Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP - Berhida...Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP 6 I....

1

Az

Ady Endre Általános Iskola és

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,

Intézményi Minőségirányítási Programja

2012-2017.

Készítette: Madár Lászlóné igazgató

Pintér Ferencné minőségügyi vezető

Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP

2

Tartalom

Bevezető ..................................................................................................................................... 5

I. Jogszabályi háttér ................................................................................................................... 6

1. Az intézményről ..................................................................................................................... 7

2. Minőségpolitika ..................................................................................................................... 8

2.1. Az intézményi működés elvei ............................................................................................. 8

2.2. Minőségcélok ...................................................................................................................... 8

3. Minőségi fejlesztési rendszer ................................................................................................. 8

3.1. Vezetési feladatok ............................................................................................................... 9

3.2. Tervezési feladatok ........................................................................................................... 10

3.2.1. Az intézményben folyó tervezőmunka feladata .............................................................. 10

3.2.2. Az intézményben folyó tervezőmunka lépései ............................................................... 10

3.2.3. Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei ............................................................... 10

3.2.4. A tervezés folyamata ...................................................................................................... 11

3.3. Ellenőrzési feladatok ......................................................................................................... 12

3.3.1. Az ellenőrzés fogalma .................................................................................................... 12

3.3.2. Az ellenőrzés feladata és célja ........................................................................................ 12

3.3.3. Az ellenőrzés módszerei ................................................................................................. 12

3.4. Értékelési feladatok végrehajtása ...................................................................................... 12

3.4.1. Az értékelés fogalma ...................................................................................................... 12

3.4.2. Az értékelés feladatai...................................................................................................... 12

3.4.3. Az értékelés területei ...................................................................................................... 12

3.5. Mérési – értékelési rendszer .............................................................................................. 13

3.5.1. A mérési, értékelési rendszer .......................................................................................... 13

3.5.2. Mérések az intézményen belül........................................................................................ 13

3.5.3. Intézményen kívüli mérésekben való részvétel ............................................................... 13

3.5.4. Éves értékelés ................................................................................................................. 14

3.5.5. Az intézményi teljesítményértékelés .............................................................................. 14

3.5.6. Teljes körű intézményi önértékelés ................................................................................ 14

3.6. Partneri kapcsolatok működtetése ..................................................................................... 15

3.6.1. A partner kapcsolatok célja, működtetése....................................................................... 15

3.6.2. Intézményünkben a panaszkezelés rendje ...................................................................... 15

3.7. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése .................................................................. 15

4. Dokumentumok kezelése ..................................................................................................... 15

5. A program módosítása ......................................................................................................... 15

6. A program felülvizsgálata .................................................................................................... 16

7. Az intézményegységek minőségirányítási programjai ........................................................ 16

II. Általános rész .................................................................................................................... 167

1. Az intézményi minőségirányítás alapjai .............................................................................. 16

1. 1. Az intézmény bemutatása ................................................................................................ 16

1.2. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata .................................................................... 20

1.3. A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés ............................... 21

1.4. Intézményi célok ............................................................................................................... 22

2. Az intézmény minőségirányítási rendszere ......................................................................... 24

2.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben ......................................................... 24

2.2. Jogszerű működés ............................................................................................................. 24

2.3. Tervezés ............................................................................................................................ 24

2.4. Stratégiai tervezés ............................................................................................................. 25

2.5. Operatív tervezés .............................................................................................................. 26

2.6. Vezetői ellenőrzés és értékelés ......................................................................................... 27

2.7. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása ..................................................... 30


3

3. A minőségirányítási rendszer működése ............................................................................. 30

3.1. A minőségfejlesztő csoport működése.............................................................................. 30

3.2. Működési jellemzők .......................................................................................................... 30

3.3. A partnerközpontú működés ............................................................................................. 31

3.3.1. Kommunikáció a partnerekkel ....................................................................................... 31

3.3.2. Partneri igény és elégedettség mérése ............................................................................ 31

3.4. A humán erőforrás fejlesztése ........................................................................................... 32

3.5. Pedagógiai tevékenység .................................................................................................... 33

3.6. Az intézmény mérési és értékelési rendszere .................................................................... 33

3.7. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése ............................................................. 35

3.8. A dokumentumok kezelésének rendje .............................................................................. 36

III . Mellékletek ....................................................................................................................... 38

1. számú melléklet - Szervezeti minőségi célok ...................................................................... 38

2. számú melléklet - Pedagógiai minőségi célok ..................................................................... 39

3. számú melléklet - Minőségparaméterek, minőségcélok ...................................................... 41

4. számú melléklet - Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok ................ 42

5. számú melléklet - Az intézményi munkát szabályozó dokumentumok és azok elfogadásának

rendje........................................................................................................................................ 43

6. számú melléklet - A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje .................................. 44

7. számú melléklet - A munkatársak kiválasztásának és továbbképzésének eljárásrendje ...... 45

8. számú melléklet - A fenntartó számára a tanév végi beszámoló adatközléséhez használt

táblázat I – II. ........................................................................................................................... 47

9. számú melléklet - A MIP teljes kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok .............. 49

10. számú melléklet - Felülvizsgálat folyamata ....................................................................... 50

11. számú melléklet - Partnerazonosítási szabályzat ............................................................... 51

12. számú melléklet – Az alkalmazottak és vezetők teljesítményértékelési rendszere ........... 53

13. számú melléklet - Intézményi önértékelés ......................................................................... 84

14.számú melléklet -- Tantestületi klímateszt ......................................................................... 87

15. számú melléklet -- Nevelőtestületi klíma mérése .............................................................. 90

16. számú melléklet -- SWOT analízis .................................................................................... 93

17. számú melléklet -- A pedagógusok elégedettségének mérése ........................................... 94

18. számú melléklet -- Szülői elégedettség mérése ................................................................. 95

19. számú melléklet -- Szülői vélemény kérése ....................................................................... 96

20. számú melléklet -- Szülői elvárás, elégedettség mérése .................................................... 97

21. számú melléklet -- Szülői elvárások mérése ...................................................................... 99

22. számú melléklet -- Szülői elégedettség mérése ............................................................... 100

23. számú melléklet -- Tanulói elégedettség mérése ............................................................. 101

24. számú melléklet -- Kérdőív nyolcadik osztályosoknak ................................................... 102

25. számú melléklet -- Vezetői teljesítményértékelés ............................................................ 103

26. számú melléklet -- Pedagógus teljesítményértékelő lapja ............................................... 112

27. számú melléklet -- A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált területek .............. 129

28. számú melléklet -- A berhidai Ady E. Ált. Isk. mérési-értékelési rendszere ................... 137

29. számú melléklet -- Az országos kompetenciamérés eljárásrendje ................................... 143

30. számú melléklet -- Tanulói mérés értékelés ..................................................................... 145

4. Az intézményi önértékelés mérési rendje .......................................................................... 158

5. Az IMIP éves értékelése és Intézkedési terv a kompetenciamérésre ......... ………………159

IV.Alapfokú művészetoktatási intézményegység .................................................................. 164

Bevezetés ............................................................................................................................... 164

Küldetésnyilatkozat................................................................................................................ 164

1. Iskolánk bemutatása ........................................................................................................... 164

2. Az alapfokú művészetoktatási intézményegység minőségpolitikája……………………..165

2.1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk ................................................................................. ...165


4

2.2. A fenntartó Berhida Város Önkormányzat intézményünkkel kapcsolatos elvárásainak való

megfelelés .............................................................................................................................. 166

2. 3. Pedagógiai munkánk minőségcéljai ............................................................................... 166

2. 4. Szervezeti minőségcéljaink ............................................................................................ 167

3. Művészeti iskolánk minőségirányítási rendszere............................................................... 168

3. 1. Az iskolavezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben ........................................... 168

3. 1. 1. Jogszerűség ................................................................................................................ 168

3. 1. 2. Tervezés ..................................................................................................................... 168

3. 1. 3. Ellenőrzés és értékelés ............................................................................................... 170

3. 1. 4. A minőségirányítási rendszer működtetése ............................................................... 172

4. Az intézményi működés belső rendje ................................................................................ 172

4. 1. A partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése ......................................................... 172

4. 1. 1. Kommunikáció a külső partnerekkel ......................................................................... 172

4. 1. 2. Külső partneri igény és elégedettség mérése ............................................................. 173

4. 1. 3. Kommunikáció a belső partnerekkel ......................................................................... 173

5. Humán erőforrás ................................................................................................................ 173

5. 1. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése .............................................................. 174

5. 2. A munkatársak felhatalmazása ...................................................................................... 174

6. Iskolánk minőségirányítási szervezetének felépítése és működése ................................... 174

7. Művészeti iskolánk mérési és értékelési rendszere ............................................................ 175

7.1. Művészeti nevelő – oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése, értékelése ........ 176

8. A pedagógusok és vezetők teljesítményértékelési rendszere ............................................. 177

9. Intézményi önértékelés ...................................................................................................... 183

10. Iskolai dokumentumok kezelése ...................................................................................... 184

V. Felhasznált irodalom……………………………………………………………………...185

VI. Legitimációs záradék………………………………………………………………… 186

Bevezető


5

Az intézményi minőségirányítási program a közoktatási intézmény stratégiai dokumentuma.

Elkészítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény1 40. §-a (10) bek. írja elő:

„A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának

folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika

végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és

minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell

meghatározni.”

Figyelemmel a jogszabályi előírásokra, az intézmény adottságaira, a partnerközpontú működés

erősítésére, továbbá a fenntartó által meghatározott minőségcélokra, intézményünk elkészítette

minőségirányítási programját.

Berhida Város Önkormányzata 2010. augusztus 31-től a város önkormányzati fenntartású Ady

Endre Általános Iskoláját és az Alapfokú Művészetoktatási Intézményt egy intézményként

működteti tovább. Ennek során szükségessé vált az IMIP újabb felülvizsgálata és módosítása.

A módosítás során figyelembe vettük a törvényi előírásoknak azt rendező elvét, mely szerint a

közös igazgatású közoktatási intézmények az intézményi minőségirányítási programból egy

dokumentációt készítenek.

Bízom abban, hogy e dokumentumban foglalt elvek és gyakorlati előírások megvalósítása,

betartása nemcsak az iskola hatékony, törvényes és szakszerű működéséhez járul hozzá, hanem

az intézményen belüli folyamatok átláthatóságát, a partnerekkel való együttműködés javítását

és a szolgáltatói szerep erősítését is elősegíti.

Berhida, 2012. ………………..

Madár Lászlóné

igazgató

1 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény: a továbbiakban Kt.


6

I. Jogszabályi háttér

Az intézményi minőségirányítási program tartalmát a közoktatási törvény (a továbbiakban: Kt.)

és a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM

rendelet (a továbbiakban: R.) a következőképpen szabályozza:

A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának

folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika

végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és

minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell

meghatározni. [Kt. 40. § (10)]

Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének

hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi

minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek

keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az

intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői

feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási

programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a

fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. [Kt. 40. § (11)]

Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati

minőségirányítási programmal [Kt. 85. § (7)]

A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a

közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat

nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló

minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény

azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések

eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését,

amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását

értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. [R. 4. § (1)]

Az intézményi minőségirányítási program végrehajtására és a végrehajtás értékelésére a

közoktatási törvény és a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló

3/2002. (II. 15.) OM rendelet alábbi rendelkezései vonatkoznak:

A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és

értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének

kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos

mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes

osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket,

amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény

működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet

(közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt

intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. [Kt. 40. § (11)]

A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése

során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer

betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény

eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak


7

teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott

tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a

szülők, a tanulók elégedettségét. [R. 5. §]

A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az

intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint

kialakított teljesítményértékelést. [Kt. 16. § (6)]

A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott

munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok

ellátását (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kereset-

kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a

pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. [Kt. 118. §

(10)]

A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt

munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport)

munkájában részt vesz. [R. 9. § (1)]

A közoktatási törvény 40. § (10) bekezdése szerint az intézményi minőségirányítási programot

az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi

minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

1. Az intézményről

Az Ady Endre Általános Iskola és az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közoktatási

intézmény 2010. augusztus 31-én jött létre.

Az intézmény az alapfokú nevelési, oktatási, az alapfokú művészetoktatási feladatok ellátására

alapított intézmény. Ellátási kötelezettsége az általános iskola 1-8. évfolyamán oktatási-

nevelési feladataira; valamint az alapfokú művészetoktatás feladatainak ellátására terjed ki.

Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, amely tevékenységét az alapító okiratban

foglaltak szerint végzi.


8

2. Minőségpolitika

Intézményünk, – feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos

javítása, fejlesztése céljából - az alábbiak szerint határozza meg általános minőségpolitikáját.

2.1. Az intézményi működés elvei

Legfontosabb alapelvünk, hogy intézményünkben a gondjainkra bízott gyermekek, tanulók

színvonalas, képességeiknek megfelelő neveléshez, oktatáshoz és egészséges testi és lelki

fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Minden tevékenységünket ennek az

érdeknek rendeljük alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk.

Intézményünk vezetése és dolgozói – pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő, és ügyviteli

alkalmazottak – valamennyien elkötelezettek vagyunk a minőségi munka, a folyamatos

intézményfejlesztés, a gyermekközpontú működés iránt.

Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha azt a fenntartói elvárásoknak megfelelően, a

gondjainkra bízott gyermekek, tanulók és szüleik megelégedésére végezzük.

2.2. Minőségcélok

Célunk, hogy az intézmény és tagintézményének működése teljes mértékben feleljen meg a

közoktatási törvényben, egyéb jogszabályokban, meghatározott feltételeknek.

Munkánk eredményességét minőségcéljaink megvalósulásán keresztül mérjük, és értékeljük.

Minőségcéljainkat az intézmény egészére, iskolai tagintézményre egységesen, az alábbiak

szerint határozzuk meg:

Törekszünk, hogy az, iskolai foglalkozásunkat a közoktatási törvényben meghatározott

végzettségű és szakképzettségű szakember tartsa.

Környezetünkben vizsgáljuk és elemezzük, melyek azok a követelmények, igények, amelyek

újként jelennek meg, vagy már korábban is észlelhetően, de nem kielégítően voltak jelen.

Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyéni képességeit maximálisan vegyük figyelembe

nevelési-oktatási folyamatunkban, programjainkban, a mindennapi életben.

Törekszünk arra, hogy esztétikus, kulturált, jól felszerelt környezetet, és azok védelmét

biztosítsuk gyermekeinknek.

Törekszünk a belső és külső kapcsolatok megfelelő szintű működtetésére.

A 2009/2010. tanévtől alkalmazotti teljesítményértékelési rendszert működtetünk az

intézményben, amelynek keretében a pedagógusok és nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak munkáját az intézményi minőségirányítási programban rögzített minőségcélok,

valamint az intézményi dokumentumokban és a dolgozó munkaköri leírásában rögzített

szakmai és munkaköri elvárások alapján tanévenként értékeljük.

3. Minőségi fejlesztési rendszer

Vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása.

A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM

rendelet szerint a közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása,

hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat

nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló

minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény


9

azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések

eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését,

amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását

értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.

3.1. Vezetési feladatok

Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek

megfelelően működjön.

Intézményünk vezetése elkötelezett a minőségfejlesztés iránt, ezért kiépíti és működteti a

minőségirányítási rendszert, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása,

illetve javítása céljából.

A vezetés, a fenntartó támogató együttműködésével a minőségi munka feltételeit, a

továbbképzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával

biztosítja.

Az intézményvezető feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön.

Ennek érdekében meghatározza azt az eljárást, ami biztosítja az intézmény használói számára,

hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek,

azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

Az igazgató és a tagintézmény vezető, nevelői irodákban lehet hozzáférni a belső intézményi

dokumentumokhoz:

Pedagógiai program

Házirend

SZMSZ

IMIP

Munkaterv

Ellenőrzési terv

Tűzvédelmi szabályzat

CD jogtár, (igazgatói irodában közlönyök)

A könyvtárban:

Pedagógiai program

SZMSZ

Házirend

IMIP

A dokumentumok megismerésének helyi eljárásrendje:

Az intézménybe érkező nyomtatott dokumentumokat először az igazgató tekinti át. A működést

befolyásoló fontos információkat, a pedagógiai jellegű információkat a tagintézmény-

vezetőnek átadja megtekintésre. A tagintézmény-vezető átadja az érintett dolgozóknak a

dokumentumokat. A több dolgozót, vagy munkacsoportot érintő kérdésekben, értekezleten tárja

a dolgozók elé. A dolgozók az információ áttanulmányozása után eljárnak. Kívánság esetén a

vezetésnek adatot, visszajelzést szolgáltatnak.

Ha valamely előírás, határidőre való teljesítésére rövid idő áll rendelkezésre, az igazgató

rendkívüli értekezletet tart.

3.2. Tervezési feladatok


10

3.2.1. Az intézményben folyó tervezőmunka feladata

Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése az

intézmény céljainak, az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, szabályozott, egymásra

épülő folyamatokból álló, átlátható, ellenőrizhető legyen.

3.2.2. Az intézményben folyó tervezőmunka lépései

1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása.

2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok)

kiválasztása.

3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés).

4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása

(jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése).

5. A terv kialakítása:

az elérendő célok;

a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek;

a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek;

a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő;

a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes

meghatározása.

6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett

partnerekkel.

7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása.

8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel.

9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban.

10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése:

az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények

közötti különbség megállapítása,

a feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése.

11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az

ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie.

3.2.3. Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei

Hosszú távú tervek:

Intézményi Minőségirányítási Program

Középtávú tervek:

Pedagógiai Program

o Nevelési program

o Helyi tanterv

Szervezeti és működési szabályzat

Házirend

Továbbképzési program

Minőségfejlesztési intézkedési terv

Rövid távú tervek:

Éves munkaterv


11

Költségvetés

Beiskolázási terv

Belső ellenőrzési terv

Munkaközösségek munkatervei

Tantárgyak tanmenetei

3.2.4. A tervezés folyamata

Az igazgató

Tájékoztatja a tagintézmény vezetőt a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási

célkitűzésekről, a tanév fő feladatairól, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi

és formai elvárásáról.

Tájékoztatást ad a személyi feltételek alakulásáról.

A tagintézmény vezető

.

Elkészíti a tagintézményi éves munkatervet, melyben személyre szólóan rögzítik az

adott tevékenységeket, ezek időpontjait és felelőseit.

Felülvizsgálja a szabályzatokat.

A munkaközösségek

Az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket.

Munkatervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák

az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez,

értékeléséhez.

A Diákönkormányzat

Vezetősége elkészíti az éves munkatervét.

A nevelőtestület

A tanévnyitó értekezleten dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag

megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás

szükséges.

3.3. Ellenőrzési feladatok

3.3.1. Az ellenőrzés fogalma


12

Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve

pedagógiai program alapján.

Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel, vagy nem felel meg a

jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak.

3.3.2. Az ellenőrzés feladata és célja

Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó

tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről.

Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni,

amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés

eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek.

3.3.3. Az ellenőrzés módszerei

Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek:

Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán).

Írásos kikérdezés (kérdőív).

Interjú (lehet egyéni vagy csoportos).

Tanulók által készített produktumok vizsgálata.

Tanulói teljesítmények felmérése (mérés).

Dokumentumok elemzése, ellenőrzése.

Tematikus látogatás (előre meghatározott szempontsor).

Visszatérő látogatás.

A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ.

3.4. Értékelési feladatok végrehajtás

3.4.1. Az értékelés fogalma

Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott

szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének

eredményével.

Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott

dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges

működés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell

összehasonlítani a kitűzött célokkal.

3.4.2. Az értékelés feladatai

Az értékelés:

rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység

folytatását,

vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét

fogalmazza meg.

3.4.3. Az értékelés területei

Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei:

a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése,

(a Pedagógiai Programban, Házirendben határoztuk meg részletesen),


13

a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése,

a vezetők munkájának értékelése,

a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése,

az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése.

3.5. Mérési – értékelési rendszer

A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével

valamilyen szabály alapján.

A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása.

3.5.1. A mérési, értékelési rendszer

A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez:

az elért eredmények,

az esetleges problémák,

a fejlesztendő területek feltárásához.

A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit:

Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből?

A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt

sikerkritériumokkal.

A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken

alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül.

3.5.2. Mérések az intézményen belül

Az intézményi mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell

elvégezni az előírt gyakorisággal:

A pedagógusok körében

A nevelőtestületi elégedettség vizsgálata

SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása

A szülők körében

A szülői igény- és elégedettség mérése.

A tanulók körében

A tanulói igény- és elégedettség mérése.

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések.

3.5.3. Intézményen kívüli mérésekben való részvétel

Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban

előírt, illetve – a nevelőtestület döntése alapján – más külső szervek által szervezett mérésekbe.

A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása.

A nevelőtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a

tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.


14

Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az intézmény

igazgatójának figyelmét, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont értesítése

alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei

szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot.

3.5.4. Éves értékelés

A nevelőtestület minden tanév végén értékeli:

az intézmény nevelő és oktató munkáját,

a Minőségirányítási program végrehajtását,

az országos mérés, értékelés eredményeit.

A tagintézmény önállóan készíti el éves értékeléseit, melyet az igazgató kiegészít az egész

intézményre vonatkozó összegző értékeléssel. Az igazgató a fenntartó kérésére intézményi

beszámolót készít.

3.5.5. Az intézményi teljesítményértékelés

A 2006. évi LXXI. törvény módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, mely

szerint az új törvény 9. §-a a következőket mondja ki:

Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell:

az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és

az értékelés rendjét,

a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és

az értékelés rendjét.

a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének

szempontjait és az értékelés rendjét.

3.5.6. Teljes körű intézményi önértékelés

A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés.

A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje

adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével: azonosítani tudja az intézmény

működésének erős és gyenge pontjait, kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket,

meghatározza a továbbfejlődés irányát (célkitűzés és intézkedések elrendelése).


15

3.6. Partneri kapcsolatok működtetése

3.6.1. A partner kapcsolatok célja, működtetése

A partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése:

A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől

jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az

igények kielégítése.

3.6.2. Intézményünkben a panaszkezelés rendje

Az intézményben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a

legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten oldjuk fel, illetve meg.

Intézményünkben törekszünk a panaszok legalsóbb szinten történő rendezésére.

3.7. Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése

Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének

megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése.

4. Dokumentumok kezelése

Nyilvánosságra hozatal:

A faliújságon, a szeptemberi szülői értekezleten közzéteszik, hogy az alábbi helyeken található

IMIP:

1 pl. a nevelői irodákban

1 pl. az iskolatitkárnál

1 pl. iskolai könyvtárban

A szeptemberi szülői értekezleten rövidített változatát, diákokra, szülőkre vonatkozó fejezeteit

ismertetni kell a szülőkkel.

Minden új belépő dolgozóval meg kell ismertetni az IMIP-et.

Megőrzés: a program 1 példányát irattárba kell helyezni.

5. A program módosítása

A program módosítása:

az intézmény igazgatója,

a tagintézmény vezető,

a nevelőtestület bármely tagja,

az iskola ügyviteli dolgozója,

a nevelők szakmai munkaközösségei,

az SZMK,

az iskola fenntartójának javaslata alapján.

A módosítási javaslatot írásban kell eljuttatni a minőségügyi vezetőnek.

A módosítási javaslatot a minőségfejlesztési csoport megvizsgálja, az alkalmazotti közösség elé

terjeszti.


16

A módosítást véleményezi az SZMK és a DÖK.

A módosítás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosítás a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától lép hatályba.

6. A program felülvizsgálata

A Minőségirányítási Program felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak

megfelelően végezzük.

Kötelező az IMIP felülvizsgálata:

a helyi nevelési program,

az önkormányzati (fenntartói) minőségirányítási program változása esetén, illetve

ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják.

7. Az intézményegységek minőségirányítási programjai

I. Az általános iskola Minőségirányítási Programja

II. Az alapfokú művészetoktatási intézmény Minőségirányítási Programja

II. Általános rész

II. Általános rész 1. Az intézményi minőségirányítás alapjai

1. 1. Az intézmény bemutatása

Az intézmény fontosabb adatai:


17

Az intézmény feladatai az Alapító okirat szerint:

Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

LXV. törvény 10. § (1) bekezdés»g) pontja, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény 88. §-a, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény V. fejezet 37.§ 5.) bekezdése

alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki:

A költségvetési szerv

Neve: Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Rövid neve: Ady Ált. Iskola és AMI

Székhelye: 8181 Berhida, Kossuth L. utca 11.

OM azonosító: 037124

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alapfokú oktatás

Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Kötelező alapfeladata:

562913 Iskolai intézményi étkeztetés

562917 Munkahelyi étkeztetés

852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplextámogatása

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 -4. évfolyam)

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

(1-4. évfolyam)

- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

- a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és

súlyos rendellenességével küzd,

- a HH, a HHH tanulók oktatását,

- a képesség-kibontakoztató felkészítést és integrált oktatást (pályázati forrással).

852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése,

oktatása (l-4. évfolyam)

852014 Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 -8. évfolyam)

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

(5-8. évfolyam)

- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

- a HH, a HHH tanulók oktatását.

- a képesség-kibontakoztató felkészítést és integrált oktatást (pályázati forrással).

852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése,

oktatása (5-8. évfolyam)

852024 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam)

852031 Alapfokú művészetoktatási zeneművészeti ágban

852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és

bábművészeti ágban.

85591 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédia)

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás


18

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú

közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

931204 Iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása

Alapfeladatai között látja el:

A selejtezett, vagy feleslegessé váló eszközök értékesítését.

A német kisebbséghez tartozók kezdeményezésére a legalább heti 5 tanórai német

nyelvi oktatást, valamint a roma kisebbségi oktatást.

A gyógypedagógiai oktatás 1-4. osztályainak oktatását.

A HH, a HHH tanulók oktatását.

A képesség-kibontakoztató felkészítést és integrált oktatást (pályázati forrás bevonásával).

A Várpalota Kistérség Többcélú Társulása szervezésében az oktatási feladatok kistérségi

koordinációját, a pedagógiai szakszolgálatok közül a logopédiát és gyógy-testnevelést.

Működési területe: Berhida Város közigazgatási területe, kiemelten Berhida, Kiskovácsi és

Peremarton települési körzetrész (I-II. védőnői körzettel azonos terület)

Érvényes működési engedély száma: 2l27-2/ 1994.

Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye:

Berhida Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3.

Alapítás időpontja: 1962 év

Gazdálkodási besorolása alapján: önállóan működő.

A pénzügyi-gazdasági feladatait - a feladatmegosztásról szóló megállapodás szerint - a

Polgármesteri Hivatal látja el.

A költségvetési szerv számlaszámmal rendelkezik.

A költségvetési számla száma: 11748076-15589521

Adószámmal rendelkezik: 15589521-2-19

A nem tárgyi adómentes tevékenységének az ÁFA szabályai szerint tesz eleget.

Vállalkozási tevékenységet nem végez.

Vezetőjének megbízási rendje:

Az iskolaigazgató vezetői megbízásának rendje: a képviselő-testület - pályázat alapján – a

jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek és az önkormányzat által a pályázati

kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő igazgatót bíz meg. A vezetői megbízás

határozott időre szól.

Vezetője: Madár Lászlóné

Határozott időre 2009.08.01 - 2014.08.15.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya

(közfoglalkoztatottak) munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.

évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári

Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó.

Alapító, illetve a fenntartó neve és címe:

Berhida Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3.

Az intézmény típusa: közoktatási; általános iskola

Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: német nemzetiségi nyelven folyó oktatás.

A feladatellátást szolgáló vagyona:

A leltárában szereplő eszközök; az alapító által biztosított támogatás és meghatározott saját


19

bevétel; valamint az alapfeladataihoz elnyert pályázati pénzeszközök.

A vagyon feletti rendelkezés joga:

Az Önkormányzat rendeletében elfogadott költségvetési keretén belül kötelezettségvállalási,

utalványozási, szakmai teljesítés igazolási joggal és felelősséggel bír az intézményvezető,

beleértve a selejtezett, vagy feleslegessé váló eszközeiről, mint vagyontárgyairól történő

rendelkezést is. (a vagyon rendeletben foglaltak figyelembevételével).

Az ingatlan feletti rendelkezési jog csak az üzemeltetésre, fenntartásra terjed ki.

Az ingatlanok az önkormányzat nyilvántartásában szerepelnek, a beruházási, felújítási,

hasznosítási jogkört az alapító gyakorolja, az alapító nevében a polgármester jár el.

Maximális tanulólétszám: 400 fő

Évfolyamok száma: 1-8 évfolyam

1-4 évfolyam gyógypedagógiai oktatás

2010. augusztus 31-től tagintézménye:

Tagintézmény neve: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Tagintézmény alapfeladata:

852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban

852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és

bábművészeti ágban.

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú

közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

Tagintézmény típusa: közoktatási, alapfokú művészetoktatási intézmény

Tagintézmény működési területe: Berhida Város Közigazgatási területe.

Tagintézmény telephelyei:

8182 Berhida, Ibolya út 4.

8182 Berhida, Orgona út 2.

(telephelyein kihelyezett tanszak-képzések folynak a telephelyek intézmény vezetőivel történő

egyeztetés szerint)

Tagintézmény maximális tanulólétszáma: 240 fő

A tagintézménybe felvehető más oktatási intézmény tanulója is, azonban a kizárólag alapfokú

művészetoktatást igénybe vevő diákok csak ezen képzési formában vehetők figyelembe a

központi támogatások igénylése és elszámolása során.

Tagintézmény évfolyamainak száma: 12

(Ek. 1-2 év

Alapfok 1-6 évf.

Tk. 7-10 évf.)

Tagintézmény által oktatott művészeti ágak:

- Zeneművészeti ág: Klasszikus zene: billentyűs tanszak – zongora

fafúvós tanszak - fuvola

vonós tanszak – hegedű

zeneismeret tanszak – szolfézs

Elektroakusztikus zene: billentyűs tanszak – szintetizátor

keyboard

Népzene: citera

népi furulya


20

- Táncművészeti ág: néptánc

modern-kortárs tánc

társastánc

- Képzőművészeti ág: festészet

- Színművészeti ág: színjáték

A tagintézmény feladatellátását szolgáló vagyont, gazdálkodási adatokat - a Kincstár

bevonásával- elkülönítetten tartja nyilván.

Záradék

Az Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapító okirat

módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) a Berhida Város Önkormányzat

Képviselőtestülete a 2012. február 23-i ülésén a 15/2012. (II.23.) számú Kt. Határozatával

hagyta jóvá.

1.2. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata

Az Ady Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, törvényes, eredményes

és hatékony működésének alapja a minőség.

A minőség az intézményi feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési,

értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő

jellemzők összessége.

A minőség biztosításáért az iskola vezetése és minden intézményi dolgozó felelős.

Törekszünk arra, hogy a település lakossága érintett része – tanulók családja – felénk irányuló

elvárásainak megfeleljünk, minőségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban,

döntésünkben.

Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy:

Az iskolai tantestület megfeleljen a törvényesség, szakszerűség, eredményesség és

hatékonyság követelményeinek.

Pedagógusaink és egyéb dolgozóink munkáját a szakértelem, a nyitottság, az

eredményesség jellemezze.

Az intézmény működésében a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú,

humánus és kreatív legyen.

Felelősek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, tanulókért, ezért részükre a tőlünk telhető

legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezet biztosítjuk.

Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és

működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a

környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok

fejlesztésére, az iskola pedagógiai munkájának fejlesztésére.

Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze.

Vállaljuk, hogy az iskola pedagógiai programjában előírtakat igyekszünk maradéktalanul

megvalósítani.

Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe

véve formáljuk tevékenységünket.

Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az

iskola működésében.

Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy a céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a

minőséget befolyásoló problémákat.


21

Céljaink megvalósítása érdekében a jogi szabályzóknak való megfelelésre törekszünk, a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a szerint minőségpolitikánk végrehajtása

érdekében minőségfejlesztési rendszert építünk ki és működtetünk.

1.3. A fenntartó intézménnyel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés

Biztosítjuk az iskola törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb,

legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását.

Törekszünk a közvetett és közvetlen partnerek – tanuló, szülő, a teljes alkalmazotti kör,

fenntartó, társintézmény, szolgáltatók stb. – által az iskolával szemben támasztott igények

tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére.

Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat.

A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a tanulók identitásának erősítése

érdekében folyamatosan ápoljuk és fejlesztjük az intézmény külső kapcsolatait.

Felkutatjuk és kiaknázzuk a különböző térségi, országos pályázati lehetőségeket a

rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése érdekében.

Az iskola igazgatója minden – munkaköréből eredő – megnyilvánulásában elkötelezettséget

mutat a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos működtetése iránt.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük az intézmény területén a tanuló- és gyermekbalesetet

esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul foganatosítjuk a szükséges

intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres

tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására.

Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók

kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt.

Kiemelt figyelmet fordítunk az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára,

otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felzárkóztatására,

illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb

végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére.

Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk a tanulók szüleit – részletes és

érdemi módon – a tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, tanácsokat

adunk, illetve segítséget nyújtunk a tanuló neveléséhez.

Rendszeres kapcsolatot tartunk az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és

egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a tanulók érdekeit

veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

Figyelemmel kísérjük az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket,

vetélkedőket, s lehetőségeik maximális kihasználásával részt veszünk e programokon.

Lehetőségeink kiaknázásával magunk is szervezünk, rendezünk iskolai, tanulmányi

versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára, tanévenként legalább egy

alkalommal.


22

Széleskörű információkat és pedagógiai segítséget nyújtunk az iskola utolsó évfolyamain

tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés

meghozatalához.

Törekszünk arra, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének

és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján.

1.4. Intézményi célok

Minőségirányítási programunkat pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszköz-

rendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével szeretnénk biztosítani a pedagógiai

programunkban megfogalmazottak teljesítését.

Ennek érdekében az Intézményi Minőségügyi Csoport javaslatára a tantestület (szükség szerint

az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv összeállításához minőségcélokat fogad el, melyek

elérését, mérését, értékelését éves tervében rögzíti.

1. számú melléklet: Szervezeti minőségcélok

2. számú melléklet: Pedagógiai minőségcélok

3. számú melléklet: Minőségparaméterek, minőségcélok

4. számú melléklet: Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok

Az IPR projekt általános célja

A halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási

esélyeinek növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon

nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg.

Állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős

magatartásra.

Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák

élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek

megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba.

A tartós együttnevelés pedagógiája a mindennapok gyakorlatává váljon.

Nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó intézményi környezet megteremtése.

A szociális, gazdasági hátrányokból eredő esélykülönbségek csökkentése.

A pedagógiai kultúra fejlesztése a társadalmi és kulturális különbözőségek iránti

érzékenység fejlesztése.

