pécsváradon, Mohácson, Siklóson, Sellyén és Szigetvá-ron volt gyógyszertár, tehát fôleg azokon a helyeken, me-lyek a török hódoltság után mint védôvárak, illetôlegvárkörzetek, megmaradtak. Az 1848-as szabadságharcideje alatt a sellyei gyógyszertár Jellasich tábornok csapa-tai számára vöröskeresztes zászló alatt mint segélynyújtóhely és sebkötözô állomás szerepelt.

A gyógyszertár jelenlegi tulajdonosa Bubregh Emilkolléga, aki a jubiláló és már félszázad óta családi tulaj-donban levô gyógyszertárat sok szeretettel és hozzáér-téssel vezeti.

A címlapunkon közölt tollrajzot fénykép után LiebigAntal híres bécsi grafikus készítette.”

A patika jelenlegi helye: Polgármesteri Hivatal, Me-cseknádasd, Felszabadulás u. 2/A

Mû

em

lék

pa

tik

ák

Ga

len

us

Gyû

jte

mé

nyLetétbehelyezôk:

PARMA PRODUKT KFT., Budapest– 54 db könyvtári egység, ami néhány kivétellel a tudomá-

nyos kutatást és feldolgozást segítô kézikönyv. Néhánynév szerinti említést érdemlô kötet:

– Dr. Bókai Árpád: Újabb gyógyszerek. Budapest, 1891;– Dr. Sztankay Aba: Kommentár a magyar gyógyszer-

könyv II. kiadásához. Budapest, 1896; – Ernyey József: Hivatalos gyógyszereink jegyzéke. Buda-

pest, 1905; – Dr. Vámossy Zoltán: Gyógyszertan. Budapest, 1908; – Ströcker Alajos: Gyakorlati gyógyszerészet. Gyula, 1911;– Adattár, névmutató és krónika gyanánt szolgál a 27 db

annales: Gyógyszerészi zsebnaptár 1925–1942 (11 db),Gyógyszerészek évkönyve 1930–1944 (12 db), Gyógy-szerészi Almanach 1942–1944 (3 db) és Gyógyszerészeknaptára 1947 (1 db)

– A Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítôjének 9 év-folyama a testület legtermékenyebb idôszakának –1930-as évek – tudásanyagát ôrzi.

Ajándékozók:1. GÖNCZI BÉLA grafikusmûvész

– két darab sokszorosított nyomat: Szent Margit Patika,1893. és az Oroszlán Patika, Sopron 1878., továbbáa szintén grafikusmûvész Gönczi Gebhardt Tibor(1902–1994) megközelítôleg 70 évnyi munkásságá-ból idézô katalógus.

2. TORNYAI JÁNOS MÚZEUM, Hódmezôvásárhely– Adattári anyag a város gyógyszerészetérôl (másolat).

3. JÓZSEF ATTILA MÚZEUM, Makó– Szemleív a sajtó alatt levô Makói Monográfia 6. köte-

tébôl: „Gyógyszertárak”, illetve szintén forrásanyag:egy gyógyszertári asszisztens értekezése a város1900–1950 közötti egészségügyi és gyógyszerészetikörülményeirôl.

Arany Sas Patika, Sellye, 1843Arany Sas Patika, Sellye, 1843

TámogatókTámogatók

Címlap-illusztrációa Gyógyszerészi Szemle

1943. március 6-i számából

A g

yóg

ysze

rész

et

na

gyj

ai

Kazay Endre.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Budapest.Repró: Mudrák Attila

Kazay Endre.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,

Budapest.Repró: Mudrák Attila


Gondolatok Kazay Endre halálának évfordulóján

K AZAY ENDRE 80 éve, 1923. április 20-án halt meg a Fejér megyei Vértesacsán. Apja, KAZAY ANDRÁS

