FÖLDMŰVEK I. - se.sze.hu · Földművek építése-földművek anyagai 23A földműanyagként...
Transcript of FÖLDMŰVEK I. - se.sze.hu · Földművek építése-földművek anyagai 23A földműanyagként...
1
FÖLDMŰVEKI.
2Földművek - Fogalmak
Földmunka – a föld fejtése, szállítása, beépítése
Földmű – a kész létesítmény
Földművek funkciói közlekedési pálya: út, vasút, repülőtér,
vízépítési földmű: gát, csatorna, árok, tározó, folyószabályozás, partrendezés,
felszín alatti munkatér: alapozás, műtárgy, közmű részére
területrendezés: terepfeltöltés, tereprendezés, földalatti terek kialakítása,
bányászat: anyagnyerőhely, külfejtés,
hulladéklerakás: lerakók, szeméttelepek, meddőhányók
3Jellemző mintaszelvények
útépítés
vasútépítés
4Jellemző mintaszelvények
árvízvédelem
5Útépítés - visszapillantás
Ókor – Római birodalom
6Árvédelmi gátak - visszapillantás
7Napjaink néhány jellemző földmű építési feladata
• Magassági vonalvezetés• Helyszínrajzi vonalvezetés• Pályaszerkezet• Gazdaságos és környezetbarát tervezés• Útkorszerűsítések• ……….• Vasútkorszerűsítések• ……….• Árvédelmi gátak problémái• ……….• ……….• Hulladéklerakók problémái• ……………….
8Szabványok, előírások
Eurocode 7 és a hozzá kapcsolódó szabványok ÚT 2-1.222:2006 - Utak és autópályák létesítésének
általános geotechnikai szabályai D11 - Vasúti alépítmény tervezése, építése,
karbantartása és felújítása TC 396 - Earthworks (folyamatban) MSZ 15290:1999 - Vízépítési földművek tömörségi
előírásai ………. ………..
9
FÖLDMŰVEKANYAGAI
10Földművek építése- földművek anyagai
A talajok alapvető tulajdonságait az alábbiak határozzák meg:•szemcsék mérete és alakja;•szemeloszlás folytonossága és jellege, talaj plasztikussága;•speciális tulajdonságú talajszemcsék, alkotóelemek jelenléte (pl. térfogatváltozóagyagásványok, szerves tartalmú anyagok);•a víztartalom mellett a telítettség értéke is.
Földművek anyagai
11Földművek építése- földművek anyagai
A minősítés és osztályzás célja az, hogy az alábbiakat megállapítása:•a különböző földmű-részek funkcionális követelményeit milyen talajok elégíthetik ki, •az építés helyén és térségében találhatók alkalmasak-e a földmű építésére,•milyen beavatkozásokra van szükség a töltésépítés megkezdéséhez,•miként minősíthetők a fejtés szempontjából, milyen technológiával kell kitermelni őket,•miként minősíthetők a tömörítés szempontjából, s milyen technológiával tömöríthetők,•speciális kezelésük szükséges-e, s ha igen, milyen technológiával kezelendők,•beépített állapotukra milyen minőségi követelményeket kell előírni, s azokat miként kell ellenőrizni.
Talajosztályozás
12Földművek építése- földművek anyagai
A földműanyagok általános osztályozásaA talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint
Építéstechnológiai célú minősítésekA terep és a feltalaj minősítése A földanyagok fejthetőségének minősítése A földanyagok tömöríthetőségének minősítése
Vízmozgásokkal kapcsolatos minősítésekA talajok vízvezető-képességének minősítése földművekhezA talajok erózióérzékenységének minősítése földművekhezA fagyveszélyesség minősítéseA talajok térfogat-változási hajlamának minősítése
Egyéb földműanyagok alkalmasságának megítéléseKohósalakokÚjrahasznosítandó építőanyagok Származékanyagok
Talajosztályozás
MSZ EN ISO 14688-1Geotechnikai vizsgálatok
Talajok azonosítása és osztályozása1. rész: Azonosítás és leírás
MSZ EN ISO 14688-2Geotechnikai vizsgálatok
Talajok azonosítása és osztályozása2. rész: Osztályozási alapelvek
MSZ 14043-2 Talajmechanikai vizsgálatok
Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból
14Talajosztályozás
Megnevezés (azonosítás)
Állapotminősítés
Szervesség értékelése
(Szín, szag, egyebek)
15MSZ 14043-2:2006
Az osztályozás alapja
szemeloszlás alapján, ha
S0,06 40 % és IP 10 %
plasztikus index alapján, ha
S0,06 > 40 % és IP > 10 %
szemeloszlás és plasztikus index együttes értékelésével, ha
S0,06 és IP ellentmondó
MSZ EN 14688-2
MSZ 14043-2:2006
A szemeloszlási görbe alakja CU CC
Lapos > 15 1 – 3
Elnyúló 6 – 15 < 1
Meredek < 6 < 1
Lépcsős rendszerint nagy akármennyi (rendszerint < 0,5)
30
60
10
30
1060
230
10
60
dddd
dddC
ddC
c
u
17Kötött talajok megnevezése
Plaszticitási index Ip
Csoportnév az MSZ EN ISO 14688-2
szerint Megnevezés
10%-nál kisebb nem plasztikus (szemeloszlás alapján)
10 és 15% között kissé plasztikus iszap
15 és 20% között sovány agyag
20 és 30% között közepesen plasztikus
közepes agyag
30%-nál nagyobb nagyon plasztikus kövér agyag
MSZ EN 14688-2MSZ 14043-2:2006
Plasztikus index Ip=wL-wP
18Képlékenységi diagram
19Szemcsés talajok tömörsége
Megnevezés Tömörségi indexID %
Nagyon laza 0 – 15
Laza 15 – 35
Közepesen tömör 35 – 65
Tömör 65 – 85
Nagyon tömör 85 – 100
20MSZ EN ISO 14688-2
Az iszapok és agyagok konzisztenciája
Konzisztencia indexIC
Nagyon puha < 0,25
Puha 0,25 – 0,50
Gyúrható 0,50 – 0,75
Merev 0,75 – 1,00
Kemény > 1,00
Finom szemcséjű (kötött) talajok állapota
21Szervesség jellemzése
TalajA szervesanyag-tartalom( 2 mm) száraz tömeg
százalékában
Kissé szerves 2 – 6
Közepesen szerves 6 – 20
Nagyon szerves > 20
22Földművek építése- földművek anyagai
A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint
Az általános alkalmasság minősítése azt jelenti, hogy az anyag felhasználható-e a szokványos technológiák és minőségi követelmények
alkalmazásával a földmű valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e,
Trρ90 % tömörségű beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.
