Földvári Erika OLVASÓKÖNYV - Mozaik Kiadó · 2020. 3. 24. · elõtt állva kicsit...

M·ZA

IK

OLVASÓKÖNYVFöldvári Erika

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

3

OLV

ASÓ

KÖ

NYV

HA

RM

AD

IK O

SZTÁ

LYO

SOK

NA

K

harmadik osztályosoknak

Mozaik Kiadó . Szeged, 2019

OLVASÓKÖNYVFöldvári Erika

harmadik osztályosoknak

Tizennegyedik, változatlan kiadás

MS-1631_int_olvasokonyv_3osztaly_2019_14kiadas.qxd 2019. 07. 02. 16:33 Page 3

Hol van az a kis kert,mesék szép világa?Hol aranyalmát hordoza fák ezüstös ága?

Hol a rút boszorkány,kinek gonosz lelkehatalomra vágyvamindent tönkre tenne?

Hol van a királyfielszánt bátorsága?Megvív a gonosszaléletre-halálra.

Szívedben virágzika tündéralmák fája,csillagfényes éjjelmadárka száll rája.

Bródy János

TündérkertI . FEJEZET

N É P M E S É K , N É P I J Á T É K O K


6


7

Égig érõ mesefaEgyszer volt a világon egy szegény öregember. Magányosan teltek-múltaka napjai, nem volt annak se fia, se borja. Egyszer, ahogy hazafelé balla-gott, talált egy szem babot. Hazavitte, és elültette az udvarába.

Hát a bab kikelt, és elkezdett nõni. Nõtt, növekedett, mintha húztákvolna, olyan egykettõre szárba szökkent. Addig-addig igyekezett, hogy egyszép magas fa lett belõle. De még akkor sem állt meg, hanem csak nõtttovább.

No, a végén már fölért az égig. Annál magasabbra már nem nyújtóz-kodhatott, elkezdett hát széltében terjeszkedni. Gyönyörû szép ágai let-tek, aztán minden ágból egy kisebb ág is kihajtott.

Az öregember nagyon megörült, mert az óriás fa hûs árnyékot adott azudvarában. Még csak akkor lett nagyobb a boldogsága, mikor az égig érõfa elkezdte hullajtani a meséket. Szórta, szórta a sok mesét, utóbb márnem is gyõzte hallgatni az öreg.

Annyi mese termett a fán, hogy megtelt velük az udvar, a falu, a város,a világ. A gyerekek persze nem bánták, éjjel-nappal elhallgatták volnaa meséket.

Egyszer aztán a fa tetején, de pont a kellõs közepén nõtt egy szembab. Ez a bab megérett. Mint a barack, úgy leesett a fáról, és alig értföldet, hopp, kiugrott belõle egy szépséges kisfiú.

Az öregember meg örömében elnevezte Babszem Jankónak. De hiábaörült a kislegénynek, az bizony nem akart nála maradni.

– Nincs nekem itt maradásom, öregapám. Elindulok a világba, mertvárnak a gyerekek.

Azzal vette a tarisznyáját, és elindult világgá. Amerre ment, ezerkaland, ezer csoda kísérte útján.

A nagy égig érõ mesefán pedig még azóta is teremnek a mesék. Egyikszebb, mint a másik. Mindenki ismeri õket.

Babszem Jankó meg csak vándorol, mindenhová benéz, hátha mégnem hallottak róla. Ti meg, gyerekek, ha elmentek az égig érõ mesefa alá,olyan mesét hallotok, amit még eddig nem meséltek nektek.

(magyar népmese)

Milyen lenne a te mesefád? Rajzold le!


8

A macska és a rókaArról beszélgetett a macska a rókával, hogyan lehetne megszabadulnia kutyáktól. Szólt a macska:

– Én nem félek a kutyáktól, mert van egy jó cselem, és az megmenttõlük engem.

– Hogy lehet egyetlenegy csellel megmenekülni a kutyáktól? – kérdeztea róka. – Nekem hetvenhét fogásom s hetvenhét fortélyom van.

Amíg beszélgettek, vadászok érkeztek, s a kutyák megtámadták a be-szélgetõket. A macskának egy fogása volt: felugrott a fára, s a kutyáknem tudták elkapni. A róka is elõvette fortélyait, de õ nem tudott kibúj-ni: megfogták a kutyák.

(Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos)


Karácsony tájánsütni szeretek,farsang idejénvarrni szeretek.

Húsvét idejénvetni szeretek,nyári idõbenszedni szeretek.

Õszi idõbenlekvárt készítek,téli idõbenpárnát hímezek.

Mezey Katalin

Az én naptáramI I. FEJEZET

G Y E R M E K T Ö R T É N E T E K , Ü N N E P E K , H A G Y O M Á N Y O K


Az idõjárás karmestereNyáron nagy a meleg. Õsszel hûvösödni kezdenek a napok, azutánbeköszönt a tél, a kemény hidegek évszaka. Tavasszal ismét felmelegszikaz idõ, elolvad a hó, a jég – s elérkezik újra a nyár. Tavasz, nyár, õsz, tél– ezek az évszakok. Meghatározott rendben követik egymást, és mind-egyikre más-más idõjárás jellemzõ.

Mi okozza vajon ezeket a változásokat?Azt hiszem, sejtitek: a Nap. Õ az idõjárás fõ-fõ karmestere. Öreg

Földünk tõle kapja a meleget. Nyáron hosszabb ideig s melegebben sütránk a magasból, ezért hosszabbak és melegebbek a nyári napok. Télenépp megfordítva van. Az õsz és a tavasz pedig nem más, mint átmeneta tél és a nyár között.

Az évszakok azonban nem egyformák a Földön. Vannak földrészek,ahol a hõmérséklet sosem száll a fagypont alá, ahol a hó és a jég isme-retlen. Úgy mondják: itt örök nyár uralkodik. Ezek a forró vagy trópusiéghajlati övek. Más tájakon, az Északi-sarkon és a Déli-sarkon viszonta tél örök: a fagy, a hó egész évben megmarad. Ezeknek az eltéréseknekaz az oka, hogy a Nap sugaraiból a trópusokra több, a sarkokra pedigkevesebb jut. A mi országunk a két szélsõség közé, a mérsékelt éghajla-ti övbe esik. Ezért nekünk télben is, nyárban is van részünk.

(Berkes Péter)

46

Federico García Lorca

Táj A délután tévedésbõlhidegbe öltözött.

Gyermekek ámuldoznakpárás ablak mögött:egy sárga fa madárrajlett, s – huss! – elköltözött.

A délután elnyúltkét folyópart között,s almaszín pír remega kis tetõk fölött. (fordította András László)


47

Õszi üdvözlet

Õszi tájképA tarlók már eltûntek, s helyükön barna szántás barázdái simulnak egy-máshoz. A suhogó, telt kalászoknak már csak emléke jár. A szeptemberireggelek hideg, harmatos csendjében fekete varjak kiáltanak élesen.

A nyári madársereg már erõsen ritkulóban van. Ködös estéken és csen-des hajnalokon idegen hangok szólnak a szürke magasságokban, majdúgy hullnak alá, mint a bús furulyaszó. Vonuló madarak búcsúszava!

A Tisza töltésén búbospacsirta fut, rálibben egy vakondtúrásra, és lágyhangon énekel. A pacsirta egész nyáron alig hallatja a hangját, de ilyen-kor énekel, dalol, búcsúzik a magyar tájtól. A folyó felett szürkegémszáll, visszhangos hangja a felhõmesszeségbõl száll felém. Szárnyala szürkegém a felhõk felett, a felhõk alatt, és lenéz az alatta úszó tájak-ra, mert nehezen válik el onnét, ahol született.

(Csizmazia György)


Fecskék jöttévelHangok szállnak. A szatymazi rózsaszín barackok szirmaiban tiszta fecske-hang ébreszt. Fény ragyog valahol fönt, a tónak pedig tavasz szaga van.

Az elsõ füstifecskepár, akiket a rettenetes erejû déli szél röpített haza,fáradtan pihent a fehér-tói madárvárta öreg fecskefészkén. Majd a nád-kúpok közt rovarokra vadásztak, s közben csiviteltek, beszéltek.

Fecske... Édesanyámtól tanultam a szót. Egyszer egy áprilisi alko-nyatban cikázni kezdtek felettünk e madárkák. Még ma is emlékszema felismerés döbbenetére. Visszatérõ fecskék – mondtam magamban.Attól a pillanattól kezdve színesedik a fecske szó újra és újra, amikora hazatérõ madarakat látom.

