HIERING RICHARD).

A SZERZOK ELOSZAVA

A MAGYAR IOrleneli ismereleknek egyediili forrasai hosszli idon Ilt Bonfini es Islvimffy Mikl6s miivei vol­lak. Hel-nyolc nemzedek meritelte egesz lorteneli luda­

silt a ke f nagy humanisla munkaib61, mig vegre a XV III. sza­zad ludomanyos lorekvesei lij feldolgouisra adlak oszlonzesl s ez ido 61a minden emberollo meghozla a magyar torlenet lijabb es rijabb osszefoglal6 feldolgozasBl. A XVIII. szazad elejen Timon Samuel, feIszazaddal kesobb Pray es K<llona, a X IX. szazad kiiszoben Engel es Fessler, Budai es Virag, a sza­zad dereklln Szalay Laszl6 es Horvath Mihaly foglal/Ilk koruk szellemi szinvonalanak es tudomanyos lorekveseinek megfelelo egysegbe egy-egy IOrlenetlud6s-nemzedek kutal6 munkajanak reszleleredmenyeit. Majd a millennaris evekben Szilagyi Sandor vezetese alai I egesz lud6sgarda szovelkezell muItunk lorie­netenek lij feldolgozasilra s az egyes korszakok minden resz­letre kilerjed6 monogra(iilil sorozalba szedve, adtak a magyar nemzet fizkoleles lorienelet az erdekl6d6 nagykozonseg kezebe. Szalay J6z sef, Marczali Henrik es AcsMy Igmic pcdig k isebb kerelben, de egysegesebb felfogassal dnlgoztak ki a m agyar IOrli!nelel. Mindezek a milvek nagy haladasl es ered­menyl jelentetlek a maguk koraban; lij anyaggal es lij szem­ponlo kkal gazdagitoltak a ludast. Ma megis mind elavul­lak s meg Szalay Laszl6 hatalmas szintezise is csak egy elm lilt korszak IOrlenelszemleletenek, tudomanyos es irodalmi lorek­veseinek monumentillis emlekekenl Iud erdek16desl kelleni.

A millenniumi evek IOrienefir6i multunk sok fonlos kerde­set tisz lilzlilk s a reszlelproblemak egesz sorozalanak alland6 ervenyil megoldasBl adlak, de sajllt koruk gondolalvilagtlnak, c!rdek16desi korenek es IOrekveseinek szemszogeb6l nezlek es dolgozlak tel a magyar IOrfl!nelet. Olvasasuk ma oly halasl kelt, mintha a francia forradalmat es a nyomllban kell viha­rokat Melt nemzedek a forradalom el6t1 irt konyvekbol lanul­manyozla volna a mull torlenetet, k6nyvekb61, melyeknek

7

felfogasa es erdeklodesi kore idegen volt tole. A most letelt embero1to esemenyek es szellemi tartalom tekinteteben talan a leggazdagabb mindazok kozt, me1yek a napoleoni korszak 6ta lefolytak. OJ eszmek, lij f6rekvesek, lij problemllk vet6d­tek felszinre , lij irllnyokba tereltek az emberiseg napi erdek­16deset s vele a tortenettudomanyt is.

A mi nemzedekiink annyi mindenen menl keresztiil, hog}' a mull iranli erdek16deset a bar csak harmine ev e16lti, megis regenmlllt korszak lortenetir6i mar ki nem elegithelik.

A mult szazad ulols6 evlizedeinek llilnyom6an politikat es kozjoglorlrineli erdeklodese helyett ma larsadalmi, gazda­sagi es szellemlorteneli problemak fele iranyul mindenek figyelme s a politikai es alkolmanyjogi kercJeseket is mas vonat­kozasokban latjuk, mini elodeink. Egesz probhimakorok van­nak, melyek a regi lorleneli miivekben nincsenek, de nem is lehetnek largyalva. Masokat - mai nemzeti es Inrsadalmi eletiink legegetobb kerdeseit - esak mellekesen erintenek.

