.1/24

A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre

Dr. Kincses Gyulaveresi lakos.

2004. február

.2/24

Hogy is kezdődött?

.3/24

Négy – öt magyar összehajol

• A gondolat születése:Kellene egy jó kis kórház ide Veresre!

• Kérdések– Miért is akarunk kórházat?– Biztos, hogy ez a legcélszerűbb?

• A nagy lépés:– A szolgáltatás-központú gondolkodás helyett

egészség-nyereség központú gondolkodás• Az új cél: presztízsberuházás helyett olyan modell

kidolgozása, amely– Jobb egészséget biztosít,– Bebizonyítja, hogy ennyi pénzből is lehet jobban csinálni.

.4/24

Következtetések

• Akkor egy olyan modell kellene, amely– ésszerűen, a sajátjaként gazdálkodhat abból a pénzből,

ami van,– A lakosok által gyakran igénybevett „lakosközeli”

ellátásokra koncentrál– Érdekeltté teszi a szereplőket az egészségben tartásban– Mobilizálja, közös célra tereli a különböző forrásokat– Modellértékű, azaz az (ki)terjeszthető, ne adj Isten,

piacképes.• Beleszerettünk Veresbe, ideköltöztünk.

(S.I. és P.B. M.J. személyes hatása is…)

.5/24

Egy szokatlan dolog: a gondolat megvalósul!

• Gondolkodás, tervezés lezárul: 1996• Misszió „elindul”: 1999 január 3.• A modell elindul (TB befogadás) 1999 júli.• 1999. július 1-től az OEP kilenc nyertes pályázóval

(160 ezer fő résztvevő lakos) • 2000-ben négy szervező került ki a rendszerből. • 2001. júniustól pályázat alapján két új szervezővel

bővült a modell.• A 2003. évben összesen 1 millió lakosra bővül a

modell.• 2004. A modell a reform kulcselemévé válik.

.6/24

Miért is siker ez országosan?

.

A rendszer jelenlegi problémái

• „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között;

• Torz struktúra;• Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a

forrásallokációban;• Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a

szereplők nagy részéről;• Túlzott szabadosság a szereplők részéről;• A minőségszabályozás, protokollszerű működés

alacsony szintje;• A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága

– a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.

.8/24

Regionális különbségek

40

50

60

70

80

90

100

Közép-Magyaro.

Dél-Dunántúl Dél-AlföldÖsszesen Észak-Alföld Közép-Dunánt Észak-M

agyaro. Nyugat-Dunánt

Összes OEPfinanszírozás 1 főre (ezer Ft)

ezer főre jutó potenciálisanelveszítettéletévek

.9/24

Regionális különbségek

40

45

50

55

60

65

70

Közép-Magyaro.

Dél-Dunántúl Dél-AlföldÖsszesen Észak-Alföld Közép-Dunánt Észak-M

agyaro. Nyugat-Dunánt

Összes OEPfinanszírozás 1 főre (ezer Ft)

A felnőttlakosságból nem érziegészségesnekmagát %*

* OLEF 2000 alapján

.10/24

Az elvesztett életévek és a háztartásokjövedelmének az összefüggése

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

Közép-Magyaro

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Összesen

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Magyaro

500

550

600

650

700

750

800

ezer főre jutó potenciálisanelveszítettéletévek

HáztartásokBruttójövedelem(ezer forint)

.11/24

• A szükséges és korszerű orvosi tudás nem birtokolható egy személy által

• A szükséges koraszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által

• Korszerű ellátás-szervezés nélkül nem teremthetők meg

–az ellátás hatékonysága,–a lakossági programok közösségi fedezete.

A közösségi ellátás terjedésének okai

.12/24

Az eü ellátórendszer által nyújtott és utalványozott szolgáltatások

alapellátás

járóbeteg szakellátás

fekvőbeteg-ellátás

gyógyító egyéb

gyógyszer

gy.segédeszk.

táppénz

OEP költségvetés, 1995

.13/24

VÁLASZ-E az IBR a kérdésekre?

