Civil Fórum 2008/4
-
Upload
civil-forum -
Category
Documents
-
view
244 -
download
0
description
Transcript of Civil Fórum 2008/4
cciivviill ffóórruumm22
Felelős kiadó: Egri István
Főszerkesztő: Csáki Rozália
Olvasószerkesztő: Szabó Attila
Grafikus: Könczey Elemér
Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz
Szerkesztőbizottság:
Bodó Barna
Kolumbán Gábor
Potozky László
Sebestény István (HU)
Somai József
Szenkovics Dezső
Elérhetőségek:
postacím: 400196 – Kolozsvár
Aviator Bădescu u. 35.
telefon/fax: +40-0264–450230
e–mail: [email protected]
ISSN 15822–4004
cc ii vv ii ll tt áá rr ss aa dd aa ll mm ii ll aa pp
Kiadja az
Erdélyi Magyar Civil
Szervezetekért Alapítvány
Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban.
Ára: 5 lej, a 2008-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.
3. oldal
Szenkovics Dezső:
A civil szféra esete az állammal
és a gazdasági szférával
4. oldal
Csáki Rozália:
Egymást kölcsönösen kiegészítő
összekapcsolódás
5. oldal
Jenei György:
Civil szervezetek, gazdasági
versenyképesség, közösségépítés
8. oldal
Rajnai Gábor:
Működő partnerség a szektorok között
10. oldal
Christopher Worman:
Társadalmi felelősségvállalás és a
helyi gazdaság jó és rossz időkben…
13. oldal
Elena Serban, Angela Galeta:
Vodafone Románia a közösségért
14. oldal
Bessenyei Hajnalka:
ERSTE Alapítvány –
kik vagyunk, mit akarunk?
Nagy hagyományra épülő
fiatal alapítvány
15. oldal
Benedek Gabriella,
Scsaurszki Tamás:
MI és ŐK? A civil szervezetek és az
állam kapcsolata Magyarországon –
kutatási összefoglaló
17. oldal
Nagy Renáta:
A civil-állami-gazdasági szférák
kapcsolata Magyarországon
19. oldal
Hargita Megye Tanácsa él a lehetőséggel!
– Zonda Erika interjú
20. oldal
Dr. G. Fekete Éva:
A szociális gazdaság
és a térségfejlesztés kapcsolata
24. oldal
Térségi Televízió –
„Rólunk szól, értünk szól!”
– Hunti Mihály István interjú
25. oldal
Mrázik György:
Az átengedett iparűzési adó, avagy a
helyi nonprofit szektor sajátos támo-
gatási formája Magyarországon
Civil kCivil kurázsiurázsi
27. oldal
CEMO interjú
Civil vitafórCivil vitafór umum
29. oldal
Potozky László:
A pénzügyi és a gazdasági válság
hatása a civil szféra jövőjére
KKulturális kitekintőulturális kitekintő
31. oldal
Az Európai Bizottság közleménye
a többnyelvűségről: európai tőke
és közös elkötelezettség
Civil Könyves PCivil Könyves Pavilonavilon
34. oldal
Somai József:
Közgazdász Fórum
35. oldal
A közösségi rádió – politikai,
hatalmi és gazdasági erőtől
független kommunikációs tér
36. oldal
Hol vannak a mai fiatalok?
BeszámolókBeszámolók
37. oldal
X. Civil Fórum 2008 –
Értékünk az ember!
44. oldal
Lőrincz Zsuzsanna:
III. Népművészeti Akadémia
46. oldal
Cuprins
TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk
cc ii vv ii ll ff óó rr uu mm
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 33
AA cciivviill sszzfféérraa eesseettee aazz áállllaammmmaall
ééss aa ggaazzddaassáággii sszzfféérráávvaall
Amodern társadalomelméle-
tek szerint egy demokratikus
állam három egymással
egyenrangú pilléren nyugszik, há-
rom intézményrendszerre építke-
zik, melyek közül mindeniknek
megvan a jól körülhatárolható sze-
repköre, és ennek ellenére ezek nem
zárják ki egymást, sőt mi több, ál-
landó kölcsönhatásban vannak egy-
mással, kölcsönösen hatnak és visz-
szahatnak egymásra.
Ezen intézményrendszer egyik
alappillére az állam, a demokrati-
kus államberendezkedés a maga sa-
játos, hierarchikus felépítésével és
működési elveivel. Ez az a szféra,
ahol a politikai hatalom összponto-
sul, és ahol a különböző hatalmi
ágazatok – a demokrácia aranysza-
bályai értelmében – szigorúan elkü-
lönülnek egymástól.
A demokratikus társadalom má-
sik fontos intézményrendszere a
gazdasági szféra, a piacgazdaságot
működtető gazdasági és pénzügyi
szervezetek intézményrendszere.
Míg az állami szféra a politikum és
a demokrácia szabályai szerint szer-
veződik és működik, addig a gazda-
sági szféra játékszabályait a profit
és a szabadpiaci verseny szabja
meg. Ez a szféra az, amely a társa-
dalom részére szükséges anyagi ér-
tékeket megteremti, és melyben
minden esetben az értékelési folya-
mat végén a pénz áll.
Végül, de nem utolsósorban, em-
lítést kell tenni a harmadik pillérről
is, a civil szféráról. Ahhoz, hogy az
előbbi két nagy intézményrendszer-
től könnyen megkülönböztessük,
legegyszerűbb az, ha két alapvető
jellegzetességét emeljük ki, hangsú-
lyozzuk. A civil szféra, vagy ahogy
másképp említeni szokták, az érté-
kek szférája, két alapvető jellegze-
tességét a non-profit és apolitikus
jelzőkkel ragadhatjuk meg. Vagyis,
ha jól átgondoljuk és egy kicsit sza-
badon, tágabban értelmezzük, ez az
a szféra, amely tulajdonképpen ma-
gába foglalja mindazt, amit az előb-
bi két intézményrendszer, az állam
és a gazdasági szféra nem foglal
magában.
Miután sikerült feltérképezni a
modern demokratikus állam intéz-
ményrendszereit, pilléreit, nézzük
meg, hogy a civil szférának milyen
viszonya, milyen kapcsolata van az
állammal (ha úgy tetszik a politi-
kum szférájával), illetve a gazdasági
szférával, milyen szerep is jut ennek
a szférának a társadalom e hármas
tagoltságában.
Bármelyik, a civil szféra szerepé-
vel foglalkozó szakkönyvet fella-
pozva, szinte az első sorokban már
ott találjuk, hogy egy társadalom-
ban az erős, jól működő civil szféra
megléte a demokrácia és a szabad-
ság szinte egyetlen letéteményese.
De ugyanakkor arról is szól a fáma,
hogy a civil szféra viszonya a másik
két intézményrendszerhez nem alá-
rendelt viszony. Ezt
a mellérendeltséget a
tisztelet, az elisme-
rés, a partneri kap-
csolat, a párbeszéd
kell(ene) jellemezze.
A nyugati és ten-
gerentúli fejlett tár-
sadalmakban a civil
társadalom egyrészt
a demokrácia „watch-
dogja”, őrzőkutyája,
az állam, a politikai
hatalom ellenőrzésé-
nek és befolyásolásá-
nak egyik fontos esz-
köze. Ezekben az országokban a ci-
vil szférának nem a hatalom meg-
szerzése a célja, hanem a hatalom
ellenőrzése, esetenként akár korlá-
tozása, mindaz, amit úgy nevezünk,
civil kontroll.
Ugyanakkor a fejlett demokráci-
ákban a civil szféra egy nagyon fon-
tos szolgáltatói szerepkört is betölt.
E funkciót többségében éppen az ál-
lamtól kapja, hiszen adottságaik-
nak, sajátosságaiknak köszönhetően
a civil szervezetek számos esetben
sokkal gyorsabban és hatékonyab-
ban képesek reagálni, választ adni a
társadalomban jelentkező kihívá-
sokra és igényekre. A társadalmi
élet számos területén, mint például
amilyen az egészségügy vagy a szo-
ciális ellátás, a civil szervezetek ké-
pesek olcsón, gyorsan és maximális
hatékonysággal és szakszerűséggel
fellépni, éppen ezért az államtól er-
re megbízatást és forrásokat kap-
(hat)nak.
Ami a civil szféra és az üzleti
vagy gazdasági szféra viszonyát il-
leti, hasonló a helyzet a civil szféra
és az állam viszonyához. Az a kívá-
natos, hogy e két szféra kapcsolatát
is a partnerségre jellemző ismérvek-
kel lehessen leírni. E viszony is ki-
egyensúlyozott mellérendelési vi-
szony kell(ene) legyen, még ha ez
idealisztikusnak is tűnik. Az volna a
kívánatos, hogy a gazdasági szféra
elismerje a civil szféra létjogosultsá-
gát, felismerje a civil szférában rejlő
potenciált, a szféra által átmentett,
megörökített vagy éppen létreho-
zott értékeket és ebben az értékőrző,
-mentő, -teremtő folya-
matban legyen part-
ner. Fontos, hogy a
gazdasági szféra is
felismerje: az általa
megteremtett „anya-
gi világ” nem elégsé-
ges ahhoz, hogy az
ember teljes értékű
életet éljen, hogy fel-
ismerje, a civil szer-
vezetek szakmaisá-
guk és értékorientált-
ságuk mentén olyan
pluszt adnak a min-
dennapi élethez, a-
melyet más nem tud pótolni, legyen
szó itt környezetvédelemről, szociá-
lis ellátásról, kultúráról, sportról
vagy éppen szabadidős tevékenysé-
gekről. És a legfontosabb talán az,
hogy a gazdasági szféra ne csak el-
ismerje a civil szféra létjogosultsá-
gát, hanem céljai elérésében, meg-
valósításában partnerként álljon
melléje, támogassa a civileket.
A fentiekben dióhéjban próbál-
tam felvázolni mindazt, ami a mo-
dern társadalom három alappillé-
rének számító intézményrendszer
helyét és szerepét, valamint egy-
máshoz való viszonyát illeti. Ami-
ről, mint e viszonyrendszerben ki-
emelten fontos tényezőről még em-
lítést kell tennünk, és amivel mi,
mint civilek kell szembenézzünk,
hogy mit is kell nyújtani a civilnek
ahhoz, hogy az állam és a gazdasági
AAmmeennnnyyiibbeenn eeggyy ccii--
vviill sszzeerrvveezzeett ssaajjáátt
tteevvéékkeennyyssééggee rréévvéénn
hhiitteelleessssééggrree,, ttáárrssaa--
ddaallmmii eellffooggaaddootttt--
ssáággrraa ééss jjóó hhíírrnnéévvrree
tteesszz sszzeerrtt,, mmiinnddeenn
eessééllyyee mmeeggvvaann aarrrraa,,
hhooggyy ppaarrttnneerrkkéénntt
tteekkiinnttsseenneekk rráá..
szféra partnerként fogadja el. Véle-
ményem szerint ehhez a civil szer-
vezetnek minimálisan eleget kell
tennie az átláthatóság, az elszámol-
tathatóság és a szakmaiság igényei-
nek. Amennyiben egy civil szerve-
zet saját tevékenysége révén hiteles-
ségre, társadalmi elfogadottságra és
jó hírnévre tesz szert, minden esélye
megvan arra, hogy partnerként te-
kintsenek rá. Ehhez viszont idő,
szakmai felkészültség és civil kurá-
zsi szükségeltetik. Mert egy dolog
biztos: globalizálódó és sok esetben
korrupt világunkban egyre nehe-
zebb a szó igazi és tiszta értelmében
felfogott civilnek megmaradni. Vi-
szont az is biztos, hogy e civil szer-
vezeteké a jövő, még akkor is, ha az
pillanatnyilag elképzelhetetlen vagy
annyira távolinak is tűnik.
Szenkovics Dezső
Agnus Média Alapítvány – elnök
e-mail: [email protected]
cciivviill ffóórruumm44
EEggyymmáásstt kkööllccssöönnöösseenn kkiieeggéésszzííttõõ
öösssszzeekkaappccssoollóóddááss
Visszatérő témáink a civil szféra
életére is jellemző „nincs új a
nap alatt” motívumát erősítik.
A civil – állami – gazdasági szférák
összekapcsolódása, egymáshoz való
viszonya társadalmilag meghatáro-
zott valóság. Ugyanabban a társadal-
mi közegben, csak más-más hatalmi
és érdekviszonyok közepette műkö-
dik a három szektor. Számos elméle-
ti megközelítés és okfejtés írja le e vi-
szonyrendszer sajátosságait, model-
lezi ideális működését. Az Európa-
szerte különböző állami és gazdasági
berendezkedések közepette, a más-
más hagyományokra és kultúrára
épülő civil szférák is igen eltérőek és
e viszonyrendszer is más-más arcot
mutat. Vannak azon-
ban olyan sarkalatos
pontok e három szek-
tor viszonyrendszeré-
ben, melyek bármely
országot, kultúrát is
vegyük alapul ugyan-
úgy érvényesek. Ugyan-
is, ha az egymáshoz
fűződő viszony cél-
szerűségét kívánjuk
megragadni, akkor az
a legegyszerűbben a
címben is jelzett egy-
mást kölcsönösen kiegészítő össze-
kapcsolódás, amely erősíti és segíti
úgy az egyes szektorok, mint a mind-
három szektor együttes létét és mű-
ködését. Már ebből is jól érzékelhető,
hogy itt együttlétről beszélünk. Nem
választás kérdése, hogy egy társada-
lomban van-e állami hatalom, le-
gyen-e gazdaság, avagy létrejöjjenek-
e civil szervezetek. Vagyunk, mégpe-
dig oly módon, hogy az egyes szek-
torok „különálló” léte és történése
akarva akaratlanul is komoly hatás-
sal van a másik két szektor életére.
Most éppen egy ilyen jelenségnek va-
gyunk tanúi, és akár szenvedő ala-
nyai is: gazdasági válság – Vitafórum
rovatunk a civil szféránkra gyakorolt
hatásáról vet fel gondolatokat. És ez
nemcsak a szektorok kölcsönhatásá-
ra példa, hanem arra is rávilágít,
hogy ez a viszonyrendszer nem csak
az országhatárokon belül, hanem azt
meghaladva, túllépve, globális mére-
teket is ölthet. Hűséges olvasóink ta-
lán még emlékeznek a 2007-ben meg-
jelent harmadik lapszámunkra, mely
a globális civil társadalom témakörét
fogta át. De hadd kanyarodjunk visz-
sza a jelen lapszámunkhoz.
Civilekként sok-
szor érezzük e vi-
szonyrendszerben a
függést, a kiszolgálta-
tottságot. Ám, ha job-
ban a dolgok mélyére
nézünk, amint ezt
Jenei György tette,
kiderül, hogy „a gaz-
dasági versenyképes-
ség erősítése stratégi-
ai távlatban nem a
gazdaság területén dől
el, mert nem a gazda-
ságnak van társadalma, hanem a tár-
sadalomnak van gazdasága”. Szá-
munkra újszerű, de nagyon is meg-
alapozott szemléletmód. És további
figyelemreméltó gondolatokat olvas-
hatnak az érdeklődök e cikkben.
Rajnai Gábor a működő partner-
ség sarokköveire mutat rá, és a sike-
res együttműködésekre jó példákat is
ad. Ezek a bizonyítékai annak, hogy
igenis van jó együttműködés, továb-
bá annak is, hogy ez nem uniformi-
zálható. Minden adandó helyzetben
meg kell találni azokat a sarokponto-
kat, amelyek révén kialakítható és
működtethető az egymást kölcsönö-
sen kiegészítő összekapcsolódás.
Az elméleti elemzésektől a gya-
korlat felé haladva e lapszámunkban
azokat az eseteket vizsgáljuk meg kö-
zelebbről, amelyek a szektorok ösz-
szekapcsolódásából születtek. Így
alakultak ki a vállalatok társadalmi
felelősségvállalási programjai. És ez
szintén a Jenei György által felvetett
gondolatokat igazolja. Christopher
Worman egyszerűen és közérthetően
példázza cikkében, hogy egy közös-
ség életére és ezáltal a gazdasági
helyzetére is milyen kihatással lehet
egy jól működő civil szervezet, továb-
bá, hogy ez miként is hozható össze-
függésbe a vállalkozók társadalmi fe-
lelősségvállalási programjaival.
De nemcsak a civil oldalról néz-
tük meg ezt a kérdést, hanem a vál-
lalkozók oldaláról is. Lapszámunk-
ban az ERSTE és a Vodafone társa-
dalmi felelősségvállalási programja-
ikról, szponzorálási elveikről szá-
molnak be.
Ugyancsak e két szektor érdekes
összekapcsolódásából születtek meg
a szociális vállalkozások, azok a vál-
lalkozási formák, amelyeket többnyi-
re civil szervezetek indítanak el, és
amelyek nem kiemelten a profitszer-
zésre orientáltak, hanem sokkal in-
kább a reális közösségi igények ki-
szolgálására. Hogy mi is történik ak-
kor, amikor a civil szervezet eme te-
vékenységének a sikerét a piac hatá-
rozza meg, hogy mely területeken és
miként is működnek a szociális vál-
lalkozások arról Dr. G. Fekete Éva
cikkéből tájékozódhatnak részlete-
VVaaggyyuunnkk,, mmééggppeeddiigg
oollyy mmóóddoonn,, hhooggyy aazz
eeggyyeess sszzeekkttoorrookk „„kküü--
llöönnáállllóó”” llééttee ééss ttöörrttéé--
nnééssee aakkaarrvvaa aakkaarraattllaa--
nnuull iiss kkoommoollyy hhaattááss--
ssaall vvaann aa mmáássiikk kkéétt
sszzeekkttoorr éélleettéérree..
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 55
sen. De nemcsak az elméleti oldaláról
közelítettük meg e témát, hanem a
gyakorlatról is képet kívántunk adni,
ezért egy működő szociális vállalko-
zásról kérdeztük Hunti Mihályt, aki
a kistérségi tévét működtető Reflex
Szociális Szövetkezet ügyvezető el-
nöke.
Az állami és a civil szféra kapcso-
latáról sem feledkeztünk meg, egy
nemrég Magyarországon végzett ku-
tatás összefoglalója jól körvonalazza
azokat a lehetőségeket, amelyeket e
két szektor összekapcsolása magába
rejt, ugyanakkor azok a kérdések is
megfogalmazódnak e cikkben, ame-
lyeken nekünk, civileknek kellene el-
gondolkodnunk.
Mrázik György az erdélyi olva-
sók számára talán teljesen ismeret-
len, de a három szektor összekapcso-
lódásának igen érdekes, működő pél-
dáját mutatja be, írásában az átenge-
dett iparűzési adóval ismerkedhe-
tünk meg.
Rovataink ez alkalommal is új és
igen érdekes történéssel (Civil kurá-
zsi), témákkal (Vitafórum, Kulturális
kitekintő), művekkel (Civil Könyves
Pavilon) ismertetik meg olvasóinkat.
Beszámolóinkból pedig azok, akik
nem lehettek ott a X. Civil Fórum
konferencián, avagy a III. Népmű-
vészeti Akadémián, betekintést nyer-
hetnek e történésekbe.
És végül, de nem utolsó sorban,
mindenkinek sikeres kapcsolatépí-
tést és együttműködést kívánok a
másik két szektor szereplőivel, hisz
„Összejönni – ez a kezdet. Együtt
maradni – haladás. Együtt dolgozni –
siker.” (Henry Ford)
Csáki Rozália
főszerkesztő
e-mail: [email protected]
CCiivviill sszzeerrvveezzeetteekk,, ggaazzddaassáággii vveerrsseennyykkééppeesssséégg,,
kköözzöössssééggééppííttééss
Immár „bőrünkön érezzük” a vi-
lágméretű pénzügyi és gazdasági
válság kibontakozását a Kárpát-
medencében. Egyre többen hasonlít-
ják ezt a folyamatot az 1929-1933-as
gazdasági világválság kezdeti esemé-
nyeihez. A történeti párhuzam jogos-
ságához ma már nem fér kétség. Az
igazi kérdés az, hogy most elkerülhe-
tő-e az akkori tragikus végkifejlet,
aminek egyik alapvető követelménye
a gazdasági versenyképesség erősíté-
se a Kárpát-medence országaiban.
Tanulmányunk témája: mi a szere-
pe a civil társadalomnak és szerveze-
teinek a versenyképesség erősítésé-
ben. Szemléleti közelítésünk lényege,
hogy a gazdasági versenyképesség
erősítése stratégiai távlatban nem a
gazdaság területén dől el, mert nem a
gazdaságnak van társadalma, hanem
a társadalomnak van gazdasága.
Ez a szemlélet sokszor hiányzik
térségünk országaiban, vagy ha nem
hiányzik, akkor nem kap kellő hang-
súlyt. Miben nyilvánulnak meg a fent
említett hiányosságok?
Az első fogyatékosság, hogy a
közpolitikai folyamatok szereplői –
főleg a politikusok és a köztisztvise-
lők – „dichotom” szemléletben köze-
lednek a társadalomhoz, alapvető
különbséget téve két tényező: a ma-
gántőkét termelő magánvállalkozá-
sok és a köztőkét előállító kormány-
zat és annak közintézményei között.
Ez a szemlélet azonban idejétmúlt.
Az elmúlt évtizedben radikális szem-
léleti változás ment végbe az Európai
Unió hagyományos tagországainak,
és olyan központi szerepet játszó
nemzetközi intézmények, mint a Vi-
lágbank vezetőinek körében.
Az új szemlélet lényege, hogy a
társadalom működé-
se nem „kétlábú”, ha-
nem „háromlábú szék-
hez” hasonlítható, a-
melyben egyenrangú
fontosságúak a ma-
gántőkét termelő ma-
gánvállalkozások, a
köztőkét előállító köz-
intézmények és a tár-
sadalmi tőkét előállító
civil társadalom és
annak intézményei.
Mondanom sem kell,
hogy a háromlábú szék
stabilabb a kétlábú széknél.
Ehhez a paradigmaváltáshoz a
Világbank keserves és sok pénzt fel-
emésztő történelmi leckék árán jutott
el. Évtizedeken keresztül a fejlődő or-
szágoknak nyújtott segélypolitika ve-
zérelve az volt, hogy a gazdasági fej-
lődést kell ösztönözni befektetések-
kel, mert ez automatikusan ösztönző
hatású a társadalmi jólét kibontako-
zására. Azonban az előzetes várako-
zások nem teljesültek, az életszínvo-
nal nem emelkedett, és a befektetések
sem térültek meg.
A sorozatos kudarcok paradigma-
váltást eredményeztek. Nemzetközi-
leg ismert és elismert közgazdászok
– mint Stiglitz és Kaufmann – fogal-
mazták meg, hogy önfenntartó gaz-
dasági növekedést csak a társadalmi
tőkébe történő beruházás eredmé-
nyezhet.
Köztudott, hogy a
társadalmi tőkébe tör-
ténő beruházás alap-
vetően két dolgot je-
lent. Egyfelől olyan
intézményfejlesztést,
amely emeli a társa-
dalom tagjainak isko-
lázottsági színvonalát
és kultúráltságát, ja-
vítja az egyének egész-
ségi állapotát és szo-
ciális helyzetét. Más-
felől olyan közösség-
építést jelent, amelyet
olyan értékek orientálnak, dominál-
nak, mint a közbizalom, a szolidari-
tás, a konszenzus- és kompromisz-
szumkészség. Ezen a területen az új-
keletű felismerés a közösségépítés, a
közösségi kapcsolatok minőségének
felértékelődése.
Már Robert Putnam kimutatta 1993-
ban megjelent munkájában (Making
Democracy Work), hogy Észak-O-
laszország és Dél-Olaszország mar-
káns gazdasági fejlettségi szintkü-
lönbségének hátterében értékorientá-
ciós eltérés áll. Nevezetesen az, hogy
amíg Dél-Olaszországban a domi-
...... aa ggaazzddaassáággii vveerr--
sseennyykkééppeesssséégg eerrõõssííttéé--
ssee ssttrraattééggiiaaii ttáávvllaatt--
bbaann nneemm aa ggaazzddaassáágg
tteerrüülleettéénn ddõõll eell,, mmeerrtt
nneemm aa ggaazzddaassáággnnaakk
vvaann ttáárrssaaddaallmmaa,, hhaa--
nneemm aa ttáárrssaaddaalloomm--
nnaakk vvaann ggaazzddaassáággaa..
cciivviill ffóórruumm66
náns integratív tényező a vertikalitás,
addig Észak-Olaszországban a hori-
zontális integráció a domináns. Ez az
értékorientációs eltérés gazdasági
versenyképességi tényező. A modern
gazdaságokban ugyanis a gazdasági
teljesítmény színvonala meghatározó
mozzanata a hálózatépítés, amelyet
támogat, megkönnyít a horizontális
integráción nyugvó társadalmi hát-
tér. Viszont a dél-olasz vertikális in-
tegráció egyenesen akadályozza a
hálózatok kiépítését és működtetését.
Douglas North lényegében hason-
ló okokra vezeti vissza Észak-Ameri-
ka és Dél-Amerika gazdasági fejlett-
ségi szintbeli különbségét. Eszerint
Dél-Amerika gazdasága azért fejletle-
nebb, mert ebben a térségben a verti-
kális integráció dominál.
Releváns-e a paradigmaváltás
szükségessége a Kárpát-medence or-
szágaiban? Válaszunk egyértelműen
igen, amelynek számos sajátos, a tér-
ségre jellemző összetevője közül az
első, hogy a régió országaiban a piac-
gazdasági átmenet a ’90-es évek ele-
jén nem organikus, hanem funkcioná-
lis alapon kezdődött el. Ezekben az
években a piacgazdasági átmenet
külső, gazdasági és katonai késztetés
hatására vette kezdetét. A térség or-
szágaiban a civil társadalmakat az
előző rendszerben felszámolták, a pi-
aci erőknek legfeljebb erősen korláto-
zott szerep jutott a tervgazdálkodási
rendszer keretében. Így a „háromlábú
szék” lábai közül a rendszerváltás
kezdetén a többpárti demokrácia és a
jogállamiság követelményei alapján
megújult állam került a középpontba.
Az elmúlt 18 ében a piacgazdasá-
gi mozzanatok kibontakozása és a ci-
vil társadalom megélénkülése és fel-
szerveződése ellenére az állam ma-
radt a középpontban. Vagyis nagyon
is időszerű és szükséges a civil társa-
dalom erősödése, az állammal és a
piaccal egyenrangú tényezőként tör-
ténő megjelenése. Térségünk sajátos-
sága, hogy ez nemcsak a gazdasági
versenyképesség erősítésének köve-
telménye. Az átmenet 30-40 évre te-
hető kiteljesedésének követelménye
is az, hogy a civil társadalom lépjen
az állam helyébe és a modern, hagyo-
mányos Európa Uniós tagországok
mintáját követve a civil társadalom
működtesse egyfelől a piacot, a ma-
gánvállalkozásokat másfelől az álla-
mot, a kormányzatot is.
Ezen a ponton két kérdés merül fel:
– mennyiben támogatja ezt az i-
rányt a politikai rendszer?
– mennyiben képesek ilyen irányú
késztetésre a civil társadalom és
szervezetei?
Az első számú probléma, hogy a tér-
ség országaiban a demokratikus poli-
tikai rendszer kifejlődése megrekedt
a képviseleti demokrácia szintjén.
Persze egyértelműek az eddigi ered-
mények:
– a liberális demokrácia jogi és in-
tézményi keretei létrejöttek
– a jogállamiság működésének ke-
retfeltételei kialakultak.
A képviseleti demokrácia működik, a
közvetlen demokrácia eszközeit is al-
kalmazzák (országos és helyi népsza-
vazások), ugyanakkor nem történt
meg az átlépés a részvételi demokrá-
cia szintjére. Már pedig a hagyomá-
nyos Európai Uniós országokban a
részvételi demokrácia a mindenna-
pos működési forma. Ez azt jelenti,
hogy a demokrácia nem korlátozódik
a négy- vagy háromévenkénti válasz-
tási részvételre, hanem a választások
közötti időszakban az érdekvédelmi
szervezetek a közpolitikai döntésho-
zatal intézményes szereplői. Térsé-
günk országaiban a részvételi de-
mokrácia intézményei nem működ-
nek rendszeresen, és sokszor – kardi-
nális kérdések helyett – inkább peri-
fériális kérdésekkel foglalkoznak.
Vagyis a demokrácia megrekedt a
képviseleti demokrácia szintjén, és
nem biztosít intézményes kereteket a
civil társadalom beleszólási és rész-
vételi igényeinek. Ennek következ-
ménye kifejeződik már a képviseleti
demokrácia intézményeivel kapcso-
latos bizalmatlanságban, a növekvő
passzivitásban, a választási részvéte-
li arányok visszaesésében.
A másik probléma, hogy a civil
szervezetek részvétele a közpolitikai
folyamatokban aszimmetrikus. A
közszolgáltatások nyújtásában a civil
szervezetek szerepe számottevő és
növekvő mértékű. Ez a részvételi
mozzanat azonban nem mindig ter-
jed ki a döntéshozatalra. Más szavak-
kal: a civil szervezetek bekapcsolódá-
sa a közpolitika alkotásába nem teljes
körű. Jelentős deficitek mutatkoznak
a döntéshozatal területén, ugyanak-
kor a kormányzatok igénylik és tá-
mogatják a civil szervezetek bekap-
csolódását a megvalósítási folyama-
tokba, különösen szociális, egészség-
ügyi és oktatási területeken.
A térség elmaradottsága ezen a
területen is szembetűnő az Európai
Unió hagyományos tagországaival
szemben, ahol a részvételi demokrá-
ciát – amely elsősorban olyan hagyo-
mányos érdekvédelmi szervezetek-
nek biztosít beleszólási, részvételi,
együttdöntési lehetőségeket, mint a
szakszervezetek és a szakmai kama-
rák – kiegészítették a civil dialógus
olyan intézményes formáival, ame-
lyek speciálisan a civil szervezetek
számára biztosítanak konzultatív és
együttdöntési jogokat. Ebben az eset-
ben az Európai Unió évtizedünkben
kibontakozó irányvonala találkozik
térségünk közösségeinek, a társada-
lom tagjainak – sokszor kielégítetlen
– igényeivel.
A másik alapkérdés az, hogy mit
kell tenniük a civil szervezeteknek
azért, hogy kezdeményező szerep-
vállalásra legyenek képesek a közpo-
litikában?
Az első probléma a civil szerveze-
tek dualitása. Kuti Éva szerint ez a
dualizmus abban nyilvánul meg,
hogy adott civil szervezetek esetében
Kö
ncz
ey
Ele
mér r
ajz
a
SSzzöövveegg nnééllkküüll
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 77
nem lehet tudni, hogy a civil társada-
lom érdekeinek kifejeződései-e, vagy
pedig a kormányzati politika, netán
valamelyik politikai párt meghosz-
szabbított karjai? Nagyon sokszor
előfordul, hogy a kormányzati támo-
gatást a civil szervezet függetlensé-
gének korlátozásával kapcsolják ösz-
sze. Üdvözlik a közszolgáltatások
nyújtásában történő részvételt, de ne-
hezményezik, ha a támogatott szer-
vezet a civil társadalom érdekeinek
az érvényesítéséért lép fel. Még éle-
sebb függés tapasztalható akkor, ha a
politikai pártok egyike alapít civil
szervezetet, vagyis a
civil szervezet „trójai
falovába” bújva érvé-
nyesít pártcélokat. Az
alapvető feladat meg-
találni-kialakítani a
kormányzati támoga-
tás olyan intézmé-
nyes kereteit, amely-
ben a támogatás nem
kapcsolható össze a
civil szervezetek füg-
getlenségének, auto-
nómiájának korláto-
zásával. Ilyen kísérlet
volt Egerben a Civil
Kerekasztal, amelynek kedvező ta-
pasztalatait felhasználva országos
szinten is létrejött a civil szervezetek
képviseletét is magában foglaló
Nemzeti Civil Alap, amelynek pénz-
beli erőforrásait a Nemzeti Civil Ta-
nács és a Kollégiumok osztják el.
A másik problémakört a civil szer-
vezetek közötti kooperációs hiányos-
ságok alkotják. Ez a civil szervezetek
közötti – demokráciában természetes
– versengést olyan fragmentációra
élezheti, amelynek következtében a
civil szervezetek alku ereje meggyen-
gül a kormányzati intézményekhez
fűződő partneri viszonyban, sőt szél-
sőséges esetben a fragmentációt a
kormányzati partner a civil szerveze-
tek megosztásával, egymás elleni ki-
játszásával használhatja ki.
