Drogproblémák média reprezentációja

Drogproblémák média reprezentációja

Mottó: a média „… olyan eseményeket választ ki, melyek atipikusak, azokat sztereotip módon mutatja be, és a

normalitás olyan hátterére vetíti, ami eltúlzottan tipikus” Young, 1971

Rácz JózsefKék Pont Drogkonzultációs Központ és

Ambulancia

A kezdetek…

A drogjelenség tömeges felbukkanása az 1980-as években:

a drogproblémák média reprezentációja a könyvkiadásban:

Bűnös: morálisan ő maga az oka a droghasználatának

Beteg: gyógyíthatatlan Bűnöző, parazita A droghasználat pestisszerűen terjed: járvány! A kezelhetetlen, „lázadó” fiatalok kontroll alá

vonása(Rácz , 1990)

„A kábítószer olykor politikai fegyverré válik Magyarországon”

4 országos napilap, 2000-2004

MH: bűnügyi reprezentáció – prevenció, fiatalok problémája, szerhasználók megszólaltatása

MN: bűnügyi rövidhírek, stigmatizáció

NSZ: szakértői kommentárok, prevenció, szakmai munka

Népszava: nem tipizálható

2000 – 2004 közötti folyamatok

bűnözés (lefoglalások, maffia stb.) ---- társadalmi, egészségügyi probléma (HIV, hepatitisz)

pártpropaganda nincsenek letisztult fogalmi

keretek (pl. drogok közötti

differenciálás, kapudrogok, kriminalizáció-dekriminalizáció)

(Kenyeres, Mészáros, 2005 )

Szociális reprezentáció és narrativitás

Ha a történet koherens: hihető nem megváltoztatható

…a vénája elszorítva, a tű még benne áll a verőerében…

Zsaru Magazin 2002.06.19.

(Moscovici és László, 2005 nyomán)

„Budapest - Egy ideig tagadták, ám szerdán a hivatalos szervek is kénytelenek voltak beismerni, hogy Magyarországon egyre több a kábítószerfogyasztó. A drog szép számmal szedi áldozatait. Megtalálják őket kapualjakban, lépcsőházakban, szórakozóhelyek mosdóiban egyaránt (…). Köztük félelmetesen sok a tizenéves. (…) A drogdílerek rendszeresen megkörnyékezik az iskolákat. Már régen túl vagyunk a füves cigarettákon, egyre több a crack és az angyalpor. A hivatalos szervek hosszú időn át tagadták, hogy Magyarországon vannak kábítószer- fogyasztók, ám egy idő után már nem lehetett tovább hallgatni, hiszen a piacon fokozatosan megjelentek a kemény drogok, és egyre többen haltak meg kábítószertúladagolásban. Sok tizenéves is. (…) Megdöbbentő és szomorú vallomások hangzanak el a műsorban, amelynek a címe: Kábítószert találtak a gyerekemnél! - A kábítószertúladagolásban elhunyt fiú apjának megrázó volt a vallomása, amikor elmesélte, hogy a fia képzőművész, festő volt, s a legjobb képeit drogkábulatban készítette – (…). - Vagyis a drognak köszönhette legszebb képeit, de a halálát is. Az apa azóta létrehozott egy alapítványt, a Mátrix Egyesületet, amely drogos gyerekek szüleit gyűjti egybe, s nekik, illetve rajluk keresztül a gyermekeknek próbál segíteni. A 17 éves Bea mégis azt mondja, nem látja okát, hogy leszokjon. Talán okul majd annak a fiúnak a történetéből, akit majdnem megölt a heroin. (…)”

Blikk 2002. 05. 21.

A drogos szociális reprezentáció összetevői

Önmagában álló, koherens(nek tűnő) történet: hihető, valóságos, sőt, maga a valóság!

A droghasználat folyamatos újrafelfedezése (a hivatalos szervek tagadták…)

Az újságíró a felfedező szerepében, exkluzív ismeretet nyújt („csak most, csak itt, csak Önnek…”)

A drog az aktív ágens (a drog szép számmal szedi áldozatait, a drog rabjai)

A drog és a romantika: a „drogos művész” mítosza; a drognak köszönhette legszebb képeit, de a halálát is: Susan Sontag betegség-metafórája: a tbc miatt kifinomult művész romantikus alakja

A drog az injekciós szer

A drogos szociális reprezentáció összetevői

Szimbolikus mag: az injekciós droghasználat miatti túladagolásban meghalt gyerek (!)

Az olvasó érzelmi érintettsége: tizenéves túladagolásban meghaltak (statisztikailag nem igaz) és szülők (két korosztály, illetve két korcsoport is megszólított)

Szenzációs tálalás: jelzői szerkezetek, drámai izgalomkeltés, fokozás: megdöbbentő, szomorú, megrázó, gyermekét elvesztő szülő …

A kábítószerek veszélyei messze meghaladják a legális szerek veszélyeit – nem igaz (utóbbiakról említés sem szokott esni)

Narratív szerkezet: drogos halálesetek – tapasztalatok, érzelmi bevonódottság – a segítés reménye: negatívból pozitívba váltó narratív ív, végül is,

→ a világ rendben van, úgy jó, ahogy van

Ikonikus reprezentációk

Szociális reprezentáció és newsframing

2002: 64 lap (helyi+országos), 392 cikk (Kocsis, Péterfi és Rácz, 2005)

