1

Dr. Sipos III. Béla: A szenterzsébeti Szakács (Szakáts, Szakácz, Zakacz) és rokon családok története

Tartalom

SZAKÁCS CSALÁDFA, A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN (MOL: PÁLMAY ADATTÁRBAN 1910) ÉS A SZAKIRODALOMBAN TALÁLHATÓ ADATOK ALAPJÁN. 3

A SZENTERZSÉBETI SZAKÁTS CSALÁD GENELOGIAI TÁBLÁJA 3 BOLDOG GYÖNGYI ADATAI A SZAKÁCS CSALÁDRÓL. 10 ADATOK A BOCHKOR /BOTSKOR/BOCSKOR/ ÉS A SZAKÁTS/SZAKÁCS CSALÁDHOZ. 16 SZENTERZSÉBETI ANYAKÖNYVEKBEN TALÁLHATÓ SZAKÁTS CSALÁDTAGOK ADATAI (1768-1909). 44 SZENTERZSÉBET. KERESZTELTEK NEVEI 1772-TŐL 1909-IG. 44 SZENTERZSÉBET. HÁZASSÁGKÖTÉSEK 1762-1908. 61 SZENTERZSÉBET. HALÁLOZÁSOK. 1767-1908. 69 A PÁLMAY ÉS AZ ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK. 79 AZ EGYENESÁGÚ SZAKÁCS CSALÁDRA VONATKOZÓ ANYAKÖNYVI ADATOK A SZENTERZSÉBETI ANYAKÖNYVEK (1768-1908) ALAPJÁN. 83

A SZENTERZSÉBETI ANYAKÖNYVEK (1768-1908), A SZAKÁCS CSALÁDRÓL ADATOK ÉS SZAKIRODALMI KIEGÉSZÍTÉSEK. 85

LEVÉLTÁRI ADATOK ELÉRHETŐSÉGE: MOL ÉS ERDÉLY. 92

A BESZTERCE-NASZOD LEVÉLTÁRA 94

A FELLAKI REFORMÁTUS ANYAKÖNYVEKBEN TALÁLHATÓ CSALÁDI ADATOK. (1860-1950) 98 SZÁSZ FELLAK. KERESZTELÉSI ANYAKÖNYV. 1860-1950. 99 SZÁSZ FELLAK. ESKETÉSI ANYAKÖNYV. 1863-1944. 103 SZÁSZ FELLAK. HALOTTAK ANYAKÖNYVE. 1860-1945. 105 A SZAKÁCS CSALÁD A FELLAKI ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN. 108 SZAKÁCS KÁROLY ÉS BOCSKOR NINA CSALÁDFÁJA A FELLAKI ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN. 109 NAGY KÁROLYNÉ SZÜLETETT SZAKÁCS BORBÁLA 109 A SAJÓUDVARHELYI ANYAKÖNYVEK. 110 SAJÓUDVARHELY. REFORMÁTUS KERESZTELÉSI (SZÜLETÉSI) ANYAKÖNYVEK. 1861-1902. 111 SAJÓUDVARHELY. REFORMÁTUS ESKETÉSI ANYAKÖNYVEK. 1861-1949. 111 SAJÓUDVARHELY. HALOTTAK ANYAKÖNYVE. 1861-1907. 112 A SAJÓUDVARHELYEN ÖRZÖTT EGYHÁZI ANYAKÖNYVEK. 1905-1944. 113 A SAJÓUDVARHELYI ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN A SZÉNÁSY-FEKETE-SZAKÁCS CSALÁD LESZÁRMAZÁSA. 114 LEFOTOZOTT ANYAKÖNYVEK A BESZTERCEI LEVÉLTÁRBAN. 115 BETHLENI ANYAKÖNYVEK. FEKETE GERGELY ÉS NAGY RÓZA CSALÁDJA 119 BETHLENI ANYAKÖNYVEK. SZÜLETÉSEK. 1861-1922. 119

2

BETHLEN. HÁZASSÁG. 1861-1921. 120 BETHLEN. HALÁLOZÁS. 1861-1921. 120 FEKETE GERGELY ÉS NAGY RÓZÁLIA CSALÁDJA A BETHLENI ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN. 121

A MAROSVÁSÁRHELYEN 2008-BAN LEFOTOZOTT ANYAKÖNYVEK FELDOLGOZÁSA. 121

MEZŐCSÁVÁS 121 MEZŐCSÁVÁS. 1787-1876. 122 MEZŐCSÁVÁS. KERESZTELTEK. 1787-1813. 123 KONFIRMÁLTAK. 1813-1887. 138 MEZŐCSÁVÁS. HÁZASSÁG 1787-1875. 140 MEZŐCSÁVÁS. HALÁLOZÁS. 1787-1876. 145 A MEZŐCSÁVÁSI ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN A CSALÁDFA, EGYENESÁGÚ ŐSÖK: 155 MEZŐMADARASI ANYAKÖNYVEK. 1783-1875. 156 MEZŐMADARASI KERESZTELÉSI ANYAKÖNYVEK. SERIES NATORUM. 1783-1875. 157 MEZŐMADARAS. KONFIRMÁLTAK ANYAKÖNYVE. 164 MEZŐMADARAS ANYAKÖNYVEK. HÁZASSÁGI ANYAKÖNYVEK. SERIES COPULATORUM. 165 (1783-1875.) 165 MEZŐMADARAS ANYAKÖNYVEK. HALOTTI ANYAKÖNYVEK. SERIES DENATORUM. (1783-1875.) 170 A MEZŐMADARASI ANYAKÖNYVEK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTT CSALÁDFA. 173 SEBESTYÉN ISTVÁNNÉ GÖRÖG ESZTER KEZES LEVELE 174 MEZŐPANITI ANYAKÖNYVEK 1813-1871. 175 MEZŐPANITI SZÜLETÉSI ANYAKÖNYVEK 1813-1871. 177 MEZŐPANITI HÁZASSÁGI ANYAKÖNYVEK 1813-1871. 178 MEZŐBÁNDI ANYAKÖNYVEK. 1762-1915 179 MEZŐBÁND KERESZTELTEK ANYAKÖNYVE. 1762-1915. 181 MEZŐBÁND HÁZASULTAK ANYAKÖNYVE. 1762-1915. 181 MEZŐBÁND ELTEMETETTEK KÖNYVE (1762-1915) 182 SZEKERES SÁNDOR ADATGYŰJTÉSE. 184

MAROSVÁSÁRHELYI ÚT 2011 JÚNIUS 14-23 KUTATÁSI EREDMÉNYEI. 185

A SAJÓUDVARHELYI TEMETŐBEN ELTEMETETT ROKONOK (SIPOS II. BÉLÁNÉ, SZAKÁCS DÓRA ŐSEI). 189 JAKAB ÖDÖN SÍRJA. 190 SZAKIRODALOM FELDOLGOZÁSA. 191 DR SZABÓ MIKLÓS: MÉLYRE NYÚLÓ GYÖKEREK. 199 INTERNETEN TALÁLT CSALÁDTÖRTÉNETI ADATOK. 201 FELHASZNÁLT IRODALOM. 207 

3

Szakács családfa, a Magyar Országos Levéltárban (MOL: Pálmay adattárban 19101) és a szakirodalomban található adatok alapján.

A feldolgozás célja az volt, hogy a Szenterzsébeti (1768-1908), a Fellaki (1860-1950) és a még Kolozsvári Levéltárban feldolgozandó Felső-Tööki (1793-1910) anyakönyvekben található Szakács (Szakáts) nevű közeli és távoli rokonok adatait egybevessük a szakiro-dalomban, elsősorban Pálmay József munkáiban található Szakács családbeliek adataival illetve kiegészitsük azokat. Anyakönyvek alapján Szakács Károly dédapámig ismertek a családfa adatok. S. B. A Szakács család tagjainak egy része elszármazott Szent- erzsébetről, így 1761-ben I. Sándor fia II. József és leszármazottai Székelyudvarhelyen települtek le, az 1800-as évek elején egy másik ág Bethfalvára költözött, végül egyeneságú őseink 1827 után valószínűleg Fellakon települtek le. Szakács I. Károly déd-apa (1847-1889) Fellaki Házassági Anyakönyv szerint2 (1873 XI 25) viszont született Tők (Felső-) –n. Szülei: Pálmay (1910) alapján Szakács István (1816-18793) és kovásznai Bogdán (valószínűleg Bogdány) Rozália. Szakács Károly Felsö-Töökön született és há-zasságkötés után Fellakon élt és ott halt meg, Fellakon van eltemetve feleségével Bocskor Ninnával (1853-1889 II 19), sírjukat 2006-ban megtaláltam. S. B. A Fellaki Anyaköny-vek alapján: Szakács Károly (Felső-Tőők, Tiocu de Sus 1847 – Fellak 1889 IX 21) – Bocskor Nina (Fellak ? 1853- Fellak 1889 II 19). Házasságkötés: Fellak, 1873 XI 25. Bocskor Nina özvegy volt, első férjére adatot nem találtam a Fellaki anyakönyvekben. A kutatást a Kolozsvári Levéltárban Felső-Tőők, Tiocu de Sus református anyakönyvekben kell folytatni. S. B. A szenterzsébeti (1768-1908 közötti) és fellaki (1860-1950 közötti) anyakönyveket dol-goztam fel, csak azt tudtam ellenörizni, hogy a Pálmay és más forrásokban szereplők kö-zül kik éltek Szenterzsébeten és Fellakon. A Pálmay féle I. és III. családfa volt érdekes ebből a szempontból, s azt lehetett megállapítani, hogy ezek az adatok pontosak. Feltéte-lezhető, hogy a többi adatok is pontosak. A további kutatáshoz fel kell dolgozni a Ko-lozsvári Levéltárban megtalálható Felső-Tőőki református anyakönyveket (keresztelési 1783-1877, 1878-1915. házassági 1785-1877, 1878-1915, halotti 1883-1877, 1878-1915.) is. Ebből ki fog derülni kik voltak Sipos Károly szülei, mikor született stb. S. B.

A Szenterzsébeti Szakáts család genelogiai táblája.4

Szakács de Szenterzsébet János 5. Kiadó Bethlen Gábor - Kolozsvár, 1618.11.03 - in-gatlan tulajdonjoga; magszakadás. Honos Udvarhelyszék - 1632.07.12. Levéltári jelzet Y

1 Gombár Zoltán unokatestvérem, aki Désen lakik jegyzetelte ki a Magyar Országos Levéltárban (MOL Pálmay adattár amelynek szerkesztési időpontja 1910.) az 1980-as években és legépelte. A kéziratot leánya Gombár Éva elküldte emailben 2010 XI 8-án. Ezt erősíti meg Boldog Gyön-gyi (Szakács Sándor nagyapám testvérének Katalinnak dédunokája) levele, mely szerint a Sza-kács családfát „id. Rápotlhy Károly, írta ki az Országos Levéltárban….a kézirat megvan.” 2010 01 22. A MOL-ban 2010 IV 14-én kikértem a Pálmay gyűjteményből a Szakács családra vonat-kozó anyagot, de a Szakács családfa nem volt a gyüjteményben. S. B. 2 2010 október 11-én fotóztam le a Besztercei Levéltárban a Fellaki Anyakönyveket. (1860-1950). 3 Szakács István a fellaki anyakönyvek alapján 1860 után nem Fellakon halt meg, hanem való-színűleg Felső-Töökön. 4 Az adatokat megpróbálom ellenörizni a Szenterzsébeti anyakönyvekből kírt adatokkal (1768-1908), ahonnan minden Szakáts nevű adatát kiírtam, feldolgoztam a Boldog Gyöngyitől kapott adatokat is és összevetem más rendelkezésemre álló irodalmi forrásokkal is. Első alkalommal vastag betűvel jelzem az egyeneságú őseink neveit. S. B.

