Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola OM ... · Budapest XIV. Kerületi Liszt...

Budapest XIV. Kerületi

Liszt Ferenc Általános Iskola

OM: 035051

Pedagógiai és nevelési program

2017.

Ikt. sz.: 122/I/1/2017.

Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Program

1

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................................1

BEVEZETÉS...........................................................................................................................................................3

ISKOLÁNK PEDAGÓGUSAINAK HITVALLÁSA ................................................................................................................. 3

1. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................6

1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI ............................................. 6

1. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................... 9

1.3. ISKOLÁNK PROFILJA ............................................................................................................................................ 14

1.3.1. Emelt szintű ének- zene tanítással kapcsolatos célkitűzéseink .................................................................... 14 1.3.2. Az emelt szintű nyelvoktatással kapcsolatos célkitűzéseink ........................................................................ 17

1.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................... 18

1. 5. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ............................................................. 21

1.5.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................................................................... 24 1.5.2. A környezet- és egészségnevelés ................................................................................................................. 26

1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK..... 27

1.7.1. A PEDAGÓGUSOK NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATAI ......................................................................................... 31

1.7.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....................................................................................................................... 34

1.8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................... 38

1.8.1. Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................................. 38 1.8.2. Tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, felzárkóztatás ............................................. 42 1.8.3. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók ........................................................ 44 1.8.4. A tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggondozás ................................................................................... 50 1.8.5. A gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................................................... 54 1.8.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................................ 57 1.7.7. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők ................... 58 1.8.8. Pályaválasztás segítése .............................................................................................................................. 60 1.8.9. Iskolapszichológiai tanácsadás .................................................................................................................. 60

1.9. A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN ................................................................... 60

1.10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ....... 62

1.11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI.......................................................................................... 67

1.12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ..................................................................................................... 72 1.13. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK

MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ...................................................................................................................... 74

1.14. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK FORMÁI ................................................... 74

1.15. AZ ISKOLA SZERVEZETI HAGYOMÁNYAI, RENDEZVÉNYEI ............................................................................ 77

2. HELYI TANTERV ...................................................................................................................................... 79

2.1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE, JELLEMZŐI ............................................................................. 79

2.1.1. Kötelező tanórai foglalkozások .................................................................................................................. 80 2.2. A HELYI TANTERV TANTÁRGYAI, TARTALMAI ..................................................................................................... 81

2.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................. 87

2.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ................ 91

2.5. ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉK ...................................................................................................................... 93


2

2.8. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ......................................................... 94

2.9. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................. 94

2.10. HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ........................................................................................................................ 101

2.11. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ..................................................... 102

2.11.1. Az írásbeli beszámoltatás formái .................................................................................................... 107 2.11.2. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok

meghatározásának elvei és korlátai ................................................................................................................... 109 2.11.3. Oktatási eredményvizsgálatok ......................................................................................................... 111 2.11.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................. 111

2.12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................ 114

2.13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................. 115 2.14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK

ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK .......................................................................................... 116

2.15. TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................... 119

2.16. A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSA ..................................................................................................................... 122

2.16.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................................. 122 2.17. EGÉSZ NAPOS NEVELÉS: NAPKÖZI, TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁS ................................................................. 123

3. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................................... 133

3.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSE, ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLAT ............................................ 134


3

BEVEZETÉS

Nevelési-oktatási programunk

Iskolánk pedagógusainak hitvallása

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,

megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja

szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

A mi iskolánk Szent-Györgyi Albert idézetét választotta ars poeticájának, mert hiszünk

abban, hogy fel kell ébresztenünk a gyermekek tudásvágyát, meg kell szerettetnünk velük a tanulást,

és el kell érnünk, hogy tudják becsülni egymás munkáját is.

Iskolai pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus

célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a széleskörű, konvertálható ismeretanyag átadása, a

biztos tudás alapjainak megteremtése, és a megszerzett tudás alkalmazásának képessége határozza

meg.

Kiemelt szerepet kap a művészeti nevelés, az ének-zene, néptánc, vizuális kultúra,

drámajáték, az idegen nyelvek tanítása. Hiszünk abban, hogy tanítványainkat a hazánkat tisztelő és

szolgáló, a családot becsülő és szerető, a nemzetünkért tenni akaró polgárokká neveljük.

Társadalmi elvárásoknak megfelelően az iskolát használó diákok és szüleik igényeit is

figyelembe vesszük. Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésre

késztetjük tanulóinkat, amely sikeres és boldog emberré alakítja őket, akik képessé válnak a

megszerzett tudásukat megfelelően alkalmazni, a szabad idejüket aktívan, kulturáltan eltölteni.

Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben-

reményeink szerint minden gyermek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit,

megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

Iskolánk nyitva áll mindazok előtt, akik céljainkat elérhetőnek tartják, és az ehhez vezető úton

társaink lesznek.

Hagyományainknak megfelelően továbbra is megpróbáljuk átadni mindazt, amit értéknek

tartunk, olyan minőségben, amit lelkiismeretünk diktál. Az örök emberi értékek, amelyet

közvetítünk, a humanizmus, amelyre tanítványainkkal való kapcsolat során törekszünk, garancia

lehet arra, hogy a „suliból” Alma Mater váljék.


4

Az iskola rövid bemutatása

Iskolánk a Városliget mellett, a Herminamezőn működő, nyolcévfolyamos általános iskola, mely

2010-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Fekvése, szép környezete, kiváló közlekedése

alkalmassá teszik az intézményt feladatainak ellátására.

Arculatát a magas színvonalú művészeti oktatás jellemzi. A zenei osztályokban az ének-zene

oktatása emelt óraszámban történik. Az alsó- és felső tagozaton tanulóink bekapcsolódnak az

énekkar munkájába. A művészeti nevelést segíti a néptáncoktatás, a színjátszókör, a vizuális nevelést

pedig a rajzszakkör szolgálja.

A felső tagozaton a képzés szaktantermi rendszerben történik. Az ének-zenei osztály mellett emelt

óraszámban tanítjuk az angol és német nyelveket. Általános tantervű osztályokban fokozott

figyelmet fordítunk a matematika, a magyar nyelv és irodalom tantárgyak oktatására. A tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését kiemelt figyelemmel kísérjük. Szükség esetén

pszichológus és logopédus szakember segítségét is kérhetjük.

Hosszú évek óta iskolánk jó hírnevet szerzett magának mind a tanulmányi versenyeken, mind az

erkölcsi és művészeti nevelés terén.

Tanáraink nem csak oktatással, a tananyag átadásával, az értékek közvetítésével, hanem a

szellemiség nevelésével, a jó szándék és az akarat fejlesztésével kívánják gyarapítani diákjainkat.

A mi iskolánk olyan intézmény, amely terepet ad diákjainknak arra, hogy a legkisebb

kockázattal, a legkevesebb kudarcélménnyel próbálják ki magukat, erejüket, képességeiket,

tehetségüket.

A mai iskolaépület több szakaszban épült. Az első épület rész 1910-ben készült el, az akkori

viszonyok szerint színvonalasan. Ez értékállónak bizonyult, hiszen ma is biztosítja számunkra a

korszerű oktatás feltételeit. 2003 decemberében új épületszárny átadására került sor, ami jól

illeszkedik építészetileg a régi épületrészhez.

Bevezető gondolatok

Minden embernek szüksége van arra, hogy életét agyfajta vezérfonal mentén, egymást segítve,

egymástól tanulva, emberhez méltóan élhesse.

Mottóink adják meg pedagógiai programunk és helyi tantervünk vezérfonalát, amellyel nemcsak mi,

pedagógusok, hanem tanulóink, szüleik, gondviselőik, az intézmény valamennyi dolgozója

azonosulni tud.

Az iskolánkba érkező diákok más-más szociális környezetből jönnek, ezért számolnunk kell az

ebből fakadó nevelési és művelődési különbségekkel. Legfontosabb feladataink egyike: mintát adni


5

az értékes életre. Ennek megfelelően a pedagógiai programunkban, valamint a helyi tantervben

szereplő értékek észlelésére, megfigyeltetésére, elismerésére, rangsorolására és megszilárdítására

időt kell biztosítanunk.

A tanulók korszerű ismeretének, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, a tanulók

teljes személyiségének fejlesztése a másik legfontosabb feladatunk.

A nevelőtestület örömmel vállalja az ismeretek, élmények, tapasztalatszerzés lehetőségét a

tanítványokkal az iskola falain kívül is.

Szem előtt tartva a célokat számba vettük a szükségletek tükrében a lehetőségeket. Ebben fontos

szempont volt a tanulók összetétele, a nevelőtestület tagjainak végzettsége.

Tevékenységünket a diákok személyiségfejlődésének figyelembe vételével szervezzük. Nagy

hangsúlyt helyezünk a csoportdinamika alakítására, a közösségi kapcsolatok jó irányban tartására, a

szociális kompetenciák fejlesztésére, figyelembe véve az egyén és a közösség érdekét.

Fontosnak tartjuk, hogy emberközpontúság, gyermekközpontúság irányítsa napi munkánkat. A

tanuláshoz szükséges feltételek megteremtésével az intenzív tanulást kívánjuk elérni. Hiszünk abban,

hogy tevékenységrendszerünk tanulóink életvezetésébe és magatartásába beépül, konvertálható

hatásként jelenik meg, és ezzel hozzájárulhatnunk életminőségük fejlődéséhez, javításához.

Iskolánk az alábbi jogszabályok alapján készítette el, ill. módosította pedagógiai programját:

- iskolánk szakmai alapdokumentuma,

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

- 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról,

- 10/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról,

- 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről,

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

- 32/2012.(X.8) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről


6

- 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról,

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 138/1992. Kormányrendelet a KJT végrehajtásáról

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai

Értékek

Céljaink elérése érdekében be kell látnunk, hogy egy stabil pedagógiai értékrend, koherens

értékrendszer nélkül légüres térben mozogna az iskola. Ennek tudatában választjuk ki

értékrendszerünk elemeit, a pedagógiai folyamat minden komponensét.

A tantestület által fontosnak tartott és képviselt értékek:

permanens tanulás igénye,

őszinteség,

bizalom,

tudás utáni vágy,

türelem,

a tudás tisztelete, rugalmasság,

tolerancia,

eredetiség,

szorgalom,

megbízhatóság,

aktivitás,

becsületesség,

érdeklődés,

felelősségvállalás,

szolidaritás

kommunikációs készség,

empátia,

nyitottság,

együttműködés,

kiegyensúlyozottság,

tisztelet és megbecsülés

Ezen értékek mind hatékonyabb megjelenítése és megjelenése érdekében fejleszteni kívánjuk

tanulóinknál:

- egész életen át a személyes lehetőségek megragadására való törekvést,

- az értelmes, kreatív kritikai gondolkodást,

- a kommunikációs képességeket és készségeket,

- a másokra figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést,

- az egészséges életmódra való törekvést.

Tartalmilag és módszertanilag sokszintű és differenciált oktatási programot készítünk, amely a

tanulók adottságainak figyelembevételével elfogadható eredményre vezet az oktatásban és

nevelésben. Csökkenti a beilleszkedési problémákat. Kiemelt hangsúlyt kívánunk fordítani a

felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Csak az az ember élhet szellemileg, testileg és lelkileg

kiegyensúlyozott, harmonikus életet, aki tisztában van és békében él önmagával.


7

Fő céljaink

Tanítványaink az iskolából kikerülve legyenek képesek érvényesülni, és találják meg helyüket a

társadalomban.

Segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré és szabad, gazdag

egyéniséggé, tisztességes, alkotásra képes emberré tudnak válni.

Az integrált, sajátos nevelési igényű gyermekeket intenzív és komplex fejlesztéssel juttassuk el

képességeik maximumára.

Az iskolahasználók - a szülők, gyermekek - elégedettségére törekszünk a tudás, a fegyelem, a

továbbtanulásra való felkészítés során.

Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam):

Az iskola

- óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő gyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás

iránti érdeklődést és nyitottságot!

- vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységéibe,

- tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom

értékei iránt,

- segítse a gyermek természetes fejlődését, érését,

- adjon teret a gyermek mozgás iránti vágyának,

- adjon esélyt mindenki tehetségének, adottságának kibontakoztatásához a tantervi anyag

differenciálásával,

- közvetítsen elemi ismereteket, fejlesszen alapvető képességeket és készségeket!

Célok az alapfokú nevelési-oktatási második szakaszára (5-8. évfolyam):

Az iskola

- folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését,

- vegye figyelembe azt, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása még erősen kötődik az

érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz,

- feladata, hogy az ismeretszerzési folyamatokban 13-14 éves kortól kerüljön előtérbe az

elvont fogalmi és az elemző gondolkodás,

- készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra érdeklődésüknek, képességüknek és

tehetségüknek megfelelően,

- készítse fel a tanulókat a társadalomba való majdani beilleszkedésre,


8

- alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására!

Feladataink

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam):

- A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a

tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét, segítse érzelemvilágának gazdagodását!

- Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz!

- Alapozza meg a tanulási szokásokat!

- Támogassa az egyéni képességek kibontakozását!

- Segítse a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók munkáját!

- Törekedjen a személyre szóló fejlesztésre!

- Törődjön a hátrányok csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális-kulturális

környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakad!

- Tudatosítsa a megismerhető értékeket!

- Erősítse a humánus magatartási mintákat, szokásokat!

- Formálja a gyermek személyiségének érését!

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam):

- A tanulási tevékenységek közben, a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók

önismeretét együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, empátiáját!

- Legyen módja a tanulóknak arra, hogy gyakorlati módon igazolja megbízhatóságát,

becsületességét, szavahihetőségét!

- Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékeit és szabályát,

adjon teret e jogok gyakorlására!

- Tisztázza az egyéni és közérdek fogalmát, ezek fontosságát a közösséghez, a

társadalomhoz, az egyházhoz való viszonyulásban!

- A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természet és a környezet iránti felelősségre, a

mindennapi magatartásra.

- Nemzeti, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, a megőrzéseikre való nevelés.

- Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő

különböző kultúrák elfogadásának igényét!

- Erősítse az Európához való tartozás tudatát! Más népek hagyományainak, kultúrájának

szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére késztessen!


9

1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelési módszerek közül azokat választjuk ki, amelyek igazodnak:

- a tanulóink életkori sajátosságaihoz,

- értelmi fejlettségéhez,

- képességeihez,

- a nevelők személyiségéhez,

- pedagógiai kulturáltsághoz,

- felkészültségéhez,

- vezetői stílusához,

- a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék

lehetővé.

A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja.

A fentieket szem előtt tartva az alábbi módszerek közül választhatunk.

Ezek:

- követelés,

- meggyőzés,

- gyakorlás

- ellenőrzés,

- értékelés,

- elismerés,

- büntetés.

Pedagógiai gyakorlatunk, tapasztalatunk, valamint a nevelő-oktató munkánk megkívánja, hogy a

módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően

az alábbi csoportosítást végeztük el.

Eljárások, módszerek

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:

Az oktatás módszerei:

- meggyőzés,

- minta,

- példa,

- példakép,

- példakövetés,

- eszménykép,


10

- bírálat,

- beszélgetés,

- felvilágosítás,

- tudatosítás,

- előadás,

- vita.

A tevékenység megszervezésének módszerei:

- követelés,

- megbízás,

- ellenőrzés,

- értékelés,

- játékos módszerek,

- gyakorlás.

A magatartásra ható módszerek:

Ösztönző módszerek

- ígéret,

- helyeslés,

- biztatás,

- elismerés,

- dicséret.

A dicséret iskolában használatos módjai:

o szóbeli dicséret nyilvános formái:

osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt,

iskolai összejöveteleken (iskolagyűlés, tanévzáró ünnepély, ballagás);

o írásbeli dicséret formái:

osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba),

szaktanári dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba),

igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba),

nevelőtestületi dicséret,

oklevél,

szöveges értékelés, osztályozás.


11

- Jutalmazás:

Jutalmazzuk:

hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást,

szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát,

rendkívüli teljesítményeket (kerületi, budapesti, országos helyezések).

A jutalmazás formái lehetnek:

szóbeli dicséret,

írásbeli dicséret,

oklevél, kitüntetés,

Liszt serleg,

jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések,

számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút,…).

Kényszerítő módszerek:

- felszólítás,

- követelés,

- parancs,

- büntetés,

o szóbeli figyelmeztetés

észrevétel,

egyszerű kioktatás,

dorgálás,

feddés,

határozott rendreutasítás,

tiltakozás,

o írásbeli figyelmeztetés

szaktanári figyelmeztetés, intés,

osztályfőnöki figyelmeztetés, intés,

igazgatói figyelmeztetés, intés,

nevelőtestülete elé idézés,

szigorú megrovás,

fegyelmi eljárás,

párhuzamos osztályba való áthelyezés.


12

Gátlást kiváltó módszerek:

Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív

viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni.

- felügyelet,

- ellenőrzés,

- figyelmeztetés,

- intés,

- fenyegetés,

- tilalom,

- elmarasztalás.

Eszközök, módszerek

1. Nyelvi (verbális) eszközök:

- beszéd,

- beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt

vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség

alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos),

- interjú.

2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök:

A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő

szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korholást) közléseinket.

- arckifejezés (mimika),

- szemmozgás,

- tekintet,

- testhelyzet, testtartás,

- mozdulatok (gesztusok).

3. Szociális technikák:

Szociális technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori

beidegződés), majd az iskola közösségében. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát

kapnak otthon és az iskolában.

Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez:

Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek

mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi

tulajdonságait, készségeit.


13

- fejlesztő interjú,

- fejlesztő beszélgetés.

Szociális készségfejlesztő technikák:

A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, a meglévők erősítése.

- minta- és modellnyújtás,

- megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás),

- szerepjáték,

- dramatizáló tevékenység, drámajáték.

A tevékenység megszervezésének módszerei:

- követelés,

- megbízás,

- ellenőrzés,

- értékelés,

- játékos módszerek,

- gyakorlás.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos eljárások, módszerek:

A sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő

gyermekek oktatása-nevelése integrált közösségi formában történik.

Pedagógusaink tevékenységük során figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési

tempóját, szociokulturális helyzetét, sajátos nevelési igényét. Hangsúlyt fektetünk a differenciált

órai munkára, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások biztosítására. Az egyéni fejlesztési tervek

elkészítésekor elsősorban a szakértői bizottság szakvéleményeiben foglalt fejlesztési javaslatokat

vesszük figyelembe. A pedagógusok munkáját utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segíti.

A részképességzavarok súlyosságának megfelelően biztosítjuk a méltányos számonkérési,

értékelési illetve felmentési lehetőségeket minden esetben a tanuló hosszú távú érdekeinek

figyelembe vételével.

Felhasznált módszerek, eszközök:

logopédiai fejlesztés,

alapozó terápia,

zeneterápia,

kézművesség,

sport, mozgásfejlesztés.


14

1.3. Iskolánk profilja

1.3.1. Emelt szintű ének- zene tanítással kapcsolatos célkitűzéseink

Alapelvek

A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak a képzelőerő, az

empátia, az ízlés és az árnyalt kifejezés fejlesztésében.

Kora gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghatásosabban a forma, a tér, a ritmus, és a

színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az

emlékezet, valamint a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztésében is. Fő jellemzői a

gyakorlat és tevékenységközpontúság, a képzelőerő, az ízlés nagymértékű fejlesztése. Széles teret

biztosítanak a nevelésnek, a képesség és készségfejlesztésnek, az erkölcsi értékek tudatosításának.

Hozzájárulnak a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai

értékeinek megismertetéséhez.

A kóruséneklés az összetartozás érzésének erősítését szolgálja. Az ének- zene emelt szintű

oktatása segítséget nyújt a fiataloknak, hogy eligazodjanak saját kultúrájukban, amelyhez

nélkülözhetetlen a művészeti intézmények látogatása, a kóruskoncerteken, hangversenyeken való

fellépés, múzeumok, kiállítások megtekintése.

Ének-zene

Az ének-zenei nevelésünk alapja a Kodály- koncepcióra épülő zenepedagógiai gyakorlat.

Iskolánkban 1968 óta folyik emelt szintű ének-zeneoktatás.

A szülők nagy érdeklődése miatt 1- 4. évfolyamon két párhuzamos zenei osztály indul. Ötödik

osztályban a tanulók és a szülők kívánságának megfelelően egyik osztály, a zenét tanuló tehetséges

gyerekek zenei osztályban tanulnak tovább, míg a másik osztály egy idegen nyelvet tanul

magasabb óraszámban.

Az irodalomnak, a történelemnek, a művészettörténetnek s az ének-zenének a feladata és

egyben célja is, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes

műveltséget is közvetítse. Az Európai Unió tagjaként kis országunk eddig is zenei nagyhatalomnak

számított. Az iskolai ének-zene és művészeti oktatás többféle pedagógiai értéket hordoz.

Célja:

- az együttes élmény megteremtése,

- az éneklési készség, a zenei írás-olvasási készség és képességfejlesztés,

- a zenei hallás fejlesztése,


15

- a közösségteremtés, a befogadás, önkifejezés, valamint az egymásra figyelés összhangjának

fejlesztése,

- gazdag érzelmi hatás, beleélés-átélés és közvetlen cselekvés eszközével színesíti a fantáziát,

formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermeket más közösségek és kultúrák értékeinek

befogadására,

- az éneklés, a hangszerjáték és kóruséneklés, s a zenei készségek fejlődése, az aktív

cselekvés örömével ajándékozza meg a gyermeket,

- a népzenén keresztül a nemzeti értékek, hagyományok ismerete, megbecsülése és tisztelete,

- élőzenére épülő befogadói élmények megteremtése, (hangversenyeken, kóruskoncerteken

való részvétel),

- együttműködés az iskolai néptáncoktatással, valamint a komplex művészeti neveléssel.

A csoportos éneklés, zenélés arra ösztönzi a gyermekeket, hogy tevékeny és felelős tagjai

legyenek a nagyobb közösségeknek.

A magyar énekes, hangszeres népzenéhez a gyermekjátékok és népszokások megismerésén

keresztül vezet az út. A népi gyermekjáték-dalok, mondókák ritmikus lüktetése, ritmizálása segíti a

koncentrációt, a gyermek helyesírását és az olvasását is (elválasztás, szótagolás, beszédértés).

A ritmuskészség fejlesztése segíti a mozgási és szellemi tevékenységek harmonikus

rendezettségének kialakulását. Az ének-zenei órákon megfigyelt beszéd – dallam – ritmus

kapcsolatok tudatosítása elősegíti a kifejező, érthető beszéd igényének és készségének kialakulását.

A zenei írás-olvasás készségének fejlesztése a magyar iskola ének-zene oktatás fontos

alapeleme. A kottaolvasás könnyített módszere - a relatív szolmizáció – segítségével a zenei írás-

olvasást már az iskoláskor kezdetén elsajátítják a gyermekek.

A zenehallgatás a gyermek élményvilágának fontos része. A gyermekek az iskolában és az

iskolán kívül is hallgatnak zenét. Csak akkor válhatnak az egyetemes zenei kultúra részeseivé, ha

értő, biztos kézzel kalauzoljuk őket a klasszikus zenében, népzenében, kortárszenében, és

mindennapi életet kiszolgáló szórakoztató zenében.

A zeneszerzők életműve összefüggést teremt a történelmi korral, ugyanakkor eligazít a

kultúrtörténeti és művészeti stílusok felismerésében is. A zenei korszakok, formák, és műfajok

ismerete egyben más műveltségi területek megértéséhez is hozzájárul.

A mozgás és a tánc az emberi kultúra ősi elemei. Az iskolai ének-zenei nevelésbe a népi

gyermekjátékok, népi táncok és történelmi táncok tanítása a szabad, rögtönzött mozgásvariációk

révén épül be.


16

A kibővített ismeretek egy része azoknak a gyermekeknek szükséges, akik a pályaválasztáshoz,

továbbtanuláshoz szükséges anyagként tanulják az ének-zene tantárgyat.

Az emelt szintű ének-zenei nevelés a kórusmunkában teljesedhet ki igazán. Az együtt éneklés

egyént és közösséget formáló ereje olyan magas fokú kulturális igényességhez vezet, melynek

közösségi hasznossága vitathatatlan. Ezért az ilyen típusú osztályokban a tanulók kötelező jelleggel

vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Az énekkari órák a tanítással le nem kötött időkeretben

valósulnak meg.

Az iskolai kórus az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken előadóként vesz részt, s ez életre

szólóan meghatározza a fiatalok viszonyát a zenéhez. Ahol a tanárok, szülők szívesen hallgatják,

értékelik gyermekeik muzsikáját, ott az ének-zene meghitt közösséget teremt diákok, tanárok és

szülők között.

Néptánc

A táncos nevelés a magyar énekes gyermekjátékot és a magyar néptáncok megismerését, a

táncos anyanyelv megismerését jelenti. A hagyományos népi gyermekjátékok és mondókák

túlnyomó többsége sajátos komplex jelenség, szöveg, ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény

együttesen jelenik meg. Ezt az ősi formát, amelyben az egyes művészeti ágak még nem válnak

szét, az emberiség nemzedékről, nemzedékre őrzi. Ezt az örökséget kell tovább éltetni, már

kisiskolás korban a nevelés szolgálatába kell állítani.

