Fukusima - Árnyékvilág ...mondd, Te mit választanál?

ww

Adj 1% esé ly t a Fö ldnek, önmagadnak, gyermeke idnek! Greenpeace, a zö ld jövőér t !

Raj tad is múl ik ! A ján ld fe l adód 1%-át ! ADÓSZÁMUNK: 18178883-1-42

A Greenpeace részvétele:A fukusimai atomkatasztrófa ismételten megmutatta a világnak, hogy nincs biztonságos atomenergia. A Greenpeace 2011 márciusa óta méri Fukusima körül a sugárzást, hogy biztosítsa a független tájékoztatást a válság és az azt követő hónapok eseményeiről. Magasan képzett sugárzási szakértők végeztek független vizsgálatokat a környezetben, a tengeri és egyéb ételeken, és gondoskodtak arról, hogy a közvélemény a lehető legtöbb friss in-formációhoz jusson a katasztrófáról és az általa okozott veszélyekről.A Greenpeace meggyőződése, hogy az atomreaktorok piszkos és veszélyes áramtermelési módot jelentenek, és hogy ezek az erőművek mindig ki lesznek téve az emberi tévedések, a tervezési hibák és a természeti katasz-trófák halálos kockázatának. A Greenpeace a nukleáris áramtermelés világszerte történő gyors kiváltására, és az új kereskedelmi reaktorok építésének beszüntetésére szólít fel. A kormányoknak a megfizethető és megbízható ener-giahatékonysági programokat és a megújuló energiát kellene támogatniuk, amelyek együtt könnyűszerrel hely-ettesíthetik az atomenergiát.Választanunk kell, hogy melyik úton megyünk: az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások laza hálózata nem fér össze a nagy, központi fosszilis és atomerőművek köré kiépített hálózat-tal. Előbbi az energiagazdaság hosszú távon is fenntartható formája, ám utóbbi fenntarthatatlan és veszélyes. A kettőhöz eltérő vezetékhálózati fejlesztésekre, más szabályozói és beruházói környezetre van szükség. Te is választhatsz!

Robert Knoth és Antoinette de JongRobert Knoth fotós és társa, a dokumentarista Antoinette de Jong sok projekten dolgoztak már együtt, többek között a Greenpeace a csernobili atomkatasztrófa 20. és 25. évfordulója alkalmából szervezett projektjén. Mindketten elismerést vívtak ki hazájukban, Hollandiában és nemzetközileg is munkájukért, amely gyönyörűen ábrázol olyan kényes témákat, mint a vegyi hulladékok hatásai, az afgán heroinkereskedelem globális következményei, vagy a radio-aktív sugárzás utóhatásai. Munkáikat világszerte bemutatták, többek között Londonban, Amszterdamban, Moszkvában és Sydney-ben, és olyan vezető sajtóorgánumokban jelentek meg, mint a New York Times, a Der Spiegel, a The Guardian és a National Geographic. Mindkettőjüket kitüntették kifinomult, de kemény dokumentarista stílusukért, elnyerték a World Press, a PDN Awards és a Dutch Silver Camera díjakat is.

Az Árnyékvilág című fotókiállítás az egy éve, 2011. március 11-én bekövetkezett nagy kelet-japán földrengés által kiváltott fukusimai nuk-leáris katasztrófa hatásait mutatja be; a veszte-ségeket, amelyeket sok ezer ember szenvedett el. A ké-pek jellegzetes és látszólag hétköznapi japán tájakat ábrázolnak. Ahogy a látogató végignézi a képeket, világossá válik, hogy valami nincs rendjén: eltűntek az emberek.

Robert Knoth és Antoinette de Jong 2011 őszén utazott Fukusima környékére a Greenpeace-szel, hogy megörökítse, milyen hatással volt a vidékre a nukleáris szennyezés, amit a Fukusi-ma Daiicsi atomerőmű három reaktorának sorozatos leolvadása okozott. A sugárzás árnyéka most is rávetül Japán ezen régiójának földjeire, az itt élő emberekre és állatokra. A gondosan művelt földek elvadulnak, a játszóterek és benzinkutak szennyezettek és üresek, a természet pedig elkezdte visszafoglalni az utakat. A tájképek egy elhagyatott régió hátborzongató szépségét mutatják be, ahol a radioaktív szennyezés az élet minden területét áthatja.

„Számunkra a kiállítás a veszteségről szól. A kultúra és a hagyományok elvesztéséről, a közösség és az életmód elvesztéséről, az egészség és végül maga az élet elvesztéséről. A 2000 éve lakott falvakat evakuálták, kiürítették. Az emberek hosszú idő alatt, nagy gonddal és odafigyeléssel alkalmazkodtak a tájhoz, szinte teljes harmóniában éltek vele. Abból, ahogy a házaikat építették, művelték a kertjeiket, ahogy a gazdák termesz-tették a gabonát és tartották az állatokat, látszik, mennyire tisztelték a természetet és a környeztet. Majd néhány hónap alatt elkezdett semmivé foszlani minden, ami ezt a

közösséget évszázdokon át az otthonához kötötte.