4

1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 2941/1941. OL szám F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. B - N°. 63. B 2 - Erdélyi Kancel-láriai Levéltár - Acta generalia - 1795 - N°. 1131. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1776 - N°. 1527. Sorszám 1sz464. Szakáts I. János6 1618-ban nyert cimeres levelet Bethlen Gábor fejedelemtől. Fia I. György, akinek két fia I. Márton és II. György.7 II. György fia II. János, akinek a fia I. Boldizsár. I. Boldizsárnak 4 fia van említve: II. Boldizsár, I. Sándor, (1764-1792 követ) I. Mihály és I. József. Szakáts I. Sándornak öt felnött fia volt: II. Mihály (fiai: József és Samu), III. János, II. Sándor (1763-1811, felesége: ábrahámfalvi Ugron Borbála), II. József és I. Ferenc. Szakács II. Sándor fia I. Péter (1790-1859, felesége kisbaczoni Be-nedek Róza). Szakács I. Péter fia Szakács I. István8 (1816-1879, felesége kovásznai Bogdán Rózália). Szakáts I. István két fia: IV János (1843-1890, nőtlen) és I. Károly9 (1847-1895, felesége csikszentmártoni és csikdelnei Bochkor Nina10 1853-1894). Szakáts I. Károly és Bochkor Nina négy gyermeke maradt életben, (3 gyermekkorukban meghalt) : Etelka (1873-1890, férje lécfalvi Siposs Gyula), Katalin (1876-1936, férje léc-falvi Sipos Gyula, miután Etelka 1890-ben meghalt), Ilona (1878-1938, férje peselnekei és rápolti Rápolthy Sándor) és III. Sándor (1885-1918, felesége: Fekete Jolán). Sipos Gyula gyermekei: az első házasságból Lajos, a második házasságból: Zelma, Andor, Irénke, Ernő. Rápolthy Sándor gyermekei: Károly, Anna, Samu, Róza, Irén, András, Béla Magdolna. Szakács III. Sándor és Fekete Jolán leányai: Jolán sz. 1911 és Dóra11 sz. 1914. Fellakon. A Boldog Gyöngyi által megküldött családfa alapján a kiegészítések a Pálmay adattárból (1910)12: Szakáts II. Boldizsár fiai: Ádám, (felesége Tordai Anna), Elek, László. Szakáts Ádám és Tordai Anna 3 gyermeke: Boldizsár, Dani és Gergely. Szakáts Dani felesége Jakabbfy Matild, fiuk János, akinek a felesége Hajdu Klára, fiuk Miklos, 1853. Két felesége volt: 5 Illéssy János (1861-1905) gyűjtemény, elektronikus dokumentum. Szakács de Szenterzsébet János. 6 Pálmay 1910. A Szenterzsébeti Szakács család. MOL. 7 A Székely Oklevéltár V. kötete alapján más a családfa levezetés, ami hitelesebb mint a Pálmay féle Szakáts családfa. Homorószentpál 1635. november 18. A Kovács, másként Deák Bálint által összeírt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzéke. Szenterzsébet. (Szenterzsebeth): Primipili Veterani: Zakacz (Szakács) János: fiai: Georgy, Marton, Boldisar. Szakács I. János, aki 1618-ban nyert nemességet Bethlen Gábor fejedelemtől, tehát 1580-90 körül születhetett. Fia Szakács György szintés egyeneságú ős. Szakács I. Jánosnak tehát három fia volt: Márton, Boldi-zsár és György, a 3 fiú 1635-ben felnött ember, Primipili Veterani (régtől fogva, tehát régi ló-fők), tehát 1600-1610 körül születhettek. Ld.: Demény Lajos. V. köt. u. o. 296. 8 Szakács I István Felső-Tőőkön élt. 9 A Fellaki Anyakönyv alapján: Szakács Károly (Felső-Tőők, Tiocu de Sus 1847 – Fellak 1889 IX 21) 10 A Fellaki Anyakönyv alapján: Bocskor Nina (Fellak ? 1853- Fellak 1889 II 19). Házasságkö-tés: Fellak, 1873 XI 25. Bocskor Nina özvegy volt, első férjére adatot nem találtam. S. B. 11 Édesanyám, Sipos II. Béláné. 12 Boldog Gyöngyi levele alapján, mely szerint a Szakács családfát „id. Rápotlhy Károly, írta ki az Országos Levéltárban, a ceruzával írt kézirat alapján történt kiegészítések.” 2010 01 22. Eze-ket Gombár Zoltán nem írta ki, valószínűleg azért, mert csak az egyeneságú ősöket jegyzetelte ki. Az adatok megtalálhatók Pálmay: Udvarhely vm. nemes családai c. munkájában: szenterzsébeti Szakács család I. táblával. Részletesen ismertettem: A márkosfalvi Sipos és rokon családok története II. kötet 344-352. Most az anyakönyvekkel vetem össze ezeket az adatokat, a kutatás eredményeképpena Pálmay adatai megbízhatóak.

5

Gergely Eszter és László Zsuzsa. Gergely Esztertől 4 gyermek: Géza 1877, Lörinc 1879, Zsuzsa és Julia. Szakáts Gergely ügyvéd felesége Dané Emma, leányuk Rákhel (1809-1883, férje Szakáts Péter 1805-1887). Szakáts I. Mihály 2 fia József és Samu. Szakáts I. József felesége Török Erzsi, 2 fiuk Péter (assesor, felesége Jakabbfy Róza, fiuk Péter 1805-1887, akinek a felesége Szakáts Ráchel, 1804-1883) és József (2 fia Szenterzsé- beten: Dávid és Mihály). Szakáts I. József fiának Péternek (1805-1887) és Szakáts Ráchelnek (1809-1883) leszár-mazottai, 7 gyermek: 1. Zsuzsanna (férje Beke István), 2. Anna (férje: Varga János), 3. Julia (férje: Hajdó Péter), 4. József sz. 1841- (K-solymosi Mátéfi Rákhel, 5 gyermek: Ká-roly állami tanító, Attila gépész Budapest, Boldizsár tanuló, Róza, Lina), 5. Lina (férje: Bokor Sándor), 6. István főgymn. tanár (1847-1888, felesége: Pólya Róza, 4 gyermek: Andor hirlapíró Szegeden, József joghallgató Kecskemét, Róza, Piroska.) 7. Péter (1851 sz. kereskedelmi és iparkamarai titkár Marosvásárhelyt, aki Pálmay József részére a Sza-kács család adatait átadta, felesége ábrahámfalvi Ugron Róza, 3 gyermek: Tibor, 1884, István 1886, Zoltán 1892) Szakáts I. Sándor fia: II. József, akinek 2 felesége volt: 1. Koronkai Mária, 2. Vajai Sára. 2 fiúk: József és János. Szakáts József (1799-1851, megyei tiszt Székelyudvarhelyen, fe-lesége Marics ? Róza), 2 gyermekük: Károly és Borbálla. Szakáts Károly 1827, adofelügyelő, felesége Gállffy Mária. Borbálla, 1832 férje Fejér ? Lajos, megyei, meghalt 1884-ben. Szakáts János 1802. Felesége Felméri Mária, 2 gyermekük: Dénes (felesége Szeles Róza) és Róza, Baczoni Lászlóné tanító. A Pálmay-gyűjtemény.13 (1910 P 836 [1559–1913]) alapján, Szakáts (szenterzsébeti)14 15család ősrégi eredeti székely család, melynek egyik őse az 1600-as évek első évtized-ében telepedett meg Szenterzsébet községben. Ez a község a régi Udvarhely-szék terüle-tén volt, későbbi közigazgatási beosztás szerint Udvarhely megyei, Székely- keresztur-i járásába került.16 1618. évi november hó. 2.-án már Szakáts János és törvényes utódai Bethlen Gábor fejedelemtől címeres nemesi oklevelet nyertek. (Az eredeti oklevél Szakáts Péter birtokában volt Marosvásárhelyen 1900-ban.) Egyedül ettől a Jánostól származott le a ma már oly nagy kiterjedésű Szakáts család, melynél Udvarhely megyé-ben csak a vargyasi Máthé család kiterjedtebb. (A család egyik ágának őse az 1730 körül élt Boldizsár, akinek Boldizsár, Sándor és Mihály fiaiban három ágra szakadt a Szakáts család.17 18) A család egyik ága még 1761-ben telepedett le Székelyudvarhelyt éspedig József, a Sándor fia jött ide. Ennek ivadékai a leszármazási táblán láthatók, ma is élnek Székelyudvarhelyt. Székelyudvarhelyt egy másik ága is él a családnak és ez Györgytől származott le, kit Sándor, - a követ - egy contractusban távolabb való atyafiának mond és utóbbinak adja el jószágait, amiért később József és Boldizsár gyermekei Györgyöt meg is támadják. Egy harmadik ága a családnak az 1800-as évek elején költözött Bethfalvára, 13 http://duna.natarch.hu/cgi-bin/fondx/ker 14 Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely. 1906. 223-225. és Pálmay adattár 1910. Szakáts (szenterzsébeti) család. Nagy Iván X. i. m. 453 p. Szakács család, (szenterzsébeti) több tagja Székely-Udvarhely városában hivatalosodott. Sándor 1792. és 1794. az erdélyi országgyűlésen követ. György ügyvéd 1825. körül, József iktató, István sebész 1848. előtt. 15 Magyar Országos Levéltár Pálmay adattárából amelynek szerkesztési időpontja 1910. Szenterzsébeti Szakáts család krónikája. Ez tartalmazza Szakáts II. Sándor leszármazottait édes-anyámig, Szakács Dóráig. Kézirati másolatban a családi irattárban. 16 Segesvár közelében van. 17 Kempelen Béla X. i. m. 52. p. 18 Kempelen Béla i. m. X. 52. p. Pálmay József: Udvarhely vm. i. m. (1900) Szenterzsébeti Sza-kács család 223-225. p.

6

ezen ágból ma ott Szakáts Áron, Szakáts Sándor alsó, Szakáts Lajos és mindezek gyer-mekei, továbbá Szakáts Gergely és Sándor utódai felső élnek. Bethfalváról származott később Székelyudvarhelyre Szakáts Mózes, a Mózes fia, ki mint református kollégium tanára halt meg Székelyudvarhelyt, ennek ivadéka Szakáts Zoltán szolgabíró és Szakáts Ilona férjezett Lukácsffy Istvánné képezik Székelyudvarhelyt a harmadik ágat. Szenterzsébeten van ma is a fő fészek, itt mintegy 40 ház a Szakáts család tulajdona, kik mindannyian jogosultak a "szenterzsébeti" előnév használatára. 1761-ben Marosvásár-helyre is költözött egy ág, éspedig Simon a László fia, majd az 1800-as évek végén köl-tözött ide Péter, aki a kereskedelmi és iparkamara titkára volt. (az Ő birtokában volt az eredeti címeres oklevél.) Székely-Kereszturt a János ivadékai laknak. A Sándor fia Sán-dor útódai19 Doboka megyébe laktak útódai Fellak községben szereztek birtokot. A csa-lád címere: kék pajzsban, veres ruhát és fehér sapkát fehér kötényes szakács egy előtte fekvő fatáblán jobb kezében kést, baljában harcsát tart. Sisakdísz: Foszlányok: arany-kék és arany zöld. Kijegyezve a Magyar Országos Levéltár Pálmay adattárából, amelynek szerkesztési időpontja 1910. Leszármazási táblázatuk a következő: Első tábla. Szakáts János 1618-ban nyer nemességet. György. (Egy 1640-ben kelt feje-delmi oklevélben fordulnak elő. Udh. M. L. 1640/XVII. Csomag.) Márton. (Egy 1640-ben kelt fejedelmi oklevélben fordulnak elő. Udh. M. L. 1640/XVII. Csomag.), György. (Az 1689. és 1712. évi lustra könyvben fordul elő. Udvh. M. L.) János. (Az 1689. és 1712. évi lustra könyvben fordul elő. Udvh. M. L.) Szenterzsébethi Szakáts Boldizsár 1730. (Boldizsártól kezdve elő fordulnak periratokban, azok Szakács Károly adófelügye-lő birtokában Sz.-Udvarhelyt.) Boldizsár, Sándor 1792-ben és 1764-ben követ., Mihály.1, József. (Török Erzsi.) Ádám (Tordai Anna.), Elek., László., Mihály.1, János., József. 1761. Sz.-Udvarhely Folytatása a második táblán.), Sándor.1, Ferencz1., Maly., József. 1761., Samu.1, Péter 1761. assessor. (Jakabffi Róza.), József. Boldizsár tiszttartó., Dani (Jakabffy Borbára.), Gergely ügyvéd. (Dané Anna.), Elek., Achiles., Simon 1761. Udvar-helyt lakik., László.,Péter sz. 1805. † 1887. (Szakáts Rákhel.) sz. 1809 † 1883., Dávid. Szt.-Erzséb., Mihály. Sz.-Erzsébet. János (Hajdu Klára), Rakhel sz. 1809. † 1883., Zsu-zsanna (Beke István.), Anna (Varga János.), Julia (Hajdó Péter.), József sz. 1841. birt. (k.-solymosi Mátéffi Rakhel.), Lina (Bokor Sándor gazdatiszt.), István sz. 1847. † 1888. főgymn. tanár. (Pólya Róza.), Péter sz. 1851. keresk. és iparkamarai titkár Marosvásár-helyt.)

19 A Szenterzsébeti anyakönyvekben Szakács I. Sándor (*1737. k. 1764-ben és 1792-ben követ, más adat szerint 1792-ben és 1794-ben követ nem található elhalálozásának időpntja az anya-könyvekben) leszármazottai II. Sándor és I. Péter szintén nem szerepel a szenterzsébeti anya-könyvekben, Feltételezhető, hogy I. Sándor már elköltözött Fellakra vagy más községbe, viszont Kádár József monográfiája [1900] csak 1827 után 1837-ben említi a Szakács földbirtokos neme-seket Fellakon.

7

8

(ábrahámfalvi Ugron Róza.) Miklós sz. 1853. a) Gergely Eszter. b) László Zsuzsa., Ká-roly állami tanitó., Attila gépész Budapest., Boldizsár tanuló., Róza., Lina., Andor hirlapiró Szeged., József joghallgató Kecskemét., Róza., Piroska., Tibor sz. 1884. gymnasiumi tanuló., István sz. 1886. gymnasiumi tanuló., Zoltán sz 1892. tanuló. a) Géza sz. 1877., a) Lőrincz sz. 1879., a) Zsuzsa., a) Julia.

