AZ EGYHETES ITÁLIAI ÚT LEGÉRTÉKESEBBNEK VÉLT … · 2013. 7. 16. · Itália 2012 2.oldal A...

Itália 2012 1.oldal

AZ EGYHETES ITÁLIAI ÚT LEGÉRTÉKESEBBNEK VÉLT LÁTNIVALÓI Pádua

Pádua elsődleges látnivalója és lelki élménye aSzent Antal bazilika a Szent monumentálissíremlékével. A templom mellett Donatello egyiklegismertebb alkotása, Gattamelata lovas szobralátható. Feltétlenül meg kell látogatni a Scrovegni-kápolnát is (Capella degli Scrovegni, az egyetemközelében), ahol Giotto di Bondone „Mária ésKrisztus élete” freskósorozata található. ASrovegni-kápolnát Enrico Srovegni építtette az1300-as évek legelején, hogy jóvátételt adjon apjabűneiért. (A nagy vagyont összeharácsoló uzsorástDante a pokolba helyezte halhatatlan művében, azIsteni színjátékban.)

Galileo Galilei harmincéves korától tizennyolc éven át Páduában élt, matematikát tanított éskísérletezett. Ha egyáltalán végrehajtotta a két különböző méretű és súlyú ágyúgolyóval aszabadeséssel kapcsolatos kísérletét, akkor azt inkább az itt található híres torony tetejéről, mintsema Pisai ferdetoronyról végezte el, hiszen Pisában medicinát tanult.

Páduai Szent Antal 1195-ben Lisszabonban született és 1231-ben Pádua mellett, Arcallában haltmeg. A ferencesek közé lépett. Hosszabb remetéskedés után elöljárói népmisszióban küldték, aholrendkívüli hatást fejtett ki. Élete utolsó éveiben Páduában tevékenykedett. Itt temették el. Aközbenjárásának tudható rendkívüli imameghallgatások az egész világon ismertté tették. Szinteminden templomban megtalálható a szobra vagy a szentképe.

Siena

A régi sziénaiak szerint ők a Rolulus-Remusikerpárból Remus fiának, Senusnak aleszármazottai. Siena és Firenze ősi vetélkedésbenállt. Mindkettő bankváros volt a XI. századtól.(Igen sokszor a sienai bankok kezelték a pápaiállam pénzét.) Firenze a reneszánsz, Siena agótika bölcsője. Firenze lázadó, felvilágosult,művészetpártoló város volt, Siena császár és pápapárti, inkább misztikus. Nem nagy művészeket,hanem nagy szenteket adott a világnak. KöztükItália női védőszentjét, Sienai Szent Katalint,valamint Sienai Szent Bernardinót. (Itália másikvédőszentje: Assisi Szent Ferenc.) Siena 1260-ban a monteperti csatában legyőzte Firenzét, és ettőlkezdve 300 évig megőrizte függetlenségét. A sors fintora, hogy a császárpárti várost 1555-ben V.Károly császára hadai vették be, hiába volt a város rendkívül hősies ellenállása. A várbólformálódott város ellenállt a reneszánsz és a barokk terjedésének is. A világ egyik legegységesebbgótikus városa, tisztán megőrizte középkori jellegét, s mint ilyen a világörökség része.(Olaszországban 44 világörökség található.) Akárcsak Assisi, Siena is messziről lenyűgözi a feléjeközeledőt. Itt beszélik legszebben Dante és Petrarca nyelvét.


A Dómban Michelangelo, Bernini, Donatello ésPisano műveit fedezhetjük fel. A homlokzatotGiovanni Pisano építette 1284-1299 között. Adóm, amely az itáliai gótika egyik legszebbpéldája, voltaképpen befejezetlenül magasodik aházak közé ékelődve. A 14. században határoztákel, hogy a régi dómot lényegesen kibővítik. Ám az1384-es pestisjárvány idején hibák történtek azalapozásnál. Ezért a régi bazilika a bővítménnyelegyütt megsüllyedt. Részben lebontották, részbenromként megmaradt. Ha sikerül a terv, akkor arégi dóm az új kereszthajója lett volna.

A Piazza del Campo Olaszország egyik legnagyobb és legszebb tere. A legyező alakú tér kilencszegmense egyesek szerint a „Kilencek tanácsának” hatalmát, mások szerint a Szűzanyaköpenyének redőit szimbolizálják. Az „Il Campo” Olaszország legmagasabb várostornya (102 m) ésOlaszország második legmagasabb középkori tornya. 1338-1348 között épült. Szent Katalin márkislányként is láthatta. A téren a XIII. század óta rendezik a Sienai Palio-t. A 17 contrada (kerület)közül mindig tíz vesz részt rajta, és a vállalkozó férfiaknak nyereg nélkül kell megülni a vágtatólovat. A tér a középkorban bikaviadalok színhelye is volt. A lovasverseny azonban ezeknél isveszélyesebb. Gyakran történik haláleset.

Itáliát a 14. században számos gond sújtotta: a török terjeszkedés, a pápák avignoni fogsága (afranciák soviniszta hatalmi befolyása az Egyházra), Firenze és a pápaság szembenállása, avárosállamok harca egymás ellen, a császár ellen és a pápai állam ellen. Ebben a zűrzavarosszázadban született egy férfiakat megszégyenítő lány, egy sienai kelmefestő 25. gyermeke, akiegymaga többet tett kora gondjainak enyhítésére, mint a nagy politikai hatalommal rendelkezőférfiak együttvéve. Katalin (1347-1380) domonkosrendi apáca rábírta a pápát, XI. Gergelyt arra,hogy Avignonból 1377-ben visszatérjen Rómába. Békét teremtett Firenze és Siena, valamintFirenze és a pápaság között. Folyamatosan utazott, lelki leányaival, és gyermekeivel, vezekelt,imádkozott, érvelt, harcolt „Krisztus édes menyasszonyáért”, a „földi Krisztusért”, az Egyházért.1377-ben Pizzában megkapta a stigmákat. Híres könyve, a misztikus Dialógus, amelynek szövegéttöbbnyire elragadtatásban diktálta lelki gyermekeinek. Holtteste a római S. Maria sopra Minerva-templom főoltára alatt nyugszik.

Siena másik neves szentje, Szent Bernardin 1380-ban született Sinában, és 1444-ban Aquilábanhalt meg. A ferences rend tagja lett. Népmissziós tevékenységével nagyban hozzájárult a XV. századerkölcseinek javulásához.

Viterbo

Orvietóhoz hasonlóan Viterbó is a pápák városa. Itt találjuk XXI. János pápa sírját a Szent Lőrinctemplomban, IV. Kelemen és V. Adorján pápa sírját pedig a Szent Ferenc templomban. Viterbószentje viterbói Szent Róza (1234-1252). Épen maradt testét a viterbói klarissza kolostor Sta-Rosa-templomában őrzik.

Viterbói Szent Róza (1234-1252) tizenegy éves korában súlyos betegségből gyógyult meg aSzűzanya segítségével. Ezt követően belépett a ferences harmadrendbe. Családját politikai okokbólszáműzték. A fiatal Róza Umbria városaiban misszionált, és sokakat megtérített. Miutánvisszatérhetett Viterbóba, apja házában egy kis cellát alakított ki és itt remete életet élt. Halála utánmár öt évvel szentté avatta őt III. Callixtus pápa.


Orvieto

Mintegy 100 km-re Rómától, (Umbria régióban, Peruggia tartományban, Orvieto járásban)közvetlenül az A1 autópálya mellett egy tufasziklán található, lélegzetelállító szépségű 15 ezerlakosú város. Számos régészeti lelet igazolja, hogy az etruszkok által is sűrűn lakott vidékenvagyunk. Már a VI. században püspökség volt. Főnevezetessége a püspöki székesegyház. ABolsenában 1263-ban történt ostyacsoda arraindította az Orvietóban székelő IV. Orbán pápát,hogy dómot építtessen. 1290-ben kezdték építeni,és csak háromszáz év múlva alakult ki maiformája. Ez idő alatt többször a pápák templomais volt, hiszen nem egyszer ide helyezték át apápák rezidenciájukat, amikor Rómát ellenségeshadak dúlták. A székesegyház teljes egészébenmárványból épült. Egyetlen stílusirányzatba semsorolható. Meghökkentő gótikának mondják aművészettörténészek. Különleges szépsége a homlokzatot szinte teljes egészében borító mozaik. A„del corporale” elnevezésű kápolnában őrzik a becses ereklyét, az átlényegülésben kételkedő csehpap vérrel átitatott kehelykendőjét, az itáliai gótika egyik legszebb ereklyetartójában. A kereszthajószemben lévő kápolnájában található Luca Signorelli-freskók a művészek zarándokhelyévé is avattaaz orvietói dómot. A mennyezetről a megdicsőült Egyház tekint ránk, az oldalfalakon a kárhozatraébredők döbbenete fogadja az utolsó ítéletet. Dante azért került az oldalfalra, mert Signorelli azIsteni színjáték egyes alakjait is felfestette. A város középkori hangulatát megőrizte, számos etruszkemlék is fellelhető benne.