A táncoktatás célja, hogy a gyermek a néptánc alapismeretek elsajátítása során örömmel

tanuljon, szívesen táncoljon. Ismerje, szeresse, becsülje a közvetlen környezetének hagyományait,

gyermekjátékait, népszokásait, népdalait, néptáncait. A tanultakat tudja a mindennapi életben,

mozgásban – önkifejezésben – kulturált szórakozásban hasznosítani. A néptáncos nevelésnek a

saját hagyományaiból kiindulva a magyar énekes gyermekjátékok megismerésén át kell vezetni a

néptánc alapozásához. A gyermekjátékoknak kiemelt, meghatározó szerepe van a magatartás

formálásában, az iskolai szokásrend kialakításában. A játékok, táncok tanulásával, hangulatával

csökkenteni lehet az iskolakezdéssel együtt járó szorongásokat, nehézségeket. Segíteni lehet a

gyermek biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldását, önfegyelmének, közösségi

érzésének alakulását. Általa fejlődik a gyermek ízlése, hallása, ritmusérzéke, játék és

mozgáskultúrája, improvizatív táncolási készsége.

Az alsó és a felső tagozaton a választott néptánc foglalkozás a testnevelés része.

„Az énekes táncos népi játékainkat tehát nem kezelhetjük mellékes, kiegészítő anyagnak,

elavult örökségnek, hiszen benne olyan kimeríthetetlenül gazdag, sokrétegű anyagot kapunk, amit


17

önmagában a táncművészet egyetlen ága sem tud pótolni, illetőleg egyik sem rejt magában olyan

sokirányú felhasználási lehetőséget, mint a néptánc” /Martin György 1969/.

Énekkar

Az énekkar az ének-zene tagozat óráihoz szorosan kapcsolódó speciális fejlesztő tevékenység,

amely beépül a zenei osztályok órarendjébe.

Az énekkar célja:

a zenei műveltség iránti fogékony tanulók számára bővebb ismeretek nyújtása és készségek,

képességek fejlesztése, a hangversenyek látogatása és az amatőr zenélés.

Az alsó tagozaton a nagy létszámú párhuzamos zenei osztályok miatt két kórus működik, tagjai 2-

3-4. osztályokból kerülnek ki. Ez a két énekkar az Erdőzsongás és a Campanella Kicsinyek Kórusa.

Az énekkari munka fő feladata:

- egységes hangszín kidolgozása,

- hangképzés, tiszta intonáció,

- többszólamú hallásfejlesztés alapozása,

- rendszeresség kialakítása a karénekes munkában,

- teljesíthető fellépések tervezése, az életkorhoz, hangi adottságokhoz, az alkalomhoz

igazodó repertoár választása.

Az énekkari foglalkozások látogatása alsóban az ének-zene tagozatos osztályokban kötelező, a

felső tagozaton pedig az ének-zene tagozatos és az alsóban ének zene tagozaton tanult gyermekek

számára kötelező jellegű. A kóruspróbák látogatása alól felmentést szakmailag indokolt esetben a

kórusvezető adhat.

A kóruspróbák óraszámai:

- Alsó tagozat: Erdőzsongás Kiskórus 2 óra/hét

- Alsó tagozat: Campanella Kicsinyek Kórusa 2 óra/hét

- Felső tagozat: Liszt Ferenc Gyermekkar 2 óra/hét

1.3.2. Az emelt szintű nyelvoktatással kapcsolatos célkitűzéseink

Iskolánkban a nagy hagyományokkal rendelkező ének-zene tagozat mellett – a mai kor

követelményeinek megfelelően – az emelt óraszámú nyelvoktatás folyik.

Hagyomány az évről-évre megszervezésre kerülő német nyelvi tábor Ausztriába. Tudomásul kell

vennünk, hogy a magyar kevesek által, szűk körben beszélt nyelv, amely a világ más tájain nem

használható a kommunikáció eszközeként. Már ez is elég indítékot, ösztönzést adhat az idegen

nyelv tanulásához.


18

A 4. osztályban heti 2, 5-8. osztályban heti három, az emelt szintű nyelvi osztályokban heti 5

órában tanítunk idegen nyelvet. A tanulók tudásszintje alapján kialakított csoportok szervezésével

látjuk biztosítottnak a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A modern nyelvoktatás

követelményeinek megfelelően foglalkozunk a különböző nyelvi készségek fejlesztésével (hallás

utáni megértés, olvasott szöveg értése, szituációs szerepjátékok, fordítási készség, stb.).

A választott nyelv országismerete kapcsán a gyermekek megismerkednek az adott ország

sajátosságaival, szokásaival, hagyományaival. Mindezek alapján reálisnak tűnik az a cél, hogy

tanulóink 4-5 év nyelvtanulás után képesek legyenek - angolból, németből egyaránt - az alapfokú

állami nyelvvizsga /A2/ letételére, valamint a középiskolában haladó szinten való további

nyelvtanulásra.

A tehetséges 7. és 8. osztályos tanulóink minden év januárjában, iskolánkban alapfokú

nyelvvizsgát tesznek. Hiszünk abban, hogy tanulóink általános iskolai tanulmányaik befejezésekor

a kor igényeinek megfelelő, korszerű nyelvtudásra tesznek szert.

1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt olyan követelmények

meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Igyekeztünk figyelembe venni a

tanulók biológiai fejlettségének különbözősége. A személyiségfejlesztésben meghatározó szerepük

van a gyermeket körülvevő felnőtteknek, szülőknek és pedagógusoknak.

Általános cél a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb

megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése.

Pedagógiai munkánk fő feladata az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit,

érdeklődését figyelembe vevő nevelés, valamint olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése,

amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Fontos az egyértelmű

elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség

méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.

Minden tanulónk számára kiemelt pedagógiai célunk:

- A konstruktív, eredményes életvezetési képességének kialakítása, fejlesztése.

- A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok,

programok – bűnmegelőzés, kábítószer, dohányzás - megvalósítására való törekvés.

- A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel

párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése.

- A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.


19

- Önvezérlő képesség kialakítása (a belső igények és külső elvárások összehangolása).

- A realitásérzék képességének kialakítása (a valóság és az elfogadott normáink összevetése).

- Racionalitás (az elfogadott normákat képes megindokolni).

- A kreativitás képessége (magatartási normarendszerének önálló továbbfejlesztése).

- Szociális extenzivitás (a csoporton belüli magatartási normákat képes generálisan

alkalmazni).

- Relativitás (képes választani, tájékozódni a különböző normák között).

Ezekre épülő célunk a differenciálás, hogy a különböző adottsággal (biológiai…) bíró, eltérő

fejlődési szinten lévő tanulóinkat a szaktantárgyi órákkal, osztályfőnöki órákkal, illetve tanórán és

a tanórán kívüli foglalkozásokkal - érdeklődési körüket érintő tevékenységgel - fejlesszük, illetve

kibontakoztassuk személyiségüket.

Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára

vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez

méretezett:

- kiválasztással,

- elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók

- műveltségét,

- világszemléletük, világképük formálódását,

- társas kapcsolatát,

- eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,

- tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

Programunk készítésénél arra törekedtünk, hogy a nevelési, tanítási – tanulási folyamat adjon teret:

- a színes, változatos iskolai életnek, tanulásnak (az érdeklődést felkeltő szakóráknak),

játéknak (világteszt, mimika, megfigyelő, szabályjáték stb.),

- s közben fejlessze a tanulók énképét, önismeretét, alkalmazkodási (konfliktustűrő),

megoldó készségüket,

- járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik fontos értékekkel történő azonosulásuk fokozatos

kialakításához, az igényesség elfogadásához.

Pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és

iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának képességeinek fejlődése, fejlesztése áll a

középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem

a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.


20

A sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségfejlesztésével kapcsolatos teendők

Intézményünk felvállalja a sajátos nevelési igényű, teljesítményzavarral, beilleszkedési

nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő gyermekek integrált oktatását.

Az életkori sajátosságoknak a fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása

szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A sérült

személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölni az iskolai pedagógiai programnak

azon nevelési területeit, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanulók

személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában.

A személyiségfejlesztés során különösen fontos:

a többi gyermeknél a másság elfogadtatása, tolerancia és empátia fejlesztése,

a sajátos nevelési igényű gyermek énképének, önértékelésének fejlesztése,

a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében az agresszió levezetésére

alkalmas technikák tanítása.

Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok

- A megismerési vágy fejlesztése.

- A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

A nyelv és a megismerés kapcsolatának fejlesztése (az irodalomtanításban rejlő

fejlesztési lehetőségek kihasználásának fontossága).

A család réteghelyzete meghatározza az iskolába kerülő gyermek

fogalomhasználatát és beszédmódját, ezzel előnyös vagy hátrányos alapfeltételt

teremt az iskolai oktatás és beilleszkedés számára. Ezért fontos, hogy az iskola ne

mélyítse a szakadékot a hátrányos helyzetű tanulók rovására. Igyekszünk olyan

helyzeteket teremteni, ahol sor kerül szókincs gyarapítására, elvont fogalmak

értelmezésére, megértésére. Ebben nagy segítségünkre vannak a drámapedagógia

tanításban rejlő lehetőségek, illetve a népszokásaink és néphagyományaink területe.

Az értelmező tanulás elsajátíttatása (Tanulj meg tanulni!).

Gondolkodás és a nyelv (kommunikációs gyakorlatok, fantázia fejlesztése).

Olvasás, mint örömforrás, a könyvtár használata (iskolánkban adott ehhez a feltétel,

hiszen gyönyörű könyvtárunk van, és a gyermekek élnek is a lehetőséggel).

A szelektálás, válogatás képességének fejlesztése.

Kortárs csoportokban folyó önművelődés igényének támogatása.


21

Az önkéntes segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival,

a pozitív szociális szokások kialakításának segítése (a fogyatékkal élő emberek

elfogadtatása),

empátia, beleélés fejlesztése,

család, mint a segítés színtere (Segíts otthon!),

idős emberekkel szembeni pozitív viselkedési normák kialakítása (családtagokra is

vonatkozóan),

szabálybetartás képességének fejlesztése,

iskolán kívüli fórumok kihasználása, önkéntes segítők meghívása, pozitív

példájának bemutatása.

A tanulók önkéntes munkájára az alábbi területeken biztosítunk lehetőséget:

Ökoiskolai feladatok végrehajtása, rendezvények szervezése, felelősi és ügyeleti rendszer,

segítségnyújtás társaknak, az iskola környezetének gondozása, diákújság készítése.

A pedagógusnak mindig pozitív példát kell mutatnia (hiteles viselkedés, őszinteség, türelem,

kritika, önkritika).

1. 5. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) 128. §, 129. §, 130. § és 131. § előírja a teljes körű

egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat.

A teljes körű egészségfejlesztés

- Minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

fejlesztő, az iskolában rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

- Az iskolai egészségfejlesztés eredményes, ha a tanulók egészségi állapota kedvező irányú

változást mutat.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a következő területekre:

- az egészséges táplálkozás,

- a mindennapos testnevelés, testmozgás,

- a testi és lelki egészség fejlesztése, a függőséghez, a szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzése,

- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,


22

- a balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás alapjainak ismertetése,

- a személyi higiéné kialakítása.

Az egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait,

valamint beilleszthető az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordináltak, nyomon követhetők és mérhetők.

A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskolaorvos és a védőnő

közreműködésével készíti el.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok

kiválasztásánál beszerzi az iskolapszichológus, az iskolaorvos és a védőnő véleményét.

Az egészséges életmódra vonatkozó szabályok:

- Az intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása mindenki számára

kötelező.

- Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében. Amennyiben nem tudja megszüntetni, a gyermek- és ifjúságvédelmi

szolgálat segítségét kéri.

- A közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője

lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és előállítással.

- Az intézményben üzemelő iskolabüfé nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő

meghatározásához az intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, a szülői szervezet és a

diákönkormányzat egyetértését.

Az iskolában folyó lelki egészségfejlesztés célja:

- segítse elő a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést,

- készítsen fel és kínáljon megoldási stratégiákat a környezetből érkező ártalmas hatásokkal

szemben,

- fordítson kiemelt figyelmet a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához

vezető szerek fogyasztásának,

- iskolapszichológus bevonásával figyeljen a bántalmazás és agresszió megelőzésére és

kezelésére,

- ha a tanuló viselkedési problémái ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti az

iskolapszichológust, és a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.


23

Testmozgás, a tanulók fizikális erőnlétének, egészségének fejlesztése

A mindennapos testmozgás korosztályonként eltérő, alsó tagozaton 1-2. osztályban fontos,

hogy ne érezzék erős váltásnak az iskolába lépést, ezért a testnevelő tanárok játékos formában

foglalkoztatják a gyermekeket a tanórákon. A testnevelők és napközis kollégák sok játékot

alkalmazva szinte észrevétlenül fejlesztik a gyermekek fizikai, illetve szellemi képességeiket.

Inkább több rövid ideig tartó játékot alkalmaznak, pihenőket közbeiktatva. A tanulók leginkább a

futójátékokat és az utánzójátékokat kedvelik.

3-4. osztályban a tanórákon tanult ismeretek mennyisége megnő, így a bonyolultabb

sporttevékenységek is előtérbe kerülnek. Elkezdődik a mini sportágak oktatása (kézi-, kosár-, foci-,

röplabda, futball).

5-6. osztályban elindítjuk tehetséges tanulóinkat a háziversenyeken, kerületi versenyeken, esetleg

rangosabb találkozókon.

7-8. osztályban a fiúk és a lányok fejlődése eltér egymástól, így nemek szerinti bontott testnevelési

órákat szervezünk részükre.

A tanórákon kívül hetente több tömegsport illetve versenysport jellegű edzést tartunk. Több

sportágra helyezzük a hangsúlyt, hogy a gyermekeknek meglegyen a választási lehetősége. Iskolán

kívüli futóversenyek rendszeres résztvevői vagyunk, ahová nemcsak tanulóink, hanem

családtagjaik, barátaik is eljöhetnek. Több sportágban rendez iskolánk házi versenyt, ahol az

osztályok megmérkőzhetnek egymással.

Nagy hangsúlyt fektetünk a diákönkormányzat sportnapi rendezvényére, mely minden évben a

tanítás nélküli munkanapok egyike.

Orvosi javaslat alapján a rászoruló diákjainknak rendszeres gyógytestnevelést biztosítunk.

Elméleti felkészítés

Már alsó tagozaton elkezdődik az egészségnevelés oktatása a környezetismereti és testnevelés

órák keretein belül. Témakörökre lebontva foglalkozunk az emberi test részeivel és azok

működésével a korosztálynak megfelelően. A napirend betartása, az egészséges táplálkozás, az

edzettség, a testi nevelés, a higiéniás szabályok megismerése és betartása adja az egészséges

életmód alapjait.

5-6. osztályban a természetismeret tantárgy segítségével érintőlegesen foglalkozunk az

egészséges életmóddal. A gyerekek megtanulják a közvetlen környezetükben lévő élőlények


24

világát. A hatodikos korosztályt a védőnő tájékoztatja, külön a fiúkat, külön a lányokat a megfelelő

szexuális viselkedésről, a felmerülő kérdésekről.

Hetedik osztályban a biológia tantárgy már az egész Föld élővilágával ismerteti meg a

gyerekeket, valamint nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelemre és a globális problémákra.

Nyolcadik osztályban lép be az egészség, mint megőrizendő érték. A biológiaórákon kívül,

osztályfőnöki órákon is visszatérő téma az egészség.

1.5.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok a mindennapi testedzés feladatainak

végrehajtását szolgáló program. A teljes körű fejlesztés célja, hogy az iskolánkban eltöltött időben

minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan

fejlesztő tevékenységben.

Fő feladat a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stresszhatások

feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos oktató-nevelő munka

elválaszthatatlan része, és folyamatos tennivalója.

A feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki:

- az egészséges táplálkozás,

- mindennapos testnevelés, testmozgás,

- a testi- lelki egészség fejlesztése,

- az iskolai erőszak megelőzése,

- baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

- személyi higiéné.

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén végzendő feladatok:

- az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal (azonosulás és

szereptanulás),

- napköziben a felelősi rendszer kialakítása és rendszeres alkalmazása,

- az élet és testi épség védelme,

- egészségkárosító és szenvedélybetegségek – dohányzás, alkohol, drog – kialakulásának

megelőzése (legfontosabb hatóerő a felnőttek, a pedagógusok példamutatása; mindennapi,

örömmel végzett testmozgás),

- iskolai higiénia: megfelelő tisztaságú mosdók, tornaterem, zuhanyzó biztosítása,

- táplálkozási, étkezési (tízórai, ebéd, uzsonna) kultúrának fejlesztése,


25

- az iskolánk közétkeztetése - amelyet gyermekétkeztetési cég biztosít -, feleljen meg az

egészséges táplálkozási előírásoknak.

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése:

Az iskolánk megoldási stratégiákat kínál a pozitív személyiség fejlesztésére:

- szocializáció, beilleszkedés segítése,

- kiegyensúlyozott értelmi, érzelmi és pszichés fejlesztés.

A tanulói reális önértékelés kialakítása (pedagógus segítségével).

Együttműködés:

- az iskolai egészségügyi szolgálattal,

- a rendelkezésre álló szakemberekkel /pszichológus, fejlesztő pedagógus/.

Testi ügyesség fejlesztése (testnevelés órán, ill. szabadidős tevékenységek során).

- elegendő mozgáslehetőség,

- rendszeres játéklehetőség,

- mindennapi testedzés (A testi- lelki egészséghez, a teherbíró-képességhez szükséges).

Iskolánkban tanulóink a testnevelés órán minden alkalommal végeznek légző- és tartásjavító

tornát, gimnasztikát. Így biztosítható a megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés.

A mindennapi testnevelés órák keretében rendszeresen járnak gyermekeink úszni,

korcsolyázni. A mindennapi testedzés körét olyan életmód –sportokkal is bővíti iskolánk, mint a

rollerezés, a lábtenisz, szivacslabda, tenisz, pingpong stb.

Iskolánkban a pedagógusok továbbképzésen vettek részt a drogmegelőzési programban. A

kerületi rendőrséggel is együttműködik iskolánk, ahonnan évente meglátogatnak minket rendőrségi

szakemberek és előadásokat tartanak szenvedélybetegségek, erőszak, kiskorú bűnözés

témakörökben.

Az iskolánk védőnője és iskolaorvosa is részt vesz az egészségnevelés elméleti oktatásában.

Az alsó tagozatos osztályokban:

- egészséges táplálkozás,

- általános testi higiéné,

- fogápolás,

- öltözködés.

Felső tagozaton:

- egészséges táplálkozás,

- serdülőkori változások,


26

- menstruáció,

- testi higiéné,

- szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás,

- nemi úton terjedő betegségek.

A tanulók egészségéért végzett vizsgálatok

Az iskola tanulói minden tanévben egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt, melyet az

iskolaorvos és az iskolai védőnő végez.

A kiszűrt tanulókat megfelelő szakrendelésre irányítjuk.

Az ÁNTSZ rendelete alapján védőoltásokat és tisztásági vizsgálatokat (pediculósis) is elvégezik.

1.5.2. A környezet- és egészségnevelés

A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve

külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap

jellegének megfelelően vetélkedőt, témanapot, projektórát, akciót vagy kirándulást szervezhetünk,

illetve pályázatot írhatunk ki.

Március 22. Víz világnapja

Április 3. Csillagászati világnap

Április 22. Föld napja

Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt napja

Május 10. Madarak és fák napja

Május 18. Múzeumi világnap

Június 5. Környezetvédelmi világnap

Szeptember 22. Autómentes nap

Szeptember 23. Takarítási világnap

Október 4. Állatok világnapja

Október 31. Takarékossági világnap

A környezeti nevelés értékelése, minőségének a fejlesztése

Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek

mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet.

A szakmai tartalmat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük, és ennek keretében kerülnek

mérésre is.


27

1.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) meghatározza a közösségfejlesztéssel kapcsolatos

feladatokat.

A cél, hogy az iskolai közösségben meglegyen a törekvés az ismeretszerzésre, a másság

elfogadására, a jogszerű magatartásra, a közösség növekvő érdekeinek elfogadására, és igény az

egyéni méltóság megőrzésére, hozzájárulni a tanulási kudarcból és a szociális hátrányból eredő

lemaradás csökkentéséhez.

Az iskolában zajló élet minden pillanatában, minden színterén állandó kölcsönhatás

mutatkozik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti

kapcsolatot kialakítja.

Mindegyik terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai.

Abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul:

- az egyéni (tanuló) és közösségi magatartásformák kialakításához,

- a tanulók véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

- a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

- a migráns tanulók beilleszkedésének támogatásához,

- az egyéni toleranciaszint növeléséhez,

- az együttérző, segítő magatartás kialakulásához,

- reális önértékelés formálásához,

- felelősség- és kötelességtudat kialakulásához,

- harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez,

- a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos

helyzetben levő diák társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák

kialakítása a gyerekekben.

Színterei:

- szaktantárgyi órák, osztályfőnöki órák,

- iskolai ünnepélyek, megemlékezések,

- sport és egyéb versenyek,

- tanórán kívüli foglalkozások,

- napközi,

- séta, kirándulás,

- szakkörök,


28

- önkéntes munkavégzés,

- diákönkormányzati munka,

- ökoiskolai és szabadidős tevékenységek.

Közös cél, hogy a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve megjelöljük

azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola minden

dolgozójának alkalmazni kell mindennapi munkája során.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van

feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő

szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas

kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület - a szülői

munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve -, kötelező feladatként határozta meg az

alkalmazotti közösség számára.

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:

- ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,

- megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy

múltú értékeit,

- sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

- legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság

iránt, becsülje meg ezeket,

- váljon érzékennyé környezete állapota iránt,

- tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan

kommunikálni,

- az önálló, felnőtt életben képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni,

egészséges életvitelt kialakítani,

- tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,

- legyen képes önellenőrzésre, társa segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,

- tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik a

tananyag elsajátítása során:


29

- segítik a tanulók kezdeményezéseit,

- hozzájárulnak a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

- elősegítik a közvetlen tapasztalatszerzést, a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti

és társadalmi környezettel,

- elegendő lehetőséget biztosítanak a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének

segítésére,

- megalapozzák a nemzettudatot, elmélyítik a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

- ösztönzik a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását,

- késztetnek az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,

- ösztönzik a tanulót az önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra,

- kifejlesztik a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak

kritikai módon való használatának képességét,

- ismereteket adnak a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,

- személyi, tárgyi környezetük segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és

szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

- fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész

magatartást,

- felkészítenek a felelősségteljes szexuális kultúrára, magatartásra,

- az általuk alkalmazott változatos munkaformák erősítik az együvé tartozás és az egymásért

való felelősség érzését.

Eszközeink:

- a tanulókban lévő jó tulajdonságok, értékek felszínre hozása a tanévi munka során,

- életkori sajátosságok figyelembe vétele, oktatói, nevelői munkánk során,

- az adott közösség szellemiségének figyelembe vétele, pozitív irányba terelése,

- pozitív viszonyulás kialakítása önmagunkhoz, közösségeinkhez, a természethez, a

bennünket körül vevő tárgyakhoz,

- az értékrend elfogadásának szabadsága,

- a pozitív értékrendre ösztönzés,

- a jövő építése a fellelhető gyökerek alapján.

Módszereink:

- a tanuló mindig érezze meg annak a tevékenységnek a szükségességét, amit végeztetünk

vele,


30

- a tanár által vezetett foglalkozások milyenségétől függően alkossuk meg a tanárra és

tanulóra érvényes törvényeket,

- azoknak a törvényszerűségeknek a megismertetése, amely alapján a világmindenség

egysége működik,

- az általunk nyújtott ismereteknek, programoknak a honlapunkon való megjelentetése.

Az iskola és a szülői ház kapcsolata

Az iskola sikeres nevelést a szülői ház nélkül nem folytathat. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk

arra, hogy a szülők iskolánk életébe aktívan bekapcsolódva, nevelési elveinket és oktatási

célkitűzéseinket megismerve és elfogadva, azzal azonosulva, partnerként vegyenek részt

munkánkban.

Örömmel vesszük javaslataikat, észrevételeiket, előre vivő kritikáikat, ugyanakkor elvárjuk a

kompetenciahatárok betartását.

A szülőknek is tiszteletben kell tartani az elfogadott iskolai Házirendet, nem szólhatnak bele

szakmai kérdésekbe, értékelésbe, ugyanakkor őket érdeklő szakmai kérdéseket tehetnek fel a

pedagógusoknak, melyre kielégítő választ kell kapniuk. Javaslataikat a tantestületnek meg kell

ismernie, meg kell vitatni, közös megoldást kell találni a felmerült problémákra.

A szülők konkrétan és igen hatékonyan felléphetnek érdekeik érvényesítésében a Szülői

Szervezeten keresztül.