.14/24

Finanszírozási modellek üzenete

• Mottó: amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak bizonyosan hatása sincs. (M.Zs)

• Bázis-finanszírozás:– Szakmai: Kapacitás kitöltés kevés munkával és költséggel– Pénzügyi: a keretek enyhe túllépése

• Fee for service– Szakmai: Teljesítmény-kényszer, output az outcome

helyett,– Pénzügyi: minél több pénz leszívása a kasszából, a

betegtől• Normatív teljesítményfinanszírozás

– Költségérzékenység a kapott költség tekintetében, – pazarlás a más költségeivel (költség és tevékenység-

hárítás)

.

Válasz-e az IBR?

• „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között;

• Az ismert modellek közül az egyetlen, amely nem a tevékenység fokozásával, hanem a költségek racionalizálásával kezeli a finanszírozási feszültséget.

• Torz struktúra;• Ez az első modell, amely nem a jelenlegi struktúra

megmentésében, hanem a lakosság-közeli ellátások preferálásában érdekelt.A technikai hatékonyság mellett az allokációs hatékonyságot is javítja.

.

• Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban;

• A jelenlegi struktúra-vezérelt forrásallokáció helyett a fejkvóta lényegesen igazságosabb leosztást tesz lehetővé, amely ráadásul paraméterezhető az egészségpolitikai céloknak megfelelően.

• Az IBR nagy szabadságot ad a területen belül az igazságos allokációra.

• Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről;

• Alapvetően átrendezi az érdekeltséget,– Költséghatékonyság és költségtakarékosság megvalósul– Direkt költségérzékenység a szervező és a szolgáltatók tekintetében

(utalványozott költségek is!!!)– Indirekt költségérzékenység a beteg részéről. (A mienk…)

Válasz-e az IBR?

.

• Túlzott szabadosság a szereplők részéről;• Szabályozott betegmozgás, esetmanegelés• szerződött kapcsolatok, ésszerűbb kapacitás-tervezés• A minőségszabályozás, protokollszerű működés

alacsony szintje;• A modellekben kap értelmet, funkciót a szakmai

szabályozás, helyi minőségpolitika• A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a

paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.• Ebben önmagában az IBR nem hoz megoldást, de a

szabályozott, tiszta viszonyok mindenképpen paraszolvencia-ellenesek.

Válasz-e az IBR?

.18/24

Kételyek és válaszok

• Érintik-e a változások a társadalombiztosítást?– A tb alaprendszere, a betegek jogosultsága, a térítés-mentes kör

nem szűkül, a hatékonyság viszont javul.• Igazságtalan, torz pénzelosztást okoz-e az IBR?

– Nem, a jelenlegi allokáció az igazságtalan, és ezt az IBR képes korrigálni.

• Spórolnak-e a beteg kárán?– Nem, a rendszer egyaránt véd az alul- és a túlkezelés ellen. – A szükséges ellátás megtagadása anyagilag sem érdeke a

szervezőknek!• Lehet-e megtakarítani ennyi pénzből?

– Igen, mert változni fog az ellátórendszer és az igénybevétel szerkezete.

• Mi lesz a kórházakkal?– Válhatnak akár szervezővé is.– A cél nem a kórház, hanem a betegek és a dolgozók védelme.

.19/24

Összefoglalás

• Egy helyi kezdeményezésből országos modell született.

• Két ok:– Bebizonyosodott, hogy jó a modell– Olyanok kezdték, csinálják, akik megszállottan hittek,

hisznek benne.• Ahhoz, hogy a modell „győzzön”, mindkettő kellett.• Ahhoz, hogy máshol is működjön, szerencsére elég

az első.• A továbblépés:

Az egészség feltételeinek szélesebb biztosítása.Ez lesz a VÉP? Újabb sikertörténet?

.20/24