Chapter 22 Fejlődő országok: növekedés, válság...
Transcript of Chapter 22 Fejlődő országok: növekedés, válság...
Chapter 22
Fejlődő országok: növekedés, válság és
reform
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-2
Tartalom
• Jövedelem, jólét és növekedés a világgazdaságban
• A fejlődő országok strukturális jellemzőül
• A fejlődő országok hitel felvételé es adóssága
• A nem teljesítés problémája “original sin”
• Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig
• A világ pénzügyi „architektúrájának” reformja
• A fejlődő országok válságainak tanulságai
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-3
A gazdagok és a szegények közötti szakadék
• Low income: most sub-Saharan Africa, India, Pakistan
• Lower-middle income: China, Caribbean countries
• Upper-middle income: Brazil, Mexico, Saudi Arabia, Malaysia, South Africa, Czech Republic
• High income: U.S., Singapore, France, Japan, Kuwait
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-4
Table 22-1: A gazdasági Jólét mutatoi az országok négy csoportjában , 2011
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-5
Elmélet
• Ha a kereskedelem elôtt nincs akadály, ha a tőke szabadon mozoghat azon országokba, ahol magasabb a megtérülése, és ha maga a tudás politikai határokat átlepve sramlik ügy, hogy az országok hozzáférhessenek az élenjáró termelési technológiákhoz, akkor nincs olyan ok, ami miatt a nemzetközi jövedelmi különbségek hosszú tevőn fennmaradnának.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-6
Csökkentek-e a jövedelemkülönbségek a világban?
• Miközben néhány korábban közép és alacsony jövedelmű ország gyorsabban növekedett mint a magasabbak és felzárkózott mások azonban lemaradtak:
– The income levels of high-income countries and some previously middle-income and low-income countries have converged.
– But the some of the poorest countries have had the lowest growth rates.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-7
Table 22-2: Egy föro ]utö kibocsâtâs néhâny orszâgban, 1960–2010 (in 2005 U.S. dollars)
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-8
Table 22-2:Egy föro ]utö kibocsâtâs néhâny orszâgban, 1960–2010 (in 2005 U.S. dollars) (cont.)
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-9
Csökkentek-e a jövedelemkülönbségek a világban?
• Annak ellenére, hogy ez az egyszerű elmélet rendkívül vonzó, a világ egészét tekintve nem tapasztalható világos tendencia arra, hogy az egy fore jutó jövedelmek közelítenének egymáshoz, ahogy ezt a 22.2. táblázat további része mutatja. Itt láthatjuk, hogy a különböző regionális országcsoportok hosszú távú növekedési rátái között hatalmas különbségek vannak,
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-10
A fejlődó országok strukturális jellemzől
Miközben tehát sok fejlődő ország próbálja úgy megváltoztatni gazdasági szerkezetét, hogy az hasonlítson a sikeres ipari gazdaságok struktúrájához, ez a folyamat nem megy végbe tökéletesen, és a legtóbb fejlődő országot a következő jellemzőkkel, vagy ezek némelyikével írhatjuk le:
1. A fejlődó országok igen külonbozó mértékben csókkentették az állam gazdasági szerepét ezeken a területeken az elmúlt évtizedben.
(a nemzetközi kereskedelmi korlátozásokat, az állami tulajdont, illetve a nagy ipari vállalatok állami ellenőrzését, a belső pénzügyi tranzakciók közvetlen állami ellenőrzését és az állami vásárlásokat)
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-11
Structural Features of Developing Countries (cont.)
2. Hagyományosan magas az infláció. Sok országban a kormányzat képtelen volt arra, hogy magas kiadásait és az állami tulajdonban levő vállalatok veszteségeit kizárólag adókkal finanszírozza. Az adókerülés igen elterjedt, sok gazdasági tevékenységet feketén végeztek, s így a pénznyomás (seignorage) bizonyult a legegyszerűbb finanszírozási módnak.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-12
Structural Features of Developing Countries (cont.)
3. Azokban az országokban, ahol liberalizálták a pénzügyi piacokat, gyakori probléma a pénzintézetek gyengesége. A bankok a náluk elhelyezett forrásokat rendszeresen nem jövedelmező vagy kockázatos projektekbe fektetik.
A hitelezést gyakran a személyes kapcsolatok alapján végzik, nem a várható hozam alapján, és a pénzügyi rendszer törékenységével szembeni állami védelem, mint például a bankfelügyelet, nem hatékony.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-13
Structural Features of Developing Countries (cont.)