Második nevezetessége az a több mint ötven méter, a város ostromok alatti vízellátását biztosítómély Szent Patrik kútja, amely dupla falú. A belső falon hetven ablak található, s a maiparkolóházak megoldását kialakítva, a vízhordó szamarak a le-föl irányban nem találkoztak. ARómából elmenekült VIII. Kelemen pápa kezdte építtetni 1527-ben, és III. Pál pápa fejezte be1537-ben.

* * * RÓMA

Vatikán és a Szent Péter bazilika. A hagyomány szerint Nunnia Pompilius Róma másodikjövendőmondó királya a város ama magaslatán közölte az istenek állítólagos üzeneteit(vaticinatiókat), amelyet ezt követően Vaticanus-dombnak neveztek. Itt található ma a világlegkisebb (44 hektár) szuverén állama, amely 1929-ban a lateráni szerződés alapján jött létre.

Az ókorban – régészetileg nem bizonyíthatóan – állítólag Apolló templom állt a Vaticanus-dombon. Caligula kertet alakított ki e vidéken, majd cirkuszt kezdett építeni, amit utódja, Nérófejezett be a Via Cornelia (a mai Via Conciliazione) mentén. Szent Pétert és az itt, illetve másvesztőhelyeken kivégzett keresztényeket a katakombák elterjedéséig a Vaticanus-dombon temettékel, azon a helyen, amelyen a Szent Péter bazilika áll. A szegények temetőjének is hívták. Az elsőpápák többségét is az itt létesített katakombákba, Péter mellé temették. A római keresztényekkegyeleti helye lett. Nagy Konstantin a Néró-féle cirkusz egyik falát felhasználva öthajós bazilikátépített Szent Péter sírja fölé, amely a XV. századig, a mai bazilika építésének kezdetéig fennállt. II.Gyula pápa álmodta meg Szent Péter sírja fölé az omladozó régi bazilika helyett a monumentálisújat. A kiírt pályázatot meglepetésre az alig ismert Bramante nyerte el, aki akkor már hatvanadikéletévét is betöltötte. Bramante meg is kapta a néptől az il maestro ruinante (romboló mester)gúnynevet, mivel neki kellett lebontania a nagy tiszteletben álló romot. A kupolát Michelangelo


tervezte. Ehhez behatóan tanulmányozta a császárkori Róma területén lévő monumentálisMaxentius-bazilika kupola maradványát és a Pantheont. A katedrális csak jóval II. Gyula pápahalála után készült el, utoljára a barokk zseni, Bernini alakított rajta. Ő tervezte1656 és 1666 közöttaz ellipszis alakú Szent Péter tér egyedülálló hatású oszlopsorait, a kollonádokat. (284 oszlop, 88pillér) Az oszlopok tetején 162 szent barokkszobra található. A négysoros fedettoszlopcsarnokkal övezett tér 350 000 emberbefogadására alkalmas. Ha ráállunk az obeliszk ésa két szökőkút között található egy-egy kör alakúburkolókő valamelyikére, a négysoros kollonádegyetlen oszlopsornak látszik. (Az említettszökőkutakat Bernini és Moderno tervezte.) A tér25 méter magas, 380 tonna gránitobeliszkje 1586-ig a Caligula féle cirkusz területén állt, 250méterre a mai helyétől. Áthozatal a kor mérnökibravúrja volt. Fontana mérnök nevéhez fűződik azemelőgépek elkészítése, és a munka vezetése.

A bazilika előcsarnokát Maderno készítette. Az aranyozott márványstukkókon az első 30 vértanúpápa látható, de egy Giotto mozaikképet is találunk, Péter kiszáll a bárkából, hogy a vízen Jézushozmenjen. Az előcsarnok két végében egy-egy lovas szobor van: nagy Konstantin (Bernini műve) ésNagy Károly, az első német-római császár. Az 5 hatalmas kapu is történelem. Ennyi volt az ősibazilikán is. Az elsőn halottas menet vonulhatott, a másodikon a katonaság, a harmadik a pápakapuja volt (jelenleg a szentévek kapuja), negyedik Róma népéé, az ötödik a zarándokoké. Afőkapun magyar vonatkozású dombormű is található. Zsigmond királyunk német-római császárrákoronázását örökíti meg. 1433-ban itt, a régi bazilikában IV. Jenő pápa helyezte fejére a császárikoronát. Belépve a templomba lenyűgöző hatás fogad. A templom hossza 193 méter, amárványpadozattól a kupola bronzkeresztjéig 137 m a távolság. A 66 korintusi pillér fölött ülő 28szobor a keresztény erények és igazságok jelképei. A kétsoros egymásfölötti falfülkében a 35rendalapító szent szobra látható. A fő- és kereszthajó falain körbefutó, 593 méter hosszú, két méterszéles latin nyelvű mozaikbetűk Jézus szavait örökítik meg, amelyekkel Péterre bízza az Egyházat.Pápák díszes síremlékei, szentek ereklyéi, 14 kápolna, 30 remekművű márvány- és mozaikoltármellett haladunk el, amikor körbejárjuk a 40 ezer négyzetméter belterületű templomot. A kupolát 96mozaikkép díszíti. A kupola alatt pedig Szent Péter sírja és a föléje épített mennyezetes főoltár. Abaldachint Bernini készítette. A XX. századi feltáró ásatások, amelyek Péter eredeti sírját voltakhívatottak feltárni, nagy segítséget kaptak egy kétszázas évekből való falfelírástól. Talán egy akkorizarándok véste a fülkébe: „Petros eni” (Itt van bent Péter). A Péter sírját is tartalmazókatakombában számos egyéb falfeliratot hagytak a II - III. századi zarándokok. Valamennyien Péterés Pál közbenjárását kérik. A Szent Sebestyén katakomba feliratai, és jelentős ókori kultusza aztvalószínűsítik, hogy ellenséges betörések alkalmával ott őrizték Péter csontjait. Bernini 200 tonnás,az oltár felett szinte lebegő ereklyetartója a legújabb kutatások szerint nem Péter székét fogaljamagába, hanem azt az ősi lateráni pápai trónt, amelyen Péter utódai ültek.

Ha körbejárjuk a templomot, néhány helyen hosszasan meg kell állnunk. A 14 kápolnából abejárat melletti jobboldalinak az oltárán Michelangelo Pietája fogad. Huszonnégy évesen készítettea zseniális művész. Mintegy vulkánszerűen áradt ki belőle az őstehetség. Ezzel alkotásával azonnala legnagyobbak közé emelkedett. A freskó Krisztusa, bárhonnan nézzük is, mindig ránk tekint. Akövetkező kápolna mozaikképe Szent Miklóst és Szent Józsefet ábrázolja. Eggyel tovább SzentSebestyén vértanúságát örökíti meg a mozaik. Az oltár alatti üvegkoporsó boldog XI. Ince ereklyéitőrzi. Közép-Európa népei nagyban neki köszönhetik a török alóli felszabadulásukat. A legdíszesebboldalkápolna az Oltáriszentség kápolnája. A Cortona által festett oltárkép a Szentháromságot


ábrázolja, és ez a templom egyetlen olajfestménye. (Minden más olajfestmény átkerült a SantaMaria degli Angeli bazilikába, és itt mozaikképes másukat készítették el a XVIII. század jelesművészei.) Ebben a kápolnában található XIII. Gergely pápa síremléke, aki 1582-ben a rólaelnevezett nyugati naptárreformot vezette be. (Elrendelte, hogy 1582. október 4-én október 15-étírjanak, és bevezette a szökőévet.)

A következő oltár nem kisebb szent, mint Nazianzi Szent Gergely (+390) testét őrzi.

A jobb kereszthajóban tartották az első Vatikáni Egyetemes Zsinatot (1869-1870).

Befordulva jobbra, a templom legszebb pápa-síremlékét pillantjuk meg. Antonio Canova, az újklasszicizmus zseniális mestere készítette XIII. Kelemen (+1769) pápának.

Megállhatunk IV. Sixtus és II. Gyula pápa közös sírjánál. Igen, az a pápa, aki Michelangelótólmegrendelte a világ egyik legmonumentálisabb síremlékét, most IV. Sixtus-szal egyszerű, közössírban fekszik. (A befejezetlen II. Gyula síremlék, rajta a híres Mózes-szoborral a Szent Péterbilincsei-templomban tekinthető meg, a Colosseum közelében.)