a nagybányai és a közeli misztótfalusi malmokatvezette. E vállalkozásokkal biztosította a család megélheté-sét és 5 gyermek felnevelését. Szorgalomra és találékony-ságra nevelték ôket. Ezek a jó emberi tulajdonságok végig-kísérték KAZAYT az egész életpályáján, aki 1876. november10-én született Nagybányán. Még 15–16 éves gimnazistakorában százoldalas értekezést írt Universitas címmel azélet lényegérôl és a világmindenség keletkezésérôl. Eredeti-leg papi pályára készült, de a gimnáziumban egy életremegkedvelte a természettudományokat. A tanulmányaitbefejezve 1894. augusztus 20-án lépett be szülôhelyén,Nagybányán EMBER ELEK Arany Sas-gyógyszertárába gya-kornoknak. Principálisa, a GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY cí-mû szaklap késôbbi társszerkesztôje – nagy tudású gyógy-szerész volt. Amit fônökétôl tanult, azt mind szorgalmasanfeljegyezte. A PALLAS LEXIKON megjelenése (1896) inspi-rálta ôt arra, hogy összeállítsa a GYÓGYSZERÉSZI LEXI-CONT. EMBER ELEK nagy értékû könyvtárát és a közeliMisztótfaluban MOLNÁR MIHÁLY nyomdájának könyveithasználta forrásmunkaként. Már 1898-ban elkészült a ké-zirat. A GYÓGYSZERÉSZI HETILAP címû szaklap már 1897-tôl 14 folytatásban közölte a lexikon egy részét. Még gya-kornok korában, 1900-ban jelent meg a 4 kötetes munka.Adatai még 100 év után is helytállók és tudománytörténe-ti jelentôségûek. „Csodaszámra vehetô, szinte elképzelhe-tetlen, hogy tudta összegyûjteni ehhez a nagy munkáhozszükséges adatokat a fiatal gyakornok Nagybányán, távolminden kultúrgóctól” – írta róla egy késôbbi vértesacsaiutóda, DR. VONDRA ANTAL. Abban az idôben világviszony-latban is jelentôs volt ez a lexikon. A korabeli gyógyszertá-rakban állandóan forgatták, hogy minél jobb gyógyszere-ket készítsenek. Halála után, 1923 ôszén tervezték a reprintkiadását, de ez sajnos mégsem történt meg.

DR. LÁRENCZ LÁSZLÓ pécsi honvéd gyógyszerész többmint egy évtizedes szívós kutatómunkával gyógyszerész-doktori értekezésben (1984) dolgozta fel Kazay Endreéletútját és munkásságát. Ebben számos olyan kérdést istisztázott, mely korábban nem látott napvilágot az iroda-lomban. A Magyar Millenniumra a Galenus Kiadó reprintkiadásban megjelentette a lexikont. Ehhez mellékelte mégDR. LÁRENCZ LÁSZLÓ tanulmányát, melynek külön értéke,hogy tartalmazza KAZAY kétszáznál is több közleménye,kézirata bibliográfiai adatait. Nemcsak az eredeti, hanema reprint kiadvány is ma már becses ritkaság, de az orszá-gos hírû könyvtárainkban hozzáférhetô. KAZAY sokat fog-lalkozott a gyakorlati gyógyszerészet kérdéseivel. A ke-

nôcsadagolóját, tablettázó gépét, porosztó- és injekció-le-töltô készülékét sokáig használták a gyógyszertári gyakor-latban. De a gyógyszertári munkája mellett jelentôs tudo-mányos kísérleteket is végzett. Életpéldájával bizonyította,hogy közforgalmú gyógyszertárban is lehet tudományostéren elôrejutni. Szorgalmával, találékonyságával a magaszerkesztette refraktométerével és polariméterével egészéletpályáján mérte a vegyszerek, gyógyszerek törésmutató-ját, színképét. Mindezt kisforgalmú gyógyszertárakban,nehéz anyagi körülmények között valósította meg. Nem-csak a gyógyszerészet, hanem a meteorológia, a csillagá-szat, a zene- és a mûvészettörténet terén is nagyot alkotott.Ez óriási teljesítmény volt! DR. WINKLER LAJOS egyetemi ta-nár még az életében „magyar Scheele”-nek nevezte ôt.Egykori évfolyamtársa és barátja, KORITSÁNSZKY OTTÓ nek-rológokban méltatta a munkásságát.

DR. ILOSVAY LAJOS mûegyetemi professzor ezt írta róla:„Egész pályafutása ritka szép példája annak, hogy az igazitehetséget tétlenségre kárhoztatni lehetetlen. Mindig meg-találta az eszközöket és idôt is, végrehajtásukra.” BROLLY

IMRE, a pozsonyi MAGISTER címû gyógyszerészi lap szer-kesztôje így írt róla: „a magyar gyógyszerészet megbocsát-hatatlan vétke, hogy nem nyújtott módot, hogy a tudomá-nyához méltó helyet találjon és zsenialitását ne bántsák a létfenntartás gondjai, hanem ezt tisztán a gyógyszerész-tudománynak szentelhesse.”

Utolsó munkahelyén, a vértesacsai Kazay Gyógyszertár-ban emlékszoba ôrzi a tárgyi és szellemi hagyatékát. A köz-ség temetôjében pedig 1999. április 24-én új síremléketavattak a neves kiválóság nyughelyén.

Emléke ma is él a magyar gyógyszerész-társadalomban.A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Kazay Endre-jutalom-éremmel tünteti ki a társaságban végzett kimagasló tevé-kenységet, életmûvet.

Kövessük ôt az életpályánkon, bárhová állít bennünketaz élet. Ma is kegyelettel emlékezünk emberi nagyságára.