4. Az árfolyamok általában rögzítették, vagy legalábbis az állam cárosén beavatkozik alakulásukba. A kormányok azért törekednek az árfolyam-ingadozások korlátozására. mert szeretnék kordában tartani az inflációt, illetve félnek attól, hogy a ru-galmas árfolyamok miatt a fejlődő országok valutáinak viszonylag kisméretű piacain hatalmas ingadozások következnének be.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-14
Structural Features of Developing Countries (cont.)
5. Sok fejlődő ország exportjának jelentős hányadát teszik ki a természeti erőforrások, illetve a mezőgazdasági cikkek - például az orosz kőolaj, a maláj fűre szárú, a dél-afrikai arany, valamint a kolumbiai kávé (és a kokain)
6. Számos - ha nem minden - fejlődő országban a korrupció, például a megvesztegetés és a zsarolás a mindennapi élethez tartozik. Ezt a kormányzati ellenőrzés, az adófizetés és a szabályozás megkerülése vonta maga után.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-15
Fig. 22-1: Corruption and Per Capita Income
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-16
A fejlődő országok hitel felvételé és adóssága
• Az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országok jellemzője, hogy előszeretettel adósodnak el külfölddel szemben.
• A második világháborút követő évtizedekben a fejlődő országok ismét „megcsapolták” a gazdagabb országok megtakarításait, es tetemes adósságot halmoztak föl a világ többi részével szemben .
• Ez az adósságállomány a 20. század utolsó két évtizedében a gazdaságpolitikásokat foglalkoztató hitelezési válságok közül sokban kulcsszerepet játszott
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-17
A fejlődő országok hitel felvételé és adóssága
• Idézzük vissza a nemzeti megtakarítást, a hazai beruházásokat, és a folyó fizetési mérleget összekapcsoló azonosságot: CA=S-I
• Ha a nemzeti megtakarítás a hazai beruházások szintje alá esik, a két mennyiség különbség adja a folyó fizetési mérleg hiányát. A szegénység ós a pénzügyi intézmények fejletlensége miatt a nemzeti megtakarítások gyakran alacsonyak a fejlódó orszá-gokban.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-18
Table 22-3:A fó olajexportórók, más feilódó országok és az iparosodott országok tolyó fizetési mérlegei , 1973–2012 (billions of dollars)
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-19
A nem teljesítés problemája
A pénzügyi krízisek magukba foglalják
1. Az adósság válság (debt crisis): a magán és kormányzati szektor képtelen visszafizetni kötelezettségeit
2. a fizetési mérleg válság (balance of payments crisis) fix (rögzített) árfolyam rendszer esetén
3. a bank válság (banking crisis):bankcsőd és egyéb problémák a bankszektorban.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-20
A nem teljesítés problemája (cont.)
• Az adósság válságban általában a folyamatok egymást gerjesztik, és egyre kevésbé tudják a kormányzatok és a magánszektor kifizetni adósságaikat.
• Amennyiben a központi banki rögzíti az árfolyamokat úgy fizetési mérleg válság is jelentkezik.
• A bankválság pedig végső soron a hitelválságból eredeztethető.
• Mind a három egyszerre is jelentkezhet, egymást súlyosbítva. Bármelyik is megjelenik a másik kettő gyakran követi.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-21
A nem teljesítés problemája(cont.)
• Egy ilyen „valságtrió” bármelyik tagja okozhatja a többit, ezdért a fejlődő országokban bekövetkező pénzügyi válságok általában súlyosak, szeles körben sújtjak a gazdaságot, es igen gyorsan hatalmasra növekednek. Egy ilyen mindent áthatd gazdasági összeomlás közvetlen forrásait kereshetjük a töké-mérlegben, a valutapiacon vagy a bankrendszerben, attól függően, hogy az adott ország helyzete milyen.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-22
Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig
• A latin-amerikai országok gazdasági tapasztalatai elősegítik, hogy megértsük a fejlődő országok 1997-1999-es válsága okait és hatásait, ahogy ezt a következő részben látni fogjuk. Ez a rész összefoglalja a latin-amerikai fejlődés jellemzőit az 1997-es válság kezdetéig.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-23
Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig
• Az 1970-es években, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása után a latin-amerikai országok rossz makrogazdasági teljesítményt nyújtottak a gazdasági növekedés és az infláció területen.
