H Á Z I R E N D

A Házirend a lakók nyugalmát, pihenését, valamint a szövetkezet kezelésében lévő épületek rendeltetésszerű használatát és állagának védelmét kívánja biztosítani. E célból meghatározza a lakók egymással szemben tanúsítandó magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek. Előírja a lakóépületek, ingatlanok rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló követelményeket. A lakóknak kötelessége a házirend szabályainak betartása fölött őrködni. A házirend hatálya kiterjed a szövetkezet Igazgatóságának kezelésében lévő valamennyi lakóépületre, beépítetlen ingatlanra, valamint minden személyre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel az épületben, az ingatlanon tartózkodik. A házirend alkalmazása szempontjából a lakóépület, ingatlan kezelője: a Lakásszövetkezet Igazgatósága, illetve az általa megbízott személy, gondnok; lakója, használója az épületben, ingatlanon állandóan, vagy ideiglenesen tartózkodó személy.

Általános rendelkezések

I.

1. A Lakásszövetkezet a szövetkezet tagjainak önkéntes társulása. 2. A szövetkezeti lakás személyi tulajdon, a telek, a nem lakás célját szolgáló helyiségek,

valamint az épületnek közös használatra szolgáló részei a szövetkezet tulajdonában állnak.

3. A lakásszövetkezeti ház kezeléséről, karbantartásáról (üzemeltetéséről), felújításáról a szövetkezet (Igazgatóság) köteles gondoskodni a tagok által fizetett üzemeltetési és felújítási hozzájárulás terhére. Az Igazgatóság által megállapított befizetéseket a tag minden hónapban az előírt határidőig köteles teljesíteni.

4. Amennyiben a tag a kölcsöntörlesztő részleteket, vagy a lakással kapcsolatos befizetési kötelezettségeket ismételt felszólítás ellenére sem teljesíti, az Igazgatóság köteles a fizetési hátralék behajtása iránt intézkedni.

5. A Lakásszövetkezet működését, a tagság jogait és kötelezettségeit a közgyűlés által jóváhagyott alapszabály határozza meg.

Az Alapszabályban foglaltak, valamint a közgyűlés és az Igazgatóság határozatainak végrehajtása minden tagra nézve kötelező!

Lakóházak, ingatlanok rendje

II.

A lakók a házirend érvényesülése érdekében a lakóközösségben egymást megbecsülő, segítőkész magatartást várnak el, ezért:

1. Minden lakó köteles tartózkodni a többiek nyugalmát, akár a lakáson belül, akár a lakáson kívül zavaró tevékenységtől. (pl. zajos éneklés, kiabálás, botrányt okozó ittasság, nagy hangerővel történő rádió-, televízió és magnetofonhallgatás, üzemi gép vagy egyéb zaj)

2. Az esetenkénti nagyobb családi, házi rendezvények tartása nem esik korlátozás alá. A rendezvényekkel járó zaj azonban nem haladhatja meg a többség által elfogadható

2

szintet, hogy a lakók nyugalmát, pihenését ne zavarja. Erről a lépcsőház lakóit elvárható módon tájékoztatni szükséges.

3. Az ének és zene gyakorlása, ha a használók többségének nyilatkozata eltérően nem rendelkezik, munkanapokon 10 óra és 18 óra, szombat, vasárnap és ünnepnapokon 10 és 14 óra között folytatható.

4. A lakóépületben zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata, zajjal járó építési, szerelési munka végzése

munkanapokon: 7 és 19 óra között engedélyezett.

A megjelölt időszaktól a tulajdonos többségének nyilatkozata alapján lehet eltérni, esetenként a használók írásbeli értesítése mellett rövidebb ideig tartó, zajjal járó építési, szerelési munka végzése megengedhető. E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést.

III.

1. A lakás takarítását és a háztartási munkát úgy kell végezni, hogy háztartási vagy egyéb

gép zaja este 20 óra és reggel 7 óra közötti időben a lakókat ne zavarja.

2. A lépcsőház takarításának, a kukák kivitelének és annak tisztántartásának megszervezése a lépcsőházi önkormányzat feladata.

3. Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni TILOS! Erkélyt, loggiát takarítani, virágot öntözni csak úgy szabad, hogy ne folyjon le a víz, és ne hulljon le a szemét.