A projekt közvetlen célja

Olyan tanulási kompetenciák kialakítása, amelyek lehetővé teszik a halmozottan

hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók képességeiknek maximális

kibontását személyre szabott, differenciált oktatási nevelési módszerek

alkalmazásával.

Aktív cselekvésen alapuló tanítási- tanulási technikák elsajátítása pedagógusokkal,

diákokkal.

Multikulturális elemek megjelenítésével a tananyagban érjük el a tanulók érdekeltté

tételét az oktatatás eredményességében.

Csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók

száma.

Jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos

helyzetű tanulók az országos kompetencia méréseken.


23

Hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében,

hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában.

Olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az

integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását.

Olyan szabadidős foglalkozások szervezése a tanulók számára, melyen kreatív

kézműves képességeiket fejleszthetik, valamint lehetőségük van kialakítani egy, a

környezeti fenntarthatóságot biztosító felelősen dönteni tudó állampolgári

magatartást.

Az intézményi IPR szervezeti felépítése, a mikrocsoportok feladatai

IPR menedzsment

Óvoda-iskola átmenet csoport

Továbbtanulást segítő csoport

Módszertani adaptációt segítő csoport

Környezeti csoport

Honlapfejlesztő csoport

IPR menedzsment feladatai:

Komplex IPR fejlesztés irányítása, koordinálása, integrációs stratégia kialakítása.

Együttműködések szervezése intézményen kívül és belül.

Feltételek megteremtése (humánerőforrás, eszközök).

Óvoda-iskola átmenet team feladatai:

Óvoda-iskola átmenetet segítő tevékenységek megvalósítása.

Kapcsolatépítés az iskola és az óvoda között.

Továbbtanulást segítő csoport feladatai:

Segítséget nyújtani a diákok iskolai továbbhaladását, középiskolába történő

továbbtanulását.

Tevékenységükkel javítani az intézmény országos kompetencia mérésének

eredményén.

Módszertani adaptációt segítő team feladatai:

A továbbképzéseken szerzett ismeretek beépítésének támogatása a pedagógiai

gyakorlatba.

Szakmai támogatásnyújtás.

Hospitációra épülő szakmai együttműködés koordinálása.

Iskolai szintű projektek koordinálása.

Intézményi Környezeti Csoport feladatai:

Az IPR-t segítő partneri kapcsolatok kiépítése és működtetése.

Honlapfejlesztő team feladata:

Az intézmény honlapjának folyamatos frissítése és karbantartása.


24

2. Az intézmény minőségirányítási rendszere

2.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben

Az intézmény e minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a

szolgáltatásaira vezette be.

A minőségirányítási rendszert a közoktatási törvény 40. §. követelményeinek megfelelően

dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat

minőségirányítási programjában (ÖMIP) megfogalmazott elvárásait is.

Az intézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:

a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén

a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében,

rendszeres felülvizsgálatában

a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában

a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori

biztosításában – a költségvetés lehetőségei szerint.

Az igazgató vállalja, hogy a kiépített és működtetett rendszert fenntartja, és folyamatosan

tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek megnyerése)

céljából.

Az intézmény munkatársai felelősséget viselnek e program megvalósításáért, a célok eléréséért,

a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.

Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a

minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott

kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

2.2. Jogszerű működés

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az iskola működését szabályozó jogi

dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az

intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai

ismerjék és betartsák.

Jogi dokumentumok azonosítása:

Törvények, rendeletek

Fenntartói szabályozók – rendeletek, határozatok

Belső intézményi szabályzatok

2.3. Tervezés

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető,

egyenletes feladatellátásban.

Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a

tervezési szintek meghatározása.

Célok megfogalmazása


25

Az intézmény szervezeti céljait az intézményvezető és a munkatársak egyetértésben határozzák

meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei,

elvárásai alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük.

Feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza azokat a feladatokat, folyamatokat, amelyek szükségesek a

partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal

ruházza fel az egyes munkatársakat. (Intézményi Minőségügyi Csoport tagjai.)

Erőforrások biztosítása

Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben

biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és

működtetéséhez.

Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében – a teljes felelősség az igazgatóé.

Emberi erőforrások

Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a

szükséges személyi feltételekkel.

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a

jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való

megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket,

a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör

betöltésének feltételeit.

A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége.

2.4. Stratégiai tervezés

Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek

megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény pedagógiai programjában történik.

A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez

kapcsolódó feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségügyi

csoport egyetértő közreműködésére van szükség.

A tervezéskor figyelembe kell venni:

A közoktatási törvény, továbbá végrehajtási rendeletei

A Nemzeti Alaptanterv, illetve a vonatkozó kerettantervek előírásait

Fenntartói elvárások – alapító okirat

Egyéb jogi előírások (A Munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról, az

államháztartás működési rendjéről, az adott év költségvetéséről szóló törvények

stb.)

Partneri elvárások – minőségügyi csoport szolgáltatja

A pedagógiai program


26

Cél: az intézmény olyan pedagógiai programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az iskola

küldetésnyilatkozatát, jövőképét, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és

megfelel a törvényi előírásoknak.

A pedagógiai program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az

iskola értékeinek figyelembe vételével történik.

A feladat elvégzéséért az igazgató a felelős, munkáját a feladat elvégzésére létrehozott csoport

segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület teljes bevonásával.

A pedagógiai program módosításának elfogadásához a tantestületi létszám 2/3-os támogatása

szükséges. A módosítás során be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek

véleményét.

Az SZMSZ

Cél: az intézményi szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása.

Jellemezze a dokumentumot a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazott

számára történő bemutatása, az alá-fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés

paramétereinek leírása, a szervezeti feladatok leosztása, a munkaköri feladatok

megfogalmazása.

A Minőségirányítási program fogalmazza meg a stratégiai „hogyan” kérdésre a válaszokat.

Cél: a minőségirányítási program létrehozása annak érdekében, hogy az intézmény képes

legyen a pedagógiai programban megfogalmazott értékek alapján eredményesen és hatékonyan

működni.

Biztosítja a minőségpolitikában megfogalmazott célok megvalósítását.

A MIP elkészítéséért az igazgató a felelős. A feladat elvégzését az Intézményi Minőségügyi

Csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik, a tantestület bevonásával.

A minőségirányítási program elfogadásához illetve módosításának elfogadásához az

alkalmazotti létszám 2/3-os támogatása szükséges.

Az intézményi munkát szabályozó dokumentumok és azok elfogadásának rendjét az 5. számú

melléklet tartalmazza.

2.5. Operatív tervezés

Az éves munkaterv

Cél: az intézmény rövid távú tervezett működésének biztosítása.

a) Előkészítés

A megfelelő törvényi és rendeleti időpontok és elemek figyelembevétele.

A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tevők körének meghatározása:

a tantestület

a minőségügyi csoport

a szülői szervezet

a diákönkormányzat

A korábbi munkaterv figyelembe vétele (korábbi alpontok átemelése ill. felülvizsgálata).

Mérési, értékelési eredmények elemzése, számbavétele.

b) Az éves munkaterv elkészítése

A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása.

A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása.

Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel.


27

Feladatok delegálása, megbízások.

A tartalmi területek közötti egyeztetés.

c) Az éves munkaterv elfogadása

A munkaterv elfogadásához be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek

véleményét.

A munkaterv elfogadásához a tantestület 2/3-os támogatása szükséges.

d) Az éves munkaterv lebontása havi ill. heti tervekre

Havi program.

Rendezvények forgatókönyvei, eljárásrendek, szabályozott folyamatok.

Az éves munkatervet a tantestület fogadja el2,de ki kell kérnie a szülői szervezet

véleményét3

Az éves munkaterv a tanévre szól.

Tartalmazza:

a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását

a szünetek időtartamát

a megemlékezések, ünnepségek időpontját

a tantestületi értekezletek időpontját

Az éves munkaterv elkészítésének főbb szempontjai:

készítésének logikája könnyen áttekinthető

az intézmény pedagógiai programja, továbbá a tanév sajátosságai alapján kiemeli a

tanév fő feladatait

átfogja az intézmény egészét

jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét is

tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét

tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségbiztosítási feladatokat is

tartalmazza a tanév ellenőrzési feladatait is

2.6. Vezetői ellenőrzés és értékelés

Cél: az intézmény jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott munkarend-

jének vezetői ellenőrzése.

A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja:

segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését

jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára

segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket

mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre

adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az

eseti döntések, problémamegoldások esetében

adjon támpontot a személyek munkájának illetve a folyamatok értékeléséhez

Minőségügyi ellenőrzés

2 Kt. 57. § (1) bek. c) pontja

3 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bek.


28

Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség

esetén többször is felülvizsgálja.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

partneri elégedettség és kifogások (panaszok)

belső helyzetelemzések eredménye

erőforrások helyzete

szolgáltatások hatékonysága, megfelelőssége

helyesbítő, megelőző tevékenységek

változások szükségessége

korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata

a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások

erőforrások fejlesztése

szolgáltatások fejlesztése

A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket az igazgató

feljegyzésben dokumentálja.

Vezetői ellenőrzési táblázat: tevékenység, terület, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő,

dokumentáció, tájékoztatás, felhasználás.

A vezetői ellenőrzés területei

A stratégiai folyamatok ellenőrzése:

a pedagógiai program

a vezetői program (pályázat)

a minőségirányítási program

a pedagógus továbbképzési terv

az éves beiskolázási terv

a humán erőforrás biztosítása

a tárgyi feltételek alakulása:

- kötelező eszközbeszerzés

- felújítások

- beruházások

- leltár és selejtezés

- a költségvetés alakulása

A belső szabályozók működése:

- szervezeti és működési szabályzat

- házirend

- közalkalmazotti szabályzat

a hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása

az intézményi adminisztráció működése:

- adatkezelés

- dokumentumok kezelése

- irattározás

- munkaegészségügy

- tűz- és balesetvédelmi tervek ellenőrzése

A mindennapi működés ellenőrzése:

éves tervek, közösségi programok ellenőrzése

a munkaidő, a foglalkozások pontos betartása, megtartása


29

a mindennapos adminisztráció (tanóra, foglalkozás kezdése, befejezése, hiányzók

beírása, túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás)

megrendelők, úti rendelvények, elszámolások)

a helyettesítések

az óravezetés, a pedagógiai munka

új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres

ellenőrzése

a házirend betartásának ellenőrzése

az iskolai rendezvények ellenőrzése

eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése

tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése

A vezetői ellenőrzés szintjei

intézményvezetői szint

más vezetői szint

A vezetői ellenőrzés formái

dokumentumok elemzése

kérdőívek, felmérések

interjúk, beszélgetések

foglalkozások látogatása

a munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás (takarítás, karbantartás, díjak beszedése,

rendezvény lebonyolítása stb.)

személyes feljegyzések készítése

az alsóbb vezetői szintű ellenőrzésről kért beszámoló

A vezetői ellenőrzés dokumentálása

ellenőrzési napló

jegyzőkönyvek

beszámolók

Az értékelés

A vezetői értékelés a szervezeti hatékonyság értékelésére irányul.

Cél: az intézményi működés időszakos mérése, értékelése.

Az intézmény év végi értékelési szempontrendszerének kidolgozása

A fenntartó számára készített tanév végi jelentés készítése a fenntartó által

meghatározott szempontok alapján

Az intézményvezetés évente készít értékelést az intézmény és egyes folyamatai működésének

eredményességéről és hatékonyságáról.

Az értékelendő területek:

a vezetői ellenőrzés eredményei

a partnerek visszajelzései

a javító, fejlesztő tevékenységek eredményei

korábban elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata


30

az indikátorrendszer mutatóinak eredményei

a minőségfejlesztési munka eredményei

Az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni, a beszámolót megismerők köre: tantestület,

fenntartó.

2.7. A minőségirányítási rendszer feltételeinek biztosítása

Az intézmény vezetője a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére

minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője

bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az intézményvezető, vagy az általa megbízott

személy irányítja, ellenőrzi.

3. A minőségirányítási rendszer működése

3.1. A minőségfejlesztő csoport működése

Jelen dokumentum a szervezet struktúráját, feladatrendszerét, kapcsolatrendszerét,

jogosítványait, kötelezettségeit tartalmazza.

Cél:

az intézményi minőségpolitika megvalósulásának segítése

az intézményi minőségcélok elérésének támogatása

a vezetés és az intézményi folyamatok közötti minőségügyi szemléletű kommunikáció

és kapcsolat fenntartása

az intézményi szervezeti működés folyamatos fejlesztésének indukálása

A csoport tagjainak az intézmény vezetője ad megbízást a feladatra.

A minőségfejlesztő csoport létszáma: 5 fő

Működési rendjüket maguk alakítják ki, vezetőjüket maguk nevezik meg az intézmény

vezetőjének jóváhagyásával.

Minőségügyi vezető: Pintér Ferencné

3.2. Működési jellemzők

Az intézmény vezetője garantálja a jogszerű működés feltételeit

Kedvezmények megállapítása, beépítése

Rendszeres kommunikáció:

Csoportszinten

Csoport – intézményvezető szinten

Csoport – alkalmazotti közösség (vagy kisebb egységei) szinten

A kapcsolattartást a csoport és az intézmény vezetője koordinálja.

Minden formális megbeszélésen feljegyzés, szükség esetén jegyzőkönyv készül – irattározás.

A csoport – vezetőjének koordinálásával – operatív módon irányítja a minőségirányítási

rendszer működtetését. Ennek érdekében:


31

Munkatervet készít

Szervezi a feladatok végrehajtását

Kommunikációs csatornákat (belső, külső) működtet - tájékoztat

Ellenőrzi a feladatok végrehajtását

Kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját

(folyamatok további azonosítása, algoritmizálása, szabályozása)

Gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat

közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a követhetőséget, a külső

kontrolt)

Kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát

Fejleszti saját tevékenységét

3.3. A partnerközpontú működés

Cél: A partnerközpontú működés kialakítása, fenntartása, fejlesztése.

A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos

kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának

megteremtése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási

sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

A partnerazonosítás szabályzatát a 11. melléklet tartalmazza.

Legfontosabb partnereink:

a gyermek, a tanuló

a pedagógus – nevelőtestület, tantestület

a szülők - szülői munkaközösség

a fenntartó önkormányzat és annak bizottságai

3.3.1. Kommunikáció a partnerekkel

Cél: meg kell tervezni a közvetlen partnerekkel (gyermekek, tanulók, szülők, pedagógus és

nem pedagógus dolgozók és a fenntartó) a napi működéshez szükséges információk belső

áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink tájékoztatására különböző csatornákat,

fórumokat használunk. Ezek intézményesült formai megoldásait nevezzük kommunikációs

rendszernek.

A szülői partnerkörrel való kapcsolattartásra a következő fórumok hivatottak: szülői értekezlet,

fogadóóra. Új szülők részére az intézmény bemutatása érdeklődés szerint.

A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére: telefon, fax, e-mail, levél,

üzenő/ellenőrző füzet, stb.

3.3.2. Partneri igény és elégedettség mérése

Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és

elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges

beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja:

a partnerazonosítás frissítését,

a felmérés lebonyolítását,

intézkedési terv készítését,

a beavatkozás ellenőrzését.


32

A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait

szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

A partneri igényfelmérés kiterjed:

elvárásokra, igényekre,

elégedettségre, elégedetlenségre,

oktató-nevelő munkánk véleményezésére.

A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai

és minőségi követelményeket.

A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az

adatokat grafikusan is megjelenítjük.

Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük.

A partneri követelmények felmérését, a szakmai összevetését, teljesítési feltételeket, azok

átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk.

Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető felelős.

Panaszkezelés

Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre

vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni a minőségügyi vezetőnek.

A partnerek azonosításával, igényeik és elégedettségük mérésével kapcsolatos követelményeket

a Comenius I. modell-leírás tartalmazza, ezt követi intézményünk is.

A 6. számú melléklet tartalmazza a partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendjét.

3.4. A humán erőforrás fejlesztése

A munkatársak kiválasztása

Cél: az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése.

Kiválasztási és betanulási rend működtetése, az intézmény pedagógiai programjával azonosulni

tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása szerint hozzájárulni tudó munkatársak alkalmazása.

A munkatársak továbbképzése

Cél: a pedagógiai programban és a minőségirányítási programban megfogalmazott célok

megvalósításához szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Továbbképzési rendszer működtetése

Alkalmazott dokumentumok:

Továbbképzési terv

Beiskolázási terv

A 7. számú melléklet tartalmazza a munkatársak kiválasztásának és továbbképzésének

eljárásrendjét.

A munkatársak bevonása a minőségfejlesztési programba

Cél: a minőségpolitika megvalósítása érdekében minél több kolléga vegyen részt a minőségfej-

lesztési program megvalósításában.


33

Az intézmény vezetése személyes példamutatásával segíti a cél elérését.

A program eredményes működtetése motivációt jelent a kollégáknak.

3.5. Pedagógiai tevékenység

Helyi programkínálat tervezése, értékelése

Cél: a partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit, figyelembe vevő

foglalkozási kínálat tervezése.

Pedagógia tevékenység közös követelményeinek érvényesítése, a módszertani kultúra

fejlesztése

Cél: az intézményünk által vállalt értékeknek, céloknak, feladatoknak megfelelő módszerek,

eszközök megismerése, alkalmazása. Megállapodás a célok, feladatok megvalósítását segítő

módszerekről, eszközökről.

A pedagógusi módszertani eszköztár gondozója az iskolai könyvtár.

Nevelési folyamatban használt eszközök

Cél: a megfelelő eszközök kiválasztása a pedagógusok közös döntése alapján. A gyermek,

tanuló egyéni útjának végigkísérése, támogatása, személyiségének, képességeinek fejlesztése.

A tanulásfejlesztés támogatásában szerepet játszik az iskolai könyvtár is.

A pedagógusok együttműködése

Cél: az egyes iskolai osztályokban tanító pedagógusok és a szakmai munkaközösségek

együttműködésére vonatkozó követelmények meghatározása.

3.6. Az intézmény mérési és értékelési rendszere

Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján (a fenntartó önkormányzat

ÖMIP-jében leírtak) megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri

elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő

értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai

milyen hatékonysággal működnek.

A pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

A munkatársak tevékenységének mérése, értékelése

Cél: az intézmény dolgozói munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése. A

munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és

készségek, a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, a

hatékonyság növelése. Az értékelésnek tisztáznia kell a kölcsönös elvárásokat.

Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján végezzük.

A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.

A nevelő-oktató munka értékelése:


34

Foglalkozások/tanórák látogatása és az azokon tapasztaltak megbeszélése, elemzése,

értékelése

Beszámolók készítése:

Félévkor az osztályfőnökök elemző módon írásban számolnak be az osztályok

tanulmányi, illetve nevelési helyzetéről, a pedagógiai munka hatékonyságáról,

feladatokat, teendőket határoznak meg.

Tanév végén a munkaközösség-vezetők elvégzik az adott szakmai terület munkájának

elemzését, beszámolnak saját munkatervük végrehajtásáról.

Tanév végén az intézményi tevékenységrendszer egésze hatékonyságának elemzésére,

az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az intézményvezető

beszámol az intézmény munkájáról, melyet a tantestület megvitatás után elfogad.

A pedagógiai tevékenységgel összefüggő munkavégzés értékelése.

A pedagógiai tevékenységgel összefüggő pedagógusi munkát és a technikai dolgozók

munkáját (adminisztrációs, ügyeleti, intézményi szintű feladatok végzése) az igazgató

folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli.

Elégedettségvizsgálat

A partnerek körében végzett mérések a teljes alkalmazotti kör munkájának mérésére,

elemzésére, értékelésére is legyenek alkalmasak.

Alkalmazotti körben végzett önértékelés készítése.

Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az

intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti

szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program

formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz.

Partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a

szolgáltatások részben vagy egészében nem feleltek meg az előírt vagy a rögzített várható

követelményeknek, minden esetben eltérésként, „nem megfelelőségként” kell kezelni.

Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól

megköveteljük. A nem megfelelőséget a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségügyi

csoport feljegyzésben dokumentálja. Ezt követően a minőségügyi csoport javaslatot tesz a

korrekcióra, a vezető intézkedést hoz a korrekcióra.

A tanulók mérése, értékelése

Cél: A nevelési, tanulási fejlődési folyamat értékelése, pedagógiai mérés, értékelés, melynek

alapelvei, céljai és módszereinek leírása a pedagógiai programban található.

A mérés, értékelés területei:

Év eleji helyzetfelmérés

A félévi és év végi neveltségi és tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése

Diagnosztikai mérés

Központi mérések eredményeinek összehasonlító elemzése

A gyermekek, tanulók viselkedését minősítő mérések összehasonlító elemzése

Az intézmény házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák

okainak elemzése, értékelése

Egyéb adatokra vonatkozó táblázat a 8. számú mellékletben található.


35

A vezetői tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése

Cél: a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka

hatékonyságának növelése.

Vezetői önértékelés

Vezetői beszámoló a pedagógus közösségnek a tanév végén

Fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése

Partneri igény és elégedettségvizsgálatok

Intézményi önértékelés (A teljes körű intézményi önértékelés eljárásrendje 13. számú

melléklet)

Cél: az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata.

Az önértékelés meghatározott szempontok alapján legalább négyévente rendszeresen

elvégzendő tevékenység.

Feladat:

az önértékelés területeinek azonosítása

az értékelés szintjének meghatározása

viszonyítási pontok meghatározása

indikátorrendszer kidolgozása

az értékelést végzők köre

az értékelés eszközrendszere, az alkalmazott módszerek

az információk feldolgozása

az eredmények visszacsatolása.

A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos

fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek.

3.7. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése

Eredményvizsgálat, visszacsatolás

Cél: a pedagógus és nem pedagógus dolgozók ösztönzésére szolgáló, anyagi és erkölcsi

elismerésük alapelveinek, rendjének kidolgozása, szabályozása. Ennek érdekében az intézmény

ösztönző rendszert működtet.

Folyamatok azonosítása, szabályozása

Cél: a minőségirányításai rendszer megvalósítása során két PDCA ciklus kialakítása. A napi

működés során feltárt hibák javítására a kis PDCA ciklus, a mérések, értékelések alapján

megfogalmazott fejlesztések folyamatának megvalósítására a nagy PDCA ciklus működtetése.

Indikátorrendszer kialakítása

A folyamatok azonosítása, szabályozása

A minőségirányítási rendszer fejlesztése

A folyamatos fejlesztés


36

Az intézmény vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján

meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő javítandó, fejlesztendő területeket.

Folyamatos fejlesztés eszközrendszerének kialakítása, működtetése:

problémák, tapasztalatok gyűjtésének módja

javítási tevékenység (okok feltárása, okok megszüntetése)

intézkedés végrehajtásának ellenőrzése

A MIP teljes kialakításához szükséges fejlesztéseket, feladatokat a 9. számú melléklet

tartalmazza.

3.8. A dokumentumok kezelésének rendje

Cél: az intézményi céloknak megfelelő működés.

A pedagógiai program, a minőségirányítási program és az éves munkaterv megismertetése

minden év szeptember 30-ig:

a tantestülettel – tanévnyitó értekezleten

szülőkkel – első szülői értekezleten

Belső dokumentumok kezelése

Cél: a belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése.

Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása

Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása:

a szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének

szabályozása

az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és

működési rendjének szabályozása

a szervezeten belüli testületek, egyes közösségek egymáshoz való viszonyának,

kapcsolatrendszerének szabályozása

a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek

belső dokumentálás szabályai

folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal

a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.


37


38

III. Mellékletek

1. számú melléklet - Szervezeti minőségi célok

Cél A cél megvalósulásának

mérése

Hatékony humánerőforrás gazdálkodás elérése.

Dolgozói

elégedettségmérés.

Javuljon a tantestület tagjainak együttműködési képessége, az

intézményi belső kommunikáció.

Dolgozói

elégedettségmérés

A tantestület tagjai legyenek nyitottak a szakmai, módszertani

fejlődés iránt.

Továbbképzéseken való

részvétel

A partnereink igényeinek, elvárásainak összegyűjtése és beépítése a

mindennapos tevékenységünkbe.

Partneri elégedettségmérés

Az elégedettségi mutatók javítása.


A szülőkkel való együttműködés fejlesztése.


Demokratikus, családias légkör teremtése.


A gyermekek, tanulók megtartása, az intézményi gyermeklétszám,

tanulólétszám növelése.

Statisztikai adatok

Minél több munkatársunk vegyen részt a MIP céljainak

megvalósításában.

Év végi beszámoló.

Legyen működő önértékelési rendszerünk.


Folyamataink azonosítása történjen meg.


Készüljön ütemterv a folyamataink szabályozására.


Az ütemterv szerint alakítsuk ki közös megegyezéssel a pedagógus

munka értékelési rendszerét.



39

2. számú melléklet - Pedagógiai minőségi célok

ÉRTÉK: MINŐSÉGI CÉL:

Tudás a tantestület minden tagja megfelelő felsőfokú szakirányú képzettséggel

rendelkezzen

a tanulók legalább a 95%-a érje el a továbbtanuláshoz szükséges

tanulmányi eredményeket

az iskolai szakkönyvek és Cd-tár növelése

képességfejlesztő játékok számának további bővítése

biztosítsuk a szükséges korszerűbb ismerethordozókat a

tapasztalatszerzéshez és a környezet, a világ megismeréséhez/interaktív

tábla/

Az önálló információszerzés, ismeretszerzés igényét fejlesszük az iskolai

könyvtár segítségével.

élményszerzési lehetőségek biztosítása: kirándulás évente 1-szer, egyéb

kulturális program: 2 havonta

lehetőség szerint minél korábban ismerkedjenek meg a gyermekek

játékos formában a számítógéppel

legalább a tanulók 90 %-a lépjen úgy ki az iskolából, hogy felhasználói

szintű informatikai ismeretei vannak

biztosítunk a tanulóknak olyan változatos tevékenységeket a környező

természeti és társadalmi valóságról, ahol tapasztalatokat és ismereteket

szerezhetnek: a tanulók az év során legalább egyszer vegyenek részt egy

iskolán kívüli eseményen, rendezvényen

ismertessék meg a pedagógusok a tanulókat legalább évente egy

alkalommal a népi kismesterségekkel és azok hiteles művelőivel

váljék a tanulás az iskolai élet valódi céljává

Humánum a hátrányos, veszélyeztetett gyermekek kiszűrése

az intézménybe járó nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó

gyermekek, tanulók fokozott figyelembe vétele: saját kultúrájukhoz való

viszonyulásukat tiszteletben tartjuk, szokásaikat, kultúrájuk tovább

örökítését nem akadályozzuk

családgondozás, segítségnyújtás

minden évben rendezzünk legalább 3 alkalommal intézményi szintű

műsoros ünnepséget ( okt.23-a, karácsony, március 15-e)

minden osztályban évente szerepeljen a környezetvédelemmel

kapcsolatos program

Kreativitás a pedagógusok törekedjenek a minél hatékonyabb módszerek

megismerésére és alkalmazására a tanításban és a nevelésben

lehetőség szerint vegyenek részt tehetséges tanulóink pályázatokon,

tanulmányi versenyeken

legalább évi egy alkalommal házi kiállítást rendezünk tanulóink

munkáiból (rajz, stb.)

minden évben rendezzük meg a probléma-feltáró napot, érjük el, hogy a

felvetett problémák legalább 50%-ára megoldást találjunk

az osztálytermek funkcionális, esztétikus elrendezése, berendezése,

díszítése motiválása érdekében minden év szeptember utolsó hetében

kiosztjuk a „Legszebb osztály” díjat az I-III. helyezetteknek

Egészség rendszeres kapcsolatot tartunk az iskola orvosával

a fogorvossal évente 2 alkalommal biztosítjuk a gyermekek rendszeres


40

szűrését

nyomatékosan kérjük a szülőktől, hogy csak orvosi igazolás birtokában

engedjék gyermeküknek a hiányzást, illetve fertőző jellegű

megbetegedés esetén ne engedjék a tanulót az iskolába

biztosítjuk a gyermekek számára a rendszeres gyümölcs és zöldség

fogyasztás lehetőségét heti 1 alkalommal „gyümölcsnap” keretében

készség szintre emeljük a tanulóknál a higiéniai szokásokat

biztosítjuk koruknak megfelelő mértékben a levegőzés mennyiségét

a problémás gyerekeknél családot látogatunk évente legalább egyszer

sportolási lehetőség biztosítása az intézményi dolgozók számára is

Hazaszeretet a tanév során a nemzeti ünnepeinket, megemlékezéseinket megtartjuk

környékünk hagyományait megismerjük és beépítjük az iskolai élet

mindennapjaiba

megismertetjük gyermekeinkkel szűkebb és tágabb környezetünket

rendezvények, kirándulások alkalmával

megismertetjük a gyermekekkel népi kultúránkat a mese, az ének és

játékok segítségével

Esztétikum bevonjuk a tanulókat a terem, az iskola díszítésébe, környezetük szebbé

tételébe

a környezet tükrözze a szülők felé külsőségekben is az iskola

szellemiségét - a gyermekközpontúságot, környezetünk értékeit

minden évben legalább egyszer legyen a szülők számára kulturális

bemutató


41

3. számú melléklet - Minőségparaméterek, minőségcélok

Minőségparaméter Felmerülő kérdés Lehetséges minőségcél

Kommunikáció

A partnereket (szülőket)

rendszeresen informálják-e

arról, hogy mi történik?

Fejlődik a szülőkkel való

együttműködés, kiemelten a

kommunikáció területén.

Megbízhatóság

Az iskolában az történik, ami

az írott dokumentációkból

kiolvasható?

A házirendben, SZMSZ-ben

rögzítettek pontos betartása

Szakértelem

Vannak-e nem odaillő,

képesítés nélküli

munkatársak?

Minden munkatárs

rendelkezik az előírt

képesítéssel.

Panaszkezelés Létezik-e panaszkezelési

eljárásrendszer?

Működik egy közösen

kidolgozott, munkatársak

által elfogadott

panaszkezelés.

Kézzel fogható tényezők Jó belépni az iskola

épületébe?

Az iskola legyen otthonos,

barátságos, legyen sok virág,

szín, fény, ízléses dekoráció.

Biztonság

A tevékenységek az előírt

egészségügyi és biztonsági

irányelveknek megfelelően

történnek-e?

Ne történjen „elkerülhető”

baleset az intézmény

területén.

Empátia

Létezik-e olyan gyakorlat,

amely szerint a fogyasztókat

(szülőket) is be kell vonni a

szervezet életébe?

Elégedettségi mutatók

javítása a szülők körében.

Bevonódás

Léteznek-e folyamatok,

melyek segítségével a

fogyasztók (szülők, tanulók)

befolyásolhatják az adott

szolgáltatást?

Szülők nagyobb arányú

bevonása az iskola életébe,

döntéseibe.


42

4. számú melléklet - Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok

Probléma, igény Hozzárendelt cél Prioritás Időtáv

Környezet

rendezettsége,

biztonsága

Balesetmentes, esztétikus, fejlesztő

környezet megteremtése,

fenntartása

Fontos Középtávú

A játék-munka-

pihenés aránya a

gyakorlatban nem

elfogadható

Egységes követelményrendszer

megalkotása, annak betartása-

betartatása a nevelési folyamatban

résztvevőkkel

Nagyon fontos Középtávú

Az intézmény jó híre

Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá

tétele legyen mindenki számára

kiemelten fontos

Nagyon fontos Középtávú

Intézményen belüli

információáramlás

akadozó, hiányos

Mindenki akarja és tegyen érte,

hogy eljusson hozzá minden őt

érintő információ

Fontos Rövid távú

A szülők alig

vesznek részt az

iskolai

rendezvényeken

A szülők aktívabban vegyenek

részt, kapcsolódjanak be egy-két

programba, vegyenek részt néhány

rendezvényen

Fontos Középtávú

Rendezvényeink

szervezettsége nem

mindig pontos

Minden folyamatnak legyen

felelőse Fontos Rövid távú

Iskolai elvárások

megismertetése a

szülőkkel

Kapcsolatfelvételt a beiratkozás

előtt a tájékoztatót

intézményesíteni kell

Nagyon fontos Rövid távú

Egyenetlen a

pedagógusok

terhelése

Egyenletesebb pedagógus terhelés

elérése Fontos Rövid távú

Pedagógus

példamutatás

A közösen elfogadott alapelvek

betartása Fontos Középtávú

Hiányos szabályozási

rendszer

Folyamatszabályozás teljes

körűsége Fontos Hosszú távú

Kedvezőtlen

munkakörülmények

Tárgyi felszereltség,

munkakörülmények, közös

helyiségek állapotának javítása

Nagyon fontos Hosszú távú

Erkölcsi elismerés

hiánya

Az elvégzett munka nagyobb

megbecsülése Fontos Középtávú


43

5. számú melléklet - Az intézményi munkát szabályozó dokumentumok és azok

elfogadásának rendje

Dokumentum Szabályozási terület Elkészítés, felülvizsgálat

időpontja Felelős

Alapító okirat Az intézmény

működésének keretei

A fenntartó által

meghatározottan fenntartó

Minőségirányítási

program Teljes folyamat tartalma

Jelen dokumentum.

Ezt követően szükség

szerint.

vezető

Nevelési program/

Pedagógiai program Pedagógiai tevékenység szükség szerint nev. test.

SZMSZ Teljes folyamat struktúrája Szükség szerint nev. test.

Házirend Jogi normázás Szükség szerint nev. test.