Abban a kupolás kápolnában, ahol minden mozaikdísz a Szűzanyát dicsőíti, találjuk Nagy SzentLeó sírját. Az őt méter magas oltárképen az a jelenet van márványba vésve, amikor a pápavisszafordítja Róma alól Attila hun királyt és seregét.

VII. Sándor síremléke Bernini utolsó alkotása. Róma népe csodájára járt, amikor elkészült. Atérdeplő pápa fölött, aki gyakran készült a halálra, egy csontváz homokórát tart.

A bal kereszthajóban, középső kápolnájában, ahol kirívó színű Szent József mozaikképet találunk,a padló alatt jeltelen sírban nyugszik Pierluigi da Palestrina (+1594) a templom egykori karnagya.

A baloldali kereszthajó jobboldali oltára alatt IV. Szent Bonifác nyugszik. Neki köszönhetjük Rómaegyetlen épen marad pogány szentélyét, mivel a Pantheont átalakítás nélkül Szűz Mária templommászentelte.

Abban a kupolás kápolnában, amelynek mozaik oltárképén VII. Szent Gergely pápa életéből vettjelenet van (mise közben késsel beleszúr egy lenézett ereklyébe, és abból vér fakad) a szent pápaereklyéje található. Itt fogadja az újonnan megválasztott pápa a bíborosokat, és innen indul azerkélyre, a koronázásra. (Igaz, a pápai tiara már nem kap szerepet, mert VI. Pál pápa zálogba adta,és a kapott pénzt Teréz anyának juttatta el.) VII. Szent Gergely nevezte magát először Isten szolgáiszolgájának.

A Napóleon által megalázott és száműzetésbe kényszerített VII. Piusz (+1823) síremlékét sokanbírálják jellegtelensége, lélektelensége miatt. A dán szobrász alkotása valóban ellentétben van aBazilika építészeti és díszítési stílusával. (A pápa trónusán ülve fáradtan áldást oszt. Mellette kéterényét (bölcsességét, lelki erősségét) allegorizáló alakok láthatók.

Meg kell állnunk annak az oltárnak a mozaikképénél, amely Raffaello egyik utolsó alkotását, aVatikáni Múzeum büszkeségét, Urunk színeváltozását adja vissza mozaikképben.

Meg kell említeni a vázlatos összefoglalásban a X. Szent Piusz pápa sírját őrző oltárt.Üvegkoporsóban fekszik épen marad teste. A mozaik oltárkép azt a jelenetet ábrázolja, amikor agyermeklány Máriát szülei a jeruzsálemi templomba viszik isteni szolgálatra.

A gazdagon díszített keresztelőkápolna is kivívja csodálatunkat, a 4 m hosszú, 2 m széles porfírkeresztkúttal. Bronzfödele hajdan II. Ottó német-római császár (+983) koporsóját takarta.

A Szent Péter bazilika altemplomában számos pápasír van, és itt található a Magyar Kápolna is.

Egyébként Szent Péter vértanúságának helyén, a Gianicolo-dombon építette meg első rómairemekművét, Bramente. A vértanúság emlék-temploma voltaképpen egy remekbeszabott barokkkupola.


Vatikáni Múzeum.

A rendezetlen reneszánsz gyűjteménycsoportosítását IV. Kelemen pápa (1769-1774)kezdte el. Őt tekinthetjük a vatikáni múzeumokalapítójának. A 14 vatikáni múzeum ma máregyetlen egységet alkot. A kiállítótermek 7 km-essétával járhatók végig.

A XVI. Gergely pápa által 1839-ben alapítottEgyiptomi Múzeum 9 termében koronként nyertekelhelyezést az egyiptomi emlékek (hieroglífok,pénzek, tárgyak, szobrok, múmiák). Ugyancsak őalapította 1837-ben az Etruszk Múzeumot. Itt 22terem vár bennünket.

A Missionary-Ethnological Museum-ban a missziók területéről (Afrika, Amerika, Ázsia, Óceánia)több mint 100.000 tárgy gyűlt össze. Ezt a múzeumot XI. Piusz pápa 1926-ban alapította.

A Vatikáni Múzeum Képtárát, az Art Gallery-t 1926-ban avatta fel XI. Piusz. Tizennyolc termeközül a 2.-ban Giotto, a 3.-ban Beato Angeliko, a 7.-ben Perugino, a 8.-ban Raffaello, a 9.-benLeonardo, a 12.-ben Caravaggio, a 17.-ben Bernini képei találhatók.

A Vatikáni Múzeum könyvtára a világ legértékesebb gyűjteménye. IV. és V. századi könyvek istalálhatók itt.

II. Gyula pápa 1503-ban kezdett antik szobrokat gyűjteni. Első szerzeményei között volt aBelvederei Apollón néven ismert szobor. A szoborgyűjtemény továbbiértékes darabjai: az árkádok alatti fülkében elhelyezett, Olümpiábólszármazó Hermész, és a Laokoón szoborcsoport. Ez utóbbi előttmindig nagy tömeg áll. Laokoón főpap és fiai tragédiáját mutatja be,akiket az olimposzi istenek arra ítéltek, hogy elpusztítsák őket akígyók, amiért megpróbálták megakadályozni, hogy a görögökbejuttassák Trójába a híres falovat. A hagyomány szerint ahellenisztikus korszak eme remekműve Agészandrosz, Polüdórisz ésAthénodórosz alkotása. A cinquecento idején megtalált szobor abarokk művészeknek mintául szolgált. (A cinquecento az itáliaiirodalom és képzőművészet 16. századi szakasza, az érett reneszánszkora.)

II. Gyula pápa, aki a vatikáni paloták kusza épületegyüttesének egységbe építésével Bramantétbízta meg, nem akarta elődje, Borgia VI. Sándor lakosztályát elfoglalni, ezért a fölötte lévő emeletnégy termét alakíttatta ki magának. E négy helység kifestését végül is teljes egészében Raffaellóvégezte el. Amikor a pápa meglátta első munkáját, szerződést bontott a többi neves festővel, félkészműveiket is lekapartatta, és az akkor 27 éves Raffellóra bízta mind a négy terem kifestését. Ennekköszönhető, hogy ma itt tekinthetjük meg a festőművészet csúcsteljesítményét Raffaelló stanzáit.(stanza olaszul szobát jelent) Raffaelló egyébként II. Gyula pápa és utóda, X. Leó pápakegyeltjeként fejedelmi jólétben élt, de nem ezért, hanem páratlan tehetségéért nevezték őt kortársaiis festőfejedelemnek. Talán a legtöbbet idézett Raffaelló munka az Athéni iskola. A központi alakokaz idealista Platón és a realista Arisztotelész, kiket rangos antik tudósok csoportja övez. A képetmégsem lehet kiszakítani környezetéből, a Parnasszus a Disputa és az Erények is csak az Athéniiskola mellett adják vissza a művészt vezető eszmeiséget. A filozófia, a művészet, a teológia és azerények együttesen adják az ember e világi létének zsinórmértékét, szépségét és értékét.

A Sixtus-kápolna és Michelangelo neve összefonódik. Michelangelo Buonarroti (1475-1564) már


életében megkapta kortársaitól az il divino (isteni) jelzőt. Tizennégy évesen a Medici-kert antikszobrait tanulmányozta. Az antik szobrok hatása fellelhető vatikáni freskóin, firenzei és rómaiszobrain és az általa készített síremlékeken egyaránt. IV. Sixtus pápa 1480-as években kezdtedíszíttetni kápolnáját a kor legjelesebb mestereivel: Botticellivel, Ghirlandaióval, Giottóval,Peruggióval. Egy emberöltővel később, II. Gyula pápasága alatt Michelangelo festette ki a kápolnaboltozatát, majd „néhány pápával később” az oltárfalra felfestette az Utolsó ítéletet.

Angyalvár (Castel Sant’Angelo). EredetilegHadrianus császár, majd utódainak mauzóleumavolt. A Colosseum után ez volt a császárkori rómaiépítészet legragyogóbb alkotása. Honorius pápa amauzóleumot hadászatilag megerősítette.Kastéllyá való átalakítása a X. századbankezdődött el. III. Miklós pápa 1277-ben a ma is jólismert átjáró segítségével összekötötte aVatikánnal. Ez a biztonsági út a Vatikántkörülvevő várfal tetején vezetett. Az Angyalvárelnevezés egy 590-es eseményre megy vissza. Nagy Szent Gergely pápa ünnepélyes körmenetettartott, hogy a város megszabaduljon a pestistől. Ekkor Szent Mihály főangyal megjelent aMauzóleum tetején, és visszatette hüvelyébe kardját. Ezzel jelezte, hogy vége a pestisjárványnak.

