FEJÉR MEGYEI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA · 2015-04-09 · 2 A Fejér Megyei...
Transcript of FEJÉR MEGYEI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA · 2015-04-09 · 2 A Fejér Megyei...
1
Tartalomjegyzék
A házirend hatálybalépése, érvényessége .........................................................................................2
1. A tanulói jogok gyakorlása .......................................................................................................2
1.1. A jogorvoslati jog gyakorlása ............................................................................................2
1.2. A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információk megszerzése 2
1.3. A hit- és vallásoktatásban való részvételi jog érvényesülése.............................................3
1.4. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, a diákönkormányzat ..................................................3
1.5. A véleménynyilvánítási jog gyakorlása .............................................................................3
1.6. A diákkörök létrehozásának rendje a tanulók közös tevékenységének megszervezésére
(szakkörök, sportkörök…) ............................................................................................................4
1.7. A tájékoztatás rendje; a közérdekű információkhoz való hozzájutás formái ..................4
1.8. A vagyoni jog .....................................................................................................................4
1.9. Az egészséghez való jog .....................................................................................................4
1.10. Az ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátáshoz, az étkezéshez, a juttatásokhoz, a
szociális ösztöndíjkérelem benyújtásához való jog érvényesülése és az iskolai étkezésben való
részvétel joga .................................................................................................................................5
1.11. Egyéb, a házirendben nem szabályozott jogok érvényesülése ......................................5
2. A tanulói kötelességek teljesítése ..............................................................................................5
2.1. A tanuló kötelezettségei: ....................................................................................................5
2.2. A magatartási szabályok ...................................................................................................6
2.3. A taneszközökre és felszerelésekre vonatkozó felelősség szabályai ..................................6
3. Az iskola tanítási rendje ............................................................................................................7
3.1. Késések, hiányzások, igazolások ...........................................................................................8
4. A számonkérés formái és rendje ...............................................................................................9
5. Dicséretek és büntetések ......................................................................................................... 10
5.1. A tanulók jutalmazásának elvei ...................................................................................... 10
5.2. A jutalmazás formái ........................................................................................................ 10
6. Térítési díjak ........................................................................................................................... 12
7. A Házirend módosítása ........................................................................................................... 12
8. Záró rendelkezések ................................................................................................................. 12
2
A Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola tanulóinak és
pedagógusainak munkáját, értékrendjét, iskolához fűződő viszonyát az intézmény múltjából
következő hagyományok és az iskolával szemben támasztott mai követelmények határozzák
meg:
az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség,
a szolidaritás és a tolerancia,
egymás tisztelete,
a tudás és birtokosai iránti tisztelet,
a világra való nyitottság és a tudás megszerzéséért való áldozatvállalás,
az alkotó aktivitás és a Bevezetés szabálykövető magatartás együtt létezése,
az iskola jó hírnevének öregbítése, hagyományainak ápolása.
A házirend elkészítésénél a hatályos törvények, rendeletek és jogszabályok előírásait
tekintettük kötelező érvényűnek:
A házirend hatálybalépése, érvényessége
Jelen házirend 2014. március 4.-én lép hatályba, az eddigi házirendi szabályozás
egyidejűleg hatályát veszti. Jelen házirendet az intézményi közösség hozta létre, a szülői
munkaközösség, a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolta, a nevelőtestület
elfogadta.
Jelen házirend érvényes, amíg:
nem történnek annak tartalmát érintő törvényi változások,
a fenntartó felülvizsgálatát nem kéri,
bármely érintett fél felülvizsgálatát nem kéri,
az iskola életében jelentős változás nem történik.
1. A tanulói jogok gyakorlása
A házirendbe foglalt jogok az iskola valamennyi tanulóját megilletik a tanuló által a Fejér
Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola között létrejött tanulói jogviszony első
napjától az iskolánkkal fennálló tanulói jogviszony utolsó napjáig.
