Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben

Dr. Feldman Zsoltagrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

Vidékfejlesztési Minisztérium

2013. február 14.

2

I/1. Agrárgazdasági helyzetkép

- 2012. I-III. negyedévében a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 3,8%, teljes agrobiznisz kb. 15%.

- A mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 Mrd. Ft-ra növekedett az előző évben realizált 2,168 Mrd Ft-hoz képest.

A mezőgazdaság kibocsátásának értéke +1%-kal nőtt,

termelőiár-színvonal +13%,

volumen -11%.

Az állattenyésztés kibocsátásának értéke +10%-kal nőtt,

termelőiár-színvonal +10%,

volumen +2%.

A növénytermesztés kibocsátásának értéke -5%-kal csökkent,

termelőiár-színvonal +17%,

volumen -19%.

3

I/2. Agrárgazdasági helyzetkép

– Magyar export 83 %-a az EU-ba irányul – fő piacaink Németország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria – a teljes nemzetgazdasági exporthoz képest a mezőgazdasági export koncentráltabban irányul az EU tagországaiba

– Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10%-át adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%)

– Export-szerkezet: 46% nyersanyag, 20% félkész termék, 34% késztermék

– Import-szerkezet: 25% nyersanyag, 29% félkész termék, 47% késztermék

 

4

I/3. Agrárgazdasági helyzetkép

– Dinamikus növekedés az exportban, 2004-óta több mint kétszeresére nőtt az exportunk (2004-ben 3 Mrd €, 2011-ben 7,2 Mrd €)

– 2012-ben (január-novemberi adatok):

Export növekedés +12,5% → 7,44 Mrd € (2011 – 6,6 Mrd €)

Import növekedés -0,2% → 4,06 Mrd € (2011 – 4,07 Mrd €)

Egyenleg + 33,6 %-os növekedés → 3,38 Mrd €

5

II/1. Magyarország: a főbb termények termelésének ingadozása az EU-csatlakozás óta

6 1708 332 9 050 8 282

4 027

8 8977 528 6 985

8 089

4 537

4 016

6 007 5 0884 376

3 987

5 631

4 4193 745

4 130

3 972

1 052

1 413 1 190

1 075

1 018

1 467

1 064

944

989

996

800

1 1861 108

1 165

1 060

1 468

1 256

970

1 368

1 285

291283

334

400

655

174

498

579

531

527

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

20 000

2001-2003

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

ezer

ton

na

Kukorica Búza Árpa Napraforgó Repce

Forrás: KSH, NÉBIH

6

II/2. Magyarország: a búza és a kukorica átlaghozamának alakulása az EU-csatlakozás óta

Forrás: KSH, NÉBIH

3,49

5,12

4,50

4,07

3,59

4,98

3,85 3,71

4,20

3,71

5,07

7,00

7,56

6,82

3,73

7,47

6,39 6,47 6,50

4,00

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

2001-2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

tonn

a/he

ktár

Búza Kukorica

7

II/3. Növénytermesztési eredmények

Főbb növénykultúra 2012. évi termés (tonna)Betakarított terület

(ha)Termésátlag(tonna/ha)

Termésátlag(5 év)

Őszi árpa 674 847 176 572 3,8 3,7

Őszi búza 4 008 999 1 071 756 3,7 4,05

Repce 399 829 162 661 2,5 2,2

Napraforgó 1 284 616 617 423 2,1 2,3

Kukorica 4 604 473 1 143 941 4,0 6,1

8

II/4. Őszi munkák állása

Főbb növénykultúraVetési szándék

(ha)Elvégzett

munka (ha)Teljesítés (%)

Őszi káposztarepce 230 575 196 960 85

Őszi árpa 193 980 195 810 101

Őszi búza 1 099 061 1 105 948 101

Rozs 34 694 35 579 103

Triticale 117 980 121 077 103

2012. december 7-i állapot szerint

9

II/5. Őszi állapotminősítés

NövényA jelentett vetésterület

ha-ban

A vetésterület minőségi megoszlása

jó közepes gyenge összesen

százalék

2012. december 7-i állapot

Őszi búza 1 106 088 67 25 8 100

Rozs 35 618 57 32 14 100

Őszi árpa 195 810 68 26 6 100

Triticale 121 077 61 30 9 100

Őszi káposztarepce 196 900 62 28 11 100

Összesen: 1 655 493        

Forrás: NÉBIH

10

III/1. EU-27 búzamérlege

Forrás: USDA, Stratégie Grains

2012/2013: -5% termelés vs +35% export (2012/2013 I. félév)

2013 előrejelzés: 132,2 millió tonna, durum nélkül (+8%)

115,

2

119,

5

125,

5

116,

5

127,

5

125,

5

122,

0

127,

5

122,

0

0

30

60

90

120

150

180

2004/2

005

2005/2

006

2006/2

007

2007/2

008

2008/2

009

2009/2

010

2010/2

011

2011/2

012

*2012

/2013

mill

ió to

nna

KészletTermelésNet.exp.Felhaszn.

Források tendenciózus szűkülése

11

Export Import 2012/2013.

I-VII. hó 2011/2012

I-VII. hó 2012/2013.

