2011. Október 10.Dr. Dudás Katalin

ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK

7. Fejezet A munka- és pihenőidő8. Fejezet A munka díjazása11. Fejezet A munkaviszony egyes típusai

határozott idő munkavégzés behívás alapján munkakör megosztott ellátása

több munkáltató által létesített munkaviszony távmunka

vezető állású munkavállaló közigazgatási szervnél foglalkoztatottak

cselekvőképtelenek munkaerő-kölcsönzés

Iskolaszövetkezeti keret-megállapodás

12. Fejezet A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (versenytilalom, tanulmányi szerződés)

III. Rész – A munkaügyi kapcsolatok1. Fejezet Általános rendelkezések2. Fejezet Az üzemi tanács 3. Fejezet A szakszervezet4. Fejezet A kollektív szerződés

IV. Rész – A munkaügyi vita1. Fejezet A munkajogi igény érvényesítése2. Fejezet A kollektív munkaügyi vita

V. Rész – A független munkaügyi vizsgálat

VI. Rész – Értelmező és hatályba léptető Értelmező és hatályba léptető rendelkezésekrendelkezések

Munkaszerződés Munkaszerződés 43.§43.§

munkavisz.ra von eltérő szabály

hiányábanII. rész (munkavisz)Kollektív szerződésÜzemi megállapodás

munkavállaló javára

KSZ 277.§ (2)KSZ 277.§ (2)

eltérő rendelkezés hiányában

II. rész (munkavisz)III.rész (kivéve II. fejezet)

eltérhet(mindkét irányban)

Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz)

Kollektív szerződés – a munkavállaló javára

Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja

Munkaidő:Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől

annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is.

Előkészítő, illetve befejező tevékenységElőkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Nem munkaidőNem munkaidő a készenléti jellegű munkakört kivéve – a

munkaközi szünet, munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről

a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama.

MunkanapMunkanap: a naptári nap. Ettől eltérően a munkáltató által meghatározott

megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Mindez megfelelően irányadó a heti pihenő-, illetve a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a 7 és 22 óra közötti időtartamot heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napnak kell tekinteni.

HétHét: a naptári hét. Ettől eltérően a hét időtartama, ha a munkáltató

működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra.

Napi munkaidőNapi munkaidő: a törvény vagy a felek által meghatározott

teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő.

Beosztás szerinti napi munkaidőBeosztás szerinti napi munkaidő: az egy munkanapra elrendelt rendes munkaidő.

Beosztás szerinti heti munkaidőBeosztás szerinti heti munkaidő: az egy hétre elrendelt rendes munkaidő.

Éjszakai munkaÉjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, feltéve, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja.

a) megszakítás nélkülimegszakítás nélküli, , ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel éstársadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatáskielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagya termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,

b) több műszakostöbb műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát,

c) idényjellegű,idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató nélkül áll a munkáltató rendelkezésérerendelkezésére, vagy

a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

általános teljes napi munkaidőáltalános teljes napi munkaidő

8 óra 8 óra

a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló

készenléti jellegű munkakört lát el vagya munkáltató, vagy a tulajdonos

hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

legfeljebb 4 hónaplegfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét., illetve 16 hét. legfeljebb 6 hónaplegfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét, illetve 26 hét

a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamintd) a készenléti jellegű,e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott

munkakörben (szállítás)foglalkoztatott munkavállaló esetében.

KSZ: KSZ: legfeljebb 12 hónap, legfeljebb 12 hónap, illetve 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják,

KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

Túlóra kizárása Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a

munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a) a munkavállaló rendes felmondásával, b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő),

c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, illetve

d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

a) munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b) határozott idő lejártávalc) munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali

hatályú felmondásával,d) a munkáltató működésével összefüggő okkal

indokolt rendes felmondásával,e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a)

pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b) a határozott idő lejártával,c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti

azonnali hatályú felmondásával (próbaidő),d) a munkáltató működésével összefüggő okkal

indokolt rendes felmondásával,e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a)

pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt

a munkavállaló rendes felmondásával, a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával

(próbaidő) a munkáltató azonnali hatályú felmondásával

(rendkívüli), a munkáltatónak a munkavállaló

munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával

szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

Kötetlen munkarendKötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy

egészben a munkavállaló számára írásbanírásban átengedhetiátengedheti. .

Ha a munkavállaló a napi munkaidejének Ha a munkavállaló a napi munkaidejének legalább legalább felét maga jogosult beosztani – nem kell felét maga jogosult beosztani – nem kell munkaidő-nyilvántartásmunkaidő-nyilvántartás

Általános munkarendÁltalános munkarend

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásEgyenlőtlen munkaidő-beosztás

Osztott napi munkaidőOsztott napi munkaidő

a felek megállapodása felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja - - legalább legalább két óra pihenőidőkét óra pihenőidő

A munkaidő-beosztást legalább 7legalább 7 nappal korábbannappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel,

legalább 3 nappal korábban legalább 3 nappal korábban módosíthatja.módosíthatja.