Falakon kívüli Szent Pál bazilika ( S. Pauli fuori la mura ). Szent Pál kivégzése helyének, aTre Fontáne (három forrás) közelében NagyKonstantin császár kisméretű temetői bazilikátépíttetett. 386-ban II. Valentián nyugatrómaicsászár az apostolfejedelem sírja fölé hatalmasbazilika építésébe kezdett. Honorius pápa fejeztebe Róma akkori legnagyobb templománaképítését. A középkorban oszlopcsarnok kötötteössze az Ostiai út kapujával és a Szent Péterbazilikával. 1823-ban az addig teljes épségébenfennmaradt ókeresztény bazilikát tűzvészpusztította el. XIII. Leó pápa felhívására, az egészkeresztény világ közadakozásából sokkal

fényesebb templom épült újjá, természetesen megőrizve az eredeti formát.

A római keresztények Szent Pál sírját már a II. századi iratok szerint az Ostiába vezető út menténtisztelték, egy mérföldre a városkaputól. Ugyancsak ősi iratok tanúskodnak arról, hogy Szent Páltegy Lucina nevű özvegyasszony birtokán temették el. A helyszín tehát kellőképpen igazolt.

A bazilika aranymozaikos homlokzatán a dombon pihenő „Isten Báránya” mellett Jeruzsálem ésBetlehem képe látszódik, a zsidók és a keresztények ugyanazon egyházba kaptak meghívást. Adomb négy forrása a négy evangélium, amelynek hirdetését az apostolok kezdték el, és amelybőlminden ember olthatja a teljesség iránti szomját.

A templom öthajós bazilika, 80 gránitoszloppal tagolva. Luigi Poletti építész a XIX. század elsőfelében visszavarázsolta az ősi bazilika hangulatát. A főhajó ablakai között freskók Szent Páléletéről beszélnek. Az egész templomon körbefut az a 265 mozaikkép, amely a pápákat ábrázoljaPétertől, a mostani pápáig, XVI. Benedekig. Sokáig fogva tartja a szemünket a két gyönyörűmozaikkép. Az egyik a főhajót és a kereszthajót összekötő diadalívben csillog. VI. századi bizáncimozaikkészítő mesterek alkotása. A Jelenések könyvének 24 fehérruhás aggastyánját jeleníti meg. Amásik mozaikkép a félkör alakú apszist díszíti. Az utolsó ítélet Krisztusát ábrázolja. A főoltármagasba szökellő gótikus baldahinja alatt Szent Pál teste vár az utolsó ítéletre, a Nagy Konstantináltal készíttetett márványkoporsóban. A márványból faragott húsvéti gyertyatartó XII. századi


remekmű. A Szentségkápolna Krisztus-korpusza előtt zarándokok milliói imádkoztak, köztük SzentBrigitta svéd hercegnő, akihez a néphit szerint beszélt Krisztus. Ezért van itt Stefano Maderno(1576-1636) szoborműve, a térdre roskadó Szent Brigitta. A szobrot nagyon megszabdalta azemléket gyűjtő emberek túlbuzgósága. A templom melletti kolostorkert a XIII. századból való.

S. Maria Maggiore. A világ legnagyobb és leghíresebb Mária-temploma az Esquilinus-dombonálló pogány épületből, a Basilica Siciliana-ból alakult ki. A jelenlegi Mária-templomot III Sixtuspápa (432-440) építtette, az Efezusi zsinat Mária-dogmájának (Mária Theotokosz = istenszülő)tiszteletére, de nagyon sok pápa gazdagította. Az eredeti, fényes, háromhajós épület, bárfolyamatosan alakult, a mai napig megtartotta klasszikus szépségét. Legalkalmasabb az ősibazilikák bemutatására. A kétoldalt látható 36 pároszi, ionstílusú márvány és négy gránitoszlop ahajdani pogány Juno-templom maradványai. A templom előtti téren a római Fórumról származóhatalmas márványoszlop tetején Mária bronzszobra áll. Az oszlopon ezt a feliratot olvassuk:„Boldog vagyok, hogy azt hordozhatom, aki a Megváltót hordozta”. A templom építéséneklegendája, miszerint egy patrícius megálmodta, hogy a nyári hőségben reggelre hóval jelölt dombontemplomot építsen, csak a XIII. századból való. Mindenesetre a Havas Boldogasszony ünnepe aföldkerekség legnagyobb Mária-templomának állít emléket.

A főhajó 36 mozaikképe az ószövetségi isteni ígéretekről szól. A „Biblia pauperum”, a szegényekbibliája látható a falon. Nagy Szent Leó pápa írja: „Azt, amit a puszta betű elérhetővé tesz azolvasni tudóknak, a kép megérteti az analfabétákkal. Ennek segítségével a tudatlanok megtanulják akövetendő hittant. Szükséges tehát, hogy a kép alkossa a nép legfontosabb könyvét.”

A főhajó 36 mozaikképe, amelyek az V. századból valók, az ószövetségi isteni ígéretekrőlbeszélnek. Ugyancsak az V. századból származik a főoltár felett lévő csodaszép diadalív mozaikja,amely Mária szerepét és dicsőségét zengi. Az apszis hasonlóképpen csodás, XIII. századimozaikképe az Istenanya dicsőségét, megkoronázását mutatja.

A legendás Mária-kegykép (Salus populi Romani) a Borghese-kápolna gyöngye. A kápolna görögkereszt alakú, kupolás, külön templom, a barokk stílus minden jellegzetességével. V. Pál pápaépíttette 1613-ban. A kápolna oltára a legritkább és legdrágább márványfajtákból épült. Ahagyomány szerint a Mária-kegyképet Szent Lukács apostol festette. Történetét a VI. századig lehetvisszakövetni. Ekkor hozták át a Forum Romanum legrégibb Mária-templomából, a S. MariaAntiqua-ból. A Borghese-kápolnában két pápa sírja van: V. Pálé, és VIII. Kelemené. Utóbbi gyakranjött ide hajnalban a közeli quirináli palotából, és a kapu előtt térdelve várta, hogy kinyissák atemplomot.

A szemben lévő, hasonló templomszerű kápolnában szintén két pápasír van. A kápolnát építtető V.Sixtus-é, aki Róma egyik legnagyobb építtető és közrendet helyreállító pápája volt (a Néri SzentFülöp filmből ismerhetjük), valamint V. Szent Piuszé, akit a történelem a Lepatói tengeri győzelem(1571) pápájának ismer.

A kupola alatt magasba szökell a márványoltár nyolcszögletű domborműves tabernákuluma. Anégy, hatalmas aranyozott bronzangyal vállain szinte lebeg az építmény. Barokk remekmű. Az oltáralatti kriptában is a történelem vár bennünket. Itt van annak az ősi tágas kápolnának a maradványa,amelyet még III. Sixtus pápa épített a betlehemi barlang mintájára, s ahol a később idehozottjászolereklyéket tisztelték. Olimposz bizánci császári küldött itt akarta megöletni I. Márton pápátmisézés közben, de a gyilkosság előtt a merénylő váratlanul megvakult. Itt tartotta Nagy SzentGergely pápa híres homíliáit, szentírás magyarázatait. Az évszázadok alatt nagyon megrongálódottkápolnát, ami mintegy 15 méterre volt mostani helyétől, 1590-ben V. Sixtus kérésére a zseniálisépítész, Domenico Fontana az oltár alá helyezte. Itt tartotta első szentmiséjét Loyolai Szent Ignác is.A térdeplő szoboralak VIII. Kelemen pápának állít emléket. A templom harangtornya Rómalegmagasabb gótikus tornya. Magassága 75 m.


