A MONETÁRIS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA AZ …2005. FEBRUÁR AZ EURÓRENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI...

HU

A M O N E T Á R I S P O L I T I K A V É G R E H A J T Á S AA Z E U R Ó Ö V E Z E T B E N

2 0 0 5 . F E B R U Á R

AZ EURÓRENDSZER

MONETÁRIS POLITIKAI

ESZKÖZEINEK ÉS

ELJÁRÁSAINAK

ÁLTALÁNOS

DOKUMENTÁCIÓJAEURÓ

PAI

KÖZP

ON

TI B

ANK

A M

ON

ETÁR

IS P

OLI

TIKA

VÉG

REHA

JTÁS

A AZ

EUR

ÓÖ

VEZE

TBEN

2005

. FEB

RUÁR

Az EKB 2005.évi kiadványain

az 50 eurós bankjegyegy motívuma látható.

A M O N E T Á R I S P O L I T I K A V É G R E H A J T Á S AA Z E U R Ó Ö V E Z E T B E N

2 0 0 5 . F E B R U Á R

AZ EURÓRENDSZER

MONETÁRIS POLITIKAI

ESZKÖZEINEK

ÉS ELJÁRÁSAINAK

ÁLTALÁNOS

DOKUMENTÁCIÓJA

© Európai központi Bank (2005)

Cím:Kaiserstrasse 2960311 Frankfurt am Main, Németország

Postacím:Postfach 16 03 1960066 Frankfurt am Main, Németország

Telefon:+49 69 1344 0

Honlap:http://www.ecb.int

Fax:+49 69 1344 6000

Telex:411 144 ecb d

Valamennyi jog fenntartva. A kiadványkizárólag oktatási és nem kereskedelmicélból, a forrás feltüntetésévelsokszorosítható.

A 2004. decemberi állapot szerint.

Jelen kiadvány rendelkezései2005. május 30-ától irányadóak.

ISSN 1830-2726 (nyomtatott formában)ISSN 1830-2807 (elektronikus formában)

3EKB

A monetáris politika végrehajtása az euróövezetben2005. február

BEVEZETÉS 7

1. FEJEZET A MONETÁRIS POLITIKA KERETEINEK ÁTTEKINTÉSE 9

1.1 A Központi Bankok Európai Rendszere 9

1.2 Az eurórendszer célkitűzései 9

1.3 Az eurórendszer monetáris politikai eszközei 9

1.3.1 Nyíltpiaci műveletek 9

1.3.2 Jegybanki rendelkezésre állás 10

1.3.3 Kötelező tartalék 10

1.4 Ügyfelek 10

1.5 Elfogadható fedezetek 10

1.6 A monetáris politika kereteinekmódosítása 11

2. FEJEZET ÜGYFÉLKÖR 13

2.1 Az alkalmasság általános feltételei 13

2.2 Az ügyfelek kiválasztása gyorsten-derekre és kétoldalú műveletekre 13

2.3 Szankciók az ügyfelek kötelezettségszegése esetén 13

2.4 Felfüggesztés vagy kizárás prudenciális okokból 15

3. FEJEZET NYÍLTPIACI MŰVELETEK 17

3.1 Penziós műveletek 17

3.1.1 Általános szempontok 17

3.1.2 Elsődleges refinanszírozóműveletek 17

3.1.3 Hosszabb távú refinanszírozóműveletek 18

3.1.4 Finomhangoló penziós műveletek 18

3.1.5 Strukturális penziós műveletek 19

3.2 Végeleges adásvételi (outright) ügyletek 19

3.3 EKB kötvények kibocsátása 20

3.4 Devizaswapok 21

3.5 Lekötött betétek gyűjtése 22

4. FEJEZETJEGYBANKI RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 23

4.1 Aktív oldali rendelkezésre állás 23

4.2 Betéti rendelkezésre állás 24

5. FEJEZETELJÁRÁSOK 27

5.1 Tendereljárás 27


5.1.2 Tendernaptár 28

5.1.3 Tenderek meghirdetése 29

5.1.4 Az ajánlatok elkészítése ésbenyújtása 30

5.1.5 A tenderallokáció menete 31

5.1.6 A tendereredmények kihirdetése 31

5.2 Kétoldalú műveletekre vonatkozóeljárások 35

5.3 Elszámolási eljárások 36


5.3.2 Nyíltpiaci műveletek elszámolása 36

5.3.3 Napvégi zárás 37

6. FEJEZETELFOGADHATÓ FEDEZETEK 39

6.1 Általános szempontok 39

6.2 Az elfogadható fedezetek első csoportja 40

6.3 Az elfogadható fedezetek másodikcsoportja 42

6.4 Kockázatkezelési eszközök 46

6.4.1 Az első csoport esetébenalkalmazott kockázatkezelésieszközök 46

6.4.2 A második csoport esetébenalkalmazott kockázatkezelésieszközök 49

6.5 Az elfogadható fedezetek értékelésének alapelvei 51

6.6 Az elfogadható fedezetek határon átnyúló használata 52

T A R T A L O M J E G Y Z É K

6.6.1 A „Correspondent Central Banking Model” (CCBM, a központi bankoklevelező banki modellje) 53

6.6.2 Az elszámolóházak közöttikapcsolatok 54

7. FEJEZET:KÖTELEZŐ TARTALÉK 55

7.1 Általános szempontok 55

7.2 Kötelező tartalékképzésre kötelezettintézmények 55

7.3 A kötelező tartalék mértékénekmeghatározása 56

7.4 A tartalékkötelezettség teljesítése 58

7.5 Adatszolgáltatás, igazolás és atartalékalap felülvizsgálata 58

7.6 A kötelező tartalékolási előírásokmegsértése 60

MELLÉKLETEK

1 Példák monetáris politikai műveletekre és eljárásokra 61

2 Glosszárium 77

3 Az ügyfélkör kiválasztása monetárispolitikai célokból végrehajtott devizapiaci intervenciós és devizaswapügyletekre 89

4 Az Európai Központi Bank rendelkezése a pénzügyi és bankistatisztikák készítéséről 91

5 Az eurórendszer weboldalai 101

6 Az ügyfelek kötelezettségszegése esetén alkalmazandó eljárások ésszankciók 103

A KERETES ÍRÁSOK, AZ ÁBRÁK ÉS A TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

Keretes írások

1 EKB kötvények kibocsátása 20

2 Devizaswapok 21

3 A tendereljárás műveleti lépései 27

4 Fix kamatú tenderek allokálása 31

5 Változó kamatú eurótenderek allokálása 32

6 Változó kamatú devizaswap tenderekallokálása 34

7 Az egységes fedezetlista bevezetésének további lépései 40

8 Kockázatkezelési eszközök 45

9 Az első csoportba tartozó eszközöklikviditási kategóriái 46

10 Az elfogadható fedezetek első csoportjába tartozó eszközökrealkalmazott haircutok százalékban, a fix kamatozású és nem kamatozóinstrumentumok tekintetében 47

11 Az elfogadható fedezetek első csoportjába tartozó inverz változó kamatú eszközökre alkalmazott haircutok százalékban 47

12 Fedezetkiegészítési felhívásokkiszámítása 48

13 Az elfogadható fedezetek másodikcsoportjának haircutjai százalékban 50

14 Tartalékalap és tartalékráták 57

15 A kötelező tartalékállománykamatozásának kiszámítása 59

Ábrák

1 A tender műveleti lépéseinek szokásos ütemezése 28

2 A gyorstender műveleti lépéseinek szokásos ütemezése 28

3 A központi bankok levelező bankimodellje 52

4 Az értékpapír elszámolóházak közötti kapcsolatok 53

Táblázatok

1 Az eurórendszer monetáris politikaiműveletei 10

2 Elsődleges és hosszabb távúrefinanszírozó műveletek szokásosüzletkötési napjai 29

3 Az eurórendszer nyíltpiaci műveleteinek szokásos elszámolási napjai 37

4 Az eurórendszer monetáris politikaiműveleteiben elfogadható fedezetek 44

4EKBA monetáris politika végrehajtása az euróövezetben2005. február

5EKB


ÁÉKBV Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások CET Közép-európai idő (Central European time) CSD Központi értékpapír letétkezelő (Central Securities Depository)DVP Szállítás fizetés ellenében (Delivery-versus-payment) ÉER Értékpapír-elszámolási rendszer EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség EK Európai Közösség EKB Európai Központi Bank EPM EKB fizetési mechanizmus (ECB payment mechanism)EU Európai Unió FOP Költségmentes (Free of payment) FRN Változó kamatozású kötvény (Floating rate note)HI Hitelintézet IDC Napközbeni hitel (Intraday credit) ISIN ISIN azonosító szám / nemzetközi értékpapír-azonosító szám

(International securities identification number) KBER Központi Bankok Európai Rendszere LBM Központi bankok levelező banki modellje MPI Monetáris pénzügyi intézmény NKB Nemzeti Központi Bank PPA Pénzpiaci alap PPP Pénzpiaci papír RoW A külföld (Rest of the world)Strip Külön kereskedés a kamattal és a tőkével (Separate trading of interest and principal) TARGET Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer

[Trans-European automated real-time gross settlement express transfer (system)] VIBER Valós idejű bruttó elszámolási rendszer

R Ö V I D Í T É S E K

7EKB


Ez a dokumentum az eurórendszer* által azeuróövezetben alkalmazott egységes monetárispolitika számára választott működési keretetmutatja be. Az eurórendszer monetáris politikaieszközei és eljárásai jogi keretének részeként azeurórendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak „alapdokumentuma”-ként szolgálés fő célja, hogy ezekről az eszközökről és eljá-rásokról megfelelően tájékoztassa az ügyfeleket.

Az alapdokumentum önmagában az ügyfelekrejogokat nem ruház, és kötelezettségeket sem ró.Az eurórendszer és az ügyfelek között fennállójogviszony megfelelő szerződéses, illetve sza-bályozási rendelkezéseken alapul.

Ez a dokumentum hét fejezetből áll: az 1. fejezetaz eurórendszer monetáris politikájának műkö-dési keretéről nyújt áttekintést, a 2. fejezet azeurórendszer monetáris politikai műveleteitvégző ügyfélkörre vonatkozó alkalmassági felté-teleket határozza meg. A 3. fejezet a nyíltpiaciműveleteket írja le, míg a 4. fejezet az ügyfélkörszámára folyamatosan rendelkezésére állóműveleteket tartalmazza. Az 5. fejezet a mone-táris politikai műveletek végrehajtása soránalkalmazott eljárásokat határozza meg. A 6.fejezet a monetáris politikai műveletekben alkal-mazott fedezetértékelés feltételeit írja le. A 7.fejezet az eurórendszer kötelező tartalék rend-szerének ismertetését tartalmazza.

A mellékletek a monetáris politika működésérevonatkozó példákat, szószedetet, az euró-rendszer devizaintervenciós műveleteibenrésztvevő ügyfelek kiválasztására vonatkozókritériumokat, az Európai Központi Bank pénz-ügyi és banki statisztikai adatszolgáltatásikövetelményeit, az eurórendszer weboldalainakfelsorolását, valamint a kötelezettségek nemteljesítése esetén alkalmazandó eljárások ésszankciók ismertetését foglalják magukban.

B E V E Z E T É S

* Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa elfogadta, hogy az„eurórendszer” kifejezésen a Központi Bankok Európai Rendsze-rének azon alkotórészeit érti, amelyek alapvető feladatait végzik,azaz az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek megfelelőena közös valutát bevezető tagállamok nemzeti bankjait és azEurópai Központi Bankot.