4. Az épületből portörlő ruhát kizárólag takarítási időben, fokozott gondossággal és körültekintéssel a többi lakó érdeksérelme nélkül szabad kirázni.

5. A szelektív hulladékgyűjtők használata ajánlatos.

IV.

1. A háztartási szemetet a lakó köteles a szeméttároló helyiségben lévő „kuka” tároló edénybe kiüríteni.

2. A szemétgyűjtő helyiségben elhasznált, vagy szükségtelenné vált tárgyakat, vagy anyagokat lerakni TILOS! Ezek elszállításáról a lakástulajdonos köteles gondoskodni.

V.

1. A közös használatra szolgáló területeken, építményrészeken tüzelőanyagot tárolni csak

kivételes, indokolt esetben a használók által meghatározott helyen és időtartamig szabad.

VI.

1. A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően

használhatók. Ezeken a területeken bútorokat és egyéb tárgyakat (pl: gyermekkocsi, kerékpár) –ide értve az építkezésből származó anyagokat és tárgyakat is- a tulajdonos, kezelő és a használók egyetértésén alapuló engedélyével lehet tárolni. A közös használatra szolgáló területet a tulajdonos, kezelő felszólítása alapján, az abban

3

megjelölt időpontig fel kell szabadítani. Ezen helyiségekben a dohányzást a lépcsőházi önkormányzat megtilthatja, a többség akaratának megfelelően.

VII.

1. A közös használatra szolgáló helyiségekben tartósan zajt okozó tevékenység nem

folytatható. Zajt okozó tevékenység azonban 9 óra előtt és 20 óra után szigorúan TILOS!

2. A közös használatra szolgáló helyiségeket használat után tisztán és rendben kell elhagyni. A helyiségeket távozás után be kell zárni és zárva kell tartani.

3. A közös használatra szolgáló helyiségeket kizárólagos saját céljaira senki sem sajátíthatja ki, azokból minden lakó csak arányosan, őt megillető területet vehet igénybe.

4. A közös helyiségekben csak olyan anyagok tárolhatók, amelyek tűzrendészeti és egészségvédelmi szempontból nem kifogásolhatók. Élelmiszert, bomló, robbanásveszélyes anyagokat tárolni, valamint állatokat tartani TILOS! A közös helyiségek rendjéről a használók kötelesek gondoskodni.

5. A lakásban a mosást úgy kell végezni, hogy a lakás alatt lévő helyiségekben átázás ne keletkezzen.

VIII.

1. Madarakat (pl. galambot, gerlét) úgy tartani, hogy azok az erkélyt, teraszt, loggiát,

ablakpárkányt szennyezzék, nem szabad.

2. Az eb- és állattartás mértékét és módját a mindenkori hatályos önkormányzati rendeletek szabályozzák.

3. A lakóépület közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein állatot tartani, a lakásban tartott állatot oda kiengedni, etetni, kóbor állatot, valamint madarat az épületbe szoktatni nem szabad.

4. A más jogszabályokban meghatározott engedéllyel tartott állat okozta szennyeződést annak gondozója haladéktalanul köteles feltakarítani.

IX.

1. Szabadon álló és beépítettségű lakóépületeknél a társas együttéléshez tartozik az is,

hogy a lakók a növény ápolással kapcsolatban felmerülő tevékenységüket (pl. öntözés, locsolás, permetezés) fokozott gondossággal, körültekintéssel, mások érdeksérelme nélkül folytassák, beleértve az épület belső közterületeit a lépcsőházat is. Ez a rendelkezés nem érinti az egyéb jogszabály szomszéd joggal kapcsolatos előírásait.

Lakóépületek, ingatlanok állagvédelme, használata

X.

1. Az épületingatlanok és a lakás állagának védelme az Igazgatóságot és a

lakástulajdonosokat együttesen arra kötelezi, hogy - az épületet, ingatlant,

- a közös használatra szolgáló helyiségeket (közös helyiség, szárító helyiség, gyermekkocsi tároló, raktár),

4

- a közös használatra szolgáló területeket (kapualj, lépcsőház),

- az épület berendezéseit, központi berendezéseit, és tartozékait (elektromos, gáz-, víz-, csatornavezeték) rendeletetésének megfelelően, a környezet sérelme nélkül, gazdaságosan használják,

- aki a szövetkezeti tulajdonban kárt okoz, köteles azt a polgári jog szabályai szerint a szövetkezetnek megtéríteni.

