Alternatív idegennyelv oktatási módszerek létjogosultsága ... · agykontroll (Silva)...

1
Alternatív idegennyelv-oktatási módszerek létjogosultsága a mai Magyarországon Jakus Enikő - [email protected] ELTE Bölcsészettudományi Kar - Alkalmazott Nyelvészet Doktori Program 1. BEVEZETÉS 2. A KUTATÁS CÉLJA 3. KÍSÉRLETI SZEMÉLYEK, MÓDSZER 4. EREDMÉNYEK 5. KÖVETKEZTETÉSEK Globalizáció, nemzetek és kultúrák kapcsolata Különböző és változó tanulói igények Új kihívások a nyelvoktatás számára: (például: tanuló-, szöveg-, cselekvés-, és valóságorientáció) A hagyományos, iskolai idegennyelv-oktatás célja az általános képzés. Jellegéből adódóan nem minden esetben képes rugalmasan alkalmazkodni az újonnan felmerülő tanulói igényekhez. A privát nyelviskolákban, alternatív idegennyelv-oktatási módszerekkel történő nyelvtanulás egyre népszerűbb Magyarországon. Az alternatív nyelvoktatási módszerek az iskolai nyelvoktatás mellett párhuzamosan, azt mintegy kiegészítve, az általa hanyagolt aspektusok előtérbe helyezésével működnek. Egy Magyarországon népszerű alternatív nyelvoktatási módszer első tudományos szemléletű bemutatása. Kérdések: Van-e létjogosultsága a módszernek a mai Magyarországon? Valóban fejlesztő hatású, vagy csupán csodának kikiáltott üzleti fogás? Milyen pozitív és negatív elemei vannak? Mely elemek lennének hasznosíthatók a hagyományos, iskolai idegennyelv- oktatásban? Hipotézisek: nem széles körben alkalmazható, nem minden esetben kiemelkedően fejlesztő azonban az iskolai oktatást gazdagító, bizonyos célok eléréséhez alkalmazható oktatási lehetőségek Adatközlők: Egy Magyarországon népszerű, magyarok által kidolgozott alternatív nyelvoktatási módszer kifejlesztője, a módszerrel tanító nyelvstúdiók vezetői (8 fő), tanárai (7 fő) és tanulói (6 fő) az ország különböző pontjairól. Módszer: interjú a módszer kifejlesztőjével a nyelvtanítás módszertani hátteréről, a módszer legfontosabb elemeiről, statisztikai adatokról kérdőívek a stúdióvezetők, tanárok, tanulók módszerrel kapcsolatos tapasztalatairól életkorra, foglalkozásra és nyelvtanulási célra vonatkozó kérdésekkel statisztikai adatok gyűjtése céljából Példakérdések a módszer kifejlesztőjéhez: Melyek az elméleti, tudományos alapok, amelyeken a módszer nyugszik? Jelenleg milyen nyelveken és hogyan lehet tanulni Önöknél? Példakérdések tanárok számára: Miért választotta ezt a módszert a tanításhoz? Ön szerint miben különbözik ez a módszer a többi nyelvoktatási módszertől? Tapasztalatai szerint sikeresebbek-e a nyelvtanulásban azok, akik ezzel a módszerrel tanulnak egy idegen nyelvet? Miben nyilvánul meg a siker/sikertelenség? Ön szerint e módszer mely elemeit lenne érdemes felhasználni és alkalmazni a közoktatás keretein belül is, vagyis iskolákban? A módszer alapjai: szuggesztopédia (Lozanov): alfa-domináns agyi állapot, klasszikus zene EEG: megfelelő agyi állapot mérése agykontroll (Silva) neurolingvisztikus programozás (NLP) audiovizuális stimuláció – video szemüveg, fülhallgató gyakorlati alkalmazás egyéni órán, tanárral a módszer sikere függ a nyelvtanuló hozzáállásától, céljától vélemények különbözősége a hálózat bővülése Magyarországon (2011-ben 20-nál több stúdió), folyamatosan bővülő hálózat, egyre több nyelvtanuló 21. század emberének nyelvtanulási igényeit elégíti ki: minél gyorsabban, minél használhatóbb tudást, valós szituációkban használni a nyelvet, közben jól érezni magát a módszernek van létjogosultsága Magyarországon. A hagyományos iskolai idegennyelv-oktatás számára hasznos elemek: autentikus szituációk szövegközpontúság, induktív nyelvtantanítás prezentációs fázis: a tanuló egyszerre hallja és olvassa is a szöveget (audiovizuális ingerek) tanultak aktiválása: a szöveg összefoglalása saját szavakkal, a szövegben található szituációk eljátszása ciklikus ismétlések, visszatérő elemek középpontban a nyelv használata, a kommunikáció Szükség van az alternatív nyelvoktatási módszerek további tudományos vizsgálatára, hasznos elemeik felderítésére. A kapcsolódási pontok, új technikák, tanári gyakorlat kutatásán keresztül lehetséges az iskolai idegennyelv-oktatás módszertanának fejlesztése, valamint a tanári módszertár gyarapítása. A módszer legfontosabb előnyei az adatközlők szerint: nyelvtanulás : kellemes, élvezhető relaxáció, ellazult állapot a nyelvtanulás alatt érzelmi gátak leküzdése a tanulás gyorsabb, kevesebb befektetett energiát igényel a megtanultak hosszabb ideig megmaradnak rugalmas alkalmazkodás a tanulók nyelvi szintjéhez és időbeosztásához tanulóközpontúság középpontban a kommunikáció, a beszédkészség, a folyamatosság (nem a nyelv formai rendszere) nagy számú beszélt szöveg lehetőség a kommunikációra induktív, szövegközpontú nyelvtantanulás audiovizuális ingerek: szöveg olvasása és hallgatása egy időben autentikus, életközeli szituációk gyakori ismétlések, ciklikusan visszatérő elemek A módszer legfontosabb hátrányai az adatközlők szerint : hatékonysága tudományosan nem vizsgált és bizonyított túl feszes tematika, nem ad lehetőséget elegendő differenciálásra nem megfelelő színvonalú a tananyag kidolgozottsága (pl. hibás) kevés az aktív alkalmazás a passzív, „betöltő” fázishoz képest kevés nyelvtan, nem történik meg a szabályok tudatosítása passzív befogadáskor nem megfelelő agyi aktivitás (elbóbiskoló tanulók) már meglévő tanulási stratégiáik nem minden esetben működnek félrevezető reklámok: csodamódszer, nem kell mellette tanulni, ismételni, foglalkozni a szövegekkel, a tudás majd csak úgy „beleszáll” a fejekbe Hivatkozások: Hager, M. 1996. Tapping our representational systems to learn a foreign language: How aspects of Neurolinguistic Programming can assist in learning a foreign language. In: Henrici, Gert (szerk.): Fremdsprachen Lehren und Lernen. Zur Theorie und Praxis des Sprachunterricht an Hochschulen. Themenschwerpunkt: Innovativ-alternative Methoden. Jg. 25. Tübingen: Gunter Narr Verlag, 138-143. o. Holtwisch, H. 1990. Fremdsprachenlernen alternativ! Untersuchungen zur Wirksamkeit der suggestopädischen Methode im schulischen Fremdsprachenunterricht. Bochum: AKS-Verlag. Silva J., / Miele P. 1994. Agykontroll. Budapest: Borsodi Nyomda Kft.