9EKB


1.1 A KÖZPONTI BANKOK EURÓPAIRENDSZERE

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)az Európai Központi Bankból (EKB) és azEurópai Unió (EU) tagállamainak nemzetiközponti bankjaiból áll.1 A KBER tevékenységétaz Európai Közösséget létrehozó Szerződéssel(Szerződés), valamint a Központi BankokEurópai Rendszerének és az Európai KözpontiBank alapokmányával (KBER alapokmány) össz-hangban végzi. A KBER irányítását az EKBdöntéshozó testületei végzik. Ebben a tekin-tetben az EKB Kormányzótanácsa felelős a mone-táris politika kialakításáért, míg az Igazgatósághatáskörébe tartozik a monetáris politikának aKormányzótanács határozataival és iránymuta-tásaival összhangban történő végrehajtása. Alehetségesnek és megfelelőnek tartott mértékig,valamint a működés hatékonyságára törekedve,az EKB igénybe veszi a nemzeti központibankok2 segítségét az eurórendszer feladatainakrészét képező műveletek végrehajtása során. Azeurórendszer monetáris politikájával kapcsolatosműveleteket valamennyi tagállamban azonosszabályok szerint kell végrehajtani.3

1.2 AZ EURÓRENDSZER CÉLK ITŰZÉSEI

A Szerződés 105. cikke értelmében az euró-rendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntar-tása. Az árstabilitással kapcsolatos elsődlegescélkitűzés sérelme nélkül, az eurórendszertámogatja az Európai Közösség általános gazda-ságpolitikáját is. A célok megvalósítása során azeurórendszer a szabad versenyen alapuló nyitottpiacgazdaság elvével összhangban tevékeny-kedik, segítve az erőforrások hatékony elosz-tását.

1.3 AZ EURÓRENDSZER MONE TÁRISPOLITIKAI ESZKÖZEI

Céljai elérése érdekében az eurórendszer egymonetáris politikai eszköztárral rendelkezik: azeurórendszer nyíltpiaci műveleteket hajt végre,jegybanki rendelkezésre állást biztosít, valamint

a hitelintézeteket az eurórendszernél vezetettszámláikon kötelező tartalék képzésére kötelezi.

1.3.1 NYÍLTPIACI MŰVELE TEK

A nyíltpiaci műveletek fontos szerepet játszanakaz eurórendszer monetáris politikájában akamatlábak alakítása, a piac likviditási helyze-tének kezelése, valamint a monetáris politikaaktuális állapotának jelzése érdekében. Az euró-rendszernek öt eszköztípus áll rendelkezésére anyíltpiaci műveletek végrehajtása során. Alegfontosabb eszközfajta a penziós ügylet,melynek alkalmazása visszavásárlási megálla-podások vagy értékpapír-fedezet mellett történőhitelezés alapján történik. Ezen kívül azeurórendszer szintén alkalmazza a véglegesadásvételi (outright) ügyleteket, a kötvénykibo-csátást, a devizaswapokat és a lekötött betétekgyűjtését. A nyíltpiaci műveleteket az EKBkezdeményezi, és egyúttal dönt az alkalmazandóeszközről, valamint a végrehajtás szabályairól.Ezek a műveletek tenderrel, gyorstenderrel vagykétoldalú eljárással hajthatók végre.4 Az általukszolgált céloktól, a gyakoriságuktól és az alkal-mazott eljárásoktól függően az eurórendszernyíltpiaci műveletei az alábbi négy csoportbaoszthatók (lásd az 1. táblázatot is):

• Az elsődleges refinanszírozó műveletek közétartoznak a szokásos, likviditásbővítő penziós

1 . F E J E Z E T

A M O N E T Á R I S P O L I T I K A K E R E T E I N E KÁ T T E K I N T É S E

1 Meg kell jegyeznünk, hogy azoknak a tagállamoknak a nemzetiközponti bankjai, amelyek nem vezették be a közös valutát azEurópai Közösséget létrehozó Szerződésnek (Szerződés) meg-felelően, fenntartják maguknak azt a jogot, hogy monetáris poli-tikájukat nemzeti törvényeik szerint alakítsák és így nem vesznekrészt az egységes monetáris politika végrehajtásában.

2 Jelen dokumentumban a „nemzeti központi bankok” kifejezésenazoknak a tagállamoknak a nemzeti központi bankjait értjük,amelyek a Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát.

3 Jelen dokumentumban a „tagállam” kifejezésen azt a tagállamotértjük, amely a Szerződésnek megfelelően bevezette a közös valutát.

4 Az eurórendszer nyíltpiaci műveleteinek végrehajtásáhozszükséges különböző eljárásokat, azaz a tenderek, gyorstenderekés a kétoldalú eljárásokat az 5. fejezet írja le. A tenderek esetébenmaximum 24 óra telik el a tender meghirdetése és az elfogadottajánlatok visszaigazolása között. A 2.1. szakaszban felsorolt általános alkalmassági feltételeknek megfelelő minden ügyfélrészt vehet a tenderben. A gyorstendereket 90 perc alatt kell lebo-nyolítani. Az eurórendszer a gyorstenderen való részvételrekorlátozott számú ügyfélt választhat ki. A „kétoldalú eljárás”kifejezésen minden más olyan esetet értünk, mely keretein belülaz eurórendszer tendereljárás nélkül köt ügyletet egy vagy többügyféllel. A kétoldalú eljárások közé tartoznak a tőzsdén vagy apiaci közvetítőkön keresztül kötött ügyletek.

ügyletek, heti gyakorisággal és általábanegyhetes lejárattal. Ezeket a műveleteket anemzeti központi bankok tenderek útjánvégzik. Az elsődleges refinanszírozó műve-letek kulcsfontosságú szerepet töltenek beabban, hogy az eurórendszer nyíltpiaci műve-leteinek célkitűzései megvalósuljanak, vala-mint a pénzügyi szektor refinanszírozásátdöntő részben ilyen műveletek biztosítják.

• A hosszabb távú refinanszírozó műveletekolyan likviditásbővítő penziós ügyletek,amelyek havi gyakorisággal és általábanháromhavi lejárattal rendelkeznek. Továbbihosszabb távú kiegészítő refinanszírozástbiztosítanak az ügyfelek részére, és a nemzetiközponti bankok által kiírt tender útjánbonyolítják le őket. E műveletek esetében azeurórendszer rendszerint nem kíván jelzé-seket küldeni a piac felé, és normál piacikörülmények között kamatláb-elfogadókéntjár el.

• A finomhangoló műveletek végrehajtása eseti alapon történik, és célja a piac likvidi-tási helyzetének kezelése, valamint a kamat-

lábak alakítása, különösen a piac váratlanlikviditásingadozásai által a kamatlábakragyakorolt hatások enyhítése érdekében. A finomhangoló műveleteket elsősorbanpenziós ügyletek formájában bonyolítják le,de végleges adásvételi (outright) ügyletek,devizaswapok és lekötött betétek gyűjtéseútján is végrehajthatók. A finomhangolóműveletek során alkalmazott eszközöket éseljárásokat mindig a tranzakció adott típu-sához és a művelet által szolgált konkrétcélkitűzéshez kell igazítani. Ezeket a műve-leteket a nemzeti központi bankok rendsze-rint gyorstender vagy kétoldalú eljárásalapján hajtják végre. Az EKB Kormányzó-tanácsa kivételes helyzetben dönthet úgy,hogy a szükséges kétoldalú finomhangolóműveleteket maga az EKB végzi el.

• Az eurórendszer strukturális műveleteketkötvények kibocsátása, penziós ügyletek ésvégeleges adásvételi (outright) ügyletekútján is végrehajthat. Ezekre a műveletekreakkor kerül sor, amikor az EKB az euró-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyiszektorhoz kívánja igazítani (akár rendsze-


1. t á b l á z a t A z e u r ó r e n d s z e r m o n e t á r i s p o l i t i k a i m ű v e l e t e i

Monetáris politikai Tranzakciók típusa Lejárat Gyakoriság Eljárásműveletek Likviditásbővítő Likviditást szűkítő

Nyíltpiaci műveletek

Elsődleges Penziós ügyletek – 1 hét Hetente Tender refinanszírozó műveletek

Hosszabb távú Penziós ügyletek – 3 hónap Havonta Tenderrefinanszírozó műveletek

Finomhangoló Penziós ügyletek Penziós ügyletek Nem szabványos Nem rendszeres Gyorstenderműveletek Devizaswapok Lekötött betétek Kétoldalú eljárás

gyűjtéseDevizaswapok

Végleges (outright) Végleges (outright) – Nem rendszeres Kétoldalú eljárásvétel eladás

Strukturális Penziós ügyletek Kötvények Szabványos/ Rendszeres és Tenderműveletek kibocsátása Nem szabványos nem rendszeres

Végleges (outright) Végleges (outright) – Nem rendszeres Kétoldalú eljárásvétel eladás

Jegybanki rendelkezésre állás

Aktív oldali Penziós ügyletek – Egynapos (O/N) Az ügyfél kezdeményezésérerendelkezésre állás

Betéti rendelkezésre – Betétek Egynapos (O/N) Az ügyfél kezdeményezéséreállás

1. FEJEZET

A monetáris pol it ika kereteinek

áttekintése

11EKB


resen, akár esetenként). A penziós ügyletekés az adósságinstrumentumok kibocsátásaformájában megvalósuló strukturális műve-leteket a nemzeti központi bankok tenderútján hajtják végre. A végeleges adásvételi(outright) ügyletek formájában megvalósulóstrukturális műveletekre kétoldalú eljárásokalapján kerül sor.

1.3.2 JEGYBANK I RENDELKE ZÉSRE ÁLLÁS

A jegybanki rendelkezésre állás az egynapos(O/N) likviditás bővítésére és szűkítéséreszolgál, jelzi a monetáris politika általános hely-zetét, illetve határt szab az egynapos (O/N) piacikamatlábnak. Az elfogadott ügyfelek számárakét konstrukció áll rendelkezésre, amelyeketsaját kezdeményezésükre vehetnek igénybe,feltéve, hogy megfelelnek az üzleti feltételeknek(lásd az 1. táblázatot is):

• Az ügyfelek az egynapos (O/N) likviditásbiztosítására elfogadható fedezetek ellenébenigénybe vehetik a nemzeti központi bankokáltal nyújtott aktív oldali rendelkezésreállást. Rendes körülmények között azügyfelek hitelhez való hozzáférésére nemfügg hitellimitektől vagy más korlátozás-októl, kivéve az elegendő fedezeti eszközbemutatásának követelményétől. Az aktívoldali rendelkezésre állás kamatlába álta-lában az egynapos (O/N) piaci kamatlábfelső határát is jelzi.

• Az ügyfelek betéti rendelkezésre állás igény-bevételével egynapos (O/N) betétet helyez-hetnek el a nemzeti központi bankoknál.Rendes körülmények között a konstrukciónakaz ügyfelek által történő igénybevételérenem vonatkoznak betéti limitek vagy máskorlátozások. A betét kamatlába általában azegynapos (O/N) piaci kamatláb alsó határátis jelzi.

A jegybanki rendelkezésre állást decentralizáltformában a nemzeti központi bankok kezelik.

