A Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület felkészülése a...

1

2013.

A Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület felkészülése a 2014–2020 közötti

Európai Uniós programozási időszakra

2

A projekt az MNVH Elnökségének értékelése alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Program

Irányító Hatósága jóváhagyásával valósult meg.

© Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület, 2013

ISBN 978-963-08-6378-0

Kiadja:

Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület

7349 Szászvár, Május 1. tér 1.

A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a terjesztés és a fordítás joga fenntartva.

Készítették:

Dr. Finta István, elnök

Vidák Krisztina, munkaszervezet-vezető

Kovács Sándor Zsolt, ügyintéző

Lektorálta:

Dr. Kovács Dezső

3

Tartalom

Tartalom ..................................................................................................................................... 2

Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 5

Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................... 5

Bevezetés .................................................................................................................................... 6

Az Egyesület bemutatása ........................................................................................................... 6

Demográfia ............................................................................................................................. 8

Gazdasági összefüggések ..................................................................................................... 13

Az értékelés módszertana ......................................................................................................... 16

Választott módszertanunk részletei ...................................................................................... 16

A rendelkezésre álló statisztikák elemzése .......................................................................... 18

ÚMVP III. tengely első köre: ........................................................................................... 21

ÚMVP III. tengely második kör: ...................................................................................... 21 Változások a III. tengely jogcímei között ........................................................................ 22 LEADER első kör: ........................................................................................................... 24 LEADER második kör: .................................................................................................... 24

Változások a IV. tengely LEADER jogcím pályázataiban .............................................. 25 Az elnyert támogatások területi megoszlása .................................................................... 25

Kérdőívek értékelése ............................................................................................................ 26

Felkészülés a következő programozási időszakra .................................................................... 32

A közösségi jogi szabályozás helyi-területi tervezést érintő feltételei, keretei és céljai .......... 33

Közösségi célok és célhierarchia .......................................................................................... 37

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap fontosabb beruházási prioritásai ........................... 40

Az Európai Szociális Alap fontosabb beruházási prioritásai ............................................... 41

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap releváns egyedi intézkedései ........... 41

A tervezést, illetve a célmeghatározást befolyásoló további elemek ................................... 48

Koncentráció .................................................................................................................... 48 A klímaváltozás, mint megkerülhetetlen tervezési tényező ............................................. 50

Szegénység elleni küzdelem, lehatárolás ......................................................................... 50 Ütemezés .......................................................................................................................... 51 Indikátorok meghatározása, értékelés .............................................................................. 51

A tervezés gyakorlati keretei .................................................................................................... 57

Az egyesület által megszervezett workshopok tapasztalatai ................................................ 57

A második kérdőív eredményei ............................................................................................ 59

Az elkészített interjúk eredményei ....................................................................................... 63

A civil szféra képviselőjével készített interjú: ................................................................. 63 A vállalkozói szféra képviselőjével készített interjú eredményei: ................................... 64 Interjú az önkormányzati szféra képviselőjével: .............................................................. 65

Összegzés ................................................................................................................................. 65

4

Mellékletek ............................................................................................................................... 69

1. sz. melléklet – Tapasztalatok a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területéről c.

kérdőív .................................................................................................................................. 69

2. sz. melléklet: Felkészülés a 2014–2020 időszakra a Mecsek–Völgység–Hegyhát

Egyesület területén c. kérdőív .............................................................................................. 74

3. sz. mellélet: Technikák, módszerek a kutatáshoz............................................................. 82

1. E-benchmark ................................................................................................................ 82 2. Interjú ........................................................................................................................... 82

3. Statisztikák, adattáblák elemzése ................................................................................. 83 4. A SWOT elemzés ......................................................................................................... 83 5. Charrette módszer ....................................................................................................... 83 6. Public Delphi eljárás .................................................................................................... 85 7. Interaktív foresight technika ......................................................................................... 85

4. sz. melléklet: A felhasznált statisztikai adattáblák ........................................................... 86

Elnyert támogatások ......................................................................................................... 86 5. sz. melléklet: Az indikátor meghatározás elemei ............................................................. 87

6. sz. melléklet: A mélyinterjúkon elhangzottak .................................................................. 88

Interjú Mezei Attilával, a kárászi Faluszépítő Egyesület elnökével, volt polgármesterrel,

a HACS elnökségi tagjával. ............................................................................................. 88 Interjú Éliás Andreával ..................................................................................................... 95 Interjú Havasiné Dr. Szokoly Zsuzsannával Szászvár Nagyközség jegyzőnőjével ....... 105

7. sz. melléklet: Felhasznált jogszabályok jegyzéke .......................................................... 113

8. sz. melléklet: Felhasznált statisztikai táblázatok ............................................................ 114

5

Ábrajegyzék

1. ábra: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület elhelyezkedése ............................................ 8

2. ábra: Az élveszületések számának alakulása az MVHE HACS területén.............................. 9

3. ábra: A halálozások számának alakulása az MVHE HACS területén.................................... 9

4. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2000-ben..................... 11

5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2010-ben..................... 11

6. ábra: A kistérségek helyzete a 2000-es évek elején ............................................................. 13

7. ábra: A térség vállalkozásainak száma, vállalkozási forma szerint...................................... 14

8. ábra: Pályázatok száma az Egyesület egyes településein, db….. ......................................... 19

9. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2008. évi pályázatoknál, az összes

lekötött forrás arányában .......................................................................................................... 23

10. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2009. évi pályázatoknál, az összes

lekötött forrás arányában .......................................................................................................... 23

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: A nyertes pályázatokkal lekötött források jogcímek szerinti megoszlása az eddigi

pályázati körökben, Ft .............................................................................................................. 21

2. táblázat: A lekötött támogatási összegek LEADER jogcímek közötti megoszlása, Ft ........ 25

3. táblázat: „Az Ön által képviselt szervezet nyújtott már be pályázatot?” kérdésre adott

válaszok megoszlása ................................................................................................................ 28

4. táblázat: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület SWOT elemzése ................................. 31

5. táblázat: A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek ...................................................... 45

6. táblázat: A vidékfejlesztési tervezési célrendszer kapcsolódási pontjai .............................. 47

7. táblázat: Célok és indikátor kapcsolatok a különböző alapokról szóló dokumentumokban 53

8. táblázat: A 6. prioritás indikátorai ........................................................................................ 54

9. táblázat: A kitöltők főbb egyedi céljai az egyes célcsoportokban........................................ 60

10. táblázat: A tematikus célkitűzések kérdőívek alapján kialakult rangsora .......................... 62

6

Bevezetés

Az Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület által készített tanulmány részben a múlt és a jelen

helyzet rövid értékelésére vállalkozik az igények és a megvalósult, ill. megvalósulás alatt álló

pályázatok, fejlesztések alapján, részben pedig arra keresi a választ, hogy a térségben milyen

módszerek alapján, milyen feltételek és keretek között nyílik lehetőség a következő programo-

zási időszakra történő felkészülésre. A tanulmánynak természetesen megvannak a maga korlá-

tai. Mivel igen rövid idő állt rendelkezésre, így a participatív tervezési (részvételen alapuló

közösségi tervezési) módszerek teljes körének gyakorlati kipróbálására nem nyílt lehetőség.

Ugyanakkor úgy véljük, hogy fontos bemutatni azokat a módszereket, amelyek alkalmazása

nem nélkülözhető akkor, ha a jövőben ténylegesen a LEADER megközelítés alapján történik a

tervezés és végrehajtás. Hasonlóképp szükséges megismerni azokat a célkitűzéseket, amelyek

megvalósítását támogatja az Európai Unió. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordí-

tani arra a feltételrendszerre is, amelyek mentén – akár nemzetállami, akár területi, akár helyi

szinten – igénybe vehetők a közösségi források. Mindemellett nem képzelhető el a felkészülés

úgy, hogy egy HACS nem vet számot megelőző időszakbéli tevékenységéről, aktivitásáról.

Az értékelő bemutatás előtt elsőként röviden bemutatjuk Egyesületünk térségét, néhány de-

mográfiai adat és a főbb problémák felvezetésével.

Az Egyesület bemutatása

A Mecsek–Völgység–Hegyhát helyi akciócsoport (továbbiakban: HACS), a Dél-Dunántúl szí-

vében, három természetföldrajzi kistáj, az Észak-Zselic, a Baranyai-hegyhát és a Völgység ta-

lálkozási pontjánál található meg. Hármas tagoltságánál fogva a kistérség domborzati, éghajlati,

tájföldrajzi viszonyai sokszínűek, míg a déli területek a festői szépségű Mecsek vidékét jel-

lemző vonásokkal rendelkeznek, addig a terület nyugati részét az erdőkkel sűrűn fedett zselici

dombvidék uralja. A HACS Baranya megyében, a komlói és a sásdi kistérségben 46 települést

és 698 km2 –t fed le, benne három várossal, Komlóval, Mágoccsal és Sásddal (1. ábra). A terü-

leten a lakosság száma 52.579 fő (2010) Komló városát is beleértve. (MVHE, HVS 2008)

A térség településszerkezetre jellemző az aprófalvas jelleg, ami különösen a zsáktelepülések

esetében nehezíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdasá-

gos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A sásdi

7

kistérség országosan a 33 leghátrányosabb közé tartozik, amely jelentős egyenlőtlenségi prob-

lémák forrása különösen települési szinten. Ez további nehézségeket is jelent a helyi vidékfej-

lesztési stratégia megalkotásában, valamint a LEADER pályázati kiírások megalkotása során.

A sásdi térségbe 27 település tartozik, míg a komlóiba 19 db. A komlói térségben aktívabbak

az önkormányzati és a civil szféra képviselői (a jelen programozási időszakban az Egyesület

munkatársai ezt tapasztalták is.), bár ez visszavezethető arra a tényre, hogy a komlói térségben

a települések nagyobb lélekszámúak, biztosabb a működésük, a likviditásuk jobb.

A Komlói kistérség a Mecsek-hegység északi részén és a Baranyai–Hegyhát keleti részén

fekszik, míg a Sásdi kistérség az Észak–Hegyháton. A kistérség legnagyobb problémája, hogy

korábban az intenzív iparosítás korszakában a térség legnagyobb, sőt egyetlen „csinált” városa

a bányászatra épült, az ott lakók szinte kizárólagosan ebből éltek és minden szállal a bányászat-

hoz kötődtek, a kultúra, az oktatás, a sport is a bánya működésétől függött. Ebből kifolyólag a

bánya bezárásokat követően a 19 település sorsa rosszra fordult, folyamatosan csökken a lakos-

ság szám, az elvándorlás felgyorsult, valamint növekszik az elszegényedő, leszakadó, foglal-

kozás és jövedelem nélküli roma és magyar népesség száma, aránya.

A sásdi kistérségben a rendszerváltást követően a mezőgazdaság és a bányászat pillérein álló

gazdaság összeroppanása figyelhető meg, a munkaerőpiac beszűkült, amelyet a mai napig nem

követett a szerkezetváltással kísért újraépülés, nem bővült a munkaerőpiac sem. Tovább nehe-

zíti a térségben élők helyzetét, hogy a 27 településből 10 zsáktelepülés, rosszak az infrastruk-

turális és közlekedési lehetőségek. Holott, ha rápillantunk a térképre, láthatjuk, hogy a rossz

közlekedési infrastruktúrát javíthatnánk, ha a településeket a meglévő földutak használatával

összekötnénk, szilárd útburkolatok kialakításának segítségével.

A HACS területére a vegyes gazdasági struktúra jellemző, ahol egyetlen gazdasági ágazat

jelentősége sem tekinthető meghatározónak. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruk-

túra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes

szintűnek tekinthető.

A nagyobb lélekszámú városok (Komló, Sásd, Mágocs) és a többséget alkotó kistelepülések

fejlettsége közötti különbségek számottevőek. Az 500 fős lélekszám alatti települések nehezen

képesek biztosítani az ott élők számára a szükséges és elvárható alapszolgáltatásokat. (HVS,

2008)

8

1. ábra: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület elhelyezkedése

Forrás: Saját szerkesztés

Demográfia

Az országban általános demográfiai nehézségek, az elöregedés és a népességfogyás az Egye-

sület területén is valós problémák. Településeink az utóbbi tíz évben közel 6.000 főt veszítettek

el, mely két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a természetes népességszám változásra (élve

születések és halálozások számának különbözete), másrészt a vándorlási különbözetre (a terü-

leten letelepedők és az azt elhagyók számának különbözete). A 6.000 fős veszteség a két té-

nyező között nagyságrendileg 50-50%-ban oszlik meg. Mindkét érték Komló városában mu-

tatja a legnagyobb negatívumot, míg 10 éves távlatot nézve természetes úton a legnagyobb po-

zitív változást Kisvaszar érte el a maga 10 fős növekményével, míg a vándorlási különbözet

legnagyobb többletét Hosszúhetény tudhatja magáénak 191 fős értékkel.

9

2. ábra: Az élveszületések számának alakulása az MVHE HACS területén

2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010 év

Forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján

A születések és a halálozások száma a vizsgált időszak második évében volt a legmagasabb.

A térségben jellemzőek azok a többnyire, aprófalvas települések, melyekben gyermek nem is

született. Érdekes, hogy miközben Hosszúhetényben folyamatosan, évről évre növekedett a né-

pesség, a születések száma inkább csökkent. Szárászon 2003-tól 2010-ig egyetlen egy gyerek

sem jött a világra. A település lassan elhal, megszűnik létezni.

3. ábra: A halálozások számának alakulása az MVHE HACS területén


0

100

200

300

400

500

600

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

10

A térségben az odavándorlás jellemzően a nagyobb lélekszámú településekre történt, mint

Komló, Hosszúhetény, Sásd és Szászvár, valamint Mágocs. Elmondhatjuk, hogy a mikro-tér-

ségi központok húzó-vonzó erőként működnek, melyek okai főként az adott körzetek intézmé-

nyekkel való ellátottsága, valamint az alapfokú szükségletek kielégítésének a lehetősége. Azon-

ban az elvándorlás mutatója ezeken a településeken a legnagyobb, annak ellenére, hogy a

HACS területén 14 zsáktelepülés található, melyek infrastrukturális ellátottsága alacsony. A

vizsgált időszakban a vándorlási különbség 2010-ben volt a legmagasabb, mely a térség mun-

kanélküliségi adataival korrelál. A vándorlási különbözet a vizsgált időszakban, a térség tele-

püléseinek csaknem kétharmadában negatív, melyből az következik, hogy a térség népesség-

megtartó ereje gyenge.

A 2000-es és a 2010-es évben elmondható, hogy az iskolai végzettség és a munkanélküliség

között szignifikáns kapcsolat van. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők találnak leg-

kevésbé munkát, míg az egyetemi végzettséggel rendelkezők töredéke nem dolgozik csak.

A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index1, amely jelenleg a térség

lakosságának elöregedését jelzi. (A 2002-2006. közötti változás a térségben csaknem 10%,

amely jelentősen meghaladja a megyei (6,9%) és az országos (7%) átlagot.) A mutatók követ-

kezményeit kezelni hivatott intézményrendszer a térségben nem alakult ki, vagy fejlesztésre

szorul. A lakosság 2002-es végzettségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy a térség mind

a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek népességen belüli aránya jelentősen alatta marad

a Baranya megyei arányoknak. A magasabb képzettséget igénylő tevékenységek és munkahe-

lyek száma nem bővült, sőt bizonyos esetekben csökkentek.

1 Fiatalodási index: a 15 évesnél fiatalabbak aránya a 60-x éves népesség százalékában kifejezve

11

4. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2000-ben


5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2010-ben


356

1840

1539

98

888

104 35

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb

végzettséggel rendelkező nyilván... (fő)

Általános iskolai végzettségű nyilvántartott

álláskeresők száma (fő)

Szakmunkás végzettségű nyilvántartott


Szakiskolai végzettségű nyilvántartott


Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi

végzettségű nyilvántartott állá... (fő)

Főiskolai végzettségű nyilvántartott


Egyetemi végzettségű nyilvántartott


20

1192

1135

102472

38

3 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb

végzettséggel rendelkező nyilván... (fő)

Általános iskolai végzettségű

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Szakmunkás végzettségű nyilvántartott


Szakiskolai végzettségű nyilvántartott


Szakközépiskolai, technikumi,

gimnáziumi végzettségű nyilvántartott

állá... (fő)

Főiskolai végzettségű nyilvántartott


Egyetemi végzettségű nyilvántartott


12

A legnagyobb gondot a magas munkanélküliség, az alulképzett munkavállalók nagy száma,

és a kedvezőtlen korösszetétel jelenti. A munkanélküliség olyan térség specifikus okokra ve-

zethető vissza, mint:

a hátrányos helyzetű lakosság (főleg roma kisebbség) nagy aránya;

infrastrukturális, közlekedési, demográfiai és szociális problémák;

a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor gyengesége.

A térség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok, illetve azok intézményei, de sajnos

kereteik és lehetőségeik korlátozottak, hiszen az önkormányzatok anyagi nehézségekkel küz-

denek, sokszor kötelező feladataikat is nehezen látják el, a foglalkoztatás terén nincs mozgás-

terük.

Szembetűnő a térségben a nem megfelelően kihasznált turisztikai potenciál, hiszen jelentős

turisztikai látványosságok, természeti értékek vannak, amikre nem épült ki a szolgáltatások és

rendezvények strukturált rendszere. Ennek a hiánynak a megszüntetését célozta a turisztikai

szolgáltatások fejlesztése jogcím és több LEADER célterületünk is.

Ugyancsak problémák merültek fel a közbiztonság területén is. Az aprófalvas (sok zsákfalu)

településszerkezet és az infrastrukturális nehézségek a közbiztonság területén is okoztak prob-

lémákat. A rendőrség helyzetéből fakadóan nem tudott/tud minden településen 24 órás szolgá-

latot teljesíteni, így szükség volt a helyi civil szerveződésű polgárőrségek megalakítására, fej-

lesztésére és több más, a közbiztonság javítását célzó intézkedésre. Így jöhetett létre erre külön

célterület mindkét vizsgált LEADER pályázati fordulóban.

A térségben jelentős a kihasználatlan turisztikai potenciál. A Sásdi kistérség turisztikai kí-

nálata elmarad a Komlói kistérség kínálatától, azonban a térség legnagyobb turisztikai produk-

tuma, a bikali Puchner Kastélyszálló, valamint a 2010-ben megnyílt, a kastélyhoz kapcsolódó

Reneszánsz Élménybirtok. 2

A 2008-ban elkészült vonzerőleltár szerint a Komlói kistérségben nagyra értékelt vonzerőt

jelent a háborítatlan természeti táj, a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Mecsek Tájvédelmi Kör-

zete, valamint a Mecsek-Hegyháti rész. A térségben találjuk a négy működő Baranya megyei

vár közül az egyiket, a magyaregregyi Máré várat, mely éves szinten közel 10.000 látogatót

vonz. A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló védett arborétuma és a

2 A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület turizmus fejlesztési programját megalapozó tanulmány

13

májusban nyíló - csak a Mecsekben található - vad pünkösdirózsa igazi különlegesség. A hábo-

rítatlan szépségű természeti környezet és a vele szimbiózisban élő falu, a falusi élet külső szem-

lélő számára megmutatkozó nyugodtsága jelenti azon vonzerőcsokrot, amely a turisztikai pia-

con versenyelőnyt jelent a térség számára. 3

A térségben a falusi turizmus hagyományai jelentősek, azonban szerepe az utóbbi években

csökkent, mely oka főként a megváltozott adójogszabályokban kereshető. A HACS a falusi

turizmus intézményét a LEADER pályázatokon keresztül erősíti, azonban még jelentős ered-

ményt nem sikerült elérni, a térségben élők számára nem tudott alternatív jövedelemszerzési

lehetőséggé válni.

Gazdasági összefüggések

Természetesen a tanulmány ezen részében nem egy komplex gazdasági elemzést kívánunk vég-

hezvinni, azonban mindenképpen elengedhetetlen egy rövid gazdasági elemzés a HACS terü-

letéről. A térség, mint azt korábban is írtuk Baranya megyében a pécsi kistérség szomszédsá-

gában terül el. Ha a 6. ábrán szemléltetett térképre tekintünk, levonhatunk egy szomorú követ-

keztetést: míg a pécsi kistérség a fejlődő kategóriába sorolható 2000-ben, addig a komlói kis-

térség a stagnálóba, a sásdi pedig a lemaradóba.

6. ábra: A kistérségek helyzete a 2000-es évek elején

Forrás: KSH, 2000

3 A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület turizmus fejlesztési programját megalapozó tanulmány

14

Az országos térkép után vizsgáljuk meg külön-külön a két kistérség gazdasági vonatkozásait.

A komlói térség gazdasága a bányászatra és annak kiszolgáló tevékenységeire épült ki, s

még ma is magán hordozza ennek jó és rossz örökségét. A térség a megye és az ország jelentős

ipari térségei közé tartozott, és az ipari foglalkoztatottak arányát figyelembe véve még ma is

oda tartozik. Mély hagyományai vannak tehát az ipari tevékenységnek, sok a jól képzett, több

szakmával rendelkező munkaerő, a világgazdaságban húzóágazatnak számító gép- és alkatrész-

ipar jelenléte a térségben, elsősorban Komlón kedvező adottságnak számít más térségekhez

képest. Azonban a kistérség gazdaságilag meghatározó jelentőségű iparágának megszűnésével

jelentkező problémákat a mai napig sem sikerült megfelelően megoldani. A gazdasági szerkezet

a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol egyetlen ágazat jelentősége sem tekinthető

meghatározónak, ugyanakkor – különböző mértékben – minden szektor (ipari, mezőgazdasági,

szolgáltató) megtalálható. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás,

a jövedelemtermelés és fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. Az

ipari szerkezetváltás, a bányabezárások következtében magas munkanélküliséggel jellemezhető

ipari depressziós térségként sorolták be a komlói kistérséget. A kistérségen belül különösen a

Kelet-Mecsek körzet foglalkoztatási helyzete kritikus, melyhez gyenge vállalkozási kedv is pá-

rosul (7. ábra).

7. ábra: A térség vállalkozásainak száma, vállalkozási forma szerint

Forrás: KSH adatok, www.ksh.hu

Annak ellenére, hogy a környező vonzásközpontok gazdaságszervező funkciói meggyengül-

tek, továbbra is több térségi település lakóinak biztosítanak munkalehetőséget. Az ingázás tehát

a nagyobb települések viszonylatában jelentős maradt (pl. Bonyhád, Pécs), ugyanakkor több

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Egyéni vállalkozás

http://www.ksh.hu/

15

reláció tekintetében (Komló irányában) nagyságrendekkel csökkent. A kistérség ipari teljesít-

ménye stagnáló. Természetesen nagy gondot jelent Baranya megye általános gazdasági lema-

radása, tudhatjuk, hogy továbbra is az utolsó a megyék között az egy lakosra jutó ipari termelés

szerinti rangsorban.

A kistérség egészében a külföldi tőke megjelenése egyáltalán nem jelentős, a letelepülő né-

hány vállalkozás is általában a szolgáltató szektor képviselője (Tesco, Lidl).

A térség mezőgazdasági termelése gyenge minőségű földeken zajlik. Ilyen körülmények kö-

zött különösen fontos a kisebb földeken folyó termelés integrációja. A térség legjelentősebb

mezőgazdasági vállalata a szászvári székhelyű Agroszász Kft.

Az élelmiszeripari klaszter a térségben fejlettnek nevezhető. Az Agroszász Kft foglalkozik

növénytermesztéssel, illetve a megtermelt gabona feldolgozásával. A vékényi Zengővölgye Bt.

vágóhidat tart fenn, ahol nem csupán félkész, hanem kész termékeket állítanak elő. Ezek az

üzemek igen jelentős szerepet képviselnek a környező városok kereskedelmi egységeinek be-

szállítói között. Megemlíthető még a térségben egy gyümölcsfeldolgozó és léüzem, mely kárá-

szi székhelyű.

A vállalkozási tevékenység fontos háttér tényezőjeként említhető pénzügyi szolgáltató szek-

tor közepesen fejlett. A kistérségben elérhető valamennyi jelentős hazai biztosító társaság szol-

gáltatása, de mindössze 4 pénzintézet rendelkezik kirendeltséggel. (OTP, K&H, Szigetvári Ta-

karékszövetkezet, Hungária Takarékszövetkezet). További pénzintézetek megtelepedésére –

Pécs közelsége miatt – csak a termelő szektor jelentős bővülése esetén lehet számítani. Jelentős

elmozdulás e tekintetben csak akkor várható, ha központi hitelprogramokkal és a garanciavál-

lalás intézményrendszerének reformjával az állam átvállalja a hitelezés kockázatának egy ré-

szét, ezzel helyzetbe hozva a kis és középvállalkozásokat.4

A sásdi kistérségben a rendszerváltás nyitánya a mezőgazdaság és a bányászat pillérein álló

gazdasági szerkezet összeroppanása és a munkaerőpiac radikális összezsugorodása volt, ame-

lyet a mai napig nem követett a szerkezetváltással kísért újraépülés, ahogy nem bővült a mun-

kaerőpiac sem, és a kilencvenes években munkanélkülivé, inaktívvá vált nők és férfiak túl-

nyomó többsége tartósan kiszorult a szegmentálódott, kisméretűvé vált munkaerőpiacról. A

Sásdi kistérségét tartósan magas szintű munkanélküliség és még tartósabbnak tűnő inaktivitás

jellemzi, ami különösen a közlekedési zsákhelyzetben fekvő apró- és törpefalvakat érinti, azo-

kat a falvakat, amelyekben viszonylag sok kisebbségi, roma család él. A sásdi kistérségben élők

4 Komlói kistérség fejlesztési koncepció

16

foglalkoztatási lehetőségeit, az itt működő vállalkozások megerősödésének, fejlődésének esé-

lyeit jelentős mértékben rontja az a tény, hogy a környező centrumok (Pécs, Dombóvár, Ka-

posvár) gazdaságának regenerálódása sem ment végbe olyan mértékben, hogy dinamizálni

tudná a környező, stagnáló vagy éppen romló helyzetű, aprófalvas térségeket.

A térség egészét jellemző kedvezőtlen folyamatok mögött azonban egy erőteljesen polarizá-

lódott tér- és településszerkezet húzódik. Az egyik véglet a nagyobb központok közelében el-

helyezkedő mikrotérségek (Mágocs, Sásd), amelyek gazdasági potenciálja még kielégíthető is

lehet kedvezőbb változások megtörténte után. Míg ezzel szemben áll a teljes, a periférikus te-

rületek minden jellemzőjével bíró, az egyre jobban leszakadó, süllyedő vásárosdombói

mikrotérség. A két pólus között helyezkedik el a gödrei és a mindszentgodisai mikrotérség.

