Szlávicz Éva: A buddhizmus rövid bemutatása

I. Általános vallási bevezető

- A vallás definicíója Helmuth Glasenapp szerint: ,,Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő- meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen erők vannak működésben.”- Az etikailag fejlett vallások: ezt a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze. Ide tartozik: a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus, a kínai univerzizmus, a párszizmus, a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám.-A világvallások alapvető felosztása:

1. Az örök világtörvény vallásaiA világ örökkévaló, belső törvényszerűség uralkodik benne. Minden átmeneti, a világtörténelem az örökkévalósághoz képest eltörpül. Ide tartozik a buddhizmus is.

2. Történeti istenkinyilatkoztatás vallásaiA kozmosz és lakói a világtól elkülönült és annál végtelenül hatalmasabb személyes isten tevékenységéből jöttek létre. A semmiből hozta létre és egyszer véget fog érni. A köztes időszak a világtörténelem. Az egyén viselkedése és a történelmi események határozzák meg a sorsot, amely rájuk a világvégét követő egész örökkévalóságban vár.

II. A buddhizmus szó eredete

-A ,,budh” a szankrit és a középind nyelvben felébredtet jelent. Olyan személy, aki a létezés lényegéről és értelméről való tudást nem isteni kinyilatkoztatás révén, hanem saját meditáló szellemének erejével szerezte meg.

III. A történelmi Buddha élete

-Gautama Sziddhárta i.e. 560 körül született Kapilavusztuban, Észak- India egyik királyságának fővárosában, hercegként. Fogantatása: édesanyja Máyá, önmegtartózató életmód elhatározása után álmában egy fehér elefánttól foganva esett teherbe. A szülés rendkívüli jelekkel kísért volt, amit az anya csak pár nappal élt túl. Valószínűleg gyermekágyi lázban halt meg, miután teljesítette rendeltetését, Buddha világra hozatalát. A gyermek királyi pompában és könnyelműségben nőtt fel. Fiatalon nősült (Gópá) és fiával (Ráhula) élt. Emelett háremet is tartott. ,,Kényeztettek, nagyon kényeztettek...”

- Életének fordulata 29 évesen érte: négy egymást követő kikocsikázása alkalmával egy isten jelent meg előtte, mindig más alakban. Először aggastyán (öregség), másodszor beteg ember, harmadszor halott, negyedszer pedig aszkéta alakjában. Ez rádöbbentette a herceget, aki eddig soha nem látott semmilyen szenvedést, a világ mulandóságára és értelmetlenségére, valamint arra, hogy a létezés értelmét egészen más irányban kell keresnie, mint ahogyan azt korábban tette.Búcsú nélkül távozott övéi körül és vándorló remete életet kezdett. (Ez akkoriban elfogadott volt a társadalomban). Először aszkéta volt, majd az arany középutat keresve teljes magányba vonult és hét év elmélkedés után egy fügefa alatt elérte a megvilágosodást, avagy buddhává lett. Vagyis megszerezte a képességet, hogy 1. saját korábbi létformáira visszaemlékezzen, 2. más lények újramegtestesülésének felismerése, 3. Négy Nemes Igazság megismerése. Elhárította Mára= ördög

1

többszöri kísértéseit és tanítani kezdett. Első követői az az öt aszkéta volt, akik korábban csatlakoztak hozzá, de szigorú önsanyargatását abbahagyva elhagyták őt. Azzal, hogy megismertette az öt aszkétát tanainak alapjait, elindította a ,,Tan kerekét”.

Követői kezdettől fogva két csoportba oszlottak: világiakra, akik megtartva addigi életüket betartották az erkölcsi törvényeket és meditáltak, és rend= szangha tagjaira, akiket még szegénységi, szüzességi fogadalom és világi tevékenységük feladása kötelezett.

-Negyvenévi vándortanítás után nem ételmérgezésben, hanem természetes módon halt meg. Szerzeteseitől való búcsú után égi jelenségekkel kísérve bevonult a teljes nirvánába (bővebben T. Olivér: Buddha 360 old.) i.e. kb. 480 táján.

III. Buddhizmus vallástörténeti áttekintése

- Halála után követői hamarosan két pártra szakadtak:1. szthavira=legősibb szerzetesek: Buddha szavait változatlan formában kell megőrizni.2. ácsárja=mesterei: szabadabb felfogás

E két irányzat a későbbi két szekér elődje. Mindkét gyülekezet külön zsinatokon rögzítette tantételeit.-Indiában való elterjedése:Asóka Prijadarsin király (i.e. 272- 232) támogatásával: kizárólag szellemi és buddhista elvek szerinti térítés volt, erőszak nélkül. Emellett még igyekezett népét erkölcsös életmódra bírni (~ Mátyás király), (bővebben H. Glasenapp:V 98. old).