1.7. A pedagógusok, az osztályfőnökök feladatai

(Nkt. 54., 62.,63.§)

A nevelőtestület minden tagjának feladata

- segíteni a tanulók kezdeményezéseit,

- hozzájárulni a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

- elősegíteni a közvetlen tapasztalatszerzés révén a harmonikus kapcsolat kialakítását a

természeti és társadalmi környezettel,

- felkészülni a tanítási órákra,

- megalapozni a nemzettudatot, elmélyíteni a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

- óvni és védeni a szabadságot és a demokráciát,

- ösztönözni a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását,

- irányítani a tanulót az önálló ismeretszerzésben, véleményformálásban,

- fejleszteni a kommunikációs kultúrát,


31

- kialakítani a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak

kritikus használatának képességét,

- ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,

- kialakítani és fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és

segítőkész magatartást,

- rendszeresen értékelni a tanulók munkáját,

- megfelelően dokumentálni a megtartott órákat, levezetni a helyettesített órákat,

- lebonyolítani a javító-, osztályozó vizsgákat,

- ellátni a tanulókkal kapcsolatos feladatokat, a tehetséggondozást,

- ellátni a felügyeletet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

- iskolai programokat, rendezvényeket szervezni,

- ellátni a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

- szülői értekezleteket, fogadóórákat tartani,

- részt venni a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken,

- részt venni a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

- felügyelni a tanulókat az óraközi szünetekben és ebédeléskor,

- tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezni,

- részt venni az iskolai ünnepségeken és rendezvényeken,

- tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkát

végezni,

- közreműködni az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában,

- rendben tartani a szakleltárakat és szaktantermeket,

- rendben tartani az osztálytermeket, és kialakítani a dekorációt,

- változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség

érzését,

- a lehetőségek adta legmagasabb szinten nevelni és oktatni,

- betartani és teljesíteni a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelveit, értékeit,

céljait és feladatrendszerét,

- továbbképezni magát szakmailag, pedagógiailag,

- a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

1.7.1. A pedagógusok nevelési-oktatási feladatai

- A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok,

rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb.) az iskola színvonalas működéséhez


32

szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka

elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális

fejlődését, és az iskola általános működésének biztonságát is garantáljuk.

- Az iskolai munka zavartalanságának, eredményességének, a pedagógiai programokban

rögzített célok elérésének biztosítása.

- A tantervek végrehajtása.

- A pedagógiai etika törvényeinek betartása.

- A problémák nyílt mindenkori megbeszélése.

- Az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása, meggyőződés azok

elsajátításáról.

- Baleset, vagy annak veszélye esetén a szükséges intézkedések megtétele.

- A védő, óvó előírások betartása és betartatása bombariadó esetén.

- Az illetékes szervek értesítéséről való gondoskodás, az intézmény gyors és szakszerű

kiürítése.

- Kulturált viselkedés, ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

Az integrált oktatásban – nevelésben részt vevő pedagógusok feladatai

A tanév előkészítése során részletesen megismerik és elemzik az SNI gyermekek iratanyagát,

vizsgálati dokumentációját. A létszám és a fejlesztési feladatok ismeretében közösen tervezik

meg az osztályba sorolás módját. Számba veszik a befogadó osztály közösségi jellemzőit, és az

integrált tanulók sajátos problémáit.

Szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel mérlegelik a szülők megnyerésének lehetőségét,

stratégiát dolgoznak ki a kapcsolat felvételére és erősítésére.

A tanév során a nevelő-oktató munka tartalmában érvényesítik a differenciálás, az egyéni

bánásmód, és az SNI tanulókra vonatkozó irányelveket.

Rendszeresen tájékoztatják a szülőket a tanulók fejlődéséről.

Együttműködnek az integrációt segítő belső és külső szakemberekkel.

A tanév végén az osztályfőnökök elemző értékelést készítenek az osztályba járó tanulók

fejlődéséről, az elért eredményekről.

Az integrációt segítő belső és külső szakemberekkel feltárják az esetleges kudarcok okát,

stratégiát dolgoznak ki a következő időszak munkájához.

Javaslatot készítenek a kontrollvizsgálatokra és egyéb szakvizsgálatokra.

Fejlesztő foglalkozások rendje:

A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók fejlesztését az integrációt segítő egyéb


33

szolgáltatók végzik.

A továbbtanulásra előkészítő foglalkozások a szülői, tanulói igények függvényében a 8.

évfolyam tanulói részére szervezhetők.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a szakvéleményben foglalt rehabilitációs és

fejlesztő foglalkozások megszervezéséért.

Az órákat a tanórai foglalkozásokon túl kell megszervezni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

138.§.-ban meghatározott időkeret alapján.

A szülők tájékoztatása a gyógypedagógus feladata. Az órarend megváltoztatása az

intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes jóváhagyásával történhet. Az órarend

megegyezik az egyéni fejlődési lap betétívével.

Rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon való részvétel rendje

A szakértői bizottság, a nevelési tanácsadó szakvéleményben javasoltak szerint kizárólag a

kötelező tanórai foglalkozáson túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozáson való

részvétel a tanuló számára kötelező annak a tanévnek a végéig, amíg a szakvélemény javasolja a

különleges gondozás keretében történő ellátást. Mulasztás szempontjából ezeket a

foglalkozásokat úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

A foglalkozásról való mulasztás, késés időpontját, igazolt vagy igazolatlan voltát vezetni kell.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló

Feladatunk a társadalom által elvárt norma- és szokásrendszerek megismertetése, elfogadtatása a

gyerekekkel.

A különböző életkori sajátosságok meghatározzák azokat a tevékenységeket, módszereket,

melyekkel elősegíthetjük a tanulók beilleszkedését az adott csoportba.

Az elsősöket és az újonnan érkezőket szeretetteljes, barátságos légkörben fogadjuk.

Fontos az iskolába kerülő tanulóink sikeres beilleszkedése, új személyi kötődések kialakítása.

Ennek érdekében fejlesztjük:

a konfliktuskezelő képességüket,

az alkalmazkodó képességüket,

az aktivitásukat,

a hierarchia-, és monotónia tűrésüket,

a kommunikációs készségüket,

az önfegyelmüket,

a munkakultúrájukat.

A tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek minden területén törekszünk ennek megvalósítására.


34

A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára iskolánk biztosítja az egészséges lelki

fejlődéshez szükséges feltételeket: a pozitív érzelmi és intellektuális élményeket, kapcsolatokat.

Ennek érdekében feladatunk:

a belső motiváltság felkeltése,

a szabályok alkotása és azok betartatása a diákjaink bevonása az őket érintő döntésekbe,

a kommunikáció, az érzelmi kapcsolatok támogatása,

a konfliktusok és a mentálhigiénés problémák kezelése,

a túlterhelés megelőzése, a teljesítmény, követelmények, elvárások területén,

a stressz hatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése.

A tanárok és a diákok közötti barátságos viszony kialakítására törekszünk annak érdekében,

hogy a gyermek a problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal

forduljon tanáraihoz.

1.7.2. Az osztályfőnök feladatai

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll.

Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg.

Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján

végzi.

Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.

Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú

megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és

önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére,

segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.

A tanulmányi munka figyelemmel kísérése

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit.

- Munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

- Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

- Év elején és végén helyzetelemzést és beszámolót készít.

- Felkészül az osztályozó értekezletre félévkor és év végén.

- Összeveti az osztály teljesítményét a korábbi eredményekkel.

- Adminisztrálja a hiányzásokat, késéseket.

- Irányítja az osztály közösségi munkáját.

- Számon tartja a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményeket.


35

- Figyelemmel kíséri a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulók munkáját.

- Szem előtt tartja tanítványai előmenetelét, fegyelmi helyzetét tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásokon. Tapasztalatait megbeszéli az érintett kollégával, szülővel, esetenként az

intézményvezetővel.

- Szorgalmazza a tanulók iskolai felszerelésének meglétét, és rendszeres időszakonként

ellenőrzi ezeket.

- Segíti a pályaválasztást, pályaorientációt.

- Jelzi az esetleges szakértői vizsgálat szükségességét.

- Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év

végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

- Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a

figyelmet az esetleges változásokra.

- Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a

hiányzásokra.

- Kiemelkedően magas hiányzás, illetve igazolatlan hiányzás esetén értesíti a

gyermekvédelmi felelőst.

- Alaposan ismeri tanítványai személyiségét.

- Segíti az osztályba újonnan érkezett tanulók beilleszkedését.

- Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit.

- Szülői értekezletet tart.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális naplót vezet, ellenőriz,

félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltat, bizonyítványokat ír, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztrációt végez, a hiányzások igazolását ellenőrzi.

- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

- Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

- Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

- Gyermekvédelmi feladatokat lát el, folyamatosan tartja a kapcsolatot az iskola

gyermekvédelmi felelősével.


36

- A veszélyeztetett tanulókról feljegyzést készít, szükség szerint pedagógiai véleményt ír.

- Osztálya rendjéért, tisztaságáért felelősséget vállal.

- Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli

az érintett nevelővel.

A diákönkormányzat segítése

- Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek

megválasztását, ismerteti a DÖK működését.

- Az osztály előtt legalább havonta egyszer beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőt.

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység

- A tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait.

- Összegyűjti az osztályba járó tanulók bizonyítványait.

- Kitölti az osztálynaplót, ellenőrzi annak vezetését.

- A hiányzásokat havonként, félév végén, illetve év végén összesíti.

- Kitölti és kiadja a félévi értesítőket és az év végi bizonyítványokat.

- Elvégzi a pótvizsgákkal, osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt.

- Kitölti és vezeti az anyakönyveket.

- Elkészíti az aktuális statisztikákat.

- Dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata).

Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők

- Összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki tanmenetet.

- A tervezett témákról beszélgetést folytat, kooperatív foglalkozást tart az osztályfőnöki

órákon.

- Az iskola ÖKO programjának megvalósítását segíti.

- Részt vesz az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában.

- Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét,

magatartását, szorgalmát, tanulmányi helyzetét,

- Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek

felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.

- A tanulók személyiségfejlesztése érdekében együttműködik a szülőkkel.

- A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

- Havonta ellenőrzi az e-napló és az ellenőrző jegyeit.


37

- Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a

bizonyítványokat.

- Felelős az osztálynapló (e-napló) pontos és folyamatos vezetéséért.

- A haladási napló bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok

számát figyelemmel kíséri.

- A napló "megjegyzés” rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről

illetve bejegyeztetéséről.

- A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a

tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.

- Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.

- Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt

esetben az engedélyt visszavonja.

- A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.

- A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységét helyi rend

alapján végzi.

Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek

- Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti a tanév rendjét.

- A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, osztálykarácsony, ünnepségek, szereplések,

ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, és azok megoldására

mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

lebonyolításában.

- Az osztályfőnök-helyettes esetleges segítségével megtervezi és megszervezi és

felelősséggel levezeti az osztálykirándulásokat.

Szülőkkel való kapcsolattartás

- Egy évben legalább három szülői értekezletet tart.

- Aktív kapcsolatot tart a szülőkkel, valamint a tanulók életét, tanulmányait segítő

személyekkel.

- Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi eredményéről, az

osztályközösség fejlődéséről.

- Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről.

- Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.


38

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló a:

- sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

- kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

- gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

„Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki

átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással bír, és

felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”.

1.8.1. Sajátos nevelési igényű tanulók

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 4 § 23.

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete 2. §

2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

31. § (2)

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód

keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban

részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak

megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Sajátos nevelésű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

Célja:

Hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok

ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél.

Az irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a

minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,

az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,


39

a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai

programjainak tartalmi elemeivé,

a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:

a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére

vonatkozó javaslatokat.

A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket a

pedagógiai programban és a helyi tantervben vesszük figyelembe.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő

ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő

szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű

differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti

szükségessé.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési

törvény foglalja össze.

A megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás:

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a

nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges

integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál,

mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért


40

fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az

alábbi tényezők biztosítják:

A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai

programokon akkreditált továbbképzéseken.

Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának,

gyermek-és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások

alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a

„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az

elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az

egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi –

eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök

alkalmazását.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő,

magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség)

és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

- a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési

igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,

- egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor –

együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

- a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények

elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez

igazodó módszereket alkalmaz,

- egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

- együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:


41

Alapelvek

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a

sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.

A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg

annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a

környezetükben, a társadalomban.

Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának

megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret,

illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott tanulók

életkorának és mozgásállapotának megfelelően – biztosítani kell a megfelelő mozgás- és életteret.

Segítsük a tanulót abban, hogy sérüléséből adódó hátrányos következményeit csökkentsük vagy

ellensúlyozzuk.

A fejlesztés az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik. Biztosítjuk az akadálymentes

közlekedést (lift, kapaszkodó, külön mosdó, WC használata).

Célok

A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső

motiváció teremtődjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a

fejlesztő folyamatba, alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres

továbbtanuláshoz, munkába álláshoz.

Megteremtjük az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai

tanulmányok során felkészültek legyenek az önálló életvitelre.

Ennek érdekében:

- kialakítjuk az egészséges énképet és önbizalmat,

- növelni kell kudarctűrő képességüket,

- önállóságra neveljük őket,

- megtanítjuk együtt élni, együtt felnőni, hogy mind közelebb jussanak egészséges társaikhoz,

- igyekszünk megteremteni a segítő, elfogadó toleráns légkört a tanulók körében.

Kiemelt feladatok

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi

károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő

feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért

kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.


42

A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell

venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és

fizikai adottságait is.

A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök

igénybevétele segíti:

a mozgásbiztonságot,

a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,

az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó

tevékenységeket.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.

Ha a mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége indokolja, akkor az első évfolyam teljesítésére

a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) is biztosít. Az iskolai fejlesztés

teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs

hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a

motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-

tanulás folyamatába.

Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer

irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség -

annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.

A mozgássérült tanulók részére taneszköz

Taneszköz kódja Eszköz neve

11.1.1.1.11. Asztali könyvtartó

Térdeplő szék

11.1.10.0.1.92 Több funkciós szivacselemek

Különféle híradástechnikai eszközök, számítógépek

Mozgássérült tanulók esetén a fenti szükség szerinti taneszközök, mozgásnevelési rehabilitációs

műszaki cikkek és egyéb eszközök kerülnek beszerzésre az egyéni szükségleteket figyelembe véve.

1.8.2. Tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, felzárkóztatás

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4 § 2.

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való


43

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem

minősül sajátos nevelési igényűnek.

2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

17. § 56.§

(1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye

alapján, szülő kérelmére az intézményvezető mentesíti.

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges

értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a

minősítés alól.

Célunk, hogy ezek a gyerekek a differenciálással, az egyéni haladási ütemű fejlesztéssel kellő

önbizalomhoz, sikerélményhez jusson. A jól motivált tevékenységsorozattal felkeltsük az

érdeklődését a tanulás iránt.

Tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

- A tanulási zavarok korai felismerése (osztályfőnök, szaktanár).

- A zavar okának a megkeresése.

- A tanulási zavar korrekciója (alsó tagozat kiemelt feladata).

- Felzárkóztatás.

- Differenciálás – lehetőség szerint csoportbontással, projekttel.

- Tanácsadás a szülőknek.

- Napközi otthon, tanulószoba – tanítók, szaktanárok segítsége.

- Írásbeli és szóbeli számonkérés arányának adott tanulóra való adaptálása.

- Szakkörbe irányítás.

- Egyéni beszélgetések – tanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, védőnő…

- Tanulási modellek megismertetése.

- Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői

magatartásra.

- Pozitív képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése.

- A biztatás legyen viselkedésünk alapelve.

- A tanulók sikerélményhez való juttatása.

- A másság elfogadása.

- A felzárkóztató iskolai tevékenység a rászoruló tanulók részére.


44

- A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre

külön odafigyelés és egyéni bánásmód.

- Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek,

szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak.

Az osztályfőnök feladatai:

- Kiváltó ok megkeresése.

- Együttműködés a szülővel.

- Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e.

- Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat.

- Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel.

- Kezdeményezi a felmentést, az egyéni továbbhaladást.

- Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételt.

- Minden információját megosztja az osztályban tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel.

1.8.3. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók

A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése a valamilyen szempontból kiválogatott

diákok esetén különösen fontos nevelési terület, mivel a valamely területen tehetséges tanulók

között a magatartászavarok előfordulása az átlagosnál talán gyakoribb is lehet.

A tanulók magatartási zavarainak legfőbb okai:

- a tanulási kudarcok, a tanulói képességek és a szülői elvárások közötti összhang hiánya,

- a társadalmi, a szülői és az iskolai elvárások különbözősége,

- konfliktuskezelési problémák, a diák nem tanulta meg a konfliktusok feloldásának

módszereit,

- a túlzottan megengedő szülői magatartás,

- a szülő az anyagiak biztosításán túl nem foglalkozik gyermekével,

- a gyermek orvosi és az ebből következően más okokból kialakuló pszichés problémái

(ritkábbak) (nagyothallás, csökkentlátás, tartós egészségkárosodás, pl. cukorbetegség,

epilepszia).

A beilleszkedési, magatartási problémák kezelésének alapvető eszköze az osztályfőnöki,

szaktanári odafigyelés, segítségnyújtás alapja az egységes, ugyanakkor differenciált és a tanulók

életkori sajátosságaihoz igazodó, egyértelmű követelménytámasztás.

Már a beiskolázási tájékoztatókon és az első szülői értekezleteken egyértelműen tájékoztatni kell a

szülőket (később folyamatosan a diákokat is) az iskola követelményrendszeréről, arról, hogy


45

milyen képességekkel rendelkező diákokat, milyen célok érdekében, milyen programmal kívánunk

oktatni, nevelni. A szülőket elsősorban az oktatási célok és programok érdeklik, fokozott figyelmet

kell fordítanunk nevelési elképzeléseink megismertetésére, elfogadtatására is.

A tanulási kudarcok, a képességek és szülői, iskolai elvárások különbözőségéből eredő

magatartási zavarok a pedagógusok és a szülők szoros együttműködésével, folyamatos

információcserével, és ezen keresztül az elvárások és követelmények fokozatos összehangolásával

csökkenthetők (fogadóórák, szülői értekezletek, egyéni beszélgetések a tanulóval, szülővel). Ennek

a tevékenységnek a koordinátora az osztályfőnök, akinek szerepet kell vállalnia a szaktantárgyi

órákkal kapcsolatos problémák rendezésében is.

A pedagógusok számára a tanulói magatartás területén történő egységes követelménytámasztás

alapjait a házirendben és az iskola egyéb dokumentumaiban megfogalmazott elvek jelentik. A

magatartás és szorgalom értékelésének egységes szempontrendszere szabja meg azokat az

értékeket, amelyeket ezen a területen az iskola követni kíván, elismer.

A magatartási problémák kezelésének alapvető eszköze a pozitív példa állítása, szükség esetén

adminisztratív eszköze az iskola szervezeti és működési szabályzatában megadott fegyelmező

intézkedések, súlyosabb esetben fegyelmi büntetések alkalmazása.

Amennyiben az osztályfőnök vagy a szaktanár véleménye szerint a diák magatartási problémáinak

a szülői figyelem hiánya, a minden határon túli, megengedő szülői magatartás is oka, erre a

pedagógusnak kötelessége figyelmeztetni a szülőt.

Elvárjuk a szülőtől, hogy a tanuló iskolai munkáját, magatartását befolyásoló

egészségkárosodásáról, pszichés problémáiról az iskola (osztályfőnök, érintett szaktanár) megfelelő

tájékoztatást kapjon. A pedagógus az ilyen típusú információt köteles bizalmasan kezelni. A

szaktanárnak, osztályfőnöknek pedig kötelessége jelezni a szülőnek, ha ilyen problémára utaló

jeleket tapasztal (a tanuló magatartásában bekövetkező indokolatlan, hirtelen változás).

Az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, az iskolavezetés amennyiben olyan magatartási

problémát tapasztal, amely szakember (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó) beavatkozását

igényli, köteles erről tájékoztatni a szülőt, és segítséget nyújtani a megfelelő szakember

megkeresésében.

A viselkedési zavart előidéző tényezők:

- a tanuló adottságai, organikus tényezők,

- a családi környezet,

- a társadalmi környezet,

- az iskolai környezet.


46

Jelei:

- nyugtalanság,

- hipermotilitás,

- fegyelmezetlenség,

- dekoncentráltság,

- impulzivitás,

- agresszió.

A helytelen viselkedés célja lehet:

- magukra akarják vonni a figyelmüket,

- hatalmat akarnak maguknak,

- bosszút akarnak állni,

- tehetetlenséget mutatnak.

A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését elősegítő tevékenységi formák:

- Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör

(szeretetteljes, vidám, elfogadó).

- Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői

magatartásra.

- Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése.

- A biztatás legyen viselkedésünk alapelve!

- Közös, kedvelt tevékenységek szervezése, az öröm, a játék fontosságának kiemelése. A

tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, erdei iskola, múzeumlátogatás, sportverseny,

kulturális rendezvények, diáknap, szakkör, jeles nap.

- A tanulók sikerélményhez való juttatása.

- A másság elfogadása.

- A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos

önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető.

- Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek,

szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak.

- A tanulókban lévő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés

módszerének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni

anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk.

- Magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük.

A magatartási zavarokkal küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatot lát el:


47

- az osztályfőnök,

- az osztályban tanító nevelők közössége,

- a gyermekvédelmi felelős,

- a szabadidő felelős,

- az osztályfőnöki osztályközösség vezető,

- az iskolavezetés.

A feladatokat koordinálja az osztályfőnök.

Az osztályfőnök feladatai:

- Adatlap készítése, feladatok ütemezése (szociometria készítése).

- Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel.

- Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e.

- Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat.

- Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel.

- Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételt.

- Minden értesülését megosztja az osztályban tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel.

- Erősíti a csapat munkáját a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák

kialakításában.

A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi:

- ha az érintett tanuló huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben,

- ha többnyire elfogadja és betartja a szabályokat,

- ha együttműködik tanáraival, társaival,

- ha az osztályközösség elfogadja a másságot, és segíti a problémás tanulót.

A magatartászavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai beilleszkedése érdekében a kerületben

működő szakképzett pedagógusok segítségét vesszük igénybe.

A fogyatékos, illetve beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási

rendellenességgel küzdő tanulók a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye

alapján, szülői kérelem nyomán az intézményvezető mentesíti egyes tantárgyakból az értékelés és

minősítés alól. Az intézményvezető – a szülő kérelmére – felmentheti az iskola kötelező tanórai

foglalkozásokon való részvétel alól a tanulót, ha sajátos helyzete, egyéni adottságai,

fogyatékossága ezt indokolttá teszi. Tanulmányait magántanulóként folytathatja, így külső, otthoni

ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének.

A megoldás lehetőségei:

- Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja).


48

- Középsúlyos (pszichopedagógiára van szükség).

- Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik).

Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, kompenzáló,

korrekciós lehetőségeket biztosítunk.

Alsó tagozaton:

- prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt),

- az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása,

- egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság,

pozitív megerősítés),

- rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok

közbeiktatása),

- a tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a

nap folyamán,

- szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus stb.),

- a szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása.

Felső tagozaton:

- a 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése,

- a negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása,

- a pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása,

- társas- közösségi tevékenységek megszervezése,

- önismeretre nevelés,

- a fejlődés értékelése, új célok meghatározása,

- csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés,

- mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása.

A kompetencia alapú oktatás implementációja változatos tevékenységformákkal segíti a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását:

- differenciált tanulásszervezés,

- kooperatív technikák alkalmazása,

- projekt-módszer elterjesztése,

- tevékenységközpontú pedagógiák,

- az egyéni tanulás előtérbe helyezése,

- az alapozó időszak elnyújtása,


49

- a fejlesztő értékelés bevezetése,

- inkluzivitás (befogadó iskola, esélyegyenlőség),

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

Nkt. 4 § (12); Nkt. 46. § (3) g); Nkt. 47. § (1) (8)

A tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett

ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön.

(1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében

állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy

igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői

bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

(8) Ha a gyermek a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő

foglalkoztatásra jogosult.

Méltányossági elvek

Nkt. 51. § (5); Nkt. 27. § (7)

(5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló

részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli

vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott

eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői

bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók

egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti

időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre.

Az iskolánk esélyegyenlőséget szolgáló intézkedései biztosítják az intézményen belül az

egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a

törvényi előírásokat.

Cél: a pedagógusok szakmai-módszertani eszköztárának bővítése, mentálhigiénés megerősítése,

szemlélet és attitűd-formálás az integráló, inkluzív nevelés-oktatás megvalósítása érdekében.

Az intézményünk szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk

a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést.

A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak

kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során

figyelembe veszi és alkalmazza így:


50

- a beiratkozásnál,

- a tanításban,

- az ismeretközvetítésben,

- a gyerekek egyéni fejlesztésében,

- az értékelés gyakorlatában,

- a tanulói előmenetelben,

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

- a továbbtanulásban, pályaorientációban,

- a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és

társadalmi környezettel.

- tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.

1.8.4. A tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggondozás

Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson

adottságai lehetőségeinek legfelső határáig)

A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt.

„A tehetséggondozás szükségszerűség, nem pedig divat.”

(ismeretlen pedagógus)

A Renzulli-féle háromkörös modellt használjuk, vagyis az átlagon felüli képességeket, a feladat

iránti elkötelezettséget és a kreativitást. Szükségszerűnek tartjuk azonban mindezt kiegészíteni

Mönksz modelljével, amely a család, az iskola és a sorsfaktor egységét hangsúlyozza. Mindezek

figyelembe vételével dolgoztuk ki 2011-ben iskolánk tehetségprogramját.

