Hálózatépítés a civil szférában, Civil Fórum lap 2009/2

civil fórum2

Felelős kiadó: Egri István

Főszerkesztő: Csáki Rozália

Olvasószerkesztő: Szabó Attila

Grafikus: Könczey Elemér

Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság:

Bodó Barna

Kolumbán Gábor

Potozky László

Sebestény István (HU)

Somai József

Szenkovics Dezső

Elérhetőségek:

postacím: 400196 – Kolozsvár

Aviator Bădescu u. 35.

telefon/fax: +40-0264–450230

e–mail: [email protected]

ISSN 15822–4004

c i v i l t á r s a d a l m i l a p

Kiadja az

Erdélyi Magyar Civil

Szervezetekért Alapítvány

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban.

Ára: 5 lej, a 2009-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

3. oldal

Groskáné Piránszki Irén:

A hálózatfejlesztés közös tanulási

folyamat, tudatos közösségi építkezés

4. oldal

Csáki Rozália:

A nem pók által szőtt háló

5. oldal

Pawel Jordan:

Hálózatok fejlődése és fejlesztése

12. oldal

Scsaurszki Tamás:

Hálózatok

16. oldal

Osváth László:

A civil szféra hálózatai

és a társadalmi fejlődés

20. oldal

Diana Nistorescu:

A Gyermekért Nemkormányzati

Szervezetek Szövetsége – FONPC

21. oldal

Incze Zsuzsánna:

RuralNet – a közösségfejlesztésben

aktív civil szervezetek hálózata

24. oldal

Bereczki Kinga:

Háromszéki civil hálózat: CIVEK

25. oldal

Adriana Zaharia:

FOND – Romániai Fejlesztési

Nemkormányzati Szervezetek

Szövetsége

26. oldal

A proHáló – országos hálózat

a nonprofit szolgáltatók és

a nonprofit szolgáltatások

hálózatának fejlesztéséért

27. oldal

Vercseg Ilona:

Közösségi kezdeményezéseket

támogató szakmai hálózat –

KÖZTÁMHÁLÓ

29. oldal

Dr. Kákai László:

Kapcsolati hálózatok jellegzetes mintái

Baranya és Somogy megyében

32. oldal

Bullain Nilda, Tóth Andrea Judit:

Európai civil együttműködési

modellek

36. oldal

Hudi Zsuzsa:

Nemzetközi hálózat kiépítésének

lehetőségei, kapcsolatépítés

szolgáltató és fejlesztő európai

szervezetekkel

Civil vitafórCivil vitafór umum

39. oldal

Dr. Bodó Barna:

Civil Alap

Civil Könyves PCivil Könyves Pavilonavilon

40. oldal

Hálózatfejlesztés

proHÁLÓ –

CIVIL MŰHELY KÖTETEK 2.

2008., Pécs

41. oldal

Frida Balázs:

Bevezetés

a kampányológiába

BeszámolókBeszámolók

42. oldal

Fókuszban a hálózatok

V. Civil Nap a délvidéki Zentán

FFelhíváselhívás

43. oldal

Chris Worman:

A TechSoup Romániába jön

45. oldal

Csáki Rozália:

Pânza, care nu e cusută de păianjen

46. oldal

Tartalomjegyzék (RO)

Tartalomjegyzék

c i v i l f ó r u m

Hálózatépítés a civil szférában 3

A hálózatfejlesztés közös tanulási folyamat,

tudatos közösségi építkezés

Örülök, hogy felhívhatom a fi-gyelmet, és megoszthatomgondolataimat egy olyan té-

ma kapcsán, amely az elmúlt hat év-ben oly sok örömet, időnként kudar-cot és igazi szakmai kihívást jelentettszámomra is a proHáló hálózatban.

A témaválasztást nagyon idősze-rűnek tartom, hiszen a hálózatépítésés -fejlesztés, hálózati együttműkö-dés témakörökkel gyakran találkoz-hatunk manapság: szervezeti forma-ként, együttműködésre vállalkozópartnerségek hosszú távú céljaként,pályázati kiírásokban támogatandótevékenységként, kutatási terület-ként és nonprofit szakirodalomként.Hogy ki mit ért e fogalmakon, csakegy elnevezést, vagy minőségiegyüttműködést takaró keretet, ak-kor láthatjuk igazán, ha mélyebbenismerkedünk e fogalmakkal. Bemu-tatásra kerülnek jó gyakorlatok, meg-osztjuk tapasztalatainkat, és tanulnitudunk egymástól.

Miért is érdemes

hálózatépítésben gondolkodni?

Elsőként azért, mert nap mint napmegélhetjük a közös gondolkodásörömét, azt hogy nem vagyunk egye-dül, és mert rendelkezésünkre állhategy olyan közösen épített tudástár,amelyből mindannyian pontosanannyit vehetünk ki, amennyivel hoz-zájárultunk az épüléséhez. És ezutóbbi fontos szabályra nem másokfigyelmeztetnek majd minket, hanema saját önértékelésünk és közössé-günk belső szabályzata az elfogadottmérce. Megsokszorozódhatnak akapcsolataink, összeadódhatnak agyakorlatban bevált módszereink.Megtanulhatjuk a feladatok közöstervezésének előnyeit és nehézségeit,átélhetjük a közösségi megvalósításfolyamatát, és megtapasztalhatjuk azegymásért felelősséggel tartozás ér-zését.

Mindez nem egyik napról a má-sikra történik. Amiből a hálózatépí-téshez talán a legtöbb kell, az az idő,a közös célok és eredők meghatározá-sához, a mindenki által elfogadottegyértelmű alapelvek és etikai nor-mák megalkotásához. Szükség van az

egymás iránti bizalomra és nyitott-

ságra, hogy megértsük, a szervezetikülönbözőségeinkből kovácsolható alegfőbb erényünk. Nem könnyű át-lépni azon a megszokott gyakorlaton,hogy saját szervezetünk pillanatnyiérdekeinél fontosabbak a hálózathosszabb távú törekvései. Szükségvan fegyelmezettségre, elhivatott-

ságra, hogy céljaink elérése érdeké-ben megszervezzük önmagunkat.Képesek legyünk a kezdeményezésreés arra, hogy a közösségünk képes

legyen cselekvő módon részt vállal-

ni önmaga fejlesztésében.

Érdemes figyel-met fordítanunk a há-lózatfejlesztési folya-matban rejlő veszé-lyekre is. Ügyeljünkarra, hogy senki netekinthesse eszköz-nek a hálózatot sajátcéljainak elérésére.Ne erőltessük a fejlő-dés folyamatát, annáljobban, mint ameny-nyire az adott perió-dusban már megéretta tagságságunk. Bizo-nyára lesznek, akikaz együttműködéskezdeményezésekormég idegenkednek aközös munkától. Időés egymás megisme-rése kell, hogy a kö-zös munka és gondol-kodás révén az ő kér-déseik is elhangozzanak, és azokrakonszenzussal elfogadható válaszokszülessenek. Felvetődhet, hogy egy-formaság, uniformizálás a megoldás.Gyakorlatból tudom, hogy ez is men-nyi konfliktus forrása lehet.

Ha azt vesszük szemügyre, hogymennyire kialakult a hálózati struktú-ra, beszélhetünk információs, koordi-nációs és együttműködési hálózatról.A maga nemében mindegyik fontos,hiszen együttműködésen alapul. A kü-lönbözőségeiket elsősorban a tagok egy-másközti viszonyában, a vállalt célok-ban és tevékenységekben, illetve mind-ezek kiérleltségében találhatjuk meg.

Az együttműködésen alapuló há-lózatok létrehozását több tény is ins-pirálhatja. Új szolgáltatások beveze-tése, építve a tapasztalatok átadásá-ra. A tagok különbözőségeiből adódótudások összeadása és annak közös-ségi hasznosítása. Közös állásfogla-lások és modellértékű programok ki-dolgozása. Egymás kölcsönös érzel-mi támogatása.

A proHáló gyakorlatát alapul vévea hálózatépítést olyan közösségfejlesz-tő folyamatnak tekintem, amelyben ahálózatfejlesztés egy állandóan alakít-ható eszköz, módszer a céljaink eléré-

se érdekében. Cél,hogy a folyamat végénkialakuljon egy életké-pes, önfenntartó háló-zat, de talán az odáigvezető út – amely azegyezőségek és külön-bözőségek feltérképe-zésétől, annak megfo-galmazásától, hogymit várunk a hálózatiléttől, a stratégiaalko-tásig és megvalósításigtart – nagyon sok aprólépést és éveket jelent.Ezt a közös tanulási

folyamatot, tudatos

belső építkezést tar-

tom a legfontosabb-

nak a hálózat fejlesz-

tése szempontjából.

Kívánom, hogybármely aspektusbólis olvassák majd a Ci-vil Fórum e számában

megjelent írásokat, szolgálja az apartnerségi kezdeményezéseik elin-dulását, hálózataik épülését.

Bízom abban, hogy a leírtak segít-séget jelentenek a hálózati együttmű-ködések előnyeinek megértésében,bátorítást adhatnak induló kezdemé-nyeseknek, de felfigyelhetnek a ne-hézségekre is.

Groskáné Piránszki Irén

a proHáló hálózat programközpontjának vezetője,

Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány

e-mail: [email protected]

Az együttmûködé-

sen alapuló hálóza-

tok létrehozását

több tény is inspirál-

hatja. Új szolgáltatá-

sok bevezetése, épít-

ve a tapasztalatok

átadására. A tagok

különbözõségeibõl

adódó tudások ösz-

szeadása és annak

közösségi hasznosí-

tása. Közös állásfog-

lalások és modellér-

tékû programok ki-

dolgozása. Egymás

kölcsönös érzelmi

támogatása.

civil fórum4

A nem pók által szõtt háló

Milyen is ez? Ki/kik és ho-

gyan, miből szövik? Miért?

Mire jó? Mekkora?

Ha a civil társadalom kapcsolat-rendszereit vizsgáljuk, akkor óha-tatlanul szembesülünk egyik sajátosszerveződési formájával, a hálóza-tosodással, a hálózatokkal. Az erdé-lyi magyar civil szféra talán egyiklegrégebbi ilyen jellegű szerveződé-si formája az Erdélyi Magyar Köz-művelődési Egyesületek hálózata.Ha romániai szinten figyeljük e fo-lyamatot, akkor a ’90-es évek máso-dik felében és a 2000-es évek elejénészlelhető egy erőteljesebb hálózato-sodási folyamat.

Hogyan és miért

indulnak el ilyen fo-

lyamatok? Miből é-

pítkeznek? Mint bár-mely cselekvés kiin-dulópontja, a hálóza-tok alapja is az em-ber, pontosabban a-zok a személyek, akikvalamilyen oknál fog-va kapcsolatban áll-nak egymással, a-vagy valami arra sar-kallja őket, hogy kap-csolatba lépjenekegymással. Így alakulez a civil szervezetekesetében is, hiszen aszervezeteket is azőket alkotó személyek testesítikmeg. A civil szervezetek közöttikapcsolatok elsősorban személyekközötti kapcsolatokként épülnek ki.Mindig van kapcsolattartó személya szervezet részéről. És ha ebből in-dulunk ki, akkor hirtelen azt ismondhatnánk, hogy bárki és bárholképes hálózatokat kialakítani. Elmé-letileg igen, a gyakorlat azonbanmás. A valóság sokszínűségéből, aszemélyek és az általuk alkotottszervezetek másságából adódóan ahálózatépítés sem egy egyértelműés bárhol, bárki számára működőgyakorlat.

Hogy miért is jönnek létre háló-zatok a civil társadalomban, arróllapszámunkban Pawel Jordan,Scsaurszki Tamás és Osváth László

cikkében olvashatnak bővebben.Mire van szükség a hálózatépí-

téshez? A felismert közös cél, ér-dek(eltség) mellett alapvetően biza-lomra. Erre épülhet csakis egy jó

együttműködés. És a hálózat lénye-ge, a pók szőtte hálóhoz hasonlóan,hogy össze legyenek kapcsolva aszálak az egyes csomópontok kö-zött, melyek révén bármely törté-nésre a háló egyszerre és egykénttud reagálni. Ebben rejlik többlet-ereje, súlya, hatékonysága. Ami ösz-szeköti az egyes csomópontokat, aza kommunikáció és a közös cselek-vés. Amely azonban csak akkor jö-het létre, ha a hálózat szereplői egynyelvet beszélnek, és ha mindenki,a maga mértéke szerint cselekvőenvesz részt ebben. Könnyen beláthat-juk, hogy a hálózatokban való rész-vétel egy szervezet részéről szakmai

felkészültséget is i-gényel. Szükség vanarra a tudásra éskapcsolatrendszerre,amit beviszünk a há-lózatba, de a szerve-zetünk külső kom-munikációja is meg-felelően fejlett kelllegyen ahhoz, hogyebben a mozgásbantartani tudjuk a lé-pést. A hálózatbanvaló részvétel ugyan-is egy új tevékeny-ség elindulását éskoordinációját jelen-ti. Nem pontszerűenkerülünk bele egy

adatbázisba, ahol tudnak rólunk,hanem egy közös cselekvésbe kerü-lünk bele, melyben meg kell talál-nunk a helyünket, szerepünket. Ma-ga a hálózati együttműködés is egyfejlődési folyamat, mely a megala-kulástól kezdődően kitartó munka,együttműködés által válik nemcsaka tagszervezeteket megerősítő háló-vá, hanem a tagszervezeteket egyen-ként meghaladó ügyek hatékonykezelőjévé is. Pawel Jordan írásábóle fejlődési folyamat szakaszait ismegismerheti az olvasó.

De bízunk-e kellően egymásban?

Úgy vélem, az erdélyi magyar civilszféra még sokat kell építkezzen etéren. Kellő hangsúlyt fektetünk-e a

szervezetünkön belüli és azon kívü-

li kommunikációra? Milyen kapcso-

latrendszerünk van? Figyelünk-e

arra, hogy az általunk is követett cé-

lokat mások milyen módszerrel va-

lósítják meg? Nyitottak vagyunk-e a

tanulásra és a tapasztalataink meg-

osztására? Van-e olyan munkatár-

sunk, aki kellőképpen tudja képvi-

selni a szervezetünk érdekeit és ké-

pes együttműködéseket kiépíteni?

Kérdések, melyeken minden szerve-zetnek érdemes elgondolkodni, mi-előtt bekapcsolódna egy hálózatba.Egyre nagyobb szükség van a jó cé-lokért történő széleskörű együttmű-ködésekre, melyek nemcsak egy-egy projekt közös megvalósításábanmerülnek ki, hanem hosszú távraterveznek, és ezáltal egy adott kö-zösség, vagy térség fejlődésére ishatással lehetnek.

Hat év hálózatépítési munkájá-nak szép példáját ismerheti meg azolvasó a proHáló hálózat bemutatá-sából. De olyan hazai sikeres civilhálózatok munkájába is betekintéstnyerhet lapunk hasábjain, mint aCIVEK – Civilek Háromszékért Szö-vetség, a közösségfejlesztéssel fog-lalkozó romániai civil szervezetekettömörítő RuralNet, a Romániai Fej-lesztési Nemkormányzati Szerveze-tek Szövetsége (FOND), a Gyerme-kért Nemkormányzati SzervezetekSzövetsége (FONPC).

Tóth Andrea Judit és Hudi Zsu-

zsa írásai a nemzetközi civil hálóza-tok kiemelkedő példáit mutatják be.

Ez alkalommal is érdekes olvas-nivalóval szolgálnak rovataink, aVitafórum és a Civil Kurázsi. Civil

Könyves Pavilon rovatunkban kétigen érdekes olvasmánnyal ismer-kedhetnek meg. Beszámolunk a Fó-

kuszban a hálózatok című, Kolozs-váron megrendezett tapasztalatcse-réről, műhelymunkáról, továbbá azentai V. Civil Napról és civil vá-sárról. És az utóbbi lapszámainktóleltérően, ez alkalommal egy felhí-vással is jelentkezünk, mely a Ro-mániában újdonságként megjelenőTechSoup programot, a civil szer-vezeteknek szóló technológia ado-mányozásának új lehetőségét mu-tatja be.

E lapszámunk jelszava és egybengondolatzáró soraim Henry Fordotidézik: „Összejönni – ez a kezdet,

együtt maradni – haladás, együtt

dolgozni – siker.”

Csáki Rozália

főszerkesztőe-mail: [email protected]

Egyre nagyobb szük-

ség van a jó célokért

történõ széleskörû

együttmûködésekre,

melyek nemcsak egy-

egy projekt közös

megvalósításában

merülnek ki, hanem

hosszú távra tervez-

nek, és ezáltal egy

adott közösség, vagy

térség fejlõdésére is

hatással lehetnek.


Hálózatok fejlõdése és fejlesztése1

Van-e szükség hálózatokra?

A helyi közösségek fejlődése kü-lönbözőképpen módon mehet végbe,pl. kaotikusan, rendszertelenül ésbármilyen vezérlőelv nélkül, vagytudatosan, tervezetten, egy kiforrt el-képzelést követve. Számos kiadványfoglalkozott már a helyi közösségekfejlesztésének módszereivel és mi-kéntjével. Ebben a dolgozatban egynagyon egyedi módszert szeretnékbemutatni, amely a már jól beváltmódszerek különböző közösségek-ben való elterjesztésén, és a tapaszta-latok megosztásával egy új minőségiszint elérésén alapszik. Itt kimondot-tan a „buborékszerű” változásra gon-dolok, ami sok esetben nem lesz élet-képes, amennyiben kizárólag a helyiközösség mobilizációjára épül. Va-gyis HÁLÓZATOK alakítására gon-dolok. Ezt a módszert a világszertesikerrel alkalmazzák: például ígyszervezik a mozgássérült gyerekekSpeciális Olimpiáit a világ számos or-szágában, de így jöttek létre az Ál-lampolgári Tanácsadó Központok3

Nagy-Britanniában (e példát követvealakultak meg a lengyelországi Ál-lampolgári Tanácsadó Központok4,amelyek már 20 településen működ-nek), az Önkéntes Központok Háló-zata5 vagy a CAL6 (Helyi Kezdemé-nyezések Központja). Természetesenamikor a különböző hálózatok alakí-tására gondolok, ebbe a különbözőtapasztalatcserére vonatkozó megál-lapodásokat és a mások tapasztalatátfelhasználó saját munkánk fejleszté-sét is beleértem. Többek között ígyalakult meg a lengyel Civil KépzőkEgyesülete7.

Sok emberrel találkoztam, akik-nek komoly kétségeik vannak bizo-nyos ötletek vagy elképzelések tuda-tos és tervszerű fejlesztésével, illetvea tapasztalatcsere hasznosságával

kapcsolatban, ellenben erősen hisz-nek az önfejlődésben, és az olyanalulról jövő önálló kezdeményezé-sekben, amelyeki bármilyenminemű„külső” beavatkozás nélkül történ-nek. Elképzeléseik szerint spontánfejlődés során állam-polgári szerveződése-ket jönnek létre, ame-lyeket nem felülrőlhatároznak elalakíta-nak ki, mi több, nemegy kívülálló szerve-zet ellenőriz. Ez amegközelítés, annakellenére, hogy nagyonvonzó, hiszen azt fel-tételezi, hogy öntuda-tos, tettre kész, felelősés jól szervezett em-berek mindenholnagyszámban van-nak, a következő dol-gokat nem veszi fi-gyelembe:

1) nem teszi lehetővé a bevált mo-dellek, módszerek és kipróbáltmegoldások együttműködésenalapuló szisztematikus átadását;

2) az ilyen kezdeményezések rend-szerint a sötétben tapogatózva,külső segítség nélkül találják megaz előrevívőelőrevivő utat, s álta-lában másokhoz hasonló ered-ményre jutnak hosszú probálko-zásokpróbálkozások és hibák soraután;

3) számos településen a helyi közös-ségnek impulzusra van szükségea cselekvéshez. Ilyen impulzus le-het egy más helyen jól működőpélda. Ekkor beindul a folyamat:„Hisz ez működik! – ha másholmár működik, akkor nekünk is si-kerülni fog”.

Ugyanakkor nem vagyok elvakulthíve a mindenáron való hálózatoso-dásnak. Nagyon sok jó szervezet mű-

ködik függetlenül és önállóan helyi,regionális és országos szinten anélkül,hogy bármilyen hálózathoz tartozná-nak. Gyakran igénybe vesznek kü-lönböző képzéseket és egyéb segítsé-get, de megőrzik különállóságukat.

Mások számos eset-ben ingerülten reagál-nak az olyan szavakra,mint „hálózat”, „szö-vetség”, vagy „koor-dináció”. Ezzel együttnéhány év óta megfi-gyelhető az, hogy aszervezetek inkábbösszekapcsolódnak,mintsem hogy különdolgozzanak. Len-gyelországban ilyen, aszervezetek összefo-gását elősegítő szere-pet töltenek be minde-nekelőtt a SPLOT Há-lózatban részt vevő

Nonprofit Szolgáltató Központok8, ésmás szektorfejlesztő szervezetek, mintpéldául a FIP Egyesület9. De e szerve-zetek fejlesztő munkája nem tárgyaennek a tanulmánynak. Jelen írásomközponti témája a hálózatok építése.A hálózat véleményem szerint na-gyon hatékony eszköz a bevált megol-dások elterjesztéséhez, a már kidolgo-zott módszerek alkalmazásához, ugyan-azon hibák elkövetésének elkerülésé-hez és az értékes tapasztalatok kicse-réléséhez. A hálózatok és a különbö-ző együttműködési formák kialakítá-sában a társadalmi fejlődés óriási le-hetőségei rejlenek, de sajnos ma mégezek a formák kevéssé (el)ismertek.Éppen ezért tanulmányom célja meg-győzni az olvasót az ilyen típusústruktúrák szélesebb körű alkalmazá-sával járó előnyökről, valamint bemu-tatni azt a hatalmas lehetőséget, ami ahelyi közösségek okosan átgondolt ésmár kipróbált megoldásokon alapulófejlődésében/fejlesztésében rejlik.

1 Jelen tanulmány a szerző, Pawel Jordan munkájának egy rövidített változata. Az eredeti tanulmányt Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás for-dította.

2 Pawel Jordan a BORIS elnöke, tréner, több könyv és tanulmány szerzője, valamint számos hálózat kezedményezője és résztvevője. A tanulmánytBenedek Gabriella és Scsaurszki Tamás fordította.

3 A szervezet angol neve Citizens Advice Bureau, további információ a szervezetről a www.citizensadvice.org.uk honlapon található.4 A szervezet lengyel neve: Biuro Porad Obywatelskich, további információ a szervezetről a www.zbpo.org.pl honlapon található.5 A szervezet lengyel neve: Siec Centrów Wolontariatu, további információ a szervezetről a www.wolontariat.ngo.pl honlapon található.6 A szervezet lengyel neve: Centra Aktywnosci Lokalnej, további információ a szervezetről a www.cal.ngo.pl honlapon található.7 A szervezet lengyel neve: Stowarzyszenie Trenerów Organizacji Pozarządowych, további információ a szervezetről a www.stop.engo.pl honla-

pon található.8 A szervezet lengyel neve: Siec Wspierania Organizacji Pozarzadowych, további információ a szervezetről a www.splot.ngo.pl honlapon található.9 A szervezet lengyel neve: Stowarzyszenie na rzecz Forum Inicjatyw Pozarzadowych, további információ a szervezetről a www.fip.ngo.pl honla-

pon található.

A hálózat vélemé-

nyem szerint nagyon

hatékony eszköz a

bevált megoldások

elterjesztéséhez, a

már kidolgozott

módszerek alkalma-

zásához, ugyanazon

hibák elkövetésének

elkerüléséhez és az

értékes tapasztalatok

kicseréléséhez.

civil fórum6

A hálózatok két alapvető formájá-ról beszélhetünk:

– a közös modellen alapuló hálóza-

tok (pl. Önkéntes Központok Há-lózata, CAL-Hálózat, KözösségiAlapítványok Hálózata10, Állam-polgári Tanácsadó Központok,Élelembankok11, Nonprofit Szol-gáltató Központok);

– a közös célon és érdekeken alapu-

ló hálózatokról (pl. azon szerveze-tek hálózata, amelyek mozgássé-rültekkel foglalkoznak, környezetineveléssel, falusi oktatással stb.).

Ebben a dokumentumban nemfoglalkozom koalíciókkal és szövet-ségekkel, amelyek fő célja nyomás-gyakorlás, illetve változás elérése egyadott jogi helyzetben, a közigazgatásműködésében vagy egy problématársadalmi megítélésében. Ilyen le-het például a Korrupcióellenes Koalí-ció12, a különböző civil szervezetekhelyi és regionálisszövetségei stb. Azilyen hálózatok ter-mészete inkább a ko-alíciókhoz hasonlít,azaz céljuk a közöselképzelések megva-lósítása és a nyomás-gyakorlás mintsem atapasztalatcsere és ajobb szolgáltatásokkiépítése helyi szin-ten. Néha a hálóza-toknak „vegyes” ter-mészetük van, azaz an y o m á s g y a k o r l á sösszekapcsolódik a szakmai tapasz-talatcserével, de összességében anyomásgyakorlás dominál.

Dolgozatomban mindenekelőttsaját tapasztalataimra szeretnék tá-maszkodni, melyeket számos hazaiés nemzetközi hálózat létrehozásá-ban résztvevőként szereztem, ugyan-akkor más vezetők és szakemberektapasztalataiból is merítek. Termé-szetesen a hálózatok építésében a si-ker vagy a kudarc sok tényezőtőlfügg, és ezeket a szeretném elemezniebben az írásban.

Az elején még egyszer felelőség-teljesen válaszolnunk kell arra akérdésre, hogy szükség van-e háló-zatokra. Az én válaszom – IGEN, ahálózatokra szükség van, sőt nélkü-

lözhetetlenek. Számos jó progra-mot és működési formát lehetne si-keresen átadni és alkalmazni Len-gyelország más területein is, de ezmégsem történik meg. Nem történikmeg, mert nincs meg a terjesztés„eszköze”, nincs ember, aki idejét ésenergiáját arra fordítanája, hogy azadott példát más területre átvigye.Úgyszintén nincs meg az a személysem, aki a hasonló területeken, pl.környezetvédelemmel, családon be-lüli erőszak áldozataival vagy amozgássérültekkel dogozó szerve-zetek összekapcsolásáért erőfeszíté-seket tenne. A magányosan műkö-dő szervezetek nem hasznosíthatjákmások tapasztalatait, pedig gyakranugyanazokkal a problémákkal ésnehézségekkel találkoznak. Továb-bi fontos, ha nem a legfontosabb té-nyezője a hálózatok szükségességé-nek: az érzelmi támogatás. A magá-rahagyatottság érzése nagyon gyak-

ran kíséri a saját kör-nyezetük megváltoz-tatásáért tevékenyke-dő embereket. Ez ki-égéshez és a továbbimunkához szükségesmotiváció elvesztésé-hez vezet. A hálóza-tok természetes érzel-mi támogatást nyújtócsoportokká válnak ahasonló problémák-kal küzködő embe-rek összefogásán ke-resztül.

Gyakran akadályozza a hálózatokfejlesztését a pénz és az ilyen kezde-ményezések fontosságát felismerőadományozók hiánya. Természete-sen Lengyelországban voltak és van-nak bevált példák átadására és háló-zatok létrehozására irányuló próbál-kozások. Itt külön kiemelendő a Ste-fan Batory Alapítvány13, amely márszámos bevált modell elterjesztésétcélzó programot indított. Szinténfontos megemlíteni a Stefan BatoryAlapítvány által támogatott hálóza-tokat: Önkéntes Központok, Non-profit Szolgáltató Központok, CAL,Közösségi Alapítványok, és az Ál-lampolgári Tanácsadó Központok.Ugyanakkor Nagy-Britanniában aközponti kormányzat nagyon sok ha-sonló hálózatot támogat jelentős for-rásokkal […] - ez Lengyelországban

ma szinte elképzelhetetlen. A külön-böző minisztériumok természetesenelismerik a civil struktúrák fontossá-gát, de ezzel általában a téma le isvan zárva.

Dolgozatomban nagy figyelmetszentelek a már kidolgozott működé-si modellel rendelkező, és ezt tudato-san más helyi közösségekben terjesz-teni kívánó hálózatoknak, valamint aközös célokon alapuló hálózatoknak.A meglévő különbségek ellenére,mindkét struktúra sok közös vonástmutat, így együtt kezelem őket.

A következő fontos okok miatt ér-demes együttműködésen alapuló há-lózatokat alakítani:

– helyi közösségeknek nyújtandójobb szolgáltatások kialakítása, ame-lyek mások tapasztalatainak fel-használásán alapulnakul;

– a hálózat egyes tagjainak kü-lönböző értékeit, tudását és potenci-álját kamatoztatni saját munkánk-ban;

– közös politika és megközelítéskidolgozása a negatív társadalmi éspolitikai jelenségekkel szemben;

– egymás kölcsönös érzelmi tá-mogatása.

Hálózatok fajtái

Mind a közös működési modellen,mind a közös célokon alapuló hálóza-tokat vizsgálhatjuk aszerint, hogymennyire előrehaladott a hálózatistruktúrák kialakítása. Nagyon fontosa hálózatokról való gondolkodásban,hogy a célok összetettsége és a partne-rek közötti kapcsolatok erőssége na-gyon különböző lehet és nincs egy„eleve” jó megoldás.

1. Első szint – egyszerű információ-csere, nincsenek kölcsönös elvárá-sok, könnyű be- és kilépni a háló-zatból. Nevezzük ezt a szintet in-formációs hálózatnak. Ez egyértel-műen a közös célokon alapuló há-lózatokhoz illik jobban.

2. Második szint – tapasztalatcsere ésközös projektek, kialakul az infor-mális koordináció és létrejönnek aközös, de írásban nem megfogal-mazott együttműködési szabályok.Nevezzük ezt a hálózatot koordi-nációs hálózatnak.

3. Harmadik szint – kialakul a tevé-kenységek precíz koordinációja, a

A hálózatokat azért

alakítják, hogy a ta-

gok közösen oldja-

nak meg problémá-

kat, felhasználják

egymás erõforrásait,

kicseréljék tapasztala-

taikat, jobban koor-

dinálják tevékenysé-

güket stb.

10 A szervezet lengyel neve: Siec Funduszy Lokalnych, további információ a szervezetről a www.filantropia.org.pl/fundusze_lokalne.html honla-pon található.

11 A szervezet lengyel neve: Banki Zywnosci, további információ a szervezetről a www.bankizywnosci.pl honlapon található.12 A koalícióról további információ a www.batory.org.pl/korupcja honlapon található.13 A szervezet lengyel neve: Fundacja imienia Stefana Batorego, további információ a szervezetről a www.batory.org.pl honlapon található.


tevékenységek közös sztenderdjei-standardjai, a partnerek együttmű-ködésének írott szabályai. Nevez-zük ezt a hálózatot együttműködé-si hálózatnak.

Egyik szint sem jobb vagy rosszabb amásiknál. Ugyanakkor a megkülön-böztetés lehetővé teszi, hogy elhelyez-zük magunkat egy hálózat fejlődési fo-lyamatában, és meg tudjuk határozni,hogy mit szeretnénk megváltoztatni.A hálózatokat azért alakítják, hogy atagok közösen oldjanak meg problé-mákat, felhasználják egymás erőforrá-sait, kicseréljék tapasztalataikat, job-ban koordinálják tevékenységüket stb.A hálózati tagok a közösen kidolgo-zott célokért tevékenykednek, közö-sen kidolgozott döntési mechanizmu-sok szerint irányítják a hálózat mun-kását, közös feladatokat hajtanak vég-re, és közös a tevékenységük. Azegyes tagoktól elvárható, hogy sajáterőforrásaikkal is részt vegyenek a há-lózat működésében. A tagok egymás-tól való függése természetesen lehetállandó vagy ideiglenes az adott hely-zet és a hálózati együttműködés fentemlített három formája szerint. A kü-lönbség a három forma között elsősor-ban a tagok egymás közti viszonyá-ban, a célokban és tevékenységekben,illetve a megállapodásokban van. Akövetkező szempontok alapján vizs-gálhatjuk őket:

– a célok összetettsége – az együtt-működés célja különböző szintű le-het: az egyszerű információcserétőlegészen a bonyolult feladatokig ésproblémák közös megoldásáig;.