I.SZ. O- 5OO

- iratok összegzése: Buddhaghósza és Abhidharmakásó keletkezése- Két ,,szekér” kialakulása:A buddhizmus egy új formája jelent meg a mahajáná= nagy szekér. Szó eredete: nagy szekér, amely a szanszárából (változó világ) a nirvánába visz. Újításai:1. Sok élőlény lehet buddha, míg előbb csak minden korszakban egy.2. A buddhák valamiképpen segíthetnek az embereken a nekik tett tiszteletért (~hinduizmus hatása: sereg üdvözítő, azok odaadó szolgálata (bhakti) üdvösséghozó).Ezt a nyilvánvaló különbséget azzal magyarázták, hogy eddig ismeretlen szent iratok kerültek elő.A mahajáná India olyan részein is meghonosodott, ahol nem akkora filozófiai érdeklődés, hanem a vallási tisztelet volt dominánsabb.Az előbbi, ősibb irányzatnak a hínajaná=théraváda=kis szekér=Öregek Útja elnevezést adták. Megemlítést érdemel, hogy e két irányzat gyakorlói békésen élnek egy kolostoron belül.

2

-A buddhizmus meghódítja Kínát

I.SZ. 5OO- 1OOO

- Újabb irányzat a vadzsrajáná=gyémántszekér kialakulása. Szó eredete: papjai gyémánt nevű jogart hordtak. Újításai: a mahajáná rituálékat a tantrizmussal (mágikus formulák= mantrák recitálása) bővítette és ,,világiasabb” eszméket vallottak. - Kínában a zen buddhizmus kialakulása. Szó eredete: meditáció (kínai, szanszkrit megfelelője a dhjáná). Újításai: taoista elemek, nagyobb fokú természetszeretet. - Ezen időszakban Indiában hanyatlik a buddhizmus az iszlám hódítások miatt, azonban Kínában, Japánban és délkelet-Ázsiában virágzik. A theraváda központja Cejlon, Indonézia lesz.

1OOO- 15OO

- XII. sz. Amida- iskola zen irányzat. Szó eredete: Amida buddha. Újítása: a megváltást egyedül Amidában való hittől várták, papjai házasodhattak. Ehhez hasonló a ,,Jó Törvény Lótusz-szútra” irányzat is, ahol e már e név kiejtése megváltást biztosít.- XVI. sz Tibetben kialakul a ún. ,,khubilgani öröklési rend”, amelynek értelmében hiszik, hogy a lhászai főpap, az ún. dalai láma halála után egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét születésekor történő csodás jelenségek alapján állapítják meg. E irányzat a tibeti buddhizmus vagy lámaizmus nevet viseli. Különlegessége, hogy Tibet sokáig szakrális ország volt a láma vezetésével.

15OO- NAPJAINKIG

-XVI. sz. mongolok megtérése buddhista hitre-XX. sz.-i indológia közétette a buddhista szövegeket, ezzel lehetőséget adva e vallás tanulmányozásához.-1951-ben Tibetet Kínához csatolják, megszűnik a szakrális állam és Őszentsége a Dalai Láma Indiába kényszerült költözni. Korunkban ő szimbolizálja a nemzet- és vallásközi együttműködést és közeledést. Béke Nobel-díjban részült. -Elterjedése korunkban: világszerte kb. 3OO millió gyakorlóinak száma. Magyarországon is kb. tucatnyi közösség működik. Figyelembe ajánlom Kárpáti Ágnes Buddhizmus Magyarországon című tanulmányát1, amely a Terebess Ázsia E-Tár internetes adatbázisán lett közzétéve, továbbá Mireisz László, a Tan Kapuja Buddhista Egyház vezetőjének és a Tan Kapuja Főiskola tanársegédjének videóját a buddhizmus magyarországi helyzetéről.2

1 http://terebess.hu/keletkultinfo/karpaty.html2 https://www.youtube.com/watch?v=litIKLfNRgg&list=WL4vz5lZbwbcQY4u7TDAZQx1RaREbvKtJY