Ehhez szakképzett tanítókkal illetve tanárokkal rendelkezünk. Igazolják mindezt a versenyeken,

valamint a nyelvvizsgákon elért eredményeink.

Milyen pedagógiai alapokra épül a programunk?

Szakmailag jól képzett pedagógusaink, akik komolyan veszik a tehetséggondozást.

Felkészültségüket mutatja, hogy nyelvtanáraink évek óta hallgatókat fogadnak az ELTE és a

Kodolányi Főiskola tanárképző karairól. Egy kollégánk az ELTE tehetséggondozó

szaktanácsadó továbbképzésén vett részt. Két kolléga tehetségfejlesztő tanárképzésben részesült.


51

Milyen stílus jellemzi munkánkat?

Munkánkat a kölcsönösség jellemzi. Kölcsönösség a gyerekek, a tanárok és a szülők között,

hogy egymást segítve, megértve, állandó kapcsolattartással tegyük hatékonyabbá a munkát.

Programunkat úgy igyekszünk megvalósítani, hogy diákjaink soha ne mondhassák, amit

Einstein: „Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban, az az oktatás.”

Megvalósítási stratégia

A tehetség felismerése

Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli

teljesítményekre képes, kreatív

- egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű)

- minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú).

A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás

hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet,

körültekintést kíván.

A tehetség felismerésének eszközei

- konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt,

- szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek,

szűrések), a személyi feltételek biztosítása, a programot végző, vezető pedagógusok át -

illetve továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása,

- a tárgyi feltételek (a szükséges taneszközök, a szükséges órák) biztosítása.

A felismert tehetség fejlesztése

Tanórán

- osztályon belüli differenciálás,

- a választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása.

Módszerei:

- képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján

szerveződő, nyitott, átjárható csoportok),

- gyorsítás, dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító

program),

- gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást

igénylő feladatok végzése).


52

Tehetséggondozó órákon

Osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon

felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra.

Szabadidőben

- gazdag szakkörválaszték,

- iskolai, kerületi, fővárosi és megyei levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő

hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés

kialakulása),

- napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek kipróbálhatják magukat

(környezeti- és vizuális kultúra, színjátszás, drámajátékok, bábozás, emberismeret, illem,

kommunikáció, vers- és meseírás, rejtvényfejtés-készítés, művelődés, önművelés,

barkácsolás, kézművesség, számítógépes és programozói ismeretek, sakk, sport, origami,

zenei ismeretek),

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata.

A kompetencia alapú oktatás alkalmazása

- a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.),

- a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (egyéni tanulás, differenciált

tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer,

- EU-szintű tudás átadásával,

- a kompetenciák fejlesztésével.

Milyen speciális programokat tervezünk?

A tanmenetek mindegyik területhez részletes, heti, illetve egy-egy tanórára vonatkozó tervet

tartalmaznak. Speciális foglalkozásként az alsó tagozaton mesedramatizálás, drámajáték, illetve

színházlátogatás szerepel. Mindezt az angol nyelvterület Hallowen ünneppel, tavasszal skót

táncházi bemutatóval teszi a gyerekek, a szülők, a kerületi iskolák tanárai számára látványossá.

A németesek a Márton-napi hagyományok felelevenítésével, sváb táncházzal vendégelik meg az

érdeklődőket. Alsó tagozaton a gyerekek drámajátékot adnak elő.

Milyen együttműködési lehetőségeink vannak?

Az együttműködés elsősorban zuglói iskolákra vonatkozik, , valamint rendkívül fontosnak

tartjuk a program iránt érdeklődő szülők bevonását is a munkába.


53

- hospitálási lehetőséget teremtünk egymás iskoláiban az adott tehetségkörök

foglalkozásain,

- szakmai megbeszéléseket szervezünk a programban résztvevő kollégák részére,

- nyílt napokat tartunk a kerületi iskoláknak, valamint az érdeklődő szülőknek,

- bemutató órákon tájékozódhatnak a szülők és a nevelők a program működéséről,

- szülői értekezleteken és fogadóórákon lehetőséget biztosítunk a szülőkkel való

párbeszédre,

- havonta a programban dolgozó pedagógusok kiscsoportos konzultációt tartanak.

A feltételek biztosítása

Tárgyi feltételek:

- iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény,

- számítógép mint fejlesztőeszköz,

- videó, zenei anyagok,

- variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz,

- megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű

nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal).

Személyi feltételek:

- a tanár gyerekekkel szembeni, hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása,

- a tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (legyen együttműködő, ne legyen erőszakos, ne

legyen tehetetlen, ne legyen korlátozó, ne legyen közömbös),

- differenciálás heterogén csoportban,

- megfelelő tanári tudás (legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre, IKT-eszközök

használatára),

- jó kapcsolat a családdal, szükség esetén bevonva a gyermekvédelmi felelőst és a

Családsegítő Szolgálat munkatársait,

- továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi

tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek

vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése illetve az arra való igény

kialakítása.

Az eredményesség, hatékonyság mérése

- Elsősorban az évközi versenyeken kerületi, budapesti, országos szinten.


54

- Kiemelt esemény a januári, iskolai házi nyelvvizsga és az év végi alapfokú nyelvvizsga,

amikor az adott nyelvterületet választó gyerekek számot adnak tudásukról.

1.8.5. A gyermek- és ifjúságvédelem

Törvényi háttér - Nkt. 69. § (2)

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2011. évi CXCI. törvény.

- az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről – az

egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló –

a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló

2012. évi XCIII. törvény.

- Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi

CXVIII. törvény.

A törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a

területileg illetékes:

- pedagógiai szakszolgálattal,

- gyermekjóléti szolgálattal,

- családsegítő szolgálattal,

- gyermekorvossal, védőnővel.

A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai

munkájában:

- felzárkóztató foglalkozások,

- tehetséggondozó foglalkozások,

- az indulási hátrányok csökkentése,

- a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

- a pályaválasztás segítése,

- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

- a családi életre történő nevelés,

- napközis és tanulószobai foglalkozások,

- az iskolai étkezési lehetőségek,

- az egészségügyi szűrővizsgálatok,

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek),


55

- szülőkkel való egyeztetés,

- tájékoztatás.

Célunk: hogy lehetőségeink szerint biztosítsuk a megfelelő feltételeket, hogy gyermekek

kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek

születésüknél, családi, vagyoni helyzetüknél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

Gyermekvédelmi tevékenységünk három fő tevékenységre terjed ki.

A gyermek fejlődését veszélyeztető okok:

- megelőzésre,

- feltárásra,

- megszüntetésre.

Munkánk fő részei:

- Gyermekjóléti tevékenységek:

lehetőleg előzzük meg a diákjainkat és családjaikat érintő szociális problémák

kialakulását,

segítsük a szociális okokból veszélybe került diákjainkat és családjaikat helyzetük

rendezésében,

közvetítő szerepkört vállalunk az egyes diákok gondozása közben érintett ellátó,

intézményekkel (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó,

Gyámhatóság).

- Prevenciós programok:

a társadalmi,- beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés,

elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: alkoholizmus,

bűnözés, kábítószer fogyasztása, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás – a

fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények,

valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása.

- Speciális gyermekvédelem:

veszélynek kitett gyermekekkel való egyéni foglalkozás, segítségadás,

érdekérvényesítés (pl.: árva, nehezen nevelhető, elvált, lelkileg sérült…),

olyan esetekben, amikor a család szociális vagy gyermeknevelési problémával

küzd, szolgáltatásaink felajánlása után a család dönt, hogy igénybe kívánja-e azt

venni. A család magánéletét és autonómiáját tiszteletben kívánjuk tartani.


56

- A szülőket és tanulókat tájékoztatjuk arról, hogy problémáikkal milyen időpontban

fordulhatnak hozzánk, és iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó

intézményeket kereshetnek fel.

- A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető

veszélyeztető tényező esetén értesíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

- A Gyermekjóléti Szolgálat esetleges kérésére részt veszünk az esetmegbeszéléseken.

- Segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

- tehetséggondozás,

- pályaválasztás segítése,

- személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek,

- napközis foglalkozások,

- iskolai étkezési lehetőségek,

- a tanulók szabadidejének szervezése,

- együttműködés a szülőkkel,

- tájékoztatás a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatról és annak szolgáltatásairól.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

- felzárkóztató foglalkozások,

- továbbtanulás irányítása, segítése,

- egészségnevelő, drog- és bűnmegelőzési programok,

- iskola könyvtár,

- napközi,

- diákétkeztetés,

- tanár – tanuló személyes kapcsolata,

- gyermekvédelmi felelős tevékenysége,

- felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről,

- tankönyvtámogatás,

- kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünkkel azokon a köztes területeken kívánunk mozogni, ahol a család

és az iskola, az iskola és a gyermek, valamint a gyermek és a helyi közösség hatóköre találkozik.


57

1.8.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulók közül sokan küzdenek valamilyen tanulási problémával, melyre pedagógusaink napi

munkájuk során figyelnek fel.

A problémáknak több oka lehet:

- tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, aritmia),

- viselkedési zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás, agresszió),

- figyelemzavar (figyelemkoncentrációs problémák, ingadozó intenzitású figyelem),

- nagyfokú szorongás, alacsony önértékelési szint, vagy érdektelenség.

A fenti problémákkal küzdő, és ezáltal a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális segítséget

igényel az egész tanítási-tanulási folyamat során. A pedagógusnak kulcsszerepe van a tanulási

problémák kellő idejű felismerésében és kezelésében.

Feladatunk, olyan fejlesztő tevékenységrendszer kidolgozása, mely csökkenti a hátrányokat, és

esélyt ad a felzárkóztatásra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók az általános iskolai

követelményeknek eleget tegyenek.

Tanulási kudarccal küszködő tanulók részére megfogalmazott feladataink:

- a probléma mielőbbi felismerése, folyamatos pedagógiai megfigyelések során,

- tanulási zavarral küzdő tanulók számra egyéni korrekciós program alkalmazása,

- a szükségletekhez igazodó, differenciált pedagógiai tevékenység,

- rugalmas alkalmazkodás a gyermek egyéni fejlődési üteméhez,

- önálló tanulási képesség fejlesztése,

- pozitív tanulási légkör kialakítása,

- gyermek önbizalmának növelése.

Minden szaktanár feladata a tantárgyhoz kapcsolódó speciális tanulási technikák

megismertetése a tanulókkal. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezünk a

Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Ha az alapozó évek során biztosítani tudjuk, hogy a kudarcok mérséklődjenek (egyes esetekben

meg is szűnjenek), akkor a tanulók képesek alkalmazkodni a felső tagozatos követelményekhez,

így hozzásegítjük őket a középfokú oktatási intézménybe való bejutáshoz.

Az akadályozottság megfelelő oktatási-nevelési feltételek mellett csökkenthető vagy

megelőzhető. A pedagógiai hatások eredményessége attól függ, hogy a személyiségfejlesztés

mennyire komplex módon és személyre szabottan gyakorol hatást az egész személyiségre.


58

A tanulási teljesítmény elérésében nem csak a gyermek adottságai döntőek, hanem az iskola

minősége, a családi, illetve a nevelési háttér, környezet. A tanulási akadályozottság tehát egy

soktényezős, összetett jelenség.

Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje

A gyermekek felzárkóztatása és fejlesztése nem csak a kötelező tanórákon, hanem az egyéni

foglalkozásokon és a nem kötelező tanórai foglalkozásokon is biztosítjuk. További lehetőségeket

biztosít felzárkóztatásukra tanulószobai és napközis foglalkozásokon is. Ezeknek a

foglalkozásoknak a megszervezési elveinél feltétlenül figyelembe kell venni a gyermek

képességeit, tanulmányi sikereit és a teljesítménycsökkenésének az okait.

1.7.7. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai teendők

Iskolánkban fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó

tanulók száma. Figyeltünk erre a jelenségre, és különböző programokkal igyekszünk segíteni a

hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődésüket.

A hátrányos helyzet fogalmának két elkülöníthető, de szorosan kapcsolódó jelentése van:

A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelés szempontjából kedvezőtlen körülmények.

A pszichológia egyre több oldalról világítja meg azokat a kapcsolatokat, amelyek a gyermek

iskolai, tanulási és magatartási zavarai, és a család szocializációs diszfunkciói – a gyermek

szeretet-igényének, támaszkeresésének elutasítása, a gyermek nagyfokú elhanyagolása, esetleg

bántalmazás – között állnak fenn. Szintén veszélyeztető hatású a gyermek fejlődése szempontjából

a szülők sivár, indítékszegény szabadidős eltöltési formái, a szegénység esetén is elérhető

kultúraforrások használatának hiánya, az ingerszegény környezet.

Összefoglalva: az a gyermek válik hátrányos helyzetűvé, akinek otthoni környezetéből

hiányoznak az iskola által elvárt nevelő hatások, és akit olyan szociális hatások formálnak,

amelyek nincsenek összhangban az iskola fejlesztő hatásával.

A nevelés és oktatás gyermekben rejlő kedvezőtlen előfeltételei, a nevelhetőség.

Az iskola a gyermek nevelhetőségére épít, arra, amit a gyermek felkészültségben, tudásban,

ismeretekben, készségekben, szokásokban, önértékelésben, késztetésben és belső tartásban

magával hozott. A gyermek akkor hátrányos helyzetű, ha társainál gyengébben készült fel arra,

hogy meg tudjon felelni az iskolában a korcsoportjával szemben támasztott követelményeknek, és

ha nála a köznevelés célkitűzései azért nem valósulnak meg, mert adottságai, személyisége,


59

nevelhetősége negatív irányban tér el jelentősen a vele egyidős gyerekek adottságaitól,

személyiségétől, nevelhetőségétől.

Az iskolával szemben a legfőbb követelmény az, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló

jelentős eltérések ellenére minden gyermeknél egységesen alakítja ki az életben való boldoguláshoz

szükséges alapismereteket, alapkészségeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot.

Feladatunk, hogy felvértezzük a tanulókat arra, hogy tanulmányaik befejezésével sikeresen

illeszkedjenek be a társadalomba. További célkitűzéseink, hogy a gyermek személyes

lehetőségeinek, egyediségeinek kibontakozásához a megfelelő segítséget megadjuk.

Építsünk a tanulók egyedi erősségeire, vegyük figyelembe egyedi gyengeségeiket!

Fordítsunk nagy figyelmet a hátrányos körülményű tanulók gondozására, felzárkóztatására!

Teremtsük meg a lehetőséget, hogy a velük való foglalkozás sokoldalú lehessen!

Az anyagi szempontból hátrányos helyzetbe kerültek számára segítünk minden lehetőséget

megragadni, amelyek enyhítenek a gondjaikon (a család anyagi helyzetétől függő ingyenes, vagy

kedvezményes étkezés, tankönyvellátás, táborozási és kirándulási hozzájárulás). Ez a munka nagy

tapintatot igényel. Ezért a gyermekvédelmi felelős kiválasztásánál az egyik fő szempont az

empátiára való képesség. A gyermekvédelmi felelős szoros együttműködésben dolgozik az

osztályfőnökökkel.

Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a

helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek

számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján.

A program célja:

Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretek elsajátítását, egyéni ütemű

fejlődését, akik:

- szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek:

családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek,

családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,

iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek),

munkanélküli szülők gyermekei,

- átmenetileg hátrányos helyzetűek,

- áttelepült, beköltözött tanulók,

- tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.


60

A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait.

1.8.8. Pályaválasztás segítése

A pályaválasztásnál nagyon fontos az előkészítés, annak érdekében, hogy a tanulók saját

képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tudjanak dönteni.

Ezért az előkészítést már az általános iskola 7. osztályában elkezdjük, így a gyerekek

megismerhetik saját magukat, információt szerezhetnek, így tudatosan készülhetnek a döntésre.

Közvetlenül a pályaválasztás előtt a bizonytalankodók számára a legelőnyösebb az egyéni

pályaválasztási tanácsadás, ahol az egyéni beszélgetés során a lehetőségek átgondolása,

mérlegelése, információk szerzése rövidebb idő alatt és személyre szabottan valósulhat meg.

1.8.9. Iskolapszichológiai tanácsadás

Az iskolapszichológiai tanácsadás során 45 perces foglalkozások elérhetőek a tanulók számára,

melyek célja a diákok személyiségfejlődésének elősegítése, képességeinek erősítése, a

beilleszkedés, együttműködés javítása és a tanulási feladatokhoz szükséges pszichológiai

alkalmasság támogatása.

Az iskolapszichológiai tanácsadás az érintett pedagógusokkal és szülőkkel való egyeztetés után,

kizárólag a szülő írásos engedélye után kezdhető el. Ez alól kivételt képeznek a krízishelyzetek,

melynek során a gyermek fizikai és pszichés megóvása érdekében azonnali segítségnyújtásra van

szükség.

A tanácsadás időtartama egyéni igényektől függ, általánosan 6-12 alkalmat ölel fel, de speciális

esetben ennél hosszabb is lehet.

Az iskolapszichológiai tanácsadást a következő témakörökkel kereshetik fel a diákok:

- kommunikáció fejlesztés, iskolát érintő személyközi konfliktusok rendezése,

- pályaorientációs beszélgetés,

- magatartászavar, agresszió és dühkezelés,

- iskolán belüli szorongásos nehézségek,

- beilleszkedés elősegítése, együttműködés kortársakkal, pedagógusokkal,

- preventív céllal bullying megelőzés.

1.9. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban

Az intézmény tanulói diákképviselettel diákönkormányzatok alakíthatnak.

A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori

sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység

fejlesztésével segíti.


61

A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a

tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet

megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség valamint

saját jogait.

A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt

megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé is.

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat célja a tanulói jogok védelme és érvényesítése. Olyan demokratikus

fórumot biztosítunk a diákok számára, ahol képviselőik útján megfogalmazhatják problémáikat,

segítséget kérhetnek ezek megoldására. A diákönkormányzat célja továbbá tartalmas, élményekben

gazdag programok szervezése, az iskolához való kötődés erősítése.

A diákönkormányzat 2. osztálytól 8. osztályig fogja össze az iskola tanulóit. Ezeken, az

évfolyamokon a diákok maguk választják ki az önkormányzati tagokat. A képviselő megbízása egy

tanévre szól.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola

intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

Az iskola intézményvezetője évente legalább egyszer tájékoztat a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az

osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon teszik ugyanezt.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőjével, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A diákönkormányzat tisztségviselői:

Gyermekvezetők:

- osztályonként 2-2 fő

- az önkormányzat gyermekvezetője, aki a kerületi diákönkormányzatban képviseli az

intézmény diákközösségét.

A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezető továbbítja a

nevelőtestülethez.

A diákönkormányzat működése

A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról.

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat - 48. § alapján


62

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő

- közös tevékenységük megszervezésére,

- a demokráciára,

- a közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint –

diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával –

- saját közösségi életük tervezésében,

- szervezésében,

- valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a

diákönkormányzatban.

A tanulók a saját érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus

szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg

ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- a házirend elfogadása előtt.

Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is.

Ezek a következők:

- tanulói ügyelet,

- osztályönkormányzatok tevékenysége.

1.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói

érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. Az iskolai nevelés, a gyermeki

személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus

közösség koordinált, aktív együttműködése.

Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.

- A megvalósulási formái:

a kölcsönös támogatás,


63

koordinált pedagógiai tevékenység.

- A megvalósulás feltétele:

a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,

az őszinteség.

- A megvalósulás várható eredménye:

a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki

személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi

témakörök köré rendeztük:

A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várható el:

- aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

- ötletnyújtás az előadások témáihoz,

- őszinte véleménynyilvánítást,

- együttműködő magatartást,

- a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

- a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,

- érdeklődő-segítő hozzáállást,

- a szülői értekezleteken, fogadóórákon való aktív részvételt,

- szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

- nyílt napok, nyílt órák szervezése,

- rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

- változatos témájú szakkörök indítása,

- előre tervezett szülői értekezletek,

- rendkívüli szülői értekezletek,

- fogadóórák,

- előadások szervezése, például

logopédus,

nevelési tanácsadó,

pszichológus,

egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával,

pályaválasztási tanácsadás.


64

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

- osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve,

- szülői munkahelyeken üzemlátogatás,

- játékos, családi vetélkedők,

- közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével karácsonyi

koncert, Jégkarnevál, Liszt Gála,

- közös kirándulások, Bakancsos túra.

Kapcsolattartás a szülőkkel

A szülők a felmerülő problémák megoldására az osztályfőnökhöz fordulhatnak fogadóórán és a

szülői értekezleten. A szaktanárokhoz a fogadóórán, az intézmény vezetőjéhez pedig az

intézményvezetői fogadóórán fordulhatnak.

Ha ezeken a fórumokon a felmerülő gondokra nem sikerül megoldást találni, a szülők a szülői

munkaközösséghez fordulhatnak.

Az osztály szülői munkaközössége képviselőket választ. Ők képviselik az osztályok érdekeit, a

szülők véleményét, kéréseit továbbítják az iskola vezetősége felé. Ők alkotják az iskolai SZMK-t.

Az iskolai SZMK évente kétszer ülésezik, de az iskola vezetése és a szülők igényei szerint

gyakrabban is összehívható.

Szülői értekezletek, fogadóórák

Szülői értekezletet évente 3 alkalommal tartunk: tanév elején, szeptemberben, a félév zárása

után februárban, s a tanév végéhez közeledve pedig májusban.

A szülői értekezletek pontos időpontját az éves munkatervben rögzítjük.

Az első szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők:

- az iskola profiljáról,

- az osztályban folyó oktató-és nevelőmunka feladatairól, terveiről,

- a tanév rendjéről (szünetek időtartama, tanítás nélküli munkanapok),

- az iskola házirendjéről,

- az értékelés módjáról,

- a tantárgyi követelményrendszerről,

- tanulási módokról,

- pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatás,

- egészség- és környezetnevelés.

A féléves és a tanév végi a szülők szülői értekezleten tájékoztatást kapnak az osztály munkájáról,

hozzáállásáról, teljesítményéről, a felmerülő aktualitásokról.


65

A fogadóórák rendje pontos időpontját az éves munkatervben rögzítjük.

Intézményi Tanács

Intézményünkben a szülők a fenntartó a működtető és az iskola együttműködésének

elősegítésére Intézményi Tanács működik.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

Az intézményi tanácsnak – mint az intézmény működésében érdekelt, törvényben nevesített

közösségek érdekképviseltének hatékony megvalósítása céljából létrehozott, önálló jogi

személyként működő szervezetnek – az a feladata, hogy az iskola nevelő – oktató tevékenységét

érintő kérdésekben véleményt nyilvánítson, a pedagógiai munka eredményességének értékelése

tárgyában javaslatokat fogalmazzon meg, és a felvetett kérdések ügyében tanácsait, álláspontját

megfogalmazza a delegáló közösségek érdekében.

Az intézményi tanács a következő döntési jogokkal rendelkezik:

éves munkaprogramjának elfogadása,

ügyrendjének meghatározása,

tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása,

a nevelőtestület által az intézményi tanács döntési jogkörébe átruházott kérdések.

Gyakorolja az intézmény működtetésével kapcsolatos:

döntési,

véleményezési,

egyetértési,

javaslattételi jogköreit.

Az intézményi tanács véleményezési jogkörrel rendelkezik:

a nevelési – oktatási intézmény működését érintő valamennyi kérdés,

a pedagógiai program elfogadása,

a házirend elfogadása,

az éves nevelőtestületi munkaterv elfogadása,

a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

a nevelési - oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe

tartozó, program megvalósításánál túl nem léphető legmagasabb összeg meghatározása.

Az Intézményi Tanács működésével kapcsolatos feladatok:

Az Intézményi Tanács működésének segítése,

az Intézményi Tanácsot megillető joggyakorlás biztosítása.


66

A szülői szervezet

73. §

Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény

működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői

szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az

intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek

együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos

számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről a

szülői szervezetnek és az iskolaszéknek.

A szülői szervezet, az iskolaszék működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Az iskola demokratikus működéséhez fontosnak tartjuk a jó kapcsolatot és együttműködést az

intézményi tanács és a tantestület között. Ez segíti a tanulók nevelési - oktatási színvonalának

emelését.

A partnerek kapcsolattartásának formái

Szülői értekezlet

Célja:

- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.

Feladata a szülők tájékoztatása:

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről,

- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

- gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

- ezen felül feladata a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola intézményvezetője a felé.

Fogadóóra

Célja:

- a szülők és a pedagógusok személyes találkozása,


67

- egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal,

- beszámolás egy-egy tanuló fejlődéséről, szélsőséges magatartásáról,

- a tanuláshoz, az órai munkájához való hozzáállásáról.

Nyílt tanítási nap

A leendő első osztályosok szüleinek

Célja:

Az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel.

Iskolába járó gyermekeink szüleinek:

Megismerjék iskolánkban folyó nevelő-oktató munkánkat, a tanítóink, tanáraink óravezetését,

módszereit.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg.

Iskolai honlap

Célja:

a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórán kívüli

rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról,

lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek.

Írásbeli tájékoztató

Az iskolában tanulók szüleinek feladata:

a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről,

illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A leendő elsősök szüleinek feladata:

a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai

hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól.