A harmadik probléma, hogy a ci-
vil szervezetek nem mindig tudnak
hatékonyan a vertikális integráció
visszaszorítása érde-
kében fellépni, és
nyomást gyakorolni a
társadalom horizon-
tális integrációjának
irányában. Ennek oka,
hogy gyakran maguk
is vertikálisan szerve-
zettek. Ez kiderül ak-
kor, amikor vezetőik
– a döntéshozatalban
történő részvétel so-
rán – magánvélemé-
nyüket nyilvánítják
ki, a képviselt szerve-
zet érdekei helyett.
Ehhez kapcsolódik a civil szerveze-
tek gyakori „belterjessége”, amikor
családi, „parokiális” jellegű összefo-
nódás alapján intézik a közügyeket.
Döntéseik nem nyilvánosak a helyi
közösségek előtt, fontos információ-
kat elhallgatnak vagy szelektívvé, te-
szik az információáramlást.
A problémákat még sorolhat-
nánk. Helyi ismeretek, tapasztalatok
alapján mindenki, aki civil szervezet-
ben dolgozik, hozzá tudna tenni
egyet-kettőt.
A lényeg, hogy a civil szervezetek
stratégiai távlatú feladata a közösség-
építés, amely nem öncél, hanem a civil
társadalom „egyenrangúsítását” szol-
gálja a kormányzat és a magánvállal-
kozások mellett. Ehhez a civil szerve-
zeteknek aktívan be kell kapcsolódni
a társadalmi tőke gyarapításába:
– egyrészt szolgáltató akciókkal és
programokkal olyan kulcsterüle-
teken, mint az oktatás, a kultúra,
az egészségügy és a szociális
problémák;
– másrészt a közösségi kapcsolatok
olyan irányú értékorientációjával,
amely erősíti a szolidaritást, a ko-
operativitást, a horizontális integ-
rációt.
A társadalmi tőke gyarapítása olyan
civil szervezeteket igényel, amelyek
mindennapi működésük során érvé-
nyesítik a következő alapelveket a
közösségek irányába: nyitottság és
átláthatóság, megbízhatóság és ki-
számíthatóság, elszámoltathatóság,
hatékonyság és eredményesség.
Ez a Kárpát-medence országai és
etnikumai számára közös követel-
mény.
Jenei Gyögy
Corvinus Egyetem – egyetemi tanár
e-mail: [email protected]
...... aa cciivviill sszzeerrvveezzeetteekk
ssttrraattééggiiaaii ttáávvllaattúú ffeell--
aaddaattaa aa kköözzöösssséégg--
ééppííttééss,, aammeellyy nneemm
öönnccééll,, hhaanneemm aa cciivviill
ttáárrssaaddaalloomm „„eeggyyeenn--
rraannggúússííttáássáátt”” sszzooll--
ggáálljjaa aa kkoorrmmáánnyyzzaatt
ééss aa mmaaggáánnvváállllaallkkoo--
zzáássookk mmeelllleetttt..
Felhasznált irodalom
1. Jenei, Gy. Et al. (2005): Local Governments, Civil Society Organizations and Private Enterprises – Partnerships
In: Providing Social Services: The Case of Eger, Hungary. In: Journal of Comparative Analysis. Vol 7. No 1. 73-94.
2. Kaufmann, D. (2003): Rethinking Governance: Empircal Lessons Challenge Orhodoxy, Discussion draft, 11
March, The World Bank, Washington DC.
3. Kuti, Éva (1996): The Nonprofit Sector in Hungay, (Manchester: Manchestr University Press).
4. Putnam, Robert D., Leonardi R. and Nanetti, Raffaela Y. (1993): Making democracy work. Civic traditions in mo-
dern Italy. Princeton University Press, Princeton, NJ.
5. Stiglitz, Joseph (2002): Transparency in Government, In: The Right to Tell: The Role of Mas Media in Ecinomic
Development, The World Bank Publications, Washington DC.
cciivviill ffóórruumm88
Akülönböző civil fórumokon,
de azokon túl is, sok szó esik a
partnerségről. Ezekben a be-
szélgetésekben a partnerség a legtöbb
esetben, mint új civil elvárás fogalma-
zódik meg a más döntési folyamatok-
ban megjelenő szereplők felé, úgy-
mint az önkormányzatokkal és/vagy
a vállalkozói közeggel való viszony-
ban. A téma feldolgozása kapcsán
sokszor elemezzük, hogy miként is
kellene partneri együttműködést, ér-
demi, egyenrangú párbeszédet kiala-
kítani az adott, akár mindhárom
szektor között, de kevésszer jutunk el
annak elemzéséig, hogy mitől is mű-
ködőképes egy-egy partnerség.
1. Különbségek –
legitimáció és szerepek
Ha – némi leegyszerűsítéssel – az
említett három szektort, vagyis a ci-
vil társadalmat, az önkormányzato-
kat, tehát az úgynevezett közhatal-
mat, valamit az üzleti, más néven a
forprofit kört tekintjük együttműkö-
dő partnernek, először is a különbsé-
gek a legszembetűnőbbek. A szekto-
rok közötti különbségek között is cél-
szerű kiemelni a legitimációban és a
szerepekben meglévőket.
A legitimáció ebben az értelem-
ben arra fókuszál, hogy az adott
szektor számára mi biztosít olyan
társadalmi státuszt, küldetést, ami
felhatalmazást jelent helyi és/vagy
térségi döntési folyamatokban való
részvételre.
Ez a legitimációs háttér a civil
szektorban a legösszetettebb. Egy ci-
vil szerveződés, ami lehet akár baráti
kör, vagy önálló szervezet, attól válik
legitimmé, hogy:
– egy adott település és/vagy a tér-
ség lakói számára mennyire aktu-
ális, és milyen kör számára fontos
kérdést „tűz a zászlajára”?
– az adott kérdés mögé milyen szé-
les társadalmi hátteret tud felso-
rakoztatni?
Ennek a két feltételnek egyszerre ele-
get kell tenni, ami nem egyszerű fel-
adat és nem is mindig sikerül tökéle-
tesen, illetve hatékonyan.
A legitimáció a közhatalom, va-
gyis az önkormányzatok tekinteté-
ben a demokratikus jogállamokban
törvények által deklarált feltételek
között a választások útján alakul ki.
Ez egyrészt jól érzékelhető legitimá-
ció, de a működő partnerség tekinte-
tében számos veszélyt is rejt magá-
ban, különösen a választások közötti
folyamatos párbeszéd fenntartása te-
kintetében. Előfordul, hogy a telepü-
lések szintjén a választott testületek
„bezárkóznak”, a választások között
a testület tagjai magukat tekintik
egyedüli civil képviselőnek.
A legitimációt az üzleti szférában
az üzleti siker teremti meg. A sikeres
vállalkozó „ütőképes”, neki lesz ereje
a település sorsára hatni, az emberek
előtt tekintélyt kivívni. A tapasztala-
tok szerint a működő partnerségi lá-
bat az üzleti szektorral a legnehezebb
kialakítani. Ez a feladat települési
szinten sem egyszerű, de különösen
bonyolult térségi vonatkozásban.
A három szektor szerepe, felada-
tai, bővebb értelemben társadalmi
küldetése is nagyon eltérő. Némi le-
egyszerűsítéssel – a legitimációhoz
hasonlóan – a három szektor szerep-
köre is karakterisztikusan eltér egy-
mástól.
A civil szektor – éppen a társadal-
mi legitimitás érdekében – a lakosság
számára fontos és értékes kérdés
megoldását, annak képviseletét vál-
lalja fel. Ez a legtöbb esetben valami-
lyen közösségi érték. Emiatt is lehet
mondani, hogy a partnerségi kapcso-
latokban a civil társadalom az érték-
re fókuszál, vagyis az a szerepe,
hogy az ügyek értékét képviselje a
partnerségi kapcsolatokban.
A közhatalom, vagyis az önkor-
mányzati szektor a választási ciklus-
ra meghirdetett és elfogadott tervét, a
benne megfogalmazott programokat
és projekteket kell megvalósítsa. Ez a
ciklusterv általában konkrét ered-
mény-célokban fogalmazódik meg.
Ilyenek lehetnek az intézményépítés
vagy fejlesztés, víz- vagy csatornahá-
lózat létesítés, út- vagy járdaépítés,
illetve a közösség számára a szolgál-
tatások fejlesztése, azok fenntartása,
és hasonlók. Tehát, a közhatalom – a
választási ígéreteinek megfelelően –
konkrét eredmények elérésében ér-
dekelt, így erre fókuszál.
Az üzleti szektor fő szerepe, hogy
akár termelő, akár szolgáltató tevé-
kenységet folytat, a vevő számára
megbízhatóan és folyamatosan tegye
azt. Ennek a természetes bázisa a
gazdasági stabilitás, amit a nyeresé-
ges működés alapoz meg. Ez hozza
azt az eredményt is, hogy a vállalko-
zás az adott településen, vagy térség-
ben munkahelyeket teremt, foglal-
koztat. Ennek megfelelően a forprofit
szereplők elsősorban az üzleti ha-
szonra fókuszálnak.
2. Feltételek
Az eltérő legitimitás és a szerepek-
ben bemutatott különbségek igen-
csak nagy feladatot jelentenek a part-
nerség kialakításában. De nézzük
meg, milyen feltételek kellenek ah-
hoz, hogy a partnerség létrejöjjön?
Közös programok
és átlátható érdekek
Amennyiben a partnerséget települé-
si és/vagy térségi szinten szeretnénk
működőképessé tenni a legfontosabb
feltétel a közös programok, illetve a
programok közötti kapcsolat megta-
lálása.
A kulcskérdés az, hogy a szándé-
kok és az időrend szinkronba hozha-
tók-e az egyes szereplői kör prog-
ramjainak megvalósításában.
A programok szinkronitásában
már a tervezés, de a megvalósítás so-
rán ugyanúgy kiemelt szerepe van az
érdekek harmóniájának is.
A partnerség működőképessége
tekintetében a siker akkor remélhető,
ha a három eltérő szereplői kör mind
a programokban, mind az érdekeik-
ben megtalálják a közös felületeket.
Ez lehet, illetve kell legyen a progra-
mok, az együttműködés, vagyis a
partnerség összetartó ereje, a közös
siker záloga.
Együttműködési készség
és konfliktuskezelés
A lehetséges közös sikernek nagy
csábereje lehet, de az esélye csak ak-
kor tűnik fel, ha a három szektor sze-
replői fontosnak tartják az együttmű-
ködést, és tesznek is érte. Ehhez pe-
dig kell néhány olyan tényező, ame-
MMûûkkööddõõ ppaarrttnneerrsséégg aa sszzeekkttoorrookk kköözzöötttt
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 99
lyeknek sokszor nagyon is híján va-
gyunk. Olyanokra gondolok, mint
tolerancia, empátia, vagy türelem,
de mondhatnám az egymás iránti
tiszteletet is.
Sokszor ezeket nem
tartjuk elég fontos-
nak, vagy prűd módon
nem beszélünk róluk.
Általában ennek az
eredménye, hogy nem
válnak nyilvánvalóvá
az érdekek sem, pe-
dig fedett vagy eltit-
kolt érdekekkel ne-
héz valódi és műkö-
dőképes partnerség-
ben gondolkodni. Az
érdekek harmóniája
nélkül nem csak a
partnerség válhat nehézkessé, de
megrekedhetnek a programok is, és
így elmaradhat a vélt vagy vágyott
siker is. Tehát, ha olyan feladatba
„vágjuk a fejszénket”, amely több
szereplőt, adott esetben több szektor
szereplőit feltételezi, akkor nélkülöz-
hetetlen feltétel a leírt minőségek
számbavétele és alkalmazása.
Természetesen azt is tudni kell,
hogy egy-egy partnerség keretében
az érdekek harmóniájára való törek-
vés nem eredményezi a szereplők
érdekeinek megszűnését, annak tel-
jes feladását. Emiatt a partnerség ke-
retei között állandó feladat a konflik-
tuskezelés. Tudomásul kell venni,
hogy a konfliktus önmagában nem
káros, sőt időnként jól felszínre hoz-
za a rejtett érdekviszonyokat. Kár ab-
ból származik, ha nem jól menedzsel-
jük a konfliktust.
Előfordul, hogy a beavatkozások,
az egyes helyzetekben választott rea-
gálások indokolatlanul növelik a fe-
szültséget, és emiatt megkopik, le-
épül vagy szétesik a partnerség. Sok-
szor ezek mögött alulinformáltság,
indokolatlan feltételezések, esetleg
szükségtelen manipulációs szándé-
kok vannak. Ezeket tisztázni kell, és
meg kell teremteni a tisztázás feltéte-
leit, amelyekhez persze a partnerek
közös szándéka kell. Ilyen helyzetek-
ben a vezérfonalat a három „érdek-
kör” átfedő területei, a közös érdek-
felületek adják.
Emiatt is fontos a közös programok-
ban előre tisztázni az érdekviszonyo-
kat, a közösnek tekinthető érdekeket.
A felmerülő konfliktusok során ezek
a legstabilabb pontok a konfliktuske-
zelésben, ugyanis összekötik a part-
nereket az esetleg felmerülő számos
elválasztó tényező mellett. Az ilyen
szakítópróbák, ha eredményes a
konfliktuskezelés, megerősíthetik a
szövetséget, akár javíthatják a part-
nerség erejét is.
Szervezeti keretek
és jogi feltételek
Különösen a hosszú
távú partnerségeket
célszerű közösen ki-
alakított szervezeti
keretek között foly-
tatni. Az együttmű-
ködés szervezeti ke-
rete lehet formális,
akár önálló jogi sze-
mélyiségű is, de na-
gyon megfontoltan
szabad emellett dön-
teni. A formális szer-
vezeti keretek sokat segítenek a part-
nerek kalkulálható és átlátható
együttműködésének harmonizálásá-
ban, de a ki nem érlelt módon létre-
hozott szervezeti keretek nagy csap-
dákat jelenthetnek.
A szervezeti együttműködés foly-
hat közösen kialakított nem formális
keretek között is. Ez a forma sok
meglepetést jelenthet a partnereknek,
de nagy rugalmasságot, vagyis moz-
gásteret is jelent a szereplők számára.
Egy-egy program megvalósításában
kialakuló partnerséget csak kipróbált
felek között szabad szigorú formális
partneri viszonyba terelni.
Az együttműködések, a partneri
kapcsolatok szervezett kereteinél
sokszor a legfontosabb, hogy adott-e
vagy van-e lehetőség valamilyen jogi
keretet adni a partnerség feltételei-
nek. Ezekre jó példa, amikor a leg-
erősebb jogszabályi legitimitással bí-
ró önkormányzati kör helyi szabá-
lyokat alkot a civil és/vagy vállalko-
zói szektor képviseleti, illetve folya-
matos tájékoztatási feltételeire.
A szabályozott part-
nerséghez jó minták-
kal szolgál maga az
Európai Unió is, ami-
kor a strukturális ala-
pok felhasználásáról
szóló rendelkezésé-
ben kötelezően előírja
a partnerségi viszony
kialakításának igé-
nyét. Ugyanígy alkal-
mazható minta lehet –
akár nemzeti jogsza-
bályi háttér nélkül is –
a Magyarországon ki-
alakított civil képviseleti rendszer a
területfejlesztési tanácsokba. Ebben
az esetben a civil szervezetek, ame-
lyek jelenthetnek vállalkozói képvi-
seleteket is, önszervező módon dele-
gáltakat választanak a döntésre jogo-
sult fórumokba. Ez megtehető jogi
szabályozás nélkül, mert megfelelő
társadalmi bázis esetén akár kikény-
szeríthető is a partnerség elfogadása.
3. Modellek
Működő partnerségeket leginkább a
döntési fórumokban való részvétel-
nél, illetve az említett szektorok kö-
zös programjainak kialakítása során
célszerű elvárni. Ennek megfelelően
azokat az érdekharmonizációs tere-
ket indokolt számba venni, ahol az
egyes szektorokat érintő döntések
születnek.
Település- és térségfejlesztés
Mondhatni, a három szektor szerep-
lői számára a legfontosabb döntési
keretek az önkormányzati testüle-
tek, illetve a térségi döntési fóru-
mok, ahol közvetett vagy közvetlen
módon szintén elsősorban a települé-
si képviselők vannak többségben. Te-
hát ebben a közegben kell modellez-
ni a különböző szektorok szereplői-
nek külön-külön és együtt a partner-
ség lehetőségeit és feltételeit.
Ezeknek a fórumoknak a partner-
ségi viszonyai két feltételen múlnak,
vagyis:
– van-e fogadókészsége és együtt-
működési szándéka a döntéshozó
testületnek, illetve, ha igen, akkor
a döntések során milyen módon és
mértékben teremti meg a feltétele-
it a partneri párbeszédnek?
– az adott település, illetve térség
többi szereplője milyen határo-
zottsággal igényli a partnerségi
részvételt és milyen erőfeszítése-
ket, energiaráfordítást tesz ennek
érdekében?
Amennyiben az egyes településeken,
illetve térségekben a különböző szek-
torok szereplői nyitot-
tak az együttműködés-
re, célszerű közösen
kialakított modellt fel-
állítani a partnerség
kereteire. Jó, ha a mo-
dell rendezi a partner-
ség találkozási pontja-
it, pontosan megjelöli
azokat a fórumokat,
szituációkat, amelyek-
ben indokolt a párbe-
szédnek megjelennie.
Ugyanígy jó, ha a fe-
lek tisztázzák az eljá-
rási szabályokat is, amely vonatkoz-
hat az információk biztosítására, a kép-
viselet szabályaira és különös tekintet-
tel a kompetenciákra, a hatáskörökre.
AA ppaarrttnneerrsséégg mmûûkköö--
ddõõkkééppeessssééggee tteekkiinn--
tteettéébbeenn aa ssiikkeerr aakkkkoorr
rreemmééllhheettõõ,, hhaa aa hháá--
rroomm eellttéérrõõ sszzeerreeppllõõii
kköörr mmiinndd aa pprrooggrraa--
mmookkbbaann,, mmiinndd aazz
éérrddeekkeeiikkbbeenn mmeeggttaa--
lláálljjáákk aa kköözzööss ffeellüüllee--
tteekkeett..
MMûûkkööddõõ ppaarrttnneerrsséé--
ggeekkeett lleeggiinnkkáábbbb aa
ddöönnttééssii ffóórruummookkbbaann
vvaallóó rréésszzvvéétteellnnééll,,
iilllleettvvee aazz eemmllíítteetttt
sszzeekkttoorrookk kköözzööss
pprrooggrraammjjaaiinnaakk kkiiaallaa--
kkííttáássaa ssoorráánn ccééllsszzeerrûû
eellvváárrnnii..
cciivviill ffóórruumm1100
Vidéki térségek
és a vidékfejlesztés
Sajátos területe a partnerségnek a vi-
dékfejlesztés, amely vonatkozhat egy
hátrányosabb helyzetű településre is,
de elsősorban kiterjedtebb vidéki tér-
ségek gondjainak kezelésére utal.
Egy vidéki térség kezelésének eszkö-
zei jelentősen eltérnek a települési,
különösen urbánus jellegű nagyobb
városok gondjainak kezelési lehető-
ségeitől. Jellemzően kiterjedtebb tér-
ről, lazább szervezeti és személyi
kapcsolatokról lehet beszélni. Az
ilyen feltételek között más eszközök
alkalmazására van mód a partnersé-
gek kiépítésében és fenntartásában
is. Esetenként nagyobb elszántságot
és kitartást is igényel a partnerség
megteremtése és működtetése.
A vidéki partnerségi kapcsolatok
működtetésének kitűnő példája az
Európai Unióban elterjedt LEADER
módszer, ami a vidéki térségek fej-
lesztési módszere. Ennek alapvető
igénye a partnerség, mondhatni a tár-
sadalmi tervezés egyik megnyilvá-
nulása, ahol az adott térség fejlesztési
programjának kialakítása és megvaló-
sítása a térség közösségére épít és szá-
mít. A térségekben megalakításra ke-
rülő úgynevezett „akció csoportba”
kötelezően szerepelnek önkormány-
zatok, civil szerveződések és vállalko-
zók egyaránt. Emiatt a LEADER mód-
szert szakmai berkekben a térségi de-
mokrácia fejlesztésének legintelligen-
sebb formájaként is emlegetik, így
modellértékű megoldás.
Szakmai partnerségi kapcsolatok
Sajátos modellként kezelhetők az
egy-egy szakmai kapcsolatok kereté-
ben kialakult partnerségi formák.
Ezek közül talán a kultúra és a foglal-
koztatás területén kialakult formákat
célszerű modellértékűnek tekinteni.
A kultúra területén a települési
önkormányzatok egyrészt kötelesek a
közművelődéssel foglalkozni, más-
részt a legtöbb esetben fenntartói a
művelődési intézményeknek. A part-
nerségi viszony másik oldalán jellem-
ző, hogy a művelődési intézmények
mellett általában működnek civil szer-
vezetek, illetve ezek az intézmények
általában helyet adnak a civil társada-
lom igényeinek. Esetenként az is jel-
lemző, hogy a helyi vállalkozók érde-
keltek az intézmény üzemeltetésében,
fenntartásában, netalán megépítésé-
ben, bővítésében, illetve felújításában.
Tehát a helyi és/vagy térségi művelő-
dési intézmények lehetnek egyféle
partnerségi bázisok, illetve az ott ki-
alakuló kapcsolatok rendje egyféle
partnerségi modellként is kezelhető.
A partnerség sajátos formája a tér-
ségi foglalkoztatási partnerség, az
Európai Unióban egyre inkább elter-
jedő modell. Ebben a partneri bázis a
jelentősebb foglalkoztatást biztosító
térségben működő vállalkozók, vala-
mint a munkavállalókat képviselő ci-
vil társadalom jelenik meg. A foglal-
koztatási partnerség sajátos résztve-
vői a szakképző, illetve felnőtt képző
intézmények, amelyek főként a mun-
kaerőpiac igényeinek strukturális
összehangolását segítik.
Áttekintés
Számos partnerségi kapcsolat műkö-
dik az egészségügyi és szociális ellá-
tás területén, amelyek tapasztalatai-
nak megismerése, átvétele valamint
alkalmazása egyaránt lehetséges és
indokolt lehet. Mindenütt jellemző
azonban, hogy a partnerségek műkö-
désében a partnerek közötti párbe-
széd fenntartásában a játékszabály-
ok, illetve a buktatók elkerülésében
az eszközök közel azonosak. Megál-
lapítható, hogy az együttműködő fe-
leknek nyitottaknak és toleránsaknak
kell lenniük a potenciális partnerek
iránt. Szükséges látni és láttatni a
partnerek érdekeit, valamint elhatá-
rozás kell a partnerek részéről az
együttműködésre. Mindez, ha páro-
sul jó programokkal, egymás iránti
empátiával és jó konfliktuskezelési
gyakorlattal, akkor vélhetőleg műkö-
dő partnerségre és közös sikerre szá-
míthatunk.
Rajnai Gábor
ECOVAST Magyarországi Egyesület
– elnök, térségfejlesztési tanácsadó
e-mail: [email protected]
TTáárrssaaddaallmmii ffeelleellõõssssééggvváállllaallááss**
ééss aa hheellyyii ggaazzddaassáágg jjóó ééss rroosssszz iiddõõkkbbeenn……
Néhány évvel ezelőtt átfutot-
tam egy eléggé érdekes sta-
tisztikai kimutatást, amely rá-
mutat arra, hogy a kis és középes mé-
retű közösségekben a helyi termé-
kekre és szolgáltatásokra elköltött
minden egyes euró a helyi gazdaság-
ban 2,3 eurós befektetést eredmé-
nyez. A statisztikai eredmények a
társadalmi felelősségvállalással (Cor-
porate Social Responsability – CSR)
hozhatók összefüggésbe, hiszen a
vállalkozásokhoz hasonlóan a civil
szervezetek is befolyásolni tudják a
helyi gazdaság alakulását. E folya-
mat megértése érdekében meg kell fi-
gyelni néhány olyan gazdasági ha-
tást, amelyeket egy helyi civil szerve-
zet által megvalósított projekt idéz
elő. Első lépésként kezdjük azzal,
hogy egy támogató bizonyos támo-
gatást biztosít egy projekthez. Ez a
forrás a közösségben kerül felhasz-
nálásra azáltal, hogy a különböző
alapanyagok a helyi kereskedelmi
egységekben kerülnek beszerzésre. A
pénzt a helyi kereskedők felhasznál-
ják saját befektetéseik fejlesztésére
és/vagy az általuk alkalmazott mun-
kavállalók kifizetésére, akik ebből az
összegből a saját fenntartási költsége-
iket fedezik, mint pl. lakbér, élelem
stb. Ehhez hasonlóan a civil szerve-
zet munkatársai is fizetés formájában
felhasználnak egy bizonyos részt a
támogatásból a saját fenntartási költ-
ségeik fedezésére. Ezzel a roppant
egyszerű példával követhető, ho-
gyan vándorol a pénz egyik kézből a
másikba a közösségen belül.
A statisztikai kimutatás második
fele arra mutat rá, hogy minden
* Corporate Social Responsability, mely a vállalatoknak a közösségi, társadalmi élet működésében támogatások révén vállalt felelősségére utal.
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 1111
egyes euróból, amit külföldi termé-
kekre vagy szolgáltatásokra fordí-
tunk alig 1,2 euró marad a helyi gaz-
daságban. Példaként említhető a civil
szférában az az eset, amikor egy
szaktanácsadót bízunk meg egy fel-
adat elvégzésével (ezt saját felelőssé-
gemre mondom, mivel saját magam
is sok tanácsadást végzek). Abban az
esetben, ha az Ön projektje elnyer
egy támogatást, és azt a saját munka-
erejére fordítja, akkor ez a pénz a fen-
tiekben vázolt módon kerül felhasz-
nálásra és a közösségben marad. Vi-
szont abban az esetben, ha engem
bíznak meg azzal, hogy utazzak ki az
Önök közösségéhez, akkor meg kell
fizetniük az utazási költségeimet (a
MOL kapja meg az én üzemanyag tá-
mogatásomat, és nem az Önök kö-
zössége), illetve a szaktanácsadói dí-
jamat (amellyel boldogan támoga-
tom a saját városomban működő pia-
cot és nem az Önökét). Továbbá
Önök fizetik a szállásköltségeimet, és
talán együtt megyünk vacsorázni is.
Ennek megfelelően minden elköltött
euróból csak 1,2 euró marad az Önök
közösségében a 2,3 helyett, ami csak
abban az esetben áll fenn, ha saját
munkaerőt alkalmaznak a feladat
megvalósításához.
A statisztika eléggé nyomos ér-
vekkel szolgál a helyi filantrópia és
a pénzügyileg megalapozott CSR
közötti kapcsolatrendszer kialakítá-
sához. A pénzügyileg megalapozott
társadalmi felelősségvállalás kap-
csolatrendszerére további pozitív
gazdasági hatásokat gyakorol az a
tény, hogy a közösségi támogatások
az éves adóból levonható összegek
közé sorolhatóak. Abban az eset-
ben, ha egy vállalkozás támogat egy
civil szervezetet, a támogatás össze-
gének a nagy része levonható az
adójából. Amennyiben egy vállalko-
zás él ezzel az adócsökkentő lehető-
séggel, a közösségi támogatás ösz-
szege kikerül az adózási körforgás-
ból, ezáltal megteremtve annak le-
hetőségét, hogy az összeg a közös-
ségnél maradjon és a fentiekben le-
írt módon kerüljön felhasználásra.
Ennek ellenpéldája az a helyzet,
amikor támogatás hiányában az
összeg egy állami pénzügykezelő
szervezethez folyik be, és onnan ke-
rül felhasználásra egy nemzeti fej-
lesztési terv alapján, amely talán
nincs is összhangban a helyi igé-
nyekkel.
Az általunk kifizetett adó egy ré-
sze visszakerül a helyi közösségek-
hez, amelyek ebből aztán képezhet-
nek adóalapú közösségi támogatási
forrásokat, viszont ez a folyamat
olyan, mintha „kirabolnánk Pétert,
hogy kifizessük Pált”. Másfelől vi-
szont ajánlatos figyelembe venni,
hogy az adócsökkentő támogatási
összegek törvényben szabályozott
nagysága igen alacsony (a vállalkozás
teljes pénzügyi forgalmának keve-
sebb, mint 0,03%-a, továbbá a nettó
profit 20%-a lehet), ezért kevés vállal-
kozás él ezzel a lehetőséggel. Kiegé-
szítésképpen az is elmondható, hogy
a legtöbb ország lakosa és vállalkozá-
saik igen tapasztaltak abban, hogy
miként csökkenthetik saját adójukat.
Ez azt jelenti, hogy az összeg, amely-
ből a központi költségvetés a helyi
szolgáltatások fedezésére fordíthat,
már akkor kevés, mielőtt a kormány-
zati alkalmazottak fizetésének a biz-
tosítására levonódik a meghatározott
százalék. Egy jó pél-
da: a mentőszolgálat
fenntartása Romániá-
ban. A mentőszolgálat
biztosítása elméletileg
állami feladat, viszont
a legtöbb szolgáltató-
nak komoly forráste-
remtő tevékenységgel
kell kiegészítenie az
állami bevételét an-
nak érdekében, hogy
folyamatosan biztosí-
tani tudja a korszerű
felszereltséget.
A fentiekben említett adóalapú
CSR kapcsolatrendszeréhez hozzá-
tartozik az is, hogy a civil szerveze-
tek olyan nem pénzbeli együttműkö-
dési formákat is kialakítottak a vál-
lalkozókkal, amelyeknek jelentős
gazdasági hatásai is lehetnek. Az
ilyen típusú együttműködésnek
egyik híres példája volt az, amikor az
Egyesült Államok Környezetvédelmi
Alapja (angolul EDF) meggyőzte a
McDonald’s vállalatot, hogy a styro-
foam helyett papírt használjanak cso-
magolóanyagként. A styrofoam bio-
lógiailag nem bomlik le, így a nyolc-
vanas években a szemétlerakó helye-
ket hamar megtöltötték ezzel az
anyaggal. Egy tanulmány révén az
EDF bebizonyította a McDonald’s-
nak, hogy mindamellett, hogy jót te-
het a környezettel, a papíralapú cso-
magolóanyag használata révén jelen-
tősen csökkentheti a költségeket is
(ezáltal megnövelve a nyereséget). A
McDonald’s a papír csomagolóanya-
gokra váltott (bizonyos esetekben az
újrahasznosított papír felhasználásá-
val), és pár év alatt az ipar további
szereplői is követték a McDonald’s
példáját, megkímélve a Földet több
millió tonna szeméttől. Miközben cá-
folhatatlan, hogy a McDonald’s gaz-
dasági térhódítása negatív hatásokat
gerjeszt, a McDonald’s és az EDF kö-
zötti együttműködés tisztábbá vará-
zsolta a Földet, illetve a McDonald’s
növekedése munkahelyeket terem-
tett, ezáltal bevételeket a helyi gazda-
ságnak.
A nem pénzbeli CSR együttmű-
ködés kevésbé ellentmondó példái-
val Romániában is találkozunk, ahol
a környezetvédelemmel foglalkozó
civilek hatással vannak a helyi vállal-
kozások által alkalmazott újrahasz-
nosítási gyakorlatokra, közösségi ön-
kéntes napokat szerveznek stb.
Az egyik tényező, ami miatt ezek
a nem pénzbeli együttműködések ki-
fejezetten rokonszenvesek a vállalko-
zók számára, az a humánerőforrás
oldalon jelentkező e-
lőnyökben jelentke-
zik. Vegyünk alapul
egy vállalkozásnak
szóló újrahasznosítá-
si projektet. Az Ön ci-
vil szervezete fel-
ajánlja, hogy papír-
gyűjtésbe fog és az új-
rahasznosítás révén
egy pénzügyi alapot
hoz létre „zöld” pro-
jektek támogatására.