Szmodits LászlóOur Only EncyclopediaEndre Kazay died 80 years ago, on 20 April 1923. As a second-ary school-boy, at the age of 15-16, he had already written a dis-sertation of a hundred pages, entitled Universitas, about theessence of life and the genesis of the universe. After having fin-ished his studies, he started to work, as an assistant, in ElekEmber’s Golden Eagle Pharmacy at his birthplace, Nagybánya,on 20 August 1894. The publication of the Pallas Encyclopedia(1896) inspired him to compile the Pharmaceutical Encyclope-dia. The manuscript was completed already in 1898.

The scientific review Pharmaceutical Weekly was publishing,already from 1897, in 14 series, one part of the encyclopedia. Hestill served as an assistant, when the work of 4 volumes was pub-lished, in 1900. Its data are relevant and of utmost importancein the history of sciences, even after 100 years.

Az egyetlen lexikonunkAz egyetlen lexikonunk

ANNO...26 Gyógyszerészet-történet �

175 éve• 1828. január 28-án született TRAJÁNOVITS ÁGOSTON

(†1892). Az 1860-as években támogatta egy központigyógyszerraktár és vegyészeti mûintézet felállításának ter-vét. A Debrecen-Bihar megyei Gyógyszerész Egyesületegyik vezéregyénisége volt. De országos jelentôségû ügyek-ben is részt vállalt.

Munkái közül a legismertebb volt a GYÓGYSZERTÁRIKÖNYVVITEL (1868) címû könyve.• 1828. április 17-én született SAY RUDOLF (†1884). A bé-csi egyetemen 1853-ban szerzett diplomát. Apja gyógy-szertárát 1857-tôl vezette. A Magyarországi GyógyszerészEgyesület Székesfehérvár vidéki járási elnöke volt 1874-tôl. A megyei gyógyszerészgyakornokok vizsgáló bizottsá-gának is tagja volt.• 1828. november 22-én szü-letett SOMOGYI REZSÔ (†1907).Elôbb 1848-tól a pozsonyijogakadémián tanult. Fôhad-nagyként küzdötte végig az1848/49. évi szabadságharcot.A bécsi tudományegyetemen1852-ben gyógyszerészi diplo-mát szerzett. Átvette apja kis-várdai Arany Oroszlán Gyógy-szertára vezetését. A Magyar-országi Gyógyszerész Egyesü-let járási elnöke volt 1874-tôl.

150 éve• 150 éve született és 75 éve,1928-ban halt meg ID.KORITSÁNSZKY DÉNES. Néhányévig osztrák gyógyszertárak-ban dolgozott. A Tolna me-gyei Kölesden gyógyszertárijogosítványt nyert 1878-ban.Itt korszerû gyógyszertárat ve-zetett Isteni Gondviselés né-ven. Az elsôk között szerveztemeg a vadon termô gyógynö-vények gyûjtését. Gyógynö-vényszárítót is épített. Kiválószakíróként is mûködött.

• 1853-ban született FUSS F. NÁNDOR (†1924). Azalsólendvai Szentháromság Gyógyszertár kezelôje, majdvezetôje volt 1885-tôl. Alsólendva országgyûlési képvi-selôje volt 1910–1914 között. A Vidéki GyógyszerészekOrszágos Szövetsége elnökévé választották meg 1918-ban.

125 éve• 1878. február 28-án haltmeg DR. KÁTAI GÁBOR (szül.1831). Kezdetben a karcagigyógyszertárat vezette. Az OR-VOSI HETILAPBAN szót emelta gyógyszerészképzést szolgá-ló magyar nyelvû szakköny-vek kiadása érdekében. A Pest-Budai Gyógyszerész Testületfelkérésére DR. FELLETÁR EMIL-LEL megírták a 3 kötetes A GYÓGYSZERÉSZET ALAP-

VONALAI kézikönyvet (1862–1866). A Királyi MagyarTermészettudományi Társulat elsô titkára volt 1865–1868között. Orvosdoktori munkássága elismeréseként 1868-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tisztifôorvosává vá-lasztották meg.• 1878. május 10-én halt meg DR. KAYSER GUSZTÁV ADOLF

(szül. 1817). 1844-tôl vezette a nagyszebeni Fekete Med-ve Gyógyszertárat. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesü-let járási elnökeként jelentôs közéleti munkát végzett. Er-dély flóráját kutatta. Számos növénykülönlegességet tártfel. Vezetôségi tagja volt a Nagyszebeni Természettudomá-nyi Társulatnak. Jelentôs szakíró.