1.3.3 KÖTELE ZŐ TARTALÉK

Az eurórendszer kötelező tartalék rendszerét az euróövezetben működő hitelintézetekre kellalkalmazni, és elsődleges célja a pénzpiacikamatok stabilizálása, valamint strukturálislikviditási szükséglet létrehozása (vagy bőví-tése). Az egyes hitelintézetek tartalékképzésikötelezettségét mérlegtételeik arányában kellmegállapítani. A kamatlábak stabilizálásának céljaérdekében az eurórendszer kötelező tartalékrendszere a hitelintézetek számára lehetővéteszi, hogy tartalékaikat átlagszámítással álla-pítsák meg. A tartalékképzési követelménynekvaló megfelelés megállapítása a hitelintézetekáltal fenntartott átlagos napi tartalékállományalapulvételével történik. A hitelintézetek köte-lező tartalékállományára az eurórendszer elsőd-leges refinanszírozó műveleteinek kamatlábaszerint kell kamatot fizetni.

1.4 ÜGYFELEK

Az eurórendszer monetáris politikájának kereteitúgy alakították ki, hogy lehetővé váljon azügyfelek minél szélesebb körének részvétele. A KBER alapokmányának 19.1. cikke szerint akötelező tartalékképzési kötelezettség hatályaalá tartozó hitelintézetek jegybanki rendel-kezésre álláshoz juthatnak, illetve tender útjánrészt vehetnek nyíltpiaci műveletekben. Azeurórendszer korlátozott számú résztvevőt iskiválaszthat a finomhangoló műveletekben valórészvételre. A végleges adásvételi (outright)ügyletek esetében az ügyfélkörre nem vonat-koznak előre meghatározott korlátok. A mone-táris politikai célokból végzett devizaswapokvégrehajtása aktív devizapiaci szereplőkkeltörténik. Az ilyen műveletekben résztvevők köreaz eurórendszer deviza intervenciós művelete-ihez kiválasztott és az euróövezetben levő intéz-ményekre korlátozódik.

1.5 ELFOGADHATÓ FEDE ZE TEK

A KBER alapokmányának 18.1. cikke alapján az eurórendszer valamennyi hitelezési művele-

tének (vagyis a likviditásbővítő műveleteknek)megfelelő fedezeten kell alapulnia. Az euró-rendszer műveleteihez a fedezeti eszközökszéles körét fogadja el. Az elfogadható fedeze-teknek két csoportja van: az „elfogadható fede-zetek első csoportja (Tier 1)” és az „elfogadhatófedezetek második csoportja (Tier 2)” – alapve-tően az eurórendszer belső céljaira. Ez amegkülönböztetés azonban az elkövetkezőnéhány évben fokozatosan megszűnik majd éskialakul az eurórendszer elfogadható fedezetikörének egységes listája. Az elfogadhatófedezetek első csoportjába (Tier 1) jelenleg azok a forgalomképes adósságinstrumentumoktartoznak, amelyek megfelelnek az EKB által ateljes euróövezetre meghatározott egységesalkalmassági feltételeknek. Az elfogadhatófedezetek második csoportjába (Tier 2) olyantovábbi, forgalomképes vagy nem forgalom-képes eszközök tartoznak, amelyek a nemzetipénzpiacok és bankrendszerek működése szem-pontjából különösen fontosak, és amelyekrevonatkozóan az alkalmassági feltételeket azEKB jóváhagyásával az egyes nemzeti központibankok határozzák meg. A fenti két csoportközött nincs különbség az eszközök minőségevagy azoknak az eurórendszer különböző típusúmonetáris politikai műveleteire való alkal-massága szempontjából (kivéve, hogy az elfo-gadható fedezetek második csoportja (Tier 2)eszközöket az eurórendszer rendszerint vége-leges adásvételi (outright) ügyleteknél nemhasználja). Az eurórendszer valamennyi hitel-típusához szükséges fedezetként szolgáló elfo-gadható fedezetek használhatók határokonátnyúló módon, központi bankok levelező bankimodellje (LBM) az EU-s értékpapír-elszámoló-házak között fennálló és elfogadott kapcso-latokon keresztül.5 Az eurórendszer monetárispolitikai műveleteihez elfogadott összes eszközalkalmazható a napközbeni hitelek fedezetieszközeként is.

1.6 A MONE TÁRIS POLITIKA KERE TEINEKMÓDOSÍTÁSA

Az EKB Kormányzótanácsa az eurórendszermonetáris politikai műveletei végrehajtásánakeszközeit, feltételeit és eljárásait bármikormegváltoztathatja.


5 Lásd a 6.6.1. és a 6.6.2. szakaszt.

13EKB


2.1 AZ ALKALMA SSÁG ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az eurórendszer monetáris politikai műve-leteiben résztvevő ügyfeleknek alkalmasságifeltételeknek kell megfelelniük.1 Ezeket a köve-telményeket úgy határozták meg, hogy az euró-rendszer monetáris politikai műveleteiben azintézmények széles köre vehessen részt, azintézmények azonos bánásmódban részesüljenekaz euróövezet teljes területén, valamint biztosí-tott legyen, hogy az ügyfelek megfeleljenekbizonyos prudenciális és működési követelmé-nyeknek:

• Kizárólag a KBER alapokmányának 19.1.cikke szerint az eurórendszer kötelezőtartalék rendszerének hatálya alá tartozóintézmények minősülnek ügyfélnek. Azeurórendszer kötelező tartalék rendszerévelkapcsolatos kötelezettségek alól felmentettintézmények (lásd a 7.2. szakaszt) az euró-rendszerbeli jegybanki rendelkezésre állás ésa nyíltpiaci műveletek szempontjából nemtekinthetők ügyfélnek.

• Az ügyfeleknek rendezett pénzügyi hely-zettel kell rendelkezniük és legalább egy, a nemzeti hatóságok által gyakorolt, EU-ban vagy EGT-ben harmonizált felügyeletiforma hatálya alá kell tartozniuk.2 Ügyfélnektekinthetők azonban a rendezett pénzügyiháttérrel rendelkező és a hasonló szabvá-nyokon alapuló nem egységesített nemzetifelügyelet alá tartozó intézmények is, mintpéldául az Európai Gazdasági Térségen(EGT) kívüli székhellyel rendelkező intéz-ményeknek az euróövezetben létrehozottfióktelepei.

• Az ügyfeleknek meg kell felelniük az adotttagállam nemzeti központi bankja (vagy azEKB) által alkalmazott vonatkozó szerző-déses vagy szabályozási rendelkezésekbenmeghatározott valamennyi működési felté-telnek, ezáltal biztosítva az eurórendszermonetáris politikai műveleteinek hatékonyvégrehajtását.

Ezek az általános alkalmassági feltételek azeuróövezet teljes területén egységesek. Az alkal-masság általános feltételeit teljesítő intézményekjogosultak:

• igénybe venni az eurórendszerbeli jegybankirendelkezésre állást, és

• tender útján részt venni az eurórendszernyíltpiaci műveleteiben.

Egy intézmény tender útján kizárólag a szék-helye szerinti tagállam nemzeti központibankján keresztül veheti igénybe az eurórend-szerbeli jegybanki rendelkezésre állást és nyílt-piaci műveleteit. Amennyiben egy intézménytöbb tagállamban is rendelkezik szervezetiegységekkel (székhellyel vagy fióktelepekkel),az egyes szervezeti egységek mindig a földrajzihelyük szerinti tagállam nemzeti központibankján keresztül vehetik igénybe ezeket aműveleteket, azzal a kikötéssel, hogy egy intéz-mény az ajánlatait egy tagállamban csak egyszervezeti egységén (székhelyén, vagy egy kije-lölt fióktelepén) keresztül nyújthatja be.

2.2 AZ ÜGYFELEK K IVÁLA SZ TÁSA GYORSTEN-DEREKRE ÉS KÉTOLDALÚ MŰVELE TEKRE

A végleges adásvételi (outright) ügyletekesetében az ügyfelek körére nem vonatkoznakelőre meghatározott korlátozások.

A monetáris politikai célból végrehajtott devi-zaswapok esetében az ügyfeleknek bármilyenpiaci feltétel mellett képesnek kell lenniük nagyvolumenű devizaműveletek hatékony végrehaj-tására. A devizaswapra alkalmas ügyfelek köremegegyezik az euróövezetben működő és azeurórendszer deviza intervenciós műveleteihezkiválasztott ügyfelek körével. A deviza interven-

2 . F E J E Z E T

Ü G Y F É L K Ö R

1 A végleges (outright) ügyletek esetében az ügyfelek körére nemvonatkoznak előre meghatározott korlátozások.

2 A hitelintézetek harmonizált felügyelete a hitelintézetek tevé-kenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi módosított irány-elven alapul, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja (HL), L 126. szám, 2000.05.26., 1. o.

ciós műveletekben ügyfelek kiválasztásánakkritériumait és a kiválasztási eljárást a 3. mel-léklet tartalmazza.

A gyorstenderen és kétoldalú eljáráson alapulóegyéb műveletek (a finomhangoló penziósügyletek és a lekötött betétek gyűjtése) esetébenminden egyes nemzeti központi bank az adotttagállamban létrehozott és az alkalmasság álta-lános feltételeinek megfelelő intézmények közülválaszt. Ebből a szempontból a pénzpiaci akti-vitás a legfontosabb kiválasztási szempont.Figyelembe vehetők továbbá egyéb kritériumok,mint például az értékpapírosztály hatékonyságaés az ajánlattételi képesség.

A gyorstender és a kétoldalú eljárások esetébena nemzeti központi bankok kizárólag az általuk afinomhangoló műveletekre elfogadott ügyfelekcsoportjával tárgyalnak. Amennyiben működésiokokból valamely nemzeti központi bank nemtud minden, általa a finomhangoló műveletekvégzésére elfogadott fél számára részvételtbiztosítani egy konkrét műveletben, akkor azegyenlő hozzáférés biztosítása érdekében azadott tagállamban az ügyfelek kiválasztása rotá-ciós rendszerben történik.

Az EKB Kormányzótanácsa eldöntheti, hogykivételes körülmények esetén az EKB maga isvégezzen-e finomhangoló kétoldalú művele-teket. Ha az EKB végez kétoldalú műveleteket,akkor az egyenlő hozzáférés biztosítása érde-kében az EKB az euróövezetbeli ügyfelek közülrotációs rendszerben választja ki azokat,amelyek a gyorstenderben és a kétoldalú eljárás-okban való részvételre alkalmasnak.

2.3 SZ ANKCIÓK AZ ÜGYFELEK KÖTELE ZE T T-SÉGSZEGÉSE ESE TÉN

Az EKB szankciók kirovására vonatkozó jogkö-réről szóló, 1998. november 23-ai 2532/98/EKsz. tanácsi rendelettel,3 az Európai KözpontiBank szankcionálási jogosítványairól szóló,1999. szeptember 23-ai 2157/1999/EK európaiközponti banki rendelettel (EKB/1999/4)4 akötelező tartalék Európai Központi Bank által

történő alkalmazásáról szóló, 1998. november23-ai 2531/98/EK módosított tanácsi rende-lettel,5 valamint a kötelező tartalék képzésérőlszóló, 2003. szeptember 12-ei 1745/2003/EKeurópai központi banki rendelettel (EKB/2003/9)6

összhangban, az EKB szankciókat szabhat kiazokra az intézményekre, amelyek a kötelezőtartalék alkalmazásával kapcsolatos EKB rende-letekből és határozatokból eredő kötelezettsége-iknek nem felelnek meg. Az alkalmazhatószankciókat, valamint az alkalmazásuk soránkövetendő eljárásokat a fent említett rendeletekrészletezik. Továbbá, a kötelező tartalék előí-rások súlyos megszegése esetén az eurórendszerfelfüggesztheti az ügyfelek nyíltpiaci művele-tekben való részvételét.