Lateráni bazilika. Homlokzatán ezt a feliratot olvassuk: „A város és a világ mindentemplomának anyja és feje.” A kereszténység első és legősibb temploma. Nagy Konstantin építtettea pápa számára a császári palota mellé, miután 313-ban, a híres Milánói rendeletével megszüntette akeresztények üldöztetését. I. Szent Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben az Üdvözítő tiszteletére.Csak a IX. századtól lett Szent János apostol a templom védőszentje. A császár később, miutánlelkiismereti okokból elhagyta Rómát, és a Boszporusz partján épülő új székvárosba,Konstantinápolyba költözött, a Lateráni palotát is a pápáknak adta át. (A Laterán egy ősi rómaicsalád neve, akiktől Néró elvette palotájukat. Több császár itt született.) A lelkiismereti ok az volt,hogy kiderült, a császár hamis vádak alapján ártatlanul végeztette ki második feleségét, Faustát éstulajdon mostohafiát. Nagy Konstantin elköltözése előtt megépítette és gazdagon felékesítette azöthajós, 56 márványoszlopos bazilikát. A nép aranybazilikának nevezte. Az évezredek során elviseltszámos földrengést, tűzvészt, ellenséges hadak fosztogatását, a konstantini alapforma azonbanmindvégig megmaradt. A főhajó előcsarnokában a templomépítő császár lovas szobra látható. Afőhajó két oldalán a tizenkét apostol 4.6 m magas szobra fogad, felettük tizenkét próféta. Itt ismegtaláljuk a „szegények bibliáját”. A főhajó baloldalán tizenkét ószövetségi előkép, velükszemben az újszövetségi beteljesülés. Mindenki megcsodálja a mozaikpadlózatot és az arannyalgazdagon díszített, művészi famennyezetet. A főhajó végén emelkedik a pápai oltár, ahol a II.Vatikáni zsinatig csak a pápa misézhetett. Előtte a padlózat kriptaszerű mélyedésében V. Mártonpápa sírjának felirata: „Temporum suorum felicitas” (korának boldogsága) arra utal, hogy a pápaKonstanzi zsinaton történt megválasztásával véget ért a fenyegető nyugati egyházszakadás, amikorhárom pápa is volt egyszerre. Az oltárbaldachin ereklyetartó is egyben: Szent Péter és Szent Pálkoponyaereklyéit őrzi. A kereszthajóban két pápasír van, III. Ince (aki Szent Ferenc rendjétengedélyezte) és XIII. Leó. Az apszis félkör alakú színpompás mozaikképe a diadalmaskereszténység jelképe. Van egy magyar emlékmű is a Lateráni bazilikában. A hármas mezőjűdombormű megjeleníti Patróna Hungariae-t, Szent Istvánt és Szent Lászlót, illetve azt az eseményt,amikor II. Szilveszter pápa átadja Asztrik pécsváradi apátnak a magyar királyi koronát. Ezt azemléket állította a magyarok hálája II. Szilveszter pápa sírja fölé.

A Szent Lépcső. (Scala Sancta). Közvetlenül a Lateráni bazilika mellett áll az a kis épület,amelyben a Szent Lépcső, a legrégebbi pápai magánkápolna, a Sancta Sanctórum és az Üdvözítőhíres képe, az Archeropíta (nem emberi kézzel festett) található. A hagyomány szerint a 28márványlépcső Pilátus Jeruzsálemi palotájához vezetett fel. Nagy Kostantin édesanyja, Szent Ilonacsászárnő hozta magával Jeruzsálemből, sok más ereklyével együtt, amikor szentföldi engesztelőzarándoklatra utazott azon családi tragédia miatt, amiért Nagy Konstantin a Boszporusz partjáraköltözött. Eszerint ezen a lépcsőn vitték fel Jézust Pilátushoz. A keresztények tiszteletből ezen alépcsőn csak térden állva mennek föl. A Szent Lőrinc tiszteletére szentelt ősi pápai magánkápolna,amelyben sok szent pápa is imádkozott, nem látogatható. Legféltettebb kincse az Üdvözítőképmása, az Archeropíta. Négy híres Krisztus-arcot ismert a történelem. Az egyiket az ókorbanEdesszában tisztelték. 544-ből való. A második a kappadociai Kamulia kegyképe volt, 560 körülfestették. A harmadik a Szent Péter bazilika híres ereklyéje, Veronika kendője. (Az őskeresztényidőktől tisztelik, eredete ismeretlen.) A negyedik pedig itt van a Sancta Sanctorumban. Legelső írottemlékünk 752-ből van róla. Róma népe gyakran fohászkodott hozzá, és hordozták körbe avárosban, Istentől bűnbocsánatot, irgalmat kérve, vagy örömujjongásban egy-egy katasztrófaelhárulása után.

Katakombák. A Lateráni bazilika mellőli térről indulnak a buszok a két legismertebbkatakombához, a Szent Callixtus és a Szent Sebestyén katakombákhoz, amelyek a Via Appiamentén húzódnak. A világon Rómában található a legkiterjedtebb katakomba-rendszer. Ezek azókeresztény temetkezési helyek két okból terjedtek el. A 12-táblás törvény tiltotta Rómában avároson belüli temetkezést. Ezért a római családok a városba vezető utak mentén alakították kicsaládi kriptáikat. A keresztények, mivel a rabszolgákat is, és az üldözések alatt kivégzett összes


hívőt családtagnak tekintették, igen sok halott méltó eltemetéséről gondoskodtak. A város alatthúzódó tufa talaj alkalmas volt arra, hogy temetkezések céljára hosszú alagútrendszert alakítsanakki. Az üldözött Egyház is élhetett a temetkező társulatok birtokszerzésének törvényadtalehetőségével, így jutott hozzá azokhoz a területekhez, ahol a katakombákat kiépíthette. Akatakomba szó eredete: A rómaiak a Via Appia mentén húzódó telket a közeli szakadék miatt,amelynek alján kripták voltak, kata kümbasznak (verem melletti helynek) nevezték. Ide épültek azelső ókeresztény katakombák. Néhol négy-öt egymás feletti (emeletes) alagútrendszer fut. ACallixtusz katakomba onnan kapta a nevét, hogy Zefirin pápa a rabszolgából lett papra, Callixtuszrabízta a Via Appia menti katakomba egyházi felügyeletét. Ez volt a keresztények első köztemetője.Callixtusz később maga is pápa lett (217-222). Vértanúsága bizonytalan, mert a császár kedvelte őt.Az eddig feltárt katakomba rendszer hossza 1.000 km, és mintegy 5 millió sírt tartalmaz a 43főkatakomba. A katakombák feltárásában kiemelkedő szerepe volt De Rossi régésznek a XIX.század első felében. Őt a „katakombák Kolombusz Kristófjának” nevezik. Az üldözések idejénmenedékhely is volt, és itt gyűltek össze a hívek a gyászszertartásra, illetve a vértanúk emléknapjána szentmisére. Ezért tágasabb szentségi kápolnákat is kialakítottak, és ezekben értékes szakrálisdíszítések találhatók. A sírok feliratai kincsesbányái a történészeknek. A rómaiak általábantiszteletben tartották a holtak nyughelyeit, de némely esetben az üldöző hatóságok a katakombákbanis lecsaptak a pápára és a papságra. II. Szent Sixtus pápát (257-258) misézés közben fogták el aCallixtusz katakomba azon termében, amelyet ma a róla elnevezett pápai sírkamraként ismerünk, ésnégy szerpapjával együtt a helyszínen lefejezték. Sixtust e sírkamra főhelyén temették el. Ahagyomány szerint diakónusát Lőrincet néhány napra szabadon engedték, hogy összeszedje azegyház kincseit. Ő azonban a koldusokat, betegeket, nincsteleneket gyűjtötte össze, mint az Egyházkincseit. Azonnal kivégezték őt is, tüzes rostélyra fektetve.

Sokan felkeresik a Szent Ágnes katakombát a Piazza Navóna közelében, a Szent Lőrinc bazilikamelletti katakombát, de elsősorban a Callixtus és a Szent Sebestyén katakomba a látogatók észarándokok fő célpontja. A Callixtisz katakombában Damazus lépcsőjénél kezdődik a pápákrégiója. A sírkamra loculusaiba temették a III. század vértanú pápáit. A főhelyen, mint máremlítettük, II. Sixtus teste pihen. A sírkamra végéről bal felé nyílik Szent Cecília kriptája.Mélyedésében, ahol egykor a vértanú szűz épen marad teste feküdt, ma Maderna híres szobránakmásolata áll, mert Cecíliát I. Pascal pápa 817-ben átvitette a Tiberisen túl Szent Cecília templomba.Maderna szobra abban a pózban ábrázolja Cecíliát, ahogy a sír feltárásakor találták. Az oldalánfekvő leány egyik kezén három ujjat, a másikon egyet nyújt ki. Ezzel hitvallást téve az egy Isten ésa Szentháromság mellett. Szent Cecília kriptájától tovább haladva érkezünk a szentségi kápolnába,ahol sok szent pápa misézett. Nem messze a Callixtus katakombától, a Via Appia mentén található aSzent Sebestyén katakomba, a szent sírjával. A IV. századtól a föld felszínén kápolna koszorú vettekörül. A kultusz nemcsak Szent Sebestyénnek szólt, hanem annak is, hogy bizonyos időszakpkbanide menekítették Szent Péter csontjait. Liberius, majd Damasus pápa tetőt vont az egymás melléépített kápolnák fölé és kész is volt a háromhajós Apostol-bazilika. A VIII. századtól azonban szintekizárólagossá vált itt Szent Sebestyén tisztelete.