A millennaris Magyarorszagot - hogy csak egy-egy ker­desl emlitsiink - alig erdekelte az orszag lakossaganak nem­zelisegi osszetetele, lortenetir6i a hliszmilli6 magyar roman­likus elmeleten nevelkedve, keves erzekkel birtak a nemzeti­segi kerdes ertekeiesehez. Ma, a nemzelisegi elv iiriigye ala ft vegrehajtotl orszagesonkitas koraban nines egetobb probll!­mank, mint a magyar fajnak a fObbi nemzeliseggel val6 egyiltt­eMse a magyar allam kereteben. Trianon nyomoraban meg­edzett szemiinkkel ma semmit sem keresiink annyira, mini a nemzetisegi kerdes fOrteneti e1ozmenyeif. Hiszen a magyar nep politikai es kulturillis szupremaciiJjanak merteket sem tud­juk azon viszonylatok ismerete m!lkiil megllllapitani, melyek­

!>ben a hazai nemzelisegek - totok, nemetek, olahok, szerbek, horvatok, rulenek - voltak a magyarsaggal szemben. Itl van tovabba a magyar eillosz kialakulasanak a hlin-roko"nsag pro­blemajaval kapesolalos nagy kerdese, mely kezdodik a ket alap­fajla, a finnugor es fOrok nep 6sszeolvadasaval, folylat6dik kii­16nb6z6 lorokfajta nepek egeszben valo beolvadasilval es egyeb nemzelisegek egyedeivel ..a16 keveredessel, mely folyamal ma is t6rl az orszag teriileMIl. A magyar torteneti fejlodesre nem volt koz6mb6s, hogy bizonyos idoben, bizonyos fttrsadalmi osztalyok kerelebell a magyarsag delszlavval, nemettel, vagy klinnal keveredetl-e nagyobb merfekben? 11.v problema meg a

8

magyarsag elhelyezkedese a mindenkori nemzetk6zi viszony­latokban, aminek targyilagos erlekelesere Auszlriilval val6 polilikai osszekottetesiink koraban alig leheftiink kI!pesek. llyen a k6zepkori tarsadalmi mozgalmak es forradalmi jelen­segek kerdese, amil a jelenkor larsadalmi es gazdasagi evolu­ei6janak tanulsagai alapjan egeszen mas mertekkeI ludunk merni, mint korabban lehetseges volt.

De a mai nemzedek nemcsak lij probiemakat lat, hanem a regieket is maskent fogja fel, s lij felfogasanak sziiksegessege meg a polilikai torlenet I8Isz6lag keves valtozasnak kitett teruleten is megnyilvanul. A torteneliinket m!gyszaz ev 61a dominal6 osztrak kerdesnek a leglijabb idokig megvolt a maga parlpolitikai aklualitasa, ami szinte Iehetetlenne fette largyi­lagos fOrteneti kezeleset. Torteneti itelkezes helyett rendsze­rint publieisztikai merlegeles jotl letre es sokszflr partllllilsuk szerint itelkeztek tortenetir6ink, a kiegyezes vagy a 48-as elv szemszogebOl nezve 16rtenetiink Mohlies 6ta lefolyt szakaszM. Ma e kerdesben felszabaduit f6rlenelirasunk a napi politika nyomasa a16l. lteletet nem zavarjtJk lobbe me/lekes publicisz­tikai szempontok; villlgosan meglathatja, mi vall az oszlrak­magyar viszonyban a magyar nemzet karara vagy hasznilra.

Nemzedcikiink az lij esemenyek es lij t6rekvesek hafrlsa alatt a magyarsag kialakulasM es annak /enyeges politikai, g"z­dasagi, tarsadalmi es kulturBlis VtJitoZl,sait akarja megismerni, S oly adalokra nem reflektal, melyekbol lenyeges valtozas, a magyarsagra fontos alakulas nem kovetkezik.

A t6rtenetir6nak ma a regi anyag egy reszef, a mai felfo ­gas szerinl mar lenyegtelen adatokat el kell hagynia es az lij problemak megoldtJsllra lij anyagot, a korabbi fOrteneszek altai hasznalhatatiannak wilt adatokat kel/ a kliffokboI e/o­hozva cirtekesitenie. Az lij anyag kivalaszttJsanal a kozonseg erdek16desen kiviil, ami nem egycib, mint az ut6bbi hrisz esz­tendo elmenyeinek fiiggvenye, litmulatast nyujt maga a fOrte­nettudomtmy, mely eppen az ut6bbi evtizedekben szinte tel­jesen meglijhoiott.