Az egyes tagállamok nemzeti központi bankjai(vagy az EKB) által alkalmazott szerződésesilletve szabályozási rendelkezések előírásaivalösszhangban, az eurórendszer pénzbírságotszabhat ki és fog is kiszabni azokra az ügyfe-lekre, illetve felfüggeszti azoknak a feleknek anyíltpiaci műveletekben való részvételét, akik azegyes nemzeti központi bankok (vagy az EKB)által alkalmazott és az alábbiakban meghatá-rozott szerződéses illetve szabályozási rendel-kezésekből rájuk háruló kötelezettségeikteljesítését elmulasztják.

Ide tartoznak a tenderszabályok megszegésénekesetei (amikor az ügyfél nem tud elegendő fede-zeti eszközt rendelkezésre bocsátani ahhoz,hogy a likviditásbővítő műveletben részéremegállapított likviditást kiegyenlítse, vagy nemtud elegendő készpénzt rendelkezésre bocsátaniahhoz, hogy a likviditást szűkítő műveletbenrészére megállapított összeget kiegyenlítse),valamint a kétoldalú tranzakciós előírásokmegszegésének esetei (amikor az ügyfél nem tudelegendő, jegybankképes fedezeti eszközt vagykészpénzt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogya kétoldalú tranzakciónál a megállapodásbanrögzített összeget kiegyenlítse).


3 HL, L 318. szám, 1998.11.27., 4. o. 4 HL, L 264. szám, 1999.10.12., 21. o.5 HL, L 318. szám, 1998.11.27., 1. o.6 HL, L 250. szám, 2003.10.2., 10. o.

Ez a rendelkezés vonatkozik a fedezeti eszközökalkalmazására vonatkozó szabályok az ügyfelekáltal történő megsértésének eseteire is (amikoraz ügyfél olyan eszközöket használ fel, amelyekilyen felhasználásra alkalmatlanok, illetve alkal-matlanná váltak vagy amelyeket az ügyfél nemhasználhat, például a kibocsátó/kezes és azügyfél között fennálló szoros kapcsolat vagyazonosság miatt), valamint a napvégi eljárásraés a betéti rendelkezésre állás igénybevételérevonatkozó feltételek megszegésének eseteire is(amikor az elszámolási számláján a nap végénnegatív egyenleggel rendelkező ügyfél a betétirendelkezésre állás igénybevételére vonatkozóalkalmassági feltételeket nem teljesíti).

Ezen túl, a kötelezettségeit megszegő fél ellenalkalmazott felfüggesztés hatálya az adott intéz-mény más tagállamokban található fióktelepeireis kiterjeszthető. Azokban az esetekben, amikora kötelességszegés gyakoriság vagy időtartamalapján megállapított súlyossága ezt indokolttáteszi, az ügyfél minden további monetáris poli-tikai művelethez való hozzáférése egy bizonyosidőtartamra kivételesen felfüggeszthető.

A tenderre, a kétoldalú ügyletre, a fedezetieszközökre, a napvégi eljárásra és a betétirendelkezésre állás igénybevételének alkalmas-sági feltételeire vonatkozó előírások megszegé-séért a nemzeti központi bankok által kiszabottpénzbírságokat egy előre meghatározott (a 6.mellékletben megállapított) kulcs alapján számít-ják ki.

2.4 FELFÜGG ESZ TÉS VAGY K IZÁRÁSPRUDENCIÁLIS OKOKBÓL

Az adott tagállami nemzeti központi bank (vagyaz EKB) által alkalmazott szerződéses illetveszabályozási rendelkezésekkel összhangban azeurórendszer prudenciális okokból az ügyfelekmonetáris politikai eszközökhöz történő hozzá-férését felfüggesztheti vagy megszüntetheti.

Ezen túl, az ügyfél felfüggesztésére illetve kizá-rására sor kerülhet olyan esetekben is, amelyek

nemzeti központi bankok által alkalmazott szer-ződéses és szabályozási rendelkezések szerint azügyfél részéről „mulasztásnak” minősülnek.

2. FEJEZET

Ügyfélkör

15EKB


17EKB


A nyíltpiaci műveletek fontos szerepet játszanakaz eurórendszer monetáris politikájában, akamatlábak alakításában, a piac likviditási hely-zetének irányításában, valamint a monetárispolitika aktuális helyzetének jelzésében.Céljukat, gyakoriságukat és eljárásaikat tekintveaz eurórendszer nyíltpiaci műveletei négycsoportra oszthatók: elsődleges refinanszírozóműveletek, hosszabb távú refinanszírozó műve-letek, finomhangoló műveletek és strukturálisműveletek. Ami az alkalmazott eszközöket illeti,a penziós ügyletek jelentik az eurórendszernyíltpiaci eszközeinek legfontosabb típusát, és afenti négy műveleti kategória mindegyikébenalkalmazhatók, míg a kötvények a strukturálistöbblet csökkentésére szolgáló műveleteknélhasználhatók. Ezen túl, az eurórendszernek afinomhangoló műveletek végrehajtásához háromtovábbi eszköz áll rendelkezésére: a véglegesadásvételi (outright) ügyletek, a devizaswapokés a lekötött betétek gyűjtése. Az alábbi sza-kaszok részletesen tartalmazzák az eurórendszeráltal használt nyíltpiaci eszközök egyes típusa-inak különös jellemzőit.

3.1 PENZIÓS MŰVELE TEK

3.1.1 ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

ESZKÖZTÍPUSA penziós ügyletek olyan műveleteket jelen-tenek, ahol az eurórendszer visszavásárlásimegállapodások keretében ad el és vásárol elfo-gadható fedezeteket, vagy elfogadható fedeze-tekből álló fedezet ellenében folytat hitelezést.A penziós ügyletek az elsődleges refinanszírozóműveleteknél és a hosszabb távú refinanszírozóműveleteknél alkalmazhatók. Az eurórendszeremellett a strukturális és a finomhangoló műve-leteknél is alkalmazhat penziós ügyleteket.

JOGI ISMÉRVEKA nemzeti központi bankok a penziós ügyleteketvégrehajthatják visszavásárlási megállapodásokformájában (azaz, az eszköz tulajdonjoga átszálla hitelezőre, miközben a tranzakcióban ügyfelekúgy állapodnak meg, hogy egy későbbi időpont-ban az eszköz újra az adós tulajdonába kerül),

vagy értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelekformájában (azaz, az adott eszközökre fedezetáll rendelkezésre, de az adósi kötelezettségekteljesítésének fenntartásával a fedezetként felkí-nált eszköz az adós tulajdonában marad). A visszavásárlási megállapodásokon alapulópenziós ügyletekre vonatkozó további rendelke-zések az egyes tagállamok nemzeti központibankjai (vagy az EKB) által alkalmazott szerző-déses rendelkezésekben találhatók. A értékpapír-fedezet mellett nyújtott hiteleken alapulópenziós ügyletekre vonatkozó szabályozásokfigyelembe veszik a fedezetre vonatkozó érde-keltség (pl. zálogjog) alapításához és későbbiérvényesítéséhez szükséges, az egyes nemzetijogokban alkalmazott különböző eljárásokat ésformai követelményeket.

KAMATOZÁSI FELTÉTELEKA visszavásárlási megállapodásban meghatá-rozott vételár és visszavásárlási ár közöttikülönbözet egyenlő a művelet időtartama alattfelvett illetve hitelezett összegre számított kamatösszegével, vagyis a visszavásárlási ár magábanfoglalja a fizetendő kamatot. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitel formájábanlétrejövő penziós ügylet kamatát a felvett hitelösszegére és a futamidőre alkalmazandókamatláb alapján kell meghatározni. Az euró-rendszer penziós nyíltpiaci műveletei esetébenegy egyszerű kamatlábat alkalmaznak, amely a„ténylegesen eltelt napok száma/360” kamatnap-számítási szabályon alapul.

3.1.2 EL SŐDLEG ES REFINANSZÍROZÓMŰVELE TEK

Az elsődleges refinanszírozó műveletek az euró-rendszer által végzett legfontosabb nyíltpiaciműveletek, amelyek kulcsszerepet játszanak akamatlábak alakításában, a piac likviditási hely-zetének irányításában és a monetáris politikaaktuális helyzetének jelzésében. Ezen kívül ezeka műveletek elégítik ki a pénzügyi szektor refi-nanszírozó szükségleteinek nagy részét.

Az elsődleges refinanszírozó műveletek műkö-dési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatókössze:

3 . F E J E Z E T

N Y Í LT P I A C I M Ű V E L E T E K

• likviditásbővítő műveletek;

• heti rendszerességűek;1

• általában egyhetes lejárattal rendelkeznek;2

• decentralizált végrehajtás az egyes nemzetiközponti bankok által;

• lebonyolítás tender útján (az 5.1. szakaszbanmeghatározottak szerint);

• a (2.1. szakaszban meghatározott) általánosalkalmassági feltételeket teljesítő vala-mennyi fél nyújthat be ajánlatot az elsőd-leges refinanszírozó műveletekre; és

• az elsődleges refinanszírozó műveletekbenmind az (6. fejezet meghatározása szerinti)elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1),mind az elfogadható fedezetek másodikcsoportja (Tier 2) alkalmas, mint fedezetieszköz.

3.1.3 HOSSZ ABB TÁVÚ REFINANSZÍROZÓMŰVELE TEK

Az eurórendszer általában háromhavi lejárattalis végez rendszeres refinanszírozó műveleteket,ezáltal pótlólagos, hosszabb távú refinanszíro-zást nyújtva a pénzügyi szektor számára. Ezek aműveletek csak kis részt képviselnek az összesrefinanszírozó művelet volumenén belül. Azilyen műveletek végrehajtása során az eurórend-szer rendszerint semmilyen jelzést nem kívánküldeni a piac felé, így normál körülményekközött kamatláb elfogadóként jár el. Ennekmegfelelően a hosszabb távú refinanszírozóműveletekre változó kamatú tenderek formá-jában kerül sor, és az EKB időszakonként jelzi akésőbbi tenderek várható ügyleti volumenét.Kivételes körülmények között az eurórendszerfix kamatú tenderek keretében is végez hosszabbtávú refinanszírozó műveleteket.

A hosszabb távú refinanszírozó műveletekműködési jellemzői az alábbiak szerint foglal-hatók össze:

• likviditásbővítő műveletek;

• végrehajtás havi rendszerességgel;3

• általában három hónapos lejáratúak;4

• decentralizált végrehajtás az egyes nemzetiközponti bankok által;

• lebonyolítás (az 5.1. szakaszban meghatá-rozott) tender útján;

• a (2.1. szakaszban meghatározott) általánosalkalmassági feltételeket teljesítő vala-mennyi fél nyújthat be ajánlatot a hosszabbtávú refinanszírozó műveletre; és

• a hosszabb távú refinanszírozó műveletekszempontjából az elfogadható fedezetek elsőcsoportja (Tier 1) és az elfogadható fedezetekmásodik csoportja (Tier 2) (6. fejezet) fede-zeti eszközöknek minősülnek.

3.1.4 FINOMHANGOLÓ PENZIÓS MŰVELE TEK

Az eurórendszer penziós nyíltpiaci ügyletekformájában végezhet finomhangoló műveleteket.A finomhangoló műveletek célja a piac likviditásihelyzetének irányítása, valamint a kamatlábakalakítása, különösen a piac előre nem láthatólikviditás-ingadozása által a kamatlábakra gyako-rolt hatások ellensúlyozása érdekében. A váratlanpiaci események bekövetkezésekor szükségesgyors intézkedések érdekében indokolt nagyfokúrugalmasságot fenntartani, a finomhangoló műve-letekhez használt eljárások és működésijellemzők megválasztásakor.