1.1. A jogorvoslati jog gyakorlása
Ha a tanuló vagy kiskorú tanuló szülője, gondviselője úgy ítéli meg, hogy a házirendben
megfogalmazott valamelyik joga sérült, akkor szóban vagy írásban panasszal élhet az alábbi
személyek bármelyikénél, a jogsérelem alapjául szolgáló ügy illetékességének és a korrekt
eljárás követelményének megfelelően:
az ügyben érintett szaktanárnál, a tanuló osztályfőnökénél,
az igazgatóhelyetteseknél,
az iskola igazgatójánál,
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személynél.
A tanulónak vagy a szülőnek észrevételére nyolc napon belül választ kell kapnia. Az
osztályfőnök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában.
1.2. A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges
információk megszerzése
A szülőknek és a tanulóknak joguk van megtekinteni az iskola belső életét irányító
szabályzatokat:
A hatályos törvényt és módosításait
az iskola pedagógiai programját,
az iskola szervezeti és működési szabályzatát,
a házirendet,
a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.
3
Ezen dokumentumok megtekinthetők az iskola titkárságán, a könyvtárban és az iskola
honlapján (http://www.vajdaj-bicske.sulinet.hu).
A házirendet az iskola minden tanulója beiratkozáskor megkapja, egy-egy példányát az
osztálytermek hirdetőtábláján kifüggesztjük.
1.3. A hit- és vallásoktatásban való részvételi jog érvényesülése
A tanulókat megilleti a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jog, amely az
iskola rendjét nem zavarhatja.
1.4. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, a diákönkormányzat
A diákönkormányzatot a diákok nagyobb közösségét érintő intézményi döntésekbe
véleményezési joggal az intézményvezetés bevonja. A tanulók nagyobb csoportjának az
osztály, vagy a diákok 75%-át kell tekinteni, kivéve a diákönkormányzat vezetőségét, mivel
ennek létszáma kisebb. A véleménynyilvánítás módja a diákönkormányzat tevékenységét
segítő pedagógus közvetítésével történik. Az iskolavezetést a diákönkormányzat képviselői
havi rendszerességgel szerdán 1400-1500 óráig kereshetik fel.
A diákönkormányzat működését a köznevelési törvény a működés helyi rendjét a
diákönkormányzat szervezeti és működési Szabályzata tartalmazza.
A diákélet legfontosabb fóruma a közgyűlés, melyet évente egyszer kell összehívni.
Ennek időpontját az éves munkatervben meg kell határozni.
A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt
a) saját működéséről,
b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
c) hatáskörei gyakorlásáról,
d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és
működtetéséről, valamint
f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő
tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének,
munkatársainak megbízásáról.
A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület
hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő
vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a
nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül
nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha
a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási
intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az iskolai diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben
meghatározottakon túl –
a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
d) az iskolai sportélet működési rendjének megállapításához,
e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben
ki kell kérni.
1.5. A véleménynyilvánítási jog gyakorlása
A tanulónak joga, hogy véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben,
az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az iskola működéséről. A
4
véleménynyilvánítási jog gyakorlásának módja a diákönkormányzat, az osztályfőnök illetve
az igazgató megkeresése.
E jog gyakorlása során csak a korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója
és tanulója személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el.
1.6. A diákkörök létrehozásának rendje a tanulók közös
tevékenységének megszervezésére (szakkörök, sportkörök…)
A tanuló joga, hogy diákkörök létrehozását kezdeményezze, és azok munkájában részt
vegyen. Diákok és tanárok egyaránt javasolhatják diákkör létrehozását a tanulmányi munka
elősegítésére, tehetséggondozás céljából, a szabadidő hasznos eltöltésére vagy az iskolai
közélet minőségének emelésére. Az erre vonatkozó szándékot az iskola igazgatójának kell
bejelenteni.
Az iskola – anyagi lehetőségeinek függvényében – szakköröket, sportköri foglalkozásokat
szervez. A tanulónak joga, hogy érdeklődésének és képességének megfelelően válasszon a
tanórán kívüli foglalkozások nyújtotta lehetőségek közül. Azoknak a tanulóknak, akik ezekre
a foglalkozásokra szeptemberben jelentkeztek, a foglalkozásokon való részvététel az adott
tanév folyamán kötelező.