Transcript of Alternatív idegennyelv oktatási módszerek létjogosultsága ... · agykontroll (Silva)...

Page 1: Alternatív idegennyelv oktatási módszerek létjogosultsága ... · agykontroll (Silva) neurolingvisztikus programozás (NLP) audiovizuális stimuláció – video szemüveg, fülhallgató

Alternatív idegennyelv-oktatási módszerek

létjogosultsága a mai Magyarországon

Jakus Enikő - [email protected]

ELTE Bölcsészettudományi Kar - Alkalmazott Nyelvészet Doktori Program

1. BEVEZETÉS

2. A KUTATÁS CÉLJA

3. KÍSÉRLETI SZEMÉLYEK, MÓDSZER

4. EREDMÉNYEK

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Globalizáció, nemzetek és kultúrák kapcsolata

Különböző és változó tanulói igények

Új kihívások a nyelvoktatás számára:

(például: tanuló-, szöveg-, cselekvés-, és valóságorientáció)

A hagyományos, iskolai idegennyelv-oktatás célja az általános képzés.

Jellegéből adódóan nem minden esetben képes rugalmasan alkalmazkodni az

újonnan felmerülő tanulói igényekhez.

A privát nyelviskolákban, alternatív idegennyelv-oktatási módszerekkel történő

nyelvtanulás egyre népszerűbb Magyarországon.

Az alternatív nyelvoktatási módszerek az iskolai nyelvoktatás mellett párhuzamosan,

azt mintegy kiegészítve, az általa hanyagolt aspektusok előtérbe helyezésével

működnek.

Egy Magyarországon népszerű alternatív nyelvoktatási módszer első tudományos

szemléletű bemutatása.

Kérdések:

Van-e létjogosultsága a módszernek a mai Magyarországon? Valóban fejlesztő

hatású, vagy csupán csodának kikiáltott üzleti fogás?

Milyen pozitív és negatív elemei vannak?

Mely elemek lennének hasznosíthatók a hagyományos, iskolai idegennyelv-

oktatásban?

Hipotézisek:

nem széles körben alkalmazható, nem minden esetben kiemelkedően fejlesztő

azonban az iskolai oktatást gazdagító, bizonyos célok eléréséhez alkalmazható

oktatási lehetőségek

Adatközlők:

Egy Magyarországon népszerű, magyarok által kidolgozott alternatív nyelvoktatási

módszer

kifejlesztője,

a módszerrel tanító nyelvstúdiók vezetői (8 fő),

tanárai (7 fő) és

tanulói (6 fő) az ország különböző pontjairól.