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra,

- különbözeti vizsgákra,

- javítóvizsgákra,

- pótló vizsgákra

- záróvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:


68

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira:

- akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény

intézményvezetője különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Vizsgákra való jelentkezés határideje: vizsgatípustól függően az éves munkaterv, vagy külön

ütemterv szerint. A vizsgák időpontjáról tájékoztatást adnak az osztályfőnökök és az iskola

titkársága. Emellett a beosztás megtekinthető a hirdetőtáblákon.

Osztályozóvizsga

Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet:

- ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól,

- ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget,

- ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a

jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára.

Az osztályozó vizsga időpontját az intézményvezető jelöli ki.

Az osztályozóvizsga előírásai:

- az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni,

- tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, intézményvezető, illetve intézményvezető-

helyettes

- az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni,

- jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll,

- az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki

• 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

(legfeljebb három tantárgyból),

• az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik,

• az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.


69

A javítóvizsgák előírásai:

- a javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni,

- a bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, intézményvezető vagy annak helyettese,

- a javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni,

- a javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet,

- az időpontjáról és helyéről a tanulót, illetve a szülőt értesíteni kell,

- a javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a

záradékot az osztályfőnök és az intézményvezető írja alá.

A javítóvizsga helye az az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították.

Amennyiben más helységbe költözik, az új iskolájában is tehet javítóvizsgát.

A vizsga eredményét az iskola a távozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola.

Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha

• a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról

engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A szakaszzáró vizsga feladata

A szakaszzáró vizsga a szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése,

amelynek során a tanulónak arról kell tanúságot tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

A szakaszzáró vizsga a tantervben meghatározottak szerint történik.

A 7-8. osztályos tanulók szakaszzáró vizsgájának feladata a középfokú oktatási

intézményekben folytatódó tanulmányi munka időbeli megalapozása az általános iskolai

ismeretanyag áttekintésével, a tanulók képességszint mérésére irányultan.

A szakaszzáró vizsga célja

A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek rendszerezett áttekintése és számonkérése.

Értelmes, a tanulókat is motiváló cél- és feladatmeghatározás a 7-8. évfolyam az adott tanév I.

félévének végére, illetve a II. félévre.

Annak biztosítása, hogy a tanuló vizsgahelyzetben adjon számot tudásáról (szóban és írásban).

Diákjaink ez által felkészülnek az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgákra.

A 7-8. évfolyamos tanulók a szakaszzáró vizsgákra való felkészülésük közben alkalmat kapnak

arra, hogy az adott tantárgyakban célirányosa elmélyedjenek, ismereteiket rendszerezzék.

Tanulóink felkészítése a középfokú tanulmányokra, hogy közöttük minél kevesebb legyen a

lemorzsolódottak aránya.

http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/%21DefMart/index.php/Tanterv


70

A szakaszzáró vizsga időpontja

A 7. évfolyam első félévének végén tartjuk történelem tantárgyból a szakaszzáró vizsgát, amely

jó alkalmat jelent a vizsgahelyzet megtapasztalására, illetve a diákok történelemtanulmányainak

addigi rendszerezésére.

A 7. év második félévében kerül sor a magyar nyelv és irodalom tantárgy szakaszzáró

vizsgájára. Ez jó előkészítést jelent olyan szempontból, hogy a nyolcadik év első félévében jó

alapokra építve tudjuk tanítványainkat felkészíteni a központi felvételi vizsgára és a szóbeli

meghallgatásokra.

A 8. év első félévének környékén (a központi írásbelik megírása után) kerül sor az idegen

nyelvből megszervezett szakaszzáró vizsgára, amelynek előnye az, hogy a kellő felkészítést jelent

majd a középiskolai szóbeli felvételi elbeszélgetésekre, a nyelvi szintfelmérésekre.

A 8. év második félévében történik a számonkérés matematika tantárgyból azzal a céllal, hogy

tartós és rendszerezett tudást adjon a diákok kezébe a középiskolai tanulmányainak megkezdésére.

A szakaszzáró vizsga módja és tartalma

Idegen nyelv

Idegen nyelvből a Junior és az alapfokú nyelvvizsga témakörei alapján szóbeli vizsgákat

tartunk. A szóbeli vizsga egy megadott témakörből kiinduló beszélgetésből, és hétköznapi

szituációs helyzetek megoldásából áll.

Magyar nyelv és irodalom, történelem

A 7.-es diákok mindkét tantárgyból szóbeli vizsgát tesznek olyan tételsor alapján, amelyet már

az előző tanév során, de legkésőbb a hetedik tanév elején megkapnak. A tételeket, amelyek

kompetenciaalapú feladatokat is tartalmaznak, folyamatosan dolgozzák ki szaktanári segítséggel. A

vizsga tartalmát a tanulók által elsajátított tananyag alapján határozzák meg a szaktanárok.

Matematika

Matematika tantárgyból szóbeli vizsgán kell számot adni az általános iskolai tananyagból. A

tételsorok kidolgozása, amelyekből vizsgáznak, a tanév folyamán történik.

A szakaszzáró vizsga menete és adminisztrációja

A szóbeli vizsga egy 2-3 fős vizsgabizottság előtt történik, amelynek tagjai szaktanárok. A tétel

kihúzása után felkészülési idő áll a diák rendelkezésére, hogy vázlatot készítsen, amelynek

segítségével prezentálhatja a témát.

A szakaszzáró vizsga adminisztrációja:


71

A tantárgyi felmentéseket természetesen figyelembe vesszük a vizsgáztatáskor. A

vizsgamentességek számontartása és a vizsgázók névsorának összeállítása a szaktanárok feladata.

Mivel a szakaszzáró vizsgát minden 7-8.-os diáknak le kell tennie, biztosítani kell egy

pótidőpontot, hogy a kiírt időpontban megtartott vizsgán egyéb okok miatt részt venni nem tudó

diákok is megjelenhessenek.

A szakaszzáró vizsgán elért összesített eredményeket a havi osztályzatok rovatba

megkülönböztetett jelleggel (piros tintával írt érdemjegy) a szaktanár írja be. A vizsgára kapott

érdemjegy témazáró jegynek megfelelően kettőt ér.

A vizsgajegyekről a szülőt minden esetben az iskola tájékoztatja.

Vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendje

Az osztályozó és a különbözeti vizsga informatika és testnevelés tantárgyakból gyakorlati

vizsga, a többi tantárgyból írásbeli vizsga.

A javítóvizsga magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és matematika tantárgyakból írásbeli és

szóbeli vizsga, a többi tantárgyból szóbeli vizsga.

A vizsgák követelménye a NAT által meghatározott és a helyi tantervben szereplő, az arra a

tanévre vonatkozó tananyag. A vizsga feladatlapok különböző típusú feladatokat tartalmaznak,

melyek a tanultak felidézését, alkalmazását és értelmezését igénylik. A vizsga lehetővé teszi annak

értékelését, hogy a vizsgázó

• milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeik, összefüggéseit, törvényeit,

• milyen színvonalon képes hasonlóságokat, különbségeket, ok-okozati és egyéb

összefüggéseket felismerni,

• mennyire képes táblázatokból, grafikonról, térképekről vagy más ábrákról információkat

leolvasni, értelmezni,

• milyen szinten tudja a tanult ismereteket, módszereket és eljárásokat alkalmazni.

Az egységes javítást és értékelést a tantárgy szakmai munkaközösség-vezetője által adott

útmutató biztosítja.

Az elbírálás szempontjai:

• a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége

• a felelet logikus felépítettsége

• a tanuló fogalmazásmódja, stílusa

Az írásbeli vizsga eredményét 1 héten belül a tanulóval közölni kell. Az írásbeli és szóbeli

vizsgákon a vizsgázó tantárgyi eredményét jeles, jó, közepes, elégséges és elégtelen

osztályzatokkal kell minősíteni.


72

1.12. A felvétel és az átvétel szabályai

Belépés az iskolába

Az osztályba sorolás rendje

A törvényi szabályozás és a fenntartó – a Liszt Ferenc Általános Iskola – által megszabott

feltételeket figyelembe véve alakítjuk ki osztályainkat. Alapvetően a szülői igényeknek, a

képzés rendjének, valamint a pedagógus kollektíva felkészültségének figyelembe vételével.

Iskolánkban az a és b osztályok alsón az ének – zenei oktatáshoz kapcsolódnak, a c osztályok

az általános felkészítést szolgálják.

Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei

2011. évi CXC. törvény 50. §-a

20/2012. EMMI rend.40.§. az 51. § alapján

45.§ (2): 2013. január 1-jétől az augusztus 31-én a 6. életévét betöltött gyermek tanköteles.

Emelt szintű művészeti képzést nyújtó osztályba való jelentkezés

Az ének-zenei meghallgatás alapelvei:

- legyen ritmusérzéke,

- megfelelő dallamhallás készsége,

- alakítható dallamhangja,

- alapszintű nyitottsága a zene befogadásának irányába, motiváció.

Emelt szintű művészeti képzést nyújtó osztályba a tanuló a szülő támogatásával, önként

jelentkezik és nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy az emeltszintű képzés óraszáma a

kötelező és szabadon választott foglalkozásokra rendelkező együttes óraszámot öleli fel és ezeken a

foglalkozásokon való részvétel kötelező.

A tanuló felvételéről való döntés - az emelt szintű képzést nyújtó műveltségi részterület

készségösszetevőire végzett – az alkalmassági vizsga eredményei alapján történik. A Nemzeti

köznevelési törvény 50. § (5) bekezdése alapján alkalmassági vizsga szervezhető. Itt

meggyőződünk a jelentkező képességeiről. A képesség, alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy

a jelentkező a jövőben – kellő szorgalom esetén – meg tud-e felelni a követelményeknek. Az

alkalmassági vizsgát a beiratkozás előtt bonyolítjuk le, eredményéről a szülőket tájékoztatjuk.

Az első évfolyamba történő beiratkozásnál

Be kell mutatni:

- a gyermek személyi azonosítóját, lakcímét igazoló hatósági igazolványt.


73

- a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást – ami lehet:

óvodai szakvélemény; nevelési tanácsadó, vagy sajátos nevelési igényű tanuló esetében a

Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni

segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel

Be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát,

- a szülő személyigazolványát,

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második - nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskolánk helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő, különbözeti vizsgát kell tennie.

Az átvételre jelentkező tanulók tudásszintjét az iskolánk megfelelő osztályainak tudásszintjével

a munkaközösség-vezető, a szaktanárok, az intézményvezető-helyettes által vezetett bizottság méri

fel anyanyelvből, matematikából, idegen nyelvből és emelt szintű művészeti oktatásra jelentkezés

esetén ének-zenéből.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredményének illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott

évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője dönt.

A 2-8. évfolyamra átvett tanulót a helyi tanterv alapján felmérjük azokból a tantárgyakból,

amelyeket az előző iskolában a bizonyítványa szerint nem, vagy kevesebb óraszámban tanult, majd

türelmi idő biztosításával segítünk a felzárkózásban. A türelmi idő egyéni egyeztetés után kerül

meghatározásra figyelembe véve az iskola helyi tantervéről való elmaradás mennyiségét, valamint

a tanuló körülményeit. A türelmi idő hosszúságáról a tanuló határozatot kap az igazgatótól.

Különbözeti vizsgát akkor írunk elő a tanuló számára, ha egy tantárgyat egyáltalán nem tanult,

de iskolánkban az adott tantárgyat a későbbi évfolyamokban is tanulnia kell.

Üresen maradt férőhelyek betöltésének rendje

Sorsolás nélkül felvehető tanulók:

- a jelentkező testvére a felvételi vagy átvételi kérelemben megjelölt általános iskolában

tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

- a szülő iskolánk volt tanulójaként hozzánk szeretné beíratni gyermekét,

- törvényes képviselőjének rendszeres munkavégzési helye - a felvételi vagy átvételi kérelem

benyújtásának időpontjában - az adott iskola körzetében van,


74

- az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül

található,

- halmozottan hátrányos helyzetű tanuló,

- sajátos nevelési igényű tanuló – alapító okiratunk alapján felvehető.

A sorsolást a törvényi szabályozás alapján hajtjuk végre

Amennyiben a fent meghatározott helyzetű tanulók felvétele után még maradt üres férőhely, úgy

azt sorsolás útján kell betölteni. A sorsolásra minden kérelmezőt meg kell hívni.

A döntéséről (felvétel, átvétel, elutasítás) 15 napon belül értesíti a tanuló törvényes képviselőjét.

1.13. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő

nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának

megismerését szolgáló tananyagot az iskola a következő tantárgyak helyi tantervébe építette be:

A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag.

A nemzetiségekről szóló oktatás színterei a következő tanítási órák: történelem, ének-zene,

magyar nyelv és irodalom, dráma és osztályfőnöki.

Szabadidős tevékenységek: (projekt hetek, diákönkormányzati programok, vetélkedők, könyvtári

programok).

Projektnapjaink (multikulturális napok) keretében nyújtunk lehetőséget arra, hogy tanulóink

ismereteket szerezzenek a nemzetiségek nyelvéről, szokásairól, táncairól, dalairól.

1.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) előírja az elsősegély-nyújtási alapismeretek

elsajátításával kapcsolatos feladatokat.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia

és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja:

- az egészségre kritikus helyzetek felismerése és az abban alkalmazandó eljárások

megismerése, használata - tanórai keretekben – szaktantárgyi feldolgozás szintjén,

- alsó tagozaton: felismeri hirtelen egészségkárosodás esetén mi a teendő és a tőle elvárható

mértékben segítséget nyújt,

- felső tagozaton: segítséget nyújt, szükség esetén értesíti a mentőket, és rendkívüli

helyzetekben korosztályának megfelelő szinten együttműködik,


75

- tanórán kívüli keretben elsősegély-nyújtási vetélkedőn és iskolai keretekben szervezett

gyakorlaton vesz részt,

- részvétel a területi Vöröskereszt által évente megrendezendő elsősegély-nyújtási ismeretek

versenyen.

Cél :

- az erkölcsi érzék, szellemi érzelmi fogékonyság elmélyítése,

- a tanuláshoz, munkához szükséges képességek fejlesztése,

- az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

- a közjóra való törekvés megalapozása,

- a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, erkölcsi, érzelmi és

társas valamint fizikai képességek fejlesztése.

Pedagógiai koncepció

A bajba került embernek nyújtott segítség egyike a legelvárhatóbb emberi cselekedeteknek. Az

egészségügyi elsősegélynyújtáshoz szükséges tudás elsajátítása mindenki számára lehetővé teszi

ezeknek az ismereteknek a szükségszerű alkalmazását.

A mentők nem tudnak minden baleseti helyszínre az adott szituációnak megfelelő gyorsasággal

kiérkezni, ezért rendkívül fontos, hogy már a szakellátás érkezése előtt elsősegélyben részesítsék a

bajbajutottakat. Az elsősegélynyújtás alapvető céljai:

- megmenteni az életet,

- megakadályozni a további egészségkárosodást,

- elősegíteni a gyógyulást.

Ennek érdekében az iskola Pedagógiai Programja a NAT elveit alkalmazza és a tanulók

kulcskompetenciái kialakításának továbbfejlesztése érdekében. Gyakorlatát kiterjeszti az

egészséget veszélyeztető helyzetek, az egészségkárosodás nyilvánvaló helyzeteiben alkalmazandó

eljárások megismertetésére tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt. Elérendő cél, hogy

minden általános iskolai tanuló az általános iskolai tanulmányai alatti időszakban korosztályának

megfelelő elméleti és gyakorlati szinten is megtanulja, és alkalmazásba tudja venni elsősegély-

nyújtási alapismereteit.

Az egészségvédelem, baleset megelőzés és elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása során:

Ismerje fel, hogy hirtelen egészségkárosodás esetén hogyan tud segíteni a felnőtteknek a helyzet

kezelésében és hogyan kommunikáljon a sérülttel.

Baleset helyszínén a tájékozódás során az alábbi kérdésekre keresse a választ:

- Mi történt?


76

- Hogyan történt?

- Milyen sérülései vannak?

- Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat?

A helyszín biztosításában segít a felnőttnek.

Tanulja meg azt, hogy:

- a helyszínt úgy kell biztosítani, hogy önmagunkat, a sérültet és a segítőinket ne érhesse

további baleset,

- a kíváncsiskodókat el kell küldeni,

- a sérülteket lehetőleg ne mozgassuk,

- szükség esetén gondoskodni kell a mentőszolgálat értesítéséről,

(tájékoztatás: adatainkról, a sérülés, a baleset pontos helyéről a sérülés súlyosságáról),

- amikor meglátjuk a sérültet, azonnal szóljunk hozzá,

- ha válaszol, kérdezzük ki az állapotáról, tüneteiről!

Tartalom:

- A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése.

- Az iskola berendezésének megfelelő használata.

- Mit kell tenni játék közben a biztonságért?

- Személyi biztonság.

- A szabályok szerepe és fontossága.

- Az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek gyakorlása.

- Segítségnyújtás és együttműködés a balesetet szenvedettel illetve a felnőttekkel.

Követelmény

tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét,

ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket,

ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni,

játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell,

tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség,

ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit,

az újraélesztés fogalmát,

az alapvető életműködések biológiai lényegét,

az újraélesztés ABC-jének értelmét,

az elsősegélynyújtás általános szabályait,


77

meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését.

Sajátítsák el:

az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,

az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,

a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,

a segélyhívás helyes módját.

Legyenek képesek:

a légútbiztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló

létesítését,

a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,

egyszerű sebvédelemre,

balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

Módszerek:

- előadás,

- csoportmunka,

- videofilm megtekintése,

- vetélkedők,

- rejtvények,

- szituációs játékok,

- rajz és plakát készítése.

Értékelési módok:

Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése iskolarádión

keresztül.

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok az intézmény technikai dolgozói.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő segítségével

valósítjuk meg.

1.15. Az iskola szervezeti hagyományai, rendezvényei

A hagyományok a múlt értékeinek megőrzését és továbbvitelét szolgálják. Ezért iskolánk

tantestülete, diáksága gondosan ápolja ezeket.

Szép hagyományaink közé tartoznak a tanévek sorában vissza-visszatérő események,

rendezvények.


78

Ünnepségek, események:

- tanévnyitó ünnepély,

- tanévzáró ünnepély,

Az évnyitón műsorral, ajándékkal (iskolánk jelvényével) köszöntjük a kis elsősöket.

Szép hagyomány a nyolcadik osztályosok búcsúztatása, a ballagás. Itt kerül átadásra a Liszt-serleg.

Rendezvények:

- Október 22-én ünnepeljük iskolánk névadójának, Liszt Ferenc születésének évfordulóját,

melyet hangversennyel ünneplünk meg.

- Karácsonykor iskolánk kórusai színvonalas hangversenyt adnak a gyerekeknek és a

szülőknek.

- Jégkarnevál évről évre sikeresebb rendezvényünk, mert a zene mellett fontosnak tartjuk az

aktív sportéletet is.

- A sítáborban is egyre több tanulónk vesz részt. Eseményekben gazdagon térnek haza a

csodálatos ausztriai napok után.

- Német, angol nyelvi táborok – amik segítik szóbeli nyelvi kifejezést.

- Évek óta a tavaszi időszak fontos része az erdei iskolák megszervezése.

- Tehetséges tanulóink számára a Gála jelent bemutatkozási lehetőséget.

- A tanévet iskolanappal fejezzük be, melynek során sok érdekes programban vehetnek részt

diákjaink.

- Jeles napok, témanapok.

Ökoiskolai tevékenységünkhöz szervesen kapcsoljuk a tanulmányi kirándulások rendjét. Minden

évfolyamon törekszünk arra, hogy osztályaink elsősorban Nemzeti Parkjainkkal ismerkedjenek

meg, természeti értékeinket keressék fel.

Erdei iskola: az osztályok szülői munkaközösségei kétharmados többséggel dönthetnek, hogy

bentlakásos (2-3-napos) tanulmányi kirándulást, vagy ennek hiányában 2-3 alkalommal egy napos

kirándulást szervezhetnek. A költségek (szállás + étkezés + útiköltség) a szülőket terhelik.

A pedagógusok szállás és útiköltségét (1 éjszakára), valamint a tanulók felügyeleti díját az

intézményfenntartó hozzájárulásával kapják meg a pedagógusok. Egy osztály 2 fő pedagógussal

kirándul.

Ünnepségek:

Nagy nemzeti ünnepeink mindig kiemelkedő szerepet játszottak iskolánk életében.

- Október 6. - az aradi vértanúk napja


79

- Október 23. - az 1956-os forradalom és szabadságharc és a köztársaság kikiáltásának a

napja

- Március 15. - nemzeti ünnepünk

- Június 4. – a nemzeti összetartozás napja

Iskolánk rendelkezik maga teremtette formai jegyekkel, szimbólumokkal:

- énekkarunk szereplései során egyenruhát visel,

- tanulóink a Liszt-jelvény viselésére jogosultak,

- diákjaink szívesen hordják a Liszt Ferenc-pólót.

Iskolánk múltját értékes és tartalmas reprezentatív emlékkönyv dolgozza fel.

Fontosnak tartjuk a hagyományokat megőrizni a kitüntetések és jutalmazások rendjében is.

Iskolánkban a legmagasabb kitüntetést, a Liszt-serleget 8. osztály végén kapja meg az a tanuló, (1

vagy 2 fő), aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, példás magatartást tanúsított az évek során.

Első osztály év végén a legszebben író tanulónk nyeri el az „Aranytoll” díjat, a legszebben olvasó

pedig „Aranykönyv” kitüntetésben részesül.

Azok a tanulóink, akik egész évben kiemelkedő művészeti, sport, tanulmányi eredményt értek el,

vagy példás magatartást tanúsítottak, dolgoztak a közösségért az ünnepélyes tanévzárón társaik

előtt részesülnek dicséretben, jutalomban.

2. HELYI TANTERV

„Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az

iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás amelyet egy jó oktatási

rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

(Eötvös József)

2.1. Választott kerettantervek megnevezése, jellemzői

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben

meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

11. melléklet - Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási

intézmények számára

A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható kerettantervek közül az

alábbi tantervek alapján tanít:


80

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két

évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt

tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az

egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására.

tantárgy Választott kerettanterv

Alsó tagozat Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom A változat A változat

Idegen-nyelvek A változat B változat (nyelvi)

A változat (zenei, normál

osztályokban) Matematika A változat A változat

Etika A változat A változat

Környezetismeret A változat A változat

Történelem A változat A változat

Fizika A változat A változat

Kémia A változat A változat

Biológia A változat A változat

Földrajz A változat A változat

Ének B változat (zenei,

nyelvi osztályokban)

A változat (normál

osztályokban)

B változat (zenei

osztályokban)

A változat (nyelvi, normál

osztályokban) Vizuális kultúra A változat A változat

Informatika A változat A változat

Életvitel és gyakorlat A változat A változat

Testnevelés és sport A változat A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák.

2.1.1. Kötelező tanórai foglalkozások

alsós osztályok óraszámai

tantárgyak 1. a, b 1. c 2. a,b 2. c 3. a,b 3. c 4. a,b 4. c

magyar nyelv és irodalom 7 7+1 7 7+1 6 6+2 6 6+2

idegen nyelvek 2 2

matematika 4 4+1 4 4+1 4 4 4 4

etika 1 1 1 1 1 1 1 1

környezetismeret 1 1 1 1 1 2 1 2

ének-zene 4 2 4 2 5 2 5 2

vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2

életvitel és gyakorlati 1 1 1 1 1 1 1 1

testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

25 25 25 25 25 25 27 27

+ 1 óra ének az ének-zenei

osztályokban


81

felsős osztályok óraszámai

tantárgyak 5.a 5.b 5.c 6. a 6.b 6. c 7. a 7. b 7.c 8. a 8. b 8. c

magyar nyelv és irodalom 4 4 4,5 4 4 5 3 3 4 4 4 5

idegen nyelvek 3 5 3 3 5 3 3 5 3 3 5 3

matematika 4 4 4 3 4 4,5 3 4 4 3 3 4

etika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

természetismeret 2 2 2,5 2 2 2,5

fizika 2 2 2 1 1,5 1,5

kémia 1,5 1 2 2 2 2

biológia 2 2 2 1 1,5 1,5

földrajz 1,5 1 2 2 2 2

ének-zene 4 1 1 4 1 1 4 1 1 4 1 1

dráma-és tánc/ hon-és népismeret 1 1 1

vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

technika, életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1

testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

28 28 28 28 28 28 31 31 31 31 31 31

2.2. A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai

Elsajátítandó tananyag

Iskolánk a kerettanterv követelményeire épülő ismeretanyag feldolgozásával párhuzamosan

megismerési stratégiák elsajátítására, önálló értékítéletre és a különböző élethelyzetekben

alkalmazható alapkészségek megszerzésére kívánja felkészíteni a tanulókat.

E célok érdekében a tanórán kívüli programok széles választéka áll tanulóink rendelkezésére.

(differenciált képességfejlesztések, vetélkedők, kutató- és gyűjtőmunkák, játék- és

sportfoglalkozások).

Negyedik osztálytól tanulhatnak tanulóink egy választott idegen nyelvet (német v. angol).

Az első négy osztályban az alapkészségek fejlesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak.

A számolás-, írás-, olvasási készség, ezen belül a hangos és néma értő olvasás, a szép magyar

beszéd és a helyesírási készség fejlesztését.

Tevékenységünket a tartalmi követelmények magas színvonalú ellátása jellemezze, munkánk

középpontjába a bevezetésre kerülő kerettanterv és az iskolai dokumentumok kerüljenek.