– a tagok kapcsolatainak a mélysége– a kötődés mértékét a a közös cé-lok, feladatok, döntéshozási me-chanizmusok és a közös munkárafordított erőforrások jelzik;.

– a megállapodások formalizáltsága– a formalizáltság a tagok közöttmagában foglalja a tevékenységikörre, a taktikára és a különbözőmechanizmusokra vonatakozószabályokat és megállapodásokat.

AD 1. A meglehetősen lazánegyüttműködő szervezeteket informá-

ciós hálózatnak hívjuk. Az ilyen típu-sú együttműködésnek főleg az infor-mációcsere a célja. A tagok jelentő-sebb nehézségek nélkül léphetnek be,és hagyhatják el a hálózatot, anélkül,hogy ezzel nagyobb hatást gyakorol-nának az együttműködésre. A belsőmechanizmusok és struktúrák nagyoninformálisak. A szervezetek szinteegyáltalán nem mondanak le saját füg-getlenségükről. Az erőforrások meg-osztása elsősorban az ötletek és elkép-

zelések, hírek és jelentések cseréjén ke-resztül valósul meg. Gyakran nehézkitapintani a hálózat létezését, mertnem követel külön irodát vagy épüle-tet. Az adott szervezet tagja lehet többkülönböző hálózatnak, nagyobb pénz-ügyi ráfordítás nélkül is. A hálózatiösszeköttetések hasznosak lehetnek azegymástól távol lévő szervezetek erő-forrásainak és tudásának felhasználá-sához. A potenciális partnereket elvá-lasztó távolság nem teszi lehetővé aszorosabb együttműködést, de nemakadályozza az információ- és tapasz-talatcserét. Ezen a téren kitűnő lehető-ségeket kínál a nagyon dinamikusanfejlődő internet. A konkrét helyi prob-lémák megoldásában óriási szerepevan a már bevált modellek hasznosítá-sának. Az emberek szívesen osztjákmeg sikereiket. A társadalmilag kire-kesztett csoportokkal, a mozgássérül-tekkel vagy idősebbekkel való foglal-kozás területén számos jól működőmodell létezik, amelyekből inspiráci-ót/ötleteket meríthetünk. Emellett azadott modell bevezetéséhez szakmaisegítséget is kaphatunk. A helyi szin-ten egyedül dolgozó emberek gyakranmerítenek erőt és energiát a hasonlóproblémákkal küzdő szervezetekkelvaló kapcsolattartásból, legyenek azokitthon vagy külföldön. A kölcsönöstámogatás miatt hoznak létre hálózatipartnerséget az egy ágazatban dolgo-zó szervezetek.

AD 2. Az egymással szorosabbkapcsolatban lévő, közösen tevékeny-kedő szervezeteket koordinációs háló-

zatnak nevezzük. A tagság stabilabb,és nagyon fontos, hogy ki lép be apartnerségbe, illetve, hogy mi történik,ha az egyik tag elhagyja a hálózatot. Akoordináció mechanizmusai és struk-túrája írásban vagy szóban rögzített.Minden tagnak le kell mondania azönállóságának bizonyos részéről,amely hatással lehet belső alapelvei-re/működésére. Az ilyen típusúegyüttműködésnél minden tagtól el-várható, hogy saját erőforrásainak egybizonyos részét a koordinációra fordít-sa, legyen az emberi erőforrás, idő,pénz vagy eszközök. Ezt a fajta part-nerséget már könnyebb észrevenni,hiszen a feladatai és a működése azelőbbinél kézzelfoghatóbb mechaniz-musokat és struktúrákat igényel.

AD 3. Az együttműködési hálózat-

ban a tagszervezetek szorosan összevannak kötve. Céljuk konkrét, gyakranösszetett és hosszú távú. A tagság na-gyon stabil. A tagok felvétele és elvesz-tése komoly kérdéssé válik, és alapvetőváltozásokat hozhat a partnerségben,beleértve a partnerség teljes kudarcát.Az együttműködés mechanizmusai ésstruktúrája szinte mindig írásban rögzí-tettek, gyakran jogi dokumentumokformájában. Minden tagszervezet ön-állóságának jelentős részéről mond leaz együttműködés javára: ezzel párhu-

Információs hálózat Koordinációs hálózat Együttműködési hálózat

Nincs koordinációs központ

Megjelennek a koordinációs központ egyes funkciói

Állandó koordinációs központ

Nincsenek meghatározotttagsági kritériumok

A tagság alapelvei meghatározottak

Pontosan meghatározott tagsági kritériumok

Szükség szerinti kommunikáció a tagok között

Rendszeres kommuniká-ció a tagok között

Állandó és gyakori kommunikáció a tagok között

Nincsenek működési standardok

A működés alapvető standardjai és szabályaimeghatározottak

Pontosan meghatározottműködési standardok

Nincsenek közös projektek

Időnként vannak közös projektek

Rendszeres közös projektek

A tagok nem fordítanak saját erőforrásaikból a közös tevékenységekre

Rendelkezésre állnak bizonyos erőforrások a közös tevékenységekre

Minden tag erőforrásainakbizonyos részét a hálózatközös tevékenységére fordítja

civil fórum8

zamosan az együttműködésben a tago-kat képviselők jelentős döntéshozó ha-talmat kapnak. A tagok erőforrásaik je-lentős részét áldozzák az együttműkö-désre, emiatt pontos elemzésre vanszükség mielőtt a szervezet a részvételmellett dönt. Az együttműködés na-gyon könnyen észrevehető helyi vagyregionális szinten, sok esetben a háló-zati tagság sokkal egyértelműbb, mintmaga a szervezet önálló léte.

A fentiek a partnerség három for-mája, nem pedig fokozatok. Minden aszervezetünk igényeitől függ. A part-nerség egy folyamat, így változó, ru-galmas és élő. A fenti formák közöttnincs legjobb és legrosszabb, és az aforma, ami egy-egy helyzetben bevá-lik, nem feltétlenül jó egy másik hely-zetben. A veszélyek, melyek a mások-kal való együttműködés során lesel-kednek ránk, nagymértékben függe-nek az együttműködés formájától. Azinformációs hálózatok esetében ezek aveszélyek minimálisak, de a partnerekközötti kapcsolatok szorosabbá válá-sával növekszenek.

A meghatározott tevékenységi mo-

dellen alapuló hálózatok természetük-nél fogva nem maradhatnak meg azinformációcsere szintjén. Szükség vanvalamilyen koordinációra és együtt-működési szabályokra. Ugyanakkor aközös célokon és érdekeken alapuló

hálózatok nyugodtan dolgozhatnak ahárom közül bármelyik szinten.

A hálózat

A létrehozás folyamata

A hálózatok egyik lehetséges formája ameghatározott tevékenységi modellen

alapuló hálózat. Az adott modellnek,függetlenül attól, hogy mennyire ki-dolgozott, megvannak a maga egyedivonásai, amelyek megkülönböztetikmás programoktól és szervezetektől.Ami talán ennél is fontosabb, hogy amodell van annyira általános, hogymásik közösségekbe is átvihető legyen.

A másik széles körben elterjedt há-lózati forma a közös célokon és érde-

keken alapuló hálozathálózat. Ezekesetében a hálozathálózat létrehozásaalatt az önállóságukat teljes mértékbenmegőrző tagok által meghatározottegyüttműködés kereteinek a kidolgo-zását és elfogadását értjük.

A mennyiben a hálózatok létreho-zásának egyes szintjeire gondolunk,akkor a következő szinteket külön-böztethetjük meg:

1. szint – Megalakítás

A. A tevékenység közös kereteinek kidolgozása.

Közös értékek és munkamódsze-rek megfogalmazása.Megállapodás az alapelvekről és az együttműködés formáiról.

2. szint – Fejlődés/Fejlesztés

B. A célok és az irányok meghatározása. A hálózati tevékenység és fejlesztésétkoordináló központ megalakítása. A hálózat promóciós, képzési és fejlesztési mechanizmusainak kidolgozása.A tagsági kritériumok felállítása – tagok felvétele (és eltávolítása).

3. szint – Állandó tevékenység

C. Partnerek jól működő hálózatának kialakítása és fenntartása – struktúrák és tevékenység.Koordinációra, együttműködésre és információcserére vonatkozó mechanizmusok kidolgozása.A hálózat és az egyes tagok munkájának minőségének és eredményességének monitoringja.

[…]

Mi az, ami szükséges

a hálózatunk sikeréhez?

Egyenrangú partnerek

Ez a hosszú távú hálózati stratégia ala-pvető szabálya. A partnereknek szük-ségük van a bizonyosságra, hogy a kö-zös hálózati ügyekben való döntéskorvalóban számít a szavazatuk. Ha az e-gyik partner vagy a partnerek egy cso-portja észrevehetően domináns, az ahálózat fejlődésének gátja lehet. Sőt,sokszor az ilyen tagok alapjában is többforrással rendelkeznek, ezért nem is ér-zik szükségét az egyenlő bánásmód-nak. Valószínű, hogy a többi partnerlassanként elveszti az érdeklődését ahálózati tagság iránt, mert nem látnakesélyt arra, hogy valódi partneri kap-csolat épüljön ki, és úgy érzik, rövide-sen a döntéshozatalból is kiszorulnak.

Közös felelősségvállalás a hálózat

tevékenységeiért

Másik fontos szempont a hálózatépí-tésben az, hogy az összes tag vegye kia részét a hálózat fejlődése iránti fele-lősségből. Nagyon gyakori, hogy csakegy-két igazán elkötelezett partnerműködteti a hálózatot, míg a többiekfélrehúzódnak, nem áldoznak rá időt,energiát. Ilyen felállásban az utóbbiakcsupán kedvezményezettjei a hálózat-nak, nem közreműködők. Ha egyilyen szituáció állandósul, félő, hogy akoordináló központ elveszíti a moti-vációját, és lemond arról, hogy hálóza-

tot hozzon létre. El kell ismerni azon-ban, mint már korábban említettem,gyakorta a kezdeményező saját hozzá-állása okolható mindazért, hogy nemképes másokat bevonni az irányitásba,merthogy maga nem szívesen osztjameg a hatalmat másokkal, s ez közvet-lenül vezet majd a többiek passzívhozzáállásához.

A kezdeményező semlegessége

A hálózat kezdeményezőjének szere-pe felbecsülhetetlen. Ahhoz, hogymegteremthesse a bizalom légkörét, akezdeményező szervezetnek legyenhitele kell legyen saját környezetében.Ha a partnerek még nem ismerik egy-mást, fokozottan figyelni fogják a ko-ordinátor/kezdeményező hozzáállá-sát. Gyakori, hogy az egy bizonyos ér-deket szolgáló tevékenységek aggo-dalmat okoznak. Ha például kiderül,hogy a koordinátor/kezdeményezőfog hasznot húzni a létrejövő szerve-zeti struktúrából, vagy így akar elérnibizonyos célokat, a többiek valószínű-leg ott fogják hagyni az egészet.

Nem öncélú hálózatok

Ehhez a ponthoz szorosan kapcsolódika hálózat küldetése, amelyet világosanmeghatároznak, és amely tükrözi a há-lózat alapértékeit és célkitűzéseit. Bizo-nyos ponton előfordulhat, hogy a háló-zat létrehozásán való fáradozás köz-ben a partnerek szem elől veszítik a fő-célt, hogy pl. jobb minőségű szolgálta-tásokat akarnak nyújtani a helyi közös-ség számára. A hálózatok akkor haté-konyak, ha hozzásegítik tagjaikat ah-hoz, hogy fejlesszék szolgáltatásaikat,és a többiek tapasztalataiból merítvegazdagítsák tevékenységüket. Akkorvan értelme a hálózatnak, ha olyan ok-tatási/képzési rendszer működik,melynek az a célja, hogy a partnerekhelyi szinten jobb szolgáltatásokatnyújtsanak. A hálózat csak ebben azesetben tarthat számot a közvéleményelismerésére.

Közösen megalkotott

egyértelmű alapelvek

Fontos eleme a hálózatfejlesztésnek azegyüttműködés alapelveinek tisztázá-sa. Ide tartoznak a hálózati tagsággaljáró elvárások és az ezekhez szorosankapcsolódó, közösen meghatározottcélok, érdekek és értékek. Kulcsszó a„közösen”, amely itt a „nem együtt”ellentéte. A kívülről megalkotott elő-írások és szabályok ellenállást kelte-nek, és soha nem fogadják el őket tel-jes mértékben. A szabályalkotásbanvaló részvétel növeli az esélyét annak,hogy a szabályokat majdan betartsák.


Fontos még, hogy a közösen hozottszabályok minden partnerre egyfor-mán vonatkozzanak.

Mi az, ami a hálózatunk

építését gátolja?

A hálózatot eszköznek tekintik

Nagyon komoly akadálya a hálózat-építésnek, amikor a hálózatot esz-köznek tekintik. Nyilvánvaló, hogyegyesek csak azért akarnak csatla-kozni, hogy bizonyos dolgokat elérje-nek. A leggyakoribb motiváció a pénz-szerzés vagy a külső lobbizás.

Idegenkedés az együttműködéstől

Arra gondolok itt, hogy hiányzik azegyüttműködési szellem az adott kör-nyezetben. Leggyakoribb az, hogy a te-

vékenységeket egyénileg valósítjákmeg, és idegenkednek a közös kezde-ményezések bármilyen formájától. Ideszámítom mind az együttműködésiránti közömbösséget, mind pedig aztaz esetet, amikor kinyilvánítják ugyanaz együttműködési hajlandóságot, denyilatkozatokon kívül nem teszneksemmit.

Nehéz esetek, bajkeverők

A hálózatépítést nagyon megnehezítikaz olyan veszekedős, állandóan ellen-kező emberek, akiknek a vita önmagá-ban cél, és akik vég nélküli vitákat foly-tatnak konstruktív eredmény nélkül.

A tisztázatlan alapelvek

Ha az alapelveket nem tisztázzuk,annak összevisszaság és a felelősségi

körök zűrzavara lesz a vége. A part-nerség szabályainak tisztázatlansága,a koordináció és a kommunikáció hi-ánya pedig feszültséget és konfliktu-sokat szül a hálózatban.

Pawel Jordan

BORIS – elnök, tréner, több könyv és tanulmány szerzője,

valamint számos hálózat kezedményezője és résztvevője


Felhasznált irodalom:

1. „CAL, egy közösségfejlesztésimódszer” BORIS/CAL 2002

2. Helyi Partnerségépítés – CTIPMassachusetts

HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE – TÁBLÁZAT AZ ÖNÉRTÉKELÉSHEZ

Komponens Fejlődési szakaszok

Kik vagyunk?

Tagság Nincsenek meghatározotttagsági kritériumok, a háló-zatba való belépés és a há-lózat elhagyása különösebbnehézségek nélkül történik.

Létezik néhány tagságikritérium, de ezek nin-csenek pontosan megfo-galmazva.

A tagsági kritériumokvilágosan meghatáro-zottak, a hálózatba valóbelépésnek és a hálózatelhagyásának megvan amaga folyamata.

A tagsági kritériumo-kat a tagok közötti hi-vatalos szerződésrögzíti.

Hálózati

tagokkal

szembeni

elvárások

Nincsenek elvárások a hálózati tagokkal szemben.

Léteznek elvárások a tagokkal szemben, deezek nincsenek ponto-san megfogalmazva.

Pontosan megfogalma-zott elvárások vannak atagokkal szemben, éserről szóbeli egyetértésvan a tagok között.

A pontosan megfogal-mazott elvárásokat atagok közötti hivata-los szerződés rögzíti.

Bizalom A tagok nem ismerik egymást.

A tagok felületesen ismerik egymást, denincs közöttük bizalom.

A tagok jól ismerik egymást, és kölcsönös bizalom van közöttük.

A tagok teljesen meg-bíznak egymásban, éskapcsolataik túlmu-tatnak a szakmaiegyüttműködésen.

Küldetés A hálózatnak nincs küldetése.

A hálózatnak van kül-detése, de nem világos,a tagok közös értékekmentén szerveződnek.

A küldetés világos, és a hálózat főbb tevé-kenységei szoros kap-csolatban állnak a kül-detéssel.

A küldetés világos, ésazt minden tag köve-ti. A hálózat mindentevékenysége a külde-tés megvalósítását se-gíti elő, és a hálózatküldetése jól ismertaz egész szektorban.

Hogyan működünk?

Részvétel A hálózat fejlesztésébencsak egy tag, a hálózat kez-deményezője, vállal aktívszerepet.

A hálózat kezdeménye-zője bevon néhány ta-got a hálózat fejleszté-sébe.

Majdnem minden tagaktív szerepet vállal ahálózat fejlesztésében.

Minden tag aktív sze-repet vállal a hálózatfejlesztésében.

A hálózat

koordinálása

A hálózat munkájánaknincs semmilyen koordiná-ciója.

Az egyes tagok erőfe-szítéseket tesznek a há-lózat koordinálására.

Létezik a hálózat mun-káját koordináló szerv,amely a hálózat megfe-lelő működésére isügyel.

A koordináló szervügyel a hálózat megfe-lelő működésére,résztvevője a hálózatlegfontosabb döntései-nek, valamint a hálózatfejlesztésére is figyel.

civil fórum10

Hálózaton belüli

megállapodások

Az együttműködéstsemmilyen hivatalosmegállapodás nemrögzíti.

Nem hivatalos (vagyszóbeli) megállapodásrögzíti a tagok közöttiegyüttműködés kereteit.

Írásbeli megállapodásrögzíti a tagok közöttiegyüttműködés kereteit.

Új jogi személy, pl.egyesületek szövetsége,lesz az együttműködésjogi alapja.

Közös projektek

megvalósítása

Nincsenek közös pro-jektek.

Időszakosan és ad-hocmódon vannak közöstevékenységek.

A gyakori közös projek-tek fontos elemei a há-lózati munkának.

A rendszeres közösprojektek a hálózatimunka elengedhetetlenrészei.

Döntéshozatali

mechanizmusok

Egy-két tag hozza adöntéseket, nincs ki-dolgozott döntésho-zatali mechanizmus.

A tagság fele veszrészt a döntéshozatal-ban, de a szabályoknincsenek világosanmegfogalmazva.

Minden tag részt vesz a döntéshozatalban, de a szabályok nincse-nek világosan megfo-galmazva.

Minden tag részt vesz a döntéshozatalban. Állandó döntéshozatalimechanizmusok vannak a hálózatban, amelyek pontosan meg-határozott módon működnek.

Információáramlás Csak szükség eseténvan információáram-lás a tagok között.

Nincs rendszeres in-formációáramlás a ta-gok között, a kommu-nikáció csak sürgős ésfontos ügyek megbe-szélésre szolgál.

A tagok közötti kom-munikáció rendszeresés szisztematikus, a há-lózati tagoknak fontosinformációkat rendsze-resen gyűjtik, és terjesz-tik a tagok között.

Állandó információ-áramlás és kommuniká-ció van az egész háló-zaton belül és az egyestagok között is.

A hálózat

struktúrája

A hálózat struktúrájarugalmas (gyakran ahálózat kezdeménye-zőjének érezhető do-minanciájával).

A tagok közül alakultinformális csoport ko-ordinálja a hálózatmunkáját

Megvannak a hálózatmunkáját irányító for-málisan alakult szervek,és tematikus bizottsá-gok alakulnak a külön-böző fontos hálózatiügyekre.

A hálózat munkáját hi-vatalos struktúra irá-nyítja, a különböző bi-zottságok hatásköreipontosan meghatáro-zottak.

Pénzügyek Nincsenek anyagierőforrások a hálózatfejlesztésére.

A szükséges anyagiforrásokat a tagok te-remtik elő saját költ-ségvetésükből, a háló-zat nem rendelkezikönálló támogatásszer-zési stratégiával.

A hálózat saját fejleszté-sére, a lehetőségek sze-rint, külön forrásokatszerez.

A hálózat rendelkezikhosszú távú támogatás-szerzési stratégiával.

Tevékenységek

tervezése

Nincs tervezési folyamat.

A tervezés ad-hoc jel-legű és csak a közeljö-vőben megvalósítandóközös tevékenységek-re terjed ki.

A hálózatfejlesztés ter-vezése szisztematikus,de általában rövid távú.

A tervezés rövid éshosszú távra történik,valamint operatív eleme-ket is tartalmaz. A terve-zés fontos szerepet kap ahálózat építésében.

Hálózaton belüli

tanácsadási, segít-

ségnyújtási és

oktatási rendszer

A hálózaton belüliszakértők egyáltalánvagy csak elvétve se-gítik a másik tagokmunkáját.

A tagok munkájátidőnként belső képzé-sek és tanácsadásoksegítik.

A hálózati tagok igé-nyeiknek megfelelőképzéseket szerveznek,és tanácsokkal segítikegymás munkáját, deezek nem képezik a há-lózati tagok alapvetőfeladatait.

A hálózati tagok igé-nyeiknek megfelelőképzéseket szerveznek,és tanácsokkal segítikegymás munkáját.Ezek fontos és alapvetőelemei minden hálózatitag munkájának.


Monitoring

és értékelés

(M+É)

M+É beépítése a

döntés-hozatali

folyamat-ba

Nincsenek formá-lis értékelési esz-közök, az értéke-lés szóbeli infor-mációra épül.

Időnként vanértékelés, amitáltalában külsőkérésre külsőszakemberek végeznek.

Az értékelést a hálózatkezdeményezi, az egyestagok részt vesznek az ér-tékelésben. Néhány dön-tésnél figyelembe veszik aM+É eredményeit.

Folyamatos belső éskülső értékelés törté-nik, és ezek eredmé-nyeit mindig figye-lembe veszik a dönté-seknél.

Külső

visszajelzések

Nincs külső visszajelzés apartnerektől, a szolgáltatásokfelhasználóitól,támogatoktól stb.a hálózat műkö-désével kapcso-latban.

A külső vissza-jelzéseket nemhivatalos útonkapja a hálózat.

Léteznek formális mecha-nizmusai a külső környe-zetből jövő visszajelzésekmegszerzéséhez (pl. kér-dőívek), de ezek kizárólaga hálózat tevékenységénekszámszerűsíthető aspektu-sait érintik. A kidolgozottmechanizmusok nem érin-tik a hálózat működésévelkapcsolatos összes célcso-portot.

A monitoring és érté-kelési mechanizmu-sok a hálózat mindencélcsoportjára kiter-jednek. Az adatgyűj-tés, melynek módsze-rei lehetnek találko-zók, interjúk, eset-megbeszélések a cél-csoportok képviselői-vel, mennyiségi ésminőségi visszajelzé-seket is ad.

Nehéz helyzetek

és konfliktusok

A hálózat nemfoglalkozik nyíltan a nehézhelyzetekkel éskonfliktusokkal.

A nehéz helyze-tek és konfliktu-sok időről időrefelszínre kerül-nek, de a háló-zat hivatalosannem foglalkozikvelük.

Léteznek mechanizmusoknehéz helyzetek és konf-liktusok feltárására ésmegoldására.

A konfliktusokatazonnal megoldják –mindenekelőtt akonfliktusba kevere-dett felek és a hálózattöbbi tagját nem von-ják be a konfliktusmegoldásába.

A külső környezettel való kapcsolatok

Külpolitika Nincs egységeshálózati véle-mény a fontoskérdésekről.

Időnként a háló-zat egységes véleménnyel reagál a külső környezet egyeseseményeire.

A hálózat közös véle-ményt alakít ki bizonyoskérdésekről, és ezeketgyakran hangoztatja.

A közös véleményhangoztatása fontoseleme a hálózatimunkának, s fontoskérdésekben a háló-zat rendszeresen kife-jezi álláspontját.

Kapacitás más

civil szervezetekkel

való együttműködésre

A hálózatnaknincs tapasztalatamás szervezetek-kel való együtt-működésben, ésnem ismert a civil szerveze-tek körében.

A hálózatot ismerik, és bizalommal tekintenek rá más civilszervezetek.

A hálózat együttműködikhelyi és nemzetközi szer-vezetekkel és más hálózatokkal.

A hálózat vezető sze-repet játszik a civilszervezetek ismertsé-gének növelésében. Ahálózat képes másszervezetek, illetve ahatalom és civil szer-vezetek közötti konf-liktusokban való köz-vetítésre.

PR

Külső kap-

csolatok

A hálózat külső

megítélése

A hálózatot keve-sen ismerik azadományozók, ahálózat közvetlencélcsoportjai, apartnerek stb. kö-zül.

A hálózat tagjaitismerik a sajátkörnyezetük-ben, de a háló-zat, mint önállószervezet kevés-sé ismert.

A hálózat kapcsolatot tarta legfontosabb döntésho-zókkal és kidolgozottkommunikációs csatornáivannak a társadalommal.

A hálózat és munkájajól ismert a társada-lomban és a döntésho-zók körében. A háló-zat képes párbeszédetfolytatni a döntésho-zókkal és megnyernitámogatásukat.

Együttműködés

a médiával

A hálózat alig mű-ködik együtt a mé-diával. Néha talál-kozókat kezdemé-nyez a média kép-viselőivel, de nin-csenek bejáratottformái és mecha-nizmusai a kom-munikációnak.

A hálózat keresia szereplési le-hetőségeket amédiában –ezek általábankonkrétés/vagy érdekeseseményekhezkötődnek.

A hálózat hivatalos ésegyéb módon szereplésilehetőséghez tud jutni amédiában. A hálózat mé-diaszereplései gyakoriak,de nem stratégikusak.

A hálózat kihasználjaa médiával bejáratottkapcsolatait a kör-nyezettel való haté-kony kommunikációérdekében. A hálózatrendelkezik médiastratégiával.

civil fórum12

Hálózatok*

Az elmúlt évek során számoshálózat munkáját követtemfigyelemmel Magyarorszá-

gon és négy régióbeli országban.Ezeket a megfigyeléseket és gondo-latokat szeretném veletek megoszta-ni. Először azt szeretném pontosab-ban meghatározni, hogy én mit ne-vezek hálózatnak, mik a hálózatépí-tés legfontosabb elemei, majd szeret-nék néhány gondolatot megosztaniveletek arról, hogy mi készteti aszervezeteket a hálózatban való mű-ködésre. Ezután né-hány olyan kérdést ésdilemmát szeretnékkörüljárni, amely ahálózatok építésénekés működésének min-dennapi gyakorlatá-val kapcsolatos, vé-gül néhány külföldipéldát említenék arra,hogy mit érhetnek eljól működő hálózatok.

A hálózat szó nagyon népszerűlett az elmúlt években. Azt hiszem,felsorolni is nehéz lenne, hogyhányféle kontextusban használjuk ahálózat szót kezdve valamilyen vál-lalat terjesztési hálózatától, a számí-tógépek hálózatán keresztül az Al-Kaida terrorista szervezet hálózatá-ig. A nonprofit szektorban is megje-lent a hálózat fogalma és hasonlóanmás területekhez, igen különféledolgokra, szervezeti formákra éskapcsolati rendszerekre használjukugyanazt a szót.

Ahelyett, hogy egy kerek megha-tározással állnék elő, inkább 4 olyanvonást szeretnék megemlíteni, amikszámomra mindenképpen fontosak:

– a hálózatban résztvevők egy jóldefiniált közös célt tűznek ki ma-guk elé, amelynek elérését közös

vállalkozásnak tekintik;– a hálózatban való részvétel auto-

nóm egységek (szervezetek)

önálló döntésén alapul, s a háló-zatban mint egyenrangú tagokvesznek részt;

– a közös cél elérése a hálózati tagokaktív részvételén keresztül való-sul meg;

– idővel a közös munka során kö-

zös értékek, munkamódszerek,

tevékenységek és egyfajta közös

tudás alakul ki, amelyet összefog-

lalóan nevezhetünk közös identi-tásnak is.

Talán ebből a négy ismérvből látszik,de fontosnak tartom külön is elmon-dani, hogy a hálózat kialakulása szá-momra egy dinamikus folyamat ésnem egy deklaráció vagy kinyilat-koztatás eredménye.

Mi szükséges

egy jó hálózat építéséhez?

Egy jó hálózat építéséhez számos do-logra van szükség, ezek közül, a teljes-

ség igénye nélkül, alegfontosabbak: – A tagok közötti bi-

zalom – azt hiszem,hogy az egymás irán-ti bizalom nélkül na-gyon nehéz bármi-lyen közös vállalko-zást sikerre vinni.Egy hálózat létreho-zása hosszú folyamat

eredménye, amely során rengetegkérdést kell megvitatni, számoskonfliktust kell megoldani. Ha atagok nem bíznak egymásban és aközös munka sikerében, akkornem szívesen beszélnek teljesennyíltan egymás előtt, vonakodvafognak időt, pénzt és egyéb erő-forrásokat fektetni egy általuk bi-zalmatlanul kezelt csoport mun-kájába és nem fogják veszélyeztet-ni saját szervezetük sikerét olya-nok által, akikben nem bíznak.

– A tagok közötti bi-zalom erősítésénekegyik fontos eszkö-ze, de más ismér-vek eléréséhez is el-engedhetetlen a ta-

gok közötti jó kom-

munikáció. Biza-lom és jó kommuni-káció nélkül na-gyon nehéz elkép-zelni, hogy több kü-lönböző szervezetmeg tud állapodni abban, hogy mia közös céljuk, mik a közös értéke-ik és módszereik. A jó kommuni-káció a tagok közötti koordináció-hoz is elengedhetetlen, hiszen a ta-gok aktív és sikeres részvételénekkoordinációja fontos egy olyan vál-lalkozásban, ahol több szervezetdolgozik egy közös célért.

– A fentiekből szinte egyértelműenkövetkezik, hogy a hálózat tag-

jainak jó kapcsolatban kell len-

niük egymással. Azért említemezt külön is, mert törekedni kellarra, hogy a hálózat minden tag-jának jó kapcsolata legyen a má-sikkal. Ez különbözik más, első-sorban hierarchikus szervezetek-től. Hiszen a hálózat erejét az ad-ja, hogy minden tag tudása, ta-pasztalata rendelkezésre áll atöbbi tag számára – amennyibenez nem így van, a hálózat nemműködik hatékonyan.

– A következő gondolat egy kicsitkülönbözik az előző három pont-tól, de véleményem szerint na-gyon fontos az, hogy lássuk, mi aza motiváció, ami a tagokat a háló-

zatban való működésre ösztönzi.Én három alapvető motivációvaltalálkoztam: 1) félelem valami-lyen retorziótól (tehát, ha nem lépbe a hálózatba, akkor valamilyenkár éri a szervezetet, pl. a helyiönkormányzat rossz vélemény-nyel lesz róla); 2) bizonyos elő-nyök megszerzése, amit a hálóza-ton kívüliek nem érhetnek el (ezlegtöbbször pénzbeli támogatástjelent, mondjuk egy adományozó-tól, de lehet más is); 3) az a hit,hogy másokkal közösen dolgozvaa szervezet jobban el tudja érni acélját. Természetesen ez a háromalapmotiváció keveredhet, de az

egyik mindig domi-náns. Tapasztalatomszerint azok a háló-zatok, amelyek hosz-szú távú hatékonyműködést szeretné-nek elérni, minden-képpen a 3. motiváci-óval rendelkező ta-gokat vesznek föl.Hiszen, előbb-utóbba retorzió vagy az at-tól való félelem el-

múlik (már nem érdekli az önkor-mányzatot, hogy benne vagyunka hálózatban vagy sem), az elő-nyök, különösen ha az pénz, el-fogy és akkor megszűnik a tagságindoka. Amikor pedig okafogyot-tá válik a tagság, a szervezetelőbb-utóbb kilép a hálózatból.