Sajnálatos tény, hogy a sásdi ipari park megépülte ellenére sem érkezett új, zöldmezős be-

ruházás a térségbe, a gazdasági folyamatoknak inkább a korábbi évek meghatározó vállalkozá-

sainak a leépülése és néhány helyi gyökerű vállalkozás megerősödése adott irányt. A gazdasági

szerkezetben az országos viszonyokhoz képest nagyságrendileg magasabb az agrárjellegű vál-

lalkozások aránya (a kistérségben ez az arányszám 26,8%, míg az országos adat 3,3%). A vidéki

Magyarországon ritka példa, de a fémfeldolgozással, megmunkálással foglalkozó vállalkozá-

sok szerepe is átlagon felüli (Mágocs, Sásd, Mindszentgodisa; a kistérségben a vállalkozások

9,4%-a tartozik ebbe a körbe, ami 1,6 százalékponttal haladja meg a 8,8%-os országos érté-

ket.).5

Az értékelés módszertana

Társadalomkutatás során a cél az adott társadalmi jelenség, történés megismerése, megfejtése,

feltérképezése. Erre különféle módszerek állnak rendelkezésre a kutató számára, melyek szám-

bavétele segítheti a felkészülést a következő programozási időszakra. (ld 3. sz. melléklet)

Választott módszertanunk részletei

Kutatásunk elemzési egységei a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület tagjai (civil szerveze-

tek, önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek, egyházak) és a pályázatot benyújtók.

Vizsgálatunk egy két hónapra redukálódó kutatás, mely során kérdőíves felméréseket végez-

tünk, interjúkat készítettünk, valamint a meglévő adatbázisokat használtuk fel, és a támogatási

5 www.sktk.hu

http://www.sktk.hu/

17

forrásokat felhasználókhoz való kapcsolat közvetlen kialakítása és a minél pontosabb informá-

ciók érdekében workshopokat tartottunk több alkalommal.

Kutatásunkban a teljes sokasághoz (tagokhoz) eljuttattuk az önkitöltős kérdőíveinket.

Az információk kinyerésére a kutatás rövid időtartama miatt a kérdőívek használatát válasz-

tottuk, valamint három darab mélyinterjú elkészítésére is sor került .

Az adatokat az Egyesület birtokában lévő adattáblázatokból, és a kérdőíves vizsgálatok so-

rán begyűjtött információkból, valamint az elkészített interjúkból nyertük.

A kérdőív készítése során eldöntöttük, hogy kérdezőbiztossal történő vagy önkitöltésen ala-

puló módszert alkalmazunk. A kutatás kezdetén úgy gondoltuk, hogy email-es levelezőrend-

szeren keresztül küldjük ki az egyesületi tagok és a pályázók részére a kérdőívet. Azonban ez

kevésnek bizonyult, mivel nem érkezett vissza kellő számú válasz. Így kérdezőbiztosokká vál-

tunk egy rövid időre és személyesen kérdeztük le a kérdőíveket.

A megtartott 4 db workshopra a két fajta kérdőívet is elvittük, és a jelenlévőkkel kitöltettük.

A beérkezett kérdőíveket kiértékeltük, összesítettük, majd elvégeztük a rendelkezésre álló

adatokból az elemzést.

A 2007–2013 programozási ciklus értékelése

A Mecsek–Völgység–Hegyhát HACS területén a helyi szereplők a programozási ciklus elején

nagy reményekkel láttak neki az akciócsoport megszervezésének, valamint a helyi vidékfej-

lesztési stratégia megalkotásának. Annál is inkább, mert az AVOP LEADER programhoz ké-

pest nemcsak a HACS területe, hanem a fejlesztési források is megnövekedtek. A Keleti-Me-

csek Egyesület AVOP LEADER HACS működési területe 10 településre terjedt ki, a rendelke-

zésre álló fejlesztési forrás 90 millió forint volt. A Mecsek–Völgység–Hegyhát HACS területe

46 település, két statisztikai kistérség, a fejlesztési források 8.066.546 Euro (2.419.963.800 fo-

rint, 300 Ft/Euro esetén, ez a forrás a programozási időszak folyamán változott, de ezt tekintjük

összehasonlítási alapnak). Az AVOP LEADER esetén 9 millió forint, az EMVA LEADER

program kapcsán 52.607.908 forint jutott egy településre. A megpályázható összegek, jelentő-

sen megnövekedtek, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az AVOP LEADER 2006-ban

kezdődött és 2008-ban már véget is ért, mely során kettő db pályázati fordulóban nyújthattak

be pályázatokat az ügyfelek. Az EMVA LEADER 2008 évben kezdődött és 2013-ban még

biztosan kiírásra kerülnek pályázatok, valamint ebben a programban horizontális intézkedé-

sekre is lehetett pályázatot benyújtani (ÚMVP III. tengely).

18

A ciklus elején 2008–2009-es években jelentős volt az érdeklődés a pályázati kiírások iránt, a

pályázati kedv jelentős volt, még a vállalkozások, turisztikai szereplők részéről is. Jelzi ezt a

magas benyújtott pályázati arányszám, valamint a nagyobb léptékű, volumenű projektek, főként

a vállalkozói szférában. Mindez a gazdasági világválságot követően megváltozott, több projekt

nem került megvalósításra, valamint vállalkozások szűntek meg, a korábbi aktív pályázók meg-

ijedtek az üzemeltetési kötelezettségtől.

A rendelkezésre álló statisztikák elemzése

Jelen tanulmányban azokkal a pályázati kiírásokkal kívántunk foglalkozni, melyek Egyesüle-

tünk, mint LEADER HACS közreműködésével valósultak meg, így a III. tengely 2008-as és

2009-es, valamint a IV. tengely 2010-es és 2012-es pályázati kiírásai kerültek górcső alá.

Az alfejezet elején egy összegző ábrán kívánjuk bemutatni a térség települései által indukált

eddigi pályázatokat (8. ábra).

A térképre tekintve látható (a számok a térképen az elnyert pályázatokat jelentik), hogy van

négy településünk, Ág, Kisbeszterce, Szárász és Vázsnok., ahol még egyáltalán nem érkezett

be Egyesületünkhöz olyan pályázat semmilyen pályázati kiírásra, jogcímre, mely pozitív elbí-

rálásban részesült. További 26 olyan település található, ahonnan a beérkező pályázatok maxi-

mális száma 5. Ezek a települések jelenleg fontos területeknek számítanak számunkra, így kü-

lön fórumokon, egyeztetéseken kívánjuk emelni aktivitásukat. Nem kell persze messzire men-

nünk a válaszért a „Miért nem pályáztak mindeddig?” kérdésünkre. A válasz a finanszírozási

problémákból ered, hiszen mindezek a települések általában kis, néhány száz fős falvak, ahol

az önkormányzat önfenntartása is sok esetben problémás. A nem kimondottan önkormányzati

pályázatok hiánya pedig azon egyszerű okban fogható meg, hogy ezeken a településeken vál-

lalkozások helyett esetleg egy-két magánvállalkozót találhatunk, aki nem motivált, és nem is

teheti meg, hogy munkaerőt bővítsen, hiszen a fenntartást nem tudja vállalni. Másrészt ezeken

a településeken a civil szektor is gyenge, nincsenek egyesületek, alapítványok, általában min-

den ügy a Hivatalon keresztül intéződik. Pozitív eredményként annyit talán megemlíthetünk,

hogy több, ebbe a kategóriába tartozó település vezetése is pályázatban gondolkodik a 2012.

évi kiírásokban.

19

8. ábra: Pályázatok száma az Egyesület egyes településein, db


A másik oldalra tekintve láthatjuk, hogy van egy kisebb település kör (7 település), ahol a

nyertes pályázók és pályázatok száma 14 feletti. Ezek azok a települések, amelyek már nagyob-

bak, esetlegesen közel helyezkednek el központi városokhoz (Hosszúhetény, Mánfa), így vál-

lalkozási szektoraik is fejlettebbek, itt már jellemzőek a vállalkozások a primer és szekunder

szektorban is, sőt napjainkra megjelentek az első szolgáltató, tanácsadó vállalkozások is némely

településen. E vállalkozások a munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál növelésének egyik

pillérei. A turisztikai célú pályázatok több, mint 40%-a is e 7 településhez kötődik. Ugyancsak

20

a kis falukkal ellentétben ezeken a településeken jellemzően a civil szervezetek is erősek, sok

terhet levesznek az önkormányzat válláról. Mindez a heterogenitásnak és a hagyományoknak

is köszönhető. Vannak ugyanis kisebbségi, ifjúsági, nyugdíjas, hagyományőrző, turisztikai, bá-

nyász egyesületek is, hogy csak néhány jelentősebbet emeljünk ki. Ez a civil kör viszi vállán a

kulturális élet legjavát falunapok, majálisok, sportrendezvények, stb. szervezésével.

Harmadik általános tendenciaként leolvasható a térképről, hogy az általában nagyobb ösz-

szegű, III. tengely jogcímeire érkező pályázatok száma az első támogatási körről a másodikra

jelentősen visszaesett. Ugyan a Falufejlesztés és a Vidéki örökség védelme jogcímekben enyhe

növekedés látható, a Mikrovállalkozások fejlesztésében látható visszaesés mindezt felülírja. A

IV. tengely LEADER jogcímében az aktivitás növekedett a 2010-es év 63 nyertese után 2012-

ben 102 sikeres pályázat született.

Természetesen a pályázatok száma mindössze egy adat. Annak, aki nem ismeri a körülmé-

nyeket, az érintett településhalmazt csak egy kevés információt magában hordozó szám, éppen

ezért térjünk most ki a pénzügyi oldalra is. A pályázatok számát feldolgozó korábbi rész szel-

lemiségéhez igazodva kezdésképpen egy összesített táblázatban szemügyre vesszük a pályáza-

tok által allokált teljes pénzállományt jogcímenként (1. táblázat).

A táblázat tanulsága szerint látható, hogy mindeddig közel 1,2 milliárd forintnyi támogatási

összeg lett lekötve Egyesületünk területén (figyelmen kívül hagyva az azóta visszavont pályá-

zatokat). Ha a két pályázati kört összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy eltolódás figyelhető meg a

pénzügyi volumenekben: A vállalkozásfejlesztési, falufejlesztési és turisztikai célú pályázatok

esetében jelentős pénzbeli csökkenés tapasztalható, az örökségvédelem kapcsán mondhatni je-

lentős változás nem állt be (ez a pályázatok számánál is igaz), míg a LEADER jogcímben a

lekötött források a 2012-ben a 2010-es lekötések 246%-át érték el.

Ezek a támogatási összegek heterogén eloszlásúak a térség településein. Állításunk akkor is

igaz, ha eltekintünk attól a négy településtől, melyekről még sohasem érkezett nyertes pályázat.

Ugyanis például az ez idáig egyetlen LEADER pályázatnak otthont adó Bodolyabéren elnyert

401320 Ft-nyi támogatási összeg elenyésző a szomszédos Magyarhertelendre allokált

57.280.488 Ft-tól, vagy a legnagyobb összegeket lekötött Mágocs 117.569.925 Ft-jától.

A folytatásban részletesebben kifejtve mutatjuk be az egyes pályázati körök, kiírások tapasz-

talatait, az egyes jogcímek kiírásai közötti eltolódásokat. Négy pályázati körön vagyunk túl,

melyek beruházásairól, már tudunk és kell is beszélnünk. Egy mutatószám, a megvalósítási

arány segítségével a négy pályázati kör sikerességét be tudjuk mutatni. A megvalósítási arány-

21

szám megmutatja, hogy a nem megvalósított pályázatok száma hogyan aránylik a nyertes pá-

lyázatok számához. A négy kör arányszámát is tudjuk egymáshoz viszonyítani, mely segítsé-

gével választ kapunk, hogy a programozási időszak vége felé közeledvén jellemző-e, hogy ke-

vesebb nyertes pályázat kerül-e megvalósításra, vagy sem.

1. táblázat: A nyertes pályázatokkal lekötött források jogcímek szerinti megoszlása az eddigi pályázati kö-

rökben, Ft

III. tengely 2008 2009 Összesen

Mikrovállalkozás fejlesztés 236 183 448 73 431 381 309 614 829

Turisztikai tevékenység ösztönzés 198 389 185 58 033 317 256 422 502

Falumegújítás és –fejlesztés 132 790 581 103 894 453 236 685 034

Vidéki örökség védelme 38 955 866 35 217 503 74 173 369

IV. tengely 2010 2012 Összesen

LEADER 89 212 716 219 472 864 308 685 580

Összesen 695 531 796 490 049 518 1 185 581 314

Forrás: Saját számítás, szerkesztés

ÚMVP III. tengely első köre:

Az ÚMVP III. tengelyének négy jogcímére (Falumegújítás és –fejlesztés, Vidéki örökség meg-

őrzése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése)

vonatkozóan 97 db pályázat érkezett be. A 61 db nyertes pályázatból, 2012 októberéig 6 db

pályázatot nem valósítottak meg az ügyfelek. Ebből csak egy önkormányzat van, mely nem

tervezi a beruházás kivitelezését. Egyik pályázónk turisztikai projektre pályázott még 2009-

ben, azonban a megváltozott adójogszabályok és a gazdasági válság miatt nem fogja az adott

projektet kivitelezni. A maradék négy ügyfél, vállalkozó. Ők arra hivatkoztak, hogy nincs likvid

tőkéjük, nem tudják a pályázatokat előfinanszírozni, hitelt nem mernek felvenni, vagy nem

kapnak. Tanulságos, hogy volt olyan ügyfél, aki a beruházást - a merev pályázati rendszert

kikerülve - önerőből valósította meg és nem kívánt a projekttel elszámolni. Mivel házilag való-

sították meg az adott fejlesztést, nem kellett műszaki ellenőrt alkalmazni, és egyéb előírt felté-

telt a kifizetés érdekében teljesítenie.

A megvalósítási arány 90 %-os. Ez összességében jónak értékelhető. Azonban épp azok a

pályázók nem valósították meg projektjeiket, akik a gazdaságban működnek, a termelő és a

szolgáltató szektor alanyai. Ennek függvényében látható, hogy a gazdaságfejlesztést szolgáló

intézkedések nem teljesen váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

ÚMVP III. tengely második kör:

A (beérkezett 66 db pályázatból) nyertes 44 pályázatból 10 eddig nem került megvalósításra, a

többi 34 a projektjével elszámolt, benyújtotta a záró kifizetést. Egy pályázó adminisztratív

22

problémák miatt jóval később kapott támogató határozatot, mint a többi ügyfél. 5 vállalkozó és

5 önkormányzat és civil szervezet az, aki a fejlesztést nem valósította meg. A megvalósítási

arány 77 %-os. Azonban még 2012. december végéig lehetőségük van a kifizetési kérelmek

benyújtására a pályázóknak. Az önkormányzatok tervezik beruházásaik megvalósítását, azon-

ban kérdés, hogy erre lesz e módjuk, vagy ezek a fejlesztési elképzelések csak tervek maradnak.

Ha az ÚMVP III. tengelyének első körét összehasonlítjuk a második körrel láthatjuk, hogy

a megvalósítási arány romlott, 13 % ponttal. Feltehetően ennek egyik jelentős oka lehet a 2008-

ban kirobban gazdasági világválság, mely máig érezteti hatását a szolgáltató és a termelő szek-

torban egyaránt. Vállalkozások mentek tönkre, befejezték működésüket, avagy likviditási prob-

lémákkal küzdenek, ezért halogatják az adott fejlesztés megvalósítását.

Változások a III. tengely jogcímei között

A két pályázati kör között bizonyos értelemben számottevő különbségek voltak. A HACS mun-

kaszervezete az első kör pályázatait nem ügyintézte, ill. ügykezelte, a projektek generálásában

szervesen részt vett, komoly segítséget nyújtva a pályázatok elkészítése során. Ezt jelzi, hogy

az első kör nyerteseinek a száma jelentősebb volt, mint a második köré, 60-ról 43-ra visszaesett

a sikeres pályázók száma. Az első pályázati körben a maximális támogatási összeget fentről, a

minisztériumból, központilag határozták meg (200 ezer euro), míg a második körben már a

HACS-ok saját maguk állapították meg a maximális támogatási plafonokat. Akciócsoportunk-

nál a rendelkezésre álló források csökkentek az első kör nyerteseinek támogatási összegeivel,

így a maximálisan pályázható összeget a HACS döntéshozói több, mint a felére csökkentették.

A négy jogcímet tekintve így a lekötött támogatások összege 606,3 millió Ft-ról leesett 261, 8

millió Ft-ra.

Jelentős különbség, hogy míg 2008-ban a mikrovállalkozás fejlesztés volt a jogcímek között

a legnagyobb lekötő erejű, addig egy évvel később ezt a szerepet már a falumegújítás vette át.

Ugyan utóbbi esetén is csökkent az abszolút támogatások összege, de a visszaesés csekélyebb

volt mint a mikrovállalkozási, vagy a turisztikai célok esetén. A falufejlesztés mellett a vidéki

örökség védelmére koncentráló pályázatok relatív nagysága is növekedett a 2008-as 6%-ról

13%-ra (9. és 10. ábra).

23

9. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2008. évi pályázatoknál, az összes lekötött forrás

arányában


10. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2009. évi pályázatoknál, az összes lekötött forrás

arányában


38,95%

32,72%

21,90%

6,42%

Mikrovállalkozás fejlesztés Turisztikai tevékenység ösztönzés

Falumegújítás és -fejlesztés Vidéki örökség védeleme

27,14%

21,45%38,40%

13,02%

Mikrovállalkozás fejlesztés Turisztikai tevékenység ösztönzés

Falumegújítás és -fejlesztés Vidéki örökség védeleme

24

LEADER első kör:

2010 év végén kerültek meghirdetésre az oly régóta várt LEADER források, nem csak Egyesü-

letünknél, hanem országszerte is. Az öt meghirdetett célterületre a 93 db beérkezett pályázatból

64 db nyertes LEADER pályázat született. Egy célterület vállalkozóknak, a többi négy az ön-

kormányzati és a civil szféra számára került kiírásra. A nyertes projektekből 2012 októberéig

10 db-ot nem valósítottak meg. Ez nem azt jelenti, hogy nem is fogják az adott beruházást

kivitelezni, hiszen még egy év áll rendelkezésükre a projekt befejezéséig. A projektet meg nem

valósítók közül itt önkormányzatok, civil szervezetek és egy egyházközség is megtalálható. A

megvalósítási arány 84 %-os, bár még elképzelhető, hogy ezek a beruházások megvalósulnak.

Itt több tényező is volt, ami befolyásolta az adott pályázót. Az ügyfelek már ismerik az MVH-

s pályázati rendszert, rendelkeznek tapasztalatokkal, melyek befolyásolják az adott projekt

megvalósítását.

Vannak olyanok, akik negatív tapasztalataik miatt, már nem merik a projekteket megvalósí-

tani. Vannak olyanok is, akik várják az ÚMVP III. tengelyre vonatkozóan benyújtott kifizetési

kérelmeik kifizetését. Az elszámolások több hónapot vesznek igénybe, mely egy kis önkor-

mányzat, számára, ez óriási nehézséget jelent, nem teheti meg, hogy több millió forintot pályá-

zati elszámolásában tartson bent. Amíg az előző pályázati pénzt vissza nem kapja, újabb fej-

lesztésben nem tud gondolkodni. Megfigyelhetünk olyan pályázót is, aki adósságspirálba került

a bürokratikus pályázati rendszer kapcsán. Hogy ennek mi az oka? Azt mondhatjuk, hogy fele-

lős minden egyes szereplő, azonban a legkevésbé vétlen az, aki rosszul járt, az adott ügyfél

bűnhődik egyedül, mert a pályázatíró, a kivitelező megkapta a fizetséget, csak a pályázó az, aki

várhat a pénzére.

LEADER második kör:

Erre a pályázati kör meghirdetésére 2011 év végén került sor. Komoly előkészítő munka előzte

meg a pályázatok megjelentését. A két körös pályázati rendszerben az első körben 201 darab

projekt ötlet, míg a második terminusban már „csak” 132 db pályázat érkezett be. Ennek oka-

ként említhetjük a gazdasági válság tovább gyűrűzését, valamint a bonyolult eljárási rendszert.

A 105 nyertes projekt töredéke került eddig megvalósításra, hiszen a pályázatok kivitelezése

még folyik. Annyit azonban elmondhatunk, hogy már most van tudomásunk olyan önkormány-

zatról, vállalkozóról, civil szervezetről, aki nyertes pályázatát visszaadta, ill. nem valósítja meg.

Az ok a finanszírozás problémájában keresendő. Nincs előleg, és a projekt előfinanszírozása

pályázói oldalról nem megoldott.

25

Változások a IV. tengely LEADER jogcím pályázataiban

A III. tengelyhez hasonlóan a LEADER pályázatok kapcsán is történtek elmozdulások az egyes

célterületek, illetőleg LEADER jogcímek között. A 2010-es és 2012-es LEADER pályázati

fordulók célterületei a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület esetében nem teljesen azonosak.

Az 1. táblázatból és a 8. ábrából is látható, hogy a LEADER pályázatok mind számban, mind

pedig lekötött forrásban jelentős növekedést mutatnak 2010 és 2012 között. Míg, ahogy már

korábban említettünk az első körben, jóval csekélyebb forrás, kevesebb célterület került ki-

írásra, míg a második körben a célterületek száma a duplájára növekedett, valamint országosan

minden HACS jelentős plusz LEADER fejlesztési forráshoz jutott. A III. tengelyhez hasonlóan

röviden itt is tekintsük át a jogcímek közötti változást.

2. táblázat: A lekötött támogatási összegek LEADER jogcímek közötti megoszlása, Ft

LEADER Jogcímek 2010 2012

Közösségi célú fejlesztés 74 858 485 Ft 145 874 139 Ft

Vállalkozás alapú fejlesztés 2 182 939 Ft 63 165 865 Ft

Térségen belüli együttműködés 2 481 166 Ft 10 432 860 Ft

Rendezvény 9 576 210 Ft 0 Ft

Összesen 89 098 800 Ft 219 472 864 Ft


A táblázatból látható, hogy a rendezvény jogcímen kívül, melyre 2011/12-ben nem hirdet-

tünk külön célterületet, mindhárom további célterületen jelentős növekmény mutatkozik 2010-

hez képest. Ez a pályázatok számának növekedésében is megmutatkozik, hiszen 63-ról, 105-re

emelkedett a nyertes pályázatok száma. Igazán kiemelkedő a vállalkozásalapú fejlesztések

megugrása, hiszen míg 2010-ben az összes lekötött forrásnak csak 2%-át tették e célú pályáza-

tok, 2012-ben ez a szám már 29%, a változás majdnem 29-szeres növekedés. A közösségi

célokra fordított összegek nagyságrendileg megduplázódtak, azonban a vállalkozói célterületek

növekedése miatt megoszlásuk 84%-ról 66%-ra csökkent. A térségen belüli együttműködések

összegszerűen megnégyszereződtek, ez vezetett a jogcím arányának 3%-ról 5%-ra való emel-

kedésére. Mint említettük, a rendezvény jogcímen belül nem lett meghirdetve önálló célterület,

így megoszlása a 2010 évi 11%-ról lecsökkent 0%-ra.

Az elnyert támogatások területi megoszlása

A területi megoszlás vizsgálatánál az első szempont ebben a körben a kistérségek közötti meg-

oszlás alakulása.. Az 1. kör pályázatai esetében a két kistérség közül a sásdi volt eredményesebb

a források lekötésében, az összes elnyert támogatás 63%-a került a kistérség településeihez.

26

Ezzel szemben a 2. pályázati kiírások kapcsán az arányok megváltoztak, ekkor már a komlói

térség volt a hatékonyabb, lekötve az összes támogatás 59,4%-át. A két eltérő tendenciának

köszönhetően a két pályázati kört összesítve alakul ki egy 54-46 arány a sásdi kistérség javára.

A pályázatok vizsgálata során fontos mutató, az egy főre jutó támogatások összege. Termé-

szetesen a támogatás-eloszlás nem egyenletes volta miatt ebben az indikátorban is jelentős el-

téréseket tapasztalhatunk. A 2010-es népességszámokkal számolva az átlagérték 48 501 Ft/fő.

Azonban ha ezt az értéket a településekre egyenként vizsgáljuk meg, jelentős eltéréseket

tapsztalunk. Természetes, hogy a négy még sosem pályázó területen ez az érték 0. Ezen túl a

legkisebb értelmezhető értéket Bodolyabér mutatja, ahol egy lakosra 1 784 Ft támogatási összeg

jut. A legnagyobb érték 176 670 Ft/fő, melyet Alsómocsolád ért el 8 nyertes pályázatával.

Kérdőívek értékelése

Két darab kérdőívet készítettünk. Az első az Egyesület eddigi munkájával, a jelenlegi progra-

mozási időszakkal foglalkozik. A második kérdőív a következő programozási időszakban rejlő

lehetőségeket boncolgatja, keresi a válaszokat a jövőbeni fejlesztési igényekre.

Az első kérdőív készítés során főként zárt kérdéseket fogalmaztunk, meg, a kérdések több-

sége általában eldöntendő volt (dichotom kérdések), igen, vagy nem válasszal. Nyitott kérdé-

seket tettünk fel ott, ahol konkrétan a válaszadó saját, nem irányított véleményére voltunk kí-

váncsiak. A kérdőívet három egységre osztott szerkezetben készítettük el. Az első rész a meg-

kérdezett beazonosítására szolgált. A második szegmens a pályázók pályázatokkal kapcsolatos

szokásaira kérdezett rá. Míg a kérdőív harmadik részében pedig a Mecsek–Völgység–Hegyhát

Egyesülettel kapcsolatos kérdéseket tettük fel. Többnyire ordinális skálákat alkalmaztunk a kér-

dőívek elkészítése során.

A második kérdőív, amely a jövőre, a felkészülésre koncentrált már összetettebb kérdéstí-

pusok (rangsorolás, értékítélet szerinti választás) is megjelentek az irányított kérdések mellett.

Szerkezetét tekintve ez a kérdőív is hármas tagolású, az előzőhöz hasonlóan az első kérdések

itt is az azonosítást (szervezeti forma, területi elhelyezkedés) segítették, ezt követi a kitöltő

egyéni (képviselt szerv) céljait feldolgozó kérdések, majd a harmadik blokkban az Európai

Unió 2014–2020 közötti programozási időszakra meghatározott 10 tematikus célkitűzésével

kapcsolatban tettünk fel kérdéseket.

27

Az elkészített kérdőíveket e-mail-en küldtük ki az Egyesület adatbázisában található cí-

mekre, illetve honlapunkra (www.mvh-hacs.hu) is feltettük, valamint személyesen is több eset-

ben lekérdeztük az adott ívet. Utóbbiaknál személyes felkeresésekre szükség volt, mivel e-mail-

en nem volt jelentős a visszaküldési hajlandóság.