Továbbképzési

rendszer Humánerőforrás Szükség szerint vezető

Éves

tervezés Pedagógiai munka Tanévnyitó értekezlet vezető

Esélyegyenlőségi

terv Humán erőforrás 2012. december 1. vezető

Esélyegyenlőségi

szabályzat a HHH

tanulók részére

Tanulói közösség Évente október 31-ig vezető

Teljesítmény-

értékelési Szabályzat Alkalmazotti közösség 2013. május vezető


44

6. számú melléklet - A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje

1. Cél:

Partneri igény és elégedettség, illetve elégedetlenség mérése meghatározott

időközönként

Hatékony kommunikáció a partnerekkel

2. Alkalmazási területek:

Partnerkapcsolatok irányítása

Kommunikáció a partnerekkel

3. Felelősség:

Igazgató

Minőségirányítási csoport

4. A partnerkapcsolatok irányításának eljárásrendje:

FELADAT FELELŐS MÓDSZER GYAKO-

RISÁG

VÁRHATÓ

EREDMÉNY

1. Partnerazonosítás igazgató

minőségirányítási

csoport

Ötletroham az

alkalmazotti kör

bevonásával,

prioritások

meghatározása

2 évente

történő

felülvizsgá

lat

Teljességégre

törekvő

partnerlista

2. Partneri igények

felmérése igazgató


csoport

Interjúk,

kérdőívek

2 évente Igénylista

3. Partneri

elégedettség és

elégedetlenség

mérése

igazgató


csoport

Interjúk,

kérdőívek

2 évente Probléma - és

eredménylista

4. Az eredmények

ismertetése a

partnerekkel

igazgató


csoport

Alkalmazotti

értekezlet

2 évente Partneri

elégedettség

érzékelhető

növekedése

5. Ellenőrzés:

Igazgató

Minőségügyi Csoport


45

7. számú melléklet - A munkatársak kiválasztásának és továbbképzésének eljárásrendje

1. Cél:

a. Kiválasztási és betanulási rend működtetése

b. Az intézmény pedagógiai programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához

legjobb tudása szerint hozzájáruló munkatársak alkalmazása.

c. Megfelelő munkafeltételek biztosítása

2. Alkalmazási területek:

a) Új munkaerő – pedagógus, technikai dolgozó – kiválasztása

b) Az új kollégák integrálása az alkalmazotti körbe

c) Mentori rendszer kialakítása, működtetése

d) Az intézményi továbbképzési terv kialakítása a személyes szakmai karrierterv

figyelembe vételével

e) Dologi erőforrások biztosítása

f) Infrastruktúra, munkakörnyezet

3. Felelősség:

g) Vezetői felelősség az emberi és dologi erőforrások hatékony menedzseléséért

4. Fogalmak:

h) Mentor: pártfogó, nevelő, helyi értelmezésben: a nevelőtestület tagja, akit az

igazgató megbíz az új munkatárs bevezetésével, a helyi szokások, feladatok

megismertetésével.

5. A feladat leírása

Kiválasztás

PEDAGÓGUS TECHNIKAI MUNKATÁRS

Feladat Felelős Feladat Felelős

Pályázatok,

álláshirdetések kiírása

Igazgató Pályázatok,

álláshirdetések

kiírása

Igazgató

Meghallgatás, interjú

(lehetőség szerint

referenciák,

óralátogatás alapján)

Igazgató Meghallgatás,

interjú (lehetőség

szerint referenciák

alapján)

Igazgató

Az új munkatárs bevezetése, integrálása az alkalmazotti körbe


46

PEDAGÓGUS TECHNIKAI MUNKATÁRS

Feladat Felelős Feladat Felelős

Mentori kijelölés szempontjainak

összeállítása

A mentor feladatainak megha-

tározása munkaköri leírásban

Igazgató Munkaköri leírásában

az igazgató

meghatározza a

feladatait.

Igazgató

Mentorok kijelölése Igazgató A közvetlen

munkahelyi vezető

ismerteti a

munkafeltételeket,

munkaterületeket és

az elvárásokat.

Igazgató

A mentor feladatai:

intézményi tradíciók

megismertetése

intézményi dokumentumok

megismertetése

Nevelési követelmények

tisztázása

Kölcsönös foglalkozás-látogatás

- Terv szerinti haladás

figyelemmel kísérése

Mentor Folyamatos

ellenőrzés,

véleményezés

Közvetlen

munkahelyi

vezető

Mentori beszámoló az

intézményvezetésnek

(véleményezés 1/4 évente)

Mentor

Szakmai fejlődés tervezése az intézményi továbbképzési terve

és a személyes karrierterv alapján

Feladat Felelős

Kompetencia-lista frissítése, a meglévő

továbbképzések összesítése

Igazgató

Hiányzó kompetenciák pótlása a pedagógiai

program alapján:

Beiskolázási terv egy évre

Továbbképzési program öt évre

Igazgató

Döntés a továbbképzések prioritásáról

Az elbírálás elveinek állandó felülvizsgálata

Továbbképzési szabályzat elkészítése, módosítása

Igazgató

Tantestület

Egyéni karrierterv figyelembe vétele Igazgató

Belső továbbképzési rend kialakítása az egyéni

módszerek, módszertani újítások

ismertetése

A továbbképzésen részt vevők intézményi

beszámolója

Igazgató

Ellenőrzés:

Igazgató


47

8. számú melléklet - A fenntartó számára a tanév végi beszámoló adatközléséhez használt

táblázat I – II.

Közoktatási intézmény:…………………………………………………… ………………… tanév

1. A személyi feltételek alakulása a tanév során

……….. október 1.

Engedélyezett

Üres

álláshelyek

száma

Közalkalmazotti

jogviszonyban

foglalkoztatott

(teljes állású és

részfoglalkozású /fő/)

Megbízási szerződéssel

foglalkoztatott

A munkaköréhez előírt

végzettséggel nem

rendelkezik pedagógus

álláshely

egyéb

álláshely Pedagó-

gus

Nem

pedagógus

Pedagó-

gus

Nem

pedagógus

Pedagó-

gus*

Nem

pedagógus

* A Kt. 17. §, illetve 127-128. § alapján

……….. június 30.

Engedélyezett

Üres

álláshely

ek

száma

Közalkalmazotti

jogviszonyban

foglalkoztatott

(teljes állású és

részfoglalkozású /fő/)

Megbízási szerződéssel

foglalkoztatott

A munkaköréhez előírt

végzettséggel nem

rendelkezik pedagógus

álláshely

egyéb

álláshely

Pedagógus Nem

pedagógus Pedagógus

Nem

pedagógus

Pedagógus

*

Nem

pedagógus

* A Kt. 17. §, illetve 127-128. § alapján

Továbbképzésen részt vett**

Fő Ebből a tanév folyamán végzett (fő)

Oklevelet adó Tanfolyami jellegű Oklevelet adó Tanfolyami jellegű

** A 277/1997-es Kormányrendelet alapján, a tanév folyamán.

2. Tárgyi feltételek

Értékelés

(az intézményve-

zetés szerint)

Az

épü

let

álla

pota

A m

ellé

kh

ely

iség

ek

álla

pota

**

*

A bútorzat

A t

ante

rmek

fels

zere

ltsé

ge

A t

estn

evel

ésh

ez a

felt

étel

ek

Infr

astr

uk

turá

lis

ellá

tott

ság

Szá

mít

óg

épes

ellá

tott

ság

Tantermekben

Kiszolgáló

helyiségekben Irodákban

nagyon jó

jó

megfelelő

nem megfelelő *** WC-k, zuhanyzók, konyha, étkezde stb.

A fenntartó számára a tanév végi beszámoló adatközléséhez használt táblázat II.


48

Közoktatási intézmény:…………………………………………………… ………………… tanév

3. A tanulók

Intézménytípus

Tanulólét-

szám

(…..

október

1.)

Ebből

más

településen

lakik

Tanév

közben

kimaradt

A tanév

közben

kimaradtak

közül

tanköteles

Osztályo

-zott

tanuló

(……

május-

június)

A

gyerme-

kek,

tanulók

közül

szociáli-

san

hátrá-

nyos

helyzetű

Hiányzá-

sok

száma

ált. isk.:

óra)

Igazolat-

lan

hiányzás

ált. isk.:

óra)

Általános iskola - -

4. A tanulmányi helyzet

Intézménytípus

Tanulmányi

átlageredmény

a tanév végén

Bukottak száma (fő)

Magatar-

tás

átlaga

Szorga-

lom

átlaga

Tanulói

fegyelmi

ügyek

száma összesen

évismét-

lésre

utolsó

évfolya-

mon

utolsó

évfolya-

mon

évismét-

lésre

Általános

iskola


49

9. számú melléklet - A MIP teljes kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok

Feladatfejlesztés Időskála

Bemenet -

források,

információk

Kimenet -

eredmények,

dokumentumok

Felelősök funkciói

Az intézményvezetés személyes

példamutatással erősíti a minő-

ségi munkavégzést

Biztosítja a dokumentumok el-

készítését, azok felülvizsgálatát.

Összehangolja az intézményi

dokumentumok tartalmát.

2 év

Meglévő

dokumentumok,

munkaértekezletek,

Alkalmazotti kör

összejövetelei.

Egységes

dokumentumrendszer

Működő, szabályozott

tervezés

Igazgató

A partnerekkel folytatott

kommunikáció szabályozása.

A partnerekkel folytatott

kapcsolattartás folyamatba

szervezése.

1 év

Új igénymérések

készítése.

A kapcsolattartás

meglévő elemeinek

kibővítése.

PP

SZMSZ

Éves munkaterv

Sajtó

Igazgató

Strukturált tervezés kiépítése

Tervezési szintek

összehangolása

1 év

PP

Éves Munkaterv

Csoport/osztály

munkatervek

Fenntartói előírások

OM éves előírásai

Versenynaptár,

rendezvénynaptár

Megyei Pedagógiai

Intézet programjai

Egységes, szabályozott

stratégiai és operatív

tervek

Igazgató,

minőségfejlesztési

vezető

Mérési, értékelési rendszer

egységbe foglalása, a külső

mérések beépítése a helyi

értékelési rendszerbe

2 év Meglévő mérési

anyagok

Ajánlott, illetve

kötelezően előírt

mérések

Feldolgozott, értékelt

mérési anyagok,

meghatározott

fejlesztési irányok

Szükséges korrekciók

Igazgató,


vezető

Az ellenőrzési területek és

szintek konkrét meghatározása

Az ellenőrzések céljának és

módszereinek rögzítése

1 év

Intézményi

dokumentációk

Tanórák/foglalkozás

ok látogatása

Dokumentumok

Szabályzatok

Házirend

SZMSZ, PP

Összefoglalt,

folyamatba szervezett

ellenőrzési terv és

beszámoló

Igazgató,


vezető

A MIR folyamatainak leírása,

szabályozása, eredményeinek

rögzítése a szükséges

beavatkozások beépítése

2 év

Belső szabályozók,

dokumentumok,

értekezletek

jegyzőkönyvei,

dokumentumai

A teljes MIR

megalkotása,

működtetése

Igazgató,


vezető

Folyamatok beazonosítása,

szabályozása – legalább kettő

Indikátorok képzése

1 évente Működési rend,

ciklusok

A teljes MIR

megalkotása,

működtetése

Igazgató,


vezető


50

10. számú melléklet - Felülvizsgálat folyamata

MIP szerint

működtetett


rendszer

a rendszer

működő-

képes

A rendszer a szabályzók

alapján működik

A rendszer

működésének

folyamatos figyelése,

elemzése

Eredmények feltárása,

trendvizsgálatok

4 évente a teljes

rendszer revíziója

A rendszer nem

működik

Elemzés, az okok

feltárása

Módosítás

Véleményeztetés,

elfogadás

Fenntartói elfogadás


51

11. számú melléklet - Partnerazonosítási szabályzat

1. A partnerazonosítás célja: Azon érdekelt felek azonosítása, akiknek véleménye

meghatározó az intézmény minőségfejlesztő munkájában.

2. Érvényessége: Ez a szabályozás az Ady Endre Általános Iskola, Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény, teljes körű nevelési-oktatási tevékenységére vonatkozik.

3. A partneri kör meghatározásának szempontjai:

Elégedettséget, elégedetlenséget,

elvárásokat, első fokon fogalmazzák meg

(napi érintkezés)

Szülő

Gyerek

A gyermek életútjának következő állomása Középiskola

A gyermek életútjának előző állomása Óvoda

A tehetséges gyermek fejlesztését segítő

intézmények

Szabadidős, kulturális tevékenységet

biztosító intézmények

Könyvtár és Közösségi Ház

Szociális háló Gyermekjóléti Szolgálat

Tanulási és magatartási zavarok feltárása Nevelési Tanácsadó

Egészségmegőrzés Iskolaorvos

Védőnő

Gyermekek mindennapos étkezésének

biztosítása

Gyermekétkeztetés

Helyi társadalom megrendelői Fenntartó

Az intézményt folyamatosan segítő

személyek

Szponzorok

4. Módszerek: - egyéni és csoportos megbeszélés

- vita, rangsorolás

5. Partneri kör meghatározása:

Közvetlen partnerek: Akikkel mindennapi munkánk során a legtöbbször érintkezünk, és

akik szolgáltatásunknak, a nevelési-oktatási tevékenységnek velünk együtt alkotó, tevékeny

részesei:

- A nevelési-oktatási folyamat meghatározó szereplői, az intézmény alkalmazotti

közössége (pedagógus illetve nem pedagógus),

- nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői, a tanulók,

- a nevelési folyamat közvetlen megrendelői, a szülők,

- a nevelési-oktatási folyamatok működéséhez szükséges feltételek biztosítója, a

fenntartó

- diákönkormányzat,

- a nevelési folyamat szereplőit biztosító óvodák,

- a nevelési-oktatási folyamat eredményét minősítő, továbbtanulást biztosító

intézmények, a középiskolák,

Közvetett partnerek:


52

- Nem vesznek részt közvetlenül a nevelési-oktatási folyamatban, valamely

szabályozó rendszeren keresztül együttműködésükkel segítik az iskolát céljai

elérésében (egyházak, civil szervezetek, kulturális intézmények, gazdasági

szervezetek, magánszemélyek).

6. Az adatállomány elhelyezése: a Minőségügyi Csoport dokumentációjában,

7. Az adatok hozzáférhetősége: a Minőségügyi Csoport vezetőjétől elkérhető,

8. A szabályzatot az intézmény dolgozóival a Minőségügyi Csoport vezetője ismerteti, és

elfogadtatja.

9. A szabályzatot a Minőségügyi Csoport évente áttekinti, szükség esetén módosítja.


53

12. számú melléklet – Az alkalmazottak és vezetők teljesítményértékelési rendszere

1. A teljesítményértékelési rendszer működtetésének jogszabályi háttere, a rendszer

kidolgozásához rendelkezésre álló háttérszabályozások:

Az 1993.évi LXXIX. tv. 40.§ a működés rendje (11) taglalja az intézményi minőségirányítási

program módosításának szükséges elemeit, többek között az alkalmazottak és vezetők

teljesítményértékelési rendszerének kidolgozását. Szintén a közoktatási törvényben szerepel a

pedagógusok alapvető feladatának, jogainak és kötelezettségeinek meghatározása (19.§)

Az önkormányzati minőségirányítási programban megfogalmazott elvárások, az

ütemezett külső intézményi értékelés útmutatása.

Az intézmények pedagógiai programja meghatározza a szakmai célokat és azok

teljesítési kritériumát, valamint körvonalazza az elvárásokat, a közös értékrendet.

A minőségirányítási program a minőségcélok és azok teljesítésének stratégiai

dokumentuma, amelyben a folyamatok szabályozásának, a partneri méréseknek és az

intézményi önértékelésnek az eszközei, módszerei, gyakorisága íródtak le.

A szervezeti és működési szabályzat, házirend, vezetői pályázat, közalkalmazotti

szabályzat, a munkaköri leírások, a képzési, továbbképzési tervek is befolyással bírnak

a teljesítményértékelési rendszerre.

2. Az intézményben alkalmazott teljesítményértékelési rendszer célja:

Fejlesztő szándékú teljesítményértékelési rendszer működtetése, amelynek révén

folyamatos visszacsatolás biztosított a célok elérésének, és a munkatársak munkájának

nyomon követésre.

A jogszabályi megfelelőség biztosítása.

Intézményi szintű mérési-értékelési kultúra fejlesztése.

A vezető és a munkatársak közötti szervezeti kommunikáció elősegítése.

Az iskola minőségirányítási rendszerében folyamatként azonosítható eljárásrend

kialakítása, valamint az ennek megfelelő működés biztosítása.

3. Alapelvek:

Motiváló értékelési rend alkalmazása - az intézményi célok elérése érdekében a

megerősítést igénylő területek kijelölése, az erősségek, gyengeségek beazonosítása, a

reális önértékelés megalapozása

Az értékelések alapját a közösen kialakított szempontrendszer alkotja, melynek

dimenziói: a munkakörrel kapcsolatos eredmények, a munkakörrel összefüggő

magatartás, tevékenység, a munkakörrel kapcsolatos képességek, készségek,

tulajdonságok.

Rendszeres visszacsatolás biztosítása az elvégzett munka minőségéről, a

beosztottal/vezetővel való elégedettségről.


54

4. Érvényességi terület

Az Ady Endre Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, teljes alkalmazotti köre

(vezetői feladatokat ellátók, pedagógus/ nem pedagógus munkakörben dolgozók).

5. Felelőségi körök

Intézményvezető: Felelős a teljesítményértékelés rendjének működéséért, a megvalósításhoz

szükséges erőforrások biztosításáért, annak nyomon követéséért.

Intézményi Minőségirányítási Csoport: Az önértékelésre épülő teljesítményértékelés éves

munkatervének elkészítéséért, abban foglaltak megvalósításáért.

6. Az értékelés legfontosabb területei:

Az értékelési folyamat két részből áll. Az önértékelés / értékelés írásos formáját követi az

értékelő beszélgetés.

Pedagógusok esetén értékelendő területek:

A szakmai, pedagógiai (tanórai és azon kívüli oktató-nevelőmunka) és

adminisztratív tevékenység,

munkafegyelemmel, a szabályok betartásával kapcsolatos feladatok ellátása,

az intézmény iránti elkötelezettség, a szervezeti célok megvalósításában való

innovatív, aktív közreműködés,

a pedagógus mesterséggel összefüggő személyes tulajdonságok

egyéb, előre nem látható megbízatások, feladatok (pályázatírás, projektmunka,

stb…).

Nem pedagógus munkakörben dolgozók esetén értékelendő területek:

Munkavégzésének szervezettsége, összehangolása

A gyermekcsoporthoz való alkalmazkodásának szintje

Munkaterülete tisztaságának, rendjének, az elvárásoknak való megfelelése

Segítőkészsége, emberi magatartása

A pedagógusok munkájának segítése, nevelőpartnersége

A munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek végzésének

rendszeressége, pontossága

Másokkal való együttműködése

Egyéni feladatok vállalása

A közép és felső intézményvezetés esetén:

az iskola menedzselése, a stratégiai tervezés, szervezeti innováció, a humán

erőforrással való gazdálkodás, kommunikáció, személyes vezetői tulajdonságok,

a szakmai munka és a törvényes működés feltételrendszerének biztosítása.


55

7. Az értékelők és értékeltek köre:

A teljesítményértékelési rendszer önértékelő és értékelő.

7.1. Beosztott pedagógusok esetén:

A pedagógus értékeli a saját teljesítményét, majd őt értékeli a munkaközösség-vezető/

iskolavezetés. A munkaközösségbe nem tartozó kollegát az igazgató/tagintézmény-vezető

értékeli. Két vagy több munkaközösségben érintett kollega értékelése: a két-három

munkaközösség-vezető által egyeztetetten történik.

7.2. Nem pedagógus munkakörben dolgozók esetén:

A dolgozó értékeli a saját teljesítményét, majd őt értékeli a gazdasági ügyintéző/iskolavezetés.

7.3. Az intézmény közép és felső vezetése esetén:

A munkaközösség-vezetőt közvetlen felettese(i).

Az intézmény igazgatója értékeli a tagintézmény-vezetőt.

Az igazgatót a fenntartó értékeli.

7.4. Az értékeléshez szükséges információk gyűjtése:

A tanórai oktató-nevelőmunka ellátásával összefüggően az óralátogatások, az

óraelemzések szempontjai adnak információt.

Az adminisztratív munkához a tanügyi és munkaügyi dokumentumok

vezetésének szempontjai, azok ellenőrzési jegyzőkönyve az információs forrás.

A tanulmányi és versenyeredmények gyűjtése tanéves szinten.

A pedagógiai tervezőmunka dokumentumai, tanmenetek, szakköri naplók,

fejlesztési tervek

A képzéseken, továbbképzéseken való részvétel adatainak gyűjtése egy tanév

vonatkozásban.

8. Az értékelési rendszer működtetésének várható eredményei:

korrekt kommunikáció az intézményvezetés és az alkalmazottak között,

esély esetleges változtatási folyamatok befolyásolására, elindítására,

javul az alkalmazottak és a munkaközösségek teljesítménye,

megfogalmazásra kerülhetnek egyéni képzési, fejlesztési igények a szervezeti

célokkal összhangban

az egyéni és intézményi fejlesztési célok összhangjának megteremtésére való törekvés

elősegíti a szervezet iránti elköteleződést

9. Az értékelés ideje, gyakorisága:

Az értékelési rendszer szempontjainak ismertetését követően, az értékelésre tanévenként kerül

sor, május - júniusban. (Pályakezdők, újonnan érkezők is.)

10. Módszerek, eszközök:


56

A teljesítményértékelési rendszer az alkalmazottak és vezetők kérdőíves

értékelésére/önértékelésére épül, melyet értékelő interjú követ.

A kérdőív skálája az alábbiak szerint alakul:

3 kiemelkedő

2 megfelelő

1 kevéssé megfelelő

0 nem megfelelő

Az önértékeléssel párhuzamosan, attól függetlenül történik a felettes által a beosztott

értékelése. Az önértékelés és értékelés összevetése, elemzése az értékelő interjú feladata.

A fejlesztésre kijelölt területek száma 1-3-ig javasolt, a fejlesztendő témától függően. Az

önértékelés és az értékelés összevetése után a teljesítményértékelés az alábbi százalékhatárok

alapján kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel

zárulhat.

80-100% : kiválóan alkalmas

60-79% : alkalmas

30-59% : kevéssé alkalmas

30% alatt : alkalmatlan

Minden egyes értékelési szempontnál el kell érnie legalább a „kevéssé megfelelő minősítést”

mivel függetlenül attól, hogy mi az érintett „összteljesítménye” „alkalmatlan” minősítést kell

adni annak, aki akár csak egy minősítési szempont értékelése során nem megfelelő értékelést

kapott.

11. Kommunikációs gyakorlat a rendszerben:

Az iskolavezetés kezdeményezésére az értékelő interjú az érintett alkalmazottal, kb. 20-30

perces időtartamban, az értékelést végző személyek és az érintett jelenlétében történik. Itt kerül

sor a két értékelő lap elemzésére és a fejlesztendő területek kijelölésére, (a közös, egyeztetett

pontszám kialakítására, ha erre van igény) a pontszámokban jelentkező esetleges eltérések

okainak tisztázására és a fejlesztendő területek kijelölésére.

12. Az értékelés eljárásrendje:

12.1. Az elkészített értékelési szempontsor alapján a pedagógusok/ munkaközösség-

vezetők/Nem pedagógus munkakörben dolgozók/gazdasági ügyintéző/ tagintézmény-vezető

értékelésére évente kerül sor május végén.

Az önértékelő lapokat a pedagógusok a munkaközösség-vezetőtől megkapják május 25-ig.

Az önértékelő lap kitöltésre 1 hét áll rendelkezésre

A kitöltött lapokat leadják a munkaközösség-vezetőnek május 31-ig.

Az értékelések összedolgozását a kibővített vezetőség végzi.

Az igazgató értesíti a kollégát az értékelő interjú helyéről, idejéről írásban.

Az értékelő interjún összevetik a két értékelést, majd a végén meghatározzák a

fejlesztési javaslatokat, kialakítják a végleges pontszámot.

Az összesített pontszámok alapján a százalékoknak megfelelően a pedagógus

teljesítményértékelése kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve

alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

Az értékelést a pedagógus aláírja.


57

Az értékelés egy példányát megkapja az érintett, másik példánya a személyi

anyagba kerül június 30-ig.

12.2 A munkaközösség- vezetők értékelésének eljárásrendje:


A kitöltött lapokat leadják a tagintézmény-vezetőknek május 31-ig.

Az értékelések összedolgozását az igazgató és a tagintézmény-vezetők végzik.




Az összesített pontszámok alapján a százalékoknak megfelelően a munkaközösség-

vezető teljesítményértékelése kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve


Az értékelést a munkaközösség-vezető aláírja.



12.3. A nem pedagógus munkakörben dolgozók értékelésének eljárásrendje

Az önértékelő lapokat az alkalmazottak a gazdasági ügyintézőtől megkapják május 25-ig.


A kitöltött lapokat leadják a gazdasági ügyintézőnek május 31-ig.

Az értékelések összedolgozását a kibővített vezetőség végzi.




Az összesített pontszámok alapján a százalékoknak megfelelően az alkalmazott

teljesítményértékelése kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve


Az értékelést az alkalmazott aláírja.



12.4. A gazdasági ügyintéző értékelésének eljárásrendje:


A kitöltött lapot leadja az igazgatónak május 31-ig.

Az értékelések összedolgozását az igazgató végzi.




Az összesített pontszámok alapján a százalékoknak megfelelően a gazdasági

ügyintéző teljesítményértékelése kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas,

illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

Az értékelést a gazdasági ügyintéző aláírja.



12.5. A tagintézmény-vezető értékelésének eljárásrendje:


A kitöltött lapot leadja/ leadják az igazgatónak május 31-ig.

Az értékelések összedolgozását az igazgató végzi.



58



Az összesített pontszámok alapján a százalékoknak megfelelően a tagintézmény-

vezető teljesítményértékelése kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve


Az értékelést a tagintézmény-vezető aláírja.



13. Az intézményvezetés értékelése

Cél: Legyen ismert, hogy az intézményvezetés tevékenysége és magatartása ösztönzi-e,

támogatja-e a minőségügyi kultúrát.

Sikerkritérium:

- az értékelés megmutatja az intézményvezetés sikerességét, s a fejlesztendő területeket,

- a fejlesztendő területek bekerülnek a következő munkaterv feladatai közé,

- az intézményvezetés elkötelezettsége, ösztönző magatartása fejlődik az értékelés által.

A vezetők teljesítményértékelésére ajánlott szempontok:

- személyes tulajdonságok;

- a vezető, mint változtató;

- az elképzelés megalkotása;

- a csapat kialakítása;

- az értékek tisztázása;

- a helyzet-meghatározás;

- a kommunikálás;

- a képessé tétel;

- a felkészítés;

- a mérés.

Az értékelés formája

- önértékelés

- közvetlen felettes értékelése

Az értékelés módja- minősítő értékelés 0-4 skálán

59

Az önértékelésre épülő teljesítményértékelés folyamata (Feladatterv)

Folyamat

Feladat/tevékenység

Határidő

Módszer

Felelős/

Résztvevők, érintettek

köre

Ellenőrzés/Értékelés Sikerkritérium/

dokumentum Ki? Hogyan? Mikor?

TE

RV

EZ

ÉS

(Elő

kés

zítő

szak

asz

)

1. A

teljesítményértékelést

lebonyolító team

létrehozása (IMICS)

Aug. 4. hete

Megbízás Minőségügyi vezető/

Nevelőtestület

Intézmény-

vezető

Szóban A

teljesítmény-

értékelő team

kiválasztásakor

Jegyzőkönyv,

Megbízás, feladat és

hatáskör lista

2. Bevezető

megbeszélés

Munkaterv

készítése.

Az IMICS évi első

megbeszélése során

átgondolja éves

feladatait és elkészíti

munkatervét.

Szept. 2. hete Erőforrásleltár, és a

feladatok

megtervezése az

- int.vezető

munkaterve

- előző évi

beszámoló,

- mért

eredmények

alapján

Minőségügyi vezető/

IMICS-tagok

Intézmény-

vezető

Személyes

jelenlét

A feladatterv

készítésekor Feladatterv,

Amely adott évre

tartalmazza a tel.ért.

érintettjeinek nevét,

lebonyolításának

rendjét, helyét,

idejét, módját,

felelőseit és a

keletkező

dokumentumokat.

3. Az alkalmazottak

tájékoztatása

Szept. 3. hete

Értekezlet


Alkalmazottak

Intézmény-

vezető

Személyes

jelenlét

Jegyzőkönyv

4. Az önértékelő

lapok

felülvizsgálata

Okt. 4. hete

Tervezés, szerkesztés


IMICS-tagok

Intézmény-

vezető

Írásban Audit során Felülvizsgált,

aktualitásoknak

megfelelő önértékelő

lapok


60

Folyamat

Feladat/

tevékenység

Határidő

Módszer

Felelős/

Résztvevők,

érintettek köre



VÉ

GR

EH

AJT

ÁS

(meg

való

sítá

s)

1. Az alkalmazottak

munkavégzésének

megfigyelése

Szept. 3.

hete-

Máj. 3.

hete

Óralátogatás,

megfigyelések,

ellenőrzések,

munkaköri leírások

Minőségügyi

vezető/

Munkaközösség-

vezetők,

alkalmazottak

Int.vezető,

Minőségügyi

vezető

Évente

legalább

egyszer/

szóban,

feljegyzésben

Látogatásokat,

megfigyeléseket

követően

Feljegyzés

2. Önértékelő lapok

kitöltése/

Máj. 4. hete Önértékelő

lapok

Minőségügyi

vezető/

Alkalmazottak

Int.vezető,

Minőségügyi

vezető

Személyes

jelenlét

Értékelésre szánt

adatbázis

áttekintésekor

Az önértékeléssel

feltárt

információk,

adatok

rendszerezése

3. Teljesítmény-

értékelő lapok

kitöltése

Máj. 4. hete Önértékelő lappal

azonos kérdéseket

tartalmazó

Teljesítményértékel

ő lapok

Tagintézmény-

vezetők

Minőségügyi

vezető

Személyes

jelenlét

Önértékelő és

Telj. ért. Lapok

eredményeinek

összehason-

lításakor

Átlagpont-

számokat

feltüntető Önért.

és Telj.ért. lapok

4. Önértékelés és

telj. értékelés

eredményének

összehasonlítása

Jún. 1. hete Összesítés, elemzés,

szerkesztés

IMICS Intézményvezető Megfigyelés Feldolgozott

adatok

megjelení-

tésekor

Az adatok

feldolgozása,

megjelenítése az

alkalmazott

dokumentációs

lapokon


61

Folyamat

Feladat/

tevékenység

Határidő

Módszer

Felelős/

Résztvevők,

érintettek köre



VÉ

GR

EH

AJT

ÁS

(meg

való

sítá

s)

5. Értékelő interjú Jún. 1- 2.

hete

Vita, konszenzus-

teremtés,

meggyőzés

Intézmény-

Vezető,

tagintézmény-

vezetők

Minőségügyi

vezető

Szóbeli/

írásbeli

beszámoló

A konszenzuson,

vagy eltérő

véleményeken

alapuló

értékeléskor

Kevés az eltérés

az önért. és telj.

ért eredménye

között.

Konszenzus

esetén az értékelő

lap adott

részének

kitöltése,

Szignifikáns

eltérés esetén

újabb adatok

gyűjtése az

értékeltről.

6. Értékelő

Jelentés elkészítése.

Célkitűzések és

intézkedések

megfogalmazása

Jún.3-4.

hete

Összegzés,

minősítés

Intézmény-

vezető,

Tagintézméány-

vezető,

Munkaközösség-

vezető/ Értékelt

személy

Minőségügyi

vezető

Szóban A jelentés

átadása előtt

Értékelő lapok

kitöltése,

minősítés


62

Folyamat

Feladat/

tevékenység

Határidő

Módszer

Felelős/

Résztvevők,

érintettek köre



EL

EM

ZÉ

S,

ÉR

TÉ

KE

LÉ

S

1.Az

önértékelésen

alapuló

teljesítmény

értékelés

eredményének

évenkénti

nevelőtestületi

szintű

összesítése,

értékelése,

elemzése,

következtetések

levonása.

Eredmények

összehasonlítása

az előző évivel

Június 4.

hete

Összehasonlítás,

értékelés, elemzés

IMICS Minőségügyi

vezető

Személyes

jelenlét

Az elemzést

követően

Értékelés,

elemzés,

összefoglaló

2. Erősségek,

fejlesztési területek

rangsorolása.

Összehasonlító

elemzés a

pedagógiai

programmal, IMIP

célokkal

Június 4.

hete

Elemzés,prioritá-

si szempont

szerinti

rangsorolás,

összehasonlítás,

dokumentum-

elemzés


63

Folyamat

Feladat/

tevékenység

Határidő

Módszer

Felelős/

Résztvevők,

érintettek köre



BE

AV

AT

KO

ZÁ

S

VIS

SZ

AC

SA

TO

LÁ

S

1. Az önértékelés és

vezetői értékelés

közötti szignifikáns

eltérés esetén újabb

adatok gyűjtése az

értékeltről

Következő

év Május 4.

hete

Óralátogatás,

megfigyelések,

ellenőrzések

Minőségügyi-

vezető

Intézmény-

vezető,

Tagint.-vezető

munkaközösség -

vezető

Megfigyelés,

személyes

jelenlét

Vezetői

ellenőrzéskor

Feljegyzés

2. Dolgozói és

intézményi szintű

célkitűzések és

intézkedések

megfogalmazása

Június 3.

hete

Tervezés,

egyeztetés

Minőségügyi

vezető

Intézmény-vezető Személyes

jelenlét

Intézkedési terv

elkészítésekor

Intézkedési terv,

rövid távú

célokból a PDCA

logika szerint

3. Alkalmazotti kör

összehívása az

önértékelésen

alapuló teljesítmény-

értékelés

eredményeiről

Június 4.

hete

Értekezlet,

beszámoló

Minőségügyi

vezető/ IMICS-

tagok,

alkalmazottak

Intézmény-vezető Beszámoló Értekezlet Jegyzőkönyv,

Jelenléti ív


64

Az értékelés rendje

Terület Értékelt Értékelő Értékelés

ideje

Értékelés

módja

Dokumentum

1. Intézményvezető Fenntartó Évente Kérdőíven Feljegyzés

Tagintézmény-

vezetők

Intézményvezető Évente Kérdőíven Feljegyzés

Munkaközösség-

vezetők

Intézményvezető

Tagint.-vezető

Évente Kérdőíven Feljegyzés

Gazdasági

ügyintéző

Intézményvezető Évente Kérdőíven Feljegyzés

2. Pedagógusok Intézményvezető

Tagint.-vezető

Évente Szóban/Írásban Feljegyzés/Értékelő

jelentés

Pedagógusok Munkaközösség-

vezetők

Évente Szóban/Írásban Feljegyzés

3. Nem pedagógus

munkakörben

dolgozók

Intézményvezető

Tagint.-vezető

Évente Szóban/Írásban Feljegyzés/Értékelő

jelentés

Nem pedagógus

munkakörben

dolgozók

Gazdasági

ügyintéző

Évente Szóban/Írásban Feljegyzés

14. Feljegyzések/dokumentáció

Az eljárást, mellékleteivel együtt a dokumentálási rend szerint kezeljük. Az alábbiak azt

mutatják, hogy az eljárás végrehajtása során milyen feljegyzések, milyen

formanyomtatványon keletkeznek, kitöltés után kinek a felelőssége a megőrzés, ez hol

történik, és mennyi a megőrzési idő.

Feljegyzés A megőrzés

Té/1 Önértékelő Lap Intézményvezető Irattár 5 év

Té/2 Teljesítményértékelő Lap Intézményvezető Irattár 5 év

Té/3 Nevelőtestületi Összesítő Minőségügyi

vezető

Irattár 5 év


65

15. Az értékelési rendszer korrekciója:

Az alkalmazotti kör tagjai kezdeményezhetik az értékelési rendszer korrekcióját egy-

egy értékelési ciklus lezárását követően, valamint a minőségi csoport, az iskolavezetés

tehet javaslatot az eljárásrend változtatására.