23Földművek építése- földművek anyagai
A földműanyagként való felhasználás minősítése M-1 Kiváló földműanyagok
a durva szemcséjű, S0,063 5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu 6 és szemeloszlásuk folytonos.
M-2 Jó földműanyagok a durva szemcséjű, S0,063 5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos
homokok és homokok), ha Cu 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 Cu 6 és szemeloszlásuk folytonos,
a vegyes szemcséjű, 5 S0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos,
a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél.
M-3 Megfelelő földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, S0,063 5 % jellemzőjű talajok, ha 3 Cu 6 és szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 5 S0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok
és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 15 S0,063 40 % (és IP 10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos
és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 w 18 %, a finom szemcséjű talajok, 10 < IP 25 % jellemzőjű talajok, ha 10 w 20 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb
szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél.
24Földművek építése- földművek anyagai
M-4 Elfogadható földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu 3, finom szemcséjű a 25 < IP 40 % jellemzőjű talajok, ha 12 w 24 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb
szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél.M-5 Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók
a durva szemcséjű talajok, ha Cu < 3, a vegyes szemcséjű, 15 S0,063 40 % (és IP 10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos
és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w 18 % a finom szemcséjű, 10 < IP 25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, a finom szemcséjű, 25<IP40 % jellemzőjű talajok, ha 8 < w < 12 %, illetve 24 < w < 28 %, az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású
kőzettörmelékek. M-6 Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendők
a finom szemcséjű, 10 < IP 25% jellemzőjű talajok, ha w 7 %, illetve w 25 %, a finom szemcséjű, 25 < IP 40% jellemzőjű talajok, ha w 8 %, ill. w 30 %, a finom szemcséjű, IP 40% jellemzőjű talajok, a közepesen és nagyon szerves talajok (izzítási veszteség 6% feletti), a szikes talajok, a mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek, azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb
száraz térfogatsűrűsége kisebb rdmax < 1,65 g/cm3.
25Földművek építése- földművek anyagai
A földműanyagként való felhasználás minősítése
>6,0
d10
S0,063=6%
M-2 JÓ FÖLDMŰANYAG
M-2 Jó földműanyagok a durva szemcséjű, S0,063 5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok,
kavicsos homokok és homokok), ha Cu 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 Cu 6 és szemeloszlásuk folytonos,
a vegyes szemcséjű, 5 S0,063 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos,
a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél.
d60
26Földművek építése- földművek anyagai
Építéstechnológiai célú minősítésekA terep és a feltalaj minősítéseA-1 Kedvező minősítés
nagytömegű gumikerekes földmunkagépekkel jól járható a terület,a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa E215 MPa,durva szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t,olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek IC0,9.
A-2 Bizonytalan minősítésa terület csak néhány napos szárazság után járható gumikerekes nagymunkagépekkel,a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa 7,5<E215 MPa,olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek 0,75< IC0,9.
A-3 Kedvezőtlen minősítésmagas talajvíz van, csak kisebb munkagépekkel, terepjárókkal járható a terület,becsült vagy mért teherbírási modulusa 2,5<E27,5 MPa,olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek 0,5<IC 0,75,
A-4 Gyenge minősítéstartósan belvizes a terület, csak gyalogosan és speciális járművekkel járható,becsült vagy mért teherbírási modulusa E22,5 MPa,olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyek IC0,5.
27Földművek építése- földművek anyagai
Építéstechnológiai célú minősítések
Talaj neve állapotatőzeg, laza homok tömör mészkő, andezit
Térfogatsűrűség800-1200 kg/m3 2000-2800 kg/m3
Kohézió< 2,5 MN/m2 > 5000 MN/m2
Kézi fejtés eszközelapáttal, ásóval csak robbantással
A földanyagok fejthetőségének minősítése
I. VII.
28Földművek építése- földművek anyagai
Építéstechnológiai célú minősítésekA földanyagok fejthetőségének minősítése
I. VII.
•F-I-III kategóriák esetén a talajok hagyományos földmunkagépekkel fejthetőek,
•F-IV kategóriába már a körmök gyorsabb kopásával ajánlott számolni, esetleg bontótüske is szükségessé válhat.
•F V-VII kategóriákba már inkább kőzetek tartoznak, ahol bontófej, robbantás szükséges.
29Földművek építése- földművek anyagai
T-1 Jól tömöríthető talajoka durva szemcséjű talajok,CU15, 6 CU<15 - szemeloszlás folytonos,a vegyes szemcséjű talajok, ha S0,06340 % és a víztartalom is kedvező.