A statisztikai adatok és indikátorok elemzésén túl ismernünk, tudnunk kell a tagság, a pá-

lyázói kör véleményeit, gondolatait a pályázati rendszer, az akciócsoport és jelenlegi és jövő-

beni helyzet megítélésével kapcsolatban. Ezért Egyesületünk fel kívánta mérni e célcsoportok

attitűdjeit is a pályázatokkal, a rendszerrel, és saját munkánkkal kapcsolatban. Ezen eredmé-

nyek kapcsán van ugyanis lételeme valamiféle módosító, javító intézkedések bevezetésének.

Céljaink érdekében ezért egy kérdőívet készítettünk, melyet tagjaink és korábbi pályázóink

részére eljuttatunk.

Az első e-mail-es megkeresés nem vezetett eredményre, a kitöltési hajlandóság csekélynek bi-

zonyult, így szükség volt a pályázók személyes felkeresésére is a kérdőívek minél nagyobb

számú kitöltése érdekében. Mindennek köszönhetően 135 kitöltött és értékelhető kérdőív ada-

tainak feldolgozását elvégezve kaptuk a következőkben összefoglalható eredményeket.

A kérdőív szerkezete 3 egységre bontható, az első rész az azonosítást szolgálta, melyből

megtudhattuk a kitöltő státuszát, illetőleg azt, hogy melyik kistérséghez tartozik. A kiértékelést

követően megállapítható volt, hogy a kitöltési hajlandóság a komlói kistérségben kicsivel na-

gyobb volt, innen érkezett vissza az ívek 50,6%-a, míg a sásdi kistérségből 41,7%-a. A 7,7%-

os eltérés vélhetően abból fakad, hogy partnereink egy részének csak telephelye van területün-

kön és a kitöltésnél a székhelyre koncentrált. Továbbá több esetben kontaktszemélyként a pá-

lyázatírót adták meg, aki szintén a saját lakóhelyének kistérségét írta fel az ívre. Így 10 kérdőív

esetében a pécsi, a dombóvári kistérség lett megjelölve.

Térségünkben ismerve az aktivitást, a visszaküldött kérdőívek legnagyobb része (41,7%) a

jellemzően legaktívabb, a közösségi szervezést és a kultúrát leginkább magára vállaló civil

szervezetektől érkezett. Második helyen az önkormányzati (kisebbségi- és részönkormányzati)

kategória képviselői válaszoltak kérdéseinkre (29,2%), majd ezt követték a vállalkozók (16,8%)

és a természetes személyek (10,4%). A legkevesebb számú, 7 db kérdőív az egyházat képviselő

plébániáktól, egyházközösségektől érkezett vissza.

A kérdőív második kérdéscsoportja az eddigi pályázói, pályázati szokásokkal foglalkozott.

Első kérdésként a pályázati aktivitásra kérdeztünk. Négy kategóriát különítettünk el, melyekre

a válaszokat a 4. táblázat foglalja össze.

28

3. táblázat: „Az Ön által képviselt szervezet nyújtott már be pályázatot?” kérdésre adott válaszok megosz-

lása

Válaszlehetőség Válaszok száma (db) Válaszok megoszlása (%)

Nem, és nem is tervez 0 0,00

Nem, de a jövőben tervezi 20 14,58

Igen, egy alkalommal 39 29,17

Igen, több alkalommal is 76 56,25

Összesen 135 100,00

Forrás: Saját szerkesztés, számítás

A nemmel válaszolók mind ugyanazt az okot nevezték meg eddigi passzivitásuk alapjaként:

mindannyian azt érzik, hogy a jelenlegi konstrukciók mellett nincs meg a likviditásuk az előfi-

nanszírozásra, vagyis a „nem pályázás” pénzügyi okokra vezethető vissza. Azok között, akik

már pályáztak, két kategóriát különítettünk el: egy alkalommal pályázók, illetve több alkalom-

mal pályázók. A két csoport 34-66%-ban oszlik meg. Az egyszer pályázók zömmel (>60%)

civil szervezetek, míg a maradék 40%-on a másik 4 kategória tagjai osztoznak.

A pályázat elkészítésének technikájáról kiderült a kitöltött ívekből, hogy főként a vállalko-

zások és az önkormányzatok vesznek igénybe pályázatírókat (e csoportok pénzügyi keretei még

ezt megengedhetik), míg a természetes személyek és a civil szervezetek saját maguk, önálló

munkával írják meg a pályázataikat. Az Egyesület segítségét igénybevevők szinte arányosan

oszlanak meg a válaszok alapján: az összes válaszadók 44%-a veszi igénybe a HACS segítsé-

gét, ezen belül a civil szervezetek és az önkormányzatok aránya 30-30%, a vállalkozásoké 22%,

a természetes személyeké 18%.

A pályázatok sikerességére vonatkozó kérdésre kissé torzított eredmény született, hiszen

mindösszesen 3 nemleges válasz volt. Feltételezhető, hogy akinek sikertelen pályázata volt,

kevésbé érezte magáénak kezdeményezésünket, a kérdőív kitöltését. A sikeresen pályázók

87,5%-a helyt adó határozatot, míg 12,5%-uk részben helyt adó határozatot vehetett kézbe a

pályázatok értékelése után. Mindezek a pályázatok az Egyesület ügyintézési kompetenciáiba

kerülő jogcímek között igen változatosan oszlottak meg. Viszonylag nagy arányt képviselnek

a IV. tengely LEADER jogcímei, de jelentős azon kitöltők száma is (39), akik több jogcímben

is nyújtottak már be érvényes pályázatot. A beruházás jellegű fejlesztések túlsúlya (63,4%),

annak köszönhető, hogy a III. tengelyen belül szinte kivétel nélkül beruházás jellegű projektek

29

voltak, míg szoft fejlesztések (rendezvény, kiadvány, oktatás) inkább csak a LEADER néhány

célterületén fordulnak elő. Az utóbbiak létjogosultságát mutatja, hogy a kisebb értékű

(1.000.000 Ft alatti) fejlesztések (amik szinte 100%-ban szoft jellegűek) az összes választ fi-

gyelembe véve 35%-ot tesznek ki, ugyanúgy, ahogy az 5.000.000 Ft feletti fejlesztések.

A LEADER pályázatok kapcsán a második forduló eljárásrendje szemmel láthatóan jobb-

nak bizonyult a pályázók körében, mint az első, hiszen a válaszadók 63,8%-a az utóbbi mellett

tette le voksát.

A következő kérdéskör még ebben a csokorban a megvalósításokkal kapcsolatos. Kissé el-

térően az Egyesület rendelkezésére álló statisztikáktól 81%-ban valósították meg a fejlesztése-

iket a válaszadók. Az eltérés, torzulás forrása a válaszadói hajlandóságban keresendő. A meg

nem valósítás legfőbb indokaként pénzügyi, finanszírozási okokat neveztek meg a pályázók

(53,8%), míg a másik nagy indok az elszámolási rendszer nehézségeiben, a túlzottan bürokra-

tikus és merev hozzáállásban keresendő (34,9). A válaszadók egy jelentékeny része (15,4%)

jelezte, hogy a megvalósításra adott nemleges válasza azon egyszerű okra vezethető vissza,

hogy még a megvalósítás fázisában van a fejlesztés (például LEADER pályázatok megvalósí-

tási határideje még messze nem jött el). A megvalósításhoz a válaszadók 78%-ának elegendő a

kapott támogatás a tervezett beruházás megvalósítására, míg 21 válaszadó úgy mérte fel, hogy

a támogatás nem volt elégséges a fejlesztéshez. A válaszolók 60,6%-a már túl van legalább egy

kifizetési kérelem benyújtásán, viszont közülük csak 40% az, aki a teljes elszámolt összeget

visszakapta a rendszerből. Akik csak részösszegeket tudtak lehívni, három hibaforrást nevesí-

tettek okként: (1) kivitelezői hiba (27,2%), (2) pályázatkészítői hiba (36,4%), (3) elszámolási

nehézségekből fakadó hibák (36,4%).

Kérdőívünk utolsó kérdésköre az Egyesületi tagsággal, saját munkánk külső megítélésével

volt kapcsolatos. Az eredményekből kiolvasható, hogy a kitöltők között 74% a tagok aránya,

míg 35 kérdőívet olyan érintettek töltöttek ki, akik jelenleg nem tartoznak az Egyesület tagjai-

nak körébe. A „nem”-mel válaszolók 2/3-ad részéről elmondható, hogy a tagság nem is célja,

nem kíván taggá válni. Tagjainkra egy plusz kérdés várt, nevezetesen az, hogy „Megfelelőnek

tartja a tagdíj összegét?”6. A tagsággal rendelkező válaszadók közül mindössze 11-en vála-

szoltak úgy, hogy nem tartják megfelelőnek a tagdíj összegét.

Az Egyesület információ-terjesztő technikáival kapcsolatosan két gyakorlatról tettünk fel

kérdéseket, az egyik az elektronikus úton, amásik pedig a személyes megjelenésen, fórumokon

6 Jelenleg a civil szervezetek és a magánszemélyek tagdíja 2.000 Ft, a vállalkozóké 4.000 Ft, az önkormányza-

toké pedig lakosságarányosan kerül meghatározásra.

30

eljuttatott információk. Amikor új, fontos, releváns információt kap Egyesületünk pályázati ki-

írások, rendezvények, egyéb események kapcsán, arról honlapján és e-mail-ek, hírlevelek kap-

csán értesíti célcsoportjait. Az információkat tematikusan (vállalkozók, önkormányzatok, civil

szervezetek, helyi termelők) célzott e-mail-ekkel kommunikáljuk. Emellett új pályázati kiírá-

sok, rendkívüli fontosságú események kapcsán a kötelező szervezésű fórumok mellett további-

akat is rendezünk. Az e-mail-es információ-terítéssel kapcsolatban igen pozitív a kitöltők hoz-

záállása, mindösszesen hárman jelezték, hogy mindeddig nem kapták meg ezeket a leveleket.

A fórumokról más eredmények jöttek ki a válaszok alapján, mint amit saját tapasztalataink-

ból leszűrtünk magunknak. 91-en adtak választ a fórumokon való részvétellel kapcsolatos kér-

désre, 73-an, azaz 80,2% válaszoltak igennel, míg 19,8% nemmel. A fórumokon résztvevők

eddig átlagosan 2-3 fórumon vettek részt, de vannak jelentős aktivitást mutatók is, akik saját

bevallásuk szerint az elmúlt 4 évben 10-nél is több fórumot látogattak. A válaszokból szintén

látható, hogy a résztvevők mindegyike maximálisan elégedett volt fórumainkkal, erre a kér-

désre senki nem válaszolt nemmel. A fórumokkal kapcsolatosan saját észrevételeinkre alapozva

mi elég komoly passzivitást érzékeltünk a tagság körében, kissé ellentmondva annak, amit a

válaszokból leszűrhettünk. Az ellentmondás eredője a nem teljes körű válaszadási hajlandóság-

ból fakad, vélhetően a tagság és célcsoport passzív fele valószínűleg a kérdőívet sem töltötte

ki.

Ezt követően négy kérdést fogalmaztunk meg munkánkkal kapcsolatosan, melyeket az is-

kolai osztályzatoknak megfelelő 1–5 skálával lehetett értékelni. E négy terület, a számított át-

lagértékekkel a következők:

„Mennyire elégedett Egyesületünk munkájával?”: 4,16;

„Mennyire elégedett munkatársaink elérhetőségével?”: 4,40;

„Kérdéseire milyen mértékben kap pontos választ?”: 4,36;

„Megítélése szerint hatékonyan működik az Egyesület?”: 4,04.

Záró kérdésként arra voltunk kíváncsiak, hogy a kitöltő szerint megfelel-e a jelenlegi 46

település ellátására egyetlen munkaszervezeti iroda. A kitöltők 52%-a szerint igen, míg 8% nem

adott választ erre a kérdésre. A fennmaradó 40% egyértelmű nemmel válaszolt, de 28% úgy

gondolja, hogy két irodával, azaz kistérségenként egy-eggyel hatékonyabb lehetne a működés.

A megmaradt 12% szerint viszont ez sem lenne elég, ők mikrotérségenként egy irodával látnák

hatékonynak működésünket.

3. Az Egyesület SWOT analízise és E-benchmarkja

31

Az előbbiekben értékelt kérdőív adatai nem pusztán válaszok tömegét jelenti számunkra, azok

egyben az Egyesület SWOT analízisének levezetéséhez és E-benchmarkjának meghatározásá-

hoz is megfelelő alapot jelentenek.

A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület SWOT térképét saját tapasztalataink, a kérdőív ki-

töltők válaszai, valamint a személyes találkozók tanulságai alapján a következőképpen rajzol-

hatjuk fel:

4. táblázat: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület SWOT elemzése

Erősségek Gyengeségek

Tudásbázis, helyismeret

térségi igények ismerete

pályázati rendszer ismerete, átlátása

térségben tapasztalható passzivitás

térségi folyamatok befolyásolása

csak egy iroda

Lehetőségek Veszélyek

erősebb lobbi a térségi célok érdekében a jog-

szabályalkotói környezetben ez nem lehető-

ség

részvételi aktivitás növelése (pályázatok, fó-

rumok területén)

elérhetőség javítása

vidékfejlesztési politika átalakulása

a gazdasági válság további mélyülése,

közösségi kapcsolatok további gyengülése


Az 1. számú kérdőív utolsó kérdéscsomagjában található, ötös skálával pontozható kérdé-

sekre kapott átlagértékek adják az E-benchmark meghatározásának alapját. A négy kérdés kap-

csán a maximális átlagérték 5 lehetne, az Egyesület a 135 válaszadótól mindösszesen 4,24 ér-

téket kapott, elérve ezzel a maximális pontszám 84,8%-át. Ez az érték a válaszadó számát is

tekintve jónak mondható, és jelzés értékű abban az értelemben, hogy van még mit tenni.

A SWOT elemzés valamint a jogszabályi és irányítási környezetben várható változások is

egyaránt megkövetelik azt, hogy Akciócsoportunk előre gondolkodjon, és a jelen programozási

ciklus utolsó évét arra szánja rá, hogy megfelelően felkészüljön a következő időszakra. Ezért a

következő fejezet arra hivatott, hogy bemutassa a területünkön mutatkozó várakozásokat, igé-

nyeket, ami kiindulópontja lehet a következő időszak stratégiájának.

32

Felkészülés a következő programozási időszakra

A tervezésre való felkészülést különböző lépésekben lehet meghatározni. Fontos az egyes sza-

kaszokat elkülöníteni, és időrendben, kronologikusan meghatározni, mivel az egyik szakasz

eredményeire szükségünk van a következő tervezési szakaszban.

Az első lépés a megfelelő területi lépték kiválasztása. El kell dönteni, hogy az adott HACS

mekkora földrajzi területet fedjen le. Itt lényeges elem, hogy az adott területet mely jellemzők

segítségével határoljuk el. Elsősorban a már meglévő területi egységek legyenek a meghatáro-

zóak, esetleg a 2007–2013 között működő HACS-ok területei, vagy új léptékek legyenek meg-

határozva. Az optimális területi lépték meghatározására két fontos elem gyakorol kiemelt ha-

tást. Az egyik az azonos érdekek, értékek, sajátosságok mentén történő együttműködés kialakí-

tásának igénye, ami egyszóval minimális szintű homogenitást feltételez az együttműködésben

részt vevő szereplők tekintetében. (Alapvetően különböző területi egységek közös, illetve azo-

nos programot egyáltalán nem, vagy csak nehezen és nagy feszültségek mellett képesek meg-

valósítani.) A funkcionális együttműködés mellett azonban azt is célszerű figyelembe venni,

hogy a program menedzsmentjét ellátó szervezet működése részint feltételez egy megfelelő

finanszírozási nagyságrendet, részint pedig azt a kapacitást, amely képes a feladatok alapján

azonos színvonalon ellátni az adott területi egység minden egyes települését.

A két lehatárolási elem akár egymás ellen is hathat, hiszen hiába a kisebb területi egység –

ahol a funkcionális együttműködés biztosítható – ha ahhoz olyan finanszírozás társul, amely

nem képes a feladatoknak megfelelő biztonságos működést biztosítani. Az viszont előre nem

látható, hogy a következő programozási időszakban milyen nagyságrendű források felett ren-

delkezhetnek a helyi akciócsoportok, így azt sem lehet kalkulálni, hogy mekkora működési

költség állhat majd rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy minél több forrással rendelkeznek az

akciócsoportok annál kisebb területen nyílhat számukra esély a hatékony feladatellátásra. Má-

sodik lépés az adott területi egység helyzetelemzésének elkészítésének és SWOT analízisének

elkészítése. Már a helyzetelemzés során szükséges azonban figyelembe venni azokat a kerete-

ket, amelyeket a közösségi szabályozás, illetőleg a hazai fejlesztési dokumentumok határoznak

meg. Akár több SWOT-ot is lehet készíteni, minden egyes elemzési egységre vonatkozóan,

értjük ezalatt az önkormányzati, civil, egyházi és vállalkozói szektort. Fel lehet és kell is hasz-

nálni a már meglévő statisztikai adatbázisokat, azokból másodelemzés útján kinyerni az új fej-

lesztési stratégia számára a szükséges adatokat. Ez időben nem egy rövid folyamat, mivel in-

terjúkat is kell készíteni a véleményformáló szereplőkkel. Ők a térség vállalkozói, egyházi em-

33

berei, önkormányzat képviselői és a civil szektor emberei. Az interjúkat elő kell készíteni, meg-

határozott metodikát kidolgozni rá. Az interjúk során fel kell mérni az adott szervezet helyzetét,

jövőbeni elképzeléseit, és lehetőségeit. Erre a munkára a meglévő HACS-ok dolgozói kiválóan

alkalmasak. Megvan a helyismeretük és ismerik a térség szereplőit. Erre a munkára időt kel

áldozni, még 2014 előtt, legalább egy fél évet.

A meglévő adatokat, interjúkat fel kell dolgozni, melyekből megismerhetjük a térség aktuá-

lis helyzetét.. Ha már ismerjük az adott helyzetet, a jövőbeni elképzeléséket, és a következő

uniós ciklus célkitűzéseit, akkor építhetünk helyi fejlesztési stratégiát. Fontos megismeri a már

meglévő fejlesztési koncepciókat, az országos, a regionális és a helyi koncepciókat.

A közösségi jogi szabályozás helyi-területi tervezést érintő feltételei, keretei és céljai

Hazánk az Európai Unió tagjaként nem csupán a közösségi jogszabályokhoz, a közösségi jog-

rendhez van kötve, hanem a közösség fejlesztéspolitikájához is, melynek fontosabb elemei

megjelennek a jogi szabályozás szintjén is. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatko-

zóan az Unió deklarálta azokat a fejlesztési célokat, amelyeket támogatni kíván. Ugyan 2012

végén még számos részletkérdés nem tisztázott, azonban a legfontosabb elemek túlnyomó több-

sége – és a célok mindenképp azoknak tekinthetők – igen. Magyarországnak is célszerű figye-

lembe venni a tervezés során a közösségi célokat, hiszen az Unió nem minden fejlesztési célt

támogat, csak azokat, amelyeket a jogi szabályozás szintjén is meghatározott. Ezek a célok

képezhetik a tagállami tervezés általános kereteit.

A célok a tervezés központi elemét képezik. A célokra való tekintettel, a célokhoz képest

alakítható ki a célhierarchia rendszere, a legáltalánosabbtól az egyedi, specifikus célig. A célok

alapján lehet meghatározni a célmegvalósítás optimális területi léptékét, illetőleg a célok alap-

ján vizsgálható a területi egységek kompetenciája, célmegvalósítási képessége, az adott területi

egység adottságai, igényei szerint kialakítható részcélok rendszere stb.

Még mielőtt azonban a célok bemutatása sorra kerülne, szükségesnek tűnik röviden felhívni

a figyelmet azokra az igen jelentős szemléletbeli változásokra, amelyek az új szabályozást jel-

lemzik közösségi szinten.

Az Európai Uniós fejlesztéspolitika történetében több olyan mérföldkő található, amely ki-

sebb, vagy nagyobb, sőt egészen jelentős változást hozott a közösségi szinten kialakított célok

kialakítása tekintetében. A kisebb mérföldkövek az egyes programozási időszakok lezárásához,

illetve az újak megnyitásához kötődnek (pl.: 1993-1994-ben a célok változása, új alap intézmé-

34

nyesítése, 2000-ben további egyszerűsítések a célok tekintetében, 2007-től a közös agrárpoli-

tika reformjának egyik lépcsőjeként az EMOGA határozott szétválasztása az EMGA-ra – Eu-

rópai Mezőgazdasági Garancia Alap – és az EMVA-ra, – Európai Mezőgazdasági és Vidékfej-

lesztési Alap – stb.). Nagyobb, alapvető változást eddig az 1988. évi reform eredményezett,

amely az addig önálló életet élő alapok koordináltabb működtetése érdekében – mely nyilván-

valóan a közösségi célkitűzések eredményesebb megvalósítását célozta – létrehozták a struktu-

rális alapok rendszerét. Önmagában jelentős változást eredményezett a kohéziós alap létreho-

zása 1993-1994-ben, amely a rendelkezésre álló források mértékében, a jogosultak körében és

a felhasználás területi szintjében nagymértékben eltért a strukturális alapok szabályaitól és gya-

korlatától.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új szabályozási tervezet csaknem az 1988-as vál-

tozások nagyságrendjéhez közelít – vagy akár azokkal azonos szintűnek minősíthető – mert

szemléletmódjában, az eszközök együttműködésének új alapra helyezésében, a célok megfo-

galmazásában, új fejezetet nyithat a közösségi fejlesztéspolitikában.

A közösségi jogban bekövetkező változások azonban nem állnak meg a közösségi jog hatá-

rán, hanem átlépnek a tagállamok jogalkotásának, jogalkalmazásának területére, hatást gyako-

rolva – különösen – a tervezési gyakorlatra, az eljárási szabályok kialakítására, a fejlesztéspo-

litika intézményrendszerére. Ennek a hatásnak a mértéke – igazodva a közösségi jogban bekö-

vetkezett földrengésszerű, vagy éppen a finomhangolást biztosító szabályozási változtatások-

hoz – alapvető tagállami változtatásokat igényelhet a fennálló gyakorlathoz képest, vagy éppen

az alkalmazott módszerek tekintetében lehet szükség kisebb beavatkozásra.

A szükséges beavatkozások mértékének tehát két szintje azonosítható – amely tagállamon-

ként nyilván eltérő fokú lehet – amelynek felismerése jelentősen befolyásolhatja a 2014–2020-

as programozási időszakra történő felkészülés sikerességét. A felismerés hiánya azonban csu-

pán az egyik lehetséges veszélyforrás, ugyanis a szükséges változtatások beazonosításán túl

nagyon fontos az időzítés. Ha a konkrét lépések megtételére túl későn kerül sor, akkor a veszély

már a konkrét kár formáját ölti, ami kapkodásban, „összehányt” dokumentumokban és végered-

ményben a 2014-es programok megkezdésének, az elérhető források lehívásának időpontjának

kitolódásában nyilvánulhat meg. Ha felismerik a szükséges változtatások mértékét, ezekre idő-

ben reagálnak, még mindig komoly veszélyforrás a szükséges szakértelem hiánya, mely szintén

veszélyforrást jelent.

A helyi-területi tervezés esetén ezek a veszélyek hatványozottan jelentkeznek. Ennek az az

oka, hogy a közösségi szabályozás által kínált területfejlesztési eszközök (pl.: CLLD-

LEADER) feltételezik az alulról felfelé történő építkezést, valamint a társadalom széleskörű

35

bevonását a tervezésbe. Az ilyen típusú tervezés ugyanakkor nagyon időigényes, miközben a

partnerségi szerződés benyújtásáig, az operatív programok elkészítéséig rendelkezésre álló idő

ehhez képest túl rövidnek tűnik. Az is fontos tény, hogy területi szinten jelen pillanatban (vagyis

2012-ben) alig, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre az a megfelelő tervezői kapacitás, amely

meg tudna felelni a megváltozott tervezési követelményeknek (regionális fejlesztési ügynöksé-

gek közreműködői feladatokat látnak el, tervezési kapacitásait leépítették, a megyék nem ren-

delkeztek, nem rendelkeznek megfelelő kapacitásokkal, a helyi akciócsoportok alapvetően ki-

fizető ügynökségi feladatot látnak el, tervezési tapasztalataik, felkészültségük nem mindenhol

megfelelő).

A közösségi szabályozásban tetten érhető megváltozott szemléletmód és a fejlesztéspolitika

új megközelítés – a helyi-területi tervezés szempontjából – az alábbi legfontosabb elemekben

manifesztálódik:

1. A multifund tervezés, finanszírozás

A több alapból finanszírozott tervezés nem csupán azt jelenti, hogy egy fejlesztési cél

megvalósulását különböző alapok egyszerre finanszírozhatják, hanem azt is – sőt terve-

zési szempontból elsősorban azt – hogy első helyen a cél áll, az alapok pedig a cél szol-

gálatában, célnak alárendelten, „csupán” azért vannak, hogy biztosítsák az adott cél

megvalósítását. Ez a természetes észjárásnak megfelelő szemléletmód korábban egyál-

talán nem volt természetes. A tervezés logikája ugyanis úgy alakult, hogy léteznek az

alapok (ERFA, ESZA, stb.) ezek rendelkeznek bizonyos forrásokkal, az alapok finan-

szíroznak bizonyos támogatható tevékenységeket – pl.: infrastruktúra, képzés – és

mindezek alapján meg lehetett keresni, azt hogy mit lehet megvalósítani és mennyit

lehet elosztani. Ebben a szemléletmódban a cél volt a másodlagos, első helyen az ala-

pok, illetőleg az azokra vonatkozó szabályok álltak.

A multifund módszer emellett az elmúlt programozási periódusok azon problémáit kí-

vánja orvosolni, amely az alapok együttműködése, a szinergiák kialakítása, azok erősí-

tése helyett az alapok közötti elhatárolást helyezte középpontba. Ez természetesen nem

szolgálhatta a komplex programok megvalósulását. (A fejlesztéspolitikai beavatkozá-

sok kizárólag komplexen értelmezendők, az ágazati típusú bontás csupán a munkameg-

osztás következménye lehet, amely a végrehajtás technikai – alárendelt – módszereként

segítheti annak hatékonyságát, de semmiképpen nem kelhet önálló életre, eszközül szol-

gálva a bürokrácia és a gazdasági szereplők megfelelő rétegeinek érdekeit, ami aztán

akár a komplex célok megvalósítását is veszélyeztethetik az arányok felborításával, egy-

oldalúvá válásával).