Módszer:

interjú a módszer kifejlesztőjével a nyelvtanítás módszertani hátteréről, a módszer

legfontosabb elemeiről, statisztikai adatokról

kérdőívek a stúdióvezetők, tanárok, tanulók módszerrel kapcsolatos tapasztalatairól

életkorra, foglalkozásra és nyelvtanulási célra vonatkozó kérdésekkel

statisztikai adatok gyűjtése céljából

Példakérdések a módszer kifejlesztőjéhez:

Melyek az elméleti, tudományos alapok, amelyeken a módszer nyugszik?

Jelenleg milyen nyelveken és hogyan lehet tanulni Önöknél?

Példakérdések tanárok számára:

Miért választotta ezt a módszert a tanításhoz?

Ön szerint miben különbözik ez a módszer a többi nyelvoktatási módszertől?

Tapasztalatai szerint sikeresebbek-e a nyelvtanulásban azok, akik ezzel a módszerrel

tanulnak egy idegen nyelvet? Miben nyilvánul meg a siker/sikertelenség?

Ön szerint e módszer mely elemeit lenne érdemes felhasználni és alkalmazni a

közoktatás keretein belül is, vagyis iskolákban?

A módszer alapjai:

szuggesztopédia (Lozanov): alfa-domináns agyi állapot, klasszikus zene

EEG: megfelelő agyi állapot mérése

agykontroll (Silva)

neurolingvisztikus programozás (NLP)

audiovizuális stimuláció – video szemüveg, fülhallgató

gyakorlati alkalmazás egyéni órán, tanárral

a módszer sikere függ a nyelvtanuló hozzáállásától, céljától

vélemények különbözősége a hálózat bővülése Magyarországon

(2011-ben 20-nál több stúdió), folyamatosan bővülő hálózat, egyre több nyelvtanuló

21. század emberének nyelvtanulási igényeit elégíti ki: minél gyorsabban, minél

használhatóbb tudást, valós szituációkban használni a nyelvet, közben jól érezni

magát

a módszernek van létjogosultsága Magyarországon.

A hagyományos iskolai idegennyelv-oktatás számára hasznos elemek:

autentikus szituációk

szövegközpontúság, induktív nyelvtantanítás

prezentációs fázis: a tanuló egyszerre hallja és olvassa is a szöveget (audiovizuális

ingerek)

tanultak aktiválása: a szöveg összefoglalása saját szavakkal, a szövegben található

szituációk eljátszása

ciklikus ismétlések, visszatérő elemek

középpontban a nyelv használata, a kommunikáció

Szükség van az alternatív nyelvoktatási módszerek további tudományos

vizsgálatára, hasznos elemeik felderítésére.

A kapcsolódási pontok, új technikák, tanári gyakorlat kutatásán keresztül

lehetséges az iskolai idegennyelv-oktatás módszertanának fejlesztése,

valamint a tanári módszertár gyarapítása.

A módszer legfontosabb előnyei az adatközlők szerint:

nyelvtanulás : kellemes, élvezhető

relaxáció, ellazult állapot a nyelvtanulás alatt

érzelmi gátak leküzdése

a tanulás gyorsabb, kevesebb befektetett energiát igényel

a megtanultak hosszabb ideig megmaradnak

rugalmas alkalmazkodás a tanulók nyelvi szintjéhez és időbeosztásához

tanulóközpontúság

középpontban a kommunikáció, a beszédkészség, a folyamatosság (nem a nyelv

formai rendszere)

nagy számú beszélt szöveg lehetőség a kommunikációra

induktív, szövegközpontú nyelvtantanulás

audiovizuális ingerek: szöveg olvasása és hallgatása egy időben

autentikus, életközeli szituációk

gyakori ismétlések, ciklikusan visszatérő elemek

A módszer legfontosabb hátrányai az adatközlők szerint :

hatékonysága tudományosan nem vizsgált és bizonyított

túl feszes tematika, nem ad lehetőséget elegendő differenciálásra

nem megfelelő színvonalú a tananyag kidolgozottsága (pl. hibás)

kevés az aktív alkalmazás a passzív, „betöltő” fázishoz képest

kevés nyelvtan, nem történik meg a szabályok tudatosítása

passzív befogadáskor nem megfelelő agyi aktivitás (elbóbiskoló tanulók)

már meglévő tanulási stratégiáik nem minden esetben működnek

félrevezető reklámok: csodamódszer, nem kell mellette tanulni, ismételni, foglalkozni

a szövegekkel, a tudás majd csak úgy „beleszáll” a fejekbe

Hivatkozások:

Hager, M. 1996. Tapping our representational systems to learn a foreign language: How aspects of Neurolinguistic Programming can assist in learning a foreign language. In: Henrici, Gert (szerk.): Fremdsprachen Lehren und Lernen. Zur Theorie und Praxis des

Sprachunterricht an Hochschulen. Themenschwerpunkt: Innovativ-alternative Methoden. Jg. 25. Tübingen: Gunter Narr Verlag, 138-143. o.

Holtwisch, H. 1990. Fremdsprachenlernen alternativ! Untersuchungen zur Wirksamkeit der suggestopädischen Methode im schulischen Fremdsprachenunterricht. Bochum: AKS-Verlag.

Silva J., / Miele P. 1994. Agykontroll. Budapest: Borsodi Nyomda Kft.