Az idei elsõ fecskepár hangján értettem meg, hogy mitõl lesz a tavaszfecsegõvé. Gyönyörködtem a tavasz apró szirmaiban, az ibolya szerelmeskékjében. Ámuldoztam az aranyvesszõ bókján, a feketerigó fészeképíté-sén. Hallgattam a gerlék turbékolását, az esõcseppek apró szívdobogását.Mindez együtt jelenti nekem a tavasz fecsegését.

(Csizmazia György)

90

Tavaszi üdvözlet


91

Petõfi Sándor

Mi kék az ég!Mi kék az ég!Mi zöld a föld!Zöld föld felett, kék ég alatt aHangos pacsírta fütyörész:Dalával a napot kicsalta.A nap rá gyönyörködve néz.

Mi kék az ég!Mi zöld a föld!Zöld a föld, kék az ég, tavasz van...És én oly sült bolond vagyok,Hogy idebenn a szûk szobábanKadenciákat faragok!

(kadencia: rím)


Magyar vagyok. Legszebb ország hazámAz öt világrész nagy terûletén.Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,Ahány a szépség gazdag kebelén.Van rajta bérc, amelyet tekintet vétA Kaszpi-tenger habjain is túl,És rónasága, mintha a föld végétKeresné, olyan messze-messze nyúl.

Petõfi Sándor

IdõutazásI I I . FEJEZET

T Ö R T É N E L M I M E S É K, M O N D Á K


142

A milleniumi emlékmûvet a magyar honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletéreépítették a Hõsök terén.

IdõutazásTavaly nyáron Budapesten voltunk. A Hõsök terén, a milleniumi emlékmûelõtt állva kicsit megszeppenve figyeltem a magyar uralkodók fölémmagasodó alakjait. Apukám a szobrok mellett haladva különös esemé-nyekrõl, csatákról, cselszövésekrõl mesélt. Nagyon izgalmas volt! Mirekörbeértünk a szoborparkon, megtudtam egy keveset arról, hogy milyenlehetett az élet a régi Magyarországon. Azóta is gyakran eszembe jut,hogy vajon kik telepedtek meg régen hazánk tájain, kik voltak elõdeink.Hogyan éltek, milyen építményekben laktak, mi jellemezte a korukat?

Gyere velem, utazzunk együtt a régmúltba! Kalandozzunk a magyartörténelem néhány jelentõs korszakában, ismerkedjünk meg a régiuralkodókkal, királyokkal!

millenium: valamely nevezetes esemény ezredik évfordulója

Szent István Szent László IV. Béla Hunyadi Mátyás


143

Vörösmarty Mihály

Szózat (részlet)

Hazádnak rendületlenûl Légy híve, ó magyar;Bölcsõd az s majdan sírod is,Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivûlNincsen számodra hely;Áldjon vagy verjen sors keze:Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszorApáid vére folyt;Ez, melyhez minden szent nevetEgy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hõsÁrpádnak hadai;Itt törtek össze rabigátHunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozákVéres zászlóidat,S elhulltanak legjobbjainkA hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,Oly sok viszály után,Megfogyva bár, de törve nem,Él nemzet e hazán.

MS-1631_int_olvasokonyv_3osztaly_2019_14kiadas.qxd 2019. 07. 02. 16:34 3

Szent István király intelmeiFáradságos, nehéz munkával térítette és kormányozta népét a szent ki-rály. Sokat tapasztalt, tudós könyveket is olvasott, ezért szigorú, de he-lyes törvényekkel tartotta féken a nemrég megtért magyarokat.

Gazdag tapasztalatát, sok tudományát fiára, Imre hercegre akartahagyni, ezért mindent írásba foglalt. Írásának címe: Szent István királyintelmei Imre herceg számára.

A király azt írta az Intelmekben: „Édes fiam! Valahányszor ítéletet kellhoznod egy ügyben: ne heveskedj, ne esküdözz, hogy bizony lakolni foga bûnös. Te magad ne is hozz ítéletet, mert ezáltal megcsorbítod a kirá-lyi méltóságot, hanem bízd meg ezzel az illetékes bírákat, hadd ítéljenekõk a törvény szerint. Ha pedig olyan ügy kerül eléd, amelyben magadnakkell bíráskodni, türelemmel és könyörülettel hozz ítéletet!