3

IV. A buddhizmus tanítása

- A buddhista tanokat ,,dharmának” hívják.Legfontosabb és legősibb iratai: A Hármas Kosár című páli nyelvű gyűjtemény, amely három részre osztható: Vinája: fegyelem kosara, Szútra: tanbeszédek és költemények kosara (kiemelkedő része a Dhammapada= Igazság ösvénye) és Abhidharma: metafizika vagy dogmatika kosara. Mindezek Buddha halála után íródtak, ő maga nem írt semmit.- Buddha négy dolgot jelölt felfoghatatlanak az emberi elme számára:

1. buddha lényege2. elmélyedés lényege3. karmikus következmény működése4. világ megmagyarázása: a világ folyamatának kezdetét vagy végét éppúgy nem lehet

elképzelni, mint a világ térbeli határait.- A buddhista filozófia egyik kiindulópontja, hogy minden átmeneti, így sem a természet, sem pedig az ember nem alkot saját egészet, hanem egyszerű elemekre oszlik, amelyek állandó jövés-menésben vannak. A világ és az élet egész folyamata koordinált elemek együttműködése. Szigorú törvényszerűségnek vannak alávetve: a világtörvény=dharma megjelenési formái. Ez a világtörvény nyilvánul meg a kozmosz célszerű elrendeződésében, de a világ erkölcsi rendjében is, amely a karma következmény-okság elvén alapszik. - A ,,karma” szó eredete: karman szanszkritül tettet, cselekedetet illetve annak következményét jelenti. A dharma viszonylatában határozza meg az újjászületések, szamszára rendjét és mikéntjét. Karma oksági viszonynak felel meg. Egész pontosan egy olyan törvény, mely szerint egy bizonyos cselekedet, melyet elkövetünk, egy bizonyos eredményhez fog vezetni, amit később megtapasztalunk. Egy pozitív cselekedet pozitív eredményt hoz, ami után boldogságot és örömöt fogunk tapasztalni. Másrészt viszont egy negatív tett elkerülhetetlenül fájdalmas eredményhez vezet. Minden valószínűség szerint szenvedést fogunk tapasztalni egy negatív cselekedet elkövetésének eredményeképpen. Ez a dolog teljesen magától történik, abból eredően, hogy az eredmény elkerülhetetlenül a tett természetének felel meg. Például, ha ültetsz egy magot, akkor egy bizonyos növény fog kikelni belőle.

4

A buddhizmus a világtörvény állandó, mozgásban lévő, végtelen sokaságú megnyilvánulási formáinak, a tovább már nem osztható, véglegesen különálló egységeinek szintén a ,,dharma” 3(lételem, erők) nevet adta ( mint régebben az atom fogalma- atomosz= tovább nem osztható). - Világok keletkeznek, pusztulnak vég nélkül, végtelenül sok világrendszer létezését feltételezi. A kozmoszban nincs sem állandó haladás, sem pedig állandó hanyatlás. Ennek értelmében a jó szüntelenül rosszá, a rossz pedig szüntelenül jóvá alakul át. A lények mindig karmájuknak megfelelő kulturális környezetbe születnek újjá. A hanyatló időszakokban buddhák lépnek fel, hogy az emberiséget ismét a helyes út felé tereljék. A következő megvilágosodott Maitreja, a Könyörület Buddhája lesz, megjelenése időpontjának meghatározása változó: egyes felekezetek néhány évezred múlva jósolják eljövetelét, míg mások az időpontot ismeretlennek vélik.- Reinkarnáció tana. Buddha olyan újramegtestesülést tanít, amelyben egy szüntelenül változó öntudatáramlás folytatódik, és a véget ért létben felgyülemlett erők új egyénné illeszkednek össze. Fontos tisztázni, hogy Buddha a lélek fogalma alatt nem egy elpusztíthatatlan, egyedi szellem-imádatot értett, hanem szellemi elemek változékony összességét, amelyek fizikai burkukat egy testben találják. Nincs én= anatta, a hétköznapi értelemben vett személyiség csak változó elemek összjátéka=aniccsá, vagy illúziója=májá. Az élőlény hatféle létformát vehet fel: isten, félisten, ember, szellem, állat, démon.,,Okozati öszefüggés formula”= pratítja szamutpáda: az a tanítás, amely megmagyarázza, hogy egy korábban meghalt lény kialakította előfeltételekből hogyan jön létre az új egyed. Tizenkettő tagból áll álló rendszer, amelynek mindegyike egy dharma (ill. dharmák egy csoportja). A tagok úgy vannak elrendezve, hogy minden tag az előzőtől meghatározott, attól funkcionálisan függő viszonyban van. Az első kettő a korábbi életben keletkezett előfeltételek, a harmadiktól a tizedik dharma a jelenlegi individuum fokozatos keletkezését írja le, míg az utolsó kettő tag a jövendő élet momentumait közli.4

- Négy Nemes Igazság. Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az első beszédében fektette le tanításának alapjait.