Jó kommunikáció ré-
vén a vállalkozás ve-
zetősége be tudja mutatni a saját al-
kalmazottainak, hogy számára fon-
tos a helyi közösség, ezáltal bizalmat
tud kiépíteni. Erről a bizalomról be-
bizonyosodott, hogy képes elégedet-
tebbé tenni a dolgozókat, akik hosz-
szabb munkaidőben vállalnak mun-
kavégzést és hatékonyabban képesek
termelni. Mindkét tényezőnek nyere-
ségnövelő hatása van, amelyet mun-
kahelyteremtésre és a helyi gazdaság
gyarapítására lehet felhasználni. Ez
jó hírként szolgál azoknak a civil
szervezeteknek, amelyek kapcsolat-
ban állnak a munkavállalókkal is,
mint lehetséges adományozókkal a
közösségi alapok megteremtéséhez.
Érdekes összefonódásai vannak a
pénzügyi és a nem pénzügyi alapo-
kon nyugvó társadalmi felelősség-
vállalás együttműködésének, mely-
nek jellegzetes példája az adomány-
kiegészítés (gift maching). Ez azt je-
lenti, hogy egy vállalkozás megdup-
lázza a saját munkavállalója által
nyújtott adomány összegét – és ez
ténylegesen egy kétszeresen nyerő
helyzet. A munkavállalók elégedet-
tebbek, mert nagyobb mértékben
tudnak hozzájárulni a saját közössé-
...... aa kkiiss ééss kköözzééppeess
mméérreettûû kköözzöössssééggeekk--
bbeenn aa hheellyyii tteerrmméé--
kkeekkrree ééss sszzoollggáállttaattáá--
ssookkrraa eellkkööllttöötttt mmiinn--
ddeenn eeggyyeess eeuurróó aa
hheellyyii ggaazzddaassáággbbaann
22,,33 eeuurróóss bbeeffeekkttee--
ttéésstt eerreeddmméénnyyeezz..
cciivviill ffóórruumm1122
gük feladatvállalásaihoz, a munka-
adók pedig a fentiekben említett ter-
melékenység növekedése miatt (amit
természetesen kevesebb költségből
értnek el, mint egy nagyobb ado-
mány révén). Így a civil szervezetek
több forrásra tehetnek szert, a polgá-
rok pedig jobb szolgáltatásokban ré-
szesülnek.
A társadalmi fele-
lősségvállalás gazda-
sági előnyeinek tagla-
lása talán vitás lehet
egy pénzügyi válság
idején. Ilyen idősza-
kokban az első költ-
ségtípusok, amelye-
ket teljesen vagy rész-
ben csökkentenek, a
marketing költségek.
A legtöbb CSR tevé-
kenységet pedig a marketing részleg
kezeli. Amint a marketing részleg
csökkenti tevékenységét, megpróbál-
nak kiválasztani olyan programokat,
amelyek a lehető leghatékonyabban
hoznak nyereséget, illetve biztosítják,
hogy a fogyasztók hűségesek marad-
nak. Ezekben a helyzetekben is a jó
kommunikációval rendelkező civil
szervezetek CSR feladatokat tudnak
ellátni ügyfüggő marketing tevé-
kenységek megvalósítása révén. Erre
lehet példa az egyesült államokbeli
Target áruházlánc, amely hihetetle-
nül sikeres CSR programot valósít meg
minden évben azzal, hogy tájékoztat-
ja a vásárlókat arról, hogy a tanesz-
közökre elköltött minden egyes dol-
lár egy része a helyi iskolai körzet
számlájára kerül. Ezt a programot a
helyi iskolák közvetítik a szülők felé,
a szülők pedig a Target áruházlánc-
ban vásárolnak, mert tudják, hogy az
általuk elköltött pénz egy része a
gyerekeik nevelésére fordítódik. A
program révén az áruház több év le-
forgása alatt több mint 200 millió dol-
lárt adományozott.
Egy érdekesség, hogy amikor a
gazdasági mutatók lefelé ívelő ten-
denciát mutatnak, akkor a CSR tevé-
kenységek sikere felfelé ível. A pénz-
ügyileg bizonytalan időszakokban a
vásárlók sokkal körültekintőbben
próbálják elkölteni a keresetüket, így
a CSR programjai biztosítják azt az
érték összekapcsolást, amelyet a vá-
sárlók keresnek. Például, ha egy ve-
vő megvásárol egy li-
ter tejet, hazamegy és
megissza. A követke-
ző nap a vevő vásárol
egy újabb liter tejet,
amelynek árából 10
banit a helyi körzeti
gyermekgyógyászati
központ felújítására
használnak fel. Ami-
kor hírt kap a felújítás
részleteiről vagy még
hatékonyabb, ha azt
személyesen is megtapasztalja, úgy
fogja érezni, hogy ő is segített. Ez a
felemelő érzés fogja bizonyosan ve-
zérelni a vásárlót, hogy a követke-
zőkben is azt a tejet vásárolja, ame-
lyet a CSR programban részt vevő
cég forgalmaz. Amennyiben a vásár-
ló a következő alkalommal is a CSR
által reklámozott tejet vásárolja, a
vállalkozásnak nagyobb haszna lesz,
mely jótékony hatással lesz a helyi
gazdaságra és a civil szervezetekre
egyaránt.
Abban az esetben is, ha a CSR
program nem biztosít kifejezetten
nagy bevételeket, csak azzal, hogy
egy logót és egy helyzetleírást helye-
zünk el a vásárlók kezében, a civil
szervezetek már elérik céljukat és új
lehetőségeket teremtenek új támoga-
tók vagy önkéntesek számára.
Érdekes megfigyelni, hogy a nyu-
gati országokban a lefelé ívelő gazda-
sági mutatók időbeni javulása rész-
ben a szociális nyomásgyakorlásnak
is köszönhető. Nehéz pénzügyi hely-
zetben alapelvárás, hogy a tehető-
sebb rétegek „áldozatokat” hozzanak
a kevésbé tehetős állampolgárokért.
Ezt a szociális „feszültséget” a civil
szervezetek ésszerűen tudják fel-
használni a közösségi források előte-
remtésére.
Romániában is meg kell tapasztal-
ni, hogy hogyan fog működni a vázolt
folyamat, bár kevés érv szól amellett,
hogy beválik. A legtöbb kis és közép
méretű civil szervezetet, amely közös-
ségi forrásteremtéssel foglalkozik, a
helyi kis- és középvállalkozások tá-
mogatják. A támogatások folyósítása
elsősorban a vállalkozások tulajdono-
sai és a civil szervezetek közötti sze-
mélyes kapcsolatrendszer alapján tör-
ténik. Nagyon sokan nem tekintik
fontosnak a támogatás adócsökkentő
előnyeit, inkább a kialakult kapcsola-
tok révén folyósítják a támogatást,
mintsem marketing megfontolásból.
Továbbá, a kis és közepes méretű kö-
zösségekben, ahol a helyi vállalkozó-
kat jobban ismerik, illetve ott, ahol a
helyi civil szervezetek a sikeresen
megvalósított projektek révén egy jól
működő rendszert alakítottak ki a tá-
mogatók tevékenységének elősegíté-
sére, alapvetően jelentkezik az igény,
hogy ezek a vállalkozások folyamato-
san nyújtsanak támogatást, olyan
szinten, mint ahogy azt tették kedve-
zőbb gazdasági helyzetben is.
Nagyon fontos szélesebb körben
megismertetni a civil szektor gazda-
sági hatásait, fel kell használni a fent
említett érveket, és kreatívnak kell
lenni annak érdekében, hogy műkö-
désben tartsunk minden lehetőséget
míg a gazdasági helyzet és az adomá-
nyozók bizalma új lendületet kap.
Minden kereskedő tudja, hogy visz-
szaszerezni egy vásárlót sokkal nehe-
zebb feladat, mint először megnyerni
annak bizalmát.
Christopher Worman
Székelyudvarhelyi Közösségi
Alapítvány – ügyvezető igazgató
e-mail: [email protected]
Fordította: Már István
EEggyy éérrddeekkeesssséégg,,
hhooggyy aammiikkoorr aa ggaazz--
ddaassáággii mmuuttaattóókk lleeffee--
lléé íívveellõõ tteennddeenncciiáátt
mmuuttaattnnaakk,, aakkkkoorr aa
CCSSRR tteevvéékkeennyyssééggeekk
ssiikkeerree ffeellffeelléé íívveell..
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 1133
VVooddaaffoonnee RRoommáánniiaa aa kköözzöössssééggéérrtt
AVodafone Románia társadal-
mi felelősségvállalási tevé-
kenységei régi hagyományra
tekintenek vissza, olyan progra-
mokkal veszünk részt a közösségek
életében, melyek szorosan kapcso-
lódnak küldetésünkhöz: jobbítani
az emberek életét és segítséget nyúj-
tani a könnyebb kommunikációban,
valamint a folyamatos kapcsolattar-
tásban. Amikor a közösségnek szá-
mos területen van szüksége segít-
ségre, ugyanakkor az olyan vállalat-
tal szemben, mint a Vodafone, na-
gyok az elvárások, nem egyszerű
meghatározni a cég számára a leg-
fontosabb területeket, és ennek
megfelelően kiválasztani egy bizo-
nyos típusú tevékenységet, amelyet
támogatni kíván. A közösségek va-
lós igényeinek és a pozitív változást
eredményező projektek érdekében
rendszeresen végzett minőségi és
mennyiségi piackutatások által
igyekszünk felmérni, hogy melyek
azok a területek, amelyek a legin-
kább segítségre szorulnak. E piac-
kutatások és a szintén érdekelt cso-
portokkal (alkalmazottak, részvé-
nyesek, véleményformálók, civil
szervezetek, közösségek képviselői
stb.) történő tanácskozások alapján
határozzuk meg évente a Vodafone
prioritásait, amelyek mentén bekap-
csolódunk a közösség életébe. Ezek
megvalósítása két módon történik:
egyrészt a Vodafone Alapítvány ál-
tal támogatott szociális programok
révén – a család elhagyásának meg-
előzése érdekében, mely a rászoruló
családok gyermekeinek a nevelésé-
hez nyújt segítséget, az idősek gon-
dozását és egészségügyi programo-
kat ölel fel –, másrészt a társadalmi
felelősségvállalási programok ré-
vén, melyek keretében a Vodafone
Románia környezetvédelmi, a sür-
gősségi helyzetben lévő személyek
életének a megmentését célzó, vala-
mint sport és kulturális programo-
kat támogat.
Mivel nagyon sok támogatási ké-
relmet kapunk, világos kiválasztási
és értékelési szabályokat határoz-
tunk meg annak érdekében, hogy a
civil szervezetekkel partnerségben
megvalósítandó projektek minél
konkrétabbak és hatékonyabbak le-
gyenek, továbbá, hogy a felajánlott
anyagi támogatásunk reális válto-
zást és jól értékelhető hatást érjen el.
Íme néhány alapvető kritérium,
amelyek alapján a hozzánk beérke-
ző támogatási kérelmeket, projekte-
ket értékeljük:
– a támogatásra (szponzorizálásra)
benyújtott projekt legyen össz-
hangban a Vodafone folyó évben
meghatározott támogatási prio-
ritásával;
– a projekt tevékenységei legyenek
relevánsak a meghatározott cél
és célkitűzések elérése érdeké-
ben; a támogatást kérő szerveze-
ti kapacitása és reputációja; a
szervezet hasonló projektekben
szerzett tapasztalata, ezek ered-
ményei; a projekt befektetett
költségeihez mérten mekkora a
remélt hatás; átlátható költség-
vetés; a tevékenységek és az idő
reális betervezése; a Vodafone
támogatásának lezárulásával a
szervezet legyen
képes folytatni a
projektet.
A támogatásra kivá-
lasztott projektek ér-
tékelésének egyik
igen fontos szem-
pontja számunkra,
hogy legyen nevelési
jellege. Úgy döntöt-
tünk, hogy azokban a
környezetvédelmi
projektekben veszünk
részt, amelyben öko-
lógiai nevelésre is sor
kerül, amely a sze-
lektív hulladékgyűj-
tést és újrahasznosítását is pro-
moválja. Hisszük, azért, hogy egy
tisztább világban éljünk, mindany-
nyian változtatnunk kell a termé-
szettel és a közvetlen környezetünk-
kel kapcsolatos mentalitásunkon és
a magatartásunkon.
Egy másik példa az általunk tá-
mogatni kívánt szociális projektek-
hez kapcsolódik. Amellett, hogy
ezek azonnali segítséget nyújtanak,
szeretnénk, ha nevelési és informá-
ló részük is lenne, mely révén tuda-
tosítják a nyilvánosságban és a köz-
hivatalokban a közösség krízishely-
zeteit. Változást a magatartásváltás,
a társadalmi valósággal szembeni
félelem, avagy nemtörődömség ha-
tárának a túllépése hozhat. Ahogy a
hátrányos helyzetűek normális élet-
hez segítése is mindannyiunk ma-
gatartásának függvénye, úgy az el-
szigetelődésük, a másságuk meg-
élése is.
A projektek megvalósulása köz-
ben az időszakos értékeléseket,
majd a végső értékelését is elkészít-
jük, ezek révén követjük a fő cél és a
célkitűzések megvalósulását, a költ-
ségekhez mért hatást, a pénzügyi
beszámoló átláthatóságát (ez össz-
hangban kell legyen a támogatási
kérelemben található költségvetés-
sel), a tevékenységek ütemterv sze-
rinti megvalósulását.
A Vodafone Románia kiemelt je-
lentőséget tulajdonít a támogatni kí-
vánt projektek értékelésének a kivá-
lasztás, a megvalósulás és a zárás
idején is, hiszen az értékelés segít
nekünk abban, hogy profitáljunk
mindabból, amit már megvalósítot-
tunk, továbbá, hogy bebiztosíthas-
suk magunkat, hogy a következő al-
kalommal még na-
gyobb sikerünk lesz.
Mindenkinek, aki
a szociális és a társa-
dalmi felelősségvál-
lalási projektekben
részt vesz, legyen az
civil szervezet vagy
vállalkozás, ugyanaz
az álma: olyan hosz-
szú távú projektek
megvalósítása, ame-
lyeknek van folytatá-
sa. A Vodafone Ro-
mánia eddigi tapasz-
talata bebizonyította,
hogy ez az álom va-
lóra váltható. Amikor partnereink jó
projekttel keresnek meg, ami nem-
csak papíron mutat jól, hanem a be-
ígért eredményeket is eléri, amikor
az ígéreteket tiszteletben tartják,
MMiinnddeennkkiinneekk,, aakkii aa
sszzoocciiáálliiss ééss aa ttáárrssaa--
ddaallmmii ffeelleellõõssssééggvvááll--
llaalláássii pprroojjeekktteekkbbeenn
rréésszztt vveesszz,, lleeggyyeenn aazz
cciivviill sszzeerrvveezzeett vvaaggyy
vváállllaallkkoozzááss,, uuggyyaannaazz
aazz áállmmaa:: oollyyaann hhoosszz--
sszzúú ttáávvúú pprroojjeekktteekk
mmeeggvvaallóóssííttáássaa,, aammee--
llyyeekknneekk vvaann ffoollyyttaattáássaa..
cciivviill ffóórruumm1144
időben kialakul a kölcsönös biza-
lom és a hosszú távú partnerség.
Hospice Casa Speranţei, Asociaţia
pentru Relaţii Comunitare, World
Vision, Fundaţia Bethany, Asociaţia
Sf. Stelian, Fundaţia Edelweiss,
Fundaţia Chance For Life, SMURD,
Salvamont, Fundaţia pentru Parte-
neriat, Mare Nostrum – csak néhány
példa azon partnereink közül, akik-
kel hosszú távú projekteket dolgoz-
tunk ki, és folytatjuk az együttmű-
ködést.
A Vodafone és a Vodafone Alapít-
vány civil szervezeti partnereiről, a tá-
mogatási projektek kiválasztási kritéri-
umairól és a támogatott területekről a
http://www.vodafone.ro/fundatia-
vodafone/ és a http://www.voda-
fone.ro/despre-vodafone/vodafone-
pentru-comunitate/ címen olvashatnak.
A támogatási kérelmeket azokra a
projektekre, melyek a Vodafone Ala-
pítvány és a vállalat által támogatott
területen valósulnak meg e-mailen be
lehet küldeni a következő címre: Fun-
vagy [email protected]
Elena Serban
Vodafone Alapítvány – igazgató
Angela Galeta
Vodafone Alapítvány –
a társadalmi felelősségvállalási
program vezető projektmenedzsere
Fordította: Csáki Rozália
EERRSSTTEE AAllaappííttvváánnyy –– kkiikk vvaaggyyuunnkk,, mmiitt aakkaarruunnkk??
NNaaggyy hhaaggyyoommáánnyyrraa ééppüüllõõ ffiiaattaall aallaappííttvváánnyy
Az Ausztriában, Közép-Euró-
pában és Dél-Kelet-Európá-
ban működő ERSTE Alapít-
vány központi székhelye Bécsben ta-
lálható. Az első osztrák takarékpénz-
tár, az „Erste oesterreichische Spar-
Casse” jogutódaként az ERSTE Ala-
pítvány az Erste Csoport többségi
részvényese.
Az ERSTE Alapít-
vány gyökerei az 1819-
ben Bécs városában a
közjó szolgálatára a-
lapított, non-profit ta-
karékpénztárig nyúl-
nak vissza. E takarék-
pénztár a kor társada-
lomszerkezeti gond-
jait kívánta megolda-
ni azáltal, hogy az
embereket takarékos-
ságra nevelte. 1993-
ban az „Erste oester-
reichische Spar-Casse”
kettévált, így keletke-
zett a jogszabályilag
egymástól különböző
Erste Bank és a “Die
erste österreichische Spar-Casse
Anteils Verwaltungs Sparkasse”. Ez
utóbbi 2003-ban a „DIE ERSTE öster-
reichische Spar-Casse Privatstiftung”,
azaz röviden ERSTE Stiftung (ERSTE
Alapítvány) néven alapítvánnyá ala-
kult. Ily módon az ERSTE Alapítvány
az első ausztriai takarékpénztár tör-
vényes jogutóda. Az ERSTE csoport
többségi részvényeseként alapítvá-
nyunk a csoport részvényeinek 30
százalékát birtokolják. Emiatt az
ERSTE Alapítvány nem a bank tulaj-
dona, hanem a „bank az alapítvány
tulajdona”. Az ERSTE Alapítvány ál-
tal működtetett programok nem es-
nek egybe a bank fennhatósága alatt
folyó „társadalmi felelősségvállalási”
(CSR) programokkal.
A 2003-ban létrehozott alapítvány
két évvel később lé-
pett működésbe, há-
rom különböző terü-
leten futó program-
mal: szociális, kultúra
és európai témakör-
ben. Idén az ERSTE
Alapítvány Szociális
Főosztálya megnyi-
totta az első Ausztria
területén kívül talál-
ható irodájának a ka-
puit Bukarestben.
A Szociális Főosztály
két fő célkitűzése: a
nehéz helyzettel küz-
dők megsegítését cél-
zó tevékenységek tá-
mogatásával megva-
lósuló szociális integráció, illetve az
átalakulási folyamatokat elemző és
ezeket segítő társadalmi átalakulás.
A főosztály projekjei sorában meg-
említhetjük:
– „Die Zweite Sparkasse. Bank for
the unbankable” (A második ta-
karékpénztár – A bank nélküliek
bankja) – a nehéz helyzetbe jutott,
banki szolgáltatásokhoz hozzá
nem férő személyek számára biz-
tosít hitelszámlát.
– Az ERSTE Alapítvány Szociális
Integrációs Díja azon csoportok
erőfeszítéseit hivatott díjak és tá-
mogatások útján elismerni, akik
hozzájárultak a szociális változás
folyamatához.
– Generációk párbeszéde – a projekt
a közép- és kelet-európai demog-
ráfiai változásokra összpontosít.
A Kulturális Főosztály célkitűzése a
kortárs kultúra és művészet, illetve a
közelmúlt kultúrtörténeti kutatásá-
nak támogatása. A főosztály néhány
programja:
– PATTERNS transznacionális prog-
ram, melynek célja a közelmúlt
kultúrtörténetének kutatása és
megértése. A program kortárs
kulturális projekteket kezdemé-
nyez és támogat. Az elmúlt esz-
tendőben 40 projekt – köztük ro-
mániai is – jutott ily módon támo-
gatáshoz.
– Igor Zabel Award for Culture and
Theory (Igor Zabel Művelődési és
Elméleti Díj) – a közép- és dél-ke-
let-európai vizuális kultúra nem-
zetközi elismertségét jelentős mér-
tékben elősegítő kulturális sze-
replők tevékenységét díjazza. A
díj nyerteseit nemzetközi zsűri je-
löli ki.
Az Európa Főosztály rendeltetése az
európai egyesítési folyamat támoga-
tása, különös tekintettel a létező EU
bővítési kezdeményezések aktív tá-
mogatására. Fő célja az előítéletek és
a nacionalizmus elleni küzdelem, a
...... aazz EERRSSTTEE AAllaappíítt--
vváánnyy nneemm aa bbaannkk ttuu--
llaajjddoonnaa,, hhaanneemm aa
„„bbaannkk aazz aallaappííttvváánnyy
ttuullaajjddoonnaa””.. AAzz
EERRSSTTEE AAllaappííttvváánnyy ááll--
ttaall mmûûkkööddtteetteetttt
pprrooggrraammookk nneemm eess--
nneekk eeggyybbee aa bbaannkk
ffeennnnhhaattóóssáággaa aallaatttt
ffoollyyóó „„ttáárrssaaddaallmmii ffee--
lleellõõssssééggvváállllaalláássii””
((CCSSRR)) pprrooggrraammookkkkaall..
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 1155
határon túli gondolkodás és életmód
integrációja, illetve a fiatal generáci-
ók e tapasztalatokhoz való hozzáfé-
résének biztosítása. A főosztály né-
hány programja:
– Közép-európai Iskolák Akadé-
miája – Közép-Európa iskolái kö-
zötti hálózat kialakítását szolgálja
– nemzetközi projektekben való
aktív részvétel lehetőségét ajánlja
a fiataloknak. Az elmúlt eszten-
dőben ebben a kategóriában 118
projektet nyújtottak be – közöttük
romániait is.
– Kiváló Újságíró Balkáni Ösztön-
díj – a riportok minőségi javulását
illetve az újságírók közötti tapasz-
talatcsere elősegítését tűzi ki cé-
lul. Évente 10 újságíró kap anyagi
segítséget és szakmai támogatást
saját projektje megvalósításában.
– Általános Támogatás (General
Funding). Az ERSTE Alapítvány
saját programjain kívül is nyújt tá-
mogatást, különböző szervezetek
által megvalósított programok-
hoz. Az ilyen jellegű támogatások
esetében nincs határidő, a kérel-
met angol nyelven kell benyújta-
ni, az alapítvány honlapján meg-
található tájékoztató szerint.
Az ERSTE Alapítvány programjaival
kapcsolatos további tájékoztatás, il-
letve a különböző pályázatok be-
nyújtási határidejére vonatkozó in-
formációk a www.erstestiftung.org
honlapon találhatók.
Bessenyei Hajnalka
ERSTE Alapítvány,
Szociális Főosztály –
bukaresti iroda képviselője
e-mail: Hajnalka.Bessenyei@
erstestiftung.org
MMII ééss ÕÕKK??AA cciivviill sszzeerrvveezzeetteekk ééss aazz áállllaamm kkaappccssoollaattaa MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn –– kkuuttaattáássii öösssszzeeffooggllaallóó
Amegkérdezettek a civil szerve-
zetek legfontosabb ismérvei-
nek az olyan tevékenységeket
tartották, amelyek célja a közjó megte-
remtése és a gondok orvoslása.
Ugyancsak fontos jellemzőként emlí-
tették a működésük függetlenségét, s
azt a tényt, hogy saját maguk által
szervezett tevékenységeket valósíta-
nak meg, továbbá az önkéntességet és
a közösségközpontú feladatvégzést. A
civil szféra történetében az 1989 utáni
gyors növekedését követő évek jellem-
zője volt a sokszínűség, a kormányza-
ti pénzügyi támogatások jelentős nö-
vekedése, és ezzel párhuzamosan a
szféra jelentőségével kapcsolatos bi-
zonytalanságok, míg az elmúlt hat-hét
évben a civil szervezetek jobban tuda-
tában vannak a negatív irányzatok-
nak. Összességében úgy látják, a civil
szervezetek és az állam kapcsolatában
nem történtek jelentős és módszeres
változások, az állam csak vonakodva
fogadja el a civilek közreműködését a
fontos társadalmi kérdésekkel kapcso-
latos egyeztetések során.
Az állam irányába a legjelentő-
sebb civil szervezetek szerepe abban
mutatkozik meg, hogy azok szolgál-
tatásokat biztosítanak, és szakmai ja-
vaslatokat vizsgálnak felül. Jelentős
számú szervezet nyilatkozta azt,
hogy munkájuk során egyszerre ta-
lálták magukat szemben együttmű-
ködő és szembenálló szerepkörökkel.
Viszont szinte az összes megérdezett
szervezet tudott említeni olyan ered-
ményeket, sikereket, amelyeket az ál-
lami intézményekkel való együttmű-
ködése kapcsán ért el, melyek a kö-
vetkező hét csoport egyikébe sorol-
hatók:
a) törvények, jogszabályok előkészí-
tése,
b) a törvényben lévő rendelkezések
módosítása,
c) a kormányzati stratégia és fejlesz-
tési politika kidolgozása,
d) különböző testületek és eljárás-
rendek kialakítása a civil szerve-
zetek által hozzáadott értékek
szabványosítása érdekében,
e) kormányzati támogatások meg-
szerzése és felhasználása innova-
tív programok támogatására,
f) a különböző ágazatok finanszíro-
zásával kapcsolatos eljárások mó-
dosítása,
g) a kormány által hozott döntések
módosítása vagy ezek megvalósí-
tásának megakadályozása.
A civil szervezetek úgy érték el eze-
ket a sikereket, hogy egyaránt tudták
hasznosítani a formális (hivatalos) és
informális (nem hivatalos) kommu-
nikációs lehetőségeket, mint például
társadalmi egyeztetési folyamatokat
és a személyes kapcsolatrendszere-
ket. Voltak olyan szervezetek, ame-
A civil szervezetek és az állami intézmények közötti kapcsolatrendszer vizsgálata során a megkérdezett civil
szervezetek vezetői változatos és ellentmondásos képet vázoltak fel, mely tele van kihívásokkal. Az alábbiak-
ban a Sasakawa Peace Foundation felkérésére a négy visegrádi országban megvalósuló kutatás magyarországi
eredményeinek rövid összefoglalóját olvashatják.*
* A teljes tanulmány, valamint a visegrádi országok hasonló kutatásit összefoglaló angol nyelvű kiadvány olvasható a www.nonprofitkutatas.hu
oldalon.
cciivviill ffóórruumm1166
lyek úgy érték el céljaikat, hogy jogi
eszközrendszerhez nyúltak, mások
inkább az általuk képviselt csoporto-
kat segítik az érdekérvényesítésében.
A szervezetek általában kapcsolat-
ban voltak mind a döntéshozói szint-
tel, mind a döntésvégrehajtó testüle-
tekkel. Az is kiderült, mennyi belső
tényező segítette elő a szervezetek si-
kerességét az állammal folytatott
egyeztetések során, mint például a
hírnév, a hitelesség, a szakmai felké-
szültség, más civil szervezetekkel va-
ló együttműködés, média megjelené-
sek és nemzetközi kapcsolatok. Meg-
állapítottuk, hogy az állami intézmé-
nyekkel való együttműködés sikerei
pozitív hatással voltak a szervezetek
megítélésére: nagyobb ismertségre,
közmegbecsülésre tehetnek szert,
vagy gazdasági növe-
kedés volt tapasztal-
ható.
A megkérdezettek
válaszai alapján, az ál-
lammal fenntartott
kapcsolatrendszerben
a civil szervezetek ide-
ális szerepei a követ-
kező négy csoportba
sorolhatók:
i.) szakmai és szakér-
tői szerep, amely-
ben a szervezet
hasznos és kéz-
zelfogható ered-
ményeket és min-
tákat tud felmu-
tatni az állam szá-
mára;
ii.) együttműködő, partneri szerep,
amelyben a szervezet és az állam
érdekalapon együttműködik az
általuk képviselt ágazatok logi-
kai rendszere és lehetőségei
mentén;
iii.) aktív részvételi szerep, amely-
ben a szervezet hangot ad állás-
pontjának saját kezdeményezé-
sek vagy meghívásos alapon meg-
valósított tevékenységek révén;
iv.) érdekérvényesítő, kritikai, kont-
roll szerep annak érdekében,
hogy a szervezet befolyásolja,
meggyőzze és ellenőrizze az ál-
lami szereplőket és testületeket.
Az említett négy feladatkör kö-
zül ez az, amelyik a legnagyobb
mértékben hordozza magában
az összeütközés lehetőségét.
A civil szervezeteket, saját bevallá-
suk szerint, a számukra ideális sze-
rep betöltésében legfőképpen az ál-
lam működési mechanizmusának jel-
lemzői (pl. a fejlesztési stratégiákkal
kapcsolatos ötletek hiánya) akadá-
lyozzák, illetve a szervezetek min-
dennapi fennmaradásáért folytatott
küzdelem.
Mi, mint a megkér-
dezettek beszélgető-
társai és a válaszok
összegzői egyetér-
tünk nagyon sok
megfogalmazott bí-
rálattal, arra vonat-
kozóan, hogyan lát-
ják a civilek az álla-
mot és a közöttük ki-
alakuló kapcsolato-
kat. Úgy érezzük,
hogy a civil szerve-
zetek sokat tehetnek
annak érdekében,
hogy megváltoztas-
sák ezt a kapcsolat-
rendszert. Ezért ki-
emelten fontos, hogy
a szervezetek önálló-
an vagy közösen, más civilekkel ösz-
szefogva, megfogalmazzák együtt-
működési elvárásaikat, átgondolják
saját szerepüket ebben a kapcsolat-
rendszerben, és ennek megfelelően
kidolgozzák stratégiájukat. A civil
szervezeteknek azt javasoljuk tehát,
hogy fordítsanak időt és teremtsenek
alkalmat erre a mindennapi teendőik
közepette. Fontos szerepük lehet eb-
ben a velük együttműködő más sze-
replőknek is. Az adományozó szer-
vezetek támogatási gyakorlatait is
úgy kell alakítani, hogy azok is hoz-
zájáruljanak a szervezetekben egész-
séges egyensúly kialakításához a
cselekvés és a gondolkodás folyama-
tai között. Az utóbbi támogatása ér-
dekében speciális megoldásokat kell
alkalmazni a hagyományos támoga-
tási gyakorlatok keretében, illetve
ezeken túl.
A civil szervezeteket a következő
szempontok végiggondolása segíthe-
ti abban, hogy az állammal való kap-
csolatukat stratégiai kérdésként gon-
dolják át, tervezzék meg, fejlesszék
tovább:
– a civil szektor alapvető értékeinek
az újragondolása milyen mérték-
ben járulhat hozzá az állammal
való hatékonyabb együttműködés
kialakításához?
– mennyire lehet a civilek által vég-
zett tevékenységet politikai szem-
pontból jellemezni, illetve milyen
típusú kapcsolatrendszert kívánnak
kialakítani a politikai pártokkal?
– mit gondolnak az államról, és az
általa végzett feladatokról?
– hogyan tudják tudatosan felépíte-
ni az állammal való kapcsolataikat?
Meglátásunk szerint a civilek és az
állam közötti együttműködés úgy vi-
hető sikerre, ha a civil szervezetek
között tartós kapcsolatok épülnek ki,
illetve, ha erőfeszítéseket tesznek de-
mokratikus és átlátható együttműkö-
dési folyamatok kialakítására, és ha
egyértelműen előnyben részesítik
ezeket a gyakorlatban is.
Benedek Gabriella és
Scsaurszki Tamás
Gyökerek és Szárnyak
Civil Fejlesztő Műhely
e-mailek: gabriellabenedek@digital-
dream.hu; [email protected]
AA cciivviill sszzeerrvveezzeetteekk
úúggyy éérrttéékk eell eezzeekkeett aa
ssiikkeerreekkeett,, hhooggyy eeggyy--
aarráánntt ttuuddttáákk hhaasszz--
nnoossííttaannii aa ffoorrmmáálliiss
((hhiivvaattaallooss)) ééss iinnffoorr--
mmáálliiss ((nneemm hhiivvaattaa--
llooss)) kkoommmmuunniikkáácciióóss
lleehheettõõssééggeekkeett,, mmiinntt
ppééllddááuull ttáárrssaaddaallmmii
eeggyyeezztteettééssii ffoollyyaammaa--
ttookkaatt ééss aa sszzeemmééllyyeess
kkaappccssoollaattrreennddsszzeerreekkeett..