A finomhangoló penziós műveletek működésijellemzőit az alábbiak szerint lehet összegezni:


1 Az elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek végre-hajtása az eurórendszer tenderműveleteiről előzetesen meghirde-tett naptár szerint történik (lásd az 5.1.2. szakaszt is), mely azEKB (www.ecb.int), valamint az eurórendszer weboldalain talál-ható (lásd 5. melléklet).

2 Az elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek lejárataalkalmakként eltérhet ettől, többek között az egyes tagállamokbankszünnapjaitól függően.

3 Lásd a fenti 1. lábjegyzetet.4 Lásd a fenti 2. lábjegyzetet.

• a finomhangoló penziós műveletek likvidi-tásbővítő és likviditást szűkítő műveletek islehetnek;

• gyakoriságuk nem szabványosított;

• lejáratuk nem szabványosított;

• a likviditásbővítő finomhangoló penziósügyletek lebonyolítása általában gyorstenderútján történik, ugyanakkor nem kizárt akétoldalú eljárások használatának lehetősége(lásd az 5. fejezetet);

• a likviditást szűkítő finomhangoló penziósügyletekre rendszerint kétoldalú eljárásokonkeresztül kerül sor (az 5.2. szakaszbanmeghatározottak szerint);

• az egyes nemzeti központi bankok általábandecentralizált módon hajtják végre e műve-leteket (az EKB Kormányzótanácsa dönthetarról, hogy kivételes esetben az EKB végre-hajthat-e kétoldalú finomhangoló penziósügyleteket);

• az eurórendszer a 2.2. szakaszban meghatár-ozott feltételek szerint korlátozott számúrésztvevőt választhat ki a finomhangolópenziós ügyletekben való részvételhez; és

• a finomhangoló penziós műveletek esetébenaz elfogadható fedezetek első csoportja(Tier 1) és az elfogadható fedezetek másodikcsoportja (Tier 2) (6. fejezet) elfogadhatófedezeti eszköznek.

3.1.5 STRUK TURÁLIS PENZIÓS MŰVELE TEK

Az eurórendszer penziós nyíltpiaci ügyletekformájában végrehajthat strukturális művele-teket azzal a céllal, hogy az eurórendszer struk-turális helyzetét a pénzügyi szektorhoz igazítsa.

E műveletek működési jellemzői az alábbiakszerint foglalhatók össze:

• a strukturális penziós műveletek likviditás-bővítő műveletek;

• gyakoriságuk szerint lehetnek rendszeresekvagy nem rendszeresek;

• lejáratuk előre nem szabványosított;

• lebonyolításuk tender útján történik (az 5.1.szakaszban meghatározottak szerint);

• e műveleteket az egyes nemzeti központibankok decentralizált módon hajtják végre;

• strukturális penziós műveletre a (2.1. sza-kaszban meghatározott) valamennyi ügyfélnyújthat be ajánlatot; és

• a strukturális penziós műveletek szempont-jából mind az elfogadható fedezetek elsőcsoportja (Tier 1), mind az elfogadható fede-zetek második csoportja (Tier 2) (6. fejezet)elfogadható fedezeti eszköznek.

3.2 VÉG LEG ES ADÁSVÉTELI (OUTRIGHT)ÜGYLE TEK

ESZKÖZTÍPUSA végleges adásvételi (outright) nyíltpiaci műveletek olyan ügyletek, amelynek során azeurórendszer jegybankképes eszközöket végle-gesen vásárol vagy ad el a piacon. E művele-teket kizárólag strukturális vagy finomhangolásicélból lehet végrehajtani.

JOGI ISMÉRVEKA végleges adásvételi ügylet során a tulajdonjogteljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre,anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétesirányú átruházása kapcsolódna. Az ügyletet aműveletben használt adósságinstrumentumokravonatkozó piaci megállapodásoknak megfe-lelően kell végrehajtani.

ÁRAZÁSI FELTÉTELEKAz eurórendszer az árak kiszámításakor a műve-letben használt, adósságinstrumentumokra vonat-kozóan a legszélesebb körben elfogadott piacimegállapodásnak megfelelően jár el.

3. FEJEZET


19EKB


EGYÉB MŰKÖDÉSI FELTÉTELEKAz eurórendszer végeleges adásvételi ügylete-inek működési jellemzői az alábbiak szerintfoglalhatók össze:

• az végeleges adásvételi (outright) ügyletekmegjelenhetnek likviditásbővítő (közvetlenvétel) vagy likviditást szűkítő (közvetleneladás) műveletek formájában;


• lebonyolításuk kétoldalú eljárás útján történik(az 5.2. szakaszban meghatározottak szerint);

• ezen ügyleteket egyes nemzeti központibankok általában decentralizált módonhajtják végre (az EKB Kormányzótanácsadönthet arról, hogy az EKB kivételes körül-mények között végrehajthat-e finomhangolóvégeleges adásvételi ügyleteket);

• az végeleges adásvételi ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előremeghatározott korlátozások; és

• általában csak (a 6.1. szakaszban meghatá-rozott) elfogadható fedezetek első csoportja(Tier 1) eszközök minősülnek a véglegesügyletekhez kapcsolódó fedezeti eszköznek.

3.3 EKB KÖT VÉNYEK K IBOCSÁTÁSA

ESZKÖZTÍPUSAz EKB kötvényeket bocsáthat ki azzal a céllal,hogy az eurórendszer strukturális helyzetét apénzügyi szektorral szemben kiigazítsa, valaminta piacon likviditást szűkítsen (vagy bővítsen).

JOGI ISMÉRVEKA kötvény az EKB-nak a kötvény tulajdonosávalszemben fennálló adósságát testesíti meg. A kötvényeket az euróövezetbeli központi érték-tárban könyvelési tétel formájában kell kibocsá-tani és tartani. Az EKB a kötvények átruház-hatóságára vonatkozóan nem ír elő semmifélekorlátozást. Az EKB kötvényekre vonatkozótovábbi előírásokat a kötvényekre vonatkozószabályok tartalmazzák.

KAMATOZÁSI FELTÉTELEKA kötvényeket leszámítoltan, azaz névértékalatti értéken kell kibocsátani és lejáratkornévértéken kell visszavásárolni. A kibocsátás-kori érték és a visszavásárlási érték közöttikülönbség egyenlő a kötvény kibocsátási értékénfelhalmozott kamattal, amit a kötvény futam-idejére vonatkozóan a megállapodás szerintikamatlábbal kell kiszámítani. Az alkalmazottkamatláb egy egyszerű kamatláb, amely a „tény-legesen eltelt napok száma/360” kamatnap-


1 . k e r e t e s í r á s

EKB KÖT VÉNYEK KIBOCSÁTÁSA

A kibocsátási érték:

ahol:

N = a kötvény névértéke

rI = kamatláb (százalékban)

D = a kötvény futamideje (napokban)

PT = a kötvény kibocsátási értéke

P Nr DT I

= ×+

×1

136 000.

számítási szabályon alapul. A kibocsátási értékkiszámításának módját az 1. keretes írás mutatja.

EGYÉB MŰKÖDÉSI JELLEMZŐKAz EKB kötvények kibocsátásának működésijellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

• a kötvények kibocsátása a piaci likviditásszűkítése céljából történik;

• a kötvények rendszeres vagy nem rendszeresjelleggel is kibocsáthatók;

• a kötvények futamideje 12 hónapnál kevesebb;

• a kötvények kibocsátása tender útján történik(az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint);

• a kötvényeket a nemzeti központi bankokdecentralizáltan tendereztetik és váltják be;és

• a (2.1. szakaszban meghatározott) általánosalkalmassági feltételeket teljesítő vala-mennyi fél pályázhat az EKB kötvényeinekjegyzésére.

3.4 DE VIZ A SWAPOK

ESZKÖZTÍPUSA monetáris politikai célokból végrehajtott devi-zaswapok az euró és egy másik deviza közöttegyidejűleg kötött végleges adásvételi és határ-idős ügyletből állnak. Ezek a swapok finomhan-golási célokat szolgálnak, elsősorban a piaclikviditási helyzetének kezelése és a kamatlábakalakítása érdekében.

JOGI ISMÉRVEKA monetáris politikai célokból végrehajtottdevizaswapok olyan műveleteket jelentenek,ahol az eurórendszer azonnali euróvételi (illetve eladási) műveletet hajt végre egy másikdeviza ellenében, és ezzel egyidejűleg egymeghatározott visszavásárlási napon egy határ-idős ügylettel előre eladja (illetve visszavásá-rolja). A devizaswapokra vonatkozó egyébelőírásokat az érintett nemzeti központi bankok(vagy az EKB) által alkalmazott szerződésesrendelkezések tartalmazzák.

3. FEJEZET


21EKB



DEVIZ ASWAPOK

S = az euró (EUR) és az ABC deviza (ABC) azonnali (a devizaswap megkötésének napjánérvényes) átváltási árfolyama

FM = az euró és az ABC deviza között érvényes határidős árfolyam a devizaswap visszavásár-lási napján (M)

∆M = az euró és az ABC deviza közötti forward pontok a devizaswap visszavásárlási napján (M)

N(.) = a deviza azonnali összege; N(.)M a deviza határidős összege:

vagy

vagy

Sx ABC

EUR=

××1

Fy ABC

EURM=

××1

∆M MF S= −

N ABC N EUR S( ) ( )= ×

N ABC N EUR FM M M( ) ( )= ×

N EURN ABC

S( )

( )=

N EURN ABC

FMM

M

( )( )

=

A PÉNZNEMRE ÉS ÁRFOLYAMRA VONATKOZÓ FELTÉTELEKAz eurórendszer rendszerint csak a kereske-désben aktívan résztvevő pénznemekre és kizá-rólag a szokásos piaci gyakorlatot betartva kötügyleteket. Az eurórendszer és az ügyfelekminden egyes devizaswap esetében megálla-podnak az ügyletre alkalmazandó swappont-okban. A swappontok a határidős és az azonnaliügyletnél alkalmazott átváltási árfolyamokközötti különbségnek felelnek meg. Az eurómásik devizával szembeni swappontjainak jegyzése az általános piaci gyakorlat szerinttörténik. A devizaswap árfolyamára vonatkozófeltételeket a 2. keretes írás tartalmazza.

EGYÉB MŰKÖDÉSI JELLEMZŐKA devizaswapok működési jellemzői az alábbi-akban foglalhatók össze:

• megjelenhetnek likviditásbővítő vagy likvi-ditást szűkítő ügyletek formájában;


• lejárati idejük nem szabványosított;

• végrehajtásuk gyorstender vagy kétoldalúeljárás útján történik (lásd az 5. fejezetet);

• a nemzeti központi bankok általában decent-ralizált módon hajtják végre őket (az EKBKormányzótanácsa dönthet arról, hogy azEKB kivételes esetben végrehajthat-e kétol-dalú devizaswapügyleteket); és

• az eurórendszer a 2.2. szakaszban és a 3. mellékletben meghatározott feltételekszerint korlátozott számú résztvevőt is kivá-laszthat a devizaswapokban való részvételre.

3.5 LEKÖTÖT T BE TÉTEK GYŰJTÉSE

ESZKÖZTÍPUSAz eurórendszer felhívhatja az ügyfeleket arra,hogy azok a székhelyük szerinti tagállamnemzeti központi bankjánál rögzített futamidejűkamatozó betéteket kössenek le. A lekötöttbetétek gyűjtése csak finomhangolási célokat

szolgál a piacon levő likviditás szűkítése érde-kében.

JOGI ISMÉRVEKAz ügyfélkörtől befogadott betétek rögzítettfutamidővel és rögzített kamatlábbal rendel-keznek. A nemzeti központi bankok a betétekellenében nem adnak fedezetet.