Intézményünk teljesítményértékelési rendjét az alkalmazotti kör által elfogadott

teljesítményértékelési szabályzat szabályozza.


66

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSHEZ ALKALMAZOTT

MÉRŐESZKÖZÖK

FORMANYOMTATVÁNYOK/DOKUMENTÁCIÓ


67

Önértékelő/értékelő lap pedagógusok számára

Név:

Beosztás/szakterület:

(esetleg óraszám)

Dátum:

Értékelők:

Munkaközösség vezető:……………………………………………………

Igazgató (megbízottja):…………………………………………………….

Kedves Kolléga!

Intézményünk teljesítményértékelési rendszerének része a pedagógusok

önértékelése/értékelése. Ezért kérjük az önértékelő kérdőív kitöltését, majd az eljárásrendnek

megfelelő leadását.

Értékelési skála:

3 kiemelkedő

2 megfelelő


0 nem megfelelő

Kérjük, hogy az értékelés során pontszám helyett X-jelet tegyél ahhoz a szemponthoz,

amely az adott tanévben rád nem vonatkoztatható.(pl.: osztályfőnöki munka, stb.)

Az értékelés szempontjai Saját

pontszá

m

Munka

köz.vez.

pontszám

Isk.vez.

pontszá

m

Ö

s

s

z

p

o

n

t

E

l

é

r

h

e

t

ő

S

z

á

z

a

l

é

k

0. Az előző értékelésből származó célok, fejlesztendő területek értékelése

1. Tanórai oktató-nevelő munka

1. Rendszeres, felkészülés a tanítási órákra,

foglalkozásokra/pedagógiai tervezőmunka

2. Jártasság a szakirodalomban és a saját

szakterületen (naprakész információkkal való

rendelkezés)-szakmai felkészültség

3. Munkájával szorosan összefüggő alapvető

jogszabályok ismerete

4. A tanulás, a munka megszervezése a tanórán

/változatos munkaformák alkalmazása

5. Differenciálás - tehetséggondozás

/tananyagban/ tanulásszervezési eljárásokban

6. Differenciálás - felzárkóztatás/tananyagban/

tanulásszervezési eljárásokban

7. Szemléltetés a tanítási órán/multimédiás

eszközök alkalmazása

8. Következetes ellenőrzési, értékelési módszerek

a tanítási gyakorlatában

9. Jó /alkotó/tanulásbarát /ösztönző munkalégkör

biztosítása

10. Ösztönző kérdezéskultúra alkalmazása

11. A tanulók motiválása


68

12. Az SNI-is tanulókkal való foglalkozás,

egyénre szabott fejlesztések/módszerek

alkalmazása

Összesen:

2. Tanórán kívüli oktató – nevelő munka

1.Tehetséggondozás: tanulmányi, sport – és

egyéb versenyekre való felkészítés

2. A rászoruló tanulók szükség szerinti

felzárkóztatása, korrepetálása

3. Szabadidős programok szervezése (osztály

vagy csoport szinten)

4. Részvétel a diákönkormányzat

munkájának/programjainak segítésében

(iskolaújság, stb…)

5. Települési rendezvényeken való szereplés,

helytállás

6. Részvétel az ifjúságvédelmi feladatok

ellátásban

7. Iskolai rendezvények szervezése (ünnepségek,

versenyek,…)

8. Megfelelő kapcsolattartás a szülőkkel

Összesen:

3. Kapcsolattartás

1.Szakmai együttműködés, jó kapcsolattartás a

kollégákkal

2. Kezdeményezőkészség, tantárgyi, módszertani

fejlesztésekben – ambíció, hozzáállás

3.Személyes példamutatás

4. Toleráns, empatikus magatartás

5. Rugalmasság, nyitottság

6. Problémaérzékenység, a tanulók problémáinak

kezelése

7. Konfliktuskezelés és stressz kezelés

8.Titoktartás, diszkréció

9.Következetesség a pedagógiai munkában

10. Elkötelezettség az intézmény céljai iránt

11. A tanulókkal való szeretetteljes törődés,

bánásmód

12. Szülői visszajelzések kezelése

13. Tanulói visszajelzések kezelése

Összesen:


69

4. Munkafegyelem/adminisztráció

1. A házirend és az SZMSZ betartása és

következetes betartatása és betartatása- a tanóra

pontos kezdése, befejezése, ügyelet, stb…

2. Határidők betartása - adatszolgáltatás

3. A pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli

tevékenység elvégzése, bizonyítványok,

törzskönyvek pontos kitöltése

4. Osztálynaplók, szakköri naplók, tájékoztató

füzetek naprakész, szakszerű vezetése

5. Teljesítmény-nyilvántartó, munkaidő

nyilvántartó pontos, naprakész vezetése

Összesen:

5. Szakmai és szervezeti fejlesztésekben való részvétel/

egyéb megbízások/

feladatvállalás

1. Az intézmény minőségfejlesztési munkájában

való részvétel (partneri mérések lebonyolítsa,

feldolgozása, folyamatok gondozása, intézkedési

tervek megvalósítása,…)

2.Intézményi és saját szakterületi innovációban

való részvétel

3. Belső továbbképzésekben való aktív részvétel,

(nyílt órák, bemutató órák, munkaközösségi

foglalkozások tartása, szakmai újítások

bemutatása, hospitálás).

4. Külső továbbképzéseken való részvétel (a

lehetőségek függvényében)

5. Intézményi szakmai dokumentumok

készítésében, felülvizsgálatában, korrekciójában

való aktív részvétel (PP, Házirend, SZMSZ,

IMIP…)

6. Pályázatírási lehetőségek kihasználása,

projektmunka

7. Az iskola külföldi kapcsolatainak ápolásában

való részvétel

8. Osztályfőnöki nevelőmunka, a tanulókkal való

személyes törődés, napi kapcsolattartás

9. munkaközösség-vezetés /tagintézmény-

vezetői munka

-a hozzá tartozó szakterület irányítása

-kapcsolattartás/ információáramlás a mk.

tagjaival/a tagintézmény-vezetővel/igazgatóval

- belső továbbképzések szervezése

- tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoport

céljainak kialakításába.

- tevékenyen bevonja a csapattagokat a

munkájukat befolyásoló döntésekbe.


70

10. Pályaorientáció

11. Publikációs tevékenység

Összesen:

Összegző szöveges értékelés:

Az ellenőrzés és a tartalmi ill. formai mutatók alapján alkotott értékelés eredménye

Kiváló területek:

Fejlesztendő területek:

A pedagógus észrevétele, az

értékelő interjún:

A teljesítményértékelés

eredménye: Kiválóan alkalmas (80-100%)- alkalmas (60-79%) – kevéssé

alkalmas (30-59%) – alkalmatlan (30% alatt)

A teljesítményértékelés átadás-átvételét és a szóbeli megbeszélés megtörténtét aláírásommal

igazolom.

(Melléklet: Javaslatok, intézkedések)

Dátum, 20…. ………………hónap ……nap

pedagógus munkaközösség-vezető

igazgató


71

Önértékelő/értékelő lap nem pedagógus munkakörben dolgozók számára

Név:

Beosztás:

Dátum:

Értékelők:

Gazdasági ügyintéző:……………………………………………………

Tagintézmény-vezető:……………………………………………………

Igazgató :…………………………………………………….

Kedves Kolléga!

Intézményünk teljesítményértékelési rendszerének része az alkalmazottak

önértékelése/értékelése. Ezért kérjük az önértékelő kérdőív kitöltését, majd az eljárásrendnek

megfelelő leadását.

Értékelési skála:

3 kiemelkedő

2 megfelelő


0 nem megfelelő

Az értékelés szempontjai Saját

pontszám

Gazdasági

ügyintéző

pontszám

Isk.vez.

pontszám

Összp

on

t

Elérh

ető

Szá

zalék

0. Az előző értékelésből származó célok, fejlesztendő területek értékelése

Munkaköri elvárások

1. Pontos munkakezdés

2. Önállóság a munkavégzés, probléma

megoldás terén.

3. Egyenletes munkavégzés, szorgalom és

igyekezet.

4. Teljesítési határidők betartása.

5. A feladatok maradéktalan ellátása,

szervezett, összehangolt munkavégzés.

6. A jó munkakapcsolat, együttműködés az

intézmény vezetésével és a kollégákkal.

7. Humánus emberi magatartás,

segítőkészség a gyermekek és a kollégák

felé.

8. Mintaértékű beszédstílus, megfelelő

kommunikáció a gyermekekkel, kollégákkal,

szülőkkel.

9. Munkaköri kötelességen túli feladatok

vállalása, közösségért végzett munka.

10. Aktív részvétel az intézmény életében


72

előforduló rendezvények, megmozdulások

szervezésében, lebonyolításában.

11. Pozitív hozzáállás, feladatvállalás az

intézményi feladatok megoldásában.

12. Titoktartási kötelezettség betartása.

Összesen:





Az alkalmazott észrevétele

az értékelő interjún:

A teljesítményértékelés

eredménye: Kiválóan alkalmas (80-100%)- alkalmas (60-79%) – kevéssé



igazolom.

(Melléklet: Javaslatok, intézkedések)


alkalmazott gazdasági ügyintéző

igazgató


73

Vezetésértékelő jegyzék

Tudnivalók

A vezetésértékelő jegyzék összefüggő képet ad az igazi vezetőről. A jegyzék 100 tételének

elveit igen széles körű vezetési irodalomból szűrtük le. Az ideális vezető olyan modelljét

mutatjuk be, amilyennek a vezetéstudomány szakemberei látják.

A jegyzék célja, hogy segítse a vezető teljesítményének értékelését.

Az értékelés háromféle lehet:

1. A vezető értékeli saját magát,

2. a vezetőt közvetlen felettese értékeli

3. értékelik közvetlen beosztottjai.

Hogy vezetőként nyújtott teljesítményéről átfogó képet kapjon, alkalmazza egyszerre mind a

három módszerrel.

A jegyzék tíz részből áll, melyeken belül ugyancsak tíz-tíz tétel van.

A jegyzék részei:

1. személyes tulajdonságok;

2. a vezető, mint változtató;

3. az elképzelés megalkotása;

4. a csapat kialakítása;

5. az értékek tisztázása;

6. a helyzetmeghatározás;

7. a kommunikálás;

8. a képessé tétel;

9. a felkészítés;

10. a mérés;

Olvassa el valamennyi állítást gondosan, majd osztályozza az egyes tételek szerint magát,

illetve a vezetőt, az alábbiak szerint:

3 kiemelkedő

2 megfelelő


0 nem megfelelő

A jegyzék elkészítése után számolja össze a mind a tíz fejezetben elért pontokat, és jegyezze

fel azokat a következő oldalon

Név:

Beosztás:

Dátum:

Értékelők:

……………………………………………………

…………………………………………………….


74

VEZETÉSI JELLEMZÉS

Az egyes fejezetekben elért pontokat jelölje be a megfelelő oszlopba, majd a pontokat számolja össze!

0 1 2 3

Személyes

tulajdonságok

A vezető, mint

változtató

Az elképzelés

megalkotása

A csapat

kialakítása

Az értékek

tisztázása

A helyzet-

meghatározás

A kommunikálás

A képessé tétel

A felkészítés

A mérés

ÖSSZESEN:

Elérhető:

Százalék: % % % %


75

1. SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK

1.1 Elfogadja és kedveli a vezető szerepét.

1.2 Magabiztos személyiség.

1.3 Lelkes és önálló.

1.4 Igen céltudatos és elkötelezett.

1.5 Tevékenységközpontú, erős késztetése van teljesíteni és eredményt elérni.

1.6 Tiszta értékrend vezeti.

1.7 Kész a kiállásra, még ha népszerűtlen dologról is van szó.

1.8 Döntésre képes személyiség

1.9 Becsületes személyiség

1.10 Folyamatosan tanul, fejlődik, kibontakoztatja magát.

Összesen:

2. A VEZETŐ, MINT VÁLTOZTATÓ

2.1 Képes elképzelni az új valóságot és segíteni azt konkrétan megfogalmazni.

2.2 Képes elhagyni az elavult feltevéseket és más elvi változatokkal kísérletezni.

2.3 A dolgok megtörténését kiváltó személyiség.

2.4 Képes egy gondolat formálására és mozgásba hozására, amíg az hasznosítható alakot

nem ölt.

2.5 Képes elég erőt összegyűjteni az emberek és az erőforrások mozgósítására az új

dolgok kezdeményezése és megvalósítása céljából.

2.6 Tevékenyen bevonja embereit a változás tervezésébe.

2.7 A változást normának elismerő magatartást fejleszt ki.

2.8 Képes a változást minimális ellenállással elfogadtatni.

2.9 Keresi és elfogadja elgondolásainak kritikáját.

2.10 Képes a saját területén kiválóságot elérni.

Összesen:

3. AZ ELKÉPZELÉS MEGALKOTÁSA

3.1 Jól megragadja a szervezeti egység lényegét és haladásának módját.

3.2 Jól megragadja a nagyobb szervezet céljait és stratégiai terveit.

3.3 Képes a kritikus jelentőségű kérdésekre összpontosítani.

3.4 Képes gondolkodásban a napi teendőket meghaladni, látni a távlati elképzelést,

amely a mindennapi tetteket a jövő céljaihoz kapcsolja.

3.5 Képes a hatáskörébe tartozó szervezeti egység részére új irányt kijelölni.

3.6 Meghatározza azt az átfogó célt, amely összefogja egysége sajátságos erejét és az

egységnek közös célt ad.

3.7 Képes világos és összefüggő képet alkotni arról, amivé a szervezeti egység válhat.

3.8 Képes átültetni elképzelését valamennyi csapattag gondolatvilágába arról, amivé a

szervezeti egység válhat.

3.9 Képes valamennyi csapattagot az elképzelés „tulajdonosává” tenni.

3.10 Képes az egységben mindenki figyelmét az elképzelésre összpontosítani.

Összesen:


76

4. A CSAPAT KIALAKÍTÁSA

4.1 Képes csapatot kialakítani a kulcsemberekből, akik a vezetővel közösen felelnek az

egység sikeréért.

4.2 Szorgalmazza a csapatszellem kialakítását, miközben támogatja a nagy szervezet

céljait is.

4.3 Bizalmat tápláló légkört teremt a csapattagok között.

4.4 Tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoport céljainak kialakításába.

4.5 Eléri, hogy a csapattagok a csoport céljai iránt elkötelezetté váljanak.

4.6 Tevékenyen bevonja a csapattagokat a munkájukat befolyásoló döntésekbe.

4.7 Tanácsért, konzultációért folyamodik a csapattagokhoz.

4.8 Szorgalmazza a becsületes, nyílt visszajelzést az összes csapattag között.

4.9 Szorgalmazza a közös győzelem módszerét a konfliktusfeloldásban.

4.10 Tevékenyen bevonja a csapattagokat a csoportteljesítmény értékelésébe és a

korrekciós lépésekről való döntésbe.

Összesen:

5. AZ ÉRTÉKEK TISZTÁZÁSA

5.1 Példát mutat az egységnek a szervezeti értékek valóra váltásában.

5.2 Kimutatja, hogy világosan érti a szervezeti értékrendszert.

5.3 Képes kifejezni és élettel telíteni a szervezeti értékrendszert.

5.4 Közvetíti a szervezeti értékeket az adott témákhoz kapcsolódó megfelelő

megállapításokkal.

5.5 A szervezeti értékek közvetítésével képes az alkalmazottaknak „iránytűt” adni és

megmutatni nekik a helyes irányt.

5.6 A szervezeti értékrendszerrel összhangban dönt és cselekszik.

5.7 Hűségesen ragaszkodik a szervezeti értékrendszerhez.

5.8 Tettei és szavai összhangban vannak.

5.9 A dolgozókat a szervezeti értékekhez való ragaszkodása szerint jutalmazza.

5.10 Sikeresen alakítja valósággá a szervezeti értékeket, ami a dolgozók mindennapi

magatartásában nyilvánul meg.

Összesen:

6. HELYZETMEGHATÁROZÁS

6.1 Képes reális hidat építeni a szervezeti egység jelene és jövője között.

6.2 Jól érzékeli a csoportjára ható külső körülményeket.

6.3 Jól érzékeli a partnerek szükségleteit és igényeit.

6.4 Jól érzékeli szervezeti egységének erősségeit és korlátait.

6.5 Megállapítja a fő üzleti irányokat és azokra összpontosít.

6.6 Kidolgozza a célokat, a cselekvési sorrendeket és az erőforrásokat összefogó éves

írásos tervet.

6.7 Bevonja a személyzetet a tervek kidolgozásába.

6.8 „Mi lesz ha”? – kérdéseket tesz föl, a váratlanra is terveket dolgoz ki.

6.9 A terveket időszakonként felülvizsgálja és kellőképpen módosítja.

6.10 Rendszeres felhagyási politikája van, tudja, mikor „vonuljon ki” egy adott területről.

Összesen:


77

7. A KOMMUNIKÁLÁS

7.1 Képes a befogadó nyelvén kommunikálni.

7.2 Jó meghallgató.

7.3 Hatásos előadó.

7.4 Hatékony és eredményes értekezletet tart.

7.5 Jól fogalmaz írásban.

7.6 Tudatja a személyzettel, merre tart a szervezet, hogyan tervezi, hogy oda eljusson és

mit jelent mindez számára.

7.7 Tudatja a személyzettel állásfoglalását a kulcskérdésekkel kapcsolatban.

7.8 A személyzetet ellátja pontos és teljes információval.

7.9 „Körbejárással” vezet, hogy közvetlen párbeszédbe kerüljön munkatársaival.

7.10 Tettei összhangban vannak szavaival.

Összesen:

8. AZ EMBERI ERŐFORRÁSSAL VALÓ GAZDÁLKODÁS/A KÉPESSÉ TÉTEL

8.1 Az embereket a legfontosabb vagyonnak fogja fel.

8.2 Az emberekhez méltósággal és megbecsüléssel viszonyul.

8.3 Igaz érdeklődést mutat a személyzet, mint személyiség minden tagja iránt.

8.4 Képes megérteni emberei szükségleteit.

8.5 Hatékonyan kapcsolja össze az egyes dolgozók és a szervezet szükségleteit.

8.6 Nyilvánvaló elkötelezettséget tanúsít a kiválósághoz.

8.7 Képes az emberek érdeklődését felkelteni és mozgósítani a jövő izgalmas

elképzelése irányában.

8.8 Másokat motivál lelkesedésével és „fertőző” optimizmusával.

8.9 Képes az emberekből a legjobbat kihozni, „jobbik énjükre emeli őket”.

8.10 Képes a személyzettel érzékeltetni, hogy ők győztesek.

Összesen:

9. A FELKÉSZÍTÉS

9.1 Eleget foglalkozik az emberekkel, időt szentel rá, hogy személyes kapcsolatot

létesítsen velük.

9.2 Személyesen érdekli a csoport valamennyi tagja pályájának fejlődése.

9.3 A személyzettel adódó találkozásait a tanulás elősegítésére hasznosítja.

9.4 Jól hasznosítja a munkamegbízásokat, mint a dolgozók fejlesztésének legjobb

eszközét.

9.5 Hatékony megbízó.

9.6 Egyenes, őszinte visszajelzést ad a kellő időben.

9.7 A teljesítményértékelést oktatási és nem intési vagy fegyelmezési eszközként

használja.

9.8 Hatékonyan közreműködik tehetséges beosztottjai vezetővé való képzésében.

9.9 Tevékenyen dolgozik egy vagy több helyettese kinevelésén.

9.10 Szorgalmazza, hogy az életen át tartó tanulás „életmódja” legyen valamennyi

csoporttagnak.

Összesen:


78

10. A MÉRÉS

10.1 Jól érzékeli a rendszer természetét, amelyért felelős.

10.2 Jól érzékeli a rendszer állapotát bármely időpontban.

10.3 Jól érzékeli az okbeli, a közbenső és az eredményváltozók közötti kapcsolatot a

rendszerben, amelyért felelős.

10.4 Képes megállapítani a „kritikus sikertényezőket” azt a néhány területet, amelyben

elért sikeres eredmény sikeres teljesítményre vezet.

10.5 Folyamatosan adatokat és információkat gyűjt a kritikus sikertényezőkről, amelyek a

működéshez a legfontosabbak.

10.6 Kiegyensúlyozottan értékeli a tárgyi és az eszmei értékeket egyaránt.

10.7 Folyamatosan értékeli a tervhez viszonyított haladást.

10.8 Hatékony működés-ellenőrző értekezleteket tart az általános teljesítmény

értékelésére.

10.9 A problémákkal fontosságukkal arányosan foglalkozik.

10.10 Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a

tervtől.

Összesen:




Megjegyzés:

Az értékelés eredménye: Kiválóan alkalmas (80-100%)- alkalmas (60-79%) – kevéssé



Vezető aláírása:

…………………………………………………………………

Nevelőtestület képviseletében:

….……………………………………………………………

Fenntartó képviseletében:

………………………………………………………………….


79

ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

Alkalmazott neve:

Munkaköre: Tanítási év:

1. Összevont teljesítményértékelés

A részletes teljesítményértékelés eredményeire hivatkozva tájékoztatom, hogy a kétéves

ciklusban nyújtott teljesítményét a teljesítménykövetelmények alapján:

Kiválóan alkalmasnak (80-100%)

Alkalmasnak (60-79%)

Kevéssé alkalmasnak(30-59%)

Alkalmatlannak (30% alatt) értékelem

(A minősítés az átlagpontszámok átlagának %-os meghatározása alapján történik)

2. Részletes teljesítményértékelés

A teljesítményértékelés alapján végzett önértékelés eredménye

Átlagpontszám

Kiemelkedően jó területek

Figyelmet igénylő területek

A teljesítmény alapján végzett vezetői értékelés eredménye

Átlagpontszám



A teljesítményértékelés alapján végzett munkaközösség-vezetői értékelés

eredménye

Átlagpontszám




igazolom.

Kelt: ………………………., ………..év………………..hó…….nap

…………………………… ………………………

Értékelést végző Értékelt


80

ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

Alkalmazott neve:

Munkaköre: Tanítási év:

I. Megállapítás


A teljesítményértékelés eredménye:



II. A következő időszak feladatai, javaslatok

Az egyéni teljesítmény javításával, fejlesztésével összefüggésben javasolt konkrét

feladatok: (meghatározott szempontok, tények figyelembe vétele, képzésen való részvétel

javasolása, az alkalmazott tevékenységének fejlesztésére fő feladatok meghatározása a

következő értékelési időszakra….)

Feladat Határidő

(ha kitűzhető)

III. Fejlesztési intézkedések

A következő értékelési időszakra javasolt konkrét intézkedések (Belső képzés, külső képzés, önképzés, tapasztalatcsere, támogatás-patronálás,

hospitálás…stb, melyek hozzájárulnak a dolgozó fejlődéséhez a szükséges területeken.)

Intézkedés Határidő

(ha kitűzhető)


81

Intézményi szintű Összesítő Lap

ÁTLAG:

LEGEREDMÉNYESEBB TERÜLETEK

%

%

%

%

FEJLESZTÉSRE VÁRÓ TERÜLETEK

%

%

%

%

82

Intézkedési terv

a pedagógusi önértékelés eredménye alapján

Cél

Feladatok/

részfeladatok

Határidő

Erőforrás

Mód-

szer

Felelős Határ-

idő



Humán Tárgyi


83

Intézkedési terv

a nem pedagógus munkakörben dolgozók önértékelési eredménye alapján

Cél

Feladatok/

részfeladatok

Határidő

Erőforrás

Mód-

szer

Felelős Határ-

idő



Humán Tárgyi

84

13. számú melléklet - Intézményi önértékelés

Az intézmény a 2006. évi módosított Közoktatási törvény 40. §-ának (11) bekezdése alapján

meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a

helyzet felmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és

a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is.

Az intézményi önértékelés szempontjai előre meghatározottak.

Az intézményi önértékelés adatai és eredményei nyilvánosak, és alapul szolgálnak a stratégiai

tervezéshez.

Az intézményi önértékelés célja:

az értékelés minden szereplője számára adjon iránymutatást, tájékoztatást ahhoz, hogy

az intézmény által meghatározott célok és az egyén céljai összhangban legyenek,

elősegítse az egyén és az intézmény teljesítményének javulását,

serkentse az információáramlást,

segítse elő az intézmény fejlesztését, fejlődését, a szervezet erősségeinek és

fejlesztendő területeinek feltárása útján,

tegye lehetővé az intézet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse

a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat,

nyújtson segítséget a karriertervezéshez és a képzési igények felméréshez,

tervezéséhez.

Az intézményi önértékelés területei:

az irányítási és működési jellemzők és adottságok,

az intézményi eredmények.

Az irányítási és működési jellemzők és adottságok területén:

A vezetés értékelése.

Stratégiai és operatív tervezés.

A dolgozók irányításának értékelése.

Erőforrások felhasználása.

Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk

értékelése.

A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje.

A szervezeti kultúra és klíma értékelése.

Az eredmények területén:

A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és

fejlesztések végrehajtásában.

A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége.

A személyre szóló pedagógusértékelés eredményei.

A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak)

elégedettsége.

Közösségi, társadalmi szerepvállalás.

Az intézményi oktatási, nevelési eredményei. (Kiemelten: Az országos mérések

eredményei.)

A könyvtári munka minősítése.


85

Az intézményi önértékelés folyamatát az intézményi önértékelés eljárásrendje

szabályozza.

Az intézményi önértékelés eljárásrendje

Cél: Az intézményi önértékelés során értékeljük az intézmény és a fenntartó által

meghatározott célok, valamint a minőségfejlesztés eddig elért eredményeit. Az elemzés során

feltárt információk segítenek megtervezni a további feladatainkat a partnerközpontú

intézmény kialakításának folyamatában.

Érvényességi terület: Az intézmény összes működési folyamatára kiterjedően

Felelősségi körök:

Intézményvezető feladata:

betartás, betartatás

erőforrások biztosítása

tájékoztatás

a munkatársak minél szélesebb körű bevonása

a fejlesztési célok, intézkedések meghatározása és megvalósítása

Minőségirányítási vezető feladata:

az aktuális önértékelés folyamattervének elkészítése

adatgyűjtés

adatfeldolgozás

elemzés

tevékenységek koordinálása

javaslatok elkészítése

Az eljárásrend:

A pedagógiai munka és partnerközpontú minőségirányítás stratégiai céljaihoz kapcsolódóan

intézményünk 4 évenként irányított önértékelést végez. Az önértékelés kiterjed az intézmény

adottságaira és az adottságokkal elért eredményekre. Az önértékeléssel feltárjuk az intézmény

erősségeit és fejlesztendő területeit, folyamatait, idősoros elemzéssel trendvizsgálatot

végzünk, és tendenciákat mutatunk be.

Az értékelendő adottságok:

a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

a meglévő folyamatok szabályozottsága

a szabályozási rendszer teljes körűsége

az erőforrások figyelembevételének módja

a partneri igények figyelembevételének módja

A bemutatandó eredmények:

a munkatársak bevonásának mértéke

a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

a partnerek elégedettsége

a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága


86

az országos mérések eredményei

a személyre szóló pedagógus értékelések eredményei

a kitűzött célok elérése, megvalósítása

a folyamatos fejlesztés eredményei

az erőforrások felhasználásának hatékonysága

Az önértékelés keretében elvégzendő elemzések alapján következtetéseket vonunk le, célokat

tűzünk ki. Az intézményi önértékeléssel egy következő időszak PDCA ciklusát indítjuk újra.

Az intézményi önértékelés folyamatát a minőségirányítási csoport vezetője irányítja, és

ellenőrzi.

A felmérést 1 hónappal korábban elő kell készíteni. Az előkészítés magában foglalja az

aktuális folyamattervet, eszközök, erőforrásterv összeállítását és az értékelő csoport feladatra

történő felkészítését.

Az intézményi önértékelés keretében szükséges adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az adatok

kiértékelése az értékelő csoport feladata.

Az értékelés eredményeiről az IMICS elemzést készít az értékelési területeknek megfelelően.

Az „adottságok” vonatkozásában az erősségeket és fejlesztendő területeket

elemzi.

Az „eredmények” vonatkozásában az erősségeket és a fejlesztendő területeket

meghatározza.

Az intézményi önértékelés eredményeit a teljes alkalmazotti körrel az intézményvezető

ismerteti, ennek módjáról a vezetői értekezlet dönt.

Az eredmények nyilvánosságra hozataláért az intézményvezető felel.

A fejlesztendő területekre minőségi körök alakulnak. A minőségi körök elkészítik a

fejlesztendő területekkel kapcsolatos elemzéseket és a következtetéseket. Ennek keretében

meghatározzák a célokat, sikerkritériumokat, javaslatot tesznek a célok priorizálására és

időarányos beosztására. Ennek érdekében együttműködnek az intézményvezetővel. Az

elkészített elemzéseket és célmeghatározásokat a minőségi körvezetőkkel kibővített

intézményvezetés megvitatja és dönt az elvégezendő feladatok sorrendjéről és beépíti az

intézmény dokumentumaiba, valamint dönt a megvalósítandó feladatra épülő intézkedési

tervek elkészítéséről.

A minőségi körök intézkedési terveket készítenek. Az intézkedési terveket az alkalmazotti kör

fogadja el, és valósítja meg a fenntartói jóváhagyás után. A munkát a minőségirányítási

vezető koordinálja, segíti. A fenntartó és az intézményvezető ellenőrzi, és velük közösen a

dolgozói közösség az aktuális tanév végén átfogóan értékeli.

Az intézkedési terveket a fenntartóhoz mindig be kell nyújtani. A fenntartó jóváhagyása

szükséges ahhoz, hogy a megvalósítás elkezdődhessen.

Az értékelés folyamatához és intézkedési tervéhez kapcsolódó céllistát, a dokumentációt

intézményünk iratkezelési szabályzata szerint az irattárban tároljuk. Az eredményekről az

elemzések számára adatbázist alakítunk ki. Az adatok és a szöveges összegzések az

intézmény dolgozói és partnerei számára nyilvánosak és hozzáférhetőek

14. számú melléklet

Tantestületi klímateszt 1.


87

A klímateszt állításokat tartalmaz, amelyeket a nevelőknek az alábbiak szerint kell minősíteniük:

teljes mértékben jellemző (5)

általában jellemző (4)

többé-kevésbé jellemző (3)

általában nem jellemző (2)

egyáltalán nem jellemző (1)

1. A tanári szoba barátságos légkörű. …

2. A fiatalabb és idősebb tanárok (tanítók) megértik egymást. …

3. Tantestületünk tagjai önfegyelemmel és türelemmel kerülik a konfliktusokat,

egymás megértésére törekszenek. …

4. A tantestületi vitákon könnyen alakul ki közös álláspont. …

5. Az igazgató maga is keményen dolgozik, így állít példát. …

6. Az igazgató mindig tájékozott arról, ami az iskolában történik. …

7. Az igazgató világosan és egyértelműen határozza meg a tantestület feladatait.

8. Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik. …

9. A tanárok (tanítók) és az iskola tanulói között jó kapcsolat van. …

10. A tanárok (tanítók) és a tanulók szülei között jó kapcsolat van. …

11. Az igazgató és a tantestület a közös feladatokat igazságosan osztja fel. … 12. Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás

véleményét. … 13. Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi

problémáik megoldásában. … 14. Az igazgató - mielőtt döntést hoz - tanácsot, véleményt kér a tantestülettől. … 15. Az igazgató döntései során ténylegesen figyelembe veszi a tantestület

javaslatait. … 16. A tantestület tagjai között vannak személyes ellentétek. … 17. Ha a tantestület együtt van, többnyire jó hangulat uralkodik. … 18. A tantestület gyakran leinti azokat a tagokat, akik valamilyen problémára

újszerű megoldást javasolnak. … 19. Tantestületünkben mindenki legalább annyit követel önmagától, mint amennyit

másoktól elvár. … 20. Ha valaki bajban van, számíthat kollégái segítségére. … 21. Az iskolavezetés fontosnak tartja a tanárok (tanítók) szakmai fejlődését. …


88

Tantestületi klímateszt – 2.

Kedves Kolléga! Kérlek, az alábbi állítások után tegyél + jelet a megfelelő rovatba. Az 5 azt jelenti, hogy nagyon egyetértek, az 1 azt, hogy nem értek egyet, a 4, a 3, a 2 pedig az árnyalatokat jelzi.

5 4 3 2 1 1. Taníthatok saját elképzeléseim szerint. 2. Szívesebben tanítanék másik iskolában. 3. Megfelelő támogatást kapok ahhoz, hogy elmenjek

továbbképzésekre.

4. Szívesen megyek továbbképzésekre. 5. Szükségesnek tartom a belső továbbképzéseket. 6. Fontosnak tartom a közös szakmai élményszerzési

lehetőségeket.

7. Túl sok felesleges feladatot kell ellátnom. 8. Szívesen látok el iskolai feladatokat munkaidőn túl is. 9. A tanártársaim szívesen ellátnak iskolai feladatokat

munkaidőn túl is.

10. Egyetértek az iskola nevelésfilozófiájával. 11. Megfelelőnek tartom iskolánk célját és

feladatrendszerét.

12. Az iskola felszerelése megfelel az igényeknek 13. A tanárok többsége lelkesedéssel végzi munkáját. 14. Lelkesedéssel tudok dolgozni az iskolában. 15. Megfelelőnek tartom tanítványaim tanulmányi

eredményét.

16. Elégedett vagyok a tantestületi megbeszélések számával.

17. Hatékonynak tartom a kiscsoportban történő megbeszéléseket a tantestületben.

18. A közös döntés végrehajtását kötelezőnek tartom akkor is, ha nem mindenben értek egyet vele.

19. Lehetőségem van az iskolában a szakirodalom olvasására.

20. Véleményem szerint a külső szemlélőnek pozitív összképe van az iskolánkról.

21. A tanítványaimmal elérem azt az eredményt, amelyet a lehetőségekhez képest el szeretnék érni.

22. Az iskolával általában elégedett vagyok. 23. A tantestület tagjait érdekli az is, ami a kollégáikkal

az iskolán kívül történik.

24. Érdekel, hogy mi történik a kollegáimmal az iskolán kívül.

25. Előfordul, hogy a tantestület tagjai otthonukba is meghívják egymást.

26. A tantestület részt szokott venni iskolán kívüli közös programokon.

27. Közös feladatok esetén a tantestület jól együttműködik.

28. A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzelésüket.


89

29. Megvalósíthatom egyéni elképzeléseimet. 30. Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület

tagjai kikérik egymás véleményét.

31. Ha bajban vagyok, számíthatok a kollégáim segítségére.

32. Van olyan kollégám, akivel a magánéletem problémáját megbeszélhetem.

33. A problémás gyerekek nevelését a tanárok megbeszélik egymással.

34. Ha a tantestület együtt van, többnyire jó hangulat uralkodik.

35. A tantestület leinti azokat a tagjait, akik valamilyen problémára újszerű megoldást javasolnak.

36. A tantestület jó közösség. 37. Ha választási lehetőségem lenne, gyermekemet ebbe

az iskolába íratnám.