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 1177
Napjainkban a globalizálódó világgazdaság szerep-
lői számára már nyilvánvalóvá vált, hogy a civil
szervezetekkel karöltve kell kísérletet tenniük a
legégetőbb társadalmi problémák megoldására. A ma-
gyar nonprofit szektor civil szervezeteinek legfontosabb
partnerei a központi kormányzat, a helyi önkormányzat-
ok, a lakosság és nem utolsósorban a vállalatok.
A vállalati jótékonykodás gyakorlata évszázados
múltra tekint vissza, a munkavállalókról való szociális
gondoskodás, az alkalmazottak segítése egyidős maguk-
kal a vállalkozásokkal. A civil és a vállalati szféra szoro-
sabb kapcsolatának kialakulása a nonprofit szervezetek
rendszerváltás utáni újraéledésével kezdődött. Az eltelt
majdnem két évtized során a cégek a magyarországi ala-
pítványok és egyesületek egyre fontosabb támogatóivá
váltak.
A statisztikai adatok szerint a kilencvenes évek máso-
dik felétől folyamatosan 10 ezer fölött mozgott azoknak a
nonprofit szervezeteknek a száma, amelyeknek sikerült
vállalati adományt szerezniük. A szektor vállalati támo-
gatottságának növekedése indokolttá teszi, hogy mélyeb-
ben megvizsgáljuk a két szféra kapcsolatát, és képet ad-
junk a vállalati adományozás szerkezetéről a nonprofit
szervezetek oldaláról is.
1. ábra
A vállalati és állami támogatásban részesülő szervezetek
számának, illetve az egy szervezetre jutó vállalati és álla-
mi támogatás1 összegének alakulása 1997–2006 között
Az 1997–2006 közötti tíz éves periódust vizsgálva
megállapíthatjuk, hogy míg a kedvezményezettek száma
alig nőtt, a vállalatoktól a nonprofit szektorba áramló
pénzösszegek megduplázódtak. 1997-ben 11,5 ezer szer-
vezet részesült közel 20 milliárd Ft vállalatoktól szárma-
zó támogatásban, tíz év múlva 13 ezer szervezet kapott
közel 44 milliárd Ft-ot. Ezen időszakban tehát a szerveze-
tek körülbelül egynegyede az üzleti vállalkozások támo-
gatásával működött.
Összehasonlítva ezeket az adatokat az állami dotáció
alakulásával kimutatható, hogy a központi és helyi kor-
mányzattól kapott támogatások jóval intenzívebben nö-
vekedtek. Tíz év alatt az állami támogatásban részesülők
száma 74 százalékkal nőtt, a támogatás összege pedig
hatszorosára emelkedett.
A Nonprofit Kutatócsoport által 2003-ban végzett, a
vállaltok adományozási szokásait felmérő kutatás ered-
ményei szerint, a magyar vállalatok közel kétharmada
adományoz, és mindössze 16 százalékuk mondta azt,
hogy semmiképpen nem támogatna nonprofit szerveze-
teket. Legnagyobb arányban az 1 milliárd Ft-nál nagyobb
árbevétellel rendelkező vállalatokat találjuk az adomá-
nyozók között. A megkérdezett vállalkozások nyilatkoz-
tak arról is, hogy mely tevékenységi területre irányítanák
legszívesebben adományaikat. Több mint 40 százalékuk
a gyerekek támogatását tekintette célnak, további egyne-
gyedük számára az egészségügyi és a szociális ellátás je-
lentette azt a területet, amelyet segítenének. Az oktatást
és a sportot már viszonylag kevés, a nonprofit szerveze-
tek többi tevékenységi területét (település és gazdaságfej-
lesztés, kultúra) pedig elenyésző számú vállalat említette
(Kuti, 2005).
Ha a támogatásokat fogadó nonprofit szervezetek ol-
daláról vizsgáljuk a tevékenységi terület szerinti megosz-
lást, hasonló eredményekre jutunk. Fontos azonban meg-
AA cciivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa
MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn
1 Ebbe a kategóriába beletartozik az összes normatív és nem normatív központi és helyi önkormányzati támogatás, a személyi jövedelemadó
1%-a, illetve a különböző alapoktól származó támogatások.
cciivviill ffóórruumm1188
nézni azt is, hogy a vállalati és állami támogatások2 szer-
vezettípus, illetve tevékenységi terület szerinti megoszlá-
sa mennyire hasonlít vagy különbözik egymástól.
2. ábra
A vállalati és az állami támogatás megoszlása szervezeti
jelleg szerint, 2006
A vállalati adományok és az állami támogatások szer-
vezettípusok szerinti megoszlása különböző prioritáso-
kat tükröz. A vállalkozások inkább a klasszikus civileket
preferálják adományozási szempontból, ezen belül is az
alapítványok kapják a pénzek közel kétharmadát. A köz-
ponti költségvetés, illetve a helyi önkormányzatok in-
kább az ún. „fél-állami” nonprofit szervezeteket részesí-
tik előnyben, amikor meghozzák támogatási döntéseiket.
Az állami források háromötöde a közalapítványokhoz és
a közhasznú társaságokhoz kerül.
3. ábra
A vállalati és az állami támogatások megoszlása tevé-
kenységi területek3 szerint, 2006
A tevékenységi terület szerinti bontásból jól látszik,
hogy a vállalatok a hagyományos jótékonysági mintá-
kat követik. A nonprofit szervezetek közül inkább azok
számíthatnak támogatásra, amelyek a filantrópia ha-
gyományos területein működnek. A vállalatok vezetői
inkább magánemberként gondolkodnak, amikor meg-
hozzák támogatási döntéseiket, és nem az üzleti érdek
vezérli őket. A 2003-ban lebonyolított vállalati adomá-
nyozási stratégiákat vizsgáló kutatásból és a statisztikai
adatokból származó eredmények bizonyos fokú párhu-
zamosságot mutatnak. A szociális ellátás, az elsősorban
gyermekekhez köthető oktatási és egészségügyi terület,
valamint a kultúra és a sport területe kapja a vállalati
adományok több mint kétharmadát.
Az állami támogatások esetében kizárólag a közpon-
ti költségvetés és a helyi önkormányzatok által folyósí-
tott nem normatív támogatások tevékenység szerinti el-
oszlását célszerű összehasonlítani, hiszen a normatí-
vák, illetve a központi alapok támogatásai már eleve bi-
zonyos területekre koncentrálódnak, a személyi jövede-
lemadó 1%-a pedig a lakosság preferenciáit tükrözi. A
költségvetési támogatások elosztásánál szintén megje-
lenik a kultúra és az oktatás kiemelt célként ugyanúgy,
mint a vállalati szféra esetében, viszont az állami támo-
gatás egyharmada a gazdaságfejlesztéssel és település-
fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetekhez kerül.
A vállalati és a nonprofit oldalról végzett vizsgála-
tok is egyértelműen azt mutatják, hogy a cégeket nem
elsősorban az üzleti célok motiválják, amikor támogatá-
sokat nyújtanak. Sokkal inkább a társadalmi felelősség,
érzelmi alapon döntenek, és a támogatás során a válla-
lat humánus oldala mutatkozik meg. A vállalati ado-
mányok olyan területekre is eljutnak (sport, szociális el-
látás), ahol az adott területen működő civil szervezetek
csak kisebb arányú nem normatív támogatásra számít-
hatnak.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a civil, az
állami és a vállalati szféra kapcsolatában, a kormányza-
tok egyre inkább számítanak a vállalatok társadalmi fe-
lelősségvállalására. Valamennyi szereplő közös erőfe-
szítése és összehangolt tevékenysége szükséges ahhoz,
hogy a szektorok között az eddiginél hatékonyabb és
intenzívebb együttműködés alakuljon ki.
Nagy Renáta
Civitalis Egyesület – alelnök
e-mail: [email protected]
2 A továbbiakban állami támogatás alatt, csak a központi költségvetésből és a helyi önkormányzatoktól származó nem normatív támogatásokat értjük.3 Az öt legnagyobb mértékben támogatott tevékenységi terület szerepel nevesítve.
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 1199
– Hargita Megye Tanácsa miként segíti a me-
gye civil szervezeteit?
– 2004-ben alakult jelen pillanatban a Vidékfej-
lesztés és Programok Igazgatósága keretén be-
lül működő civil szervezetekkel kapcsolattartó
részlegünk, amelynek felelőse Kardalus Enikő
(telefon 0266-207745, e-mail: kardaluseniko@
hargitamegye.ro), és amelynek fő feladata a ci-
vil szervezetekkel való kapcsolattartás erősíté-
se, szakmai tanácsadás. Azóta folyamatosan je-
len vagyunk a mindennapjaikban, segítjük te-
vékenységüket.
2005-ben kiadtuk a Civil szervezetek kataló-
gusát, amely a civil szervezetek tevékenységé-
nek népszerűsítését kívánta elősegíteni, és
amelyet ebben az évben fogunk aktualizálni,
felvéve a kapcsolatot több mint 2500 civil szer-
vezettel Hargita megyéből.
Évente megszervezésre kerül a Civil képzés
és a Civil konferencia, amelyek keretén belül a
pályázatírás fortélyainak elsajátítására fektet-
tük a hangsúlyt, valamint az EU elvárásait, ki-
hívásait boncolgattuk.
Tavaly év végétől elindult a Civil Hírlevél,
Hargita Megye Tanácsának elektronikus hírle-
vele, amely különböző hasznos információkat
tartalmaz a civil szervezetek számára, és ha-
vonta küldjük az adatbázisunkban szereplő ci-
vil szervezeteknek.
Hargita Megye Tanácsa évente vissza nem
térítendő támogatást ad a megyénkben bejegy-
zett és működő civil szervezeteknek a követke-
ző szakterületeken: ifjúság, turisztika, sport,
szociális, környezetvédelem, teleházak és kis-
térségek fejlesztése. Véleményem szerint ez a
legszámottevőbb módozata a civil szervezete-
ink segítésének.
A különböző civil szervezetekkel együtt
társszervezett programjaink száma is elég nagy.
Ugyanakkor egy újdonság: Hargita Megye
Tanácsa azzal a felhívással fordul a megyében
működő egyesületek és alapítványok képvise-
lőihez, hogy amennyiben szeretnék, hogy a me-
gyei tanács tagja legyen szervezetüknek, jelent-
kezzenek az intézmény 208-as irodájában. Szá-
mításba jöhetnek a közösség érdekében tevé-
kenykedő szervezetek, amelyek tevékenységü-
ket alapos dokumentációval támasztják alá, és
amelyeknek a tevékenységi beszámolójából az
is kiderül, hogy a megye érdekében munkál-
kodnak, tevékenységükkel a megye fejlődését
mozdítják elő. A támogatás nem számottevő,
szimbolikus összegről van szó, például évi 100
lej, ami viszont a nagyobb pénzek lehívásához,
pályázatok elindításához segíthet.
– Mikor indult be a támogatási programja, és
ezáltal milyen jellegű civil szervezeti munkát
támogat?
– Pályáztatási rendszerünk 2003-2004-ben in-
dult, első kiírásaink az ifjúsági, sport és tele-
házak fejlesztését célzó programjaink keretén
belül voltak, Hargita Megye Tanácsának jelen-
legi elnöke kezdeményezésére. Szerettük volna
rávezetni a civil szervezetek képviselőit a pá-
lyázásra, tanuljanak meg jó és sikeres pályáza-
tokat írni, valamint ezeket elszámolni. Az évek
során folyamatosan szigorítottunk pályázati
rendszerünkön, azzal a céllal, hogy a pályázók
elsajátíthassák a kellő tapasztalatokat a na-
gyobb, komolyabb pályázatok megírása és le-
bonyolítása érdekében.
Ugyanakkor szorgalmazni szeretnénk mi-
nél több civil szervezet megalakítását és tevé-
kenységüknek fellendítését, megerősítve ezzel
Hargita megye civil szféráját, amely hozzájárul
a helyi közösségek életvitelének fejlődéséhez.
– 2009-ben folytatódik-e ez a hagyomány?
Avagy változásokra kell számítani?
– Miután intézményünk költségvetését jóvá-
hagyjuk, ebben az évben is kiírásra kerülnek
pályázati programjaink a fent említett hét szak-
területen. Idéntől csak olyan komoly progra-
mokat finanszírozunk, amelyeken keresztül
Hargita megyének pénzt tudunk hozni. Ezért a
pályázati kiírásainknál az önrész értékét meg-
növeltük, így próbáljuk ösztönözni a civil szer-
HHaarrggiittaa MMeeggyyee TTaannááccssaa ééll aa lleehheettõõssééggggeell!!
Zonda Erika
Hargita Megye Tanácsa,
Vidékfejlesztés és programok igazgatóság – igazgató
e-mail: [email protected]
A civilek körében már közismert a 350-es törvény, mely értelmében az önkormányzatok támogathatják a civil szer-
vezeteket. Országos viszonylatban sajnos még kevés helyen alkalmazzák ezt. Hargita megye egyike azon kevés me-
gyéknek, ahol már évek óta működik a Megyei Tanács civil szervezeteknek szóló támogatási programja. A Hargita
Megyei Tanács civileknek szóló programjairól Zonda Erikát, a Vidékfejlesztés és Programok Igazgatóságának az
igazgató asszonyát kérdeztük. (Csáki Rozália)
cciivviill ffóórruumm2200
vezeteket, hogy más támogatási forrásokat is
pályázati úton lehívjanak.
2009-ben pályázati kiírásaink még annyit
változnak a megszokotthoz képest, hogy egy
bizonyos program keretén belül, az év folya-
mán több rendben lesz kiírásunk.
– Miként határozódnak meg a támogatási cél-
kitűzések? Civil szervezeteket bevonnak-e
ebbe a munkába?
– Az év folyamán folyamatosan érkeznek hoz-
zánk támogatási kérések, ezek alapján szoktuk
meghatározni támogatási célkitűzéseinket. Ezt
a témát mindig feldobjuk megvitatásra a Civil
képzésen és a Civil konferencián is, és a megfo-
galmazott igényeket figyelembe vesszük. Ter-
mészetesen a fejlődési irányelvek is meghatá-
rozzák célkitűzéseinket. Így kerültek az idén
sorsfordulóhoz a teleházakat és kistérségeket
támogató programjaink.
– Az eddigi tapasztalat szerint mennyire ve-
szik igénybe ezt a lehetőséget a megye civil
szervezetei?
– 2008-ban 220 pályázat érkezett be a különböző
pályázati kiírásainkra. Ez a szám nem kevés, és
az igényelt összeg átlagosan kétszer akkora,
mint a rendelkezésünkre álló keret. A civil szer-
vezetek megtanulták és megszokták ezt a pályá-
zási lehetőséget, számítanak minden évben ki-
írásainkra. Tavaly az ifjúsági, a sport és az időse-
ket támogató programjaink örvendtek a legna-
gyobb sikernek.
– Mely támogatási célkitűzésekre érkezett be
eddig a legtöbb pályázat? Mit gondol, miért?
– Mint már említettem az évek folyamán az if-
júsági programunkhoz érkezett be a legtöbb
pályázat, amelynek keretén belül ifjúsági tábo-
rok, kirándulások, továbbképző kurzusok/tan-
folyamok szervezésére, ifjúsági napok vala-
mint „sulinapok” megrendezésére, ifjúsági ki-
adványok megjelentetésére pályáztak a civil
szervezetek.
– Hol és mikor tájékozódhatnak az érdeklődő
civil szervezetek az új kiírásokról?
– Sajnos az idén a pályázati kiírásaink később
lesznek, mert késik az állami költségvetés,
amely alapján jóváhagyódik intézményünk
költségvetése. Az érdeklődők a hyperlink
www.hargitamegye.ro és az www.fgpi.har-
gitahalo.ro honlapokon tájékozódhatnak pá-
lyázati kiírásaink részleteiről. Ugyanakkor a
helyi sajtóban is meg fog jelenni felhívásunk,
véleményem szerint április hónap folyamán.
AA sszzoocciiáálliiss ggaazzddaassáágg
ééss aa ttéérrssééggffeejjlleesszzttééss kkaappccssoollaattaa
1. A szociális gazdaság értelmezése,
szereplői és jellemző területei
A magyarra szociális gazdaságként
fordított „social economy”-nak több-
féle értelmezése létezik a nemzetközi
szakirodalomban. Ezen értelmezések
két ponton megegyeznek. Egyfelől
olyan gazdasági tevékenységet felté-
teleznek, mely az üzleti célokkal
szemben nem a profit szerzésére tö-
rekszik. Másfelől ezen gazdasági te-
vékenységek meghatározásában és
működtetésében kiemelt szerepet tu-
lajdonítanak a közösségeknek. (Itt
jegyzendő meg, hogy a magyar „szo-
ciális” és az angol „social” szavak je-
lentős jelentésbeli eltérése miatt sze-
rencsésebb lett volna magyarra „tár-
sadalmi” vagy „közösségi” gazda-
ságként fordítani.)
Az OECD alulfejlett területek fej-
lesztését támogató politikájában visz-
szatükröződő értelmezés szerint a
szociális gazdaság a piacgazdaság ré-
szeként, de azon belül nonprofit mó-
don működik. Gazdaság, amennyi-
ben szereplői valós szükségletek ki-
elégítése érdekében gazdasági tevé-
kenységeket végeznek, ám ezek a
szereplők a legkülönfélébb szerveze-
tek: szövetkezetek, kölcsönös pénztá-
rak, alapítványok és minden olyan
szervezet, melynek nem a profitszer-
zés az elsődleges célja. A profitszer-
zés helyett céljaik jellemzően a rugal-
mas foglalkoztatási alternatívák ki-
alakítása, a polgárok lefedetlen szük-
ségleteinek kielégítése és aktív rész-
vételük erősítése, az emberi jogok vé-
delme, részvétel a helyi fejlesztési
politika kidolgozásában és a szociális
együttműködés javítása. Azokra a te-
rületekre törnek be, melyek sem a
vállalkozások, sem a közszféra által
nem lefedettek. A szociális gazdaság
Galliano szerint olyan útkeresztező-
désnek is tekinthető, ahol a fejleszté-
si és foglalkoztatási politikák talál-
koznak.
Az Európai Unió szociális politi-
kájában a szociális gazdaság elsősor-
ban a foglalkoztatáspolitikához kap-
csolódóan jelenik meg. A szociális
gazdaságot olyan szektorként hatá-
rozták meg, amely a kirekesztettség
által veszélyeztetettek számára bizto-
sít munkalehetőséget, a szociális
szektorban pedig segítséget nyújt új,
független üzleti tevékenységek létre-
hozásához. Nem azonosítható a non-
profit szektorral, s nem választható el
sem a közszférától, sem a verseny-
szférától (New jobs in Europe, 1999).
Hozzájárul a hatékony piaci verseny
kialakulásához, új megközelítést ve-
zet be a vállalkozási és foglalkoztatá-
si formákra vonatkozóan, munka-
hely-teremtési potenciállal rendelke-
zik, új igényeket elégít ki, működése
nagyrészt a tagság által végzett tevé-
kenységeken alapszik, igényli az ál-
lampolgári részvételt és az önkéntes
munkát, erősíti a szolidaritást. (EU-
Social Economy). A jelenlegi értelme-
zés inkább a szervezetek gazdaság-
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 2211
élénkítő és foglalkoztatási helyzetet
javító tevékenységén keresztül ra-
gadja meg a szektor jelentőségét, mi-
vel az európai közösség a vállalkozó-
készség („entrepreneurship”) és
munkahelyteremtés („jobs”) forrásai-
ként számít rájuk olyan területeken,
ahol ezekre a „hagyományos” vállal-
kozások már nem lennének képesek
(EU-Social Economy).
A helyi szükségletek kielégítésére
épülő, erős foglalkoztatási céllal bíró
szociális gazdaság (egyben az alter-
natív vagy közösségi foglalkoztatás)
jellemző területei:
– szociális szolgáltatások;
– településüzemeltetés;
– informatikai és kulturális szolgál-
tatások;
– erdőépítés és -gondozás;
– tájfenntartó gazdálkodás;
– mezőgazdasági és erdészeti ter-
mékek feldolgozása;
– kézműipar;
– turizmus;
– kisipar.
Ezeken a területeken a hátrányos
helyzetű munkaerőt foglalkoztató
szociális vállalkozások mellett a kö-
zösségi összefogást és célokat hang-
súlyozó közösségi vállalkozások, va-
lamint a háztartások önfenntartását
erősítő fölöslegét piacra juttató, az
önfoglalkoztatók pozícióit javító szö-
vetkezetek egyaránt működhetnek.
2. A szociális gazdaság
területi feltételei
A szociális gazdaság megjelenése és
hatékony működése feltételezi tehát,
hogy egy adott térségben létezik:
– valamilyen termék vagy szolgálta-
tás iránti kielégítetlen szükséglet,
amelyet sem a vállalkozói, sem az
önkormányzati, ill. állami szektor
nem tud kielégíteni;
– szabad, a másik két szektor által
lekötetlen, ugyanakkor munka-
végzésre motivált munkaerő;
– a szolidaritás, a bizalom, a kapcso-
latok által felhalmozott, mozgó-
sítható társadalmi tőke bizonyos
küszöböt meghaladó mennyisége;
– a speciális menedzsment képessé-
gekkel bíró szakemberek és az
őket összefogó szervezeti háttér.
Elmaradott térségekben a szociális
gazdaság láthatóan több ponton
előnyhöz jut. Egyrészről mivel a vál-
lalkozói és rendszerint a közszféra is
fejletlen, bőven van olyan terület,
melyet azok nem tudnak lefedni.
Másrészről a gyenge foglalkoztatási
potenciál miatt a bőséges szabad
munkaerő is biztosított. Harmad-
részt a tradicionálishoz közelebb álló
helyi társadalmakban a szegénység
ellenére, sőt éppen amiatt, gyakorta
erősebb a szolidaritás. (Ezen össze-
függés azonban egyáltalán nem álta-
lánosítható, számos empirikus vizs-
gálat utal az elmaradott térségek he-
lyi közösséginek széthullására, a bi-
zalom gyengülésére is.) Gond lehet a
munkaerő motiváltságával és a fel-
halmozott társadalmi tőkével is. Vég-
képp gondot jelent a szociális gazda-
ság szervezésére, irányítására képes
szervezeti kapacitások és személyi
kompetenciák hiánya.
3. Nemzetközi tapasztalatok
A kilencvenes években az új, innova-
tív foglalkoztatási formák, köztük a
szociális gazdaság módszereinek el-
terjesztése, kipróbálása érdekében
több nagy foglalkoztatási program
(1995–1999. ADAPT és EMPLOYMENT
Közösségi Kezdeményezések, 1997.
Third System and Employment Pro-
gramme – Harmadik szektor és fog-
lalkoztatás-program –, 2000. EQUAL
Közösségi Kezdeményezése) indult
az Európai Unióban, melyek értékelé-
se rengeteg új információval bővítette
ki a szociális gazdaságra vonatkozó
ismeretanyagot. Így felhívták a figyel-
met a kritikus pontokra.
Az EU országaiban a szociális
gazdaság elterjedése különböző mér-
tékű és a megjelenés módja is válto-
zó. A ’90-es évek nagy lendülete után
a lelkesedés kissé alábbhagyott, mi-
nek oka (pl. francia források szerint)
a liberális gazdaságpolitika megerő-
södésében, ezen belül a szociális gaz-
daság piacgazdasági szerepének két-
ségbe vonásában és a szociálpolitika
területére való leszűkítésében ragad-
ható meg.
4. A szociális gazdaság
hazai megjelenése
A hazai gyakorlatban a szociális gaz-
daság irányába mutató elemeket tar-
talmaztak pl. az OFA „Új Esély”, a
PHARE – „Küzdelem a munka vilá-
gából való tartós kirekesztődés el-
len”, az EQUAL, a HEFOP, a ROP
3.2. helyi foglalkoztatási kezdemé-
nyezések intézkedésekhez kapcsoló-
dó programok. Ugyancsak a szociális
gazdaságot idézi a szociális föld-
program több helyi példája. Mind-
ezen programok hatására Magyaror-
szágon napjainkban 150-200 támoga-
tott, csírájukban szociális vagy kö-
zösségi vállalkozásokat megalapozó
projekt fut.
Az elmaradott térségekben a fog-
lalkoztatási problémák kezelésére
előszeretettel alkalmazott közmunka
és közhasznú munkavégzésnek a
szociális gazdasághoz illeszkedő
projektek egyelőre nem valós alter-
natívái. Részint magának a szociális
gazdaságnak, a benne rejlő előnyök-
nek, az indulás és működtetés techni-
káinak nem ismerete, részint a finan-
szírozási módok kidolgozatlansága
és leginkább a civil szféra már emlí-
tett gyengesége miatt. Magyarorszá-
gon jellemző a nonprofit szektor és
az önkormányzatok szoros összefo-
nódása. A foglalkoztatási szerepet
vállaló nonprofit szervezetek többsé-
ge önkormányzati kht.-ként került
bejegyzésre. Ez a vállalkozási forma
azonban megszűnőben van, helyét a
nagyobb civil töltéssel és kisebb ön-
kormányzati függőséggel bíró közös-
ségi gazdasági társaságok és a közös-
ségi szövetkezetek vehetik át.
Kö
ncz
ey
Ele
mér r
ajz
a
SSzzöövveegg nnééllkküüll
cciivviill ffóórruumm2222
5. A szociális gazdaságtól
várható térségfejlesztési
eredmények és hatások
Vállalkozáshiányos, alulfejlett térsé-
gekben a szociális gazdaságtól elsősor-
ban a foglalkoztatás bővülését, hiány-
zó lakossági szolgáltatások, közhasznú
tevékenységek ellátását és a társadalmi
tőke növekedését várhatjuk. Mennyi-
ségi becslésekre a foglalkoztatás bővü-
lése terén vállalkozhatunk. Kistérségi
bázison számítva a szociális gazdaság-
ban legalább 15-20 ezer munkahely
várható. Az elmaradott kistérségekben
3-400 ember (családtagokkal) 1000-
1500 ember számára tudhat ez a szek-
tor – várhatóan alacsonyabb bérezés
melletti, de értelmes, közösségben vég-
zett munkával kitöltött, folyamatos –
megélhetést biztosítani.
6. A szociális gazdaság
térségfejlesztő hatásának
növekedéséhez szükséges feltételek
A nemzetközi tapasztalatok és a szo-
ciális gazdaság rendszerszemléletű
megközelítéséből adódóan az előző
pontban jelzett eredmények elérése
érdekében különösen ügyelni kell az
alábbiakra:
Makro-feltételek:
– A szektor megerősítésének előfel-
tétele a kulturális, szemléleti kor-
látok lebontása, a szociális gazda-
ság széles körű társadalmi elfo-
gadtatása.
– A keresletet biztosító gazdasági kör-
nyezet kiépítése nélkül az egyedi
projektek nem lehetnek sikeresek.
– A munkahelyek jelentős része
csak kisebb-nagyobb támogatás-
sal fenntartható. A munkahelyek
tartósságának biztosításához a
foglalkoztatáspolitika aktív esz-
közeinek átgondolása szükséges.
– A közszféra támogatása nélkül a
szektor nem tud sikeresen mű-
ködni, ám szükséges a bürokrati-
kus csapdák csökkentése.
– Szükséges a finanszírozás több
lábra állítása, a támogatásoktól
való egyoldalú függés oldása,
mert ennek hiányában a fenntart-
hatóság, ill. a közszférától, politi-
kától való függetlenség sérülhet.
– Szükséges a tanácsadást, lobbi te-
vékenységet és érdekképviseletet
ellátó ernyőszervezetek működése.
– A jó példákat, innovatív módsze-
reket terjeszteni, a szektorban te-
vékenykedők széles köre számára
elérhetővé kell tenni.
Térségi feltételek:
– A szociális gazdaság keretében
végzendő tevékenységek indítá-
sához, megújításához pontosan
ismerni kell a helyi kielégítetlen
szükségleteket, a munkaerőpia-
cot, a vállalkozások és a közszféra
stratégiáit, valamint a működtetés
elérhető forrásait.
– A szektor általában az átlagosnál
alacsonyabb bérezést biztosít,
amit a munkahelyek minőségé-
vel, a feladat erkölcsi elismerésé-
vel lehet kompenzálni. Valamint
kívánatos lenne a magasabb
presztízsű területekre is a szociá-
lis vagy közösségi
vállalkozásokkal
betörni.
– Az együttműkö-
dést szubjektív té-
nyezők gátolják,
melyeket mielőbb
le kell küzdeni.
– Az önkéntesek be-
vonása, felkészíté-
se a folyamat fon-
tos feltétele.
– Rendelkezésre kell
állnia az üzleti és
a szociális szférá-
ban egyaránt ott-
honosan mozgó
menedzserek szé-
les körének.
7. Javaslatok a fejlesztésre
A szociális gazdaság elmaradott tér-
ségekben való kiterjesztéséhez szük-
séges változtatások alapvetően négy
fejlesztési területet érintenek:
Szervezetfejlesztés
Lennie kell olyan non-profit szerve-
zeteknek, melyek gazdasági szerepe
értelmezhető, alkalmasak a vállalko-
zások beindítására és működtetésére.
Ez részben szubjektív, a szervezetek-
től függő, részben tőlük független té-
nyezők függvénye.
A jogszabályi háttér alakítását az
objektív feltételek közé soroljuk. A
szociális gazdaság lényegének meg-
felelő, a szociális tartalmat is figye-
lembe vevő pénzügyi-gazdasági sza-
bályozás kialakítása jelentős mérték-
ben segítené a szektor megerősödé-
sét.
A szakemberháttér részint a szak-
képzés egyoldalúságának és hiá-
nyosságainak megszüntetésével, ré-
szint a speciális, az üzleti és a szociá-
lis szférában egyaránt jártas szakem-
berek egzisztenciális biztonságának
növelésével erősíthető meg. Az ezt
szolgáló tanfolyamok mellett indo-
kolt a szociális és közösségi vállalko-
zások menedzsere szakképzés beépí-
tése a felsőoktatásba is.
Az önkéntesek bevonása a szek-
tor számára nélkülözhetetlen. Az
„önkéntes törvény” mellett a poten-
ciális önkéntesek motiváltságának
megteremtése, a társadalmi szolida-
ritás fontosságának és az önkéntes
számára nyújtott előnyök tudatosítá-
sa csak széleskörű szemléletformá-
lással, a jó példák propagálásával ér-
hető el.
A szervezetek infrastrukturális
háttere is fejlesztésre szorul. Stabil és
kis költséggel működtethető irodai és
képzési infrastruktu-
rális háttér nélkül a
szociális/közösségi
vállalkozás nem lehet
versenyképes. Az inf-
rastrukturális feltéte-
lek megteremtésében
az önkormányzatok
sokat tehetnek, de ü-
gyelni kell arra, hogy
a viszonyok tiszták
maradjanak, a két
szféra közötti határ-
vonal ne mosódjon
össze.
Az információval
való gazdálkodás ké-
pessége a hozzáférést,
a megértést és az al-
kalmazás képességét
együttesen jelenti. Nem elsősorban
az informatikai infrastruktúra hiánya
okoz ma már gondot, hanem az in-
formációk fogadásának és továbbítá-
sának szubjektív tényezői. A kapaci-
tásépítés fontos területe a nonprofit
szervezetek ezen képességének fej-
lesztése, és ugyanakkor a szociá-
lis/közösségi vállalkozások speciális
igényeinek megfelelő (piaci informá-
ciókat és szociális kérdéseket egy-
aránt befogadó) tartalomfejlesztés
megtörténte.
A szervezetek közötti kapcsola-
tok, a hálózat építése talán a feltétel-
rendszer legfontosabb eleme. Magá-
nyos szociális/közösségi vállalkozá-
sok nem lehetnek sikeresek. A szak-
mai és információs megerősítés mel-
lett különösen a hálózat révén elérhe-
tő piaci előnyök létfontosságúak.