XI.

1. Az Igazgatóságnak az épület állagának fenntartásával, karbantartásával és folyamatos

üzemeltetésével és felújításával összefüggő kötelezettségeit az „Alapszabály” és a vonatkozó felsőbb szintű jogszabályok írják elő. A főbb kötelezettségeket –elmulasztásuk esetén a panaszeljárás formáit- a házirend mellékleteként készített tájékoztató is tartalmazza (1.számú melléklet)

2. Az Igazgatóság az épületen, ingatlanon, a lakásban, nem lakás céljára szolgáló helyiségben végzendő munka megkezdésének időpontjáról és várható időtartamáról a lakókat előzetesen hirdetés útján, életveszély elhárításához szükséges munkáknál azonnal szóban köteles értesíteni.

3. A fűtési szezon október 15-én kezdődik, és április 15-én befejeződik. Amennyiben a napi átlaghőmérséklet három egymást követő napon 12 fok alá esik abban az esetben a szolgáltató a meghatározott időponttól, eltérhet. A leírt feltételektől eltérni kizárólag az adott épület fűtési bizottságának írásban bejelentett igényével lehet.

A radiátor csere az Igazgatóság engedélye alapján két fűtési szezon között végezhető.

XII.

1. Az épület közterületről látható homlokzatán, kerítésén, hirdetmények elhelyezéséhez az Építésügyi Hatóság engedélye szükséges. Az épület tetőzetén, homlokzatán, kerítésén, közös használatra szolgáló helyiségek falán hirdetés (plakát), neonberendezés és bárminemű tárgy –ideértve a televízióantennát is-, ha hirdetési és építési jogszabályok kivételt nem tesznek, csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával helyezhető el. Magánszemélyek hirdetményeinek elhelyezésére a használók javaslatára a gondnok jelöli ki a helyet.

2. A loggiára és ablakra élet- vagy vagyonbiztonsági okból rácsokat csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával és az Építésügyi hatóság engedélye alapján szabad felszerelni. A felszerelés költségeit a lakó viseli.

3. A lakáshoz, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartozó külső nyílászáró szerkezeteket, rácsokat, zárt erkély, terasz, loggia falait a ház eredeti színezésének megfelelő színre szabad mázolni, festeni. Erkélyen, teraszon, loggián csak városképet nem rontó, közízlést nem sértő, azok rendeltetésszerű használatával összhangban lévő bútorok, egyéb tárgyak és díszek helyezhetők el. Virágot csak biztonságosan rögzített tartóban szabad elhelyezni.

XIII.

1. A lakásban, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, az épület közös használatra

szolgáló helyiségeiben az ingatlan állagát, tartozékát veszélyeztető, a szokásos berendezésektől eltérő, súlyos tárgy (pl. páncélszekrény, szobor, gép) csak a

5

lakásszövetkezet előzetes hozzájárulásával, szükség esetén az Építési Hatóság engedélyezésével helyezhető el.

XIV.

1. A közös használatra szolgáló helyiségeknek, azok előtereinek, a közös használatra

szolgáló területeknek, a lépcsőháznak takarítása, hetenként legalább egyszeri, téli időben szükség szerinti többszöri takarítása, továbbá a felületek síkosságának megszüntetése a lakók kötelessége.

2. A lakók kötelesek az egész épületben félévenként nagytakarítást végezni, ennek keretében a közös használatra szolgáló helyiségek ajtóit, ablakait, fémtárgyait megtisztítani, az idejétmúlt falragaszokat, hirdetményeket –amennyiben a köztisztaságról szóló rendelet eltérően nem rendelkezik- eltávolítani, illetőleg az épületben a lomtalanítást elvégezni. A felesleges anyagok, tárgyak elszállításáról –érintett költségtérítése mellett- a gondnok értesítése alapján az Igazgatóság gondoskodik.

3. Az épület előtti gyalogút tisztántartása, télen a hó eltakarítás, a síkosság megakadályozása –a köztisztaságról szóló rendelkezések figyelembevétele mellett- szintén a lakók feladata.