36

2. Területi megközelítés (place based szemlélet) alkalmazásának ösztönzése

Ismeretes, hogy a területi szempontok, valamint a „place based” szemlélet megjeleníté-

sét a következő programozási időszakban a közösség által irányított helyi fejlesztés

(COMMUNITY-LED LOCAL DEVELOPMENT-CLLD), valamint az integrált terü-

leti beruházás (Integrated Territorial Investment-ITI) hivatott biztosítani (e két eszköz

egyúttal lehetőséget biztosít a multifund finanszírozásra, amely ismét csak egy lehető-

ség, amellyel vagy él egy tagállam, vagy nem).

E két eszköz közül a CLLD-nek Magyarország esetén különös jelentősége lehet. Ennek

egyik oka az, hogy az EMVA-ból kötelezően minimum 5%-ot a CLLD-re, vagyis az

EMVA esetén a LEADER programra szükséges elkülöníteni, de ami ennél sokkal fon-

tosabb az, hogy Magyarország teljes egészében LEADER ország, ami azt jelenti, hogy

ennek a fejlesztéspolitikai módszernek vannak bizonyos előzményei hazánkban. E fej-

lesztési módszer jelentőségét tovább erősíti az, hogy a közösségi szabályozás értelmé-

ben a CLLD területek esetén a társfinanszírozás aránya 10%-kal növekszik. (Az EU

GDP 85%-ának átlaga alatti régiók esetén ez 95%-os (!) társfinanszírozást jelent, amely-

ről hazánknak nem szabadna lemondania.) Fontos lehetőség, hogy a CLLD a Struktu-

rális Alapokon belül, az ERFA és az ESZA támogatása mellett is megszervezhető. Ez

tehát azt jelenti, hogy a CLLD sem tematikusan, sem szervezeti-irányítási szempontok

alapján nem szükséges, hogy a vidékfejlesztés részét képezze.

Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a

közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni.

3. Egyszerűsítés;

Az egyszerűsítés egyformán meg kell (kellene), hogy jelenjen a pályázatok (pályázati

konstrukciók) kialakításában és az ellenőrzésben, mely utóbbi magában foglalja a pá-

lyázatok, valamint a kifizetési kérelmek kezelését. Az egyszerűsítés kedvezményezetti

oldalon a döntésekhez szükséges információk szolgáltatási kötelezettségének mennyi-

ségi csökkenésében, a közösségi forrásokat menedzselő szervezetek oldalán pedig az

ellenőrzés szemléletmódjának változásában, az ellenőrzés mennyiségének és mélységé-

nek és mindennek következtében az ügyintézési határidők és a költségek jelentős csök-

kenésében érhető tetten.

4. Eredményesség és eredményértékelés, nem teljesítés esetén szankcióval párosítva

37

A 2014–2020-as időszak egyik alapvető szemléletbeli változása a megvalósított beru-

házások értékeléséhez köthető. A korábbi időszakok személetmódját – ahol a legfonto-

sabb, olykor kizárólagos szempont a pénzek szabályszerű felhasználása volt – felváltani

látszik egy olyan megközelítés, ahol a középpontban a beruházások hatásainak értéke-

lése áll. (Szabályszerűen lehet létesíteni egy halastavat is egy sivatag közepén, de ettől

még nem lesz se hal, se víz és a halászati szektor fejlődését sem fogja eredményezni az

egyébként pontosan és szabályszerűen kivitelezett, elszámolt beruházás.) Mindehhez

párosul egy olyan indikátor meghatározási kötelezettség, amely alapján megítélhető a

hatás, a célok elérésének eredményességi fokozata. Mindezt, vagyis a célok elérésnek

stádiumát, a közösségi szabályozás szerint két ízben is (2017 és 2019) szükséges vizs-

gálni. Amennyiben a várt indikátorok, illetve célok nem teljesülnek, az eredményességi

keret tartalékai nem kerülnek felosztásra, illetve jelentősebb eltérések a közösségi for-

rások folyósításának felfüggesztéséhez is vezethetnek.

A felsorolt szemléletbeli változást jelentő elemek, jelentős hatást gyakorolnak a tagállami és

a helyi-területi tervezésre egyaránt. Ezeket az elemeket, pontosabban az ezekből eredő követel-

ményeket a tervezés során célszerű figyelembe venni és érvényesíteni.

Közösségi célok és célhierarchia

Mint ahogy arra korábban már történt utalás, a tervezés központi elemét képezi a célmeghatá-

rozás. A helyi, területi, sőt a nemzeti célok kialakítására a helyzetelemzést és a SWOT analízist

követően szokott sor kerülni, azonban a közösségi finanszírozású programok esetén szükséges

azt figyelembe venni, hogy bizonyos – többnyire általános és átfogó – célok meghatározására

már közösségi szinten sor került. Ez pedig azt jelenti, hogy bármely terület, vagy ágazati terve-

zést, illetőleg azok elemeit (helyzetelemzés, SWOT, stratégiai, operatív célmeghatározás, mo-

nitoring, stb.) a célokra való tekintettel, a célokhoz képest szükséges megalkotni. A helyi-terü-

leti programok kialakítása során (is), tehát szükséges megismerni a közösségi célokat, illetve a

célok egymáshoz való viszonyát.

A közösségi célhierarchia csúcsán Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ)

174. cikke7 áll. Ez a rendelkezés – valamint a szubszidiaritás elve – az, amelyből származtat-

ható, levezethető az Unió fellépése. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a kohézió

7 „174. cikk (az EKSz. korábbi 158. cikke)

Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy

az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók

fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére

törekszik.

38

– benne a területi kohézió – az az elsődleges cél, amelyet aztán minden további célkitűzésnek

szolgálnia kell. (A területi, gazdasági, társadalmi kohézió – mint az egységes kohézió alkotó-

elemei – között a jogszabály nem állít fel sorrendet és különbséget sem tesz. Ez tehát azt jelenti,

hogy a továbbiakban megfogalmazott céloknak és rendelkezéseknek is egyformán szükséges

szolgálni a kohézió mindhárom összetevőjét.)

A fentiek rögzítése csupán azért tűnt szükségesnek, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy a ko-

hézió nem csupán egy horizontális elv, amelynek esetlegesen, vagy véletlenszerűen célszerű

megjelennie a támogatáspolitikában, vagy általában a közösségi fellépések során, hanem olyan

cél, amelynek teljes egészében át kellene hatnia a tervezés és végrehajtás egészét.

A 2014–2020 közötti programozási időszak célhierarchiájának második lépcsőjét az Európa

2020 c. dokumentumban megfogalmazott célok képezik. Ezek megvalósítását szolgálja a kö-

zösségi stratégiai keretre vonatkozó szabályozás, illetőleg az abban megfogalmazott ún.: tema-

tikus célkitűzések, melyek a célhierarchia harmadik lépcsőjét képezik és mindezek további

konkretizálását képezi a Bizottság által meghatározott ún.: közösségi stratégiai keret, mint a

célhierarchia negyedik lépcsője. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert ezek a célok adják

meg azt a keretet, azt a mozgásteret, amelyen belül érvényesülhet a kohézió, a területi kohézió,

mint alapvető célkitűzés. (Ettől függetlenül természetesen az egyes tagállamok megfogalmaz-

hatják saját kohéziós céljaikat, területfejlesztési politikájukat, azonban azt figyelembe kell

venni, hogy az Unió csak a KSK rendeletben meghatározott tematikus célkitűzések elérését

kívánja támogatni.)

Magyarország számára 2014 után a közösségi fejlesztési támogatásokon kívül vélhetően

nem áll rendelkezésre olyan mértékű hazai forrás, amely a közösségi céloktól független, illetve

azokon kívül eső területi kohéziós célok elérését hatékonyan lenne képes biztosítani. Így vi-

szont a hazai területi kohéziós célkitűzéseket a közösségi célok figyelembe vétele mellett, azo-

kon keresztül lehet elsődlegesen megvalósítani. A nemzeti szinten – a partnerségi szerződésben,

illetve azon belül az egyes operatív programokban – meghatározott célok jelenthetik a célhie-

rarchia ötödik lépcsőjét. Amennyiben léteznek helyi-területi tervek, vagyis a helyi, területi ter-

vek nem csupán a nemzeti szinten megállapított operatív programok helyi szintű szolgai vég-

rehajtását jelentik, akkor a helyi-területi szinten kialakított célok képezik a célhierarchia utolsó,

hatodik lépcsőjét. (Érdemes megjegyezni, hogy a túlságosan tagolt, soklépcsős célhierarchia

Az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett tér-

ségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb,

rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.”

39

esetén fennáll annak a veszélye, hogy az alsóbb szinteken megfogalmazott célok már nem áll-

nak ok-okozati viszonyban – sőt köszönő viszonyban sem – a felső, vagy legfelső célokkal,

azokból már nem vezethetők le, különösen abban az esetben, ha a tervezők nem helyeznek

folyamatosan hangsúlyt az elsődleges célok érvényesülésére.)

A nemzetállami – beleértve a helyi-területi szintű – tervezés számára a legfontosabb figye-

lembe veendő célokat az alábbi tematikus célok képezik:

„Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket

az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájá-

rulás érdekében:

(1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs

technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása;

(2) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és

akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása;

(3) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden

ágazatban;

(4) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása;

(5) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

(6) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb

hálózati infrastruktúrákban;

(7) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása;

(8) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;

(9) beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén;

(10) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.”(KSK 9. cikk)

A helyi-területi szintű tervezés szempontjából az első kérdés az, hogy az egyes célkitűzések

értelmezhetők-e területi szintenként, lehetnek-e az adott területi szint számára releváns végre-

hajtási elemei, vagy kizárólag nemzeti szinten, egységesen valósíthatók-e meg. (Jelen esetben

kizárólag a tematikus célkitűzésekről van szó, mivel az ehhez kapcsolódó nemzeti célok még

nem ismeretesek számunkra.) Amennyiben területi egységenként nem értelmezhető célkitűzés-

ről van szó (pl.: az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás), nyilvánvaló az

egységes és országos fellépés és egyúttal az is, hogy az ilyen célok végrehajtása nem fogja a

40

területi kohézió célját szolgálni8. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a tematikus célkitű-

zések csaknem mindegyike – de az aláhúzással jelöltek hangsúlyozottan – értelmezhető területi

értelemben, igaz egymástól eltérő intenzitással (pl.: a társadalmi befogadás előmozdítása és a

szegénység elleni küzdelem kifejezetten terület egységenként értelmezhető cél, hiszen vannak

hazánkban olyan területek, ahol ez fajsúlyos elem, míg más területi egységek esetén sokkal

kevésbé válhat központi céllá.)

Ha tehát a célok területi szinten is értelmezhetők, akkor adott a lehetőség, hogy azok meg-

valósulása hozzájáruljon a területi kohézió erősítéséhez.

A továbbiakban célszerű megismerkedni azon, már konkrétabb célkitűzésekkel, amelyek az

egyes alapokban szerepelnek és egyúttal feltételezik, vagy legalábbis lehetőséget biztosítanak

a célok helyi-területi szintű megvalósítására.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap fontosabb beruházási prioritásai

Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT-ék) való hozzáférés elősegítése

és e technológiák használatának és minőségének fokozása:

(a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése; (tervezés szint-

jén jelezni az igényt, mivel ezt minimum megyei, de inkább országos program keretén

belül lehet hatékonyan megvalósítani);

A kkv-k versenyképességének fokozása:

(a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának

megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével;

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazat-

ban:

(a) megújuló energiaforrások előállításának és forgalmazásának támogatása;

(b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése;

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és ke-

zelésének elősegítése:

(a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása;

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése:

(a) a kulturális örökség védelme, elősegítése és fejlesztése;

8 A Szerződés 174. cikkéből az mindenképpen következik, hogy a kohézió erősítését a területi különbségek csök-

kentése szolgálja. Ez tehát a kohézió fogalmának – jogszabályból következő – minimuma, amelyet természete-

sen gazdagíthatnak a kohéziós politika eddig elért eredményeiből, tapasztalataiból levonható következtetések.

41

(b) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások előse-

gítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is;

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése:

(a) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák tá-

mogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z)

[…]/2012/EU [ESZA] rendelet alkalmazási körén kívül esnek;

Az Európai Szociális Alap fontosabb beruházási prioritásai

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem:

(a) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendü-

lésének támogatása;

(b) a szociális vállalatok támogatása;

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén:

(a) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek

között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

révén

(b) a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja

(c) önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás

Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap releváns egyedi intézkedé-

sei

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

(a) a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása,

(b) széles sávú infrastruktúra, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is,

(c) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kultu-

rális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra lét-

rehozására, fejlesztésére, illetve kiterjesztésére irányuló beruházások;

(d) a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének megőrzésével, helyreál-

lításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi gazdasági szempon-

tokat is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások;

A tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és mű-

veletek:

(a) Mezőgazdasági kisüzemek

(b) Rövid ellátási láncok

42

Amennyiben a tagállam központi döntéshozói képesek felismerni azt, hogy nem minden cél

valósítható meg kizárólag centralizáltan és ágazatokon keresztül (egyszerűen azért, mert a helyi

szintű megvalósítás olcsóbb, gyorsabb, rugalmasabb, összességében hatékonyabb), felmerül a

kérdés, hogy mely területi szintnek van/kellene, hogy legyen kompetenciája az adott területi

egység céljainak meghatározása során? (Atomerőmű, vagy atomtemető létesítéséről nem terü-

leti szinten célszerű döntést hozni – még ha létezik területi vonatkozása is – éppúgy, ahogy egy

roma telep felszámolásáról sem feltétlenül az országgyűlésnek kell döntenie.) Annyi bizonyos,

hogy a célnak leginkább megfelelő területi egység döntési jogosítványának biztosítása önma-

gában nem csodaszer és nem feltétlenül fogja biztosítani a területi kohézió erősítését. (A kom-

petencia mellett nagyon sok további elem mennyiségi és minőségi léte szükséges, pl.: megfelelő

mennyiségű források, megfelelő minőségi kapacitásokkal rendelkező menedzsment, az igé-

nyeknek a lehetőségeknek megfelelően meghatározott célok, amelyek alkalmasak is a gazda-

sági növekedés előmozdítására, a hátrányos helyzetű területek munkaerő kapacitásainak lekö-

tésére, stb.) Ugyanakkor az leszögezhető – és a tapasztalatok is ezt mutatják – hogy a kizárólag

központi szinten meghatározott, valamint a nem megfelelő fejlesztési módszerek alkalmazása

mellett végrehatott területi programok egyáltalán nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően

képesek hozzájárulni a területi különbségek mérsékléséhez.

A területi szintű tervezés során tehát azt szükséges megállapítani és konkretizálni, hogy a

felsorolt célkitűzések miként és hogyan igazodnak a helyi-területi sajátosságokhoz, igényekhez,

illetőleg az általános célok alapján milyen konkrét helyi-területi célok fogalmazhatók meg (pl.:

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás keretén belül a helyi öntözési, víztárolási lehetősé-

gek felkutatása, a megújuló energiaforrások előállítása, forgalmazásán belül a helyi adottságok

vizsgálata növények termeszthetősége, víz, szél, stb. használatának lehetősége terén, a rövid

ellátási láncok támogatási cél keretén belül a tényleges és potenciális szereplők – termelők,

kereskedők, önkormányzatok – beazonosítása, támogatási, fejlesztési igények felmérése, stb.).

A LEADER megközelítés tervezést-végrehajtást érintő megkülönböztető sajátosságai ugyan

nem tartoznak közvetlenül a célmeghatározás témakörébe – inkább a tervezés módszertani kér-

déseihez kapcsolódnak – azonban mégis szükségesnek tűnik nagyon röviden felhívni a figyel-

met a más típusú tevékenységektől való elhatárolásra, mivel sokan – beleértve a legmagasabb

döntéshozókat is – jelen pillanatban sincsenek tisztában a LEADER típusú fejlesztési tevékeny-

ség lényegével.

43

Magyarországon a 2007–2013 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztési forráso-

kat hatósági eljárás keretében osztották szét, a célokat hatóságként hatósági lejárás szerint kí-

sérelték megvalósítani.

A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői:

- az eljárás általában kérelemre indul;

- alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás;

- az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét;

- a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg;

Szükséges hangsúlyozni, hogy a fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem

gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.), sőt a hatósági beavatkozás teljesen alkal-

matlan a fejlesztéspolitikai célok hatékony megvalósítására.

Magyarországon a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó forrásokat (Új Széchenyi Terven be-

lül) központi szinten a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, területi szinten a regionális fejlesztési

ügynökségek kezelték.

Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység:

- Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó

eleme a pályázatkezelés.

- Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényle-

ges kapcsolata esetleges.

- A fejlesztési célokat a regionális operatív programok esetén területi szinten, program

formájában határozták meg

Klasszikus LEADER típusú fejlesztési tevékenységre Magyarországon legfeljebb csak el-

vétve akad példa. (Ennek elsődleges oka az, hogy a LEADER helyi akciócsoportok munkaszer-

vezetei nem LEADER fejlesztési tevékenységet, hanem csaknem teljes egészében kifizető ügy-

nökségi tevékenységet látnak el.)

LEADER típusú fejlesztési tevékenység:

- A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók,

vagy kézművesek, vagy népművelők);

- Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők

közötti együttműködést.

44

- A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék

(innováció), együttműködés (hálózat kialakulása).

- Országos (nemzeti) fejlesztési prioritások léteznek, amelyeket a helyi sajátosságok alap-

ján transzformálnak fejlesztési célokká, konkrét projektekké.

- A területi léptéket az azonos területi és érdeksajátosságok határozzák meg (nem köz-

igazgatási, vagy KSH szempontok), de többnyire kistérségi szinthez állhat közel.

- Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatel-

látás, ezért – ha működik – drágább.

- Egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek „megmozdításá-

nak”.

LEADER típusú fejlesztési tevékenységnek – és ebbe természetesen a tervezés is beletar-

tozik – esszenciális eleme az aktív kezdeményező, személyes kapcsolatteremtő, hálózatépítő

munka.

A LEADER típusú megközelítés fontosabb sajátosságainak bemutatását követően – mely

nyilvánvalóan hatást gyakorol az e formában alkalmazandó tervezési tevékenységre is – rögzí-

teni szükséges, hogy a helyi-területi tervezésnek közösségi célrendszeren túl, figyelemmel kell

lennie a nemzeti szinten kialakított tervekre is. Jelen pillanatban egy előkészületi folyamatban

lévő országos fejlesztési koncepció, illetve országos területfejlesztési koncepció létezik, amely

jelen formájában kevéssé képes elősegíteni a helyi-területi tervezési folyamatot.

Ennek okai a következők:

A közösségi célokhoz való kapcsolódás meglehetősen áttételes;

Kifejezetten ágazati szemléletű és dominanciájú felépítés, a szubszidiaritás lényegi

mellőzésével, az egyközpontú, centralizált döntési rendszerre alapoz;

Alapvetően hiányzik a területi szintek szerepének meghatározása, kompetencia

vizsgálat;

Teljesen hiányzik a területi szintek közötti tervezési mechanizmus leírása;

Teljesen hiányzik a többalapú tervezés eszközeire (CLLD, ITI) való építkezés, vagy

arra történő utalás;

A tervezés során természetesen vizsgálni kell a nemzeti programozásban megjelenő és terü-

letileg is értelmezhető új elemeket, bár az optimális tervezés a központi valamint a területi sze-

replők folyamatos interaktív együttműködését feltételezné, amire hazánkban jelen pillanatban

nem sok esély mutatkozik.

45

Megfelelő nemzeti szintű tervdokumentáció híján, maradnak a közösségi szinten meghatá-

rozott célok. Ezeket a célokat azonban szükséges kiegészíteni a vidékfejlesztés speciális, hori-

zontális céljaival. Ezek különösen a következők lehetnek:

elvándorlás megakadályozása,

képzettség fokának növelése,

elérhetőség biztosítása,

természeti környezet megóvása, ápolása, természettudatosság,

kulturális örökség (épített és nem épített) megóvása, ápolása.

Az általános horizontális céloknak (esélyegyenlőség, fenntarthatóság biztosítása) pedig a

tervezés teljes folyamata során jelen kell lenniük.

A különböző célok egymáshoz való kapcsolódását, sorrendiségét a lenti táblázat kívánja –

a teljesség igénye nélkül – érzékeltetni.

A tervezés, illetőleg a célmeghatározás intézményrendszeréről a tanulmányban nem esik

külön szó, mivel a vázolt tervezési rendszer eredendően a LEADER megközelítés keretén belül

alkalmazandó szervezeti-intézményi kereteket veszi alapul. Mindemellett szükséges felhívni a

figyelmet az ún. előzetes feltételek9 közül egyre (5. sz. táblázat), mely szoros összefüggésben

áll a LEADER megközelítéssel, pontosabban a LEADER megközelítés sikerességének egyik

előfeltételét képezi:

5. táblázat: A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek

EU-s vidékfejlesztési prioritás /

A közös stratégiai keret

tematikus célkitűzése

Előfeltétel Az előfeltétel teljesülésére vonat-

kozó kritériumok

6. vidékfejlesztési prioritás: a

társadalmi befogadás előmozdí-

tása, a szegénység csökkentése és a

gazdasági fejlődés támogatása a vi-

déki térségekben

6.1. Hozzáférés az EMVA-hoz: tá-

mogatás nyújtása az érdekelteknek

az EMVA-hoz való hozzáférés te-

rén

Az érdekeltek támogatást kapnak

a projektpályázatok benyújtásához,

valamint a kiválasztott projektek

végrehajtásához és irányításához

Forrás: EMVA rendeket tervezet IV. melléklet

9 „A tagállamoknak támogatást kell összpontosítaniuk, hogy – saját nemzeti és regionális fejlesztési szükséglete-

iknek megfelelően – garantálni tudják az uniós célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulást Meg kell határozni az

előzetes feltételrendszert annak biztosítására, hogy az uniós támogatás hatékony felhasználásához szükséges ke-

retfeltételek meglegyenek. Az ilyen előzetes feltételrendszerekben foglaltak teljesítését a Bizottságnak a partner-

ségi szerződés általa történő értékelésének a keretében kell értékelnie. Azokban az esetekben, ahol nem teljesítik

az előzetes feltételrendszerben vállaltakat, a Bizottságnak jogában kell állnia felfüggeszteni a program javára

történő kifizetéseket.” (KSK rendelet (17)

46

Az előfeltételként meghatározott, az érdekeltek számára végzett támogatási tevékenység –

vagyis az általános és az igények szerinti speciális információk eljuttatása a címzettekhez, pro-

jektgenerálás, stb. – biztosítására térségi szinten hazánkban jelenleg egyfajta szerveződés mű-

ködik, ez pedig a helyi akciócsoportok. Nagyon fontos, hogy ezeket a szerveződéseket alkal-

massá kell tenni, illetve lehetőséget kell számukra biztosítani ahhoz, hogy a jelzett tevékenysé-

get – a kifizető ügynökségi feladatellátás mellett – el tudják látni.

47

6. táblázat: A vidékfejlesztési tervezési célrendszer kapcsolódási pontjai

Elvándorlás,

elöregedés

Képzettség Elérhetőség Természeti

környezet

Kulturális

örökség

Esélyegyelőség Fenntarthatóság LEADER megközelí-

tés esetén

Hálózat

építés

Innovatív

beruházás

Általános közösségi célok

1-n

Nemzeti célok

1-n

Helyi- területi

szinten megál-

lapított speciá-

lis célok

Civil

Vállalkozói

Közszférát

érintő

48

A tervezést, illetve a célmeghatározást befolyásoló további elemek

Koncentráció

A közösségi szabályozás a 2014–2020-as időszakban előtérbe helyezi a koncentrációt vagy leg-

alábbis a koncentráció egyik területét, a tematikus koncentrációt. A szabályozás szerint a leg-

nagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre szükséges összpontosítani. A hozzáadott

érték nyilván nem csupán a gazdasági szektorban a jövedelemtermelő beruházásokra értelmez-

hető, hanem a nonprofit tevékenységekre is, ahol szükségszerűen más mutatókkal mérhető az

ún. legnagyobb hozzáadott érték.

Az Európai Szociális Alapról szóló rendelet tervezet, az alábbiak szerint kíván eleget tenni

a koncentráció elvének: „A tagállamok a tematikus koncentráció érdekében a kevésbé fejlett

régiók esetében az egyes operatív programok számára elkülönített ESZA-források 60 %-át

legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosít-

ják..”10

A helyi-területi tervezés során a tematikus koncentráció elsődlegesen abban nyilvánulhat

meg, hogy a számos – és megalapozott – fejlesztési igény és cél közül egy a helyi szereplők

által meghatározott prioritás sorrend alapján kiválasztják a legfontosabbakat. Az, hogy hány

legfontosabb célra lehet koncentrálni legalább egy további feltételtől, illetve egy további köve-

telménytől függhet. A feltétel a rendelkezésre álló források nagysága (más szóval a pénzügyi

koncentráció). A nagyság részben függ a központi döntéshozótól és részben a helyi döntésho-

zóktól.

Központi szinten azt szükséges eldönteni, hogy miként alakul a területi és az ágazati prog-

ramok közötti fejlesztési forráselosztás. Ha a 2013-as időszakra jellemző felosztási módszer

marad – és erre jó esély mutatkozik – akkor a területi szintek érdemileg egyáltalán nem, vagy

csak kis mértékben tudnak hozzájárulni a tematikus célkitűzések megvalósításához, általában a

területi, társadalmi és gazdasági kohézió erősítéséhez. Ebben a felfogásban ugyanis az a gya-

korlat érvényesült, hogy az egyes ágazatok (minisztériumok) – megfelelő központi érdekérvé-

nyesítő lehetőségeiket kihasználva – meghatározták a fejlesztési céljaikat és az azokhoz igé-

nyelt fejlesztési forrásokat. A területi programoknak pedig az a cél és megmaradt forrás jutott,

10 A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba való beruházás

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Az intézményi kapacitások javítása és a hatékony közigazgatás elősegítése

Szükséges megjegyezni, hogy mindegyik prioritáson belül további rész célokat határoz meg a közösségi jogal-

kotó, a részcélok száma így összesen 18 db.

