Az írásfajták kialakulása
description
Transcript of Az írásfajták kialakulása
Az írásfajták kialakulása
Névrajz
• Vaktérkép• Bates: Jó széllel... (Fair stood the wind for
France), 63. és 139. oldal• Feliratok: hegy, utca, csillagnevek;
turistajelek; magyarázó megírások; évszámok, magasság
• Latin betűs idegen nyelvű térképek• Nem latin betűs: cirill (orosz), msh-írású
(arab), szótagírású (japán)• Fogalomírású (kínai), képírású (törzsi írás)
Változatok• Egy név, több alak: Bécs, Belgrád,
Fokváros − Arad• Egy név, többféle írás: Kairó, Cairo, El-
Káhira, Al QāhirahPeking, Peiching (Wade–Giles), Beijing (pinjin)
• Egységesítési törekvések (ENSZ, FNB)• Szabályok − hagyományok• Politikai érzékenység: Kárpát-m., Japán-t.,
Indonéz-ó., Erdély, Elefántcsontpart
Képtől a betűig
• Történelem előtti korszak = írás előtti korszak
• Kép (piktografikus): indiánok
• Fogalom (ideografikus): Egyiptom
• Szó (logografikus): Kína
• Szótag (szillabikus): Japán
• Betű (alfabetikus): Fönícia (hiányos)
• Betű: Görögország (teljes)
Képírás I.
• Konkrét tárgyak stilizált rajzai
• Pályaudvarok nemzetközi jelei
• Nyelvtől független, nincs rögzített hangértéke
• Mindenki érti
☺
Fogalom- és szóírás
• Fogalomírás: konkrét tárgy vagy vele összefüggő fogalom, pl. Nap = Nap, meleg, fény; víz = víz, könny, szomjúság; láb = láb, járás; nyelvtől függetlenül értelmezhető, rögzített hangérték nincs.
• Szóírás: önálló hangalak (nyelv) tartozik
egy-egy képhez (jelhez); lehet diktálni.
Szótagírás
Szavak szótagokra bontása; összetett, hosszabb szavak leírása egytagú szavak képével (jelével) = képrejtvény; nyelvhez tartozik.
Lépcső = láb rajza + cső rajza
Követ = kő rajza + magot szóró alak rajza
Silány = sí + lány
Betűírás I.
Szavak és szótagok hangokra bontása (Kína: új jeleket találtak ki)
• Új, idegen szavak és nevek, fogalmak
• Csak a kép (jel) kezdő hangját olvassák
sál + íj + rózsa + determinatívum = sír (ige v. főnév)
Betűírás II.
• Msh-írás (hiányos betűírás): arab, héber
(föníciai: malk – király, malki – királyom, malák – uralkodik, malaka – uralkodott, malaku – uralkodtak)
• Msh- és mgh-írás (kopt, görög, latin)
• Betűnevek (alfa, béta, gamma, delta)
Betűírás III.(héber msh-írás)
dá = Iָד da = Kָד
de = Lָד di = Mָד
do = Nָד du = Oָד
Fontosabb írások I.(sumér)
• Konkrét tárgy képe agyagban ékírással(i. e. 3000), több száz jel
• Egyszerűsödés: fogalomírás – szóírás – adott jel (többnyire egytagú) szó vagy jelentéstől független szótag: szótagírás + determinatívum (értelmező jel)
• Írásirány agyagtáblán (fentről le és jobbról balra) 90 fokkal balra fordult
Fontosabb írások II.(egyiptomi)
• 800 hieroglif jel (i. e. 3000)
• Szó + szótag (msh-csoport) + betű (24 msh) + determinatívum (hangérték nélküli)
• Le és balra, majd sor balra, sorváltáskor jobbra (madár az iránnyal szemben).
• Hieroglif (szent kőben), hieratikus (kézírás papiruszra), démotikus (népi gyorsírás).