Minden tanuló indulhat tanulmányi versenyen, szaktárgyi pályázatokon, vetélkedőkön.
Igénybe veheti az iskola könyvtárát, tagja az iskolai sportkörnek.
A tanulók jogosultak minden olyan tevékenységet vállalni, amely személyiségük,
képességeik fejlesztését szolgálja. Abban az esetben, ha az iskolai és az iskolán kívüli
tevékenység ugyanarra az időre esik, az iskolai feladatot kell teljesíteni. Kivételes esetben, ha
a közösségi és egyéni érdekek indokolttá teszik, a szervezeti és működési szabályzatban
megfogalmazottak szerint az igazgató, az igazgatóhelyettesek előzetes írásbeli kérés alapján
felmentést adhatnak az iskolai kötelezettség teljesítése alól.
1.7. A tájékoztatás rendje; a közérdekű információkhoz való hozzájutás
formái
A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, kötelességei teljesítéséhez
szükséges információkhoz, tájékozódhasson a vele szembeni elvárásokról.
A diákok és szülők (gondviselők) tájékoztatásáért – az őket érintő lényeges kérdésekről –
az iskolavezetés felelős. A tájékoztatás formái és helyszínei a faliújságok (beindítása után az
iskolarádió), az iskola levelező rendszerén keresztül közzétett email, az osztályfőnök, az
osztályban tanító pedagógus vagy diákönkormányzati képviselő által az osztályokhoz
eljuttatott írásos tájékoztató anyag vagy szóbeli üzenet, az iskola honlapja, a tájékoztatásért
felelős személyek, illetve felelős szervezet által összehívott fórum, értekezlet, röpgyűlés.
A diákönkormányzat tájékoztatási kötelezettsége a szabad véleménynyilvánításról és a
tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekről való felvilágosításra, valamint a saját
munkájával összefüggő információadás területére terjed ki.
1.8. A vagyoni jog
Szervezett iskolai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék az iskola tulajdonát
képezi. Az bármikor felhasználható, kiállítható.
1.9. Az egészséghez való jog
A tanuló joga, hogy amennyiben rosszul érzi magát, vagy valami olyan esemény történt vele a nap
során, amely gátolja a munkában való részvételét, azt jelezheti az órát tartó szaktanárnak, osztályfőnöknek, végső esetben az igazgatónak, igazgatóhelyetteseknek.
5
1.10. Az ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátáshoz, az étkezéshez, a
juttatásokhoz, a szociális ösztöndíjkérelem benyújtásához való jog
érvényesülése és az iskolai étkezésben való részvétel joga
a) A tanórákon a pedagógiai programban meghatározott könyveket használják a tanulók. Az
iskola minden tanév végén közzé teszi a tankönyvlistát.
Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola
biztosítani a nappali rendszerű iskolaoktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek
tartósan beteg (szakorvos igazolja),
sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),
három-vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja),
nagykorú, és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék
igazolja),
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat
igazolja).
A jogosultsági kör meghatározása mindig a hatályos jogszabályok
figyelembevételével történik. Az iskola a családok anyagi terheinek további csökkentése
érdekében a tanulók részére egyes tankönyveket és oktatási segédleteket adhat
használatra. Ezek a könyvtár tulajdonát képzik, melyekre a kölcsönzés szabályai az
irányadók. A tartós tankönyvekben okozott károkat a tanuló a könyvtárszabályzat szerint
köteles megtéríti.
A tanulónak joga van térítéses iskolai ebédszolgáltatásban részesülni.
A tanulónak (szülőnek, gondviselőnek) joga van – családja anyagi helyzete vagy a
családban bekövetkezett, annak pillanatnyi anyagi helyzetét meghatározó mértékben
befolyásoló rendkívüli esemény miatt – osztályfőnökéhez vagy a gyermek- és
ifjúságvédelmi felelőshöz segítségért fordulni. Az iskola – jogszabályi
kötelezettségeinek teljesítésén túl– közbenjár az anyagi támogatás érdekében külső
szervezeteknél (pl. Családsegítő gyermekjóléti szolgálat).