38. Elégedett vagyok tanítványaim magatartásával. 39. A tantestületi értekezleteken sok az eredménytelen

szócséplés.


90


Nevelőtestületi klíma mérése

1. Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon.

2. A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák.

3. A tanulókhoz személytelen kapcsolatok fűzik a kollégákat.

4. Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik.

5. Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos problémáimat.

6. Pedagógusaink sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett magatartására.

7. Szerintem sok kollégára jellemző, hogy túl kevés energiát fektet a munkájába.

8. Túl sok szorongást okozunk a tanulóinknak.

9. Meglehetősen ridegnek tartom az iskolánkban a tanár-diák kapcsolatokat.

10. Mindig csak ugyanazzal a néhány emberrel beszélek a tantestületben.

11. Ebben az iskolában fejlődhetek.

12. Tudomáson van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik.

13. Mindenkivel van beszédtémám.

14. Az igazgató döntéseibe senkinek nincs beleszólása.

15. A szaktanárok keveset beszélgetnek az osztályfőnökkel.

16. Szívesen tanítok.

17. Értekezleteken elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy követ-

kezményektől kellene tartanom.

18. Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között.

19. Alig várom az utolsó tanítási óra végét.

20. Nálunk torzulnak az információk.

21. A folyosói felügyeleteket a pedagógusok hanyagul végzik.

22. Az igazgató bátorít engem.

23. A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat.

24. Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom a kollégák tanácsát.

25. Kielégítően tudok mindenről informálódni.

26. Az iskolai klímát javítani kellene.

27. A mi iskolánk gyermekközpontú.

28. Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat.

29. Az értekezletek mindig idegesítők.

30. Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni.

31. A tanáriban jókat szoktunk beszélgetni.

32. A kollégákkal való beszélgetés segít az iskolai problémáimnál.

33. Az igazgató visszatart fontos információkat.

34. A foglalkozásom frusztrál engem.

35. Hiányzik a bizalom a kollégák között.

36. Egyesek privilégiumot élveznek nálunk.

37. Néhány kolléga árt az iskolánk hírnevének.

38. A tanulóink modortalanok.

39. Lehetségesnek látom az iskolai klíma javítását.


91

40. Nem jól érzem magam ebben az iskolában.

41. Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában.

42. Nem mindig találják meg a kollégák a megfelelő hangnemet a beszélgetéseikkor.

43. Néhány kollégát alig ismerek.

44. Nálunk jól szervezett az információátadás.

45. Nagy önállósággal végezhetem a munkámat.

46. A mi iskolánkban a tanárok véleménye is számít a fejlesztések tervezésekor.

47. A tanulókat semmi nem érdekli.

48. A munkámat nem ismerik el a kollégák.

49. Nálunk bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen új módszer kipró-

bálását.

50. Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak.

51. A tehetséges tanulók kellő támogatást kapnak nálunk.

52. Zavarónak tartom néhány tantárgy kiemelt kezelését.

53. Az igazgató túl sokszor avatkozik bele a dolgokba.

54. Egyeseknek bármit szabad mondani.

55. A mi iskolánkban van spicli.

56. A tanítás számomra hivatás.

57. Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat.

58. Meghallgatják a nevelési értekezletek témájára tett javaslataimat.

59. Az igazgató elismeri a munkámat.

60. Minden kollégával együtt tudok dolgozni.

61. A klikkeken kívül rekedtnek érzem magam.

62. Megvalósíthatom az elképzeléseimet.

63. Sok kollégával nem beszélhetek nyíltan.

64. Egyes kollégákkal semmit sem szeretnék együtt csinálni.

65. Nálunk a kollégák kéréseit elutasítják.

66. A kollégák közötti konfliktusok nincsenek elintézve.

67. Figyelembe veszik a továbbképzési igényeimet.

68. A mi iskolánkban van a tanárok között összetartási érzés.

69. Nem adják tovább az információkat.

70. Az iskolánk nyitott az új elképzelések iránt.


92

Válaszlap a nevelőtestületi klíma méréséhez

A kérdőív kérdéseire a következő skálafokozatok valamelyikének bekarikázásával

válaszoljon:

1 Egyáltalán nem így van

2 Kismértékben jellemző

3 Többé-kevésbé jellemző

4 Inkább igen, mint nem

5 Nagyon jellemző

1. 1 2 3 4 5 21. 1 2 3 4 5 41. 1 2 3 4 5 61. 1 2 3 4 5

2. 1 2 3 4 5 22. 1 2 3 4 5 42. 1 2 3 4 5 62. 1 2 3 4 5

3. 1 2 3 4 5 23. 1 2 3 4 5 43. 1 2 3 4 5 63. 1 2 3 4 5

4. 1 2 3 4 5 24. 1 2 3 4 5 44. 1 2 3 4 5 64. 1 2 3 4 5

5. 1 2 3 4 5 25. 1 2 3 4 5 45. 1 2 3 4 5 65. 1 2 3 4 5

6. 1 2 3 4 5 26. 1 2 3 4 5 46. 1 2 3 4 5 66. 1 2 3 4 5

7. 1 2 3 4 5 27. 1 2 3 4 5 47. 1 2 3 4 5 67. 1 2 3 4 5

8. 1 2 3 4 5 28. 1 2 3 4 5 48. 1 2 3 4 5 68. 1 2 3 4 5

9. 1 2 3 4 5 29. 1 2 3 4 5 49. 1 2 3 4 5 69. 1 2 3 4 5

10. 1 2 3 4 5 30. 1 2 3 4 5 50. 1 2 3 4 5 70. 1 2 3 4 5

11. 1 2 3 4 5 31. 1 2 3 4 5 51. 1 2 3 4 5

12. 1 2 3 4 5 32. 1 2 3 4 5 52. 1 2 3 4 5

13. 1 2 3 4 5 33. 1 2 3 4 5 53. 1 2 3 4 5

14. 1 2 3 4 5 34. 1 2 3 4 5 54. 1 2 3 4 5

15. 1 2 3 4 5 35. 1 2 3 4 5 55. 1 2 3 4 5

16. 1 2 3 4 5 36. 1 2 3 4 5 56. 1 2 3 4 5

17. 1 2 3 4 5 37. 1 2 3 4 5 57. 1 2 3 4 5

18. 1 2 3 4 5 38. 1 2 3 4 5 58. 1 2 3 4 5

19. 1 2 3 4 5 39. 1 2 3 4 5 59. 1 2 3 4 5

20. 1 2 3 4 5 40. 1 2 3 4 5 60. 1 2 3 4 5



93

SWOT analízis

A SWOT rövidítés az erősségből (strength), gyengeségből (weakness),

lehetőségből (opportunity) és veszélyekből (threat) épül fel. Az erősség és

gyengeség az iskola belső tényezői, míg a lehetőség és veszélyek külső tényezők,

amelyek az iskola működésére a környezet irányából hatnak.

Az SWOT analízis az iskola pedagógusainak és a szülőknek a véleményein

alapszik. Meg kell kérni őket, hogy sorolják fel a véleményük szerinti erősségeket,

gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, majd a válaszokat össze kell

hasonlítani. Kategóriánként a négy leggyakrabban felsorolt véleményt kell

kiválasztani és megvizsgálni. Az eredményt a táblázatba lehet foglalni.

Pedagógusok véleménye Szülők véleménye

Erősségek

1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Gyengeségek

1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Lehetőségek

1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Veszélyek

1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.


94


Pedagógusok elégedettségének mérése

Kedves Kolléga! Kérünk nyilváníts véleményt iskolánkról!

(1 = semmilyen mértékben, 5 = meghatározó mértékben) s. 5 4 3 2 1

1. Milyen hatással van az iskola fejlődésére az iskola vezetése?

2. Milyen hatással van az igazgató az iskola munkájára?

3. Segíti-e, ellenőrzi-e az intézmény vezetése az oktató-nevelő

munkát?

4. Az innovatív pedagógust támogatja-e az iskola vezetése?

5. Stabilnak érzi-e helyét az iskolában?

6. Törekszik-e az igazgató a tantestület stabilitására?

7. Biztosítja-e az iskolavezetés a szakmai-pedagógiai fejlődést?

8. Együtt tud-e dolgozni az igazgató az iskolai szülői szervezettel?

9. A szakmai sikereknek van-e valamilyen elismerése az iskolában?

10. Megfelelően támogatja-e a fenntartó az iskola munkáját?

11. Megfelelők-e az igazgató emberi kapcsolatai a pedagógusokkal?

12. Minden nevelő részt vesz-e az iskolai munkaterv

összeállításában?

13. Szívesen tagja-e munkaközösségének?

14. Szívesen vesz részt tantestületi megmozdulásokon?

15. Van-e baráti köre a tantestületben?

16. Egységes-e a tantestülete az írott szabályok betartásában?

17. Pedagógiailag-szakmailag felkészülnek tartja-e a tantestületet?

18. Részt venne-e szívesen továbbképzésen?

19. Felkészültnek tartja-e az igazgatót feladatai ellátására?


95


Szülői elégedettség mérése

Tisztelt Szülő! Szíveskedjék a kérdésekre válaszolni, illetve tapasztalatai, javaslatai kifejezésével véleményt nyilvánítani iskolánkról. Köszönettel: Iskolavezetés

IGEN RÉSZBEN NEM

Ismeri-e az iskola célját és programját?

Elégedett-e az iskolai programokkal?

Elégedett-e az iskola beruházásaival?

Elégedett-e gyermeke osztályának létszámával?

Elégedett-e gyermeke iskolai étkeztetésével?

Elégedett-e az iskola tisztaságával?

Elégedett-e az iskola látogatási lehetőségeivel?

Elégedett-e gyermekéről való informálódás

lehetőségeivel?

Elégedett-e gyermeke tanáraival?

Elégedett-e az igazgatóval?

Elégedett-e az igazgatóhelyettessel?

Elégedett-e az iskolatitkárral?

Elégedett-e a technikai dolgozókkal?

Elégedett-e az iskola nevelőmunkájával?

Elégedett-e az órán kívüli foglalkozásokkal?

Elégedett-e a tanárok fegyelmezési módszerével?

Úgy érzi, hogy gyermeke szereti az iskolát?

Úgy véli, hogy meghallgatják véleményét a

gyermekét érintő kérdésekben?

Azt tapasztalja, hogy szívesen látják az iskolában?

Udvariasak, segítőkészek az iskolában a nem tanár

dolgozók?

Az iskolában tanult értékek megegyeznek-e az

otthoniakkal?

Továbbtanulás szempontjából eredményesnek

gondolja az iskolát?

Általában elégedett az iskolával?

Az iskola tevékenységében tetszik:

...................................................................................................................................

Az iskola tevékenységében nem tetszik:

...................................................................................................................................

Mit változtatna meg az iskolában?



96

Szülői vélemény kérése Tisztelt Szülő!

Kérjük, az alábbi állításokat minősítse az alapján, hogy iskolánkban az Ön véleménye

szerint a felsorolt tényezők milyen mértékben befolyásolják az oktatás hatékonyságát,

eredményességét!

(1 = semmilyen mértékben, 5 = meghatározó mértékben)

Segítségét köszönjük: az Iskolavezetés

Milyen mértékben befolyásolja az oktatás hatékonyságát,

eredményességét: 5 4 3 2 1

A tanulók későbbi helytállása

A tanulók tudásszintje meghatározott tárgyakból

Továbbtanulási arányok

Jó tanulmányi verseny eredmények

Év végi tanulmányi eredmények

Alacsony lemorzsolódás

Tanuló-összetétel változás

Évismétlők, bukottak száma

Jól kihasznált órák

Az iskola pedagógiai programkínálata

Iskolai légkör

Az iskolavezetés stratégiái

A pedagógusok felkészültsége

Pedagógus-összetétel

Tanárváltozás

Fegyelmezett munka

Az iskola keresettsége

Szülők elégedettsége

Az iskolák közötti rivalizálás

Fenntartó elégedettsége

Az önkormányzat és az iskolák kapcsolata

Az önkormányzat általános anyagi helyzetének változása


97

20.számú melléklet

Szülői elvárás, elégedettség mérése

Tisztelt Szülő!

Az alábbi kérdőívvel tájékozódni szeretnénk az Ön iskolánkról alkotott véleményéről,

igényeiről, elvárásairól. A kérdésekre a válasz betűjelének bekarikázásával

válaszoljon. Ott, ahol több válasz is lehetséges, külön tájékoztatjuk.

Válaszát előre is köszöni az Iskolavezetés.

1. Mennyire elégedett Ön az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalával?

(Kérjük, hogy a megfelelő „iskolai osztályzat” bekarikázásával válaszoljon.) 1 2 3 4 5

2. Rangsorolja az Iskola legfontosabb feladatait 1-5-ig (1-es a legfontosabb): a.) értékközvetítés, kulturális alapkészség elsajátítása ................. b.) személyiség fejlesztése ................. c.) kreativitás fejlesztése ................. d.) felkészítés a következő iskolafokozatra ................. e.) felkészítés egy biztos pénzkereső foglalkozásra .................

3. Milyennek látja Ön gyermeke iskolai közérzetét? a.) jól érzi magát b.) nem érzi jól magát c.) változó d.) nem tudom

4. Rangsorolja a pedagógustól elvárható tulajdonságokat 1-től 10-ig (az 1-es legyen a legfontosabb)!

a.) egyformán szereti tanítványait ................. b.) elismeri, ha téved ................. c.) szigorú, de következetes ................. d.) magas tantárgyi követelményeket támaszt ................. e.) jó kedélyű ................. f.) jó szervező ................. g.) türelmes ................. h.) ismeri tanítványait ................. i.) érthetően magyaráz ................. j.) felkelti az érdeklődést a tantárgya iránt .................

5. Milyennek tartja általában iskolánkba a tanárok fegyelmezési módszerét? a.) túl szigorú b.) szigorú c.) enyhe d.) következetes e.) következetlen f.) nem tudom

6. Hogyan tanul az Ön megítélése szerint gyermeke? a.) képességei szerint b.) lehetne jobb is, ha órákon jobban figyelne c.) lehetne jobb is, ha otthon többet tanulna d.) lehetne jobb is, ha a tanár többet hozna ki belőle

7. Mi határozza meg Ön szerint egy tantárgy szeretetét?


98

a.) a tanuló képessége b.) a tanuló érdeklődése c.) a tanár személyisége d.) az osztályzat

8. Elegendőnek tartja-e Ön az iskolában gyermeke tudásának ellenőrzését, számonké-rését?

a.) igen b.) nem c.) rendszertelen d.) túlzott e.) nem tudom

9. Megfelelő információja van-e az iskolai programokról, tevékenységekről? a.) igen b.) nem

10. Az iskola és a családi ház közötti információáramlásnak mely formáját tartja

leghatékonyabbnak?

a.) szülői értekezlet b.) fogadó óra c.) családlátogatás d.) szülői fórum e.) iskolai rendezvény f.) folyamatos információcsere írásban (ellenőrző könyv) g.) folyamatos információcsere szóban, telefonon

11. Jár-e Ön rendszeresen fogadóórára, szülői értekezletre? a.) igen b.) nem c.) rendszertelenül d.) csak ha külön behívnak

12. Milyen az Ön (szülő) és az iskola kapcsolata? a.) szinte mindennapos b.) rendszeres

c.) átlagos

d.) csak ha személyesen megkeresnek, akkor van kapcsolatom

e.) nincs kapcsolatom az iskolával

13. Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások közül gyermeke számára Ön

mely típusú foglalkozásokat tartja szükségesnek? Többet is megjelölhet!

a.) felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás) b.) tehetséges tanulók fejlesztését célzó foglalkozások (szakkörök) c.) a továbbtanulást előkészítő foglalkozások d.) művészeti csoportok, például ............................................................. e.) sportkörök f.) egyéb: ....................................................................................................

21.számú melléklet

Szülői elvárások mérése


99

Ön szerint mi az iskola fő feladata?

Kérjük, rangsorolja a következő állításokat!

(A legfontosabb feladat az 1. számot, a legkevésbé fontos feladat a 20. számot kapja.)

............ Egyéni képességek fejlesztése

............ Gondolkodás, értelmi képességek fejlesztése

............ Tisztesség, erkölcs

............ Anyanyelv megfelelő szintű elsajátítása

............ Jó szakma elsajátítása

............ Rendre, fegyelemre nevelés

............ Felkészítés továbbtanulásra

............ Idegen nyelvek elsajátíttatása

............ Szeretetteljes bánásmód

............ Tudományos ismeretek átadása

............ Nemzetiségi hagyományok ápolása

............ Mozgás, sport

............ Nemzeti hagyományok ápolása

............ Másokkal való együttműködés kialakítása

............ Vallásos nevelés

............ Közösségi szellemben történő nevelés

............ Játék, szórakozás

............ Politikai ismeretek, állampolgári nevelés

............ Szexuális nevelés

............ Egyéb: .....................................................................................


A szülők elégedettségének mérése

Kedves Szülő!


100

Kérjük osztályozza le az alábbi kérdésekre adott válaszait!

Az ötös azt jelenti, hogy teljes mértékben, az egyes pedig azt, hogy egyáltalán nem.

Köszönjük: Igazgatóság

1. Ön szerint az iskola jó program szerint neveli gyermekét? ……

2. Úgy gondolja, hogy megfelelő információja van az iskola céljáról és

programjairól? ……

3. Más iskola programjairól eleget tud? ……

4. Elégedett a gyermeke tanulmányi előmeneteléről kapott információkkal? ……

5. Elégedett a gyermeke magatartásáról kapott információkkal? ……

6. Elégedett a gyermekével kapcsolatos tanulmányi elvárásokkal? ……

7. Elégedett az iskolai programokkal? ……

8. Elégedett az iskolai beruházásokkal? ……

9. Elégedett a tanárok fegyelmezési módszereivel? ……

10. Úgy érzi, hogy gyermeke szereti az iskolát? ……

11. Általában elégedett a gyermeke

- tanáraival? ……

- az igazgatóval? ……

- az igazgatóhelyettesekkel? ……

- a technikai dolgozókkal? ……

- az iskolatitkárral? ……

12. Úgy érzi, szívesen látják az iskolában? ……

13. Úgy véli, hogy hangot tud adni véleményének gyermekét érintő kérdésekben? …..

14. Elégedett az iskola nevelőmunkájával? ……

15. Elégedett az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozásokkal? ……

16. Elégedett az iskolalátogatási lehetőségekkel? ……

17. Udvariasak és segítőkészek az iskolában a nem tanár dolgozók? ……

18. Elégedett gyermeke osztályának létszámával? ……

19. Úgy látja, hogy az iskolában tanult értékek megfelelnek az otthon tanítottaknak?...

20. Elégedett az iskola tisztaságával? ……

21. Általában elégedett az iskolával? ……

22. Elégedett gyermeke iskolai étkeztetésével? ……

23. Továbbtanulási szempontból eredményesnek gondolja az iskolát? ……


101

23. sz. melléklet

Tanulói elégedettség mérése

Olvasd el figyelmesen a következő mondatokat!

Ha igaznak tartod a mondatot, karikázd be az I betűt, ha nem tartod igaznak, karikázd

be az N betűt!

1. A tanárok kedvesek velem. I N

2. Mindig megcsinálom a házi feladatot. I N

3. A gyerekek gyakran csúfolják, ugratják egymást az osztályban. I N

4. A tanárokat érdekli, mi a véleményem. I N

5. Félek a feleléstől. I N

6. Örülök, hogy ebbe az iskolába járhatok. I N

7. Van olyan tanárom, akivel órán kívül is szoktam beszélgetni. I N

8. Az osztálytársaim becsülnek engem, hallgatnak rám. I N

9. Gyakran dicsérnek a tanárok. I N

10. Nagyon érdekel, amit az iskolában tanulunk. I N

11. Számíthatok osztálytársaimra, ha szükségem volna rá. I N

12. Vannak tanárok, akik nem magyarázzák el, mit is kell csinálnom. I N

13. Osztálytársaim előtt bármiről nyugodtan beszélhetek. I N

14. Gyakran unatkozom az órán. I N

15. A tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni. I N

16. Sok veszekedés van az osztályban. I N

17. Néhány tanárt nem kedvelek. I N

18. Az osztályban sok barátom van. I N

19. Gondoltam már arra, hogy jó lenne elmenni egy másik iskolába. I N

20. Ha nem értek meg valamit, megkérdezem a tanártól. I N

21. Rosszul érzem magam ebben az osztályban. I N

22. Ha nem tudok valamit megcsinálni, a tanárok segítenek. I N

23. Az osztályunk összetart I N

24. A tanároknak fontos, hogy jó tanulmányi eredményt érjek el. I N

25. Nem nagyon szeretek tanulni. I N

26. Nekem nem fontos, hogy jó osztályzatot kapjak. I N

27. Vannak gyerekek, akik miatt nem szeretek ebbe az iskolába járni. I N


102


Kérdőív nyolcadik osztályosoknak

Válaszaidnál csak a kérdőív sorszámát tüntesd fel, és annyit írj válaszul mindegyik

kérdésre, amennyi jólesik!

Karikázd be a megfelelő választ! fiú vagyok lány vagyok

1. Mi mindenre emlékszel vissza szívesen a berhidai Ady Endre Általános

Iskolában eltöltött évekkel kapcsolatban? Mit jelent számodra, hogy ide jártál?

2. Milyen iskolai eseményeket törölnél ki a legszívesebben az emlékezetedből?

3. Voltak-e az iskolában olyan események, dolgok, amelyek érthetetlenül

szorongást, félelmet idéztek elő benned? Írd le, hogy melyek voltak azok!

4. Csalódtál-e (kellemesen vagy kellemetlenül) iskolai tanulmányaid során

valamikben vagy valakikben? Írd le, amelyek a legjobban megörvendeztettek

vagy megviseltek!



103

Vezetői teljesítményértékelő lap

Tanév: ………………………………………………………………………….

Az értékelt vezető neve: ………………………………………………………..

Az értékelt vezető beosztása: …………………………………………………..

Az értékelő lapot kitöltő dolgozó neve: ...........................……………………...

beosztása: igazgató – igazgató helyettes – pedagógus – nem pedagógus dolgozó

A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… nap

A vezető teljesítményének értékelése

1. Az egyes vezetői feladatok ellátásának szintje:

a) Tervezés

KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

b) Szervezés


NEM MEGFELELŐ

c) A végrehajtás irányítása


NEM MEGFELELŐ

d) Ellenőrzés


NEM MEGFELELŐ

e) Értékelés


NEM MEGFELELŐ

2. A vezetőre bízott közösség formálása


NEM MEGFELELŐ

3. Az emberi kapcsolatok ápolása, javítása


104


NEM MEGFELELŐ

4. Felkészültség, szakértelem


NEM MEGFELELŐ

5. A vezetői készségek, képességek


NEM MEGFELELŐ

6. Továbbképzés, önképzés


NEM MEGFELELŐ

7. A vezetői munka demokratizmusa


NEM MEGFELELŐ

8. Az iskola menedzselése, a vezető külső kapcsolatai


NEM MEGFELELŐ

9. A munkaköri leírásban szereplő főbb vezetői feladatok ellátásának szintje:

(Az egyes pontokat a vezető beosztású dolgozó munkaköri leírásában

szereplő feladatok alapján kell kitölteni.)

a) … KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

b) … KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

c) stb. KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje:


105

(Az egyes pontokat a vezető beosztású dolgozó számára az iskola éves

munkatervében meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.)

a) A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett feladatok


NEM MEGFELELŐ

b) … KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

c) stb. KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


106

Összesített vezetői teljesítményértékelő lap

Tanév: …………………………

Az értékelt vezető neve: ………………………………………………………..

Az értékelt vezető beosztása: …………………………………………………..

A vezető teljesítményének értékelése

1. Az egyes vezetői feladatok ellátásának szintje:

a) Tervezés

KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ

KEVÉSSÉ MEGFELELŐ NEM MEGFELELŐ

b) Szervezés



c) A végrehajtás irányítása



d) Ellenőrzés



e) Értékelés



2. A vezetőre bízott közösség formálása



3. Az emberi kapcsolatok ápolása, javítása




107

4. Felkészültség, szakértelem



5. A vezetői készségek, képességek



6. Továbbképzés, önképzés



7. A vezetői munka demokratizmusa



8. Az iskola menedzselése, a vezető külső kapcsolatai



9. A munkaköri leírásban szereplő főbb vezetői feladatok ellátásának szintje:

(Az egyes pontokat a vezető beosztású dolgozó munkaköri leírásában

szereplő feladatok alapján kell kitölteni.)

a.) …


NEM MEGFELELŐ

b.) …


NEM MEGFELELŐ

c.) stb.


NEM MEGFELELŐ

10. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje:

(Az egyes pontokat a vezető beosztású dolgozó számára az iskola éves

munkatervében meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.)


108

a.)A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett

feladatok


NEM MEGFELELŐ

b.) …


NEM MEGFELELŐ

c.) stb.


NEM MEGFELELŐ


109

Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések

Az értékelés

szempontjai

Az egyes

szempontokban

meghatározott

tevékenységek

ellátásának értékelése

Az egyes

szempontokban

meghatározott

tevékenységek

ellátásának

értékelésére kapott

pontok

1.

Az egyes vezetői

feladatok

ellátásának szintje

K kiemelkedő

M megfelelő

K kevéssé megfelelő

N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

2. A vezetőre bízott

közösség formálása

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

3.

Az emberi

kapcsolatok

ápolása, javítása

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

4. Felkészültség,

szakértelem

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

5.

A vezetői

készségek,

képességek

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

6.

Továbbképzés,

önképzés

K kiemelkedő

M megfelelő


3 pont

2 pont

1 pont


110

N nem megfelelő 0 pont

7. A vezetői munka

demokratizmusa

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

8.

Az iskola

menedzselése, a

vezető külső

kapcsolatai

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

9.

A munkaköri

leírásban szereplő

főbb vezetői

feladatok


K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

10.

Az adott tanév

munkatervében

meghatározott

feladatok


K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

Az egyes szempontokban meghatározott

tevékenységek ellátásának értékelésére kapott

összes pont


tevékenységek ellátásának értékelésére adható

összes pont

30 pont

A teljesítményértékelés százalékos eredménye %

A teljesítményértékelés százalékos eredménye

alapján elért szöveges minősítés

KIVÁLÓAN ALKALMAS

ALKALMAS

KEVÉSSÉ ALKALMAS

ALKALMATLAN

Javaslatok, intézkedések a vezető teljesítményének minőségi javításához:

..........................................................................................................................


111

..........................................................................................................................

Kelt: ...

igazgató

…………………………………………………………………………………………..

Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom.

Kelt: ...

aláírás

Az összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő

kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm:

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

Kelt: ...

aláírás


Pedagógus teljesítményértékelő lap


112

Tanév: …………………………

Az értékelt pedagógus neve: ………………………………………………………..

A teljesítményértékelést elvégző személy:

neve: ……………………………………………………………….

beosztása: ………………………………………………………….

A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… nap

A pedagógus teljesítményének értékelése

1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

1.1 Szabadidős programok szervezése iskolán kívül, iskolán belül (pl. színház-,

múzeumlátogatás, kirándulás, klubdélután) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

1.2 Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése, segítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

1.3 A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok

1.3.1 önálló szervezése, segítség a programok szervezésében KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

1.3.2 részvétel a programokon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

2. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

2.1 Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása,

segítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

2.2 Az iskolai diákönkormányzat

2.2.1 programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ



113

NEM MEGFELELŐ

2.3 Iskolai és osztály szintű kirándulások, táborok

2.3.1 önálló szervezése, segítség a szervezésben KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

2.3.2 részvétel a kirándulásokon, táborokon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

3. A tehetséges tanulók gondozása

3.1 Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók,

pályázatok


NEM MEGFELELŐ

3.1.2 részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken,

vetélkedőkön, bemutatókon


NEM MEGFELELŐ

3.2 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle

iskolán belüli és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

3.3 A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a

különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

4. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

4.1 A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók – önkéntes –

korrepetálása, segítése, felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


114

4.2 A tanterv minimum követelményeinek teljesítése, meghaladása a

veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és

tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében (az eredményes továbbhaladás

biztosítása)


NEM MEGFELELŐ

5. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

5.1 Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

5.2 Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői

munkacsoportokban KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

6. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés, szakmai felkészültség

6.1 A továbbképzés, önképzés lehetőségeinek önálló keresése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

6.2 Továbbképzéseken való részvétel, a tanultak hasznosítása a nevelő-oktató

munkában KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások

7.1 Díjazás nélküli iskolai feladatok önkéntes vállalása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7.2 Önként vállalt feladatok, megbízatások a nevelőtestület közösségi életében;

rendezvények, kötetlen összejövetelek

7.2.1 önálló szervezése, a szervezés segítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7.2.2 részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken kötetlen

összejöveteleken


115


NEM MEGFELELŐ

7.3 Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

8. Az iskola képviselete

8.1 A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése, részvétel a

rendezvényeken KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

8.2 Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről,

eredményeiről a helyi médiában, az iskola honlapján KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

8.3 A település rendezvényein, eseményein való részvétel KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala, eredményessége

9.1 Előzetes felkészülés a tanítási órákra KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.2 A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás formái és mértéke a tanítási

órákon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.3 Változatos szervezeti formák a tanítási órákon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.4 A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.5 A tanulók aktív munkája és megfelelő magatartása a nevelő tanítási óráin KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


116

10. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a

közösségformálás

10.1 Megfelelő magaviseletű osztályközösség, napközis csoport kialakítása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10.2 Az iskolai, a diákönkormányzati munkában aktív osztályközösség, napközis

csoport kialakítása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10.3 A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösségek (pl.: szakkör,

sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10.4 A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési,

magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

11. A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület többi tagjával

11.1 A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi

pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az

osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással stb.) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

12. Személyes példamutatás

12.1 A pedagógus etika alapvető normáinak betartása a tanulókkal, a szülőkkel és

a nevelőtársakkal szemben KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ NEM MEGFELELŐ

12.2 A pedagógus munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi

nevelő számára KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13. Munkafegyelem, a munkához való viszony

13.1 A munkaköri kötelességek teljesítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13.2 A tanítási órák pontos és eredményes megtartása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ


117

NEM MEGFELELŐ

13.3 Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13.4 Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők,

pontosság) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13.5 A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

14. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

14.1 A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben

tartása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

14.2 Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és

viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

14.3 Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

15. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának

szintje:

(Az egyes pontokat a pedagógus számára az iskola éves munkatervében

meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.)

15.1 … A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett

feladatok


NEM MEGFELELŐ

15.2 …



118

NEM MEGFELELŐ

15.3 stb.


NEM MEGFELELŐ


119

Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap

Tanév: …………………………

Az értékelt pedagógus neve: ………………………………………………………..

A pedagógus teljesítményének értékelése

1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

1.1 Szabadidős programok szervezése iskolán kívül, iskolán belül (pl. színház-,

múzeumlátogatás, kirándulás, klubdélután) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

1.2 Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése, segítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

1.3 A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok

1.3.1 önálló szervezése, segítség a programok szervezésében KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


NEM MEGFELELŐ

2. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

2.1 Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása,

segítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

2.2 Az iskolai diákönkormányzat

2.2.1 programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


NEM MEGFELELŐ

2.3 Iskolai és osztály szintű kirándulások, táborok


120


NEM MEGFELELŐ

2.3.2 részvétel a kirándulásokon, táborokon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

3. A tehetséges tanulók gondozása

3.1 Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók,

pályázatok


NEM MEGFELELŐ

3.1.2 részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken,

vetélkedőkön, bemutatókon


NEM MEGFELELŐ

3.2 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle

iskolán belüli és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

3.3 A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a

különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

4. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

4.1 A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók – önkéntes –

korrepetálása, segítése, felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

4.2 A tanterv minimum követelményeinek teljesítése, meghaladása a

veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási

és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében (az eredményes

továbbhaladás biztosítása)


NEM MEGFELELŐ


121

5. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

5.1 Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

5.2 Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői

munkacsoportokban KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

6. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés, szakmai felkészültség

6.1 A továbbképzés, önképzés lehetőségeinek önálló keresése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

6.2 Továbbképzéseken való részvétel, a tanultak hasznosítása a nevelő-oktató

munkában KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások

7.1 Díjazás nélküli iskolai feladatok önkéntes vállalása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7.2 Önként vállalt feladatok, megbízatások a nevelőtestület közösségi életében;

rendezvények, kötetlen összejövetelek

7.2.1 önálló szervezése, a szervezés segítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7.2.2 részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken kötetlen

összejöveteleken KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

7.3 Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ



122

8.1 A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése, részvétel a

rendezvényeken KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

8.2 Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről,

eredményeiről a helyi médiában, az iskola honlapján KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

8.3 A település rendezvényein, eseményein való részvétel KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala, eredményessége

9.1 Előzetes felkészülés a tanítási órákra KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.2 A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás formái és mértéke a tanítási

órákon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.3 Változatos szervezeti formák a tanítási órákon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.4 A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

9.5 A tanulók aktív munkája és megfelelő magatartása a nevelő tanítási óráin KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a


10.1 Megfelelő magaviseletű osztályközösség, napközis csoport kialakítása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10.2 Az iskolai, a diákönkormányzati munkában aktív osztályközösség, napközis

csoport kialakítása


123


NEM MEGFELELŐ

10.3 A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösségek (pl.: szakkör,

sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

10.4 A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési,

magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

11. A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület többi tagjával

11.1 A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi

pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az

osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással stb.) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

12. Személyes példamutatás

12.1 A pedagógus etika alapvető normáinak betartása a tanulókkal, a szülőkkel és

a nevelőtársakkal szemben KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ NEM MEGFELELŐ

12.2 A pedagógus munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi

nevelő számára KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13. Munkafegyelem, a munkához való viszony

13.1 A munkaköri kötelességek teljesítése KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13.2 A tanítási órák pontos és eredményes megtartása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13.3 Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ


124

13.4 Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők,

pontosság) KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

13.5 A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

14. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

14.1 A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben

tartása KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

14.2 Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és

viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

14.3 Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ

NEM MEGFELELŐ

15. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának

szintje:

(Az egyes pontokat a pedagógus számára az iskola éves munkatervében

meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.)

15.1 … A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett

feladatok


NEM MEGFELELŐ

15.2 …


NEM MEGFELELŐ

15.3 stb.


NEM MEGFELELŐ


125

Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések

Az értékelés szempontjai

Az egyes

szempontokban

meghatározott

tevékenységek

ellátásának értékelése

Az egyes

szempontokban

meghatározott

tevékenységek

ellátásának

értékelésére kapott

pontok

1. A tanulók tanórán

kívüli foglalkoztatása

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

2.

Az iskolai

diákönkormányzat

működtetésében való

aktív részvétel

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

3. A tehetséges tanulók

gondozása

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

4.

A felzárkóztatásra

szoruló tanulók

gondozása, eredményes

fejlesztése

K kiemelkedő

Mmegfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

5.