Hieroglifák
Rosette-i kő, 1799• 760 kg-os gránitlap
• Francia vereség
• Champollion (1790–1832)
• Két nyelv (óegyiptomi és ógörög)
• Három írás (hieroglif a papoknak, démotikus a köznek, görög a művelteknek)
Fontosabb írások III. (hettita ékírás)
Egyéb fontosabb írások IV.• Arab: 800-tól 3 jel a mgh-ra (a, i, u)
• Díszítőelem, alakok
• Nem arab muszlimok arab betűs írása (török, perzsa, afgán, maláj)
• Török: 1929-től latin betűs (Németh Gyula)
• Görög: Föníciai betűk átvétele mgh-kra is
• Cirill: Görögön alapul (bolgár, orosz, szerb, ukrán)
• Etruszk, germán, latin
Török írás (1929. I. 1-jétől) "RÉGI ÍRÁS SOK GOND"
Török írásreform (1928)
• A magyar nyelv rendszerének hasonlósága
• Magánhangzó-illeszkedés
• Ragozás
• Közös artikulációs bázis
• Magyar nyelvújítási módszerek
• Személyes kapcsolatok
Török eredetű nevek
• Kizil-kum (Cirillből magyarosan)
• Kızılkum (Törökből változtatás nélkül)
• Kyzylkum (Cirillből nemzetközi átírással)
• Кызылкум (Cirill betűkkel)
Fontosabb írások V. (kínai)
• Képírástól több tízezer négyzetes szójelekig
• Nincs rag (izoláló nyelv, a japán nem rokona)
• Kis mennyiségű egytagú szavak: szinonimákat ad. Papír (i. e. II.), nyomtatás (i. sz. IX.). 1955-ig hátulról lapoztak, oszlopokban, azóta európai minta szerint és sorokban
• Pinjin (pinjin írással pinyin), esetenként a hanglejtés jelölése, 1958 (Tajvan: 2009-től)
A kínai szójelek fejlődése
hegy
Nap
Hold
eső
felhő
Tajvan: a pinjin 2009-től hivatalos
• 台湾 (kínai), Tajvan (magyar), Taiwan (angol), Taiwan (pinjin)
• 台北 (kínai), Tajpej (magyar), Taipei (angol), Taibei (pinjin)
• 淡水 (kínai), Tansuj (magyar), Danshuei (angol), Danshui (pinjin)
• 新竹 (kínai), Hszincsu (magyar), Hsinchu (angol), Xinzhu (pinjin)
Fontosabb írások VI.(japán)
• Ragok (ragozó nyelv, a kínai nem rokona)
• Hiragana (V., kínai szójel, japán szótag), katakana (XI., egyszerűsített)
• 70 szótag + n + néhány ezer kandzsi (kínai szójel)
• 1942: vízszintesen, balról írnak
• Romanizálás (rómadzsi): egyszerűsített angolos átírás és Hepburn-átírás
Fontosabb írások VII.(koreai, vietnámi)
• Korea: XV. századtól betűk kínai jel helyett • Szótagjelek: 태권도 (t+ae + k+wo+n + d+o)
koreai átírás: taekwondomagyar átírás: thekvondo
• Vietnám: Kínai után portugál hatásra latin betűírás. Hat szóhangsúly jelölése diakritikus jelekkel egytagú szavakon
• Nincs ragozás (izoláló nyelv)• s = s, x = sz, ch = ty
Névmutatók
• A + Á + B + C + CS ... O + Ó + Ö + Ő
• A, Á + B + C + CS ... O, Ó + Ö, Ő
• A, Á, Ä, Ą, Ằ
• O, Ó, Ö, Ő, Õ, Ŏ, Ǿ
• CUKOR, CSUPOR, CSÜLÖK
• CSÜLÖK, CSUPOR, CUKOR
• Beijing, Peiching, Peking
Irodalom
Segédeszközök
• Átírási szabályok, határozatok
• Nemzetközi, közvetítő nyelvi és hazai átírások
• Szakszótárak
• Idegen nyelvű források
• Áttekintő táblázatok
• Szakemberek