• Az 1970-es években Latin-Amerika déli csücskének országai sikertelenül próbálkoztak az árfolyamra alapozott infláció csökkentéssel, ami mindenhol a valuta erőteljes felértékelődéséhez és végül összeomlásidhoz vezetett.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-24
Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig
• A korlátlan külföldi hitelfelvétel az 1980-as években a fejlődő országok általános adósságválságához vezetett, s leginkább Latin-Amerikát és Afrikát sújtottá.
• Néhány nagy latin-amerikai ország, kezdve Chilével az 1980-as évek kozepen, átfogóbb gazdasági reformokat vezetett be: nem csak dezinflációt, hanem a költségvetési hiány csökkentését, az erőteljes privatizációt, deregulációt és kereskedelempolitikai reformot is célul tűztek ki.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-25
Latin-Amerika: a válságtól az egyenetlen reformokig
• Nem minden latin- amerikai reformermek sikerült azonos mértékben megerősítenie a bankokat, a kudarc Mexikóban és Argentínában volt a legnyilvánvalóbb az 1990-es évek kozepen.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-26
Kelet-Azsia: siker és válság
• 1997-ig a kelet-ázsiai országokat az egész fejlődő világ irigykedve szemlélté. Gyors gazdasági növekedésük miatt a fejlődésük töretlen volt, és néhányan a fejlett ország státusz közvetlen közelébe jutottak. Ezután végzetes pénzügyi válsag söpört végig rajtuk
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-27
A kelet-ázsiai gazdasági csoda
• Dél-Korca elkeserítően szegény volt az 1960-as években, kis ipari szektorral és nyilvánvalóan kedvezőtlen gazdasági kilátásokkal. 1963- ban azonban az ország számos gazdasági reformot vezetett be, és a belterjes, import-helyettesitő fejlesztési stratégia helyett az exportra építetté gazdaságát. Ezzel az ország figyelemre méltó fejlődésbe kezdett. Az ezt követő években Dél-Korea egy főre jutó GDP-je nyolcszorosára nőtt, ami durván megegyezik az Egyesült Államok múlt századbeli növekedésével
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-28
A kelet-ázsiai gazdasági csoda
• Az 1970-es, 1980-as évek sorén a növekedő ázsiai országok csoportja tovább bővült Malajziával, Thaifölddel, Indonéziával, és - fantasztikus módon -Kínával, a világ legnépesebb országával. Japán 19. századbeli ipari hatalommd válása óta első ízben történt meg, hogy a világ ilyen jelentős részé kerüljön át a harmadik világból az elsőbe.
• Ami közös volt a gyorsan növekedő gazdaságokban, az a magas megtakarítási és beruházási ruta; a munkaerő egyre magasabb képzettségi szintje; és ha a szabadkereskedelem nem is, de a nyitottság ds a világgazdasági integráció magas színvonala
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-29
Ázsia gyengeségei
Ahogy az kiderült, 1997-ben az ázsiai országok komoly pénzügyi válságot szenvedtek el. Visszatekintve szembetűnő gazdasági szerkezetük számos gyengesége - amelyből nem egy hasonló a válságon átment latin-amerikai országok problémáihoz. Három vonás különösen élesen kirajzolódik:
• Termelékenység. Bár az ázsiai országok gyors növekedésé semmilyen értelemben sem volt érzéki csalódás, már a válság elött született néhány tanulmány, amely figyelmeztetett a növekedés korlátéira.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-30
Ázsia gyengeségei
• Banki szabályozás. A válság közvetlen kiváltója a legtóbb ázsiai országban a banki szabályozás elégtelensége volt. A hazai betétesek és a külföldi befektetők biztonságosnak tartottak az ázsiai bankokat, nemcsak a gazdaság erősségé miatt, hanem azért is, mart tudták, hogy a bankok mögött bármilyen nehézség esetén ott áll az állam.
• Törvényességi keretek. Az ázsiai gazdaságok egyik fontos gyengeségé csak az összeomlás után vált nyilvánvalóvá a bajba jutott vállalatok kezelésének törvényességi keretei.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-31
Az ázsiai pénzügyi válság
• Az ázsiai pénzügyi válság kezdetének általában 1997. július 2-ikát tartják, amikor a thai bahtot leértékelték.
• Thaiföldön ekkor már több mint egy éve mutatkoztak a pénzügyi feszültség jelei. 1996-ra vált nyilvánvalóvá, hogy túlságosan sok toronyházat építettek; először a nemzeti ingatlanpiac, majd a tőzsde kezdett süllyedni.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-32
Az ázsiai pénzügyi válság
• 1997 első felében a baht lehetséges leértékelése miatti spekulációs támadás miatt a valutatartalékok egyre jobban csökkentek, és július 2-án az ország 15 százalékos, ellenőrzött leértékelést próbált meg végrehajtani.