100 éve• 1903-ban született DR. HAL-MAI JÁNOS (†1973). Pályáját azegyetemi Növénytani Intézet-ben kezdte, majd 1939-ben a Gyógyszerismereti Intézetbekerült és 1948-tól már vezetteazt. A Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság titkáravolt 1939–1949 között. A Magyar Szabványügyi Hiva-tal gyógynövény csoportjábanis tevékenyen részt vett. Az V.és a VI. Magyar Gyógyszer-könyv szerkesztôbizottsági

tagja volt. Elnyerte 1956-ban a gyógyszerészi tudománykandidátusa fokozatot. Tanszékvezetô egyetemi tanárránevezték ki 1957-ben. Jelentôs gyógyszerésztörténész volt,s e tantárgy egyetemi elôadója 1954–1973 között. A Nem-zetközi Gyógyszerésztörténeti Társaság kongresszusainakállandó hazai elôadója volt. Megalapította és vezette1968-ban a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Gyógysze-résztörténeti Szakosztályát. DR. NOVÁK ISTVÁNNAL írtFARMAKOGNÓZIA tankönyve 1963-ban jelent meg.

Neves magyar gyógyszeréNeves magyar gyógyszeréA

nn

ive

rsa

riu

m

Rétközi Múzeum tulajdona, Kisvárda


• 1903. március 26-án szüle-tett DR. GÖZSY BÉLA (†1979).Pályáját az egyetemi Köz-egészségtani Intézetben kezd-te. A szegedi egyetemen pedigDR. SZENT-GYÖRGYI ALBERT

professzor tanársegédje volt.Itt 1935-ben bölcsészdoktorioklevelet szerzett. A PhylaxiaOltóanyagtermelô Üzembenelsôként vezette be a liofilizá-lást. A belvárosi SzervitaGyógyszervegyészeti Labora-tóriumot vezette 1945-tôl. El-hagyta az országot 1949-ben,majd 1955-tôl elhunytáig a kanadai Montreali Egyetemtanára volt.• 1903. május 4-én halt meg DR. CSÁTHI SZABÓ ISTVÁN

(1834). A miskolci Magyar Korona Gyógyszertárat1860–1882 között vezette. Miskolc város törvényhatóságitagjaként sokat fáradozott a város fejlesztéséért. Nevéhezfûzôdött az Erzsébet Közkórház felállítása, a városi villa-moshálózat kiépítése, a városi színház megépítése. A Bor-sod-Miskolci Orvos-Gyógyszerész Egyesület vezetôségitagja volt.• 1903. július 15-én született JANKÓ GYULA (†1972). A ko-rabeli szaklapok állandó munkatársa volt. Könyvet is írt a gyógyszerészek elôléptetésérôl. Gyógyszertárát 1943-baneladta és megvásárolta a gyôri Arany Sas Gyógyszertárat.Felkutatta és megírta a 12 gyôri gyógyszertár történetét.• 1903. október 22-én született DR. VÉGH ANTAL (†1995).Az 1949-ben különvált Gyógyszerészi Kémiai Intézet elsôigazgatója, majd 1956-tól pedig egyetemi tanára. A Ma-gyar Gyógyszerésztudományi Társaság fôtitkára volt(1947–1953), majd a Gyógyszerész Szakcsoport és az újramegalakult Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke.1954–1968 között. A Gyógyszerész-történeti Szakosztá-lyának elnökeként is tevékenykedett 1973–1975 között.1957 májusától a GYÓGYSZERÉSZET szaklap fôszer-kesztôje lett. A VI. és a VII. Magyar Gyógyszerkönyvekfôszerkesztôje volt. Tíz évig töltötte be a Semmelweis Or-vostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karánakdékáni tisztét. Jelentôs gyógyszerésztörténész volt.

75 éve• 1928. február 6-án halt megTHURÓCZY KORNÉL (1850). Bu-dapesti perjellé választottákmeg 1893-ban. Rendfônök-helyettes lett 1903-ban, majdugyanebben az évben rendi

tartományfônökké választották meg. Nevéhez fûzôdött 2 új budapesti rendház és kórházi épület építése.

50 éve• 1953. január 8-án halt megPIATSEK GYULA (1889). 1919-ben nyitotta meg az IgazságGyógyszertárát. Kozmetikai ké-szítményei (Heléna, Piabo) na-gyon keresettek voltak. A Ma-gyarországi Gyógyszerész Egye-sület Somogy vidéki kerületi el-nökeként jelentôs közéletimunkát végzett. Indítványozta1929-ben az egyesület könyvtá-rának szervezését, kialakítását.

25 éve• 1978. március 25-én halt meg LÁRENCZ LÁSZLÓ junior(szül. 1909). A szegedi egyetemen 1932-ben elôbb vegyé-szi, majd 1934-ben gyógyszerészi oklevelet kapott. DR.SZENT-GYÖRGYI ALBERT Nobel-díjas professzor mellett isdolgozott. ORENDI HERBERTTEL együtt állították elô a nemszintetikus C-vitamint. Még Carbolineum növényvédôszert is gyártott.