9

Második tábla. József 1761. (Ki az első táblán.) (a. Koronkai Mária. b. Vajai Sára.) a) Jó-zsef sz. 1799. † 1851. megyei iktató Udvarhelyt. (Kovács Róza), a) János sz. 1802. (Fel-méri Mária.) Károly sz. 1827. nyug. kir. adófelügyelő. (Martonosi Gálffy Mária gyer-mektelen., Borbára sz. 1822. (Dr Fejérvári Lajos m. főorvos Udvarhelyt. † 1884., Dénes. (Szeles Róza gyermektelen., Róza. (Baczoni László.)

Harmadik tábla. András. (Az 1806. évi lustra könyvben előfordulnak. Udvh. M. L.) Jó-zsef. (Az 1806. évi lustra könyvben előfordulnak. Udvh. M. L.) (Hajdó Sarolta.), György. (Az 1806. évi lustra könyvben előfordulnak. Udvh. M. L.) (Szakács Mária.) András sz. 1820, (György Julia), János. (Szabó Eszter.), Mihály sz. 1836. (Szabó Mária.) Péter sz.

10

1845. biró. (a. Kálnoki Mária. b. Bokor Zsuzsa.), Mózes sz. 1853. (Barabás Róza gyer-mektelen.), Dénes., Mária., Zsuzsa., Róza., Mózes D. sz 1861. (Tordai Mária.), Mihály. (Szabó Mária gyermektelen.), Domokos., Zsuzsa. (Tordai János.), Mária. (Tordai Mó-zes.), Klára. a. Mózes, b. János sz. 1883., b. Domokos sz. 1885. gymn. tanuló., b. Vilma., Mózes., Mária., Róza.

Negyedik tábla. Mihály. (Az 1806. évi lustra könyvben előfordul Sz.-Udvarhelyt. Udvh. M. L.) (Biró Anna.) Anna. (Verestói Mihály.), Róza. (Asztalos Sándor.), Rebeka. (Vas Károly.), Julia. (Szőke József.), Imre. (a. Damokos Julia. b. Szabó Róza.) Imre postánál hivatalnok. (Asztalos Anna.), József. (a. Bodrogi Zsófia b. Bodrogi N.), Gyula. (Biró Ka-rolina.), Károly kir. p. ü. titkár, nőtlen. Anna., Imre., József., Károly., Erzsi., Ilona., Zsófia., József., Miklós., Gyula., Ágnes., Mária., Lina.

Ötödik tábla. Sámuel. (Az 1806. évi lustra könyvben előfordul Bethfalván. Udvh. M. L.) János. (Kovács Rebeka.), Klára. (sz.-udvarhelyi Mezei N.), Mózes. birtokos. (Kecseti Sá-ra.) Anna. (Bartos Dénes.), Sámuel. (Biró Sára.), Sándor. (Molnár Judit.), Mózes. (Bor-bély Anna.), Sándor sz. 1831. (Gecse Anna.), Mózes ev. ref. coll. tanár. (Piskoti Erzsé-bet.) Róza., Mária., Eszter., János. (Székely Julia.), Julia. (Benkő Mihály.), Róza. (Jodál József.), Zoltán. szolgabiró. (patakfalvi Ferenczy Mariska.), Ilona. Dr Lukácsffy István ügyvéd.

Boldog Gyöngyi adatai a Szakács családról. Boldog Gyöngyi első levele, 2010 január 9-én. Kedves Sipos Béla! Néhány napja a RadixFórumon, a Köblös családnál olvasgattam az újabb bejegyzéseket és az ott említett honlap családkutatási adatait20 végignézve, örömmel láttam, hogy több családon keresztül is rokonok vagyunk. Mielőtt folytatnám, ideje, hogy bemutatkozzak, legalább vázlatosan. Boldog Gyöngyinek hívnak. Budapesten születtem, itt is élek. Szüle-im: dr. Boldog Gyula és Köblös Lili (Magdolna). Egy öcsém van: Boldog Gyula. Férjnél

20 www.terray.hu/családtörténet

11

vagyok (f.: Szmerka József), két fiam van: Gergely és Dániel. Foglalkozásom: könyvtá-ros. A rokonságunk: 1/ Szakács család Szakács Sándor nagyapádnak volt három lánytestvére: Etelka, Katalin és Ilona. Az én dédnagymamám volt Szakács Katalin. Vagyis édesanyámmal (aki 85 éves) másodunokatestvérek vagytok. Szakács Katalin és Sipos Gyula házasságából szüle-tett 4.-ik gyermek volt Sipos Zelma, az én nagymamám. Sipos Zelma és Köblös Albert (1892-1970) házasságából született 2.-ik gyermek az édesanyám, Köblös Lili. 2/ Bodola család Bodola Anna üknagymamád és az én üknagyapám Bodola Sámuel (1822-1902) testvérek voltak. Tehát mi ketten ezen az ágon negyed unokatestvérek va-gyunk. Bodola Sámuel és Jüngling Lotti házasságából született Bodola Janka, az én déd-nagymamám. Bodola Janka és Köblös Albert (1853-1894) házasságából született 7.-ik gyermek Köblös Albert (1892-1970), az én nagyapám. Köblös Albert (1892-1970) és Si-pos Zelma házasságából született 2.-ik gyermek az édesanyám, Köblös Lili. 3/ Sipos család Dédnagyapám - Sipos Gyula - családjáról nagyon keveset tudunk, de azt tudjuk biztosan, hogy székely nemesi család egy elszegényedett ágából való, valahonnan a Székelyföld belsejéből. Ezt teljes mértékben alátámasztotta az amit az általad fölrajzolt Szakács családfán találtam. Nevezetesen, hogy 1/a lécfalvi előnevet használtad Sipos Gyula nevénél, tehát ebből valószínű, hogy Lécfalváról való a családja, 2/a családfa leírá-sodban említed egy lécfalvi ágát a Sipos családnak, tehát valahol a régmúltban lehetett egy közös pont. Csak meg kellene találnunk, hogy ki volt az. A mi családunkban (apai és anyai ágon is) én vagyok az, aki a családfa-kutatással foglalkozik. Eddig főleg a Köblös családdal (és a vele rokon családokkal) kapcsolatos adatokat gyűjtöttem, de Szakács Etelkáról, Szakács Katalinról, Szakács Ilonáról és a családjukról pl. sok adatom van, amit szívesen átadok Neked is, ha érdekel. Pontosítani és kiegészíteni is tudnék néhány adatot, ami a RadixFórumon megjelent, stb. Jó hétvégét kívánok, szeretettel: Boldog Gyöngyi, a több ágon rokon unokatestvér gyngy.boldog@gmail.com Budapest, 2010 01 09 Kedves Béla! Elkészültem Szakács Etelka és Szakács Katalin adataival. Ennyit tudok róluk, amit a mel-lékelt dokumentumban leírtam. Szakács Katalin gyermekei közül némelyikről van még bővebben adatom, de azokat majd másik anyaggal küldöm - a vezetéknevük szerinti csa-ládleírásban. (Ezt a szövegben jelöltem.) ...Bocskor Nina és Szakács Károly születési és halálozási évét Rápolthy Károlyéktól kaptam meg tavaly februárban. A Rápolthyak Sza-kács Ilona és Rápolthy Károly leszármazottjai és Dabason élnek. Róluk és Szakács Iloná-ról készítem majd a következő összeállítást. Rápolthy Zoltán, Szakács Ilona dédunokája, azt mesélte, hogy a Szakács családfát az ő nagypapája, id. Rápotlhy Károly, írta ki az Or-szágos Levéltárban. A kézzel írt papírok másolatát megkaptam tőle, ezeket majd átadom neked is a CD-n. A családfa egyezik azzal, amit te küldtél. Az évszámokat újra megnéz-tem, valóban azokat írta, amik nálam szerepelnek. De, lehet, hogy inkább a sírfeliratot kellene biztosnak venni, mert az anyakönyvben is lehet elírás és még az is megtörténhet, hogy Rápolthy Károly másolta ki tévesen az évszámokat. Nem hiszem, hogy a sírkőre té-vesen írták volna föl. Boldog Gyöngyi 2010 0122 A Boldog Gyöngyi által megküldött családfa:

12

Szakács Károly (1847 – 189521) és Bocskor Nina (1853 – 1894) gyermekeik:

Etelka Katalin Ilona Sándor 1/ Szakács Etelka férje Sipos Gyula kissolymosi ref. lelkész. Sipos Gyula második fele-sége Szakács Katalin. 2/ A magyarborzási anyakönyvi22 bejegyzés: Szakács Etelka, *Fellak, 1874 I 2-┼ Ma-gyar- borzás 1891 VI 11. esketés: 1890. február 18. férj: Sipos Gyula, kissolymosi ref. lelkész gyermek: Iluska sz.: Kissolymos vagy Fellak Sipos Iluska, *1891. január 28. – ┼Magyarborzás, 1908. február 21. 3/ Megjegyzés: Négy hónappal a szülés után Szakács Etelka meghalt. Köblös Lili (Boldog Gyöngyi édes-anyja) azt mondta, mindig azt mesélték róla, hogy a szülésbe halt bele. Nem tudni ponto-san, mi volt a halál oka, de lehet, hogy nehéz szülése volt és valószínűleg túl fiatal23 és gyenge volt még a szüléshez, ezért nem épült fel a gyermekágyból. Az esküvőről nem tud-ni pontosan, hol volt. Lehetett Fellakon, mert Szakács Etelka ott lakott. Lehetett Sajósófalván, mert Sipos Gyula ott született, és valószínűleg a szülei ott éltek (feltéve hogy még éltek az esküvőkor). Lehetett esetleg Kissolymoson, mert Sipos Gyula ott volt lelkész. B. Gy. 21 2006. VII. 25.-én a Fellakban megtaláltam dédszüleim Szakács Károly és Bocskor Nina sírját, a felirat szerint, ami nehezen olvasható 1888-ban haltak meg. Születtek 1847 Sz. Károly és 1850 Bocskor Nina. Esküvő 1872. A Fellaki anyakönyveket 2010 októberében lefotóztam a Besztercei Levéltárban, mert a sírfelirat a Rápolthy Károly által közölt adatokkal nem egyezik, ami a Pálmay 1910. alapján készült az MOL-ban. A Fellaki anyakönyvek szerint 1889-ben halt meg Szakács Károly (született 1847-ben) és Bocskor Nina is 1889-ben halt meg (született 1853-ban), házasságkötés 1873-ban. S. B. 22 Magyarborzás: Kisközség Szolnok-Doboka vármegye kékesi járásában, 1332-ben Buziás né-ven jelentkezik a forrásokban. 1406-ban Bozias, 1614-ben Magyar Bozzás, 1678-ban Magyar-Borzás a neve. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tized-jegyzék szerint 16 dénárt fizet, a következő plébánosa, Pál pedig 1335-ben 60 montan dénárt. 1490-ben Jakab a plébános. 1622-ben és 1680-ban a templomösszeírásokban szerepel. 1867-ben újítják, amikor faharanglábot is építenek hozzá. A templom stíluselemei alapján román korinak tekinthető. A XV. század fordulóján a román kori hajóhoz késő gótikus csúcsíves szentélyt épí-tenek. Ablakrácsai feltűnő finomsággal készültek. Sajnos a csúcsíves boltozatból csak a bolt-fészkek és a finoman faragott sokszögű gyámkövek maradtak meg. A román kori hajón keskeny résablakok voltak. Fali szentségfülkéjét már reneszánsz jegyeket feltüntető szép, gazdagon tago-zott párkányzat veszi körül. A XVI. századig tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz. Az 1600-as évek elején, megfogyatkozva, Kétel társegyháza, majd Vice leányegyháza lesz. A XVIII. századtól református anyaegyház, és e század elején is az. A helynevek egykori lakói-ról vallanak: 1622-ből Hágó-hegy, Hosszú, Négy, Polgárság föld, Rétkút, Éhmező, Kerten kívül, Puszta szőlő; 1644-ből Dekkő, Hosszú-hegy, Kender-hely, Végláb, Böd felé, Felső tábla, Tor-náckút, Hortus, Rézkút, Határhíd, Spathi felé, Szőke-szer, Bikás, Pál Antal hídja, Kovács rét stb. (Forrás: Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek) http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH1309&name=News&file=article&sid=1309 Anyakönyveit át kéne nézni, és azt megtudni melyik levéltárban találhatók. A lelkészi iratokat is érdemes lenne átnézni. S. B. 23 A szüléskor 17 éves volt. Szakács Sándorné, Fekete Jolán (nagymamám) 16 éves volt a házas-ságkötéskor. S. B.