T-2 Közepesen tömöríthető talajoka durva szemcséjű talajok, ha 6CU<15,a vegyes szemcséjű talajok, ha S0,06340 % és a víztartalom még elfogadható,a finom szemcséjű talajok, ha IP25% és a víztartalom kedvező.
T-3 Nehezen tömöríthető talajoka durva szemcséjű talajok, ha 3<CU<6,a finom szemcséjű talajok, ha IP25% és a víztartalmuk még elfogadható.a finom szemcséjű talajok, ha 25IP40% és a víztartalmuk kedvező.
T-4 Nem tömöríthető talajoka durva szemcséjű talajok, ha CU<3 és kezeléssel nem javítható,a finom szemcséjű talajok, ha víztartalmuk kedvezőtlen és kezeléssel semjavítható,a választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy méretű szemcsékettartalmazó anyagok.
Építéstechnológiai célú minősítésekA földanyagok tömöríthetőségének minősítése
30Földművek építése- földművek anyagai
A földműanyagok tömöríthetőségének minősítése
d60
d10
0,2mm0,079mm
Cu=2,58<3,0 nem tömöríthető
T-4 Nem tömöríthető talajoka durva szemcséjű talajok, ha CU<3 és kezeléssel nem javítható,a finom szemcséjű talajok, ha víztartalmuk kedvezőtlen és kezeléssel semjavítható,a választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy méretű szemcsékettartalmazó anyagok.
31
E-1 Erózióérzékeny a talaj, ha egyidejűleg teljesül: CU 15 és S0,063 5, S0,125 – S0,02 50 % S0,063 – S0,002 2 S0,002 IP 15 % esetén
E-2 Nem erózióérzékeny a talaj, ha durvább szemcsékből áll, kevesebb benne a homok és iszap, mint amit az
előbbi definíció megad, finomabb szemcsékből áll a talaj, több benne az agyag, mint amit az előbbi
definíció megad.
Földművek építése- földművek anyagai
Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítésekAz erózió- és vízérzékenység megítélése
32Földművek építése- földművek anyagai
Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítésekAz erózió- és vízérzékenység megítélése
d10
S0,063=88%
d60
Cu=7,8
E-1 Erózióérzékeny a talaj, ha egyidejűleg teljesül:
CU 15 és S0,063 5,S0,125 – S0,02 50 % S0,063 – S0,002 2 S0,002
S0,125=100%
S0,02=20%
S0,002=6%
33Földművek építése- földművek anyagai
• Kritikus talajok• alacsony plasztikus indexű talajok• homoklisztek, iszapok
• Védekezés• megfelelő tömörség• egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület• ideiglenes takarás pl. fóliával, textíliával• gyors füvesítés
Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítésekAz erózió- és vízérzékenység megítélése
34Földművek építése- földművek anyagai
D-1 Nem térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe IP 15 %, iszap+agyag-tartalma S0,063 40 %.
D-2 Kissé térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 15 IP 20 %, lineáris zsugorodása ℓ 3 %.
D-3 Közepesen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 20 IP 30 %, lineáris zsugorodása 3 ℓ 6 %
D-4 Nagyon térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 30 IP 40 % lineáris zsugorodása 6 ℓ 9 %.
D-5 Különösen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe IP 40 %, lineáris zsugorodása ℓ 9 %.
Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítésekA talajok térfogatváltozási hajlamának minősítése
35Földművek építése- földművek anyagai
A talajok vízvezető-képességének minősítése V-1 Vízszállító a talaj, ha
vízáteresztő-képességi együtthatója k 510-3 m/s, durva szemcséjű és kavicstartalma S2,0 80 %.
V-2 Jó vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 510-5 k 510-3 m/s, kavics és/vagy homok alkotja és iszap+agyagtartalma S0,063 5 %.
V-3 Közepesen vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 10-9 k 510-5 m/s, vegyes szemcséjű és 5 S0,063 40 %, továbbá IP 10 %.
V-3 Gyengén vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 510-11 k 10-9 m/s, finom szemcséjű és 10 IP 30 %.
V-3 Vízzáró a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k 510-11 m/s, finom szemcséjű és IP 30 %.
Vízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések
36Földművek építése- földművek anyagai
A szemeloszlás jellemzői
0,02 mm-nél 0,1 mm-nél A fagyveszélyesség
minősítése Megnevezés
kisebb szemcsék tömegszázaléka
Plaszticitási index IP, %
homokos kavics
kavicsos homok X-1 fagyálló
homok
< 10 < 25 –
iszapos kavics 10 – 20
iszapos homok 10 – 15 25 – 40 –
sovány agyag 15 – 20
közepes agyag 20 – 30
X-2 fagyérzékeny
kövér agyag > 30
iszapos kavics > 20
iszapos homok > 15 > 40 –
finom homok < 10 –
iszapos finom homok > 10 > 50
5 – 10
X-3 fagyveszélyes
iszap 10 – 15 Ha egy talaj kétféle besorolást is kaphatna, akkor a kedvezőtlenebbet kell mértékadónak tekinteni.
Talajok minősítése fagyveszélyesség szempontjábólVízmozgásokkal kapcsolatos célú minősítések
nem fagyveszélyes
37Földművek építése- földművek anyagai
Másodlagos nyersanyag, és ipari melléktermékek
Inert hulladékok tulajdonságai:• nem mennek át jelentős fizikai,
kémiai vagy biológiai átalakuláson• vízben nem oldódnak • nem égnek• biológiai úton nem bomlik le• környező anyagokkal érintkezve nem reagál károsan az
egészségre• a felszíni és felszín alatti vizeket (általában) nem veszélyeztetik
Ipari melléktermékek• kohászati salakok• erőművi pernyék
38
Kohósalak A kohósalakok általában akkor építhetők be, ha
környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak,
szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó,
szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctor-vizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés előtti érték 150 %-a,
az izzítási veszteségük legfeljebb 10%,
vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetőségük még nem lehetetlenül el.
Előnyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképző anyagoknak minősíthetők, melyeket a felső földmű-részekbe célszerű beépíteni.
A kohósalakok beépíthetősége, tömöríthetősége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelően lehet beépítési technológiáikat és minősítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minőségellenőrzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idővel a hidraulikus kötés révén javul.
Földművek építése- földművek anyagai
39Földművek építése- földművek anyagai
Kohászati salakok
40
OsztályozásKét fő alaptípus:
-Savanyú pernyékSiO2 tartalmuk 45-60 %CaO tartalmuk < 15 %-nál
(Mész hozzáadásával aktiválható)
-Bázikus pernye:SiO2 tartalmuk 20-25 %CaO tartalmuk 30-40 %
(hidraulikus kötőképességgel rendelkeznek)
Földművek építése- földművek anyagai
Erőművi pernye
41
Hazánkban előforduló pernyék néhány jellemzője
ErőműHalmazsűrűség
t/m3SiO2
%CaO
% pH Minőség
Gyöngyösvisonta 0,54-0,67 56-60 5-7 6-7 savanyú
Tiszaújváros 0,59-0,68 55-60 3-7 6-7 savanyú
Pécs 0,69-0,94 50-56 1-4 6,9-7,6 savanyú
Kazincbarcika 0,61-0,88 49-55 5-10 7,4-8,8 savanyú
Bánhida 0,80-0,90 45-51 8-15 10,9-12,0 savanyú
Oroszlány 0,87-0,95 41-48 9-14 11,12,2 savanyú
Dorog 0,56-0,87 43-51 6-9 10,3 savanyú
Inota 0,60-0,81 18-32 32-34 12,2 bázikusAjka 0,58-0,86 19-25 35-43 12,4 bázikus
Átlag értékek: ~0,70 t/m3 ;~55% ; ~11% ;------------savanyú(Bázikus pernye esetén az arány megfordul)
Földművek építése- földművek anyagai
Erőművi pernye
42
Közvetlen felhasználás lehetőségei
• pernyetöltések építéséhez
• adalékanyagok szemeloszlásának javításához
• stabilizált alaprétegekhez, sovány betonokhoz
• aszfaltgyártásban töltőanyagként
Földművek építése- földművek anyagai
Erőművi pernye
43
Közvetlen felhasználás lehetőségei
Pernye, mint töltésképző anyag:
• nagytömegű hasznosíthatósági lehetőség
• bizonyos átmeneti talajok teherbírását meghaladja
• víztartalom változásra nem érzékeny (beépítés, olvadási kár)
•alacsony fajsúly, kisebb terhelés (gépjármű, altalaj)
• alacsony utólagos tömörödés
Földművek építése- földművek anyagai
Erőművi pernye
ÚT 2-1.222:2007általános szabályai
• megfelelő szemeloszlás (Cu), tömörödési hajlam
• környezetre káros anyagot nem tartalmazhat, roskadásra, málásra nem lehet hajlamos
44
FÖLDMŰVEKSZERKEZETI ELEMEI
45Földművek funkciója, követelményei
•Megfelelően tömör és teherbíró legyen, hogy megakadályozza az út idő előtti leromlását.•Lehetőleg a projekt során kitermelt anyagokat használjuk földműépítésre.
•Biztosítsa az út vízszintes és függőleges vonalvezetését.
46
a terület járhatósága és a töltéstest megépíthetősége a tervezett építési időszakban lehetséges legyen,
a töltéstalp anyaga és szerkezete összhangban legyen a tervezett töltésalapozási megoldásokkal, ha azok valamelyike szükséges,
a töltéstestet tartósan óvja meg a felszíni és a felszín alatti vizek kedvezőtlen hatásaitól,
a töltés ne csúszhasson le a terepen,
Töltéstalp kialakítása
47Töltéstalp kialakítása
48
TALAJJAVÍTÁS
Töltéstalp kialakítása
49Töltéstalp kialakítása
Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás
a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről,
a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról,
a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről,
a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.
50Töltéstalp kialakításaA terep és a feltalaj minősítésétől függően :
a kedvező minősítés esetén a szokásos módszerekkel tömöríthető a felszín olyan mértékig, hogy rajta a töltés első rétege megépíthető,
a bizonytalan terep járhatóságáról és a tömöríthetőségről célszerű próbajáratok és próbabeépítés nyomán döntést hozni vagy talajerősítést, esetleg részleges talajcserét kell alkalmazni,
kedvezőtlen terepen csak georácsos (esetleg szőtt geotextíliás) talajerősítéssel biztosítható a járhatóság és a töltés tömöríthetősége,
gyenge terepen speciális intézkedések szükségesek, melyeket az ilyen esetekben már bizonyosan felmerülő töltésalapozási megoldásokkal együtt kell megtervezni.
51Töltéstalp kialakítása
A tendertervekben a pusztán csak a járhatóságot biztosító megoldásokat nem kell kötelezően előírni. Elfogadható, hogy a vállalkozó az ajánlat műszaki tervében határozza meg, hogy
viszonylag kevés erősítést előirányozva kedvezőbb árral nagyobb eséllyel pályázik, viszont ezzel vállalja annak kockázatát, hogy néha nem tud dolgozni, vagy saját költségére mégis több erősítést alkalmaz,
viszonylag sok talajerősítést előirányozva biztosítja a folyamatos járhatóságot, ám ezzel magasabb árat kínálva kockáztatja a munka elnyerését.