1.11. Egyéb, a házirendben nem szabályozott jogok érvényesülése
Azon tanulói jogok érvényesítésében, amelyekről az 1.1–1.10 pontok nem rendelkeznek, a
Bevezetőben említett hatályos törvények és rendeletek előírásai szerint járunk el. Ezek pl.:
A tanulónak joga van valamely szervezet (iskolafenntartó, lakóhelye szerinti
önkormányzat, civil szervezetek, sportegyesületek stb.) által kiírt pályázaton részt
venni, a pályázati anyagához iskolai véleményt kérni.
a független vizsgabizottság előtti vizsgázás kérelmezése,
átvételi kérelem benyújtásának joga (más intézményből),
egyes tantárgyak alóli felmentés iránti kérelem benyújtása,
a választás és választhatóság jogának érvényesítése.
2. A tanulói kötelességek teljesítése
2.1. A tanuló kötelezettségei: a) Minden tanuló kötelessége valamennyi előírt foglalkozáson részt venni, a tanítási
órákra felkészülni, iskolai feladatait és iskolán kívüli munkáját lelkiismeretesen ellátni.
b) A tanuló kötelessége, hogy legjobb tudása és képessége szerint járuljon hozzá az iskola
önálló arculatának megteremtéséhez, a közösség hagyományteremtő törekvéseihez,
alkotó szellemű iskolai élet formálásához.
c) A tanuló az iskola helyiségeit, az iskolai eszközöket rendeltetésszerűen, a helyiségek és
eszközök használatára vonatkozó szabályok betartásával használhatja.
d) A szaktantermek, sportlétesítmények, könyvtár és az udvar használatára vonatkozó
szabályzatok a házirend mellékleteit képezik.
6
2.2. A magatartási szabályok
a) Mindenkinek tiszteletben kell tartania tanulótársainak, tanárainak és az iskola többi
dolgozójának emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi és magánélethez való
jogát.
b) A tanuló a tanórai vagy az iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozásokon
magatartásával nem akadályozhatja társai tanulmányi munkáját, a foglalkozásban való
részvételét.
c) A tanulók külleme tiszta, ápolt legyen. Öltözködésükben, megjelenésükben kerüljék a
szélsőségeket. Nem hordható és nem viselhető tiltott önkényuralmi jelképeket ábrázoló
ruhadarab, más tárgy vagy testfestés.
d) A tanórákon, iskolai foglalkozásokon a mobiltelefon, walkman, discman, Mp3 lejátszó,
MP4 lejátszó, Ipod stb. bárminemű használata tilos, minden óra elején, kikapcsolt
állapotban az iskolapadra ki kell tenni.
e) Az iskola számítógépes szerverén keresztül adatforgalomban csak olyan tartalmú anyag
megnyitása, futtatása engedélyezett, amely összhangban van a törvény által a tanulók
erkölcsi fejlődésére vonatkozó rendelkezéseivel. Ennek teljesülése érdekében az iskola
korlátozza azon oldalak le- és feltöltését, amelyek a törvényi elvárásoknak nem felelnek
meg. E szabály megszegése fegyelmi büntetést von maga után.
f) A tanuló nem veszélyeztetheti önmaga és társai testi épségét, ezért tilos lőfegyver,
bárminemű szúró- és vágó / támadó vagy önvédelmi/ eszköz behozatala az intézmény
területére.
g) Az iskolai ünnepeken minden diák köteles ünneplő ruhát viselni. Lányok számára
matrózblúz, fekete szoknya vagy fekete szövetnadrág hozzáillő cipővel, fiúk részére
fekete nadrág, fehér ing nyakkendővel vagy öltöny az ünnepi öltözet. A 2013-2014-es
tanévtől az ünneplő öltözet lányoknak: fehér blúz, fekete szoknya vagy szövetnadrág.