A fukusimai atomkatasztrófa drámai hatással van az emberek életére és környeze-tére az atomerőműtől nagy távolságokra is. A természet már kezdi visszavenni az uralmat. Reggelente majmok keresnek élelmet a falvak szélén, vaddisznók kóborolnak a mezőkön, darvak leb-egnek fenségesen a lélegzetelállító táj felett, és mindenhol csend honol. Az asz-faltot lassan felveri a fű, a kerteket pedig a vadnövények. A festék lepereg az ajtókról és ablakokról. A falvakon átsétálva a pusztulás szörnyű érzése nehezedik ránk.” – Robert Knoth és Antoinette de Jong, Amszterdam, 2012. január.

シャドウランド

arnyekvilag

. . .

„A falvakon átsétálva a veszteség szörnyű érzése nehezedik ránk. A kultúra és a hagyományok elvesztése, a közösség és az

életmód elvesztése, az egészség és maga az élet elvesztése.”

– Robert Knoth és Antoinette de Jong, Amszterdam, 2012. január.

FUKUSIMA – ÁRNYÉKVILÁG...MONDD, TE MIT VÁLASZTANÁL? [00]

Dönteni kell, merre megyünk Kiállításunk kétharmada, az „Árnyékvilág”, a fukusimai atomkatasztrófa utáni világot, annak emberi, környezeti és természeti arcait mutatja be Robert Knoth művészi fotói és a dokumentarista Antoinette de Jong szakértő szövegei segítségével.

A kiállítás maradék egyharmada a téma európai és hazai vonatkozásait, valamint

egy fenntartható energia-gazdasághoz vezető lépéseket mutatja be.

A Fukusima Daiicsi atomerőmű három reaktora leolvadásának évfordulóján még tart a japán nukleáris krízis és Európa országai sorra távolodnak el az atomenergiától.

A gazdasági válság ellenére világszerte dinamikusan növekvő mennyiségben áramlik a fő munkahelyteremtő magántőke a megújuló energia szektorba, így itthon is rá kellene már térjünk arra a nem egyszerű, de lehetséges főútra, amelyen haladva kiválthatjuk elöregedett és veszélyes paksi reaktorainkat és a fő szennyező szénerőműveket.

Ez az Energia(F)orradalom útja – az alapok már Magyarországon is adottak. A paksi atomerőmű bezárásával két legyet üthetünk egy csapásra: felgyorsulhat a fenntartható energiagazdaság kiépülése és elmúlhat a fejünk fölül egy nukleáris veszély.

www.antiatom.blog.huwww.greenpeace.hu/energiaforradalom

http://www.kvisoft.com/pdf-merger/

ww

Tada Hirosi Iitate faluból [1]

Tada Hirosi szerint Iitate több mint 2000 éves. Tada gondozza a faluban lévő 900 éves szentélyt. A település több mint 40 km-re fekszik a Fukusima Daiicsi erőmű sérült reaktoraitól, a 20 km-es lezárt zónán kívül, területe mégis erősen szennyezett. Iitate és a környező falvak lakosainak nagy része elmenekült, köztük Tada családja is. Ő maga azonban nem tartott velük, hanem folytatja a szertartásokat a szentélyben és segíti azokat, akik szintén maradtak. „Ez a baleset tönkretette a közösségünket, a lakosság szétszéledt a régióban” – mondta.

Ad j 1% esé ly t a Fö ldnek, önmagadnak, gyermeke idnek! Greenpeace, a zö ld jövőér t !

Ra j tad is múl ik ! A ján ld fe l adód 1%-át ! ADÓSZÁMUNK: 18178883-1-42

Szennyezett mező Iitate faluban [2]

A radioaktív sugárzás mértéke 3,8 mikrosievert óránként. Ez 48-szor magasabb a normálisnál, ami a fukusimai nukleáris katasztrófa előtt 0,08 mikrosievert/óra volt. A képen egy sugárszennyezett, gazzal benőtt szántóföld látható Iitate falu határában. A kis falu egyike a sugárzás által leginkább érintett azon terüle-teknek, amelyek a Fukusima Daiicsi atomerőmű körül létrehozott 20 km-es lezárt zónán kívül esnek. Nem lehet tudni, vajon lehetséges-e valaha is úgy megtisztítani a környéket, hogy a lakosok biztonsággal visszatér-hessenek.

© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Szuzuki Akijo és legkisebb lánya, Siori [3]

A március 11-i háromszoros nukleáris katasztrófa után Akijo Szuzuki három gyermekével egy hónapra Hokkaidóba menekült. A család Vatariban, Fukusima város egyik kerületében él. Amikor bekövetkezett a nukleáris katasztrófa, Akijo nagyon nehezen talált pontos felvilágosítást a lehetsé-ges veszélyekről, és komoly eltéréseket fedezett fel az interneten található, illetve a televízión és az újságokon keresztül érkező információk között.

Szennyezett sportpálya Vatariban [4]

A radioaktív sugárzás kétszerese a szokásosnak, ami a fukusimai nukleáris katasztrófa előtt óránként 0,08 mikrosievert volt. A sportpálya Fukusima város Vatari kerületének iskolájához tartozik. A város számos részén olyan magas a szennyezettség, hogy nem lehet biztonságosnak nyilvánítani, különösképpen a gyerekekre nézve nem. A kormányzat eltávolíttatta a felső talajréteget a sportpályáról, így ezen a részen csökkent a sugárzás mértéke, de a szomszédos területeken még mindig igen magas.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Ikeda Szacuki Iitoiból [5]

Ikeda, akinek a családja már kilenc generáció óta él a faluban, egy farmon gazdálkodott a fiaival. Most tönkrement és kitelepítették Fukusimába, ahol egy menekültközpontban él. Nem tud aludni a város zajától, hiányzik neki a faluja, a munkája és főleg az, hogy saját maga termelje meg és készít-se el az ételét. Időnként hazalátogat egy-egy napra, hogy megnézze és rendben tartsa a házát. Iitate falu teljes közössége szétszóródott a környező városokba. Igyekeznek minden második hónapban találkozni, hogy beszél-jenek a problémáikról, amelyekkel szembe kell nézniük. Próbálnak helyszint és alkalmat találni a vallási ünnepeik megtartására is, melyek még mindig fontos szerepet játszanak a falu életében.