* Jelen cikk a szerző által a proHáló felkérésére 2005 májusában készített előadás átdolgozott anyaga.

... a hálózat kialaku-

lása számomra egy

dinamikus folyamat

és nem egy deklará-

ció vagy kinyilatkoz-

tatás eredménye.

A hálózatokban kon-

szenzuson alapuló

döntéseket kell hoz-

ni, olyanokat, ame-

lyekkel mindenki

egyetért és belátja,

hogy az a döntés mi-

ért jó és fontos.


– Továbblépve, szeretnék egy pilla-natra visszakanyarodni ahhoz,hogy egy hálózatnál elengedhe-tetlen a közös cél meghatározásaés az ehhez vezető közös értékek,munkamódszerek, tevékenységekkialakítása. Akkor működik egyhálózat jól, ha ezeket minden tagelfogadja és magáénak vallja. Eh-hez egy olyan döntéshozói me-chanizmusra van szükség, amelya hálózat minden tagjának az igé-nyeit, elvárásait, lehetőségeit fi-gyelembe veszi. Vagyis nem eléga demokratikus többség elvét al-kalmazni, ahol a kisebbségbenmaradóknak kötelességük a több-ség akaratát megvalósítani. A há-lózatokban konszenzuson alapu-

ló döntéseket kell hozni, olyano-kat, amelyekkel mindenki egyet-ért és belátja, hogy az a döntés mi-ért jó és fontos.

– Végül: fontosnak tartom, hogyminden tag egyenlő, de a haté-kony hálózati működés érdeké-ben szükséges vezetőséget válasz-tani. Véleményem szerint a háló-zat vezetőségének kettős feladatavan: (1) elősegíteni a tagok aktív

részvételét a közös célok elérésé-

ben és (2) biztosítani a közös dol-

gok megvalósításához szükséges

itt felsorolt eszközöket. Ezek afeladatok, szerintem, nagyon kü-lönböznek más szervezetek veze-tőinek feladataitól, hisz ott inkábbaz irányítás, képviselet és egyébfunkciók dominálnak.

Miért hoznak létre hálózatokat

a civil szervezetek?

A következő okok fordulnak elő leg-gyakrabban:

– A szervezetek szeretnék megér-

teni a körülöttük lévő világot – avilág egyre bonyolultabb és ezértegyre nehezebb megérteni.Ugyanakkor minél több szem-pont, minél többfajta tudás és ta-pasztalat áll rendelkezésre, és le-hetőség van ezeknek a megbeszé-lésre, ütköztetésére, annál való-színűbb, hogy a szervezet egyolyan képet tud kialakítani a vi-lágról, ami segít neki az eligazo-dásban. Ehhez a hálózati műkö-dés ideális.

– A szervezetek szeretnék befolyá-

solni az őket érintő ügyeket – azügyek egyre összetettebbek, többszinten jelentkeznek és egyre ne-hezebb a dolgokon változtatni, hi-szen egy ügy rengeteg más ügy-gyel függ össze. A közösen tevé-kenykedő és munkájukat koordi-

náló szervezetek könnyebbentudnak egy ügy több aspektusá-val egyszerre foglalkozni, egy-szerre több szinten dolgozni azügyön, mint egy egyedül dolgozószervezet. Arról nem is beszélve,hogy az erőforrások egyesítésévelnagyobb hatást tudnak előidézni,és hosszabb távon tudnak dolgoz-ni egy ügyön, hisz tudják egymástváltani.

– A szervezetek felismerték, hogy

függnek egymástól – az első kétpontot úgy is fel lehet fogni, hogya szervezetek munkájának ered-ményessége függ attól, hogy meny-nyi és milyen partnerei vannak:hiszen több jó partnerrel köny-nyebb megérteni és befolyásolni avilágot. További számos példát le-hetne felhozni, hogy miképp hat

az egyébként függetlenül műkö-dő szervezetek tevékenysége egy-másra: kezdve azzal, hogy egyszervezet rossz hírneve a másikszervezetet is kétes fényben tünte-ti fel, vagy egy szervezet által el-ért változások a másik munkájátis jelentősen befolyásolhatják.Ezért sok szervezet úgy gondol-kodik, hogy akkor már érdeme-sebb ezt a véletlenszerű hatástmegelőzni és megpróbálni együttdolgozni, hogy tudjuk, mire szá-mítsunk a másiktól, esetleg befo-lyásolni annak tevékenységétolyan irányba, ami nekünk is jó.

– A szervezetek felismerték, hogy

a tapasztalatok átadása kitűnő

módja munkájuk tökéletesítésé-

nek. A tapasztalatok átadása egynagyon szép és nagyon hasznosvonása a nonprofit szektornak.

Ugyanakkor egyre világosabb,hogy tapasztalatokat úgy lehetigazán hatékonyan átadni, ha jóés hosszú távú kapcsolat és folya-matos kommunikáció van az áta-dó és átvevő között – pontosanolyan, amilyet a hálózati műkö-dés épít.

– Végül, de nem utolsósorban, a há-lózatok érzelmi támogatást nyúj-

tanak tagjainak. A magárahagya-tottság érzése nagyon gyakran kí-séri a saját környezetük megvál-toztatásán tevékenykedő embere-ket. Ez kiégéshez és a továbbimunkához szükséges motivációelvesztéséhez vezet. A hálózatoktermészetes érzelmi támogatástnyújtó csoportokká válnak a ha-sonló problémákkal küszködőemberek összefogásán keresztül.

A hálózatok életében

felmerülő dilemmák

A következőkben három olyan kér-dést/dilemmát szeretnék körüljárni,amely, tapasztalataim szerint, min-den hálózat életében előbb-utóbb elő-kerül, sőt azt is mondhatnám, hogyrendszeresen felmerül.

Az első dilemma a közös identi-

tás kialakítása. Véleményem szerinta közös identitás kialakítása majdmegléte alapvető vonása egy jól mű-ködő hálózatnak. Ez a közös identi-tás, többek között, a közös értékek-ből, módszerekből, tevékenységek-ből és a közös tudásból áll, és arraszolgál, hogy a tagok képesek legye-nek közösen cselekedni a közösenmeghatározott célokért. Ezek a célokáltalában két nagy kategóriába sorol-hatók: 1) a többi tag tapsztalatát/tá-

Kö

ncz

ey

Ele

mér

rajz

a

Szöveg nélkül

civil fórum14

mogatását felhasználva az olyan te-vékenységek tökéletesítése, amelye-ket minden tag önállóan végez a sajátterületén; 2) olyan eredmények eléré-se, amiket az egyes tagok egyedülnem, de közös munkával elérhetnek.A közös identitásra azért is szükségvan, hogy az adott tag hálózatra for-dított erőforrásai (munkaidő, pénzstb.) a lehető leghatékonyabban hasz-nosuljanak, azaz legtöbb hasznothozzák az adott tagnak. A dilemmaszerintem ott van, hogy mennyi időtfordítson a hálózat a közös identitáskialakítására és mennyit a konkrét te-vékenységek vagy napi dolgok meg-beszélésére. A kettő sokszor konflik-tusban áll és a hálózatnak kell eldön-tenie, hogy az adott pillanatban me-lyik fontosabb.

Biztosan voltatokmár olyan helyzetben,amikor a tárgyalóasz-talnál megállapodta-tok egy másik szerve-zettel egy közös pro-jekt végrehajtásáról,átbeszéltétek, hogymit és hogyan kelltenni, majd amikormunkának fogtatok,akkor látszott, hogy agyakorlati megvalósí-tást teljesen másképpképzeltétek el – töb-bek között azért, mertszámos dologról nemvagy nem elég részle-tességgel egyeztetekmeg. Tapasztalataimszerint éppen ez törté-nik majdnem mindenhálózatban. Az óriási különbség az,hogy míg az egyik esetben egy egy-szeri vállalkozásról van szó, amielőbb-utóbb véget ér, addig a hálóza-tok esetében folyamatos együttmű-ködésről van szó, s az adott különb-ségek egészen addig fogják akadá-lyozni a munkát, amíg azokat ki nemküszöbölik a tagok. Ezért nagyon

fontos ezekkel a különbségekkel há-

lózati szinten foglalkozni, tisztázni

őket, s egy olyan konszenzusos meg-

állapodásra jutni, amit minden tag

egyformán elfogad.

Az, hogy milyen mélységig kell a

közös identitást meghatározni, függ

a tagok közötti kapcsolatok szoros-

ságától. Nyilván egy olyan hálózat-nál, amely két megbeszélésen van túlés az információcserére irányul, aközös célnak tökéletesen megfelelaz, hogy mindannyian a nonprofitszektort erősítik és ezért találkoznakrendszeresen. Viszont egy olyan há-

lózatnak, amely egy bonyolult közösprogramot hajt végre, nem csak aztkell tisztázni, hogy mi a program cél-ja, hanem azt is, hogy azt milyenmódszerekkel teszi, milyen értékekvezetik a munkájukat és az értékekmiképp jelennek meg a gyakorlatimunkában. Hiszen ha belegondo-lunk, adott tevékenységet számosmódon végezhetünk. Elképzelhetjükannak a tagnak az érzését, aki azértvesz részt egy közös hálózati pro-jektben, mert szeretné megtudni,hogy milyen bevált módszerei van-nak az igényfelmérésen alapuló kép-zések szervezésének, s ezért eljár amegbeszélésekre, fizeti az útiköltsé-get, az otthoni munkáját túlórábanvégzi el, majd kiderül, hogy a háló-

zat többi tagja nemvégez igényfelmérést,és csak olyan képzé-seket szervez, amikremegkeresést kap.Ezért egy jól működőhálózatnak folyama-tosan fel kell tennieazokat a kérdéseket,amelyek azt ellenőr-zik, hogy megvan-e aszükséges egyetértésa tagok között a háló-zat céljait, értékeit ésmódszereit illetően.A nemzetközi gya-korlat azt mutatja,hogy ez időigényesmunka, de megéri.Különösen jó mód-szere a hálózati iden-titás kialakításának ahálózati tagok szá-

mára szervezett belső képzések.

A második dilemma szorosankapcsolódik a közös identitáshoz, ésazzal kapcsolatos, hogy a tagok

mennyire legyenek egymáshoz ha-

sonlóak. Avagy egy jó hálózatépítőszakember szavaival: látnunk kell,hogy a hálózat McDonald’s éttermekhálózata, ahol minden McDonald’sugyanúgy néz ki, mindenhol ugyan-olyan hosszú a hasábburgonya ésugyanannyira van megsütve a ham-burger – vagy egy magyaros étterem-láncot képzelünk el, ahol minden ét-teremben felhasználják a magyaroskonyha alaptermékeit (paprika, bur-gonya, hagyma, füstölt hús), mindenétteremben megtalálható a paprikáskrumpli és a lecsó, de a közös ételekcsak a menü egy kis részét adják,mert az étlap nagy részét a helyikonyhaművészet remekei teszik ki –a közös logón kívül nincs az éttermek

megjelenésében más hasonló, mertmindenhol a helyi népművészetetalapul véve tervezték meg az étter-meket.

Mindkét hálózattípusnak megvana maga előnye (és hátránya).

Amennyiben nagy a hasonlóság atagok között, azaz nagyon sok olyantevékenységük van, amit minden tagcsinál, akkor nagyon sok a potenciá-lis közös pont és érdeklődési terület,ahol együtt tudnak dolgozni. Ezeketkönnyű észrevenni és ezekre alapoz-va könnyű hálózatot építeni és aztműködtetni.

Amennyiben kicsi a tagok közöttihasonlóság, azaz a közös tevékenysé-gen túl rengeteg egyéb dolgot is csi-nálnak a tagok, akkor kitűnő lehető-ség van arra, hogy a tagok egyéb te-rületen szerzett tapasztalatai gazda-gítsák a hálózat többi tagját.

Ami számomra fontosnak tűnik,hogy a hálózati tagok tudatosan ala-kítsanak ki konszenzust, hogy azadott cél eléréséhez milyen hálózat-ra van szükségük, milyen területenés mennyire kell egymáshoz hason-lítaniuk.

A harmadik dilemma a hálózat

terjeszkedése, azaz új tagokkal való

bővítése. A bővítés igénye megjelen-het a hálózaton belül, mert példáulszeretnék új földrajzi területekre ki-terjeszteni a tevékenységüket, de jö-het a hálózaton kívülről is, például újszervezetek szeretnének belépni a si-keres együttműködésbe. A bővítésrengeteg nagy változást hoz magaután, hiszen, egy jól működő rend-szer számos elemét kell megváltoz-tatni azért, hogy a hálózat jobbantudja megvalósítani a maga elé kitű-zött célt.

Természetesen a hálózat dönthetúgy is, hogy nem bővül. Tapasztala-tom szerint a sokáig zárt hálózatokelőbb-utóbb elvesztik jelentőségü-ket, vagy akár meg is szűnnek. A kí-vül rekedt potenciális tagok mindigszámosak, ők rossz szemmel vagyakár ellenségesen is fognak nézniegy olyan hálózatra, amely ismeret-len okoknál fogva nem engedi őketbelépni. Függetlenül attól, hogy a kí-vül rekedtek egy rivális hálózatothozhatnak létre vagy sem, minden-képpen csökkentik az eredeti hálózathatását.

Ugyanakkor a rosszkor és rosszulvégrehajtott bővítés is nagy károkatokozhat a hálózatnak. A tagok előbb-utóbb elhagyják azt a hálózatot,amely korábban jobban segítette mű-ködésüket.

... a közös identitás

kialakítása majd

megléte alapvetõ vo-

nása egy jól mûködõ

hálózatnak. Ez a kö-

zös identitás, többek

között, a közös érté-

kekbõl, módszerek-

bõl, tevékenységek-

bõl és a közös tudás-

ból áll, és arra szol-

gál, hogy a tagok ké-

pesek legyenek közö-

sen cselekedni a kö-

zösen meghatározott

célokért.


Ahhoz, hogy egy hálózat el tudjadönteni, hogy mikor és hogyan bő-vüljön, vissza kell térnem a közösidentitáshoz. Próbáltam érzékeltetni,hogy a közös identitás kialakulásaegy folyamat, sokszor hosszú folya-mat eredménye. A közös identitásösszetevői a közös értékek, módsze-rek, tevékenységek és a közös tudás.Ezek lehetnek formalizáltak, azazírásban rögzítettek, de mindig vanírásban nem rögzített részük is, amita tagok „tudnak”, mert így alakultki, és vagy nem kellett, vagy nemvolt rá idő, hogy leírják. Amikor egyhálózat a bővítés mellett dönt, tulaj-donképpen azt deklarálja, hogy sze-retne olyan tagokat felvenni, akikegyetértenek a hálózat céljával, elfo-gadják a hálózat identitását és haj-landók a közös munkához és aktívrészvételhez szükséges erőforráso-kat biztosítani.

Ebből következően a hálózatnakhármas feladata van:

– Megvizsgálni, hogy elég egyértel-mű-e a hálózat közös identitásá-nak meghatározása, és azt min-den tag betartja és elfogadja-e?

– Megvizsgálni, hogy a jelentkezőérti-e és elfogadja-e azt, valaminttudja-e hogy mivel jár a hálózatitagság? (Egyszerűbben fogalmaz-va arról van szó, hogy egyértel-mű-e mindkét fél, azaz a hálózatés a jelentkező számára, hogy mitnyújt és mit kér a hálózat?)

– A harmadik feladat pedig az,hogy a hálózat működésébenszükséges változásokat megtegyea hálózat, hiszen egy több taggalműködő hálózat már másképpműködik.

Véleményem szerint mindháromfenti kérdés nagyon komoly, számosösszetevője van, és időre van szük-ség, amíg a hálózat konszenzusra juta válaszokat illetően. Hiszen sokszora bővítésről szóló megbeszélések so-rán derül ki, hogy a hálózat céljaitnem egyformán értelmezték a tagok,a tagok egy része nem úgy ültette áta gyakorlatba a közös értékeket,ahogy arról a hálózat megállapodott.Gondoljuk át annak a jelentkezőneka helyzetét, aki megtesz mindent,hogy a hálózat magas követelménye-inek eleget tegyen, s közben kiderül,

hogy a bent lévő tagok közül semmindenki felel meg az elvárásoknak.A második kérdés megválaszolásá-hoz is idő kell, hiszen a hálózat nemelégedhet meg a tagjelölt deklaráció-jával, hanem meg is kell győződniearról, hogy a belépés pillanatában atagjelölt megfelel az elvárásoknak. Aharmadik feladat fontos része lehet,hogy a jelenlegi tagok biztosítva lás-sák, hogy a hálózati tagsággal járóelőnyök növekedni fognak az új ta-gok belépésével. Ezeket mindig jobba bővítés előtt tisztázni, mert ha a bő-vítés után derülnek ki, akkor komolyproblémákat okozhatnak.

Összefoglalva: ta-pasztalatom szerint, abővítésre vonatkozóelvi döntéstől sokszorigen hosszú idő, néhaakár két-három év iseltelhet, amíg a háló-zat tényleg készen állúj tagok felvételére.Erre az időszakra le-het átmeneti megol-dásokat találni, amelyegyrészt időt ad a há-lózatnak a fenti kérdé-sek megválaszolására,másrészt egyértelműjelzést ad a jelentkező-nek, hogy van esélye ahálózati tagságra.

Ez a három dilemma, amellyelrendszeresen találkoztam hálózatok-kal kapcsolatban. Ami nehézzé tesziőket, az az, hogy nincsenek abszolútválaszok, minden hálózatnak megkell találnia a számára legjobb vá-laszt.

Végül szeretnék néhány külföldipéldát felhozni arra, hogy a hálózatitagság milyen anyagi előnyöket ishozhat a tagoknak. Mielőtt rátérnékerre, szeretném ismét hangsúlyozni,hogy a hálózatban való működés el-sősorban a már említett, nem anyagiterületeken segít a tagoknak. Azok ahálózatok, amelyekben a tagok egyrésze kimondottan az anyagi előnyökmiatt vesz részt, előbb-utóbb felbom-lanak.

Az első példa a SPLOT hálózat,amely a lengyel civil házakat fogja

össze. Hálózati szinten a tavalyi költ-ségvetésük meghaladta a 150 millióforintot, amely a tagok egyénilegszerzett pénzeit egészítette ki.

A második példa a csehországiadományosztók fóruma, amelynek aműködése sok szempontból megfelela hálózati működésnek. Ez a fórumelérte, hogy a cseh kormány az el-múlt években közel 10 milliárd forin-tot osztott ki az ottani adományosz-tók között alaptőkéjük növelésére.

Végül a szlovákiai közösségi ala-pítványok egyesületét említeném,amely szintén hálózati formában mű-ködik. A közösségi alapítványok he-

lyi szinten működ-nek, ezért nem köny-nyű nekik olyanprogramokból támo-gatást kapniuk, ame-lyek országos szintenszeretnének eredmé-nyeket elérni. Össze-fogva mégis sikerültkét olyan adományo-zót szerezniük, akikközel 10 millió forint-tal támogatták az or-szág különböző ré-szein működő közös-ségi alapítványokat.

Számomra kétfontos közös elemevan a felsorolt pél-dáknak. Az egyik az,

hogy egyedül egy alapítvány vagy ci-vil ház sem tudta volna elérni azt,amit közösen elértek. A második kö-zös elem az, hogy a pénzügyi sikerektöbb éves hálózati munka után jelent-keztek csak.

Scsaurszki Tamás

nonprofit szakértőe-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom:

1. Fritjof CAPRA (2002): Titkos kap-

csolatok (The hidden connections).HarperCollins, 2002.2. David HARDING: Hálózatok ér-

telmezése (Our understanding ofnetworks). Kézirat.3. Pawel JORDAN: Hálózatfejlesztés

(Rozwój organizacji sieciowej). Kézirat.

Amikor egy hálózat a

bõvítés mellett dönt,

tulajdonképpen azt

deklarálja, hogy sze-

retne olyan tagokat

felvenni, akik egyet-

értenek a hálózat cél-

jával, elfogadják a

hálózat identitását és

hajlandók a közös

munkához és aktív

részvételhez szüksé-

ges erõforrásokat

biztosítani.

civil fórum16

A civil szféra hálózatai

és a társadalmi fejlõdés

Magyarországon a legtöbbek-nek – köztük valamennyidöntéshozónak is – legfel-

jebb homályos meghatározatlan ké-pe van a civil szféra és a fejlődés kap-csolatáról. Nevezetesen, hogy a civilszervezetek „állítólag” fontosak ademokráciában, vagy hogy idealisz-tikus elvek mentén szolgáltatásokatnyújtanak a hátrányos helyzetűek-nek, „ami egy szép dolog”. Esetlegazt is tudják, hogy olyan pénzekre istudnak pályázni, amire a cégek és azö n k o r m á n y z a t o knem. Rosszabb eset-ben a demokráciaegyik kellemetlensé-gének tartják őket,amelyek a fejlődés ál-landóan tiltakozó ke-rékkötői. Ugyanak-kor, ha magukat a ci-vil szférában aktívvezetőket kérdez-nénk meg e kapcso-latról, nem biztos,hogy ez utóbbi esettőleltekintve sokkal kü-lönbözőbb, ponto-sabb válaszokat kapnánk.

Az alábbi cikkben igyekszem egy-két összefüggést megvilágítani a civilszféra hálózatai és a társadalmi fejlő-dés kapcsolatáról. Csak a hálózatok-ra koncentrálva a civil szféra fejlesz-tésben játszott szerepéből számos fej-lődéssel összefüggő kérdést nemérintek. Írásomban eltekintek a civilszervezetek által konkrétan elvég-zett, önmagukban is fontos tevékeny-ségektől, megoldott problémáktól(oktatás, gyógyítás, környezetvéde-lem, fejlesztés, hátrányos helyzetűcsoportok támogatása stb.), az álta-luk szolgáltatásaikkal előállítottGDP-től, a civil szektorban foglal-koztatottak tömegétől és a kifejezet-ten a fejlesztésben tevékenykedőszervezetek munkájától is. Ennek ré-vén azt remélem, hogy az érvelés vé-gén nyilvánvalóvá válik, hogy csu-

pán a megfelelően működő és funk-cionáló civil szféra és az itt kialakulókapcsolatok önmagukban is fontosszerepet játszanak a társadalmi fejlő-désben.

Putnam (1993)1 hívta fel a figyel-met, hogy azonos befektetett tőke-mennyiség mellett az észak- és közép-olasz tartományok jelentős mértékbennagyobb fejlődésre voltak képesek,mind déli társaik. A szerző ezt a jelen-séget a „társadalmi tőke”2 különbsége-ire vezette vissza. Alapvető állításom

összhangban van a tár-sadalmi tőke koncep-ciójával, miszerint atársadalmi viszonyokjelentős mértékbenmeghatározzák, hogya társadalom azonosbefektetés hatására mi-lyen mértékű fejlődés-re képes. A civil szféraszereplői és ezek háló-zatai pedig ezeket a vi-szonyokat nagy mér-tékben befolyásolhat-ják, a fejlődés szolgála-tába állíthatják.

A civil szféra hálózatainak

értelmezése

A civil szféra hálózatairól értekezve asokféle értelmezésre tekintettel, szük-séges a fogalmak meghatározása. Acivil kifejezés használata rendszerintaz „alulról”, társadalom felől történőépítkezésre utal. A civil szféra – Jen-kins (1997)3 értelmezését alapul véve– olyan hivatalos és nem hivatalosszervezeteket jelent, „melyek műkö-dése a profitszerzés helyett a kölcsö-nösségen alapul, illetve a közösségicélok felé irányul.” (Jenkins, R. M.,1997: p. 8.). A civil szféra értelmezésetehát valamivel tágabb, mint az ál-lamtól, piactól és az informális szek-tortól elkülönített civil szektor fogal-ma, mégpedig abban a vonatkozás-ban, hogy az informális szféra irányá-ban elmosódik a határa. Az egyének

nem formalizált szerveződései is a ci-vil szféra részét alkotják. A tudomá-nyos életben, főként a politikatudo-mányi szakirodalomban használt „ci-vil társadalom” kifejezés még ennél istágabb fogalom, számtalan különbö-ző értelmezéssel, melyekre jelen írás-ban nincs mód kitérni.

A hálózat kifejezés csomópontokés kapcsolatok rendszerét jelenti. Acivil szféra hálózataira gondolvaszervezetek és személyek is értel-mezhetők csomópontokként. A kap-csolatokat számtalan módon defini-álhatjuk, például: azonos tevékeny-ségi terület, azonos vezető, közös tá-mogató stb. Mikor a hálózatokat afejlődés szempontjából vizsgáljuk,akkor a kapcsolatokat valamiféleegyüttműködésként, kooperációkéntkell meghatároznunk. Ezen belül islehetne szűkíteni a kritériumokat,hogy csupán személyes ismeretség-ről, közös szervezésről vagy esetlegszerződéses kapcsolatokról beszé-lünk-e. Jelen tanulmányban az elmé-leti értelmezéshez bármely együtt-működés elfogadható a kapcsolat de-finíciójaként.

A hálózatok egyik alapvető tulaj-donsága az egymásba ágyazottság(Csermely, 2005)4, tehát az a jelenség,hogy különböző hálózati szintekrőlbeszélhetünk. A civil szféra hálózataiesetében két hálózati szinttel dolgo-zunk, ahol az egyik: a személyek kö-zötti együttműködési hálózat, a má-sik: a civil szervezetek együttműkö-dési hálózatába ágyazott. A szerve-zeti hálózatok csomópontjait, a civilszervezeteket valójában személyekhálózatai hozzák létre. Egy szervezethelyi társadalomba való beágyazott-sága attól függ, hogy az őt létrehozókapcsolatrendszer mennyire kötődika helyi társadalom szereplőihez. (He-lyi társadalom ilyen értelmezésbenfüggetlen a térségi szinttől, lehet akártelepülési, kistérségi, megyei, régiósvagy akár országos is.)

A fejlődés értelmezése külön érte-

1 Putnam, Robert D. (1993) Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton University Press, Princeton, New Jersey2 A társadalmi tőke a társadalmi viszonyokból következő fejlődési, változtatási potenciált jelenti, funkcionálásában fontos szerepet játszanak a tár-

sadalmi bizalom, hálózatok, normák és a kölcsönösség. 3 Jenkins, Robert M. (1997) A nonprofit szféra és a politikai rendszer kapcsolata Magyarországon. In: Balogh Eszter – Bullain Nilda – Simon Ildikó

(szerk.) Egymás jobb megértése felé – Tanulmányok az állam, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek viszonyáról Magyarországon.

A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány, Budapest, pp. 7-14.4 Csermely Péter (2005) A rejtett hálózatok ereje – Mi segíti a világ stabilitását? Vince Kiadó, Budapest

A civil szféra hálóza-

tai esetében két há-

lózati szinttel dolgo-

zunk, ahol az egyik:

a személyek közötti

együttmûködési há-

lózat, a másik: a civil

szervezetek együtt-

mûködési hálózatába

ágyazott.


kezés témája lehetne. A téma szem-pontjából mindegy, hogy anyagi gya-rapodásra, különböző célok elérésérevagy esetleg a felmerülő problémákmegoldására gondolunk-e.

A személyközi kapcsolatok hatása

a gazdasági fejlődésre

A társadalom egyes szereplői hét-köznapi életük, problémáik megol-dása közben folyamatosan interak-cióban vannak. Az élet különbözőterületein kommunikálnak, együtt-működnek egymással. Az együtt-működési hálózatok fejlődésénekalapja a bizalom. Az emberek azok-kal a személyekkel, szervezetekkeltudnak együttműködni, amelyek-ben megbíznak. A hálózatok fejlő-désének a legfőbb gátja a különbözőokokra visszavezethető (értékrend,korábbi negatív tapasztalat, előíté-let, kulturális különbségek, infor-mációhiány stb.) bizalomhiány. Atársadalom fejlődése szempontjábólnem mindegy, hogy a bizalmi viszo-nyokon alapuló társadalmi együtt-működések milyen hálózati formá-kat öltenek. A kialakuló társadalmihálózatok egy társadalmi hálózatiközeget alkotnak, amely irányítja azáramlásokat (információ, pénz,anyag, személyek). Akikben az em-berek megbíznak, azoknak mondjákel tapasztalataikat, értesüléseiket,azokkal „pletykálnak”. Nagyongyakran az ismerősök nyújtják azinformációt a költözéshez, munka-kereséshez, migrációhoz is. Az ishétköznapi tapasztalat, hogy az em-berek szívesebben kötnek üzletetazokkal, akiket korábbról ismernek,és róluk jó benyomásokkal rendel-keznek, mint azokkal, akikről nemtudnak semmit. Ezek a cselekvésektalán nem átgondolt döntésekenalapulnak, mégis társadalmi racio-nalitást hordoznak.

Széleskörű társadalmi bizalmonalapulva sűrű kapcsolatháló tud ki-alakulni, ami kedvez a társadalmitőke fejlődésének (Putnam, 1993)5.A társadalom szereplői ismeretle-nül is bíznak egymásban, és nem isalaptalan ez a bizalom. A sűrű kap-csolathálón terjedő információk(pletyka) olyan kiválasztódási me-chanizmusokat éltetnek, amelyekrászorítják a szereplőket a korrekt,tisztességes viselkedésre, a szabá-lyok betartására. Ha valaki becsapja

a másikat, arról a közösség jelentősrésze a sűrű kapcsolatokon keresz-tül könnyen tudomást szerez, és atisztességtelenül viselkedő elszige-telődik. Ebben a közegben olyannormák formálódnak ki, amelyek aszéleskörű együttműködést, társu-lást támogatják, amely a fejlődésalapját képezi. Az emberek köny-nyen szerveződnek olyan problé-mák megoldására, szükségletek ki-elégítésére, amelyek meghaladjákaz egyének erejét.

Az általános bizal-matlanság ritka kap-csolathálót hoz létre.Ebben a közegben azegyüttműködések ésegyben az áramlásokis nehézkessé válnak,könnyen megreked-nek. A tisztességtelenviselkedés nem feltét-lenül jár együtt a tár-sadalom büntetésé-vel, sőt kifizetődőnekbizonyulhat. Sokszoraz össztársadalmi fej-lődés szempontjából nem hatékonynormák alakulnak ki. (Például töme-ges potyautas megléte a közszolgál-tatások rendszerében.) A társulásnehézkessé válik, e nélkül pedig azemberek nem tudják megoldani azegyént meghaladó problémáikat,nem tudnak specializálódni és zök-kenőmentesen kereskedni. A totali-tárius rendszerek szükségszerűen aritka kapcsolatháló irányába tolják atársadalmat.

A sűrűn összekapcsolt és az ato-mizált társadalom között természe-tesen számos átmenet létezik. Jel-lemző válfaja a társadalmaknak, mi-kor az emberek csak a szűk családikörben, vagy tágabb rokonságbanbíznak meg, ezek a kapcsolatok irá-nyítják a társadalmi hálózat kifor-málódását például a kínai és a dél-olasz közösségekben (Fukuyama,1995)6. Emellett minden társada-lomban vannak különféle törésvo-nalak (etnikai, kulturális, vallási,ideológiai, vagyoni stb.), melyekakadályokat képezhetnek a kapcso-latok formálódásában, ezek mélysé-ge szintén a társadalmi hálózat sza-kadozottságához vezethet: például,amikor a társadalomban a különbö-ző pártokat támogató egyének nemtudnak egymással kooperálni.

Könnyen belátható, hogy azok atársadalmak, amelyekben a bizalmat-lanság uralkodik és szétszabdalt akapcsolatháló, jelentős költségekkelnéznek szembe azokhoz képest, aholmindez megvan.