Fiúknak: fehér ing, sötét szövetnadrág és nyakkendő. Az iskolai ünnepségekről vagy
diákönkormányzati rendezvényekről való hiányzást igazolni kell.
h) Tanítási órát megzavarni nem lehet, kivételes esetben azonban az igazgató vagy
helyettesei engedélyt adhatnak erre. A belépő felnőttet a tanulók felállással köszöntik,
kivételt képeznek ez alól a számítástechnika termek, ahol a tanulóknak tanóra közben
nem kell felállni.
i) Tanítási időben csak igazgatói, helyettesi, osztályfőnöki vagy szaktanári engedéllyel
hagyhatja el a tanuló az iskola területét.
j) Az iskola felelősségi köre kiterjed a tanórákra, a menzára és minden iskolai (például
tanulmányi kirándulás stb.) rendezvényre. A házirendet megsértő tanulóval szemben
megfelelő fokozatú eljárás kezdeményezhető az ügy súlyosságától függően.
k) Súlyosan elítélendő tanulói magatartás az agresszió, bántalmazás, mások megalázása, a
lopás, mások egészségének veszélyeztetése, kábítószer terjesztés vagy -fogyasztás,
italterjesztés és -fogyasztás, valamint a dohányzás.
Az intézményben a BTK-ba ütköző cselekedetek esetén az ügy tisztázására a
rendőrség segítségét kell kérni (kábítószer terjesztés vagy -fogyasztás, lopás, nem
megengedett eszközök behozatala stb.)
l) A testnevelés órán mindenkinek Vajda-póló, legalább combközépig érő sportnadrág,
fehér zokni és sportcipő viselete kötelező. A testi épség megőrzésének érdekében a
foglalkozás ideje alatt ékszereket viselni tilos.
m) Tanórán rágógumizni tilos!
n) Az iskolában okozott károk térítési kötelezettsége. A szándékos rongálás és a lopás – az
okozott kár értékétől függetlenül – valamint a tettleges bántalmazás, verekedés
elkövetőinek, résztvevőinek szüleit az intézmény vezetése köteles értesíteni.
2.3. A taneszközökre és felszerelésekre vonatkozó felelősség szabályai
a) A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a
rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit,
felszereléseit és az épület tisztaságát.
7
b) A szándékos károkozás fegyelmi büntetést von maga után. Szándékos károkozás esetén
a szülőknek anyagi felelősséget is kell vállalniuk gyermekük tettéért. Ennek mértékét
fegyelmi eljárás keretében állapítjuk meg.
c) Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően
kezelje. A tanuló kérésre saját célra igénybe veheti az iskola erre kijelölt vagyontárgyait,
melyek átvételkor aláírásával tudomásul veszi, hogy egyúttal vagyonvédelmi
felelősséget is vállalt. Az esetleges kárt ez esetben is meg kell téríteni.
d) Ha a tanuló a terem vagy a folyosó berendezésében, felszerelésében bármilyen
rendellenességet tapasztal, haladéktalanul köteles jelezni az alábbi személyek
egyikének: órát tartó tanár, folyosóügyeletes tanár, gondnok, az igazgatóhelyettesek,
igazgató.
e) Az ellenőrző iskolai dokumentum, annak épségéről, tisztaságáról a tanulónak kell
gondoskodnia, mindig magával kell hoznia, rendszeresen kell vezetnie, havonta egyszer
szüleivel alá kell íratnia. Annak megrongálódása, elvesztése esetén az intézmény
vezetőjéhez címzett levélben kérhet a tanuló másikat, melynek árát köteles kifizetni az
iskola titkárságán.
f) A hatályos törvény értelmében a tanulónak részt kell vállalnia az iskola rendben
tartásában. Ennek megfelelően köteles:
- a foglalkozás végeztével asztalát, székét, padját, illetve az öltözőt, zuhanyozót
tisztán, rendben hagyni,
- a foglalkozás után a helyükről elmozdított bútorokat (székeket, asztalokat, padokat) a
helyükre visszatenni,
- tanári felszólításra a tanórán használt szemléltető- és segédeszközöket köteles a
szertárból, tanári szobából a terembe és onnan a helyére visszavinni.