Külső szakmai segítői
háttér biztosítása
A szociális gazdaság jellegéből adó-
dóan a sikerhez magasan képzett üz-
leti menedzserekre és szociális segí-
tőkre egyaránt szükség van. Amel-
lett, hogy a vállalkozásokban hely-
ben dolgozó szakemberháttér kiala-
kítandó, számukra folyamatos és szé-
les körben elérhető külső szakmai
szolgáltatások biztosítandók.
AA sszzoocciiáálliiss ggaazzddaassáágg
kkeerreettéébbeenn vvééggzzeennddõõ
tteevvéékkeennyyssééggeekk iinnddíí--
ttáássááhhoozz,, mmeeggúújjííttáássáá--
hhoozz ppoonnttoossaann iissmmeerr--
nnii kkeellll aa hheellyyii kkiieellééggíí--
tteettlleenn sszzüükksséégglleettee--
kkeett,, aa mmuunnkkaaeerrõõppiiaa--
ccoott,, aa vváállllaallkkoozzáássookk
ééss aa kköözzsszzfféérraa ssttrraa--
ttééggiiááiitt,, vvaallaammiinntt aa
mmûûkkööddtteettééss eelléérrhheettõõ
ffoorrrráássaaiitt..
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 2233
A külső szakmai segítők maguk is
két szakterülethez kapcsolódnak. Egy-
részről nagy szükség van a külső kép-
zett mentorok, facilitátorok elérhetősé-
gének biztosítására, másrészről a szo-
ciális és közösségi vállalkozások igény-
lik a „top-menedzserek” segítségét is.
A külföldi példák alapján a külső
szakemberek bevonása történhet ön-
kéntes munka, vagy az őket foglalkoz-
tató szervezetek felajánlása alapján.
A regionális módszertani központ
és ötletbank felállítása a jó példák ter-
jesztésén, a külső szakértők kiajánlá-
sán, az információs szolgáltatások
biztosításán keresztül a hálózatépítés
fontos eszköze lehet.
Piaci háttér megteremtése
A szociális gazdaság meglévő kezde-
ményeinek kétségkívül leggyengébb
pontja a piac, a piaci versenyképes-
ség. E nélkül azonban nem érhető el a
fenntarthatóság. A piacképesség javí-
tásának legfontosabb eleme a szol-
gáltatások és termékek megbízható,
garantált minőségének biztosítása.
A minőségbiztosítás, a profit ori-
entált cégekével megegyező tanúsít-
ványok megszerzése költséges dolog.
A szociális gazdaságban ezen folya-
matok támogatására, a minőségbiz-
tosításba a szociális szempontok be-
vételére még inkább szükség van.
Az értékesítési hálózatok és közös
marketing tevékenység kiépítése
hozhat áttörést a szociális és közössé-
gi vállalkozások piaci pozíciójának
javításában. A regionális vagy orszá-
gos marketing szervezeten túl a he-
lyi/kistáji termékek boltjainak a me-
gyeszékhelyeken és fővárosban való
létrehozása, közös kiadványok, kata-
lógusok megjelentetése, a vállalkozá-
si mellett a szociális cél bemutatása,
ezzel a szolidaritás felkeltése csak
összehangolt, az egész hálózatra ki-
terjedő munkával lehetséges.
Az önkormányzatok feladatát-
adása jelentheti a szociális gazdaság-
ban megjelenő szolgáltatások egy je-
lentős részének az alapját. Eme lehe-
tőség önkormányzati vezetőkben va-
ló tudatosítása, az átadás feltételeit és
garanciáit rögzítő szerződés formái-
nak, a megállapodás kritikus pontjai-
nak és a konfliktusok megelőzése
vagy kezelése módszereinek megis-
mertetése nélkül ezen a
téren hosszú távra muta-
tó előrelépésben nem re-
ménykedhetünk.
Finanszírozás
A szociális gazdaság fő fi-
nanszírozója a piac. (Ép-
pen ezért fontosak az elő-
ző három pontban meg-
fogalmazott javaslatok.)
A szociális gazdaságban
megjelenő szolgáltatások
célcsoportjai és az ő ter-
heiket részben átvállaló
önkormányzatok sincse-
nek azonban abban a
helyzetben, hogy a szol-
gáltatások tényleges költ-
ségeit meg tudják finan-
szírozni. Annál is inkább,
mert az alkalmazott mun-
kaerő munkaerőpiaci hát-
rányai miatt ez a bekerü-
lési költség magasabb is lehet a piaci
átlagárnál. A szektor ezen indokok
alapján hosszú távon is nem piaci for-
rások bevonására szorul.
Normatív támogatások közvetve,
az önkormányzati feladatok átválla-
lásával jelenhetnek meg a rendszer-
ben. A támogatás címzettje természe-
tesen nem a szociális vagy közösségi
vállalkozás, hanem az önkormány-
zat, ami megfelelő garanciák mellett,
megbízási díjként engedi át a feladat
ellátásához kialkudott összeget. A
normatív támogatáshoz való kötődés
– stabilan jó, folyamatosan mért szol-
gáltatási színvonal és a politikai kur-
zusváltások hatásainak kiküszöbölé-
se mellett – biztonságot nyújt a vál-
lalkozás számára. Veszélyt a mono-
polhelyzet kialakulása, az azzal való
visszaélés lehetősége jelent, ami ellen
jó szerződéssel lehet védekezni.
Pályázati vissza nem térítendő tá-
mogatásokra úgy a vállalkozások in-
dításához, mint
működtetéséhez
szükség van. A
pályázati támoga-
tásnak minden e-
setben több évre
szólnak, a foglal-
koztatottak mun-
kaerőpiaci helyze-
tétől és a nyújtott
szolgá l ta tások ,
előállított termé-
kek piaci pozíció-
jától függő, idővel
csökkenő mérté-
kűnek kell lennie.
Speciális pénz-
intézet létrehozá-
sa segíthet a szoci-
ális vagy közössé-
gi vállalkozások
hiteligényének ki-
elégítésében. A
szociális és közös-
ségi vállalkozások hitelezése sajátos
szempontokat vet fel, melyek közül
az egyik leglényegesebb ezen vállal-
kozások esetén a hitelfedezet értel-
mezése, mértékének megállapítása.
Dr. G. Fekete Éva
Miskolci Egyetem, MTA Regionális
Kutatások Központja –
a földrajztudományok kandidátusa,
egyetemi docens
e-mail: [email protected]
AAzz öönnkkéénntteesseekk bbeevvoo--
nnáássaa aa sszzeekkttoorr sszzáá--
mmáárraa nnééllkküüllöözzhheetteett--
lleenn.. AAzz „„öönnkkéénntteess
ttöörrvvéénnyy”” mmeelllleetttt aa
ppootteenncciiáálliiss öönnkkéénnttee--
sseekk mmoottiivváállttssáággáánnaakk
mmeeggtteerreemmttééssee,, aa ttáárr--
ssaaddaallmmii sszzoolliiddaarriittááss
ffoonnttoossssáággáánnaakk ééss aazz
öönnkkéénntteess sszzáámmáárraa
nnyyúújjttootttt eellõõnnyyöökk ttuu--
ddaattoossííttáássaa ccssaakk sszzéé--
lleesskköörrûû sszzeemmlléélleettffoorr--
mmáálláássssaall,, aa jjóó ppééllddáákk
pprrooppaaggáálláássáávvaall éérrhhee--
ttõõ eell..
cciivviill ffóórruumm2244
– Mikor indult és mivel foglalkozik a Reflex
Szociális Szövetkezet?
– A Reflex Szociális Szövetkezetet 2008. novem-
ber 26-án jegyezte be a Bács-Kiskun megyei
cégbíróság Kecskeméten. Ezt a dátumot jegyez-
hetjük a jogi értelemben vett indulásként. Köz-
napi értelemben véve már 2007 decembere óta
formálódik a szövetkezet. A Reflex Szociális
Szövetkezet fő profilját a közösségi televíziózás
alkotja. A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki
Többcélú Kistérségi Társulásban európai uniós
forrásból kiépült szélessávú internet-, telefon-
és kábeltelevízió-hálózaton szolgáltatunk tele-
vízióműsort és képújságot. Mindemellett egy
fejlesztés alatt álló interaktív weboldal segítsé-
gével szeretnénk növelni a kistérség települései
közötti kohéziót. Közeljövőbeli terveink között
szerepel egy havi rendszerességgel megjelenő
kistérségi újság szerkesztése és kiadása, vala-
mint egy ifjúsági szolgáltató központ és inter-
netes kávézó kialakítása és működtetése, ahol a
vendégek számára irodai és médiatechnikai
szolgáltatásokat nyújtunk.
– Mi adta az alapötletet a vállalkozásuk bein-
dításához?
– A televízió létrehozásához a sajnálatos hely-
zet adta az ötletet: a 10 településből álló kistér-
ségünkben tapasztalható nagymértékű infor-
mációs űr. Némely település alig néhány kilo-
méterre fekszik egymástól, az ott lakók mégis
sokszor nincsenek tisztában a szomszéd telepü-
lés történéseivel. Sőt, a nagyobb városokban a
helyben történt eseményekkel, hírekkel sincse-
nek tisztában az ott lakók. A közösségi terek hi-
ánya megfigyelhető az egész kistérségben. A
Felső-Kiskunsági és Dunamelléki kistérség
központja Kunszentmiklós, az oktatásban is ve-
zető szerepet tölt be. Sok diák a térség települé-
seiről ingázik nap mint nap az itt található isko-
lákba. Délután az iskola végeztével azonban so-
kak felügyelet és cél nélkül csellengnek, és ke-
rülnek rossz társaságba az utcákon, miközben a
buszra várnak. Ezekre a diákokra gondoltunk,
amikor eszünkbe jutott az ifjúsági központ és
szolgáltató centrum létrehozásának ötlete.
– Mekkora közösséget, térséget fog át ez a vál-
lalkozás (gondolok itt a munkatársakra és a
célközösségre)?
– A 7 Tv Térségi Televízió stábja jelenleg hét fi-
zetett tagból és 10 önkéntesből áll. A tagok ve-
gyesen a térség több településéről érkeztek. A
televízió a Felső-Kiskunság és a Dunamellék 11
településén (ebből négy város) potenciálisan
30 000 embert tud elérni. A bekötések száma
december 1-jén több mint 1750 háztartás volt,
amely folyamatosan növekszik.
– Hogyan indultak el, ki(k)nek a támogatásá-
ra számíthattak?
– A szélessávú kábelhálózat beruházása kap-
csán 2007-ben felmerült a kérdés, hogy ki ké-
szítsen műsort a hálózatban fenntartott helyi
csatornában. A kistérség vezetése a Felső-Kis-
kunsági Közösségi Munkások Egyesületét
(FKKME) kereste meg a kéréssel, ők ugyanis
már lassan négy éve működtetik a kisközösségi
rádiót, Puszta Rádió néven, tehát rendelkeznek
médiatapasztalatokkal. Ők azonban nem tud-
ták elvállalni a televízió működtetését, de egy
fiatal csapat szervezését vállalták, amely üze-
melteti majd a térségi tévét. Még 2007 decem-
berében alakult ki a stáb magja, és a FKMME és
a FELGA vezetői (Szilágyiné Lucy és Mészáros
Zsuzsa) kitartó közösségépítő munkájának kö-
szönhetően 2008 tavaszára kialakult a térségi
televízió stábja. Azóta kisebb szünetektől elte-
kintve folyamatos a munka és a szervezés. A
stáb különböző technikai és közösségépítő kép-
zéseken vett részt, valamint pályázatot nyújtott
be az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány-
nak, amelyet sikeresen megnyert. Ez a pályáza-
ti összeg adja a kezdő lökést a vállalkozás szá-
mára. Ezen kívül támogat bennünket a Felső-
Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérsé-
gi Társulás, valamint a társulást alakító 10 ön-
kormányzat, a műsorszolgáltató Optanet Kft., a
kivitelező Opticon Kft., a Felső-Kiskunsági Kö-
zösségi Munkások Egyesülete, a Felső-Kiskun-
sági és Dunamelléki Foglalkoztatási Megálla-
podás és Kunszentmiklós Város Önkormány-
zata.
Hunti Mihály István
Reflex Szociális Szövetkezet – ügyvezető elnök
e-mail: [email protected]
TTéérrssééggii TTeelleevvíízziióó --
„„RRóólluunnkk sszzóóll,, éérrttüünnkk sszzóóll!!””
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 2255
– Ma hogyan működik ez a vállalkozás, me-
lyek az előnyei és milyen nehézségekkel
küszködnek?
– Már eldörrent a startpisztoly, elindultunk a
projekt megvalósítása felé. Jelenleg az engedé-
lyeztetés, eszközbeszerzés, a technikai rendszer
kiépítése, a próbaadások és próbafelvételek elin-
dítása folyik. Induló vállalkozás lévén inkább
kezdeti nehézségekről beszélhetünk. A tapaszta-
latlanság talán a legfőbb nehézség, amivel meg
kell küzdenünk, valamint a forráshiány. Az
OFA ugyanis nem egy összegben utalja a pályá-
zati összeget, hanem mérföldkövekhez és szigo-
rú elszámoláshoz kötve negyedévente. Ez a tí-
pusú támogatás, mint minden vállalkozásnál,
így nálunk is, az eszközbeszerzést nehezíti meg.
Gondot jelent még az ingadozó euró árfolyama
is, valamint a médiatechnikai eszközök robba-
násszerű áremelkedése az utóbbi fél évben.
– Az eddigi tapasztalataikra alapozva mit ja-
vasolna azoknak, akik szociális vállalkozást
akarnak indítani?
– Elsősorban azoknak a csoportoknak ajánlom a
szociális szövetkezeti formát, akik szeretnék,
hogy egy demokratikusan működő, csapatszel-
lemen és ugyanakkor az egyéni kreativitáson,
önmegvalósításon alapuló vállalkozásuk legyen.
Fontos, hogy mindenki egyenlően részesedjen a
munkából és a juttatásokból is. Ezenfelül azt a
motivációs tényezőt kell szemünk előtt tartani,
hogy a befektetett munkának gyümölcse van.
Tehát, ha több időt, erőt szánunk a projekt meg-
valósítására, azzal lényegében mindenki jól jár,
mivel minden szociális szövetkezeti tag egyfor-
mán részesül a szövetkezés előnyeiből.
Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy
szociális szövetkezetünk gazdasági szervezet-
ként törvényileg nonprofit jellegű. Adózott be-
vételeit nem osztja szét a tagok között, hanem
ún. közösségi alapot képez belőle, amiből a szo-
ciálisan rászoruló tagoknak nyújt – egészség-
ügyi, iskolázási, kulturális és sport célra – tá-
mogatást (ettől lesz szociális a szövetkezet).
Mindemellett közhasznúságot is választottunk
a bejegyzéskor, aminek ugyancsak több előnye
van (illetékmentesség, százalékos felajánlások,
a vállalkozók adókedvezménye, ha támogat-
nak minket és nem utolsósorban társadalmi
megbecsültség).
AAzz áátteennggeeddeetttt iippaarrûûzzééssii aaddóó,,
aavvaaggyy aa hheellyyii nnoonnpprrooffiitt sszzeekkttoorr ssaajjááttooss
ttáámmooggaattáássii ffoorrmmáájjaa MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn
Ahelyi civil társadalom és az
önkormányzat közötti kap-
csolatoknak egyik jelentős is-
mérve a nonprofit szervezetek pénz-
ügyi támogatási rendszere. Ezen be-
lül legtöbbször pályázatok útján,
vagy a költségvetési források egy bi-
zonyos elkülönített alapjából, esetleg
normatív alapon kerülnek millió, sőt
milliárd forintok civil szervezetek
működésének közhasznú, kiemelke-
dően közhasznú tevékenységük foly-
tatására. E támogatási rendszer egyik
speciális formája az iparűzési adóból
befolyó összegek egy bizonyos részé-
nek átengedése a helyi alapítványok-
nak, egyesületeknek. Különösképpen
azért érdekes ez a modell, mert a há-
rom szektor kapcsolódási pontján he-
lyezkedik el. A háromszög egyik ol-
dalán a versenyszféra, mint az ipar-
űzési adó megfizetésére kötelezett
csoport helyezkedik el. A másikon az
önkormányzat, mely lebonyolítja,
szabályozza, átirányítja a rendszer
segítségével a befolyt közpénzek egy
részét a költségvetési keretből. Vége-
zetül a civil/nonprofit szektor, amely
a kedvezményezettek körét adja.
A KSH 2006-os adatai és az ön-
kormányzatok hivatalos honlapjain
megtalálható információk alapján
mintegy 15-20 önkormányzat élt ez-
zel a támogatási lehetőséggel. A helyi
civil/nonprofit szervezetek gazdasá-
gi lehetőségei, életképessége – me-
lyeket e forrásból is gyarapítani tud-
ják – felértékelődik, ha nem „statisz-
tikus szemmel” tekintünk rájuk, ha-
nem a helyi társadalom, a „lokalitás”
szemszögéből nézzük. A szub-
szidiaritási elv megnyilvánulásának
egy tipikus példáját figyelhetjük
meg. A helyi vállalkozók kötelezően
befizetett helyi iparűzési adójuk – a
helyi önkormányzat rendeletétől füg-
gően – 2-10%-át az adóbevallásuk so-
rán a megnevezett helyi szervezetek
számára ajánlhatják fel. A támoga-
tandó szervezetek körét különböző-
képpen definiálták az önkormány-
zatok. Ennek egyik típusa, mikor az
önkormányzat által rendeletben rög-
zített jogszabályban megnevezett, a
településhez kötődő, közhasznú
vagy legalábbis a helyi életben jelen-
tős közösségi feladatot ellátó szerve-
ződések számára lehet felajánlást
tenni. Ez a mód egy közvetlen lehető-
séget jelent ezeknek az alapítványok-
nak, egyesületeknek, hogy sokszor
amúgy sem „rózsás” anyagi helyze-
tükön javítsanak, több forrásból tud-
janak gazdálkodni, s így biztosabb lá-
bon álljanak.1 A következő példákon
keresztül (a teljesség igénye nélkül)
jól láthatjuk, hogyan jelenik meg a
különböző településeken az effajta
támogatási forma.
1 Néhány példa azon városokra, ahol átengedett iparűzési adóból részesültek nonprofit szervezetek: Gyula, Kocs, Makó, Mezőkövesd, Nyírbátor,
Tolna, Zalaegerszeg, Újfehértó stb.
cciivviill ffóórruumm2266
Makón 115 civil/nonprofit szer-
vezetet soroltak fel a függelékben,
amelyek számára felajánlható 2008.
január 1-től az iparűzési adó 6%-a
(igaz, a korábbi évben ez 9% volt).
Ahogy közvetlenül az önkormányza-
ti rendelet írja, ezt az összeget. „(…) a
függelékben felsorolt helyi sport,
kulturális, oktatási szervezetek és a
helyi egészségügyi civil szervezetek,
illetve rendezvényeik, valamint ön-
kormányzati intézmény felújítására
és önkormányzati útépítés támogatá-
sára fordíthatja…”2
Szekszárd önkor-
mányzata konkrétan
megnevezte, hogy mi-
lyen célból hívta életre
ezt a forrást a non-
profitok számára. „A
két szféra közötti kap-
csolat kialakítását se-
gíti elő az önkormány-
zat 29/1991. (XII.23.)
KT. számú, a helyi
adókról és az adózás
rendjéről szóló rende-
lete, mely lehetőséget
teremt a vállalkozó-
nak, hogy helyi ipar-
űzési adójának 5%-át,
a városban működő civil szervezetek
számára ajánlja fel.”3 Az itt megjele-
nő „indoklás” szerint a két szféra, a
piaci és a nonprofit közötti kapcsolat
erősítése, egymás támogatása a ren-
delet célja.
A másik típus, amikor az önkor-
mányzat a preferált tevékenység
alapján nevezi meg a kedvezménye-
zetteket. Zalaegerszegen „csak” tevé-
kenységi terület alapján határozzák
meg azt a szűkebb, kivételezett kört,
amely pályázatot nyújthat be a helyi
iparűzési adó címzett adórészéből
való támogatás felhasználására. Ilyen
típusúak jelen esetben a szociális,
egészségügyi és karitatív tevékeny-
séget végző társas nonprofit szerve-
zetek, alapítványok.
Sajnos található olyan példa is,
amikor a már gyakorlatba beültetett,
kialakított támogatási rendszer a
költségvetés tervezése miatt megszű-
nik, s ezáltal a helyi civil társadalom
kevesebb forráshoz juthat a jövőben.
„… A tavalyinál mint-
egy húszmillió fo-
rinttal több iparűzési
adóra számít az ön-
kormányzat idén. En-
nek egyik forrása,
hogy megszűnik az a
lehetőség, mely sze-
rint az iparűzési adó
öt, illetve tíz százalé-
kát helyi civil szerve-
zeteknek, intézmé-
nyeknek lehetett fel-
ajánlani…”4 Ez a ked-
vezőtlen példa rávi-
lágít arra, hogy mi-
lyen törékeny is lehet
ez a rendszer, mennyire kiszámítha-
tatlan. Végülis az önkormányzat gaz-
dálkodása, költségvetése határozza
meg a lehetőségeket, természetesen a
„másik oldalon” ott található a civil
koncepció, a vezetőségi akarat, a cé-
lok kérdése… – már ha rendelkezik
ilyennel a testület.
Ha a Központi Statisztikai Hivatal
évről évre közzétett adatai alapján5
makrostatisztikai szemszögből tekin-
tünk az átengedett iparűzési adónak
az összes bevételhez viszonyított, il-
letve az állami támogatásokon belüli
arányára, azt a következtetést von-
hatjuk le, hogy a mintegy 300 millió
forintos éves támogatás jelentéktelen
része a forrásoknak („csak” pár ezre-
lék), de nem is ebből a szemszögből
érdemes megközelíteni a kérdést. A
helyi közösség, a képviselőtestület, a
nonprofit szervezetek, a helyi társa-
dalom hálózati kapcsolatai minősé-
gének kérdéséről, értékekről beszé-
lünk, s ez jóval több annál, minthogy
csak pénzben fejezzük ki.
Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy
negatív irányba történő elmozdulást
jelez, s ezt alátámaszthatja a jövőre
nézve is, hogy míg 2005-ben az ön-
kormányzatok még több mint 550
millió forintnyi átengedett iparűzési
adóból származó pénzösszeget jut-
tattak a nonprofit szervezeteknek, ez
egy éven belül majd a felére vissza-
esett.6 Kérdés, hogy a jövőben ho-
gyan alakul e specifikus támogatási
forma helyzete. Magyarország jelen
gazdasági helyzete mellett – gondol-
va itt az önkormányzatok költségve-
tési problémáira, a kialakuló válság-
nak a vállalati szférára gyakorolt ha-
tására – inkább számíthatunk ennek
a „három szereplős” forrásnak a be-
szűkülésére, s így nem lehetünk ez
ügyben túl derűlátóak…
Mrázik György
szociológus hallgató, Budapest
e-mail: [email protected]
AA hheellyyii kköözzöösssséégg,, aa
kkééppvviisseellõõtteessttüülleett,, aa
nnoonnpprrooffiitt sszzeerrvveezzee--
tteekk,, aa hheellyyii ttáárrssaaddaa--
lloomm hháállóózzaattii kkaappccssoo--
llaattaaii mmiinnõõssééggéénneekk
kkéérrddéésséérrõõll,, éérrttéékkeekk--
rrõõll bbeesszzééllüünnkk,, ss eezz
jjóóvvaall ttööbbbb aannnnááll,,
mmiinntthhooggyy ccssaakk ppéénnzz--
bbeenn ffeejjeezzzzüükk kkii..
2 http://www.mako.hu/files/iparuzesi_egyseges_2008.doc, 2008-11-283 http://www.szekszard.hu/, 2008-11-214 http://www.tolna.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1166, 2008-11-245 Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006, KSH, Budapest, 2008. 6 2005-ben 97 településről érkezett válasz azzal kapcsolatban, hogy adott szervezet (összesen 673) rendelkezett iparűzési adóból származó támoga-
tással. Ez a szám 2006-ra lecsökkent 77 településre és 655 szervezetre. Egyértelmű összefüggést, tendenciózus megállapítást e rövid leíró vizsgá-
lat alapján nem tehetünk, ám a csökkenő szám látható. (KHS 2008.)
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 2277
IInnnnoovvaattíívv kkeezzddeemméénnyyeezzééss
aa mmaaggyyaarr nnyyeellvv hhaasszznnáállaattááéérrtt
Magyar nyelvünk jogszerű használatáért gyújtották meg virtuálisan a lármafákat a
marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői. 2008 augusztusában
indította el a szervezet a LÁRMAFA levelezőlistát, mert azt tapasztalják, „hogy a
magyar nyelv majdnem teljes mértékben kiszorult a közszférából, a hétköznapi
élet minden fontos színteréről és majdhogynem a privát szférában beszélt nyelv-
ként éljük meg. Mindezzel együtt Románia példaértékű törvényi háttérrel rendel-
kezik, az ország ratifikált és életbe léptetett minden egyes olyan nemzetközi
egyezményt, amelyek a kisebbségeket és azok nyelvét védelmezik. A valóság
azonban másként fest.” Mára már több mint 100 tagja van a listának és napi szin-
tű igen aktív és konstruktív párbeszéd – és nem csak az – folyik. A szervezet két ala-
pítóját, Szigeti Enikőt és Horváth-Kovács Ádámot kérdeztük. (Csáki Rozália)
– Az elmúlt hónapok tapasztalatára visszate-
kintve hogyan értékeli, mennyiben teljesíti a
lista a kitűzött célt?
– A kitűzött célunk a valódi kétnyelvűség ki-
alakulása, magatartásváltozás, valamint a ma-
gyar közösség érdekérvényesítő erejének meg-
erősítése – egy hosszú távú cél, amelynek eléré-
séről még nem beszélhetünk.
Rövidtávú céljaink közül néhányat teljesül-
ni látunk, és ezeknek rendkívül örülünk, a lista
eddigi működése messze felülmúlta terveinket
és elképzeléseinket. Az egyik legnagyobb siker
amellett, hogy a listatagok száma rendkívül
gyorsan növekedett, a lista cselekvésre buzdító
hatása. A listatagok közül sokan megtették azo-
kat a lépéseket, amelyeket ösztönöztünk, és
amelyek szükségessége miatt született meg az
ötlet a lármafa „felállítására”. Mert az igazi vál-
tozás az emberek magatartásában indul el, nem
pedig azzal, hogy folyton a hiányosságokon rá-
gódunk és keressük a felelősöket, akikre lehet
ujjal mutogatni, ezzel egy időben várjuk azo-
kat, akik majd megoldják a helyzetet és rendet
teremtenek. A közösség sorsa a közösség kezé-
ben van, a lista azzal a céllal indult, hogy tuda-
tosítsa mindenkiben a cselekvés szükségessé-
gét. Így az emberek azt tanulhatják meg, ho-
gyan lehet egy közösség fontos ügyeiben állást
foglalni – értjük ezalatt a közösséget érintő
diszkriminatív eljárásokat –, s elsajátíthatóak
az érdekérvényesítés különböző technikái,
hogy egymást támogatva, segítve mindenki
ugyanazt az ügyet szolgálhatja.
– Milyen esetek kerültek terítékre eddig?
– Volt a nyárádszeredai templomépítés ügye:
Nyárádszereda központi parkjában az ortodox
egyház templomot akar építeni, a helyi közös-
ség ezt ellenzi. Személyesen is találkoztunk a
nyárádszeredai polgárokkal, akikkel közösen
elkezdtünk egy életképes stratégiát kidolgozni,
amelynek célja a templomépítés kezdeménye-
zésének leállítása.
A CEMO másik projektje a kétnyelvűség
ösztönzéséről szól, ezen belül sor került egy le-
vélküldési akcióra: kiküldtünk 15 magyarul
megcímzett levelet Erdély-szerte, ezek minden-
hova, még a szorványterületekre is eljutottak
különösebb akadály nélkül. Ezzel azt akartuk
bizonyítani, hogy magyarul is el lehet címezni
a leveleket.
Marosvásárhelyen a Boldog új évet! ünnepi
feliratozást csak románul függesztették ki.
Nyílt levelet küldtünk a polgármesternek,
amelyben felszólítottuk, hogy magyarul is te-
gye ki a köszöntőt. Részben sikeres akció volt,
mert egy román feliratot levettek, helyére fel-
tettek egy magyar nyelvű ünnepi díszkivilágí-
tást. Mindez az Európai Unió által meghirde-
tett Interkulturális Párbeszéd Évében zajlott.
Volt olyan hely, ahol szinte egymás mellett volt
kifüggesztve kétszer a román felirat.
Ugyancsak a listán érkező hír alapján akciót
indítottunk a marosvásárhelyi Népművészeti
Iskola törvénytelen elnevezése ellen – egyik lis-
tatagunk jelezte, hogy az intézmény megkerül-
te a törvény által előírt lépéseket, és a városi ta-
nács elé vitte a névadást, annak ellenére, hogy
cciivviill ffóórruumm2288
az iskola teljes mértékben a megyei tanács
fennhatósága alatt áll, a tanács a fenntartója.
A Maros megyei diszkriminatív, a magyar
gyerekeket hátrányosan érintő beiskolázási
terv módosításáért is eddig egy nagyon sikeres
aláírásgyűjtési akció zárult le.
– A párbeszéden túl került-e sor konkrét cse-
lekvésekre is?
– A lista nem párbeszéd céljával jött létre, ezt
fontos kihangsúlyozni. A lista konkrét problé-
mákra valós megoldásokat keres, nem beszél-
getést moderálunk.
Ez egy mozgalom, rengeteg munkával jár,
mert nagyon sok lépést kell tenni ahhoz, hogy
élő legyen. Nem elég, ha egymásnak jelezzük a
sérelmeinket, aztán karba tett kézzel várjuk,
hogy valaki megoldja őket. Cselekedni kell!
Sok esetben lépett a CEMO, de elvárjuk, hogy a
tagok is aktívak legyenek. Többen be is kapcso-
lódtak a munkába. Konkrét részmunkákat is el-
vállaltak a listatagok a kétnyelvűség projektben
– próbáljuk a törvények által biztosított magyar
nyelv használatára és az ezzel járó jogokra fel-
hívni a figyelmet, valamint elérni azt, hogy a
közösség éljen ezekkel a nyelvi jogokkal.
– Kezdeményezőek-e a lista tagjai? Vállalják-
e adott esetben a cselekvést?
– Igen, léteznek kezdeményezések. Például a
kétnyelvűség projekt keretében többen jelezték,
hogy támogatják, és aktívan részt vennének
egy olyan stratégia kidolgozásában, amely az
üzleti élet kétnyelvűségének valódi megvalósí-
tását ösztönözné.
Vannak olyan listatagok, akik maguk fogal-
maztak meg leveleket, amelyeket aztán feltet-
tek a Lármafa listára – ezek a levelek a magyar
nyelvhasználat hiányát kérték számon banki,
telefon- és más szolgáltatások esetében.
– Mi az éppen aktuális kérdésfelvetés a listán?
– A Maros Megyei Tanfelügyelőség diszkrimi-
natív beiskolázási tervezete, valamint a valódi
kétnyelvűség megjelenése az oktatási rendszer-
ben. Ez egy bonyolult és hosszú távú folyamat,
hiszen a cél a kétnyelvűség meghonosítása a ve-
gyes tannyelvű iskolákban. Sajnos, majdnem
minden vegyes tannyelvű iskola Maros megyé-
ben egynyelvű, pontosabban román nyelvűek
az intézmény feliratai. Vidéken vannak kivéte-
lek, de Marosvásárhelyen kizárólag egynyelvű
feliratok találhatók a két nyelven oktató isko-
lákban.
Emellett a kétnyelvűség az üzleti életben
kezdett meghonosodni.
– Mi a CEMO legközelebbi akciója?
– Folytatjuk a munkát az iskolákban, ezekről az
akcióinkról nem tudunk többet mondani jelen-
leg, mert pillanatnyilag a stratégián dolgozunk.
Ezzel egy időben a kétnyelvű formanyomtatvá-
nyok használatát ösztönző akciókon dolgo-
zunk: már több polgármesteri hivatallal tár-
gyaltunk, azt az ígéretet kaptuk, hogy ezeket
megjelenítik majd a honlapjaikon.