(1) Előbbi társadalmakban szükségesaz együttműködések formalizálásaés törvényi garantálása, tehát jelen-tős tranzakciós költségek lépnekfel, ezzel együtt kisebb a szabály-követés, jellemzőbb a csalás és a

korrupció. Mindez ki-terjedtebb és egybenköltségesebb ellenőr-ző mechanizmusokatigényel: rendőrség, bí-róság, adóhatóság stb. (2) Jellemzőbbek a já-tékelméleti kudarcok(pl.: potyautas problé-ma, közlegelők prob-lémája, fogolydilem-ma). Például a társa-dalmi szolgáltatásokellátásához csak a tár-sadalom egy része já-rul hozzá, a többi em-

ber kibújik az adófizetés alól, így aszolgáltatások színvonala alacso-nyabb, mint a társadalom értékter-meléséből és általános adóterhelé-séből következhetne.

(3) A nehezebb információhoz jutásnem csak a társadalmi szelekciósmechanizmusokat gátolja, de az in-nováció terjedését is megnehezíti.

(4) Az atomizált társadalom, sokkalinkább kiszolgáltatott a hatalmibefolyásolásnak, nehezebben állellen a negatív beavatkozásnak:például a környezetszennyezőtechnológiák gyakran olyan terü-leteken tudnak megtelepedni, aholnincs meg a civil összefogás,amely hatékonyan tiltakozást tud-na kiváltani.

(5) Kapcsolatok híján nehezebbenalakul ki a helyi társadalmakidentitása, amely a saját közössé-gükért végzett cselekvésre ösztö-nözné az egyéneket.

(6) Számos vizsgálat bizonyította,hogy szoros összefüggés van atársadalmi bizalom, a kapcsolatok(szélesebb értelemben a társadal-mi tőke) és az egyének fiziológiásállapota között. Ez az összefüggésa depressziós tünetegyüttes meg-jelenésén és elterjedésén keresztülfejti ki hatását. Például Magyaror-

5 Putnam, Robert D. (1993) The Prosperous Community. The American Prospect. 4. 13. pp 35-42. www.prospect.org Letöltve: 2008. 03. 27. Magyarnyelven: Putnam, Robert D. (2004) A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet. – Részletek. Parola 15. 3. pp. 3-5.

6 Fukuyama, Francis (1995) Trust. The Social Virtues and the Creation of Prosperity. The Free Press, New York Magyar nyelven: Fukuyama, Fran-cis (1997) Bizalom – A társadalmi jólét és erények megteremtése. Európa Könyvkiadó, Budapest

A hálózatok fejlõdé-

sének a legfõbb gátja

a különbözõ okokra

visszavezethetõ (ér-

tékrend, korábbi ne-

gatív tapasztalat, elõ-

ítélet, kulturális kü-

lönbségek, informá-

cióhiány stb.) biza-

lomhiány.

civil fórum18

szágon a középkorú férfi halan-dóság egy jelentős részben ilyenokokra vezethető vissza (Skarabs-ki-Kopp, 1999)7, amely a nyilván-való és legfontosabb morális vesz-teség mellett jelentős anyagi költ-séggel is jár, akár a kezeléseket,akár a segélyezést, vagy a megnem termelt GDP-t számoljuk is.

A társadalomba ágyazódó

szervezetek szerepe a fejlődésben

A civil szervezeteket, szerveződéseket– akárcsak a gazdasági társaságokat –az egyének társulásai hozzák létre, ígyezek a szervezetek tükrözik a társada-lom állapotát, egyben kapcsolati vi-szonyait. Gyakran a civil szervezetekmaguk is a társadalmi törésvonalakkét oldalán, annak korlátozott kapcso-latrendszerét követve jönnek létre. Azis jellemzi a társadalmi viszonyokat,ha nem, vagy csak korlátozott szám-ban és méretben jönnek létre civilszervezetek. Ugyanakkor nemcsak atársadalom formálja e szervezeteket, acivil szervezetek is nagy hatással van-nak az egyéni kapcsolatháló formáló-dására, ily módon a kapcsolatok fej-lesztésének jó eszközei.

A szervezetek jellemzően a sze-mélyközi kapcsolatokból, együttmű-ködésekből nőnek ki, viszont műkö-désük során maguk is személyközikapcsolatokat teremtenek tagjaik, ak-tivistáik, célcsoportjaik között, tehátsűrítik a hálózatot. Ezekben a civilszervezetekben kiformálódott kap-csolatok, a megteremtett bizalom ré-vén a későbbiek során átalakulhat-

nak (transzformálódhatnak) más tí-pusú kapcsolatokká, így üzleti kap-csolatokká is.

Az egyes szervezeteket nem fel-tétlenül a helyi társadalom hozza lét-re. Azt, hogy mennyire építkeznek ahelyi társadalomból, mennyire kö-tődnek hozzá, a beágyazódás fogal-ma írja le. A helyi társadalomba szo-

rosan beágyazódó szervezetek lehe-tőséget teremthetnek a társadalmiszakadékok átívelésére (bridge buil-ding), erősítve a társadalmi kohéziót.Erre módot adhat, hogy egyes szer-vezetekben az egyének sokszor amunkahelyi és vagyoni determináci-óktól elszakadva vesznek részt, pél-dául egy énekkarban, azért mert sze-retnek énekelni, egy sakk-körben,mert szívesen sakkoznak, vagy ha-gyományőrző klubban, mert von-zódnak a régmúlt iránt.

Hétköznapi tapasztalat, hogyminden ember abban a mikrokörnye-zetben, ahol él, tevékenykedik, na-gyon tájékozott. Sokkal tájékozot-tabb, mint akár a legképzettebb or-szágos döntéshozók. (Tulajdonkép-pen ezen a felismerésen alapul aszubszidiaritás közigazgatási elve is,hogy a problémákat a lehető legala-csonyabb szinten kell kezelni.) Ez avégtelen mennyiségű információ be-le van kódolva a társadalomba,ugyanakkor önmagában a döntésho-zók számára elérhetetlen, mert nembeszélhetnek külön-külön mindenegyes emberrel. Ugyanakkor az ál-lam és az egyén közötti köztes szer-

vezetek – köztük jelentős szereppel acivil szervezetek – tematikus hálóza-tokba szervezik az egyéneket, akártovábbi köztes szervezeteken keresz-tül, amely elérhetővé teszi ezt az in-formációforrást (Osváth, 2009)8. Gon-dolhatunk például egy környezetvé-dő szervezetre, amely sokszor bioló-gusokat, környezetmérnököket, geo-gráfusokat, geológusokat, régésze-ket, erdészeket, vadőröket stb. tömö-rítve számtalan szempontot, megkö-zelítést tud megjeleníteni.

A civil szervezetek ebben az érte-lemben gyakorlatilag egy technológi-át kínálnak az információhoz, minterőforráshoz való hozzáféréshez.Ugyanúgy technológiát, mint az olaj-fúró platformok, melyek lehetővé tet-ték a korábban elérhetetlen tengeralatti olaj kinyerését, vagy a speciálisbányagépek, melyek révén elérhető-vé váltak a mélyben fekvő aranytelé-rek is. E példákkal szemben azonbana „civil technológia” gazdasági érté-két nehéz számszerűsíteni. Tudjuk,hogy egy-egy átgondolatlan, nemmegfelelő állami döntés akár sok mil-liárdos veszteséget jelenthet a közös-ség számára. (A nem megfelelő je-lentheti azt is, hogy az adott országviszonyai között nem megfelelő.)

A hálózatba szervezett civil társa-dalomból kinyerhető praktikus infor-mációkat el kell különítenünk a tudo-mányos vizsgálatok által kínált infor-mációktól, mindkettő a maga helyénkezelendő a döntéseknél.

A civil szervezetek

hálózatosodásának előnyei

A hálózatosodás jelensége nemcsak anonprofit szektor sajátja, a társada-lom minden szintjén jelen van. Aszervezeti hálózatok a gazdaság terü-letén a nagyon gyorsan változó tech-nológiai és piaci környezetre adottválaszreakcióként jöttek létre (ma-mutvállalatok lebomlása, ipari öve-zetek kifejlődése). A hálózatok erejeabban rejlik, hogy nagy rugalmassá-gukkal gyorsan képesek alkalmaz-kodni a megváltozott viszonyokhoz,a felmerülő új kihívásokhoz.

A hálózati együttműködés –szemben a csupán részvételen alapu-ló szövetséggel és fórummal – a szer-vezetek közötti közvetlen kooperáci-ós kapcsolatokra támaszkodó együtt-működés, a hálózatban való részvételfeltétele a hálózat legalább egy szer-vezetével való közvetlen kooperációs

7 Skrabski Árpád – Kopp Mária (1999) Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke. Századvég, 4. 12. (tavasz) pp. 128-146.8 Osváth László (2009) Nonprofit érdekvédő szervezetek a döntéshozás és fejlesztéspolitika formálásában. In: Sándor Péter – Vass László (szerk.)

Magyarország politikai évkönyve 2008-ról. Demokrácia Kutatások Központja Közhasznú Alapítvány, Budapest, pp. 1342-1360.

Kö

ncz

ey

Ele

mér

rajz

a

Szöveg nélkül


kapcsolat. A hálózati együttműködésalapja a kölcsönös bizalom, amely le-hetővé teszi, hogy az erőforrásokmegosztásával a szervezetek kölcsö-nös hasznot érjenekel, illetve költségekettakarítsanak meg. Ahálózatokban részt-vevők száma nemkorlátozott, határaitnehéz, sokszor nem islehet kijelölni, végsősoron a hálózatokegy-egy nemzetköziszervezeten keresztülglobális rendszerré isösszekapcsolódhat-nak. A hálózatok na-gyon heterogén sze-replőkből állhatnak,gyakran ki is lépnek a civil szférából.

A hálózati együttműködés célja aszervezeti előnyök kihasználása,amely által összességében az egészhálózati rendszer is hatékonyabbáválik. A következő, bizonyosan nemteljes leltár az együttműködésekbőlkövetkező legfontosabb előnyöketgyűjti össze. Arra keresi a választ,hogy hol keletkezik többlet azegyüttműködések révén.

Erőforrások mennyiségének

növekedése

A szervezetek összefogásának talánlegszembetűnőbb előnye, hogy meg-nő a résztvevők száma. Ez nagyobbsúlyt ad egy cél érdekében történőfellépésnek, ami erősíti az érdekérvé-nyesítő képességet. A szervezetektöbb erőforrást lesznek képesek a kö-zös cél mögé állítani, így közösenolyan eszközök is elérhetővé válnakszámukra, amelyeket külön-különegyiküknek sem volt lehetőségeigénybe venni. Példaként gondolha-tunk a pályázatok önrészére és előfi-nanszírozására. A mennyiségi növe-kedés az információra is vonatkozik.Több szervezet több tapasztalattal,kapcsolattal, információs csatornávalrendelkezik.

Diverzitás növekedése

Az erőforrásoknak nemcsak a meny-nyisége, hanem a sokfélesége is meg-nő, így az együttműködésben haté-konyabb kombinációkban is felhasz-nálhatók. Ha csak a szakképzettmunkaerőre gondolunk, akkor is be-láthatjuk ennek jelentőségét, nagyonkevés az olyan projekt, amelynekvégrehajtásához csak egyféle szak-emberre van szükség, és nagyon ke-vés az a civil szervezet, amely min-denféle szakemberrel rendelkezik, a

pályázatírótól a projektmenedzserenkeresztül a mérnökig, jogászig, köz-gazdászig vagy a napi ügyintéző tit-kárig. Az erőforrások sokfélesége

megnöveli az alkal-mazkodó képességetés a rugalmasságot.

Erőforrások

kihasználtságának

növekedése

A kapacitásfeleslegkihasználása jobbanmegoldható együtt-működések kereté-ben. Például egy meg-épült rendezvényter-met kevés civil szer-vezet tudna egyedülegész évben progra-

mokkal megtölteni, felesleges lenneegy másik szervezetnek mellé építenia sajátját, ha meg tudnak egyezni azidőbeosztásról. De az is lehetséges,hogy nincs szüksége mindkét szerve-zetnek egy teljes állású foglalkozta-tottra, egy alkalmazott több szerve-zetnek is dolgozhat, akár ugyanab-ban az irodában. Nagyobb bizalom-szint mellett akár likviditási gondo-kat is kezelni lehet közösen.

Hatékonyabb programszervezés

Közös célcsoportnak rendezett prog-ramok azonos időpontban könnyenkiolthatják egymás hatását, ezért ér-demes a hasonló területen tevékeny-kedő partnerekkel előzetesen egyez-tetni, vagy adott esetben közösenszervezni.

Hatékonyabb

pályázás

Egyre több pályázatrészesíti előnyben,vagy követeli meg apartnerséget a meg-valósításban. Külön-böző hálózati konst-rukciókban, konzor-ciumokban együtt-működéssel több pá-lyázaton indulhat aszervezet, illetve na-gyobb eséllyel. Az ismegoldható, hogy olyan projektekbeis bekapcsolódjon, amit eredetilegnem is írtak ki civileknek.

A hálózati kapcsolatok nem azo-nos minőségűek. Az együttműködéselőnyeit akkor lehet könnyen és teljesmélységében kihasználni, ha a kap-csolatot erős bizalmi viszony alapoz-za meg. A bizalom megelőlegezéseminden alkalommal kockázatot jelent

a felek számára. A kapcsolat interak-ciók folyamán fejlődik, ezért lénye-ges, hogy az együttműködés időbennem korlátozott. A bizalmat már apróegyüttműködések is megteremthetik,melyek során kialakulnak bizonyoselfogadott szokások, hagyományok,ezek nagyobb kihívások esetén is ola-jozottá teszik később a kooperációt.

Egy jó kapcsolat sok befektetéstigénylő érték, megszűnése pedigveszteség. Ugyanakkor az előnyökmellett azt sem hagyhatjuk figyel-men kívül, hogy minden kapcsolatfenntartása befektetésekkel is jár, amiforrásokat, energiákat von el a célszerinti tevékenységtől, ezt mérlegel-ni kell a várható hasznához képest.

Összegzés

A szervezeti hálózatok hatékonyabbáteszik az egyes szervezetek és egybenaz egész hálózati rendszer működé-sét. A szervezetek hatékonyságánaknövekedése azt eredményezi, hogyfeladataikat is hatékonyabban tudjákmegvalósítani, jobban be tudják tölte-ni hálózati szerepüket. Ennek révén ahelyi társadalomba ágyazódó szerve-zetek jobban tudják segíteni a sűrűkapcsolatháló formálódását, a társa-dalmi kohézió erősítését és a társada-lomban rejlő információs potenciálbekapcsolását a döntéshozásba.Mindez a személyközi kapcsolatok-ban segít a tranzakciós költségekcsökkentésében, a társadalmi játékel-méleti problémák kiküszöbölésében,a fejlődés irányába ható társadalmi

szelekciós mechaniz-musok működtetésé-ben, a helyi társada-lom identitásának ésönvédelmi mechaniz-musainak kialakításá-ban, valamint hozzá-járul a társadalomegészségi állapotánakjavulásához. Összes-ségében a civil szférahálózatai nagymér-tékben hozzájárulnakahhoz, hogy olyantársadalmi viszonyokalakuljanak ki, ame-

lyek a fejlődés előremozdításának irá-nyába hatnak. A fejlődés helyzeteilyen társadalmi környezetben hason-lít a kerékpároséhoz, amelynek a széla háta felől fúj, nem pedig szemből.

Osváth László

társadalomföldrajz-kutatóe-mail: [email protected]

A civil szervezeteket,

szervezõdéseket –

akárcsak a gazdasági

társaságokat – az

egyének társulásai

hozzák létre, így ezek

a szervezetek tükrö-

zik a társadalom álla-

potát, egyben kap-

csolati viszonyait.

A hálózati együttmû-

ködés alapja a köl-

csönös bizalom,

amely lehetõvé teszi,

hogy az erõforrások

megosztásával a

szervezetek kölcsö-

nös hasznot érjenek

el, illetve költségeket

takarítsanak meg.

civil fórum20

AGyermekvédelemért Nemkor-mányzati Szervezetek Szövet-sége (FONPC) 1997-ben ala-

kult 20 gyermekvédelem területénaktív szervezet kezdeményezése-ként. Ami akkor egyesítette őket, az avágyuk, hogy láthatóbbá és ezáltalerősebbé váljanak. A Szövetség meg-alakulását nagymértékben támogattaaz Európai Bizottság és ennek buka-resti Küldöttsége is.

Egy olyan szervezet alakult megakkor, amely atipikus volt a románi-ai civil társadalomban, különösen aszociális területen tevékenykedőszervezetek körében. Ezen szerveze-

tek szociális szolgáltatások nyújtásá-ra összpontosítanak, hisz ezzel a cél-lal hozták létre őket: hogy segítsék agyermekeket és a nehéz helyzetűcsaládokat. Ez volt az első alkalom,amikor ezek a szervezetek másvala-mit is akartak, mint segíteni a nehézhelyzetben lévő gyermekeket. Aztakarták, hogy szavuk legyen a ható-ságok előtt, azt akarták, hogy a tere-pen szerzett tapasztalatukat fordít-sák le a gyermekek érdekében alko-tott stratégiákra és politikákra. Hanem is mondták ki ennyire élesen, ezvolt az új szervezet tulajdonképpeniszerepe.

Az idők során a Szövetség növe-kedett, úgy a tagok számát, mint aprojektjeiket, megvalósításaikat te-kintve. 2005-ben a FONPC egyesül

egy másik, időközben létrehozottszervezettel, a ProChild Szövetség-gel, és így a neve a GyermekértNemkormányzati Szervezetek Szö-vetségévé (FONPC) változik.

A FONPC jelen pillanatban a leg-erősebb ilyen jellegű szervezet a régi-óban.

A Szövetség célja a tagok segíté-se, képességeik megerősítése, tájé-koztatásuk, képviseletük és képzé-sük, hogy amikor szükséges, erős le-gyen a hangjuk. Mindez olyan pro-jektek által valósul meg, amelyek fi-nanszírozása különböző forrásokbóltörténik.

Néhány tevékenységi terület:

Gyermekjogvédelem

2008 szeptemberében a Szövetség azENSZ Genfi Gyermekjogvédelmi Bi-zottsága elé terjesztette az AlternatívJelentését, amely a romániai gyer-mekjogvédelem előírásainak betartá-sával kapcsolatos, s amely alternatí-vát jelentett a kormány jelentésére. AJelentés 86 nemkormányzati szerve-zet és több mint 120 szakember véle-ményét tartalmazza, akik a szerveze-teik felhatalmazásával több mint egyéven keresztül munkacsoportokbandolgoztak. A jelentés meleg fogadta-tásban részesült a Bizottság részéről,amely 2009 februárjában meg is vitat-ta azt. Jelenleg más munkacsoportokazon dolgoznak, hogy mutatókat és

monitoring-eszközöket fejlesszenekki a gyermekjogvédelem terén. A Je-lentés hamarosan három nyelven ismegjelenik: románul, angolul és fran-ciául.

A gyermekekkel kapcsolatos újtörvénykezésről (272/2005-ös tör-vény) folyó egyeztetés időszakában aSzövetség nyomást gyakorolt, és si-került bevezetnie a törvénybe azt aszakaszt, amely által egyetlen 2 évalatti gyermeket se lehessen intéz-ményben elhelyezni.

A 2005-ös év végén a Szövetségelőször adott jelzést azoknak a gyer-mekeknek a problémájáról, akiknek aszülei külföldön dolgoznak.

Az idén egy új projekt keretében –amely arra a módra vonatkozik, aho-gyan kísérik a szülést és fogadják azújszülöttet – egy országos szintűvizsgálatot fog elvégezni és két kon-ferenciát szervezni azzal a céllal,hogy felhívja a felelős tényezők fi-gyelmét a gyermek korai fejlődése-kor tapasztalt hiányosságokra ésszükségletekre.

A nemkormányzati szervezetek

által nyújtott szociális

szolgáltatások népszerűsítése

Több mint egy éve a Szövetségnekvan egy munkacsoportja, amely alegáltalánosabb szociális szolgáltatá-sok delegálásával foglalkozik – ezEurópában sokat vitatott téma. Amunkacsoport akkor jött létre, ami-kor a kormány előterjesztett egy tör-vénykezdeményezést, amely a gyer-mekvédelmi szociális szolgáltatásokszerződtetési és finanszírozási rend-szerére vonatkozik.

A Szövetség egy tanulmányt készítarra vonatkozóan is, hogy milyenhelyzetbe kerülnek a nemkormányza-ti szervezetek szolgáltatásai akkor,amikor a külföldi finanszírozásokdrasztikusan lecsökkennek. Néhányszemináriumot és konferenciát is ter-veznek ezzel a témával kapcsolatosan.

Képzés

Több mint két esztendeje a Szövetséglétrehozott egy képzési forrásköz-pontot, amelynek célja azon tagszer-vezetek támogatása és népszerűsíté-se, amelyek szakmai képzést nyújta-nak, képzők képzésének szervezése,de a képzéssel kapcsolatos advocacy

A Gyermekért Nemkormányzati

Szervezetek Szövetsége – FONPC


tevékenységek is. 2008-ban a Szövet-ség egy vitát szervezett a kompeten-ciák/tapasztalatok érvényesítését il-letően, és az idén hozzákezdett meg-írni egy Leonardo advocacy projektetaz életen át tartó tanuláshoz való jog-gal kapcsolatosan.

Az évek során a tagok számáraszámos képzést szerveztek úgy szak-mai témakörökben, mint az intézmé-nyi kapacitásfejlesztés terén. 2008 fo-lyamán zajlott a Jó ellátás nevű pro-jekt, mely konferenciák és műhely-munkák sorozatában öltött testet, ésamelyen nemkormányzati szerveze-tek és egyetemek vettek részt. A pro-jekt célja a gyermekek esetében alkal-mazott jó ellátási ötletek népszerűsí-tése volt, a rossz ellátások terápiájá-val és következményeivel szemben.

A tagszervezetek népszerűsítése

Az utóbbi négy évben a FONPC né-hány projektfinanszírozási támoga-tásban részesült. Egyesek olyannemkormányzati szervezetek számá-ra is elérhetőek voltak, amelyek nemtagjai a Szövetségnek. A támogatottszervezetek a finanszírozás melletttechnikai segítségben, tapasztalatcse-rében és a helyi hatóságokkal való jó

viszony kialakításának segítésében isrészesültek. A projektek abban segí-tették őket, hogy szakmaiságban ésismertségben növekedjenek.

Események

Minden év november-decemberébenmegrendezik a „Szövetség Napjait”.Az esemény szerkezete állandó: egyiknap egy országos vita a gyermekeketérintő „forró” témában (lásd külföl-dön dolgozó szülők gyerekeinek hely-zete, országos örökbefogadás stb.), ésvan egy másik nap, amely a tagoknakszól. Ekkor képzés folyik kiemeltenkommunikációs témákban: újságírás,forrásteremtés, marketing stb. Jó alka-lom ez a tanulásra és a jól teljesítőszervezetek megjutalmazására.

Partnerek

A FONPC számos partnerséget alakí-tott ki itthon és külföldön egyaránt.Ilyenek: UNICEF, Franciaországnagykövetsége, Országos Gyermek-jogvédelmi Hatóság, Munkaügyi Mi-nisztérium, egyetemek.

A FONCP egyik legnagyobbprogramja a PROCOPIL, amelyet aFrancia Külügyminisztérium, fran-ciaországi és romániai nemkor-

mányzati szervezetek és helyi ható-ságok támogatnak. Három évvel ez-előtt a francia partnerekkel együtt el-döntötték a program kiterjesztésétBulgáriára és Moldáviára is. A két or-szág két azonos hálózata csatlakozotthozzájuk, így jelenleg regionális há-lózatban vannak. A FONCP több évetagja az Europen Social Action Net-work-nak (ESAN) és tagja a szerve-zetet vezető testületnek. Ennek azegyüttműködésnek az eredménye aFONCP és egyes tagszervezeteinek arészvétele több európai projektben.

2009 júniusától a Szövetség azEuroChild tagjává válik, egy olyaneurópai szervezet tagjává, amelynektevékenysége főleg a gyermekek jo-gainak védelmére terjed ki.

Kiegészítő információkat aFONCP honlapján is lehet találni:www.foncp.ro. (A honlapot a követ-kező hónapokban felújítják.)

Diana Nistorescu

FONPC – ügyvezető igazgatóe-mail: [email protected]

Fordította: Kis Zoltán

RuralNet – a közösségfejlesztésben aktív

civil szervezetek hálózata

Aromániai közösségekre a kö-zösségi szellem és civil rész-vétel hiánya jellemző, viszont

az elmúlt 5-10 évben a civil társada-lom egyre nagyobb hangsúlyt fekteta fejlesztési folyamatokra. A közös-ségfejlesztési folyamatok a felsőokta-tás szintjén is fontos szerepet kaptak(magiszteri és posztgraduális képzésiprogramokat dolgoztak ki, a közös-ségfejlesztés, mint sajátos tantárgybelekerült egyes társadalmi orientált-ságú képzési csomagok tantervébe).A RuralNet jelenleg 21 szervezetbőlálló hálózat. Küldetése a romániai vi-déki közösségfejlesztés támogatása, akulcsszereplők képességének fejlesz-tése és értékesítése által.

A RuralNet célkitűzései:– közösségfejlesztési jó példák nép-

szerűsítése;

– szakmai továbbképzés biztosításaközösségfejlesztés terén;

– fejlesztési politikák befolyásolása;– projektek partnerségben való

megvalósítása.

A RuralNet hálózat tagsági minő-ségének jellemzői: a tagszervezetek aközösség- és vidékfejlesztés terénműködnek és hajlandóak aktív szere-pet vállalni a hálózatépítés folyama-tában.

Az éves találkozók során olyan te-vekénységeket is kifejlesztettek, mintpéldául: célkitűzések és stratégiaiirányvonalakat meghatározó találko-zók, képzések a tagszervezetek szá-mára, tagszervezetek közti tapaszta-latcsere és partnerség más hálózatok-kal, közösségfejlesztési jó példák út-mutatójának kidolgozása, romániaiközpolitikák befolyását célzó tevé-kenységek stb.

Történet

A RuralNet egy olyan közös elképze-lés szüleménye, amelyet közösségfej-lesztő szakemberek kezdeményeztek

civil fórum22

azzal a céllal, hogy a romániai vidék-és közösségfejlesztés terén hiteles-ségre és láthatóságra tegyenek szert.

A siker szempontjából fontos pil-lanatnak számít a kezdet és az a kon-textus, amelyben létrejött. Romániá-ban az 1998–2001-es időszak volt az,amikor a legtöbb közösségfejlesztés-ben érdekelt szervezet létrejött és ki-fejlődött, széleskörű eszköztárat ésmódszereket kezdtek el használni.Rengeteg tapasztalat, megközelítés,módszer és eredmény jött létre, szí-nesebbé és változatossá téve a közös-ségfejlesztés területét. Elérkezett az apillanat, amikor a kísérletező idő-szaknak vége lett, elégséges alap-anyag termelődött, és megszületettaz igény egy szakmai megközelítés-re, egy professzionális szektor kiala-kítására.

A RuralNet ezekhez a kezdemé-nyezésekhez szeretett volna hozzájá-rulni, közösségfejlesztési standardkidolgozásával, a közösségfejlesztőszakma népszerűsítésével és az ága-zattal kapcsolatos közpolitikák befo-lyásolása révén.

2002-ben volt az első közös talál-kozó, ahol a résztvevő szervezetekmár rendelkeztek előzetes ismeretek-kel egymásról, tevékenységeikről éseredményeikről.

A Romániai KözösségfejlesztésEgyesület (Asociaţia Română deDezvoltare Comunitară) egy olyanprojekt megvalósításán dolgozott,amely támogatta a közösségfejlesz-tésben aktív civil szervezetek hálóza-tának létrehozását. Ezzel egy időbena temesvári Vidékfejlesztési Forrás-

központ – Centrul de AsistenţăRurală (CAR) is foglalkozott hálózat-építési kezdeményezéssel különbözőcélkitűzésből (információ- és tapasz-talatcsere, fejlesztési politikák befo-lyásolása, stb.): „Az első beszélgeté-seket Florinnal kezdtük az ARDC ke-retén belül, majd Florin találkozottTeodoraval (CAR) és rájöttek, hogyugyanarra gondolnak mindketten.Nagyon megörültünk, mikor láttuk,hogy még számos más szervezet van,akiket érdekelne ez a hálózat.” (MaraDănăilă, a hálózat egyik kezdemé-nyezője).

Tehát az első találkozás feltételeiadottak voltak: olyan szervezetekvettek részt, amelyek Románia vidé-ki térségeiben közösségfejlesztésselfoglalkoztak, vagyis vidéki közösségszintjén bonyolítanak különböző

projekteket és programokat. A kétnap alatt sor került a résztvevő 15szervezet bemutatkozására és sok-sok beszélgetésre a közösségfejlesz-tés kontextusában.

Sikerült egy közös elképzelést ki-alakítani az ideális közösségről ésazokról a témakörökről, amelyekről ér-demes továbbfolytatni a beszélgetést.Az ideális közösség az, amely:

– szilárd, dinamikus, rugalmas ésképes az erőforrások értékét ki-hangsúlyozni, népszerűsíteni sa-ját értékeit, saját elképzelésselrendelkezik, és vezető képessé-gekről tesz bizonyosságot;

– a közösség tagjai megőrzik és óv-ják a hagyományokat, a környeze-tet, az emberi és egyéni jogokat;

– a közösség tagjai olyan emberek,

akik hisznek a jövőben, és felelős-séget éreznek közösségükért,büszkék hovatartozásukra, és sa-ját hatékonyságuk növeléséértdolgoznak, adnak, mielőtt kapná-nak, és tudatosan elfogadják adiverzitást;

– a közösségi keret valósan szolgál-ja annak érdekeit, a közösség úgycselekszik, hogy ezáltal az értékekfelértékelődjenek, kialakuljonidentitástudatuk, önállóságra te-gyenek szert, folyamatosan tanul-janak, és hálózatot építsenek, ha-tékonyan kommunikáljanak akülvilággal, és megfelelően rea-gáljanak a zavaró tényezőkre.

Kritikus fogalmak megbeszélésére issor került, mint például: közösségfej-lesztés, projekt, a közösségi beavat-kozások elvei és értékei.

A RuralNet tagjai úgy fogalmaz-zák meg a közösségfejlesztés fogal-mát, mint az a folyamat, amelynekkövetkeztében, a helyi és külső erő-források felismerése és kibővítése so-rán az életminőség – ahogy azt a kö-zösség megítéli – javul.

2007-ben szemléletváltás követke-zett be, eddig a hangsúly a tagszerve-zetek képességének növelésén volt,az új irány a vidéki térségben zajlóközösségfejlesztési folyamatok támo-gatása, a kulcsszereplők képességei-nek fejlesztése révén.

Ambíciós, de reális tervek vannakvidékfejlesztés területén többek közta Leader program kapcsán.

A RuralNet a romániai Leaderprogram kidolgozásában vett részt,egyes tagszervezetek számos olyantevékenységet valósítottak meg,amelynek céljai: a tájékoztatás, a ta-pasztalatcsere és kapcsolatépítés aromániai potenciális helyi akciócso-portok és holland, német, magyar ak-ciócsoportok közt.

Jelenleg a hálózat tagszervezeteiáltal több mint 200 fős szakemberigárdával rendelkezik, több mint 1200közösséggel van kialakított kapcsola-ta, 250 sikeresen megvalósított pro-jektet tud maga mögött, számos ren-dezvényt szervezett, ahol több mint10 000 ember vett részt, és az országmind a 8 fejlesztési régióját lefedi.

Hogyan működik a hálózat?

A hálózat nem formális (nincs jogilagbejegyezve), viszont elég szigorú bel-ső szabályrendszerrel rendelkezik.2002 novemberében volt aláírva azEgyüttműködési Egyezmény, amelymeghatározza a hálózat célját, célki-tűzéseit, tevékenységi területét, illet-ve a tagok közti kapcsolatokat, jogo-


kat és felelősségeket. A vezetést egyIrányító Bizottság látja el, amely há-rom tagszervezetből tevődik össze,amelyeket a tagok az éves találkozó-kon választanak meg.