• 1978. augusztus 23-án haltmeg DR. SZÁSZ KÁLMÁN (szül.1910). A budapesti Wandergyár analitikai laboratóriu-mát vezette 1939–1944 kö-zött. A Richter gyógyszergyárnövényüzemében mûködött1945-tôl. Ennek kutatólabo-ratóriumát 1954-tôl vezette.Az anyarozs, a digitalis- ésvinca-fajok hatóanyagainakvizsgálatával és ezek ipariméretû kivonásával foglalko-zott. Az U alakú extraktorral

és számos más szabadalmával sikereket ért el.• 1978. november 28-án halt meg DR. NOVÁK ISTVÁN

(szül. 1906). A szegedi egyetem Gyógyszerészeti Intézeteés az Egyetemi Gyógyszertár fôvegyésze volt 1937-tôl.Egyetemi magántanárrá habilitálták. A Drogismereti Inté-zetbe 1945-ben került, melynek 1953-tól tanszékvezetôegyetemi tanára lett. A DR. HALMAI JÁNOSSAL írt FARMA-KOGNÓZIA tankönyve 1963-ban jelent meg.

ész-évfordulók 2003-banész-évfordulók 2003-ban

A rovat illusztrációi: Ernyei József Gyógyszerészet-történeti Könyvtár, Budapest


2003. szeptember 19-én a Magyar Gyógyszerészeti Társa-ság és a Gyógyszerész Kamara megyei szervezetei közösenrendezték meg NIKOLICS KÁROLY professzor tiszteletére azünnepi ülést Sopronban.

A rendezvényt SZEKENDI TAMÁS zongoramûvész indítot-ta Chopin zenéjével.

A 10 órakor kezdôdô ülés programjának elsô elôadójaPROF. DR. PUNGOR ERNÔ akadémikus volt mint régi barát éskutatótárs. A gondolatébresztô elôadás az alkalmazott tu-domány fejlesztésérôl hangzott el.

A további elôadók a Nikolics-tanítványok voltak. Elô-adásukban tudományos munkájukról, a Than KárolyGyógyszertárban eltöltött éveikrôl és az indíttatásról szól-tak, mely meghatározó volt szakmai életútjukat illetôen.A délelôtti elôadók DR. WELTLER JÁNOS, JELINEKNÉ DR.NIKOLICS MÁRIA, DR. TANAYNÉ SZALAY MÁRTA és PROF. DR.LIPTÁK JÓZSEF voltak.

A délutáni program a NIKOLICS KÁROLYRÓL készült port-réfilm vetítésével kezdôdött. Ezt követôen DR. ORBAYNÉ DR.HETTYEI JUDIT, DR. KÁRPÁTINÉ GANGL TERÉZ, MAURER GÁBOR

és DR. KOCSIS KRISZTINA tartották meg elôadásukat. Az em-lékülés a Fô téren a harmincöt éve alapított Patikamú-zeum megtekintésével fejezôdött be.

Búcsúzóul a népviseletbe öltözött bánfalvi kórus dal-csokrát hallgathatták meg a résztvevôk, majd soproni kék-frankossal teli poharukat emelték a 2005-re tervezett vi-szontlátásra.

A Múzeumi Világnapon, május 18-án Irodalmi Majálistrendezett a Károlyi Palotában a Petôfi Irodalmi Múzeum.

Toalett címmel a patikákban is forgalma-zott, jól ismert kozmetikai és illatszerek(Blaha-, Lady-púder, Lysoform, TarpanDr. Wander) reklámjainak másolataibólés a magyar prózairodalomból vett ideil-lô idézetekbôl, valamint a múzeumi kol-legáitól kör-e-mail segítségével begyûjtöttpiperecikkekbôl rendezett kiállítást KO-VÁCS IDA fôosztályvezetô, irodalom- és fo-

tótörténész. A képanyag egyelôre nem meghatározott idô-pontig még megtekinthetô.

Várpalotán 2003. szeptember 19-én a Magyar VegyészetiMúzeumban, a Thúry-vár márványtermében rendezett ju-bileumi ünnepségen DR. HARDY GYULA (1928–1988) aka-démikus, egyetemi tanárról DR. SZEKÉR GYULA ny. minisz-terelnök-helyettes, c. egyetemi tanár és DR. GERECS ÁRPÁD

(1903–1982) akadémikus, egyetemi tanárról DR. MÁTHÉ

ÁRPÁD, az ELTE ny. docense tartott adatokban gazdag és aszemélyes emlékeik révén érzelemmel áthatott megemlé-kezést.