Santa Maria sopra Minerva (a Pantheon mellett) a „művészi mennyország”, és Sienai SzentKatalin sírját befogadó egyetlen gótikus templom Rómában. Kápolnái egy-egy szent tiszteletétőrzik, és igen gazdag a világhírű műalkotásokban. A főoltár mögött található két Medici pápasíremléke. Az egyik X. Leó, akinek politikai rövidlátása a nyugati egyházszakadást elősegítette(+1521), a másik pedig VII. Kelemen (+1534), akinek szintén szerencsétlen volt a külpolitikája. V.Károly császár feldúlta Rómát (sacco di Roma), és a pápát fél évig száműzetésbe kényszeríttette.VII. Kelemen tagadta meg VIII. Henrik házasságának felbontásét. A Caraffa-kápolna csodája arenaissance nagy mesterének, Filippino Lippinek színpompás freskói, aki 1488 és 1493 között ittmutatta be Rómának káprázatos tehetségét. (200 aranydukátot kapott művéért.) Főleg AquinóiSzent Tamás életét mutatja be. Az egyik kápolnába járt Néri Szent Fülöp az utcagyerekekkel


Savanarola szentté avatásáért imádkozni. (A firenzei hitszónokot a rosszemlékű VI. Sándorvégeztette ki.) Ebben a templomban dolgoztak Mátyás király kedvenc itáliai szobrászai, AndreaBregno és Giovanni Dalmata. (Két megjegyzés. Nem mindegyik pápa volt mindenben kiváló. De apápaság intézménye maga nagyon nagy érték. Ahogy az apaság vagy az anyaság intézményének azértékét sem csökkenti, ha egyik-másik férfi vagy nő, mint apa és anya nem állnak a hivatásukcsúcsán, a pápaság intézményének értékét sem egyes képviselői adják. S látszik, hogy a kevésbékiváló pápák is, egy-egy nagy szent közelében akarták a földi nyughelyüket megtalálni.)

Szent Ágnes bazilika. Szülei a vértanú Ágnest, és a később megkövezett lánytestvérét,Emerenciát is a Via Nomentána mentén húzódó katakombában temették el. (Háromszinteskatakomba, mintegy hatezer sírt tartalmaz.) Szent Ágnes kivégzésének helye Domitianus császárcirkusza mellett volt. Sokáig kis oratórium őrizte a szent sírját, amit II. Callixtus pápa 1123-ban kisbazilikává alakított. A mai templom a XVII. század első felében készült el, és elnyerte Berniniheves bírálatát. A templomban több szent vértanúságának művészi emlékét láthatjuk, többek közöttegy csodálatos dombormű Szent Emerencia, Ágnes tejtestvérének megkövezését mutatja. Az egyikzárt mellékkápolnában őrzik Szent Ágnes fejereklyéjét, a másikban Római Szent Franciskakeresztútját. Az altemplom, ami a hagyomány szerint Szent Ágnes kivégzésének helyét mutatja, aDomitianus-féle cirkusz szintvonalán fekszik.

A bazilikából Róma egyik leghíresebb terére, a Piazza Navónára lépünk ki. Bernini szökőkútjaRóma legszebb barokk szökőkútja. Az akkoriban, tehát 1651-ben ismert világ négy nagy folyamátjelképezi: Nílus, Gangesz, Duna, Rio de la Plata.

A San Luigi dei Francesci-templomba (a Piazza Navona közelében van, érintjük a Pantheon feléhaladva) három csodálatos Caravaggio kép miatt is érdemes betérni. Egy francia bíboros a XVI.század közepén a franciák római templomában, a IX. Szent Lajos-templomban megvásárolt egykápolnát, és azt Szent Máténak szentelte. Caravaggió három képen jelenítette meg az evangélistaéletének jeles eseményeit. (Máté meghívása, az Evangélium írása, Máté vértanúsága).IX. Szent Lajos király (1219-1270) a franciák Szent Lászlója.

Santa Maria in Ara coeli a Capitólium Mária temploma, amelyhez mintegy égi lajtorjaként 124darab tizenöt méter széles márványlépcső vezet föl. 1348-ban Róma népe közadakozással építtettefogadalomból, amiért az Itáliában dühöngő pestisjárvány nem lépte át Róma kapuit. A templomhelyén eredetileg Róma vára állt, az Arx Capitolina, a legfőbb pogány templommal, a Jupitertemplommal, és Juno istennő szentélyével. Az V. században épült e pogány főhelyen Máriatemploma. A római szenátus hivatalos temploma lett. Többször bővítették. Kedves hagyományszerint karácsonykor a csodatévő Bambino Jesu (gyermek Jézus) szobra előtt a város katolikuscsaládjainak kisgyermekei mondanak gyermekprédikációkat.

A templom 22 márványoszlopa az antik Róma különböző épületeiből került ide. A díszes barokkoltár fölött van a VI. századból való, fára festett Mária kegykép. Aranykoronáját Napóleon katonái1797-ban elrabolták, de a francia állam 1938-ban visszaszolgáltatta. A kereszthajó nyolcmárványoszlopos kupolás oltára Szent Ilona császárné ereklyéit rejti. A legenda szerint ezen ahelyen jelent meg a Szűzanya Augusztus császárnak, és ő ezen a helyen emelt oltárt Isten egyszülöttFiának.

A 17 mellékkápolna közül az egyiket Sziénai Szent Bernardin életéből vett események díszítik.Bufalini (+1506) ügyvéd építtette, mert Szent Bernardin Rómában járva kibékíttette a Bufalini és aBaglioni családot.

A Santa Bambino kegyszobrát, amely előtt a római kisgyermekek karácsonyi prédikációkatmondanak, 1476-ban Jeruzsálemben faragta egy ferences barát a Getszemáni-kert olajfájából.

Szent Péter bilincsei-templom (S. Pietro in vincoli), a Colosseum közelében. 440-ben szenteltefel III. Sixtus pápa. Leghíresebb ereklyéje az a bilincs, amelyet Szent Péter viselt Jeruzsálemi és


Római fogságában. (Jeruzsálemi fogságát, amikor lehullottak róla a bilincsek az egyik Raffaelóstanza is megjeleníti a Vatikáni Múzeumban.) Erről a bilincsről először egy VII. századi legendabeszél. Valószínűbb, hogy a közeli Mamertínuimi börtönből került ide a bilincs, ahol szinténraboskodott Szent Péter. A templomban nyugszik Nicolaus Cusanus püspök, aki a XV. századlegnagyobb tudósai közé számított. Fő műve, a De docta ignorantia (A tudós tudatlanságról)minden művelt ember kötelező olvasmánya volt a legutóbbi időkig. A templomot azonbanelsősorban Michelangelo Mózese teszi fő zarándokhellyé. Itt található II. Gyula pápa befejezetlensíremléke. A pápa 1505-ben Michelangelót Firenzéből Rómába hívta, hogy a Szent Péter bazilikábakészítse el 40 alakos, monumentális síremlékét. A rendkívül lelkiismeretes Michelangelo azonnalmunkához látott, és nyolc hónapon át válogatta és bontotta a márványt Carrarában. Azonban aliglátott neki a munkának, a pápa, már új tervet dédelgetett: lebontatja az ősi Szent Péter bazilikát, éshatalmas újat épít. A csalódott Michelangelo ugyan többször nekilátott a munkának, de egyrezsugorodott a megálmodott mű. Végül a negyven alakból három került ki a nagy mester vésője alól,Mózes, Ráchel és Lea. A többit különböző szobrászok készítették. A Mózes azonban aművészettörténet egyik leghíresebbike lett. A XVIII. századig a római zsidók idejártakszombatonként imádkozni. A hagyomány szerint, amikor elkészült Michelangelo a Mózessel,ráütött kalapácsával a térdére, és rákiáltott: Adesso parla! (Most pedig beszélj!)