4. Az 1., 2., 3., pontokban leírt –a lakókat érintő feladatok megszervezése, a beosztás elkészítése, valamint a feladatok végrehajtásának ellenőrzése a használók feladata.

5. Amennyiben a lakók az 1., 2., 3., pontokban leírt feladatokat és kötelezettségeket –vagy azok egy részét- nem kívánják önként elvégezni, akkor az Igazgatóság a használók kérése alapján a lakók által fizetett üzemeltetési költségek terhére más személy által végezteti el a felsorolt munkákat.

XV.

1. Az épület belső közterületein –lépcsőház- az épület közvetlen közelében a

parkfenntartók által gondozott zöld területen a lakók nyugalmát zavaró, vagy kárt okozó játékot, vagy tevékenységet folytatni Tilos! Egyébként a gyepes területen való tartózkodás, passzív pihenés megengedett. A gyermekek részére az épületek közelében játszásra való helyek (pingpongasztal, tornakorlát, hinta, homokozó stb.) állnak rendelkezésre. Normál méretű kerékpárral kerékpározni csak a közlekedési utakon szabad.

2. A gyermekek csak a kijelölt játszó-, illetve tartózkodó helyen játszhatnak. Játszani csak saját és mások életét, testi épségét nem veszélyeztető játékokkal szabad.

3. A gyermekek magatartásáért, az általuk okozott kárért, a keletkezett szennyeződés eltakarításáért a szülők, illetve a gyermek felügyeletével megbízott személyek a felelősek.

Gépjárművek tárolása

XVI.

1. Gépjárművet csak a hatóság által kijelölt helyen szabad tárolni. Rokkantak részére a

használók kivételt tehetnek. Járművekkel az engedélyezett tárolási helyen bármilyen zaj okozása (túráztatás, ajtók csapkodása) Tilos! Javítási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, festés, fényezés, kocsi mosás még az engedélyezett tároló helyen sem végezhető el.

6

2. A gépjárművekre vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásáért a gépjármű tulajdonosa felelős, ő köteles gondoskodni a tűzoltóeszközök, készülékek beszerzéséről.

3. A garázsok használata során használó köteles a tűzoltó készüléket üzemképes állapotban jól látható helyen tárolni. A tűzoltó készülék felülvizsgálata érdekében köteles a lakásszövetkezettel együttműködni.

4. A használó a garázsajtót kíméletesen a legkisebb zaj előidézése mellett köteles használni.

XVII.

1. A használók kötelesek a lakóépület kapuját 20 órától, szombaton és munkaszüneti

napokon 21 órától zárva tartani. A házban lakók többségének nyilatkozata alapján –házanként- ettől eltérő gyakorlat is kialakítható.

Szabálysértés

XVIII.

1. A házirend megsértőit a használók képviselője szóban –két személy jelenlétében- vagy

írásban ajánlott levél formájában figyelmeztetheti.

2. A szabálysértést elkövető a mindenkor hatályos jogkövetkezmények szerint felel a szabálysértésért, amelyet a Szabálysértési hatóság által lefolytatott eljárásban állapítanak meg és szab ki a hatóság.

3. A szabálysértési eljárást a szövetkezet, illetve az a személy kezdeményezheti, akinek jogos érdekét a szabálytalankodó magatartása sérti.

4. Az épületre vonatkozó tűzrendészeti utasítás megsértése.

XIX.

1. Szabálysértést követ el az, aki

- a közösség érdekeit sértő magatartást tanúsít, így a lakáson belül, vagy azon kívül a lakók nyugalmát zavaró magatartást vagy tevékenységet folytat, illetve rendezvényekkel a lakók nyugalmát, pihenését háborítja (II. 1., 2. pontok)

- a korlátozott időtartamon kívül zajt okozó levegő és vízszennyező tevékenységet folytat (II. 3., 4. pontok)

- a takarítás és egyéb háztartási munkák elvégzésének idejére, módjára, a szemét tárolására, elszállítására vonatkozó előírásokat megszegi, az épületből bármit kidob, kiönt (II. 1., 4. illetve IV. 1., 2. pontok)

- közös használatra szolgáló területet engedély nélkül elfoglal, vagy elfoglalva tart (VI. 1. pont)

- madarak tartására, etetésére vonatkozó előírást megszegi (VIII. 1. pont) - az állagvédelemre, használatra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, így: - a lakásbérleti, tűzrendészeti, polgári védelmi, köztisztasági, egészségügyi,

balesetvédelmi rendelkezésekben megjelölt berendezési és felszerelési tárgyak berendezését, azoknak megfelelő karbantartását elmulasztja (XI.)