g) Nagy értékű, az iskolai munkához közvetlenül nem kapcsolódó tárgyakat a tanuló csak
saját felelősségére hozhat be: azok megrongálódásáért vagy elveszítéséért kártérítési
felelősséget nem vállal az iskola.
h) Az iskolában a tanulók tanári felügyelettel szervezhetnek különböző rendezvényeket 20
óráig: sportprogramokat, klubdélutánokat, vetélkedőket, versenyeket, előadásokat.
i) Minden iskolahasználó kötelessége a munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset megelőzési
szabályokat ismerni és betartani. Minden év kezdetekor a tűzvédelmi és balesetvédelmi
felelős oktatást tart. Veszélyhelyzet, baleset észlelése esetén a tanulók kötelesek a
legrövidebb időn belül bejelenteni minden rendkívüli eseményt - tűz, baleset stb. - a
szaktanárnak, szünetben az ügyeletes tanárnak vagy az igazgatóhelyetteseknek
igazgatónak. Szükség esetén a titkárságon keresztül hívható segítség.
3. Az iskola tanítási rendje
A tanítás 7.55-kor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az óraközi szünetek 10
percesek, kivéve a nagyszünetet amely 12.20 – 12.35-ig tart. A tanulók - a tömegközlekedési
eszközök érkezésére való tekintettel - 7.50-ig kötelesek megérkezni az iskolába. 3 reggeli
vagy óraközi késés /maximum 15 perc/ után a tanuló egy igazolatlan órát kap. Délután csak
iskolai és diákönkormányzati szervezésű foglalkozás céljából tartózkodhatnak a tanulók az
aulában. 16.30 után a tanulóknak el kell hagyniuk az épületet. Kivételt képeznek az iskola
vagy a diákönkormányzat által szervezett foglalkozások, amelyeket azonban az igazgatónak
vagy a helyetteseknek előzőleg be kell jelenteni.
8
A tanítási órák rendje
1.óra: 7.55 – 8.40
2.óra: 8.50 – 9.35
3.óra: 9.45 – 10.30
4.óra: 10.40 – 11.25
5.óra: 11.35 – 12.20
6.óra: 12.35 – 13.20
7.óra: 13.25 – 14.10
8.óra: 14.15 - 15.00
3.1. Késések, hiányzások, igazolások
Az előre nem látható események kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat
távol az iskolai foglalkozásokról. Három vagy több napra, az igazgató vagy a helyettesek
adhatnak engedélyt. Az előre nem látható események esetében a szülők telefonon értesítik az
osztályfőnököt.
Egyéb tárgyból előrehozott érettségi vizsgát tevő tanulóknak a tanórán való megjelenés
kötelező a házirend betartásával. Annak a diáknak, aki előrehozott érettségi vizsgát tett
valamely tantárgyból, lehetősége van az adott szaktanárral való megegyezés alapján részt
venni más tanórán a házirend szabályai szerint. Amennyiben a tanuló zavarja a tanórát, a
szaktanárnak jogában áll visszaküldenie a saját osztálya szerinti tanórára.
Ha a tanuló a foglalkozásokról tartósan távol marad, köteles hiányzását egy héten belül
igazolni. A tanév utolsó 5 tanítási napjáról való távolmaradását az osztályozó értekezlet
megkezdéséig köteles igazolni. Igazolatlannak számít az óra, ha a mulasztást a fenti módon az
ellenőrzőben nem igazolják. Az orvosi igazolás elfogadásának feltétele a szülői aláírás.
A késések és hiányzások következményei:
Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolni
kel. A késések idejét össze kell adni, 45 perc után egy igazolatlan órát kap a
tanuló.
Hiányzás esetén:
Tanköteles tanuló esetében:
első igazolatlan óra után: a szülő értesítése;
tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése;
a 10. igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes gyámhatóság valamint a
gyermekjóléti szolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni);
a 30. igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes gyámhatóság, gyermekjóléti
szolgálat valamint az általános szabálysértési hatóság értesítése.