A Római Birodalom azért növekedett meg, mert ott számos nemzetnemesei és bölcsei gyülekeztek össze. A különféle tartományokból más- és másféle nyelvet, szokást és fegyvert hoztak magukkal. Mindez dí-szére vált a királyi udvarnak, és rémületet keltett az idegen tartományok-ban. Az egynyelvû és egyszokású ország gyarló és törékeny. Azért megha-gyom neked, fiam, hogy a letelepülõ idegenekkel bánj tisztességesen,hogy veled és nálad szívesebben tartózkodjanak, mint más országban.”

(a Szent István-legenda, Lengyel Dénes feldolgozása nyomán)

nemrég megtért magyarok: a keresztény hitre tért magyarok

177

A dombormû Szent István királyt ábrázolja. Szerinted kik a körülötte álló alakok?


178

Szent László csodáiSem azelõtt, sem azóta nem volt a magyarnak olyan királya, aki veteked-hetett volna Szent Lászlóval.

Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a vitéz László király azellenség elõl. Egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiá-bavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül.

Érezte, hogy szüksége van rá még a magyaroknak, megsarkantyúztahát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek.

– Utána, utána! – ordítottak az ellenséges kunok, hogy ég-föld zúgottaz ordítástól.

Ha Lászlót kézre keríthetik, övék a magyar föld. Mind László utánvetették hát magukat. Véres hab vert ki a király paripáján, már-márutolérték a kunok.

– Ó Uram, segélj! – fohászkodott László, szemét az égre emelvén.

Szent László királyereklyetartója Gyõrben,a székesegyházban látható.


179

S íme, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy, László háta mö-gött rettentõ nagy hasadék tátongott.

A kunok megdöbbenve állottak a hasadék partján. Tehetetlenül néztekerre, arra, hol kerülhetnének ismét László nyomába; de amerre néztek,nagy hosszasságban húzódott a hasadék. László meg csöndesen, lépésbenlovagolt tovább, vissza az õ népéhez.

Másik alkalommal László a Mátra-hegy alatt táborozott a kunokkalszemben. Olyan nagy volt a szárazság, hogy a király serege a szomjúság-tól egészen ellankadt.

A szent király maga ment vizet keresni, de találni nem tudott. Ismétbuzgón fohászkodott felsóhajtván:

– A magyarok Istene nem hagyhat el bennünket! S mikor imája után több helyen kardjával beleszúrt a sziklás hegyoldal-

ba, kardja nyomán azonnal kristálytiszta források bugyogtak ki.A megenyhült sereg azután könnyûszerrel verte szét a szomjúságtól

gyötört kunokat. A forrásokat máig Szent László forrásainak nevezi a ha-gyomány.

(Benedek Elek)

A Románia területén lévõ tordai hasadékhoz sokan látogatnak el.


218

TündérkertTündérkert (Bródy János) ................................................................... 5

Égig érõ mesefa (magyar népmese) ............................................... 7

A macska és a róka (Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos) .......... 8

A róka és a farkas csikót vesz (Kálmány Lajos gyûjtése) ...... 9

Rókáné meg a rák (Benedek Elek) ................................................ 10

A farkas és a bárány (La Fontaine, Rónay György feldolg.) ....... 11

A szegény ember meg a nyúl (magyar népmese) .................. 12

Egy szem borsó (székely népmese) ................................................ 13

Borsószem hercegkisasszony (Hans Christian Andersen) ...... 14

A teknõs és a nyúl (La Fontaine) .................................................. 15

Tréfás mese (Benedek Elek) .............................................................. 16

Tréfás mondóka (népi mondóka) ..................................................... 16

A megszámlálhatatlan sok juh (magyar népmese) ............... 17

A megfelezett ajándék (magyar népmese) ................................. 18

Népi játékok:– Földre teríts! ................................................................................ 20

– Körös pilincke .............................................................................. 20

– Gyûrû, gyûrû, kalangyûrû .................................................... 21

A szõlõben (népköltés) ....................................................................... 21

Kõleves (magyar népmese) .................................................................. 22