- a hirdetések, plakátok, neonberendezések és egyéb tárgyak elhelyezésére, városképet rontó tárgyak tárolására, illetőleg a homlokzati elemek mázolására, festésére vonatkozó előírásokat nem tartja be. (XII.)

7

- a lakásban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, továbbá az épület közös használatára szolgáló helyiségében, területein engedély nélkül a szokásos berendezésektől eltérő súlyos tárgyakat tárol (XIII.)

- a gépjárművek tárolásának engedélyezésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket megszegi.

2. A szabálysértési eljárás lefolytatása az épület, ingatlan fekvése szerint illetékes Bp. XVI. ker. Önkormányzat szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartozik.

Vegyes rendelkezések

XX.

1. A házirend betartását az Igazgatóság, a lépcsőházi megbízott a lakók nyugalmának

zavarása nélkül ellenőrizhetik. 2. Az épületek sajátosságaiból adódó egyedi rendelkezések:

- gázszerelést, gáztűzhely javítást csak szakhatósági engedéllyel rendelkező cég végezhet,

- gáz tűzhelyet a Gázművek Rt. szabályzata és a gyártó használati utasítása szerint szabad használni,

- hő fejlesztő elektromos készüléket bekapcsolt állapotban őrizetlenül hagyni Tilos! - gyertya égetést –karácsonyi, kegyeleti- csak folyamatos felügyelet mellett szabad

végezni, - hűtő és fagyasztószekrények hátsó oldalát célszerű évente –biztonsági okból-

portalanítani. 3. Az Igazgatóság köteles a lakástulajdonosoknak a Házirend 1 példányát átadni. A Házirendet és az 1. számú mellékletét a 2005. november 07-én megtartott küldöttgyűlés a leírt formában jóváhagyta. Budapest, 2005. november 07.

Dr. Weil György Lendl János Szövetkezet elnöke FB elnöke

Ellenjegyezte: Dr. Rendes László ügyvéd

8

Házirend 1. számú melléklete

Az Igazgatóságnak, valamint a szövetkezeti tagoknak az épület állagának fenntartásával, karbantartásával, folyamatos üzemeltetésével és felújításával összefüggő kötelezettségei. A lakóházak fenntartásával kapcsolatban az Igazgatóság és a szövetkezeti tagság jogait és kötelezettségeit az Alapszabály, a megfelelő felsőbb szintű jogszabályok, valamint a Házirend tartalmazza, ezért az ott közöltek ismertetésére itt nem kerül sor. Az ingatlan, a közös helyiségek, szerelvények és azok tartozékainak karbantartása, üzemeltetése, kezelése és felújítása a szövetkezet (Igazgatóság) feladata. A munkák megszervezése, a költségek fizetése mindig az érintett, a tulajdonosi közösségre, vagyis a szövetkezetre tartozik. A költségek kedvező alakulása, valamint a felesleges kiadások elkerülése érdekében rendkívül fontos a lakóházak gondos és szakszerű kezelése.

A költségek kímélése érdekében lehetőleg: - a hibákat előzzük meg, - ha kisebb hiba keletkezik az épület bármely részén, a kijavítás érdekében sürgősen

közöljük a gondnokon keresztül a szövetkezet Igazgatóságával, - hozzáértő szakmunkát igénylő kezelést, karbantartást, vagy javítást lehetőleg csak

vizsgázott szakmunkással végeztessünk, - az üzemeltetéssel, fenntartással, karbantartással kapcsolatos kisebb szakmunkát

nem igénylő feladatokat lehetőleg közösségi munka keretében végezzük el (lépcsőház, közös helyiségek takarítása stb.), ez lehetővé teszi az üzemeltetési költségek kímélését, illetve jelentősebb és nagyobb volumenű karbantartási feladatokra való felhasználását.