Droghasználókkal kapcsolatba közvetlenül kerülők és nem kerülők megnyilatkozásai

közvetett közvetlen

országos napilap 52 22

körzeti/megyei/regionális napilap 49 31

politikai/gazdasági hetilap 13 9

bulvár 11 9

magazin 6 7

egyéb 2

összesen 133 78

Lap - Forrás



A droghasználatra való hivatkozás a lap besorolása szerint

eü. halálkockázata

bűnöző mi/ők költség áldozat statisztika

országos napilap

71 20 36 6 11 5 24

körzeti/megyei/regionális napilap

59 26 33 8 4 6 35

politikai/gazdasági hetilap

7 5 5 1 3 4 8

bulvár 6 6 9 1 1 1 1

magazin 14 9 7 2 4 4

Lap – Droghasználóra való hivatkozás módja



A droghasználóra való hivatkozás módja a kontextus szerint

eü. halálkockázata

bűnöző mi/ők költség áldozat Stat.

eü. 104 17 9 4 9 5 24

infó/prev. 70 17 10 5 5 6 28

bűnözés(összevont)

27 12 84 1 7 3 31

törv./jogi 19 9 17 5 6 7 18

gazd.prob.

iskola 9 1 3 3 5

helyi 8 1 1 2 3

egyház 4

család 8 9 2

Társadalmi(összevont)

14 10 6 2 4 1 21



A droghasználatra vonatkozó megoldási javaslatok a kontextus szerint

egyéni int.– szolgáltatás int.– forrás pol. társ.

eü. 15 51 17 6 10

infó/prevenció 24 51 12 7 10

bűnözés(összevont)

9 30 7 9 13

törv./jogi 6 15 4 24 12

gazd.prob.

iskola 8 15 4 5 3

helyi 8 9 1 1 5

egyház 1 4

család 9 6 1 1 1

társadalmi(összevont)

4 12 5 10 8

egyéb 6 2 1 2 2

Összefoglalás: newsframing

Drogproblémák: jelentős arányban egyéni okok, egyéni megoldások,

de: egészségügyi okok és kontextus, intézményfejlesztés

Kevés társadalmi beágyazottság (pl. gazdasági kérdések nem is szerepelnek)

A problémával közvetve foglalkozók szerepeltetése: hatalmi pozíciók leképezése???

Célpopuláció tagjait ritkán szólaltatják meg (lásd hatalmi pozíciók!)

Jogi szabályozás mint visszatérő téma Bulvárlapok: nagyon különböznek a többitől,

bűnözői reprezentáció

Droghasználókkal foglalkozó civil szervezetek média reprezentációja1. Sziget – Civil Falu

Civil szervezetek média reprezentációja2. Tiltakozás

Civil szervezetek média reprezentációja

3. Pénzkérés

Egy példa: a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia az országos médiában

(nyomtatott sajtó: 4 országos napilap, MANCS, HVG, web: Origo, Index): 12 írásGoogle 603 találat

A „küldetés” megjelenése Civil szervezeti probléma megjelenése „Semleges” írások(szakértés)

A hétvégi eszméletvesztés Kék Pontja MN 2005.02.04.

Bizalmat remélnek a rendőröktől a kártyás heroinisták Origo 2005.06.17.

Lógnak a szeren. Többezer diák szed stimulánsokat, nyugtatókat MN 2005.10.09.

Önpusztítás kontra ártalomcsökkentés NSZ 2005.08.23.

Szolnoki butikusok a drogambulancia ellen Origo 2005.02.02.

Nem bírják szer nélkül a vizsgákat a diákok Origo 2005.10.07.

Zéró tolerancia vagy biztonság NSZ 2005.07.23.

Haszontalankodók. Önkéntes munka joghézagban HVG 2005./20.

A kollégistáknál a fű a sláger MH 2005.04.01.

Lábujjhegyen sörözni – Alternatív programok MANCS 2005.08.24.

Nyugtatóznak az általános iskolások MH 2005.11.01.

Társfüggőség: bent a bárány, bent a farkas MANCS 2005.03.23.

• Küldetés (a Kék Pont célja)• Civil szervezeti probléma• A szervezet számára neutrális kérdés – szakértői pozíció

ÖsszegzésDrogproblémák média reprezentációja Beteg, bűnöző - „ismerőssé” válás (Moscovici) A drogos mint „saját”, önálló kategória megjelenése Ikonikusan: injekciós használó, kender, színes kapszulák, szenvedés

(eltorzult test, magány) A reprezentációk járványszerű terjedése (Sperber, 2001) Illegális szerek jelentette veszélyek eltúlzása a legális szerekkel

szemben, utóbbiak eljelentéktelenítése (bár: dohányzás!, vizsgaidőszak nyugtatói)

Droghasználat: okai, megoldása, kontextusa: vezet az egészségügy, a prevenció és az intézmény fejlesztés; a droghasználat egyéni probléma (felelőssé tevés)

Jogi szabályozás témája A drogproblémákkal „közvetve” kapcsolatban állók megszólaltatása

nagy arányban: célcsoport megszólaltatása kismértékű! Bulvárlapok: bűnöző kép, Mi – Ők dichotómia

Drogproblémákkal foglalkozó „civil szervezetek” média

reprezentációi Reaktív stratégia – newsframing részei Rossz imidzs – „elégedetlenkedő”, pénzt

kunyeráló, izgága szervezetek Média marketing hiánya

Küldetés közlésében Civil szervezeti probléma kommunikálásában

(↔”tiltakozás”): állami/önkormányzati feladatok átvállalásában, „empowerment”(↔pénzkérés)

Szakértői szerepben Elfelejteni a „civil” szót: helyette NGO, non-

profit szféra

Rácz József

[email protected]

www.kekpont.hu

Drogproblémák média reprezentációja

Health & Medicine

Transcript of Drogproblémák média reprezentációja