Szennyezett táj Iitoiban [6]

A radioaktív sugárzás mértéke 38–160-szor több a normálisnál. A normál dózis a fukusimai atomkatasztrófa előtt 0,08 mikrosievert/óra volt.Az Iitate faluban lévő Iitoi általános iskola üres, mióta a Fukusimai Daiicsi atomerőműben leolvadt a három reaktor. A gyönyörű zöldellő hegyek közt fekvő Iitate több mint 40 km-re van az atomerőműtől. Bár a 20 km-es sugarú lezárt zónán kívül található, a település erősen sugárszennyezett. Az emberek nagy része már elmenekült innen és a környező falvakból; csak az idősebbek és azok maradtak, akik nem tudják elhagyni vállalkozásaikat.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


A fukusimai minami óvoda igazgatónője [7]

Bár jobban örülne, ha 165 növendékét biztonságban messzire tudhatná a sugárzástól, Tandzsi asszony tovább vezeti az óvodát Fukusima város Minami nevű részén – már amennyire ezt a körülmények engedik. Nem-régiben a kormány végre küldött egy plakátot arról, hogyan tudnak a kicsik biztonságosan a szabadban játszani. Tanácsot kaptak arról, hogy kerüljék el az érintkezést az ereszcsatornából származó vagy a füvön megtapadó vízzel, a képeken pedig boldog gyerekek magyarázzák, hogyan kell megtisztítaniuk magukat a portól, hogy ne vigyék be a sugárszennyeződést az épületbe. Tandzsi nem volt meglepve, hogy ez minden segítség, amire a hatóságoktól számíthatnak.

Szennyezett játszótér Iitoi körzetben [8]

A radioaktív sugárzás mértéke 3–13 mikrosievert óránként. Ez 38–163-szor több a megszokottnál. A normál dózis a fukusimai nukleáris baleset előtt 0,08 mikrosievert/óra volt.Iitatéban, az Iitoi általános iskola játszóterén nagyra nőtt a fű a játékálla-tok körül. Az iskola a Fukusima Daiicsi atomkatasztrófája óta üres, a tanulókat kitelepítették, hogy védjék őket a radioaktív kihullástól, amely jelentősen elszennyezte a települést és a környező területeket.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Szató Kenta, menekült [9]

Március 21 én, 10 nappal a katasztrófa után Szató a Twitter-profilját használ-ta arra, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra. Azt akarta elérni, hogy szülőfaluja, Iitate lakosságát megfelelő információkkal lássák el a balesetről. Ma már mintegy 6000 követője van. „Mi el akartuk hagyni a falut röviddel a baleset után, a veszélyre gondolva. De az idősebbek maradni akartak, így mi sem indulhattunk.” Végül mindenkinek mennie kellett. Szató most egyedül él Fukusimában. Nagyon hiányzik neki a faluja, a barátai és a családja. Szen-vedéllyel mesélte, milyen gyönyörű a faluja, a hagyományos faházak, a kertek, a mezők, a fák. Nem csak az emberi kapcsolatait érintette a katasztrófa, hanem az egész életmódját, amelyhez talán soha sem térhet vissza.

Szennyezett raktár Cusimában [10]

A radioaktív sugárzás mértéke 5,7 mikrosievert óránként, 70-szer nagyobb a szokásosnál. A normál dózis a fukusimai atomkatasztrófa előtt 0,08 mikrosievert/óra volt.Ez a raktár elhagyottan, romlásnak indulva áll a Namie körzethez tartozó Cusima faluban, a Fukusima Daiicsi atomerőművet körülvevő lezárt zóna közelében. Ilyen magas sugárzási szint mellett a dolgozók valószínűleg már soha nem térhetnek vissza.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Nisikita asszony és gyermekei, menekültek [11]

Az egyedülálló anya gyermekeivel 2011 júliusában menekült Fukusima városból a hegyek között fekvő Jonezavába, miután egyértelművé vált, hogy a Fukusima Daiicsi atomerőmű által okozott sugárszennyezés a városban is nagy mértékű. Nisikita asszony két gyermeket nevel, Kaito 2000-ben, Hu 2002- ben született. A hölgy keményen dolgozott, hogy megvédje őket és másokat is a sugárzástól. A szerencsétlenség óta önkéntes a „Fukusimai Hálózat a Gyermekekért a Radioaktív Sugárzás Ellen” nevű szervezetnél és konzultációkat tart a kitelepített embereknek. Emellett különböző helye-ken előadásokon számol be saját tapasztalatairól, továbbá megalapította a „Gyermekek Hangja” nevű civil szervezetet, hogy összegyűjtse a fukusimai gyerekek élményeit, valamint figyelmeztette a szomszédait és barátait a menekülésre. Az asszony azon dolgozik, hogy újjáépítse családja életét és másokat is segítsen, hogy olyan életet élhessenek, mint a katasztrófa előtt.