A hálózat első éveiben inkább zárthálózatként működött, a csoport kö-zös határozata értelmében azért,hogy sikerüljön minél jobban megis-merni egymást, és kialakítani aRuralNet identitását. Ahogy megerő-södött és megszilárdult a hálózat, újtagok felvevésére is sor került.

A hálózat tagjai évente találkoznaka stratégiai célkitűzések frissítése ésaz eredmények megbeszélése céljából.

Folyamatosan van egy stratégia,amelynek megvalósítását saját éskülső forrásokból finanszírozzák. ARuralNet két finanszírozásban része-sült a Charles Stewart Mott Alapít-vány részéről, amely segített abban,hogy folyamatosan rendelkezéséreálljon fizetett humán erőforrás.

A RuralNet saját internetes oldal-lal rendelkezik www.ruralnet.ro, éstöbb online levelezőlistát üzemeltet:[email protected], dezvol-

[email protected],

[email protected].

A kommunikációt találkozók, Sky-pe és telefonbeszélgetések és e-mailsegítségével oldják meg.

A tagszervezetek részvétele és be-avatkozása a hálózat tevékenységei-be nem egyforma, vannak olyan szer-vezetek, amelyek folyamatosan be-kapcsolódnak a tevékenységekbe, ta-lálkozókon vesznek részt, kommuni-kálnak, és kivitelezik a felvállalt sze-repeket, viszont vannak olyan tagokis, akik közepes érdeklődéssel ésrészvétellel járulnak hozzá a hálózatműködéséhez.Mit sikerült megvalósítani

az elmúlt 6 évben?

– Közösségfejlesztési útmutatót dol-goztak ki, amely munkaszabvá-nyokat, erkölcsi szabályokat, kö-zösségfejlesztési fogalmakat ésesettanulmányokat, módszertano-kat tartalmaz.

– Megvalósult a tagszervezetek ké-

pességének növelése képzések, ta-lálkozók, tapasztalat- és informá-ciócsere által (több mint 30 napképzés).

– Két C.S.Mott Foundation és kétPhare projekt valósult meg a háló-zat nevében.

– A hálózat ismeretségre és népsze-

rűségre tett szert nemzeti és nem-zetközi szinten.

– Az ágazattal kapcsolatos közpoliti-

kák kidolgozásában aktív szerepet

vállalt a RuralNet, folyamatosegyeztetést folytatott a Nemzeti Vi-dékfejlesztési Terv kidolgozásaalatt a Mezőgazdasági Minisztéri-ummal.

– A tagszervezetek képviselik a háló-zatot a Nemzeti VidékfejlesztésiProgram, (NVP) Monitorizáló Bi-zottságában (Civitas Alapítvány)és a Nemzeti Vidékfejlesztési Háló-zat Irányító Bizottságában (CAR).

– Egy erős identitás alakult ki a háló-zatban – az ismételt találkozók, afolyamatos kommunikáció hova-tartozási érzést alakított a tagok-ban. Van egy közös elképzelés, atagok által elfogadott és kedvelt el-járás és munkafolyamat.

– Partnerség – a RuralNet partner aBabeș-Bolyai Tudományegyetem-mel (Közösségfejlesztési posztgra-duális tanfolyam), és a PREPAREromániai partnere.

– A tagszervezetek közös projektek-ben kezdtek el gondolkozni, na-gyobb lefedettségű és hatékonyabberedmények megvalósítása céljából.

– Évente megrendezik a Nemzeti Kö-

zösségfejlesztési Konferenciát, éskülönböző kiadványokkal, hírleve-lekkel is jelentkeztek. 2008-ban si-került az első NVP monitorizáló je-

lentést elkészíteni, jelenleg készül amásodik.

– Megrendezték a RuralNet és Kö-zép-Kelet Európai Polgárok Háló-zata (CEE-CN) közös nemzetközikonferenciáját.

Mitől sikeres?

Ahogy a gyakorlat is mutatja, fontosegy hálózat működéséhez és sikeré-hez az, hogy közös akarat és kezde-ményezés eredményeként jöjjön lét-re. A hálózat létrejötte valós szükség-leten alapszik, nem kívülről jövőnyomásra valósult meg, több szerve-zet kezdeményezésére alakult meg,amelyeknek sikerült egymást támo-gatni az évek során különböző tevé-kenységek kialakításában. Ugyanak-kor fontos megemlíteni azoknak azembereknek a munkáját és odaadásátis, akik ápolták és felnevelték az ötle-tet. Ideális lenne, ha egy hálózatba atagok egyforma energiát fektetnénekbe, viszont a valóság azt mutatja,

hogy leggyakrabban nem mindenkiugyanúgy áldoz erre. Mindig vannakmozgató elemek, akik a „hálózat mo-torját” jelentik.

A kezdeményezők megmaradtaka kemény magnak, jöttek új szerveze-tek, amelyek bekapcsolódtak és akezdeti frusztrációk ellenére sikerültáltalánosan elfogadni, hogy a hálózatműködésében nem mindenki játszikés vállal egyenlő szerepet. A belsőszervezés nagyon jól megalapozottés működőképes, van egy elképzelés,egy stratégia, a kommunikációs csa-tornák nagyon fontos szerepet tölte-nek be, lényeges a személyes találko-zás, átláthatóság és információáram-lás a tagok irányába.

A megszerzett támogatások nagyjelentőséggel bírnak, mivel a tagszer-vezetek – civil szervezetek – szűköspénzügyi kerettel rendelkeznek, a tá-mogatás elengedhetetlen a hálózattevékenységeinek lebonyolításához.

A döntéshozatalban a tagszerve-zetek a külső hatásoktól mentesentudtak dönteni, így a hálózat termé-szetes folyamat által érett meg.

Jövőbeni tervek,

avagy hogyan tovább?

A hálózat működését a tagszerveze-tek a közös projektekben képzelik el,olyan tevékenységek lebonyolításá-ban, amelyek több régiós célcsopor-tot foglalnak magukba.

A stratégiai irányvonalak: részvé-tel a Nemzeti Vidékfejlesztési Háló-zatban, a Nemzeti VidékfejlesztésiProgram monitorizálása, ugyanak-kor a közösségfejlesztési jó példáknépszerűsítése.

Felmerült a jogi személyiség meg-szerzése is a közeljövőben.

Tervek közt szerepel a közösség-fejlesztés terén egy egységes képzésirendszer kidolgozása, a Leader prog-ram népszerűsítése és a Helyi Akció-csoportok kialakulásának támogatá-sa, illetve a közösségfejlesztés terénegy szakmai csoport létrehozása.

Szükség van viszont humán erő-forrásra, elhivatott és jóindulatú em-berekre, akik szeretnék továbbfej-leszteni képességeiket, és tenni azért,hogy a közösségük fejlődhessen.

Incze Zsuzsánna

Civitas Alapítvány – projektvezetőe-mail: [email protected]

civil fórum24

2006 nyarán Győrből azzal a ké-réssel keresett meg dr. Rácz Sán-dor, az ottani civil szervezetek

szövetségének elnöke, hogy hozzunkössze egy civil fórumot, a két térségközötti civil kapcsolatok fejlesztéseérdekében. A kezdeményezés elő-ször Soros, majd a többszöri elutasí-tás miatt a későbbiekben NCA finan-szírozású projektként konkretizáló-dott. Az, hogy megvalósult, elsősor-ban Rácz Sándor elnök kitartásánakés elszántságának volt köszönhető.Bevallom őszintén, nem vettem ko-molyan a kétoldali kapcsolatok erősí-tését célzó programokat, amelyek ál-talában kimerültek a kölcsönös láto-gatásokban. Sándor azonban mindeneszközt és rábeszélő készségét fel-használta ahhoz, hogy tartsa bennema hajlandóságot az együttműködésre,ami jelentősen megcsappant a látszó-lag kis projekt – sok macera láttán.

Így történt, hogy végül is 2006őszén sor került a civil fórumra, amitaz Eurocenter konferenciatermébenszervezetünk meg, közel tizenkétszervezet részvételével. Zömébenháromszéki szervezetek jelentekmeg, azonban voltak Brassó megyé-ből is. A fórum központi témája aforráslehetőségek civil szervezetekszámára, konkrétan az NCA progra-mok voltak, a vendégek azonban (azelnök úr és további két tag a győri

szövetségtől) a spontán kialakult be-szélgetés során bemutatták a sajátszervezetüket, beszámoltak az ala-kulás kezdeti nehézségeiről, amikoris lépésről lépésre építették ki a szö-vetséget, nosztalgiával gondolva vis-sza az akkori lelkesedésre, az „egyszoba-konyha, saját számítógép” iro-da hangulatára. A beszámolóból azeredmények sem maradtak el, az ön-zetlen hozzáállás, az önkéntes válla-lás meghozta a gyümölcsét: ma többmint 100 tagot számláló civil szövet-ség élvezi a tagok bizalmát, az össze-fogásnak rengeteg hasznos és jóeredménye született a győri szerve-zetek számára, és adva van általaegy hálózat, amely komoly erőfor-rást jelent a felmerülő problémák le-küzdésében és az értékes programokmegvalósításában.

Engem is meglepett az az egyhan-gú megnyilvánulás a jelenlévők részé-

ről, amely az elmondottak hatásáraszinte egyszerre fogalmazódott meg:fogjunk össze és szervezzük meg ma-gunkat. Egy régóta lappangó igény aháromszéki civilekben, amit a fenn-maradás és a fejlesztés szükségszerű-sége hozott felszínre.

Így született meg 2006. december13-án a háromszéki civil összefogásCivilek Háromszékért Szövetség for-májában 15 alapító taggal, amely je-lenleg 45 tagot számlál.

Összefogni, és együtt cselekedni!

– a szervezet mottója, amely úgy ha-tározza meg magát, mint:

– demokratikus szerveződés;– egyenrangú szervezetek csoporto-

sulása;– sokszínűségek egysége;– érték- és erőkoncentráció.

A vezetőtanács tagjai (a 2008-as Köz-gyűlés határozata alapján):

Bereczki Kinga elnök Gaál Sándor alelnök – hagyományőrzésNemes Előd alelnök – ifjúságSzakács Zoltán tag – tudomány és oktatásTulit Zsombor tag – sportKovács Szilamér tag – környezetvédelem Zsigmond Sándor tag – szociális és gazdaságKocsis Zoltán tag – sport, oktatásDeák Gyula tag – kultúra

A szövetség fontosabb célkitűzései/programjai:

– Háromszéki Civil Információs Há-lózat – CIVNET létrehozása – a civilszervezetek közötti hatékonyabbinformációáramlás érdekében;

– Háromszéki Civil Katalógus éven-kénti megjelentetése – háromszé-ki civil szervezetek fontos adataittartalmazó reprezentatív kiad-vány; az első változat 2007-ben je-lent meg, a kezdeményezés orszá-gos szinten is egyedülállónak bi-zonyult;

– Civil Forrásközpont létrehozása –információs iroda civil szerveze-tek számára, amely tájékoztatás-ban, szaktanácsadásban részesít,lehetővé teszi különböző irodaimunkálatok elvégzését (faxolás,fénymásolás, internet), szervezetihonlapok működtetését, valamintfelmérések, tanulmányok készíté-sével foglalkozik;

– Civil Nyílt Napok szervezésére – ci-vil szervezeteket népszerűsítő ren-dezvény, amelyre évente kerül sor;

– képzések – pályázatíró és humán-erőforrás képzések a civil szerve-zetek hatékonyabb működése ér-dekében.

Összeállította: Bereczki Kinga


Háromszéki civil hálózat: CIVEK


AFOND a fejlesztési nemkor-

mányzati szervezetek román

platformja, amely a nemzet-

közi együttműködés és humanitárius

segítés területén egyre tevékenyebbéváló szervezetek érdekeit képviseli.

A Szövetség célja a fejlesztésérttörténő nemzetközi együttműködésértékeinek a népszerűsítése Románi-ában, ugyanakkor a hazai nemkor-mányzati szervezetek képességét kí-vánja fejleszteni annak érdekében,hogy képesek legyenek bekapcsolód-ni ebbe a területbe, és megteremtséka keretet a partnerségre és a párbe-szédre az országos kormányzati éseurópai szereplőkkel. Ennek értelmé-ben, a 747/2007-es kormányhatáro-zatnak megfelelően, a FejlesztésiNemkormányzati Szervezetek Szö-

vetsége a román kormány partnereaz országos fejlesztési együttműkö-dési politikák fejlesztéséért tett erőfe-szítéseiben. A platform stratégiájaúgy a széles tömegek, mint a fejlesz-tésben és segítségnyújtásban érdekeltintézmények tudatosítását szolgálókampányok fenntartására és fejlesz-tésére vonatkozik. Ezen túlmenően aFOND megpróbál együttműködni azúj és régebbi EU-tagországok helyiszervezeteivel és szakértőivel. Aplatform 2006-ban alakult meg, ami-kor a TRIALOG tevékenységeibe be-vont 34 nemkormányzati szervezetlefektette az alapjait. Jelenleg 40 tag-szervezete van.

A FOND tagjai a különböző terü-leteken tevékenykedő romániainemkormányzati szervezetek, ame-lyek hajlandóak megosztani az átme-neti időszak alatt felhalmozott ta-pasztalataikat a fejlődésben lévőszomszédos, de az afrikai országokszámára is. Számos romániai nemko-rmányzati szervezet, valamint a

FOND tagjai is már részt vesznek re-gionális, határokon átívelő balkániprojektekben és programokban, ki-emelten Moldáviában és Ukrajnában.

A FOND célul tűzte ki a Romániakülkapcsolataiban prioritásként be-azonosított földrajzi térségben (Ke-let-Európa, Nyugat-Balkán és Dél-Kaukázus) lévő államok fejlesztését.Az első fázisban működési szintenbeazonosították azt a két prioritássalrendelkező országot, melynek fej-lesztésében Románia segítségetnyújt, éspedig a Moldvai Köztársasá-got és Grúziát. Úgyszintén fejlesztésiegyüttműködési projekteket fogmegvalósítani olyan országokban,mint Irak és Afganisztán. Ugyanak-kor tapogatózás folyik annak a lehe-tőségnek az irányában is, hogy az af-

rikai kontinens fejlesztéséért tett kez-deményezésekhez is csatlakozzanak.

A FOND három munkacsoportotfoglal magába: Moldávia-Grúziai

Csoport, Oktatás a Fejlesztésért

Csoport és a Policy/Advocacy. Emunkacsoportok arra törekszenek,hogy hatást gyakoroljanak a közvi-tákra, továbbá a Románia fejlesztésétszolgáló nemzetközi együttműködé-si politikák kialakítására, de az átlát-hatóság növelésére és a fejlesztés ér-dekében történő együttműködési ak-ciók szervezésére is.

A FOND egyik kiemelkedő ren-dezvénye volt a Nemkormányzati

Szervezetek Fekete-tengeri Fóruma,

„Ideje, hogy megismerjük egymást”

címmel (2008. október 31. – november2.). A fórumnak több mint 220 részt-vevője volt, több mint 100 nemkor-mányzati szervezet képviselői voltakjelen Örményországból, Azerbaj-dzsánból, Fehéroroszországból, Bul-gáriából, Grúziából, Görögországból,Moldáviából, Törökországból, Ukraj-

nából, Romániából, Oroszországbólés más, a Fekete-tenger kiterjedt régi-ójából származó EU-s országokból.Az esemény a román külügyminisz-térium, a BLACK SEA TRUST a regi-onális együttműködésért és az UNDPRománia partnerségében jött létre.

Jelenleg a FOND a „Development

Cooperation in Romania-Building

Foundation for Policy Work” nevűprojektet valósítja meg, amelyet aPresidency Fund támogat, és amelycéljául tűzte ki a romániai civil társa-dalom azon képességeinek fejleszté-sét, hogy bevonja a közhatóságokat afejlesztési együttműködésbe azért,hogy a szakterületen belüli országospolitikákat befolyásolja, valamintrészt vegyen az európai szintű politi-kai vitákon.

A Szövetség által szervezett leg-utóbbi esemény Afrika Napjához(május 25.) kötődik, amikor a CivilTársadalom Fejlesztéséért Alapít-vány, a Romániai Menekült NőkSzervezete és a Mentsük meg a gyer-mekeket! szervezetekkel együtt egysor tevékenységet bonyolított le: azEurópai Unió és Afrika közötti kap-csolat témájú szemináriumot, egyfényképkiállítást, filmvetítést és az af-rikai hagyományos tárgyak vásárát.

A FOND tevékenységeiről bővebbinformációkat a www.fondromania.org

honlapon találhatnak.Kiegészítő információkért írjanak az

[email protected] e-mail címre.

Szerkesztette: Adriana Zaharia

FOND – projektasszisztense-mail: adriana.zaharia@

fondromania.org

Fordította: Kis Zoltán

FOND – Romániai Fejlesztési

Nemkormányzati Szervezetek Szövetsége

civil fórum26

AproHáló nonprofit szervezetek hálózata, amely-nek tagjai – regionális, megyei, kistérségi és tele-pülési hatókörben – szolgáltató, koordináló és fej-

lesztő feladatokat látnak el.Létrejöttét 2003-ban 18 magyarországi nonprofit szer-

vezet kezdeményezte. Jelenleg 12 tagja van, nem bejegy-zett, de írásban rögzített szabályok szerint működik.

Tagszervezeteink jó néhány tagja az 1995-ös évektőlrésztvevője volt a legkülönfélébb hazai civil szektoronbelüli hálózatépítési kezdeményezéseknek, széles körűkapcsolatrendszerrel rendelkeznek, és tagjai más megyei,országos hálózatnak is.

Az önálló hálózati együttműkö-désünk elindulását, a közös munkaörömének megismerését a KÖRE(Közösségi aktivitás és részvétel)programban való bekapcsolódás in-dította el döntően.

Együttműködésünk kialakulá-sában nagy szerepe volt annak,hogy 1999-2003 között valamennyi-en részt vettünk a Civil Ház prog-ramban. Ekkor ismertük meg egy-mást, kötöttünk személyes barátsá-gokat, és alakult ki bennünk a háló-zati működés melletti elkötelezett-ség. Nemcsak maga a szó, hogy„hálózat” hatott ránk az újdonságerejével, hanem az együttműködésfejlesztésnek eszközét, annak újfaj-ta minőségi szintjét is reméltük aközös munkától.

Ebben a szakaszban a tagokatösszekötő legfontosabb kapocs anonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások (infor-máció-szolgáltatás, tanácsadó programok, képzések) vol-tak. A célunk az volt, hogy a meglévő szolgáltatásainkmég inkább színvonalasabbak legyenek, és a nonprofitszervezetek igényeire reagálva, azok új elemekkel bővül-jenek (kistérségi fejlesztések, területi és szakmai civilegyüttműködés új formái, nemzetközi kapcsolatépítés,kiadványok megjelentetése stb.) Tudatosan törekedtünkarra, hogy tevékenységünkben a szolgáltatások mellettmegjelenjenek a fejlesztő elemek, és értően alkalmazzuk aközösségfejlesztés cselekvési technikáit.

Majd ezt követte a közösségi tervezéssel kialakítottprojekt, amelyben tudatosan terveztük meg a hálózatunkbelső fejlesztését. Terveinket a Szolgáltató Központok a

tartalmas nonprofit szolgáltatásokért címmel nyújtottunkbe a Charles Stewart Mott Alapítványhoz, amely tervein-ket támogatásra méltónak értékelte, és 2003 májusátólmáig támogatónk.

A proHáló küldetése, hogy igényes szolgáltatások-

kal, fejlesztő szemlélettel, a valós szükségletekre alapo-

zott rugalmas és gyors reagálással szolgálja a hazai

nonprofit szektor fejlődését.

Célja:

– a non-profit szektoron belüli partnerség fejlesztése éshálózatépítése, hozzájárulva ezzel a szerepét tudato-san vállaló nonprofit szektor kialakulásához, dinami-kus fejlődéséhez;

– közösségfejlesztő folyamatok kezdeményezése ésmegvalósítása;

– a hálózat tagjai működési területükön bátorítják az ön-szerveződést, elősegítik civil közösségek létrejöttét ésbiztosítják számukra a működésükhöz szükséges infor-mációkat;

– elősegítik a szektorok közötti együttműködést, külö-nös tekintettel a települési önkor-mányzatokkal való kapcsolattartás-ra. Olyan partneri együttműködésekkialakítása, amelyben a programoktervezése, megvalósítása során épülés fejlődik a proHáló hálózat éshosszú távon működőképes marad.Az együttműködésünk alapjait a há-lózati Működési Alapelvekben rögzí-tettük, amely olyan dokumentum,amely összefoglalja és rendszerezi aproHáló szakmai, etikai, együttmű-ködési normáit a hálózaton belül éskülső kapcsolataiban egyaránt.

Legfőbb törekvésünk, hogy a ta-gok megerősítést kapjanak a hálózat-tól a helyi szolgáltató-fejlesztő tevé-kenységük végzéséhez, munkájuk-hoz megfelelő új ismereteket szerez-zenek és új cselekvési technikákat is-merjenek meg. Létrejöjjön a proHálóbelső tudásbankja és szakértői bázisa,

javuljon a belső és külső kommunikáció, és épüljön kap-csolatrendszere.

Célunk, hogy a hálózat spontán fejlődés mellett tu-datos, átgondolt hálózatfejlesztési programot valósít-sunk meg. Kiindulási pontnak tekintjük azokat az alap-értékeket – szakmaiság, megbízhatóság, hitelesség,együttműködés, nyitottság, függetlenség, folyamatos-ság –, amelyeket közösen fogalmaztunk meg és fogad-tunk el.

Hosszú volt az út, amelyet eddig megtettünk, de má-ra elfogadott alapelvek szerint működünk és legfőbb tö-rekvésünk, hogy e mögé mindenkor olyan hálózati szin-tű konszenzus társuljon, amely hosszabb távon működő-képessé és fenntarthatóvá teszi hálózatunkat.

A hálózat stratégiai tervében – 2010-ig a fejlesztési irá-

nyok az alábbiak:

– nemzetközi kapcsolatépítés;– helyi társadalomfejlesztés, partnerség és hálózatépítés

a magyarországi nonprofit szektorban;– a proHáló belső hálózatfejlesztő és képző programjai-

nak tervezése és megvalósítása;– civil hálózatfejlesztés képzési program kidolgozása,

akkreditálása és megvalósítása;

A proHáló – országos hálózat

a nonprofit szolgáltatók és a nonprofit szolgáltatások

hálózatának fejlesztéséért


Történeti előzmények

[…] A nálunk – Magyarországon(szerk. megj.) – a ’70-es évektől ki-bontakozó közösségfejlesztői gondo-lat, bár a kezdetektől közösségi moz-galmakat kívánt gerjeszteni (1970-73Budapesti Műszaki Egyetem: Ön-szervező-köri mozgalom; Egyetemis-ták a közművelődésért mozgalom), aszakmafejlesztést és a széleskörű in-tézményesítés lehetővé tételét is so-káig az államtól várta el – ki mástólvárhatta volna el? A rendszerváltáselőtt, de még utána is egy ideig, anépművelők mintegy hétezer fős fog-lalkozási csoportja mellett – azon be-lül? – gondoltunk el egy kicsiny, deországos szakmai hálózatot, száz-kétszáz fővel, a helyi közösségi kez-deményezéseket bátorítandó és szak-mailag segítendő. Fájlaltuk, hogy azakkori közösségfejlesztők más irá-nyultságú munkakörük átalakításá-val, s az új munkakör legitimációjáértzajló folyamatos küzdelemben, vagyszabadidejük feláldozásával dolgoz-hatnak csak közös ügyünkért. Sokáignem ismertük fel – s e felismeréshezcsak a későbbi, nyugat-európai ta-pasztalataink segítettek, jobbára a

’90-es évektől –, hogy az állami füg-gőség épp e szakmunka leglényegibbalapelvét, a közösségmelletti feltétlen elkö-telezettséget veszé-lyeztetné. Akkor mégnem lévén harmadikszektorunk (nem-hi-vatalos civil társadal-munk azért perszevolt, mégpedig megle-hetősen változatos for-mákban és gazdag tar-talommal!), nem gon-dolkodhattunk a sza-badság keretei között,s nem ismertük fel,hogy az állam bábás-kodása alatt más, talánépp a közösségi mun-ka legszerethetőbb vo-násai kerülhetnénekveszélybe, nevezete-sen a közösségi tartal-mak szabadsága és aközösségi mozgásfor-mák spontaneitása.Nem gondoltunk arra,hogy egy nagyobb, állami fenntartá-sú foglalkozási csoport tagjaiként a

szakemberek „bebetonozódnának”nyugdíjas állásokba, s hogy ez ellene

szólna munkánkmozgalmi jellegének,amely alulról építke-ző, spontán elemek-ben bővelkedő, ön-szervező, nem ellátásjellegű munka, s ek-ként a hivatali szem-pontok, az államiránti kötelező lojali-tás csak ártana neki.

1989-ben elkezd-tük létrehozni intéz-ményeinket: megala-kítottuk a Közösség-fejlesztők Egyesüle-tét, majd („nem vá-runk tovább az ál-lamra!”) 1992-benKözösségszolgálatAlapítványt hoztunklétre a közösségi kez-deményezések támo-gatására (a többi,azonos időben – Pa-rola –, vagy kicsit ké-

sőbb létrehozott intézményünket –Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Ci-

1 Jelen cikk a Közösségfejlesztők Egyesülete (HU) kiadásában megjelenő Parola c. kiadvány 2005/1-es száma, 3-5. oldalain megjelenő cikk rövidí-tett és kissé átdolgozott változata.

E hálózati mûködés

erõsíti a közösségfej-

lesztés-közösségi

munka kívánatos ci-

vil, mozgalmi jelle-

gét, hatékonyan fej-

leszti a közösségi te-

vékenység iránti tár-

sadalmi befo-

gadókészséget. Meg-

erõsíti a szervezete-

ket a mûködésükben,

kiegészíti bevételü-

ket, de nem vállalja

fenntartásukat, ezért

a civil függetlenség

nem sérül, s a lojali-

tás a segített közös-

ségekkel fejlõdik ki.

Közösségi kezdeményezéseket támogató

szakmai hálózat1

– KÖZTÁMHÁLÓ

– a proHáló marketing tevékenységének fejlesztése, anyilvánosság erősítése.

A proHáló hálózat tagszervezetei:

• Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba• Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány,

Debrecen• Életfa Környezetvédő Szövetség, Eger• Alföldi Civilekért Alapítvány, Kecskemét• Regionális Civil Központ Alapítvány, Miskolc • Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Nyíregyháza • Nevelők Háza Egyesület, Pécs• Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete,

Salgótarján• Civil Szervezetek Regionális Szövetsége, Székesfehérvár• United Way Vértes Vidéke Alapítvány, Tatabánya• Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület,

Veszprém• Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület, Zalaegerszeg

Tanulva és figyelve mások tapasztalataira is találtukmeg a saját utunkat, amelyen haladva kihívásokkal, oly-kor megpróbáltatással és kudarccal találkozunk, de sokörömteli, igényes és újszerű munkában van részünk.

A proHálóban súlya van az adott szónak,

olyan szellemi műhely, ahová jó tartozni!

A hálózat tevékenységéről, a tagszervezeteinkről bő-vebb információ található a prohalo.hu portálon!

A proHáló Hálózati Tanácsa nevében:

Bárdos Ferenc, Budainé Nagy Katalin, Groskáné PiránszkiIrén, Pocsajiné Fábián Magdolna, Varga Endre, VáradiZsuzsa

civil fórum28

vil Rádió, Civil Kollégium Alapít-vány – most nem elemezzük).

Két évre szóló alapítványi támo-gatásból hoztuk létre kicsiny orszá-gos hálózatunkat: tizenkét szakem-bert tudtunk mindössze alkalmazniugyanennyi irodában az ország kü-lönböző pontjain. Kétéves küzdelmetfolytattunk, hogy megvessük a lá-bunkat az átalakulás dzsungelharcaiközepette és a további működésre he-lyi támogatókat szerezzünk – nem si-került. Talán túl korán történt mind-ez. Nem tudtunk pénzt hozni a kony-hára, ergo haszontala-nok voltunk. Mégannyira sem volt aköztudatban a társa-dalmi részvétel fon-tossága, mint ma. Acivilség valami gya-nús új dolog volt. Na-gyon kevesen áldoz-tak érte. Nem voltaktámogató programoksem. S talán a mi fe-jünkben is a szüksé-gesnél nagyobb voltmég az ellátottság-igény. De néhányanközülünk igazi civilkurázsival vállalkoznikezdtek, s ha keserve-sen is, de az évek so-rán kiépítették a ke-resletet saját munká-juk iránt. Fájdalmastapasztalást eredmé-nyeztek ezek az évek,de nem haszontalanokat.

A ’90-es évek második felétől intéz-ményeink megerősödtek, stabilizálód-tak, csak épp hálózatot nem sikerültlétrehoznunk. Akárhonnan, bárme-lyik aktuális program felől közelítet-tük is meg a hálózatépítés kérdését,valahogy soha nem mi voltunk azok,akikre a támogatók gondoltak. […] Slassan körvonalazódni kezdett akiépülni-képtelenséget legitimáló el-mélet, amely a közösségi munka hár-mas irányultságáról szól. Eszerint aközösségi munka a társadalmi refor-merek és filantrópok munkásságán,valamint a haladásért folytatott évszá-zados küzdelmeken keresztül érvé-nyesíti a közösségi-civil eszméket ésértékeket, s csak ezen túl értelmezhet-jük szakmaként, olyan helyzetekben,amikor a társadalom kezdeményező-és cselekvőképessége spontán módonmár nem képes megnyilvánulni ésszakmai beavatkozásra szorul. S ha eztfelismertük, evidens, hogy egy nagykör megtétele után vissza kellett ér-keznünk a kiindulási pontunkhoz: tár-

sadalmi mozgalmat kell gerjeszte-nünk, s nem egy fizetett alkalmazottigárda által működtetett foglalkozásicsoportért kell harcolnunk, s a szak-mát a beavatkozást legitimáló elméle-tek és a kifejlesztett módszerek együt-tesének fogjuk fel, s nem foglalkozásicsoportként. […] Mert a közösségfej-lesztés, ismertük fel, ún. hozzájáruló

jellegű foglalkozás is. Ez azt jelenti,hogy egyedül nem képes orvosolni sú-lyos társadalmi problémákat, főkéntstrukturális problémákat nem, de sajá-tos eszközeivel, más szakmák eszkö-

zeit kiegészítve, hozzátud járulni a problé-mák megoldásához,mérsékléséhez, keze-léséhez. S ezen aszemléleti talajon márkönnyebben megszü-lethetett és felnevelőd-het egy, a közösségikezdeményezéseketbátorító és támogatóhálózat. Mert egyilyen hálózat a mármeglévő, sokféle kö-zösségi tevékenységetszervezi együvé – le-gyenek bár államivagy civil intézmé-nyek a tevékenységgazdái. E hálózat alul-ról, civil módra, szer-vesen építkezik olyanszervezetekkel, ame-lyeknek már van sajáttapasztalatuk, társa-

dalmi beágyazottságuk, önkéntes bá-zisuk. E hálózati működés erősíti a kö-zösségfejlesztés-közösségi munka kí-vánatos civil, mozgalmi jellegét, haté-konyan fejleszti a közösségi tevékeny-ség iránti társadalmi befogadókész-séget. Megerősíti a szervezeteket aműködésükben, kiegészíti bevételü-ket, de nem vállalja fenntartásukat,ezért a civil függetlenség nem sérül, sa lojalitás a segített közösségekkel fej-lődik ki. A hálózat az együttműködés-re épít, egy ideje/régóta együtt dolgo-zó szakembereket és szervezeteket tö-mörít és erősít meg. Nyilvánvalóannem fedi le az egész országot, de idő-vel – új támogatások megnyílásával –ez is kialakulna. S végül: hosszú távonez a struktúra biztonságosabban isfenntartható, mert ellenállóbb a politi-kai-költségvetési változásoknak.