Folyamatos, aktív

részvétel a nevelőtestület

és a szakmai

munkaközösség

tevékenységében

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

6. Továbbképzésekben való

részvétel, önképzés,

szakmai felkészültség

K kiemelkedő

M megfelelő


3 pont

2 pont

1 pont


126

N nem megfelelő 0 pont

7.

Munkaköri

kötelezettségeken túli

feladatvállalások

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont


K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

9.

Tanulásirányítás, a

tanórai oktató-nevelő

munka színvonala,

eredményessége

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

10.

A tanórán kívüli

nevelőmunka, az

osztályfőnöki munka

eredményei, a


K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

11.

A nevelő szakmai,

pedagógiai kapcsolatai a

nevelőtestület többi

tagjával

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

12. Személyes

példamutatás

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

13. Munkafegyelem, a

munkához való viszony

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont

14. Megfelelő kapcsolat a

tanulókkal, a szülőkkel és

a pedagógus kollégákkal

K kiemelkedő

M megfelelő

3 pont

2 pont


127


N nem megfelelő

1 pont

0 pont

15.

Az adott tanév

munkatervében

meghatározott feladatok

ellátásának szintje:

K kiemelkedő

M megfelelő


N nem megfelelő

3 pont

2 pont

1 pont

0 pont


tevékenységek ellátásának értékelésére kapott összes

pont


tevékenységek ellátásának értékelésére adható

összes pont

45 pont

A teljesítményértékelés százalékos eredménye

%

A teljesítményértékelés százalékos eredménye alapján

elért szöveges minősítés

KIVÁLÓAN ALKALMAS

ALKALMAS

KEVÉSSÉ ALKALMAS

ALKALMATLAN

Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minőségi javításához:

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

Kelt: ...

……………………………….


128

aláírás

Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom.

Kelt: ...

……………………………….

pedagógus aláírása

Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a

következő kiegészítéseket, észrevételeket fűzöm:

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

..........................................................................................................................

Kelt: ...

……………………………….

pedagógus aláírása


129


A teljes körű intézményi önértékeléskor vizsgált

területek

(az intézményértékelés szempontjai)

1.

A vizsgált terület megnevezése

Felelősök*

1. Az iskolavezetés tevékenységének értékelése

a. Az iskola életét meghatározó belső szabályzatok

Megvan-e minden jogszabály által előírt

szabályzat?

A meglévő szabályzatok megfelelnek-e

a jogszabályi előírásoknak? Az

esetlegesen szükséges aktualizálásuk

megtörtént-e?

b. Az iskolavezetés ellenőrző munkájának

számszerű összegzése

A tanév folyamán végzett ellenőrzések

száma

Pedagógusok munkájának ellenőrzése

(Milyen területen? Hány alkalommal?)

Kiemelt terület: kompetenciafejlesztés

Nem pedagógus dolgozók munkájának

ellenőrzése (Milyen területen? Hány

alkalommal?)

Az ellenőrzési tervben kitűzött

ellenőrzések megtörténtek-e? (Az

elmaradt ellenőrzések száma és aránya,

oka.)

Az ellenőrzések során esetlegesen feltárt

hibák, hiányosságok kijavítása, pótlása

megtörtént-e? (Ha nem, miért nem?)

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

munkaközösség-

vezető

2. Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok

a. A tanulólétszám adatai

Tanulólétszám évfolyamonként,

tagozatonként

Tanulólétszám csökkenése vagy

növekedése, ennek okai

Első osztályba a következő tanévre

beiratkozott tanulók száma

Tanulócsoportok száma,

tanulócsoportok átlaglétszáma

Igazgatóhelyettes,

osztályfőnökök


130

b. Pedagógusok létszáma

Munkakör és beosztás szerint

Kor szerint

Nem szerint

Végzettség szerint

Az intézményből távozott pedagógusok

száma, a távozás oka

Az intézménybe érkezett új

pedagógusok száma

c. Nem pedagógus dolgozók létszáma

Munkakör és beosztás szerint

Kor szerint

Nem szerint

Végzettség szerint

Az intézményből távozott dolgozók

száma, a távozás oka

Az intézménybe érkezett új dolgozók

száma

Igazgató

Igazgató

3. A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása

a. Az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói

Személyi juttatások és járulékai

Dologi kiadások

Beszerzések

Felújítások

Beruházások

b. Tárgyi feltételek jellemzői

Épületek, helyiségek száma, változásai

Berendezések változásai

Tantárgyi szakmai anyagok bővítése,

eszközfejlesztés alakulása

Igazgató

4. A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói

a. Tanulmányi átlageredmények

Osztályonként

Évfolyamonként

Tantárgyanként

b. Iskolán belüli mérések eredményei

A tanulók képességvizsgálatának

eredményei (első évfolyam, negyedik

évfolyam, nyolcadik évfolyam)

Matematikai és olvasási (szövegértési)

készségek mérése (2-4. évfolyam,

hatodik és nyolcadik évfolyam)

Idegen nyelv (angol, német)

számítástechnika tantárgyi mérés

nyolcadik évfolyam

c. Iskolán kívüli mérések eredményei

Országos kompetencia mérés

Igazgatóhelyettes,

osztályfőnökök,

szaktanárok


131

eredményei

Esetleges más mérések eredményei

d. Kitűnő tanulók száma és aránya

e. Dicséretek száma a tanév végén

Szaktárgyi dicséretek száma

tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott

dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott

dicséretek száma a tanév végén

f. Bukások száma

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és

aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és

aránya

Három vagy több tantárgyból

évfolyamismétlésre bukott tanulók

száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

g. A javító vizsgák eredményei

A javítóvizsgán eredményesen

vizsgázott tanulók száma és aránya

A javítóvizsgán eredménytelenül

vizsgázott tanulók száma és aránya

h. A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek

eredményei

Iskolán belüli versenyek eredményei

- Iskolai versenyek száma

- Iskolai versenyeken részt vett

tanulók száma

Iskolán kívüli versenyek eredményei

- Iskolán kívüli versenyek száma

- Iskolán kívüli versenyeken részt

vett tanulók száma

- Iskolán kívüli versenyeken elért

helyezések

i. A középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást

megelőző írásbeli vizsgán elért

eredmények (magyar, matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók

választása alapján

- A választott középiskolák közül az

elsőként megjelölt iskolába felvett

tanulók száma és aránya

- A választott középiskolák közül a


132

másodikként megjelölt iskolába

felvett tanulók száma és aránya

- A választott középiskolák közül a

harmadikként megjelölt iskolába

felvett tanulók száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

- Gimnáziumba felvett tanulók

száma és aránya

- Szakközépiskolába felvett tanulók

száma és aránya

- Szakiskolába

(szakmunkásképzőbe) felvett


5. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel

kapcsolatos nevelő tevékenység jellemzői

a. Osztályközösségek fejlesztése

Az osztályközösség jellemzői

- A tanulók társadalmi helyzete

- Az iskola és a család kapcsolata: az

iskolát támogató, az iskolával

együttműködő, az iskola iránt

közömbös, az iskolára a

gyermeknevelést áthárító, az

iskolával ellenséges családban élő

tanulók száma és aránya az

osztályban

- A tanulók részvétele, aktivitása az

iskolai életben: kezdeményező,

aktív, együttműködő, közömbös,

elutasító tanulók száma és aránya

- A tanulók társas kapcsolatai:

csoportos kapcsolatokat alakító,

párkapcsolatot alakító, magányos,

kirekesztett tanulók száma és

aránya az osztályban

- A tanulók viselkedéskultúrája: a

szabályokat és a szokásokat ismerő

és használó, ismerő, de nem

használó, nem ismerő tanulók

száma és aránya az osztályban

- Tanulási zavarral, beilleszkedési

nehézséggel küzdők:

beszédfogyatékos, érzékszervi

fogyatékos, más fogyatékos,

Osztályfőnökök


133

részképesség zavaros,

beilleszkedési nehézséggel küzdő,

hiperaktív tanulók száma és aránya

az osztályban

Tanórán kívüli osztályprogramok száma

a tanév folyamán, valamint az azokon

résztvevő tanulók száma és aránya

Dicséretek és büntetések száma a tanév

folyamán

- Szaktanári dicséretek száma

- Szaktanári dicséretet kapott tanulók

száma az osztályban

- Szaktanári figyelmeztetések száma

- Szaktanári figyelmeztetést kapott

tanulók száma az osztályban

- Osztályfőnöki dicséretek száma

- Osztályfőnöki dicséretet kapott

tanulók száma az osztályban

- Osztályfőnöki figyelmeztetések,

intők és rovók száma

- Osztályfőnöki figyelmeztetést,

intőt és rovót kapott tanulók száma

az osztályban

- Igazgatói dicséretek száma

- Igazgatói dicséretet kapott tanulók

száma az osztályban

- Igazgatói figyelmeztetések, intők

és rovók száma

- Igazgatói figyelmeztetést, intőt és

rovót kapott tanulók száma az

osztályban

Magatartás év végi osztályzatának átlaga

Szorgalom év végi osztályzatának átlaga

Igazolatlanul mulasztott órák száma és

aránya

Igazolatlanul mulasztó tanulók száma és

aránya

Szülői értekezletek száma

Szülői értekezleten részt vevő szülők

száma és aránya

Családlátogatások száma

6. Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése

A diákönkormányzat által szervezett

programok száma a tanév folyamán,

valamint az azokat szervező

Diákönkormányzat

működését segítő

nevelő


134

pedagógusok és tanulók száma, illetve

az azokon résztvevő pedagógusok és


7. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzői

a. Hátrányos helyzetű tanulók száma és aránya

osztályonként és évfolyamonként

b. A bukások száma és aránya a hátrányos helyzetű

tanulók között osztályonként és évfolyamonként

c. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma

és aránya osztályonként és évfolyamonként

d. A bukások száma és aránya a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók között osztályonként

és évfolyamonként

e. Veszélyeztetett tanulók száma és aránya


f. A bukások száma és aránya a veszélyeztetett


g. Állami gondozott tanulók száma és aránya


h. Napközi otthonos tanulók száma és aránya


i. A bukások száma és aránya a napközi otthonos


j. Tanulószobás tanulók száma és aránya


k. A bukások száma és aránya a tanulószobás


l. Az iskolában egyszer étkező tanulók száma és

aránya osztályonként és évfolyamonként

m. Az iskolában háromszor étkező tanulók száma és


n. Az étkezési térítési díj befizetésénél

kedvezményben részesülő tanulók száma és


o. Ötven százalékos normatív kedvezményben

részesülő tanulók száma és aránya osztályonként


p. Száz százalékos normatív kedvezményben



q. Önkormányzat által biztosított kedvezményben



r. Ingyenes tankönyvben részesülő tanulók száma

és aránya osztályonként és évfolyamonként

s. Gyermekvédelmi ellátásban részesülő tanulók

száma és aránya osztályonként és

évfolyamonként

Gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős,

osztályfőnökök


135

t. Település jegyzője által gondozásba vett tanulók

száma és aránya osztályonként és

évfolyamonként

u. Gyermekjóléti szolgálat által gondozásba vett

tanulók száma és aránya osztályonként és

évfolyamonként

8. A pedagógusok felkészültsége, nevelő és oktató

munkája

a. A vezetői óralátogatások tapasztalatai

Óralátogatások száma

Az óralátogatásokon előforduló

módszerek és szervezési formák

gyakorisága

b. Tanórán kívüli foglalkozások

Napközt otthoni csoportok száma

Tanulószobás csoportok száma

Szakkörök és szakköri tagok száma

Sportköri csoportok és sportköri tanulók

száma

Felzárkóztató foglalkozások száma és a

foglalkozásokon résztvevő tanulók

száma

Tehetséggondozó foglalkozások száma

és a foglalkozásokon résztvevő tanulók

száma

c. Továbbképzésen résztvevő pedagógusok száma

és aránya

d. Továbbtanuló pedagógusok száma és aránya

e. Az iskolai programok száma a tanév folyamán,

valamint az azokat szervező pedagógusok száma,

illetve az azokon résztvevő pedagógusok száma

f. Pályázatok

A benyújtott pályázatok száma

A nyertes pályázatok száma

Az elnyert támogatások összege

A pályázatok megírásában résztvevő

pedagógusok száma

g. Iskolán kívül közéleti, társadalmi feladatot

vállaló pedagógusok száma és aránya

Igazgató,

igazgatóhelyettes,

munkaközösség-

vezető

*A felelősök feladatai:

az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtése az egyes tanévek folyamán,

az adatok rendszerezése, táblázatokba történő rendezése,

az adatok összevetése az előző évek adataival,

annak megállapítása, hogy a vizsgált területen sikerült-e megvalósítani az

intézmény célkitűzéseit,

az adatoknak a nevelőtestülettel történő megismertetése.


136


A berhidai Ady Endre Általános Iskola mérési-értékelési rendszere

Mérési-értékelési

célfeladat

Mérésmód Idő Siker-

kritérium Felelős

Nyilvánosság,

dokumentáció

Fejlesztések

kijelölése

Ellenőrzés

I. A TANULÓK

ÉRTÉKELÉSE

Bemenet mérések

- Kulcs-

kompetenciák

- Alap-

készségek

állapota

- Visszamérés

a problémás

tudáselemek-

nél

DIFER

Írásmozgás

koordináció

Beszéd-

hanghallás

Reláció-szókincs

Elemi számolási

készség

Tapasztalati

következtetés

Minden

évben

decem-

ber 15-

ig

A mérés

elvégzése,

dokumentálása

Gyógy-

pedagógus

Az első

évfolyam

tanítói.

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen.

Fejlődési napló

tanulónként.

Egyénekre,

csoportokra

szabott

fejlesztési

tervek.

Fejlesztési

tervek

értékelése.

Igazgató-

helyettes

IMIP csop.

vez.

A tanulók

állóképességének

vizsgálata

11/1994 MKM

rendelet 2§ (2) g´)

A testnevelést

tanítók által

összeállított

feladatok

elvégzése.

Minden

évben

ősszel és

tavasz-

szal

Az előző

méréshez

viszonyított 5

%-nyi fejlődés.

Test-

nevelést

tanítók.

Szóban és

írásban

dokumentálás

táblázat

formátumban.

Fejlesztési

lehetőségek

meghatározása.

Igazgató-

helyettes

Szövegértő

olvasás mérése

2. , 3. , 4.

évfolyam tanulói

Szövegértő

olvasás mérése

6. és 8. évfolyam

Kompetencia-

mérés

Szépirodalmi

szöveg / mese /

feldolgozása.

Szépirodalmi és

ismeretközlő

szöveg

feldolgozása

Minden

év

szeptem

ber hó.

iskolai

mérés

Minden

évben

ősszel

A mérés

megtörténte.

Az elvárt szint

elérése.

Az elvárt szint

elérése.

Munka-

közösség-

vezető.

Osztály-

tanítók.

Magyar

szakos

tanárok

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen és

nevelőtestületi

értekezleten.

Fejlesztési

tervek

A felmérések

kijavítása,

feldolgozása,

teendők

meghatározása

Fejlesztési

tervek

egyénekre és

csoportokra

szabottan.

Igazgató-

helyettes

IMIP csop.

vez.

Nyelvtani

ismeretek és

helyesírás mérése

2., 3. , 4. , 6. és 8.

évfolyamokban

Az alsós és a

magyar

munkaközösség

által összeállított

feladatlapokon.

Minden

év

május

hó.

Az elemzés

megtörténte.

Munka-

közösség-

vezető.

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen és

Igazgató-

helyettes


137

nevelő-testületi

értekezleten.

Idegen nyelv

(angol, német)

ismeret mérése

8. évfolyamon

Az idegen nyelvi

munkaközösség


feladatlapon.

Minden

év

május

hó.

Az elemzés

megtörténte.

Munka-

közösség-

vezető.

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen és

nevelő-testületi

értekezleten.

Igazgató-

helyettes

Számolási

készség,

matematikai

ismeretek mérése,

vizsgálata

2. , 3. , 4. , 6. és 8.

évfolyamon.

Az alsós és a

természet-

tudományos

munkaközösség


feladatlapokon.

Minden

év

május

hó.

A mérés

megtörténte.

Az elvárt szint

elérése.

Munka-

közösség-

vezetők

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen és

nevelő-testületi

értekezleten

.

Igazgató-

helyettes

Számítástechnikai

ismeretek

vizsgálata, mérése

a 8. évfolyamon

A szaktanár által

összeállított

feladatlapon.

Minden

év

május

hó.

A mérés

megtörténte.

Szaktanár

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen és

nevelő-testületi

értekezleten

Igazgató-

helyettes

Szociometria a

társas kapcsolatok

vizsgálata 3. , 5.,

7., évfolyamokon.

Kérdések -

interjú

Minden

év

őszén.

A mérés

megtörténte.

Osztály-

főnöki

munka-

közösség,

Osztály-

főnökök

Szóban,

írásban,

munka-

közösségi meg-

beszélésen és

nevelő-testületi

értekezleten

Igazgató-

helyettes

II. PEDAGÓGU-

SOK

- Pedagógusok

teljesítmény-

értékelése

- Vezetői

feladatkörben

foglalkoztatottak

értékelése.

Pedagógus

önértékelő és

értékelő és

összesítő lap

Vezetői értékelő

lapok

Két-

évente

Két-

évente

Az értékelések

megtörténte,

dokumentálása,

megerősítések,

fejlesztések

megjelölése.

Az értékelések

megtörténte,

dokumentálása,

megerősítések,

fejlesztések

megjelölése.

Igazgató-

helyettes

Az

eljárásrend-

ben

megjelölt

értékelési

csoport

Szóban,

írásban,

elhelyezés a

személyi

anyagban.

Szóban,

írásban,

elhelyezés a

személyi

anyagban.

Nem pedagógus

munkakörben

alkalmazottak

ellenőrzése,

értékelése.

Ellenőrzési terv

szerint

Az

ellenőr-

zési

tervben

meg-

jelöltek

szerint

Az értékelések

megtörténte,

dokumentálása,

megerősítések,

fejlesztések

megjelölése.

Igazgató-

helyettes

Szóban, írásban Igazgató

III. PARTNEREK

- Gyermekek

- Szülők

- Alkalmazottak

- Fenntartó

Kérdőív

Kérdőív

Interjú

Kérdőív

Az előző

méréshez

viszonyított

pozitív irányú

Minőség-

irányítási

csoport a

minőségi

Szóban,

írásban,

nevelőtestületi

megbeszélésen

Igazgató


138

- Iskola

- Orvos, védőnő

- Egyházak

- Sport és

művelődési

intézmények

Összehasonlító

elemzés

Trendvizsgálat

Interjú

Interjú

Interjú

Dokumentum-

elemzés

Dokumentum-

elemzés

Az

igazgató

megbí-

zásának

negye-

dik

évében

elmozdulás.

Azonosságok,

különbö-

zőségek meg-

határozása.

Fejlesztések

meghatározása

intézkedési

tervekben.

körök

bevonásá-

val

Minőség-

irányítási

csoport

Minőség-

irányítási

csoport és

nevelő-

testület

legitimálá-

sával

Szóban,

írásban,

nevelő-testületi

meg-beszélésen

Szóban,

írásban,

nevelőtestületi

megbeszélésen

Igazgató

IV. CÉL,

TARTALOM

VIZSGÁLAT

- Intézményi

önértékelés

- Klímavizsgálat

- Irányított

önértékelés

Dokumentumok

felülvizsgálata,

karbantartás

- Helyi

Pedagógiai

Program

benne a NAT-ra

épülő kerettanterv

- IMIP

- SZMSZ

- Házirend

- Továbbképzési

terv

SWOT-analízis

Teszt

EFQM modell

Törvények

megismerése,

dokumentum-

elemzés

Két-

évente

Két-

évente

Négy-

évente

A doku-

mentu-

mokban

meg-

jelöltek

szerint

Erősségek,

gyengeségek,

lehetőségek,

veszélyek meg-

határozása

Az elemzés

megtörténte

Adottságok,

elért

eredmények

meg-

határozása.

Intézkedési

tervek.

Pontosítások

megtörténte

Minőség-

irányítási

csoport

Minőség-

irányítási

csoport

Minőség-

irányítási

csoport

Nevelő-

testület

vagy az erre

alakult

minőségi

körök

Szóban,

írásban,

nevelőtestületi

megbeszélésen

Szóban,

írásban,

nevelőtestületi

megbeszélésen

Szóban,

írásban,

nevelő-testületi

meg-beszélésen

Szóban,

írásban,

nevelőtestületi

megbeszélésen

Igazgató

Igazgató

Igazgató

Igazgató


139

- Alapító okirat

Gazdálkodással

kapcsolatos

felülvizsgálat

Ellenőrzési

rendszer

felülvizsgálata

Törvények,

dokumentumok

Dokumentum

elemzés

Évente

Évente

A vizsgálat

elvégzése.

Pontosítások

megtörténte.

Megerősítés,

illetve

korrekció

Iskolai

menedzs-

ment

Szóban,

írásban,

nevelő-testületi

meg-beszélésen

Szóban,

írásban,

nevelőtestületi

megbeszélésen

Igazgató

Igazgató


140


A berhidai Ady Endre Általános Iskola mérési-értékelési eljárásrendje

Eljárásrend

Felelős

Határidő

Doku-

men-

táció

Elvárt

eredmény

Erőforrás

Elle-

nőr-

zés

Mérés előtt

Ki készíti el a

feladatbankot?

Ig.h

Mk.vez.

2012.nov.

1-től

folyama-

tosan

folyamatosa

n

Feladatbank

katalógus Feladatbank

Tanárok,

tanítók

Ig.

Feladatlapok

kiválasztása

Szaktanárok

tanítók 2013.02.

Feladatlapok

elkészülése

Feladatlapok

elkészülése

Számítógép

nyomtató

Mk.

vez.

Feladatlapok

sokszorosítása

Titkárság,

szaktanár,

tanító

Mérés előtt

1-2 nappal Feljegyzés

Feladatlapok

elkészülése

Számítógép,

nyomtató,

fénymásoló

Ig.h.,

Mk.

vez.

Felügyeletet

ellátók

kijelölése,

felkészítése

Ig.h Mérés előtt

1-2 héttel Feljegyzés

A kijelölés és

a felkészítés

megtörténte

Tanár,

tanító Ig.

Mérés közben

A gyermekek

tájékoztatása

Tanár,

tanító

Közvetlen

mérés előtt Feljegyzés

Tájékoztatás

megtörténte

Megfelelő

tanterem

Ig.

Ig.h.

A feladatlapok

felbontása és

kiosztása

Felügye-

letet ellátó

tanárok,

tanítók

Közvetlen

mérés előtt Feljegyzés

Mindegyik

tanuló számára

rendelkezésre

áll a feladatlap

Megfelelő

tanterem

Ig.

Ig.h.

Mérés után

A

feladatlapok

átadása a

javításra

kijelölt

pedagógusok-

nak

Ig.h. Közvetlen

mérés után Feljegyzés

A tevékenység

megtörténte

Tanárok,

tanítók

Igaz-

gató

Kik

javítják?

Szaktanárok

tanítók

Mérés után

2 hét

Eredményes-

ség

táblázatok

Javítás

megtörténte

Tanárok,

tanítók Ig.h.


141

Az

eredmények

összehasonlítása

az országos

átlaggal

Ig.h. Mérés után

3 hét

Össze-

hasonlító

elemzésről

feljegyzés

Össze-

hasonlítás

megtörténte

Számítógép,

nyomtató,

papír

Igaz-

gató

a tanuló-

csoporttal

Szaktanár,

tanító Mérés után

3 hét Feljegyzés

Össze-

hasonlítás

megtörténte

papír Mk.

vez.

az egyéni

eredményekkel

Szaktanár,

tanító Mérés után

3 hét Feljegyzés

Össze-

hasonlítás

megtörténte

papír Mk.

vez.

Az

eredmények

ismeretében

okok feltárása,

a cél

meghatározása

Mk.

vez.

Mérés

után 1-2

hónap

Iskolai és

munkaközöss

égi szintű

intézkedési

tervek

Célmeghatáro

zások,

intézkedési

tervek

elkészülte

Munka-

közösségek

Ig.

Ig.h.

Fejlesztési

tervek

készítése

szaktanárok Mérés

után 1-2

hónap

Egyénekre,

csop.-ra szóló

fejl. tervek

A tervek

elkészülte

Munka-

közösségek

Ig.

Ig.h.


142


Az országos kompetenciamérés eljárásrendje

1. A mérést megelőző eljárásrend

Feladat Felelős Határidő

Az érintett tanulók, szülők írásos

tájékoztatása

Iskolai koordinátor Mérést

megelőző héten

A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés

dokumentálása

Iskolai koordinátor Mérést

megelőző héten

A tesztanyagokat tartalmazó doboz átvétele,

ha szükséges, jegyzőkönyv felvétele

Iskolai koordinátor Amikor a mérés

megérkezik

A felmérés előkészítése: terembiztosítás,

helyettesítések megszervezése

Igazgatóhelyettes Mérést

megelőző nap

Az iskolai kérdőív átadása az igazgatónak Iskolai koordinátor Amikor a mérés

megérkezik

Az iskolai kérdőív kitöltése Igazgató Mérést

megelőző nap

2. A mérés eljárásrendje


A jelenléti ívek és a tesztanyagok kiosztása a

felmérésvezetők részére

Iskolai

koordinátor

Mérés napján

A felmérés lebonyolítása, a kódszámok kezelése Felmérésvezetők Mérés napján

A felmérési jegyzőkönyvek vezetése, kezelése Felmérésvezetők Mérés napján

A kitöltött és rendezett felmérési anyagok

összegyűjtése

Iskolai

koordinátor

Mérés napján

A tanulói háttérkérdőívek kiosztása Felmérésvezetők Mérés napján

A felmérés menetének ellenőrzése Iskolai

koordinátor

Mérés napján

3. A mérés utáni eljárásrend


A tesztek, kódszámok ellenőrzése, a jelenléti

ívek, jegyzőkönyvek összegyűjtése,

ellenőrzése, javítása

Iskolai

koordinátor

Mérés napján

Az iskolai jegyzőkönyv kitöltése a felmérési

jegyzőkönyvek alapján

Iskolai

koordinátor

Mérést követő

nap

A kitöltött iskolai kérdőív átvétele Iskolai

koordinátor

Mérést követő

nap

A tanulói háttérkérdőívek összegyűjtése Iskolai

koordinátor

Mérést követő

nap

A kérdőívek és egyéb dokumentumok

összegyűjtése, becsomagolása, lezárása

Iskolai

koordinátor

Mérést követő

nap


143

4. A mérési eredmények feldolgozásának eljárásrendje

Feladat Felelős Módszerek,

eszközök

Határidő

A mérési eredmények ismertetése

a pedagógusokkal

IMIP vezető Értekezlet A mérés

meg-

érkezését

követő 30

napon

belül

Az erősségek és gyengeségek

meghatározása

Munkaközösség

vezetők

Értekezlet Adott

tanév

végéig

Stratégiai célok megfogalmazása,

ezek megvalósításához szükséges

feladatok, módszerek

meghatározása

Szaktanárok Probléma

specifikus

Mérést

követő

tanév

szept. 30-

ig

A célkitűzésekből származó

aktuális feladatok beépítése a

munkatervekbe, az intézkedési

tervbe

Munkaközösség

vezető

IMIP vezető

Mérést

követő

tanév

szept. 30-

ig

A kitűzött feladatok

megvalósulásának nyomon

követése

Munkaközösség

vezető

Tematikus

mérés

Folyama-

tosan

Az eredmények ismertetése a

szaktanárokkal

Munkaközösség

vezetők

Értekezlet Tanévzáró

Mk. ért.


144


Fejlesztési/intézkedési terv

Tanulói mérés-értékelés

1. Előzmények:

1.1. Az ok-elemzés eredménye:

Nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés

Nem épül be a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai

kompetenciák mérése

Nincsenek előzmények az iskolában a kompetenciamérés gyakorlatára

Nincsen tudatos csoportos és egyéni fejlesztés, nincsenek fejlesztési tervek és

nyomon követési rendszer

1.2. Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következők:

Az IMIP célokban megjelenik a kompetencia alapú mérés-értékelés.

Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a

kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú oktatás, és a differenciált

fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása.

2. Cél: Az iskolai mérések és mérőeszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú

oktatással és az országos mérések feladattípusaival. Alakuljon ki egységes működési

és dokumentációs rendszer a fejlesztések nyomon követésére és értékelésére.

3. Elvárt eredmény:

Mérési jó gyakorlatok megismerése

Felkészült pedagógusok

Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök az iskolában

Mérési feladatbank tantárgyanként

Minden tantárgyi mérésben megjelenik az értő olvasás és

bizonyos szintű matematikai kompetenciák is.

Egyéni fejlesztési terv sémák, melyeket a pedagógusok tudnak

értelmezni és használni

4. A fejlesztő team tagjai:

A Vezetői Fórum pedagógus munkakörben foglalkoztatott tagjai

5. Erőforrások:


145

Humán:

Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok)

Az intézményben működő munkaközösségek vezetői

(koordináció)

Az intézmény pedagógusai (mérőeszközök fejlesztése)

A fejlesztő team tagjai

Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció)

Infrastrukturális:

Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató

Közös idő biztosítása

Dologi:

A szükséges továbbképzések finanszírozása

A fejlesztő csoport tagjainak anyagi elismerése

A tanulói mérés-értékelés ciklusa

Feladat/

tevékenység

Elvárt

eredmény

Idő-

igény,

határ-

idő

Feladat

részt-

vevői,

felelősök

Egyéb

erőforrás

Ellenőr-

zési

pont

A fejlesztő csoport

megalakulása és a

tervező munka

elvégzése

Az országos

kompetencia mérés

eredményeinek

elemzése,

értékelése,

trendvizsgálat

A célok

meghatározása

Ötletbörze a

lehetséges

tevékenységekről

Az ötletek

szelektálása,

véglegesítése

Az egész iskolára

vonatkozó

fejlesztési terv

elkészítése- a

munka menetének

körvonalazása

Elkötelezett

csapattagok

minden munka-

közösségből

(munkacsoport

vezetők v.

innovatív

szaktanárok)

Ig.h. Megfelelő

helyiség a

műhely-

munkára

Jelenléti

ív

Emlékez-

tető,

csoportos

és egyéni

fejlesztési

tervek

A tantárgyi

munkacsoportok

Teljes képet

kapni arról,

Munka-

csoport

Megfelelő

helyiség a

Jelenléti

ív


146

tájékoztatása

hogy mi a cél,

mit-mikorra kell

elkészíteni,

hogyan zajlik

majd a munka

menete. Pontos

feladat-

meghatározások.

tagjai műhely-

munkára

Emlékez-

tető

Kutatómunka

A fellelhető jó

gyakorlatok, a

piacon

forgalomban lévő

mérési szoftverek

tanulmányozása, a

korábbi

kompetencia

mérési lapok

összegyűjtése és

továbbítása

munkacsoportok

felé.

Mérőeszköz

minták állnak

rendelkezésre.

Fellelhető

szoftver demók

Korábbi

kompetencia-,

ill. PISA

mérések

feladatlapjai.

Minden

pedagó-

gus.

Számítógép,

internet

Dokumen-

tumlista

arról, amit

sikerült

fellelni,

illetve a

szoftverek

elérhetősé

géről

A fellelt

feladatlapok,

feladatsorok,

demók

áttanulmányozása a

téli szünetben.

(feladatbank

készítés első

lépése) készítése

munkacsoporton-

ként.

(Párhuzamosan

zajló folyamat: A

tankönyvrendelés

előkészítése a

céloknak

megfelelően.)

Mindenki ismeri

a fellelt doku-

mentumokat, a

feladattípusokat,

tudja azonosítani,

hogy miben tér el

az általa szokásos

„dolgozat-

típusoktól”, a

mérőeszközök-

ben lévő

instrukciók és az

értékelés miben

térnek el

„szokásostól”.

A tankönyv-

választást a

célokhoz

igazítják.

Rövid írásos

kivonat a

tapasztalatokról

Minden

pedagó-

gus.

Számítógép,

internet

Összegzés

Feladatbank

készítés első

Tantárgyankénti

feladattípusok

Minden

pedagó-

Számítógép,

internet

Feladat-

bank


147

lépése:

Egyénileg, vagy

páros munkában

típusfeladatok

készítése és a

feladatok

értékelésének

leírása

összhangban a

kompetencia alapú

mérések

feladatainak

értékelésével.

Továbbá annak

megjelölése, hogy

melyik

évfolyamon, mikor

alkalmazhatjuk

állnak

rendelkezésre

értékelési

szempontokkal

együtt

gus

Iskolai hálózaton

mérési könyvtár

létesítése

évfolyamonként és

erről a kollégák

tájékoztatása.

Kialakított

könyvtárak

Rendszer

gazda,

fejlesztési

csoport


148

Munkaközösségi szintű fejlesztési/intézkedési tervek

1. Cél: A tanulói szövegértés, értelmezés fejlesztése

2. Elvárt eredmény:

Fókuszba kerül a szövegértés

Mérési jó gyakorlatok megismerése

Pedagógusok felkészültsége alaposabb lesz, szemléletváltás történik

Fokozódik a pedagógusok együttműködési készsége

Kompetenciák mérésére alkalmas mérőeszközök az iskolában

Nő a tanulók eredményessége. OKÉV mérések – elvárt szint elérése

Egyéni fejlesztési tervek alapján folyik a fejlesztés

3. A fejlesztő team tagjai:

A Vezetői Fórum pedagógus munkakörben foglalkoztatott tagjai

4. Erőforrások:

Humán:

Az intézmény vezetője (ellenőrzési feladatok)

Az intézményben működő munkaközösségek vezetői

(koordináció)

Az intézmény pedagógusai (szövegértés fejlesztése)

Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció)

Infrastrukturális:

Számítógépek internet elérési lehetőséggel, nyomtató

Közös idő biztosítása

Dologi:

A szükséges továbbképzések finanszírozása


149

Egyéni fejlesztési/ intézkedési tervek

Intézkedési terv a szövegértés fejlesztésére

Cél: A tanulói szövegértés eredményességének fokozása

Kommunikáció központúság - Ismeretek, szabályszerűségek

- normák megtanítása, gyakorlása

- szövegértés tanítás nem csak célja,

hanem módszere is a kommunikáció

- folyamatos eszmecsere diák és tanár

között

- feladat megoldások, az ellenőrzés

értékelés ezt feltételezi

- a tanuló és a pedagógus demokratikus

együttműködése, vitára

eszmecserére épül

- kommunikatív cselekvésre ösztönöz,

önállóságot, kritikai készséget kíván

Tevékenység centrikusság - A szövegértés, szövegalkotás minden

műveltségterület feladata

- Információk közötti válogatás

- Kérdések fogalmazása a szövegben

- Szómagyarázat

- Emlékezet erősítő feladat

- Interneten találtam

- Ráhangoló játék

- Szövegelemző műveletek

meghatározása

- Beszédfejlesztés: beszéd-technika,

szókincsfejlesztés

- Szövegértő képesség fejlesztése

- Lényeg kiemelés, vázlat, rövid tartalom

- Olvasástechnika fejleszt.:

szemműködést fejlesztő gyakorlatok,

válogató olvasás

- Összefüggések keresése

Rendszeresség -A fejlesztést nem szűkíthetjük egy

tantárgyra.