Evakuációs központ Nihonmacuban [12]

Autók parkolnak egy evakuációs központ előtt Nihonmacuban. A köz-pont jelenleg azon emberek otthona, akiket a Fukusima Daiicsi atomerőmű körüli 20 kilométeres kitelepítési zónán belül és az azon kívül fekvő falvakból evakuáltak. Sok településen olyan magas a szennyezettség mértéke, hogy a lakosok a közeljövőben nem térhetnek haza, sőt talán sohasem.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Kobajahi házaspár, menekültek [13]

Kobajahiék Iitate körzetben, a 399-es út mentén éltek az atomreaktorok leolvadása előtt. Nem sokkal a katasztrófa előtt szereltek napelemeket a házuk tetejére, és aligha volt alkalmuk használni ezeket, mielőtt a terület annyira szennyezett lett, hogy evakuálták őket Fukusimába. Március 11-én egy cseresznyefát ültettek, hogy megünnepeljék fiúunokájuk első szüle-tésnapját. Bár hétvégenként továbbra is hazalátogatnak ellenőrizni a házat és a kertet, ez a fa ma már más jelentést hordoz számukra.

Sugárszennyezett táj Namiében [14]

A radioaktív sugárzás mértéke 10–13 mikrosievert óránként. Ez 125–162- szer magasabb a normális értéknél, ami a fukusimai atomkatasztrófa előtt 0,08 mikrosievert/óra volt.Az ősz felkúszik a dombokra, színekbe öltöztetve a fákat és bokrokat a 399-es út közelében, mely zöldellő hegyek közt kanyarog a Fukusima Daiicsi atomerőművet körülvevő 20 km-es lezárt zóna mentén. A három reak-tor leolvadása óta az úton végig igen magas radioaktív sugárzás mérhető. Az itt lakók elhagyták házaikat, földjeiket, és Nihonmacuba vagy Fuku-simába menekültek, ahol a szennyezés mértéke alacsonyabb. Nem lehet tudni, hogy visszatérhetnek-e valaha otthonaikba.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


A minamiszomai önkormányzat egyik képviselője [15]

Ojama úr Minamiszoma városi képviselő testületének tagja. Háza és a város déli része túlságosan szennyezett ahhoz, hogy lakni lehessen ott, főleg a gyermekek számára. Ojama családja elmenekült, így ő a katasztrófa első napjai óta egyedül él. Művészként dolgozik, szakterülete a kerámiakészítés. Az iskola, ahol tanította ezt a mesterséget, bezárt.

Szennyezett víztározó Namiében [16]

A radioaktív sugárzás mértéke 10–13 mikrosievert óránként, a normálisnál 125–162-szer nagyobb. A fukusimai nukleáris baleset előtt ez az érték 0,08 mikrosievert/óra volt.Ez a víztározó a 399-es út mentén található, a 20 km-es lezárt zóna közelében. A víz, ha elegendő van belőle, képes felhígítani és kimosni a szennyeződést. Ellenkező esetben viszont épphogy segítheti a sugárzás felhalmozódását a környezetben, és magas sugárszeny-nyezettségű „forró pontokat” hozhat létre.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


A biogazdálkodó Ogavara házaspár [17]

Ogavara Tacuko és férje, Sin, már 26 éve foglalkozik biogazdálkodással Funehikiben, ugyanazt a termőföldet szántva, bevetve és learatva, mint a családjuk előző hat nemzedéke. Március 15-én riasztani kezdett a család sugárzásmérője, amelyet még a csernobili atomkatasztrófa után vásároltak. „Marhákat és csirkéket tartunk, és vissza kellett jönnünk megetetni őket. […] Eddig is a nukleáris energia ellen voltam, de nem igyekeztem hangot adni az álláspontomnak – mondta Tacuko. – Viszont most, hogy ez a szörnyűség történt, arra gondoltam: ha nem teszek valamit most azonnal, akkor mikor fogom megtenni? Ha mi nem teszünk semmit, ki fog? Mindennap gondolkodom, mit kellene tennem. Döntöttem, megpróbálok apró dolgokat csinálni, mindent, amire csak képes vagyok.”

Sugárszennyezett táj Namiénél [18]

A radioaktív sugárzás óránként 3,5–9 mikrosievert, ami 44–112-szer maga-sabb a megszokottnál. A fukusimai atomkatasztrófa előtt mért érték 0,08 mi-krosievert/óra volt.A magányosan álló fa az ősz közeledtét jelzi Namie városnál, a 399-es út közelében. A sugárzás túl magas, ezért a lakosok nem maradhattak itt; legtöbbjüket biztonságosabb helyekre telepítették ki, például Fukusima városába vagy Nihonmacuba.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Oga Ajako, menekült [19]

Az Oga házaspár már régóta lakik és gazdálkodik Ókuma faluban, 7,5 km-re a Fukusima Daiicsi atomerőműtől; a baleset idején épp csak beköltöztek az újonnan felépített házukba. A környék többi lakójához hasonlóan háromszor térhettek vissza az ingatlanukhoz, de Ajoko nem akart jelentkezni, mert félt. A férje visszament és megállapította, hogy a házuk nem sérült meg a földrengésben és a kutyájuk, akiért nem tudtak visszatérni és megmenteni, eltűnt. A lánca elsza-kadt, de fogalmuk sincs, hogy vajon életben van-e még. A házaspár most egy kis lakásban él Aizuban, messze az otthonuktól. Ajako álma, hogy vidéken éljen és gazdálkodjon, jó időre szertefoszlott.