A 2004-ben – az Ifjúsági Család-ügyi Szociális és EsélyegyenlőségiMinisztérium programjaként – létre-jött Közösségi kezdeményezéseket

támogató szakmai hálózat ezen alap-elvek szerint működik. Nincs főállású

fizetett alkalmazottja. Állami pénzbőlgazdálkodik ugyan, de a rendelkezé-sére bocsátott összeg – a terület (azegész ország) és a feladat nagyságáttekintve, afféle gyutacspénz. Arraelég, hogy a különféle közösségi szer-vezetek időnként találkozhassanak,képezhessék magukat, feltárják kör-nyezetük közösséghiányos területeités azokon közösségi mozgásokat kez-deményezzenek. […]

Gondolati háttér

Bevalljuk, eszmékből és értékekbőlindulunk ki. Közösségi alapú társa-dalmat szeretnénk, mert az indivi-

duumra építő társadalomban az ál-lampolgári gondolkodás és viselke-dés mozgatórugója az egyéni érde-

ken alapuló egyéni cselekvés, mely-nek érvényesülése a verseny kiélező-déséhez, a kommunikáció leszűkülé-séhez, széthúzáshoz és elkülönülés-hez, a szolidaritás érzésének csökke-néséhez vezet.

A közösségi alapú társadalomban

az egyéni mellett a köz érdeke is fon-tos szerepet kap. A közjóért folyta-tott, lokális társadalmi csoportokbanzajló közösségi cselekvés a részvételidemokrácia fő megnyilvánulási for-mája, melyben a közösség tagjairendszeresen kommunikálnak, résztvesznek saját életük irányításában,rendszeresen kapcsolatot tartanaksaját intézményeikkel, befolyásoljákés ellenőrzik működésüket, miköz-ben új – civil – intézményeket építe-nek a helyi közösségben. Mindezeknyomán a közösség tagjaiban kiala-kul a közösségi gondolkodás, a közösfelelősség és az egymás iránti szoli-daritás.

A közösségek mellőzésének az a

társadalmi kockázata, hogy még több

elnyomott és perifériára szorult em-

ber idegenedik el a társadalomtól!

[…]„A közösségfejlesztés oly módon

erősíti meg a civil társadalmat, hogy

a közösségi cselekvést és a közösségi

perspektívákat helyezi előtérbe a tár-

sadalmi, gazdasági és környezetvé-

delmi irányelvek kialakítása során. A

közösségfejlesztés a helyi közösségek

képessé tételére törekszik, beleértve a

földrajzilag meghatározott, a közös

érdekek vagy azonos identitás, illet-

ve a konkrét témák és kezdeménye-

zések alapján szerveződő közössége-

ket is. A közösségfejlesztés a közös-

ségi csoportokon, szervezeteken és

hálózatokon keresztül fejleszti az

emberek képességét arra, hogy aktív

tagjai legyenek a társadalomnak, va-

lamint felkészíti az intézményeket és

Többszáz kezdemé-

nyezés az eredmé-

nye ennek a segítõ

folyamatnak! Eze-

ken a helyeken a

legfõbb törekvésünk

a közösségi részvétel

megerõsítése, a he-

lyi közösségek felké-

szítése az õket érin-

tõ változásokra. Ki-

emelten fontos,

hogy segítsük érde-

keik megfogalmazá-

sát és képviseletét,

hogy passzív lako-

sokból aktív állam-

polgárokká váljanak.


Kapcsolati hálózatok jellegzetes mintái

Baranya és Somogy megyében1

Egy civil szervezet érdekérvényesítési erejét, pályá-zati sikerességét, akár a helyi, a megyei vagy akáraz országos közéletben jelentősen befolyásolja az,

hogy milyen kapcsolati hálóval rendelkezik, céljainakelérése érdekében milyen erőforrásokat képes mozgó-

sítani. Mindezekből következően a vizsgálatba bevont civil

szervezetek együttműködési kapcsolatait a következőszempont szerint elemeztük2:– összevont tevékenységi csoportok képzése alapján be-

mutatjuk a kulturális-oktatási és tudományos, azegészségügyi-szociális, ifjúsági és gyermekvédelmi, akörnyezetvédelmi, gazdaság- és településfejlesztési,valamint az egyéb (vallási, polgárvédelemi, jogvéde-lemi, bűnmegelőzési, adományosztó, érdekképvisele-ti)3 szervezetek együttműködési kapcsolatait, illetve

ezek erősségét és intenzitását a különböző társadal-mi szereplőkkel.

Az eredmények alapján azt vártuk, hogy elsősorban tevé-

kenységi terület alapján4:

– differenciálni tudjuk – a mintába bekerült szervezetek– erős és gyenge együttműködési készséggel rendel-

kező csoportjait, és ezek formális és funkcionális jel-lemzőit. Ennek jelentőségét abban látjuk, hogy rávilá-gíthatunk a helyi civil társadalom rétegzettségére, il-letve az ezt befolyásoló tényezőkre;

– megmutatjuk ezen együttműködési kapcsolatoknak

jellegzetes dimenziót, kitüntetett szerepet tulajdonít-va a helyi önkormányzattal kialakított kapcsolatok-nak. Ezek az adatok információval szolgálhatnak akülönböző tevékenységi területű civil szervezetek he-lyi, önkormányzati kötődéseiről.

1 A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült.2 A kapcsolati háló módszerének és szempontjainak kidolgozása Dr. Bartal Anna Mária nevéhez fűződik, amelyet több kutatásban is teszteltünk,

így Bartal Anna Mária-Kákai László: Civil szervezetek és civil projektek szerepe a dél-dunántúli régió fejlesztésében Baranya, Somogy, Tolna Me-gyei Önkormányzatainak megbízásából Pécs 2003.; Bartal Anna Mária-Kákai László-Szabó István: Civil kapcsolati hálók Debrecenben. Bp.Századvég-Civil Akadémia 2004, Bartal Anna Mária-Kákai László-Szabó István: Nonprofit szervezetek érdekképviselete és kapcsolatrendszere.Bp. Századvég-Civil Akadémia 2005.

3 Ezeket az igen különböző tevékenységi csoportokat megjelenítő szervezeteket az alacsony elemszám miatt vontuk össze.4 Kákai László és Vető Balázs kutatásai alapján (NCA 01226/22/05, valamint NCA 00405/21/06).

az állami, magán- és nem kormány-

zati szervezeteket arra, hogy párbe-

szédet alakítsanak ki a lakossággal az

őket érintő változások közös megha-

tározásában és végrehajtásában. A

közösségfejlesztés kulcsfontosságú

támogatója az aktív és demokratikus

társadalmi részvételnek, támogatja a

hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott

helyzetben lévő közösségek autonóm

véleménynyilvánítását. Olyan érték-

rend és alapelvek mentén határozza

meg önmagát, mint az emberi jogok,

a társadalmi bevonás, az egyenlőség

és a sokszínűség elfogadása, amelye-

ket meghatározott eszköz- és isme-

retrendszeren keresztül érvényesít.”

(Részlet a Budapesti NyilatkozatPreambulumából, 2004. március –lásd www.kozossegfejlesztes.hu.)

Ez a közösségfejlesztés sajátmezsgyéje. A hálózati munka is ezenalapelvek mentén szerveződik ésdolgozik a befogadó társadalmi lég-kör, az attitűdváltás, a közösségi ala-pú társadalom kiépüléséért.

Hálózat a közösségi alapú

társadalomért

[…] A hálózat olyan helyi kezdemé-

nyezések felkarolására vállalkozik,amelyek a tágabb közösség felé irá-nyulnak és amelyek kapcsolatok,szakemberek, esetleg némi anyagi tá-mogatás nélkül nem tudnának megva-lósulni.

Helyi cselekvők felkutatását,megerősítését, közösségek létrejöttétsegítjük, amelyek még nem formali-zálták kereteiket. Főként olyan terepe-ken kezdeményezünk – elsősorbankistelepüléseken és városi lakótelepe-ken –, amelyekre különösen jellemzőa közösséghiányos jelző, ahol önma-gától nem épül ki a civil társadalom,hiányoznak a helyi nyilvánosság fóru-mai, a társadalmi párbeszéd csatornái.

Helyi ügyek, kezdeményezéseksegítésére szakemberekből álló há-

lózat működik valamennyi megyé-ben és Budapest négy városrészében.A gyakorlat szerint a helyi fejlesztőszakemberek feltárják a területüköna helyi közösségi potenciált, felkutat-nak cselekvő személyeket, csoporto-

sulásokat, esetleg már kialakuló kö-zösségeket.

Többszáz kezdeményezés azeredménye ennek a segítő folyamat-nak! Ezeken a helyeken a legfőbb tö-rekvésünk a közösségi részvételmegerősítése, a helyi közösségek fel-készítése az őket érintő változásokra.Kiemelten fontos, hogy segítsük ér-dekeik megfogalmazását és képvise-letét, hogy passzív lakosokból aktívállampolgárokká váljanak, részt ve-gyenek a saját környezetük, sorsukalakításában, a helyi döntésekben.

A hálózat tevékenységéről, siker-történeteiről a következő internetesfelületen olvashatnak bővebben, to-vábbá itt tekinthetik meg a hálózatmunkájáról készült legfrissebb kisfil-met is: www.kka.hu

Vercseg Ilona

Közösségfejlesztők Egyesülete – közösségfejlesztő


civil fórum30

A kapcsolati hálóba5 bekerülő partnerekkel nem azonosintenzitású egy-egy szervezet kapcsolata. Ennek a kap-csolatnak az erősségét a kérdőívben egy négyfokú skálánmértük6. Az elemzés során a könnyebb szemléltethetőségkedvéért a négyfokú skálát százfokúra transzformáltuk,amelynek egyik végpontja (100) a folyamatos együttmű-ködést, a másik (0) pedig az együttműködés teljes hiá-nyát jelenti.

Az ábra jól szemlélteti azt, hogy a két megye szerve-

zeteinek kapcsolati intenzitása jelentősen eltér egymás-

tól. Míg Baranya megye esetében a szervezetek közelnegyven százaléka ritka kapcsolati hálóval jellemezhető,addig Somogy megyében a mintába került szervezetek„csak” 20 százaléka jellemezhető így. Ezzel szemben So-mogy megyében közel tíz százalékkal magasabb a köze-pesen sűrű és sűrű kapcsolati hálóval rendelkező szerve-zetek aránya, mint Baranya megyében.

Kutatási eredmények rövid összefoglalása

A megyei nonprofit szervezetek rétegzettsége

A kutatási mintába bekerült, különböző tevékenységcso-portokhoz tartozó, nonprofit szervezetek vizsgálata alap-ján megállapíthatjuk, hogy a két megye civil/nonprofitszektora – együttműködési kapcsolataiban – igen réteg-

zett képet mutat. A részletesebb elemzések szerint a helyicivil/ nonprofit szektor három, jellegzetes csoportja váltleírhatóvá – a különböző társadalmi partnerekkel kialakí-tott – együttműködési kapcsolatai nyitottsága, sokrétűsé-ge alapján. – Az első csoportba a környezetvédelmi, település- és vál-

lalkozásfejlesztési szervezetek kerültek, amelyekbe tar-

tozó szervezetek nyílt és sokrétű, valamint közepesen

sűrű7 együttműködési kapcsolatokat alakított ki a kü-lönböző társadalmi partnerekkel. E tekintetben lényeges különbség mutatható ki a kétmegye szervezeteinek vonatkozásában. Míg a Somogymegyei környezetvédelmi szervezetek fele közepesensűrű, 44 százaléka pedig sűrű, addig a Baranya megyeiszervezetek egyharmada ritka, 53 százaléka pedig kö-zepesen sűrű kapcsolati hálóval rendelkezett.

Ezen kívül az egészségügyi-szociális ellátással, ifjúság-

gal és gyermekekkel foglalkozó szervezetek is ide so-rolhatók. Ezen tevékenységcsoportba tartozó szerveze-tek esetében is hasonló tendenciák figyelhetők meg,mint amit a környezetvédelmi szervezetek esetében ta-pasztaltunk. Somogy megye esetében 48%-uk közepe-sen sűrű, 30%-uk pedig sűrű, Baranya megyében pedig42-42%-uk ritka és közepesen sűrű kapcsolatrendszer-rel rendelkezik.Ezen tevékenységcsoporton belül is jól látható tehát akét megye szervezeteinek eltérő kapcsolati intenzitása,ami azt jelenti, hogy a felsorolt 14 potenciális partnerközül Baranya esetében közel 6, Somogy esetében pe-dig közel nyolccal az átlagot meghaladó mértékű kap-csolatot ápolnak a megye szervezetei.

A két megye adatainak összehasonlítása egyértelműenmutatja, hogy a Somogy megyei szervezetek együttmű-ködési mintázata és annak erőssége jelentősen megha-ladja a baranyai szervezetekét. Mindezek alapján aztmondhatjuk, hogy a két megye civil/nonprofit szekto-

5 Ritka kapcsolati hálóval rendelkező civil szervezetnek az tekinthető, amely négy vagy annál kevesebb partnerrel tart fenn kapcsolatot. A közepe-sen sűrű kapcsolati hálóval jellemezhető csoportba azok a szerveződések kerültek, akik tevékenységük során legalább öt, de legfeljebb kilencszervezettel kerültek kapcsolatba. A sűrű kapcsolati háló ismérve a tíznél több szervezettel fenntartott kapcsolat.

6 A vizsgálatban nem csak a kapcsolat erősségét, hanem annak fontosságát is mértük a felek számára. A kérdőívben ezt a dimenziót is egy négy-fokú skálán vizsgáltuk, amelynek egyik végpontja a nagyon fontos, a másik pedig a nem fontos kategória volt. Az előzőhöz hasonlóan az elem-zés során ezt a skálát is százfokúra transzformáltuk.

7 Az együttműködő partnerek száma átlagosan 8.


rának meghatározó szereplői főként ezen tevékenység-csoportba tartozó szervezetek közül kerülnek ki.

– A második csoportba a kulturális, oktatási és tudomá-

nyos szervezetek tartoztak, amelyek fő jellemzője volt,hogy kétharmaduk együttműködési kapcsolatbanugyan közepesen nyitottak voltak, de kapcsolataik akülönböző szektorokat megjelenítő partnerek közül hat

szereplőre korlátozódott.Míg Baranya megyében ezen tevékenységcsoportbatartozó szervezetek 38, addig Somogy megyében 24százalék a ritka kapcsolati hálóval rendelkezik. E szer-vezetekre tehát az alacsony kapcsolati intenzitás jel-

lemző. Mindkét megyében a ritka kapcsolati hálóval bí-ró szervezetek 45 százaléka a kulturális, oktatási tevé-kenységcsoportba tartozik. Ennek oka talán az lehet,hogy ebbe a csoportba döntően olyan szervezetek tar-toznak, amelyeket iskolák hoztak létre azon célból,hogy az iskolába járó diákok szüleinek személyi jöve-delem-adója 1 százalékát megszerezzék. Viszont ezzelki is merül a szervezet tevékenysége, azaz nem érdekel-tek széles kapcsolati hálózat kiépítésében.

A kutatás fontos eredményének tartjuk annak a felte-vésnek az igazolódását, hogy az egyes tevékenységi te-rületekhez tartozó szervezetek együttműködési kap-csolatait nagyban befolyásolják: a főként anyagi erőfor-

rások, valamint azok a társadalmi feladatok, amelye-ket ellátnak működésük során. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált me-gyékben a civil/nonprofit szektort alkotó szervezetekközül általában a magasabb bevételű szervezetek több,

és sokrétűbb együttműködési kapcsolatokat alakítot-

tak ki, mint az alacsonyabb bevételű szervezetek.

Ez azt jelenti, hogy az alacsony bevételű szervezetek-nek a felsorolt társadalmi partnerek közül átlagosan 1-3, a közepes bevételű szervezeteknek 4-7 és a magas be-vételű szervezeteknek tíz feletti partnerrel van az átla-got meghaladó mértékű kapcsolata. Ez azonban nem je-lentetett minden tevékenységcsoport esetében egyenesarányú összefüggést, de az biztosan megállapítható,hogy az alacsony bevételű szervezeteknek – tevékeny-ségtípustól függetlenül – rendkívül alacsonyak az

együttműködési kapcsolataik.

Dr. Kákai László

PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék – egyetemi docens, habilitált szociológus-politológus

Pólusok Társadalomtudományi Egyesület – elnöke-mail: [email protected]

Felhasznált irodalom

1. BARTAL Anna Mária, KÁKAI László, SZABÓ István (2005): Civil szervezetek és civil projektek szerepe Debrecen város fej-

lesztésében [hálózati dokumentum] – 113 p. – In: Századvég Civil Akadémia. Tanulmányok [webhely]. Budapest: Századvég Po-litikai Iskola Alapítvány. http://www.szazadveg.hu/civil/debrecenicivil.pdf

2. BARTAL Anna Mária, KÁKAI László, SZABÓ István (2005): A nonprofit szervezetek érdekképviselete és kapcsolatrendszere [há-lózati dokumentum] – 124 p. – In: Századvég Civil Akadémia. Tanulmányok [webhely]. Budapest: Századvég Politikai Iskola Alapít-vány. http://www.szazadveg.hu/civil/civilorszag_teljes.pdf

3. KÁKAI László – VETŐ Balázs (2006): Civil szervezetek társadalmi beágyazottsága Baranya megyében. NCA kutatás(01226/22/05) [hálózati dokumentum] – 113 p. – In: Pólusok Társadalomtudományi Egyesület. Pécs: Tanulmányokhttp://www.polusok.hu/baranyacivil.pdf

4. KÁKAI László – VETŐ Balázs (2007): Kutatás a Dél-Dunántúl civil szervezeteinek együttműködési stratégiáiról. NCA kutatás(00405/21/06) – 129 p. – In: Pólusok Társadalomtudományi Egyesület. Pécs: Tanulmányok http://www.polusok.hu/somogycivil.pdf

civil fórum32

Definíció, tipológia

Mit nevezünk civil összefogásnak?Összefogás, együttműködés, part-nerség, közös munka – ugyanazt fe-dik, más-más jelentésárnyalatokkal.Ebben az előadásban az együttműkö-dést választom, mivel számomra ez aszó tükrözi a téma legobjektívebbmegközelítését. Az összefogásban –az én értelmezésemben – van egyolyan elem, amely az együttműködé-sen túlmutat, ami a résztvevő szerve-zetek értékközösségét, vagy közöshelyzetét is mutatja, hiszen összefog-

ni legtöbbször valamiért vagy valamiellen lehet. Ez az érték-elem a legtöbbkonkrét együttműködésben nincs fel-tétlenül benne, így az „összefogás”számomra leszűkítené a vizsgálódáskörét.

A civil szervezetek együttműkö-dését számos jellemző alapján ele-mezhetjük. E jellemzők a nemzetiszintű és az európai szintű civil szer-veződésekre is vonatkoztathatók. Civil szervezetek együttműködése lehet:1. alkalmi vagy állandó (azonban az

alkalmi együttműködés is tarthathosszú ideig, akár évekig, amíg acélját el nem éri);

2. informális vagy formális (szerve-zet jön létre);

3. szakmai terület, szervezettípus,vagy ügy mentén létrejövő;

4. önálló vagy struktúrába illeszkedő(pl. szövetség tagjává válik);

5. törvény, jog által elismert különstátusszal rendelkező (pl. azECOSOC, az ENSZ konzultatív tes-tülete esetében);

6. független vagy valamely állam,nemzetközi szervezet által létreho-zott/finanszírozott.

A továbbiakban e jellemzőket isfigyelembe véve elemzünk néhánynemzeti és európai szintű civilegyüttműködési példát.

Nemzeti szintű szerveződések

Európában a nemzeti szintű civilegyüttműködések rendszerint állan-dósult szervezeti formában jelennekmeg. Országonként több ilyen szer-veződés is található, és ezek nagyonkülönböző funkciókat töltenek be.

Csak kevés országban létezik egy„nonprofit ernyőszervezet”, mely anonprofit szektor átfogó, a legtöbbszereplő által elfogadott képviseletétlátja el. A legjellemzőbb két példa er-re, ahol ilyen szektor-szintű érdek-

képviselet sikeresen működik, azangliai Önkéntes Szervezetek Orszá-

gos Szövetsége (National Council ofVoluntary Organizations, NCVO), il-letve az Észtországi Nonprofit Szerve-

zetek Hálózata (Network of EstonianNonprofit Organizations, NENO). Ezek

olyan ernyőszervezetek, amelyekneknem mindegyik nonprofit szervezet atagja, mégis legitimen tudják képvi-selni a szektort a kormányzat felé, mi-vel kialakulásuk és szerepvállalásukfolyamata során a szektor erre felha-talmazást adott nekik.

Hasonlóan érdekképviseleti, a„kormányzat partnere” funkciót töl-tenek be a legtöbb országban aszakmai terület vagy más közös

nevező alapján szerveződött er-

nyőszervezetek. Egyedi, mégis jel-lemző és fontos példa Németország,ahol a – tágan értelmezett – szociálisszervezetek érdekképviseletét hatpárhuzamos országos ernyőszerve-zet látja el. Ezek történetileg vallásialapon alakultak ki (pl. Caritas, Dia-conia), de mára a hagyományosnagy vallások mellett a „függetle-nek”, tehát az egyik felekezethezsem tartozó szervezetek ernyője ismegalakult. Így e hat szervezet tag-sága szinte az összes szolgáltató tí-pusú nonprofit szervezetet magá-ban foglalja. Az ernyőszervezetek aszubszidiaritás elve alapján évrőlévre költségvetési támogatást kap-nak, melyet tagjaik felé továbbíta-nak. Erős alkupozíciójuk révén nél-külözhetetlenek a szolgáltató szer-vezetek érdekvédelmében.

Más típusú, mégpedig önszabá-

lyozó funkciót tölt be a holland Ado-

mányszervezők Szövetsége (CentralBureau of Fundraising, CBF), mely akontinens leggyakrabban hivatko-zott példája a szakmai – etikai kóde-xek megalkotására. E szervezet a „fo-gyasztók” (jelen esetben az adomá-nyozók) védelme érdekében hossza-dalmas és széles körű egyeztetésseldolgozta ki az adományszervezésiszakmai és etikai kódexet, melyrendkívül sikeres lett (megnőtt azadományok száma, a legtöbb NGObetartja a kódexet). Bár egy ilyenfunkcióra minden országban szükséglenne, a tapasztalatok szerint sokáigtart, mire oda eljut a nonprofit szer-vezetek egy-egy alszektora (nem-hogy az egész szektor), hogy képeslegyen önmaga kidolgozni és betar-tatni egy ilyen kódexet. A legtöbb-

1 Az előadás első verziója 2005. december 8-án hangzott el a Soros Alapítvány által megrendezett „A civil együttműködés dilemmái” című konfe-rencián. Az előadás aktualizált változata a 2009. április 17-19. között az Életfa Környezetvédő Szövetség és a proHáló hálózat által megrendezett„A közösségi alapítványok kelet-európai működésének megismerése és magyarországi elterjedésük elősegítése” című konferencián hangzott elTóth Andrea Judit előadásában.

Európai civil együttmûködési modellek1

Kö

ncz

ey

Ele

mér

rajz

a

Szöveg nélkül


ször külső, szakértői szervezeteknyújtanak minőségbiztosítási szol-gáltatást a nonprofitoknak.

A civil szervezetek közöttiegyüttműködés egy másik módja,funkciója bizonyos szolgáltatások

terjesztése és egységesítése (szten-derdizálása). Ilyen „kifelé szolgálta-tó” hálózat pl. Angliában az Önkén-

tes és Közösségi Kezdeményezések

Országos Szövetsége (NationalAssociation for Voluntary and Com-munity Action, NACVA), mely azország területén működő több százhelyi tanácsadó szolgálatot fogjaössze. Ezek a helyi szervezetek a kö-zösségért tenni vágyó állampolgár-oknak segítenek céljukat elérni, akáregyszeri projektről (pl. játszótér-fel-újítás), akár hosszú távú célról (pl.egyesület vagy alapítvány létrehozá-sa) van szó. Ezt a funkciót bármelymár létező helyi civil szervezet fel-vállalhatja, ha elsajátítja a szolgálta-tás szakmai sztenderdjeit és betartjaa NACVA tagsági feltételeit. Ilyenrendszerben működik például az itt-hon is jól ismert teleház hálózat,mely eredetileg Svédországból szár-mazik. Hasonló itthoni példa lehet aCISZOK hálózat is.

Végül meg kell említenünk az ún.„befelé szolgáltató”, azaz a tagoknak

tanulási és fejlődési lehetőséget

nyújtó ernyőszervezeteket is. Termé-szetesen minden tagszervezet, pl. egyérdekvédelmi vagy „kifelé szolgálta-tó” szervezet is nyújt szolgáltatásokatsaját tagjainak. Ritkábban jellemzőazonban, főleg Magyarországon, hogyaz ernyőszervezet fő célja a tagok „ké-pessé tétele”, megerősítése lenne, affé-le önsegítő jelleggel. Ez a funkció azértis fontos, mert valódi együttműködés-re, összefogásra általában azok a tag-szervezetek képesek, amelyek magukis erős, önálló szervezetek. Ennek hí-ján a tagság gyakran válhat az anyagiforrásokkal rendelkező ernyőszerve-zet (vagy az állam, illetve más adomá-nyozó) kiszolgáltatottjává. Érdekespéldául szolgál a Franciaországban azezredforduló után alakult Coordina-tion Sud, amely déli féltekén fejlesztőés humanitárius munkát végző franciaszervezetek együttműködéséből szü-letett. Ennek az ernyőszervezetnek főcélkitűzése, hogy tagjait erősítse, fej-lessze, és ezáltal minél jobb helyzetbe

hozza a nemzetközi fejlesztési pénze-kért zajló versenyben.

Európai szintű szerveződések

Az európai szintű szerveződések kö-zül mindenekelőtt érdemes megemlí-teni a szervezettípus szerinti együtt-

működés példáit. Ezek a nonprofitszektor két alapvető szervezeti for-májának, az alapítványoknak és azegyesületeknek az európai szintűszervezetei: az Európai Alapítványi

Központ (European Foundation Cen-ter, EFC), és a Közérdekű Egyesüle-

tek Európai Bizottsága (ComitéEuropéen des Associations d’intérętGeneral, CEDAG).Mindkettő az elmúlt20 évben alakult éserősödött meg, való-színűleg annak jele-ként, hogy e szerve-zetek mind fontosabbszerepet játszanak azEurópai Unió politi-kájának alakításábanés végrehajtásában.(Igaz, a civil szerve-zetek szerepének fel-ismerése Európábanmár globális befolyá-suk növekedését ké-pezte le.)

Mind a CEDAG, mind az EFCmegkísérelnek európai szintű sza-bályozást kilobbizni az Európai Bi-zottságnál. Ennek célja a határokonátívelő tevékenységek, illetveegyüttműködések lehetőségeinekbővítése lenne. Az egyesületek ese-tében például amely egyesület az(egyelőre csak tervezet formájábanlétező) Európai Egyesületi Alapsza-bály alapján működne, az tevékeny-ségét bármely Uniós országban úgyvégezhetné, mintha ott lenne beje-gyezve.2 Az EFC pedig évek óta lob-bizik egy egységes, európai szintűalapítványi szabályozásért: az errőlszóló megvalósíthatósági tanul-mány nemrég készült el az EU meg-bízásából. Az ilyen szabályzat sze-rint működő alapítványok esetébenbármely ország adományozói érvé-nyesíthetnék a náluk rendelkezésreálló adókedvezményeket (tehát pl.ha egy német adományozó franciaalapítványnak juttatna adományt,akkor ugyanúgy részesülne adó-kedvezményben, mintha német ala-pítványnak adta volna).3

Az európai szintű intézményesültegyüttműködések legjellemzőbb tí-pusa a szakmai területek, „ügyek”

mentén történő szerveződés. Csaknéhány a száz körüli ilyen jellegűszervezet közül:1. Európai Női Lobbi

(European Women’s Lobby)2. Európai Ifjúsági Fórum

(European Youth Forum) 3. Szociális Platform

(Social Platform)4. Concord

(Fejlesztéssel foglalkozó NGO-k)5. Zöld Tizek (Green 10)

Ezek a szervezetekszámos ország ernyő-szervezeteinek szövet-ségei. Lényegében egyfederális rendszer

épült ki Európában,melyben az európaiszintű szervezetnek,melynek brüsszeli iro-dája van, és amely„közel van a tűzhöz”,annál nagyobb a legi-timitása, minél többország ernyőszerveze-teit tömöríti, és minéltöbb tagot tudhat ma-gáénak a nemzeti

szintű szerveződéseken keresztül.Ennek következtében az új tagokcsatlakozásával megnőtt az érdeklő-dés az új tagországok ernyőszerveze-tei iránt is. Tapasztalatunk szerint azelmúlt években számos ilyen terüle-ti–szakmai szövetség kifejezettenazért jött létre ezekben az országok-ban, hogy beléphessen a megfelelőeurópai szövetségbe. Ez önmagábanpersze nem baj, hiszen ezzel az egyesszervezetek növelik lobbierejüket éspénzhez jutási lehetőségeiket. Ugyan-akkor még sok feladat vár ezekre azújdonsült és többnyire kis kapacitás-sal bíró szövetségekre, hogy valóbanhatékony érdekvédelmi funkciót lát-hassanak el tagjaik érdekében.

Az európai szintű ernyőszerveze-tek fő tevékenységei között az infor-mációátadáson és a kapacitás-építé-sen túl meg kell említeni a hálózatépí-tést: ez jelentheti új projektekben part-nerek „közvetítését” a tagszervezetekközött, vagy például a közös kampá-nyokban való együttes részvétel meg-szervezését is. A fentiekből adódóan

2 Ez a kezdeményezés azonban egyelőre lekerült a Bizottság napirendjéről.3 Az Európai Bíróság nemrégiben meghozott ítélete is ebbe az irányba mutat. A Persche-ügyben született úttörő jelentőségű döntés szerint a nem-

zetközi adományozás után járó adókedvezmények igénybevételének megakadályozása ellentétes az EU-Szerződéssel. Ha az adományozó nemtudja igénybe venni egy másik ország közhasznú szervezetének juttatott támogatása utáni adókedvezményt, az a tőke szabad mozgását akadá-lyozza, és így ellentétes a Szerződés 56-os cikkelyével.

Az Európai Bizott-

ságban a civilekhez

kapcsolódó ügyeket

például a Fõtitkárság

fogja össze, mely a

civilekkel való kon-

zultáció és párbe-

széd elõsegítésére

többek között létre-

hozott egy hivatalos

weboldalt.

civil fórum34

ugyanakkor ezeknek a szervezetek-nek a legfőbb funkciója az érdekkép-viselet. A megfelelő legitimitással bíróernyőszervezetek érdekvédelmi tevé-kenységére jó példa egy-egy közös ál-láspont, nyilatkozat kialakítása aktuá-lis események kapcsán. Ezt jellemző-en vagy az ernyőszervezet vonatkozómunkacsoportja, vagy a stábtagok ké-szítik elő, majd kiküldik véleménye-zésre a tagszervezeteknek. A tagszer-vezetek aktivitásuktól, szaktudásuk-tól és kapacitásuktól függően kiegé-szítik a javaslatokat, amelyeket abrüsszeli iroda azután eljuttatat amegfelelő döntéshozókhoz.

A federális rendszer „csúcsa”, azernyők ernyője az ún. Civil Society

Contact Group (CSCG), mely hétnagy terület – környezetvédelem, szo-ciális terület, nemzetközi fejlesztés,nők, emberi jogok, kultúra, egészség-ügy – ernyőszervezeteit fogja össze.Ez a szerveződés csak néhány éve,2002-ben alakult, eredeti célja azNGO-k bevonása az EU jövőjéről szó-ló vitába (pl. bővítés, alkotmány).