Az ünnepélyen jelen volt a múzeum létesítésének ötlet-adója és az ügy késôbbiekben fáradhatatlan munkása, SZE-KERES GÁBOR ny. fômérnök, aki 42 éven át a Magyar Kémi-kusok Lapjának volt a fôszerkesztôje.

Közép-Európa egyetlen önálló ve-gyészeti múzeumának az alapítás ótaeltelt négy évtizedérôl Próder Istvánigazgató adott összefoglalót.

DR. HARDY GYULA és DR. GERECS ÁR-PÁD életmûvébôl kiállítás nyílt meg, sDOBOS LAJOS róluk készült festményeitelhelyezték a Híres magyar vegyészekarcképcsarnokában.

A Nagyházi Galéria és Aukciósház kiállítá-sain és árverésein gyakran találhatók gyógy-szerészeti mûtárgyak is.

A reprezentatív katalógusukban, a 98. sor-számúban színtelen és zöldes hutaüvegbôlkészült XIX. századi patikaedények, a 101.sorszámúban pedig szép, holicsi, budai: Kuny

Domokos-féle, illetve itáliai ónmázas fajansz állványedé-nyeket ajánlottak.

„A Mûszaki Egyetem 220 éve” címû posztertárlatnak a Fô-városi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár Kisga-léria adott helyet 2003. szeptember 30.–október 13. kö-zött. Összeállította: PEDRONI EMMA ANNA mûvészettörté-nész, szerkesztette: ANDOR GYÖRGY egyetemi docens, igaz-gató. Fotók: PHILIP JÁNOS, PEDRONI E. A. gyûjteménye.

A gyógyszerészet-tudománnyal mindenkor kölcsön-hatásban álló diszciplína, ennek intézményei ésszemélyiségei tartalmas és vonzó megjelenítéstkaptak. A gépészmérnöki kar tanárai között a

hajdani gyógyszerész, DR. ZIPERNOWSKY KÁROLY

(1853–1942) portréja is felfedezhetô volt.

Események – Kiállítások – Rendezvények

Petôfi Irodalmi Múzeum1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. Nyitva tartás: kedd–vasárnap 10.00–18.00-ig

Magyar Vegyészeti MúzeumVárpalota, Thury-várNyitva tartás: IV. 1–X. 31. kedd–vasárnap: 11–17 óráig

dr. Gerecs Árpád


175 éves a Semmelweis Egyetem Központi KönyvtáraA Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára az ország leg-nagyobb és legrégibb alapítású orvosi könyvtára. Jogelôdjét1828-ban alapította SCHORDANN ZSIGMOND, aki saját könyv-tárát nyitotta meg tanártársai számára. A könyvtárat az or-voskar tanárai vezették, majd SEMMELWEIS IGNÁC hozatta a

könyvanyagot azorvoskar épületé-be, az akkori Hat-vani és Újvilágutca sarkára. Ezekután a könyvtármég ötször költö-zött különbözôbérelt szállások-ra, míg 1861-ben

eljutott az orvoskar új Üllôi út 26. számú épületébe, elô-ször a második, majd 1942-ben az elsô emeletre.

SEMMELWEIS IGNÁC 1861-ben vette át a könyvtár vezeté-sét és haláláig, 1865-ig volt a könyvtár tanárelnöke. Mû-ködését azzal kezdte, hogy lemondott az évi 200 forint

tiszteletdíjról ésazt könyvtári be-szerzésekre fordí-totta. Ô készítetteel az elsô nyom-tatott katalógustis 1864-ben.

Lényeges vál-tozás 1945 utánkövetkezett be,mivel ekkor lett a

tanártestületi magánkönyvtárból nyilvános orvostudomá-nyi szakkönyvtár.

A könyvtár állománya 1860-ban 5300 kötet volt, 2002-ben pedig 251 281 kötet.

A könyvtár 504-féle külföldi folyóiratot fizet elô és la-pot évek óta nem mondott le. A magyar szakmai újságok-kal együtt 679 kurrens folyóirat található meg az állo-mányban.

A szakirodalmi tájékozódás legfontosabb forrásai a tel-jes szövegû bibliográfiai adatbázisok, melyek számítógé-pen elérhetôek a Semmelweis Egyetem egész területérôl.

40 éves a Magyar Vegyészeti MúzeumSZEKERES GÁBOR elôterjesztése alapján SZEKÉR GYULA 1961-ben határozott a Vegyészeti Múzeum alapításáról. 1963-ban a bizottság szervezômunkája eredményeként a Mûvelôdésügyi Minisztérium megadta a Magyar Vegyé-szeti Múzeum (MVM) elôzetes mûködési engedélyét,amelyben az országos gyûjtôkörû múzeum feladatául a ké-miatudományok és a magyar vegyipar mûszaki-tudomá-nyos emlékeinek gyûjtését, feldolgozását és történeti be-mutatását jelölte ki.