I-VII. hó 2011/2012

I-VII. hó

Összesen 16,5 mio t 14,3 mio t 10,5 mio t 8,8 mio t

Búza 11,3 mio t 8,1 mio t 2,6 mio t 4,3 mio t

Árpa 3,3 mio t 2,3 mio t 0,02 mio t 0,41 mio t

Kukorica 0,66 mio t 2,0 mio t 6,6 mio t 3,0 mio t

Forrás: Európai Bizottság

III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012. gazdasági évi kötések)

EU-27 búzán kívüli takarmánygabona-import igénye a 2012/2013. gazdasági évben: min. 9 mio t

HU importengedély 3. országból: 15,7 et búza, 2,9 et árpa és 7,6 et kukorica

12

311,6

270,8

186,3

150,7

202,2

175,9

542,4

464,8

1355,6

1151,2

758,6

696,1

0 150 300 450 600 750 900 1050 1200 1350 1500

mio t

2021/2022

2011/2012

2021/2022

2011/2012

2021/2022

2011/2012

2021/2022

2011/2012

2021/2022

2011/2012

2021/2022

2011/2012

Ola

j-m

agda

raN

övén

y-ol

ajCu

kor

Rizs

Egyé

bga

bona

Búza

Forrás: USDA, Oil World, F.O.Licht, OECD-FAO (2021/2022)

III/2. Főbb növényi termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulása

+9,0%

+17,8%

+16,7%

+15,0%

+23,6%

+15,1%

13

III/3. Gabonapiac legfontosabb jellemzőjeGabona = TÖMEGÁRU (commodity), ezért

helyettesíthető, függetlenül attól, hogy hol állították elő a piac nem ismeri el előállítási költségét a piac nem ismeri el beszerzési értékét

Gabonafélék fizikai piaci ára a kereslet és kínálat függvénye legalábbis többnyire

Exportőr Exportőr országokországok

Importőr Importőr országokországok

14

III/4. Gabonafélék globális piacát befolyásoló tényezők

Rövidebb táv kőolaj világpiaci árának alakulása feltörekvő országok gazdaságának teljesítménye valutaárfolyamok erős ingadozása világgazdasági tényezők monetáris politikája bioüzemanyagok gyártásának, felhasználásának támogatása és szabályozása fontosabb exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedései logisztikai problémák tőkepiacok instabilitása indexkereskedők és makroisták aktivitása a derivatív (áru)piacokon

Hosszabb táv globális népesség növekedési üteme klímaváltozás, lokális időjárási szélsőségek fokozódó globális vízhiány termőföld korlátozott rendelkezésre állása feltörekvő országok súlyának növekedése a

kibocsátásban és kereskedelemben kutatás-fejlesztés és innováció

Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS

15

IV/1. A hazai agrárkutatás helyzete

Nincs egységes agrárgazdasági tudománypolitika A feladatellátás decentralizáltsága, dekoncentráltsága (több

állami fenntartó – VM, MTA, MNV Zrt., felsőoktatás, sok kisebb méretű kutatóhely)

Többcsatornás finanszírozás: fenntartói támogatás, hazai pályázatok (több pályázatkezelő), nemzetközi pályázatok

Pályázati finanszírozás meghatározó szerepe Magas tudományos eredményesség, de kevés innovatív

„termék”

Következmény: erős ágazati kitettség a külföldi szakmai, technológiai inputok irányában

16

IV/2. CÉLOK

Középtávú célkitűzések

Kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetésének elősegítése;

Humánerő és eszközhatékonyság javítása; Kutatói utánpótlás biztosítása; Közhasznúság és átláthatóság követelményének érvényesítése; Kutatóhelyek szakmai és gazdálkodási tevékenységének

dinamizálása;

Elérendő eredmény: a hazai ágazati KFI szükségletek hatékony és magas szintű kiszolgálása

17

IV/3. CÉLOK

Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA

Prioritás a tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban

• az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA társfinanszírozása 100%.

• Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.

18

IV/4. CÉLOK

Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA prioritás

Tudás transzfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban

Innováció átfogó célkitűzés lesz

Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek.

Feladata:a) információnyújtás kulcsszereplőknek;b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése fényében;c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése;d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat;e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt.

Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások valamelyikéhez hozzájárulnak.

19

IV/5. BEAVATKOZÁSOK

Szabályozási és irányítási feladatok

Integrált intézményi struktúra kialakítása megfelelő szakmai önállósággal és gazdálkodási mozgástér biztosításával;

Vidékfejlesztési Minisztérium KFI irányító szerepének megerősítése;

Kiszámítható, feladatalapú KFI finanszírozás megteremtése; Alkalmazott kutatói életpályamodell bevezetése; Az ágazat gazdasági szereplőire alapozott szakmai javaslattevő

fórumok létrehozása.

Együttes eszközrendszer: a hazai állami agrárgazdasági KFI komplex újjászervezése

20

IV/6. Agrárkutatás lehetőségei -Gabonavertikum

Hozamok stabilizálása (1,7% éves átlagos termelésnövekedés kell) Precíziós gazdálkodás (öntözés, talajerő…) Logisztika Termesztési technológia és genetikai potenciál összhangja Gabonafajták köztermesztésbe való beállítása (alkalmazkodási

képesség feltételének erősítése, új kártevők klímaváltozás miatt) Célirányos kutatások és tudástranszfer az állattenyésztés felé, ami

- segíti a takarmány-alapanyag kiválasztást,- kielégíti az élettani igényeket,- segíti a melléktermék-felhasználásra vonatkozó ismeretet;

• Speciális ipari igények figyelembevétele.

21

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!