Érdemes még néhány szót szólni afentiekhez képest eltérő modellbenműködő együttműködésekről is.Ilyen volt például a CSCG által koor-dinált egy konkrét ügyre létrejött

ACT4Europe (Tégy Európáért), melyaz Európai Alkotmány népszerűsíté-sére indult kezdeményezés volt. En-nek volt egy koordinátora, mely forrá-sokkal rendelkezett a csatlakozók szá-mára, akik felvállalták az alkotmánykülönféle formában történő népszerű-sítését (és más, kapcsolódó projekte-ket). Ez a hálózat alkalmi, külső moti-vációra – az elérhető forrásokra – vála-szul létrejött érdekközösségen alapult.(Lásd az ábrát az együttműködés for-máiról.) Ettől eltérő példa a CriticalMass mozgalom, mely a városi kerék-pározás népszerűsítésére jött létre vi-lágszerte. A Critical Mass nyitott, ala-

csony belépési küszöbű hálózat,melyhez bármely országból bárki csat-lakozhat, aki részt vállal a helyi mun-kában és részt vesz a felvonulásokon.Ez az együttműködés elsősorban ér-tékvezérelt, és belső motivációra törté-nik. Van azonban olyan együttműkö-dési modell is, amelyben a belépés

magas küszöbű, mintegy zárt rend-

szerként működik – ilyen pl. a Trans-parency International tagszervezetei-vel való együttműködése. A TI egy-

egy országban működő tagszervezeteicsak szigorú feltételekkel csatlakoz-hatnak a szervezethez, a forrásokatlegnagyobbrészt maguknak kell bizto-sítaniuk, és szerződés alapján használ-hatják a TI nevet.

Felmerülhet a kérdés, hogy az Eu-rópai Unió hogyan bír el a fenti elvekalapján szerveződött nagyszámú plat-formmal és ernyőszervezettel. A pár-

beszédnek számos szerteágazó csator-nája van. Az Európai Bizottságban acivilekhez kapcsolódó ügyeket példá-ul a Főtitkárság4 fogja össze, mely a ci-vilekkel való konzultáció és párbeszédelősegítésére többek között létrehozottegy hivatalos weboldalt.5 Ami az Eu-rópai Parlamentet illeti, itt az ernyő-szervezeteknek a képviselőkkel valóközvetlen kapcsolattartása a jellemző.Az Európai Gazdasági és Szociális Bi-zottság6 intézményesült formában te-szi lehetővé, hogy a szervezett civiltársadalom jobban bekapcsolódhas-son az európai folyamatokba. Fontoskapcsolódási pontot jelent még, hogya Főigazgatóságok7, illetve részlegeikgyakran egy-egy szakértő civil szerve-zetekből álló csoport véleményét kérikki, és közvetlenül velük konzultálnakbizonyos szakmapolitikai kérdések-ben. Mivel az EU felépítése legalábbannyira komplex, mint az európaiszintű civil szektoré, jellemzően a civi-leknek nehéz nyomon követniük, mi-lyen aktuális esemény kapcsán és me-lyik szinten hallathatják a hangjukat.

A párbeszéd struktúráihoz hason-lóan a finanszírozási lehetőségek ésmodellek is sokfélék. Az ernyőszerve-zetek a szokásos bevételeken túl (tag-díjak, nemzeti kormányok támogatá-

sai, magánalapítványi bevételek, cégestámogatás, stb.) természetesen az Eu-rópai Unióhoz is pályázhatnak forrá-sért. A különböző főigazgatóságok ésügynökségek eltérő pályázati sziszté-mával rendelkeznek, az alábbiakbanmindössze két lehetőséget emelünk ki.Az egyik a működési költségekre(„operating grants”) kiírt pályázat,amelyre európai szinten aktív szerve-zetek és hálózatok pályázhatnak. Azegy vagy több évre szóló intézményitámogatás az érdekképviseleti munkafenntartására, valamint működésiköltségekre vehető igénybe. A Bizott-ság a támogatás fejében elvárja az EU-politikákban való aktív részvételt és ja-vaslattevő tevékenységet. Ezen kívülaz ernyőszervezetek természetesenpályázhatnak konkrét projekttevé-kenységek támogatására is, melyek-nek összköltsége adott esetben akár 1 millió eurót is kitehet.

Ami a nemzetközi szintű közös-

ségfejlesztést illeti, erre is számos, si-keres példát lehet felhozni, itt két szer-vezetet említenénk meg, amelyekeredményesen működnek nemzetköziszinten. A Közép- és Kelet-Európai Ál-

lampolgárok Hálózata (Central andEastern European Citizens Network)több mint 20 tagszervezetével évrőlévre egyre nagyobb médiafigyelem kí-séretében szervezi meg az Állampol-gári Részvétel Hetét a környező orszá-gokban. A Közösségfejlesztők Nem-

zetközi Szövetsége (InternationalAssociation for Community Develop-ment) globális szinten működik, jelen-leg 52 országból számlál tagokat éskontinenseken átívelő programjaivalsegíti a helyi kezdeményezéseket.

4 Secretariat-General5

http://ec.europa.eu/civil_society/index_en.htm

6 European Economic and SocialCommittee, http://eesc.europa.eu/index_en.asp

7 Az Európai Bizottság szervezete főigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A főigazgatóságok a szaktárcákhoz hasonlítanak, ezekben törté-nik az EU közös politikáinak kidolgozása.


Tanulságok, kérdések

Az egyik legfontosabb tanulság: a si-keres együttműködéshez nagyonfontos, hogy egyértelmű, tisztázott

céllal szerveződjön. Ez a cél meg kellfeleljen az együttműködésben betöl-tött funkciónak is. Pl.ha egy szakmai terüle-ten szerveződő együtt-működés érdekvéde-lemre jön létre, ám atagoknak fejlesztésre,megerősítésre lenneszükségük ahhoz, hogykellően meg tudják fo-galmazni érdekeiket,ellenőrizni tudják a-zok képviseletét, ak-kor érdemes lehet új-ragondolni az elsődle-ges célt. Ugyanez igazarra, ha egy szervezettúl korán kezdi el azönszabályozást, amikor a tagjai mégnincsenek felkészülve egy etikai kó-dex elfogadására vagy betartására. Atapasztalat ezenkívül egyértelműenazt mutatja, hogy a legsikeresebb er-nyőszervezetek mindig valamilyenfő profillal rendelkeznek, nem csinál-nak mindent a tagjaik számára.

A másik tanulság a „középről

szerveződés” jelensége. Ez azt jelen-ti, hogy az itt leírt szerveződési for-mák között nincsen tisztán „alulról”,vagy tisztán „felülről” szervezett er-nyőszervezeti együttműködés. Való-jában egy viszonylag elit középrétegszervezi meg a nemzeti szintű szö-vetségeket, és ugyanez a „közép-elit”éri el, hogy az európai szintű szerve-ződésekben kellő befolyása legyen.Így rendkívül fontossá válik az or-szágos szinten működő, dolgozószakmai elit képessége arra, hogy akét szint között közvetítsen. E képes-ségnek egyben felelősségtudatot iskell jelentenie, mivel a legtöbbszörezen a közép-eliten múlik, hogy a he-lyi tagoknak van-e valódi beleszólá-suk az európai politikák meghozata-lába. (S az is, hogy a helyi tagok kel-lően tudnak-e élni az európai politi-kák eredményeivel, legyen szó akárpénzforrásról, akár jogi szabályozás-

ról vagy területfejlesztési együttmű-ködésekről.)

A formális tagszervezetté alakultegyüttműködések esetében fontoselem még a sikerhez a tagok jogai-

nak és kötelezettsé-

geinek tiszta megfo-

galmazása, és a tagi

hozzájárulás és a ka-

pott szolgáltatás e-

gyensúlya. Sajnossokszor látszik az eu-rópai szinten is, hogyaz ernyőszervezet-nek fontosabb, hogytagjai legyenek, minta tagoknak, hogy er-nyőjük legyen (egye-bek között a fent em-lített legitimitás mi-att is). Sokszor az er-nyőszervezet kapaci-

tása nem terjed ki arra, hogy a tago-kat kellően bevonja a stratégiaalko-tásba, a politikák megtervezésébe, sarra sem, hogy a szokásos hírlevele-ken túl szolgáltatásokat nyújtson ne-kik. Mivel tudja, hogy nem sokat tesza tagokért, a tagdíjat is csak nominá-lisan állapítja meg, és nem függesztifel a nem fizető tago-kat. Ez gyakorlatilaga csak papíron, legiti-mációs céllal létezőtagságot jelenti, melyazonban hosszú tá-von aláássa az ernyő-szervezet hitelességétis. Ez a jelenség veze-tett oda, hogy ma máregyre több európaiszerveződés kíván be-vezetni valamilyenkvalifikációs eljárást anemzeti szintű tagjaiszűrésére.

Egy másik kulcskérdés az ernyő-szervezetek finanszírozása. A leg-több itt leírt európai szintű szerve-zet gyakorlatilag az Európai Uniópályázati, illetve közvetlen költség-vetési pénzeiből működik. (Kivételaz említettek közül pl. az EFC, melyegészen a közelmúltig elsősorban –

sajátos módon – amerikai magán-alapítványok támogatására támasz-kodott; illetve a TI, mely függetlenszervezet.) Az Economist is foglal-kozott e jelenséggel8 – még a bővítésés az Európai Alkotmány tárgyalá-sának idején –, és fő megállapításaaz volt, hogy nem várható el túlnagy ellenkezés azoktól a „civil”szervezetektől, melyek költségve-tésének több mint 80%-a Brüsszel-ből érkezik.

A kormányzattól való függőségkérdése természetesen nemzeti szin-ten is felmerül. Az európai minták lát-tán az a véleményünk, hogy nincsegyértelmű összefüggés a kormány-zattól kapott pénz és a kormánypoliti-kának való alárendelődés között. Az,hogy egy civil szervezet, legyen báregyedi vagy ernyőszervezet, mennyi-re van kiszolgáltatva a kormányzat-nak, mennyire gyakorol öncenzúrát,milyen messze megy el az érdekkép-viseletben, elsősorban kulturális, éscsak másodsorban konkrét pénzügyikérdés. A kultúra kérdése mindkét ol-dalon fennáll: „szolgalelkűvé” válik-eegy civil szervezet, ha az állam támo-gatja? Lesznek-e elvárásai, követelései

az állami szervnek atámogatott civil szerve-zettel szemben? Egyolyan kultúrában, a-hol a felek egymástegyenlően szerződőpartnernek tekintik(Anglia), vagy aholmindkét fél tisztábanvan azzal, hogy ez atámogatás alkotmá-nyos elven alapul(Németország), ott ke-vésbé jellemző, hogyaz állami politika le-kenyerezze a civileket.

Ami Magyarországot illeti, e tekintet-ben még messzinek tűnik Európa.

Bullain Nilda –

Tóth Andrea Judit

Az Európai Nonprofit Jogi Központ munkatársaiHonlap: www.ecnl.org.hu

8The subsidised world of Brussels NGOs .How independent are the civil-society organisations beloved by the European Commission?, Economist,1 Oct. 2004, (http://www.economist.com/research/articlesBySubject/displayStory.cfm?story_id=3308986&subjectid=1521509)

Mivel az EU felépíté-

se legalább annyira

komplex, mint az

európai szintû civil

szektoré, jellemzõen

a civileknek nehéz

nyomon követniük,

milyen aktuális ese-

mény kapcsán és

melyik szinten hallat-

hatják a hangjukat.

Valójában egy vi-

szonylag elit közép-

réteg szervezi meg a

nemzeti szintû szö-

vetségeket, és

ugyanez a „közép-

elit” éri el, hogy az

európai szintû szer-

vezõdésekben kellõ

befolyása legyen.

civil fórum36

Nemzetközi hálózat kiépítésének lehetõségei,

kapcsolatépítés szolgáltató

és fejlesztõ európai szervezetekkel*

Anonprofit szervezetek működésének egyik céljaaz EU-ban, ha országhatárokat átlépve kiter-jeszthetik működésüket az egységes piac min-

den területére. Az európai szintű szerveződések létrejötte többféle

szempontból közelíthető meg. A szervezetetek egy részeszívesen köt szorosabb kapcsolatot különböző tagország-okban bejegyzett szervezetekkel, tapasztalatok, módsze-rek átadása céljából. Mások adományokat szeretnénekgyűjteni más tagországokban, és kedvezőbb adókedvez-ményt kívánnak igénybe venni. Vannak, amelyeknek cél-ja összefogva javítani a brüsszeli lobbi lehetőségeit.

Nagyon ritka az olyan nonprofit szer-vezet, amely a saját országán kívül más-hol is folytat szolgáltató tevékenységet.Ezt elsősorban a jogi személyiség külföldimegszerzésének nehézségei magyaráz-zák, de vannak hagyományokban rejlőokai is. Általában a nemzetközi hálózattalrendelkező szervezetek is minden ország-ban önálló jogi személyként jegyeztetikbe szervezetüket.

Európai szintű szerveződések

Az európai szintű szerveződések létrejö-hetnek szervezettípus szerinti együttműködés alapján.Ezek a nonprofit szektor két alapvető szervezeti formájá-nak, az alapítványoknak és az egyesületeknek az európaiszintű szervezetei:1. Közérdekű Egyesületek Európai Bizottsága (Comité

Européen des Associations d’intéręt General, CEDAG)2. Európai Alapítványi Központ (European Foundation

Center, EFC)Mindkettő az elmúlt 15 évben alakult és erősödött meg, eszervezetek mind fontosabb szerepet játszanak az Euró-pai Unió politikájának alakításában és végrehajtásában.

Mind a CEDAG, mind az EFC megkísérelnek európaiszintű szabályozást kilobbizni az Európai Bizottságnál(European Commission).

Ennek célja a határokon átívelő tevékenységek, illetveegyüttműködések lehetőségeinek bővítése. Az egyesüle-tek esetében például: amely egyesület az Európai Egye-sületi Alapszabály alapján működne, az tevékenységétbármely uniós országban úgy végezhetné, mintha ott len-ne bejegyezve. Az egységes európai szabályzat szerintműködő alapítványok esetében pedig bármely országadományozói érvényesíthetnék a náluk rendelkezésre ál-ló adókedvezményeket (tehát pl. ha egy német adomá-nyozó francia alapítványnak juttatna adományt, akkorugyanúgy részesülne adókedvezményben, mintha németalapítványnak adta volna).

1. European Council for Non-Profit Organisations

NonProfit Szervezetek Európai Tanácsa cedag@cedag-

eu.org, http://www.cedag-eu.org

A NonProfit Szervezetek Európai Tanácsa az EU-tagál-lamok nemzeti és regionális nonprofit szervezeteit tömö-ríti, így több mint 50 000 szervezetet tudhat tagjai között.1989-es alapításának célja volt, hogy az európai nonprof-it szervezeteket egyesítő nonprofit szervezetként befo-lyással bírjon a tevékenységüket érintő kérdésekre az EU-n belül.

2. Európai Alapítványi Központ (European FoundationCenter, EFC) – www.efc.be

Az Európai Alapítványi Központ az ala-pítványok és az aktív vállalati alapítvá-nyok munkáját segíti Európán belül. Aszervezetet 1989-ben hét vezető európaialapítvány hozta létre azzal a céllal, hogyképviseljék tagszervezeteik érdekét anemzeti kormányokkal és az EU intézmé-nyeivel való partneri viszonyban, koordi-náló szerepet töltsenek be az európai ci-vil szektorban, s ellássák információvaltagjaikat és az érdeklődőket. Ennek aszervezetnek jelenleg 160 független ala-

pítvány a tagja és 35 európai országban működő 7 000civil szervezetet támogatnak. Az Európai AlapítványiKözpont olyan nonprofit szervezet, amelynek célja,hogy Európában, illetve Európával együttműködve elő-segítse az alapítványok munkáját. A Központ székhelyeBrüsszelben, Belgiumban található, s működik egy iro-dája Varsóban is.A központnak három fő funkciója van:

– képviselni a tagok érdekeit harmadik partner előtt,mint a nemzeti kormányok és az Európai Unió intéz-ményei előtt;

– találkozók, konferenciák szervezése és a hálózatiegyüttműködés elősegítése;

– fontos és aktuális információkkal látja el a tagszerve-zeteket támogatási programjaik megerősítésében éskezdeményezéseiben.

A központ nemzetközi, független nem kormányzati szer-vezet a belga jog alapján. A legfelső döntéshozó szerv atagok éves közgyűlése.Szolgáltatás a tagoknak:

– 7000 név és szervezet kapcsolati adatai a nonprofit vi-lágban;

– könyvtári katalógus: 1000 könyv az alapítványi támo-gatásokról;

– európai viszonylatok: kommünikék, készültségi köz-lemények, sajtómunka;

– Orpheus Adatbázis: 500 európai támogató profiljánakadattára.

Az európai szintû

intézményesült

együttmûködések

legjellemzõbb típusa

a szakmai területek,

„ügyek” mentén tör-

ténõ szervezõdés.

* Jelen cikk először a ph Érték – a proHáló időszaki kiadványa III. évfolyam 1. számában jelent meg.


Az EFC egyik fontos hálózati programja az ún. Or-

pheus Civil Society Project hálózati-információs prog-ram. Az Orpheus decentralizált hálózat, 58 információsés támogató központ a tagja. Ezek a hálózati központoknemzeti vagy regionális szervezetek vagy alapítványok.Célja, hogy megerősítse a nonprofit szektort Közép-Ke-let-Európában és Oroszországban. 2005-ben a hálózatönálló jogi személyiséggé vált. www.orpheuscsn.org

Az európai szintű intézményesült együttműködéseklegjellemzőbb típusa a szakmai területek, „ügyek” men-

tén történő szerveződés. Kb. száz ilyen jellegű szervezet(nők, fiatalok, szociális szervezetek, zöldek, stb.) létezik,pl.: a CONCORD EU-s fejlesztési szövetség az európaifejlesztési és segélyezési nonprofit szervezeteinek szövet-sége. A CONCORD tagjaként a 20 nemzetközi hálózat ésa 22 nemzeti egyesület az EU-tagállamokból, illetve a tag-jelölt EU-államokból mintegy 1600 nonprofit szervezetetképvisel.

Fő célja erősíteni az európai NGO-k befolyását az eu-rópai intézmények felé, összefogva a téma szakértőit ésfelelőseit.

Az „ernyők ernyői” (ernyőszervezetek szövetségei):pl. a Civil Society Contact Group (CSCG) hét nagy terü-let ernyőszervezeteit fogja össze, eredeti célja a civil szer-vezetek bevonása az EU jövőjéről szóló vitába.

Létrejöttek együttműködések egy konkrét cél érdeké-

ben is, pl.: (ATTAC, BankWatch, TI, EAPN, Act4Europe)EU Civil Society Contact Group (Civil Társadalom Kon-taktcsoport) (CSCG) által koordinált Act4Europe az Eu-rópai Unió Civil Society Contact Group (Civil Társada-lom Kontaktcsoport) elnevezésű csoportjának a kampá-nya. www.act4europe.org

Az Act4Europe azzal a szándékkal jött létre, hogymind nemzeti, mind pedig európai szinten megkönnyít-se a civil szervezetek számára a ’Future of Europe’ (Euró-pa jövője) körül kialakult vitáról a tájékozódást és az in-formációcserét. Ennek célja, hogy biztosítsa az informáci-óhoz való tartós hozzáférést, a döntéshozatalban való kö-zös részvételt (részvételi demokrácia és civil párbeszéd),a demokratikusabb struktúrát, valamint a civil társadal-mat érintő kérdésekben az igazság érvényesítését.

Szakképzési területen meg kell említenünk az Európai

Szakképzés Fejlesztési Intézetet (Centre Européen pourle Dévelopment de la Formation Professionelle),CEDEFOP. www.cedefop.gr, www.cedefop.eu.int,

www.trainingvillage.gr. A CEDEFOP célja minden tevékenységével, hogy hi-

dat képezzen célcsoportjai között, fórumot biztosítson apolitikai döntéshozók, a szociális partnerek, a szakképzéskutatói és gyakorló szakemberei közötti kommunikáció-ra. Feladata, hogy a szakképzés irányvonalait és igényeitsegítsen újragondolni, illetve támogassa a közösséget aszakképzés fejlesztésének előmozdításában.

Európai Képzési Alapítvány (ETF), European Training Foundation – www.etf.it

Az ETF az Európai Unió ügynöksége, 1995 januárjábankezdte meg működését. Az alapítvány támogatja az Eu-rópai Uniót a csatlakozó országok gazdasági jólétének,stabilitásának és demokráciájának fejlesztésében Euró-pán belül és kívül egyaránt.

Az alapítvány feladata, hogy hozzájáruljon a szakok-

tatás és képzés reformjának folyamatához. Ezen túlmenő-en 1995 januárjától technikai segítséget nyújt az EurópaiUnió programjához, a Tempus programhoz, mely a kö-zép- és kelet-európai országok felsőoktatásának fejleszté-sére és szerkezeti átalakítására irányul. Az alapítványegyüttműködik EU-intézményekkel és nagyobb fejlesztőügynökségekkel. Elsődleges célja, hogy: – támogassa a szakoktatás és képzés reformjának folya-

matát, melyek a partnerországokban és területeken zaj-lanak;

– hasznosítsa, mobilizálja, fejlessze és elterjessze az euró-pai szakértelmet és a gyakorlati eredményeket a szak-oktatás és képzés területén;

– elősegítse a hatékony együttműködést a szakoktatás ésképzés, az Európai Unió és a partnerországok és terüle-tek között.

Európai Öntevékeny Szervezetek Szimpóziuma (ESVA),European Symposium for Voluntary Associtions – www.nepfoiskola.hu

Hollandiában bejegyzett nemzetközi alapítvány, mely-nek titkársága Budapesten (Magyar Népfőiskolai Társa-ság) működik. Tagsága Magyarországot, Dániát, Finnor-szágot, Lengyelországot és az Egyesült Királyságot kép-viselő szakemberekből tevődik össze. Az 1992-ben létre-jött alapítvány az eredetileg magyar-holland szakmaiegyüttműködésből fejlődött ki nemzetközi tevékenység-gé. Az ESVA olyan kutatók, szakértők és civil szerveze-tek munkatársainak képviselőiből álló hálózat, amely el-sősorban a civil szervezetek társadalmi és képzési szere-pét hivatott erősíteni, elsősorban a közép-kelet-európaitérségben.

Néhány szolgáltató szervezet:

Combined European Bureau for Social Development

(CEBSD) – www.cebsd.org, www.cebsd.org/contacts.htm

Célja társadalmi és közösségi fejlesztés. A hangsúly:együttműködés, közös fellépés.

Central and Eastern European Citizens Network

– www.ceecn.net

Célja polgári részvétel, demokratikus részvétel, tapaszta-latcsere, partnerkapcsolat kialakítása Közép- és Kelet-Eu-rópában.

European Community Organizing Network (ECON)

– www.ecomog.net/?q=node/13

Célja hálózatfejlesztés, közösségek fejlesztése Európában.

Community Foundation Network

– http://www.communityfoundations.org.uk/

Közösségi Alapítványi Hálózat.

Két példaértékű nemzeti szintű hálózatépítés

SPLOT Hálózat – Lengyelország (www.splot.ngo) Lengyelországban a szervezetek összefogását elősegítőszerepét tölti be. Résztvevők a Nonprofit SzolgáltatóKözpontok és más szektorfejlesztő szervezetek, pl. a FIPEgyesület (www.fip.ngo.pl).

Létrehozásának első 3 évében közös értékeken és kö-zös működési modellen (nem közös cél) alapult a tevé-kenységük. Meghatároztak minimális elvárásokat (szten-derdeket), 1993-tól két éven át 5 városban támogatta

forum civic38

Nonprofit Szolgáltató Központok felállítását és működé-sét. Fontos döntés volt, hogy a hálózat zárt vagy nyitottlegyen. A bővítés mellett döntöttek, minimális követel-ményeket dolgoztak ki 2 év alatt az újonnan belépőkkelszemben, 5 új tagot vettek fel 1999-ig. Egyes SPLOT-tagok által létrejött a regionális partnerek hálózata, melydinamikusan fejlődik.

Pénzügyi támogatás: a tagok rotációs alapon pályáz-tak a hálózat működési költségeire és a közös projektekfinanszírozására. Ez a rendszer egyenlőséget és partner-séget teremtett a különböző hálózati tagok között.

Működési formája nyitott. Működési gyakorlata: meg-határozták az elvárásokat, mely a hálózati tagság és a há-lózati munka minden elemét szabályozta. A titkár a koor-dinációért felelős, két testület: a Hálózati Tanács és az el-nökség dönt a hálózatot érintő fő kérdésekben. Folyama-tosan próbálják csökkenteni a tudásbeli különbséget tag-jaik között, emiatt képzéseket, tanulmányutakat szervez-nek. A hálózati tagok kölcsönösen segítik egymást. Belsőértékelési bizottság alakult, amely a monitorizálásért fele-lős. Információs füzetet adnak ki hálózati hírekkel havon-ta, fórumot működtetnek a neten.

Dél-Szlovákiai Civil Információs Hálózat

–www.forumic.sk

1999-ben a Fórum Kisebbségkutató Intézet (www.foruminst.sk)partnerintézményeként létrejött a Fórum InformációsKözpont, amely civil képzésekkel és civil szolgáltatásoknyújtásával foglalkozik, illetve a Fórum RégiófejlesztésiKözpont, amely vidékfejlesztéssel és kistérségi tervezés-

sel foglalkozik. A három intézmény konzorciumként mű-ködik Fórum Intézet néven. Az intézet tagja a Dél-szlo-vákiai Civil Információs Hálózatnak. A hálózat Dél-Szlo-vákia különböző régióiban működő információs és szol-gáltató nonprofit szervezetek partnersége. Célja a civiltársadalom működési feltételeinek javítása és hatékony-ságának növelése.

2009. január 29-én Somorján megalakult a SzlovákiaiMagyarok Kerekasztala, amely állandó jelleggel egyezte-tő fóruma kíván lenni a szlovákiai magyar civil szerveze-teknek, kulturális és társadalmi intézményeknek, egyhá-zaknak, vállalkozóknak és jeles közéleti személyiségek-nek.

Összeállította: Hudi Zsuzsa

Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület– projektvezető helyettes, a proHáló hálózat tagja


Felhasznált forrás

1. Soros Alapítvány, A civil összefogás dilemmái címűkonferencia, Bullain Nilda: Európai civil együttműkö-

dési modellek

2. Parola 1995/5. szám3. Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Közösségi Adattár,

közösségfejlesztés4. Perri 6; Útban az Európai Közösség felé: A közös piaci

tagság várható hatásai Magyarország nonprofit szek-

torára

5. Internet


Civil Alap

Ha pontosabban kívánunk fo-galmazni: Erdélyi Magyar Ci-vil Alap.

A név alapján kikövetkeztethető:támogatásról, támogatáspolitikárólvan szó. Egy olyan alapról, amelynekszükségességéről több éve beszélget-nek civilek, olykor politikusok is. Abeszélgetés, a kihívásról és a feltételek-ről való közös gondolkodás már elju-tott érdekes felvetésekig, nem eléggétagolt – jelzés értékű, igényként értel-mezendő – nyilvános javaslatok meg-fogalmazásáig.

Azt is mondhatjuk tehát, hogyamikor a MCSZESZ 2007-es közgyűlé-se előtt felvetettem a Civil Alap kérdé-sét, és az Igazgató Tanács tagjait közösgondolkodásra invitáltam, egy vissza-térő, közösségünk szempontjából lé-nyeges és kikerülhetetlen kezdemé-nyezéshez kértem elvi támogatást.

Miért lényeges és kikerülhetetlen?Miért van szükség az Erdélyi MagyarCivil Alapra (EMCA) többszörösen is?Álljon itt a fontosság igazolásaként né-hány szempont és érv. 1. Demokratikus keretek között a civilszférának juttatandó támogatásokatcivil keretek között kell kezelni, hogyelkerülhető legyen a civil szféra politi-kai elitnek történő alárendelődése,hogy a sokat emlegetett civil kontroll,a társadalmi folyamatok civil ellenőr-zése működhessen.2. A Civil Alap lehetővé tenné a civilszféra saját prioritásainak a világosmegfogalmazását és megjelenítését.Ebben a helyzetben már nem a – poli-tikailag kondicionált – támogató jelöl-né ki, miként az a jelenlegi gyakorlatszerint történik, hogy a társadalmi el-várások közül mely területek és fel-adatok a támogatásra érdemesek, ha-nem igenis a civilek, a támogatásokcímzettjei dönthetnének (akár a politi-kusokkal együtt) tudásuk, tapasztala-tuk, felelősségük alapján, a támogatás-politika prioritásait illetően, ők jelöl-nék ki a támogatási prioritásokat.3. Civil Alap létezése esetén megoldásmutatkozna az Európai Unió által fel-kínált források és pénzek lehívásátmegnehezítő, olykor a pályázást lehe-

tetlenné tevő önrész biztosításánakkérdésére. Ugyanis a kisebbségek szá-mára kiemelten fontos, meghatározófontosságú kulturális pályázatok/ki-írások esetében a pályázótól elvárt há-nyad 50% körüli, a többi alapokénáláltalában magasabb. Bár a legtöbb ci-vil szervezetünk működési területe akultúra, EU-s pályázatra igen kevesenmernek gondolni, a vállalhatatlan ön-rész-hányad magas volta miatt.4. Nem ennyire konkrét, de szimboli-kájában talán az előbbieknél is fonto-sabb kérdés, hogy mi, erdélyi magya-rok képesek vagyunk-e önmagunkmenedzselésére. Ha a divatos szót ki-váltjuk, akkor: képesek vagyunk-e ön-magunk támogatására? Az a másfélmilliós népcsoport,amelyre hivatkozva, ésamelynek jövőjét elő-készítendő fogalma-zunk meg stratégiákatés programjavaslato-kat, képes-e a saját ere-jéből egy közösségiforrásként működő Ci-vil Alap létrehozására?Hiszem, hogy igen.Ezért vetettem fel akérdést a MCSZESZIgazgató Tanácsában,ezért került a kérdés a2007-es közgyűlésünknapirendjére. Így felve-zetve, talán nem érzé-keljük, mekkora hord-erejű kérdés megoldá-sát keressük. Ugyanisa kisebbségi lét keretei között mind-az, ami közszolgálati jellegű struktú-ra, alig, vagy igen nehezen hozhatólétre.

Tételezzük fel, létezik ma Erdély-ben egy olyan (magyar) gazdasági elit,amely fontosnak tekinti, ügyként ér-telmezi a Civil Alapot, és hajlandó tá-mogatni. Kérdéseink sorra azzal kez-dődik: mekkora alapot kellene létre-hozni, mekkora alaptőkére volnaszükség? A válasz: akkorára, hogy azösszeg kamataiból lehessen támoga-tást osztani, a fontos célokat szolgálni– az alapot felélni nem szabad. Ez min-

denképpen milliós nagyságrendű eu-rós számlát jelent.

Továbbá elvi és gyakorlati szem-pontból is lényeges kérdés: ki lehetegy ilyen Alap kezelője? Miként ala-kítható/alakítandó ki egy olyan testü-let, amelyre ekkora összeg teljes nyu-galommal rábízható? Ki és miként sza-vatolhatja azt, hogy az Alap nem sor-vad el, nem jut az olyan romániai ala-pok sorára, amelyek valamikor a ’90-es évek elején kézen-közön elfogytak?Olyan testületet kell létrehozni, amelynem csupán élvezi a közösség bizal-mát, de az Alapot kezelő rendszerenbelüli struktúrák külön-külön ne lép-hessenek, csak együtt, a közös felelős-ség jegyében.