52Töltéstalp kialakítása
A töltés alatti felületen (a terepen vagy a föléje épített szemcsés talajerősítésen) általában célszerű
Trr 85% tömörségi fokot és
E2 20 MPa teherbírási modulust
elérni, de ezeket a paramétereket általában nem kell minősítési, illetve továbbépítési feltételként előírni. Ilyen feltételként elegendő azt megszabni, hogy a tömörített felszínen vagy az erősített rétegen a töltés első rétege a kívánt tömörségre beépíthető legyen. Ha viszont kritikus esetben el akarják kerülni, hogy a töltésépítést a tömörítés nehézkessége és/vagy az első töltésréteg minőségének elégtelensége miatt sok helyen újra kelljen kezdeni, akkor az előbbi követelmények rendszeres ellenőrzése célszerű lehet.
53
Biztosítsa a terep és töltés kapcsolatát (pl.:lépcsőzés)
• 5%-nál kisebb terephajlás esetén speciális intézkedés nem szükséges,• 5%-10% terephajlás esetén a lehumuszolt felszín érdesítése elegendő,• 10%-25% hajlású terep esetén 0,2-0,5 m magas, 5% oldalesésű lépcsőzés,• 25% hajlás felett lejtőirányban eső, megfelelően víztelenített fogazás,
10%-25% hajlású terep 25% hajlás feletti terep
Töltéstalp kialakítása
54
Áthidalja a magasságkülönbséget a terep és út szintje között.
Töltéstest kialakítása
55
•Ne legyen erózió kár.
Töltéstest kialakítása
56
Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni:
autópályák, autóutak és főutak esetében Trr 90 %,
egyéb utak esetében Trr 88%,
alárendelt jelentőségű utak esetében Trr 86 %,
a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, ha homok talaj esetén 1,75 < rdmax < 1,85 g/cm3, vagy ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén
a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%. a megadottak értékek 4 %-os növelése szükséges,
ha homok talaj esetén rdmax < 1,75 g/cm3, vagy ha a 30 < IP < 40% jellemzőjű kötött talaj esetén
a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%.
Töltéstest kialakítása
57
A tervezés alapja geológiai és hidrológia viszonyok megismerése,geotechnikai paraméterek meghatározása: Talajrétegződés, Rétegek dőlésiránya, Talaj anyaga, geotechnikai paraméterei, Vetők, más geológiai formációk, Felszíni és felszín alatti vizek.
Bevágások kialakítása
58
Alkalmazott rézsűgeometria: 0 - 6m mélység: 1:1,5; 1:2, 1:2,5; 6 m-nél mélyebb: min. 3 m széles osztópadka; Számítógépes tervezés.
Bevágások kialakítása
59
Rézsűvédelem tervezése és kivitelezése elengedhetetlen!
Bevágások kialakítása
60
A pályaszerkezet alatt, a bevágások alján és a töltések tetején készülő 50-100 cm vastag zónát, az ún. védőréteget, amit (teherbírás)javító- vagy fagyvédőrétegnek is szokás nevezni.
Funkciója:• a pályaszerkezet számára tartósan (a tavaszi olvadások után is) megfelelő
alátámasztást, kellő teherbírást biztosítson, • anyaga és tömörsége olyan legyen, hogy a forgalom alatti utántömörödés, a
vízfelvétel okozta duzzadás és a fagyhatás ne okozzanak olyan deformációkat, melyek károsíthatják a burkolatot,
• a beépítéskori kedvező állapot és teherbírás az eltakarásig csak minimálisan romolhasson le.
Anyaga:• Kiváló földműanyag,• Stabilizált anyag,• Általánosságban min. 60% durvaszemcsés (kő, kavics) kőváz
létrehozásához+folytonos szemeloszlás
Védőréteg kialakítása
61Töltés felső részének kialakítása
Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni:
a töltést tetején és a bevágás termett talaján (védőréteg alatt) Trρ 93 %
a tükörszinten (a védőréteg tetején)
Trρ 96 %
a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges,
ha a szemcsés talaj esetén 1,75 < rdmax < 1,85 g/cm3, vagy
ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%
1. A D.11. UTASÍTÁS
1.4. A tervezett D.11. Utasítás
VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉSFELÚJÍTÁSA
Az I. kötet fő fejezetei1. Az utasítás hatálya2. Alapfogalmak3. Általános tervezési irányelvek4. Geotechnikai tevékenységek
Tevékenységek köreA geotechnikai szolgáltatások szakmai alapkövetelményeiA geotechnikai vizsgálatok vasúti alépítményhez kapcsolódó speciális köve-telményei
5. Hatások és ellenállások6. Teherbírás és használati alkalmasság7. Az alépítményi földmű kialakítása8. Az alépítményi földmű kiegészítő rétege9. A földmű és a műtárgy közötti átmeneti szakasz kialakítása10. Földrézsűk11. Sziklarézsűk12. Rézsűvédelem, biológiai biztosítási intézkedések13. Beépített és kiegészítő létesítmények14. Földművek alapozása15. Támszerkezetek és intézkedések16. Víztelenítő berendezések
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
64
A töltéstestbe csak megfelelő fajta és minőségű anyagok építhetők be. Azalkalmasság megítélésekor a következőket kell figyelembe venni:
- kielégítő nyírószilárdság és merevség,- kielégítő szemcseszilárdság,- tartós térfogatállóság,- megfelelő tömöríthetőség,- külső behatásokkal szembeni érzéketlenség,- környezetre gyakorolt hatás.