A rest leány (magyar népmese) ........................................................ 24

A süket, a vak és a kopasz (Benedek Elek) ............................. 25

Az árva fiú meg a csodás lóbõr (mongol népmese) .............. 26

Jakab és a zab (Benedek Elek) ....................................................... 27

Huncut csizmadiák (magyar népmese, Tóth Béla feldolg.) .......... 28

Két szekér a keskeny úton (magyar népmese) ........................ 29

A szomorú királykisasszony (Arany László) ............................. 31

A két bors ökröcske (magyar népmese) ....................................... 32

Hintó, hal, palota (török mese) ...................................................... 35

Az okos parasztember (norvég népmese) ................................... 37

Két tréfa (román tréfák) ...................................................................... 38

Tartalom


219

A kiskondás (magyar népmese) ........................................................ 39

A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök (magyar népmese, Tóth Béla feldolg.) ............... 42

A Nap, a Hold és az esõ (indián népmese) ............................... 43

A Nap és a Hold születése (zürjén népmese) .......................... 43

Az öreg bölcs meg a fejedelem (abház mese) ....................... 44

Az én naptáramAz én naptáram (Mezey Katalin) .................................................... 45

Az idõjárás karmestere (Berkes Péter) ....................................... 46

Táj (Federico García Lorca, fordította András László) ........................... 46

ÕszÕszi tájkép (Csizmazia György) ......................................................... 47

Dióverés (Nagy László) ........................................................................ 48

Szeptemberi emlék (Móra Ferenc) ................................................ 48

Csak türelem (Gárdonyi Géza) ......................................................... 51

Vacskamati barátsága (Lázár Ervin) ........................................... 52

Van hozzá közöd? (Ingrid Sjöstrand) ............................................. 53

Játék: Ismerd fel társaidat! ...................................................... 53

Jutka is csak ilyen! (Kovács István) .............................................. 54

Tisztesség és becsület (Fehér Klára)........................................... 55

Árulkodni csúnya (Ágai Ágnes)....................................................... 55

Barátok (Lázár Ervin) ........................................................................... 56

Baráti uzsonna (Csukás István nyomán) ........................................ 58

Játékötletek baráti összejövetelekhez:– Mit visz a kishajó? .................................................................... 60

– Mi van a zsákban? ................................................................... 60

– Emlékezetpróba ......................................................................... 61

– Barkochba ..................................................................................... 61

Õszi eseménynaptárAz ünnepek ......................................................................................... 62

A kis herceg (Antoine de Saint-Exupéry) .......................................... 63

Az Idõsek Világnapja ..................................................................... 64

Az öreg halász meg a fiatal (lapp népmese) ........................... 65


220

Emlékezés az aradi vértanúkra .............................................. 66

Az 1956-os forradalom (Örkény István) .................................... 67

Takarékossági világnap ............................................................... 68

Nagymama és Fábián (Britt G. Hallqvist, ford. Tótfalusi I.) ...... 68

TélFagyos madárélet a Fehér-tavon (Csizmazia György) .......... 69

Gyógyulj meg! (dr. Dobos Éva) ........................................................ 70

A kórházban (Ágai Ágnes) ................................................................. 70

Hogyan elõzhetõ meg az influenza? .................................... 71

Az okos patikus (tadzsik népmese) ................................................ 71

A kisfiú hiányzik (Kányádi Sándor) ................................................ 72

A cinegék királya (Móra Ferenc) .................................................... 74

Téli eseménynaptárMikulás .................................................................................................. 76

Megjött a Télapó (Gazdag Erzsi) .................................................... 77

Karácsony ............................................................................................ 77

Karácsonyi mézeskalács ............................................................. 78

Itt van a szép karácsony (Dsida Jenõ) ...................................... 79

Fel nagy örömre! (Gárdonyi Géza) ................................................. 79

Szép karácsony szép zöld fája (Móra Ferenc nyomán) ......... 80

A tél fája (Szécsi Katalin) .................................................................... 82

Újév ......................................................................................................... 84

Újévi köszöntõ (népköltés) ............................................................... 84

Himnusz (Kölcsey Ferenc) ................................................................... 85

Újévi hagyományok ....................................................................... 86

Balázsolás ............................................................................................ 86

Ballag már (Kányádi Sándor) ............................................................. 87