KAMATOZÁSI FELTÉTELEKA betétre alkalmazott kamatláb egy egyszerűkamatláb, amely a „tényleges napok száma/360”kamatmegállapítási szabályon alapul. A kamatota betét lejártakor kell kifizetni.

EGYÉB MŰKÖDÉSI JELLEMZŐKA lekötött betétek gyűjtésének működésijellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

• a betétgyűjtés célja a likviditás szűkítése;

• a betétgyűjtés gyakorisága nem szabványo-sított;

• a betétek lejárati ideje nem szabványosított;

• a betétgyűjtés lebonyolítása általában gyors-tender útján történik, de a kétoldalú eljáráslehetősége sem kizárt (lásd az 5. fejezetet);

• a betétgyűjtést az egyes nemzeti központibankok általában decentralizált módonhajtják végre (az EKB Kormányzótanácsadönthet arról, hogy az EKB kivételes esetbenvégrehajthat-e kétoldalú lekötött betétgyűj-tési műveletet);5 és

• az eurórendszer a 2.2. szakaszban meghatá-rozott feltételek szerint korlátozott számúügyfélt is kiválaszthat a lekötött betétgyűj-tésben való részvételre.


5 A rögzített futamidejű betétek a nemzeti központi bankok szám-láin találhatók; ez lenne a helyzet akkor is, ha ezeket a művele-teket az EKB centralizált formában hajtaná végre.

23EKB


4.1 AK TÍV OLDALI RENDELKE ZÉSRE ÁLLÁS

ESZKÖZTÍPUSAz ügyfélkör az aktív oldali rendelkezésre állástarra használhatja, hogy a nemzeti központibankokon keresztül, előre meghatározott kamat-lábon, elfogadható fedezetek (6. fejezet) ellen-ében egynapos (O/N) likviditásukat biztosítsa. Akonstrukció célja, hogy az ügyfélkör átmenetilikviditási igényeit kielégítse. Rendes körülmé-nyek között a konstrukcióra vonatkozó kamatlábaz egynapos (O/N) piaci kamatláb felső határa.A konstrukcióra vonatkozó feltételek az egészeuróövezetben azonosak.

JOGI ISMÉRVEKAz aktív oldali rendelkezésre állás keretében anemzeti központi bankok likviditást bővíthetnekegynapos (O/N) visszavásárlási megállapodásokformájában (azaz az eszköz tulajdonjoga átszálla hitelezőre, és a felek megegyeznek abban,hogy a következő üzleti napon a tulajdonjogvisszaszáll az adósra) vagy egynapos (O/N),értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelekformájában (azaz az eszközre érvényesíthetőbiztosítékot nyújtanak, de a kölcsön visszafize-tésével az eszköz az adós tulajdonában marad).A visszavásárlási megállapodásokra vonatkozótovábbi rendelkezéseket az adott nemzetiközponti bank által alkalmazott szerződésesmegállapodások tartalmazzák. A értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában valólikviditásbővítésre vonatkozó megállapodásokfigyelembe veszik a fedezetre vonatkozó érde-keltség (zálogjog) alapításához és annak későbbiérvényesítéséhez szükséges, az egyes nemzetijogokban alkalmazott különböző eljárásokat ésformai követelményeket.

HOZZÁFÉRÉSI FELTÉTELEKAz aktív oldali rendelkezésre állás a 2.1. sza-kaszban meghatározott általános alkalmasságifeltételeknek megfelelő ügyfélkörnek áll rendel-kezésére. Az aktív oldali rendelkezésre álláshozvaló hozzáférést az adott intézmény székhelyeszerinti tagállam nemzeti központi bankja bizto-sítja. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz valóhozzáférés csak azokon a napokon biztosított,amelyeken az adott nemzeti valós idejű bruttó

elszámolási rendszer (VIBER) és az adott ÉER-ek (értékpapír-elszámolási rendszerek)működnek.

Minden üzleti nap végén az ügyfélkör az adottnemzeti központi banknál vezetett elszámolásiszámláin lévő negatív napi egyenlege önmagátólaz aktív oldali rendelkezésre állás igénybevéte-lére vonatkozó kérelemnek minősül. Az aktívoldali rendelkezésre álláshoz történő napvégihozzáférésre vonatkozó eljárást az 5.3.3. szakasztartalmazza.

Az ügyfelek az aktív oldali rendelkezésreálláshoz úgy is hozzáférhetnek, hogy kérelmetküldenek a székhelyük szerinti tagállam nemzetiközponti bankjának. Ahhoz, hogy a nemzetiközponti bank még aznap teljesíteni tudja amegbízást, a kérelemnek a nemzeti központibankhoz legkésőbb 30 perccel a TARGET zárásaután meg kell érkeznie.1, 2 Általános szabálykénta TARGET-rendszer EKB (közép-európai) időszerint 18 óráig tart nyitva. Az aktív oldalirendelkezésre állás igénybevételére vonatkozókérelem benyújtásának határideje az eurórend-szer tartalékolási időszakának utolsó munkanap-ján még további 30 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az igényelt hitelösszegét, és amennyiben az ügylet alapjául szol-gáló fedezeti eszköz a nemzeti központi banknálmég nincs előzetesen elhelyezve, a tranzakcióalapjául szolgáló, rendelkezésre bocsátandófedezeti eszközt is meg kell határozni.

A tranzakció alapjául szolgáló elegendő jegy-bankképes eszköz felmutatásán kívül az aktívoldali rendelkezésre állás keretében igénybevehető pénzeszközök összegére nem vonatkozikegyéb korlátozás.

4 . F E J E Z E T

J E G Y B A N K I R E N D E L K E Z É S R E Á L L Á S

1 Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központi bank(vagy fiókja) bizonyos eurórendszer szerinti munkanapon anemzeti vagy regionális bankszünnapok miatt zárva van és ezértnem lehet monetáris műveletet végrehajtani. Ezekben azesetekben az érintett nemzeti központi bank felelős azért, hogyelőre tájékoztassa az ügyfeleket arról, hogy milyen lépéseket kelltenni az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáféréshez abankszünnap figyelembevételével.

2 A TARGET zárási napjait az EKB weboldalán (www.ecb.int),valamint az eurórendszer weboldalain teszik közzé (lásd 5.melléklet).

LEJÁRATI ÉS KAMATFELTÉTELEKA konstrukció keretében nyújtott hitelekegynapos (O/N) futamidővel rendelkeznek. ATARGET-rendszerben közvetlenül ügyfelekesetében a hitel törlesztésére a következő olyannapon kerül sor, amikor az adott nemzeti VIBERés az adott ÉER(ek) működnek, mégpedig erendszerek nyitásának időpontjában.

A kamatlábat, amely a „tényleges napokszáma/360” kamatmegállapítási szabályonalapuló egyszerű kamatláb, az eurórendszerelőzetesen közzéteszi. Az EKB a kamatlábatbármikor megváltoztathatja, de az legkorábbanaz eurórendszer következő munkanapján léphethatályba.3 A konstrukció kamatának megfizetésea hitel törlesztésekor esedékes.

A KONSTRUKCIÓ FELFÜGGESZTÉSEA konstrukció igénybevétele csak az EKB célki-tűzéseivel és általános monetáris politikai szem-pontjaival összhangban lehetséges. Az EKB akonstrukció feltételeit bármikor módosíthatja,illetve a konstrukciót felfüggesztheti.

4.2 BE TÉTI RENDELKE ZÉSRE ÁLLÁS

ESZKÖZTÍPUSAz ügyfélkör a betéti rendelkezésre állást arrahasználhatja, hogy a nemzeti központi ban-koknál egynapos (O/N) betéteket helyezzen el.A betétek előre meghatározott kamatlábbalkamatoznak. Rendes körülmények között abetéti rendelkezésre állásnál alkalmazottkamatláb az egynapos (O/N) piaci kamatláb alsóhatára. A betéti rendelkezésre állásra vonatkozófeltételek az egész euróövezetben egyformák.4

JOGI ISMÉRVEKAz ügyfelek által elhelyezett egynapos (O/N)betétek rögzített kamatlábon kamatoznak. Azügyfelek az elhelyezett betét ellenében nemkapnak fedezetet.

HOZZÁFÉRÉSI FELTÉTELEK5

A betéti rendelkezésre állás a 2.1 szakaszbanmeghatározott általános alkalmassági feltéte-leket kielégítő intézményeknek áll rendelke-

zésre. A betéti rendelkezésre álláshoz az adottintézmény székhelye szerinti nemzeti központibank közvetítésével lehet hozzájutni. A betétirendelkezésre álláshoz való hozzáférés csakazokon a napokon biztosított, amelyeken anemzeti VIBER nyitva tart.

A betéti rendelkezésre állás igénybevételéhez azügyfélnek kérelmet kell benyújtania a székhelyeszerinti tagállam nemzeti központi bankjának.Ahhoz, hogy a nemzeti központi bank mégaznap teljesítse a megbízást, a kérelemnek aTARGET-rendszer tényleges zárási ideje, azazáltalában EKB (közép-európai) idő szerint 18óra után legkésőbb 30 perccel meg kell érkezniea nemzeti központi bankhoz.6, 7 A betéti rendel-kezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelembenyújtásának határideje az eurórendszer tarta-lékolási időszakának utolsó munkanapján további30 perccel meghosszabbodik. A kérelemben felkell tüntetni az elhelyezendő betét összegét.

Az ügyfél által a konstrukció keretében elhe-lyezhető betét összegére nem vonatkozik korlá-tozás.

LEJÁRATI ÉS KAMATFELTÉTELEKA konstrukció keretében elhelyezett betétekegynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. A TARGET-rendszerben közvetlenül ügyfelekesetében a konstrukció keretében elhelyezett


3 Jelen dokumentumban az „eurórendszer munkanapján” azt anapot értjük, amikor az EKB és legalább egy nemzeti központibank nyitva tart az eurórendszer monetáris politikai műveleteinekvégrehajtására.

4 A nemzeti központi bankok közötti számlastruktúra-eltérésekmeglétéből származó működési különbségek az euróövezet orszá-gaiban is megtalálhatók.

5 A nemzeti központi bankok közötti számlastruktúra-eltérésekmiatt az EKB olyan hozzáférési feltételeket biztosíthat a nemzetiközponti bankok számára, amelyek kissé eltérhetnek az itt leírtfeltételektől. A nemzeti központi bankok feladata, hogy a jelendokumentumban leírt hozzáférési feltételektől való eltérésekrőltájékoztatást nyújtsanak.

6 Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központi bank(vagy fiókja) bizonyos eurórendszer szerinti munkanapon anemzeti vagy regionális bankszünnapok miatt zárva van és ezértnem lehet eurórendszer szerinti monetáris műveletet végrehaj-tani. Ezekben az esetekben az érintett nemzeti központi bankfelelős azért, hogy előre tájékoztassa az ügyfeleket arról, hogymilyen lépéseket kell tenni az aktív oldali rendelkezésre álláshozvaló hozzáféréshez a bankszünnap figyelembevételével.

7 A TARGET zárási napjait az EKB weboldalán (www.ecb.int),valamint az eurórendszer weboldalain teszik közzé (lásd 5.melléklet).

betétek a következő olyan napon járnak le,amikor az adott nemzeti VIBER működik,mégpedig a rendszer nyitásának időpontjában.

A kamatlábat, amely a „tényleges napokszáma/360” kamatmegállapítási szabályonalapuló egyszerű kamatláb, az eurórendszerelőzetesen közzéteszi. Az EKB a kamatlábatjogosult bármikor, legkorábban az eurórendszerkövetkező munkanapján történő hatálybalé-péssel megváltoztatni. A betét kamatának kifize-tése a betét lejáratakor esedékes.