1. A létezés szenvedésteli.2. A szenvedés oka a mohóság.3. A szenvedésnek véget lehet vetni.4. A szenvedés megszüntetéséhez vezetõ út a Nyolcrétű nemes ösvény.

A Nyolcrétű Nemes Ösvény középútat jelent a szélsőséges kényelem és a nélkülözés között. Buddha "nemes középút"-nak nevezte ezt az üdvmódszerét, mivel egyaránt kerüli a tobzódást és a haszontalan aszkézist. Kiemelném e tétel pozitivizmsát, mert azt állítja, hogy a szenvedés legyőzhető ebben az életünkben is.Nyolc lépcsŐfoka, az ún. ,,Nemes Nyolcrétű Ösvény” =magga segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:

3 A kánon a dharmákat öt típusra osztja: testi, érzet, észlelés és képzet megkülönböztetése, hajlamok és tiszta öntudat dharmája. 4 A nem tudás ( avidjá)mint előfeltétel révén ösztönző erők (szanszkára) keletkeznek, az ösztönző erők létrehozzák a tudatot (vidnyána), a tudat a szellemi-teti individualitást (náma-rúpa), az individualitás a hat érzéket (sadájatana), a hat érzék az érintkezést (szparsa), az érintkezés az érzetet (védaná), a az érzet a vágyat (trisná), a vágy az élet utáni vonzalmat (upádána), az élet utáni vonzalom a a karmikus létet (bhava), a lét az újjászületést (dzsáti), az újjászületés pedig az öregséget, a halált,stb. (dzsará-marana).

5

1. Helyes megértés (Buddha tanításain keresztül).2. Helyes hozzáállás (pozitív gondolkodás és bölcsesség). 3. Helyes beszéd (a hazugság kerülése).4. Helyes cselekvés (mások segítése). 5. Helyes megélhetés (hasznos, etikus munka végzése).6. Helyes erőfeszítés (jócselekedetek).7. Helyes törődés (gondolkodás a beszéd vagy cselekvés előtt).8. Helyes elmélkedés (a higgadt, boldog elme kialakítása).

- Buddha elismeri a túlvilági lények létezését, de nem tartja őket túl jelentőseknek.- A maitri= barátságos érzület fontos része a buddhista etikának, a kertesztény szeretethez hasonlítható. A különbség az, hogy a buddhista maitri a minden szenvedéstől megszabadult bölcsnek a világtörvény felismeréséből fakadó jóindulata, míg a keresztény szeretet érzelmi jellegű.

V. Meditáció

A meditáció a buddhista vallásgyakorlás legfontosabb eleme a tan, a ,,dharma” tanulmányozása mellett. A különböző felekezetek a tanítsások tanulásának fontosságáról másként vélekednek, különbözik a fontossága.

Egy buddhista hasonlat szerint a nem edzett tudat olyan, mint egy majom, amely ágról ágra ugrál. A meditácoió célja a tudat lecsendesítése, az összfontosítás és az éberség fejlesztése, valamint a belátások megszerzése, melynek a vipassaná módszer az egyik legelterjedtebb formája és vallási hovatartozástól függetlenek sokan gyakorolják.

A meditáció egészségre gyakorolt pozitív hatása bizonyított. Fejleszti az önismeretet, nyugodtabbá tesz, segít felismerni a mélyben működő gondolkodási módokat és fokozatosan vezet a megvilágosodás felé. A megvilágosodás kizárólag meditáció révén érhető el.

A kezdő meditálók napi tíz-húsz percet gyakorolnak, a gyakorlottabbak napi egy órát. Saját tapasztalatból írom, hogy a meditáció nem vesz el időt, ugyanis a meditáció hatására növekszik tudatosságunk foka és energiánk, így általában csökken az alvás mennyisége is.

Rengeteg féle buddhista meditációs módszer létezik. Az alábbiakban a három fő típust mutatom be.

,,A korai buddhista hagyomány sajátossága, hogy az előkészítő gyakorlatokat követő két fő gyakorlási irány - a lehiggadás és a fölismerés gyakorlatai  - kiegészülnek egy harmadik fő meditációs módszerrel, az ún. »éberség« gyakorlatokkal.