-A mérések szintjének meghatározása.

- Nem az ismeretanyag mennyisége a

fontos.

- Lényeg, hogy minden olvasott

szövegről tudjanak folyamatosan beszélni

Differenciáltság - Alap az egyéni képességek, problémák


150

tempó legyen

- Egyes tanulók fejlődési ütemének

meghatározása

- Munkaformák: frontális, csoportos,

páros, egyéni

Partnerség - Segítő tanácsadó státusz

- Ne hierarchikus tanár – diák viszony

legyen

- Partneri viszony

Kutatószemlélet - olvasási kudarcok okozta szorongások

feloldása

- tévedések, próbálkozások lehetőségének

megadása

- kérdés feltevés, beszélgetés

Intézkedési terv a szövegértés fejlesztésére

Cél: A tanári módszertani kultúra megújításán keresztül a tanulói szövegértés

fejlesztése a magyar órákon

Feladat Határidő Siker-

kritérium

Fele-

lős

Erő-

forrás

Dokumen-

táció

Ellenőr

-zés

Ötlet-

gyűjtés

Szept. Ötletgyűjtés

megtörténte

Mk.v. Tanárok,

tanítók

feljegyzés Ig.

Ig.h.

Módszer

-tani

belső

képzés

Október Megtörtént a

belső képzés

Mk.v. Tanárok,

tanítók

Jelenléti ív Ig.

Ig.h.

Bemu-

tató óra

Nov.

Február

Minél többen

vegyenek részt

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók,

diákok

óravázlat Ig.

Ig.h.

Hospitá-

lás

magyar

órákon

Dec.

Január

Március

Április

Minél több

órán

hospitáljunk

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók,

diákok

Óravázlat,

feljegyzés

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Óraláto-

gatások

Folyama-

tos

Jól szervezett

tanítási óra

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók,

diákok

Óravázlat,

feljegyzés

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Országos

mérés

Május Az országos

szint elérése

Mérés

vezető

Tanárok,

tanítók,

diákok

Összehasonlító

elemzés

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Korrek-

ció

Június Korrekció

elvégzése

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók

A 2012/2013-

es tanév új

intézkedési

terve

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Fejlesz-

tés

Június Tervek

elkészítése

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók

Fejlesztési terv Ig.

Ig.h.

Mk.v.


151

2. Matematika és természettudományi munkaközösség

Intézkedési terv a matematikai alapkészségek fejlesztésére

Cél: A tanítási módszertani kultúra megújítása segítségével a tanulói alapkészség fejlesztése a matematika órákon

Feladat Határidő Siker-

kritérium

Fele-

lős

Erő-

forrás

Dokumen-

táció

Ellenőr

-zés

Ötlet-

gyűjtés

Szept. Ötletgyűjtés

megtörténte

Mk.v. Tanárok,

tanítók

feljegyzés Ig.

Ig.h.

Módszer

-tani

belső

képzés

Október Megtörtént a

belső képzés

Mk.v. Tanárok,

tanítók

Jelenléti ív Ig.

Ig.h.

Bemu-

tató óra

Nov.

Február

Minél többen

vegyenek részt

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók,

diákok

óravázlat Ig.

Ig.h.

Hospitá-

lás

matema-

tika

órákon

Dec.

.jan.,

márc.,

ápr.

Minél több

órán

hospitáljunk

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók,

diákok

Óravázlat,

feljegyzés

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Óra-

látogatá-

sok

Folyama-

tos

Jól szervezett

tanítási óra

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók,

diákok

Óravázlat,

feljegyzés

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Országos

mérés

2012.

május

Az országos

szint elérése

Mérés

vezető

Tanárok,

tanítók,

diákok

Összehasonlító

elemzés

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Korrek-

ció

2012.

Jún.

Korrekció

elvégzése

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók

A 2011/2012-

es tanév új

intézkedési

terve

Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Fejlesz-

tés

2012.

jún.

Tervek

elkészítése

Mk.v.

Ig.h

Tanárok,

tanítók

Fejlesztési terv Ig.

Ig.h.

Mk.v.

Eljárásrend csoportos fejlesztésre:

Eljárásrend


152

Feladat

Felelős

Határidő

Dokumen-

táció

Elvárt

eredmény

Erőforrás

Elle-

nőr-

zés

Ki készíti el

az egyes

tanuló

csoportokra

a fejlesztési

tervet?

Ig.h

Mk.vez.

Osztályfőnök,

tanár, tanító

Folyama-

tos

fejlesztési

terv

Az elkészült fejlesztési terv

Tanárok,

tanítók

Számítógép

nyomtató

Ig.

Ig.h.

Kik

számára

készülnek a

csoportos

fejlesztési

tervek?

Ig.h

Mk.vez.

Szaktanárok,

tanítók

Folyama-

tos

fejlesztési

terv

Azoknak készül,

akik az OH-

OKÉV

méréseken az 1-

es szint alatt vannak.

Számítógép

nyomtató

Ig.,

Ig.h.

Őrzés Ig.h. Folyama-

tos

Elzárt hely A

fejlesz-

tésben

részt-

vevők

Ki tekinthet

bele? Ig.h.

Mk.v. a

fejlesztést

végző

pedagógus,

szülő

Folyama-

tos

Betekintés

lehetősége

Tanárok,

tanítók

Ig.

Ig.h.

A tanuló-

csoportra

vonatkozó

fejlesztési

tervek

megsemmi-

sítése

Ig.h.

Tanulmá-

nyok

befejezé-

sét

követő 2

év múlva

Feljegyzés a

megsemmisí-

tésről

A

megsemmisí-

tés

megtörténte

Iratmeg-

semmisítő

Ig.


153

Egyéni fejlesztési/intézkedési tervek

Cél:

A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése

a matematikai alapkészségek fejlesztése

a szövegértés fejlesztése

a kommunikációs készség fejlesztése

Eljárásrend az egyéni fejlesztésre:

Eljárásrend

Feladat

Felelős

Határidő

Dokumen-

táció

Elvárt eredmény

Erőforrás

Ellenőr-

zés

Ki készíti

el az

egyéni

fejlesztési

tervet?

Ig.h

Mk.vez.

Osztályfőnök,

tanár, tanító

Folyama-

tos

fejlesztési

terv

Az elkészült fejlesztési terv

Tanárok,

tanítók

Számítógép

, nyomtató

Ig.

Ig.h.

Kik

számára

készülnek

az egyéni

fejlesztési

tervek?

Ig.h

Mk.vez.

Szaktanárok,

tanítók

Folyama-

tos

fejlesztési

terv

Azokat a

tanulókat,

akik

OH-OKÉV

méréseken

az 1-es szint

alatt vannak.

Számítógép

nyomtató

Ig.,

Ig.h.

Őrzés Ig.h. Folyama-

tos

Elzárt hely A

fejlesztés-

ben

résztvevők

Ki

tekinthet

bele?

Ig.h.

Mk.v. a

fejlesztést

végző

pedagógus,

szülő

Folyama-

tos

Betekintés

lehetősége

Tanárok,

tanítók

Ig.

Ig.h.


154

Az egyéni

fejlesztési

tervek

megsemmi

-sítése

Ig.h.

Tanulmá-

nyok

befejezés

ét követő

2 év

múlva

Feljegyzés

a

megsemmi

sítésről

A

megsemmi-

sítés

megtörténte

Iratmeg-

semmisítő

Ig.

Egyéni fejlesztési terv – MINTA

TANULÓ NEVE: OSZTÁLYA:

IDŐSZAK:

PEDAGÓGUS NEVE:

TERÜLET: MATEMATIKA , SZÖVEGÉRTÉS

Fejlesztendő

kompetencia

Egyéni szint Fejlesztés

típusa

Fejlesztési

tevékenység

Módszer

Énkép

Negatív,

testképe jó

Csoportban Önbizalom

növelése

több szereplés a

csoport előtt,

dicséret

Motiváció

Megfelelési,

társak nem

támogatják

Egyéni,

csoportban

Érdeklődési

területek

felmérése,

továbbtanulási

irány

meghatározása

Beszélgetés,

konzultáció,

dolgoztatása

csoportban

Szorongás

Aggódó,

szorong

Egyéni Bizalom

erősítése

Beszélgetés, esetleg

pszichológus

bevonása

Tanulási

orientáció

Reprodukáló,

alacsony

érdeklődés

Csoportban Mélyreható

tanulás erősítése

Jó tanulási

orientációval

rendelkező

tanulótárs

bevonása,

együttműködés a

tanulásmódszertant

tanító kollegával

Kognitív

képességek

Alacsonyak Egyéni Egyéni gyakorló

feladatsor

Differenciált

foglalkoztatása az

órán

Induktív

gondolkodás -

számanalógia

Gyenge Egyéni Személyre

szabott gyakorló

feladatsor

Az ellenőrzésbe a

kollégiumi nevelő

bevonása

Induktív

gondolkodás

- szóanalógia


szabott gyakorló

feladatsor

alkalmazása

A megoldást a

kollégiumi nevelő

ellenőrzi


155

Induktív

gondolkodás

- számsor


szabott gyakorló

feladatsor

alkalmazása

A megoldást a

kollégiumi nevelő

ellenőrzi

Logika-

kapcsolás

Kiváló ---- --- ----

Logika –

választás


szabott gyakorló

feladatsor

alkalmazása

Differenciált

foglalkoztatása

órán, kérdéskultúra

javítása

Logika -

feltételképzés

Közepes Csoportos Személyre

szabott gyakorló

feladatsor

alkalmazása

Csoportmunka,

kérdéskultúra

javítása

Matematika

Geometriai

ismeretei

katasztrofálisak

Egyéni Térbeli

modellezés,

rajzoltatás

Csoportban

dolgoztatni órán,

korrepetálás

Szövegértés

Rendkívül

gyenge

Egyéni Feladatok

szövegének

értelmeztetése

Órán többet

ellenőrizni

ELÉRT EREDMÉNYEK:


156

Az eljárásrend felülvizsgálata és módosítása:

Az eljárásrend módosítására az intézmény bármely alkalmazottja javaslatot tehet írásban vagy

szóban az intézmény minőségirányítási vezetőjénél. A javaslatról az intézmény vezetője dönt.

Az intézményvezetés a mindenkori intézményi önértékelés elvégzését követő 15 napon belül

felülvizsgálja (és szükség szerint módosítja) az eljárásrendet.

A dokumentálás módja:

Az intézményi önértékelés eljárásrendje a minőségügyi dokumentáció része. Az eljárásrendet

mellékleteivel együtt kell kezelni és nyilvántartani, az irattározás rendje szerint. Az

eljárásrend az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.

Kapcsolódó dokumentumok, feljegyzések:

Intézményi önértékelés rendje(táblázat) mellékletben található

Az iskolai integrációs program intézményi önértékelésének területei

I. Az iskolai integrációs program intézményi dokumentációja

II. Az iskolai integrációs programhoz kapcsolódó főbb tevékenységek

1. A tevékenységek dokumentációja

2. A tevékenységben résztvevők köre

3. A pályaorientációs és továbbtanulást elősegítő programok megvalósulása, dokumentációja

4. Pedagógiai szakszolgáltatások igénybevétele, tevékenységek dokumentációja

III. Együttműködések- partneri kapcsolatok formái, dokumentációja

IV. Az iskolai integrációs program tartalmi elemei, dokumentációja

1. A tanítás-tanulási folyamatot fejlesztő programok és tevékenységek

2. Az integrációt elősegítő pedagógiai módszertani elemek használata

V. Hospitálásra épülő együttműködés, dokumentációja.

VI. Az iskolai integrációs programot elősegítő eszközök.


157

4.Az intézményi önértékelés mérési rendje

Feladatok Határidő Felelősök Módszerek Sikerkritérium Dokumentáció Informált

1.

Az intézményi önértékelés céljának,

módszereinek megismerése, az

alkalmazott módszerek kiválasztása

IMICS

vezető megbeszélés

pontosan megfogalmazott cél,

módszerek, területek jegyzőkönyv igazgató

2. Az értékelő csoport és a megkérdezettek

körének kiválasztása

IMICS

vezető

piramis-elv

megbeszélés;

nyilvánossá tett

megbízás

az értékelés elvégzésére

felhatalmazással bíró, az

intézményi dolgozók

összetételét a piramis-elv

alapján reprezentáló csoport

megalakul

jegyzőkönyv,

csoport

összetétele,

névsora

igazgató,

tantestület

3. Az intézményi önértékelés ütemtervének

összeállítása

IMICS

vezető

Értékelő csoport

megbeszélése reális, megvalósítható ütemterv ütemterv

igazgató,

tantestület

4. A tárgyi feltételek megteremtése az

önértékeléshez

IMICS

vezető

Értékelő csoport

megbeszélése, gyűjtés,

rendszerezés

biztosított erőforrások,

szükséges példányszámban,

technikailag is kifogástalanul

elkészített eszközök

a felhasznált

mérőeszközök

mintapéldányai

IMICS tagok

5. Reprezentatív értékelő csoport

véleményeinek összegyűjtése IMICS tagok kérdőív

a kérdőívek időben

visszaérkeznek kérdőívek IMICS vezető

6. Országos mérési eredmények elemzése

Munkaköz.-

vezetők

IMICS tagok

dokumentumelemzés,

statisztikai számítások

elkészül a mérési eredmények

értékelése

összefoglaló,

értékelés a mérési

eredményekről

IMICS vezető,

igazgató

7. Alkalmazottak megkérdezése IMICS vezető kérdőív

a kérdőívek időben eljutnak az

érintettekhez és időben

visszaérkeznek

kérdőív IMICS vezető

8. Fenntartó, Oktatási bizottság, vagy

oktatási referens megkérdezése IMICS vezető interjú az interjú elkészült

interjúvázlat,

interjú igazgató


158

9.

A pedagógusok személyre szóló értékelési

eredményeinek összegyűjtése,

feldolgozása, és beépítése a teljes körű

intézményi önértékelésbe

IMICS vezető

dokumentumelemzés,

statisztikai számítások,

adatbázis vizsgálata

elkészül az értékelési

eredmények összefoglalója

az értékelési

eredmények

összefoglalója

igazgató

10. Az adatok ellenőrzése, feldolgozás IMICS

vezető

kérdőíves felmérés,

interjú, dokumentumok,

adatbázis vizsgálata,

adatrögzítés

a tényeken alapuló értékeléshez

szükséges adatok rendelkezésre

állnak

dokumentált

létszámadatok

(kiküldött és

visszaérkezett

kérdőívek,

interjúk)

igazgató

11. Eredmények elemzése, következtetések

levonása

IMICS

vezető

statisztikai és

összehasonlító

elemzések, SWOT-

analízis, diagramok

az értékelés eredményeinek

szakmailag korrekt

interpretálása

adattáblák,

grafikonok,

szöveges

elemzések,

problémalista

tantestület

12.

Az eredmények nyilvánosságra

hozatalának előkészítése és nyilvánossá

tétele

IMICS

vezető,

igazgató

a helyben szokásos

módon, honlap, újság,

hirdetőtábla, stb.

megvalósul a mérési

eredmények nyilvánossá tétele

a nyilvánosság-ra

hozott szakmai

anyag

összefoglalója

fenntartó,

tantestület

13. A nyilvánosságra hozás eljárásrendjének

összeállítása

IMICS

vezető,

igazgató

team-munka az eljárásrend elkészült eljárásrend tantestület

14.

Az intézményi önértékelés

eljárásrendjének összeállítása, ha volt,

felülvizsgálata

IMICS vezető team-munka az eljárásrend elkészült eljárásrend tantestület

159

5. Az IMIP éves értékelése és Intézkedési terv a kompetenciamérésre

A módosított közoktatási törvény 40. §-ának (11) bekezdése alapján:

(11) „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú

távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási

programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a

vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi

minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók,

továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal,

hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan

eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi

önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és

értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével

évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés,

értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok

teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek

biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése

folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség)

értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak.

A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az

értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon

nyilvánosságra kell hoznia.”

A minőségirányítási program éves értékelése

Az értékelés menete, tartalma: (felelős minőségügyi vezető)

1. A minőségügyi vezető áprilisban az elvégzett mérések eredményeit összeveti minőségi

céljainkkal.

2. Ahol lemaradás látszik, javaslatot tesz a folyamatok javítására.

3. Intézményvezető a minőségpolitikánkban megfogalmazottak szerint értékeli az éves

tevékenységet.

4. A minőségügyi vezető az országos mérés eredményeinek javítására készített intézkedési

tervről beszámolót készít, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes

osztályok teljesítményét.

5. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják,

hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése

folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

6 A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell

küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak

érvényessé.

A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza.

A szülői szervezetet bevonjuk az értékelésbe, képviselőjük a mindenkori szülői

munkaközösség- vezető személyében.

Intézményi stratégia az OKM eredményeinek hasznosításához

Belső mérési-értékelési rendszerünk kialakításához, intézményünk mérési gyakorlatának

meghonosításához és hatékony működtetéséhez az első fontos lépés az országos mérések


160

eredményeinek beépítése a helyi nevelési-oktatási folyamatba. Ehhez a hozzáértésen kívül

megfelelő szervezeti keretekre, rögzített szabályokra, a méréssel-értékeléssel kapcsolatos

folyamatok szabályozására, részletesen kidolgozott eljárásrendekre van szükségünk. Ez lesz az

alapja és a feltétele mérési-értékelési folyamataink működésének. Mindenki számára világossá kell

tennünk, hogy kinek mi a feladata, ha az országos mérés eredményeinek értékelése megérkezik az

iskolába. Mit tesz az igazgató, mi a munkaközösségek feladata, ki a felelős az elhatározott

fejlesztést szolgáló tevékenységek ellenőrzéséért stb.

FOLYAMATÁBRA

n

i

START

Oktatási és kulturális

miniszter által kiadott

tanév rendje

Országos kompetenciamérés lebonyolítása

OM mérésekért felelős intézményi

koordinátor

Országos jelentés a

kompetenciamérésekről

Az országos kompetenciamérés

eredményeinek összehasonlító vizsgálata

(intézményi átlag-országos átlag)

OM mérésekért felelős intézményi

koordinátor, tanítók, tanárok

A kompetencia mérés

intézményi eredményei

elérik-e a jogszabályban

meghatározott minimumot?

Fenntartói felszólítás

intézkedési terv készítésére

Fenntartó

Intézkedési terv készítése

Intézkedési terv megküldése a

fenntartónak (3 hónapon belül)

Intézményvezető

Intézkedési terv jóváhagyása

Fenntartó

Intézkedési terv végrehajtása

Érintett pedagógusok

Intézked

ési terv

Intézkedési terv


161

Intézkedési terv az országos kompetenciamérésre

1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés

Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban

meghatározott minimum alatt teljesített

Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése

2. Erőforrások

Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, számítástechnikus

Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OH), számítógép

3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntart

Eljárásrend

Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős

1. Adatfeldolgozás minden

tanulóra vonatkozóan

Adatfeldolgozó

szoftver

segítségével (OH)

3 héten belül

Érintett tanítók,

szaktanárok,

számítástechnikus 2. Az adatok elemzése Teljesítmények

kimutatása

Osztályok

teljesítménye

Egyéni

teljesítmények

(tantárgyanként,

feladatonként)

3. A teljesítés okainak feltárása

2 héten belül


szaktanárok,

számítástechnikus,

osztályfőnökök

Háttértényezők

vizsgálata

- Tanulói képességek

mérése

- Szülők iskolázottsága

Attitűdvizsgálat,

induktív

gondolkodás

mérése, olvasási

képességek mérése,

stb.

Kérdőív

Pedagógusok

módszertani kultúrájának

vizsgálata

Eredményesség,

hozzáadott érték,

képességfejlesztés,

stb.

Egyéb okok feltárása

- Pedagógusok

távolléte miatti

helyettesítések,

pedagógusváltás,

betegség, stb.

- Alkalmazott

tankönyvek,

szemléltetések

- Motiválás


162

4. A feltárt okok elemzése Összehasonlító

vizsgálat a tanulói

teljesítménnyel

1 héten belül Osztályfőnökök,

érintett

pedagógusok

5. Fejlesztési terv készítése

Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanként,

osztályonként

tanulókra lebontva

az elemzések

tapasztalatai alapján

3 héten belül


szaktanárok,

Tag-

intézményvezetők

Pedagógusokra

vonatkozóan

Alkalmazott

módszerek,

feladatok,

tankönyvek,

motiválás, tanulói

képességek

fejlesztése, tanulói

munkáltatás,

felzárkóztatás, stb.

Egyéb területek A feltárt okoknak

megfelelő

intézkedés

meghozatala

7. A szülők tájékoztatása a

fejlesztési tervekről

Fejlesztési tervek

tartalma,

együttműködés,

szülők bevonása a

fejlesztési tervek

végrehajtásába

1 héten belül osztályfőnökök

8. A fejlesztési tervek

megküldése a fenntartónak

Iktatott anyag

/dokumentálás

1 héten belül igazgató

9. A fenntartó által jóváhagyott

intézkedési terv végrehajtása

Beépítése az éves

iskolai munkatervbe

A

jóváhagyást

követően

azonnal

igazgató,

érintett

pedagógusok

Szülők tájékoztatása

Az OM mérést követően (honlap, szülői értekezlet, stb.)

IV. Alapfokú művészetoktatási intézményegység


163

„Karmesterpálca az ecset.

Festők, dalt is teremtsetek.”

Illyés Gyula

Bevezetés

Intézményünk – immár az integrált intézmény részeként -minőségirányítási programja művészeti

iskolánk stratégiai dokumentuma. Elkészítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 40.

§. (10) bek. írja elő.

2.

Küldetésnyilatkozat

Iskolánk a Berhidán élő családok gyermekeinek művészetek iránti érdeklődését hivatott

kielégíteni.

Klasszikus zenei tanszakaink hangszeres oktatása mellett a képzőművészeten belül a festészet

alapjait sajátíthatják el az alapfokú művészetoktatás területén nyújtott szolgáltatásainkat

igénybevevők.

Célunk, hogy tanulóinkat a saját, egyéni képességeikhez mérten a legmagasabb szintű

zeneművészeti (hangszeres és elméleti) és képzőművészeti (gyakorlati és elméleti) képzésben

részesítsük.

Kiemelt feladatunknak tartjuk az egyéni hangszeres művészetoktatás mellett a különböző

együttesekben, kamarakórusban való együttmuzsikálás, a zenei együttműködés kialakítását.

Valamennyi művészetoktatásunk területeit érintő versenyen, fesztiválon, találkozón képviseltetjük

magunkat, s ezzel lehetőséget adunk a kiemelkedő képességű tanulóknak a többletmunkára,

tehetségük erőteljesebb kibontakozására.

Iskolánkban az önállóság és a csapatmunka folyamatos és érzékeny összehangolása

elengedhetetlen. A zenei nevelés egyéni, illetve kiscsoportos oktatás keretein belül zajlik, míg a

képzőművészeti oktatás csoportos formában történik.

1. Iskolánk bemutatása

Iskolánk címe: 8181 Berhida, Kossuth Lajos út 11.

Itt a működésünkhöz szükséges két egyéni és két csoportos oktatóterem helyezkedik el.

Működési területünk: Berhida

Alaptevékenységünk: alapfokú művészetoktatás zeneművészeti és képzőművészeti ágon.

Iskolánkban a különböző művészeti ágakon 5 tanszak közül választhatnak az érdeklődő szülők és

gyermekek, fiatalok.

A tanszakok működéséhez a tárgyi feltételek adottak, de a változó igények miatt fejlesztése,

bővítése szükségszerű.

Alapfeladataink ellátásához 4 státusz áll rendelkezésünkre. Ebből 3,5 pedagógus álláshely, melyet

teljes és részmunkaidőben, fő – és mellékállásban, határozatlan és határozott idejű kinevezésű,

valamint óraadóként foglalkoztatott pedagógusokkal töltünk fel.

Nevelő – oktató munkánkat 1 fő iskolatitkár segíti részmunkaidőben.

http://www.citatum.hu/szerzo/Illyes_Gyula


164

2. Az alapfokú művészetoktatási intézményegység minőségpolitikája

2.1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk

A berhidai Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény törvényes,

eredményes és hatékony működésének alapja a minőség.

A minőség az intézményi feladatok komplex ellátását biztosító tervezési, szervezési, mérési,

értékelési, döntési rendszerekben, eljárásokban, intézményi folyamatokban megjelenő jellemzők

összessége.

A minőség biztosításáért az iskola vezetése és minden intézményi dolgozó felelős.

Törekszünk arra, hogy Berhida lakossága érintett részének – tanulók családja – felénk irányuló

elvárásainak megfeleljünk, minőségpolitikánkat érvényesítjük valamennyi eljárásunkban,

döntésünkben.

Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy:

Tantestületünk megfeleljen a törvényesség, szakszerűség, eredményesség és hatékonyság

követelményeinek.

Pedagógusaink és egyéb dolgozóink munkáját a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség

jellemezze.

Az intézmény működésében a törvényesség és szakszerűség mellett gyermekközpontú,

humánus és kreatív legyen.

Felelősek vagyunk a ránk bízott gyermekekért, növendékekért, ezért részükre a tőlünk telhető

legoptimálisabb szociális és pedagógiai környezetet biztosítjuk.

Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és

működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a

környezetvédelem, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok

fejlesztésére, (a nemzetiségi kapcsolatok ápolására), az iskola pedagógiai munkájának

fejlesztésére.

Fontosnak tartjuk, hogy munkánkat a partneri szemlélet jellemezze.

Vállaljuk, hogy az iskola pedagógiai programjában előírtakat igyekszünk maradéktalanul

megvalósítani.

Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk elégedettségük mértékét, és ezt figyelembe

véve formáljuk tevékenységünket.

Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az

iskola működésében.

Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy a céljaink megvalósítása során feltárjuk és megoldjuk a

minőséget befolyásoló problémákat.

Céljaink megvalósítása érdekében a jogi szabályzóknak való megfelelésre törekszünk, a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10) bek. szerint minőségpolitikánk

végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építünk ki és működtetünk.

2.2. A fenntartó Berhida Város Önkormányzat intézményünkkel kapcsolatos elvárásainak

való megfelelés

Biztosítjuk az iskola törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb,

legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátását.

Törekszünk a partnerek – tanuló, szülő, pedagógus, egyéb intézményi dolgozó, fenntartó,

társintézmények, szolgáltatók stb. – által az iskolával szemben támasztott igények tervezett,

hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére.


165

Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat.

A pedagógiai munka színvonalának emelése, valamint a tanulók identitásának erősítése

érdekében folyamatosan ápoljuk és fejlesztjük az intézmény külső kapcsolatait.

Felkutatjuk és kiaknázzuk a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati

lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése

érdekében.

A művészeti iskola vezetője minden – munkaköréből eredő – megnyilvánulásában

elkötelezettséget mutat a minőségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos

működtetése iránt.

Biztosítjuk a működési körzetünkből érkező tanulók felvételét, valamint életkori

sajátosságaiknak megfelelően megalapozzuk művészi kifejezőkészségüket, emellett a

művészi pályára készülő és alkalmas növendékeinket felkészítjük a szakirányú

továbbtanulásra.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük intézményünk területén a tanuló- és gyermekbalesetet

esetlegesen előidéző okokat. Ezek megszüntetésére haladéktalanul megtesszük a szükséges

intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítunk növendékeink lelki, testi és esztétikai fejlesztésére, a ruházat, a

környezet rendben tartására, ápolására.

Folyamatosan törekszünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és

tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze

iskolánkat.

Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni és csoportos oktatótermek, illetve az iskolai

környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére.

Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, a tanulók személyiségének fejlesztésére.

Figyelemmel kísérjük az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanulók számára

szervezett tanulmányi versenyeket, fesztiválokat, találkozókat, s a legtehetségesebb

növendékeinket a lehető legnagyobb létszámban szakszerűen felkészítjük.

Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztatjuk tanulóinkat, kiskorú esetében

szüleiket – részletes és érdemi módon – a tanuló fejlődéséről, szorgalmáról, tanulmányi

előmeneteléről, tanácsokat adunk, illetve segítséget nyújtunk a tanuló neveléséhez.

Lehetőségeink kiaknázásával hagyományosan továbbra is szervezünk megyei tanulmányi

versenyeket (fafúvós és szolfézs verseny, kétévenkénti váltásban) a megye

művészetoktatási intézményeiben tanulók számára.

Pedagógusaink, művésztanáraink, valamint növendékeink valamennyi felkérésnek eleget

téve színvonalas műsorokkal és műsorszámokkal készülnek a városi ünnepségekre, ezzel

színesítve és gazdagítva azokat.

2. 3. Pedagógiai munkánk minőségcéljai

Minőségirányítási programunkat pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszköz-

rendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével szeretnénk biztosítani a pedagógiai

programunkban megfogalmazottak teljesítését.

Ennek érdekében a tantestület (szükség szerint az alkalmazotti közösség) az éves munkaterv

összeállításához minőségcélokat fogalmaz meg, melyek elérését, mérését, értékelését éves

tervében rögzíti.

▪ Konkrét pedagógiai minőségcéljaink:

tantestületünk minden tagja rendelkezzen szakirányú felsőfokú szakképzettséggel

tanulóink megtartásáért tegyünk meg mindent

minél több növendékünk végezze el az alapfok 6. évfolyamát

igyekezzünk, hogy a továbbképző évfolyamon tanulók létszáma emelkedjen


166

törekednünk kell, hogy minél több növendékünk indulhasson a megyei és országos

tanulmányi versenyeken

a kamarazene tanítás területén biztosítsunk még több lehetőséget tanulóink számára

2. 4. Szervezeti minőségcéljaink

Cél A cél megvalósulásának

mérése

Hatékony humánerőforrás gazdálkodás elérése. Dolgozói


Javuljon a tantestület tagjainak együttműködési készsége,

képessége, az intézményi belső kommunikáció.

Dolgozói


A tantestület tagjai legyenek nyitottak szakmai, módszertani

továbbfejlődés iránt.

Továbbképzéseken való

részvétel

Partnereink igényeinek és elvárásainak összegyűjtése és beépítése a

mindennapos tevékenységünkbe.

Partneri


Az elégedettségi mutatók javítása. Partneri


Fejlesztenünk kell a szülőkkel való együttműködést. Partneri


Demokratikus, családias légkör megteremtése. Partneri


Növendékeink megtartása, a tanulólétszám növelése. Statisztikai adatok

Egyként valósítsuk meg a MIP céljait. Év végi beszámoló

Legyen működő önértékelési rendszerünk. Év végi beszámoló

Folyamataink azonosítása történjen meg. Év végi beszámoló

Készüljön ütemterv a folyamataink szabályozására Év végi beszámoló

Az ütemterv szerint alakítsuk ki közösen a pedagógus munka

értékelési rendszerét

Év végi beszámoló

3. Művészeti iskolánk minőségirányítási rendszere

3. 1. Az iskolavezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben

3. 1. 1. Jogszerűség

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az iskola működését szabályozó jogi

dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az

intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék

és betartsák.

Jogi dokumentumok azonosítása:

Törvények, rendeletek


167

Fenntartói szabályozók – rendeletek, határozatok

Belső intézményi szabályzatok

3. 1. 2. Tervezés

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető,

egyenletes feladatellátásban.

Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési

szintek meghatározása.

Célok megfogalmazása

Az intézmény szervezeti céljait a intézményvezető és a munkatársak egyetértésben határozzák

meg. A célokat a jogi környezet elvárásai, és az ÖMIP mérhető, konkrét követelményei, elvárásai

alapján stratégiai, operatív szinten és a napi működés szintjén tervezzük.

Feladatok kijelölése

Az intézmény meghatározza azokat a feladatokat, folyamatokat, amelyek szükségesek a partnerek

által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásának tervezéséhez.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal

ruházza fel az egyes munkatársakat.

Erőforrások biztosítása

Az intézmény vezetője az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a

szükséges erőforrásokat a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez.

Az erőforrások biztosításáért – a költségvetés függvényében – a teljes felelősség az igazgatóé.

Emberi erőforrások

Az intézmény csak olyan szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelkezik a

szükséges személyi feltételekkel.

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a

jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való

megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a

partneri igények módosulásait.

Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit.

A személyi feltételek tervezése, megteremtése a vezető felelőssége.

Stratégiai tervezés

Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó jelentőségű tervezése, a tervek

megfogalmazása és dokumentálása elsősorban az intézmény pedagógiai programjában történik. A

tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó

feladatokat az igazgató koordinálja. A tervezés teljes folyamatában a minőségügyi csoport

egyetértő közreműködésére van szükség.

A közoktatási törvény, továbbá végrehajtási rendeletei

A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és

tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról

Fenntartói elvárások – alapító okirat

Egyéb jogi előírások (A Munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról, az

államháztartás működési rendjéről, az adott év költségvetéséről szóló törvények stb.)

Partneri elvárások – minőségügyi csoport szolgáltatja


168

A pedagógiai program

Cél, hogy az intézmény olyan pedagógiai programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az iskola

fejlesztendő területeit, pedagógiai alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, és megfelel a törvényi

előírásoknak.

A pedagógiai program módosítása a partneri igényeknek, az önértékelés eredményeinek és az

iskola értékeinek figyelembe vételével történik.

A Szervezeti és Működési Szabályzat

Cél: az intézményi szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása.

Jellemezze a dokumentumot a szervezeti kapcsolatrendszer minden érintett alkalmazott számára

történő bemutatása, az alá-fölérendeltségi viszonyok átláthatósága, a működés paramétereinek

leírása, a szervezeti feladatok leosztása, a munkaköri feladatok megfogalmazása.

Operatív tervezés - Az éves munkaterv

Cél: az intézmény rövid távú tervezett működésének biztosítása.

a.) Előkészítés

A megfelelő törvényi és rendeleti időpontok és elemek figyelembevétele.

A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tevők körének meghatározása:

a tantestület – tanszakvezetők

a minőségbiztosítási csoport

a szülői szervezet

A korábbi munkatervek figyelembe vétele (beválás vizsgálat, felülvizsgálata). Értékelési

eredmények elemzése, számbavétele.

b.) Az éves munkaterv elkészítése

A főbb tartalmi elemek megfogalmazása, fő tevékenységi területek meghatározása.

A stratégiai dokumentumok és a javaslatok alapján a prioritások megállapítása.

Feladatok meghatározása sikerkritériumokkal, felelősökkel, határidőkkel.

Feladatok delegálása, megbízások.

A tartalmi területek közötti egyeztetés.

c.) Az éves munkaterv elfogadása

A munkaterv elfogadásához be kell szerezni a törvényben meghatározott szervezetek

véleményét.

