A fejlődő országok a világgazdaságban
description
Transcript of A fejlődő országok a világgazdaságban
A fejlődő országok a világgazdaságban
A „fejlődő országok fogalma”
Fejlett országok (OECD?)
Szocialista országok – Transition countries
Harmadik világ – maradék elv
Al-csoportok:
• Fél-periféria és periféria
• Emerging markets és Least develpoed Countries (LDC)
Történelmi háttér
• A modern világgazdaság kialakulása (XVI.sz)
• Nemzetközi munkamegosztás a XVII-XVIII. században – trianguláris kereskedelem
• XIX. századra megszilárduló gyarmati munkamegosztás
Szabadkereskedelmi imperializmus (1850-1914)
• Globalizációs folyamatok
• Zéró vámpolitika (Nagy-Britannia) és következményei a periférián
Védekező autarchia (1914-1945/50)
A neoliberális világrend (1950-)
Gazdasági növekedés (1950-2000)Teljes kibocsátás: fejlett 3,3% - fejlődő 4,1% Csökkent a különbség? A fejlődők kibocsátási
aránya 40%-ról 48%-ra nőtt.
A növekedési ráta (per fő): 1950 és 2001 között 2,8% ill. 2,2%
Igy nézve nőtt a különbség. Oka – a népességnövekedés a fejletteknél 0,8%, a
fejlődőknél 2% volt.
GDP/fő érték 1950-2015 (1990-es USD árfolyamon)
1950 1962 1973 1990 2001 2015*
Nyugat-Európa 4594 7512 11534 15988 19196 24226
Egyéb nyugati** 9288 11537 16172 22356 27892 36400
Japán 1926 4778 11439 18789 20722 23472
Fejlett 5663 8466 13141 18798 22832 29156
Kelet-Európa 2120 3250 4985 5437 5875 8886
Volt SZU 2834 4130 6058 6871 4634 6450
Latin-Amerika 2554 3268 4531 5055 5815 7163
Ázsia (Japán nélkül) 635 837 1231 2117 3219 5487
Afrika 852 1038 1365 1385 1410 1620
Fejlődő 1091 1478 2073 2707 3339 5101
Világ 2114 2921 4104 5154 6043 8100
Fejlett országok: homogén országcsoport erőteljes konvergencia.
Fejlődő: heterogén országcsoport, erőteljes divergencia.
Régiók szerint
• Ázsia – gyors növekedés
• Latin-Amerika – ingadozás
• Afrika – stagnálás, leszakadás
GDP/fő változása, éves átlag 1950-2015
1950-1973 1973-1990 1990-2001 2001-2015*
Nyugat-Európa 4,08 1,94 1,68 1,68
Egyéb nyugati* 2,44 1,92 2,03 1,92
Japán 8,05 2,96 0,89 0,89
Fejlett 3,73 2,13 1,78 1,76
Kelet-Európa 3,79 0,51 0,71 3,00
Volt SZU 3,36 0,74 -3,52 2,40
Latin-Amerika 2,52 0,65 1,28 1,50
Ázsia (Japán nélkül) 2,92 3,24 3,88 3,88
Afrika 2,07 0,09 0,16 1,00
Fejlődő 2,83 1,58 1,93 3,07
Világ 2,93 1,35 1,46 2,11
Kereskedelem
GATT szerepe a nemzetközi kereskedelem liberalizálásában
Átlagos vámtarifák csökkentése régiónként, 1978-99
1978-80 1981-85 1986-90 1991-95 1996-99
Afrika 38,2 29,3 26,9 22,3 17,8
Kelet-Ázsia 23,5 26,9 20,7 14,6 10,4
Latin-Amerika 28,1 26,4 24,1 13,9 11,1
Közel-Kelet 29,8 24,8 24,1 22,9 19,3
Dél-Ázsia n.a. 71,9 69,8 38,9 30,7
Európa/Közép-Ázsia 12,0 21,6 14,9 8,1 10,1
Fejlett országok 11,9 8,9 8,2 6,9 6,1
1971: Általános Preferencia Rendszer (Generalized System of Preferences – GSP) – egyoldalú vámkedvezmények a fejlődő országoknak. Tényleges hatása csekély.
1995: WTO megalakulása
Az erőviszonyok átrendeződése, fejlettek és fejlődők érdekellentétének kiéleződése.
Fejlettek: szellemi tulajdonjogok védelme, versenyszabályozás, tőkebefektetések védelme, közbeszerzés.
Fejlődők: piacra jutás megkönnyítése, liberalizáció végrehajtásának nehézségei.
Segélyezés
1960: növekvő tendencia1962: 6,7 mrd dollár – OECD GDP 0,6%,
60% USA. Mindenki más motivációk alapján támogatja a fejlődőket.
1990: csúcs, 2001-ben 1962-es szintOk – a hidegháború vége, segélyek hatékonyságának kérdése.
Jelenleg a fejlettek GDP-jük 0,2%-át, ENSZ elvárás 0,7%
Tőkeáramlás
1962: 2,2 mrd, 1997: 300 mrd (2001: 160 mrd), főként Ázsia
1998-ban a fejlődőkben 1300 mrd stock (250$/fő), a fejlettekben 2800 mrd (3300$/fő)
Az FDI előnyei: technológia-transzfer,világgazdasági integráció, finanszírozási forrás, stb.
De: jelentős része spekulatív tőke – krízisek!
Migráció
1870-1914: Európából Amerika, Ausztrália
20 millió ember
1914-49: irány ugyanaz, de kevesebben
1950-1998: USA, Kanada, Ausztrália - 34 millió, de főleg Latin-Amerikából és Ázsiából
• Ny-Eur: 20 millió bevándorló: Afrika, Ázsia
Ma szorosabb kapcsolat otthonnal, hazautalások, stb.
Tanulási migráció –előny is lehet
Az elmaradottság elméleti háttere
Externalista és internalista magyarázatok.
Externalista:
Az elmaradottságot külső tényezők magyarázzák, alapvetően a világgazdasági rendszerben van a hiba. A világgazdaságban aszimmetrikus interdependenciák vannak.
Ilyen egyenlőtlenség áll fenn:
• A nemzetközi kereskedelemben (áruszerkezet, relációs szerkezet, rugalmasság, belső piac)
• A tulajdonviszonyokban – tőkehiányos ország függ a tőkével rendelkezőtől
• A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban – finanszírozási függőség
• A technológiában
Externalista „recept”:
• delinking (elszakadás a fejlett országoktól) és önerőre támaszkodás
• Ennek legfőbb eszköze az import-helyettesítő iparosítás (a nemzetközi kereskedelem és így a függőség kiiktatása)
Az import-helyettesítő iparosítás kudarca:
• Védett piac - nincs verseny.
• Kis belső piac – magas ár.
Függőséget sem oldja fel:
• Gépek, berendezések importja
• Nincs hazai technológiai bázis – import technológia.
• Ipar-fejlesztés költségei – hitelek.
Jó példa Latin-Amerika
Ellenpélda: kelet-ázsiai országok
• Világgazdasági integráció
• Exportorientált gazdaságpolitika
• A fejlődés jelentős mértékben a belső sajátosságokra épített, így tudott a kitörés alapjául szolgálni.
Internalista elmélet:
• Társadalmi tőke hiánya
• Vállalkozó szellem hiánya
• Kulturális örökség
80-as években : monetarista-liberális gazdaságfilozófia
Washingtoni konszenzus
Felemás eredmények