A szervezôiroda próbált a létesítendô múzeum számáraalkalmas épületet felkutatni. Ekkor merült fel a helyreállí-

tás kezdeti stádiumában lévô Thury-várlehetôsége, amely Várpalotán, a hazaivegyipar egyik legnagyobb vidéki cent-rumában feküdt.

1969-ben a múzeum Várpalotára te-lepült és az épület ideiglenesen helyreál-lított helyiségeinek egy részébe költö-zött. Így megkezdôdött a tulajdonkép-peni múzeumi munka, a könyvtár, a tár-gyi raktár kialakítása, a rendszeres kiállítási tevékenység.

DR. ILOSVAY LAJOS gondolatával indították a Magyar Ve-gyészeti Múzeum negyvenéves tevékenységét bemutatókiadványukat a múzeum munkatársai: PRÓDER ISTVÁN, FÁBIÁN ÉVA, VARGÁNÉ NYÁRI KATALIN. ILOSVAY, az oklevelesgyógyszerész, vegyész, a Királyi József Nádor Egyetem rek-tora és a Magyar Tudományos Akadémia tagja írta 1886-ban a Természettudományi Közlönyben: „Ma, midôn tu-dományban, iparban, mûvészetben, a gazdaság különféleágaiban, kereskedelemben a haladás oly gyors, a tárgyakés ismeretek oly nagy mennyiségben szaporodnak, fölöttenehéz lenne az általános fejlôdéssel lépést tartani, ha mú-zeumok, kiállítások alkalmat nem kínálnának arra, hogy alegkülönfélébb irányban szélesedjék ismeretkörünk.”„Csaknem 120 év elmúltával – teszik hozzá a szerzôk –, aXXI. század elején egyet kell értenünk a fentiekkel, kiegé-szítve azzal, hogy korunkban egy-egy szûkebb terület is-meretanyagával is csak egy életen át tartó tanulással lehetlépést tartani. Ma a múzeumoknak, így a szakmúzeumok-nak is kiemelt feladatuk, hogy a nemzetközi információ-áradatban is megôrizzék azokat a hazai eredményeket, al-kotásokat, amelyek örök értékei kultúránknak.”

A Magyar Vegyészeti Múzeum nagyon sok gyógyszeré-szi, illetôleg a gyógyszerészetbôl kifejlôdött ipari gyógy-szergyártási történeti emléket és dokumentációt ôriz.

70 éves a Neogranormon kenôcsA Neogranormon kenôcs eredeti magyarfejlesztésû termék, 1933 óta a babaápo-lás elengedhetetlen kelléke, miután azilletékes miniszteri tanácsos 1932. de-cember 21-én DR. EGGER LEO kérelmérekiadta a kenôcs forgalmazási engedélyét.

A Debreceni Gyógyszergyár 1951-tôl,a jogutód Biogal Gyógyszergyár 1960-tól gyártja és forgalmazza, így elmond-ható, hogy a Neogranormon kenôcs generációkat gyógyít,generációkon keresztül.

Összetétele nemcsak Magyarországon, hanem Európá-ban is egyedülálló. Négy hatóanyagot tartalmaz, ezeknekköszönheti komplex hatását: egyszerre hámosít, regenerál-ja a bôrt és fertôtlenít. Talán sokoldalúságának is köszön-hetô, hogy ma is piacvezetô a hámosítók között, 2002-ben egymillió háromszázezer doboz fogyott belôle. Az or-szág minden patikájában nap mint nap több mint2 doboz Neogranormont vásárolnak a betegek, hiszen akenôcs mindenki számára megfizethetô.

Anniversarium


Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

Állandó kiállítás

Képek a gyógyítás múltjából A kiállítás gerincét a nyugati medicina történetének bemu-tatása adja; az ókori Egyiptomtól a legújabb korig vezeti lá-togatóit. A kiállítás a gyógyításban, az orvoslásban egykorhasznált eszközök mellett az orvosi, természettudományoskönyvek, dokumentumok, valamint a betegséget s a gyógyí-tást bemutató festmények, szobrok stb. segítségével pont-ról, pontra ábrázolja az orvosi, biológiai tudás évezredekenátívelô tökéletesedését, a sebészeti, szülészeti technika fo-lyamatos fejlôdését, és a betegség, a halál, illetve a gyógyításmûvészi ábrázolását. A látogató így nemcsak a gyógyítás fo-lyamatos fejlôdésérôl alkothat képet magának, hanem amedicinának és a gyógyszerészetnek a különbözô korok-ban, s különbözô civilizációkban játszott szerepérôl is, azaza nyugati orvoslás kultúrájának sokszínû, szerteágazó gyö-kerû és örökké változó hagyományáról.

Önálló egységek az állandó kiállításon belül a GömöryKároly Szent lélek patikája 1813-ból, illetve a SemmelweisEmlékszoba.