13

Szakács Károly (1847 – 189524)

Bocskor Nina (1853 – 1894)

gyermekeik:

Etelka Katalin25 Ilona Sándor Magyarborzási anyakönyvi bejegyzés: Szakács Katalin *Fellak, 1876 X 4, esküvő 1892. I. 10. -┼ Magyarborzás, 1936. Megjegyzés: Fél évvel a nővére halála után férjhez ment a sógorához. Ez valószínűleg azért történt így, mert Iluskának anya kellett. Ilyesmi abban az időben gyakran előfordult, de szerintem megrázó, hiszen még szinte gyermek 15 éves és három hónapos volt az eskü-vője idején. Éppen csak azt várták meg, hogy a 16. évébe lépjen! férj: Sipos Gyula (1859-1942) kissolymosi ref. lelkész, Szakács Katalin és Sipos Gyula gyermekei: 1. Sipos Gyula, Magyarborzás, 1892. X. 7. - Magyarborzás, 1893. II. 10. 2. Sipos Lajos, Magyarborzás, 1893. XII. 28.-Fellak, konfirmálás: Magyarborzás, 1906. jún.8. (lásd: „S.Lajos.jpg” jelű kép) 1. feleség: ...?. Aranka Megjegyzés: Elváltak, de amíg együtt voltak, Fellakon éltek. Így valószínű, hogy a gyere-kek Fellakon születtek. 1. feleségétől gyerekei: Sipos Aranka /Baba/ Megjegyzés: Aranka férjét Fencsák Jenőnek hívták. Tordán laktak a református temp-lomnál, egy gyógyszertár volt a ház földszintjén. Címük a ’70-es évekből: Torda, Str. Aluminulni 2. ifj. Sipos Lajos Megjegyzés: A Várban lakott a feleségével, a ’60-as években Budapesten.Gyermeke nem volt. idősebb Sipos Lajos 2. felesége: Elekes Lujza lásd: „S.Lajos és felesége.jpg.” jelű kép 2. feleségétől gyermekei: Sipos Gyula Megjegyzés: 1/ Sipos Gyula valószínűleg Fellakon született, mert ott laktak a szülei. 2/ Szerencsétlen körülmények között, egy balesetben hunyt el fiatalon: A II. vhb. alatt itt-hon volt szabadságon. Visszautazáskor felugrott a mozgó vonatra, visszazuhant, a kere-kek alá esett és szörnyethalt. 3. Sipos Ernő, Magyarborzás, 1896. II. 20. - Magyarborzás, 1897. II. 20. 4. Sipos Zelma, Magyarborzás, 1898. I. 7. - Budapest, 1980. XI. 9. (Ő az anyai nagymamám. B. Gy.) konfirmálás: Magyarborzás, 1913. május 1. esküvő: Magyarborzás, 1922. férj: Köblös Albert (Retteg26, 1892. XII 1. – Budapest, 1970. VII 17.) Sipos Zelma és Köblös Albert gyermekei: a. Köblös Béla (Retteg,1923.VI.5 – Bp.2007.VIII.1.;

24 A Fellaki anyakönyv alapján Szakács Károly (1847-1889 IX 21) és Bocskor Nina (1850-1889 II 19). Házasságkötés: 1873 XI 25. 25 Szakács Katalin az én dédnagymamám. (B. Gy.) 26 Retteg falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Petru Rareş község köz-pontja. Déstől 15 km-re északkeletre, a Nagy-Szamos jobb partján fekszik Felőr és Baca között. Kérdés, hol vannak az anyakönyvek, és a lelkészi hivatalban lehet kutatni.

14

b. Köblös Lili/Magdolna/(Magyarborzás,1924.X.12.); c. Köblös Sári/Sarolta/(Retteg,1925.XI.15.- Bp. 2003); d. Köblös Rezső (Retteg,1929.V.16. –Törökbálint, 1989.XII.6) Megjegyzés: róluk bővebben a Köblös családnál. 5. Sipos Andor, Magyarborzás, 1900. VII.13. - Székelyudvarhely, 1986. konfirmálás: Magyarborzás, 1915. IV 8. Sipos Andor 1. felesége: Bodor Mária Megjegyzés: Ő Bodor Teréz testvére, aki id.Rápolthy Károly felesége volt. Elváltak. Gyermekük: Sipos Márta Megjegyzés: Márta nem az édes gyermeke volt, de a nevére vette, sajátjaként nevelte és nagyon szerette őt. Márta csak felnőtt korában tudta meg, hogy Bandi bácsi nem az édesapja. Mikor elváltak, Márta az édesanyjával Amerikába költözött. Los Angelesben éltek. Sipos Mártának van egy lánya, aki szintén ott él. Sipos Andor 2. felesége: Kálnoky Rozália/Rózsika/ (1914-1985) esküvő: Székelyudvar-hely, Egy fiúk volt: ifj.Sipos Andor /Bandi/ Székelyudvarhely, 1956 – Székelyudvarhely, 2002. Felesége: Péterffy Lenke. Elváltak. ifj. Sipos Andor és Péterffy Lenke gyermeke Sipos Zoltán, Szé-kelyudvarhelyen él. 6. Sipos Irén, Magyarborzás, 1902. VIII. 27. - Magyarborzás, 1926. VII. 30. konfirmá-lás: Magyarborzás, 1917 VI 10. Megjegyzés: Irén a borzási román jegyzőbe volt szerelmes, de a szülei eltiltották tőle. Ezért éhségsztrájkba kezdett, nem evett semmit, fűtetlen szobában ült és csak hideg vizet ivott. Így elég hamar legyengült a szervezete és tüdővészt kapott. Az orvos szanatóriumba küldte, de már nem tudták megmenteni. A halálos ágyán végül engedték, hogy eljegyezze őt a román jegyző. 24 éves korában halt meg. Köblös Lili édesanyámmal történt meg a következő találkozás: 1941-ben vagy 1942-ben egy alkalommal Sipos Zelma nagymamám és édesanyám Rettegen, a vasútállomás utcá-ján sétált hazafelé. A borzási román jegyző szekérrel éppen akkor haladt át a falun Beth-len irányába és elhajtott mellettük. Amikor észrevette anyámat, úgy utána fordult, hogy majdnem leesett a szekérről. Anyám állítólag ugyanúgy nézett ki, mint tragikus sorsú Irén nagynénje. 7. Sipos Gyula Magyarborzás, 1905. II. 3. - Magyarborzás, 1906. III. 22. 8. Sipos Károly Magyarborzás, 1907. VI. 6. - Magyarborzás, 1927. VIII. 16. konfirmálás: Magyarborzás, 1922 IV 9. lásd: „Sipos Károly.jpg.” jelű kép 9. Sipos Zoltán, Magyarborzás, 1908. IX. 7. - Magyarborzás, 1916. X. 27. 10. Sipos Nina, Magyarborzás, 1912. IX. 15. – Megjegyzés: Nina feleségül ment a borzási tanítóhoz, aki tbc-s volt, de ezt nem mondta meg. Elkapta tőle a betegséget és fiatalon meghalt. Pontosan nem tudom mikor, édesayám azt mondta, valamikor 1936-1938 körül, de még 1940 előtt. Állítólag szép, csi-nos, magas nő volt. 11. Sipos Ernő, Magyarborzás, 1916. III. 23. - Székelyudvarhely, 1984. IX. 27. A nagyenyedi ref. gimnáziumban tanult. felesége: Bedő Klára tanítónő. Megjegyzés: Róla érdekesség, hogy az apai és az anyai rokonságom tagjai közül tíz gyermeket tanított. Persze akkor még senki nem sejtette, hogy valamikor majd rokonság-ba kerülnek egymással. Bedő Klára Rettegen volt tanítónő a református iskolában, Ernő pedig a nővérénél és a sógoránál /=a nagyszüleimnél/ lakott Rettegen. Így ismerkedtek meg. Esküvő: Hodgya, 1938. dec. 27. (Itt született Klári, itt éltek a szülei.) Gyermekük nem volt. Megjegyzés:

15

1/Szakács Katalin és Sipos Gyula gyermekeinek nevét, születési és halálozási dátumát, valamint konfirmálásuk idejét a magyarborzási anyakönyvből s.k. írtam ki 1987-ben. Idén nyáron szeretném lefényképezni az anyakönyvi bejegyzéseket, mert azok őrzik Si-pos Gyula dédnagyapa kézírását. Borzáson a templomot és a sírokat is le kell fényképez-ni. 2/Az apró betűs részekben elmesélt történetek, adatok édesanyámtól valók. 3/Szakács Katalin dédnagymamáról semmilyen fénykép nem maradt, de anya úgy emlék-szik rá, hogy szép nő volt. A testvéréről, Ilonáról kapott fénykép szerint - ha hasonlítottak egymásra – valóban szép nő lehetett. 4/ A dédszüleimtől megvan az a házi áldás, ami a magyarborzási parókián volt a szobá-jukban. Egy szép fatábla. Lásd: 2668 jpg. jelű kép. 5/ Szakács Katalin dédnagymamától maradt egy gyönyörű, páva- és virágmintás falvédő, amit ő hímzett. Kb. 180 x 80 cm a mérete és keresztszemes hímzéssel készült. Lásd: 2670 jpg. jelű kép. Boldog Gyöngyi 2010 01 22-én kelt levele. Az anyakönyvekhez, amiket kérdeztél: 1/Tudomásom szerint a rettegi anyakönyvek egy része Besztercén van. De van belőlük még néhány évnyi a református parókián. Oda idén nyáron mindenképpen újra menni akarok az apai ág miatt is. Rettegen lakik a nagybátyám és két unokatestvérem, náluk fo-gok lakni. Onnan megyek majd Magyarborzásra is. Sipos Gyula dédnagyapám és a Sipos ősök miatt - szeretnék Sajósófalvára is eljutni. Ezek a falvak nincsenek messze egymástól: talán egy max. 60 km-es körben. A Bocskorok miatt érdekes még Sajómagyaros. Ez szin-tén a közelben van. Szerintem az összes fent felsorolt település anyakönyveinek jó része megvan Besztercén. Ezek mind Beszterce-Naszód megyében vannak és tudomásom szerint a "nagy gyűjtögetés idején" a megyeszékhelyre vitték az anyakönyveket. 2/ Rettegről, Fellakról, Magyarborzásról legrészletesebben és leghasználhatóbban a Szolnok Doboka megye monográfiájában találtam adatokat. (Pl.: szerepel benne a Sza-kács család, Sipos Gyula, stb.) Azt hiszem, le lehet tölteni az internetről a szükséges olda-lakat. Megpróbálom majd átküldeni.

Szakács Károly (1847 – 1889 IX 21)

Bocskor Nina (1853 – 1889 II 19)

Házasság: 1873 XI 25. gyermekeik:27 Etelka Katalin Ilona Sándor Szakács Ilona, született: Fellak, 1878. aug. 18. – megh.: Alsóilosva, 1938. júl. 17. férj: Rápolthy Sándor – Megjegyzés: (Alsó)Ilosván volt tanító. Csepregen temették el. esküvő: valószínűleg vagy Ilosván, vagy Fellakon vagy Magyarborzáson. Szakács Ilona és Rápolthy Sándor gyermekei: 1. Károly (1896. dec. 21. – 1983.) Dabason lakott a családjával és benne volt a földosztó bizottságban a háború után, feleség: Bodor Teréz Megjegyzés: Csepregen temették el. id. Rápolthy Károly és Bodor Teréz gyermekei:

27 Boldog Gyöngyi kiegészítései. A pontos dátumokat és egy-két életrajzi adatot Rápolthy Ká-rolytól (1920.III.21.) és feleségétől Lakos Évától kaptam, 2009. III. 31-én, amikor náluk jártam Dabason. Címük: 2370 Dabas, Lakos dr. utca 20. (tel.: /29/361-455). A fiuk, Rápolthy Zoltán címe: 2370 Dabas, Horváth L. u. 15. (B. Gy.)

16

I/ifj. Rápolthy Károly (sz.: Mezőörményes, 1920.III.21. – megh.: Dabas, 2009. nov. 1.; temetés: Dabas, 2009.XI.19.), feleség: Lakos Éva gyermekek: Ildikó (1955) Zoltán (1958) II/ Jenő (1926.szept.18.-1949.ápr.24.) Megjegyzés: Műegyetemista volt és télen hajadonfőtt járt át a Szabadság hídon. Megfázott, agyhártyagyulladást kapott és 23 évesen meghalt. 2. Rápolthy Annus(Nusi) (1898. - ?...?) férj: Joan Deak (=Deák János) gyermekeik: Romulus/Romi és Ella – román katonatiszt volt a férje 3. Rápolthy Samu (1900 - ?...?) feleség: Ruzsa Aranka gyermek: Éva: Erdélyben ment férjhez, de kitelepült a férjével Svájcba. Ott született egy lánya, aki szintén Éva. Samu unokája, Éva, ma is Svájcban él a családjával. Férje is és ő is zenész. 4. Rápolthy Rózsika (1902. – ?...?) férj: Hubáczy György (pénzügyőr volt) gyermek: nem volt, Győrben laktak, ott vannak eltemetve mindketten. 5. Rápolthy Irén, Katalin (1905 - ?...?) férj: Papp Emil, gyermekek: Ilona 6. Rápolthy Andor(Bandi) (1907 - ?...?) feleség: Mészáros Berta 7. Rápolthy Erzsébet (1909 - ?...?) 8. Rápolthy Béla (1911 – Sepsiszentgyörgy, 1942. nov. 19.) feleség: Józsa Erzsébet gyermek: László (Bugyin lakik) R. László gyermekei: I. feleségétől: Béla II. feleségétől: Péter Megjegyzés: Béla (1911-1942) Sepsiszentgyörgyön lakott. 9. Rápolthy Magda (1913. – ?...?), férj: Hideg József, gyermekük nem volt, Győrben laktak.

Adatok a Bochkor /Botskor/Bocskor/ és a Szakáts/Szakács családhoz. Adatközlő: Boldog Gyöngyi Közlés dátuma: 2010. január 12.