1. Szatipatthána — az éberség gyakorlata

Az éberség a tudat alapvető képessége, mely a tudat tisztaságában, világosságában, a tudatosság minőségében mutatkozik meg. Az éberség nem kötődik konkrét formához vagy struktúrához, hanem e képességben a tudat valódi természete fejeződik ki. Gyakorlása így önmagában is üdvös, és ébresztő hatású. Másfelől olyan alapvető képességről van itt szó, mely minden tudati műveletnek, így a másik két fő meditációs irány gyakorlásának is előfeltétele.

6

A tudat pozitív, vagyis a valóságra ébredés szempontjából fontos képességeit a korai buddhizmus többféle szempont szerint is osztályozta, s az éberség ezek mindegyikében középponti helyet foglal el. Ez abból fakad, hogy a saját tudatállapotunkra történő reflektálás, képességeink tudatosodása és fogyatékosságaink kiküszöbölése egyaránt az éber tudatosságot feltételezi. A fölébredési képességek ilyesfajta osztályozása pl. az öt »képesség« (indrija ), melyek között az éberség (szati) segítségével egyensúlyozhatjuk ki a hitet (szaddhá) a bölcsességgel (pannyá), a koncentrációt (szamádhi) az energiával (virija). Egy másik ilyen csoportosítás az úgynevezett »hét megvilágosodási tényező«, mely a sati mellett a valóságkutatást (dhammavicsaya), erőfeszítési képességet (virija), lelkesültséget (píti), higgadt nyugalmat (passzaddhi), összpontosulást (szamádhi ) és felülemelkedett egykedvűséget (upékhá) tartalmazza.

Az éberség-meditáció nem irányul konkrét tárgyra, hanem egyfajta lebegő figyelem kifejlesztését jelenti, mely tisztán érzékeli a legfinomabb történéseket is, ám rögtön el is engedi ezeket anélkül, hogy formáikhoz vagy az azokra irányuló gondolatokhoz tapadna. Ez a fajta minden iránt való nyitottság meglehetősen nehéz gyakorlat, s kezdetben célravezetőbb az éberség gyakorlásának területét bizonyos fokig körülhatárolni. Az éberség-meditáció módszereit annak fő gyakorlási területei szerint különböztetjük meg:

I. Kájánupasszaná (a testre vonatkozó tudatos éberség).

Sajátos módszerei:(i) a légzés éber követése; (ii) a testtartások tudatossága; (iii) a céloknak és az alkalmazott cselekvési módok alkalmasságának éber tudatossága, valamint a meditáció területének és a fizikai dolgok valódi természetének éber tudatban tartása; (iv) a test összetevő részeinek éber tudatossága; (v) a testet alkotó alapelemek tudatos megélése; (vi) a test mulandóságának ébren tartása.

II. Védanánupasszaná (az érzetek éber tudatossága). Az érzetek tudatos megélése segít ellenőrzés alá vonni a világi bonyodalmakba sodró tudattalan, spontán ösztönzéseket.

III. Csittánupasszaná (a tudatállapot éber tudatossága). Tudatos reflexió saját tudatunk állapotára, különösen abból a szempontból, hogy abban mely fölébredési képességek vannak jelen, s melyek hiányoznak. Ez teszi lehetővé az aktuális szükségleteinknek megfelelő tudatos gyakorlást.

IV. Dhammánupasszaná (a tudattartalmak éber szemlélése). E gyakorlási terület már igen közel kerül a fölismerés gyakorlataihoz, amennyiben a tudatban fölmerülő jelenségeket azok végső természetének kategóriáiban tudatosítja. E kategóriák: (i) mint a megvilágosodás akadályai; (ii) mint halmazatok; (iii) mint (önlétezés nélküli) érzékelési elemek; (iv) mint megvilágosodási tényezők; (v) mint a végső igazság kifejeződései.

2. Szamatha meditáció

A korai buddhista meditációs rendszer második fő gyakorlatcsoportja az úgynevezett elmélyedés vagy lehiggadás gyakorlatai. Ezek — egyes véleményekkel ellentétben — nem feltétlenül a tudat erőszakolt összpontosítását jelentik, hanem sokkal inkább az elterelő ösztönzések ellazítását, aminek hatására a gyakorló képessé válik tudatát a választott meditációs tárgyon elnyugtatni. A

7

klasszikus buddhista meditációs rendszer negyven szamatha-meditációs »tárgyat« tartalmaz, melyek között egyaránt vannak színek, fizikai objektumok, mentális tárgyak, istenségek stb. E  számos tárgy közül a különféle alkatú és helyzetű gyakorlók ki tudják választani a szükségleteiknek leginkább megfelelőt.