A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok:

- kor követelményeinek megfelelő alapműveltség elsajátítására,

- a művelődési készség megalapozására,


82

- tanulóink adottságainak és készségeinek sokoldalú fejlesztésére,

- a különböző irányú tehetségek kibontakozására kell képessé tenni a fiatalokat.

A műveltségi anyag átadása során növelni kell azoknak az ismereteknek, készségeknek,

képességeknek szerepét, amelyek az iskolánkból kikerülő gyermekek tudását, a világban való

eligazodási képességét erősítik.

Olyan alapokat kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi számukra az önművelést, gazdagítja

általános műveltségüket. Legfontosabb ezért, hogy javítsuk a tanulók olvasási, írási, beszéd és

számolási készségét.

Meg kell őket tanítani az önálló tanulásra, a logikus gondolkodásra.

A kulcskompetenciák rendszere tartalmazza azokat a tudásokat és képességeket, amelyek

birtoklása alkalmassá teheti tanulóinkat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a

változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a

tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója a

kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

Kulcskompetenciák

Azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és

fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik kompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy

tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az

emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek

támogatják a másik terület kompetenciáit.

Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi:

- a kritikus gondolkodás,

- a kreativitás,

- a kezdeményezőképesség,

- a problémamegoldás,

- a kockázatértékelés,

- a döntéshozatal,

- az érzelmek kezelése.

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:


83

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva

kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a

megfelelő szókincs és a nyelvtan ismerete.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és

írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően

alakítja.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az

esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét.

Idegen nyelvi kommunikáció


Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a

szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,

beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és

alkotást az egyéni igényeknek megfelelően.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, és a nyelvek,

kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia


A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az

alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak,

összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni

tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben, és a problémák

megoldásában, a mindennapokban. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és

azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

Természettudományos kompetencia


A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető

tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek

emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete.


84

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani

természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő

problémák megoldása során.

Digitális kompetencia


A digitális kompetencia a természetnek, az IKT szerepének és lehetőségeinek értését, alapos

ismeretét jelenti. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és

feldolgozását, alkalmazását.

A hatékony, önálló tanulás

Az IKT használata, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek erős és

gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési

lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás,

számolás, valamint az IKT-eszközök használata.

A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen,

hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel,

és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Szociális és állampolgári kompetencia


A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális

egészségre vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott

meghatározó szerepét. Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott

magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a megkülönböztetés-

mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk

kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat. Idetartozik még a

frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes

körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai

csoportok kulturális sokszínűségének megértését.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség


Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai

és az egyetemes kulturális örökségnek, értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide,


85

mint művészi önkifejezés, műalkotások elemzése, a kulturális tevékenységben rejlő lehetőségek

felismerése és kiaknázása.

A pozitív attitűdök alapját a művészi önkifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék

fejlesztésére való hajlandóság képezi.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismerés és

önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló

tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,

nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a

természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat magalapozása, nemzeti önismeret, a

hazaszeretet elmélyítése, és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő

más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai

polgárokká.

Környezettudatosságra nevelés

A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak

érdekében, hogy képesek legyenek a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

Testi és lelki egészség

Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra

nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges

életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Hit-és erkölcstan és etika

A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 35.§ (1) bekezdése értelmében bevezettük az

etikaórát.

Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos

léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi


86

kapcsolatok világát, és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az

ember sorsától elválaszthatatlanok.

Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveivel.

Célunk és feladatunk:

- a tanulókat megismertetni az emberi természet világával és a társas kapcsolatok

sajátosságaival,

- feltárni a jó és a rossz mibenlétét, a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveit, az

erényeket, a fontosabb etikai álláspontokat,

- ráirányítani a figyelmet a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira,

- a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása.

A tantárgy fejleszti az önismeretet, felkészíti tanulóinkat a kulturált társas kapcsolatokra.

Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

Az etika oktatásának alapvető feltétele az iskolai környezet és a pedagógusok példamutató

magatartása.

Módszerek:

- szabad beszélgetés,

- önkifejező alkotás,

- vita,

- szerepjáték,

- megfigyelés,

- kérdezés,

- rendszerezés,

- elemzés.

Az etika tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nemzeti Alaptanterv:

- magyar nyelv és irodalom,

- ember és társadalom,

- életvitel és gyakorlat,

- művészetek

műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók,

amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat,

életvezetési szokásokat közvetítik.


87

Az 5-8. évfolyamon az etika tantárgyra az ember és társadalom műveltségterület etika

közműveltségi tartalmai érvényesek.

Az etika tantárgyat oktató pedagógus személyének kiválasztásánál a nemzeti köznevelésről szóló

CXC. törvény 98.§ (6) bekezdése szerint leírtakat vesszük figyelembe.

A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 35.§ (1) bekezdése értelmében lehetőséget adunk

tanulóinknak, hogy az etikaóra helyett az egyházi jogi személy által szervezett hit- és

erkölcstanórát válasszák.

Ezen órák és foglalkozások tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, az

oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata.

Intézményünk a hittan és etika oktatásához a rendelkezésünkre álló eszközökből biztosítja a

szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a

jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. [Nkt. 35.§ (3) , (4)].

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei

Célunk, hogy a tankönyvellátás egységesítésével kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján

történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága

növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással

járó kiadások.

A tankönyvek megrendelése az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül

történik. A feladat végrehajtásában - csak a Könyvtárellátóval kötött megállapodás alapján -

közreműködhet más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó, vagy egyéb teljesítési segéd is.

A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és

lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad.

Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a

helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásban érintett pedagógusok

közössége választja ki az alábbiak szerint:

- a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-

tantárgy tartalmát,

- a tankönyvek, taneszközök kiválasztása alapvetően a szaktanár kompetenciája,

- azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben,

- az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több

éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni,

- a helyi tantervben az egyes tantárgyaknál pontosabban körülhatárolt a taneszközök listája,

azonban nem korlátozódik egyetlen taneszköz család megnevezésére.


88

A kiválasztás elvei:

A taneszközök kiválasztásakor azonban mindig figyelembe kell vennie az alábbi elveket. Olyan

taneszközt alkalmazunk, amely:

- maradéktalanul tartalmazza a kerettanterv, a helyi tanterv követelményeinek eléréséhez

szükséges ismereteket,

- megfelel intézményünk célrendszerének,

- ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit,

- megfelel az önállótanulást segítő didaktikai alapelveknek:

szerkezete világos, egyszerű,

motivál, a gyerek érdeklődését felkelti,

szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású, kerüli az idegen kifejezéseket,

szavakat,

ismétlésre, rendszerezésre ösztönöz,

lehetőséget ad a differenciált képességfejlesztésre,

mintát ad az önálló feladatmegoldásokra,

A taneszközöket a tantervben szereplő taneszközlistából a munkaközösség javaslata alapján

kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük.

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az

osztálytermekben és a szaktantermekben a alapfelszerelések és eszközök szolgálják írásvetítő,

vetítővászon, interaktív tábla, számítógép, projektor, CD, DVD lejátszó.

2.4. A tankönyvellátás rendje

A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét meghatározó

jogszabályok:

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek,

tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv

térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

- 2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

- 501/2013 Kormányrendelet a tankönyvellátásban közreműködőkről. (Nemzeti

Tankönyvtanács)

- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről


89

- 17/2014. EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

- - 45/2015. (X. 6.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.)

EMMI rendelet módosításáról

- - 21/2015. (IV. 17.) EMMI rendelete a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló

- 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

1. Tankönyvellátás

A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az intézmény látja el a törvényi előírásoknak

megfelelően. Az 501/2013. (XII.29.) Korm. rendelet 6. §. (1) és (2) bekezdése alapján az

iskoláknak a Könyvtárellátóval tankönyvellátási szerződést kell kötniük. Intézményünk a

Könyvtárellátó Nonprofit Kereskedelmi Kft-vel a tankönyvek forgalmazására vonatkozó

tankönyvellátási szerződést kötött, és a tankönyveket a Könyvtárellátótól veszi át.

Az állam a törvényi előírásnak megfelelően normatív keret megadásával térítésmentesen

biztosítja a tankönyveket az általános iskola valamennyi tanulója számára.

2. A tankönyvellátás célja és feladata

- Az iskola egész évben biztosítja a tanulók számára az iskolában alkalmazott tankönyveket.

- Tájékoztatja a szülőket a tankönyvhöz való hozzájutási lehetőségről.

- Az iskola feladata megszervezni a tanulók tankönyvellátását.

2.1. Az iskolaigazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban

Az iskolaigazgató megbízza a tankönyvfelelőst. Az iskolaigazgató által megbízott személy

feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a

tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket.

2.2. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban

A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint

tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái alapján kiválasztják tantárgyanként az

alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó

hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell

megkezdeni a munkát.


90

2.3. A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban

A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét

figyelembe véve összegzik és jóváhagyják az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét.

2.4. A tankönyvválasztás szempontjai:

- szakmai szempont /helyi tantervhez és nevelési programhoz igazodva

- költségvetési szempont /tankönyvellátás rendje szerint valamennyi tanulónak

biztosítható legyen

- annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg

3. A tankönyvrendelés előkészítése

Az iskolaigazgató által megbízott tankönyvfelelős a tankönyvrendelés előkészítési feladatai

során a következő tevékenységeket látja el:

- összegyűjti a tankönyvhasználatra vonatkozó javaslatokat /február 10./

- összeállítja a munkaközösségek által javasolt tankönyv csomagokat

- összeállítják a tankönyvrendelési javaslatot /február 28./

- a tankönyvrendelési javaslatot véleményezteti az iskolai szülői szervezettel, a

diákönkormányzattal. /március 26./

4. A tankönyvrendelés összeállítása

A példányszám megállapításához figyelembe kell venni:

- a tanulók, szülők által jelzett új tankönyvigényeket

- az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló tartós tankönyvek számát

- az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát.

5. Tankönyvrendelés

Az iskola a tankönyvrendelést közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus

információs rendszer alkalmazásával készíti el. A fenntartó a rendelést jóváhagyja. A

tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja. A tankönyvrendelés módosításának

határideje június 30. A pótrendelés határideje szeptember 5.

6. A tankönyvek nyilvántartása

A tankönyvtörvény 1. § (6) bekezdésének i) pontja határozza meg a tartós tankönyv fogalmát:

tartós „az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő

bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül

használják.”


91

A tankönyvtár különálló gyűjtemény. Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az

ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Ezek tartós tankönyvként kezelendők.

Papír alapú vagy elektronikus formájú csoportos leltárkönyvet vezetünk. A leltárkönyv alapján az

állomány darabszáma és értéke megállapítható.

7. Egyéb szabályozás

Évfolyam ismétlés esetén újabb tankönyvre a tanuló nem jogosult, csak abban az esetben, ha

tankönyvváltás következik be.

Ha a tanuló iskolaváltás következtében tanév közben kerül az iskolánkba, az eltérő könyveket

az iskolai könyvtárból biztosítjuk számára. Az iskolából távozó tanuló köteles a tankönyveit a

könyvtár részére leadni.

A diákok a tanév befejezése előtt /június 15./ kötelesek a tanév közben felvett tartós

tankönyveket a könyvtárba leadni. A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket a

munkavállalói jogviszonyuk végéig vehetik igénybe.

A sérült vagy elveszett tartós könyveket a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles az

SZMSZ-ben meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv,

munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Kártérítés lehetőségei: ugyanolyan könyv beszerzése, anyagi kártérítés.

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás

esetben az igazgató szava döntő. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek

és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása


92

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-

elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT

elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának

bemutatása.

A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása.

A mentális képességek célirányos fejlesztése.

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Cél:

Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése.

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak

megalapozásának folytatása.

Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk

hozzájárulni.

Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése.

Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a

csoportban.

Az önálló tanulás és az önművelés alapozása.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Cél:

A kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás

megalapozása.


93

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és

egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben:

- a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése,

- az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

- valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra,

mintákat adunk az ismeretszerzéshez,

a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.6. Eszköz és felszerelés jegyzék

Cél:

- Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás

alkalmazása során.

- Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő

hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány

korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása

érdekében.

- A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön,

amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességét és a kooperatív technikák

fejlesztését.

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az

osztálytermekben és a szaktantermekben a mellékletben szereplő alapfelszerelések és eszközök

szolgálják.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzékét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.


94

2.7. Mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

A mindennapos testnevelésnél minden évfolyamon a helyi tantervbe heti öt testnevelésórát

építettünk be.

Ennek alapján

- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra

keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével

teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

tanórán való részvétellel,

iskolai sportkörben való sportolással,

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján

kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között

szervezett edzéseken való sportolással.

Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése:

- a mindennapos testnevelést a közismereti oktatás napjain az iskolánk biztosítja,

- iskolai sportköröket szervezünk,

- az iskolánk környezete biztosítja a friss levegőn való mozgást,

- a helyi tantervbe beépítettük a korcsolyázást a délelőtti órák közé,

- az úszást lehetőségként (4. évfolyamon kötelező) kínáljuk fel tantervünkben,

- gyermekeinknek lehetősége adódik a síelésre is sítáborokban.

2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások

Ha a tanulót felvették a választott foglalkozásra, akkor a tanítási év végéig, vagy az utolsó

foglalkozás befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – szabadon választott

foglalkozásra való jelentkezés előtt – a tanulót és szülőjét írásban tájékoztatni kell.

Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott

foglalkozáson, illetve melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatáson vagy az iskolában

kötelező etika órán kíván-e részt venni.

A szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt

venni a szabadon választott foglalkozáson.


95

Az iskola intézményvezetője minden év április 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a

foglalkozásokról, amelyekből a tanuló és a szülő választhat. A tájékoztató elfogadása előtt be kell

szerezni az iskolatanács, a szülői szervezet és diákönkormányzat véleményét.

Hit - és erkölcstan oktatás választható lehetőségei:

74/A. Az állami általános iskolában az etikaóra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás

megszervezésére vonatkozó szabályok alapján: az etikaóra vagy az e helyett választható hit- és

erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. A hit- és erkölcstan oktatásra való

jelentkezés szervezésében a bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye jogszabályban

meghatározottak szerint közreműködhet.

Az egyházak írásban fogják jelezni az iskola intézményvezetőnek szándékukat hit- és erkölcstan

oktatására. Ennek módjáról az illetékes megyéspüspök ad utasítást.

Az intézményvezető április 15-ig meghirdeti a szabadon választott tárgyakat (így a hit- és

erkölcstant).

Az általános iskola 1. évfolyamára a beiratkozás március 1 –április 30. között esedékes, melyen

szorgalmazzuk, hogy az egyházi jogi személy képviselője jelen legyen. A szülők ekkor jelzik

választásukat.

A többi évfolyamon a jelentkezés határideje május 20.

Értékelés

Ugyanolyan módon történik, mint az etika órákon (EMMI 14. §).

Egyéb foglalkozások

Szakkörök

Az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei:

- néptánc szakkör,

- kézműves szakkör,

- természetjáró szakkör (Bakancsos túra),

- sakk szakkör,

- biológia szakkör,

- futball,

- stb.

A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai

A választható tantárgyakat tanító pedagógus személyét elsősorban a pedagógus végzettsége

határozza meg. A tantárgy óraszámát a pedagógus kötelező óraszáma tartalmazza.


96

Az intézmény minden esetben figyelembe veszi a szülők igényét is:

a jelzés erejéig,

a lehetőségeink határáig,

és a pedagógiai szempontokat is figyelembe véve adunk lehetőséget.

Tanulóknak adott külön feladatok (projektek)

Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák,

problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás, stb.).

Vetélkedők, tanulmányi versenyek

Jeles napokon (Föld Napja, Madarak és Fák Napja stb.) versenyek, kirándulás, vagy egyéb

rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. A

tanév során minden osztály szervez múzeum-, intézménylátogatásokat, kirándulásokat. A Fővárosi

Állat- és Növénykert közelsége kiváló alkalmat nyújt az élővilág megismerésére. Az itt

megszerzett tapasztalatok szerves részévé válnak a tanévben végzett környezet nevelési

munkánknak.

Tanulóink a kirándulások során megtanulhatják, a megfelelő viselkedési formákat, felfedezhetik a

természet szépségeit, a védelemre szoruló növény- és állatfajok, a természettel való együttélés

mikéntjét.

Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája évről évre változik, ezeken diákjaink

megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.

Könyvtár és számítógépterem használat:

Minden tanulónknak lehetőséget biztosítunk, hogy a kötelező tanulási időn túl tanulásra,

gyakorlásra és képességei fejlesztéseire térítésmentesen igénybe vehesse könyvtárunk és

számítógéptermeink információ-hordozóit. A könyvtár és a számítógépterem nyitva tartását a

lehetőségeink és az igények figyelembe vételével alakítjuk ki a DÖK és az SZMK vezetőségével

egyeztetve.

Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása

Az erdei iskolánk oktatási célja:

- a természet sokszínű megismerése,

- konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése,

- a társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése,

- az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása.

Az erdei iskolánk nevelési céljai:


97

- helyes környezeti attitűdök kialakítása,

- természeti környezet állapota iránti érzékenység,

- ökológiai szemlélet kialakítása,

- közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása,

- egészséges életmódra nevelés.

Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Projektoktatás

A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (4) alapján alapvető pedagógiai módszernek

tekintjük a projektoktatást, melynek során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a

tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére

épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást

teszi.

A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is

felfedjék.

A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek,

viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása.

A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati

tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.

Alkalmazási területek:

- Az éves munkatervben kijelölt ökoiskolai célok megvalósítása.

- A NAT műveltségi területeihez kapcsolódó fontos események, évfordulók.

- Csoportközi foglalkozások jeles napokhoz, hagyományokhoz kapcsolódva.

- Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka bemutatása a külső és belső partnerek

számára.

- Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények alkalmával.

A projektfolyamat felépítése

- Kezdeményezés - a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása.

- Tervezés - feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák.

- Szervezés.

- Megvalósítás - önálló kutatómunka.


98

- Nyilvánosság elé vitel - előadás, kiállítás, stb.

- Értékelés - előre megadott kritériumok alapján.

Témaválasztás módja szerint:

- a pedagógusok hirdetik meg,

- a diákok azonos érdeklődés alapján,

- egy megadott téma feldolgozására szerveződnek a csoportok,

- a csoportok a megadott kínálatból választanak, de szigorúan meghatározott a feldolgozás

menete és szempontjai.

Tartalma, témája szerint:

- Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó,

- Tananyaghoz csak részben kapcsolódó,

- A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt (technikai, művészeti, környezeti nevelési,

gazdasági, stb.).

Időtartam alapján

- Rövid távú projekt (1-2 nap)

- Középtávú projekt (1-2 hét)

- Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)

A projektben résztvevők száma alapján:

- egyéni,

- kiscsoportos (team),

- közép- (pl.: évfolyam),

- és nagy létszámú (pl.: iskolai) projektek.

Produktuma alapján

- Tárgy, modell, játék

- Írásmű, album, újság, kötet

- Színpadi előadás, videofelvétel,

- Kiállítás

- Rendezvény, kirándulás

- Nyilvános vita, tárgyalás

A projektoktatás technikái

Együttműködésre késztető technikák:

- játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás),


99

- bábozás,

- dramatikus helyzetgyakorlatok,

- gyűjtés (illatok, szagok, hangok),

- csoportalakítás (névválasztás, zászlókészítés),

- vetélkedő, verseny,

- alkotás.

Tanulói kezdeményezésre épülő technikák:

- beszélgetés,

- vita kezdeményezése,

- felidézés, élménybeszámoló,

- problémafelvetés,

- ötletbörze,

- programválasztás,

- kreatív műhelymunkák választása,

- önálló adatgyűjtés,

- új útvonalak kitalálása,

- eredeti helyszínek felkeresése.

Kreatív felfedeztető, kutató technikák:

- szakirodalom feltárása,

- interjú az adatközlőkkel,

- poszter készítése,

- kiállítás rendezése,

- papírkészítés, vízvizsgálat,

- vizsgálódás és mintavétel,

- képeslapkészítés,

- térképkészítés, térképhasználat.

Valamennyi munkáltató módszer közös jellemzője, hogy önálló, csoportos tevékenységet

feltételez. Az önálló módszerek mindegyike a domináns választott módszernek lehet egy kísérő

eljárása, alkalmazott technikája.

A kooperatív oktatási módszer

A kooperatív oktatási módszer a tanulók kis csoportokban (4-6 fő) való együttműködésen

alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása.


100

Célja: az intellektuális készségek fejlesztése, a szociális készségek fejlesztése, az

együttműködési képesség kialakítása.

Változatai:

- csoportos tanulás – egyéni teljesítmény,

- csoportos tanulás – egyéni vetélkedő (csoporton belül),

- mozaik tanulás (az anyag felosztása, és együttes előadás),

- csoportkutatás (közös tervezés, kutatás).

Értékelés

Célja: visszatekintés a munkára, folyamatokra, a teljesített és nem teljesített feladatokra.

Tervezése a tevékenység megkezdése előtt:

- mit (csoportfolyamatokat, közreműködést, és elért eredményeket),

- kik (diákok, tanárok, együttműködő partnerek),

- mikor (köztes, végső),

- hogyan (megfigyelés, nonverbális reagálás, beszélgetés, írásbeli produktumok

önértékelés).

Az értékelés szempontjait a projektmunka megkezdése előtt megismerjék a tanulók (elvárható és

önmaga fejlődéséhez viszonyított).

Jellemzi a:

- rendszeresség és szükség szerinti korrekció,

- a rugalmasság.

A kooperatív módszerek nagymértékben elősegítik az adott osztályon, közösségen belüli

kapcsolatok pozitív irányú alakulását, hozzájárulnak az önértékelés fejlődéséhez, az iskolához

való pozitív attitűdök kialakulásához.

A kooperatív munka vitathatatlan előnyei: a tanulók empátiás képességeinek, kooperációs

képességeinek (beszélgetés, vita, meghallgatás stb.) fejlődése; a közösen végzett munka

szorongást oldó, motiváló hatásának érvényesülése.


101

2.9. Hagyományok ápolása

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben tanításon kívül

hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Különböző módszerek

segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra,

konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk.

Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok

hagyománnyá válását. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet

formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy

diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és

benne az embert. Ezért a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt

feladatunk volt és marad. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már

megvalósult az együttműködés. Egyre bővül a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán

területeken is. A tanulóinkat megtanítjuk arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait

keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos

környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

A hagyományápolás területei:

- iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára,


102

- a kerület nevezetességeinek feltérképezése,

- nyári tábor megszervezése és lebonyolítása,

- Jégkarnevál és farsang szervezése,

- természettudományi versenyek szervezése,

- drogprevenciós program folytatása,

- osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

2.10. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

Iskolánk pedagógia programjának mérési-, értékelési rendszerét az oktatáspolitikai

dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer

kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a

nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési-, mérési-, minőségbiztosítási rendszer

elemeivel, kapcsolódóan a helyi tantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó

jogszabályi keretekhez.

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó mérés-értékelési rendszerének kialakítása, amely

hatékonyan segíti:

- a nevelési-oktatási célok elérését,

- a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, olyan

hatékony eszközrendszerrel, amely segíti a megbízható információk gyűjtését a tanulói,

pedagógusi és az intézményi teljesítményekről a fejlesztés érdekében,

- az iskolával kapcsolatban álló partnerek /elsősorban a tanulók, a szülők, a nevelők/

iskolánkkal szembeni igényeit, elvárásait veszi figyelembe,

Mérések célja:

- A törvényesség biztosítása, a pedagógiai és szakmai munka eredményessége érdekében.

- Pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, fejlesztendő területei.

(Megerősítse az intézmény oktató-nevelő és egyéb tevékenységének helyességét, feltárja,

milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell

haladnunk.)

- Alapot szolgáltasson az intézményi elemző-értékelő tevékenységének működtetéséhez.

Mérések

Bemeneti mérésekkel a tanulók képesség- és tudásszintjének meghatározása diagnosztikus céllal.

Fejlesztendő területek feltárása, a fejlesztés eredményességének vizsgálata.

Kimeneti mérések a hozzáadott érték meghatározásához.


103

Prevenció, a belső mérésekkel az országos mérésekre felkészíteni a tanulókat.

Az országos mérések beillesztése az iskolai mérési értékelési rendszerbe.

- A vezetés ellenőrző, elemző tevékenységéhez, a folyamatok azonosításához stratégiai

céljainak kialakításához, a prioritások kijelöléséhez nyújt alapot.

- Az intézmény és a benne dolgozó pedagógusok munkája teljesítmény-értékelési rendjének

kialakítása, működtetése a folyamatos fejlesztés alapja.

- A mérések és az azok elemzése során szerzett adatok az intézmény külső és belső

kommunikációjának fontos eszközei.

A mérések szintjei:

Központi mérések

A Közoktatási törvény által meghatározottak (DIFER, NETFIT fizikai teljesítménymérés, országos

kompetenciamérés), az országos szintű folyamatos fejlesztés alapját adják. Segítséget nyújtanak a

minőségfejlesztés és mérés-értékelés intézményi irányainak meghatározásához, a mérési-értékelési

adatok elemzéséhez.