Források: 1/ B. Gy. tulajdonában lévő családi iratok, és s.k. gyűjtött anyakönyvi bejegyzések a magyarborzási anyakönyvekből, 2/ a Rápolthy családtól kapott adatok, melyeket id. Rápolthy Károly gyűjtött az Orszá-gos Levéltárban, 3/ Szolnok-Doboka vármegye monográfiája.

csíkszentmártoni és csíkdelnei Bochkor Nina (1853 – 1894) Szülei: apja: Bochkor Sándor (= id. Rápolthy Károly adata) 1/ Bocskor Nináról kevés adatom van, de Szakács Katalin dédnagymama keresztleve-lében ez olvasható: „keresztszülők: Kontz Lázár honvédhadnagy és Bocskor Matild”. 2/ Bocskor Matild a testvére volt Bocskor Ninának. Bocskor Matild férje Kontz Lázár, gyermekeik: Kontz Sándor és Kontz Zsigmond. Kontz Sándor gyermekei: Lili, Edith, Ernő. (Ezek Rápolthy Károlytól kapott adatok. Lásd: „Bochkor család”.jpg.) Édesanyám úgy emlékszik, hogy gyermekkorában járt a szüleivel Kontz Sándoréknál, aki katonatiszt volt, elég magas rangban.

17

3/ Születési helyét nem ismerem, de Szolnok-Doboka vármegye monográfiájában talál-tam a következő három említést: Dés-nél olvasható: „1770-73-ban összeírt adót nem fizető nemesek:

…csíkszentmártoni Bocskor…” „Belső-Szolnokvármegyei nemesi Productiok 1770-73 - Deési járás – Deés” címszó-

nál olvasható „…csíkszentmártoni Bocskor István…” Sajó-Magyaros falunál pedig ez olvasható: „1786-ban birtokosai:…Bocskor Elek-nek

van 4 jobbágya, 3 zsellére…1809-ben birtokosai: …volt Bocskor Eleknének 9 tel-ke…1820-ban birtokosai: … Bocskor Elek özvegye…1837-ben birtoko-sai:…Bocskorné,…,…nemesek. 1863-ban Bocskor Sándor …részére úrbéri kárpótlást utaltak ki…” (A környező falvakban sehol máshol nem említenek Bocskor családot.) Sa-jó-Magyaros nagyon közel van Szász-Fellakhoz, ahová Szakács Károly üknagyapa való. Ezért szerintem nagyon valószínű, hogy a sajómagyarosi Bocskor család, Bocskor Nina rokonsága. A Rápolthy Károlytól kapott adatok alapján a fent említett Bocskor Sándor esetleg még az édesapja is lehet. Tények – kérdések – feladatok: Bocskor vezetéknevű nemest 1773 után már nem említenek Désen. (Vagy kihalt a család, vagy elköltöztek.) A Bocskor vezetéknév 1786-ban bukkan föl először Sajómagyaroson. Lehet, hogy 1773 és 1786 között valamikor elköltöztek Désről Sajómagyarosra? Az összefüggést ki kell nyomozni: elsősorban a sajómagyarosi anyakönyvekből. 4/ dr. Sipos Béla A Sipos család története II c. családtörténetében a 387. oldalon ez ol-vasható: „…Andrásnak fiai voltak: Balás, Benedek, István, János és Mihály. Balás a szentléleki ág alapítója; 1643-ban lófőnek lustrálták: így szerepel Benedek is, István pedig Szeretszegen lakott. …Jánosról előbb szóltunk. Mihály, István és János 1701-ben Szentmártonban egyházi nemesek. Mihály 1701-ben Csíkdelnére költözött s nőül vette csíkszépvízi Miklós Balás és Gurzó Anna leányát, Annát. 1702- ben mint primor lustráltatott és a delnei előnevet is használta. Az 1702. évben perceptor28, 1707-ben mint Rákóczi hívét elfogják, 1733-ban Felcsík assessora.29 Botskor Mihálynak a gyermekei: István, Sámuel, József, Katalin, Zsuzsa, Erzsébet, Anna és II. Mihály. István az 1754-i lustrumban szépvizi birtokos, majd Désre költözött; nemességét 1770-1773 között igazol-ta. Sámuel csomortányi birtokos, 1722 – 1724 – ben Felcsík jegyzője, 1732-ben assessora, hitelesítette a csíkszentmihályi Sándor családnak a csíki székely krónikában feltüntetett származását. József a Mezőségre költözött, felesége vajasdi Ajtai Andrásnak Anna nevű lánya volt, lakott Désen és Szászrégenben….” Feladat: Fentiekből kiindulva, szerintem István vagy József leszármazottjaként kellene keresni Bochkor Ninát. 5/ Szakács Károly és Bocskor Nina lakása: Fellak Nr. 73. (1876-ban) 6/ esküvő: 1872 a sírfelírat alapján. 7/ gyermekeik: Etelka Katalin Ilona Sándor Boldog Gyöngyi levele, 2010 04 28

28 Adószedő. 29 Ülnök.

18

„A reformkori országgyűlésekkel kapcsolatban keresgéltem, és eközben érdekes adatokra bukkantam. Az Országgyűlési Könyvtár elektromos adatbázisán meg lehet nézni a ma-gyarországi országgyűlések dokumentumait, melyek között az alábbiakat találtam: Fő-rendiházi irományok 1896. 943. szám 291. oldal:"A segélyezett özvegy neve: Nagy Ká-rolyné sz. Szakács Borbála, szászfellaki ev. ref./ Az utalványozott özvegyi segélypénz évi összege: 150,-Ft" Főrendiházi irományok 1901. II.köt. 122.sz. 328. old.: "A segélyezett özvegy neve Nagy Károlyné sz. Szakács Borbála, szászfellaki ev. ref. / az utalványozott özvegyi segélypénz évi összege: 300,- K" Megjegyzés: adatunk eddig nem volt Nagy Károlyné sz. Szakács Borbáláról, aki, már 1896-ban özvegy volt és Szászfellakon élt. Az adatokat a Fellaki Anyakönyvekben meg-találtam. S. B. Boldog Gyöngyi levele 2010 XI 25: „A "Bethlen 1781-1921" /DSCF 7266.jpg/ anyakönyvekben találtam a "Halottak anya-könyve, 1885"-ben az 1. sorszámnál: özv. Dominics Lajosné, született SZAKÁCS ANNA (születési hely Fellak), meghalt Bethlenben, 73 éves korában, aggkorban. A beth-leni sírkertben temették el 1885. január 27-én. A végén pedig az észrevételek rovatban: "látta:1885. Marti. 14. Ujvári...József...biztos" A Rettegi anyakönyvekben /DSCF 6796.jpg./ pedig ezt találtam: az esketési anyakönyv, 128-as sorszáma alatt 1887. június 5-én összeházasodott SZAKÁCS ALBERT (szül.hely Fellak) 27 éves, elvált, feleségül vette Üregdi Zsusánna, 30 éves, rettegi születésű haja-dont. A harmadik érdekességet nem a tőled kapott anyakönyvekben találtam, hanem itthon egy könyvben. Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok 1718-1784 (Bukarest, Kriterion, 1870.) című naplójában olvastam: 1/ "...a kolozsvári plebánus Baló uram panaszkodott a tiszttartójának, Bocskor Jánosnak Apahidán..." (146.p.) 2/ "...Bogdán Dénes Széken..." (324. és 325.p.)” Kiegészítés, írta Boldog Gyöngyi. 2010 03 24.-én "Az impérium változása után Udvarhely megyében a gazdasági haladást, fejlődést az Ud-varhely Megyei Gazdasági Egyesület mozdította elő, melyet Székelyudvarhelyen még 1883-ban alakítottak, s első elnöke Daniel Gábor főispán, titkára Pálffi Károly tanár lett. ...1927-óta pedig Sz. Szakáts Péter vezeti....A háború utáni nehéz évek elteltével Sz. Szakáts Péter új lendületet adott az egyesületnek. Az ő terve alapján szervezték az egyes községekben a gazdaköröket, melyek belékapcsolódtak a vármegyei, ez pedig az Erdélyi Gazdasági Egyletbe, s így lett egységes a magyar gazdaközönség, amely lehetővé teszi a gazdasági kultúra színvonalának emelését."Egy sorral lejjebb pedig ez olvasható egy má-sik Szakátsról: "Sz. Szakáts Károly alapította 1927/28-ban a 'Gazdasági Érdekeink' című gazdasági szaklapot, amit a gazdáknak ingyen adtak."Mindkét idézet forrása: Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. Pomáz, Kráter, 2009. 399-400.p. Rep-rint.Másik - ez a Bochkor családhoz kapcsolódik: A fent leírt Rugofalvi könyvben "Az osztrák ház uralma alatt" című fejezetben "A Diploma Leopoldinum első évtizede" alcím alatt, a 283. oldalon ez olvasható:"...Bocskor Mihály is rossz híreket kapott moldvai is-merőseitől, de neki sem hitt (mármint Sándor János, csíkszék vicekapitánya, B.Gy.); még azzal vádolta, hogy tisztséget vadász, és azért akarja magát fontossá tenni. Így a tatárok meglepték Csíkot. "Ugyancsak a fenti Rugonfalvi könyvben "Az osztrák ház uralma alatt" című fejezetben "Az abszolutizmus korában" alcím alatt, a 323. oldalon ez olvasha-tó: "...a világosi fegyverletétel után ...Székelyföldön nem az elesetteket, hanem a kegyet-lenül kivégzetteket és szerencsétlen börtönlakókat siratták, és a bujdosók sorsáért aggód-tak. Halállal büntették a székelyek közül:...Bocskor Ferencet (Csíkszentmárton)..."

19

Pálmay: Udvarhely vm. Nemes családai: 1763 február 15-én Török György vette feleségül Sakodról30 Pásint Katát.31 Pásint (magyarzsákodi) Eredete, mint a többi székely családoké isméretlen. Nemessége az 1700., 1712. és 1741. évi lustra könyvekben (Udvh. M. L.) van igazolva, melyek mindegyikében mint primipilus fordul elő. Több ágazatban él, egyik M.-Zsákodon, ez földbirtokának jövedelméből tartja fenn ma-gát, a másik N.-Solymosra költözött, ennek tagjai elszórtan élnek az ország különböző ré-szeiben; ezen ág családi táblázata a következő:

János 1685-ben István 1750. János., Mihály. (Kedei N.), András. (magyarzsákodi Hegedüs Mária.), György † 1784. (Palatka N.) György † 1819., Pál, József. András., Mihály sz. 1800. † 1873. n.-solymosi birtokos. (szt-erzsébeti Szakács Sára.) György. †, Mihály sz. 1840. (a. Vas Mária. b. sófalvi Engi Julia.), András sz. 1827. † 1873., János., József. † a. Mózes., b. Mihály sz. 1867. p. ü. miniszteri számtiszt., b. József sz. 1869. (Koncz Má-ria.), b. Dénes sz. 1880. József. Erdélyi Református Egyház adatai: http://portal.reformatus.ro/ Pálmay József szerk. [1900 reprint: 1999]: Udvarhely vármegye nemes családjai. Reprint kiadás, Budapest. Heraldika. Eredeti kiadás: Székelyudvarhely. Betegh Pál Könyvnyom-dai Műintézete. 242. old. Boldog Gyöngyi információi: A kolozsvári levéltár elérhetőségét. Íme: http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=104 Ez a cím közvetlenül a kolozsvári Református Gyűjtőlevéltár ismertető leltárához visz és az F RÉSZLEG. Hagyatékok - Személyi fondok F5 Musnai László hagyatéka. (Ebben van a Bodola családról)

30 Magyarzsákod, Udvarhely vármegye, Székelykeresztúri járás, Jakodu, közel van Szent- erzsébethez: 1325-ben jelentkezik először a forrásokban. 1333-ban a pápai tizedjegyzék Sakod néven írja. 1344-ben Sakud formában fordul elő. 1567-ben a regestrum Sakod néven 17 kapuval jegyzi. 31 Ld. Pálmay: Udvarhely vm. Nemes családai: Pásint (magyarzsákodi) család.