A farsang .............................................................................................. 88

Farsang (Sarkady Sándor) .................................................................... 89

TavaszFecskék jöttével (Csizmazia György) ............................................... 90

Mi kék az ég! (Petõfi Sándor) ........................................................... 91

A kakukk (Herman Ottó) ..................................................................... 92

Vacskamati virágja (Lázár Ervin) ................................................... 94

A nárcisz ............................................................................................... 97


221

Kertész leszek (József Attila) ........................................................... 97

Hol kezdtem a kertészkedést? (Jókai Mór) ............................ 97

Egy salátalevél alatt (A. Dalmais nyomán, ford. Rákosi Sz.) ...... 98

A tavasz ajándéka (A. Dalmais nyomán, ford. Rákosi Sz.) .......... 98

Úgy kellett (Serfõzõ Simon) ............................................................... 99

Kerékpárra! ......................................................................................... 100

Ügyeskedj te is gördeszkával! ................................................. 101

Az élet titka (Lázár Ervin) .................................................................. 101

Árnyszínház a nádasban (A. Dalmais ny., ford. Rákosi Sz.) ..... 103

A két Forintos (Móra Ferenc nyomán) ............................................... 104

Mindenki a maga dolgát (lapp népmese) ................................... 106

Tavaszi eseménynaptárNemzetközi nõnap .......................................................................... 108

Miért vagyok kislány? (Czuczor Gergely) .................................... 108

Virágköszöntõ (Szúnyogh Sándor) ................................................... 109

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc.............. 110

Föltámadott a tenger (Petõfi Sándor) ......................................... 112

Magyarország nemzeti zászlója .............................................. 113

Húsvét .................................................................................................... 114

Húsvét reggel (Szabó Lõrinc) ........................................................... 114

Locsolóversek .................................................................................... 115

Anyák napja ........................................................................................ 116

Anyának (Móra Ferenc) ........................................................................ 117

Az én anyukám (F. Garagnon nyomán, ford. Orlovics Szilvia) ....... 118

Ha én rózsafa volnék (népköltés) ................................................. 119

Gyermeknap ....................................................................................... 120

Rendkívüli gyereknap (Bródy János) ............................................ 120

Játékok: – Kakasviadal ................................................................................... 121

– Amerikából jöttünk ................................................................... 121

NyárTiszavirágzás (Csizmazia György) ..................................................... 122

Utazás a Tiszán (Jókai Mór nyomán) ............................................. 123

A Tisza (Petõfi Sándor) ......................................................................... 124

Az elátkozott erdõ (A. Dalmais nyomán, ford. Rákosi Sz.) .......... 126

Bõrönd Ödön (Tamkó Sirató Károly) ................................................ 127


222

Budapest .............................................................................................. 128

Az Országház ..................................................................................... 130

A Fõvárosi Állat- és Növénykert ............................................ 132

Vízhozta játékok (Bálint Ágnes) ..................................................... 133

Három csermely (Jánky Béla) ......................................................... 135

A Balaton (Jókai Mór) ......................................................................... 136

Balatonparton (Nagy László) ........................................................... 137

Nyári eseménynaptárPünkösd ünnepe .............................................................................. 138

Pünkösd (Balassi Bálint) ...................................................................... 139

Varázslatos Szent Iván-éj ........................................................... 140

Szent István ünnepe ..................................................................... 140

IdõutazásMagyar vagyok – részlet (Petõfi Sándor) .................................. 141

Idõutazás .............................................................................................. 142

Szózat (Vörösmarty Mihály) .................................................................. 143

Rege a csodaszarvasról (Móra Ferenc) ....................................... 144

Rege a csodaszarvasról (Arany János) ....................................... 146

A hunok hazát keresnek (Móra Ferenc nyomán) ...................... 148

Attila és az özvegyasszony (Callimachus nyomán) .................. 149

Az Isten kardja (Móra Ferenc) ......................................................... 150

Attila temetése (Jókai Mór) ............................................................. 152

Éjjel a Tiszán (Gárdonyi Géza) ......................................................... 153

Emese álma (László Gyula nyomán) ................................................. 154

Emese álma (magyar monda) ........................................................... 154

A kerecsensólyom ........................................................................... 155

Turulszobor Tatabányán ............................................................. 155