• Hasonlóan azonban az 1994-es mexikói válsághoz, a mérsékelt leértékelés kicsúszott az ellenőrzés alól, erőteljes spekulációt és még mélyebb válságot okozva.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-33
Az ázsiai pénzügyi válság
• Minden érintett ország, Malajzia kivételével, az IMF-hez fordult segítségért, és hiteleket kaptak olyan gazdasági programok megvalósításáért cserébe, amelyek a veszély csökkentését célozták: magasabb kamatok a valutaleértékelés megelőzésképpen. a nagy költségvetési hiányok elkerülése, és strukturális reformok, amelyeknek az volt a célja, hogy a válság legfőbb okaiként nyilvántartott gyengeségeket orvosolja.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-34
Table 22-4: East Asian Current Accounts (annual averages, percent of GDP)
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-35
A fejlődő országok finanszírozása több formában is megvalósulhat:
• kötvényfinanszírozás: a fejlődő országok kormányzatai kötvényt bocsátanak ki a külföldibefektetők számára. Ha a kibocsátás belföldi devizában történik, akkor a befektetők kamatkockázattal, ha külföldi devizában, akkor pedig nemteljesítési kockázattal szembesülnek.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-36
A fejlődő országok finanszírozása több formában is megvalósulhat:
• bankhitelek: a fejlődő országok a fejlett országok kereskedelmi bankjaitól hitelt is vehetnekfel. Ezek a hitelek fix, vagy változó kamatozásúak, rövid, vagy akár hosszú futamidejűek is lehetnek. A hitelek egy jelentős része szindikált hitelként került folyósításra. Az 1970‐es és 1980‐as években
a hitelek főleg amerikai dollárban és lebegő kamatlábbal működtek, a referenciakamat a dollár LIBOR volt.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-37
A fejlődő országok finanszírozása több formában is megvalósulhat:
• Közvetlen külföldi beruházás (foreign directinvestment, FDI).
Ennél a formánál külföldi vállalkozások vásárolják meg a belföldi vállalkozások részvényeit, vagy hoznak létre teljesen új céget az adott országban (zöldmezős beruházás). A multinacionális vállalatok számára ez kedvelt befektetési forma, mert tulajdonosi szerepekkel ruházza fel a vállalatot, így irányítási jogokat is gyakorolhat. Az FDI minőségileg más kategória, mint az egyéb formák, ugyanis szakmai befektetést jelent, ami hosszabb távú elkötelezettséget jelent, s egyben az adott országgal szembeni bizalmat is feltételez.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-38
A fejlődő országok finanszírozása több formában is megvalósulhat:
• Egyértelműen megkülönböztethetők tehát az adósság‐típusú és a tulajdon típusú finanszírozási formák (debt finance vs. equity finance).
• Az adósság alapú finanszírozásnál (kötvényfinanszírozás, banki finanszírozás, stb.) az adósnak vissza kell fizetni a tőketartozást és kamatokat kell fizetnie helyzetétől függetlenül. Ha az adós devizája gyengül, az adósságszolgálat teljesítése nehezebbé válhat, de ez a fizetési kötelezettséget nem módosítja.
• A tulajdon‐típusú finanszírozásnál, ha a vállalat saját, vagy makrokörnyezetének problémái miatt nehezebb periódusban van, akkor csökkentheti a fizetendő osztalék nagyságát, vagy akár szüneteltetheti is a tulajdonosok felé a kifizetéseket..
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-39
A fejlődő országok válságainak tanulságai
• 1. A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása. Egy fejlődő ország számára veszélyes az árfolyam rögzítésé, hacsak nincsenek meg az eszközei és elegendő elkötelezettségé ahhoz, hogy igy tegyen, bármi következik is. A kelet-ázsiai országok tapasztalata szerint a hivatalos árfolyamrátába vetett bizalom bátorította a külföldi valutában való hitelfelvételt. Amikor mégis leértékeltek, a pénzügyi rendszer nagy része és sok vállalat fizetésképtelenné vdlt.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-40
A fejlődő országok válságainak tanulságai
2. A bankrendszer központi jelentőségé. Az ázsiai válság nagyrészt azért lehetett annyira pusztító, mert nem csupán valutaválság volt, hanem bank- és pénzügyi válsággal pdrosult valutaválság.