20

Boldog Gyöngyi levele 2010 dec. 20. „Karácsony előtt azért még felrohantam a levéltárba és fényképeztem néhány mindket-tőnket érdeklő dokumentumot. Van aMOL-ban egy iratköteg, címe: Bostkor család 1637-1848, törzsszáma: P 875. Ezt Botskor Nina miatt kikértem és átnéztem. Nem találtam ugyan közvetlen kapcsolatot Botskor Nina és az iratokban szereplő ősök között, de érdekes - és azt hiszem fontos - ada-tok vannak benne a Botskor családot illetően. Ezen kívül mindkét iratkötegben van egy-egy gépelt lista a fellelhető iratok felsorolásával. Most csak ezeket a listákat fényképeztem le, hogy tudjad/tudjuk, milyen iratokat őriznek a MOL-ban a Botskorokról. A harmadik része ennek a levéltári anyagnak a Botskor család pereskönyve, amely szintén sok fontos adatot tartalmaz. Ezt sem fényképeztem le, de azt a felsorolást, amely tartalmazza, hogy milyen peranyagok vannak a könyvben, azt igen. Sajnos nem volt időm végigfényképezni az összes iratot, ezért döntöttem úgy, hogy leg-alább az iratköteg "tartalomjegyzékeit" lefényképezem. Így tudjuk, mihez lehet majd hoz-zájutni, ha lesz több időm a fotózásra.A lefényképezett listákat három levélben küldöm. Remélem, hasznát tudod majd venni.” Az interneten találtam S. B. Cím: 1827 Budapest, Budavári Palota "F" épület Központi tel.: (1) 224 3700 (1) 224 3700. Nyitva: kedd-szombat 10-21 óra. Kézirattár. VI. szint, 635-638. és 641-642. szobák Olvasóterem: 652-es szoba Felvilágo-sítás: 224-3700/163, 323, 775, 890 Az olvasóterem nyitvatartási ideje: Hétfő: ZÁRVA Kedd-Péntek: 10-18 Szombat: 10-15. Országos Széchenyi Könyvtár: Kézirattár. 1950 után beszerzett iratok. http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/kezirattar/1950u/53a?f=templates&fn=tools-contents.htm&start=6a8c&2.0 http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/kezirattar/1950u/53a/5fd?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0 Fol. Hung. 2921.Szerző: BOTSKOR LORÁNT. Cím: Csik vármegyei törzsökös székely Botskor /Bochkor, Boczkor, Boczykor, Bocskor/ család története 1569–1950-ig. Jelleg: Gépirat autogr. aláírással és javításokkal. Két db. táblázatmelléklet. Terjedelem: 61 f. Mé-ret: 300×214 mm. Birtokos: Poss.: Dr. Botskor Lóránt, OSzK 1958/28. S. B. megjegyzése. 2011 02 23-án Boldog Gyöngyivel elmentünk az OSZK-ba, kiváltot-tam az olvasójegyet és megnéztük a Fol. Hung. 2921.Szerző: BOTSKOR LORÁNT. Által elkészített Botskor családfát, Boldog Gyöngyi a digitalizálást megrendelte és az anyag át-vétele után a következőket állapította meg 2011 03 18-án kelt levelében. Kedves Béla! A Botskor családfa ígért 2 hetes határidőre időre elkészült, CD-n átadták. Képzeld, meg-találtam Bocskor Ninát (pontosabban Nina testvérét, Matildot) a családfán. Mellékelek két dokumentumot. Az egyikben leírtam a családfának azt az ágát, ami ránk vonatkozik, az OSzK-ban lefényképeztetett családfarajz alapján. A másik pedig az az összeállítás, amelyben összeírtam a különböző településeket, ahol találtam Bocskorokat. Ebben a má-sodikban, pirossal jelöltem azokat a neveket, akiket a OSzK anyagból azonosítani lehe-tett. Ezen kívül a teljes anyagot (= a MOL Botskor anyagát, az OSzK Botskor anyagát, és a most mellékelt két dokumentumot is) kiteszem CD-re, hogy egyben meglegyen Neked is. B. Gyöngyi. BOCSKOR NINA A BOTSKOR CSALÁDFÁN

21

B. GY. Megjegyzései: Előzmények: 1/ Anyakönyvi adatokból és a Rápolthy családtól kapott adatokból (melyek alapja a MOL-ból a Pálmay adattár volt) tudjuk, hogy Bocskor Ninának volt egy lánytestvére, Bocskor Matild. 2/ A Rápolthyaktól kapott adatokból tudjuk, hogy Bocskor Nina apját Bocskor Sándornak hívták. 3/ Szintén a Rápolthyaktól kapott adatokból tudjuk, hogy Bocskor Matild férje Kontz Lázár volt. 4/ Bocskor Matild és Kontz Lázár szerepel a birtokomban lévő anyakönyvi kivonatokban, mint keresztszülő ill. mint esküvői tanú. 5/ Édesanyámtól tudom, hogy volt a családban egy Kontz Lázár nevű rokon, aki magas rangú katonatiszt volt. 6/ Az OSzK Kézirattárában található Botskor család történetét feldolgozó anyagban van két családfa. Az egyiken találtam Bochkor Márton egyik ágának leszármazottjaként az alábbiakat: „Bocskor Matild férje: körpényesi Kontz Sándor (a Fellaki anyakönyvek szerint Lázár S. B.) őrnagy, Beszterce. Bocskor Matild apja: Bocskor Sándor, anyja: oroszfái Fogarasi Zsófia. S. B. Az interneten32 találtam: Katonai és csendőrségi zsebnaptár az 1923. évre. Kiadja: A Honvédelem Sajtóvállalat R-T. Budapest, VIII, Rökk Szilárd-utca. 4. szám. Honvéde-lem. Katonai és csendőrségi hetilap. Főszerkesztő: Szombathy Kálmán. 1922 november. Körpényesi Kontz Sándor, tábornok, a m. kir. csendörség felügyelője. Született 1870. áp-rilis hó 10-én Kis-Budakon, Beszterce-Naszód vármegyében. Atyja Körpényesi Kontz Lázár m. kir. honvédőrnagy volt. Ezek szerint Kontz Lázár 1830-1848 között születhetett. Szakály Sándor: A Magyar Királyi Csendőrség vezetői 1919-1945. Rubicon. Vitéz bazédi és körpényesi Kontz Sándor, altábornagy (Kisbudak, 1870.04.10., római /görög/ katolikus - Budapest, 1942.09.03.)33 A Magyar Királyi Csendőrség felügyelője 1921.02.21 (K.E.) - 1923.03.31.(K.E.): bazédi és körpényesi Kontz Sándor. Kontz Sándor főhadnagy, h. minisztérium.34 Említve van az Erdélyi Gyopár c. lapban 1898-ban. B. GY. adata Kontz Sándorról: Bocskor Matild a testvére volt Bocskor Ninának. Bocskor Matild férje Kontz Lázár, gyermekeik: Kontz Sándor és Kontz Zsigmond. Kontz Sándor gyermekei: Lili, Edith, Er-nő. (Ezek Rápolthy Károlytól kapott adatok.) B.Gy: Úgy látom, a Kontz család keresztnevei és előneve körül van egy kis kavarodás. Először is az előnév: a Rápolthyaktól kapott adatokban, melyek alapja a Pálmay, és az OSzK-ban talált valamint a MOL-ban megtalálható Botskor család iratanyagban minden-hol berédi előnév szerepel. Lehet, hogy azért egyezik, mert mindhárom alapja a Pálmay

32 http://www.csendor.com/konyvtar/konyvek/Zsebnaptar1923/Zsebnaptar1923%20csendorsegi%20resz.pdf 33 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyar_kiralyi_csendorseg_vezetoi_1919_1945/ 34 http://www.erdelyigyopar.ro/1898-1-3/az-e-k-e-uj-tagjai.html

22

volt, melyben nem biztos, hogy hibátlanul jelentek meg az adatok. De az is lehet, hogy valóban ez a helyes név. Beréd /román neve Brebi/ Zilahtól keletre található, de közel Zi-lahhoz. A csendőrségről írt könyvekben, melyeket S.B. talált az interneten, bazédi előnév olvas-ható. Bazéd /román neve Bozed/ Szászrégentől nyugatra található. Feladat: a későbbiekben majd kideríteni, melyik a helyes előnév. Keresztnevek: A birtokomban lévő anyakönyvi másolatokban és a S.B. által feldolgozott fellaki anyakönyvekben Bocskor Matild férje Kontz Lázár. Ezzel szemben az OSzK-beli családfán Bocskor Matild férje Kontz Sándor. Alaposan áttanulmányoztam a rendelkezé-semre álló forrásokat és arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg az OSzK-beli családfán történt elírás. Tehát helyesen: Bocskor Matild férje Kontz Lázár, gyermekeik: Kontz Sándor és Kontz Zsigmond. Sándor gyermekei: Lili, Edit, Sára, Ernő. Zsigmond valószínűleg nőtlen volt. Az iratok említenek még egy Kontz János-t is, aki valószínű-leg Kontz Lázár testvére volt. Kontz Sándor főhadnagy, h. minisztérium.35 Említve van az Erdélyi Gyopár c. lapban 1898-ban. B.Gy: Kisbudak mai neve Alsóbudak /németül Bodesdorf, románul Budus/ Besztercétől délre található, a térképen a K3-as négyzetben. Buduş (Budacu de Jos, BN) Alsóbudak. Név: 1839, (O.T.), 1863, 1890 Kis-Budak; 1850, 1857 Kis Budak; 1873, 1880 Budak (Kis-); 1900 Kisbudak. Névvált. 1839 Bodesdorf, Klein-Budak, Budus, Budis; 1863, 1873 Budis. Nemz. 1839 oláh. Nyelv: 1873 román, magyar. Közigazg. 1839, 1863 Doboka vm. Alsó ker. Borgói j.; 1850 Nagyszebeni kato-nai ker. Besztercei krz. Szászbudaki alkrz.; 1857 Besztercei ker. Nagysajói j.; (O.T.) Naszod tvh. Monori ker.; 1873 Doboka vm. Sajói j.; 1880 Besztercze-Naszód vm. Nagy-Sajói j.; 1890 Besztercze-Naszód vm. Besenyői j.; 1920 jud. Bistriţa-Năsăud, p. Beşineu; 1930 jud. Năsăud, p. Bârgău; 1941 Beszterce-Naszód vm. Besztercei alsó j.; 1956 R. Cluj, r. Bistriţa; 1966 ua. com. Budacu de Jos. Árkos szabadságharcosai, 1848–49. Árkosi (Bihari) Mózes (1816, Bözöd – 1886. jan. 19., Bözöd) – nemzetőr, majd nemzetőr főhadnagy. Unit. kántor és iskolamester Árkoson 1848-ban. Apja Árkosi Mihály sárdi, bözödi unit. lelkész, majd székelykeresztúri köri esperes. Anyja Kontz Ágnes, Kontz Már-ton ravai pap és esperes lánya. I. m. 425. old. Demeter Lajos – Demeter László: Háromszéki honvédek, nemzetőrök, honleányok és honfiak az 1848–49. évi szabadságharcban I. Árkos. ACTA SICULICA 2007, 423–435. Arcuş (Valea Crişului, CV) Árkos. Nemz. 1839 székely, oláh. Nyelv: 1873 magyar, ro-mán. Közigazg. 1839 Háromszék, Sepsi-Szék, Oltmelyéki j.; 1850 Udvarhelyi katonai ker. Sepsiszentgyörgyi krz. Uzoni alkrz.; 1857 Brassói ker. Sepsiszentgyörgyi j.; (O.T.) Udvarhely (Székelyföld) tvh. Sepsi-Szent-Györgyi ker.; 1863 Háromszék, Sepsi fiókszék, Olt j.; 1873 Három szék, Sepsi alsó j.; 1880-1910, 1941 Háromszék vm. Sepsi j.; 1920, 1930 jud. Trei-Scaune, p. Sfântul-Gheorghe; 1956 R. Autonomă Maghiară, r. Sfîntu-Gheorghe; 1966 R. Braşov, ua. com. Arcuş. S. B. kiegészítése, a Fellaki anyakönyvek alapján ismert: Fellaki lelkész a vizsgált időszakban Balog András. 35 http://www.erdelyigyopar.ro/1898-1-3/az-e-k-e-uj-tagjai.html

23

1874 szeptember 4-én született és 27-én keresztelték Szakács Etelkát, Szakács Károly és Bocskor Anna Helv hitű (helvét hitű: evangélikus) birtokos leányát. Laknak: Fellak 73. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd hadnagy és neje Bocskor Matild. 1876 október 9-én született és 15-én keresztelték Szakács Katalint, Szakács Károly és Bocskor Nina Helv hitűek (helvét hitű: evangélikus) birtokos leányát. Laknak: Fellak 73. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd hadnagy és neje Bocskor Matild. 1878 augusztus 18-án született és október 27-én keresztelték Szakács Ilonát, Szakács Ká-roly és Bocskor Nina Helv hitűek (helvét hitű: evangélikus) birtokos leányát. Laknak: Fellak 73. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd százados és neje Bocskor Matild. 1881 október 7-én született és október 18-án keresztelték Szakács Margitot, Szakács Ká-roly és Bocskor Nina ev. ref. birtokos leányát. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd százados és neje Bocskor Matild. 1884 március 10-én született és április 13-án keresztelték Szakács Annát, Szakács Károly és Bocskor Nina ev. ref. birtokos leányát. Laknak: Fellak. Keresztszülők: Kontz Lázár honvéd százados és neje Bocskor Matild. 1873 november 25-én házasságot kötött: Szakács Károly 26 éves nőtlen birtokos, szüle-tett és lakik Felső Töökön (Tiocu de Sus, Felsőtök. Név: 1839 Felső-Tőők; Felsőtők Szolnok-Doboka vm. Szamosújvári járás Tioku de Sus), és Bocskor Nina 20 éves öz-vegy, született Fellak és lakik Fellak, helv. hitvallásúak. Esküvői tanúk: Kontz János fő-hadnagy és Varga József. Itt Kontz János főhadnagy szerepel, valószínűleg testvére Kontz Lázár honvéd száza-dosnak. 1890 március 2-án házasságot kötött: Kis Solymosi Sipos Gyula, református lelkész, 31 éves nőtlen, lakik Kis Solymoson és Szakács Etelka, 16 éves hajadon, lakik Fellakon. Ki-kérdezők: Kontz Lázár m. k. honvéd százados és Sallak Dániel. Esküvői tanúk: ugyan-ezek. 1910 julius 16-án Szakács Sándor birtokos, 23 éves, nőtlen, született Szászfellakon és Fekete Jolán, 16 éves hajadon, született Sajóudvarhelyt házasságot kötöttek. Kikérdezők és tanúk: Jakab Ödön főreáliskolai tanár és Kontz Sándor honvédszázados. Az összeeske-tőnek a neve: Czira Bálint ref. lelkész. 1910-ben tehát tanú Kontz Sándor honvédszázados, aki Kontz Lázár fia volt. B. GY. adata Kontz Sándorról: Bocskor Matild a testvére volt Bocskor Ninának. Bocskor Matild férje Kontz Lázár, gyermekeik: Kontz Sándor és Kontz Zsigmond. Kontz Sándor gyermekei: Lili, Edith, Ernő. (Ezek Rápolthy Károlytól kapott adatok.) A Fellaki református anyakönyvekben található családi adatokat (1860-1950) átnézve egyetlen egy Kontz nem szerepel, így valószínűleg más községben éltek. Egyéb adatok a Fellaki anyakönyvekben a Bocskorokról: A Fellaki anyakönyvek alapján Szakács János felesége Bocskor Katalin volt.