A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló

a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőtheti munkaidőt

a munkáltató által meghatározott időtartam meghatározott időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse(elszámolási időszak) alatt teljesítse.

Az Az elszámolási időszak tartamát elszámolási időszak tartamát a munkaidő-keret szabályai megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és 95.§ megfelelően irányadó (távollétek elszámolása és közlés, eljárás megszűnéskor).

a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,

az az idényjellegűidényjellegű, , a a megszakítás nélkülimegszakítás nélküli, , a a több műszakostöbb műszakos tevékenység keretében, valamint a készenléti jellegű munkakörben, illetve a kizárólag szombaton és vasárnap

részmunkaidőben társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre

történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,

külföldön történő munkavégzés soránfoglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.Ha a c)-e)c)-e) pontja pontja szerinti munkavállaló részére

vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be.munkaidő nem osztható be.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő

munkáltatónál, illetve munkakörben, a megszakítás nélküli tevékenység keretében, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy

külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve

külföldi kiküldetés soránosztható be.

HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő tartama 6 órát meghaladja - 30 perc6 órát meghaladja - 30 perc,,9 9 órát meghaladja - 45 percórát meghaladja - 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több, legalább 20 percet elérő 20 percet elérő részletben is kiadni.legalább 3 legfeljebb 6 óra 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani

osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

KSZ nem kellKSZ nem kell

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók.

A munkavállaló számára 6 6 munkanapot követően munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.

Kivételelek: megszakítás nélküli, többműszak, Kivételelek: megszakítás nélküli, többműszak, idényjellegidényjelleg

Aki vasárnap dolgozikAki vasárnap dolgozik - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 legalább 48 órát kitevőórát kitevő, , megszakítás nélkülimegszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.

Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amelybe

egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a

vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Rendkívüli munkaidőRendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli, valamint az elszámolási időszak alkalmazása esetén az

ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá

az ügyelet tartama.ElrendelésElrendelés munkavállaló kérése esetén írásban kell

elrendelni. nem korlátozott a rendkívüli munkaidő

elrendelése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Munkaszüneti naponMunkaszüneti napon rendkívüli munkaidő rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható

munkavállaló számára, vagy veszélyhelyzetben

A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb 250 óralegfeljebb 250 óra

rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre, illetve részmunkaidőre jött létre

arányosan kell alkalmazni.arányosan kell alkalmazni.

A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állásállás

a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá

a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

A teljesítés helye :A teljesítés helye :A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét

(ügyelet), egyébként a munkavállaló úgy köteles

tartózkodási helyét meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni (készenlét).

ElrendelésElrendelés: hogyan - írásban elrendelés

mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell - Eltérés biztosított

A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után.

A munkavállalót megilleti szabadsága) a naptári évenként harminc napot nem a naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, meghaladó keresőképtelenség, b) a rendes szabadság,c) a szülési szabadság, d) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § b), d)-h) pontjában meghatározott (eljárásban való részvétel, kötelező orvosi vizsgálata, tűzoltó, emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, véradáshoz, hozzátartozója halálakor legalább két munkanapra)

időtartamára.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanapAz alapszabadság mértéke 20 munkanap.

A munkavállalóta) 25. életévétől egy,b) 28. életévétől kettő,c) 31. életévétől négy,d) 33. életévétől hat,e) ….f) munkanap pótszabadság illeti meg.pótszabadság illeti meg.

A fogyatékos munkavállalónak évenként

5 munkanap5 munkanap pótszabadság jár.

Fogyatékos munkavállaló, akinek legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.

A munkáltató évente 77 munkanap szabadságot munkanap szabadságot – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb legfeljebb két részletbenkét részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni.

Legalább 14 napot Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő

év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött.

A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,

a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,

a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló

szabadság kiadása során a beosztással szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és kötelezettsége alól és

a kiadott szabadságot ezzel egyező a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartanióraszámban kell elszámolni és nyilvántartani..

Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Ha több volt a szabadság - Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló részére az arányosan járó szabadságnál több szabadságot adott ki.

Nem alkalmazható e szabály, ha a munkaviszony a munkavállaló halála, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.

Ha nem szűnt meg a munkaviszony - bérlevonás, ha a munkavállaló az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült.

A felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

És a VIII.1-től hatályba lépett szabályok?

Elmarad:Elmarad: a gyermek gondozásra biztosított fizetés

nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a

munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül,

ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

.

A A munkáltató köteles nyilvántartanimunkáltató köteles nyilvántartani

rendes és rendkívüli munkaidő, készenlét,

szabadság időtartamát.

Naprakészen Naprakészen A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjánakbefejező időpontjának is.

MódjaMódja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

AlapbérAlapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.

Nincs garantált bérminimumAz alapbért időbérben kell megállapítani.