Intézményi szintű mérések

- Partneri elégedettségvizsgálat- és igénymérés, intézményi önértékelés-összehasonlító

elemzés és trendvizsgálat.

- Az iskola belső értékelési rendszerének kialakítása, működtetése.

- A pedagógiai program, helyi tantervek, beiskolázási terv felülvizsgálata, eredménymérés.

Az értékelés lényege a viszonyítás:

- viszonyítás a követelményekhez,

- a társakhoz,

- a tanuló korábbi teljesítményeihez.

Az értékelés a tanuló teljesítményének mennyiségi és minőségi jellemzőinek elemzése és

összegzése, más szóval minősítés. Az értékelésnek folyamatosnak, állandónak kell lennie, ha csak

ritka alkalom, elveszti hatásosságát.

Tanulói teljesítmények mérése:

- speciális mérések (készségmérés, képességmérés, pl. induktív gondolkodás, kritikus

kognitív képességek mérése, számolási készségmérés),

- a matematika, szövegértés kompetenciaterület mérése,

- a tanulók fizikai teljesítményének mérése,

- a kompetencia mérések (országos, helyi) eredményeinek elemzése, értékelése,

összehasonlító elemzés, korrekciós intézkedési terv készítése az elemzés alapján.


104

Az ellenőrzés és értékelés egymással összefüggő fogalmak. Ezek révén biztosítható:

- a tanulási folyamatban végzett tevékenységek hatékonyságának nyomon követése,

- az eredmények és hiányosságok feltárása,

- a szükséges korrekciók elvégzése,

- fejlesztési stratégiák kimunkálása.

Céljaink

- teljesítményfokozás,

- folyamatos tanulás,

- visszajelzés tanulónak, tanárnak,

- pozitív önértékelés,

- informálni a szülőket.

Célunk a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott

évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk helyi

tantervében előírt követelményeknek.

Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét.

Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor

nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos

fejlesztést.

Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai

szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk.

Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha:

- a fejlődést képes kifejezni, azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló,

- az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik,

- tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat,

- megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra,

- nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott,

- figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait,

- pontos visszajelzést ad a teljesítményről,

- elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást.

Az értékelés továbbá akkor érheti el kitűzött céljait, ha:

- sokoldalú,

- objektív,

- ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul,


105

- igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási

feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként,

- változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő),

- rendszeres.

Az értékelésnél általában törekszünk:

- a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére,

- az optimális értékelési rendszer kialakítására,

- készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára.

Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell

szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában.

Iskolánk pedagógia programjának mérési-, értékelési rendszerét az oktatáspolitikai

dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer

kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a

nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési-, mérési-, minőségbiztosítási rendszere

elemeivel, kapcsolódóan a helyi tantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó

jogszabályi keretekhez.

Ennek megfelelően az ellenőrzés-, mérés-, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak

helyi tanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek

megfelelő, e területhez kapcsolódó elemeivel.

Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el

értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt.

Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az

iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget

iskolánk helyi tantervében előírt követelményeknek.

Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét.

Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor

nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos

fejlesztést.

Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei:

- A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről

kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel.

- Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére

folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését.


106

- A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges

értékelést szóban és írásban.

- Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső,

problémamegoldó gondolkodásukat is.

- Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze.

- Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni.

Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai:

- Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése.

- Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett

ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban.

- Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket?

- Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében?

- Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje?

- Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye?

- Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Az értékelés támpontjai:

- a tanórákon való részvétel, illetve aktivitás,

- szóbeli feleletek,

- írásbeli dolgozatok,

- gyakorlati munka,

- szorgalom,

- kreativitás,

- együttműködési készség.

Az értékelésnek – bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk – minden

esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a

motiváló szándék, az objektivitás.

Az értékelés fajtái

1. Diagnosztikus értékelés

Célja az előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében.

Rögzíti egy-egy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát.

Alkalmazása:

- kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor,


107

- egy-egy új tantervi téma kezdetén,

- egy-egy téma lezárása előtt,

- az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.

2. Formatív értékelés

Célja a folyamatos információgyűjtés, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló

szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra,

lehetőséget a tanulási folyamatba való beavatkozásra. A kapott mérési eredmények alapján

fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő-oktató munkát tervezünk.

Alkalmazása:

A tanítási-tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző,

önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas.

3. Szummatív (összegző), végállapotot tükröző, lezáró, minősítő értékelés

Célja a tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az

elért tudásállapot rögzítése, viszonyítása a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél

a minősítés.

Alkalmazása:

- Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (témazárók, félévi, tanév végi mérés).

4. Külső értékelés

- Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében.

- Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény.

- Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége.

- Külső mérések (bemeneti, kimeneti) eredményessége, tapasztalatai.

2.10.1. Az írásbeli beszámoltatás formái

A tanulók tudásának mérésekor az írásbeli beszámoltatás lehetőségével iskolánkban ritkábban

élünk, mint a szóbelivel. Nemcsak azért, mert az alsó szakasz évfolyamaiban az írás megtanítása

az egyik alapfeladat, és a tanulók (főként az 1. és 2. évfolyamon) még nincsenek olyan szinten,

hogy ezt eszközként használják, hanem azért is, mert a későbbi életszakaszokban is sok esetben

nehezebb a tanulók számára az írásbeliség használata (dysgraphia, helyesírási problémák, stb.).

Minden írásbeli számonkéréskor a szaktanároknak figyelembe kell venni a tanulók osztályfokát,

fejlettségi szintjét, a számon kérendő tananyag nehézségét, s ennek megfelelően kell dönteni

arról, milyen formában történjen a beszámoltatás.

Az írásbeli beszámoltatás szerepe:


108

a tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése,

következtetés a tanítás - tanulás hatékonyságára,

hiányosságok feltárása – felzárkóztatás, támogatás megszervezése,

típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban.

Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének

(osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adnunk a szóbeli feleletre is, és

minősítéskor figyelembe kell vennünk a tanuló egész éves munkáját.

Értékeléskor a pozitív motiváció, a képességek megerősítése a fő cél.

Az írásbeli beszámoltatás formái

1. írásbeli felelet („röpdolgozat”),

2. témazáró dolgozat,

3. év eleji/ év végi szintfelmérő dolgozat,

4. javító dolgozat,

5. házi dolgozat,

6. osztályozó vizsga írásbeli része,

7. javítóvizsga írásbeli része.

Az írásbeli beszámoltatás rendje

a. év eleji írásbeli beszámoltatás (szintfelmérés),

b. tanév közbeni írásbeli beszámoltatás,

c. félévi írásbeli beszámoltatás (szintfelmérés),

d. év végi írásbeli beszámoltatás.

Fentiek közül az év végi szintfelmérések elkészítése mindenkire nézve kötelező. A

készségtárgyak kivételével minden tantárgyból el kell végezni őket. Az eredményeket

osztályzatban és százalékosan is értékelni kell. A mért eredményeket a szaktanárok regisztrálják,

ezekről az osztályfőnököket tájékoztatják.

A többi időszakban az írásbeli beszámoltatás alkalmazása a szaktanárok, tanítók döntési

kompetenciája.

A szaktanár, tanító dönt az írásbeli feleletek, témazáró dolgozatok idejéről, a számon kérendő

tananyagról, a félévi mérésekről, az osztályozó - és javítóvizsgákról, az írásbeli és szóbeli

számonkérés arányáról, módjáról.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai


109

1. A szaktanár, a tanító az írásbeli feleletet („röpdolgozatot”) - kivéve az írásbeli

beszámoltatás időpontját -, a számon kérendő anyagrészt köteles a tanulóval közölni

legalább a megírást megelőző szaktárgyi órán.

2. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Erről a szaktanár

köteles a megíratás előtt meggyőződni, illetve a többi tanárral egyeztetni.

3. Az írásos tanulói munkákat a tanár

- a témazáró dolgozat esetében 10 napon belül,

- más esetekben 1 héten belül köteles javítani, értékelni.

4. Az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni.

5. A szülő – igény szerint – az írásbeli munkákba a fogadóórán vagy a szülői értekezleten

betekintést nyerhet.

6. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia.

Hiányzás esetén pótlásának idejéről, módjáról a tanár dönt.

7. A javító dolgozat javítási lehetőség. Az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet.

8. A tanulók által a tanév során elkészített írásbeli beszámolási munkákat a

szaktanároknak egy tanéven keresztül meg kell őrizni.

Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében

- A tanulók írásbeli beszámoltatása során szerzett érdemjegyek nem egyenértékűek. A

témazáró, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/év végi osztályzatok

alakításában nagyobb súllyal esnek latba. Ezeket az értékelő naplóban meg kell

különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel).

- Ha a tanulót szakértői vélemény alapján, szülői kérésre az írásbeliség alól az

intézményvezető mentesíti, minden jellegű számonkérés csak szóban történhet.

2.10.2. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai

felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését,

a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja.

A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe

vesszük a következőket:

A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul

nagy terhet!

A tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot.

A feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek!


110

Kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat!

Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a

hibákat javítsuk ki!

Törekszünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul

elvégezzék.

Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.

Az alsós osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók

felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában,

szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk.

A felsős tanulószobai, illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és

foglalkozásvezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A

foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és segíti a szóbeli

tanulást.

Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adunk, hogy legyen idő a pihenésre és a

kikapcsolódásra is.

A tanulók délutáni felkészülésének elvei:

- rendszeresség,

- folyamatosság,

- következetesség,

- mértékletesség,

- személyre szabottság,

- sikerélményhez juttatás,

- differenciáltság,

- motiválás.

A tanulók délutáni felkészülésére vonatkozó korlátok

- A szóbeli házi feladatok mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy megtanulásuk

tantárgyanként lehetőleg 15 percnél ne igényeljen több időt.

- Az írásbeli feladatok esetében feladattípusonként 3 feladatnál több ne legyen!


111

- Házi feladatként - akár szóban, akár írásban - csak olyan feladat adható fel, amelyet a

délelőtti órákon a tanuló már megismert. Új anyag elsajátítása nem adható házi

feladatként.

- Szorgalmi feladat és egyéni fejlesztő feladat a házi feladaton túl csak a tanuló

egyetértésével adható.

- Az ismeretbővítést szolgáló gyűjtőmunka nem minősül házi feladatnak.

2.10.3. Oktatási eredményvizsgálatok

Intézményünk a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesz az általános iskolai nevelés-

oktatás során a tanulókat érintő kötelező mérések lebonyolításának, a mérésekhez kapcsolódó

egyéb feladatokat elvégezzük.

Kötelező mérések a következők:

- diagnosztikai mérés az első évfolyamon tanulók körében,

- nyelvi mérés a 6. évfolyamon tanulók körében,

- kompetenciamérés a 6. és 8. évfolyamon tanulók körében.

Az iskola képzési rendje

A képzés szakaszai

Az iskolánk struktúrája a közoktatásban az alapfokú nevelési és oktatási szakaszba tartozik.

Jellemző erre a szakaszra, hogy hosszabb lesz az alapozó szakasz, amely az 1-2. évfolyamon

bevezető szakaszra, 3-4. évfolyamon kezdő szakaszra, 5-6. évfolyamon alapozó szakaszra, 7-8.

évfolyamon pedig fejlesztő szakaszra épül, intézményünkben évfolyamonként 3-3 osztállyal.

Az alsó és felső tagozaton az ének-zenei és idegen nyelvi képzés kap kiemelt szerepet.

Képzési specialitások

Azok a tevékenységek tartoznak ide, amelyek hozzájárulnak a gyermek harmonikus

személyiségfejlesztéséhez. E tevékenységek egyrészt a kötelező tananyag elsajátítása mellett

többletlehetőségeikkel az iskola profilját is meghatározzák, másrészt biztosítják az önálló választás

következtében egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, a tehetség

kibontakoztatását és a személyiségfejlődéshez az újabb szervezeti keretet.

2.10.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Intézményünk fontosnak tartja az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételét, amelynek egyik

eszköze a csoportbontás lehet. Ezzel a tanulók esélyegyenlőségét is növelhetjük.


112

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát, a

testnevelést, a magyar nyelv- és irodalmat valamint a matematikát. Célunk, hogy az ismereteket

elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának

megalapozására.

Testnevelés

Testnevelés tantárgyból a 7. és 8. évfolyamon nemek szerinti bontást alkalmazunk, ha ezt a

tantárgyfelosztás is lehetővé teszi. Ennek oka az életkori sajátosságokban rejlik, hiszen

hatékonyabb munka végezhető ennél a korosztálynál a nemek szerinti csoportbontás során.

Informatika, technika, rajz

Az osztályok létszáma befolyásolja a bontást informatika és technika tantárgyak esetében,

hiszen mindkét szaktantermünk korlátozott befogadó képességű, csak fél csoport fogadására

alkalmas.

Az eltérő óraszámok miatt 5. évfolyamon az „a” és „b” osztályok esetében a technikát a rajz

tantárggyal bontjuk, míg a „c” osztály technikaóráját az informatika tantárggyal. A 6. és a 7.

évfolyamon az informatika és a technika tantárgyakat tanítjuk bontott csoportban, míg 8.

osztályban az informatika és a rajz tantárgyakat. A fenti csoportbontást az alábbi óraszámok

indokolják:

Informatika:

„a” osztály „b” osztály „c” osztály

5. évfolyam - - 1

6. évfolyam 1 1 1

7. évfolyam 1 1 1

8. évfolyam 1 1 1

Technika:


5. évfolyam 1 1 1

6. évfolyam 1 1 1

7. évfolyam 1 1 1

8. évfolyam - - -

Rajz


5. évfolyam 1 1 1

6. évfolyam 1 1 1


113

7. évfolyam 1 1 1

8. évfolyam 1 1 1

Nyelvoktatás

Ebben az esetben elsősorban a két nyelv (angol, német) oktatása miatt szükséges alkalmazni a

csoportbontást. Ideálisnak az osztályok 50-50%-os bontása lenne mondható. Ennek érdekében a 3.

évfolyamon a félévi szülői értekezletén tájékoztatjuk a szülőket a csoportbontás elsődleges

szempontjairól, amelyek az eredményes és hatékony nyelvoktatást szolgálják.

- Nyelvek közötti választhatóság.

- A tanulmányi eredmények figyelembe vétele, különös tekintettel az anyanyelvi

eredményekre.

- A csoport ideális létszáma (optimális esetben 50-50 %).

Órarendbe építve diákjaink 4. évfolyamtól tanulják az idegen nyelveket heti 2 órában.

5. évfolyamtól alapszinten 3 órában, emelt szinten heti 5 órában folyik az idegen nyelvek

tanítása. Angol nyelvből 5. évfolyamtól lehetőség nyílik nívócsoportos oktatásra. Az év eleji

bemeneti mérések alapján történik a csoportokba sorolás.

A jobb képességű tanulóknál elsődleges cél a tehetséggondozás, a gyengébbeknél viszont a

felzárkóztatásra, gyakorlásra helyezzük a hangsúlyt.

A csoportba sorolás a tanév eleji bemeneti mérés alapján történik, csak annak eredménye

alapján van lehetőség csoportváltásra. Jelentős fejlődés vagy nagymértékű lemaradás esetén

lehetőséget biztosítunk a csoportba sorolás megváltoztatására, de erről minden esetben a szaktanár,

illetve az idegen nyelvi munkaközösség dönt, valamint az intézmény vezetője engedélyezi.

Idegen nyelvi órák száma:

zenei osztály nyelvi osztály általános osztály

5. évfolyam 3 5 3

6. évfolyam 3 5 3

7. évfolyam 3 5 3

8. évfolyam 3 5 3

Negyedik évfolyamon (2 óra / hét) az osztálylétszámok alapján történik a csoportbontás.

Magyar nyelv és irodalom, matematika

Más szempontok szerint történik a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika

tantárgyakból a csoportok kialakítása.

A 6. év végén megíratott felmérő dolgozatok, valamint a 7. év eleji ismétlő dolgozatok

eredményei, illetve a tanulók előző években mutatott képességei alapján soroljuk csoportokba a

diákokat.


114

A 70 % fölött teljesítő tanulók a helyi tanterv elsajátításán kívül lehetőség adódik a tananyag

bővítésére, mélyebb elsajátítására.

A 70 % alatt teljesítő diákok pedig lehetőséget kapnak arra, hogy megfelelő módszerekkel a

törzsanyagot a legmegfelelőbb módon sajátíthassák el. A két csoport között valójában csak

módszertani különbségek vannak, hiszen azonos tanterv alapján végzik tanulmányaikat.

Mindkét tantárgy esetében a bontás lehetővé teszi egyrészt a tehetséggondozást, másrészt a

felzárkóztatást.

A csoportbontást osztályokon belül tudjuk megvalósítani, ami azt jelenti, hogy minden osztályt

két csoportra tudunk osztani.

A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgy óraszámai:


5. évfolyam 4 4 4.5

6. évfolyam 4 4 5

7. évfolyam 3 4 4

8. évfolyam 4 4 5


5. évfolyam 4 4 4

6. évfolyam 3 4 4.5

7. évfolyam 3 4 4

8. évfolyam 3 4 4

A csoportok közötti átjárhatóságra minden tanév elején van csupán lehetőség az év végi, illetve

az év eleji felmérők eredménye alapján. A csoportba sorolás az adott munkaközösség

kompetenciájába tartozik. A bemeneti méréshez viszonyított nagymértékű teljesítményváltozás

esetén - a munkaközösségvezetők véleménye, valamint az intézményvezető döntése alapján -

lehetőség van a félévben történő csoportváltásra.

2.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. §-a előírja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének

mérését, vizsgálatát. A NETFIT mérés módszerét, idejét a mindenkori tanév rendjéről szóló

EMMI rendelet tartalmazza.

Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri

rendeletben meghatározott mérési időszakban – az országosan egységes mérési módszer és

eszközök alkalmazásával a tanulók részvételével ellátja fizikai állapotuk és edzettségük mérésével

kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja:


115

a tanulók egészsége megőrzése, javítása,

a tanulók egészségi állapotának nyomon követése,

a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárása.

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait

rögzítjük az informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszerben, mely a feltöltött tanulói

eredményeket automatikusan kiértékeli.

A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban

meghatározott mérési időszak utolsó napjáig, a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel

kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a

szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap

tájékoztatást.

A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola

testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló

fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák

keretei között - szükséges intézkedéseket.

A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai

tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai

egészségfejlesztési program módosítására.

2.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A halmozottan hátrányos helyzetű és más gyermekek oktatási sikeressége érdekében a 2011.

évi CXC tv.47.§-át, a 20/2012. EMMI rendeletet 138.§ - 140.§-át, a 110/2012. Kormányrendeletet

és a 2012. évi XCIII. tv-t veszi figyelembe.

Az iskola biztosítja a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását.

Az tantestület kiemelt figyelemmel kíséri a körzetünkben élő halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti

ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz

a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.

Az intézmény vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz

a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére az iskolánkban tanuló halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából.

Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai

esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői,

gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti.


116

Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, munkahelyi

esélyegyenlőségi tervet fogad el.

Az intézmény biztosítja és megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára

vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az

intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra

és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések.

Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos

továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák

azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, vonatkozó adat csak az érintett

személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván

az intézmény által.

Az iskola közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az

intézmény vezetője köteles kivizsgáltatni a fenntartó képviselőjének, a panasztevőnek, továbbá - ha

szükséges - független szakértő bevonásával.

A részletes esélyegyenlőségi programunkat iskolánk esélyegyenlőségi terve tartalmazza.

2.13. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Magatartás – szorgalom értékelése

2011. évi CXC tv. 54.§ alapján

Magatartás alapelveink:

- segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre,

- mindig legyen személyre szabott,

- segítse az oktatási, nevelési céljainak elérését!

A magatartás értékelésének szempontjai:

- a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása,

- beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése,

- aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában, (a gyerek önmagához

mért aktivitása),

- segítőkészség,

- udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem, tisztelet a tanárok (felnőttek) és társaik

iránt.


117

A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az

iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való

viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola

vagyontárgyainak megóvását.

Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi

követelmények jelentik a viszonyítási alapot.

A magatartás – szorgalom étékelése 1-8. évfolyamig egységes. Magatartásból alsó tagozaton a

betanító tanárok havonta egyeztetnek az osztályfőnökök. Felső tagozaton a „Magatartás füzet”

alapján dönt az osztályfőnök az ott tanító tanárokkal egyeztetve, havonta vagy negyedévenként.

A magatartás jegybe számít a késés, öt késés estén a magatartási jegyet az osztályfőnök egy

jeggyel lerontja. Az ellenőrző füzet utolsó lapjára az ügyeletes tanulók a késés napjának dátumát

írják be. Öt késés esetén az osztályfőnök írásban figyelmezteti a tanulót. A magatartás – szorgalom

jegyek értékelésénél figyelembe kell venni még az ügyeleti tisztségek maradéktalan ellátását

(hetesi munka, folyosó ügyelet, DÖK tisztségek, stb.). A magatartás – szorgalom értékelésének

szempontjait a gyerekekkel és a szülőkkel ismertetni kell, az osztályfőnöki munkatervben havonta

egy alkalommal az osztály munkáját értékelő órát be kell iktatni.

A tanulók magatartásának értékelési szempontjai:

Az értékelés négy fokozatba történik, havonta:

- példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2)

„Példás” (5-ös) magatartású az a tanuló, aki közösségi tevékenységében aktív, kezdeményező,

társaival szemben segítőkész, barátságos, kezdeményező, nyílt, őszinte.

„Jó” (4-es) magatartású tanuló, aki fegyelmezett, megbízható, a rászabott feladatokat elvégzi, de

nem kezdeményező.

„Változó” (3-as) magatartású tanuló: passzív kollektivitás jellemzi, és a tanuló osztályfőnöki vagy

szaktanári figyelmeztetésben részesült.

„Rossz” (2-es): társaival való kapcsolatát a közösséget bomlasztó, önző, ellenséges, uralkodó

magatartás jellemzi. Ezt a bejegyzést többszöri osztályfőnöki figyelmeztetés vagy rovó, intő, illetve

igazgatói figyelmeztetés előzte meg.

A szorgalom értékelési szempontjai

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való

viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudatát értékeli.


118

A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai

érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni.

- A tudás megszerzésének igénye, rend (felszerelés, környezet, munka),

- az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,

- jó idő- és munkaszervezés, munkatempó,

- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, önellenőrzés,

- aktív tanórai részvétel, figyelem, kitartás, önfegyelem,

- többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok).

Az értékelés négy fokozatban történik havonta:

- példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2)

A tanulók szorgalmának értékelési szempontjai:

„Példás” (5-ös): képességei alapján a tőle elvárható legjobb eredményre törekszik. Munkájában

kitartó, kötelességtudó. Többletfeladatokat vállal, amelyekkel, igyekszik tudását fejleszteni.

Munkáinak esztétikai színvonalára ügyel. Pontos, megbízható. Tanulmányi versenyeken részt vesz.

„Jó” (4-es): Munkáját hiánytalanul, képességeinek megfelelően végzi el. Többletmunkát felkérésre

végez. Órákon való aktivitása, munkához való viszonya nem a tőle elvárható legjobb.

„Változó” (3-as): Munkavégzése nem folyamatos, hanyag és jó munkák is előfordulnak

tevékenységében, ezek mutatják, hogy képességén alul teljesít.

„Hanyag” (2-es): Mélyen képességein alul teljesít, felkészülése rendszertelen és munkavégzése

pontatlan, hiányos.

A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban

példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is.

Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és

szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását

befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.).

A tanulók jutalmazásának elvei

A jutalmazás alapelvei:

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít,

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,


119

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, azt

az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái:

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

○ szaktanári dicséret,

○ napközis nevelői dicséret,

○ osztályfőnöki dicséret,

○ igazgatói dicséret,

○ nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók

a tanév végén:

○ szaktárgyi teljesítményért,

○ példamutató magatartásért,

○ kiemelkedő szorgalomért,

○ kiemelkedő magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

Az egyes tanévek végén azok a tanulók, akiknek a tanulmányi eredménye meghaladta a

4,5 átlagot könyvjutalomban részesülhetnek. Továbbá könyvjutalom adható az egész

évben tanúsított példás magatartásért, kiemelkedő közösségi munkáért és a fővárosi,

megyei versenyeken elért 1-6., területi és országos versenyeken elért 1-10. helyezésért.

Nem kaphat könyvjutalmat az a tanuló, aki bármilyen büntetési fokozattal rendelkezik.

Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap és könyvjutalomban

részesülhet, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon eredményesen szereplő

tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.15. Tanulók tanulmányi munkájának értékelése

2011. évi CXC tv. 54.§ és 62. § alapján


120

Iskolánkban az 1. évfolyamon és 2. évfolyamban félévkor szöveges értékelést kapnak

tanulóink. Kidolgoztunk egy egyéni fejlődést mutató értékelőlapot, amely az év eleji állapothoz

viszonyítottan, tantárgyanként, az első negyedévben, és félévkor mutatja a gyermek fejlődését. Év

végén az első évben és a második évfolyamon első félévben olyan szöveges értékelést kapnak

tanulóink, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy csupán megfelelt az elvárásoknak,

esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülőt értesítjük arról, hogy milyen jellegűek a

lemaradások, és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola. Az osztályzatok bevezetésére

a 2. osztály második félévétől kerül sor.