Elérhetőségük: [email protected]
A listára a következő linkkel lehet feliratkozni:
http://groups.yahoo.com/group/ larmafa
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 2299
AA ppéénnzzüüggyyii ééss aa ggaazzddaassáággii vváállssáágg hhaattáássaa
aa cciivviill sszzfféérraa jjöövvõõjjéérree
„Meglepően kevesen ismerik
fel, hogy az Egyesült Álla-
mok súlyos recesszió előtt
áll, amely Európára is hatással lesz.
A válság megrázóbbnak ígérkezik,
mint a második világháború óta bár-
melyik.” – állította Soros György a
Der Standard osztrák lapnak egy év-
vel ezelőtt, 2008 januárjában. Akkor
sokan még talán nem is hitték, hogy
ez valóban bekövetkezhet, csak le-
gyintettek és a híres pénzügyi guru
egy újabb spekulatív húzásának tar-
tották. De sajnos nem erről volt szó,
hat-hét hónappal később már az
egész világ csak erről beszélt, sőt mi
több, a híradások, újságok minden-
napi fő témájává vált. Azóta a nem-
zetközi pénzügyi rendszeren belül
fölütötte fejét a káosz olyannyira,
hogy a fejlett államok kormányai
többmilliárdos, baloldali lépésként is
értékelhető pénzügyi segélycsoma-
gokkal, úgynevezett stabilizációs in-
tézkedésekkel sietnek a bajba jutott
bankok, nagyvállalatok segítségére.
Ugyancsak azóta számos bank csőd-
be ment (csak az USA-ban 23), ezrek
vesztették el lakásukat, százezrek
munkahelyüket, sőt mi több, néhá-
nyan már öngyilkosságot is elkövet-
tek, mint például Németország egyik
leggazdagabb embere a Forbes ma-
gazin 94. helyezettje, Adolf Merckle
milliárdos. Egyes elemzők szerint
„nem csak a neoliberális paradigma
kérdőjeleződött meg, hanem magá-
nak a kapitalizmusnak a jövője is.”
Ami igaz, ezt az 1929-1933-as válság
idején is sokan emlegették.
Ilyen körülmények között ben-
nünk, civilekben is felmerül a kérdés,
milyen hatással lesz a válság a civil
szervezetekre, milyen túlélési esélyei
vannak a civil szférának?
Nyilvánvaló, hogy ezt a szférát
sem kerülheti el a válság, sőt mi több,
az is állítható, hogy egyike a legki-
szolgáltatottabbaknak. Ennek fő oka,
hogy a civil szervezetek anyagi tá-
mogatását biztosító források többsé-
ge „elapadóban” van, másként mond-
va a pénzügyi és gazdasági válság a
filantropikus magatartást is jelentő-
sen megnyirbálja.
A börzék válsága, a részvények
értékének zuhanása nagy hatással
van a világ legnagyobb adományozó
alapítványaira is, ugyanis szervezeti
tőkéjük (endowment) jó része részvé-
nyekbe van fektetve. Ebből kifolyó-
lag, tőkéjük jóval kisebb éves hoza-
dékot eredményez, ami nyilvánvaló-
an csökkentett adományozási költ-
ségvetést, azaz kevesebb kiosztásra
szánt pénzt jelent ezen alapítványok
esetében. (Már októberben találkoz-
tam olyan nagy amerikai alapítvány
képviselőjével, aki már akkor 800
millió dolláros, közel 30%-os tőke-
veszteségről számolt be saját szerve-
zete esetében.)
Válságos időkben, a kormányok
költségvetése is „karcsúsodik”, ami
azt is jelenti, hogy kevesebb pénz áll
majd azon civil szervezetek rendel-
kezésére, amelyek közszféra által ki-
szerződött (outsourcing) szolgáltatá-
sokat végeznek.
Ami a cégeket illeti, bevételeik,
profitjuk nagymértékben csökken,
sokan közülük csődöt mondanak, és
mindez a cégek társadalmi felelős-
ségvállalási programjainak (CSR)
megtorpanását vagy épp teljes leállí-
tását jelentheti.
A közösségektől származó bevé-
telek is látványosan csökkennek, a
munkanélküliség és az elszegénye-
dés kevesebb és kisebb civil szerve-
zeteknek szánt adományokat ered-
ményez.
Ilyen körülmények között a civil
szféra jövőjét illető előrejelzések sötét
jövőt jósolnak. Paul Light, a New
York-i Egyetem professzora szerint a
következő két évben az Egyesült Ál-
lamokban legkevesebb 100 000 civil
Kö
ncz
ey
Ele
mér r
ajz
a
SSzzöövveegg nnééllkküüll
cciivviill ffóórruumm3300
szervezet fog megszűnni a pénzügyi
és a gazdasági válságnak köszönhe-
tően. A legtöbb szervezet már most a
támogatások csökkenésével szembe-
sül, ami költségvetések csökkentését,
elbocsátásokat, valamint számos
program leállítását eredményezi.
Az ilyen jellegű előrejelzések ko-
moly aggodalomra adhatnak okot a
hazai civil szférát illetően is. Jogosan
merülhet fel a kérdés
mindannyiunkban, ha
a világ legerősebb ci-
vil szférája (az ameri-
kai) ennyire lesújtó jö-
vő elé néz, akkor mire
számíthatunk a hazai,
alig tizenegynéhány
éves, jóval tapaszta-
latlanabb és kiszolgál-
tatottabb mozgalom
esetében? Nagy való-
színűséggel még sú-
lyosabb következmé-
nyekre, számos fel-
oszlatott civil szerve-
zetre, a karitatív tevé-
kenységek nagymér-
tékű csökkenésére.
Mit lehet tenni
annak érdekében, hogy növeljük
szervezeteink túlélési esélyeit, és
hogy átvészeljük a válságot?
– Először is a szervezeteknek meg
kell próbálniuk minél változato-
sabb támogatási tárcát kiépíteni,
azaz költségvetésüket minél több
forrásból származó bevételekből
felépíteni.
– Az uniós alapok is mentőövet je-
lenthetnek, ugyanis jelenleg az
egyik legbiztosabb támogatási
forrást képezik. Sajnos, különbö-
ző okokból kifolyólag (túlzott bü-
rokrácia, nagy önrész stb.) nehe-
zen lehívható forrást jelentenek a
legtöbb hazai szervezet számara,
de ennek ellenére nem elérhetetle-
nek. Ugyanakkor pozitívumként
értékelhető, hogy a
válságnak köszönhe-
tően nagy valószínű-
séggel gyorsabban le-
hívhatóak lesznek e-
zek az alapok. A ki-
sebb szervezetek szá-
mára megoldást je-
lenthet, ha nagyobb
szervezetekkel vagy
önkormányzatokkal
partnerségben pályáz-
nak.
– Ha egy szervezet
saját költségvetésé-
nek megnyirbálására
kényszerül, fontos,
hogy semmiképpen
ne a forrásgyűjtésre
(fundraising) szánt
alapokat csökkentse. Ez az egyik
legnagyobb elkövethető hiba, u-
gyanis a kieséseket csak fokozott
és újragondolt forrásgyűjtési stra-
tégiával lehet pótolni.
– Maradjunk „testközelben” eddigi
adományozóinkkal, támogatóink-
kal, ápoljuk a kapcsolatot az elkö-
vetkezőkben is, még akkor is, ha
nem tudnak támogatni a követke-
ző időszakban. Időnként keressük
fel őket, érdeklődjünk dolgaik
menetéről, nem feledve, hogy
évekig az általuk adományozott
pénzekből működött szerveze-
tünk. Ugyanakkor, mint minden
válságnak, előbb-utóbb ennek is
vége lesz, és akkor újra támoga-
tást szeretnénk kérni eddigi támo-
gatóinktól.
– Meglátásom szerint ebben az idő-
szakban még jobban felértékelő-
dik a szervezeti áttekinthetőség,
elszámoltathatóság. Azon szerve-
zetek, melyek jobban megfelelnek
ezeknek a szempontoknak, na-
gyobb túlélési eséllyel vészelhetik
át a válságot.
Végezetül: ez a válság újra elgondol-
koztathat mindannyiunkat arról,
hogy mennyire fenntarthatóak a glo-
bális folyamatok, mennyire növek-
szik kiszolgáltatottságunk amiatt,
hogy mint emberi társadalom nem
tudunk megfelelően gazdálkodni
erőforrásainkkal. Mint civil szerveze-
tek arra kell összpontosítanunk,
hogy még nagyobb szerepet vállal-
junk ennek a tudatosításában, mert e
tudatosulás nélkül még gyakoribb és
még nagyobb válságokkal fog szem-
besülni az emberiség.
Potozky László
Polgár-Társ Alapítvány –
ügyvezető igazgató
e-mail: [email protected]
...... eezz aa vváállssáágg úújjrraa eell--
ggoonnddoollkkoozzttaatthhaatt
mmiinnddaannnnyyiiuunnkkaatt aarr--
rróóll,, hhooggyy mmeennnnyyiirree
ffeennnnttaarrtthhaattóóaakk aa
gglloobbáálliiss ffoollyyaammaattookk,,
mmeennnnyyiirree nnöövveekksszziikk
kkiisszzoollggáállttaattoottttssáágguunnkk
aammiiaatttt,, hhooggyy mmiinntt
eemmbbeerrii ttáárrssaaddaalloomm
nneemm ttuudduunnkk mmeeggffee--
lleellõõeenn ggaazzddáállkkooddnnii
eerrõõffoorrrráássaaiinnkkkkaall..
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 3311
Az Európai Bizottság 2008 szeptembe-
rében közleményt fogadott el „Több-
nyelvűség: európai tőke és közös elkö-
telezettség” címmel, amelyben a nyel-
veket a társadalmi kohézió és a jólét
tágabb kontextusában közelíti meg. A
többnyelvűségnek számos európai
uniós politikába és fellépésbe történő
beemelésével e közlemény célja, hogy
tükrözze a több mint 490 millió pol-
gárt számláló, valamint különböző
nyelvi készségekkel és igényekkel ren-
delkező Európai Unió valóságát. A
dokumentum a második olyan közle-
mény, mely a többnyelvűséggel fog-
lalkozik, ez is tükrözi azt a folyama-
tot, amely révén a nyelvi sokféleség
ügye egyre hangsúlyosabbá válik az
Unión belül. Leonard Orban, az Euró-
pai Bizottság többnyelvűségért felelős
biztosa szerint a közlemény arra buz-
dítja az EU tagállamait, a helyi hatósá-
gokat és a szociális partnereket, hogy
közösen lépjenek fel. Új elemként a Bi-
zottság által elfogadott integrált meg-
közelítés figyelembe veszi Európa
nyelvi sokszínűségében rejlő értéket és
lehetőségeket, illetve a hatékony kom-
munikációhoz szükséges, inkább e-
gyéni jellegű nyelvtanulási igényeket.
Bizottsági közlemény
a többnyelvűségről
Az Európai Bizottság 2008. szeptem-
ber 18-án kiadott közleményének
központi témája a mindennapi több-
nyelvűség széles körben való elterje-
désének elősegítése az Európai Unió
tagállamaiban. A közlemény rámutat
arra, hogy a többnyelvűség nem el-
szigetelt szakpolitika; számos olyan
területhez kapcsolódik – mint példá-
ul az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a
foglalkoztatás és a média –, mely a
nyelvi sokszínűség bevonásával átfo-
gó politikai koncepciót alkot. A Bi-
zottság célja olyan politikai szabályo-
zás megteremtése, mely sikeresen
előmozdítja a nyelvi sokféleséget, és
ezáltal jobb életesélyeket biztosít az
Unió polgárai számára.
A közleményben az Európai Bi-
zottság kifejti, hogy törekvései egy-
részt arra irányulnak, hogy felhívja
az emberek figyelmét az idegen nyel-
vek ismeretének gazdasági, illetve
kulturális előnyeire, másrészt arra,
hogy valamennyi állampolgár lehe-
tőséget kapjon arra, hogy anyanyel-
ve mellett két másik nyelvet is elsa-
játítson. Ezek a célkitűzések alkotják
a Bizottság többnyelvűségi politiká-
jának alappilléreit.
A közlemény nem jogszabály, sok-
kal inkább szakpolitikai iránymutatá-
sokat felvázoló dokumentum. A
nyelvpolitika elsőszámú döntéshozói
a tagállamok, melyek a Bizottság
iránymutatásai alapján alakítják ki po-
litikai koncepciójukat. E téren össze-
hangolt együttműködésre van szük-
ség, hogy a meglévő források felhasz-
nálásával elősegítsék a többnyelvűsé-
get a tanulás, a foglalkoztatás, a kom-
munikáció, a társadalmi integráció, a
kultúra, a kutatás és a média területén.
A regionális és kisebbségi nyelvek
kérdése is a tagállamok hatáskörébe
tartozik. A tagállami politikákhoz
azonban átfogó keretet biztosít az
Európa Tanács által elfogadott Regi-
onális és Kisebbségi Nyelvek Euró-
pai Chartája. A tagállamok mellett a
döntéshozatalban részt vesznek más
nemzeti és helyi szervezetek is: okta-
tási szolgáltatók, szociális partnerek,
a média és a szolgáltatási szektor, il-
letve a regionális és helyi hatóságok.
Az EU előtt álló kihívások
és célkitűzések
Az Unió a legutolsó bővítés után 27
tagállamot foglal magában. Ez 500
millió polgárt, 23 hivatalos nyelvet és
további, mintegy 60 kisebbségi és regi-
onális nyelvet, és ebből adódóan egye-
dülálló nyelvi sokszínűséget jelent. A
globalizáció és a migrációs hullámok
tovább gazdagítják az Unión belül
használt nyelvek széles skáláját.
Az utóbbi években egyre nő azok
száma, akik az EU más tagállamain
belül vállalnak munkát. A meg-
növekedett nyelvi sokszínűség nem-
csak lehetőségeket hordoz magában,
hanem számos kihívással is szembe-
állítja a társadalmakat.
Többnyelvűség a kultúrák közötti
párbeszéd és a társadalmi
integráció szolgálatában
A társadalmi integráció egyik meg-
határozó aspektusa egymás kultúrá-
jának és nyelvének elfogadása és tisz-
telete. Ennek elősegítése érdekében a
tagállamok feladatai közé tartozik:
– a külföldi munkavállalók számára
a befogadó ország anyanyelvét
oktató tanfolyamokhoz való hoz-
záférés megkönnyítése;
– a társadalom vonatkozásában he-
lyi és iskolai szinten jelenlévő
nyelvi erőforrások hatékonyabb
és változatosabb kihasználása;
– az idegen anyanyelvet beszélő
gyermekek integrációjának támo-
gatása.
AAzz EEuurróóppaaii BBiizzoottttssáágg kköözzlleemméénnyyee aa ttööbbbbnnyyeellvvûûssééggrrõõll::
eeuurróóppaaii ttõõkkee ééss kköözzööss eellkköötteelleezzeettttsséégg
Az Európai Közösségek Bizottsága közleményt adott ki az EU tagállamai
számára, melyben előterjeszti a többnyelvűséget előmozdító politikai
irányelvekre vonatkozó stratégiáját. A közlemény tartalmazza a nyelvi sok-
féleséggel összefüggésben álló célkitűzéseket, valamint ajánlásokat tesz azok
megvalósításához.
cciivviill ffóórruumm3322
Az Unióban jelenlévő, megnöve-
kedett mobilitásból adódóan fontos,
hogy a szolgáltatóknál, a bíróságo-
kon, illetve a helyi ügyintézésben is
megjelenjen a többnyelvűség. Lénye-
ges pont továbbá, hogy a nyelvi aka-
dályok áthidalására több, a kultúrák
közötti párbeszédet előmozdító esz-
köz is rendelkezésre álljon.
Nyelvtudás: foglalkoztathatóság
és versenyképesség
Az idegen nyelvek ismerete révén a
több nyelvet beszélő polgárok az élet
számos területén kerülnek előnybe
az egy nyelvet beszélőkkel szemben.
Ilyen terület a gazdaság, ahol a több-
nyelvűség határozott versenyelőnyt,
jobb karrierlehetőségeket jelent. A
többnyelvűség gyakorlati megvaló-
sulása nemcsak kommunikációs esz-
köz, hanem felhasználható tőke,
mellyel sikerek érhetőek el az üzleti
életben. A nemzetközi mobilitásnak
köszönhetően az Unió országaiban
egyre nő a kereslet a több nyelvet be-
szélő munkaerő iránt.
Az egyénekre vonatkozó több-
nyelvűség előnyei mellett a közle-
mény kiemeli továbbá, hogy az üz-
leti életben is azok a kis- és közép-
vállalkozások élveznek előnyt, me-
lyek olyan új piacok felé tudnak
nyitni, melyek tárgyalási nyelve el-
sősorban nem az angol. Ennek szel-
lemében a nyelvek ismeretére való
törekvést be kell illeszteni a humán-
tőke fejlesztésére irányuló vállalati
stratégiákba.
A barcelonai célkitűzések
megerősítése
A Bizottság és a tagállamok közös cél-
ja, hogy a nyelvtudást mint alapkész-
séget beépítsék számos uniós szakpo-
litikai területbe, ezáltal elősegítve a
barcelonai célkitűzés elérését. A barce-
lonai célkitűzés lényege, hogy az EU
valamennyi tagállamának polgára az
anyanyelve mellett további két idegen
nyelvet is elsajátítson. A hatályban lé-
vő, illetve a korábbi közleményekkel
kevésbé megcélzott területek és cél-
csoportok pontosabb kijelölésével
(szakképzésben résztvevők, alacso-
nyan képzett felnőttek és migránsok) a
Bizottság fenntartja az anyanyelv+2
nyelv célkitűzésre irányuló erőfeszíté-
seket. A Bizottság uniós programok
segítségével támogatja egyre több
nyelv oktatását az egész életen át tartó
tanulás, a nyelvtanárképzés, az iskolai
partnerkapcsolatok és a különböző
célcsoportokhoz igazított innovatív
módszerek kutatása és fejlesztése által.
Az egész életen át tartó tanulás
kulcsfontosságú a nyelvi készségek
elsajátítása terén: a nyelvtanulást
korán kell elkezdeni, fenn kell tarta-
ni a motivációt az iskolai oktatás
ideje alatt, majd felnőttkorban is
ösztönözni kell a nyelvtanulást. En-
nek szellemében rugalmas nyelvta-
nulási lehetőségeket kell azok szá-
mára biztosítani, akik nem iskolai
keretek között tanulnak. Olyan ok-
tatási módszerek szükségesek, me-
lyek alkalmazzák a mai kor vívmá-
nyait, segítségül hívják a médiát és
az új technológiákat.
A Bizottság iránymutatásával
összhangban a tagállamok feladata
beépíteni a nyelvtanulást a felnőtt-
képzésbe, valamint bővíteni az is-
kolai keretek között választható
nyelvek körét. Emellett olyan új kép-
zési terveket kell kidolgozni, melyek
magukban foglalják a cserekapcsola-
tok kiépítését más országok iskolái-
val. A tevékenységek körét bővítve a
tagállamok felkérést kapnak arra is,
hogy folyamatosan fejlesszék a nyelv-
tanárok továbbképzését, és progra-
mot dolgozzanak ki az anyanyelv
második vagy idegen nyelvként tör-
ténő tanítására.
Média és új technológiák
Az Európai Unió azon polgárai szá-
mára is biztosítani kell az informáci-
ókhoz való korlátlan hozzáférést és a
hatékony kommunikáció eszközeit,
akik egynyelvűek vagy nyelvileg ala-
csonyabban képzettek. Fontos, hogy
a polgárok nyelvi korlátok nélkül jus-
sanak hozzá a különböző szolgáltatá-
sokhoz, és használni is tudják azokat.
Ehhez nyújtanak segítséget a média
(feliratozott filmek), a több nyelven
elérhető internet- és mobilszolgálta-
tások (fordítóprogramok), a humán
és gépi fordítói szolgáltatások (tol-
mácsok, tolmácsprogramok). Nagy
hangsúlyt kell fektetni a fordítók és
tolmácsok képzésére, korszerű fordí-
tóeszközök kifejlesztésére és az ezek-
kel kapcsolatos nemzetközi tapaszta-
latcserére.
Az informális nyelvtanulás lehe-
tőségét például jobban ki kell hasz-
nálni azáltal, hogy növeljük a multi-
médiás eszközökhöz és a virtuális
vagy valóságos mobilitáshoz való
hozzáférést. Ezt az átfogó célt támo-
gatja a 2010 – az információs társada-
lom szakpolitikai kerete –, amely cse-
lekvési terv célja felhasználóbarát
IKT-k (információs és kommunikáci-
ós technológiák), eszközök és szol-
gáltatások fejlesztése.
A többnyelvűség külső dimenziói
Az Unión belül beszélt nyelvek közül
néhány világnyelvnek számít, melyet
a tagállamokon kívüli országokban is
beszélnek. Ez elősegíti az Unió kom-
munikációját, gazdasági és kulturális
partnerkapcsolatok kiépítését más or-
szágokkal. Másrészt felveti annak a
lehetőségét, hogy Európai Unión kí-
vüli nyelveket oktassanak az uniós or-
szágokban. A jövőbeli feladatok közé
tartozik az uniós nyelvek tagállam-
okon kívüli oktatásának előmozdítá-
sa, mely elengedhetetlen feltétele a
kultúrák közötti párbeszédnek. Mind-
emellett a tagállamok feladata tovább
erősíteni a diplomáciai külkapcsolato-
kat, az uniós nyelvek hatékonyabb és
szélesebb körű terjesztése érdekében.
Lényeges szempont, hogy az Eu-
rópai Unión belül olyan nyelvpoliti-
kára van szükség, amely kedvez a
nyelvi sokféleségnek, és nyelvbarát
környezetet teremt azáltal, hogy bő-
víti a tanított nyelvek körét, értékeli
és fenntartja polgárai nyelvi készsé-
geit, és ösztönzi őket további nyelvek
tanulására. A közlemény hangsú-
lyozza, hogy meg kell teremteni an-
nak a lehetőségét, hogy az angol mel-
lett más idegen nyelv oktatása is teret
kapjon. Emellett rávilágít arra is,
hogy a kizárólag az EU hivatalos
nyelveinek tanulását elősegítő nyelv-
politika túl szűkre szabott a ma társa-
dalma számára, ahol a sok különbö-
ző nyelvet beszélő polgár napi kap-
csolatban áll egymással.
Végrehajtás
A Bizottság 5 pontban határozta meg
a többnyelvűségre vonatkozó kon-
cepcióit:
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 3333
– a többnyelvűséget támogató tö-
rekvések előmozdítása a tagál-
lamokkal szorosan együttműköd-
ve, uniós programok és fellépések
révén (egész életen át tartó tanu-
lás, hallgatói és oktatói mobilitás,
kutatás és innováció);
– két állandó fórum (üzleti és kultu-
rális) létrehozása civil szervezetek
és társadalmi csoportok között,
mely lehetőséget biztosít a tapasz-
talatcserére;
– a filmek feliratozásának támogatá-
sa, európai produkciók terjesztése;
– követendő módszerek és gyakor-
latok kidolgozása a többnyelvű-
ség megerősítésére, majd ezek ha-
tékonyságának vizsgálata;
– a többnyelvűség célkitűzéseinek
beillesztése a vonatkozó uniós po-
litikákba.
Összegzés
A nyelvi sokszínűség vitathatatlanul
egyike az EU legfontosabb jellemzői-
nek: hatással van a polgárok szociális,
kulturális és szakmai életére, valamint
a tagállamok gazdasági és politikai te-
vékenységére egyaránt. Közép- és
hosszú távú célkitűzései megvalósítá-
sa érdekében a Bizottság a többnyel-
vűséget politikái és programjai teljes
köre révén támogatja. Ezzel a közle-
ménnyel szeretné felhívni a tagálla-
mok, a helyi hatóságok, valamint a
szociális partnerek figyelmét az ügy
fontosságára és felkérni őket, hogy a
megfelelő politikai koncepciók kidol-
gozása révén támogassák a többnyel-
vűségre irányuló törekvéseket.
Többnyelvűségi képviselet
a tagállamokban
A többnyelvűségre irányuló szakpo-
litikája keretén belül az Európai Bi-
zottság Fordítási Főigazgatósága
képviseletet hozott létre valamennyi
tagállamban. A képviselet feladata,
hogy hozzájáruljon a „D-terv a De-
mokrácia, Dialógus és Diszkusszió
érdekében” programjainak, fellépé-
seinek megvalósításához, mindemel-
lett – elsősorban nyelvi kérdésekben
– közelebb hozza az Európai Uniót és
annak állampolgárait. A képviselet
felhívja a figyelmet a többnyelvűség
előmozdításának szükségességére, és
segítséget nyújt a tagállami polgá-
rokkal folytatott kommunikáció zök-
kenőmentes lebonyolításában.
A bukaresti irodában Elena Ciocoiu
a többnyelvűségért felelős tisztviselő,
elérhetőségei:
e-mail: [email protected]
postacím: Representation of the Eu-
ropean Commission in Romania
18 Jules Michelet Street, 1st District
010469 Bucharest
Bővebb információ
a KultúrPont Iroda honlapján:
www.kulturpont.hu/tobbnyelvuseg2008
Leonard Orban többnyelvűségért fe-
lelős EU-biztos honlapja:
ec.europa.eu/commission_bar-
roso/orban/index_hu.htm
cciivviill ffóórruumm3344
AKözgazdász Fórumot a Romá-
niai Magyar Közgazdász Tár-
saság adja ki 1998 januárjától
folyamatosan. Az első években ne-
gyedévente, 2001-től 2005-ig kétha-
vonta, utána és jelenleg is havonta
jenenik meg a lap. A folyóirat 2006 ja-
nuárjától a Kolozsvári Közgazdasági
Kar magyar tagozátával kötött együtt-
működési szerződés alapján közös
közleményként jelenik meg.
Ebben a lapban kutatók, tantestü-
leti tagok, gazdasági szakemberek
tanulmányaikat küldik közlésre. A
folyóirat lehetőséget teremt azon fia-
talok számára is, akik gazdasági te-
rületen dolgoznak, kutatnak és szer-
zett ismereteiket közölni szeretnék.
A lapunkban teret kapnak külföldi
szerzők anyagai is. Az utolsó négy
évben összesen 40 tanulmány jelent
meg külföldi szerzők részéről, 12
külföldi lappal cserekiadványi kap-
csolatban vagyunk és 32 olyan kül-
földi intézménynek juttatjuk el a la-
punkat, amelyekkel az RMKT szak-
mai együttműködést tart fenn. A
szerkesztőbizottság nagy része egye-
temi tantestületi tag. A lap 2007-ben
az Oktatásügyi Minisztérium mellett
működő Felsőfokú Tudományos Ku-
tatás Országos Tanácsa B plusz mi-
nősítését nyerte el.
A lap leggyakoribb elméleti és
gyakorlati témái: gazdaság-, pénz- és
bankügyi kérdések, kis- és középvál-
lalkozók fejlesztésének kérdései, a
gazdasági gondolkodásban kiemel-
kedő személyiségek bemutatása, vi-
dékfejlesztés, regionalizmus, szövet-
kezetek múltja és jelene, európai gaz-
dasági kooperáció. A lapban még he-
lyet kapnak a legfontosabb gazdasági
hírek, a társasággal és a közgazdasági
karral kapcsolatos hírek, könyvismer-
tetések és az aktuális gazdasági sza-
bályozás. Tartalmazza a cikkek ro-
mán és angol nyelvű kivonatait is. A
lap teljes egészében megjelenik a Ro-
mániai Magyar Közgazdász Társaság
honlapján, a www.rmkt.ro címen.
További információkért:
Somai József
főszerkesztő
e-mail: [email protected]
KKöözzggaazzddáásszz FFóórruumm
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 3355
AA kköözzöössssééggii rrááddiióó –– ppoolliittiikkaaii,, hhaattaallmmii
ééss ggaazzddaassáággii eerrõõttõõll ffüüggggeettlleenn kkoommmmuunniikkáácciióóss ttéérr
Magyarországon a helyi és körzeti
nagy besugárzási körzetű közösségi
rádiók mellett 2002-től van lehetőség
úgynevezett kisközösségi rádiók el-
indítására. E lehetőség európai vi-
szonylatban is egyedülálló, és Kö-
zép-Kelet-Európában a legerősebb
nem nyereségérdekelt rádiós szférá-
vá avatta a magyart. Viszonylag egy-
szerű jogi és technikai feltételek mel-
lett ma bárki elindíthatja saját közös-
ségi rádióját, amely mindennapi
munkájával talán hozzájárul a civil
társadalom megerősödéséhez is.
A közösségi rádiózás – Magyaror-
szágon ugyanúgy, mint a világ többi
részén – hozzájárul a szabad véle-
ménynyilvánítás lehetőségeinek nö-
veléséhez, a tömegkommunikációs
eszközökhöz, illetve az információk-
hoz való nyilvános és szabad hozzá-
féréshez. Másrészt fontos, hogy a
közszolgálati és kereskedelmi médi-
umok mellett létezzenek részvételi
modellre épülő területei is a médiá-
nak, mivel a tömegkommunikáció-
ban zajló nemzetközi folyamatok in-
kább a demokratikus ellenőrzés és
részvétel ellen dolgoznak.
A kutatásból kitetszik e rádiós
szféra sokszínűsége és változatossá-
ga. A nemes célok elérése érdekében
a rádiósok (nem csupán anyagi) ál-
dozatok tucatjait hozzák meg nap
mint nap, miközben aggodalomra ad
okot a finanszírozási lehetőségek
szűkülése, a hivatalok nemtörődöm-
sége, és ezáltal a rádiók fenntartható-
sága. Ennek ellenére a szférában dol-
gozók bizakodóak azzal kapcsolat-
ban, hogy e kommunikációs forma
jövőjét a médiapluralizmus jegyében
minden érintett biztosítani akarja, hi-
szen fontos, hogy „Manci néni és Pis-
ta bácsi is megszólalhasson, anélkül
hogy médiasztár legyen, anélkül
hogy nem tudnak szépen beszélni,
anélkül hogy félnének megmondani
a véleményüket...”
A kötet beszerezhető
közvetlenül a kiadótól:
Civil Rádió – Cserháti Ákos
H-1116 Budapest, Sztregova utca 3.
Az egyik legrégebbi magyar közös-
ségi rádió, a budapesti Civil Rádió
FM 98 állapotfelmérő kutatást vég-
zett a magyarországi kisközösségi
rádiók körében. Dr. Gosztonyi Ger-
gely kutatásának eredményeit köz-
zétette a CIVIL FÜZETEK első szá-
ma, amely 2008 őszén jelent meg.
cciivviill ffóórruumm3366
Iskolákban ülnek – ott szakemberek
szakszerűen szaktárgyakat tanítanak
számukra.
Buszon, vonaton ülnek – nagyvá-
rosok és eldugott falvak között in-
gáznak nagy csomagokkal hétvé-
gente. Lakásokban ülnek – inter-
neteznek vagy valamit tanulnak.
Ha az utcán találkozunk kisebb
csoportjukkal, az összetartozás öntu-
data sugárzik arcukról.
S valahogy mégis olyan esendőek.
Ki mondja magáról, hogy ért az ifjú-
sági munkához?
Ki állíthatja, hogy a fiataloknak könnyű?
Ki látja úgy, hogy a helyi fiatalság kö-
rül minden rendben van?
Ki gondolja, hogy ez a dolog nem tar-
tozik rá (is)?
Generációk óta vissza-visszatérő je-
lenségek és kérdések ezek, miközben
valamennyi szereplő úgy érzi, hogy
az ő helyzete specifikus. Valóban az
is! Egyedi és megismételhetetlenül
izgalmas annak, aki valóban közelít
ehhez a korosztályhoz, aki időt tölt
velük. Vannak ilyen emberek és he-
lyek: Nyíregyházi Közös Nevező
Egyesület tagjai több éve járják a ke-
let-magyarországi régió kisebb-na-
gyobb településeit, sok-sok péntek
estét és hétvégét töltve helyi fiatalok-
kal. Amikor közösségfejlesztői szak-
értelem találkozik a helyi jó szándék-
kal, a fiataloknak a településükért és
önmagukért való felelősségvállalásá-
val, a helyi vezetők biztató magatar-
tásával: az ilyen szerencsés esetekből
mindenki sokat nyer.
Ha pedig már megtörténtek, leír-
va is terjedtek, így lett belőlük kötet.