Kombinált bér: Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.

TeljesítménybérnekTeljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót.

A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni

csak a csak a munkaszerződésben foglalt megállapodásmunkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehetesetén lehet..

több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén

30 % bérpótlék (műszakpótlék)30 % bérpótlék (műszakpótlék)  éjszakai munkavégzés: – a műszakpótlékra

jogosult munkavállalót kivéve - a munkavállalónak, ha ennek tartama az 1 órát meghaladjaaz 1 órát meghaladja

15 % bérpótlék15 % bérpótlék vasárnap rendes munkaidőben történő

munkavégzés:kivéve többműszakos és készenléti munkakörkivéve többműszakos és készenléti munkakör

50 % bérpótlék 50 % bérpótlék munkaszüneti napon: rendes munkaidőben

történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 % bérpótlék100 % bérpótlék

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli

munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – a munkáltató döntése szerint – 50 % 50 %

bérpótlék vagy szabadidő jár. bérpótlék vagy szabadidő jár.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

Pihenő napi túlórák - A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100%100% bérpótlék jár bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke . A bérpótlék mértéke 50%50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot , ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.(heti pihenőidőt) biztosít.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg.munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg.

Pihenőidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék, illetve a 145. § szerinti havi átalány figyelembevételével kell megállapítani.

A hatályos szabályokhoz eltérés:A hatályos szabályokhoz eltérés: az átlagkereset megszüntetésével kedvezőtlenebb

a munkavállalók díjazásának feltételei több olyan időszakra, amikor a jogszabály munkavégzés nélkül díjazást rendel el (pl. felmentési idő),

csökken a végkielégítés mértéke (a távolléti díj alapján kell megállapítani, amelybe számos juttatás pl. prémium, jutalom, nem számít be.)

11. fejezet

A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.

A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.

A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is.

Határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő

6 hónapon belüli meghosszabbítására vagy

ismételt létesítésére ehhez fűződő munkáltatói jogos érdek

fennállása esetén kerülhet sor és a munkaviszony meghosszabbítása vagy

ismételt létesítése nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.

A legfeljebb napi 6 óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésben történő megállapodása alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét.

Ebben az esetben a munkaidő-keret tartama 4 hónapot nem haladhatja meg.

A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg.

Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére.

A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A munkabér a munkavállalókat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban illeti meg.

Valamely munkavállaló munkaviszonyának megszűnése, illetve megszüntetése a többi munkavállaló munkaviszonyát nem érinti. A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalók száma egy főre csökken. Ebben az esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.

Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. A munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató, illetve a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti.A munkaviszony jogutódnélküli megszűnésekor, ha a meghatározott feltétel valamennyi munkáltató tekintetében bekövetkezik. A munkaviszony megszűnik akkor is, ha a munkáltatók száma egyre csökken.

Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető).

A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha

a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és

távolléti díja eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt,

amit egészségi állapotánál fogva tartósan és amit egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátnifolyamatosan képes ellátni.

A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.

A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az a biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

A munkavállaló esetében a kárfelelősség szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó

rendelkezések megfelelően irányadók.

A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két két évigévig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, illetve veszélyeztetné.

E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy

a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.egyharmada.

A munkavállaló elállási joga - ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg (azonnali hatályú felmondás).

Ami újdonság Ami újdonság A munkáltató elállhat a tanulmányi

szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.

A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.

A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.

És a tanulmányi munkaidő-kedvezmények…És a tanulmányi munkaidő-kedvezmények…

Harmadik rész –

Kollektív munkajog – ami kimaradt és ami bekerül

Üzemi megállapodás mint kollektív szerződés? A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt

a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

Szakszervezet – nincs munkaidő-kedvezmény és a választott tisztségviselőket megillető védelem

A szakszervezet képviselője a munkáltatóval folytatott konzultáció tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és ennek tartamára távolléti díj jár.

Nincs szakszervezeti kifogás

a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, továbbá

a szakszervezet vagy szakszervezetek.

A szakszervezet (szakszervezetek) abban az esetben jogosult(ak) kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának 10%-át.

A szerződéskötést megelőző féléves átlagos statisztikai létszámot kell alapul venni.

Ötödik rész

„színlelt ellenőrzés belépés joga Iratbetekintés Nyilatkozattétel munkavállalói kifogás kivizsgálása

anonim módon

Belső szabályzat, szmsz, munkarend Munkaszerződés és módosításai Munkaidő- és pihenőidő nyilvántartása Kötelező munkavállalói tájékoztatások Képviselői tájékoztatások Szerződéstípus Munkaidő és pihenőidő Bérrendszer, ebm Teljesítménykövetelmény Kártérítési igények elbírálása

Írásbeli jelzés, javasolt intézkedés Vitatható, de ha eleget tesz:

Mentesülés a hatósági ellenőrzés jogkövetkezménye alól:

nem bírságolható !!