Szennyezett táj Namie körzetében [20]

A radioaktív sugárzás mértéke 28–38-szor magasabb a normálisnál. A szokásos dózis 0,08 mikrosievert/óra volt. Itt az ősz, a levelek aranyszínűvé válnak a Namie körzethez tartozó Cusima falu melletti erdőben. A falu hegyek közt, egy gyönyörű völgyben fekszik, nem messze a 20 km-es zónától. Bár a település a zónán kívül van, mégis súlyosan sugárszeny-nyezett, mert a szél három napon át fújt errefelé a leolvadó reaktorok irányából. A lakosok magas dózisú sugárzásnak voltak kitéve; bár a hatóságok tisz-tában voltak azzal, hogy ez megtörténhet, nem figyelmeztették az ott élőket. Azóta több ezer embert telepítettek ki, akik jelenleg átmeneti otthonokban élnek Nihonmacuban. Kérdéses, hogy visszatérhetnek-e valaha falvaikba.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Monma Szadako [21]

Monma Szadako a Szoramame óvoda vezetője, amely Vatariban, Fukusima külvárosi részén található. Az óvoda játszótere és az azt körülvevő terület túl szennyezett volt ahhoz, hogy a gyerekek biztonságosan használhassák, ezért a szülők a helyi közösséggel összefogva megtisztították, amennyire tőlük telt. Az óvoda egy részét, egy faépületet közelebb vittek a főúthoz, de a sugárzás továbbra is problémát jelent. A gyerekek nagy része már nem jár az óvodába és Monma asszony azt tervezi, hogy az egész intézményt átköltözteti a város egy kevésbé sugárszennyezett részébe.

Szennyezett táj Cusimában [22]

A sugárzás a normális szint 52–238-szorosa; a fukusimai atomkatasztrófa előtt a területre 0,08 mikrosievert/óra dózis volt jellemző. A jelzőlámpák és a közvilágítás fényei megcsillannak a 114-es útnak a cusimai kitelepítési zóna felé kanyarodó szakaszán. Cusima egy kis falu Namie körze-tében, egy gyönyörű zöld völgyben. A Fukusima Daiicsi katasztrófája után a szél radioaktív szennyezést fújt egyenesen Namie felé három napon keresztül, nagy sugárzási dózisnak kitéve a lakosokat. Senkit sem figyelmeztettek. A falu több ezer lakóját azóta kitelepítették, és ideiglenes szállásokon laknak Nihon-macuban. Az, hogy visszatérhetnek-e valaha falujukba, nyitott kérdés marad.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


Ogunimaru úr Onahama kikötőjében [23]

Ez az úr egy halászbárka tulajdonosa, amelyen horgászni viszi a klienseit. Ogunimaru tulajdonképpen a hajója neve, de őt is ezen a néven ismerik. Vendégeinek többsége Tokióból érkezett, de mióta a fukusimai katasztrófa bekövetkezett, és nagy mennyiségű radioaktív hulladék került a tenger-be, sokan közülük nem tértek vissza, félve a szennyezéstől. Ogunimaru és kollégái kompenzációért fordultak a kormányhoz, vállalva az időigényes és bonyolult feladatot. Egyelőre nem jártak sikerrel, így Ogonimarunak más munka után kellett néznie, hogy eltarthassa a családját.

Benzinkút Cusimában [24]

A sugárzási dózis 6,0 mikrosievert/óra – ez a normális szint 75-szöröse. A fukusimai atomkatasztrófa előtti normál dózis 0,08 mikrosievert/óra volt.Gyomnövények kúsznak az árusító automatákra Cusima egy elhagyott benzinkútján. A lakosságot a magas sugárzási szint miatt kitelepítették, az üresen álló házak, üzletek, farmok romlásnak indultak. Az emberek nem térhetnek vissza egyhamar.



© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e

© R

obert Knoth/G

reenpeace


www

Újbóli látogatás Annja Peszenkónál Fehéroroszországban – 2011. január 3. [25]

Annját az apja segíti. A kicsi Annja négyévesen, miközben próbált jó kis-lány lenni, egyenesen ülni és szépen enni, időnként egyszerűen elájult és az asztalra rogyott. Édesanyja, Valentina nagyon megijedt, és elvitte őt az orvoshoz. Annjánál agydaganatot fedeztek fel, a lányt azonnal meg kel-lett műteni. A rákot eltávolították, de két hónappal a műtét után Annja elves-ztette az érzékelését a jobb oldalán, és mindent újra meg kellett tanulnia. Annja sosem nyerte vissza teljesen az egészségét. Az övé a 000358-as számú tanúsítvány, amin ez áll: „Ez a személy rendelkezik azokkal a jogo-sultságokkal, amelyeket a Belarusz Köztársaság kormánya biztosít a csernobili katasztrófa áldozatai számára a Homeli Önkormányzat 18. cikke alapján.” 2011-re Annja állapota észrevehetően javult a 2005-2007-es rossz évek után. Bár a daganat nem tűnt el, állapota stabil maradt. Két évvel korábban be tudta fejezni a középiskolát egy házi magántanár segít-ségével. Annja a legtöbb napját azért továbbra is ágyban tölti, járóképtelen, kerekesszékre van szüksége. Az édesanyja, Valentina egészsége romlott az elmúlt három évben, ízületi gyulladásban szenved. Kórházi kezelésre szorult, férje, Vjacsaszlav korkedvezménnyel ment nyugdíjba, hogy Annját és Valentinát ápolhassa. A család élete nagy részét házon belül tölti.