3. A reformintézkedések megfelelő ütemezése. A fejlődő országokban a gazdasági reformerek a saját kárukon tanulták meg, hogy mennyire fontos a liberalizációs intézkedések sorrendje.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-41
A fejlődő országok válságainak tanulságai
4. A fertőzés jelentősége. A fejlődő országok tapasztalataiból levonható utolsó kö-vetkeztetés az, hogy még a látszólag egészséges gazdaságok is érzékenyek a világ más részeinek eseményei miatt bekövetkező bizalmatlansági válságokra - ez a dominóeffektus és fertőzésként vált ismertté. A fertőzési hatás tette lehetővé, hogy Thaiföld, a kis dél-ázsiai gazdaság válsága újabb válságot okozott Dél-Koreában.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-42
A világ pénzügyi „architektúrájának” reformja
• A gazdasági nehézségek elkerülhetetlenül gazdasági reformjavaslatokhoz vezetnek. Az ázsiai gazdasági válság és annak hatása sok embernek azt sugallta, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer, vagy legalábbis annak egy, a fejlődő világhoz tartozd részé javításra szorul. Az ilyen javításra vonatkozd javaslatokat a következő hatásos, bár nem egészen világos címmel illetik: egy uj pénzügyi „architektúra” tervei.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-43
A töké mobilitás és az árfolyamrendszer trilemmája
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-44
A töké mobilitás és az árfolyamrendszer trilemmája
• A háromszög oldalai három olyan célt mutatnak, amelyet a nyitott gazdaságok szeretnének elérni. Sajnos azonban legfeljebb kettőt tudnak egyszerre megvalósítani: a háromszög három oldala közül egyet ki kell választani. Mindhárom politikai rendszer (lebegóárfolyam-rendszcr, valutatanács, töké ellenőrzés) konzisztens azzal a két céllal, ami az ábrán az egyenes két végén található.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-45
A fejlődő országok válságainak tanulságai
• A magas növekedés, az alacsony infláció és a kis költségvetési hiány csodálatra méltó eredményei ellenére néhány kelet-ázsiai fejlődő országban komoly pánik kezdödött, ami 1997-ben pusztító valutaleértékelésekbe torkollt. Visszatekintve azérintett országokban számos érzékeny terület volt, a legtöbb a hazai bank- és pénzügyi rendszer széles korú erkölcsi kockázatához kötődött.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-46
A fejlődő országok válságainak tanulságai
• A válság hatása olyan távoli országokra is kiterjedt, mint Oroszország és Brazília, ami a fertőzés veszélyét jelzi napjaink nemzetközi pénzügyi válságaiban. Ez a tényező, plusz az a tény, hogy a kelet-ázsiai országoknak a válság elött csak néhány világosan látható problémája volt, sokakat a nemzetközi pénzügyi „architektúra” átgondolására késztet.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-47
A fejlődő országok válságainak tanulságai
A nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálására született javaslatokat besorol- hatjuk megelőző és ex-post intézkedések csoportjaiba, ahol az utóbbiakat akkor al-kalmazzuk, amikor a biztosítékok nem tudják megállítani a válságot.
• A megelőző intézkedések között az országok politikájának és pénzügyeinek nagyobb átláthatósága, a hazai bankrendszer szigorúbb szabályozása, és a privát vagy hivatalos - például IMF- forrásokból származó, kiterjedt hitelfelvételi lehetőségek biztosítása szerepel.
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-48
A fejlődő országok válságainak tanulságai
• Az ex-post intézkedések között az IMF kiterjedtebb hitelnyújtását és a hasonló csődeljárást javasolták, amely a hitelezők követeléseinek szabályozott kielégítését vázolja föl arra az esetre, ha az adós nem tudja teljes mértékben visszafizetni adósságait.
Néhány megfigyelő a tökékorlátozások szélesebb alkalmazását javasolja mind a válságok megelőzésére, mind azok kezelésére. A következő években a fejlődő országok minden bizonnyal tökekorlâtozâsok, dollarizáció, rugalmas árfolyamrendszerek bevezetésével, és más intézkedésekkel fognak próbálkozni. Nem világos azonban, hogy végül milyen rendszer fog kialakulni….
Copyright ©2015 Pearson Education, Inc. All rights reserved. 22-49
Kulcsfogalmak
• Csúszó árfolyam
• Fertőzés
• Konvergencia
• Nem teljesítés
• Privatizáció
• Seigniorage
• Valuta tanács