Santa Maria degli Angeli (a Piazza d. Repubblica Metró kijáratánál). Az angyalokról elnevezettMária bazilika eredetileg Diocletianus pompás gőzfürdője (terma) volt. A termák építése hét évigtartott (298-305) és 4.000 keresztény rabszolga vett benne részt. Az építkezés végére megmaradt1203 keresztény munkást Diocletianus lefejeztette. Az V. században Vitigész gót vezér Rómátfeldúlva, a vezetékeket elvágatta, és a gőzfürdőt használaton kívül helyezte. Innentől kezdve rablókés zsiványok tanyája lett. A XVI. században Antonio del Luca nevű papnak látomása volt, hogy azangyalok tiszteletét terjessze. A hajdani gőzfürdő hatalmas tepidariumát találta alkalmasnak, hogykultuszhellyé alakítsák. Azonban III. Gyula pápa unokaöccsei, akik ott lovagolni akartak, elzavartáka buzgó papot és társait. Ő azonban hajthatatlan volt. Végül IV. Piusz pápa 1561-ben engedélytadott a templomépítésre, és az akkor 86 éves Michelangelót kérte fel a tervek elkészítésére. Akezdeményező pap, a zseniális tervező, és a pápa négy év múlva meghaltak, így lassan haladt azépítkezés. A XVIII. században ide hozták át a Szent Péter bazilika 12 hatalmas olajfestményét,amelyeket a Szent Péterben mozaikképekkel helyettesítettek. Ezért jelentős átalakítást igényelt atemplom. Ezt a munkát 1749-ben Luigi Vanvitelli nápolyi építész vezette, és kialakította a maivilágos templomot. 1896 óta ez a templom az olasz állam ún. „hivatalos istentiszteleteinek”temploma. Ekkor tartotta itt esküvőjét III. Viktor Emmánuel, olasz király Heléna hercegnővel. Ittvan eltemetve az olasz állam több kiválósága, de a templomot megálmodó papnak Antonio delLucának és a IV. Piusznak a sírját is itt találjuk. A templom halhatatlan mesterműve még a franciaJean Antonie Houndon által 1768-ban készített életnagyságú márványszobor Szent Brúnóról, akarthazuziak alapítójáról.

Pantheon. Nagy Kostantin császár 313-ban szabadságot adott a kereszténységnek, majdhamarosan a birodalom hivatalos vallása a kereszténység lett. A IV. században a keresztényekáltalában nem átalakítottak a pogány templomokat, hanem lebontották, és főleg oszlopaikatfelhasználták, Az egyetlen épen marad pogány templom Rómában a Pantheon, amelyet Augustuscsászár veje, Agrippa konzul építtetett Kr. e. 27-ben. A templom többször leégett. Mai formájátHadrián császárnak köszönheti, aki 120 és 124 között teljesen újjáépíttette, és előcsarnokot isilleszttetett hozzá. A Pantheon hívei makacsul ellenálltak, elzárták a templomot a kereszténységtől.A 399. évben kiadott császári parancs azonban minden pogány templomot bezáratott. A Pantheontmegmentette egészen egyedi építészeti stílusa. Voltaképpen egyetlen kupola. A tetején lévő 9 mátmérőjű nyílás a világítást és a szellőztetést egyaránt ellátja. Hét fülkéjében egykor hét istenszoborállott. Ma a Vértanúkhoz címzett Mária-templom a Pantheon keresztény neve. 800-ban III. Leópápa sok vértanú ereklyét hozatott ide a katakombákból. 830 november 1-jén pedig itt ünnepelte


először IV. Gergely pápa mindenszentek ünnepét. Sok államférfi és művész temetkezési helye is aPantheon. A leghíresebb közülük Raffaello Sanzio (+1520).

A császárkori Róma. Capitolium. Egykor Róma isteneinek volt a szent helye, majd a győztes hadvezérek

diadalmenetének végcélja. A Capitóliumhoz vezető lépcsősort (cordonatai) Michelangelo tervezte,csakúgy, mint a két egymástól széttartó palotát. Atér közepén lévő Marcus Aurelius lovas szobra azegyetlen megmaradt bronzszobor azok közül,amelyek az ősi Rómát díszítették. Állítólag azértmarad meg, mert Nagy Konstantin lovasszobrának vélték.

Forum Romanum. A császárkori Rómadicsőségét és gazdagságát mutatja. Még romjaibanis fenséges. Tőszomszédságában található aMamertínuimi börtön, ahol a hagyomány szerintSzent Péter, és talán Szent Pál is raboskodott.

Colosseum. Az örök város egyik legidőtállóbb jelképe a Colosseum. Az AmphiteatrumFlavianumot (körszínházat) a Flavius családhoz tartozó három császár építtette. A 65 évesVespasianus császár kezdte meg ennek a körszínháznak az építését, amikor Kr. u. 70-ben fia ésutóda, Titusz visszatért a Jeruzsálemet elpusztító hadjáratából. A Colosseum nevet arról a 32 m

magas bronzszoborról kapta, amely sokáig azamfiteátrum közepén állt. Helioszt, a napistentábrázolta, Néró arcvonásaival. Csak a IV. századközepén pusztították el. Az ellipszis alakúkörszínház szinte az időtlenséget leheli. Hosszantitengelye 188 m. Körfogata 527 m. 50 ezer nézőtfogadott be a négyemeletnyi nézőtér. Az épületszerencsésen ötvözi a görög és a római építészetértékeit. Azt tartja a mondás: „Amíg a Colosseumáll, Róma is állni fog. Ha a Colosseum elpusztul,Róma is elpusztul. S ha Róma elpusztul, összedőla világ.” A Colosseum 10 évig épült. Az a több

ezer zsidó rabszolga is építette, akiket Titusz hurcolt magával. A véres gladiátorjátékok, amelyekévente 65 napos játékidényt jelentettek, csak 186-ban kezdődtek. Addig inkább vadállatokatengedtek egymásra, és vadállatokkal gyilkoltatták az elítélt szerencsétlen emberek, köztük akeresztények ezreit. 107-ben itt vetették vadállatok elé az aggkorú Antochiai Szent Ignác püspököt.A császárok számára politikai szükségszerűség lett a véres látványosság. A nincstelen plebejusréteget így tudták féken tartani. (Panem et circenses!) A játékok alatt mindenki a császár vendégevolt. Étellel, itallal, pénzszórással, és a legalantasabb ösztönök kielégítésével kereste a császár alezüllött tömeg kegyét. Az elvadult erkölcsiségre jellemző volt, hogy csak a vadállatokveszteséglistáját vezették, az emberekét nem. 186-tól pedig a többszörös győztes gladiátorokat úgyünnepelték, mint ma a legnevesebb futballsztárokat. A gladiátorjátékoknak csak a IV. századlegvégén tudott véget vetni Honorius császár. Az állatviadalok azonban 519-ig tovább folytak. Sőttudunk egy 1332-ben itt rendezett bikaviadalról, amikor 18 halott fiatalember maradt a porondon.Petrarca említi, hogy Isten büntetéseként fogták fel, amikor 1349-ben egy földrengés leomlasztottaaz egyik oldalt. Ettől kezdve kőbányaként használták. Számos palota a Colosseum márványibólépült. Kétharmada mégis megmaradt, köszönhetően annak, hogy XIV. Benedek pápa 1748-banmegtiltotta a kövek elhordását.


Szent Kozma és Damján bazilikája. A Fórum tőszomszédságában találjuk. EredetilegVespasianus császár Kr. u. 75-ben emelt itt templomot. „Templom pacis” (béke temploma) néventanúskodnak róla a korabeli telekkönyvi leletek. A téglalap alakú templomot kör alakúvá építtette átMaxencius császár a fiatalon elhuny fia, Romulus emlékére. III. Félix pápa pedig 526-ban Kozmaés Damján tiszteletére szentelte fel A Kis-Ázsiából származó ikertestvérek orvosok voltak. Aszegényeket ingyen gyógyították, és sok embert a keresztény hitre térítettek. Ezért Diocletianus303-ban kivégeztette őket. A vértanú keresztény orvosok tisztelete azért helyeződött ide, mert akörnyéken volt a pogány gyógyító istenek kultusza, s errefelé laktak a császári orvosok, akik amegsérült gladiátorokat is gyógyították. Valóságos művészi és szakrális ékszerdoboz ez a bazilika.

* * *

Assisi. Már a III. századtól püspökség. Első püspökei, köztük a város védőszentje, Szent Rufinus

vértanúk lettek. Ma elsősorban Szent Ferenc ésSzent Klára sírja és a róluk elnevezett bazilikákvonzzák ide a zarándokokat. A Szent Ferenc-bazilikaegy háromszintes templom. Itália első gótikusstílusú, francia hatást tükröző szakrális épülete. 1228és 1253 között épült. Az alsó templomban SzentFerenc és körülette az első testvérek nyugszanak. Aközépső szint az itáliai ferences templomok mintájalett. A basilica superior-ban találjuk Giotto híres,

Szent Ferenc életét bemutató freskósorozatát. 1298-ban kezdte amunkát. Ekkor 32 éves volt, és római tanára ajánlotta őt a ferencesgenerális figyelmébe. A ferencesek aszketikus misztikáját,összekapcsolta a bizánci síkszerűséggel. Ezzel új utat nyitott azeurópai festészetben. Világos, derűs képei Szent Ferenc lelkületéttükrözik. Hasonlóképpen lenyűgöző hatásúak Cimabue freskói akereszthajóban.