Piaci stand Rokitnében – 2011. január 3. [26]

A helyi piacon gombákat árulnak. A Rivnei területen a radioaktív részecskék átlagos szintje az élelmiszerekben és főleg a tejben kétszerese az Ukrajnában maximálisan megen-gedettnek. A radioaktív részecskék különösen az erdőben gyűlnek fel, azokon a helyeken is, ahol a helyi lakosok gombát szednek, hogy eladják a piacon.

IN MEMORIAM CSERNOBIL - TÖBB, MINT NEGYED ÉVSZÁZADA TÖRTÉNT

© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e©

Robert K

noth/Greenpeace


www

Atomenergia: piszkos, veszélyes és drága [27]

Az atomreaktorok eredendően nem biztonságosak. Az 1986-os csernobili után a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa ismét felfedte a reaktorok alapvető hibáit, és a nukleáris biztonság felügyeletének komoly intézményi hibáira hívta fel a figyelmet. Ezen hibák egy részét az atomenergia-ipar és a szabályozó hatóságok újra és újra elkövetik a világ minden táján – holott fő feladatuk éppen a lakosság megóvása lenne a balesetektől. Ennek eredményeként a világ reaktorainak közelében élő emberek milliói vannak veszélyben.Japánban a reaktorok biztonságát felügyelő intézményekben emberi hibák vezettek a fukusimai katasztrófához. A reaktorokat üzemeltető cég, a TEPCO, valamint a japán kormány már a katasztrófát megelőző években is teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy a Fukusima Daiicsi atomerőmű technikailag nem eléggé felkészült a földrengések és a szökőárak lehetséges kockázatainak kezelésére; ennek ellenére figyelmen kívül hagyták az erről szóló figyelmeztetéseket.

Fukusima vészjelzése:A japán intézmények hibái intő példaként szolgálnak a világ többi része, de különösen azon országok számára, akik szintén rendelkeznek atomreaktorokkal. A múlt összes atomkatasztrófájának a fő okai az intézményekben elkövetett emberi hibák voltak – beleértve az egyesült államokbeli Three Mile Island-nél és az ukrán Csernobilnál történt balesetet is.

Elképzelt kép: sportolók nélküli vízisport-pálya Bármennyire is támogatja a nukleáris ipar az élsportolókat és számos más, társadalmilag fontos területet, hirdet minden elképzelhető felületen és csatornán évi sok száz millió, vagy akár milliárd forint értékben egy atomerőmű és tulajdonosa, mint az nálunk az MVM: ha beüt egy nukleáris katasztrófa, elképzelhető, hogy nem lesz, aki ússzon, evezzen az elkészült létesítményekben, nem lesz, aki búzát, takarmánynövényeket vessen és arasson, nem lesz, aki éljen, dolgozzon, termeljen óriási területeken... Mert egy nukleáris katasztrófa nyomán akár egész országrészek válhatnak évtizedekre alkalmatlanná bármiféle emberi tevékenységre.



Kérdőjelek a paksi atomerőmű állapota körül [28]

A paksi atomerőművet is érintő, legalább 2012 júniusáig tartó európai uniós stressztesztek eddig leginkább mindössze a nukleáris ipar zöldre festésére voltak jók. Kevés, vagy semennyi szó sem esik bennük a reaktorok kicserélhetetlen részeinek elöregedési problémáiról, sem az esetlegesen alkalmazható evakuálási, illetve a telephelyen kívüli vészhelyzeti tervekről – azaz a lakosságot nagyban érintő kérdésekről.

A nemzeti nukleáris hatóságok saját érdekeik szerint eltérítették ezeket az ellenőrzéseket. Hogyan lehet például egy három lépésből álló folyamat lezárulta előtt, már az első, majd a második lépés után is kihirdetni, hogy minden rendben van a reaktorokkal?

Emlékezzünk: ugyanezt mondták a felelős hatóságok a Fukusima Daiicsi atomerőműről, még 2011. március 11. előtt pár nappal is. Nem hallgattak az évek óta ismételt szakértő civil és független szakmai figyelmeztetésekre. Japánban napjainkig folyamatosan derülnek ki újabb és újabb korrupciós, összeférhetetlenségi és megvesztegetéses botrányok, a japán nukleáris hatóságok és felelős kormányzati szervek számos vezetője lemondott.