49

amivel az ágazatok nem tudtak, vagy nem akartak foglalkozni. A maradékelvű terület- és vi-

dékfejlesztés sem cél- sem forrásrendszerében nem alkalmas arra, hogy a területi különbségek

mérséklését érdemben befolyásolja. (Az ágazati programoknak pedig sajátossága, hogy a terü-

letiséget és a területi különbségekből fakadó sajátosságokat központilag alig, vagy csak részben

tudják kezelni.) Ismeretes az is, hogy a vidékfejlesztési források a 2007–2013 közötti időszak-

ban – agrárágazat nélkül – nem érik el azt a kritikus tömeget, amely szükséges lenne a vidék

gazdaságának stabilitásának megőrzéséhez. A vidék gazdasági növekedési pályára történő állí-

tásához pedig nevetségesen alacsonyak. (Közelítően 300 Mrd Ft a 3-4. tengely számos célkitű-

zésére.) Mindez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a 2014–2020-as időszakban a területi prog-

ramok számára nem bocsájtják rendelkezésre a célokhoz igazodó minimális forrásokat, akkor

a területi programok továbbra sem fognak érdemileg hozzájárulni az ország fejlődéséhez.

Ahhoz, hogy a központi döntéshozó ismerje a területi programok forrásigényét, nyilvánva-

lóan ismerni kéne az adekvát területi célkitűzéseket (természetesen nem projekt ötlet szinten).

Ehhez viszont már jóval korábban el kellett volna indítani a területi szintű tervezést. (Ennek

hiányában valószínű marad a központi ágazatok cél- és forrás meghatározásának elsőbbsége,

kiszorítva a területi programok még ismeretlen igényeit.) Ez természetesen nem csupán azért

hátrányos, mert a központi programok kevésbé hatékonyan járulhatnak hozzá a területi különb-

ségek mérsékléséhez, hanem azért is, mert a források nagyobb részét lényegesen kedvezőtle-

nebb feltételek mentén használhatja fel az ország (nincs multifund lehetőség és 10% alacso-

nyabb az uniós társfinanszírozás a nem területi (ágazati) programok esetén. Mindennek mérle-

gelése már csak azért is fontos lenne, mert – 2010-es adatok szerint – a Strukturális Alapokhoz

kötődő források 96%-a az 1500 lakosnál nagyobb településeken valósult meg. Ha a központi

tervező és döntéshozó képes felfogni, hogy a források nagy része amúgy is településeken belül

valósul meg (autópálya, vasút építés nem tartozik ide), akkor sokkal gazdaságosabb lenne a

forrásokat a területi programokon keresztül (ITI-CLLD/LEADER) kihelyezni, mintsem ágazati

programok mentén.

A pénzügyi koncentráció ténye, mértéke természetesen függ a helyi döntéshozóktól is. Ha

ugyanis a rangsorba állított célok között a rendelkezésre bocsátott forrásokat elaprózzák, akkor

ugyan mindenhova jut egy kicsi, de ez a térség fejlődésére nem képes érdemi hatást gyakorolni.

Függően a központi szinten a területi programok számára rendelkezésre bocsátott források

nagyságától az is elképzelhető, hogy a helyi-területi programok csupán egy, vagy csak néhány

célt képesek megvalósítani, noha az összes fejlesztési cél nagyon fontos a térség szempontjából.

50

A helyi-területi célok prioritására, a tematikus koncentrációra hatást gyakorol egy követel-

mény is, amely a beruházás helyi-területi láthatóságát, mérhetőségét jelenti. Ez tehát egy mér-

hetőségi kérdés abból a szempontból, hogy az adott cél érdekében megvalósuló beruházások

képesek-e pozitív irányba mozdítani az adott cél kiindulási mutatóit, vagyis képesek-e érdemi-

leg befolyásolni, megvalósítani azt a célt, amelyet megfogalmaztak a helyi szereplők. Erről a

követelményről, a monitoringról, illetve az indikátorokról szóló részben lesz szó bővebben.

A klímaváltozás, mint megkerülhetetlen tervezési tényező

A közösségi szabályozás rögzíti, hogy az Unió költségvetésének 20 %-át a klímaváltozással

kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani. A tagállamokat terhelő kötelezettség esetén fontos

kérdés, hogy ezt a követelményt mely célokon keresztül kívánja érvényesíteni és milyen mér-

tékben kívánja ágazati, vagy területi programokba beépíteni. Amennyiben a területi programok-

tól elvárható, hogy bizonyos százalékban járuljanak hozzá a fenti kötelezettség teljesítéséhez –

esetleg az a felismerés is kialakul, hogy egyes célok helyileg jobban megvalósíthatók – akkor

a helyi-területi tervezés során ezt mindenképp figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy –

összhangban az országos célkitűzésekkel – meg kell határozni azokat a célokat, amelyek illesz-

kednek a fenti követelményhez, hozzárendelve azt a forrást, amit a célmegvalósítás igényel.

Az EMVA esetén tartani szükséges a 2007–2013-as programozási időszakban tett erőfeszí-

tések szintjét, és az EMVA-ból az egyes vidékfejlesztési programokhoz nyújtott teljes hozzá-

járulás legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással,

valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítaniuk az agrár-környe-

zetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottsá-

gokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések ke-

retében.

Szegénység elleni küzdelem, lehatárolás

ERFA igénybevétele, vagyis multifund tervezés esetén a (területfejlesztési) operatív program-

ban és ezzel együtt a partnerségi szerződésben meg kell határozni „a szegénység által legjobban

sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával

szembenéző célcsoportok egyedi szükségletei kezelése terén történő hozzájárulást, különös te-

kintettel a marginális helyzetű közösségekre, valamint az indikatív forráselosztást” (KSK 87.

cikk 2. d). pont)

51

A jelzett földrajzi területek lehatárolása természetesen megtörténhet központilag is, de az

nyilvánvalónak tűnik, hogy a tényleges és pontos információ – és vélhetően a probléma keze-

lésének lehetősége is – sokkal inkább helyileg biztosított, mint központilag. Ha ezt elfogadjuk,

akkor viszont a tervezés során mindezt a célok meghatározásában is érvényesíteni szükséges,

és emellett a földrajzi lehatárolás sem kerülhető meg. (Továbbra is szükséges felhívni a figyel-

met arra, hogy amennyiben nem kizárólag LEADER program valósul meg Magyarországon,

akkor a CLLD-k operatív programban, illetve partnerségi szerződésben történő felsorolása kö-

telező. (KSK rendelet 87. cikk 2. c). iv. pont) Amennyiben a LEADER program egyúttal a

CLLD szerepét is betölti hazánkban, a felsorolás, lehatárolás vélhetően nem kerülhető meg.)

Ütemezés

A célok megvalósítása szempontjából különös fontosságú az ütemezés kérdése. Az ütemezés

nagyon sok tényezőtől függhet (a program, vagy projekt összetettsége, vagy épp egyszerűsége,

a projekt fizikai jellemzői, a megvalósítás gyorsaságához fűződő helyi érdek, stb.) azonban a

tervezés során legelső helyen álló, objektív szempont a közösségi jogban meghatározott két

fontos eredményértékelési időpont: 2017 és 2019. A tagállami beszámolási kötelezettségek tar-

talmát meghatározza a KSK rendelet (pl.: 46. cikk, 101. cikk), ahol több olyan elem is található,

melynek során a helyi-területi szint hozzájárulása, illetőleg annak értékelése meghatározó (pl.:

szegénység elleni küzdelem). Ez tehát azt jelenti, hogy a megadott időpontokra meg kell való-

sítani az elvárt, illetve beígért eredményeket (ellenkező esetben szankció).

Indikátorok meghatározása, értékelés

A közösségi jogalkotó a KSK rendeletmegfogalmazása során (indokolási rész, konkrét norma

szöveg), valamint a Bizottság által kibocsátott tájékoztató dokumentumokban számtalanszor

hangsúlyozta, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban különösen nagy hangsúlyt fek-

tetnek a különböző beruházások hatásainak értékelésére. Az értékelések középpontjában – a

közösségi döntéshozók szándékai szerint – az eredmények és az eredményesség áll, ami magá-

tól értetődően nem abban merül ki, hogy a források legyenek elköltve és mindez szabályszerűen

történjen. Ez a lényegi szemléletváltás abban is megnyilvánul, hogy – a Strukturális Alapok

szabályozása esetén eddig nem tapasztalt módon – ún.: közös eredménymutatókat is meghatá-

roztak. A közösségi döntéshozó tehát meghatározta a célokat és egyúttal – indikátorok formá-

jában – azt is megjelölte, hogy ezek a célok mikor teljesülnek, melyek azok az elvárt eredmé-

nyek, amelyek az adott célokhoz kapcsolódnak. Ez tehát azt jelenti, hogy az egyes célokon az

adott tagállam nem azt ért, amit akar, nem azt csinál amit akar, és az eredmény pedig nem az,

52

amit épp sikerült elérni (lesz ami lesz, ahogy esik úgy puffan szemléletmód), mely eddig ki-

sebb-nagyobb mértékig jellemezte a közösségi forrásokhoz kötődő hazai programozást. A kü-

lönböző területi szintű indikátorok koherenciájának biztosítása érdekében a nemzeti szintű vál-

lalásokat nem csupán célszerű lenne összehangolni a helyi-területi szinten kialakított progra-

mok indikátoraival, de – a-mennyiben cél a megalapozott indikátor rendszer kialakítása –

azokra is kellene építkezni. (Ez sorrendiség szempontjából feltételezné a helyi-területi szintű

programkészítés elsőbbségét, mely valószínűleg éppúgy nem fog bekövetkezni Magyarorszá-

gon, mint ahogy hiányzott a 2007-2013-as időszakra történő felkészülés során is.)

A számonkérés tárgyát képező vállalások, vagyis az indikátorok egymással hierarchikus

kapcsolatban állhatnak11, illetve számos fajtájuk létezik, amelyek a teljesítményt, a teljesítést

eltérő módon értékelik. A közösségi szabályozás és a megváltozott szemléletmód alapján arra

a következtetésre juthatunk, hogy a figyelem középpontjában nem csupán a forráslekötés és

annak szabályszerűsége áll, hanem sokkal inkább az az eredmény és hatás, amely leginkább

képes biztosítani és jellemezni a kitűzött cél megvalósulását. Az, hogy ez a szemléletmód vál-

tozás a valóságban képes-e, illetve milyen mértékben képes érvényesülni, az attól függ, hogy a

végrehajtási jogszabályokban, vagy egyéb dokumentumokban mely indikátorok szerepelnek,

és azok közül melyek kapnak tényleges hangsúlyt.

A közösségi szinten kialakított indikátorok rendszere ugyan még nem teljes, de az egyes

alapokról szóló rendeletekben már megjelentek egyes elemek. Ezeket nyilvánvalóan nem csu-

pán a nemzeti szintű, hanem éppúgy a helyi szintű tervezés során is szükséges figyelembe

venni. Az alábbiakban néhány, a helyi-területi programok szempontjából fontosnak tűnő indi-

kátorra, illetve a cél és az indikátor kapcsolatának leírására kívánjuk felhívni a figyelmet (7. sz

táblázat)

11 Léteznek közös mutatók, programspecifiukus indikátorok, és létezhetnek területi szinten kialakított indikáto-

rok, melyek között a kapcsolat hierarchikus, abban az értelemben, hogy a legáltalánosabban és legmagasabb

szinten meghatározott mutatókhoz kell kapcsolódniuk a további mutatóknak és azok teljesülését kell szolgálniuk.

53

7. táblázat: Célok és indikátor kapcsolatok a különböző alapokról szóló dokumentumokban

ERFA rendelet

Tematikus célkitűzés Az adott KSK alap által tör-

ténő meghatározás

Egység Elnevezés

Az információs és kommuniká-

ciós technológiákhoz való hoz-

záférés, a technológiák haszná-

latának és minőségének javítása

A „növekedést és munkahelyte-

remtést szolgáló beruházások”

célkitűzés ERFA támogatásának

mutatója

Személyek A legalább 30 Mb/s sávszélességű hozzáférés-

sel ellátott lakosság száma

ESZA rendelet

Tematikus célkitűzés Az adott KSK alap által tör-

ténő meghatározás

Közös teljesít-

mény-mutatók

Közvetlen közös ered-

ménymutatók

Hosszabb távú közös eredménymutatók

A társadalmi befogadás elő-

mozdítása és a szegénység el-

leni küzdelem

i. aktív befogadás

ii. a társadalom peremére szorult

közösségek: pl. a romák integrá-

ciója

vi. közösségek szintjén irányí-

tott helyi fejlesztési stratégiák

Pl.: a támogatott

mikro-, kis- és kö-

zépvállalkozások

száma

Pl.: a program elhagyásá-

nak időpontjában foglal-

koztatásban levő résztve-

vők

Pl.: a program elhagyása után 6 hónappal jobb

munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező

résztvevők

EMVA rendelet

Célkitűzés

A vidéki térsé-

gekben végre-

hajtott kiegyen-

súlyozott terü-

letfejlesztés

6. Prioritás

A társadalmi befogadás

előmozdítása, a szegény-

ség csökkentése és a gaz-

dasági fejlődés támogatása

a vidéki térségekben

Cél indikátorok

Pl.: Az új, vagy tovább-

fejlesztett szolgáltatáso-

kat, infrastruktúrát igény-

bevevő vidéki lakosság

Eredmény indikátorok

Pl.: csökkentett metán és

N2O kibocsátás

Hatásindikátorok

Pl.: vidéki szegénység foka

54

Az Agrár Igazgatóság (DG Agri) munkatársai által 2012. novemberében készített egyik

munkaanyag a 6. prioritás indikátorait az alábbiak szerint határozta meg (8. sz. táblázat)

8. táblázat: A 6. prioritás indikátorai

Fókusz terület Cél indikátor Kiegészítő eredmény-indikátor

P6 A

A diverzifikáció elősegítése,

új kisvállalkozások és mun-

kahelyek

Munkahelyek létesítése a támogatott pro-

jektekben (ugyanígy a 6B alatt (for

LEADER))

P6 B

A vidéki területek helyi fej-

lesztéseinek elősegítése

A helyi fejlesztési stratégiák által lefedett

vidéki népesség %-ka.

A továbbfejlesztett szolgáltatásokban/infra-

struktúrában részesülő vidéki lakosság.

Munkahelyek létesítése a támogatott pro-

jektekben (LEADER).

P6 C

Az információs és kommu-

nikációs technológiákhoz

(IKT) történő hozzáférés ja-

vítása a vidéki térségekben

Az új, vagy továbbfejlesztett IKT szolgálta-

tásokban részesülő vidéki lakosság

A közösségi szinten meghatározott indikátorok jelenlegi rendszeréből legalább két követ-

keztetés vonható le:

Az egyes alapokra vonatkozó indikátorok közel sem tűnnek koherensnek egymással.

Ez azért jelenthet különösen problémát, mert amennyiben már az egyes eljárások

(pl.: ellenőrzés) alapjait képező elemek esetén sincs meg a koherencia, akkor ez vél-

hetően a részletező eljárási szabályok esetén sem alakulhat ki. Ennek következtében

viszont a tagállami végrehajtási szabályok egysége, együtt kezelhetősége is kétsé-

ges. Mindez pedig meghiúsíthatja a 2014-2020-as időszak egyik nagy vívmányának

számító kezdeményezést, a multifund tervezést és végrehajtást.

A különböző típusú indikátorok között alig jelennek meg olyanok, vagy egyáltalán

nem olyan súllyal szerepelnek, amelyek azt jeleznék és azt biztosítanák, hogy a jö-

vőben nem csupán a pénzek elköltése a legfontosabb célkitűzése az egyes progra-

moknak, illetve az Európai Uniónak. A hatásoknak, az eredményeknek tulajdonított

kiemelt jelentőség a 2014-2020-as időszakban, valószínűleg az uniós retorika szint-

jén marad, hiszen a teljesítés, a számonkérés alapja, vagyis a konkrét mutatók meg-

határozása ezt a változtatási igényt kevéssé tükrözi.

Az EMVA indikátorok esetén érdemes azt is kiemelni, hogy az indikátorokkal kapcso-

latos követelmények közül néhánynak, a jelenlegi indikátorok program szinten, egyáltalán

55

nem tesznek eleget. Az indikátoroknak ugyanis célszerű lefedni a program egészét (teljes

körűség), továbbá a program, a célok szempontjából relevánsnak kell lenniük. Ismeretes,

hogy a LEADER megközelítés továbbra is az EMVA része. Ennek ellenére a jelenlegi kö-

zösségi szinten meghatározott indikátorok nem a LEADER program lényegi, releváns vo-

násait kívánják mérni, jellemezni. Így aztán hiányoznak azok az indikátorok, amelyek az

EMVA célkitűzések teljes egészét képesek lennének lefedni. (Helyi stratégiákkal lefedett

területek, lakosságszáma semmiképp nem alkalmas arra, hogy a LEADER program ered-

ményességét, a LEADER megközelítés alkalmazását, annak sikerességét mérje. Így legfel-

jebb egy output mutatónak nevezhető, ami – álláspontom szerint – semmiképp nem azonos

a célindikátor kategóriájával.) Akár cél, de inkább eredménymutatóként lenne célszerű meg-

határozni a LEADER program esetén pl.: a kialakított hálózatok számát, vagy a helyi-térségi

innovatív beruházások számát. (Emellett természetesen több, a LEADER megközelítés

eredményességét jelző mutató is meghatározható, még akkor is, ha azok közül nem minden

kizárólag kvantitatív módon mérhető.)

Függetlenül a közösségi szintű szabályozást jellemző bizonytalanságoktól, a helyi-terü-

leti szintű tervezés a már meghatározott indikátorokat nem hagyhatja figyelmen kívül.

Ugyanakkor a helyi tervezőket semmi nem akadályozza abban, hogy olyan teljesíthető kö-

vetelményeket is megfogalmazzanak a maguk számára, amelyek képesek azt a hatást mérni,

jelezni, amit elérni szándékoznak.

Az indikátorok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

„A forrás- vagy input-mutatók a projekt költségvetésére vonatkoznak. Számsze-

rűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellem-

zően pénzeszközöket.

A kimenet vagy output-mutatók a tevékenységekre vonatkoznak, mivel számsze-

rűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. Ezek jellemzően

fizikai elemeket mérnek (pl. megépített út hossza, képzések száma).

Az eredménymutatók a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. A

közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak infor-

mációt. Ezek egyaránt lehetnek fizikai mutatók (pl. az utazási idő csökkenése, vagy

a kiképzett emberek száma), vagy pénzügyi mutatók (pl. a szállítási költségek csök-

kenése).

56

A hatásmutatók a projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően

közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek. A hatások bekövetkezése szinte ki-

vétel nélkül a projekten kívül álló tényezőktől is függ (pl. munkahely-teremtés, pro-

fit-növekedés).”12

Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények egy csoportját a szakirodalom a

SMART kifejezéssel jelöli, mely az alábbiakat tartalmazza:

• Specific (specifikus, meghatározott, arra a jelenségre vonatkozik, amit mérni kívá-

nunk, mindenki számára érthető és azonos módon értelmezett);

• Measurable (mérhető, a mérhetőség biztosítható kvantitatív és kvalitatív eszközök-

kel, egységekkel is);

• Achievable (elérhető, hozzáférhető, mert ennek hiányában nincs mivel mérni);

• Realistic (reális, releváns a program egésze, illetve a program célkitűzése szempont-

jából, a lényegi elemekre mindenképp kiterjed);

• Time-based (idő-alapúak, az adott időpontra, időszakra tartalmazzon információt,

ne legyen régi, aktualitását veszett);

Figyelemre méltó az az indikátorok meghatározása során használt szempontrendszer,

amelyet az Agrár Igazgatóság alakított ki (prioritáshoz való kapcsolódás, a fókusz területhez

való kapcsolódás meghatározása, az indikátor tömör fogalmának meghatározása, illetve ha

az már létezik az arra történő utalás, az alkalmazandó mértékegység, annak a módszernek,

képletnek a leírása, amely lehetővé teszi az adatok indikátorként történő értékelését, meg-

határozását, az adatok forrása, stb.) (5. sz. melléklet)

Annyi bizonyos, hogy mind a tervezés során, mind pedig a későbbi értékelési tevékeny-

ség során a helyi-területi szintű tervezők és végrehajtók számára olyan szakmai segítséget

szükséges nyújtani (pl.: kézikönyv összeállítása, folyamatos tanácsadás biztosítása), amely

lehetővé teszi a megfelelő minőségű indikátorok meghatározását minden egyes ezzel fog-

lalkozó szervezet számára. Ennek indoka nem csupán az, hogy a tervezésnek ez a fázisa –

illetőleg a későbbiekben az értékelés – csaknem egy önálló szakma, hanem az is, hogy rend-

kívül nagy a tétje a jó meghatározásoknak, mert a hibák visszafizetési, vagy támogatás fel-

függesztési következményekkel járhatnak. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az

Agrár Igazgatóság értékelési terv elkészítését írja elő a tagállamoknak, amelyen belül a

12 Forrás: INDIKÁTOR-MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

www.fde.hu/docs/Indikator-modszertani%20utmutato.pdf

57

LEADER programhoz kapcsolódóan megállapítja, hogy a LEADER helyi akciócsoportok-

nak önálló értékelési tevékenységet kell folytatniuk (saját programjuk vonatkozásában), és

a tagállamnak biztosítani kell azt a segítséget – és ezt rögzíteni is szükséges az értékelési

tervben – amely a helyi akciócsoportok értékelési tevékenységét támogatja.

A tervezés gyakorlati keretei

Az egyesület által megszervezett workshopok tapasztalatai

A közösségi dokumentumok tervezés szempontjából fontos elemei közül a helyi-területi

fejlesztéspolitikában részt vállaló szereplők felé, a tervezési folyamat megindulása előtt,

elsődlegesen a célokat kívántuk kommunikálni. A tervezési folyamat megkezdésével ter-

mészetesen minden egyes elemet szem előtt kell tartani, ami a tervezést végzők feladata

lesz.

A tanulmány elkészítése során a statisztikai elemzésen és a kérdőívezésen túl, a Mecsek–

Völgység–Hegyhát Egyesület két kistérségében, 4 db fórum megtartására került sor a tanul-

mány elkészítéséhez. Két fórum került megrendezésre a Sásdi térségben és két workshopot

pedig a Komlói kistérségben szerveztük meg, október hónapban. A fórumok meghívóit

email-en keresztül a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület tagjainak juttattuk el, valamint

a települési önkormányzatokat megkértük, hogy az adott településen plakátolják ki több he-

lyen a rendezvény időpontját. Emellett a fórumok meghívóit elhelyeztük Egyesületünk hon-

lapján is. A munkában résztvevők egyeztetései után Hosszúhetény, Magyarhertelend, Alsó-

mocsolád és Mindszentgodisa falvakban hívtuk össze az érdeklődőket.

Hosszúhetényben 2012. október 9-én találkoztunk, este 6 órakor. Hosszúhetény lakosság

száma 3000 fő fölötti, azonban a fórumon igen kevesen képviseltették magukat. A tény,

hogy a programozási időszak vége felé közeledve, a pályázati rendszer nehézségét ismerve

egyre kevesebb lakó jön el az adott workshopokra. Ennek azonban előnye, hogy vélhetően

azok jelennek meg a beszélgetéseken, akiket a téma valóban érdekel, úgy gondolják, hogy

képesek lehetnek a következő időszak tervezésébe ötleteikkel, gondolataikkal bekapcso-

lódni. A jelenlévők közül, az egyház képviselője, pályázatíró cégek képviselői, civil szer-

vezetek aktív tagjai jelentek meg. A fórumok tematikája azonos volt. Előbb sor került a

2014-2020-as időszakkal kapcsolatosan az unióban már kidolgozott tételek, alapkövetelmé-

nyek, és ebből kifolyólag az ország számára rendelkezésre álló lehetőségek ismertetésére.

58

Főként az uniós tematikus célkitűzések ismertetésére fókuszáltunk, hiszen ezekhez az alap-

pillérekhez kell majd nekünk is igazodnunk. Elmondtunk, hol tart a magyar tervezés, bemu-

tattunk az Országos Területfejlesztési Koncepció főbb pontjait. Ezt követően kérdéseket

tettek fel a megjelentek, azonban az aktivitás nem volt túl jelentékeny.

Magyarhertelenden 2012. október 16-án a fórumon valamivel többen jelentek meg, mint

Hosszúhetényben. Érdeklődve és figyelemmel hallgatták az általunk elmondottakat, kifej-

tették, hogy kíváncsiak az éppen zajló folyamatokra.

Alsómocsoládon csak néhányan jelentek meg a fórumon, ennek ellenére egy személytől,

aki több jelentősebb uniós programban vett részt értékes információkhoz jutottunk. Döb-

benten szembesültünk, azzal, hogy már a kísérleti LEADER program előtti szinten tartunk

ismét, az adott LEADER program megvalósításában.

Az utolsó workshopra Mindszentgodisán került sor. A lakosok itt jelentek meg legna-

gyobb számban, a környékbeli polgármesterek is eljöttek, hogy információkhoz juthassa-

nak. A település polgármestere elismert a környéken, ennek köszönhetően megfelelően

tudta szervezni a környékbeli civil szervezeteket és polgármestereket.

A workshopok ebben az első körben inkább tájékoztatási funkciót töltöttek be. 2013 ja-

nuárjától minden központi funkciót betöltő településeken szükséges megtalálni azt a pár, a

tervezésben szívesen és aktívan résztvevőt, akik ismereteikkel, ötleteikkel segíthetik a helyi

fejlesztési stratégia kialakítását.

Tény, hogy nagyon nehéz aktivizálni a helyi lakosságot, mivel a jelenlegi pályázati rend-

szerek túl bonyolultak, nemcsak a pályázás, de az elszámolások elkészítése is nehézséget

okoz számukra. Hiába a rendelkezésre álló forrás, ha szinte képtelenség elszámolni a pro-

jekttel a bürokratikus rendszerek miatt. Nemcsak e projekt kapcsán összehívott fórumokon

megjelenők száma csekély, hanem a kötelezően kéthavonta összehívandó találkozóinkra is

nehezen tudjuk megmozgatni a lakosságot. 2008-ban a jelenlegi programozási időszak kez-

detén termeink szinte zsúfolásig megteltek, ma már azonban sikerként könyvelhetjük el, ha

egy települési fórumon 10 fő megjelenik.

Az is kiderült, hogy az érdeklődők számára még a következő programozási időszak tá-

volinak tűnik, a jelenlegi források megnyerésével és a kifizetési kérelmek elkészítésével

vannak elfoglalva. Még nem érzik igazán, hogy ők is hozzátehetnek a tervekhez, az ő gon-

dolataik mentén is megvalósulhatnak a helyi fejlesztések. Kevesen vannak, akik nem arra

várnak, hogy majd mások megoldják helyettük, kevesen adnak ötleteket és valós elképze-

léseket.

