Az endokrin rendszer

22
Az endokrin rendszer Lukáts Ákos 2009. 05. 06. ([email protected])

description

Az endokrin rendszer. Lukáts Ákos 2009. 05. 06. ([email protected]). A hormonális szabályozás. - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Az endokrin rendszer

Page 1: Az endokrin rendszer

Az endokrin rendszer

Lukáts Ákos

2009. 05. 06.

([email protected])

Page 2: Az endokrin rendszer

A hormonális szabályozás

endokrin

parakrin

autokrin

Endokrin: a sejtek által termelt szabályozó anyagok (hormonok) a véráram útján jutnak el célsejtjeikhez, ahol specifikus receptorhoz kötődve váltják ki hatásaikat. Ha a hormont termelő sejt idegsejt, neuroendokrin szekrécióról beszélünk.Egyes hormonok, mediátorok féléletideje annyira rövid, hogy csak a termelő sejtek közvetlen közelében fejtik ki hatásaikat: parakrin szekréció. Ha a sejt saját magát szabályozza humorálisan, akkor autokrin szekrécióról beszélünk (pl: immunsejtek).

Page 3: Az endokrin rendszer

A fontosabb endokrin mirigyek

Az endokrin rendszer jelentős része az idegrendszer befolyása alatt áll: hypothalamus-hypophysis rendszer

Page 4: Az endokrin rendszer

A központi szabályozás

Hypothalamus

Idegi hatások

Hypothalamus

Hypophysis

Endokrin mirigyek

Célsejtek

Page 5: Az endokrin rendszer

Hátsó lebeny: neurohypophysis

Idegi eredetű struktúra.A hypothalamus két magja, a n. supraopticus és paraventricularis sejtjei két hormont termelnek, oxytocint és vasopressint.Ezek a sejtek axonjain keresztül jutnak el a hypophysis hátsó lebenybe, ahol a keringésbe ürülnek.Vasopressin (ADH – antidiuretic hormone) növeli a vérnyomást, fokozza a veséből a víz visszaszívást. Hiánya: diabetes insipidus.Oxytocin méhkontrakciót okoz (pl: szülés).

Page 6: Az endokrin rendszer

Első lebeny: adenohypophysis

Sejt Hormon

Somatotroph Növekedési h.(GH, STH)

Lactotroph Prolactin

Corticotroph Adrenocorticotrop h. (ACTH)

Thyrotroph Thyroid-stimulating h. (TSH)

Gonadotroph Luteinizing hormon (LH)

Folliclus stimulating h. (FSH)

??? Melanocyte stimulating h. (MSH)

Releasing and inhibiting factors

Page 7: Az endokrin rendszer
Page 8: Az endokrin rendszer
Page 9: Az endokrin rendszer
Page 10: Az endokrin rendszer

Növekedési hormon (GH, STH)A szervezet növekedését és metabolismusát befolyásolja

Csökkent működés Túlműködés

Page 11: Az endokrin rendszer

Mellékvese 1

A vese felső pólusa felett helyezkedik el. Kéregre és velőre osztható. A velő katecholaminokat termel: adrenalin, noradrenalin és dopamin. (vasoconstrictio, vérnyomás emelkedés, növekvő szívteljesítmény – elsősorban sokkos állapotban aktivizálódnak).A kéreg szteroid hormonokat termel: glukokortikoidok, mineralokortikoidok és sexuálszteroidok. Csak a glukokortikoidok termelését befolyásolja érdemben a hypohysis (ACTH). A mineralokortikoidok főbb szerepe a Na/K szint és a Ph beállítása (Nátriumot szív vissza a veséből, helyette káliumot és hidrogéniont szekretál).

Page 12: Az endokrin rendszer

Mellékvese 2

mineralokortikoidok

glukokortikoidok

szexuálszteroidok

katekolaminok

Page 13: Az endokrin rendszer

Glukokortikoidok

A glukokortikoidok növelik a vércukor- és a vérlipidek szintjét, katabolikusak, immunszupresszív hatásuk van, elnyomják a gyulladásos választ is.

CRH

ACTH

Cushing-szindroma

Page 14: Az endokrin rendszer

A pajzsmirigyhormonokT3 (aktívabb), T4. Gyorsítják az anyagcsere folyamatokat, potencirozzák a katekolaminok hatását: növelik a vérnyomást, és a szívfrekvenciát. Szükségesek a megfelelő növekedéshez, és több szervrendszer (pl: idegrendszer) megfelelő fejlődéséhez.Jodid ion szükséges a szintézisükhöz.

kreténizmus

Page 15: Az endokrin rendszer
Page 16: Az endokrin rendszer

Szexuálszteroidok: ffi: tesztoszteron

A here Leydig- sejtjei termelik. szükséges a ffi. irányú nemi differenciálódáshoz (belső- és külső ffi. nemi szervek), a spermatogenezishez, növeli a szexuális aktivitást. Anabolikus, elősegíti az izmok fejlődését. (NDK-s úszónők)

Page 17: Az endokrin rendszer

GNRH stimulálja az LH és az FSH termelését az adenohypophysisben. Az FSH a tüsző éréséhez szükséges, az „LH csúcs” váltja ki az ovulációt. A folliculáris sejtek (granulózasejtek) ösztrogént, a corpus lutheum sejtjei az ovuláció után progeszteront és ösztrogént termelnek.

Ciklikus szekréció – női nemi (menstruációs) ciklus.

Az ösztrogén és a progeszteron megfelelő szintje szükséges a terhesség fenntartásához, az emlő növekedéséhez, és a prolactinnal együtt a tej kiválasztásához. Az orális fogamzásgátlók extra ösztrogént és progeszteront juttatnak a szervezetbe, amely elnyomja az LH és az FSH termelését, így megakadályozza az ovulációt.

Szexuálszteroidok: nő: menstruációs ciklus

Page 18: Az endokrin rendszer
Page 19: Az endokrin rendszer

Hasnyálmirigy

A Langerhans-szigetek inzulint (B-sejtek) és glucagont (A-sejtek) termelnek (többek között). Általában antagonistaként működnek. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet, néhány sejt a glukózt csak inzulin jelenlétében tudja felvenni. Anabolikus, glikogént és lipideket raktároz. E hormonok termelése NEM áll a hypophysis ellenőrzése alatt! (portalis glükóz, lipid és fehérje).

Page 20: Az endokrin rendszer

Inzulin

Az inzulin hiánya a diabetes mellitus. A vércukorszint magas, ketontestek jelennek meg a vérben. A glükóz megjelenik a vizeletben is: ozmotikus diuresis (diabetes). A vizelet édes (mellitus). A beteg lefogy, mert a sejtek „éheznek” a magas cukorszint ellenére.

Page 21: Az endokrin rendszer

A kálcium szint szabályozása

A hypothalamustól függetlenek, a szérum Ca++ és foszfát szintje szabályozza a hormonok kiválasztását.

D-vitamin: elsősorban a vese termeli, növeli a Ca++ és P- szintet. A növekedéshez és a csontosodáshoz nélkülözhetetlen (angolkór)

Calcitonine: a pajzsmirigy C-sejtjei termelik, csökkenti a Ca+

+ szintet.

Parathormon: a mellékpajzsmirigy termeli, növeli a Ca++, de csökkenti P- szintet.

Page 22: Az endokrin rendszer

Ajánlott irodalom

Wenger T (szerk): A makroszkópos és mikroszkópos anatómia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bp, 2008

Szentagothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989

Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993

Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology, McGraw-Hill Imc, 1990

NEUROSCIENCE: Third Edition, Sinauer Associates, Inc, 2004