AZ ENERgIAFORRADAlOMNAK hÁlA MA Már lEhEtségEs PAKs FoKozAtos, DE gyors KiVáltásA. A lEgiDősEbb PAKsi rEAKtort iDéN, 2012 DEcEMbErébEN KEllENE VéglEg bEzárNi, MiVEl Eléri ErEDEtilEg tErVEzEtt 30 éVEs élEttArtAMA Végét.


ww



1 - Energiahatékonyság 2 - A megújulók forradalma 3 – Hálózatok harca

© G

p/M

Ar

kEl

rEd

on

d

© G

reen

peac

e

NAPELEMEKKELFELSZERELT LAKÓHÁZ

A RENDSZERTŐL ELSZIGETELT MIKRÓHÁLÓZAT

KÖZPONTI ERŐMŰ

IPARI ÜZEMEGYSÉG

NAPELEMEKKELFELSZERELT IRODÁK

SZÉLFARM

PROCESSZOROKSZENZOROK (KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN)

SZENZOROK (BEKAPCSOLT ÜZEMMÓDBAN)

KERESLETSZABÁLYOZÁS

GENERÁTOROK

TÁROLÁS

A HÁLÓZATBAN FELLÉPŐ ZAVAR

INTELLIGENS BERENDEZÉSEK

© G

reen

peac

e

A Parlament hőfényképe. Magyarországon az épületek fűtési energiájának akár 80%-át is meg lehetne spórolni. [29]

A PS10 Koncentrált Naperőmű (CSP) a spanyolországi Sevillában 624 nagy, önállóan mozgatható tükröt, úgynevezett heliosztátot használ. A tükrök a napfényt koncentrálják a 115 méter magas torony tetejére, ahol egy hőátadó és egy gőzturbina van. A turbina egy generátort hajt meg, így termelnek áramot. [31]

A jövő intelligens áramhálózata nagy mennyiségű megújuló energiát képes beépíteni a hálózatba, kiváltva a nagy, szennyező, veszélyes erőműveket. [33]

Az energiamegtakarítás eszközei közé tartozik a tökéletesített fűtés és hőszigetelés (a nyílászárókat is beleértve), a megfelelő épülettervezés, a magas hatékonyságú elektromos eszközök használata, valamint a járművek fogyasztásának csökkentése. Magyarország energiafogyasztása 2050-re a jelenleginek közel egyharmadával csökkenthető. A legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia ugyanis az, amelyet el sem használunk. [30]

A megújuló energiában rejlő elméleti lehetőségek szinte korlátlanok: csak napenergiával 2850-szer, széllel 200-szor, geotermikussal ötször fedhetnénk le Földünk teljes energiaigényét. Magyarországon 2050-re a fűtés 93%-át és az áramtermelés 78%-át megújulókkal lehetne ellátni. Ez csak a villamosenergia-iparban közvetlenül 30 000 új zöld munkahely teremtésével járna. Az ország leginkább a földhő, a (fenntartható mennyiségű) biomassza, a nap és a szél energiájára támaszkodhatna. [32]

A jelenlegi nagy erőművek köré kiépített rendszerben minden 100 bevitt energiaegységből 78 elvész, és csak 22 kerül ténylegesen felhasználásra. Az okos hálózatok hatékonyabbá teszik az energia termelését és felhasználását: akkor is biztosítják az ellátást, ha éppen nem süt a nap vagy nem fúj a szél. A fogyasztók az okos mérőórákkal bármikor ellenőrizhetik a pillanatnyi áramhasználatot, és ezáltal spórolni is tudnak; sőt ha házi megújulós berendezéseik többletet termelnek, el is tudják adni a felesleges áramot. [34]

Az Energia[Forradalom] három lépése


ww



Előbbi az energiagazdaság hosszú távon is fenntartható formája, ám utóbbi fenntarthatatlan és veszélyes. Ma is dúl a harc az atomlobbi és a megújulós ipar között a villamos energia távvezetékeinek elsődleges használatáért, a hálózatok fejlesztési irányaiért, kedvezőbb szabályozásokért és a támogatásokért. [44]

Takarékoskodj az árammal. Húzd ki a nem hasz-nált készülékeket a konnektorból, mert készen-léti állapotban is fogyasztják az áramot! Így akár évi 20 000 forintot is megtakaríthatsz! [36]

Fürdés helyett elég egy gyors zuhanyzás is. Használj takarékos zuhanyfejet, az ivóvíz óriá-si kincs! Moss alacsonyabb hőfokon: a legtö-bb szennyezés úgy is simán kijön, s csak ötöd- annyi energiát használsz! [37]

Kezdd magadon és győzz meg másokat is, hogy aktív, környezettudatos állampolgárok legye-nek! Válaszd a helyi élelmiszereket, egyél keve-sebb húst! Csatlakozz az éghajlatvédelmi kez-deményezésekhez! Követelj tiszta, megújuló energiát! [41]

Minden egyes Celsius-fokkal, amivel csökken-ted szobád hőmérsékletét, a fűtési energia 6%-át megspórolhatod! Kerüld a repülőutakat, utazz tömegközlekedéssel! Biciklizz, sétálj sokat. [38]

Energiahatékonyság – Energiatakarékossági tippek

Hálózatok harca – 1 [43]

A lakossági és közszolgálati szektorokban az épületek hőszigetelésével és fűtésük korszerűsítésével lehet a legtöbb energiát megtakarítani, ám máshogy is lehet csökkenteni energiaköltségeinket, energiafogyasztásunkat. [39]

Választanunk kell, hogy melyik úton megyünk: az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások organikus hálózata nem fér össze a nagy, központi szén- és atomerőművek rendszerével.

A nagy százalékban megújuló energiákon

alapuló jövőbeni európai villamosenergia-rendszer

áttekintése [42]

„Magyarország tűzze ki célul az össztársadalmi energiafelhasználás csökkentését!

... nem az igényekből, hanem a lehetőségekből, az ökológiai korlátokból kell kiindulnunk. Az energiafelhasználás csök-kentéséhez hatékony gazdasági eszközökre van szükség, amelyek a társadalmi igazságosság figyelembevételével szabályozzák az energiafelhasználást, és a nemzetgaz-daságot a takarékosság, a hatékonyság és a megújuló energiák irányába terelik.”