59

Tanulmányunk elkészítése „csak” az első lépés a 2014–2020-as időszakra való felkészü-

lésben. Azonban ez a lépés fontos és elkerülhetetlen. Amelyik akciócsoport nem teszi meg,

az hátrányban lesz azokkal szemben, akiknek már gondolataik vannak a jövő tervezésére

vonatkozóan. Mi megtaláljuk azokat a helyieket, akik új, innovatív ötletekkel rendelkeznek,

és akik akarnak tenni a vidék fejlesztéséért. Folyamatosan kell fórumokat, worshopokat

szervezni a tervezés különböző szakaszaiban, az országos folyamatokra fókuszálva és azo-

kat nyomon követve. A helyi team feladata a jelen programozási időszakból levonni a kö-

vetkeztetéseket, megnézni, mi volt a terv és mi lett az eredmény, ill. milyen úton jutottunk

el ehhez. A hibákat ki kellene küszöbölni és a jó eredményeket fel kell erősíteni a következő

időszakban.

A második kérdőív eredményei

2. számú kérdőívünk (2. melléklet) 17 kérdést magába foglalva próbálkozik meg azzal,

hogy az egyéni célokkal, várakozásokkal megismerkedjen, valamint felmérje a kitöltők

nagyobb léptékű, EU-s célokkal való alkalmazkodási hajlandóságát. A kérdőív ugyanazon

célcsoportokhoz került eljuttatásra, mint az 1. számú kérdőív, a kitöltési hajlandóság ha-

sonló (132 db), azonban feltűnő volt a hiányosan kitöltött kérdőívek száma (12 db).

E kérdőív is három tematikai egységből áll össze egy egésszé, az első kérdéskör szintén

a kitöltők beazonosítását segíti. Az arányszámok ugyanazok, mint a korábbi esetben, 41,7%

civil szervezetek, 29,2% önkormányzatok, 16,8% vállalkozások, 10,4% természetes szemé-

lyek, 1,9% egyházi szereplők, kistérségek tekintetében pedig a megoszlás: komlói: 50,6%;

sásdi: 41,7; egyéb: 7,7%. Az egyéni célokat és lehetőségeket feltáró második kérdéskör

alapján a 10. táblázat szerinti területeket nevezhetjük meg, mint fő irányokat az egyes cél-

csoportokon belül.

A jövőben tervezett pályázatokkal kapcsolatos támogatási igények megoszlása változa-

tos megoszlást mutat a kérdésre válaszoló 113 kitöltő között. 1–5 millió Ft közötti támoga-

tási összeget lát reálisnak a kitöltők 40,7%-a, amely magas érték valószínűleg a civil szer-

vezetek magas kitöltési arányának is köszönhető, hiszen zömmel ők terveznek kisebb költ-

ségvetésű, szoft fejlesztéseket. Ebbe a körbe sorolhatók még a vállalkozások és a természe-

tes személyek által tervezett kisebb beruházások is. 5–10 millió Ft-os támogatást a kitöltők

23%-a tart kívánatosnak, jellemző még itt is a civilek túlsúlya. A 10–15 millió Ft-os kate-

góriában inkább a vállalkozások dominánsak, illetve néhány önkormányzat és civil szerve-

zet is ezt a lehetőséget jelölte meg. A két legmagasabb összegű kategóriába 15–30 millió Ft

60

és 30 millió Ft felett az önkormányzatok találhatók egy-két kivétellel. Ilyen kivételek az

egyházi szereplők, akik zömmel épületeik felújításában, templomaik restaurálásában gon-

dolkodnak, amik igen jelentős költségvonzatú fejlesztések.

9. táblázat: A kitöltők főbb egyedi céljai az egyes célcsoportokban

Célcsoport Jelentős célok Kisebb jelentőségű célok

Civil szervezetek

rendezvények szerve-

zése

eszközbeszerzések

képzések megvalósítása

beruházás jellegű fej-

lesztések

Önkormányzatok

beruházás jellegű fej-

lesztések

falufejlesztés

játszótér építése

eszközbeszerzések

infrastruktúrafejleszté-

sek

Vállalkozások gép-, ill. Eszközbeszer-

zések

ingatlan építés, felújítás,

bővítés

Természetes személyek helyi termék létrehozás,

fejlesztés

turisztikai fejlesztés

vállalkozóvá válás

Egyházi szereplők vidéki örökség védelme kulturális fejlesztések


Az előfinanszírozás kapcsán egyértelmű álláspontot képviselnek a kitöltők. Az előleg

szükségességét érintő kérdésre 100%-ban azt a választ kaptuk, hogy mindenképpen szüksé-

ges volna a pályázatok kapcsán egy bizonyos mértékű (10–15%-os) előleg biztosítása. A

kitöltők összességében csak kis arányban, mintegy 10,6%-ban válaszoltak úgy, hogy önerő-

ből elő tudják finanszírozni a tervezett fejlesztést. 78%-uk valamilyen mértékben hitel fel-

vételére szorulna (önrész mértékéig, vagy az első kifizetési kérelemig), és a kitöltők 30,3%-

a csakis a teljes költségvetés erejéig kiterjedő hitelfelvétellel lenne képes előfinanszírozni a

tervezett projektet. Az utóbbi verzió drága és körülményes volta miatt azonban sokak úgy

gondolják, hogy előleg nélkül inkább meg sem kezdik a kivitelezést.

A térség jelenlegi helyzetének javítását, a kitörés lehetőségeit a kitöltők három fő irány-

ban látják a 13. kérdésre válaszolva:

1. munkahelyteremtés (112 jelölés);

2. alternatív energiákkal kapcsolatos beruházások (60 jelölés);

3. oktatás, képzések fejlesztése (46 jelölés).

61

További fontos, bár kisebb arányban jelzett terület a szolgáltató szektor, illetve a mező-

gazdaság fejlesztése.

A kérdőív harmadik, egyben befejező része az Európai Unió 2014–2020 közötti progra-

mozási időszakára vonatkozó tematikus célkitűzésekhez való kapcsolódásokról kérdezte a

kitöltők véleményét 10 kérdésben, illetőleg egy rangsorolás segítségével.

A első, a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat

versenyképességének javítása érdekében a válaszadók a megoldást a térség halas- és hor-

gásztavainak, valamint a feldolgozóipar fejlesztésében látják.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása érde-

kében a válaszok alapján a következőket kellene megvalósítani a térségben: a vállalkozások

technológiai fejlesztését a gépparkjaik fejlesztésével, valamint az önkormányzati szférában

az ingatlantulajdonaik teljes körű energetikai modernizációját kellene elérni.

Az új, környezetbarát technológiák beszerzését lehetővé tevő forrásokkal, valamint az

ezekkel való megismerkedést segítő képzésekkel elérhetővé válhat az éghajlatváltozáshoz

való alkalmazkodás.

Környezetvédelem és energiahatékonyság tekintetében a vállalkozások részére lehetővé

kellene tenni a megfelelő technológiák beszerzését, valamint javítani a térség szemét- és

hulladékelszállításának hatékonyságát.

A fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében az alternatív energiával működő gép-

járművek terjedésével új alternatív töltőállomások kialakítása is szükségessé válik.

A foglalkoztatás, a munkanélküliség problémáinak megoldása érdekében a vállalkozások

fejlesztését és újak alapítását lehetővé tevő támogatások kidolgozására lenne szükség.

A társadalmi befogadás, a kisebbségek integrációja terén a legfontosabb eredmények az

oktatással, annak fejlesztésével érhetők el. A válaszadók jelentős része szerint a hátrányos

helyzetű családok (tehát fiatalok és felnőttek) részére egyaránt képzéseket, tréningeket kel-

lene szervezni, melyek segítségével hátrányos helyzetük megváltozhatna. Ugyancsak mar-

káns az a vélemény is, miszerint a hátrányos helyzetben élő gyerekek számára kellene kép-

zéseket, kirándulásokat, programokat szervezni, mellyel szocializációs képességük, életké-

pük megváltozhat.

Az oktatás területén elsősorban egy erős igényfelmérés után felnőttképzéseket, illetve

szervezetek számára indított tréningeket kell megvalósítani a térségben.

62

A közigazgatás hatékonysága érdekében a térség önkormányzatainak együttműködési,

együttgondolkodási modelleket kell kidolgozniuk, ezzel javítva az intézményi kapacitáso-

kat. Ez a cél persze nagyban befolyásolt a közigazgatás átszervezésének végeredménye által

létrejövő új struktúráktól. Amint az új rendszer feladatmegosztása biztossá válik, kialakul-

hatnak azok a területek, ahol az egyes önkormányzatok együtt tudnak majd működni egy

magasabb térségi cél érdekében.

A K+F+I terén a kitöltők a térség válaszát abban látják, hogy a már meglevő technológi-

ákat kell meghonosítani a térségben és nem új fejlesztéseken, innovációkon munkálkodni.

A fentiekben leírt, összegzett egyéni preferenciák és a kérdőívben szintén helyt kapó

rangsorolás alapján a felsorolt tematikus célok rangsorát mutatja be az 10. táblázat (1-es

érték nagyon fontos, 10-es érték legkevésbé fontos). Előzetesen meg kell jegyezni, hogy ez

volt az egyik olyan kérdés, aminek kitöltési hajlandósága csekélyebb volt. Az összes kér-

dőívet kitöltő 69,7%-a, azaz 92 fő töltötte ki a táblázatot.

10. táblázat: A tematikus célkitűzések kérdőívek alapján kialakult rangsora

Tematikus célkitűzés megnevezése Át-

lagér

ték

A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 1,4

Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 3,4

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruk-

túrákban 3,8

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása 4,9

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 5,2

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 5,4

Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén 7,0

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ága-

zat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása 7,2

Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7,6

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technoló-

giákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása 9,0


A kérdőív végén az Egyesület további munkájában való részvétellel kapcsolatosan tet-

tünk fel két kérdést. Az ezekre kapott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók mintegy 80%-

a úgy gondolja, hogy segítene egy, a következő ciklusra vonatkozó HVS kialakításában és

63

részt is venne az Egyesület jövőbeli fórumain. Az Egyesület és partnerei közötti kommuni-

kációban a kitöltők többsége a már megszokott e-mail-eket támogatja, de a válaszadók 1-

2%-a az egyesületi honlapon és a hírújságokban is szívesen venné híreinket.

Az elkészített interjúk eredményei

A tanulmány megírása során három interjú elkészítésére került sor. Az időtényezőt figye-

lembe véve került meghatározásra, hogy a LEADER alapelveket szem előtt tartva a három

szereplő révén, három interjú elkészítése valósuljon meg. Egy civil, egy önkormányzati és

egy vállalkozó voltak az interjú alanyok. A három szereplőt véletlenszerűen választottuk ki,

a rendelkezésre álló mintából. Érdekesség, hogy mind a három szervezet a Komlói kistér-

ségben működik, azonban a Mecsek–Völgység–Hegyhát HACS szempontjából releváns,

meghatározó személyekről van szó.

A civil szervezetek oldaláról, az önkormányzati szférából és a vállalkozók közül a tér-

ségben meghatározó szereplőket választottunk.

Az interjúkat hasonló struktúra alapján építettük fel. A cél a következő programozási

időszakkal kapcsolatos információk begyűjtése volt elsősorban. A kérdező biztosokat az

interjúk készítése során a korábban megalkotott két kérdőív inspirálta. A kérdezők a kérdő-

íveket az interjú készítése előtt kitöltették a megkérdezettekkel és azokat felhasználva ala-

kították az interjú menetét.

A civil szféra képviselőjével készített interjú:

A három interjú elemzése megerősítette korábbi feltevésünket és ismereteinket, hogy a civil

szektor képviselői rendelkeznek a legkevesebb információval, mind a pályázati rendszerről,

mind a korábbi és a jelenlegi tervezési folyamatról. Interjúalanyunk jellemzően tőmonda-

tokban válaszolt, inkább a kérdező irányította, gyakran igen, nem válaszokat adott.

A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület munkatársaival elégedett az alany, azonban a

jelenlegi pályázati rendszert bírálja. Problémaként említi, hogy nincs előleg, az önkormány-

zatok, civil szervezetek likviditási problémái az elsődleges ok arra vonatkozóan, ha nem,

ill. ha időben később valósul meg egy adott beruházás, projekt. Az elektronikus rendszer

használatát szinte teljesen elveti a jelen eljárásrend alkalmazása során, a korábbi LEADER

kör problematikája miatt.

64

Az interjú alany szerint a civil szervezeteknek működési támogatásra, eszközbeszerzésre,

és bértámogatásra lenne szükségük. Az interjú folyamán többször visszatér arra a problé-

mára, hogy beruházások estek kútba, ill. nem valósultak meg a finanszírozás nehézsége mi-

att. Véleménye szerint jelen rendszer működése során ez a legsarkalatosabb probléma.

A vállalkozói szféra képviselőjével készített interjú eredményei:

Ez az interjú tekinthető a legtermékenyebbnek, a leginkább hasznosíthatónak. Az interjú

alany tapasztalt, otthon van a vidékfejlesztést érintő kérdésekben, valamint ismeri a térséget,

korábbi munkája, polgármesteri tevékenysége révén. Igazából mind a három szektort az

önkormányzati, a civil és a vállalkozói szférát is képviseli.

Mint civil szervezetet őt is az évente megrendezésre kerülő rendezvények finanszírozása

érdekli, valamint a működéshez kapcsolódó eszközbeszerzés.

A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozóan konkrét elképzelései vannak, mivel nyug-

díjba vonulása előtt a Mecseki Erdészeti Zrt. kerületvezető erdészként tevékenykedett: „A

mezőgazdaság esetében a gyümölcstermesztés, elsősorban almaültetvények telepítését szor-

galmaznám, illetve bizonyos mediterrán gyümölcsfajokkal kapcsolatos kísérletekben is lá-

tok fantáziát, például a fügetermesztés meghonosításában. Komlón van már egy kísérleti

ültetvény.” A gondolatok jók, megszívlelendőek. Az alternatív energia fejlesztésére nagy

hangsúlyt kíván fektetni, ennek ellenére, és az uniós gyakorlattal szembe menve jelzi, hogy

a „Biomassza-erőművek telepítését azonban nem támogatom, véleményem szerint az túlzott

fakivágással járna.”

Túl nagy, éles problémákat nem említ a jelen programozási időszakkal kapcsolatosan,

hiszen a benyújtott pályázataik 100%-ban nyertek, és a kifizetési kérelmeket is lényegében

megfelelően tudták benyújtani pályázatíró segítségével, azonban mégis a LEADER + pá-

lyázati rendszerét tartja jobbnak.

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a helyi döntés szerepét erősíteni kellene a

LEADER programon belül.

Interjúalanyunk a nemzetközi együttműködésekre nagy hangsúlyt fektet, ismeri a Nor-

vég Alap, Svájci Alap, Hollandi Királyság Alapja forrásokat. Tervezi is pályázatok benyúj-

tását.

65

Interjú az önkormányzati szféra képviselőjével:

Az önkormányzati szféra képviselője szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a pá-

lyázatokat elő kell finanszírozni, nincs lehetőség előleg felvételére. Véleménye szerint le-

hetőséget kellene biztosítani, arra, hogy az önkormányzatok a pályázati rendszereken ke-

resztül valós igényeiket kielégíthessék, arra pályázhassanak, amire szükségük van. A helyi

alapinfrastruktúrát kellene leginkább fejleszteni, amire sem az önkormányzatoknak, sem a

szolgáltatóknak nincsen jelenleg pénze.

A térség mezőgazdasági fejlesztéseiben kiemelt szerepet szán a szászvári székhellyel

működő Agroszász Kft-nek, mely a Baranya megyei vállalkozások rangsorában a 10. helyet

foglalja el. Jónak látná egy feldolgozó üzem létrehozását, annál is inkább, mert az önkor-

mányzatok a START program keretében mezőgazdasági tevékenységgel kezdtek el foglal-

kozni.

Az újrahasznosítás tekintetében az alany távlati terveket fogalmaz meg, a térségre vonat-

kozóan ebben lát potenciált.

Óriási problémaként említi a mai magyar vállalkozások helyzetét. Kényszervállalkozá-

sok működnek, egy-két alkalmazottal, akik nem nagyon mernek fejlesztésekben, moderni-

zációban gondolkodni. Javasolja, hogy a nagyobb volumenű vállalkozások kerüljenek tá-

mogatásra, számukra készüljenek pályázati kiírások, célzottan.

A hátrányos helyzetű rétegek számára fontosnak tartaná, speciális programok kialakítá-

sát, hogy ne az legyen az egyedüli cél, hogy a Provident-től vesznek fel kölcsönt. Szerinte

az alapoknál kellene kezdeni ennek a rétegnek a felzárkóztatását, „hogyan használja a WC-

t, vagy a mosakodást,” „hogyan bánjon a pénzzel”. Meg kell ismertetni őket a hagyományos

magyar család értékeivel, normáival, melyeket át kell számukra adni.

A jelenlegi pályázati rendszert nem tartja megfelelőnek, az ÉNGY alapú elszámolás vé-

leménye szerint nem a valós igényeknek felel meg. Ezen változtatni kellene, életszerűvé

kellene tenni a pályázati elszámolást.

Összegzés

Az empirikus vizsgálatok rámutattak a térség potenciális fejlesztéspolitikai szereplőinek

meglehetősen alacsony aktivitására. Ugyanakkor a worshopok során találkoztunk az adott

helyi társadalom aktív magjával, akik, még ha kevés számban is, de jelen voltak. Álláspon-

tunk szerint, ha minden településen, ill. mikrokörzetben megtaláljuk, azt a kettőtől öt főig

66

terjedő aktív, érdeklődő és hozzáértő csoportot, illetve személyeket, akik segíthetik tervező

munkákat, már megtettük az első lépést a sikeres helyi tervezés megvalósítása érdekében.

Munkánk során az elkészített interjúkat, kísérleti jelleggel, a kérdőíveket kiegészítvén

kérdeztük le. Bebizonyosodott, hogy az interjúzás egy 46 településből álló területen óriási

munkát és időt igényel. Nem feltétlenül kaptunk mindig használható információkat, adato-

kat, melyeket a válaszadó felkészültsége, ismeretei a HACS-ról, a tervezésről, az uniós

programozásról határozottan befolyásolt. A megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló

idő, interjút készítő személy és pénz esetén, kellő számú interjú elkészítése során, a kiérté-

kelést követően, a kapott információk a felkészülési időszakban igen hasznosak és pontosak

lehetnek, hiszen az interjú készítése során megismerjük a válaszadó attitűdjeit, elképzeléseit

első kézből.

A kérdőívek értékelése után (helyzetelemzés és SWOT) több olyan eredményt is kap-

tunk, melyek igen markánsan megjelentek a válaszokban, ezek között természetesen vannak

olyanok, amelyek egy HACS által befolyásolhatók, azok hatáskörébe tartozó kérdés, de

vannak olyan elemek is, melyeket felsőbb irányítási szinten kellene újragondolni. Előbbi

csoportba sorolható többek között az, hogy a válaszadóink nagy százaléka jobbnak látná, ha

több munkaszervezeti iroda állna rendelkezésre egy 46 településre kiterjedő területen.

HACS-unk korábban már működött több telephelyen, azonban finanszírozási és létszám

okok miatt döntött 2011-ben az egy iroda továbbvitelében. Ugyancsak a HACS-nak, a kol-

légáknak köszönhető a munkánk minőségével kapcsolatos kérdésekre adott igen pozitív vá-

laszok többsége.

Kevésbé tudja a mai struktúrában egy HACS a rendszer önmagát, az eljárásrendet, annak

vontatottságát befolyásolni. E tekintetben a munkaszervezet egy kis láncszem, ami inkább

delegált feladatokat teljesít, mintsem a vidék lehetőségeinek kiaknázása érdekében dolgozik

megfelelően.

Célunk, a kapott eredmények alapján leszűrt negatív tapasztalatok lehetőségeink szerinti

eliminálása és a pozitív eredmények további generálása.

Az empirikus vizsgálati eredményeken túl, a közösségi szabályozásban, illetve a terve-

zést elősegítő közösségi dokumentumokban szereplő keretek, célok, feltételek ismerete a

helyi-térségi tervezés számára is megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen tényező. Az Európai

Unió ugyanis nem minden célkitűzést támogat és nem bármilyen feltételek mellett. A 2007-

2013-as időszakhoz képest sokkal konkrétabban jelennek meg a célok és azok az elvárások,

67

amelyek a célokhoz kapcsolódnak, ezért sem lehet rutinból, a korábbi tervezési módszerek

automatikus alkalmazása mellett terveket, programokat készíteni.

A tanulmányban szereplő információgyűjtés, a lehetségesen alkalmazható módszerek

feltérképezése az első olyan lépés a konkrét tervezési folyamat megindítása előtt, amely

elősegítheti a tervezés módszereinek, irányainak meghatározását. Az empirikus vizsgálatok

ugyan nem kizárólag a következő programozási időszakra vonatkozó igényekre, szükségle-

tekre fókuszáltak, hanem figyelembe vettek olyan tényezőket is, amelyekre a helyi terve-

zőknek közvetlen ráhatásuk nincs (pl.: eljárásrendi anomáliák), ugyanakkor jelentősen be-

folyásolják a célok reális és hatékony megvalósíthatóságát. Mindez a központi döntéshozó

számára jelenthet értékelhető tartalmat.

A helyi térségi tervezés során folyamatosan figyelemmel kell majd lenni a közösségi

szinten meghatározott célokra és feltételekre. Ezek szerint a

helyzetelemzés során ugyan minden ágazati (pl.: ipar jelenléte, teljesítménye), hori-

zontális (környezeti állapot) és speciális vidéki (pl.: elérhetőség, elvándorlás) té-

nyező feltérképezésére sor kerülhet, azonban a szelekció megkerülhetetlen. Ennek

alapja az, hogy az egyes adottságok milyen logikai (okszerű és igazolható) kapcso-

latban állnak a közösségi célokkal.

SWOT elemzés bemutathatja azoknak az elemeknek az aggregátumát, amelyek ré-

szint logikai kapcsolatban állnak a közösségi célokkal, részint pedig magukban hor-

dozzák a helyi-területi célrendszer elemeit. ((Pl.: megvizsgálják, hogy a klímaválto-

zással kapcsolatosan kialakítható-e reális célkitűzés, vagy sem?)

célok hozzájárulnak a közösségi – általános – célok megvalósulásához és illeszked-

nek a helyi sajátosságokhoz. A célok nem elaprózottak és nem képesek az adott tér-

ség minden egyes problémájára választ adni. (Pl.: a szegénység elleni küzdelem so-

rán kizárólag a 8 osztályt – vagy az sem – végzettek képzésére, munkába állítására

koncentrálnak.)

az eredmények konkrétak, mérhetőek, összehasonlíthatóak, és kimutathatóak a he-

lyi-térségi gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése, ellenőrzése során. Az ered-

mények nemcsak outputokat jelentenek, hanem hatás kifejtésére is alkalmasak. (Pl.:

kimutatható a megszakítás nélküli és nem közcélú alkalmazásban állók számának

növekedése két éven keresztül, ami a helyi-térségi foglalkoztatottság helyzetét ja-

vítja.)

68

Kétségtelen, hogy a részben elméleti megközelítések, valamint az általános célok gya-

korlatba történő átültetése a legnehezebb feladat. Azonban, ha mindehhez – egységes ér-

telmezést is biztosító – szempontrendszer, esetleges útmutató sem áll rendelkezésre, akkor

a feladat mind helyi-térségi, mind országos szinten kudarcba fulladhat.

69

Mellékletek

1. sz. melléklet – Tapasztalatok a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület terüle-

téről c. kérdőív

Tisztelt Kitöltő!

Az alábbi kérdőív abból a célból készült, hogy segítse a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületet abban,

hogy minél komplexebben, megfelelőbben tudjon segíteni a területén működő szervezeteknek (önkor-

mányzatok, civil szervezetek, vállalkozások) és magánszemélyeknek. Célunk egy felmérés, mely a

2007–2013 közötti Európai Uniós tervezési ciklus eddig eltelt időszakában, térségünkben történt folya-

matokat értékeli. Mindezt az Önök érdekében, hogy a következő ciklusban (2014–2020) jobban, célirá-

nyosabban segíthessük Önöket pályázati céljaik megvalósításában.

Kérjük, szánjon néhány percet idejéből a kérdőív kitöltésére, hisz minden vélemény, kommentár a sike-

res jövőbeli munka egy-egy alapköve lehet.

Segítségét előre is köszönjük!


I. Azonosítás

1. Az Ön által képviselt szervezet: (Kérem, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe, vagy húzza alá

a megfelelőt!)

Önkormányzat, rész-, kisebb-

ségi önkormányzat

Civil szervezet

Egyház

Vállalkozás

Természetes személy

2. Az Ön által képviselt szervezetnek a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén melyik kistér-

ségében tálalható?

Komlói kistérség Sásdi kistérség

II. Pályázási szokásokkal kapcsolatos kérdések

3. Az Ön által képviselt fél nyújtott már be pályázatot a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület terüle-

tén?

Nem, és nem is tervezi

Nem, de a jövőben tervezi

Igen, egy alkalommal (Ugrás

az 6. kérdésre)

70

Igen, több alkalommal is

(Ugrás az 6. kérdésre)

4. Milyen okokból nem nyújtott/nyújtottak be pályázatot mindeddig?

Információhiány

Nem volt pályázati ötlet

Pénzügyi okok miatt

Egyéb (Kérjük, ezt fejtse ki röviden!)

________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________

________________________________________________________________

5. Kérjük, fejtse/fejtsék ki, hogy mi az oka annak, hogy nem is tervezi pályázat benyújtását? (Csak abban

az esetben válaszoljon, ha nem tervez a jövőben sem pályázati forrásokat igényelni!) (Ugrás a 19.

kérdésre)

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

6. Önállóan (a képviselt szervezeten belül), vagy szakmai segítséggel készült a pályázat?

Önállóan

Pályázatíró bevonásával

A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület szakmai segítségével

7. Sikeres volt a pályázat? (Több pályázat esetén kérjük, adja meg a sikeres és sikertelen pályázatok

számát!)

Igen ____db Nem ____db

8. Milyen típusú határozat született támogatás esetén? (Több pályázat esetén a gyakrabban előfordulót

jelölje meg!)

Helyt adó határozat (az igé-

nyelt támogatást 100%-ban

elnyerte)

Részben helyt adó határozat

71

9. Milyen jogcímekben nyert(ek) támogatást?

ÚMVP III. tengely, azon belül:

o Falumegújítás

o Vidéki örökség megőrzése

o Turisztika

o Mikrovállalkozások fejlesztése

ÚMVP IV. tengely (LEADER)

10. Milyen jellegű fejlesztésre pályázott az Ön által képviselt ügyfél? (Több pályázat esetén melyik a

jellemzőbb?)