Az elterelő ösztönzések a vágyak,az ellenszenvek, a nyugtalanság és az aggodalmaskodás, a tompaság és a renyheség, valamint a szellemi út iránti szkeptikus kétely. Ezek teljes ellazítását követően a tudat belép az ún. meditációs elmélyedésekbe, melyekben az elterelő ösztönzések helyébe az elmélyedési tényezők lépnek: a figyelmi ráfordulás, a tárgy tiszta tükrözése, extatikus lelkesültség, üdvözült boldogság, a tudat egypontúsága és a felülemelkedett egykedvűség. Az elmélyedésnek nyolc szintjét különböztették meg, ahol a magasabb szinteken még maguk az elmélyedési tényezők is elnyugszanak, s pusztán a tudat tiszta, homogén áramlása és felülemelkedettsége marad.

3. Vipasszaná meditáció

A belátó megértés gyakorlása bontja le a valóságra történő ráébredés szemléleti átfordulásának akadályait, a hétköznapi megismerési sémákat. A klasszikus buddhista belátás-meditáció a világias érzékelés három alapsémáját veszi célba, s igyekszik áttörni előbb a gondolati-logikai elemzés, majd az ennek nyomán születő közvetlen rádöbbenés erejével. E három séma áttörése képezi mintegy a megvilágosodásra nyíló három kaput. A meditáció támadáspontjául szolgáló három alapséma:

(a) Maradandóság-észlelés: Jóllehet belátható minden jelenség mulandósága és pillanatnyisága, az érzéki megismerés a dolgokat tartósan létezőnek láttatja.

(b) Élvezetes jelleg tulajdonítása: Jóllehet belátható, hogy egyetlen formai jelenség sem biztosíthat tartós kielégülést és biztonságot, a világi tudat a boldogságot mégis ezek megszerzésétől és megtartásától reméli, s törekvései elsősorban ezekre irányulnak.

(c) Szubsztancia, illetve ténylegesen létező én tulajdonítása az élettelen, illetve élő dolgoknak: Jóllehet belátható, hogy a dolgok és a lények nem rendelkeznek elszigetelt, önmagukban vett létezéssel, hanem csupán feltételekbe és környezetükbe ágyazottan keletkeznek és bomlanak fel ismét, a világi megismerés mind a jelenségeknek, mind saját magunknak független, önmagában vett és tényleges létezést tulajdonít.

E három alapséma kivetülése a világi ember tudatában az eredményezik, hogy élete belebonyolódik saját kivetítéseinek hálójába. A sémák belátás-meditációval történő lebontása nyitja meg az utat a jelenségek káprázata mögötti végső természet és a valódi értékek tudatosodása felé…” 5

5 Dr. Pressing Lajos (http://dakiniland.net/buddhizmus/gyakorlas/meditacio/buddhista-medit%C3%A1cio-modszerei)

8

VI. Buddhista erkölcs

- A buddhista nem hisz a sorsban, sem teremtő istenben, aki életét befolyásolná. Arról van meggyőződve, hogy minden szándékos cselekvése gondolatban, szavakban és tettekben visszahat önmagára és jellemének alakulására. Így az ember a teljes felelősség állapotába kerül. Ennek érdekében tartja be az öt parancsba foglalt etikai követelményeket pancsa-síla, amelyek a következők:

1. Ne ölj2. Ne lopj3. Ne törj házasságot4. Ne hazudj5. Ne fogyassz tudatmódosító szereket, beleértve az alkohol teljes körű tilalmát is.