50. igazolatlan óra után: a tanuló tényleges lakóhely szerinti illetékes gyámhatóság
értesítése.
Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás
következményeire.
Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:
első igazolatlan óra után: a szülő értesítése;
10 óra után: szülő értesítése
30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.
Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai
úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás
következményeire.
9
A hetes feladatai:
egy héten keresztül vigyáz a tanterem rendjére, tisztaságára,
gondoskodik a szellőztetésről, krétáról,
jelenti a hiányzó tanulókat,
óra után a táblát letöröli,
becsengetés után a tanulók azonnal bemennek a tanterembe.
becsengetés után 5 perccel köteles jelenteni az iskolavezetésnek, ha az órát tartó
tanár nem érkezett meg a tanterembe.
4. A számonkérés formái és rendje
A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben 1-5-ig számmal, év
végén a bizonyítványban betűvel (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) értékeljük a
tanulók előmenetelét.
Az iskola írásbeli beszámoltatásnak formái, rendje, korlátai, és a tanulók tudásának
értékelésében betöltött szerepe, súlya:
Témazáró dolgozat egy napon csak egy legyen.
A témazáró dolgozat idejét legalább 1 héttel előbb be kell jelenteni, valamint a z
osztálynaplóban beírni. Minimum 3 témazáró dolgozatnak kell lenni egy évben. A
témazáró dolgozat egy tanéven keresztül megőrzendő dokumentum, a diák
tanórán, a szülő a szaktanárnál megtekintheti.
A félév során mindenkinek rendelkeznie kell legalább a tantárgy heti óraszámánál
kettővel több jeggyel
Röpdolgozatot előre nem kell bejelenteni, és a diákoktól nem kell visszaszedni.
Érdemjegye a szóbeli felelettel egyenértékű.
Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása:
A házi feladat feladásában alapvető szempont, hogy elvégezhető és ellenőrizhető
legyen.
Az egyes tantárgyak követelményrendszerét a tanárok év elején az első órán közlik
a tanulókkal (szóbeli, írásbeli számonkérés rendje, házi feladat, felszerelés hiánya,
javítási, pótlási lehetőségek a Házirendben nem szereplő jegyek súlyozottsága a
félévi, év végi jegyek kialakításakor).
Az írásbeli feleleteket a szaktanár két héten belül, a témazáró dolgozatokat 3 héten
belül köteles értékelni, az érdemjegyeket ismertetni. Amennyiben a határidő letelt,
a tanuló dönthet az érdemjegy beírásáról.
4.1. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása,
akinek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján a
jogszabályok és az iskola pedagógiai programja alapján nem lehetett megállapítani, ezért
a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít (pl. magántanuló, mulasztás
miatt nem osztályozható, stb.)
aki a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév
összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni, ezért osztályozó vizsgára
jelentkezik,
aki részére az igazgató különbözeti vizsgát ír elő,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Osztályozó vizsga
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőzően, ha
hiányzásának mértéke eléri a 250 órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több
mint 30 %-át és emiatt nem osztályozható,
10
felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt,
engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az
iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be.
Javítóvizsga
Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, legfeljebb három tantárgyból,
javítóvizsgát tehet.
Különbözeti vizsga
Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként
írhatja elő az iskola igazgatója a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból kell
különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett
évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete
feltétele a sikeres továbbtanulásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyait, tartalmát, időpontját az igazgató határozza meg, a
határozatot írásban megküldi a tanulónak és szüleinek. A határozatról tájékoztatja az
érintett szaktanárokat.
Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó /javító/
különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített
vizsgarészből pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
Pótló vizsga
A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapokon, ha a
vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról
engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
amelynek bekövetkezése nem vezethet vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan
magatartására. Az igazgató engedélyezheti,hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott
vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga
megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
Vizsgára való jelentkezés módja, ideje:
Ha a vizsgát a tanuló kéri, a vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát
megelőző 30. napig.