Szent Ferenc élete. 1181-ben született. Atyja Assisi leggazdagabbembere volt. Jánosnak keresztelt fiát francia származású feleségeiránti szeretetből kis franciának, Franceskónak nevezte. Ferenckezdetben a korabeli aranyifjak életét élte. Peruggia elleni harcbanfogságba került, súlyosan megbetegedett. Komolyabban kezdettgondolkodni az életről. Több látomása is volt, amelyekben egyreinkább látszott, hogy Istennek nagy tervei vannak vele. Szent Damján

templomának Krisztusa arraszólította fel, hogy építse újjá aromokban lévő egyházat. Kezdetben ténylegesen templomokatés kápolnákat állított helyre, mígnem megértette, hogy Jézusőt az anyaszentegyház újjáépítésére kéri, a világi gazdagodáshelyett a valódi lelki értékek megélésére, az Istentől és azélettől való elidegenedés helyett a Teremtő és a teremtményekiránti szerelemre. Lelkes ifjak csatlakoztak hozzá. III. Incepápa 1210-ben szóban jóváhagyta az új rend alapítását. 1226-ban halt meg, s nem egészen két év múlva IX. Gergely pápa

szentté avatta.

A Szent Klára templom 1257-ben épült. Itt található az a kereszt, amelynek Krisztusa SzentFerencet megszólította. Az altemplomban, amelynek kiképzése nagyon hasonlít a Szent Ferenc-


templom altemplomához, Szent Klára sírját találjuk, épen maradt testével, és számos ereklyét ismegtekinthetünk itt, mint a szent ruházatát és azokat a hajfürtöket, amelyektől a Porcinkula-kápolnában történt beöltözésekor, 1212-ben megvált.

Assisi Szent Klára élete. 18 éves volt, amikor Ferenc hatására hite kezdett elmélyülni. Egybarátnőjével megszöktek a szülői házból, és Ferenc életstílusát kezdték élni. Egy év múlva, 1212-ben Ferenc beöltöztette, és a bastiai bencés kolostorba menekítette őket, mert családjaik mindentmegtettek, hogy visszafordítsák a lányokat a szerzetesi élettől. Klárát azonban hamarosan követtehúga, Ágnes, aki szintén szentté vált, majd következő húga és végül megözvegyült édesanyja is aKlára vezette klarissza kolostor apácája lett. Ez a kolostor az Assisi közelében található SzentDamján templom mellett épült.

Lenn a völgyben a hatalmas méretű Angyalos Boldogasszony bazilika (Basilica de Santa Mariadegli Angeli) a Porcinkula-kápolna és a mellette lévő Szent Ferenc cella (a szent halálának helye)fölé épült 1569-ben. A Porcinkula-kápolnát Szent Ferenc maga hozta rendbe, és sokat imádkozottitt. Ebben a kápolnában öltöztette be Szent Klárát. Közvetlenül a megrendítő hatású kápolna melletttaláljuk azt a kis cellát, ahol 1226-ban Szent Ferenc meghalt.

A város templomaiban több földrengés okozott hatalmas károkat a történelem során. Ámvilágméretű összefogással mindig gyorsan megtörtént a helyreállítás.

Velence. A várost Aquileiából és más városokbólAttila elől ide menekült veneták alapították. Aszigetcsoport lakói előbb a keleti gótok, majd abizánciak fennhatósága alatt éltek. Aztán vezéreik,a doge-k vezetésével a IX. századtól önállósítottákmagukat. Velence csakhamar jelentőskereskedelmi centrum lett, Kelet és Nyugattalálkozási pontjaként, egyben vallási és művelődihatalommá is fejlődött. Agnello és GiustinianoPartecipazio dogék alatt, a IX. századbanmegépült a doge-palota, és megszereztékAlexandriától Márk evangélista ereklyéit.Megépítették az első Szent Márk templomot az ereklyék számára, és a mai 100 méter magas őr-vagy világítótorony, a Campanile elődjét. Velence hatalma csúcspontját a keresztes háborúk idejénélte. A ma is látható doge-palotát II. Orseolo doge építette, 991-től 1009-ig.

A sziget belső része facölöpökre épült. A város „főutcája” a Canal Grande, amelyen vaporettók(vízibuszok) és gondolák szállítják az embereket. A ma látható Szent Márk-székesegyház a 11.században épült. Ünnepélyes felszentelésére 1094-ben került sor. Az aranytemplom (Chiesa d’Oro),ahogyan a Szent Márk-székesegyházat gazdag márvány- és mozaikdíszei miatt nevezik, ötkupolás,görög kereszt alakú épület, amely a bizánci építőművészet egyedülálló alkotása. A templom belsejetitokzatos fényhatásaival, 4000 négyzetméternyi mozaikjával, ötszáz pompás oszlopfőjével,szobraival, arany díszítéseivel lenyűgöző hatást kelt. A mennyezeten kialakított négyszögletesnyíláson át látható a Paradicsom-boltozat, a Tintoretto vázlatai által készített Utolsó ítélet csodálatosmozaikképe.

A Napóleon által Európa szalonjának nevezett hatalmas Szent Márk-téren 1514-ben épült a ma islátható, 100 m magas világító- és őrtorony. Igaz, 1902-ben váratlanul leomlott, de nemzetközisegítséggel újraépítették. Tetején Szent Mihály arkangyal őrzi a várost.

Velencének több mint 100 temploma van. A Santa Maria Gloriosa dei Frari templomban találhatóaz egyik mellékoltár képeként, Velence nagy festőjének Vecellio Tizianónak első nagyszabású


alkotása, Mária mennybevétele (Assunta), amely a világ oly sok templomában látható másolatban.Tiziano mesterének Bellininek az alkotásait is megcsodáljuk itt. Tiziano mellett több doge sírjáttaláljuk e templomban. Egyébként a dogék temetkezési helye a Szent János és Pál templom volt. ASan Giorgio Maggiore szigeten látható a hasonló nevű templom, ahonnan Szent Gellért elindult,hogy végül Magyarországon kössön ki. Velence képtáraiban (Museum dei Settecento, Galeriedel’Accademia), és templomaiban Bellini, Tiziano, Giorgione, Tintoretto, Veronese képeit láthatjuk.

Talán, hasznos tanács lehet a Velencébe utazóknak, hogy 7 euró a vaporetto a Busz-parkolótól aSzent Márk-székesegyházig. A Busz-parkolótól aPiazzále Rómáig olcsó függővasúttal megtehető a3 km-es út. Ezért érdemes gyalog visszasétálni aSzent Márk-térről. A Szent Márk-székesegyházújabban 12 órától 14 óráig bezár. ¾ 12-kor márnem engednek be. A semmitmondó programotnyújtó homlokzati kilátóhelyre terelik a sortkiálló, gyanútlan turistákat, tetemes összegért.Bent a történelmi központban mindenüttegységesen 1.5 euró a WC használati díj. Ez egycsalád vonatkozásában tetemes kiadás. Érdemesviszont egy hangulatos, lagúna-parti árnyas

teraszon elfogyasztani a pizzát az ebédhez. A 8-10 euróhoz mindig hozzá kell számítani a fejenkénti2 euró szervízdíjat is, de másutt sem olcsóbb. Meg lehet pihenni, a kiváló városi kutakból üvegbetöltött vizet lehet inni, és a WC itt ingyen van. Velence, beleszámítva Frari-templom 3 eurósbelépőjegyét és a fagylaltot is, fejenként 25 euróból megúszható. Ha a legjelentősebb múzeumokatmeg akarjuk látogatni, akkor akár 100 eurót is kell kalkulálnunk.

Palmanova. Erődváros, szép templommal. Jelentős szerepet vitt Észak-Itália és a Habsburgokharcában, valamint az I. Világháborúban. Az utánpótlás, a hadtáp és a pihenő egységek katonaibázisa volt. A város a sokszögletű, csillag alakú erődfalakon belül épült fel. Valószínűleg kihagyjuk.Általában ebédelés vagy szentmise bemutatása céljából ideális.

Dunakeszi, 2012. július 07.Szabó József László plébános

AZ EGYHETES ITÁLIAI ÚT LEGÉRTÉKESEBBNEK VÉLT … · 2013. 7. 16. · Itália 2012 2.oldal A...

Documents

Transcript of AZ EGYHETES ITÁLIAI ÚT LEGÉRTÉKESEBBNEK VÉLT … · 2013. 7. 16. · Itália 2012 2.oldal A...