Beruházás jellegű fejlesztés Soft fejlesztés (rendezvény,

képzés, kiadvány)

11. Mekkora összegű támogatást nyert(ek)?

100.000-500.000 forintig

500.001-1.000.000 forintig

1.000.001-5.000.000 forintig

5.000.001 forint felett

12. Eljárási rend tekintetében az első, vagy a második LEADER kör pályázati rendszerét tartja/tartják

jobbnak?

Első Második

13. Megvalósította/megvalósították az adott fejlesztést? (Több pályázat esetén számszerűen adja meg a

megvalósított és az elmaradt fejlesztések számát.)

Igen ____db Nem ____db

14. Amennyiben nemmel válaszolt(ak) az előző kérdésre, miért nem valósította meg az elnyert pályázati

célt?

pénzügyi okokból,

gazdasági válság miatt,

elszámolási rendszer nehéz-

ségei,

magyar adójogszabályok mi-

att

egyéb okból, éspe-

dig:____________________

_______________________

72

15. Elegendő volt a kapott támogatás az adott fejlesztés megvalósítására?

Igen Nem

16. Nyújtott(ak) már be kifizetési kérelmet?

Igen Nem (Ugrás a 19. kérdésre)

17. Ha igen:

a teljes összeget sikerült lehívni (Ugrás a 19. kérdésre)

csak részben sikerült lehívni az elnyert támogatási összeget

egyáltalán nem sikerült támogatási összeg lehívni

18. Utóbbiak oka:

saját hiba

kivitelező hibája

elszámolási probléma (doku-

mentumok kitöltése)

pályázatkészítői hiba

III. Az Egyesülettel kapcsolatos kérdések

19. Az Ön által képviselt szervezet tagja a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületnek?

Igen Megfelelőnek tartja a tagdíj összegét? Igen Nem

Nem

20. Nem válasz esetén tervezik kezdeményezni a tagságba való felvételüket?

Igen Nem (Ugrás a kérdőív vé-

gére!)

21. Rendszeresen kapja az Egyesület információs e-mail-jeit?

Igen Nem (23. kérdésre)

22. Elolvassa ezeket az e-maileket?

Igen

Nem

73

23. Szeretne kapni az Egyesülettől ilyen információs e-mail-eket?

Igen, a(z)_________________________________ e-mail címre

Nem

24. El szokott jönni az Egyesület szervezésében megvalósuló fórumokra, információs eseményekre?

Igen Ha igen 2008 óta hány fórumon jelent meg:______

Nem (26. kérdésre)

25. Elégedett a fórumokkal (szervezés, információk, helyszín, stb.)

Igen

Nem Mivel nem elégedett?: ________________________

A következő néhány kérdésre az iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán tud válaszolni, ahol az 5 a

legjobb az 1 a legrosszabb érték. Kérjük, a megfelelő rublikába tegyen X-et!

Kérdés 1 2 3 4 5

26. Mennyire elégedett összességében az Egyesület munkájával?

27. Mennyire elégedett az Egyesület munkatársainak elérhetősé-

gével?

28. Kérdéseire mennyire kap pontos válaszokat az Egyesület

munkatársaitól?

29. Ön szerint hatékonyan működik az Egyesület, mint Helyi Ak-

ciócsoport (HACS)?

30. Ön szerint elegendő a HACS területén egy munkaszervezetei iroda?

Igen

Nem, legalább kistérségenként szükség lenne egyre

Nem, mikrotérségenként kellene egy

Köszönjük szépen még egyszer, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkánkat!


74

2. sz. melléklet: Felkészülés a 2014–2020 időszakra a Mecsek–Völgység–Hegy-

hát Egyesület területén c. kérdőív

Tisztelt Kitöltő!

Az alábbi kérdőív abból a célból készült, hogy segítse a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületet abban,

hogy minél komplexebben, megfelelőbben tudjon segíteni a területén működő szervezeteknek (önkor-

mányzatok, civil szervezetek, vállalkozások) és magánszemélyeknek. Célunk egy felmérés, mely a

2007– 2013 közötti Európai Uniós tervezési ciklus eddig eltelt időszakában, térségünkben történt folya-

matokat értékeli. Mindezt az Önök érdekében, hogy a következő ciklusban (2014–2020) jobban, célirá-

nyosabban segíthessük Önöket pályázataik elkészítésében, végrehajtásában.

Kérjük, szánjon néhány percet idejéből a kérdőív kitöltésére, hisz minden vélemény, kommentár a sike-

res jövőbeli munka egy-egy alapköve lehet.

Segítségét előre is köszönjük!


I. Azonosítás

2. Az Ön által képviselt szervezet: (Kérem, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe!)

Önkormányzat, rész-, kisebbségi

önkormányzat

Civil szervezet

Egyház

Vállalkozás

Természetes személy

2. Az Ön által képviselt szervezetnek a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén melyik kis-

térségében tálalható?

Komlói kistérség

Sásdi kistérség

II. Egyéni (képviseleti) célok

3. Az Ön véleménye szerint a Mecsek-Völgység Hegyhát Egyesület területe megfelelő

nagyságú?

- Igen, megfelelő

- Nem, túl nagy, túl sok települést foglal magában

- Lehetne még nagyobb

75

4. Milyen elképzelései vannak a következő Európai Uniós programozási ciklusra vonat-

kozóan? (Több válaszlehetőség is megjelölhető!)

Vállalkozók:

- gép és/vagy eszköz vásárlás

- ingatlan építése, felújítása, bővítése

- szoftverek beszerzése

- minőség irányítási rendszer bevezetése, ill. fejlesztése

- egyéb:_____________________

Civil szervezetek:

- rendezvényre,

- képzésre,

- eszközbeszerzésre,

- beruházás jellegű fejlesztésre,

- egyéb: _____________________

Önkormányzati szféra:

- beruházás jellegű fejlesztés,

- eszköz beszerzés,

- közösség fejlesztés,

- sport tevékenység,

- kulturális tevékenység,

- helyi termelés fejlesztése,

- játszótér építése,

- falufejlesztés,

- vidéki örökség megőrzése,

- közbiztonság megóvása,

- Infrastruktúrafejlesztés,

- egyéb: _____________________

76

Természetes személyek:

- turisztikai fejlesztés,

- helyi termék létrehozás, fejlesztés,

- vállalkozóvá válás,

- egyéb: _____________________

5. Mely szektorban tevékenykedik?

- primer (mezőgazdaság)

- szekunder (ipar)

- tercier (szolgáltató)

6. Civil szervezet esetén az Ön által képviselt szervezetre mi jellemző?

- közhasznú,

- nem közhasznú

7.Szervezetére mi jellemző?

- alapítvány, közalapítvány

- egyesület

8. Az Ön szervezete mekkora összegű támogatásra kíván szert tenni a 2014-2020-as idő-

szakban?

- 1-5 millió

- 5-10 millió

- 10-15 millió

- 15-30 millió

- 30 millió felett

9. Miképp tervezik előfinanszírozni a pályázati célt pozitív bírálati eredmény esetén?

- saját forrásból,

- banki hitelből,

- részben önerőből, részben hitelből.

77

10. Amennyiben hitel (is) vesznek fel az:

- a teljes projekt költségvetésre történne,

- csak az önrész biztosítására terjedne ki,

- az első kifizetési kérelem erejéig, mintegy előfinanszírozás lenne.

11. Hogy látja, céljuk megvalósításához szükségük lenne előlegre?

Igen Nem

12. Az Ön szervezete az alábbi település típusok közül melyiken található?

- zsáktelepülés

- 500 fő alatti

- 501-1000 fő közötti

- 1001-2000 fő közötti

- 2000 fő feletti

13. A térségben mit tart a legfontosabbnak, mit kellene fejleszteni?

- szolgáltató szektort,

- munkahelyeket kellene teremteni,

- a bányászati tevékenységet újra fel kellene eleveníteni,

- az oktatást, képzést kellene fejleszteni,

- nagy térségi rendezvényt kellene szervezni, több településre kiterjedőt,

- a mezőgazdaságra kell több forrást fordítani,

- sportlétesítményeket kellene építeni,

- a fürdők fejlesztésére kellene fordítani nagyobb támogatási összegeket,

- alternatív energia beruházások kellenének,

- egyéb:

III. Az EU-s célokkal kapcsolatos álláspontok

Az Európai Unió 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó TEMATIKUS

CÉLKITŰZÉSEKHEZ való kapcsolódási pontok

14.

Az alábbi célkitűzésekhez való kapcsolódást hogyan tartja elképzelhetőnek, ill. megvalósíthatónak

a térségünkben?

78

14/1. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az Európai és Mezőgazdasági és Vidékfej-

lesztési Alap esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az Európai Tengerészeti és Halászati

Alap esetében) versenyképességének javítása:

- halastavak, horgásztavak fejlesztése (haltelepítés, infrastruktúra javítása, stb.);

- horgász egyesületeknek nyújtott támogatás, képzések megvalósítására, infrastruktúra-

fejlesztésre vonatkozóan;

- támogatás nyújtása halfeldolgozó és –forgalmazó vállalkozások számára tevékenységük

fejlesztése érdekében;

- egyéb, éspedig:

14/2. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden

ágazatban:

- vállalkozások technológiai fejlesztése, géppark cseréje, felújítása;

- vállalkozások működésének alternatív energiával való ellátása;

- lakóházak, háztartások energetikai beruházásainak támogatása;

- önkormányzati épületek teljes körű modernizálása az energia hatékonyság szempontjá-

ból;

- biomassza erőművek építése;

- egyéb, éspedig:

14/3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása:

- az éghajlatváltozást követően megváltozó mezőgazdasági technológiák elsajátítása,

megtanulása képzések keretében;

- az új építési technológiák elsajátításának támogatása;

- egyéb, éspedig:

14/4. Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása:

- környezetkímélő technológiák alkalmazásának támogatása vállalkozások számára;

- a térség szemét és hulladék elszállításának, ill. feldolgozásának modernizálása, hatéko-

nyabbá tétele;

- képzések, felvilágosító előadások, fórumok tartása a környezettudatosság érdekében az

önkormányzatok és a lakosság számára;

- egyéb, éspedig:

14/5. A fenntartható közlekedés előmozdítása, a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati

infrastruktúrákban:

79

- az alternatív energiával működő gépjárművek számára új, alternatív töltőállomások ki-

alakítása;

- az alternatív energiával működő gépjárművek javíttatása, vizsgáztatása érdekében vál-

lalkozások fejlesztése, újak létrehozása;

- egyéb, éspedig:

14/6. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása:

- vállalkozások fejlesztésének és újak létrehozásának támogatása;

- országon belüli vállalkozások együttműködésének elősegítése, adott gazdasági ágaza-

ton belül;

- egyéb, éspedig:

14/7. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem:

- cigányság felzárkóztatására hasznos, hatékony programok kidolgozása (iskoláztatás,

életmódváltás, családsegítő szolgálatok bevonásával, megvalósításával);

- hátrányos helyzetű családok számára képzések, oktatás szervezése, hátrányuk leküzdése

érdekében;

- hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenesen hozzáférhető képzések, kirándulá-

sok, programok, fórumok;

- egyéb, éspedig:

14/8. Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén:

- képzések szervezése a térség lakói, vállalkozásai, önkormányzatai, civil szervezeti szá-

mára;

- a meglévő oktatási intézmények fejlesztése, modernizálása, átalakítása (a térségben egy

Waldorf iskola, ill. óvoda működtetése);

- a térségben lévő alacsonyan képzett, hátrányos helyzetűek megsegítésére, a térség vál-

lalkozóival, ill. munkaadóival egyeztetve, hatékony, ill. szükséges képzések megszer-

vezése;

- egyéb, éspedig:

14/9. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás:

- e-közigazgatás fejlesztése, ill. létrehozása;

80

- a térség önkormányzatai számára együttműködési, ill. együttgondolkodási modellek ki-

dolgozása, ill. azokban való részvétel;

- egyéb, éspedig:

14/10. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs

technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása:

- technológiai fejlesztés támogatása mind a három szektorban;

- kutatás, fejlesztés támogatása;

- egyéb, éspedig:

15. Kérjük az alábbiakban az Európai Uniós tervezés 10 tematikus célkitűzését rangsorolja 1-től

10-ig saját (illetve képviselt szervezete) preferenciája szerint:

Tematikus célkitűzés megnevezése A kitöltő rang-

sora

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs

és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák

használatának és minőségének javítása

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a

halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességé-

nek javítása

Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás

támogatása minden ágazatban

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –

kezelés előmozdítása

Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elő-

mozdítása

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszün-

tetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás

területén

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

16. A következő programozási időszakra vonatkozóan segítené az akciócsoportot vidékfejlesztési

stratégiájának kialakításában?

Igen Nem

17. Hajlandó részt venni fórumokon, melyek a 2014–2020-as tervezési időszakról szólnak?

81

Igen Nem

Köszönjük szépen még egyszer, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkánkat!


82

3. sz. mellélet: Technikák, módszerek a kutatáshoz

1. E-benchmark

Az e-benchmark az egyik legalkalmasabb módszer arra, hogy az ügyfelek elégedettségét mér-

jük. A metódus lényege, hogy a kutatást végző interneten keresztül kitölthető kérdőívek segít-

ségével végzi a felmérést, illetve a lekérdezést. Az eljárás során kvantitatív és kvalitatív adat-

gyűjtés történik, mely során a kérdezett véleményét megismerjük, az adott szolgáltatásról.

A kérdőív segítségével, nemcsak zárt, hanem nyitott kérdéseket is feltehetünk, melyeket a

lekérdezést követő elemzéssel lehet feldolgozni (http://www.bestcco.com).

2. Interjú

Az empirikus kutatási módszerek közül a kérdőív mellett a másik legelterjedtebb adatfelvételi

módot a különböző interjútechnikák jelentik. Az interjúkészítés jelentősége, hogy az egyénre,

az egyéni jellemzőkre tudunk odafigyelni, melyben szerepe van annak is hogy a terepen, egy

adott helyszínen készül az interjú. Az interjúk elkészítése során lehetőségünk van az egyénhez

való alkalmazkodásra. Az interjú fonalát meghatározza, hogyan, miként kérdezünk, valamint

befolyásolják az interjú milyenségét az alany válaszai., Az előre leírt kérdések, nagyban eltér-

hetnek a valójában megkérdezett kérdésektől. Ez a módszer sokkal kötetlenebb forma, mint a

kérdőív készítése.

Nagy előnye a módszernek, hogy segítségével lehetőség nyílik az azonnali reagálásokra,

visszacsatolásokra. A megkérdezett gesztusai, hangszíne, testtartása, tekintete fontos informá-

ciókat szolgáltat.

Természetesen, ha egy módszernek előnyei vannak, akkor hátrányai is lehetnek. A megkér-

dezett személye, válaszai befolyásolnak bennünket, ill. az interjút magát. Ez a kutatás menetét

eltérítheti, tévútra viheti, ha nem figyelünk oda.

Az interjú készítés másik nagy hátránya, hogy elkészítése sok munkát igényel, a tartalom

elemzése is sok időt vesz igénybe. Ahhoz, hogy a kutatás során általános érvényű eredményhez

jussunk, nagy mennyiségű interjút kell készítenünk.,

A fentiekből kiderül, hogy a kutatók csak igen kivételes esetekben használják, csakis kizá-

rólag az interjú készítés technikáját. Inkább kiegészítő információk kinyerésére a cél ezzel a

módszerrel, célunk nekünk is ez.

Az interjú elkészítésének első lépése az interjú tervének megalkotása. Ekkor meg kell álla-

pítanunk az interjúra szánt időt, a kérdéseket papírra kell vetni, meg kell határozni a témákat.

http://www.bestcco.com/

83

Az interjú során cél, a beszélgetés irányítása, A kérdezőnek végig semlegesnek kell marad-

nia, nem szabad sugalmazni a válaszokat. Ha az interjút rögzítjük, utána sokkal könnyebb, azt

kielemezni, értékelni.

Csoportos interjú készítésére is sort keríthettünk volna, azonban itt a nehézséget az jelenti,

hogy a csoportba olyan egyéneket hívjunk meg, akik a téma szempontjából releváns válaszokat

tudnak adni. Hatékony lehet mivel, egyszerre több egyén van jelen rövidebb idő alatt több vá-

laszt kaphatunk. Veszélye, hogy a csoportban lévők félrevihetik egymást, eltéríthetik a követ-

kező válaszadót eredeti elképzelésétől.

Kutatásunkban célzott interjút készítettünk, mely célja, hogy az adott probléma és jelenség

álljon a középpontban. Ez a típusú interjúfajta hasonlít a mélyinterjúhoz, azonban annál jóval

strukturáltabb, fókuszban az adott téma áll.

3. Statisztikák, adattáblák elemzése

Statisztikákat szinte minden kutatáshoz használnak a kutatók. Ez kétféleképen lehetséges, egy-

részt már meglévő adatbázisok feldolgozásából, másrészt saját magunk által készített adatbázi-

sok segítségével. Mi mindkét módszert használtuk, egyrészt a Mecsek–Völgység–Hegyhát

Egyesület korábban meglévő statisztikai táblázatait, másrészt a korábban nem használt adatok-

ból állítottunk össze adatbázisokat, adattáblákat és ezeket elemeztük.

4. A SWOT elemzés

A SWOT (Strenght = erősségek, Weaknesses = gyenge pontok, Opportuniites = lehetőségek,

Threats = veszélyek) módszerrel elvégezhetjük egy adott szervezet, egy adott térség, földrajzi

egység elemzését. Ez a módszer egy „durva” eszköz, mely nem megy bele a részletekbe, két

fontos dimenziója, hogy az erősségek és a gyengeségek bemutatása az adott szervezeten belső

jellemzőire koncentrál, míg a lehetőségeket és a veszélyeket a külső dimenziókban fogja meg.

Az erősségek, gyengeségek feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy adott jelenség, szer-

vezet működéséből fakadó problémákat, hiányokat, ill. lehetőségeket megmutassuk, ill. rámu-

tassunk arra, hogyan lehetne javítani az adott szervezet működésén, mire kellene nagyobb hang-

súlyt fektetni a sikeresebb működés érdekében.

5. Charrette módszer

A módszer a 19. sz. Franciaországból ered. Az egyetemi hallgatók gyakran már akkor sem tud-

ták befejezni munkájukat a megadott határidőre , így rajzaikat, terveiket kis kordékon utazva

84

alkották meg, amikor is az arra járókkal találkozva azokat korrigálták, az emberek ötleteivel,

javaslatival. Így a munka „charrette design” („kordécska terv”) lett.

A módszer célja, hogy segítségével rövid időn belül a társadalom különböző szegmensei,

csoportjai között konszenzust alakítsanak ki. A pre-charrette tervezési szakaszban a fő témát

komponenseire bontják, amelyekkel külön csoportok foglalkoznak, és amelyeket időnként

visszajeleznek az egész társaságnak. Visszajelzések érkeznek a következő kör csoportmegbe-

széléseire. A charrette eljárás oda-vissza pulzál a kiscsoporttól a nagy csoportba, amíg általános

konszenzust el nem érnek a megadott határidőre. Ekkor az „egész” jelentést készít mindenki

számára. A charrette módszerben a kutatásban résztvevők mennyisége változik 50-től 1000 em-

berig, és egy naptól két hétig is eltarthat. A pre-charrette tervezési szakasz egy hónaptól egy

évig tarthat. Az, hogy hány napig tart a charrette, függ a téma bonyolultságától és attól, hogy

hányan vesznek részt a kutatásban.. Az előkészítő időben meghatározzák

– a leendő 4-10 beszélgető csoportot;

– a lehetséges alternatívákat;

– embereket találnak, akik képviselni fogják a különböző választható szempontokat;

– összegyűjtenek minden releváns nézetet;

– kiválasztanak egy csoport-facilitátort, ezen kívül külső jövőkutató szakembereket, kon-

zulenseket, és szükség szerint más szakértő személyeket;

– megvalósítási tervet;

– charrette igazgatót és adminisztrátorokat szerződtet.

A charrette igazgató felelős a végső tervért. Reputációja és „tisztasága” a siker feltétele. Is-

mernie kell a csoportdinamikát, és végig megtartania saját integritását. Tudnia kell nem autori-

ter módon dolgozni, kezelnie kell a kétértelműségeket, rugalmasnak kell lennie, és szükség

esetén be kell avatkoznia a folyamatba. A bizottság facilitátorainak ismerniük kell azt a részté-

mát, amivel majd foglalkoznak. Akit erre kiválasztanak, az tagja lesz a kormányzó bizottság-

nak. Minden facilitátornak van 1-3 konzulense, akik szakemberek az altémában, tudnak vála-

szolni kérdésekre, és folyamatosan tájékoztatni a bizottságot.

A charrette csúcspontja a jury day (zsűri nap). Ekkor ismerteti a charrette igazgató az ered-

ményt. Fontos, hogy a végső prezentáció holisztikus, integrált és konzisztens legyen,

tartalmazzonnormatív elképzelést a jövőről, stratégiával és általános alkalmazási vázlattervvel

együtt.” 13

13 Jövő kutatás - interaktívan: szerkesztette Hideg Éva és Nováky Erzsébet, AULA Kiadó Kft.

Budapesti Corvinus Egyetem, 2012

85

A tervezési időszakban megfontolandó ilyesfajta egységek felállítása. Bár az időtényező sze-

repe mivel nagyon fontos egy kutatásban, ha kellő idő nem fog rendelkezésre állni a tervezési

időszakban, akkor ezt a módszert el kell vetni.

6. Public Delphi eljárás

Emódszer lényege, hogy egy nyilvános médiumon keresztül, kérdőíveket jelenítünk, meg pl.

egy újságban. A kérdőívekre válaszok érkeznek, melyet a kérdező kielemez. Ezt követően a

kérdező, újabb kérdőívet készít, melyet a korábban érkezett válaszok tükrében alkot meg. Ez a

folyamat addig zajlik, míg e konszenzus nem alakul ki. Jelen esetben a Mecsek–Völgység–

Hegyhát területén. Azonban ezt a módszert jelenleg nem alkalmaztuk. Véleményünk szerint, a

kérdőívekre adott választ befolyásolja a nyilvánosság, nem feltétlenül születnek valós eredmé-

nyek, a külső befolyásoló tényezők miatt.

7. Interaktív foresight technika

Ezt a módszert a technikai fejlődés hívta életre. Hasonlóan működik, mint egy internetes blog.

Létre kell hozni egy internetes honlapot, ahol kommunikáció zajlik. A honlapon a résztvevők

azonosításáról gondoskodni szükséges. A folyamat elején regisztráció zajlik, mely során külön-

féle kérdésekre válaszolni kell a regisztrálónak. A különböző témákhoz hozzá lehet szólni az

internetes felületen. A fórumon viták alakulhatnak ki, melyet a moderátor moderál. Ez egy ha-

tékony és elég olcsó módszer, mely alkalmazása megfontolandó.

86

4. sz. melléklet: A felhasznált statisztikai adattáblák

Elnyert támogatások

III. tengely 2008 2009

Mikrovállalkozások fejlesztése 21 236 183 448 Ft 10 64 611 381 Ft

Turisztikai tevékenységek ösztönzése 16 198 389 185 Ft 6 58 033 317 Ft

Falumegújítás és –fejlesztés 17 132 790 581 Ft 19 35 217 503 Ft

Vidéki örökség megőrzése 6 38 955 866 Ft 8 103 894 453 Ft

Összesen 60 606 319 080 Ft 43 261 756 654 Ft

LEADER Jogcímek megoszlása 2010 2012

Közösségi célú fejlesztés 44 74 858 485 Ft 51 145 874 139 Ft

Vállalkozás alapú fejlesztés 1 2 182 939 Ft 29 63 165 865 Ft

Térségen belüli együttműködés 6 2 481 166 Ft 25 10 432 860 Ft

Rendezvény 12 9 576 210 Ft 0 0 Ft

Összesen: 63 89 098 800 Ft 105 219 472 864 Ft

További statisztikai táblák a CD-mellékleten találhatók!

87

5. sz. melléklet: Az indikátor meghatározás elemei

Indicator Name

Title of the indicator which will be used in implementing regulation/guidance documents

Indicator code

Alphanumeric identifier

Target indicator

Identification of whether the indicator is a target indicator?

The related priority

Identification of the priority to which the indicator is linked as defined in the Pillar II intervention

logic

The related focus area

Identification of the focus area to which the indicator is linked as defined in the Pillar II interven-

tion logic

Definition

Concise definition of the concept, including if the indicator already exists, e.g. AEI, EUROSTAT

indicator

Unit of measurement

Unit used to record the value (e.g. ha, tonnes, €, %)

Methodology/formula

Identification of what is needed to transform data from the operation database into value for the

indicator

Data required for the individual operation

Data required from the operation database in order to calculate the relevant indicator (e.g. area

of solar panels, ha of trees planted per species…). The Units of measurement of these outputs

should be specified

Data source/location of the data

Identification of where the data for the indicator comes from, links or other references to data

sources (e.g. in EUROSTAT specifying exact tables, FAO, World bank) AEI definitions, regula-

tions establishing indicators, etc

Point of data collection

Point(s) in time at which data is collected (e.g. operation/project approval, completion or during

evaluation activities)

Frequency

In principle this would be annual. If annual is not adequate, please specify

Delay

Delay between data collection and data aggregation (where external statistical data is used)

Means of transmission to Commission

Identification of the way in which the data is made available to the Commission (e.g. submitted

with enhanced AIR in 2019 or quarterly/annual electronic submission)

Comments/caveats

Comments concerning interpretation of the indicator for monitoring and evaluation purposes and

its caveats, if appropriate.

Mention of context indicators specifically linked to this indicator (or required for its calculation).

88

6. sz. melléklet: A mélyinterjúkon elhangzottak

Interjú Mezei Attilával, a kárászi Faluszépítő Egyesület elnökével, volt polgármesterrel,

a HACS elnökségi tagjával.

Az Interjút készítette: Vidák Krisztina és Finta István

Dátum: 2012. október 25.

VK: Elnök Úr, köszönjük, hogy elfogadta a felkérésünket.

MA: Mindig szívesen állok a HACS rendelkezésére.

VK: Első körben az egyesületünkről szeretnék néhány kérdést feltenni. A HACS jelenleg 46

településre terjed ki, két kistérséget fog át. Véleménye szerint megfelelő-e ez a területnagyság?

MA: Szerintem túl nagy, a fele lenne az ideális, egy kistérséget sokkal könnyebb átfogni.

VK: Lassan végéhez közeledik a 2007-2013-as programozási időszak. Az új EU-s ciklusban

milyen fejlesztéseket szeretne a Faluszépítő Egyesület végrehajtani, mire szeretnének támoga-

tási forrást szerezni?

MA: Szeretnénk az immár hagyományos rendezvényeinkre, az évről-évre megrendezésre ke-

rülő Gombafesztiválra, a Gombásztáborra, a Keleti-Mecsek Hagyományőrző Táborra, illetve

az egyesület működését megkönnyítő eszközök beszerzésére uniós forrást szerezni.

