A mondattan Általános kérdések

A mondattanÁltalános kérdések

1. A mondattan tárgya

2. A mondat fogalma

3. A mondat kétarcúsága

4. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint a beszédcselekvés szerint


1. A mondattan tárgya

A mondat belső szerkezetét vizsgálja• A mondat fajtáit• A mondatrészeket• A szerkezeti elemek mondattá szerveződésének

szabályait

SZINTAGMATAN+ MONDATTAN= SZINTAXIS


2. A mondat fogalmaTöbbféle meghatározás – egyik sem elégséges

a) Logikai b) Lélektanic) Formálisd) Funkcionális megközelítés


Többféle megközelítés – önmagában egyik sem elégséges

a) Logikai – a mondat mint kijelentésLog.Á = állít valamit (propozíció, dictum)Log.A = az Á erről állít vmit

A ÁPista ír.Katinak könyve van.

b) Lélektani – a mondat mint kifejezésÁ A

Nagyon szereti Katit.Katit szereti nagyon.

A mondattanÁltalános kérdésekMegközelítések (folyt.)

c) Formális – a mondat mint szerkezet (ált. érvényes) Minimum egy szóból áll Lezárt intonációs szerkezete van Szintaktikailag szabad (bővíthető)

d) Funkcionális – a mondat mint beszédegység

a beszéd elemi egysége


Mondatleírás: „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs

szerkezet jellemzi. A mondat a legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai szerint nyelvi elemekből megszerkeszthető. Egyben a legkisebb nyelvi egység, amely egy adott beszédhelyzetben közlésegységgé (a nyelvi kommunikáció egységévé) válhat.” (Magyar grammatika)


A mondat kétarcúságaA nyelvi rendszer legnagyobb és a kommunikáció legkisebb eleme

egyben.

mondat -- megnyilatkozás

rendszermondat -- szövegmondat

A két szempontból más a hiányosság fogalma:

Ír. rendszermondatként hiányos (Ő ír.)

szövegmondatként teljes (lehet) a kontextusban ((Mit csinál Pista?) Ír.)


3. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint a beszédcselekvés szerint


A mondatok osztályozása szerkezetük szerint

Mondat │ │ Egyszerű Összetett │ │ │

tagolt tagolatlan alárendelő mellérendelő │ │ │ │ mrész- │ nem min. bőv. szerk. szerk.tlen kif. │ mrész-

│ kif. sajátos jelentéstartalom


Egyszerű mondat1 tagmondat = 1 A—Á szerkezet vagy tagolatlan egység

Pista levelet ír. tagolt = van állítmánya: Pista levelet ír. minimális szerkezetű: Á+ kötelező vonzatok

Pista ír.

Pista levelet ír. bővített:

Pista hosszú levelet ír.

MondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint

tagolatlan = nincs állítmánya, és nem is lehet:

A mindenit!

szerkesztelten:

Jaj! szerkesztett: szintagma, de nincs Á

Azt a fűzfán fütyülőjét!


Az összetett mondatokOsztályozásuk szerkezetük szerint:

Összetett mondat

min. két tagmondat = min. két Á + bővítmény

Többszörösen összetett mondat

kettőnél több tagmondat = kettőnél több Á + bővítmény


Osztályozásuk a tagmondatok közti grammatikai- szemantikai viszonyok alapján

Alárendelő

főmondat + mellékmondat → mondatrészkifejtő (A, Á (N), T, H, J)

utalószó ─ kötőszó → jelöltség

Mellérendelőtagmondatok: köztük alapvetően logikai viszony vanLehet jelölt: kötőszóval


Átmenet az alá- és mellérendelés között

1. Alárendelő forma, mellérendelő jelentésBehozta a dolgozatokat, amelyeket azonnal szét is osztott.

(~ Behozta a dolgozatokat, és azonnal szét is osztotta őket.)

Három évet vártam rá, amit nem sajnálok.

(~ Három évet vártam rá, és nem is sajnálom.)

A mellérendelésre jellemző: A tagmondatok sorrendje nem fordítható meg. Egyidejűek, vagy a 2. utóidejű.


2. Nem mondatrészkifejtő alárendelés

Bár süt a nap, [↔mégis] esik az eső.

~ Esik az eső, [↔pedig] süt a nap.

• Logikai viszonyt fejez ki, de a tagmondatok felcserélhetők a jelentés változása nélkül

• Megengedő sajátos jelentéstartalmú is lehet

MondattanMondatfajták

„A beszélő szándéka szerint” „Modalitásuk (a beszélői attitűd) szerint” A beszédcselekvések (beszédaktusok)

szerint

Az illokúciós aktus grammatikalizálódott formái


Illokúció: a nyilatkozat kimondásával végrehajtjuk a cselekvést (a kijelentéssel kijelentünk, a kérdéssel kérdezünk stb.

A mondatfajták (grammatikai) jellemzői: Igemód Partikula Intonáció Szórend


Kijelentő

kijelentő mód ─ tipikus

feltételes mód ─ lehetséges

alapintonáció: elöl emelkedő ─ ereszkedő

szórend: egyenes

fordított ─ gyakran kötetlen


Óhajtó Óhajtó formájú

feltételes mód ─ tipikus

modális partikula: bár, csak, bárcsak, ha… Felszólító formájú (módú)

felszólító mód: Gyógyulj meg! Hadd menjen! Legyen úgy!

szórend: a partikula a mondat elején

intonáció: emocionális


Felszólító

felszólító mód E/2. : Add ide!

T/2.: Adjátok ide!

T/1.: Igyekezzünk!

intonáció: emocionális

sajátos formák: Leülni!

Jer! Gyere!

Addsza!


Kérdő

mód: tipikusan kijelentő + feltételes Eldöntendő: válasz: igenlés v. tagadás

Partikula: -e, ugye + alapintonáció

Partikula nélkül: kötelező kérdőintonáció (emelkedő ─ eső) Kiegészítendő: kérdő névmás + alapintonáció

Választó: vagy Válasz: is ─ is, sem ─ sem is lehet, ismétlődő alapintonációval

Nyitott: kérdő névmás Válasz: hosszabb kifejtés


Felkiáltó

tipikusan kijelentő mód + feltételes

Indulatszó, interakciós mondatszó: Jaj, de szép!

Nyomósító partikula: Milyen jó!

Emocionális intonáció


Az összetett mondatok és a mondatfajták Alárendelő: a főmondat határozza meg

mellékmondat: kijelentő, kiv., ha idézetszerű

Kiáltsd, hogy éljen! – felszólító

Csak tudnám, hogy jöttök-e! – óhajtó

Megkérdezte, hogy jövök-e. – kijelentő

Nem mondták, hogy itt vagyok? – kérdő


Ellipszis

Kinézett az ablakon, hogy ki jön.

Mellérendelő: mindegyik tagmondat megőrzi eredeti típusát, a mondatzáró írásjel az utolsó tagmondat típusához igazodik.

De megenném, meg is eszem!

Nagyon várom, de vajon eljön-e?

Mikor találkoznak, talán soha sem!

A mondattan Általános kérdések

Documents

Transcript of A mondattan Általános kérdések