Kikből álljon a ku-ratórium? Támogatástodaítélőként a jelzettokok miatt nem célsze-rű politikusok bevoná-sa. A civileké? És ha acivil éppen pályáznikíván? Mert a kurátorönmagához nem pá-lyázhat. Egyházi veze-tők? Van ma egyház-megyét kormányzópüspöknek ideje éskésztetése egy ekkorafeladat vállalására?

A dilemmák sorátfolytathatnám.

Nem teszem, merta fentiek is csak aztszolgálták, hogy nemazért nem oldódott

meg a kérdés, mert nem foglalkozunkvele, hanem azért, mert csak akkor le-het, akkor szabad meghirdetni, haminden kérdés a részletekig tisztázott,és azon személyek is ismertek, akik azAlap kezeléséért vállalják a felelősséget.

Ezek után mi mást tehetnék, mintKennedy-re való hivatkozással kije-lentem: nem adjuk fel, nem mondunkle a Civil Alap ügyéről…

Dr. Bodó Barna

MCSZESZ – elnöke-mail: [email protected]

Demokratikus kere-

tek között a civil

szférának juttatandó

támogatásokat civil

keretek között kell

kezelni, hogy elke-

rülhetõ legyen a civil

szféra politikai elit-

nek történõ aláren-

delõdése, hogy a so-

kat emlegetett civil

kontroll, a társadal-

mi folyamatok civil

ellenõrzése mûköd-

hessen.

civil fórum40

Szerkesztette: Groskáné Piránszki IrénKiadja a Nevelők Háza Egyesület (Pécs) együttműködésben a Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal (Debrecen)

A proHáló a saját útjára lépett, a spontán fejlődés mel-lett tudatos és átgondolt hálózatfejlesztést választotta,amikor a tagok elhatározták, hogy kidolgozzák saját mű-ködési alapelveiket, és ezek szerint alakítják ki a hálózatműködését. Ekkor már a tagok közös programok révénmegalapozott együttműködésére, és a hálózati szintűpartnerség megismert külföldi modelljeire építkezhettek.A hálózatfejlesztés irányjelzőjévé váltak a közösen meg-alkotott és elfogadott alapértékek, és a hálózati szintűkonszenzus megteremtése iránti elkötelezettség: elhitték,hogy hosszabb távon a közös döntéshozatal teszi műkö-dőképessé és fenntarthatóvá a proHálós közösséget.

Összejönni, ez a kezdet – mottója lett a 2003-2004-esalapító szakasznak, amiből a célkitűzések, az együttmű-ködési normák és a jövőkép alakulását követhetjük végig.Együttmaradni haladás – a 2005-2006-os évek eredmé-nyeit a Működési Alapelvek és a küldetés elfogadása, atagok közötti kapcsolatok elmélyülése, és az önértékelésirendszer kidolgozásának felvetései ragadják meg. A leg-utóbbi, 2007-2008-as időszak lényegét – Együttdolgozni

siker! – az elvárások és értékek, a hálózatbővítés felvető-dő kérdései, a monitoring megvalósulása, az átdolgozottMűködési Alapelvek elfogadása és hálózati stratégiaiterv elkészítése tükrözi.

E hol kanyargós, hol dimbes-dombos tájakon – néhaúgy tűnt, egy helyben – megtett lépésekről részletes, elsőkézből való beszámolókat talál az Olvasó a kiadványban.A legfontosabb tevékenységek, eredmények, kihívásokösszefoglalói és az ezeket övező dialógusok dokumentu-main keresztül tekinthetünk rá az öt éves hálózatfejlesz-tési folyamatra – eredeti írásokat, belső munkatársakelemzéseit olvasva bontakozik ki előttünk, hogyan ala-kult az a rengeteg munka, amit a proHáló-tagok a Háló-zatfejlesztési Munkacsoport koordinálásával közös céljukeléréséért tettek. A Hálózatfejlesztés egészében és részlet-gazdagságában is inspiráló és hasznos információforrás

azoknak, akik tanulni akarnak belőle, mert saját hálóza-tuk tudatos fejlesztését fontolgatják, de örömmel vehetikézbe a proHáló munkáját nagyra tartó civil közösség ésa támogatók is.

A kiadvány a proHáló tagszervezeteinél szerezhetőbe, amelyeknek elérhetősége a www.prohalo.hu portálontalálható meg.

HálózatfejlesztésproHÁLÓ – CIVIL MÛHELY KÖTETEK 2.

2008., Pécs


„Ha tűz üt ki, nem magyarázatra vanszükség, hanem azonnali tettekre:mentésre és a tűzoltásra.” Chris Rose

Ha a politika a lehetőség művé-szete, akkor a kampány a lehetségesbefolyásolásának művészete, egyfontos társadalmi és politikai változ-tatások elérését támogató eszköz-rendszer. A HAND Szövetség kiad-ványa nem „kőbe vésett” aranysza-bályok gyűjteménye, jóval inkább le-hetséges módszerek, taktikák és stra-tégiák széles arzenáljának bemutatá-sa, ismertetése és elemzése.

Egy kampány megtervezése ésvégrehajtása rendkívül összetett fel-adat: a jó tervezés (stratégiai szemlé-letű komponáltság) mellett azegyüttműködés, a kitartás és a követ-kezetesség a kampány leglényege-sebb kívánalma, mivel a haladékta-lan és sürgős cselekvést igénylőügyek összehangolt társadalmi cse-lekvést (kampányolást) követelnekmeg.

Az oktatást és a kampányolástösszevetve a mottóval megidézettszakértő Christian Rose úgy fogal-maz, hogy oktatás útján csak nagyonhosszú távú és áttételes társadalmiváltozásokat lehet elérni, míg a kam-pány sajátossága éppen a sürgető jel-leg, az azonnali akció. A jó kampányhatározottan növeli a bizonyosságot,sokkal inkább a motivációt, az érzel-mi azonosulást és az elkötelezettsé-get maximalizálja, mint a tudást. Eb-ből fakad a kampány számos jelleg-zetessége: az egyszerű üzenet, a fel-szólító módban történő kommuniká-ció, és a gyors cselekvés motiválása.Éppen ezért a kampány alaplogikájaigen egyszerű: 1. felismerés, veszély-tudat – 2. behangolás, „zendülés”,meggyőzés, csoportosulás – 3. elköte-leződés, nekiveselkedés – 4. cselek-vés!

Frida Balázs munkájának célja se-gíteni az aktív civil szervezetek mód-

szertani tudatosságát, felkészültségétés professzionalizálódását: átveszi aszükséges elméleti kereteket, átte-kinthető módszereket és a professzi-onális kampányolást alátámasztó is-meretanyagot, ugyanakkor konkrét,praktikusan is hasznosítható ajánlá-sokat és fogódzókat is megfogalmaza civil szervezetek által vezetett kam-

pányok minél sikeresebb megterve-zése és végrehajtása érdekében.

A kiadvány a SzemléletformálásMunkacsoportja megbízásából ké-szült. Elektronikusan elérhető, letölt-hető a Hand Szövetség honlapjáról:http://www.hand.org.hu/doku-

mentumtar.shtml

Frida Balázs:

BEVEZETÉS A KAMPÁNYOLÓGIÁBAÁtfogó kampánysegédlet civileknekKészült a HAND Szövetség Szemléletformálás Munkacsoportja számára

civil fórum42

Fókuszban a hálózatok

2009. május 8-9-én az Erdélyi Magyar Civil Szerveze-tért Alapítvány és a proHáló hálózat együttműködé-sében sikeres tapasztalatcserére került sor Kolozsvá-

rott. E találkozó keretében a proHáló tagjai és a hálózatiegyüttműködés iránt érdeklődő erdélyi magyar civilszervezetek képviselői találkoztak. A proHáló folytattaaz elmúlt évben elkezdett Fókuszban a hálózatok konfe-renciasorozatát, amelyet Magyarország hat régiójábanrendezett meg azzal a céllal, hogy a hálózatfejlesztés te-rén elért tapasztalatait továbbadja, bemutassa.

A két napos műhelymunka keretében több előadáshangzott el a hálózati működés elméleti kérdéseiről, be-mutatásra került a proHáló hálózat (létrejöttének körül-ményei, működési alapelvei, értékelési rendszere, a mun-kacsoportokban végzett munka, és a marketing tevé-kenység). A találkozó második napján a jelenlévő hálóza-tok képviselői mutatkoztak be, és a további együttműkö-dés lehetőségeiről is gondolatot cseréltek.

Az erdélyi résztvevők számára is igen jó alkalom volt,hogy egymás tevékenységének jobban megismerjék, va-lamint annak megállapítására is, hogy a hálózatfejlesztésterén a mi tevékenységeink milyen szinten állnak, ésmerre kellene elmozdulni, továbbá: hogy ebben a 6 éves

tapasztalattal rendelkező proHáló hálózat tagjai mikéntis lehetnek segítségünkre.

A találkozón részt vettek:– Civilek Háromszékért – CIVEK;– CIVITAS Alapítvány, Kolozsvár;– CIVITAS Alapítvány, Székelyudvarhely;– Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért;– Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány;– Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Kolozsvár és Kovászna;– Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE); – Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége;– Magyar Ifjúsági Tanács (MIT);– Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE);– Romániai Falugondnokságok Szövetsége;– Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsé-ge (MAKOSZ); – a proHáló hálózat képviselői: Bárdos Ferenc, Csathó Ti-bor, Groskáné Piránszki Irén, Kovács György.

Közösen úgy értékeltük, hogy találkozónk informáci-óban gazdag, kölcsönös előnyökkel járó, kellemes hangu-latú és további együttműködés lehetőségét körvonalazóvolt.

V. Civil Nap a délvidéki Zentán

2009. május 30-án, szombatonreggel 9-14 óra között Zenta köz-ség 35 legaktívabb civil szerve-

zetei megtartották V. Civil Napjukat.A rendezvénnyel egyidőben zajlott aII. Nemzetközi Civil Börze és Kiállí-tás is, egész Délvidék területéről ésMagyarországról érkezett civil szer-vezetek részvételével.

A város központi parkjában meg-rendezett programra elsősorban azentai lakosok látogattak ki, a csalá-dok. A rendezvény programjaugyanis mindenki számára kínált ér-dekességet. A színpadon folyamatosvolt a lokális jellegű szervezetek kul-turális és a szórakoztató programja.Többek között fellépett a Flamencotáncklub mazsorett koreográfiájával,a Jazzbalett Iskola növendékei, az

alsófokú zeneiskola tanulói, a hagyo-mányápoló szervezetek kórusai stb.

A színpadi programon kívül arendezvény látogatói többek között aPotisje Ebtenyésztők Egyesületénekbemutatóját is láthatták. A kiképzettkutyák bemutatója élmény volt ki-csik és nagyok számára. Ritkán látha-tó a filmekbe illő jelenet, amint egybeöltözött emberre parancsszóra rá-támad a kutya, majd gazdája követ-kező intésére elengedi. A St. Longi-nus haditorna-bemutatót tartott, amiszintén látványos volt, a Vöröske-reszt önkéntesei pedig egy profi első-segélynyújtást mutattak be.

A színpadi program mellett párhu-zamosan csapatverseny zajlott. A kilá-togató családok három fős csapataipontokat gyűjtöttek az egyes kiállító

civil szervezetnél. Minden szervezetet,amely részt vett a csapatversenyben,meg kellett keresniük és a szervezetekáltal kigondolt feladatok megoldásá-val 1-től 10-ig terjedő pontot gyűjthet-tek be. A civilek kitettek magukért,jobbnál jobb feladatokkal rukkoltakelő. A középkori hagyományokat őrzőSt. Longinusnál íjjal lőttek célba, acserkészcsapatnál különböző csomó-kat kötöttek, a Wass Albert Követői-nek Asztaltársaságánál irodalmi kér-désekre válaszoltak, a Zentai IfjúságiSzervezet tagjai a megnyerhető ping-pong asztalon versenyeztették a játé-kosokat. A Vöröskereszt „életmentő”feladatot adott a csapatoknak, hord-ágyon szállították egyik csapattagju-kat, aki közben ügyességi feladatot isvégrehajtott. A végrehajtandó felada-


tok közül nem maradhatott el a termé-szetesen a kézműveskedés sem.

A versennyel párhuzamosan acsapatok, illetve bármelyik látogatófabatkát is gyűjthetett, amit a Fabat-ka boltban tudott levásárolni. A boltajándékait a civil szervezetek aján-lották fel és a rendezvény végére akészletet a résztvevők teljesen „ki-fosztották”.

A II. Nemzetközi Civil Börze és Ki-állítás délvidéki és külföldi résztvevőiegyránt részesei voltak ennek a forga-tagnak. A professzionális kiállítóstan-dokban helyet kapó szervezetek tagjaikapcsolatokat építhethettek ki nem-csak egymással, hanem a zentai szer-vezetekkel is, amelyeknek a későbbi-ekben remélhetőleg közös együttmű-ködések lesznek az eredményei.

A rendezvény legfrekventáltabbeseménye a nyereményátadás volt. Aversenyre benevezett 54 csapat leg-jobbjai között Zenta Község Önkor-mányzatának jóvoltából többek kö-zött ping-pong asztal, kerékpár, digi-tális fényképezőgép, LCD-monitor,mobiltelefon, mp 4, számítógépasz-tal, görkorcsolya, gördeszka, labdák,németjuhász kiskutya, hőlégbalon-utazás stb. került kiosztásra. Igazinépünnepélyként minden benevezettcsapat ajándékban részesült.

A Civil Nap az öt év alatt talánmost tett eleget leginkább a célkitű-zésének. A szervezők elérték a csa-patversenynek köszönhetően a töme-ges látogatottságot (mintegy 1 000személy látogatott ki a rendezvény-re), és így – a játékokon keresztül –egyre többen ismerkedtek meg a civilszervezetek értékes munkájával.Utóbbiak visszajelzései is elégedett-séget tükröznek, mivel sok új szim-patizánst szereztek, akik a későbbi-ekben szervezetük aktív tagjaivávállhatnak, úgy a fiatalok, mint a fel-nőttek köréből.

Zsoldos Ferenc

„C-Fi” Civil Központ, Zenta – elnök e-mail: [email protected]

A TechSoup Romániába jön– Civil szervezetek támogatása Microsoft termékekkel és számítógépekkel –

Az 1987-ben alapított TechSoupGlobal civil szervezetekneksegít világszerte, hogy tech-

nológiához jussanak, és ezáltal nö-velhessék programjaik hatását, haté-konyságát. A TechSoup Global kül-detése „egy olyan jövőért dolgozni,melyben a világ összes nonprofit éscivil szervezete rendelkezik azokkala technológiai erőforrásokkal, ame-lyek segítik teljesítőképességük ma-ximumát nyújtani”. A TechSoup el-sődlegesen technológia adományo-zásával támogatja a civil szervezete-

ket. 2002 óta a TechSoup technoló-gia-adományozási szolgáltatása többmint 1,1 milliárd amerikai dollármegtakarítást jelentett a civil szerve-zetek számára, és 2008-ra több mintévi 312 millió dollárra nőtt csak aprogram technológia-adományozásirésze.

Több évvel ezelőtt a TechSoupprogram a partner civil szervezetek(PCSZ) hálózatának segítségével si-keresen kiterjedt Európára is. APCSZ-k egy közös online platfor-mon keresztül kapcsolódnak egy-

máshoz, mely a technológia adomá-nyozási folyamat minőségi ellátásátbiztosítja. Minden PCSZ a globálistechnológiai támogató-programnakegy helyi változatát ülteti gyakor-latba, és sokan közülük további, he-lyi szolgáltatásokat is biztosítanak.Az országos programok gyakranbiztosítanak számítógép újrahasz-nosítási szolgáltatást, IT-megoldá-sokat fogyatékkal élő személyekszámára, és technológiai platformo-kat, melyek maximalizálják a szer-vezeti hatékonyságot és lehetővé te-

civil fórum44

szik a digitális piachoz való teljeshozzáférést.

Mit jelent ez a romániai civil szer-vezetek számára? Júniussal kezdődő-en lehetőségük van regisztrálni aTechSoup honlapján, böngészni atermékkatalógusokban, pályázni, ésha azt elfogadják, igényelni a termék-támogatást. A pályázatok feldolgozá-sáért és elbírálásáért elsődlegesen aTechSoup Romania partnere, aSzékelyudvarhelyi Közösségi Alapít-vány (www.szka.org) lesz felelős. Idetartozik a civil szervezetek jogi hely-zetének ellenőrzése, az alapító ok-iratok és adóbejegyzési igazolásokbegyűjtése és az alkalmanként felme-rülő kérdések tisztázása. Ha kérdése-ik vannak a folyamattal kapcsolat-ban, kérjük, vegyék fel velünk a kap-csolatot a www.szka.org honlaponkeresztül.

A TechSoup Románia kezdetbencsak Microsoft programokat fog for-galmazni, de idővel több fejlesztő fogcsatlakozni a programhoz.

Annak érdekében, hogy aTechSoup-platformot tovább bővít-hessék, a TechSoup szociális vállal-kozásként működik, a termékek el-lenértékeként egy kisebb adminiszt-rációs díjat számol fel. Ez a díj a ter-mékek piaci árának 4-8%-a, például aMicrosoft Office hozzávetőlegesen 16euróba kerül. Ez a díj fedezi aTechSoup Románia költségeit, az újtermékek bevonását a programba, éshelyileg releváns képzések, valaminttámogató eszközök kialakítását, me-lyek segítik a technológia hatékonyfelhasználását a civil szervezetek kül-detésének megfelelően.

A TechSoup Global-on keresztül acivil szervezetek több nyílt forráskó-dú, illetve ingyenes szoftverhez kap-nak hozzáférést.

A szoftver mellett a TechSoup Ro-mánia kínálatában hardver is találha-

tó az Ateliere Fără Frontiere szerve-zet Assoclic programján keresztül.Az Assoclic 2008-ban indult Románi-ában, több mint 600 számítógépetadományozva 60 civil szervezetnekországszerte. A szoftverhez hasonló-an a hardver-támogatások is egy ki-sebb adminisztrációs díjjal fognakjárni. Több információ található ahttp://romania.assoclic.org honlapon.

Mint sok nagyszerű lehetőségre,erre is vonatkoznak korlátozások. Pél-dául a Microsoft-termékeket a civilszervezetek kétévente egyszer igé-nyelhetik, és az adományozások ma-ximum 50 licenszre és 5 szoftver bran-dre (mint „Office” vagy „EnterpriseServer”) vannak korlátozva. Ezekneka korlátozásoknak a függvényébenfontos előre megtervezni, mely alkal-mazásokat lehetne a leghatékonyab-ban felhasználni a különböző szerve-zeti igényeknek megfelelően.

Nemrég egy konferencián SanFranciscóban a Microsoft szóvivője acivil szervezetek technológiai fejlő-dését egy piramishoz hasonlította. Apiramis legalsó részén, ahol a legtöbbcivil szervezet található, azok van-nak, amelyek a mindennapi munká-jukhoz használnak fel biztonságos ésmegbízható szoftvereket. Egy részt-vevő megjegyezte azt a tényt is, hogysok közép- és kelet-európai szervezetkalóz szoftvereket használ. Erre a ki-jelentésre, mint válasz, fontos meg-említeni, hogy a kalóz szoftverekheznagyon nehéz technikai támogatástszerezni, ha épp szükség van rá.

A piramis következő fokán azok acivil szervezetek vannak, amelyek atechnológiát küldetésükhöz használ-ják fel, olyan programokkal, mint aprojektmenedzsment szoftverek, aze-mail szerverek vagy más kommu-nikációt elősegítő programok. A pi-ramis legfelső fokán azok a szerveze-tek vannak, amelyek a technológiát

ténylegesen a világ jobbá tételérehasználják fel. Ez jelentheti új eszkö-zök felhasználását, de akár azt is,hogy a szervezetek maguk válnakfejlesztőkké. A TechSoup az utóbbikategóriához tartozik, több módon iskiemelt fontosságú szerepe volt a ci-vil szervezetek kommunikációs tech-nológiáját és hálózati munkáját illető-en, olyan programok által, mint aSecond Life és más Net 2.0 eszközök.

Bár sokan közülünk nem fognakfeljebb kerülni a technológia-pirami-son, mégis megéri stratégiailag gon-dolkodni, miképp használhatná felszervezetünk a TechSoup-támogatá-sokat. A www.techsoupglobal.org/ca-

sestudieslist honlapon egy sor esetta-nulmány található, melyekből láthat-juk, hogy olyan civil szervezetek,mint pl. az SOS Children Lengyelor-szágban, hogyan használta fel a tá-mogatást nemcsak jogtiszta szoftverbiztosítására, de számítógép-tanfo-lyamokat is indított a négy általukműködtetett „Gyermekfaluban”.

A Microsoft-termékek mellett aTechSoup helyi programozók, fej-lesztők munkáit is szeretné bevonni aprogramba, és megosztani aTechSoup portálon keresztül. Példaerre egy helyileg fejlesztett „Fund-raising Adatbázis”, mely elérhetőlesz a TechSoup indításakor. Ezt azalkalmazást a Microsoft a KözösségiKapcsolatokért Egyesülettel (Asoci-aţia Pentru Relaţii Comunitare) kö-zösen fejlesztette ki.A TechSoup Romániában egyenesben:http://www.techsoup-romania.org/

Chris Worman

Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – ügyvezető igazgató


Fordította: Hegyi Hunor

Reþele în societatea civilã 45

Pânza, care nu este cusutã de pãianjen

Oare cum e? Cine și cum, din ce

e cusută? De ce? Pentru ce?

Cât de mare e?

Dacă analizăm sistemele de relaţiiale societăţii civile, vom întâlnineapărat una dintre cele mai carac-teristice forme de organizare, cea decrearea a reţelelor. Reţeaua Asociaţi-ilor de Cultură Maghiară din Transil-vania este probabil cel mai vechimodel al acestui tip de organizare.Dacă aruncăm o privire la acest pro-ces la nivel naţional, crearea reţelelorapare în a doua parte a anilor 90 șiînceputul anilor 2000.

Cum și din ce cauză pornesc astfel

de procese? Din ce sunt ele constitui-

te? Ca punct de plecare al oricăreiactivităţi, fundamentul reţelelor esteomul, mai precis acele persoane, caresunt conectate sau sunt îndrumate săse conecteze dintr-un motiv aparte.Așa se întâmplă și în cazul organiza-ţiilor civile, fiindcă și ele sunt repre-zentate de persoanele care lucreazăîn cadrul acestora. Relaţiile dintreorganizaţiile civile pornesc în primulrând din relaţiile interpersonale. Tot-deauna există o persoană de contactdin partea fiecărei organizaţii. Șidacă pornim de aici, se poate afirmaca oricine și oricînd este capabil săcreează reţele. Teoretic da, dar înpractică arată cu totul altfel. Dincauza diversităţii din viaţa reală, adiferenţelor dintre persoanele carealcătuiesc organizaţiile civile extin-derea reţelelor nu este de la sine înţe-les, nu este o practică funcţionabilăpentru oricine.

Despre cauza creării reţelelor însocietatea civilă puteţi citi mai multîn prezentul număr al revistei în arti-colul d-lor Pawel Jordan, Scsaurszki

Tamás și Osváth László.De ce este nevoie pentru crearea

reţelelor? Pe lângă scopul comun șiinteresele comune fundamental estenevoie de încredere. Doar pe aceastase poate construi o bună colaborare.Iar esenţa reţelei, similar cu pânza depăianjen, este ca firele dintrepunctele de conexiune să fie conec-tate, fiindcă doar în așa fel poate săreacţioneze integral și coerent la oriceîntâmplare. În acesta se poate regăsi

forţa sporită, importanţa și eficienţaacesteia. Ceea ce interconecteazăpunctele de conexiune este comuni-carea și activităţile comune. Acestaînsă se realizează doar în acel caz încare membrii reţelei împărtășesc ideicomune, și fiecare după măsura luiparticipă activ în formarea acestora.Putem recunoaște foarte ușor, că par-ticiparea unei organizaţii într-o reţeapresupune o anume pregătire profe-sională. Sunt necesare acele cunoștin-ţe și sisteme de relaţii pe care le intro-ducem în reţea, dar în acelaţi timp șicomunicarea internă a organizaţieitrebuie să fie dezvoltată în așa felîncât să putem face faţă evoluţiilordin reţea. Și asta deoarece participa-rea într-o reţea anticipează începereași coordonarea unei noi activităţi. Nudevenim un punct al unei baze dedate de unde putem fi recunoscuţi, cidevenim partea unei activităţi comu-ne în care trebuie să ne găsim locul șirolul nostru. Colaborarea în cadrulunei reţele, în sine este un proces dedezvoltare, care de la înfiinţare pre-supune o muncă consecventă, astfelcooperarea putând să devină nu doaro reţea care întărește membrii acestu-ia, ci și un sistem care poate rezolvaeficient acele situaţii și probleme caredepășesc capacitatea de soluţionare amembrilor în sine. Cititorul poateidentifica etapele acestui proces dedezvoltare din articolul d-lui PawelJordan.

Dar oare avem încrederea reci-

procă necesară? După părerea measocietatea civilă maghiară din Tran-silvania mai are mult de făcut înaceastă privinţă. Punem oare un

accent potrivit pe comunicare internă

și externă? Ce fel de sistem de relaţii

avem? Suntem atenţi la modul în ca-

re scopurile pe care și noi le consi-

derăm importante prin ce alte me-

tode sunt realizate de alţii? Suntem

deschiși la procesul de învăţare și

împărtășirea experienţelor noastre?

Avem oare colegi care pot să repre-

zinte organizaţia noastră și sunt ca-

pabili să iniţieze colaborări? Acesteasunt întrebările la care fiecare organi-zaţie trebuie să se gândească înaintede a se implica într-o colaborare în

reţea. Este din ce în ce mai multănevoie de colaborări de anvergură,dar care nu trebuie să se restrângădoar la implementarea unui proiect,ci este planificat pe termen lung, ast-fel putând să aibă efect amplu în dez-voltarea unei comunităţi, regiuni.

Cicitorul poate să identifice unexemplu bun al dezvoltării reţeleiproHáló care a durat timp de șaseani. Dar poate avea o privire și laactivitaea de succes al unor reţele dinsocietatea civilă din România, cum arfi CIVEK – Asociaţia Civililor pentruHáromszék; RuralNet o reţea alcătu-ită din organizaţii civile active îndomeniul dezvoltării comunitare;Federaţia Organizaţiilor Neguverna-mentale pentru Dezvoltare (FOND),Federaţia ONGurilor pentru Copil(FONPC).

Articolele scrise de Bullain Nil-

da-Tóth Andrea Judit și Hudi Zsu-

zsa prezintă exemple semnificativeale reţelelor internaţionale civile.

Și de această dată găsiţi un articolinteresant în rubrica Forum Civic. Înrubrica Pavilionul Cărţilor Civile

puteţi face cunoștinţă cu două cărţifoarte interesante. În cadrul rapoarte-lor de evenimente vă informăm de-spre schimbul de experienţă și work-shopul denumit Reţele în focus, orga-nizată la Cluj, totodată despre a V-aediţie a Zilei Civice din Zenta.

Spre deosebire de numerele ante-rioare ale revistei, vă adresăm unanunţ despre programul Techsoupcare este o noutate în România, șicare reprezintă o posibilitate de pro-curare a technologiilor informaticeprin donare necesare pentru organi-zaţiile civile.

Motoul prezentului număr și tot-odată gândurile mele de închidereprovin de la Henry Ford: „A se întâl-

ni – este începutul, a rămâne împre-

ună – este procesul, a lucra împreună

– este succesul.”

Csáki Rozália

redactor șefe-mail: [email protected]

forum civic46

Cuprins

Pagina 3

Groskáné Piránszki Irén:

Dezvoltarea reţelei este un proces

de învăţare comună, o construire

comunitară conștientă

Pagina 4

Csáki Rozália:

Pânza, care nu e cusută de păianjen

Pagina 5

Pawel Jordan:

Extinderea și dezvoltarea reţelelor

Pagina 12

Scsaurszki Tamás:

Reţelele

Pagina 16

Osváth László:

Reţelele sectorului neguvernamental

și dezvoltarea societăţii

Pagina 20

Diana Nistorescu:

Federaţia ONGurilor pentru Copil –

FONPC

Pagina 21

Incze Zsuzsánna:

RuralNet – reţeaua ONG-urilor

active în dezvoltare comunitară

Pagina 24

Bereczki Kinga:

Reţeaua civică din Háromszék:

CIVEK

Pagina 25

Adriana Zaharia:

FOND – Federaţia Organizaţiilor

Neguvernamentale pentru

Dezvoltare din România

Pagina 26

proHáló – reţeaua naţională pentrudezvoltarea reţelei societăţilor de prestări servicii și a serviciilornonprofit

Pagina 27

Vercseg Ilona:

Reţea profesională pentru sprijinirea

iniţiativelor comunitare

Pagina 29

Dr. Kákai László:

Modele caracteristice ale reţelelor de

relaţii din judeţele Baranya și Somogy

Pagina 32

Bullain Nilda, Tóth Andrea Judit:

Modele de cooperare civică

din Europa

Pagina 36

Hudi Zsuzsa:

Posibilităţi de construire

a unor reţele internaţionale,

conectare cu organizaţii europene

de dezvoltare și de prestatori

de servicii

FForor um Civicum Civic

Pagina 39

Dr. Bodó Barna:

Fond Civil

PPavilionul Cărţilor Civileavilionul Cărţilor Civile

Pagina 40

Dezvoltarea reţelei – proHáló, Atelier Civic 2, 2008, Pécs

Pagina 41

Frida Balázs:

Introducere în campainology

Rapoarte de evenimentRapoarte de eveniment

Pagina 42

Reţele în focus

V-a Zi Civică din Zenta

(Slovenia)

AnunţAnunţ

Pagina 43

Chris Worman:

Techsoup vine în România

Pagina 45

Csáki Rozália:

Pânza, care nu e cusută de păianjen (RO)

Pagina 46

Cuprins (RO)

Editor: István EgriRedactor-șef: Rozália CsákiCorector: Attila SzabóGrafica: Elemér KönczeyTehno-redactor: Ferencz Csáki

Consiliul editorial:

Barna BodóGábor KolumbánLászló PotozkyIstván Sebestény (HU)József SomaiDezső Szenkovics

Contacte:

adresa: Cluj Napoca – 400196 Aviator Bădescu nr. 35.

tel./fax: +40-0264-450230e-mail: [email protected]

ISSN 15822–4004

R e v i s t a s o c i e t ã þ i i c i v i l e

Editat de Fundaţia

pentru Organizaţiile

Neguvernamentale

Maghiare din

TransilvaniaF o r u m C i v i c

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare.Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2009 aveţi un preţ total redus de 14 lei.


ERMACISZ

erdélyi magyar civil

szervezetek levelezõlistája

Az ermacisz lista célja olyan fó-

rumot teremteni, amely lehetősé-

get ad egymás tájékoztatására és

civil társadalmunkat érintő kérdé-

sek megvitatására.

Feliratkozni az ermacisz–sub-

scribe@ yahoogroups.com, lemon-

dani pedig az ermacisz–unsub-

[email protected] címre

küldött üres levéllel lehet. Kérjük a

levelezőlistára szánt leveleket az

[email protected] e-mail

címre küldeni. A listagazdának

szánt levelet az ermacisz–owner@

yahoogroups.com címre várjuk.

ERMASZOCI

erdélyi magyar szociális civil

szervezetek levelezõlistája

Az erdélyi magyar szociális szerve-

zetek tapasztalatcseréjének és együtt-

működésének elősegítése céljával

az ERMACISZA létrehozta és mű-

ködteti az ermaszoci levelezőlistát.

Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@

yahoogroups.com címre küldött

üres levéllel lehet. A listára szánt

leveleket az ermaszoci@yahoo-

groups.com címre kell küldeni.

Hálózatépítés a civil szférában, Civil Fórum lap 2009/2

Documents

Transcript of Hálózatépítés a civil szférában, Civil Fórum lap 2009/2