A KONSTRUKCIÓ FELFÜGGESZTÉSEA konstrukció csak az EKB célkitűzéseivel ésáltalános monetáris politikai szempontjaivalösszhangban vehető igénybe. Az EKB a konst-rukció feltételeit bármikor módosíthatja, illetvea konstrukciót felfüggesztheti.

4. FEJEZET

Jegybankirendelkezésre ál lás

25EKB


27EKB


5.1 TENDERELJÁRÁS

5.1.1 ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Az eurórendszer nyíltpiaci műveleteire általábantendereljárás formájában kerül sor. Az eurórend-szer tendereit a 3. keretes írásban leírtak szerinthat műveleti lépésben kell végrehajtani.

Az eurórendszer két fajta tendereljárást külön-böztet meg: a tendert és a gyorstendert. A tenderés a gyorstender eljárási rendje a lebonyolításütemezése és az ügyfélkör kivételével azonos.

A TENDEREKA tenderek esetében a meghirdetéstől az elfo-gadott ajánlatok visszaigazolásáig 24 óra telik el (a beadási határidő és az eredményhirdetésközött eltelt idő hozzávetőlegesen két óra). Az1. ábra a tender műveleti lépéseinek szokásosütemezéséről nyújt áttekintést. Az EKB szükségesetén az egyes műveletek ütemezését módosít-hatja.

Az elsődleges refinanszírozó műveletekre, ahosszabb távú refinanszírozó műveletekre és astrukturális műveletekre (a végeleges adásvételi(outright) ügyletek kivételével) mindig tenderkeretében kerül sor. A tendereken az EKB által

a 2.1. szakaszban foglalt általános feltételeknekmegfelelő ügyfelek vehetnek részt.

GYORSTENDEREKA gyorstendert általában a meghirdetéstől számí-tott 90 percen belül kell lebonyolítani azzal, hogya visszaigazolásra az eredményhirdetést köve-tően azonnal sor kerül. A 2. ábra a gyorstenderműveleti lépéseinek szokásos ütemezéséről nyújtáttekintést. Az EKB szükség esetén az egyesműveletek esetében az ütemezést módosíthatja.Gyorstenderre csak finomhangoló műveletekesetén kerül sor. Az eurórendszer a 2.2. sza-kaszban meghatározott feltételek és eljárásokszerint a gyorstenderen való részvételre korlá-tozott számú ügyfélt is kiválaszthat.

FIX ÉS VÁLTOZÓ KAMATÚ TENDEREKAz eurórendszernek lehetősége van akár fixkamatú (mennyiségi tender), akár változókamatú (kamattender) tenderek lebonyolítására.Fix kamatú tender esetén az EKB előre megha-tározza a kamatlábat, és az ügyfelek azzal azösszeggel pályáznak, amellyel a rögzített kamat-lábon ügyletet kívánnak kötni.1 Változó kamatú

5 . F E J E Z E T

E L J Á R Á S O K


A TENDERELJÁRÁS MŰVELETI LÉPÉSEI

1. lépés A tender meghirdetése a. Az EKB meghirdeti a tendert a hírügynökségek útján b. A nemzeti központi bankok a nemzeti hírügynökségek útján meghirdetik a

tendert, és ha ez szükséges, az ügyfélkört közvetlenül is értesítik

2. lépés Az ügyfelek elkészítik és benyújtják ajánlataikat

3. lépés Az eurórendszer összegyűjti az ajánlatokat

4. lépés Az ajánlatok értékelése és eredményhirdetés a. Az EKB határozata az ajánlatok elfogadásáról b. Az elfogadott ajánlatok kihirdetése

5. lépés Az elfogadott egyedi ajánlatok visszaigazolása

6. lépés A műveletek elszámolása (lásd az 5.3. szakaszt)

1 Fix kamatú devizaswap tenderek esetén az EKB a műveletekswappontjait rögzíti és az ügyfelek azt a rögzített devizaösszegetajánlják fel, amit el kívánnak adni (és visszavásárolni) vagy megkívánnak vásárolni (és visszaadni) ezen a kamatlábon.

tender esetén az ügyfelek megjelölik az összegetés a kamatlábat, amelyen a nemzeti központibankokkal ügyletet kívánnak kötni.2

5.1.2 TENDERNAPTÁR

ELSŐDLEGES ÉS HOSSZABB TÁVÚ REFINANSZÍROZÓ MŰVELETEKAz elsődleges és hosszabb távú refinanszírozóműveleteket az eurórendszer3 által megjelente-tett tájékoztató jellegű naptár szerint bonyolítjákle. A naptárt legkésőbb az adott év kezdete előtthárom hónappal kell közzétenni. Az elsődlegesés hosszabb távú refinanszírozó műveletekszokásos üzletkötési napjait a 2. táblázat tartal-mazza. Az EKB törekszik biztosítani minden

tagállambeli ügyfél számára az elsődleges éshosszabb távú refinanszírozó műveletekben valórészvételt. Így az e műveletekre vonatkozó naptárösszeállításakor az EKB az egyes tagállamokbankszünnapjainak figyelembevételével jár el.

STRUKTURÁLIS MŰVELETEKA tenderek útján lefolytatott strukturális műve-letek végrehajtása nem előre meghatározottnaptár szerint történik. A strukturális műveleteklebonyolítása és elszámolása azonban általában


1. á b r a A t e n d e r m ű v e l e t i l é p é s e i n e k s z o k á s o s ü t e m e z é s e

1a1b

654b

4a3

4516.00

3015 309.00

30 454510.00

15 30 4511.00

15 3015

T-1 Ügyleti nap (T)

30

9.30Az ajánlatokbenyújtásánakhatárideje

15.30Tendermeghirdetése

11.15Tendereredményekkihirdetése

T+1

2

Megjegyzés: Idők EKB-időben (közép-európai idő), és a számok a 3. keretes írásban feltüntetett gyakorlati lépésekre vonatkoznak.

2 . á b r a A g y o r s t e n d e r m ű v e l e t i l é p é s e i n e k s z o k á s o s ü t e m e z é s e

1a1b

65

4b4a

32

30 451. óra

30 452. óra

15 30 453. óra

15 30 4515

Ügyleti nap (T)

Tenderkihirdetése

Az ajánlatokbenyújtásának

határideje Tendereredményekkihirdetése

Megjegyzések: A számok a 3. keretes írásban feltüntetett műveleti lépésekre vonatkoznak.

2 Változó kamatú devizaswap tenderek esetén az ügyfelek rögzí-tett devizaösszeggel és azzal a swappont ajánlattal pályáznak,mellyel a műveletet végre akarják hajtani.

3 Az eurórendszer tenderműveleteinek naptára az EKB weboldalán(www.ecb.int), valamint az eurórendszer weboldalain található(lásd 5. melléklet).

csak olyan napon történik, amely minden tagál-lamban NKB-munkanapnak4 számít.

FINOMHANGOLÓ MŰVELETEKA finomhangoló műveletek végrehajtása nemelőre meghatározott naptár szerint történik. AzEKB az eurórendszer bármely munkanapjánvégrehajthat finomhangoló műveleteket. Ezekbena műveletekben csak azon tagállamok nemzetiközponti bankjai vehetnek részt, amelyekben azüzletkötés, az elszámolás és a visszafizetésnapja NKB-munkanap.

5.1.3 TENDEREK MEGHIRDE TÉSE

Az eurórendszer tendereit nyilvánosan, hírügy-nökségek útján hirdeti meg. Ezen kívül, a nemzetiközponti bankok a hírügynökségi hozzáférésselnem rendelkező ügyfeleket a tenderekről közvet-lenül is értesíthetik. A nyilvános tenderfelhívásáltalában a következő információkat tartalmazza:

• a tender hivatkozási számát;

• a tender időpontját;

• a művelet típusát (likviditásbővítő illetve-szűkítő, és a használni kívánt monetárispolitikai eszköz típusa);

• az instrumentum lejáratát;

• az aukció típusát (fix vagy változó kamatútender);

• az allokálás módját (az 5.1.5. szakasz d)pontjának meghatározása szerinti hollandvagy amerikai típusú aukció);

• a tervezett mennyiséget (általában csak ahosszabb távú refinanszírozó műveletekesetében);

• a rögzített kamatlábat/árat/swappontot (fixkamatú tenderek esetén);

• a kamatláb/ár/swappont elfogadott alsó ésfelső határértékét (ha van ilyen);

• az instrumentum kezdő és lejárati napját (havan ilyen), illetve az instrumentum értéknap-ját és lejárati napját (kötvények kibocsátásaesetén);

• a műveletben résztvevő devizákat, és arögzítve tartandó összeg pénznemét (devi-zaswap esetén);

• az ajánlatok kiszámításakor hivatkozáskénthasználandó azonnali devizaárfolyamot(devizaswap esetén);

• az ajánlati összeg felső korlátját (ha vanilyen);

• a legkisebb egyedi ajánlati összeg (ha vanilyen);

• a legkisebb odaítélés arány (ha van ilyen);

• az ajánlatok benyújtásának menetrendjét;

• a kötvények névértékét (kötvények kibocsá-tása esetén); és

• a kötvények ISIN-kódját (kötvények kibo-csátása esetén).

5. FEJEZET

El járások

29EKB


4 Jelen dokumentumban „NKB-munkanap” kifejezésen azt a napotértjük, amikor egy adott tagállam nemzeti központi bankja nyitvatart az eurórendszer monetáris politikai műveleteinek végrehaj-tására. Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központibank (vagy fiókja) az NKB-munkanapon a nemzeti vagy regio-nális bankszünnapok miatt zárva van. Ezekben az esetekben azérintett nemzeti központi bank felelős azért, hogy előre tájékoz-tassa az ügyfeleket arról, hogy milyen lépéseket kell tenni azügyletek végrehajtásához ezeknek a fiókoknak az esetében.

2 . t á b l á z a t E l s ő d l e g e s é s h o s s z a b b t á v ú r e f i n a n s z í r o z ó m ű v e l e t e k s z o k á s o s ü z l e t k ö t é s i n a p j a i

Művelet típusa Szokásos üzletkötési nap (T)

Elsődleges refinanszírozó műveletek Minden keddHosszabb távú refinanszírozó műveletek Minden kötelező tartalékolási időszak első szerdája1)

1) A karácsonyi időszak miatt a decemberi műveletet általában egy héttel előrehozzák, a hónap előző szerdájára.

A finomhangoló műveletek átláthatóságánaknövelése érdekében az eurórendszer a gyorsten-dereket általában nyilvánosan előre meghirdeti.Kivételes helyzetekben azonban az EKB hatá-rozhat úgy, hogy a gyorstendereket nem hirdetimeg előre nyilvánosan. A gyorstenderek meghir-detése a tenderekre vonatkozó általános eljárás-renddel megegyezően történik. Gyorstenderesetén, nyilvános vagy nem nyilvános meghir-detéstől függetlenül, a nemzeti központi bankoka kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lépnekkapcsolatba.

5.1.4 AZ AJÁNLATOK ELKÉSZÍTÉSE ÉSBENYÚJTÁSA

Az ügyfeleknek ajánlataikat a nemzeti központibankok által az adott műveletre vonatkozóankiadott mintának megfelelő formában kell elké-szíteniük. Az ajánlatot olyan tagállam nemzetiközponti bankjához kell benyújtani, ahol azintézménynek szervezeti egysége (székhelyevagy fiókja) van. Egy intézmény az ajánlatát egytagállamban csak egy szervezeti egysége (szék-helye vagy egy erre kijelölt fiókja) útján nyújt-hatja be.