A magyarok útra kelnek (Móra Ferenc nyomán) ....................... 156

Árpád, a honalapító (Móra Ferenc nyomán) ................................ 157

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ............. 159

Pusztaszer (népmonda) ....................................................................... 160

Honalapítás (Benedek Elek) .............................................................. 161

Az Árpád korabeli gyerekek (Benedek Elek) ........................... 162

A jurtában ............................................................................................ 164


223

A rackajuh ........................................................................................... 165

Botond (Benedek Elek) ......................................................................... 166

Lehel kürtje (Jókai Mór nyomán) ...................................................... 168

Kalandozások (Villani nyomán) ........................................................ 169

Az elsõ magyar király (Benedek Elek nyomán) .......................... 170

I. István koronázása ...................................................................... 172

A koronázási jelvények ................................................................ 173

A sapkatöltés (somogyi népmonda nyomán) ................................... 174

Andorás vitéz (Benedek Elek) .......................................................... 175

Szent István király intelmei (Lengyel Dénes nyomán) ............ 177

Szent László csodái (Benedek Elek) ............................................. 178

A magyarság zenéje (Kodály Zoltán) ............................................ 180

A tatárjárás (Benedek Elek nyomán) ................................................ 181

Az aranyfonál (Benedek Elek) .......................................................... 182

A fényeslitkei asszonyok és a tatárok (magyar népmese) .. 184

Az ország újjáépítése .................................................................... 185

Élet a kõvárakban ........................................................................... 186

Játék: Adj, király, katonát! ........................................................ 187

Mit játszottak a várbeliek? ........................................................ 188

Egy királyi játék (Mikó Valér) ......................................................... 189

A vadászat ........................................................................................... 190

A magyar agár (A Nemzetközi kutyaenciklopédia nyomán) ........... 190

Az erdélyi kopó (A Nemzetközi kutyaenciklopédia nyomán) ......... 190

A vadász és ebe (Fáy András) ......................................................... 191

Ki gyõzte le apródkorában a farkast? (népmonda) ........... 192

Hunyadi kardja (Móra Ferenc nyomán) .......................................... 192

Hunyadi (Czuczor Gergely) .................................................................. 193

A nándorfehérvári diadal (Benedek Elek nyomán) ................... 194

Meghalt a zászlóért (Jókai Mór nyomán) ..................................... 195

Mátyás anyja (Arany János) ............................................................. 196

Hunyadi Mátyást királlyá választják (Lengyel Dénes ny.) .... 198

Mit gondolt Kinizsi Pál a maga fejérõl? (Szép Ernõ) ....... 199

Mátyás király meg az öregember (népmonda) .................... 200

Mátyás király és a varga (népmonda) ....................................... 202

Mátyás bolondja (népmonda) ......................................................... 203

Mátyás király meg a pásztor (népmonda) .............................. 204


Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. Tel.: (62) 470-101E-mail: [email protected] • Honlap: www.mozaik.info.huFelelôs kiadó: Török Zoltán • Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, GyulánFelelôs vezetô: Aggod István • Terjedelem: 21,28 (A/5) ív • Tömeg: 586 g2019. július • Raktári szám: MS-1631

Mátyás király könyvtára (Lengyel Dénes nyomán) ................... 206

Az elsõ magyar nyomtatott könyv ....................................... 207

A visegrádi palota (Oláh Miklós nyomán) ..................................... 208

Mátyás király és a török követ (Oláh Miklós nyomán) .......... 209

Vendégségben Mátyás királyi palotájában ...................... 210

A királyi szakácsok ......................................................................... 211

A mohácsi csata (Benedek Elek nyomán) ...................................... 212

Az ország angyala (Benedek Elek) ................................................ 213

Csutorás Gergely éneke (Petõcz András) ................................... 215

Búcsúzó ................................................................................................. 216

Neked így, nekem úgy (Bródy János) ......................................... 216

A fejtörõk megoldásai .................................................................. 217

M·ZAIK


Földvári Erika OLVASÓKÖNYV - Mozaik Kiadó · 2020. 3. 24. · elõtt állva kicsit...

Documents

Transcript of Földvári Erika OLVASÓKÖNYV - Mozaik Kiadó · 2020. 3. 24. · elõtt állva kicsit...