A földművek anyagainak előírásakor a következő szempontokra kell gondolni:talajfajta: szemeloszlás, szervesanyag-tartalom, plaszticitás, vegyiagresszivitás, környezetszennyező hatások, áteresztőképesség, a beépítésutáni cementálódás (pl. kohósalak esetén).romlási hajlam: mállási ellenállás, ellenállás aprózódással szemben,oldhatóság, érzékenység alacsony hőmérsékletre és fagyásra, térfogatváltozásihajlam (duzzadó és roskadó anyagok),technológiai jellemzők: tömöríthetőség, beleértve az épül földmű alatt levő talajszilárdságát is, a kitermelés, szállítás és beépítés hatásai a beépítendőanyagra.
A VASÚTI FÖLDMŰ
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
A kiegészítő szemcsés rétegeknek az alábbi általános követelményeket kellteljesíteniük:
- a zúzottkőágyazattal szemben megfelelő szűrési stabilitással kell rendelkezni-ük, ami azt jelenti, hogy a szemcseátmérőre igaz, hogy d85 10 mm,
- fagy- és térfogatállóak legyenek,- a dinamikus hatásokból származó mechanikai igénybevételekkel szembenellenállóak legyenek,
- környezetbarát anyagúak legyenek.
A kiegészítő szemcsés réteg anyagának előírt tulajdonságait már az előállításhelyszínén (pl. bányában) kell létrehozni és garantálni. A tulajdonságok az építésihelyszínen már nem módosíthatók. Az építési helyszínre szállítás, a tárolás sorána szétosztályozódást meg kell gátolni.
A csak védőréteg szerepet ellátó kiegészítő szemcsés réteg minimális vastagsága20 cm lehet.
Az erősítő réteg méretezett vastagságát mindig meg kell növelni 10 cm-rel, amibiztonságot ad a rostálás esetén esetleg bekövetkező letermelés (a szükségesvastagság csökkenése) ellen.
2.6. Kiegészítő réteg szemcsés anyagból
2.6.1. Szemcsés anyagú kiegészítő rétegek V 120 km/h sebességűvágányokban
Amennyiben a lehető legkisebb vízáteresztő-képességű (kvázi-vízzáró) kiegészítőréteg kialakítása a cél (vízre érzékeny alépítmény esetén), akkor SZK1 (KG1) jelűszemcsés keverékanyagot kell - előírt értékre tömörítve - beépíteni.
Az SZK1 keverék relatíve magas finomrész tartalommal bír. Ezáltal közelvízzárónak mondható az anyag, amely ugyanakkor nagyon érzékeny az optimálisépítési víztartalom túllépésére.
Az SZK1 keverékkel szemben támasztott követelmények:- a szemeloszlási görbének adott szemeloszlási határgörbék közé kell esnie,- egyenlőtlenségi együtthatója U 15 legyen, ezzel kellően stabil módon visel-kedik a dinamikus igénybevételekkel szemben,
- a legnagyobb szemcseátmérő legalább 32 mm legyen, de a 63 mm-t nem lép-heti át,
- a törtbeton adalék tömegszázaléka max. 30%, frakciója pedig 0/16 lehet,- vízáteresztő-képességi együtthatója k 1x10-6 m/s legyen (Trr = 100% tömörí-tési foknál),
- a fagyállósági feltétel akkor teljesül, ha U 15 értéknél a d 0,02 mm-esfinomrész tartalom legfeljebb 3 tömegszázalék értékű.
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
Az SZK1 (KG1) jelű szemcsés keverék határgörbéi
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
Amennyiben nincsen különösebb vízáteresztő-képességet korlátozó követelmény,akkor SZK2 jelű, kisebb finomrész tartalmú keverék épüljön be. A vízáteresztőSZK2 keveréktől az SZK1 keverékkel megegyező teherbírási tulajdonságokvárhatók. Ott alkalmazható, ahol az alépítmény maga is vízáteresztő anyagbólépült, amelybe a felszíni vizek beszivárgása megengedhető.
Az SZK2 keverékkel szemben támasztott követelmények:- a szemeloszlási görbének adott szemeloszlási határgörbék közé kell esnie,- egyenlőtlenségi együtthatója U 15 legyen, ezzel kellően stabil módon visel-kedik a dinamikus igénybevételekkel szemben,
- a legnagyobb szemcseátmérő legalább 45 mm legyen, de a 63 mm-t nem lép-heti át, vízáteresztő-képességi együtthatója k 5x10-5 m/s legyen Trr = 100%tömörítési foknál,
- a fagyállósági feltétel akkor teljesül, ha a d 0,063 mm-es finomrész tartalomlegfeljebb 5 tömegszázalék értékű.
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
Az SZK2 (KG2) jelű szemcsés keverék határgörbéi
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
2.6.2. Szemcsés anyagú kiegészítő rétegek V 120 km/h sebességűvágányokban
V 120 km/h sebességű vágányokban lehetséges, de nem szükséges az SZK1illetve az SZK2 keverék használata. A zúzottkő ágyazat alá kis vízáteresztő-képességű kiegészítő szemcsés réteg beépítése szükséges akkor, ha a felszínivizek beszivárgását, és ezzel együtt a dinamikusan igénybevett altalaj átázásátmeg kell akadályozni. Ezt a kis áteresztőképességű kiegészítő rétegetgeotextíliával kell elválasztani az alépítménytől.
Bizonyítottan jó vízáteresztő-képességű alépítmény esetén vízáteresztő kiegészítőszemcsés réteg beépítése ajánlott annak érdekében, hogy víztelenítési költségeketcsökkenteni lehessen.