24

Keresztszülők voltak 1862-ben, 1865-ben, 1868-ban Szakács Sándor és Szalacsi Rozália gyermekeinél. 1869-ben pedig Szakács Károly és Makkai Borbála Vilma lányánál. 1874-ben is keresztszülők voltak. 1877 május 13-án meghalt Szakács János birtokos 53 éves korában, Fellakon. Szakács János született 1824-ben. 1888 junius 8-án született és július 29-én keresztelték Szakács Jánost, Szakács Károly és Bocskor Anna Helv hitűek (helvét hitű: evangélikus) birtokos fiát. Laknak: Fellak. Ke-resztszülők: Bocskor Sándor, Bocskor Katalin, özvegy Szakács Jánosné birtokos. B.Gy: Kérdés, ki volt Bocskor Katalin? Nina testvére, Nina unokatestvére, esetleg az apja testvére, vagyis Nina nagynénje? Fenti anyakönyvi adatok alapján: Bocskor Katalin a fe-lesége volt Szakács Jánosnak, aki 1824-1877-ig élt. Bocskor Katalin közelített hozzá korban, élt 1832-1893-ig. Vagyis Bocskor Katalin inkább Bocskor Sándor korosztályá-hoz volt közel, mintsem Bocskor Nináéhoz. Tehát Bocskor Katalin minden bizonnyal Bocskor Sándor testvére volt, azaz Bocskor Nina nagynénje. 1893 március 8-án meghalt Balog András sárvári ny. lelkész felesége Bocskor Kati, 61 éves korában, született Sz. fellakon. Lehetséges, hogy Bocskor Katalin második férje Ba-log András volt. 1897 január 17-én halt meg Bocskor Sándor felesége Fogarasi Zsofia 65 éves korában, temették január 19-én, lelkész: Menyhárt Elek. Fogarasi Zsofia született: 1832-ben. S. B. Bocskor Nina szülei: Bocskor Sándor és Fogarasi Zsofia (DSCF5789.jpg) (B.Gy: ők Bocskor Nina szülei.) B. Gy. Tehát ha igaz az, hogy Bocskor Matild és Bocskor Nina testvérek (márpedig ez igaz!), akkor fentiek alapján Bocskor Nina, Matild mellett helyezkedik el a családfán. Vagyis így néz ki Nina helye a Bocskor családfán (= az OSzK-ban talált családfa rajzról másolt adatok felhasználásával készült. / OSzK Kézirattár Fol. Hung. 2921.): BOCHKOR MÁRTON: 1569 lófő; 1570. III. nova donációt nyer Csíkszentmártonban és Csíkszentgyörgyön. Bocskor Márton testvére: Kelemen, aki 1569-ben lófő Tusnádszeretszegen. Mártonnak két fia volt: Bálint és Péter. Bálint 1599.V.31. nova don. nyer, Csíkszentmártonban és Csekefalván 1602.,1614., 1619. lustr. primor. S. B. Igazolja Illéssy János gyűjteménye: „Bocskor de Csíkszentmárton Márton.36 Kiadó János Zsigmond - 1570 - ingatlan tu-lajdonjoga Honos Csíkszék Levéltári jelzet F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. B - N°. 19. F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 8. Felső-Fehér megye - N°. 373. Birtok Csíkszentmárton; Csíkszentgyörgy ( Csíkszék ) Sor-szám 1b1676.” Bochkor Márton fia PÉTER. A családfa rajzon négy gyermeke szerepel: András, egy lánya Miklós Bálintné (Szépvíz), másik lánya Füstös Istvánné (Csíkszt.györgy) és Bene-dek (1588 donáció Csíkszt.györgyön). 36 Illéssy János (1861-1905) gyűjtemény, elektronikus dokumentum. i. m. Bocskor de Csíkszentmárton Márton.

25

Bochkor Péter fia ANDRÁS: (élt kb. 1600-1673.); 1626-28-ig alcsíki alkirálybíró; 1614, 1619, 1643. lófő; 1658 primor; 1661.VI.3. nova don.; tusnád-szeretszegi lófő ne-mes. András gyermekei: János, Balázs, Mihály I., István, Benedek, Margit. Bocskor András fia MIHÁLY I.: (élt kb. 1663-1740.) Mihály I. 1685 óta a csíkdelnei ág feje; 1685, 1702. primor, Csíkdelnére Csíkszentmártonból szállt át; 1720, 1733. asszesszor; II. Rákóczi Ferenc híve. Felesége: csíkszépvízi Miklós Anna. A családfa raj-zon három gyermeke szerepel: Mihály II., István és Sámuel. Bochkor Mihály I. fia MIHÁLY II.: (élt 1705-1785.III.9.); 1744, 1754 asszesszor. Fe-lesége: csíkdelnei Intze Erzsébet (1708-1789.II.19.); (Ők Bocskor Nina ükszülei.) gyermekeik: Elek; János (1732. II. 2. – 1814. XI. 25., felesége: ditrói Puskás Zsuzsa); Zsuzsa (1744 – 1814. I. 28.); Erzsébet (1733. X. 27., férj: Betegh Antal), András (1735. X. 16.); József (felesége: vajasdi Ajtai Anna, meghalt: Szászrégenben 1838). Bochkor Mihály II. fia ELEK: táblai considarius. Felesége petrovinai Pekri Mária, Anna. (Ők Bocskor Nina dédszülei.) A családfán egy fiuk szerepel, Imre. Bochkor Elek fia IMRE: felesége Bács Anna. (Ők Bocskor Nina nagyszülei.) Két gyermekük ismert: Sándor és József. Bochkor Imre fia SÁNDOR: felesége oroszfái Fogarasi Zsófia*. (Ők Bocskor Nina szülei.) Bochkor Sándor és Fogarasi Zsófia gyermekei: MATILD, NINA. Bochkor Matild: férje berédi és körpényesi Kontz Sándor** (hibás adat Lázár) őrnagy, Beszterce; gyermekeik: Kontz Sándor és Kontz Zsigmond. K. Sándor gyermekei: Lili, Edit, Sára, Ernő. Bochkor Nina: második férje Szakács Károly. Gyermekeik: Etelka, Katalin, Ilona, Sán-dor. - - - - *Szakács Katalin és Szakács Sándor anyai nagyanyja, vagyis Bocskor Nina édesanyja: oroszfái Fogarasi Zsófia. Fogarasi Zsófia családjához találtam az alábbi adatokat: FORRÁS: MOL Illésy: név: Fogarasi de Oroszfája t: Kisfogarasi Tamás kiadó: Apafi Mihály 1 – 1669.11.10. honos: Alsó-Fehér Doboka levéltári jelzet: F 21 – Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára – Armales- F-N.13. sorszám: 1f792 név: Kis-Fogarasi de Oroszfája Tamás kiadó: Apafi Mihály 1 – 1669.11.10. honos: 1670.02.28. Fehér – 1670.04.22. levéltári jelzet: F139 – Cista diplomatica – I jelzetű productionalisok – 8. Doboka megye – N.629. F21 – Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára – Armales – F – N.13. utaló: Fogarasi sorszám: 1k1372 FORRÁS: Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek: „60. OROSZFÁJA 1297-ben Oruzfaya, 1504-ben poss. Oroszfayya néven jelentkezik az okiratokban. (c. suciu: dicţionar istoric.) Középkori katolikus lakói Komlódhoz tartoztak, de már az 1600-as években templomuk van, amelyben Ali basa pusztításairól maradt fenn felirat. A hívek és a templom a refor-

26

máció idején reformátusok lesznek. Templomának félköríves szentélye a reformáció előt-ti korra utal. (Kovács: magyar ref. templomok. 203.)” - - - - - - - - - - - - - - - - ** Bocskor Matild férjéhez, vagyis berédi és körpényesi Kontz Sándor őrnagy családjá-hoz találtam a következő adatokat: FORRÁS: MOL Királyi Könyvek: név: Koncz de Körpenyes István kiadó: József 2. – Bécs, 1785.09.26. – nemességigazolás levéltári jelzet: A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 53. kötet – 304. oldal A 39 – Magyar Kancelláriai Lecéltár – Acta generalia – 1785 – N.12044. megjegyzés: Erdélyi Gubernium sorszám: 53.191 - - - - - - - - - - - - - - - Összegzés: Fentiek alapján elmondhatjuk, hogy Bocskor Nina pontos helyét megtaláltuk a Botskor családfán. Szakács Etelka, Katalin, Ilona és Sándor negyed unokatestvérei voltak dr. Botskor Ló-ránd csendőrtisztnek, aki összeállította az OSzK Kézirattárában (kézirattári jelzete: Fol.Hung. 2921.) található Botskor családról szóló anyagot és a MOL-ban (levéltári jelze-te: Botskor család 1637-1848/P 875.) található Botskor család anyagát lajstromozta és magyarázó megjegyzésekkel látta el. A Szakács-testvérek üknagyapja volt Bocskor Elek. Dr. Bocskor Lóránd üknagyapja volt Bocskor János. Bocskor Elek és Bocskor János édes testvérek voltak. Teendők: A távolabbi jövőben, majd ha már más dolgunk nem lesz, alaposabban át kell tanulmá-nyozni a MOL-ban található Botskor anyagot. összeállította: Boldog Gyöngyi, 2011. március 17. S. B. A Bocskor család a szakirodalomban. A csíkszentmártoni és csíkdelnei Botskor-család. 37 „Minthogy Csíknak egyik legősibb családja a (csík) - szentmártoni (delnei, szentléleki, szentkirályi, szeretszegi Botskor (Bochkor, Bocskor) család, dr. Bochkor Károly, dr. Bochkor Mihály egyetemi tanárok, Bocskor Mihály és Bocskor Antal kir. kúriai bírák, P. Bocskor Pál O. F. M. gvárdián38, Bocskor Béla tisztiügyész, Bocskor Ádám árvaszéki el-nök, Bocskor Antal a csíkszeredai törvényszék bírájának, a román impérium kiterjesztése idején vezetőjének emlékezetére e helyen közlöm befejezésül e család genealógiáját. A csíkszentmártoni és csíkdelnei Botskor-család genealógiája. Vastagbetűvel jeleztem Bocskor Nina egyeneságú őseit a Bocskor családfán (= az OSzK-ban talált családfa rajzról másolt adatok felhasználásával készült. / OSzK Kézirattár Fol. Hung. 2921.) S. B. A m. kir. Belügyminiszter által elismert csíkszéki primor családok:39 Botskor de Csík – Szent – Márton et Csík – Delne. 106238/1934. B. M. sz.

37 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó,- Kászon – székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. i. m. 498-501. p. 38 Gvárdián latin, nagyobb ferences vagy kapucinus rendház főnöke. 39 Endes Miklós: Csík-, Gyergyó,- Kászon – székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. i. m. 549-550. p.