Idôszaki kiállítás

„Nyisd fel szemeidet és láss!”2003. április 10.–2004. február 1.

Batthyány-Strattmann Boldog László (1870–1931), a szemorvos és az ember

DR. BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ (1870-1931) koránakkülönös alakja, mert hercegi rangúként polgári foglalko-zást választott. Diplomás orvosként, klinikai sebészetigyakorlata közben kórházépítésbe kezdett. 1902-benKöpcsényben nyitotta meg Magyarország elsô korszerûenfelszerelt 24 ágyas vidéki kórházát, amelynek hamarosanakkora lett a forgalma, hogy a MÁV különvonatot indította kis nyugat-magyarországi faluba.

VÍZIVÁROSI PATINA ANTIKVITÁS

Ahogy arról már az elôzô számban beszámoltunk, a Vízi-városi Patina Antikvitás kínálata az interneten is elérhetô a www.vizivarosi-patina.hu címen. Szeretnénk, ha minéltöbben látogatnának meg itt is bennünket, ezért röviden be-mutatjuk az oldal használatát. Az üzlet mindenkori kínálataa Régiségek menüpont alatt található. Csak rá kell állni errea szóra, máris láthatóvá válik, hogy pl. a patikai régiségek kö-zött – akárha az üzletben lennénk – megtekinthetôk a pati-kabútorok, az üvegek, az edények, a mozsarak, a mérlegek, a patikai munkaeszközök és azok a gyógyszerészkönyvek,amelyek éppen most az üzletben kaphatók. Ugyancsak cso-portosítva láthatók az antik órák – álló- és faliórák, asztaliórák, zsebórák, parasztórák – órakülönlegességek szerint ka-tegorizálva. A Vízivárosi Patina Antikvitás régi bútorválaszté-kára jellemzôk a kisbútorok, így a hagyományos bútorgarni-túrák és egyedi bútorok mellett a kisbútorok külön oldalontekinthetôk meg.

A honlapon elkülönítve – mint-ha egy képzeletbeli múzeumbalépne be a látogató – archívumcímszó alatt lehet rácsodálkozni akorábban már értékesített dara-bokra. Ennek az oldalnak a látoga-tásához regisztrációt kérünk. A ke-res-kínál oldalra is csak regisztráltpartnerek tudnak belépni. A re-gisztráció nagyon egyszerû. Ha va-laki kéri, hírlevélben is értesülhetakcióinkról, a hírekrôl. Ajánla-taink-linkgyûjtemény: a világ né-hány szép múzeumának, patikamúzeumainak honlapjai,rendezvények, kuriózumok hivatkozásai találhatók itt.

Az árak – a közeli EU-csatlakozás miatt – euróban van-nak megadva. Az átszámítást azonban a jobb oldalon lévôeurópénzre kattintva – a www.euro.hu oldalon – gyorsanvégre lehet hajtani.

Várjuk kedves látogatóinkat mind az üzletben, mind a honlapon.

Offenbeck János

Cím: 1013 Budapest, Apród utca 1–3.Telefon: (1) 375-3533, (1) 201-1577Fax: (1) 375-3936E-mail: [email protected] tartás: III. 1.–X. 30.: K–V 10.30–18 óráigXI. 1.–II. 28/29.: K–V 10.30–16 óráig (húsvétkor, karácsonykor és augusztus 20-án zárva)

Offenbeck JánosCím: 1015 Budapest, Hattyú utca 4.Telefon: 06/30 922-9259Fax: (1) 214-5936, 11–18 óráig az üzletben.E-mail: [email protected]

Ingyenes múzeumi belépô

Érvényes a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár állandó és idôszaki kiállítására.Érvényességi idô: 2004. április 30.A belépô 1 fô ingyenes belépésére jogosít.

(A kedvezmény a 194/2000. [XI. 24.] Korm.rend.alapján érvényes.)

✂✂VÍZIVÁROSI PATINA ANTIKVITÁS

BON1000 Ft vásárlás felett 10% kedvezmény!Érvényes: 2004. március 31-ig.

Cím: 1015 Budapest, Hattyú utca 4.Telefon: 06/30 922-9259

Be

mu

tatk

ozó

Borító III.Szirupkancsó.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,

Budapest.Részlet a 2003. évi falinaptárból

(Galenus Kiadó).Fotó: Vékás Magdolna

Borító IV.Üveg patikaedények.Galenus Gyûjtemény.Részlet a 2004. évi falinaptárból(Galenus Kiadó).Fotó: © Basa János/Kerényi János

Gyógyszerészet-történet I. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER · 2016-01-25 · 20....

Documents

Transcript of Gyógyszerészet-történet I. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER · 2016-01-25 · 20....