Zúzottköves felépítmény esetén a kiegészítő szemcsés rétegnek minimálisan 30cm vastagnak kell lennie, de 20 cm-nél kisebb semmilyen esetben nem lehet. Afagyállósági vagy a teherbíró-képességi megfelelőségi okból adódhat 30 cm-nélnagyobb vastagság is, s ilyenkor az alépítmény koronát a felszíni vizek behatolásaellen is védeni kell.
Durvaszemcsés talajokat csak abban az esetben szabad kiegészítő szemcsésrétegként felhasználni, ha az alkalmasságukat a mindenkori beépítési esetreigazolták és az anyagok szállítását is ellenőrizték.
44/24
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0,0010,010,1110100
Szemcseátmérő D [mm]
Átes
ett t
ömeg
száz
alék
S [%
]
0,00263
Mk Kavics Homok Iszap Agyag
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
Kiegészítő szemcsés réteg anyagának szemeloszlási határgörbéi V 120 km/h sebességű vágányokhoz
Forrás: MÁVTI KFT. 44/25
2.6.3. A szemcsés anyagú kiegészítő réteg elhagyhatósága
Üzemi- és rendező pályaudvarok új építésű vágányainál, illetve meglévő vágányokolyan fenntartási munkáinál, amelyeknél vonalsebességet nem emelnek, el lehettekinteni a kiegészítő réteg beépítésétől az alábbi esetekben:
- az alépítmény teherbírása a koronán megfelelően nagy és egyenletes,- az alépítményi korona alatt a fagyhatáron belül nincs fagyérzékeny talaj,- zúzottkő ágyazatos vágánynál az ágyazat és az alépítmény között szűrési ésrétegelválasztási gondok nem alakultak ki,
- zúzottkő ágyazatos vágánynál az alépítményi zárórétegben nem található víz-érzékeny talaj,
- az alépítményt a beszivárgó szennyeződésektől nem kell védeni.
2. AZ ALÉPÍTMÉNYI FÖLDMŰ KIEGÉSZÍTŐ RÉTEGE
44/26
73A VASÚTI FÖLDMŰ
A földmű előírt tömörségi értékei (tervezet):- a kiegészítő rétegben Trr = 98%,
- a földmű felső 50 cm vastag rétegében Trr = 96%,- a műtárgyak háttöltésében teljes mélységben Trr = 100%,- minden egyéb helyen (töltés fő tömege is) Trr ≥ 91%.
Tűrés minden esetben -2%.
Tömörség
A tömörség megállapítása –Proctor görbe
100max
dd
rT rr
r
74
Teherbírás Modulus
Sebesség (km/h)
V 40 40 - 80 81 - 120 121 - 160 160 - 200
Kiegészítő rétegen E2 stat(MPa)
50 60 80 100 110
Földművön 40 50 60 80 90
Kiegészítő rétegen Edin (MPa)
35 35 40 45 50
Földművön 30 35 35 40 45
Az E2 stat és Ed modulus megkövetelt értékei
Teherbírás
A vasúti teherviselő rétegrendszer
A VASÚTI FÖLDMŰ
75
TALAJKEZELÉS
76Földművek építése- talajkezelés
Földműépítésre alkalmatlan vagy korlátozottan alkalmas anyagok
Talajkezelés
Földműépítésre alkalmas anyagok
TALAJKEZELÉS
Talajkezelés lehetőségének időben való felismerése
Talajkezelési mód megtervezése-előkészítése
Tervezhető ütemezés - Pénz megtakarítás – Környezetvédelem
77Földművek építése- talajkezelés
TALAJJAVÍTÁS
TALAJKEZELÉS
TALAJSTABILIZÁCIÓ•Az építés előtt vagy alatt elhatározott •A talaj azonnali tulajdonságjavulása (apríthatóság, tömöríthetőség, teherbírás)•A hatások hosszú távon nem garantáltak•Talajjavítást végezhetünk a talajstabilizálás előkészítésére is.•Laboratóriumi vizsgálatok vagy próbabeépítés
•Javasolt az építés előtt elhatározni•A talaj azonnali tulajdonságjavulása (apríthatóság, tömöríthetőség, teherbírás)•A hatások hosszú távon garantáltak
(teherbírás, térfogatváltozás, vízzel- és
faggyal szembeni ellenállás, plaszticitás)
•Laboratóriumi vizsgálatokkal való igazolás
78Földművek építése- talajkezelés
TALAJJAVÍTÁS
TALAJKEZELÉS
TALAJSTABILIZÁCIÓ•kiszárítás•nedvesítés locsolással •meszes kezelés•speciális (pl. szintetikus) anyagokkal
való kezelés
•keverés szemcsés anyaggal (mechanikai stabilizáció)•aprítás törőgéppel•meszes kezelés•cementes stabilizáció•pernyés stabilizálás•speciális (pl. szintetikus) anyagokkal való kezelés
79Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény•Nincs szükség semmilyen más
anyagra (csak szél és nap)
KiszárításTalajjavítás
HÁTRÁNYOK•Hatékonyság függ a víztartalom többlettől•Hatékonyság függ az időjárástól•Döntően szemcsés talajok•Eredményesség nehezen tervezhető•Szárításra előkészített talaj megázhat
Elázott, átázott talajok esetén alkalmazzuk, hogy az előírt tömörség és teherbírás biztosítható legyen.Általában szemcsés talajok esetén működik.
80Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény•Olcsó anyagigény (víz)
Nedvesítés locsolássalTalajjavítás
HÁTRÁNYOK•Túllocsolás veszélye
Túlzottan kiszáradt talajok esetén az előírt tömörség és teherbírás biztosítható legyen.Talajkezelés során fontos utókezelésÁltalában szemcsés talajok esetén működik.
81Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény•Talajcseréhez képest kis anyagfelhasználás
•Tervezhető eredményesség
Keverés szemcsés anyaggal (mechanikai stabilizáció)Talajstabilizálás
HÁTRÁNYOK•Meszes, cementes stabilizációhoz képest nagy anyagfelhasználás•Kis mennyiségű kő esetén azok csak úsznak a puha talajban
Szemeloszlás megváltoztatása. Durva vagy finomszemcsés anyag hozzáadása a tömöríthetőség vagy a teherbírás javítása érdekében. Megfelelőségét laboratóriumi vizsgálattal vagy próbabeépítéssel kell igazolni.
Remix géppel „Piskótázás”
82Földművek építése- talajkezelés
Keverés szemcsés anyaggal (mechanikai stabilizáció)Talajstabilizálás
83Földművek építése- talajkezelés
Aprítás törőgéppelTalajstabilizálás
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény (törő)•Nincsen anyagfelhasználás
•Tervezhető eredményesség
HÁTRÁNYOK•Nincs említhető
Kőzettörmelék és származékanyagok javítására alkalmas.Aprítási próbával és laboratóriumi vizsgálatokkal tervezhető.
84Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény (remix)•Kis mennyiségű anyagszükséglet
•Biztos elméleti és gyakorlati háttér
•Jól tervezhető és ütemezhető
Meszes talajkezelésTalajjavítás és talajstabilizáció
HÁTRÁNYOK•Nem említhető
Elázott, átázott talajok szárítása a kívánt tömörség és teherbírás eléréséhez.Szemcsés anyagokkal egyenértékű teherbírás. Talajstabilizáció esetén, vízzel és fagyhatásokkal szemben tartós ellenállás. Térfogatváltozási hajlam megszűntetése.Talajjavítás bármilyen típusú talaj esetén. Talajstabilizáció iszapok, agyagok vagy agyagos, iszapos homok és kavics talajok esetén.Őrölt égetett mész 2-6% arányban keverése.
85Földművek építése- talajkezelés
Meszes talajkezelésTalajjavítás és talajstabilizáció
86Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény (remix)•Kis mennyiségű anyagszükséglet
•Biztos elméleti és gyakorlati háttér
•Jól tervezhető és ütemezhető
Cementes talajstabilizációTalajstabilizáció
HÁTRÁNYOK•Túlzott cementfelhasználás esetén merev, rideg réteg, markáns repedések.
Célja a talajok teherbírásának növelése. Fagyhatással szembeni védelem.Munkaközi felületvédelem.Általában szemcsés anyagok, esetleg átmeneti talajok esetében.Cement 2-10% arányban keverése.
87Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény (remix)•Kis mennyiségű anyagszükséglet
•Biztos elméleti és gyakorlati háttér
•Jól tervezhető és ütemezhető
Pernyés talajstabilizációTalajstabilizáció
HÁTRÁNYOK•Heterogén összetétel.•Környezetre gyakorolt hatást vizsgálni kell.
Bármely talaj esetén, ha a laboratóriumi vizsgálatok igazolják az eredményességet.Hidraulikus kötőanyagként működik.Hatékonyan alkalmazható meszes stabilizálásnál az agyagfrakció helyettesítésére.
88Földművek építése- talajkezelés
ELŐNYÖK•Nincs speciális gépigény (remix)•Kis mennyiségű anyagszükséglet
Speciális (szintetikus) anyagokkal való kezelésTalajstabilizáció
HÁTRÁNYOK•Vízbevitel szükséges.•Nem kellő referenciájú anyagok is vannak a piacon.
Bármely talaj esetén, ha a laboratóriumi vizsgálatok igazolják az eredményességet. Általában egy-egy típusú talajra vannak a szerek kidolgozva.Kémiai kötéseken alapul.
89
Feladatok
90Problem 1.
0
20
40
60
80
100
töm
egsz
ázal
ék
S
%
szemcseátmérő D mm
A talaj
B talaj
határgörbe I.
határgörbe II.
Kavics Homok Iszap Agyag
100 10 2 1 0,2 0,063 0,01 0,002 0,0002
1 : n
91
0
20
40
60
80
100
töm
egsz
ázal
ék
S
%
szemcseátmérő D mm
A talaj
B talaj
határgörbe I.
határgörbe II.
keverék 1:1
Kavics Homok Iszap Agyag
100 10 2 1 0,2 0,063 0,01 0,002 0,0002
Problem 1.
92Problem 2.
0
20
40
60
80
100tö
meg
száz
alék
S
%
szemcseátmérő D mm
A talaj
B talaj
határgörbe I.
határgörbe II.
Kavics Homok Iszap Agyag
100 10 2 1 0,2 0,063 0,01 0,002 0,0002
1 : n
93Problem 2.
0
20
40
60
80
100
töm
egsz
ázal
ék
S
%
szemcseátmérő D mm
A talaj
B talaj
határgörbe I.
határgörbe II.
keverék 1:0,75
Kavics Homok Iszap Agyag
100 10 2 1 0,2 0,063 0,01 0,002 0,0002
94Problem 3.
0
20
40
60
80
100tö
meg
száz
alék
S
%
szemcseátmérő D mm
A talaj
B talaj
fagyvédő
Kavics Homok Iszap Agyag
100 10 2 1 0,2 0,063 0,01 0,002 0,0002
1 : n
95Problem 3
96Problem 3
0
20
40
60
80
100
töm
egsz
ázal
ék
S
%
szemcseátmérő D mm
A talaj
B talaj
fagyvédő
keverék 1:0,5
Kavics Homok Iszap Agyag
100 10 2 1 0,2 0,063 0,01 0,002 0,0002