Az igazgató vagy a nevelőtestület által előírt különbözeti, osztályozó/javítóvizsgákra nem
kell jelentkezést benyújtani.
A vizsgák időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot – írásos
kérelemre – az igazgató engedélyezhet.
5. Dicséretek és büntetések
5.1. A tanulók jutalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy
példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének
megőrzéséhez és növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan együttes
helytállást tanúsító tanulói közösségeket csoportos jutalomban lehet részesíteni.
5.2. A jutalmazás formái
Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári,
osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret.
11
Az egész félévben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, tantestületi dicséretét a
bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók félévkor és a tanév végén jutalmazhatók.
Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi
versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért kiemelkedő társadalmi
munkát végző tanuló stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen vagy az iskolaközösség előtt
nyilvánosan veszi át. A jutalmazást a tantestület dönti el az osztályozó értekezleten.
Az osztályszintű jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség
véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt.
Rendszeres díjaink:
Béres Díj: A Béres Alapítvány ítéli oda a kiemelkedő tanulmányi
eredményt elért tanulónak (25.000 Ft.+ Emléklap)
Kitartás Díj: Az iskola Alapítványa és iskolaközössége adományozza
annak a tanulónak, aki középiskolai tanulmányai során nagyobb
erőfeszítéseket tett, a helyzetéből adódóan.
Önzetlenül a Vajdáért Díj: emlékplakett azon tanulóknak, akik közösségi
munkájukkal élen járnak.
Jó tanuló- Jó sportoló Cím: Iskola alapítványa ezzel a címmel ismeri el a
tanév végén 3 -3 kiváló teljesítményt nyújtó diák munkáját (15.000 Ft).
5.3. Büntetések
A szaktanári figyelmeztetések fokozatosságának elve:
3 szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki intő
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki rovó
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után igazgatói figyelmeztetés
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után igazgatói intő
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után igazgatói rovó
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után tantestületi figyelmeztetés
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után tantestületi intő
újabb 3 szaktanári figyelmeztetés után tantestületi rovó
Súlyos vétség elkövetése esetén a tantestület a fokozatosságtól eltérő határozatot hozhat.
A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A
büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve – súlyos vétség esetén - a tantestület
dönt. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására hozni, illetve az osztálynapló
megjegyzés rovatába bejegyezni.
Azonnali osztályfőnöki figyelmeztetés jár az első bizonyítható dohányzásért az iskola
területén.
Sorozatos vétségek elkövetése esetén a fegyelmi eljárás lefolytatása előtt meditációs
üléseket (maximum három) kérhet a diák.
5.4. Fegyelmi intézkedések
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal
fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga
ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.
1. A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.
Tanköteles tanulóval szemben a (1) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak
rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a
tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére
12
tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kijelölni
számára. A (1) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola
igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (2) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be
kell vonni a területileg illetékes kamarát.
(3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény
súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, diákönkormányzat
véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a hatályos törvény rendelkezései
az irányadók.
6. Térítési díjak
Az intézményben befizetésre kerülő térítési díjakról, a nemzeti köznevelési törvény
végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet alapján a KLIK Járási
Hivatalának határozata alapján tanulói szerződésben kapnak tájékoztatást a tanulók.
7. A Házirend módosítása
A rendszeres – évenkénti – felülvizsgálat és módosítás eljárási szabályai:
Bármelyik érintett fél (tantestület, diákönkormányzat, szülői munkaközösség,
fenntartó) írásban kezdeményezheti a módosítást az intézményvezetőnél.
A benyújtott kérelem alapján az intézmény vezető megszervezi a házirend
felülvizsgálatát, módosítását, beszerzi a szükséges egyetértési nyilatkozatokat
és a fenntartó elé terjeszti jóváhagyásra (erre minden év szeptember 15-ig van
lehetőség).
8. Záró rendelkezések
A házirend személyi hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákokra, és
az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottra.
Bicske, 2014. március 31.