A szerzetesek számára ez mellé szüzességi, szegénységi fogadalom és evilági tevékenységük feladásának kötelezettsége társult.6 A szerzetbe lépéssel, az indiai szerzetesrendekhez hasonlóan, megszűnnek a kasztkorlátok.Ezenkívül, minden buddhistának azon kell fáradoznia, hogy belsejében kibontakoztassa az ,,isteniben való négy tartózkodást” : határtalan szeretet, minden élőlény iránt; határtalan szánalmat minden élőlény iránt; korlátlan együttérzést mások boldogságán; és egykedvűséget minden eseménnyel szemben. - A buddhista erkölcs lényege: ,,Kerülni mindent, ami rossz; azt kell cselekedni, ami jó; és meg kell tisztítani saját szívünket.”- A buddhizmusban nem szerepel a bűn fogalma úgy, mint más vallásokban. Minden rossz gyökere a nem tudás és a hamis szempontok. Mivel nem ismer dogmákat, a kételkedést sem tartja bűnnek. Értelmetlenségnek tartja azt kívánni: ne kételkedj, hanem higgy. Követelőitől nem vár el hitet, amikor megtapasztalja, és akkor hinni fogja az igazságot. Buddha volt az egyedüli vallásalapító, aki kritikai álláspontot ajánlott híveinek.

VII. Buddhista áhítat és menedékvétel

-A buddhista kultusz kezdetben igen szegényes volt. A régi időkben ereklyék7 tiszteletére emeltek emléktemplomokat=sztúpákat.

6 Későbbiekben ez tovább bővült: napi egyszeri étkezés, énektől és mulatságoktól való tartózkodás, ékszerek viselésének tilalma, ágyban nem alhatnak, pénzt és értéktárgyakat nem birtokolhatnak.

7 Buddha tíz részre osztott hamvai

9

Ezekhez a hívők tisztelettel járultak, csupán megemlékezésül. Későbbiekben megjelennek a buddha ábrázolások: szobrok, képek és azoknak jelképes tisztelete és gondviselése (~hinduk).

-Mandalák: szimmetrikus meditációs képek. Alapelemei a geometrikus formák, a kör, a négyzet, és a többi sokszög. A mandalában a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmekkel töltik fel ezeket a területeket. Az ábrákban minden színnek, minden számnak jelentése van. A mandala-nézés, rajzolás elterjedt formája a meditációnak, segíti a koncentrációt, harmonizál, kiegyensúlyoz, pihenteti a szellemet és lecsendesíti érzelmeket is. A mandalát nézve, a képre koncentrálva, harmonizálhatjuk magunkat, a nekünk tetsző képpel gyógyíthatjuk testünket, lelkünket, kikapcsolódhatunk egy kicsit stresszes világunkból, és rég elfeledett igazságokra, emelkedett, tiszta gondolatokra ébredhetünk rá.

10

- A buddhizmusban nincs keresztény értelemben vett ima, hiszen nincs kihez és nincs miért imádkozni. Magához Buddhához sem lehet fohásszal fordulni. A buddhizmus régebbi formájának követői csupán tiszteleik, de nem imádják valláslapítójukat. A kultusz csak a közben keletkezett áhítat révén megtisztítja a hívő lelkét és ezáltal a megváltás (szamádhi) felé irányítja.- Nagyszámú, részben még alacsony kulturális színvonalú, embert ez nem elégített volna ki. A középkori indek, hasonlóan sok mai irányzat követőihez, Buddhán kívül sok más szellemi lényt tiszteltek, akiket dévatáknak nevezünk. Bár tudásban és hatalomban messze elmaradnak a buddhák mögött, segíteni tudnak a földieken. -A szabadulást kereső menedéket vesz:

1. Buddhánál: nem a történelmi személynél, hanem a buddha-tudatnál, mint elérendő célnál.2. Dharmánál: a buddhista tanításnál3. Szanghánál: a buddhista közösségnél

- Az elszánt gyakorlók rendszeresen elvonulásokon vesznek részt, amelyeket a buddhista iskolák szerveznek. Vannak egy napos, hétvégi, egy hetes, de hosszabb elvonulások is. Ilyenkor a napot meditálással és rövid dharma tanítással töltik szigorúan betartva a beszéd tilalmát, ami alól a tanítóval való beszélgetés képez kivételt. Dél után általában már nem fogyasztanak élelmiszert.

VIII. A buddhista vallás célja

-A cél a tudatállapot megváltoztatása, a megvilágosodás. A megvilágosodott személy megszabadul a szenvedésteli újjászületések forgatagától. Amikor minden tudatos lény eléri a szabadulást, maga a hétköznapi értelemben vett világ is megszűnik majd.-A nirvána: boldogító realitás, amelybe a megvilágosodottak lépnek haláluk után. Az örök nyugalom, amely fennmarad akkor is, amikor minden mulandó dharma elenyészik.

IX. A buddhizmus és más vallások kapcsolata

-A budhhizmus, mint ahogyan az örök világtörvény vallásai, nem kizárólagos: nem követeli meg híveitől, hogy csak hozzá tartozzanak, és nem kell korábbi vallási kapcsolataival sem kell szakítania.-A többi vallás Buddha által hirdetett igazság lépcsőfokai.