A szövetkezeti tagok közös tulajdonával kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségek az alábbiak:

1. A nem lakás céljára szolgáló, valamint a közös használatú helyiségek, közös épületszerkezetek, központi berendezések, közös felszerelések, s az épületen kívüli egyéb épületek üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségei.

2. A lakóház üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges alkalmazottak munkabérével és járulékaival kapcsolatos költségek.

3. A lakóházat a szövetkezet működésével kapcsolatosan arányosan terhelő általános költségek. (Szövetkezet központi szerveinél foglalkoztatott ügyvezető apparátus, az alkalmazottak bére és járulékai, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíja, a központi egységek működésével és üzemelésével kapcsolatos dologi kiadások.)

4. Közös közüzemi költségek (víz, csatorna, villany, kéményseprés, szemétszállítás). 5. Közös telek be nem épített részeinek fenntartásával és gondozásával kapcsolatos

olyan munkavégzés és dologi költségei, amelyek nem társadalmi munka keretében nyernek elvégzést.

6. Egyéb, a közgyűlés által meghatározott közös költségek. A kezelés és karbantartás előirányzatát a közgyűlés lakóházanként külön-külön állapítja meg. A szövetkezeti tagok e költségeket saját lakásuk teljes alapterületének az össz-szövetkezeti lakás területéhez viszonyított aránya szerint kötelesek viselni. A felújítási munkák fedezetére a tagok felújítási alapot kell, hogy képezzenek és erre a célra –évenként- a küldöttgyűlés által megállapított mértékű hozzájárulást fizetnek.

9

A házkezelési és üzemeltetési feladatok elvégzése

A házkezelési és üzemeltetési feladatok egy részét –ezek lényegében a Házirend XIV. fejezetében leírt feladatok- a szövetkezeti tagok közösségi munka keretében elvégzik. A kezeléssel, üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok másik nagyobb része a szövetkezet apparátusa által kerül elvégzésre. Az üzemeltetés keretében a lakásszövetkezet intézi a lakóházakkal kapcsolatos közüzemi számlák ellenőrzését, rendezését, nyilvántartását, esetleg a számlák reklamálását. Kifizetések a tagok üzemeltetési célú befizetéseiből történnek.

Karbantartási feladatok végzése

A szövetkezet a közös tulajdon karbantartásával kapcsolatos feladatait a kezelési, üzemeltetési és karbantartási költségek terhére végezteti el. Ennek keretében a karbantartást:

- vagy az önelszámoló karbantartó üzem bevonásával, - vagy a tagok által házilagosan végzett munkával, - vagy külső szakemberek, szervek, vállalatok igénybevételével biztosítja.

Felújítási feladatok végzése

A tagok által fizetett felújítási alap terhére nyernek elvégzést azok a nagyobb volumenű, a szokásos karbantartást meghaladó, 5-10-15 évenként jelentkező általában 20.000,-Ft nagyságrendet meghaladó és az érintett lépcsőház által jóváhagyott munkák, amelyek a szövetkezeti tagok közös tulajdonában lévő épület, ingatlanrészek, berendezések, épületszerkezetek stb. (telekkönyvi törzsbetétben lévő vagyon) használati értékének felújítását célozzák. Felújítási munkák végzése a karbantartási munkáknál leírthoz hasonlóan történhet. A szövetkezeti tagoknak joga és kötelessége, hogy az üzemeltetéssel, a lakóházak kezelésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos észrevételeit közölje a szövetkezet gondnokával, illetve felhívja a gondnok és a szövetkezet Igazgatóságának figyelmét minden olyan dologra, vagy jelenségre, amely a lakóépület állagát, használhatóságát csökkenti és szükségessé teszi a karbantartási, vagy felújítási tevékenység végzését. A szövetkezeti tagok az üzemeltetéssel, karbantartással, felújítással kapcsolatos észrevételeiket a gondnok útján, vagy személyesen és írásban tehetik meg a szövetkezet Igazgatóságánál. Az Igazgatóság köteles 30 napon belül a panaszt, vagy észrevételt kivizsgálni és válaszolni az illetékes szövetkezeti tagnak.

Budapest, 2005. november 07.

Dr. Weil György Lendl János Szövetkezet elnöke FB elnöke

Ellenjegyezte: Dr. Rendes László ügyvéd