27

A családból legelőször Bochkor Márton Csíkszentmártonban ismeretes, Bochkor Kele-men pedig Tusnádfalván 1569 körüli összeírás szerint lófőnemes. Az említett Bochkor Márton 1570 március havában János Zsigmondtól a Csíkszentmártonban és a Csíkszentgyörgyön lévő ősi székely örökségére donátiót kapott (1935. VIII. 28-án 106.238. III. Büm. szám). Márton fiai voltak: Péter és Bálint. Bálint Báthori András bí-borostól Szentmártonon, Szentgyörgyön és Csekefalván egy kúriára és részjószágokra donátiót kapott. Péternek fiai: Benedek és András, aki 1588-ban Báthori Kristóftól ka-pott új adományt. András több okmányban Tusnád - Szeretszegi előnévvel is szerepel 1616-tól: 1628-ban alcsíki alkirálybíró: 1643-ban lófőnemesként van lustrálva: 1672-ben tanúvallatás útján igazoltatott, hogy Botskor János András nevű apja helyett többször hadbaszállott és II. Rákóczi György lengyel hadjáratában tatárfogságba került. Résztvett Kemény János, Barcsay Ákos és I. Apafi Mihály hadjárataiban; Botskor Andrásnak Szeretszegen és Szentmártonban volt birtoka. Leánytestvérei közül az egyik Miklós Bá-linthoz, a másik Füstös Istvánhoz ment férjhez. Andrásnak fiai voltak: Balás, Benedek, István, János és Mihály. Balás a szentléleki ág alapítója; 1643-ban lófőnek lustrálták: így szerepel Benedek is, István pedig Szeretszegen lakott. Jánosról előbb szóltunk. Mihály, István és János 1701-ben Szentmártonban egyházi nemesek. Mihály 1701-ben Csíkdelnére költözött s nőül vette csíkszépvízi Miklós Balás és Gurzó Anna leányát, An-nát. 1702- ben mint primor lustráltatott és a delnei előnevet is használta. Az 1702. évben perceptor40, 1707-ben mint Rákóczi hívét elfogják, 1733-ban Felcsík assessora.41 Botskor Mihálynak a gyermekei: István, Sámuel, József, Katalin, Zsuzsa, Erzsébet, Anna és II. Mihály. István az 1754-i lustrumban szépvizi birtokos, majd Désre költözött; nemességét 1770-1773 között igazolta. Sámuel csomortányi birtokos, 1722 – 1724 – ben Felcsík jegyzője, 1732-ben assessora, hitelesítette a csíkszentmihályi Sándor családnak a csíki székely krónikában feltüntetett származását. József42 a Mezőségre költözött, felesége vajasdi Ajtai Andrásnak Anna nevű lánya volt, lakott Désen és Szászrégenben. Katalin Krakai Zsigmondné, Zsuzsa, szentmártoni Szabó Simonné, Anna vacsárcsi Biró Jánosné, Erzsébet dánfalvi Kovács Györgyné, Mihály (II.) született Delnén, meghalt ugyanott 1785. március 9-én. Botskor Mihály (II.) házasságot kötött delnei Intze István és delnei Csató Katalin fiúsított leányával, Erzsébettel. 1733-ban Delnén Intze Erzsébet Csató Zsigmond udvari consiliarius43 összes vagyonát örökölte, de e miatt hosszas pereskedés volt; Botskor Mihály (II.) 1744-ben assessor volt s 1754-ben mint nemes lustráltatott. 1788-ban örökösei pereltek. Botskor Mihály (II.) gyermekei voltak: Elek és János. Elek királyi táblai assessor, felesége petrovinai Pekri Imre és szentháromsági Szeredai Ka-ta leánya, Mária volt; Somlyón több alapítványt tett.44 János született 1731-ben s meg-halt Delnén 1814-ben, felesége volt ditrói Puskás Tamás leánya, Zsuzsa.45 Mindketten a delnei Szent János-templom falában vannak eltemetve.46 János gyermekei voltak: Mihály 40 Adószedő. 41 Ülnök. 42 B.Gy: az OSzK családfarajz szerint ez a József, Mihály II-nek a gyermeke volt és nem a testvé-re. Mihály II-nek volt ugyan egy József nevű öccse is, de úgy néz ki, mintha vagy a családfán, vagy ebben a leírásban összekeveredett volna a két József. 43 Tanácsos. 44 B.Gy. megjegyzése: Innentől kezdve Bocskor Elek ágát nem tárgyalja ez a leírás, csak testvér-ének, Jánosnak az ágán halad végig. Bocskor Elek további leszármazottjairól – vagyis a közvetlen őseinkről – csak az OSzK Kézirattárában talált egyik családfarajzon (Fol.Hung.2921./7-mell. jpg) vannak adatok és csak ezek alapján lehetett Bocskor Ninát elhelyezni a Bocskor családfán. 45 B. Gy. Puskás Zsuzsa: élt: 1793.II.8.–1816.I.2.; esküvő: Delne,1765.II.10. 46 B.Gy. megjegyzése: Ezzel szemben S.B. ezt írja: A csíkdelnei temetőben 2006 nyarán számos sírt fényképeztem le, a legrégebbi sír a templom mellett található: „néhai tekintetes Botskor János életének 83-ik esztendölyében meghalt 1814 nov. 25-én és hív párja Puskás Susánna élete 77

28

(III.), Zsigmond, Pál, Lajos (pap), Zsuzsa, leitmeritzi Aichler Sándorné, Erzsébet tusnádi Betegh Antalné47, András és László. László született 1771 április 16-án Delnén, meghalt Nagysármáson 1831 április 16-án, felesége volt (nemes) Székely Rózsa48, Székely László leánya. Úgy az após, mint a vő a Teleki-grófok tiszttartói voltak, nyilván vagyoni egye-netlenségek miatt költözött Nagysármásra, Kuj-on is volt birtoka. Lászlónak gyermekei voltak: László II., Ferenc, Mihály IV., Katalin. László (1809-1883) Nagysármáson szüle-tett és Pusztakamaráson halt meg, a báró Kemény-család intézője volt, felesége nagybaczoni Keresztes Dániel nagysármási birtokos és Szabó Anna Anna nevü leánya volt. Mihály (IV.) 1817-ben született Nagysármáson, meghalt Kufsteinban, ahová 48-as hadbírói működése miatt zárták el; állítólag ő hozta meg Zichy gróf ítéletét Csepelszigeten. Katalint gyergyói Györffi vette el. Ferenc Nagysármáson 1813 június 15-én született és Segesvárt 1894 április 22-én halt meg. Felesége volt csíkkarcfalvi Lukács István és csíkkozmási Potyó Juliannának Julianna nevű leánya. Ferenc 1840 körül vissza-költözött Delnére, majd pedig 1866-ban Kecsed községbe, hol Ajtai Györggyel a Teleki-féle birtokot bérelte. Ferenc gyermekei voltak: Mária, Géza és Árpád. Géza született Delnén, meghalt Marosludason 1898-ban. Mária 1848- ban Delnén született, Mezőköbölkuton deési Dajnoczi Ákos felesége lett. Arpád született Delnén 1850 május 3-án, meghalt Segesváron 1927 június 27-én, mint nyug. műszaki főtanácsos, felesége vajasdi Ajtai György és delnei Botskor Lujza leánya, Adél. Árpádnak fia: Ernő, született 1882 május 9-én Máramarosszigeten, Etelka, Árpád, Zoltán, Lenke, Loránt, ki született 1896 február 7-én, felesége borbereki Farkas Gyula s jobbágytelki Tolvay Erzsébet leá-nya, Erzsébet. Botskor Loránt jelenleg49 csendőrszázados. Az 1570-ben lustrált Botskor Mártonnak, mint láttuk, egyik fia volt Bálint, kinek fia volt Péter, aki 1643-ban lustrált: fia, Mihály ugyanakkor lustrált: ennek a Mihálynak fiai voltak 1702-ben a primorként felvett Péter és Tamás, Péternek a fia volt József, ennek fia Ádám, ezé István, ennek fia András, ezé András, ennek fia Lázár született 1831-ben, az ő fiai: Bochkor Oszkár Há-romszék vármegye főjegyzője, aki Kolozsvárt halt meg, Károly nyug. műszaki főtanácsos Budapesten és Gergely nyug. ezredes Erzsébetvároson. Az 1702-ben primorként lustrált Tamásnak fiai voltak: Benedek és Sándor. Benedeknek fia volt Ferenc, ezé József, ennek fia Ferenc, ezé Károly, szül. 1822-ben, ki 1867-ben kászonalcsíkszéki dulló50 volt, az ő és Ambrus Teréz házasságából származott dr. Bochkor Károly (1847-1918), fiatal korában 1881-1884-ig a csík- szentmártoni kerület országgyűlési képviselője, évtizedeken át a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes jogtanára, udvari tanácsos, aki szakmájá-ban úttörő volt és könyveiből egész generációk tanultak. Az ő gyermekei ivanóczi Kanócz Irmától: dr. Bochkor Elek (ennek fia Károly), Irma, csíkcsekefalvi dr. Fodor An-talné, kir. közjegyző neje, Terézia Gordon Róbertné, a volt Délivasút vezérigazgatójának özvegye, Viola Hollerung Gáborné, főmérnök neje és Piroska, dr. Mártonffy Marcellné, nyug. egyetemi nyilvános rendes tanár neje, mind Budapesten. A fenti Benedeknek másik fia volt András, ezé Antal, ennek fia József, az ő gyermeke Bochkor Mihály nyug. kúriai bíró, az erdélyi róm. kat. státus igazgatótanácsosa Kolozsvárt, meghalt 1913-ban. Az ő fia volt dr. Bochkor Mihály, született. 1877-ben, előbb a pozsonyi, azután a kolozsvári egye-tem nyilvános rendes jogtanára, fiatalon 1919-ben Kolozsvárt halt el. Az 1570-ben

esztendelyében 1816. jan. 2.-án halt meg és ez kereszténység zászlója alatt nyugosznak fiuk háladatosságából. Sírhalmokra a követ tették szomoru maradványi.” 47 B.Gy. megjegyzése: Az OSzK-ban talált családfán Zsuzsa/leitmeritzi Aichler Sándorné/ és Er-zsébet/csíktusnádi Betegh Antalné) Jánosnak a testvérei, nem pedig a gyerekei. Ugyanezen a csa-ládfán János gyermekei: András, Mihály III., László I., Anna, Lajos, Zsigmond, Pál. 48 B. Gy. Székely Rózsa: 1789-1826.II.27 49 1936-ban. 50 Dulló, szolgabíró, egyéb jelentése: adóbehajtó, végrehajtó, általános népi szó volt.

29

lustrált Bochkor Márton Péter nevű fiának gyermeke volt Benedek, ennek fiai voltak György és Márton, Györgynek fia Bálint, Bálintnak fia István, 1754-ben Csíkszentkirályon, ezé Kelemen, ennek fia volt Antal, elhalt Csíksomlyón az 50-es évek-ben, ennek fia Botskor Mihály 1845-1848-ig erdélyi kormányszéki főügyész, később csíksomlyói ügyvéd, klasszikus műveltségű férfiú, ki Csíknak közéletében a 60-as és 70-es években nagy szerepet vitt, meghalt 1881-ben. Az ő gyermekei voltak neje, Balázs Ka-talintól: marosbogáti Bogády Gyuláné Botskor Ilona, főszolgabíró özvegye, dr. Botskor Béla Csík vármegye volt tiszti főügyésze, Ádám, Fogaras vármegye árvaszéki elnöke, ki-nek fia Ádám, egyetemi magántanár, adjunktus a budapesti törvényszéki orvostani tan-széken. A fentebb már említett, 1771-ben Delnén született Lászlónak László nevű fiának (1807-1881) gyermeke volt Albert, pusztakamarási birtokos, ennek fia Gyula székesfe-hérvári törvényszéki tanács elnök, az ő fia Béla, orvos Budapesten. Az 1702-ben primor-ként lustrált Mihálynak fia volt Sámuel, ezé Elek, assessor, ennek fia Sámuel tab. consiliarius51, ezé Domokos (neje Zöld Karola), ezeknek fia László, kinek neje Orbay Mária volt, az ő gyermekeik Botskor Irma és Ilona nyug. tanítónők, csíksomlyói és test-vérük, Botskor Domokos nyug. vasúti tisztviselő, csíkszentmártoni lakosok. A delnei ág-ból származnak még Botskor Antal volt csíkszeredai törvényszéki bíró, ki 1936-ban halt el és testvére Erzsébet, kiknek atyja Ferenc volt; továbbá Botskor Antal nyug. kúriai bíró Budapesten, ki 1937-ben halt meg. Utóbbinak egyik fia vitéz Botskor Antal tüzérezredes szintén Budapesten van.” 1838-ban a homagialis (alattvalói) esküt 1838-ban aláírtak között szerepel52: csíkdelnei csíkszentmártoni Bocskor Elek rendes táblabíró, csíkdelnei Bocskor Domokos táblabíró, csíkdelnei ifj. Bocskor Ferenc, delnei Bocskor József, Bocskor Pál, Bocskor Zsigmond, szentmártoni Bocskor Imre, Bocskor Albert, Bocskor Gergely, Bocskor János, Bocskor András és Ambrus fia, Bocskor Alajos, Bocskor Barabás, Bocskor László, Bocskor Ignác nemesek. Bocskor Ádám szentmártoni primor alcsíki assesor volt 1834-ben, fia Meny-hért pedig árvaszéki elnök volt 1888-ban. Bocskor Ferenc ifj. szentmártoni honvéd 1838-1849. A csíki nemes birtokosok a XIX. század elején53: Csíkszentmártonban: Botskor Mihály középső, Botskor Mihály felső, Botskor Mihály. Szentmártonban: Botskor Ferenc és fia Ferenc. Botskor József és felesége valamint József fia. Botskor Antal. Botskor Elek, Má-tyás, András, Ádám, Grgely. Botskor ifj. János Szentmárton és Delne. Delne: Botskor István, Sámuel. Csík – Gyergyó – Kászon 1702. évi lustrumában (regestrum sedis Siculicalis Csík Superioris)54 szerepel: Szentmárton: Nobiles: Stephanus Bocskor, Bocskor István. Delne Nobiles: Michael Bocskor, Bocskor Mihály. Botskor de Csikdelne et