X. Buddha mondásai,,Ánanda! Legyetek önmagatok fénye a menedéket leljétek fel önmagatokban idegen menedék nélkül. “

,,Boldog csak az, akinek szíve megtalálta a békességet... Békesség pedig csak ott van, ahol minden szenvedély és bűn tüze kialudt.”

11

,,Aki nem vágyakozik semmire sem ezen, sem a másvilágon, aki vágytalan és teljesen szabad, azt nevezem Bráhmanának. “

,,Tedd, hogy haragodat legyőzze a szeretet; a benned élő rosszat a jóság; az önzésedet a nagylelkűség; a hamisságodat az igazság. Mert a gyűlöletet soha nem fékezheted meg gyűlölettel. A gyűlölet egyetlen orvossága a szeretet.”

,,Kerülni kell a bűnt, nem pedig lemosni, s közben a vízben dideregni és meghűlni.”

,,Mindez, amivé lettünk, következménye annak, amit valaha gondoltunk.”

,,A fel nem fogott versekből hiába hall meg ezret is, ezer haszontalan versnél több egy, ha a az lecsendesít.”

XI. Láma Anagarika Govinda: Miért vagyok buddhista…

Megvolt a bátorsága ahhoz – és ez a vallások történetében egészen egyedülálló –, hogy megkövetelje a kritikát, és saját tanítását is kitegye követői ítéletének, miáltal az önbecsülést a szellemi fejlődés és szellemi szabadság alapjává tette.

Egy buddhista – miután megértette az erkölcsi viszonylagosság törvényét – sohasem néz le másokat, mint „bűnösöket”. A „bűnre” vonatkozó elképzelés a buddhizmusban nem is létezik, és senki sem „rossz” a lényege szerint. Csupán kisebb vagy nagyobb fokú tudatlanság létezik. Mindenki saját fejlődési szintjének megfelelően cselekszik. Ami az egyik ember számára jónak látszik, az a másik számára rossz lehet. Minél magasabban fejlett egy individuum, annál nagyobbak – nem a kiváltságai, hanem a kötelességei (bár meglehet, hogy a kötelességeket az ember ekkor már kiváltságoknak érzi). Emiatt egy buddhista gyakorló nem ítélkezik mások fölött, hanem saját kötelességeinek teljesítésére korlátozódik. Többet követel saját magától, mint másoktól. Másokat inkább megérteni igyekszik, semmint hogy saját erkölcsi elképzeléseit próbálja rájuk kényszeríteni.

Minthogy a buddhizmustól idegen a „bűn” fogalma, nem hisz örök kárhozatban sem. A pokol és a mennyország saját magunkban rejlik, és minden élőlény előtt nyitva áll a megszabadulás lehetősége.

A Buddha tana és etikája nemcsak az emberekre korlátozódik, hanem minden élőlényre kiterjed. Ez pedig egy olyan pont, ami nyomatékosan valamennyi művelt ember érzésére appellál. Erre példaként elég Hans Driesch német filozófus néhány gondolatát idézni: „Számomra az összes vallás közül a buddhizmus tűnik a legfilozófikusabbnak. Úgy is mondhatnám, hogy egynémely metafizikai meggyőződésem nagyon közel került a buddhista eszmékhez, különösen ami az összes élőlény egységére vonatkozó elképzelést illeti. Minden élet egy, s az állatok és növények a lényegüket tekintve egyenlőek az emberrel, és csupán a formájukat tekintve különböznek tőle. Ezért az etikai érzés nem korlátozódhat kizárólag az emberre, hanem minden más lényre is ki kell terjednie.

XII. Felhasznált irodalom

1. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, Gondolat, Bp,19872. Téchy Olivér: Buddha, Gondolat, Bp, 19863. Internet

12

http://dakiniland.net/buddhizmushttp://terebess.hu/keletkultinfo/index2.htmlwww.buddhizmus.lap.hu

www.buddhizmus.huwww.buddhizmsma.huwww.vallasforum.hugondolkodom.huwww.buddhizmus.netwww.kamala.huwww.apologia.huwww.mimi.huwww.vipassana.huwww.szociologia.lap.huwww.korosi-egyetem.huwww.buddha-tar.hu

Készült gimnáziumi szociológia beszámolóra 2005-ben, bővítve lett a meditáció témakörével 2014-ben.

13