(Részlet a fukusimai atomkatasztrófa után született, 138 szervezet által aláírt energiapolitikai állásfoglalásból: Csernobil, Fukusima és Paks üzenete: új energia- politikára van szükség) [40]

© G

reen

peac

e

© G

reen

peac

e

© G

reen

peac

e

© G

reen

peac

e

© G

reen

peac

e

© G

reen

peac

e




Marek Matuszak három szé l tu r -b inát á l l í to t t fe l az á l ta la b i r to -ko l t fö ld terü le ten a lengye lország i Kon inban [53]

Bakony i tá jkép [54] Szé l tu rb inák összeá l l í tása But terw ick Moor-ban, Ang l iában, 2010 ok tóberében [52]

2009-ben a Greenpeace a tom-úthengeres demonst rác ióva l f igye l -mezte te t t : a te rvezet t paks i beruházások e l lehete t len í t i k az ener -g iahatékonyság és a megúju lók he lyzeté t . [47]

A megújuló energiák globális térnyerése elképesztő ütemben halad: a szélenergia 2005 óta 255%-os, a napenergia 1063%-os gyarapodást tudhat maga mögött - a szélenergia 2008-ban egyetlen év alatt 29%-kal, a napenergia 2010-ben 130%-kal növekedett. A napelemek 2007-ben mintegy 1000 Ft-ba kerültek megtermelt kilowattonként: ma kevesebb mint 400 Ft-ba. Az áruk pedig továbbra is rohamosan csökken.Az Európai Unió előírása alapján Magyarországon a megújulók arányának el kell érnie a 13%-ot 2020-ra. Ám az országban ennél jóval nagyobb lehetőségek rejlenek, elsősorban a geotermikus, a nap- és a szélenergia terén vannak kiváló adottságaink. A Greenpeace Energia[Forradalom] című tanulmánya bemutatja, hogyan fedezhetnénk megújulókkal a közlekedési ágazat energiaigényeinek 67%-át, az áramtermelés 78%-át, valamint a fűtés 93%-át 2050-re. [51]

Minden ház tetején napelemek elektromos áramot állítanak elő.

Kisméretű, kapcsoltan hő- és áramtermelő erőművek látják el az egyes házakat és a nagy lakóparkokat.

Vízmelegítésre és fűtésrásegítésre napkollektorokat használunk.

A megfelelően tájolt passzív házak a napfény erejét

közvetlenül használják fel.

A geotermikus erőművek hőt és villamos energiát is termelnek.

Felújításokkal az öreg épületek energiafogyasztása felére, vagy akár ötödére is csökkenthető.

A nagyvárosok távolabbról is környezetbarát áramhoz juthatnak

szél- és naperőművekből. Biogáz lát el árammal és hővel egy-egy gazdaságot, de akár egész falvakat is.

A fenntartható módon termelt biomasszának sok felhasználási módja van.

A napenergiával termelt áram a pajta tetejéről érkezik, ahol elegendő hely van a napelemek számára.

Szélkerekek. A gazdák bevételhez juthatnak, ha földeket adnak bérbe a szélerőmű-tulajdonosoknak,

de maguk is befektethetnek és eladhatják a szélenergiával termelt áramot.

Kisméretű vízerőművek. Lehetőségek vannak a kisebb, folyóparti törpe vízerőművek kiépítésében is.

A megújulók forradalma – a világon és hazánkban [50]

„Többen úgy látják, hogy miként annak idején a fegyverkezés húzta ki a gazdaságot a nagy világgazdasági válságból, úgy a jelenlegi gazdasági krízisben az újfajta energiaellátásra való átállás jelentheti a megoldást.” (K. P. energiagazdasági szakember)

A kétféle energetikai forgatókönyv

„...versenyez a korlátozott beruházási támogatásokért, miközben az atomenergia az egyik legdrágább és a leglassabb opció is.”

(Rendszerek a változásért: Atomenergia vagy energiahatékonyság + megújulók?– írták: Antony Froggatt és Mycle Schneider, kiadja a Heinrich Böll Alapítvány)

A Greenpeace Hálózatok harca című tanulmánya rámutat: a fenntartható, tiszta energiagazdaságban a megújulós áramtermelésnek közepes méretű, jól szabályozható erőművekre van szüksége, nem pedig változtathatat-lan teljesítményű, nagy alaperőművekre, mint amilyenek az atom- és szén-erőművek. (www.greenpeace.hu/halozatokharca)Az óriás atomerőművek túlméretezett kapacitása megöli a energia- hatékonysági kezdeményezéseket és intézkedéseket, így kevés pénzjut lakossági energetikai támogatásokra, épületszigetelésre, megúju-lós fejlesztésekre. [46]

Hálózatok harca – 2 [45]

Rendszerszempontból az energia-hatékonyság és megújulók együttese, illetve az atomenergia egyértelműen kölcsönösen kizárja egymást.

© T

úri K

ristó

f / G

reen

peac

e

© S

teve

Mor

gan

© G

reen

peac

e/N

ick

Cob

bing

© S

olym

osi T

amás

/iSto

ck

© G

reen

peac

e

© G

reen

peac

e

[48] [49]


Fukusima - Árnyékvilág ...mondd, Te mit választanál?

Documents

Transcript of Fukusima - Árnyékvilág ...mondd, Te mit választanál?