DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS TANÁCSÁTÓL._______

7086.1893;

Győr sz. kir. város polgármestere az 1893 julius 25-én 890. pm. szám alatt kelt körlevelében felhívta a szabad királyi és törvényhatósági városok polgármestereit, hogy a városok közigazgatása és önkormányzatának a törvényhozás által czélba vett rendezése kérdésében a folyó évi szeptember havában tartandó értekezletre nézve nyilatkozzanak.

Ezen felhívás folytán Baja, Debreczen, Győr, Hódmező-Vásárhely, Kassa, Kecskemét, Komárom, Maros-Vásárhely, Pánesova, Pozsony, Selmecz- és Bélabánya, Sopron, Szabadka, Szatmár-Németi és Versecz az értekezlet megtartása iránti egyszerű nyilatkozataikat beküldötték, Székes-Fehérvár és Temesvár az értekezlet megtartásához úgy járulnak hozzá, ha a tárgyalás alapjául szolgáló javaslat készíttetik s a városokkal jó előre közöltetik; Nagy- Várad a helyenként fellépett cholera esetek miatt az értekezlet megtartását elhalasztani kívánja; Arad a felvetett kérdés megvitatását még időszerűnek nem tartja; Kolozsvár, Pécs, Szeged, Újvidék és Zombor pedig egyáltalában nem nyilatkoztak.

Miután tizennyolcz város, — tehát az összesnek három negyed­része, — az értekezletnek feltételesen, illetve feltétlenül megtartása iránt nyilatkozott s remény van reá, hogy ha a tanácskozás tárgya kellőleg előké­szíttetik, a többi városok sem fogják részvétüket megvonni: azt hisszük, hogy az ezen értekezlet megtartása érdekében a szükséges intézkedéseket már most meg kell tenni.

Az összejövetel azonban szeptember hóban nem volt megtartható, sőt nézetünk szerint még a következő október és november hóban sem tartható meg, mert

1. az egészségügyi törvény, különösen pedig a cholera-járvány ellem óvintézkedések tárgyában kiadott számos miniszteri rendelet a törvényható­ságok . első tisztviselőit, tehát a városok polgármestereit is, személyesen teszi felelősekké az elrendelt óvintézkedések pontos végrehajtásáért s ilyen fenyegető veszély idején,— mint ezt Nagy-Várad város polgármestere ki is jelentette, — a polgármestereket helyeikről elszóllitani nem lehet.

2. Nem volt megtartható az értekezlet az imént említett közeli határ időn belől azért sem, mert — mint ezt Székes-Fehérvár polgármestere és Temesvár város tanácsa kijelentik, — az ilyen nagyjelentőségű értekezlet sikere a tanács­kozás tárgyának kellő kidolgozásától és előkészítésétől, illetve a tárgyalások alapját képező munkálat készítésétől függ; ilyet pedig, — magán értesüléseink szerint, — sem az indítványozó Győr sz. kir. város polgármestere, sem pedig Temesvár sz. kir. város tanácsa nem készített, habár ez utóbbi Debreczen sz. kir. város közgyűlése által ez iránt még 1891. Május 29-én felszóllittatott.

3. De az értekezlet megtartása nem olyan sürgős, hogy azt elhalasz­tani ne lehetne, mert, — mint tudva van, — az országgyűlés képviselő házának tárgyalásai alá előbb jönnekmég az 1894. évi költségvetés, az egyház politikai reformok, azután a községi és vármegyei közigazgatas rendezesere vonatkozó javaslatoknak egész sorozata, úgy hogy nincs kilátás reá, hogy a sor a közel jövőben a városokra kerüljön.

Véleményünk szerint tehát azon par hónapi szükség szerű halasztás által nem látszik veszélyeztetve azon czél, hogy az értekezlet már a törvény- javaslat készítésére befolyást gyakoroljon és illetve segédkezet nyújtson.

Ezek előre bocsátása után, van szerencsénk értesíteni Nagyságodat, hogy az értekezlet tárgyalásainak alapjaid szolgáló munkálat elkeszitesere küldöttséget rendeltünk ki s intézkedtünk az iránt, hogy ezen munkálat az összes törvényhatósági városokkal tanulmányozhatas czeljabol kellő időben közöltessék és hogy a kívánt értekezlet lehetőleg mielőbb összehivassék.

Tisztelettel megemlítjük végül, hogy úgy a magunk, mint városunk törvényhatósági bizottsága részére fentartjuk a jogot, hogy a fenforgó kérdés­ben annak idején az értekezlet megállapodásaitól elteróleg határozhassunk.

Debreczen, 1893. Október 5-én.

kir. tanácsos, polgármester.

jegyző.