Az írásbeli felméréseknél, szóbeli feleleteknél 1-8. osztályig a következő százalékrendszert

használjuk

0 – 49% (1)

50 – 64% (2)

65 – 79% (3)

80 – 89% (4)

90 – 100% (5)

A százalékos értékelés finomabb skála, a legkisebb fejlődést is megmutatja. Egyes tantárgyak

sajátosságai miatt (pl. alacsony óraszám) a fenti százalékos táblázattól el lehet térni. Szöveges

értékeléssel párosulva jótékony hatású: közelebb viszi a gyerekeket a tanulás szeretetéhez, elősegíti

fejlődésüket, iskolai sikerességüket, hozzájárul személyiségük egészséges formálódásához. Ezért

az egyes tantárgyak követelményeihez alkalmazkodva a százalékos értékelés módosulhat. 2.

osztály félévétől tantárgyi jegyekkel értékeljük tanulóinkat. Havonta minimum egy tantárgyi

jegynek szerepelnie kell a naplóban, akár szóbeli, akár írásbeli felelet. A jegyek lezárása félévkor

és év végén csak a naplóba beírt jegyek alapján történhet. Tantárgyi dicséret a tanulók munkája

alapján félévkor és év végén kerül sor. Az e-naplóban és az ellenőrző könyvben minden tantárgyi

jegynek szerepelnie kell, az osztályfőnök havonta ellenőrzi a bejegyzések aláírását. Félévi értesítőt

az ellenőrző könyvbe kapják 3 - 8. osztályig a tanulók, melynek kiosztásáról az éves munkaterv

összeállításánál megállapodunk. A félévi értesítőt az osztályfőnök és a szülő írja alá. 1 - 2.

osztályban szöveges értékelés kapnak tanulóink, amelyet az osztályfőnök és a szülő ír alá.

A diákok tanulmányi szintjét osztályzatokkal mérjük, melyek az adott tantárgyra vonatkoztatva

kifejezik a tanuló tudását és készségeinek fejlettségét.

Egész számokkal osztályozunk.

Legjobb jegy az ötös, a legrosszabb az egyes.

Az 1. évfolyamon a jelenlegi törvénynek eleget téve félévkor és év végén, valamint 2.

évfolyamon félévkor szövegesen értékelünk.

Etika/hittan tantárgyból felmenő rendszerben 2.- 8. évfolyamig végig szövegesen értékelünk.

A %-ok érdemjeggyé történő átváltása csak

2. osztály második félévétől történik!


121

Iskolai beszámoltatások - számonkérési formák:

Feleltetés: szóbeli számonkérés, amely a füzet bemutatásával jár. Általában az előző órai

tananyagot kéri számon.

Röpdolgozat: 80%-ban az előző három óra anyagát kéri számon. A tanár egy héten belül

kijavítja. Bejelentenie nem kell.

Témazáró: Tanegységeket lezáró, összefoglalást követő írásbeli számonkérés, amelyet a

szaktanár előre bejelent, és két héten belül kijavít. A kijavított témazárókat a szaktanár tanév

végéig megőrzi, a szülők a fogadóórán megtekinthetik.

Egyéb: Az értékelésnek egyéb formái is lehetnek, adható pl. plusz, piros pont, kisjegy. Ezek

rendjét a szaktanár a tanév elején megszabja, különös tekintettel arra, hogy mi kerül az ellenőrző

könyvbe.

Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai

Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az e-naplóba való bejegyzéssel

egyidejűleg.

Az e-naplóba való bejegyzésnél:

piros szín alkalmazása:

- felmérők, témazárók,

- félévi és tanév végi osztályzatok,

- szakaszzáró vizsgák,

kék színnel:

- szóbeli feleletek,

- írásbeli feleletek,

zöld színnel:

- gyűjtőmunkák,

- munkáltató órán végzett munkák,

- órai munkák.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális

szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógus útján biztosított. A különleges

bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint

biztosítjuk.

Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki

sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél.


122

2.16. A tanulók továbbhaladása

2.16.1. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

1. A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a

tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon, a tanév végén minden tantárgyból sikeresen

teljesítette.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell

megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen

osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.

Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgáról / különbözeti

vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette

le.

4. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi

osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból (készségtárgyakból nem) osztályozó

vizsgát kell tennie, ha:

- az iskola intézményvezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

- az iskola intézményvezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák

száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,

- hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,

- magántanuló volt.

5. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam

megismétlésével folytathatja.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a tantervek tartalmazzák,

amelyek a pedagógiai program és a házirend mellékletét képezik.

Az osztályozó vizsga szabályai

Az osztályozó vizsga célja, a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények

teljesítésének minősítése osztályzattal. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a

tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

• felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére


123

kötelezték,

• a megengedhető időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozóvizsgát tehet (összesen 250 tanítási órát meghaladó hiányzás esetén, vagy ha egy adott

tantárgyból a tanuló hiányzása meghaladja az éves óraszám 30%-át).

Az osztályozó vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt időszakot az intézményvezető határozza meg.

Osztályozóvizsga egy tanévben két alkalommal (január, június-augusztus) szervezhető.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket,

és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan

mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési

kötelezettségének.

2.17. Egész napos nevelés: napközi, tanulószobai foglalkozás

2011. évi CXC tv. 19.§ alapján

27.§ (2): a foglalkozásokat délelőtt és délután legalább 16 óráig kell megszervezni.

17 óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

46.§ (1): a tanuló köteles részt venni a 16 óráig szervezett foglalkozásokon.

55.§ (1) szerint a szülő kérelmére felmenthető a 16 óra előtt szervezett egyéb foglalkozások

alól.

Az iskola egész napos iskolaként is működhet (27.§(2)) ebben az esetben a délutáni foglalkozások

alól – a szülő kérésére – sem menthető fel a tanuló.

Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint napközis és tanulószobai

csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. A tanulók felvétele a

napközibe a szülők írásbeli kérelme alapján történik. A csoportok szervezésénél törekszünk az egy

osztály – egy napközis csoport megvalósítására.

Igényfelmérés

- minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban,

- a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket.

Felvétel

- lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.

Elutasítás esetén figyelembe kell venni:

- mindkét szülő dolgozik,

- a gyermek felügyelete, ellátása nem biztosított,


124

- a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételét,

- nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját,

- gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatát.

Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Az önálló feladatok adásának általános szempontjai:

Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos

esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál

figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat

önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra.

A tanulásra fordított idő mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az iskolai

teljesítmények szintje. Ez az összefüggés minden egyes tantárgy esetében kimutatható.

A házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják; ezeknek

köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás képessége is.

A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki

az otthon elvégzendő tennivalókat:

- erősíteni kívánják az órákon tanultakat,

- fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,

- az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

A tanítási napokra vonatkozóan:

- a tanulók terhelhetősége,

- önállósági szintjük,

- egyéni képességeik, adottságaik,

- a napi tanórai foglalkozások hossza,

- órarend által kialakult „könnyebb, nehezebb” napok,

- az, hogy a várható előre bejelentett írásbeli dolgozatokra való felkészülés milyen mértékben

terheli a tanulókat.

A hétvégi pihenőnapokra, illetve a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre

vonatkozóan:

- Az adott feladatok elsősorban – a tanulói képességek szerinti differenciálás alapján – a

tanagyaghoz kapcsolódóan gyakorlási, olvasási, kutatási, gyűjtési, fejlesztő jellegűek

legyenek.


125

- A pénteken feladott házi feladatokra is ezek vonatkoznak /ezen a napon az alsós napköziben

nincs tanulás/.

A napi tanulási idő ajánlott időtartamai:

1-2. osztály 50 perc




A házi feladat adásának alapelvei:

- A szülők a nevelőktől kérhetnek tanácsot abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermekük

otthoni tanulásában.

- A tanulók a házi feladat elkészítéséhez kérhetik a szaktanár útmutatását.

- A pedagógus a házi feladatot mindig ellenőrzi, és megbeszéli a diákokkal.

- A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza.

A napközi célja, hogy az alsó és felső tagozatos gyermekek számára biztosítsa a felügyeletet, a

gondozást, a szabadidő kulturált eltöltését, a házi feladatok elkészítését, a felzárkóztatást, a

tehetséggondozást, a sokoldalú személyiségfejlesztést.

A napközi feladata, hogy a tanórai oktató- és nevelőmunkát folytassa, kiegészítse. Tanítsa meg

a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, nevelje

önellenőrzésre, időtervezésre, fejlessze tovább a helyes higiénés szokásokat, neveljen egészséges

életmódra!

Szervezze meg a tanulók pihentető, regeneráló és kulturált szabadidő eltöltését a csoportközi

foglalkozásokon!

A csoportközi foglalkozásokon ügyességi-, játékos- és kulturális vetélkedők, évszakokhoz és

ünnepekhez kapcsolódó manuális foglalkozások, személyiségfejlesztő játékok, színi előadások, stb.

szerepelnek! Ismereteiket bővítjük, viselkedés kultúrájukat fejlesztjük a színház, bábszínház, mozi

kiállítások és egyéb kulturális intézmények látogatásával.

Napközis tanulóink részére az iskola zárásáig délutáni ügyeletet tartunk fenn, és napi

háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezést biztosítunk.

Az időbeosztás a tanulók órarendjének függvényében változhat.

Tanulásirányítás:

A hagyományos napközi tevékenység átalakul, illetve évfolyamonként változó formában

jelenik meg. /Az elsősöknél hasonlít majd leginkább a hagyományos formához./


126

Minden évfolyamon biztosítanunk kell a tanulást fegyelmezett, nyugodt körülmények között.

Első osztályos kortól szoktatjuk a gyerekeket önállóságra, fejlesztjük és alkalmassá tesszük az

önálló tanulásra, ismeretszerzésre. Meg kell tanítani őket a helyes időbeosztásra, napirendjük

helyes kialakítására. Ennek a tevékenységnek egyénre szabottnak kell lennie. Minden gyereknek

csak annyi segítséget szabad nyújtani, amennyit a fejlődéséhez igényel, de annyit mindenképpen.

Az 1-6. évfolyamokon szülői igénytől, illetve létszámtól függően több napközis csoport

működik, 7.-8. évfolyamokon pedig egy tanulószoba. Minden igénylőnek helyet biztosítunk.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, az

énekkar, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli

foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre

szól.

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanítási

órán kívüli egyéb foglalkozásokat szervezi

A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási

napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon, igény szerint felső tagozatosoknak is biztosítunk

napközi otthonos, vagy tanulószobai ellátást.

Az otthoni (napközi, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi

feladat) meghatározásának elvei és korlátai:

A tanulók felkészülésének tanórán kívüli feladatait (házi feladat) az otthoni (napközis,

tanulószobai) felkészülés részeként a tanórákon határozzák meg a pedagógusok. Ennek során a

következő meghatározó elveket kell figyelembe venni:

a házi feladat meghatározásához a tanórán elegendő időt kell hagyni, hogy a tanulók

tudomásul vegyék, feljegyezzék és megértsék azt,

a házi feladat feladásakor egyúttal a szülőt, napközis, tanulószobai nevelőt is tájékoztatni

kell,

a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell a tanulók

életkori sajátosságaiból adódó szabadidő szükségletet,

a házi feladatok a tanagyaghoz kapcsolódjanak, annak alkalmazását tegyék lehetővé,

a házi feladat nem lehet a tanórán elmaradt tananyag befejezésének eszköze,

az otthoni feladatok mennyisége és minősége célszerűen szolgálja az ismeretszerzést, az

ismeretek begyakorlását, a készségek fejlesztését,

a házi feladat nem lehet a tanulói túlterhelés tényezője.

A házi feladat lehet:

• szóbeli,


127

• írásbeli munka,

• mindkettő egyszerre.

A házi feladatok célja, hogy a tanulók:

• elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,

• megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket,

• segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését.

A tanító, a szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is.

A házi feladat ellenőrzése:

• A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.

• Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell.

Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgytól is.

Házi feladatok lehetnek:

• munkafüzetekből, feladatgyűjteményből adott feladatok,

• tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,

• vázlatkészítés,

• leíró vagy elemző munkák,

• házi dolgozat,

• gyűjtő- vagy kutatómunka,

• számítógépes feladat.

A házi feladat meghatározásának helyi korlátai:

• a házi feladat nem lehet büntető jellegű,

• házi feladatot ünnepnapra, hét végére csak a szokásos hét közbeni mennyiségben szabad

feladni szem előtt tartva, hogy a pihenőnapoknak a tanuló számára is kikapcsolódást kell jelenteni.

A hosszabb szünetek esetében is az előzőeket figyelembe véve kell eljárni.

2.18. Könyvtárpedagógiai program

Az iskola bemutatása

A Liszt Ferenc Általános Iskola Zugló egyik legnevesebb, több évtizedes hagyományokkal bíró

ének-zene tagozatos általános iskolája.

Az iskola arculatát magas színvonalú művészeti oktatás jellemzi. Jelenleg évfolyamonként 3

párhuzamos osztály működik. A zenei osztályokban az A) és B) osztályban az ének-zene

oktatása emeltszintű óraszámmal történik, a C) osztály általános képzést nyújt. Felső tagozaton

az A) osztály emelt szintű ének-zenét, a B) osztály emelt óraszámban nyelvet tanul. Az alsó- és


128

felső tagozaton tanulóink az énekkar munkájába is bekapcsolódnak, jelenleg 2 alsós és 1 felsős

énekkar működik, közel 300 gyerek vesz részt a kórusokban.

Oktatási és nevelési céljaink a változatos és hatékony tanulói tevékenységek keretei között az

ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességek fejlesztése, magas színvonalú

általános műveltség megalapozása. Fokozott odafigyelés az anyanyelvi és matematikai

készségek fejlesztésére, az önálló tanulás képességének kialakítására.

Lehetőséget biztosítunk a tehetséges gyerekekkel való megkülönböztetett foglalkozásra, a

gyengébb tanulók felzárkóztatására. A nevelőtestület lépést tart a modern és hatékony oktatási és

nevelési módszerek alkalmazásával. Fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását, a nemzeti

azonosságtudat fejlesztését.

A nevelőtestület törekvése, hogy a tudás, a műveltség átadása mellett iskolánk minden tanulója

képességeinek megfelelő fejlesztésben részesüljön, amely hozzájárul személyiségének sokoldalú

kibontakoztatásához.

Zugló Önkormányzata 2009 tavaszán, az iskola udvarán 10 éve üresen álló gondnoki lakást

átépítve egy önálló könyvtárépületet hozott létre.

A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 163.§ (1)

„Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a

neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását,

megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a

könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai

tevékenységét koordináló szervezeti egység.”

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése

tantárgyközi feladat, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár

használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét,

a tantestület tagjai rendszeresen igénybe veszik a könyvtár adta tanulási-önművelési

alternatívákat.

A könyvtár-pedagógiai program kialakítása

Jogszabályok

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti

alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről


129

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

A Nemzeti Alaptantervben a könyvtárhasználati ismeretek tantárgyközi ismeretként jelenik meg.

A helyi tantervben a könyvtárhasználati ismeretek tudás anyaga a magyar, informatika és

osztályfőnöki órák tananyagába épül be, figyelembe véve az intézmény sajátosságait és

adottságait.

Az egyes műveltségterületek – ezen belül a könyvtár-pedagógia – helyi tervét az iskola vezetése

és a tantestület a könyvtárossal együtt közösen készítik el. Az intézményvezetés biztosítja a

tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális

feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai

stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együtt

munkálkodásáért.

Az iskolai könyvtár feladata

Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, médiatár, oktatási és

kommunikációs centrum, amely sajátos eszközrendszerével, személyiségre ható tevékenységével

az iskola arculatát meghatározó értékek megvalósulásának színhelye. Gyűjteményre épülő

szolgáltatásaival biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények

teljesíthetőségét, a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát.

Az iskolai könyvtár alapfeladatait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 166.§ (1), kiegészítő

feladatait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 166.§ (2) határozza meg.

Az iskolai könyvtár – sajátos eszközeivel, szabad légkörével, a személyiségre ható

tevékenységével – az intézmény tanítási-tanulási eszköze, oktatási és kommunikációs centruma,

az iskola arculatát meghatározó értékek megvalósulásának helyszíne. Gyűjteménye széleskörűen

tartalmazza azokat az tájékoztatáshordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató, nevelő

tevékenységében hasznosít. A tanulókkal való differenciált foglalkozás szolgálja az ismeretek

elsajátítását, a tanulást, az önművelést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a magatartási

problémákkal küszködő tanulók beilleszkedését, a szociális, kulturális hátrányok leküzdését.

Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében a helyi tanterv szerint szervezi, és a

nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését,

egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás

technikáinak, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére.


130

Az iskola könyvtár-pedagógiai programját és céljait meghatározó tényezők:

- NAT

- Kerettanterv

- az iskola szerkezete és profilja

- az iskola pedagógiai programja

- az egyes tantárgyak helyi tanterve, követelményrendszere

Az iskolai könyvtár tanulási-információs forrásközpont, a szellemi munka eszköztára.

Az iskolai könyvtárnak fel kell vállalnia:

- a tehetséggondozás, képesség kibontakoztatását segítő programok

- a szociális hátrányok enyhítését célzó foglalkozások

- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek egy részét is.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

- az iskola helyi tantervébe foglalt könyvtárhasználati órák megtartása

- a könyvtári alapszolgáltatások – ellátási kötelezettség, közvetítő szerep, szociális szerep

- tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése

- könyvtárhasználati tudást biztosító könyvtárhasználatra épülő szakórák

- könyvtárhasználattal fejleszthető kulcskompetenciák és a fejlesztését célzó tevékenységek

- tanórán kívüli tevékenységek, tehetségfejlesztés, felzárkóztatás különböző módjai.

A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga

Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása:

Ismerje meg és használja a tanuló az iskolai és más közművelődési és szakkönyvtár állományát

és szolgáltatásait.

Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében.

Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját,

műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal.

Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

Dokumentumismeret és használat:

Ismerje meg és rendszeresen használja a tanuló az adott műveltségterület alapdokumentumait (az

általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat, kézikönyveket, szótárakat, összefoglalókat,

gyűjteményeket, gyakorlókönyveket, a modern ismerethordozókat.)

Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát: tartalomjegyzék, előszó,

mutatók.


131

Korának megfelelően ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat:

(internet, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak.)

Figyelje a különböző médiákban megjelent újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern

információs csatornák ajánlataiból. Az így megszerzett eszköztudását legyen képes alkalmazni.

A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata

Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen

kézikönyvtári forrásokat, gyakorolja ezek használatát olvasás közben. (lexikonok, szótárak,

adattárak, forrásgyűjtemények)

Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvény-

gyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján.

Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített forráskutatást, forráselemzést, tudja használni a

jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás technikáját.

Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár

felhasználásával.

Önművelés, a szellemi munka technikája

A 8. évfolyam végére iskolai feladatai megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni

a könyvtár tájékoztató segédeszközeit.

Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt

meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni.

Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével kiselőadást

összeállítani.

A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban

beszámolni.

Ismerje a szellemi munka technikájának alapvető erkölcsi normáit: idézetek, hivatkozások,

utalások, forrásmegjelölés.

Eszköztudás

Az eszköztudás a teljes tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzés és az elsajátított

tudás alkalmazását teszi lehetővé. Ezek közé tartozik a könyvtárhasználati ismeretek is, amely

négy témakör köré csoportosítható:

- általános könyvtárhasználati ismeretek: a könyvtár rendje, használata, rendszere

- dokumentumismeret, a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismerése, az ezzel

kapcsolatos technikák elsajátítása


132

- a könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása

- a szellemi munka technikája, a különböző forrásokból szerzett információk

feldolgozásának, alkalmazásának műveletsora.

Az ismeretanyag legfontosabb területei:

Az általános könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, amelyek segítik a különböző

információhordozókban, illetve a könyvtárban való tájékozódást, eligazodást.

Ezen ismeretek megszerzését a könyvtárostanár segíti. A könyvtárhasználat ismeretköre

iskolánkban két befogadó tárgyba épül be: az informatikába és a magyar nyelv és irodalom

tantárgyba. A könyvtárhasználati eszköztudás megszerzéséhez az alapokat a könyvtárostanár

irányításával szerezheti meg a diák, de annak tovább építéséért, az önálló ismeretszerzés és

tanulás képességének a kialakításáért minden pedagógusnak tenni kell az iskolában

Az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek,

szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget. Ezt a

könyvtárostanár segítségével, vagy önállóan könyvtári szakóra keretében teszi.

Jellemző óratípusok: könyvtárbemutató óra, könyvtárhasználati óra, könyvtárra épülő szaktárgyi

óra, könyvtári foglalkozások, tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkör.

Könyvtárhasználati tanterv

A könyvtárhasználati ismeretek témakörei:

- általános könyvtárhasználati ismeretek: a könyvtár rendje, használata, rendszere

- dokumentumismeret, a dokumentumok tartalmi és formai megismerése

- könyvtári tájékoztató eszközök használatának elsajátítása

- szellemi munka technikája, forrásokból szerzett információk feldolgozása.

A könyvtárhasználati szakórák időterve, órakeretek tervezése

A könyvtári foglalkozásokat előre ütemezni kell.

Az időkeretek ütemezése szaktanári egyeztetés alapján a könyvtáros feladata.

A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának feladata a könyvtáros tanár és (pl.

könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), a szaktanár

tevékenysége között oszlik meg. (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és

tájékoztató eszközei).


133

A könyvtár-pedagógiai program feladatai 1-8. évfolyamon a spirálisan építkező tantervi

követelmények szerint:

- Az írott dokumentumok megismertetése, az olvasás megszerettetése.

- Az információszerzés lehetőségei a könyvtárban. A helyes használatra, viselkedésre

nevelés.

- A könyv tartalmi és formai elemeinek megismerése.

- A könyvtári állomány tagolása, raktári rend megismertetése.

- A dokumentumtípusok megismerése: a megfelelő információhordozó kiválasztása. A

tájékozódás direkt és indirekt eszközeinek használata: a problémamegoldó gondolkodásra

nevelés. A kibővülő információszerzési lehetőségek megismertetése: korszerű használói

tudás, szokások kialakítása.

- A megszerzett információk értelmezése, rendezése, felhasználása, kommunikálása, a

források helyes feldolgozása, jelülése.

- Az iskolai könyvtár centrális és kibővülő szerepkörének tudatosítása, a könyvtár mint

elsődleges információforrás.

- Az alapozó könyvtárhasználati órák a NAT követelményeit szolgálják: a minimális

elméleti ismeretek mellett az alkalmazási műveletek hangsúlyosak.

- A szakórák könyvtárhasználaton alapuló tanulási, tananyag-feldolgozási technikáinak

megismerése, alkalmazása.

A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor

lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program

keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári

eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és

az igényes tantárgyi integráció létrejöttét.

3. Legitimációs záradék

3.1. Szakmai munkaközösségek véleménye az intézmény Pedagógiai

Programjáról

Az iskola szakmai munkaközösségei a törvényesség, a szakszerűség és a megvalósíthatóság

szempontjaiból véleményezte az intézmény Pedagógiai Programját.


134

A Pedagógiai Program az általános formának megfelel, a diákönkormányzat, a szülők közössége

és a nevelőtestület elfogadta a dokumentumot, amely meghatározta a dokumentum érvényességi

idejét.

A Pedagógiai Program az érvényes NAT-nak és a helyi tantervnek megfelel. A dokumentum

áttekinthető és a szakmai alapdokumentummal is szinkronban van.

Az intézmény céljai reálisak, konkrétak, logikus rendszert alkotnak. A Pedagógiai Program jól

felépített stratégiai terv, amely a törvényi kötelezettségeinknek megfelelően írja le és határozza

meg az intézmény sokrétű feladatkörét.

A tantestület innovatív tevékenységeket is felvállal, ennek megfelelő pedagógiai módszereket

folytat (csoportbontás, sávos oktatás, differenciálás, témahetek stb.).

A szakmai munkaközösségek véleménye szerint a Pedagógiai Programban foglaltak garancia

arra, hogy az iskola továbbra is az elvárt színvonalon tegyen eleget a fenntartó, a szülők és a

tanulók elvárásainak.

3.1. A pedagógiai program hatályba lépése, érvényessége, felülvizsgálat

Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján

módosította. A módosítások bevezetése 2018. szeptember 1. napjától történik felmenő

rendszerben.

Átdolgozott, jelen pedagógiai program a 2018-2019-es tanévtől lép érvénybe, amellyel az

intézmény 2013-ban elfogadott pedagógiai programját vizsgáltuk felül.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető az iskola

könyvtárában és a honlapon.

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől,

intézményvezető-helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy –

ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél

tekinthető meg:

- az iskola honlapján,

- az iskola könyvtárában,

- az iskola intézményvezetőjénél.


135

A Liszt Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete által készített Pedagógiai Programot a szülői és

diákszervezettel, valamint az intézményi tanáccsal történő egyeztetési eljárás megtartása után

elfogadtam.

Az intézményvezető jóváhagyta: 2018. augusztus 30.

Hatályos határozatlan időre: 2018. szeptember 3.

Budapest, 2018. augusztus 30.

Farkas Klára

intézményvezető

Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola OM ... · Budapest XIV. Kerületi Liszt...

Documents

Transcript of Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola OM ... · Budapest XIV. Kerületi Liszt...