A fix kamatú tenderek esetén az ügyfelek aján-latukban azt az összeget kötelesek megjelölni,amelyre a nemzeti központi bankkal üzletetkívánnak kötni.5

A változó kamatú tenderek esetén az ügyfeleklegfeljebb tíz különböző kamatlábra/árra/swap-pontra tehetnek ajánlatot. Minden egyes aján-latban kötelesek megjelölni azt az összeget,amelyre a nemzeti központi bankkal üzletetkívánnak kötni, feltüntetve a vonatkozó kamat-lábat is.6, 7 A kamatlábra vonatkozó ajánlatot a0,01 százalékpont többszöröseként kell kife-jezni. Változó kamatú devizaswap tender eseténa swappontokat a szokásos piaci megállapodá-soknak megfelelően kell megadni, és az ajánla-tokat a 0,01 swappont többszöröseként kellkifejezni.

Az elsődleges refinanszírozó műveletek eseténaz ajánlati összeg alsó korlátja 1 000 000 euró.Az ezen összeget meghaladó összegű ajánlatokat

100 000 euró többszöröseként kell megadni. A finomhangoló és a strukturális műveletekreugyanez az alsó érték és elfogadási lépésközvonatkozik. Az ajánlati érték minimuma mindenegyes kamatláb/ár/swappont szintre vonatkozik.

A hosszabb távú refinanszírozó műveletekesetében az egyes nemzeti központi bankokhatározzák meg az ajánlati összeg alsó korlátjáta 10 000 eurótól 1 000 000 euróig terjedő tarto-mányban. A meghatározott alsó ajánlati korlátotmeghaladó összegű ajánlatokat 10 000 eurótöbbszöröseként kell megadni. Az alsó ajánlatiérték minden egyes kamatlábszintre vonatkozik.

Az EKB az ajánlati összegre kiköthet felsőkorlátot is az aránytalanul nagy összegű aján-latok kiküszöbölése érdekében. Az ilyen felsőajánlati összegkorlát a nyilvános tenderfelhí-vásban minden esetben fel van tüntetve.

Az ügyfelek kötelesek gondoskodni arról, hogya nekik allokált összegeket megfelelő összegűelfogadható eszközzel tudják fedezni.8 Az adottnemzeti központi bank által megkötött szerző-dések vagy hatósági rendelkezések lehetővéteszik szankciók alkalmazását abban az esetben,ha egy ügyfél nem képes megfelelő összegűfedezetet vagy készpénzt átutalni a tender soránneki allokált összeg kiegyenlítése érdekében.

Az ajánlatok a tender benyújtási határidejéigvisszavonhatók. A tenderfelhívásban feltüntetetthatáridő után benyújtott ajánlatok érvényte-lenek. A határidő betartását a nemzeti központibankok bírálják el. A nemzeti központi bankoknem veszik figyelembe az adott ügyfél egyikajánlatát sem, amennyiben ajánlatai együttes


5 A fix kamatú devizaswap ügyletek esetén az ügyfelek azt a rögzített devizaösszeget kötelesek megjelölni, amelyre az euró-rendszerrel üzletet kívánnak kötni.

6 Az EKB kötvények kibocsátásával kapcsolatban az EKB dönthetúgy, hogy az ajánlatot árban és nem kamatlábban kifejezve kéri.Ebben az esetben az árakat a névleges összeg százalékában kifej-ezve kell megadni.

7 A változó kamatú devizaswap ügyletek esetén az ügyfelek azt arögzített devizaösszeget és a megfelelő swappont szintet köte-lesek megjelölni, amelyre az eurórendszerrel üzletet kívánnakkötni.

8 Vagy a likviditást szűkítő műveletek esetében készpénzben köte-lesek ezeket az összegeket kiegyenlíteni.

összege az EKB által meghatározott bármelyfelső ajánlati korlátot meghaladja. A nemzetiközponti bankok nem veszik figyelembe azokataz ajánlatokat sem, amelyek összege nem éri elaz ajánlati összeg alsó korlátját, illetve az elfo-gadott kamatlábra/árra/swappontra vonatkozóalsó korlát alatt vagy felső korlát felett van.Továbbá a nemzeti központi bankok azokat azajánlatokat sem veszik figyelembe, amelyekhiányosak vagy nem felelnek meg a kiadottmintának. Amennyiben egy ajánlatot így érvény-telenítettek, az illetékes nemzeti központi bankdöntéséről az ügyfelet még a tenderallokáláselőtt értesíti.

5.1.5 A TENDERALLOKÁCIÓ MENE TE

FIX KAMATÚ TENDEREKA fix kamatú tenderek allokációja során azügyfelektől kapott ajánlatokat össze kell adni.Amennyiben az ajánlatok összege meghaladja azallokálni kívánt likviditás teljes összegét, abenyújtott ajánlatokat arányosan, az allokálandóösszegnek az összes ajánlat összegéhez viszo-nyított aránya szerint kell kielégíteni (lásd a 4. keretes írást). Az egy ügyfélre jutó összeget alegközelebbi egész euróra kell kerekíteni. A fix

kamatú tenderek esetén azonban az EKB dönthetúgy is, hogy minden ajánlattevőnek odaítél egyminimum összeget/részesedést.

VÁLTOZÓ KAMATÚ TENDEREK EURÓBANA likviditásbővítő, változó kamatú eurótenderekesetén az ajánlatokat a felajánlott kamatlábakcsökkenő sorrendjébe kell rendezni. A legmaga-sabb kamatlábbal rendelkező ajánlatokat kellelsőként kielégíteni, majd az alacsonyabbkamatlábú ajánlatokat csökkenő sorrendben kellelfogadni mindaddig, amíg a felosztani kívántösszeg ki nem merül. Amennyiben az elfogadottlegalacsonyabb kamatlábbal (azaz a kamatfo-lyosó-széli kamatlábbal) rendelkező ajánlatokhalmozott összege meghaladja a maradékfelosztható összeget, úgy a maradvány összegfelosztása arányosan, a fennmaradó allokálandóösszegnek a kamatfolyosó-széli kamatlábbalrendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyí-tott aránya szerint történik (lásd az 5. keretesírást). Az egyes ügyfelekre jutó összeget alegközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

A likviditást szűkítő, változó kamatú (kötvényekkibocsátására vagy lekötött betétek gyűjtésérehasználható) tenderek allokálásakor az ajánla-

5. FEJEZET

El járások

31EKB



FIX KAMATÚ TENDEREK ALLOKÁLÁSA

Allokációs arány:

Az i-dik ügyfélre allokált összeg:

ahol: A = a teljes allokálandó összeg

n = az ügyfelek száma

ai = az i-dik ügyfél által ajánlott összeg

all% = az allokációs arány

alli = az i-dik ügyfélre allokált teljes összeg

allA

aii

n% =

=∑

1

all all ai i= ×( )%

tokat a felajánlott kamatlábak növekvő sorrend-jébe (vagy a felajánlott árak csökkenő sorrend-jébe) kell rendezni. A kielégítéskor alegalacsonyabb kamatlábbal (illetve legmaga-sabb árral) rendelkező ajánlatok élveznekelsőbbséget, majd az ajánlatokat kamatlábaknövekvő (illetve ajánlati árak csökkenő) sorrend-jében kell elfogadni mindaddig, amíg az elvonnikívánt teljes összeg allokálásra nem kerül.Amennyiben az elfogadott legmagasabb kamat-lábbal (illetve legalacsonyabb árral) (azaz a

kamatfolyosó-széli kamatlábbal/árral) rendel-kező ajánlatok összesített összege meghaladja amaradék felosztható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradóallokálandó összegnek a kamatfolyosó-szélikamatlábon/áron tett összes ajánlat összegéhezviszonyított aránya szerint történik (lásd az 5. keretes írást). A kötvények kibocsátásakor azegy ügyfélre jutó összeget a kötvény névérté-kének legközelebbi többszörösére kell kerekí-teni. Más likviditást szűkítő műveletek esetén az



VÁLTOZÓ KAMATÚ EURÓTENDEREK ALLOKÁLÁSA (a példa a kamatlábakban meghatározott ajánlatokra vonatkozik)

Az allokációs arány a kamatfolyosó-széli kamatlábon:

Az i-dik ügyfélre a kamatfolyosó-széli kamatlábon allokált összeg:

Az i-dik ügyfélre allokált teljes összeg:

ahol:

A = a teljes allokálandó összeg

rs = s-dik kamatlábajánlat az ügyfelek részéről

n = az ügyfelek száma

a(rs)i = ajánlati összeg az s-dik kamatlábon (rs) az i-dik ügyféltől

a(rs) = teljes ajánlati összeg az s-dik kamatlábon (rs)

rm = kamatfolyosó-széli kamatláb:

r1 ≥ rs ≥ rm likviditásbővítő tender esetén

rm ≥ rs ≥ r1 likviditást szűkítő tender esetén

rm-1 = a kamatfolyosó-széli kamatlábat közvetlenül megelőző kamatláb (az utolsókamatláb, amelyen az ajánlatok még teljes mértékben kielégíthetők):

rm-1 > rm likviditásbővítő tender esetén

rm > rm-1 likviditást szűkítő tender esetén

all%(rm) = allokációs arány a kamatfolyosó-széli kamatlábon

all(rs)i = az i-dik ügyfélre az s-dik kamatlábon allokált összeg

alli = az i-dik ügyfélre allokált teljes összeg

all rA a r

a rms

s

m

m

%( ) =− ( )

( )=

−

∑1

1

all r all rm i m( ) = ( ) ×% a(r )m i

all a r all ri s i m is

m

= ( ) + ( )=

−

∑1

1

a r a rs s ii

n

( ) = ( )=∑

1

egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egészeuróra kell kerekíteni.

Az EKB dönthet úgy, hogy a változó kamatútender minden érvényes ajánlatot benyújtó aján-lattevőjének egy minimum összeget ítél oda.

VÁLTOZÓ KAMATÚ DEVIZASWAP TENDEREKA változó kamatú, likviditásbővítő devizaswaptenderek allokálásakor az ajánlatokat a felaján-lott swappont jegyzések szerinti növekvősorrendbe kell rendezni.9 A kielégítéskor a lega-lacsonyabb swappont jegyzéssel rendelkezőajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlat-okat a swappont jegyzések növekvő sorrend-jében kell elfogadni mindaddig, amíg afelosztandó rögzített deviza összege ki nemmerül. Amennyiben az elfogadott legmagasabbswappont jegyzésen (azaz a kamatfolyosó-széliswappont ajánlaton) az ajánlatok halmozottösszege meghaladja a maradék feloszthatóösszeget, úgy a maradvány összeg felosztásaarányosan, a fennmaradó allokálandó összegneka kamatfolyosó-széli swappont jegyzésselrendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyí-tott aránya szerint történik (lásd a 6. keretesírást). Az egy ügyfélre jutó összeget a legköze-lebbi egész euróra kell kerekíteni.

A változó kamatú, likviditást szűkítő devi-zaswap tenderek allokálásakor az ajánlatokat azswappont jegyzési ajánlatok csökkenő sorrend-jébe kell rendezni. A kielégítéskor a legmaga-sabb swappont jegyzéssel rendelkező ajánlatokélveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat swap-pont jegyzés szerinti csökkenő sorrendben kellelfog

A MONETÁRIS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA AZ …2005. FEBRUÁR AZ EURÓRENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI...

Documents

Transcript of A MONETÁRIS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA AZ …2005. FEBRUÁR AZ EURÓRENDSZER MONETÁRIS POLITIKAI...