A t6rtt!nelir6knak ma soHal tokelefesebb eszk6z6k all­nak rendelkezesere a klilfok hasznalhat6sllgara. hitelessegenek m egifelesere, mint meg egy ember6ltovel ezelotl. A tortenet­tudomany segc!dludomanyai szinle exakt studiumokka fejlod­tek s rajluk kiviil mas tudomanyagak eredmenyeif is felhasz­

9

nillhaljuk a lorieneli adatok vizsgalatanal, igy kiilonosen a nyelvludomany, a nemzetgazdasagtan, a miiwiszellorienel es psziehol6gia eredmenyeil. A /Orleneffudomany lij m6dszere segifsegevel sok klilfOl el kell ejleniink, amit korabban hiBnyos eszkozokkel hilelesnek larloltak. Masreszl az lijabb tortcineti kutatas rcigebben lenezetl fomlsmiiveket rehabilitalt es elO­adasanak alapjaul szemelt ki. A honjoglalas egyik legfontosabb kUffojet, Anonymus miivet nyelvludomtmyi eredmenyek alap­jan ma a lobbi hazai kr6nikaval egyilft sokkal inkllbb hiteles­nek tudjuk, mint az elOdok s ezek alapjan a honfoglalas es az A rpadkor t6rtenelet is maskepen lat ;uk, mas formllban keU eloadnunk.

A legnagyobb vllllozast a modern /Orlenelludomany lij eelkitiizesei hoztllk. Mig a regi /Orienetkonyvek egymtist61 elszakilva targyallilk a politikai, gazdasagi, tarsadalmi, miive­IOdesi, irodalmi fejlOdest s a fejezetek tartalma kozt alig volt do kapesolat, a mai /Ortenefiras a sz6 igazi erielmeben vett milvelOdes/Orteneti, ma szeUem/Ortenelinek is nevezett m6d­szer elonyeil kihasznalva, a nemzeti torienetet nem oszlja ily mezokre, nem allit korlatokat az egyes reszletfejlOdesi folyamatok koze, hanem az egesz tortenelel mint egyetlen szerves folyamalot fogja fel . A gazdasagi viszonyoknak meg­van a hatasuk az irodalmiakra s a nagy vilagnezeti aramlatok szinle szuveren erovel gyurjak es alakitjak al a tarsadalmi, gazdasagi es politikai viszonyokal. Amini egy ember sem all­hat meg egyedill, ugy az emberi tortenel hal6eroi sem miikod­nek elszigelelten; mindnyajan egyilff es egyszerre halnak s kozotiilk a megfoghalatlanok, a lelkiek azok, melyek primer voltukban minden egyebel iranyitanak, mindennek megadjak a merlekel.

Az emberi tortenel nem egyeb, mint az emberi leIek tor­tenele, igy tanitja ezl a modern tortenettudomany. ts a magyar /Orlenet nem egyf!b, mini a magyar lelek /Ortenete, azoknak a formaknak leirasa, melyekben a magyar Ielek evez­redek 6ta jelentkezik, azoknak a hatllsoknak leirasa, melyeket a magyarsag aktivitasa hozoft letre s ezzel az emberisc!g tor­teneteben minden mast61 kiilonbozo, uj szint, uj format kep­visel. A magyarsllg eletet a /Orteneti tllrgyaills termeszetebOl kovetkezoen tovabbra is korszakokra kell osztanunk, de lelket nem darabolhatjuk szet reszletekre. Minden korszakban az

to

egesz magyarsag lelkenek, az egesz magyar leleknek megraj­zolilsara kell torekednilnk.

A magyar tdrlenet harmine ev reszletkutalasanak ered­menyeit osszefoglal6 ez uj feldolgozasaval a miivelt olvas6­kozonseg szelesebb retegeinek erdeklodesel es igenyeit 6haj!­juk kielegileni. Eu!rl tarl6zkodnunk kellett felfogasunk, szem­ponljaink, lenybeli allitasaink reszleles es szakszerii megoko­las8i6l, a folyekony olvasasl gall6 hosszadalmas krilikai jegy­zetektol. Sziiksegesnek ve!tiik azonban, hogy kotetenkenl es fejezelenkent utaljunk a legfonlosabb forra sokra, az alland6an hasznalt kezikonyvekre es irodalmi osszefoglaillsokra s a reisz­le lkerdeseket megvilllgil6, felfogasunk helyesseget igazol6 tanulmanyokra <is monogr/lfiakra.

• A Magyar T orfl!net e masodik kiadasa felOleli az elsonek

leljes anyagat, de az lijabb kutatasok eredmenyei alapjlln kiegesziti, bOvili, u!szletkerdesekben nehol m6dosifja is annak eloadtistlt. Az irodalmal ismertelo filggelekben megfelelO utala­sokkal jelzelt kiegeszilesek es m6dosililsok mitsem valtozlal­tak a mii szellemcin, a szerzok felfogllslln, de nem egyhelyl v ilagosabbll es szabalosabba leszik az elbeszelest; kozelebb 6hajtjllk hozni a mull lortenesekel a jelenkori olvas6hoz.

II