A szerzők pedig az ifjúsági közössé-
gek tagjai, a helyi felnőtt segítők s a
(külsős) közösségfejlesztők lettek. A
gyakran több éves folyamatok idő-
rendben, naplószerűen, vagy a leg-
emlékezetesebb események felvilla-
násaival, a fiatalok, a vezetők és a
szakemberek szerepét is bemutatva
biztatnak elgondolkodásra, cselek-
vésre, sok-sok módszer, helyzet, fo-
galom, segédanyag, tanulságos szak-
irodalmi utalás, hasznos információ
és még több élmény egyben.
A kiadvány a Mobilitás Észak-Alföl-
di Ifjúsági Tanács támogatásával ké-
szült. Korlátozott számban hozzáfér-
hető a szerkesztők címén:
HHooll vvaannnnaakk aa mmaaii ffiiaattaallookk??
Groska Éva – Huszti Éva – Varga
Matild (szerk): ÉDES és SÓS. Re-
ceptek a helyi ifjúsági munkához.
Közös Nevező Egyesület – Nyíregy-
háza, 2008.
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 3377
Az Erdélyi Magyar Civil Szer-
vezetekért Alapítvány (ER-
MACISZA) főszervezésében
hagyományosan szerveződő éves
konferenciák sora 2008-ban a tizedik
rendezvénnyel teljesedett ki. Ez alka-
lommal a fő téma a civil szféra meg-
határozó alapja és jövője: az EMBER
– azok, akik ebben a szektorban dol-
goznak és azok, akikért szorgosko-
dunk. Meggyőződésünk, hogy a sok-
milliárdokba kerülő néhány kilomé-
ternyi autópálya és aszfaltcsík nem
sokat ér, ha közben a társadalmi, kö-
zösségi és magánéletünkre egyre in-
kább jellemző a kiszolgáltatottság, a
bizonytalanság. Számos fejlesztés hi-
ábavaló, ha az szétzülleszti az egész-
séges és éltető emberi kapcsolatokat.
A változás kulcsa az ember! Az érté-
ket az emberben kell „tetten érni”,
felébreszteni és kiteljesíteni szellemi-
ekben és lelkiekben egyaránt. Ho-
gyan? Milyen szerepe van ebben a ci-
vil szervezeteknek? Milyen emberek
azok, akik civil szervezetekbe tömö-
rülnek? Milyen jelenünk van, és mi-
lyen jövőt szeretnénk? Ezekkel a kér-
désekkel hívtuk az érdeklődőket ren-
dezvényünkre.
Ünnepi alkalom és ünnepi hangu-
lat keringett a szervezők és résztve-
vők körében. Az ünnepi hangulat a
Mikulás-járást is jelezte. Talán ennek
köszönhető, hogy az eddigi rendez-
vényekhez mérten kevesebben vol-
tunk együtt. De, akik ott voltak, azok
igen értékes programon vehettek
részt.
A rendezvényt hagyományaink
szerint lelkészi áldással nyitottuk. Ez
alkalommal Balázs Zoltán, reformá-
tus lelkész, a Pro Erked Egyesület el-
nöke köszöntötte az egybegyűlteket,
és megáldotta együttlétünket, a kö-
zös munkánkat.
Az előadások sorát Kinyik Mar-
git, a Szocio East Egyesület – Szociá-
lis Szolgáltató és Módszertani Köz-
pont ügyvezetője nyitotta meg, aki
egy aktuális és igen érdekes téma-
körben Magyarországon végzett ku-
tatásáról számolt be a jelenlevőknek:
Vezetők a civil szektorban: az em-
beri tényező szerepe a szervezetek
életében. A kutatás alapját azok az
életút-interjúk képezik, amelyeket a
civil szervezetek vezetőivel készített,
akik egymást ajánlották. Előadásá-
ban először vázolta a civil szféra tu-
dományos megközelítését, a róla al-
kotott képet, továbbá a civil társada-
lom eszméjét, ahogyan azt Toc-
queville, Marx, Hegel, Habermas és
nem utolsó sorban Arató András kö-
zelítette meg. Így átfogó képet adott
arról, hogy mit is értünk civil/ non-
profit szektor alatt, és mi is a társa-
dalomban betöltött szerepe a civil
szervezeteknek. Ezáltal vált köny-
nyen beláthatóvá, hogy a civil szfé-
rának milyen jelentős szerepe van a
társadalmi tőke erősítésében. A civil
szervezetek és állam viszonya, a tu-
dományos kép és a társadalompoliti-
kai helyzet azonban eltér egymástól.
Ez utóbbi esetében ugyanis a politi-
ka belefolyik a civil szférába, ennek
következtében számos jele van a fe-
lülről irányítottságnak, a fejlődési
utak felülről való meghatározásá-
nak. A magyarországi civil szféra
helyzetéről is rövid és átlátható ké-
pet adott az előadó. Két fontos jel-
lemzőt emelt ki: a szolgáltatói-köz-
szolgáltatói szerepkört, mely még
mindig alacsony szintű főleg a klasz-
szikus civil szervezetek körében, to-
vábbá az érdekképviseleti szerep-
kört, mely esetében jellemző az or-
szágos érdekképviselet hiánya,
gyenge az együttműködési hajlandó-
ság, továbbá a területi és ágazati
együttműködések csak szórványo-
sak és változó életképességűek. Ezt
követően részletesen kitért arra,
hogy hogyan viszonyul a civil szféra
a professzionalizációhoz, az intéz-
ményesüléshez, a szolgáltatói sze-
repkörhöz, a politikumhoz és a poli-
tikához, hogy milyen szerepe van a
szervezet életében a személyes kap-
csolatoknak. A kutatásból levonható
következtetések számunkra is elgon-
dolkodtatóak:
ÉÉRRTTÉÉKKÜÜNNKK AAZZ EEMMBBEERR!!
X. CIVIL FÓRUM 2008 – Ahol a civilek összefognak
Kolozsvár – Kolozsvári Unitárius Kollégium, 2008. december 5–6.
ffoorruumm cciivviicc3388
– a civil vezetők próbálnak „ido-
mulni” a külső elvárásokhoz, de
nem teljes meggyőződésből;
– a civil szektorról alkotott kép ide-
alisztikus, romantikus;
– a politikáról való leválasztódás,
függetlenedés nehézségekbe üt-
közik;
– a társadalmi tőke megrekedésé-
nek veszélye, ha a szervezet „érté-
ke” egy vagy néhány ember.
Az előadások sorát Balla Zoltán, a Szé-
kelyföldi Közösségfejlesztők Egyesü-
letének elnöke folytatta, aki merőben
eltérő hangvételű és jellegű gondola-
tokkal fordult a jelenlevőkhöz: A
megújulás lehetősége, ajánlások ci-
vileknek. Előadásában alapvetően a
szervezetük által észlelt és a gyakor-
latba ültetés folyamatában lévő vál-
tozások, változtatások szükségessé-
géről szólt. „A civilség zsákutcában
van” – mondta. A válságok idejét él-
jük. Megújulásra van szükség. A vi-
lág állapotát a kultúrán lehet lemérni,
hiszen a kultúra jellemzi azt. A tiszta
forráshoz való visszatérés szükséges-
ségét emelte ki. Szervezetük szerint
az új út a szerves műveltség.
A harmadik előadó dr. Jenei
György, a budapesti Corvinus Egye-
tem tanára volt, aki a Közszolgála-
tok kiszerződése civil szervezetek-
nek témában tartott előadást. Egyik
kiemelt gondolata volt, hogy a civil
szervezetek számára a közszol-
gálatiságba történő bevonástól a tel-
jes körű bevonásig történő elmozdu-
lás előrelépési szükséglet. Részt kell
venni a stratégiai döntésekben is. A
közép-kelet-európai országok jellem-
ző vonása, hogy bár demokrácia van,
ez még a képviseleti demokrácia
szintje, szemben Európa nyugati or-
szágaival, ahol kialakult a részvételi
demokrácia. Most abban a mondhat-
ni szerencsés helyzetben vagyunk,
hogy az EU megköveteli a civil szfé-
ra bevonását az egyes fejlesztési
irányvonalak meghatározásába. Fi-
gyelmesnek kell lenni, és ki kell hasz-
nálni ezeket a lehetőségeket, hisz a
civil szféra számára a közszolgálati
feladatok ellátásába való bekapcsoló-
dás fejlődési szükséglet. A három
szektor egymásra utaltsága szerves
kapcsolatukra utal, melyben nem az
államnak van civil társadalma, ha-
nem a civil társadalomnak kellene le-
gyen piaca és állama.
Balogh Márton, a Civitas Alapít-
vány regionális igazgatója a Struktu-
rális Alapok civileknek témájú elő-
adásából a jelenlevők átfogó képet
kaptak a Strukturális Alapok rend-
szeréről, és azon belül azokról a
programokról és egyben lehetősé-
gekről, amelyek a civil szervezetek
számára elérhetőek lesznek a 2013-ig
terjedő fejlesztési időszakban. Arról
is szó esett, hogy a civil szervezetek
milyen feltételeknek kell eleget te-
gyenek ahhoz, hogy megpályázhas-
sák ezeket a forrásokat.
Dr. Bodó Barna, a Magyar Civil
Szervezetek Erdélyi Szövetségének
elnöke Közszféra és helyi partnersé-
gek témában átfogó előadást tartott,
melyben kitért az állam, a politikum
és a helyi közösség, a civil szerveze-
tek sajátosságaira és ebből adódóan a
köztük lévő kapcsolatrendszer meg-
határozó tényezőire, és az esetenként
működő példákra mutatott rá.
A plenáris előadások második
csokrát Cristina Rignam, a Pro Vobis
Országos Önkéntes Központ, ügyve-
zető igazgatója nyitotta meg, aki Az
önkéntesség helyzete és jogi szabá-
lyozása Romániában témában tartott
előadást. Az önkéntesség fogalmát és
annak különböző értelmezését, to-
vábbá a romániai törvénykezés sze-
rinti értelmét tisztázta. Még elég új
fogalom és gyakorlat ez Romániá-
ban, ami nem kevés nehézséggel
szembesítette és szembesíti most is
szervezetüket. Bemutatta röviden a
Kolozsváron működő szervezetük
tevékenységeit, mesélt az önkéntesek
toborzásáról, arról, hogy mit tesznek
ők az önkéntesség minél szélesebb
körű megismertetése és elismertetése
érdekében, továbbá, hogy miként ké-
szítik fel a szervezeteket és intézmé-
nyeket is arra, hogy önkénteseket fo-
gadjanak.
Ugyancsak az önkéntesség téma-
körében folytatta az előadások sorát
F. Tóth András, az Önkéntes Köz-
pont Alapítvány szakmai igazgatója,
hálózati programvezető Budapestről,
aki a magyarországi helyzettel ismer-
tette meg a jelenlevőket. Bár ott na-
gyobb hagyománya van az önkéntes-
ségnek, de még korántsem mondha-
tó el, hogy széles körben elismert, jól
értelmezett és kezelt témakör lenne.
Alapítványuk képzésekkel, hálózat-
szervező munkával, országos és
nemzetközi tevékenységekkel törek-
szik ismertté és alkalmazottá tenni az
önkéntességet.
Az előadások sorát egy újabb téma-
kör, a Vállalatok és civil szervezetek
együttműködésének szükségletei és
motivációi c. előadás váltotta fel, mely-
ről Ioana Brașovean, a Közösségi Kap-
csolatokért Egyesület programkoordi-
nátora számolt be részletesen. Előadá-
sában először a vállalatok és civil szer-
vezetek közötti együttműködés elmé-
leti és elvi vonatkozásait mutatta be,
kitérve mindkét fél érdekeltségeire az
együttműködésben, továbbá az elvárá-
sokra, ebből adódóan, melyek a sikeres
együttműködés sarokkövei. Majd az
egyesületük sikeres vállalatokkal törté-
nő együttműködéseiből néhány példát
sorolt fel. Ezekből könnyen kiderült,
hogy fontos a személyes kapcsolatok
kialakítása a civil szervezet képviselői
és a vállalat támogatásokkal foglalko-
zó felelősei között. Továbbá, ha a civil
szervezet olyan programot tud kínálni
a vállalat számára, amely egybecseng a
vállalat prioritásaival, fő célkitűzései-
vel és meg tudják találni azokat a pon-
tokat a programban, amelyek révén a
vállalat érdekei is érvényesülni tud-
nak, akkor ki tud alakulni a partnerség,
amelyben az átláthatóság és a megbíz-
hatóság elvei érvényesülnek.
Bárdos Ferenc, az Életfa Környezet-
védő Szövetség ügyvezetője Hálózat-
építés a civil társadalomban – közös-
ségi részvétel, kommunikációs eszkö-
zök, források témakörben tartott elő-
adásából a résztvevők részletes képet
kaphattak a hálózatok hasznosságáról,
a jól működő hálózatok elvi megalapo-
zásáról. Csakis az ugyanazon célért el-
kötelezett személyek, szervezetek ké-
pesek jól működő hálózatot kialakítani,
amely számos szempontból segíteni
tudja úgy a tagok munkáját, fejlődését,
mint a közösen kitűzött cél hatéko-
nyabb, sikeres elérését. Az előadó be-
mutatta a ProHálót, mely egy országos
szakmai hálózat Magyarországon. A
résztvevők nemcsak a hálózatban törté-
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 3399
nő munka örömeit élvezik, hanem
szakmai segítségnyújtást is felvállalnak
a hasonló hálózatok kialakítását célzó
érdeklődők számára. Már több kiadvá-
nyuk is megjelent e témában és jelenleg
is dolgoznak egy szakmai kiadványon.
Felajánlották a segítségüket az erdélyi
civil szervezetek számára is a hálózat-
építés terén.
Rajnai Gábor, a Szülőföld Alap –
Önkormányzati Együttműködési és
Informatikai Kollégiumának vezetője
Társadalmi részvétel és civil partner-
ség a források elosztásában témában
tartott előadásában részletesen kitért a
három szektor közötti partnerség elvi
és értékbeli különbségére. A hangsúly
elsősorban a civil szervezetek felelős
részvételén volt, hiszen a Szülőföld
Alap működésének egyik elvi sajátos-
sága, hogy az egyes országok kisebb-
ségi magyarsága delegálja a pályáza-
tok elbírálásában felelős személyt. A
konferencia résztvevői kifejezték az
erdélyi pályázatok feletti döntésekkel
szembeni elégedetlenségüket – mind-
ez már számos más erdélyi civil ren-
dezvény alkalmával is elhangzott. Az
előadó a felmerülő kérdésekre vála-
szolva világossá tette, hogy a változta-
tás érdekében a helyi közösség, a he-
lyi civil szféra kell lépjen.
A plenáris előadások sorát Barát
Tamás, főiskolai tanár, a MÚOSZ Eti-
kai Bizottság tagja, a Viadukt Alapít-
vány tiszteletbeli elnöke, a CCO Ma-
gazin főszerkesztője zárta. A társa-
dalmi kommunikáció szervezése,
avagy a public relations a civil társa-
dalom életében témájú előadásában
elsősorban fogalomtisztázásra került
sor, hogy mit is értünk alatta és mi
minden tartozik a társadalmi kom-
munikáció körébe. Rávilágított arra,
hogy mekkora jelentősége van a civil
szervezetek életében céljaik elérése
érdekében a tudatos és szakmai hoz-
záértéssel folytatott kommunikáció-
nak. Felvázolta a civil szervezetek
külvilág felé történő kommunikáció-
jának a hatékonyabb módját, rávilá-
gítva azokra a köztes csatornákra,
amelyeket jobban ki kellene használ-
janak a civil szervezetek. A média vi-
lágának és nyelvezetének megvan-
nak azok a szakmai vonásai, ame-
lyekkel legtöbb esetben nem rendel-
kezik egy-egy civil szervezet. Ezt a
hiányt pedig a hozzáértő szakembe-
rekkel, média-orgánumokkal való
kapcsolattartás tudná segíteni.
Az első nap tartalmas előadásso-
rozatát egy civil szféránkban új, elő-
ször sorra kerülő Az év civil szerve-
zete díj átadása koronázta meg. A dí-
jazást és az azt megelőző értékelési
munkát a Magyar Civil Szervezetek
Erdélyi Szövetsége bonyolította le. A
díjakat Bodó Barna és Somai József
adta át a díjazottaknak: I. díj: Pro
Schola Kulturális-Nevelési Egyesület
(Kézdivásárhely); II. díj: Kis-Kükülő
Térségi Társulás Balavásár-Szováta
(Kibéd); III díj: Életfa Csláadsegítő
Egyesület (Kolozsvár); Dicséretben
részesült a Petőfi Társaság (Torda).
Az ünnepi hangulatot az első nap
zárásaként a Szarkaláb Néptánc-
együttes fellépése koronázta.
A második nap a tematikus szek-
cióülések munkái folytak, melyekről
a továbbiakban a szekcióvezetők
részletes beszámolóit olvashatják. És
végül, de nem utolsó sorban A gaz-
dasági válság hatása a civil szféra
életére témában szerveződő Vitafó-
rum zárta a rendezvényt, melyről
szintén bővebb beszámolót találnak
az olvasók.
Csáki Rozália
ERMACISZA –
elnök, a plénum moderátora
e-mail: [email protected]
Szekcióbeszámolók
NNyyiillvváánnoossssáágg ééss ttáárrssaaddaallmmii rréésszzvvéétteell ––
aa ssaajjttóó ééss aa cciivviilleekk eeggyyüüttttmmûûkkööddééssee
AX. Civil Fórum alkalmával megszervezett szekció
keretében a résztvevők két alapvető kérdésre ke-
resték a választ: mit vár el a média a civilektől a
hatékony együttműködés érdekében, illetve mit várnak
el a civilek a sajtótól?
A szekciómunkálatokat Szenkovics Dezső, az Ag-
nus Média Alapítvány elnöke moderálta, meghívottak
voltak Ferencz Amália, az Agnus Rádió szerkesztője-
műsorvezetője, valamint Barát Tamás, főiskolai tanár, a
MÚOSZ Etikai Bizottság tagja, a Viadukt Alapítvány
tiszteletbeli elnöke, a CCO Magazin főszerkesztője Ma-
gyarországról.
Rövid felvezetőjében a szekció moderátora felhívta a
résztvevők figyelmét arra, hogy a XXI. században a sajtó-
nak milyen óriási szerepe van hétköznapjainkban. Egy-
részt nagyon erős közvélemény formáló és befolyásoló
erő, mondhatni, ha a média ír vagy beszél rólad, létezel,
ha nem, tulajdonképpen nem is vagy. Ugyanakkor fontos
az is, hogy nyilvánosságot nyerni leginkább a médián ke-
resztül lehet. Egy másik fontos ténymegállapítás, hogy
egy sajtóorgánum nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági
szempontok szerint rangsorolódik és fenntarthatóságát is
ez határozza meg, éppen ezért piacképesnek, olvasóorien-
táltnak kell lennie. Igen ám, de a XXI. század fogyasztói
társadalmában egyre inkább csökken az igény az „érték”
iránt, és egyre erősebben jelentkezik az igény a „szenny”,
a „ponyva”, a „bulvár”, a „szenzációs” anyagok iránt, ép-
pen ezért ezekre esik a hangsúly. Lassan kérdéssé válik,
hogy a civil hír, a civilek által szolgáltatott anyag érdekli-
e a médiumokat. Éppen ezért várható, hogy egyre inkább
felértékelődjön a közösségi médiumok szerepe.
A szekciómunkálatok két meghívottja segítségével
megvitatásra került a szekció két alapkérdése, illetve a mo-
derátor által felvetett problémák nagy része.
A jelenlévő sajtós kollégák nagyon egyértelműen és konk-
rétan fogalmazták meg elvárásaikat a civilekkel szemben.
Ez röviden a következőképpen összegezhető: ne hosszú és
bonyolult szövegekkel bombázza a civil a sajtós, hanem hí-
rekkel, amelyek időben és mindenki számára érthetőek.
Barát Tamás jóvoltából azt is megtudtuk, hogy melyek
cciivviill ffóórruumm4400
FFoorrrráásstteerreemmttééss ééss éélleett aa ppáállyyáázzaattookkoonn ttúúll
Már a harmadik alkalom, hogy a Civil Fórum
konferencián témaként vetődik fel a forráste-
remtés, adományszervezés és a cégekkel való
együttműködés. Hogy miért is fontos ez a téma az erdé-
lyi magyar civil szervezetek számára? Mert gyakorlati-
lag egy más paradigmát és gondolkodási horizontot
nyit meg a civil szervezetek képviselői számára. Az em-
lített másság a következő gondolatokban kristályosodik
ki:
– a pályázati pénzeken túl léteznek erőforrások, amelyek-
nek a mozgósítása alternatív módszereket igényel;
– az adományszerzés nem megalázó tevékenység, ha-
nem a támogató és támogatott közös tevékenykedé-
se a kitűzött cél elérésére.
Az itt megfogalmazott gondolatok miatt került meg-
szervezésre a jelen szekció, amely keretében a követke-
ző konkrét témák kerültek terítékre:
1. romániai tapasztalatok a közösségi alapítványokat
illetően,
2. az üzleti szféra és a civil szféra közötti kapcsolatok.
A közösségi alapítvánnyal kapcsolatos előadásokat Si-
mona Serban, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány ügy-
vezető igazagatója, Csáki Rozália az Udvarhelyi Kö-
zösségi Alapítvány képviselője és Csathó Tibor, az Eg-
ri Közösségi Alapítvány képviselője tartotta.
Ha ezelőtt két-három évvel a közösségi alapítvány
mint nyugati adományszerzési módszer volt bemutat-
va a romániai civil szférának, akkor a 2008-as Civil fó-
rumon mint működő kezdeményezéssel ismerkedhet-
tünk meg közelebbről. A közösségi alapítvány műkö-
désének célja: helyi erőforrásokat mozgósítani és azo-
kat újra visszaosztani a közösségnek. Emellett a közös-
ségi alapítvány számára létfontosságú egy letéti alap
(tőkealap, endowment) létrehozása, amiből a helyi kez-
deményezések folyamatos támogatását biztosíthatja.
A kolozsvári és az udvarhelyi példa sajátos módon
igazolja a módszer hatékonyságát: Kolozsváron azért
sikeres, mert a helyi vállalatoknak, vállalkozásoknak
megadja azt a lehetőséget, hogy hatékonyan és célirá-
nyosan támogassanak helyi igényeket. Az udvarhelyi
közösségi alapítvány példája pedig azt igazolja, hogy
egy politikailag megosztott közösségben is igény van a
szolidaritásra, a helyi igények helyi erőforrásokkal tör-
ténő orvoslására. A közösség igényeire fókuszáló civil
szervezetként ismerhettük meg a kolozsvári és az ud-
varhelyi közösségi alapítványokat.
A magyarországi kollegák előadásából kiderült,
hogy a helyi szinten működő civil szervetek számos te-
vékenysége hasonlít a közösségi alapítványéhoz. A lé-
nyeges különbséget az endowment (letéti alap) jelenti,
valamint az, hogy a közösségi alapítvány helyi finan-
szírozóként működik, és nincsenek operacionális prog-
ramjai.
A szekciómunkálat második része a vállalati szféra
képviselőinek a részvételével jöhetett létre. Így Csog
Éva, a Mol Románia PR koordinátora és Koós Ferenc
kolozsvári vállalkozó osztotta meg gondolatait a részt-
vevőkkel.
Csog Éva elődadásából kiderült, hogy a vállalatok a
szponzorálásaikat partneri kapcsolatok építőköveiként
értelmezik. Minden egyes támogatott és egyben sikeres
projekt a bizalmat erősíti a két fél között, megnyitva a
kaput a további együttműködésre.
A szekció záró akkordjaként Koós Ferenc kolozsvári
vállalkozó osztotta meg a gondolatait a gazdasági vál-
ságról, és annak hatásáról úgy az üzleti szférára, mint a
civil szektorra nézve. Szerinte az üzleti szféra vívódásai
a médiakapcsolatok alakításának jellemző eszközei, mód-
szerei és ezeket hogyan használjuk. Ezek közül a legfonto-
sabbak a sajtóközlemény, sajtóértekezlet (háttérbeszélgetés,
sajtóreggeli, sajtóutazás), az interjú, riport és egyéb újság-
írói műfajok, a rádió vagy TV beszélgetések („stúdió” be-
szélgetés) és a fizetett interjúk, hirdetések.
Természetesen van nyilvánosság a médián kívül is, tud-
tuk meg Barát Tamástól, sőt, ha egy fontossági sorrendet
kellene felállítanunk a rendelkezésünkre álló PR eszközök
között, akkor meglepődve tapasztalnánk, hogy a média
csupán az 5. helyen szerepel.
A szekció munkálatai kiterjedtek arra is, hogy miként
szerkesszünk meg egy hírt, melyek egy hír alapvető ismér-
vei, mikor, milyen módon és kiknek juttassuk el egy szer-
kesztőségen belül híreinket.
A szekciómunkáról elmondható: annak ellenére, hogy
kisszámú érdeklődés mellett zajlott, fontosnak és hasznos-
nak minősíthető, hiszen a résztvevő civilek és sajtósok
konkrét elvárásokról, igényekről mondhatták el véleménye-
iket, ezáltal is hozzájárulva egymás jobb megértéséhez, elfo-
gadásához. Mindezek mellett viszont mindkét „tábor” mé-
lyebben beleláthatott a másik fél mindennapi munkájába,
ami jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő-
ben a civilek és a média közötti kommunikáció sokkal
zökkenőmentesebb és nyíltabb legyen, illetve ahhoz, hogy a
sok esetben elmérgesedni tűnő civil-újságíró kapcsolat egy
új, immár szakmai mederbe terelődjön és átértékelődjön.
Az ilyen és ehhez hasonló fórumokra szükség van,
ugyanis ezek a lehetőségek nagymértékben hozzájárulnak
ahhoz, hogy a civil megértse az újságíró elvárásait, belelás-
son annak mindennapi munkájába, a sajtós pedig megértse
azt, hogy kicsi civil világunkban is van élet és érdemes róla
írni, beszélni, beszámolni, még akkor is, ha nem annyira
szenzációs, mint egy utcai baleset vagy egy túszejtéssel
egybekötött bankrablás. Mindez viszont közelebb hozza
egymáshoz a két felet, és ebből csakis civil társadalmunk
profitálhat.
Szenkovics Dezső
Agnus Média Alapítvány – elnök
e-mail: [email protected]
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 4411
a gazdasági válság időszakában pozitív hatással lehet-
nek a civil kezdeményezésekre. Ez Koós Ferenc szerint
nem jelent mást, mint annak alapos elemzését, hogy mi-
re is van szükség igazából, melyek az igazi értékek,
amelyek hathatósan befolyásolják életvitelünket és vi-
láglátásunkat. Gyakorlatilag ez nem jelent mást, mint
egy meglévő értékrend újraértelmezését. Az újraértel-
mezési folyamat premisszájaként a 2008-as Civil Fórum
által megfogalmazottat – „Értékünk az ember” – hasz-
nálhatjuk akár kiindulópontként.
Szabó István
közösségfejlesztő
e-mail: [email protected]
KKééppzzéésseekk,, hhuummáánneerrõõffoorrrrááss--ffeejjlleesszzttééss..
CCiivviill ééss eeggyyhháázzii kkeezzddeemméénnyyeezzéésseekk
aa kkiisskköözzöössssééggeekk ffeennnnttaarrtthhaattóóssáággaa éérrddeekkéébbeenn
Aszekció témájának meghatározásakor azt vettük
figyelembe, hogy az erdélyi közösségépítő munka
során már egy igen fontos mennyiségű tapasztalat
halmozódott fel, ezt pedig mindenképpen jó lenne közve-
títeni az új közösségi vállalkozások kezdeményezőinek
remélve, hogy sikerrel használják az átadott tudást.
Ennek megfelelően olyan civil-szférabeli szereplőket hív-
tunk meg előadást tartani, akik lehetőleg különböző
módszereket alkalmaznak, és ennek megfelelően sikerült
kialakítaniuk sajátos modelleket.
A szekció előadásainak sorát Móré Zsigmond Leven-
te, a Szilágy megyei Mocsolya református lelkipásztora
nyitotta meg. Elmondta, hogy szolgálatba lépése idő-
pontjától, 2003-tól kezdődően, hogyan sikerült foko-
zatosan beindítania a helyi közösségi életet. Mikor át-
vette gyülekezetét, rá kellett ébrednie, hogy a helybéliek
visszakoznak bármilyen kezdeményezéstől, eleve ku-
darcra ítéltnek tartván azokat. Ezért az első közös szil-
vesztert egyedül szervezte meg. Az eredmény: a 620 fős
faluból 200-an jelentek meg. A siker bizalmat adott szá-
mos helybélinek, akik munkatársként csatlakoztak
lelkipásztorukhoz. Azóta fokozatosan sikerült beindítani
számos közösségi tevékenységet, programot. Idén már a
negyedik falunapot szervezték. A kétnapos rendezvény-
re több mint ezer ember látogatott el a szomszédos fal-
vakból és Zilahról. Sikerült színjátszó-, valamint nép-
tánccsoportot alakítani. Ez utóbbira 25-30 fiatal jár rend-
szeresen. Annak érdekében, hogy biztosítsa a közös-
ségfejlesztő tevékenységek utánpótlását, a lelkipásztor
ifjúsági vezető és munkatársképző szervezését kezde-
ményezte 2006-ban. A képzéssorozatot két ízben sikerült
lebonyolítani, a végzősök száma 16. Móré Zsigmond
Levente elmondta, legnagyobb gondnak azt tartja, hogy
hiányzik az értelmiség, a megfelelő emberi erőforrás,
amelyre hosszú távon lehetne építkezni. Ez a probléma
kérdésessé teszi a megkezdett folyamat tartós fenn-
maradását. Előadónk egy másik fontos problémaként a
közösségfejlesztő kifulladását jelölte meg. Jelen pillanat-
ban lelkipásztori teendői mellett tanácsosként is tevé-
kenykedik a helyi – sámsoni – önkormányzatban, ahol
egy nagyobb méretű infrastrukturális és egy szociális
projekt beindításán dolgoznak, illetve intézi a 2007-ben
alapított Pro Mocsolya Egyesület dolgait is. Elmondta,
úgy érzi, túl sok az elvárás vele szemben, viszont a
helyiek nem vállalnak folyamatosan részt és felelősséget
a megkezdett munkában.
Mintegy erre a kérdésre adott választ Sárosi Artúr, a
kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója,
aki a kincses városhoz közeli Mérában beindított
közösségfejlesztési projektről beszélt részletesen. Kezdet-
ben egy felmérést végeztek, mely segítségével sikerült
felszínre hozni a helyi gondokat. Legfontosabb problé-
maként a romák helyzete körvonalazódott. Erre beindí-
tottak egy roma programot, mely szociális, orvosi és
oktatási téren igyekszik javítani a célcsoport helyzetén.
Ha nehezen is indult be a program, de most már kez-
denek látszani az eredmények. Hangsúlyozta, arra a
következtetésre jutott, amit végeztek, nem nevezhető
közösségfejlesztésnek, hanem inkább szolgáltatásoknak.
Közösségfejlesztés ott lehetséges, ahol a helyiek vesznek
részt a problémák megfogalmazásában és megoldásában,
ahol van utánpótlás. Méra ebből a szempontból jó
helyzetben van: sikerült alakítani egy bizottságot a helyi
közösségi vezetőkből, véleményformálókból, amely
folyamatosan munkálkodik, demográfiai szempontból
pedig Méra, más vidéki közösségekhez viszonyítva,
jelentős fiatalsággal rendelkezik.
Héjja Botond, a Szatmárnémetiben működő CREST
Forrásközpont igazgatója bemutatta saját civil szervezete
fejlődését. A tíz éve alapított intézményből számos újabb
szervezet és cég alakult a szükségleteknek és a kívülről
érkezett igényeknek megfelelően, ami arra utal, hogy a
kezdeményezés sikeres, képes a megújulásra és az új
igényekhez való alkalmazkodásra. Ugyanakkor rámutatott
arra is, ha kiszámolja, akkor jelen pillanatban az általuk
létrehozott szervezetek, cégek munkájuknak csak az 5-10%-
a irányul a civil szférára, 35%-ban a magánszemélyekre és
kb. 55-60%-ban az állami szférára. Jelen pillanatban főleg a
képzések és a tanácsadás teszi ki tevékenységük túlnyomó
részét. A tanácsadás terén fontosnak tartotta megemlíteni,
hogy segítenek a kis civil szervezeteknek abban, hogy meg
tudják előzni a kifulladást. Héjja Botond elmondta továbbá,
hogy a CREST egyike volt azon hazai szervezeteknek,
amely szorgalmazta a teleházak beindítását és támogatta a
folyamatot. Egy adott pillanatban több mint 20 ilyen
központ működött az országban. Jelen pillanatban ezeknek
már mindössze csak a negyede működik. A fennmaradás a
megfelelő arculat felvállalásában látják.
