Albert András rövid életrajza-képekkel

Dr.Péter László irodalomtörténész

Szeged

ny. egyetemi tanár, irodalomtörténész, várostörténész, nyelv

ész, folklorista

(Jánoshalma, 1926. jan. 21.)

Péter László 86 éves„Szigorú olvasó , fáradhatatlan író és tanító”

(Újszászi Ilona)

86. Születésnapjána szőregi könyvtárszobájában

A "legkiválóbb népi mesemondó„ALBERT ANDRÁS

1905. július 13. -1949. nov. 15.• „Nem akarom Benedek Elek

nagyságát kétségbe vonni, érdemeit kisebbíteni, csupán nagyon határozott különbséget tenni: Benedek Elek a legnagyobb magyar meseíró; ám akinek méltatlanul elfeledett alakját föl akarom idézni, és kiválóságát főként szülőföldje, a székelység, de általában a magyarság tudatába be szeretném plántálni, a Kárpát-medence eddig megismert népi mesemondó-egyéniségeinek legkiválóbbika, Albert András.”

• Péter László

A mesemondó gazdag népmesekincse

Belatini Braun Olga

budapesti néprajzkutatónak köszönhetően

maradt az utókorra,

aki 1943-ban gyűjtött Csíkszentdomokoson

Albert András nyomtatásban megjelent meséi

• Szép András. = Uo. 512—532.• ALBERT ANDRÁS kézirata 1943-ból, Csíkszentdomokos. Mesénk a két nemzetközileg

is jól ismert típus: a Hattyúlányok és az Üveghegyi királykisasszonyok igen logikus összekapcsolása. Egyéb változatok híján egyéni alakulatnak látszik, gyanúnk szerint azonban székelyföldi lokálredakció (720).

•

• A táltoskanca és a libapásztorlány. = Uo. 2. k. 370—384.• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1943, Csíkszentdomokos.Gyűjtötte

Belatini Braun Olga. Az előbbi mese sajátos egyéni változata. Asztrálmitológiai és samanisztikus elemei külön tanulmányt érdemelnének (987).

•

• Peterke. = Uo. 385—396.• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1942-ben

Csíkszentdomokoson, Gyűjtötte Belatini Braun Olga. Mesénk tipikus változata egy kevés figyelemre méltatott magyar népmesetípusnak, melynek változatait eddig még a környező népeknél sem sikerült megtalálni. Krisztus szerepeltetése ebben a mesében minden valószínűség szerint későbbi behelyettesítés, s ez a mesénk is mesekincsünk samanisztikus elemeket őrző keleti rétegéhez tartozik (987—988).


• A három bolond. = Magyar népköltészet. 3. k. Népmesék. Szerk., Ortutay Gyu-

• la. Bp., 1955. 520—525. Szépirodalmi Könyvkiadó. /Magyar Klasszikusok./

• Mondotta ALBERT ANDRÁS, Csík m., Csíkszentdomokos. Gyűjtötte B. Braun Olga, kéziratos gyűjtemény. Közölt szövegünk két trufának összefoglalása igen jó szerkezetbe, s a mesemondó is a jó mesélők közé tartozik(638).

• Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia. = Magyar népmesék. Szerk. Ortutay Gyula.

• Válogattta és jegyz. ellátta Dégh Linda és Kovács Ágnes. Bp., 1960. 1. k. 90—114.

• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS (1908) Csíkszentdomokoson (Csík m.) 1942-ben.Gyűjtötte Belatini Braun Olga. ALBERT ANDRÁS egyike a legkiválóbb, név szerint ismert mesemondóinknak. Mesekincse úgyszólván kifogyhatatlan. Figyelemre méltó gazdag teremtő fantáziája, mellyel új meseelemeket alkot (ló, tehén, juhcsordává változtatott emberek, asszonyok és gyerekek, emberré változtatott egér, bogár stb.), és a jól ismert motívumokat összefűzi, valamint fordulatos, költői nyelve (710).

• Kígyók királya. = Uo. 690—700.

• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS Csíkszentdomokoson 1943-ban.Gyűjtötte Belatini Braun Olga.


• Bot Jankó. = Uo. 251—269.

• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS kézírása 1942-ből, Csíkszentdomokosról.Gyűjtötte Dégh Linda. Az előbbi mese sajátos egyéni változata, tele olyan motívumokkal, melyek ALBERT ANDRÁS mesevilágán kívül ismeretlenek: a muzsikáló hatlovas hintó, a hét hattyú által vont búvárcsónak, Bot Jankó palotája, birodalma (Eldorádó), Juliska menekülése stb. mind, mind a mesemondó leleménye (713).

• A hétlábú paripa. = Uo. 381—386.

• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1943-ban, Csíkszentdomokoson (Csík m.). *Gyűjtötte+ Belatini Braun Olga. Archaikus jellegű mesetípusunk egyéni változata. ALBERT ANDRÁS egyéni módon olvasztja egy mesévé az égitest-szabadító, Tündér ilona és Rózsa és Ibolya meséjének jól ismert elemeit. A mesének ebben a formájában változatai eddig nem kerültek lejegyzésr (715).


• Csillag királyfi és Tündér Ilona. = Uo. 496—511.

• Mesélte ALBERT ANDRÁS 1942-ben Csíkszentdomokoson. Gyűjtötte Belatini Braun Olga. Az Árgirus mese közeli változata. A szöveg, amely alig tér el a klasszikus népkönyvtől, arra enged következtetni, hogy a népszerű széphistória ma is kedvelt olvasmány a Székelyföldön, s alighanem mesénk közvetlen forrása lehetett (720).

• A negyven rabló. = Uo. 717—735.

• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS Csíkszentdomokoson. Gyűjtötte Belatini Braun Olga. Ezt az Ezeregyéjszakából származó mesét nemcsak ALBERT ANDRÁS lokalizálja, Kriza gyűjteményéből is ismerünk egy csonka szöveget Marosi Gergely gyűjtéséből, amely ugyanilyen hangú. Érdekes volna ismerni annak a ponyvafüzetnek a szövegét, mely a mesét a Székelyföldön elterjesztette, lehetséges, hogy már az átteszi a színteret a keleti miliőből hazaiba (994—995).

• Az engedetlen Halál = Uo. 348—351.

• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje (1069).


• A bíró és a katona = Uo. 741—747.

• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje az ismert anekdota egyéni keretben, valóságos novellává kiszélesítve (1086).

• János és a bíró = Uo. 823—832.

• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje.

• Bodor ügyvéd = Uo. 868—871.

• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje keleti eredetű anekdota, nyomát találjuk az olasz novellairodalomban, az európai népi szájhagyományban, így nálunk is közismert (1090).

• Kilenc tyúk meg a kakas = Uo. 971—975.


•

• A szőrdisznyó és az őz = Uo. 1014—1016.


•


• Csillagszemű juhász = Uo. 3. k. 51—58.• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS, Csíkszentdomokos, 1943. Gyűjtötte

Belatini Braun Olga. Ennek a szép mesének, mely gyermekmesekönyvekből, iskolai olvasókönyvekből, továbbá mesejáték és hangjáték formájában annyira ismert, népi változatát alig ismerjük. ALBERT ANDRÁS szövegéről sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a szájhagyományból vagy pedig olvasmányaiból származik (1057—1058).

• A suszterból lett király = Uo. 239—247.• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1943-ban Csíkszentdomokoson.

Gyűjtötte Belatini Braun olga. Ez a Gesta Romanorumból származó történet a Székelyföldön láthatólag még a közelmúltban is ismeretes volt, s bizonysága kedvelt népkönyveink rendkívül hosszú életének (1066).

• Az ecsém lakodalma = Uo. 884—891.• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje az utána következő néggyel

együtt a képtelen kalandok csoportjába tartozik (1091).

Albert András önéletrajza (97o.)-az ELTE archivumában található

1.oldal

Az önéletrajz bevezető sorai

• (1) I szöris Nevem Albert András, születem 1905-ben 7 ho 13án és ezen időtől kezdödöleg már csak halványanemlékszem a csecsemö koromra mivel hogy I sö gyermekevoltam apámnak s anyámnak de késöb mikor 4. éves voltamara az idöre már jol emlékszem.-de hogy elöre kezem adolgot Minálunk ugy akori tájba mint a mai világba ojan volta szokás a székely nép között hogy a katholikus sok mindenesztendőbe kétszer el szoktak meni bucsura a pünkösd hetinCsok Somlyóra- ez a kos városka épen Csik szereda melet vanalig 1. kilométer távolságban és a második bucsózás öszelvan Nagy Boldog aszonykor

A népi „polihisztor”

Lakodalmi gazdaként tevékenykedett, festészettel, jóslással

,sőt

repülőalkalmatosság készítésével is foglalkozott.

Utcarészlet

Albert András

Házasságkötés -1945. november 15.

Albert András és felesége Máthé Vilma

Gyermekeik

Albert Attila (1947 szept .3 - ) Albert Matild (1949 márc.4. - )

Mákszem György (4 mese)Sinka Ferenc (6)Guzrán József(2) Kosz Márton (2)Kovács Albert (6)Máté János (1)Péter Ignácné(5) Péter Lajos (1)Péter Mihály (5)Sally András (1)Sándor Márton (10)Szakács András (6)Székely Antal (1)Székely Áron (1)Zsók János (4)

Albert András rövid életrajza-képekkel

Documents

Transcript of Albert András rövid életrajza-képekkel