A munkaterv elfogadásához a tantestület 2/3-os támogatása szükséges.

d.) Az éves munkaterv szükség szerinti lebontása havi ill. heti tervekre

Havi program – emlékeztető

Rendezvények forgatókönyvei, eljárásrendek, szabályozott folyamatok.

Az éves munkatervet a tantestület fogadja el, de ki kell kérnie a szülői szervezet

véleményét

Az éves munkaterv adott tanévre szól.

Tartalmazza:

a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását

a szünetek időtartamát

a megemlékezések, ünnepségek időpontját

a tantestületi értekezletek időpontját

Az éves munkaterv elkészítésének főbb szempontjai:

készítésének logikája könnyen áttekinthető


169

az intézmény pedagógiai programja, továbbá a tanév sajátosságai alapján kiemeli a

tanév fő feladatait, kulcseseményeit

átfogja az intézmény egészét

jelzi az eseményre, feladatra való felkészülési idő kezdetét, a műsorok leadási

határidejét is

tartalmazza az események, feladatok mellett a felelősök személyét

tartalmazza a pedagógiai, szervezési, minőségbiztosítási feladatokat is

tartalmazza a tanév ellenőrzési feladatait is

3. 1. 3. Ellenőrzés és értékelés

Célja: az intézmény jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott munkarend-

jének vezetői ellenőrzése.

A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja:

segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését

jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára

segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket

mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre

adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az eseti

döntések, problémamegoldások esetében

adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez

Minőségügyi ellenőrzés

Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség

esetén többször is felülvizsgálja.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

partneri elégedettség és kifogások (panaszok)

belső helyzetelemzések eredménye

erőforrások helyzete

szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége

helyesbítő, megelőző tevékenységek

változások szükségessége

korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata

a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások

erőforrások fejlesztése

szolgáltatások fejlesztése

A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket az igazgató

feljegyzésben dokumentálja.

Vezetői ellenőrzési táblázat: tevékenység, terület, ellenőrzést végző, érintett, módszer, idő, doku-

mentáció, tájékoztatás, felhasználás.

A vezetői ellenőrzés területei

A stratégiai folyamatok ellenőrzése:

a pedagógiai program

a vezetői program (pályázat)

a minőségirányítási program

a pedagógus továbbképzési terv

az éves beiskolázási terv

a humán erőforrás biztosítása


170

a tárgyi feltételek alakulása:

- kötelező eszköz-beszerzés

- felújítások

- beruházások

- leltár és selejtezés

- a költségvetés alakulása

A belső szabályozók működése:

- szervezeti és működési szabályzat

- házirend

- közalkalmazotti szabályzat

A hagyományos iskolai rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása

Az intézményi adminisztráció működése:

- adatkezelés

- dokumentumok kezelése

- irattározás

- munkaegészségügy

- tűz- és balesetvédelmi előírások ellenőrzése

A mindennapi működés ellenőrzése:

éves tervek, közösségi programok ellenőrzése

a munkaidő, a foglalkozások pontos betartása, megtartása

a mindennapos adminisztráció (tanóra, foglalkozás kezdése, befejezése, hiányzók beírása,

túlórák, jelenléti ívek, szabadság-nyilvántartás)

megrendelők, úti rendelvények, elszámolások)

az órapótlások

az óravezetés, a pedagógiai munka

új kollégák, pályakezdők rendszeres, a többiek alkalomszerű, tervezett, módszeres

ellenőrzése

a házirend betartásának ellenőrzése

az iskolai rendezvények ellenőrzése

eseti beszámolók, jelentések határidőre ill. az elvártak szerinti teljesítésének ellenőrzése

tűz- ill. bombariadós készültség ellenőrzése


171

3. 1. 4. A minőségirányítási rendszer működtetése

Művészeti iskolánk e minőségirányítási programjában leírt minőségfejlesztési rendszert az

alapfokú művészetoktatás területén nyújtott szolgáltatásaira vezeti be.

A minőségirányítási (fejlesztési) rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a

minőségpolitikánkban megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött minőségcélok

megvalósítását, és a megvalósulás folyamatát segítik. A minőségpolitika fogalmazza meg

művészeti iskolánk számára a „mit”, a minőségirányítási (fejlesztési) rendszer a „hogyan”-t.

A művészeti iskola tagintézmény vezetője kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:

a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén

a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres

felülvizsgálatában

a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában

a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori

biztosításában – a költségvetés lehetőségei szerint.

Az intézmény vezetője vállalja, hogy a kiépítendő és működtetendő rendszert fenntartja, és

folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása (újabb partnerek

megnyerése) céljából.

4. Az intézményi működés belső rendje

4. 1. A partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése

Célunk a partnerközpontú működés kialakítása fenntartása, fejlesztése.

A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, folyamatos

kommunikáció biztosítása, a partneri igények és a pedagógiai célok összhangjának megteremtése.

Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A

lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

Legfontosabb partnereink:

növendékeink

a szülők - szülői szervezetek

társintézmények – általános iskolák, óvodák, Közösségi Ház

a fenntartó önkormányzat és annak bizottságai

4. 1. 1. Kommunikáció a külső partnerekkel

Cél: meg kell teremteni a külső partnerekkel (szülők, társintézmények és a fenntartó) a napi

működéshez szükséges információk áramlásának rendszerét, folyamatát. Partnereink

tájékoztatására különböző csatornákat, fórumokat használunk. Általában a személyes vagy

telefonos beszélgetés, a levelezés a leggyorsabb és leghatékonyabb kapcsolattartási forma. Olykor

fax, vagy e-mail lehetőségével is élünk. Ezek intézményesült formai megoldásait nevezzük

kommunikációs rendszernek.

A szülői partnerkörrel való kapcsolattartásra még az alábbi fórumok is hivatottak:

félévenkénti tanszaki hangverseny, bemutató, mely szülői értekezlettel, zárul. Új szülők

részére az intézmény bemutatása érdeklődés szerint.

A kapcsolattartás egyéb eszköze a tájékoztató füzet.


172

4. 1. 2. Külső partneri igény és elégedettség mérése

Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét,

valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja

a partnerazonosítás frissítését

a felmérés lebonyolítását

intézkedési terv készítését

a beavatkozás ellenőrzését

A partneri igény és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait

szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.

A partneri igényfelmérés kiterjed:

elvárásokra, igényekre

elégedettségre, elégedetlenségre

oktató-nevelő munkánk véleményezésére

Kérdőíveket alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére.

Ezt követően rendszeresítjük, és dokumentációs rendszerben rögzítjük azokat a kérdőíveket,

amelyeket önállóan használunk igényfelmérésre. A körülmények, a változások figyelembe vétele

érdekében alkalmazott módszerünket és kérdőíveket a minőségügyi vezető irányításával

rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük szükséges módosításokat.

A tervezés fázisában összevetjük a partneri igényeket, az intézmény által megállapított szakmai és

minőségi követelményeket.

A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az

adatokat grafikusan is megjelenítjük.

Az adatokat és feldolgozásukat minőségügyi feljegyzés formájában rögzítjük.

A partneri követelmények felmérését, a szakmai összevetését, teljesítési feltételeket, azok

átvizsgálását feljegyzések formájában dokumentáljuk.

Az alkalmazott módszerek használatáért a minőségügyi vezető felelős.

Panaszkezelés

Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre

vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni a minőségügyi

vezetőnek.

4. 1. 3. Kommunikáció a belső partnerekkel

Belső partnereinkkel elsősorban személyes beszélgetés, olykor telefonos érintkezés a

kommunikációs csatornák. Fontos, hogy a belső kommunikáció hatására zavartalan legyen az

együttműködés (pedagógus – tanuló, tanuló – tanuló, pedagógus – pedagógus) és a megkezdett

munkafolyamatok zökkenőmentesen végbemenjenek.

5. Humán erőforrás

Művészeti iskolánk számára az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése létszükséglet.

Az intézmény Pedagógiai Programjával azonosulni tudó, annak végrehajtásához legjobb tudása

szerint hozzájárulni akaró munkatársak alkalmazása célszerű.

5. 1. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése


173

A továbbképzés, a többlet tudás elsajátítása a pedagógusnak is (anyagi elismerés) és az iskolának

is (minőségi színvonal) haszonnal jár, de a gyerekekért folytatott versenyben ez ma már

szükségszerű is. Leginkább a második diploma, vagy új szakképesítés megszerzése a legvonzóbb

továbbképzési forma. Az igen csekély állami támogatás miatt sajnos komolyan figyelembe kell

venni a továbbképzési kötelezettség időrendi összesítésének sorrendjét.

Alkalmazott dokumentumok:


Beiskolázási terv

5. 2. A munkatársak felhatalmazása

Célunk, hogy a minőségpolitika megvalósítása érdekében minél több kolléga vegyen részt a

minőségfejlesztési program megvalósításában.

Az intézmény vezetése személyes példamutatásával segíti a cél elérését.

A program eredményes működtetése motivációt jelent a kollégáknak.

A partneri igényeket, az intézmény értékeit, céljait, lehetőségeit, figyelembe véve programokat

állíthatnak össze.

Kísérje végig a tanuló egyéni útját, támogassa, fejlessze személyiségét, képességeit.

Határozzák meg az azonos hangszert tanító pedagógusok és az egy tanszakvezetőhöz tartozó

pedagógusok együttműködésére vonatkozó követelményeket.

6. Iskolánk minőségirányítási szervezetének felépítése és működése

Az intézmény munkatársai (pedagógusai és egyéb dolgozói) felelősséget viselnek e program

megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű

végrehajtásáért.

Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a

minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott

kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

A feladatok elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján

végzik, a tantestület bevonásával.

Az intézményi munkát szabályozó dokumentumok a következők:

Alapító okirat

Pedagógiai Program

Éves munkaterv

Minőségirányítási Program

Szervezeti és Működési Szabályzat

Házirend


A minőségirányítás egyik kulcseleme az intézményi folyamatok azonosítása, kontrollja és javítása.

A folyamatok azonosítása tehát a szabályozási tervező munka első lépése. Azonosítható

folyamatnak nevezhető minden olyan cselekvéssor az iskolánkban, amely rendszeresen előfordul,

van kezdő és befejező pontja, függetlenül attól, hogy azt jogszabály írja elő vagy szokásjogon

alapul. Vannak ezek között olyanok, amelyek fontosak, és vannak, amelyek kevésbé fontosak az

iskola életében. Ezért kulcsfontosságú, hogy ezeket a folyamatokat mielőbb beazonosítsuk.

Nem könnyű meghatározni, hogy mely folyamatok befolyásolják döntően az iskolánk minőségét,

de segítséget nyújt ebben, ha a már megírt küldetésnyilatkozatot és a partneri elvárások


174

felsorolását elővesszük, elemezzük. Ennek alapján azonosíthatjuk, hogy mit is kell csinálni ahhoz,

hogy megfeleljünk saját és partnereink elvárásainak és ehhez csatlakozóan milyen más tennivalók

vannak az intézményünkben, amelyek segítik a célelérést.

A folyamat természete és az érintettek képzettsége határozza meg a szabályozás típusát.

A minőségirányítási rendszer működése

Az intézmény vezetője a minőségirányítási program működtetésére minőségirányítási csoportot

hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg. A csoport munkáját

közvetlenül az intézményvezető irányítja, ellenőrzi.

A minőségfejlesztő csoport működése

.

A minőségfejlesztő csoport létszáma: 2 fő

A minőségfejlesztő csoport tagjai beosztás szerint: a tagintézmény intézmény vezetője és egy

pedagógus.

Működési rendjüket maguk alakítják ki, vezetőjüket maguk nevezik meg az intézmény vezetőjének

jóváhagyásával.

Minőségügyi vezető egy pedagógus.

A tagintézmény intézmény vezetője garantálja a jogszerű működés feltételeit.

Rendszeres kommunikáció:

Csoportszinten

Csoport – intézményvezető szinten

Csoport – alkalmazotti közösség (vagy kisebb egységei) szinten

A kapcsolattartást a csoport és az intézmény vezetője koordinálja.

Minden formális megbeszélésen feljegyzés, szükség esetén jegyzőkönyv készül –

irattározás.

A csoport – vezetőjének koordinálásával – operatív módon irányítja a minőségirányítási

rendszer működtetését. Ennek érdekében:

Munkatervet készít

Szervezi a feladatok végrehajtását

Kommunikációs csatornákat (belső, külső) működtet - tájékoztat

Ellenőrzi a feladatok végrehajtását

Kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját

(folyamatok további azonosítása, szabályozása)

Gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat

közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a követhetőséget, a külső

kontrolt)

Kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát

Fejleszti saját tevékenységét

7. Művészeti iskolánk mérési és értékelési rendszere

Az intézmény vezetése évente, meghatározott szempontok alapján (a fenntartó önkormányzat

ÖMIP-jében leírtak) megvizsgálja az intézmény működésének paramétereit a partneri

elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő

értékelések feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen

hatékonysággal működnek.


175

7. 1. Művészeti nevelő – oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése, értékelése

Célja az intézményi dolgozók munkájának mérése, értékelése, folyamatos visszajelzése. A

munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek,

a tudás és tapasztalat fejlesztésével az intézmény célkitűzéseinek elérése, és a hatékonyság

növelése lesz biztosítva.

Az értékelést közösen kialakított, mindenki által ismert szempontrendszer alapján kell végeznünk.

A szempontrendszernek összhangban kell lennie az alapdokumentumokkal.

A pedagógiai munkánkban

Az oktató-nevelő munka értékelésének formái:

Tanórák, iskolai hangversenyek, rendezvények látogatása és az azokon tapasztaltak

megbeszélése, elemzése, értékelése

Beszámolók készítése

Félévkor és tanév végén a tanszakvezetők elvégzik az adott szakmacsoport

munkájának elemzését, beszámolnak a pedagógiai munka hatékonyságáról, saját

munkatervük végrehajtásáról, feladatokat, teendőket határoznak meg.

Tanév végén az intézmény tevékenységének egészét elemezzük, értékeljük, az éves

munkaterv végrehajtásának ellenőrzésére is sor kerül. Az intézményvezető beszámol

az intézmény munkájáról, melyet a tantestület megvitatás után elfogad.

A pedagógiai tevékenységgel összefüggő pedagógusi munkát és a technikai dolgozók munkáját

(adminisztrációs, intézményi szintű feladatok végzése) az igazgató és helyettese folyamatosan

figyelemmel kíséri és értékeli.

Az intézmény vezetése, az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az

intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának fenti

szempontokat is figyelembe vevő ellenőrzési, értékelési rendjét. Ezt éves ellenőrzési program

formájában rögzíti, melyet nyilvánosságra hoz.

Növendékeink előmenetelében

Pedagógia Programunk pontosan tartalmazza művészeti iskolánk beszámoltatási, számonkérési,

értékelési rendszerét, célját, formáját.

A méréshez nem áll rendelkezésünkre elfogadott mérő eszköz, hiszen a művészetek mérése és

értékelése szubjektív szemléletű. Növendékeink fejlődését az év végi vizsgákon nyújtott

teljesítményük alapján tudjuk összemérni a következő tanév félévi és év végi produkcióival.

Év eleji helyzetfelmérés – mennyit felejtett, honnan indul

A félévi és év végi tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése

Tanulmányi versenyeken a többi iskola tanulóival való összehasonlítás, mérés

A gyermekek, tanulók viselkedését minősítő mérések – hogyan viselkedik a színpadon –

összehasonlító elemzése

Az intézmény házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak

elemzése, értékelése

8. A pedagógusok és vezetők teljesítményértékelési rendszere

A teljesítményértékelési rendszer működtetésének jogszabályi háttere, a rendszer kidolgozásához

rendelkezésre álló háttérszabályozások:

A teljesítményértékelést az 1993. évi LXXIX. tv. 40.§ - a taglalja az intézményi minőségirányítási

program módosításának szükséges elemeit, többek között a pedagógusok és vezetők


176

teljesítményértékelési rendszerének kidolgozását. Szintén a közoktatási törvényben szerepel a

pedagógusok alapvető feladatainak, jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.

Az önkormányzati minőségirányítási programban megfogalmazott elvárások az ütemezett

külső intézményi értékelés útmutatása.

Az intézmény pedagógiai programja meghatározza a szakmai célokat és azok teljesítési

kritériumát, valamint körvonalazza az elvárásokat, a közös értékrendet.

A minőségirányítási program a minőségcélok és azok teljesítésének stratégiai

dokumentuma, amelyben a folyamatok szabályozásának, a partneri mérésnek és az

intézményi önértékelésnek az eszközei, módszerei, gyakorisága van leírva.

A szervezeti és működési szabályzat, a munkaköri leírások, a képzési, továbbképzési tervek

is befolyással bírnak a teljesítményértékelési rendszerre.

Az intézményben végzett alapfokú művészetoktatási munka értékelésének legfőbb

szempontjai:

az iskolavezetés tapasztalatai,

hangversenyeken, meghallgatásokon, bemutatókon szerzett benyomások,

az „A” - tagozatos növendékek kitartó, eredményes oktatása,

a „B” - tagozatos növendékekkel való foglalkozás eredményessége (vizsgák, versenyek,

felvételi eredmények szakirányú középiskolába, főiskolára),

a szakmai munkához szorosan kapcsolódó adminisztratív és egyéb feladatok pontos

elvégzése,

szakmai továbbképzéseken, fórumokon való folyamatos részvétel,

az évek során kialakult szülői vélemények,

a fenti szempontok teljesülése után figyelembe vehető még a város kulturális, zenei

életében való részvétel.

Az intézményben alkalmazott teljesítményértékelési rendszer célja:

Fejlesztő szándékú teljesítményértékelési rendszer működtetése, amelynek révén

folyamatos visszacsatolás biztosított a célok elérésének, és a munkatársak munkájának

nyomon követésére.

A jogszabályi megfelelőség biztosítása.

Intézményi szintű mérési – értékelési kultúra fejlesztése.

A vezető és a munkatársak közötti szervezeti kommunikáció elősegítése.

Az iskola minőségirányítási rendszerében folyamatként azonosítható eljárásrend

kialakítása, valamint az ennek megfelelő működés biztosítása.

Alapelvek:

Az intézményi célok elérése érdekében a reális önértékelés megalapozása.

Az értékelések alapját a közösen kialakított szempontrendszer alkotja, melynek területei:

- munkakörrel kapcsolatos eredmények,

- munkakörrel összefüggő magatartás, tevékenység,

- munkakörrel kapcsolatos empatikus készség.

Rendszeres visszacsatolás biztosítása az elvégzett munka minőségéről, a beosztottal/

vezetővel való elégedettségről.


177

Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés

eredményeihez, őket érintő információkhoz.

Az értékelés legfontosabb területei:

Pedagógusok esetén értékelendő területek

A szakmai, pedagógiai (tanórai és azon kívüli oktató- nevelőmunka) és adminisztratív

tevékenység.

Munkafegyelemmel, a jogszabályokkal kapcsolatos elvárások betartása.

A hivatás iránti elkötelezettség, a szervezeti célok megvalósításában való innovatív, aktív

közreműködés.

A pedagógus mesterséggel összefüggő személyes tulajdonságok

Intézményvezető esetén értékelendő területek

Az iskola menedzselése, a stratégiai tervezés, szervezeti innováció, a humán erőforrással

való gazdálkodás, kommunikáció, személyes vezetői tulajdonságok, projektmunka,

pályázatírás.

A szakmai munka és a törvényes működés feltételrendszerének biztosítása.

Az értékelők és az értékeltek köre

A teljesítményértékelési rendszer önértékelő és értékelő.

A beosztott pedagógusok és tanszakvezetők esetén

a pedagógus értékeli a saját teljesítményét, majd őt értékeli a tanszakvezető, valamint az

iskolavezetés. A tanszakvezetőt értékelik az iskola tanárai és iskolavezetés.

Célok:

A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az iskolai

munka színvonalának emeléséhez.

Segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan

ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott, és a tanári közösség

egésze által elfogadott mérce szerint.

Nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést.

Segíteni az egyéni problémák feltárásában, elősegíteni a tanár fejlődését.

Az intézmény vezetése esetén

Az igazgatót a fenntartó, valamint a nevelőtestület értékeli.

Célok:

A vezetői értékelés célja, hogy a fenntartó reális képet kapjon az iskolában folyó vezetési

munka hatékonyságáról, eredményességéről.

Megismerje a vezetői értékeket, fejlesztendő területeket.

Az értékelés nem minősítő, hanem segítő fejlesztő jellegű.

Az értékelés területei

a jogszerű működés biztosítása,


178

szervezetfejlesztés,

erőforrás – gazdálkodás,

szakmai munka irányítása,

partnerkapcsolatok irányítása,

vezetési stílus, emberi kapcsolatok.

Vizsgálandó területek

A tanár tanórai oktató – nevelő munkájának értékelése.

A tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése.

A tanár képzettségének és felkészültségének értékelése.

A tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése.

A tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése.

A tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése.

A tanár iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.

Az értékelés ideje, gyakorisága

Az értékelési rendszer szempontjainak ismeretét követően, évente tanév végén kerül sor.

A pedagógus munka értékelésének eljárásrendje

A teljesítményértékelés kiemelt célja:

A pedagógusok teljesítményének megerősítésével, esetleges javításával, a szükséges képességek és

készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése.

Célok:

Az önértékelési képesség fejlesztése.

A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése.

A belső kommunikáció felgyorsítása.

Egyéni erőfeszítés ösztönzése.

A munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése.

Információ a kollégák adottságairól a munkaerő-tervezés számára.

Egyéni képzési igények rendszerezett értékelése.

A munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata.

A pedagógus értékelés lépései, gyakorisága, módszere

Az értékelés megkezdése előtt ütemtervet kell készíteni: tevékenység, időpont, határidő, felelős,

résztvevők megjelölésével.

Önértékelés elvégzése (Értékelőlap kitöltése) Az önértékelést az értékelő megbeszélés

előtt célszerű elvégezni.

Vezetői értékelés elkészítése (Értékelőlap kitöltése) Tanulói eredmények, óralátogatás

tapasztalatai, adminisztráció ellenőrzése, dokumentumok elemzése, tanulók véleménye,

kollégák véleménye.

Munkaértékelő megbeszélés: (jelen van: az értékelt kolléga, az értékelő iskolavezető és a

tanszakvezető)

1. lépés: Az értékelő megbeszélés időpontjának meghatározása.

2. lépés: Az önértékelés és a vezető értékelésének ismertetése és összehasonlítása.

3. lépés: Az erősségek és a fejlesztendő területek feltárása, következtetések levonása.

4. lépés: A továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása.

5. lépés: Jegyzőkönyv készítése.


179

Az értékelő megbeszélés eredményeként el kell dönteni, hogy a pedagógus eredményesen

végezte–e munkáját, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt

hogyan tegye az érintett (intézkedés/ek meghatározása).

Dokumentálás

Az értékelés jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik, irattárban

kell őrizni.

Módszer

Az értékeléshez rendelt követelmények meghatározása alapján az önértékelő és értékelő

kérdőív kitöltése, értékelő megbeszélés.

A pedagógus értékelés elvei

Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen.

Az értékelést tényanyag támassza alá.

Személyre szóló legyen.

Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a

megszégyenítés lehetőségét.

Ösztönző hatású legyen.

Törekedjen objektivitásra.

Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen.

Adjon lehetőséget az érdekeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal

kapcsolatosan.

Ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.

Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok

Elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel

kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását.

Elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását.

Javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt.

Adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez.

Adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez.

A pedagógusok értékelésének szempontsora

Szakmai felkészültség

A végzettsége beosztásának megfelel-e.

Mobilizálhatósága a végzettsége alapján.

Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz.

Szakirodalmi tájékozottsága.

Fejlesztés – innováció

- új módszerek, eljárások bevezetése, elterjesztése

- bemutató órák tartása

- új értékek, események, rendezvények meghonosítása

Nevelés-oktatás

Képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben, művészetoktatásban részesíti a

tanulókat:


180

- hatékony tanításirányítási formák alkalmazása,

- a tanulók képességeinek ismerete,

- képességek szerinti differenciálás,

- tanulók értékelésének rendszeressége,

- a tanulás irányításának eredményessége,

- a tanulók személyiségének ismerete,

- tanulók motiválása,

- módszertani kultúra,

- szociális és személyes kompetenciák fejlesztése,

- a tehetséges tanulók felkészülésének segítése.

Tanórán kívüli tevékenységek

Az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban való részvétel:

- megbízások vállalása, ellátása

- az iskola szervezeteiben való munkavégzés (tanszaki munkaközösség, szülői közösség,

közalkalmazotti tanács)

- az iskola életét alakító munkában való részvétel (órarend, csoportbeosztás, rendezvény,

verseny, pályairányítás)

Részvétel a közösség alakításában:

- a csoportban,

- a nevelőtestületben,

- a tanszak munkájában

Személyes vonások

Konfliktuskezelés:

- mikroközösségben,

- makroközösségben,

- tantestületben.

Erősségek, gyengeségek

Munkafegyelem - adminisztráció

A tanügyi dokumentumok vezetése.

Jelentési kötelezettségének időbeli teljesítése.

Adatszolgáltatás.

Oktatási tematika megléte, minőség.

Oktatási tematika betartása.

Munkarend betartása.

Határidők betartása.

Közreműködés az iskolai házirend megtartásában.

Kapcsolatrendszer, kapcsolattartás

A partnerek (tanulók, szülők, kollégák) véleménye a pedagógus munkájáról.

Iskolán kívüli tevékenységei.

Kapcsolattartása:

- a rábízott tanulókkal

- a tanszakon tanító kollégákkal

- a tantestülettel

- a szülőkkel

- a munkáját segítő szakemberekkel

- külső partnerekkel


181

A középvezetők értékelésének szempontjai

A pedagógusok értékelésének szempontsora kiegészítve az alábbiakkal:

Szakmai munka irányításának hatékonysága, eredményessége.

Szakmai munka tervezése, szervezése, értékelése, ellenőrzése.

Döntések előkészítése, meghozatala, végrehajtása.

Kommunikáció, információ átadás.

Pedagógusok munkájának koordinálása.

Pedagógusok motiválása.

A pedagógusok értékelésének szintjei

Alapvető elvárás

Minden pedagógusra egységesen érvényes elvárás és teljesítményének meghatározása.

Specifikált elvárás

Vezetői és specifikált tevékenységhez kapcsolódó elvárás.

Kiemelkedő elvárás

Az ezeket az elvárásokat meghaladó elvárások.

Alapvető elvárás

Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek.

Együttműködés az intézményen belüli belső fórumokkal (nevelőtestület, tanszak),

szülőkkel való kapcsolattartás.

Adminisztráció elvégzése.

Specifikált elvárás

Az intézményi szintű programok szervezése, lebonyolítása (növendékhangversenyek,

tanszaki hangversenyek, táncbemutatók, hangszerbemutatók).

Tanszakvezetői munka.

Minőségügyi vezetői munka, team-tagok munkája.

Kiemelkedő elvárás

Taneszközök igényének, állapotának felmérése, rendszerezése tanszakonként (kotta,

segédeszközök stb.).

Innovációk felkutatása.

Külső partnerekkel való kommunikáció.

Szakmai, közéleti tevékenység (koncerten való aktív részvétel).

Az értékelési rendszer korrekciója

A rendszer korrekcióját egyaránt kezdeményezheti a pedagógus és a vezetés.

A pedagógus írásbeli javaslatot tesz a tanszakvezetőnek és az iskolavezetésnek.

A vezetés tantestületi értekezletet hív össze a javaslat megvitatására.

A korrekció elfogadását jegyzőkönyv rögzíti.

Az elfogadott korrekció beépül a teljesítményértékelési rendszerbe

A teljes körű intézményi önértékelés célja


182

Az intézmény tevékenységének (folyamatainak, szervezeti kultúrájának, elért eredményeinek)

értékelése, hogy megállapíthatók legyenek az iskola erősségei, fejlesztendő területei és ennek

eredményeként ki tudják jelölni, mely területeken szükséges a beavatkozás, fejlesztés.

A teljes körű intézményi önértékelés az iskolai ellenőrzés, mérés és értékelés összesített

eredményei alapján készül el.

Az intézményvezető munkájának értékelése

Célja a vezető munkájának mérése, értékelése, ennek folyamatos visszajelzése, a vezetői munka

hatékonyságának növelése.

Vezetői önértékelés

Vezetői beszámoló a pedagógus közösségnek a tanév végén

Vezetői beszámolók a fenntartó önkormányzat felé

Fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése

Partneri igény és elégedettségvizsgálatok

9. Intézményi önértékelés

Célja az intézmény teljes körű működésének, eredményeinek, fejlődésének vizsgálata.

Jelenlegi önértékelés a közvetlen partnerek visszajelzései – kérdőívek alapján:

Erősségeink:

Bőséges hangszerválasztási lehetőség

Tanulóink szeretik a választott

hangszert

Élményszerű tanítási órákat tartunk

Jó szaktanáraink vannak

Sikerélményhez juttatjuk

növendékeinket

Jó versenyeredmények születnek

Gyengeségeink:

Hangszerállomány állapota

Lehetőségek:

Új tanszakok indítása

Pályázati lehetőségek keresése

Veszélyek:

Növendéklétszám csökkenése

Álláshirdetések sikertelensége

Az önértékelés meghatározott szempontok alapján legalább négyévente rendszeresen elvégzendő

tevékenység.

Feladata:

az önértékelés területeinek azonosítása

az értékelés szintjének meghatározása

viszonyítási pontok meghatározása

indikátorrendszer kidolgozása

az értékelést végzők köre

az értékelés eszközrendszere, az alkalmazott módszerek

az információk feldolgozása

az eredmények visszacsatolása.

A későbbiekben a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos

fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is ki kell terjednie az értékelésnek.

10. Iskolai dokumentumok kezelése

Célja az intézményi céloknak megfelelő működés.


183

A művészeti iskolában használatos tanügyi dokumentumokat részletesen a Szervezeti és Működési

Szabályzat tartalmazza. A személyre szabott munkaköri leírások pontosan meghatározzák, hogy

kinek milyen dokumentum vezetése munkaköri kötelezettsége.

A belső dokumentálás szabályainak kialakítása, a dokumentumok elkészítése.

Működést szabályozó dokumentumok aktualizálása

Cél: az intézmény belső működési rendjének jogszerű biztosítása:

a szervezeten belül az egyes szereplők jogosítványainak és hatáskörének szabályozása

az együttműködés, a szervezeten belüli kétirányú kommunikáció fórumainak és

működési rendjének szabályozása

a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételek

belső dokumentálás szabályai

folyamatok eljárásrendjének megismertetése a munkatársakkal

a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata.


184

V. Felhasznált irodalom

Dr. Makai Katalin: Iskolai önértékelés hogyan?

OKKER Dr. Makai Katalin: Iskolai önértékelés hogyan?

OKKER Kiadó, Bp., év nélkül

Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez

PTMIK Comenius Igazgatóság, Bp., 2001

Gyímesi Ilona – dr. Makai Katalin: Lépésről lépésre.

Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Bp., 1999.

Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában.

Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999.

Kern Zoltán - Szabó Győző - Tarcsa Zoltán - Trencsényi László - Vopaleczky György:

Intézményi minőségirányítási program – Hogyan?

OKKER Kiadó, Bp., 2004.

Laminé Antal Éva: AQM gyakorlati útmutató az iskolai minőségirányítási program

tervezéséhez, megvalósításához

AQUILA ’89 Humán Szolgáltató Bt, 2004

Liposits Zsoltné - Pencz Lajos - Botka Lajosné - Bognár Anikó - Csapó Judit:

Minőség és marketing az iskolában.


Minőségfejlesztési kézikönyv

Oktatási Minisztérium, Bp., 1999.

OKAIM – Módszertani Füzetek II.


Trencsényi László: Minőségbiztosítás a pedagógiai programban. Hogyan?


Trencsényi László és a Felsőzsolcai Közoktatási Ellátási Körzet kisiskolái: „Kicsi, de

ép” – Kisiskoláknak a minőségirányításról


Zakárné Horváth Ida: Gyakorlati útmutató az IMIP átdolgozásához a

közoktatási törvény 2006. évi módosítása alapján

Kiadvány Szolgáltató Kft., Bp., 2006.

Kiadó, Bp., év nélkül

Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez

PTMIK Comenius Igazgatóság, Bp., 2001


185

VI. Legitimációs záradék

AZ ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AlAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Az Ady Endre Általános Iskola minőségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat

2012. … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Berhida, 2012. ………..

……………………………………

iskolai diákönkormányzat vezetője

Az Ady Endre Általános Iskola minőségirányítási programját a szülői szervezet …

2012. … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Berhida, 2012. ………..

……………………………………

szülői szervezet vezetője

Az Ady Endre Általános Iskola minőségirányítási programját az iskola nevelőtestülete

2012… év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Berhida 2012. ……..

……………………………………

igazgató

Az Ady Endre Általános Iskola minőségirányítási programját az iskola alkalmazotti

közössége 2012. … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Berhida, 2012. ………..

……………………………………

igazgató


186

Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény minőségirányítási programját az iskola

nevelőtestülete 2012… év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Berhida 2012. ……..

……………………………………

tagintézény vezető

AZ ADY ENDRE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

INTÉZMÉNY

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT

BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

2012. … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.

A jelen INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM hatályba lépésével

egyidőben, az ezt megelőző INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

érvénytelenné válik.

Berhida, 2012. ………..

………………………… Záradék


187

Az általános iskola Minőségirányítási Programját

készítette:

Madár Lászlóné igazgató, Pintér Ferencné

minőségügyi vezető

Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Minőségirányítási Programját készítette:

Füredi Istvánné

Az alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma

(Alapfokú Művészetoktatási Intézmény)

.

Az alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma

(Ady Endre Általános Iskola)

A DÖK véleményezésének időpontja:

Az intézményi Szülői Szervezet (általános iskola)

véleményezésének időpontja:

Az intézményi Szülői Szervezet (művészeti

iskola) véleményezésének időpontja:

A Minőségirányítási Program hatályba lépésének

időpontja:

A fenntartói jóváhagyást követő első

munkanap.

A Minőségirányítási Program hatályossága:

Az IMIP hatálya kiterjed az intézmény

teljes alkalmazotti körére. A programban

foglaltak betartása mindenki számára

kötelező.

A Minőségirányítási Program érvényessége:

Az IMIP a jóváhagyásától - ill. minden

módosításától újra számítva -, öt évig

érvényes.


188

A Minőségirányítási Program felülvizsgálatának

időpontja:

Illetve jogszabályi változást vagy módosuló

intézményi működést követően.

A dokumentum tárolásának helye:

Hozzáférhetősége:

A tagintézmény-vezető és az

intézményegység irodájában, nyomtatott

formában1-1-példány.

Minden intézmény Nevelői szobájában1-1

nyomtatott példány

Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP - Berhida...Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP 6 I....

Documents

Transcript of Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP - Berhida...Ady Endre Általános Iskola és AMI IMIP 6 I....