Az elhangzott hozzászólásokból érdemesnek tartottuk
kiemelni a szolnoki ClubNetCet Ismeretterjesztő
Egyesület képviselőjének a hozzászólását. László Ferenc-
né elmondta, az egyesület egyik fontos tevékenységi körét
cciivviill ffóórruumm4422
a polgárok tájékoztatása képezi, ami abból áll, hogy olyan
információkat juttatnak el hozzájuk, amelyekkel a lakósok
életkörülményein tudnak javítani. Példaként megem-
lítette: szervezetük összegyűjti az olyan információkat,
amelyekkel segítenek a szerényebb keresetűek pénzmeg-
takarításában. Például nem mindegy, hogy egy kiskere-
setű melyik telefonszolgáltatást veszi igénybe. Hangsúly-
ozta, hogy ily módon a megfelelő információ segít a helyes
anyagi természetű döntések meghozatalában.
Összegzésképpen elmondható, hogy a helyi közösség-
fejlesztési folyamatok beindításában lényeges szerepe van a
kezdeményezőknek, vezetőknek. Ugyanakkor fontos, hogy
szervezzen maga köré egy csapatot, amely segíti munkáját.
A helyi közösségfejlesztési folyamatok beindításához pedig
mindenképp szükséges a helyi vezetők, hangadók bevo-
nása, mert csak így tud a fejlesztési folyamat megfelelni a
helyi igényeknek, így tudja igénybe venni a közösségi tá-
mogatást.
Varga Zoltán
Areopagus Alapítvány – alelnök
e-mail: [email protected]
AAzz öönnkkoorrmmáánnyyzzaatt ééss cciivviill sszzfféérraa kkaappccssoollaattaa
Aműhelymunka kevés számú résztvevővel zajlott,
baráti hangulatban. A civil szervezetek és önkor-
mányzatok közti együttműködés témakörét jártuk
körül, és arra kerestünk választ, hogyan lehet ellenzéki
szerepkörben civil érdekérvényesítést gyakorolni.
Az „ellenzéki” szerep abból a sajátos helyzetből fa-
kad, hogy Romániában a politikum és civil szféra érték-
rendje eltávolodott egymástól, sőt átjárhatatlanná vált. Ez
megnehezíti, adott esetben lehetetlenné teszi a két szféra
közötti együttműködést, jóllehet ez szükséges volna a kö-
zösség számára hasznos és fontos programok megvalósí-
tása érdekében.
Ebben a helyzetben az egyedüli kapcsolódási pont a
térség-, város-, településfejlesztési stratégiája, amely lehe-
tővé teszi a civil szerveztek bekapcsolódását a tervezési,
illetve megvalósítási folyamatba. A koordinációs munkát
az önkormányzat végzi, azonban tekintettel a megoldan-
dó feladatok jellegére, sok esetben szükség van arra, hogy
a megvalósításba bevonja a tapasztalattal és gyakorlattal
rendelkező civil szervezeteket. A kölcsönös rászorultság
adva van, az együttműködés mértéke elsősorban a politi-
kum nyitottságától függ. Ez régiónként változik. Kovász-
na megyében például elindult egy kezdeményezés az ön-
kormányzat részéről, hogy nyissanak a civil szervezetek
irányába, ez azonban csak felszínes, nincs komoly szán-
dék és tartalom a kezdeményezés mögött. Hargita megyé-
ben köztudottan sok civil szervezet működik, mozgalmas
a civil élet, a Megyei Tanács nagyszámú programot való-
sít meg a szervezetekkel közösen, itt azonban felmerül az
alárendeltségi viszony azaz, milyen mértékben függetle-
nek az egyes civil szervezetek (nem lehet általánosítani).
A civil érdekérvényesítésnek sok formája van, az erős
nyomásgyakorlástól egészen a finomabb finanszírozás
igénylésekig, ez régiónként változó. Szórványban példá-
ul nehezen lehet nyomásgyakorlást alkalmazni, Székely-
földön inkább érvényesíthető ez a módszer. Magyaror-
szágon is változó, Egerben többször volt példa arra, hogy
civil szervezetek kezdeményező jellegű, nyílt véleménye-
zéssel oldottak meg közösségi problémákat, az önkor-
mányzatra gyakorolva nyomást. Minden esetben nagyon
fontos a törvények ismerete, hiszen ez képezheti az
igénylések megfogalmazásának erős alapját.
Összegezve a beszélgetők körében egységesen fogal-
mazódott meg az álláspont, miszerint nem vagyunk elé-
gedettek a jelenlegi helyzettel, a politikum még mindig
nem kezeli partnerként a civil szervezeteket, sőt ellensé-
ges a hozzájuk való viszonyulása, és ebből adódóan egy
sor – a civil szervezetekre vonatkozó – fontos kérdés
megoldatlan, és ez összességében rendezetlen állapotot
eredményez. Ennek megfelelően – Bodó Barna kezdemé-
nyezésére – megfogalmazódott az igény egy Kárpát-me-
dencei Civil Fórum létrehozására, ahol éves gyakoriság-
gal alkalom teremtődne széles körben egyeztetni civil
szervezetekkel, és az erdélyi példát kiterjesztve közös
stratégia kidolgozására kerülhetne sor.
Bereczki Kinga
CIVEK – elnök
e-mail: [email protected]
ÖÖnnkkéénntteesssséégg ––
aa cciivviill ttáárrssaaddaalloomm mmeegghhaattáárroozzóó eerrõõffoorrrráássaa
Mottó: „Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.”
(Seneca)
Amikor feltesszük a kérdést, hogy mire van szüksé-
ge civil szervezetünknek ahhoz, hogy céljai érdeké-
ben eredményesen tevékenykedjen, a válaszok túl-
nyomó többsége az, hogy „több pénz kellene”. A pénzcent-
rikus világunk válasza ez, amely a civil társadalmunk éle-
tét is meghatározóan befolyásolja. Igazából meg se gondol-
juk jól a választ, nincs időnk rá, mert „futunk a pénzünk
után”, ráállunk a kapitalizmus által kijelölt kényszerpályá-
ra. Valóban így van ez? A pénz a legfontosabb erőforrá-
sunk? Szerintünk nem a pénz a kulcskérdése a civil szer-
vezeteink sorsának, hanem az ember. Miért? Mert célja és
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 4433
egyben eszköze is egyaránt. A cél, hogy segítsük embertár-
saink és közösségeink boldogulását, de ugyanakkor
„munkaeszközünk” is, hiszen a jót cselekvő emberek szol-
gálják a célt, ők teljesítik a felmerülő feladatokat.
Úgy tűnik, a kapitalizmus, a gazdasági növekedés
eszméjét követve nem lehet a jólétet megteremteni, egyre
több a kiszolgáltatott, a segítségre szoruló ember és kö-
zösség, a civil szervezetek feladatkörei egyre csak soka-
sodnak. Viszont egyre több a nonprofit szervezeteknél
zajló örökös küzdelembe belefáradt ember is. Nincsenek
pontos adataink, de tapasztalatból bizton állíthatjuk,
hogy az utóbbi időben sokan távoztak a civil szférából,
többen, mint ahányan érkeztek a berkeinkbe. A hiányzó
embereket pótolni kell, ezt az anyagi erőforrásokkal
gyengén ellátott civil szervezeteink elsősorban önkénte-
sek bevonásával valósíthatják meg. De nemcsak anyagi
megfontolások miatt van szükség az önkéntesekre, a ne-
mes célok követése lehetetlen elhivatottság, felelősségér-
zet és áldozatkészség nélkül, ezek pedig megfizethetetlen
és kihagyhatatlan erőforrások. Nem állítjuk azt, hogy a
civil szervezetek alkalmazottai ezen értékekkel nem ren-
delkezhetnek, de azt igen, hogy sokkal nagyobb mérték-
ben van rá szüksége civil világunknak, mint amennyivel
jelenleg rendelkezik.
Az új emberek bevonása a civil társadalom életébe a
JÓTETTRE kész egyéneknek is hasznos. Vagyis nemcsak
a konkrét jótett, hanem maga a jó cselekvése is fontos,
ugyanis az visszahat, jót tesz azzal az emberrel is, aki el-
követi.
A fentiekben vázolt szempontok vezéreltek bennün-
ket, amikor eldöntöttük, hogy a 2008-as Civil Fórumon az
önkéntesség kérdését is felvetjük, és sort kerítünk az ön-
kéntesek bevonásának a lehetőségeit kereső szekcióra is.
Célunk érdekében Magyarország és Románia elismert és
egyben legilletékesebb szaktekintélyeit hívtunk meg a
rendezvényre, mindketten az országos hatókörű önkéntes
központok vezetői. Cristina Rigman, a kolozsvári Pro
Vobis Országos Önkéntes Központ ügyvezető igazgatója
Az önkéntesség helyzete és jogi szabályozása Romániá-
ban címmel tartotta plénum előtt előadását. Ennek forrás-
anyagai megtalálhatók a www.voluntariat.ro, www.cen-
truldevoluntariat.ro és www.provobis.ro honlapokon. A
Pro Vobis jelentős szakmai ismeretekre és tapasztalatokra
tett szert, mindezek összegezve lettek és bárki számára el-
érhetők román nyelven az előbbiekben megjelölt honlapo-
kon. A Pro Vobis számos országos kampány, szakmai
konferencia és képzés szervezője, az ERMACISZA ezek
esetében partnerséget és közvetítő szerepet vállal fel az er-
délyi magyar civil szervezetek irányába.
A szombati szekció vendége F. Tóth János volt, a bu-
dapesti Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) szakmai
igazgatója, a magyarországi önkéntes központok hálóza-
tának programvezetője. A moderátor a következő kér-
déssel nyitotta a szekció munkáját: miért és hogyan kap-
csolódik be egy ember a civil szervezetek életébe, hogyan
lehet előidézni ezt a pillanatot/folyamatot? Ha felidéz-
zük saját esetünket, banálisnak és egyszerűnek tűnik, de
ugyanakkor titokzatosnak is, mert egyedi esetnek, sze-
mélyes jellegűnek érezzük, amely nem általánosítható. És
vajon miért nem foglalkozunk tudatosabban és hatéko-
nyabban az önkéntesek bevonásával?
F. Tóth János szerint ez egyáltalán nem egy ördöngös
dolog, az önkéntesség-menedzsment nem egy lehetetlen
feladat, jelentős szakirodalommal is rendelkezik már,
amely minden érdeklődő számára elérhető (jelentős ma-
gyar nyelvű szakirodalom van felhalmozva az ÖKA által
működtetett honlapokon is: www.oka.hu, www.onken-
tes.hu, www.otletprogram.hu). Az önkéntesek bevonásá-
nak a sikeressége a szakmai ismeretek mellett csupán a
szükségességének a felismerésén, az elhatározás komoly-
ságán és a megvalósítás következetességén múlik.
A szekcióban ezt követően műhelymunka zajlott,
azon tanácskoztunk, hogyan lehetne az önkéntes-me-
nedzsmentet, mint szakmai és tudatos tevékenységet az
erdélyi magyar civil szervezeteknél meghonosítani. Arra
a következtetésre jutottunk, hogy az erdélyi magyar civil
szervezeteknek is szüksége volna egy – vagy akár több,
régiónként egy-egy – önkéntes központra, egy olyan szol-
gáltatóra, amely népszerűsíti az önkéntességet, adatbá-
zist készít az önkéntesség iránt érdeklődőkről, és szükség
esetén szakmai segítséget nyújt az önkéntesek bevonását
tervező szervezeteknek. Az ÖKA nyitott és örömmel se-
gít azoknak az erdélyi szervezeteknek, amelyek önkéntes
központot szándékoznak működtetni, ennek érdekében a
lehetővé teszi, hogy a témában szervezett, előreláthatólag
2009 őszén sorra kerülő 5 napos képzésen erdélyi érdek-
lődők is részt vegyenek. Az ERMACISZA felajánlotta,
hogy a részletek konkrét ismeretében tájékoztatni fogja
az érintetteket a képzésen való részvétel lehetőségéről.
Egri István
ERMACISZA – önkéntes ügyvezető
e-mail: [email protected]
VVIITTAAFFÓÓRRUUMM:: AA ggaazzddaassáággii vváállssáágg hhaattáássaa
aa cciivviill sszzfféérraa éélleettéérree
Vitaindító: Csáki Rozália, az Erdélyi Magyar Civil
Szervezetekért Alapítvány elnöke
Moderátor: Somai József, az Erdélyi Magyar Civil
Szervezetekért Alapítvány kurátora
Idén is egy igen aktuális téma vetődött fel a Vitafórum
keretében. Csáki Rozália vitaindító beszédében arra hív-
ta fel a figyelmet, hogy a gazdasági válság egy értékvál-
ság. Attól kezdődően, hogy Amerika 1971-ben elállt attól
az egyezményről, mely értelmében egy adott országban a
forgalomban lévő pénz értéke az aranytartalékhoz kötött,
elállt egy stabil értékrendszertől. A dollár értékét ettől
kezdődően az adás-vétel piaca határozta meg. Ezt a reá-
lis értéktől való eltávolodást a tőzsde és a bankok hitelvi-
cciivviill ffóórruumm4444
IIIIII.. NNééppmmûûvvéésszzeettii AAkkaaddéémmiiaa
Házigazda: Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere
Az Artera Alapítvány vállalta fel a III. Népművészeti
Akadémia megrendezését, amelyre 2008. november 21-
22-én került sor Máréfalván, A kézművesség értékei Szé-
kelyföldön címmel. A szakszerű informálás és a tapasz-
talatcsere irányába igazítottuk az előadások témáit, társ-
szervezésben a Hargita Megyei Tanácssal és a Polgár-
Társ Alapítvánnyal.
A közel száz résztvevőt mozgató esemény moderáto-
ra Zólya Zoltán, a Székelyföldi Iroda vezetője volt, a
résztvevőket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács el-
nöke, illetve Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere kö-
szöntötte. Megtisztelt jelenlétével, és köszöntötte az Aka-
démia résztvevőit Udvarhelyszék képviselőjelöltje, Antal
István, Tamás Sándor, Kovászna megye elnökének üze-
netét pedig Kovács Anna, a Kovászna Megyei Kulturális
Központ munkatársa olvasta fel.
A tanácskozás keretén belül a résztvevők előadáso-
kat, korreferátumokat hallgattak meg a Transylvania
Authentica védjegyhasználat témakörben, továbbá a
védjegy kritériumrendszerét a konferencián részt vevő
szakemberek közösen vitatták meg a kézművesekkel. Az
előadásokat követően a jelenlevők kérdéseket tehettek fel
az adott témakörben. A kézművesek termékeiből kiállí-
tást szerveztünk, amely példaként szolgált a védjegyet el-
nyerő termékek megértésére.
Péntek délután Kolumbán Gábor figyelemfelkeltő elő-
adását, ezt követően Nagy Tőkés Ferenc vidéki értékvé-
delem megőrzésével foglalkozó előadását hallgathatták
meg az érdeklődők. Mátéffy Mária a stájerországi
VULKANOLAND védjegyét mutatta be, kiemelve annak
előnyeit.
Szombat délelőtt mesterségbeli szakkörökre került sor
az Akadémia szekcióülésein. A szekcióülések célja a
kézműves termékek kritériumrendszere és a környezet-
védelmi feltételek megvitatása volt. A résztvevők négy
csoportra oszlottak, mindenki a szakmájának megfelelő
ülésen vett részt.
A megbeszéléseket szakavatott kézműves vagy népi
iparművész vezette következő szekciókban: textil- és bőr-,
valamint agyagművesség, szálas anyag-, famegmunká-
lás, bútorfestés. Ezen szekciók vezetői elméleti és gyakor-
lati oldaláról is bemutatták az illető kézműves szakágban
követendő minőségi és népművészeti kritériumokat.
Szombat délután mesterségbemutatóval egybekötött
tapasztalatcserén vettünk részt Kőrispatakon, a Szalma-
kalap Múzeumban.
A rendezvény sikeresnek minősíthető – a kézművesek
és az egyesületvezetők megismerkedhettek a Transylva-
nia Authentica védjeggyel, és a konstruktívnak bizonyuló
viták révén közösen gondolkodhattak ennek előnyeiről.
Lőrincz Zsuzsanna
Artera Alapítvány – elnök
e-mail: [email protected]
honlap: www.artera.ro
lága csak felgyorsította. A vállalatok részvényeinek a re-
ális értéke év végén számolható ki, ezzel szemben évköz-
ben folyamatosan működik a részvények adás-vétele,
amely sokszor csak ígéretekre, hallomásból kapott hírek-
re alapozott. Hol és ki állapíthatja meg ilyen körülmé-
nyek közepette a dolgok reális értékét? Van példa azért a
mai világunkban is erre: a vidéki térségben, ahol a dolgok
megtermelése, előállítása, az ezzel való munka és a ter-
mény, a termékek értéke még közel vannak, az emberek
tudják, hogy mi a reális érték. Tudják, hogy a tehéntej és
a bivalytej között miért van akkora árkülönbség. Ebben a
társadalmi közegben még érezhető a dolgok valós értéke,
azok az összefüggések, amelyektől értéke lesz valaminek
avagy elértéktelenedik. Azt is fontos elmondani, hogy az
igények és a szükségletek még nem távolodtak el itt any-
nyira egymástól, mint abban a banki szférában, a tőzsde
világában, amiről előbb ejtettünk szót. A mérték és reális
értékelés nélküli világ értelemszerűen nem tágulhatott
határtalanul. A felfújt léggömb adott idő után természet-
szerűen kipukkan. És ebben az összefüggésben azt is
mondhatjuk – emelte ki Csáki Rozália, hogy bár sokunk
által egy be nem látott, de egy természetes folyamat ered-
ménye ez a gazdasági válság, amely az értékek helyreál-
lítását követeli meg.
Elhangzott, hogy a szakértők, elemzők sem tudják,
hogy ez meddig fog tartani. Tény azonban az, hogy olyan
társadalmi következményei vannak e világméretű jelen-
ségnek, mely a mi államunkat, közösségünket és civil
szervezeteinket sem kerüli el. Ezért fontos, hogy felelős-
séggel nézzünk szembe ennek hatásaival és vegyük
számba a változásokat.
A résztvevők a beszélgetések során az alábbi követ-
keztetésekre jutottak:
– Az elkövetkező időszakban olyan súlyos terhek nehe-
zednek a lakosságra, mint a munkanélküliség, meg-
szorító intézkedések a bérek és nyugdíjak vonatkozá-
sában, áremelkedések, támogatási rendszerek beszű-
külése, hitelhiány, magán-megtakarítások csökkené-
se, szociális gondok növekedése és egyebek.
– Ezek a folyamatok a civil szféra életét egyrészt megne-
hezítik, mert a támogatási rendszerek beszűkülése mi-
att csökkennek a civil szféra működtetéséhez szüksé-
ges anyagi források, másrészt azonban a társadalom-
ban felmerülő szociális problémák az e téren tevé-
kenykedő civil szervezetek számára újabb kihívást je-
lentenek. Szükség lesz azokra a civil szervezetekre,
amelyek képesek gyorsan és hatékonyan kezelni eze-
ket a problémákat. (Megtörténhet, hogy az állam is e
problémák kezelésére a megfelelő civil szervezetek
partnerségére fog építeni, mert sem apparátusa, sem
többletforrása nem lesz arra, hogy ezeket megoldja.)
– E nehézségek orvoslásában elsősorban azok a civil
szervezetek lesznek képesek részt venni, amelyek az
eddiginél is szélesebb körű önkéntes munkára tudják
ösztönözni a holdudvarukba tartozó segítőkész sze-
mélyeket.
RReellaaþþiiaa îînnttrree sseeccttooaarreellee nnoonnpprrooffiitt--gguuvveerrnnaammeennttaall--eeccoonnoommiicc 4455
CCoonneexxiiuunnee ccoommpplleemmeennttaarrãã
bbaazzaattãã ppee rreecciipprroocciittaattee
Repetatele tematici ale revistei
subliniază un motiv caracteris-
tic și pentru societatea civilă,
respectiv „nu există nimic nou sub
soare”. Conexiunea între sectoarele
nonprofit-guvernamental-economic
este o realitate determinată de socie-
tate. Cele trei sectoare funcţionează
în același context social având diferi-
te relaţii de interese și de putere.
Există mai multe teorii despre carac-
teristicile acestui sistem de relaţii, cât
și despre modelarea funcţionării ide-
ale ale acestuia. La nivel european
sectoarele nonprofit diferă de la un
stat la altul, fiind încadrat în diferite
contexte guvernamentale și econo-
mice și având la bază tradiţii și cul-
turi diferite. Există însă puncte de re-
per în relaţia dintre cele trei sectoare,
care nu diferă de la o ţară la alta. Da-
că dorim să definim scopul acestui
sistem de relaţii, atunci ajungem la
formularea din titlu, respectiv că
aceasta este o conexiune complemen-
tară bazată pe reciprocitate care întă-
rește și ajută separat fiecare sector,
acesta subliniind indispensabilitatea
existenţei și funcţionării în comun a
celor trei sectoare. Se poate conclude
și din această perspectivă că este vor-
ba de o colaborare intrinsecă. Înfiin-
ţarea de ONG-uri sau soarta unui
sector economic, ori existenţa unei
puteri guvernamentale într-o socie-
tate nu depind de deciziile noastre.
Suntem înzestraţi, în așa fel, încât
vrând nevrând existenţa și întâm-
plările fiecărui sector are o influenţă
majoră în viaţa celorlalte două sec-
toare. Chiar în momentul de faţă sun-
tem martorii, sau chiar și suferitorii
unei asemenea întâmplări: criza eco-
nomică – găsiţi idei despre efectele
crizei economice asupra sectorului
nostru nonprofit în rubrica Forum
Civic. Și acest exemplu subliniează
atât interacţiunea între sectoare, cât și
faptul ca acest sistem de relaţii există
și funcţionează nu numai în cadrul
unei ţări ci și peste graniţe, la nivel
global. Cititorii fideli poate își mai
aduc aminte de numărul trei al revis-
tei din 2007 în care am abordat tema
sectorului nonprofit global. Dar să
revenim la tematica noastră actuală.
ONG-urile deseori simt depen-
denţa în acest sistem de relaţii. Dar
dacă ne uităm mai bine la esenţa
lucrurilor, așa cum a făcut dl. Jenei
György iese la iveală că „la nivel
strategic întărirea competivităţii eco-
nomice nu este determinată de fac-
tori economici, căci nu economia are
o societate, ci societatea are o econo-
mie”. Este probabil o perspectivă
nouă pentru noi, dar totuși este foar-
te bine concepută. În acest articol cei
interesaţi poate găsi și alte idei inte-
resante.
Dl. Rajnai Gábor
prezintă punctele de
reper ale unui parte-
neriat funcţional, și e-
numeră exemple bu-
ne ale colaborărilor de
succes. Acestea dove-
desc că există colabo-
rări de succes, dar
acestea nu pot fi ti-
pizate. Trebuie găsite
în fiecare situaţie se-
parată acele puncte de
reper, prin care se pot construi și sus-
ţine conexiuni complementare bazate
pe reciprocitate.
În continuare, printr-o privire de
ansamblu prezentăm, pornind de la
teorie și mergând spre practică, acele
exemple care s-au născut din sau în
conexiunea sectoarelor. Astfel s-au
născut programele de Responsabili-
tate Socială Corporativă în cadrul
întreprinderilor economice. Dl. Chris-
topher Worman în articolul său pre-
zintă foarte clar și la subiect modali-
tăţile prin care un ONG care funcţio-
nează bine, poate contribui la viaţa, și
astfel la situaţia economică al unei
comunităţi. În acest articol se prezin-
tă și relaţia care există între situaţiile
descrise și programele de Responsa-
bilitate Socială Corporativă.
Am reflectat la această situaţie nu
doar din perspectiva ONG-urilor ci și
din punct de vedere al agenţilor eco-
nomici. ERSTE și Vodafone prezintă
un raport în legătură cu programele
lor de Responsabilitate Socială Cor-
porativă cât și despre principiile lor
de sponsorizare.
Tot din conexiunea acestor două
sectoare s-au născut și întreprinderile
sociale, acele forme de întreprinderi,
care în general sunt iniţiate de ONG-
uri, și care nu sunt orientate prepon-
derent spre profit, ci mai degrabă la
servirea nevoilor reale ale unei comu-
nităţi. Ce se întâmplă când succesul
unei astfel de întreprinderi este deter-
minată de piaţă? În ce domenii și cum
funcţionează întreprinderile sociale?
Răspunsurile la aceste întrebăril le pu-
teţi găsi în articolul D-nei Dr. G. Feke-
te Éva. N-am rămas doar la teorie, ci
am dorit să vă prezentăm o întreprin-
dere socială funcţională, și astfel l-am
abordat pe dl. Hunti Mihály, dânsul
fiind președintele Coo-
perativei Sociale Ref-
lex, proprietarul tele-
viziunii microregiona-
le, care funcţionează
ca o întreprindere so-
cială.
Nu am uitat nici
de relaţia dintre sec-
torul nonprofit și cel
guvernamental. O pre-
zentare scurtă a unei
cercetări recent reali-
zate în Ungaria pre-
zintă foarte clar posibilităţile existen-
te în conexiunea celor două sectoare,
totodată sunt formulate și acele între-
bări, la care noi, civilii ar trebui să ne
gândim.
Dl. Mrázik György prezintă un fapt
probabil necunoscut de cititorii noștri,
dar care totuși este un exemplu intere-
sant și viabil al conexiunii dintre cele
trei sectoare, fiind vorba de taxa locală
pe activitatea economică care poate fi
transferabilă organizaţiilor civile.
Și de data asta puteţi să cunoașteţi
o poveste (Curaj civic), teme (Forul
civic, Privire culturală) și cărţi intere-
sante (Pavilionul Cărţilor Civile) în
cadrul rubricilor nostre permanente.
Iar cei, care n-au avut ocazia să par-
ticipe la cea de a X-a conferinţă
Forum Civic sau la cea de a III-a
Academie de arte populare poată
avea o privire la acestea prin inter-
mediul rapoartelor de evenimente.
La sfârșit, dar nu în ultimul rând
vă dorim să aveţi parte de relaţii
funcţionale și de colaborări cu succes
cu reprezentanţii celorlalte sectoare,
căci „A se întâlni – e începutul. A ră-
mâne împreună – e progresul. A co-
labora – e succesul.” (Henry Ford)
Csáki Rozália
redactor șef
e-mail: [email protected]
SSuunntteemm îînnzzeessttrraaþþii,, îînn
aaººaa ffeell,, îînnccââtt vvrrâânndd
nneevvrrâânndd eexxiisstteennþþaa ººii
îînnttââmmppllããrriillee ffiieeccããrruuii
sseeccttoorr aarree oo iinnfflluueenn--
þþãã mmaajjoorrãã îînn vviiaaþþaa
cceelloorrllaallttee ddoouuãã
sseeccttooaarree..
ffoorruumm cciivviicc4466
CCuupprriinnss
Pagina 3
Szenkovics Dezső:
Cazul societăţii civile cu statul
și sectorul economic
Pagina 4
Csáki Rozália:
Conexiune complementară
bazată pe reciprocitate
Pagina 5
Jenei György:
Organizaţiile civile, competitivitate
economică, dezvoltare comunitară
Pagina 8
Rajnai Gábor:
Parteneriatul funcţionabil
între sectoare
Pagina 10
Christopher Worman:
Responsabilitate socială corporativă
și economia locală
în vremuri bune și rele…
Pagina 13
Elena Serban, Angela Galeta:
Vodafone România pentru comunitate
Pagina 14
Bessenyei Hajnalka:
Fundaţia ERSTE – Cine suntem, ce
dorim? O fundaţie tânără bazată pe
o tradiţie veche
Pagina 15
Benedek Gabriella,
Scsaurszki Tamás:
NOI și EI? Relaţia dintre
organizaţiile civile și statul în Ungaria
– rezumatul unei cercetări
Pagina 17
Nagy Renáta:
Relaţia dintre sectoarele
nonprofit-guvernamental-economic
în Ungaria
Pagina 19
Consiliul Judeţean Harghita
folosește ocazia – interviu cu D-na
Zonda Erika
Pagina 20
Dr. G. Fekete Éva:
Relaţia dintre întreprindere socială
și dezvoltare regională
Pagina 20
Televiziune regională –
„Sună despre noi și pentru noi” –
interviu cu Dl. Hunti Mihály István
Pagina 25
Mrázik György:
Taxa locală pe activitate economică
transferabilă organizaţiilor civile
Curaj civicCuraj civic
Pagina 27
Iniţiativă inovativă
pentru folosirea limbii maghiare
– interviu cu CEMO
FForor um Civicum Civic
Pagina 29
Potozky László:
Efectele crizei economice și financiare
asupra societăţii civile
VVederedere culturalăe culturală
Pagina 31
Comunicatul Comitetului European
referitor la multilimbaj: capital
european și angajament comun
PPavilionul Cărţilor Civileavilionul Cărţilor Civile
Pagina 34
Somai József: Forum economic
Pagina 35
Radio comunitar
– spaţiu de comunicare independentă
de politică și putere economică
Pagina 36
Unde sunt tinerii de azi?
Rapoarte de evenimentRapoarte de eveniment
Pagina 37
Al X-lea Forum Civic 2008 –
Valoarea noastră e omul!
Pagina 44
Lőrincz Zsuzsanna:
a III-a Academie de artă populară
Pagina 45
Csáki Rozália:
Conexiune complementară bazată
pe reciprocitate (RO)
Pagina 46
Cuprins (RO)
Editor: István Egri
Redactor-șef: Rozália Csáki
Corector: Attila Szabó
Grafica: Elemér Könczey
Tehno-redactor: Ferencz Csáki
Consiliul editorial:
Barna Bodó
Gábor Kolumbán
László Potozky
István Sebestény (HU)
József Somai
Dezső Szenkovics
Contacte:
adresa: Cluj Napoca – 400196
Aviator Bădescu nr. 35.
tel./fax: +40-0264-450230
e-mail: [email protected]
ISSN 15822–4004
R e v i s t a s o c i e t ã þ i i c i v i l e
Editat de Fundaţia
pentru Organizaţiile
Neguvernamentale
Maghiare din
TransilvaniaFF oo rr uu mm CC ii vv ii cc
Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare.
Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2008 aveţi un preţ total redus de 14 lei.
CCiivviill--áállllaammii--ggaazzddaassáággii sszzfféérráákk kkaappccssoollaattaa 4477
EERRMMAACCIISSZZ
eerrddééllyyii mmaaggyyaarr cciivviill
sszzeerrvveezzeetteekk lleevveelleezzõõlliissttáájjaa
Az ermacisz lista célja olyan fó-
rumot teremteni, amely lehetősé-
get ad egymás tájékoztatására és
civil társadalmunkat érintő kérdé-
sek megvitatására.
Feliratkozni az ermacisz–sub-
scribe@ yahoogroups.com, lemon-
dani pedig az ermacisz–unsub-
[email protected] címre
küldött üres levéllel lehet. Kérjük a
levelezőlistára szánt leveleket az
[email protected] e-mail
címre küldeni. A listagazdának
szánt levelet az ermacisz–owner@
yahoogroups.com címre várjuk.
EERRMMAASSZZOOCCII
eerrddééllyyii mmaaggyyaarr sszzoocciiáálliiss cciivviill
sszzeerrvveezzeetteekk lleevveelleezzõõlliissttáájjaa
Az erdélyi magyar szociális szerve-
zetek tapasztalatcseréjének és együtt-
működésének elősegítése céljával
az ERMACISZA létrehozta és mű-
ködteti az ermaszoci levelezőlistát.
Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@
yahoogroups.com címre küldött
üres levéllel lehet. A listára szánt
leveleket az ermaszoci@yahoo-
groups.com címre kell küldeni.