VK: Mekkora támogatási összeggel számol a 2014-2020-as periódus alatt, mekkora forrást sze-

retnének lehívni?: 5-10 millió Ft között.

HB: Az előfinanszírozást, illetve az esetleges önerőt milyen forrásból kívánják megoldani? Sa-

ját forrás, hitel?

MA: Ha tudjuk, megpróbáljuk önerőből, ha nem, akkor önkormányzati együttműködés révén.

Ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben hitelt semmiképpen nem szeretnénk felvenni.

VK: Hogy látja, a célok megvalósításához szükség lenne pályázati előlegre?

MA: Igen, mindenképpen, szerintem ezzel minden pályázó egyetértene. Véleményem szerint

sokkal több sikeres pályázat lenne, ha az utófinanszírozás helyett előre megkapnák a pályázók

a támogatási összeget. Sokaktól hallottam, hogy szeretnének pályázni, de nem mernek, mert

nincs alaptőkéjük.

VK: Ön szerint milyen fejlesztésekre lenne szüksége Kárásznak, illetve a térségnek?

MA: Elsősorban a munkahelyteremtést kellene ösztönözni, illetve az alternatív energia hasz-

nosítására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

89

FI: Az alábbiakban a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó tematikus célkitűzések-

kel kapcsolatban lennének kérdéseim. A KKV-k, a mezőgazdaság, a halászati- és akvakultúra-

ágazat versenyképességét milyen módon lehetne javítani az EMVA, illetve az ETHA program

segítségével?

MA: A halászathoz nem tudok hozzászólni. A mezőgazdaság esetében a gyümölcstermesztés,

elsősorban almaültetvények telepítését szorgalmaznám, illetve bizonyos mediterrán gyümölcs-

fajokkal kapcsolatos kísérletekben is látok fantáziát, például a fügetermesztés meghonosításá-

ban. Komlón van már egy kísérleti ültetvény.

FI: Mi a véleménye az alacsony CO2-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást milyen

módon lenne célszerű támogatni, illetve ezzel összefüggésben milyen lépéseket tart szükséges-

nek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a környezetvédelem érdekében?

MA: A lakóházak esetében célszerű lenne az energetikai beruházások, új építési technológiák

elsajátításának támogatása, a vállalkozások esetében pedig ösztönözném azok alternatív ener-

giával és környezetkímélő technológiákkal történő ellátását, a mezőgazdaságban szintén új

technológiák meghonosítását, ezekhez kapcsolódó képzések szervezését lenne jó elősegíteni.

Biomassza-erőművek telepítését azonban nem támogatom, véleményem szerint az túlzott faki-

vágással járna. A védett területen erdőgazdálkodók számára nagyobb támogatást, több pályázati

forrást biztosítanék. Ugyanis a védettség miatt sok a megkötés, a társadalomnak igénye van a

védett területekre, de az itt dolgozókat nem támogatja, ezért kénytelenek a megélhetésüket mi-

nél több fa kivágásával biztosítani, ami már ellentétes a társadalom igényével.

VK: Védett területen nincs jobban korlátozva a fakivágás?

MA: A fák kivágása a Nemzeti Park engedélyével történhet, de ezek számát is lejjebb lehetne

szorítani, ha az itt gazdálkodók találnának más megélhetési lehetőséget.

VK: Mit javasolna a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében?

MA: Az alternatív energiával működő gépjárművek javíttatása, vizsgáztatása érdekében vállal-

kozások fejlesztését, újak létrehozását tartanám a követendő útnak, amely egyben a foglalkoz-

tatás növekedését és a gazdaság fejlesztését is elősegítené. Szintén nagy hangsúlyt fektetnék a

vasútfejlesztésre.

VK: A társadalmi befogadás elősegítése, illetve az oktatás fejlesztése érdekében milyen lépé-

seket tartana követendőnek?

MA: A hátrányos helyzetű gyerekek számára ingyenes képzések szervezése, a meglévő oktatási

intézmények fejlesztése, esetlegesen egy Waldorf-óvoda, illetve -iskola kialakítása szerintem

hasznos lenne a térség számára.

VK: És mit tudna segíteni a LEADER HACS az oktatás/képzés területén?

90

MA: A LEADER egyesületek kialakíthatnának együttműködéseket a térségben működő felső-

oktatási intézményekkel, például a kaposvári és a pécsi egyetemmel.

FI: Mi a véleménye, hogyan lehetne növelni a közigazgatás hatékonyságát?

MA: Az önkormányzatok számára együttműködési, együttgondolkodási modellek kialakítását,

illetve azokban való részvételt tartanám járható útnak.

VK: Mi a véleménye a K+F+I erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz

való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javításának szükségességéről?

MA: A kutatás-fejlesztést egyértelműen támogatni kell.

VK: Az uniós tervezés 10 tematikus célkitűzése közül melyeket tartja a legfontosabbnak, átla-

gosan fontosnak, illetve kevésbé fontosnak?

MA: Legfontosabbak a foglalkoztatás növelése, a beruházások az oktatás, képességfejlesztés

területén, a K+F+I erősítése; ezután következnek a környezetvédelmi szempontok, végezetül

az intézményi kapacitás, a versenyképesség javítása illetve a társadalmi befogadás előmozdí-

tása.

VK: A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának legutóbbi módosításánál Ön is tagja volt a

Tervezői Csoportnak, mely munkájáért hálával tartozik az Egyesület. A következő programo-

zási időszak stratégiájának kialakításában is szeretne részt venni, illetve a 2014-2020-as terve-

zési időszakról szóló fórumokon tervezi-e a megjelenést?

MA: Örömmel.

VK: Köszönöm az eddigieket, most pedig a HACS működéséről, és az eddigi pályázási tapasz-

talatairól kérdezném. Úgy tudom, már több alkalommal is nyújtottak be egyesületünkhöz

EMVA-s pályázatot?

MA: Igen, falufejlesztésből pályáztunk Jankó János Pihenőhely kialakítására, LEADER-ből

pedig gombafesztiválra illetve város- és faluvédők egyesületének regionális találkozójára pá-

lyáztunk.

VK: És hogyan készítették el a pályázatot? Önállóan, pályázatíró bevonásával, esetleg a HACS

szakmai segítségével?

MA: Pályázatíró segítségével.

VK: A felsoroltak támogatási kérelmek mennyire voltak sikeresek, illetve sikertelenek? Hány

volt nyertes, részben helyt adó határozat, illetve elutasított?

MA: Mindegyik nyertes volt, helyt adó határozatot kaptunk minden esetben.

VK: És mi a helyzet a támogatási összegek lehívásával? A kifizetési kérelmeknél voltak-e prob-

lémák, megkapták-e a teljes összeget?

91

MA: Nagyjából a teljes összeget megkaptuk, egy-két apróbb levonás azért volt. Az egyik el-

számolásunk még folyamatban van.

VK: Mi volt a levonások oka?

MA: Hibázott a pályázatíró is, illetve a dokumentációban is voltak elírások.

VK: Mennyire volt elégedett az ügyintézés gyorsaságával?

MA: A HACS részéről minden rendben volt, de a kifizetések igénylésénél voltak jelentős csú-

szások, a 9 hónapos határidőt is nehéz tartani emiatt, volt egy fellebbezésünk is, de most úgy

tűnik, már rendben van minden kérelmünk.

VK: Mekkora összegű támogatásokat nyertek?

MA: A rendezvények 500.000 Ft alattiak voltak, a beruházásunk majdnem 4 milliós (ez az,

amelyiknek a kifizetési eljárása még zajlik).

VK: A megvalósítással nem volt probléma?

MA: Nem, mindegyik fejlesztést sikerült megvalósítanunk.

VK: A kapott támogatások fedezték-e az összes kiadást, vagy szükség volt plusz forrásokra is?

MA: A rendezvényeknél kellett még önerő, mivel túl sok idő telt el a pályázat beadása és a

határozat között, sokat változtak az árak.

VK: Önök pályáztak a LEADER+-ban is. Melyik kör eljárásrendszerét tartja jobbnak?

MA: A régi sokkal egyszerűbb volt, az újak túl vannak bonyolítva, túl bonyolultak az adatla-

pok, főleg a többi uniós országgal összehasonlítva. Én az erdélyi szisztémát ismerem behatób-

ban, a beadás, értékelés, stb., minden sokkal egyszerűbb náluk.

VK: És a mostani LEADER program két köre közt tapasztalt-e ebből a szempontból valami

eltérést, esetleg javulást?

MA: Mondjuk inkább, hogy nem lett rosszabb.

VK: A Faluszépítő Egyesület ugyebár tagja a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületnek. Mi a

véleménye az egyesületi tagdíj összegéről, megfelelőnek találja-e?

MA: Igen, megfelelő.

VK: Egyesületünk rendszeresen küld információs emaileket, hírleveleket a tagjaink számára.

Megkapják-e ezeket a leveleket, amennyiben igen, elolvassák-e ezeket?

MA: Igen, megkapjuk, el is olvassuk.

VK: Hasznosnak tartják-e ezt a szolgáltatást, tudják-e hasznosítani az így kapott információ-

kat?

MA: Igen, teljes mértékben.

VK: El szokott-e járni a HACS fórumaira, rendezvényeire, hány ilyen eseményen vett részt?

MA: Igen, legalább 4-5 alkalommal biztosan voltam.

92

VK: Mennyire elégedett a fórumokkal? Milyennek találja a szervezést, a kapott információkat,

a helyszíneket?

MA: A szervezéssel és információkkal elégedett voltam. Problémám csak a helyszínekkel volt,

néha elég messzire rakták őket, ami összefügg a HACS túl nagy méretével, amit az elején már

említettem.

VK: Egyesületünk munkáját mennyire tartja megfelelőnek, hatékonynak, illetve munkatársaink

elérhetőségét, a kapott válaszokat?

MA: Meg voltam elégedve mindennel.

VK: Ön szerint elegendő-e egy munkaszervezeti iroda?

MA: Nem, a jelenlegi méret mellett kistérségenként kéne legalább egy.

VK: Mivel a HACS szerepe kettős, egyrészt az ügyfelek érdekeit képviseli, másrészt az MVH

delegált szerveként a döntési folyamat egy része is nálunk zajlik. Jónak tartja-e ezt a rendszert,

vagy változtatna rajta?

MA: A helyben történő bírálat szerepét tovább kéne bővíteni.

VK: Mi a véleménye a pályázatok utófinanszírozásáról? Jobb lenne-e az előfinanszírozásra

áttérni?

MA: Mindenképpen jó lenne az előfinanszírozás, vagy legalábbis ha előleget adnának. Sokkal

olcsóbb lenne a pályázás, nem kellene hitelt felvennie, pénzért kuncsorognia a pályázóknak.

VK: Véleménye szerint legyenek-e a határozatok kicsit rugalmasak, esetleg vissza kéne térni a

támogatási szerződésekhez?

MA: A pályázóknak egyértelműen a határozatok rugalmassága, a nagyobb mozgástér az ér-

deke, persze így nyilván nehezebben lennének ellenőrizhetők a pályázatok. Megfelelő pályázói

fegyelemmel lehetne lazítani a követelményeken. Szerződéssel szerintem ugyanazt az ered-

ményt el lehet érni, mint a határozattal.

FI: A 2014-2020-as programozási időszak egyik újdonsága a CLLD-k létrehozása lesz, ami a

LEADER Akciócsoporttól annyiban különbözik, hogy nem csak EMVA-ból, hanem több alap-

ból is kaphatnak forrást. A jelenlegi tervek szerint a HACS-ok egy része kap csak ilyen címet,

akik a mostani időszakban jobban teljesíttek. Ön szerint a Mecsek-Völgység-Hegyhátnak ezek

közt lenne-e a helye?

MA: Igen, mindenképpen jó lenne.

VK: Esetleg van-e elképzelése, hogy milyen más uniós forrásokból szeretnének részesülni?

MA: Speciális alapokból szeretnénk pályázni, melyeket az egyes uniós országok hirdetnek

meg, például a Holland Királyságnak van ilyen alapja, meg unión kívüli országok esetében is

93

vannak ilyenek, Svájci Alap, Norvég Alap, de több uniós országnak is vannak hasonló hozzá-

férhető támogatási struktúrái.

VK: A HACS nemzetközi együttműködési projektekben is részt vesz, illetve ilyenek előkészí-

tése folyik. Van egy finn-spanyol kapcsolatunk, ahol az együttműködés gyerekek kölcsönös

táboroztatására terjedne ki, illetve egymás kultúrájának megismerésére, illetve egy horvát szer-

vezet is felvette velünk a kapcsolatot, akik LEADER HACS-csá szeretnének válni, miután be-

léptek az Unióba és elindul a program, ehhez kérik a segítségünket, hogy osszuk meg velük az

eddigi tapasztalatainkat. Mi ezekről a véleménye, fontosnak tartja-e a transznacionális együtt-

működéseket, milyen jellegű kapcsolat kiépítését szorgalmazná, mely országokkal?

MA: A horvátokkal való együttműködést mindenképpen pártolom, mivel ennek a régiónak az

egyetlen kitörési esélye a határközeliségből fakad. Én már részt vettem egy olasz-szlovén

együttműködési megbeszélésen a trieszti régiós HACS-csal Hosszúhetényben, ahol már konk-

rét tervek készültek egy leendő partnerség kialakítására.

VK: Mik lennének ezek?

MA: Az első a 2014-es évre vonatkozóan az I. Világháború kitörésének centenáriuma, ezzel

kapcsolatban kulturális emlékek összegyűjtése, esetleg közös kiállítások szervezése. A második

pillére a cserekapcsolatok kiépítése, a gazdasági kapcsolatok között konkrétumként felmerült a

kelet-mecseki mézút bekapcsolása a trieszti hasonló rendszerbe, közös termék létrehozása, pél-

dául egy medvehagymás olivaolaj, mivel nekünk van medvehagymánk, ők pedig olajjal rendel-

keznek, illetve egy szarvasgombás projektről is volt szó, kiegészítve egy kutatással az Isztriai

Szarvasgomba északi elterjedéséről.

VK: A legutóbbi LEADER program egyik célterülete volt a vidéki sajátosságok hálózatba szer-

veződésének elősegítése, melyre a Keleti-Mecsek Egyesület nyújtott be pályázatot, ennek a lé-

nyege a helyi termelők hálózatba szervezése, piachoz juttatása. Mi a véleménye a kezdeménye-

zésről, érdemes-e a termelőket egy, a méhészek esetében már jól működő hálózathoz hasonlóba

szervezni, esetleg helyi piacokat kialakítani?

MA: Igen, ezt mindenképpen érdemes lenne, Szászváron tudomásom szerint működik is egy

helyi piac, Kárászon is megvannak ennek a jogi feltételei, engedéllyel is rendelkezik egy ilyen

piac, tehát működhetne, az újonnan kialakított közösségi tér alkalmas is lenne erre a célra. Eze-

ken kívül pedig jó lenne egy helyi termékes boltot is létrehozni. Az alap, a termék ehhez már

megvan. Angliában működik egy gombás étterem, ahol 2 hónapra előre kell asztalt foglalni,

egy hasonlót érdemes lenne nálunk is beindítani.

94

VK: Volt egy uniós paradigma, mely szerint, bár ez nem a LEADER-re vonatkozott, hanem az

operatív programokra, a támogatási döntések meghozatalának más régióban kell történnie, el-

kerülendő a részrehajlást, mi erről a véleménye?

MA: Szerintem a helyben keletkező problémákat helyben kell megoldani, a helyiek sokkal job-

ban ismerik a helyben keletkező problémákat, illetve lehetőségeket. Az itt dolgozók az elmúlt

időszakban bebizonyították, hogy tudnak elfogultság nélkül döntést hozni.

VK: Jelenleg a HACS-nál 4 fő áll alkalmazásban, ebből 2 4 órás. Mi a véleménye erről a lét-

számról, sok, megfelelő, esetleg bővíteni kéne?

MA: Feltételezem az anyagiak miatt alakult ez így. Nyilván, ha többen lennének, többet tudná-

nak segíteni, de ha nincsenek meg a feltételek, akkor gittrágás beszélni róla.

VK: Milyen egyéb vidék-, illetve településfejlesztési elképzelései vannak, mire lenne legin-

kább szüksége Kárásznak, illetve a térségnek?

MA: A helyileg védett épületekkel kapcsolatban kellene a tulajdonosoknak lehetőséget bizto-

sítani a pályázásra, mert jelenleg az önerőt sem tudják előteremteni, például a faluközpont öreg

házainak öreg tulajdonosai ezért nem fogják felújítani a házaikat, csak ha 100%-os támogatást

kapnak, vagy pedig valamilyen önerőalapot, kedvezményes hitellel. Ez komolyan veszélyezteti

nem csak a kárászi faluközpont helyileg védett házait, de az összes település ilyen jellegű épü-

leteit. Talán ha hollandok vásárolják meg, akkor megmenekülnek az épületek, de ez a falunak

túl sok előnyt nem jelent. A másik fontos probléma a belterületi utak felújítása, amire tudomá-

som szerint mostanság semmilyen pályázat nincs, bár ez valószínűleg nem a LEADER feladata.

VK: Véleménye szerint szükség lenne-e a térséget bemutató kiadványokra, ha igen, milyen

jellegűekre, mi szerepeljen bennük?

MA: Egyszer ki kell találni mindenkinek az arcát, és ezzel kapcsolatban nem volt haszontalan

az a kárászi megbeszélés (2012.11.07., szerdán 17:00-kor a kárászi Faluházban Kovács Dezső

által, a Keleti-Mecsek hálozatépítő projektjével kapcsolatban, a település vendégfogadóinak

tartott fórum és brainstorming – a szerk.), és ha meg megvan, hogy ki milyen irányban szeretne

elindulni, akkor van értelme ilyesminek. Újra nekiállni egy csomó kiadványt kiadni milliókért

és a semmibe belerakni őket, annak semmi értelme nincs. Egy program mentén érdemes kiad-

ványokat csinálni.

VK: Köszönjük szépen, hogy elfogadta a felkérésünket, és a jövőbeli pályázataihoz sok sikert

kívánunk!

MA: Szívesen, máskor is.

95

Interjú Éliás Andreával

Az Interjút készítette: Kovács Sándor Zsolt

Dátum: 2012. 10.30

KSZS: Köszönöm, hogy elvállaltad az interjút. Pályázatokkal kapcsolatban tennék fel pár kér-

dést.

Önkormányzatnál és szervezetek részéről is szoktál pályázatot írni?

ÉA: Igen, önkormányzat, egyesület.

KSZS: Pályázatíró bevonásával készültek?

ÉA: Nem, én készítettem, nekem itt ez a munkám.

KSZS: A pályázatok sikeresek voltak-e? Ha igen, kb. milyen százalékban voltak sikeresek?

ÉA: Körülbelül 70 %-ban sikeresek voltak.

KSZS: Többnyire helyt adó vagy részben helyt adó határozatok születtek inkább?

ÉA: Úgy emlékszem, többnyire rendben voltak, tehát helyt adó határozatokat kaptunk.

KSZS: Milyen jogcímekben nyertetek támogatást?

ÉA: Falumegújítás, Vidéki örökség megőrzése, Turisztika, és ÚMVP IV. tengelyből LEADER.

KSZS: Milyen jellegű fejlesztésre irányultak a pályázatok? Beruházásra vagy soft fejleszté-

sekre?

ÉA: Beruházásokra, és volt most egy rendezvényünk is.

KSZS: Mekkora összegű támogatásokat nyertetek el?

ÉA: 500.000-től- 10.000.000 forintig. Sőt, a turisztika még több volt, az 15.000.000 forintos

volt.

KSZS: Pályáztatok LEADER-ben, az első vagy a második körét tartod-e jobbnak?

ÉA: Van ebből és a másodikban is jó, 50-50%.

KSZS: Megvalósítottátok-e az adott fejlesztést?

ÉA: Részben.

KSZS: Amelyeket nem, ott mi volt a probléma oka?

ÉA: Pénzbeli probléma.

KSZS: A megnyert pályázatoknál elegendő volt-e a kapott támogatás az adott fejlesztés meg-

valósítására?

ÉA: Sajnos nem, de ez nem a rendszer hibája, mert az Áfa változott, és a pályázatok a régi

áfával lettek benyújtva.

KSZS: Nyújtottatok be már kifizetési kérelmet?

ÉA: Igen, nyújtottunk be.

96

KSZS: Kifizették a teljes összeget?

ÉA: Még nem, csak részben.

KSZS: Ennek mi az volt az oka?

ÉA: Szintén pénzügyi okok miatt, nem tudtuk megvalósítani teljes egészében a vállalt teljes

beruházást.

KSZS: Az Egyesülettel kapcsolatos kérdések következnek. Először is, hogy az általad képviselt

szervezet tagja-e Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületnek?

ÉA: Igen.

KSZS: Megfelelőnek tartod a tagdíj összegét?

ÉA: Igen, megfelelőnek.

KSZS: Rendszeresen kapjátok az Egyesület információs e-mail-jeit?

ÉA: Igen.

KSZS: Elolvassátok ezeket?

ÉA: Igen.

KSZS: El szoktatok jönni az Egyesület szervezésében megvalósuló fórumokra, információs

eseményekre?

ÉA: Igen, valakik közülünk mindig eljut a rendezvényekre.

KSZS: Hány fórumon jelentetek meg 2008 óta?

ÉA: Sok, kb 6.

KSZS: A fórumokkal szervezéssel, információkkal hogy vagytok megelégedve?

ÉA: Meg vagyok elégedve.

KSZS: A következő kérdésekre egy iskolai osztályzatok szerinti skálán kérném, hogy vélemé-

nyedet osztályozd:

KSZS: Mennyire vagy elégedett összességében az Egyesület munkájával?

ÉA: Teljesen, ötös.

KSZS: Mennyire vagy elégedett az Egyesület munkatársainak munkájával, elérhetőségével?

ÉA: 4/5, de ezt nem a ti hibátoknak tartom, hanem hogy nektek is ezer felé kell menni, és

mindig betesznek valamit.

KSZS: Kérdéseidre mennyire kaptál pontos válaszokat az Egyesület munkatársaitól?

ÉA: Tökéletesen.

KSZS: Szerinted a HACS mennyire működik hatékonyan?

ÉA: 5/5. Szerintem teljesen jól, nekem teljesen megfelel.

KSZS: Szerinted elegendő-e egy iroda a HACS területén?

ÉA: Szerintem nem, legalább még egyre vagy kettőre szükség lenne, hiányzik a sásdi iroda.

97

KSZS: Tehát nem tartod megfelelőnek, hogy sok település jut egy HACS-ra?

ÉA: Abszolút nem, kellene több iroda

KSZS: Tehát kisebb legyen a HACS területe?

ÉA: Igen, ha lehet ezt kisebbre venni, vagy ha ekkora, akkor több irodára lenne szükség.

Nektek, is hát látszik rajtatok.

KSZS: Milyen elképzeléseitek vannak a következő Európai Uniós programozási ciklusra vo-

natkozóan?

KSZS: Támpontként Vállalkozóknál: Gép/eszközvásárlás, ingatlan építés, felújítás, bővítés,

szoftverek beszerzése, minőségirányítási rendszerek bevezetése…

ÉA: Mondhatom, hogy miránk vetítve, minden. Tehát így kompletten. Egyéb, esetleg működ-

tetési költségre lenne szükség. És munkerőre, bérköltség-támogatásra.

KSZS: Civil szervezeteknél: rendezvényre, képzésre, eszközbeszerzésre, beruházásra…

ÉA: Igen, mind-mind mehet, még működési költségekre és bér jellegű támogatásokra lenne

szükség.

KSZS: Önkormányzati szférában: beruházás jellegű fejlesztés, eszköz beszerzés, közösségi fej-

lesztés, sport tevékenység, kulturális tevékenység, helyi termelésfejlesztés, játszótér építés, fa-

lufejlesztés, vidéki örökségmegőrzés, közbiztonság fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés.

ÉA: Igen, ez mind mehet. Sőt például lehetne pályázat író foglalkoztatására is kellene lehető-

séget biztosítani. Hogy lenne valaki, aki a pályázatokat figyeli, beadja, kezeli, nyomon követi.

Illetve jó lenne, ha a pályázatíró költsége is elszámolható lenne.

Tapasztalataim szerint ez a többi önkormányzatnál, sőt a civil szervezeteknél is jelentkező a

probléma.

KSZS: Természetes személyeknél: turisztikai fejlesztés, helyi termékek létrehozása, fejlesz-

tése, vállalkozóvá válás…

ÉA: Igen, ezek mind jók, őstermelővé válás támogatása is fontos, mert egyre kevesebben mer-

nek vállalkozóvá válni.

KSZS: Mely szektorban tevékenykednek a megbízóid?

ÉA: Ha az önkormányzatra vetítjük ki, akkor a mezőgazdaság és szolgáltató szektor, illetve az

egyesület is a szolgáltató szektorban tevékenykedik.

KSZS: a Civil szervezetek közhasznúak vagy sem?

ÉA: Közhasznú egyesület.

KSZS: 2012-2020-as időszakban mekkora összegű támogatásra kíván(nak) szert tenni az álta-

lad képviselt szervezet(ek)?

98

ÉA: Attól függ, milyen pályázatok kerülnek kiírásra, és hogy marad-e az utófinanszírozás, mert

sok pályázati lehetőséget ki kell hagynunk, mert forráshiány van.

De nagyságrendileg legyen 15-30 millió Ft.

KSZS: Miképp tervezitek előfinanszírozni a pályázatot?

ÉA: Banki hitel és részben önerőből.

KSZS: Amennyiben hitelt is vesztek fel, az a teljes költségvetésre, vagy az önerő erejéig, vagy

csak az első kifizetési kérelem erejéig terjed-e ki?

ÉA: Ez attól függ, hogy alakul a pályázat. Ezt a jövőre még nem lehet biztosan tudni.

Például az önkormányzat van, hogy meg tudja finanszírozni, de lehet, hogy csak az első kifize-

tési kérelemig. Ezt még nem lehet tudni.

KSZS: Hogy látod, szükség lenne-e előlegre?

ÉA: Az biztos, hogy szükség lenne! Akkor nem lenne szükség hitelre, többet lehetne pályázni.

KSZS: Az általad képviselt szervezet milyen nagyságú településen működik?

ÉA: 501-1000 fő között, kb. 690 fő.

KSZS: A térségben mit tartasz a legfontosabbnak, amit fejleszteni kellene?

- munkahelyeket kellene teremteni,

- az oktatást, képzést kellene fejleszteni,

- nagy térségi rendezvényt kellene szervezni, több településre kiterjedőt,

- a mezőgazdaságra kell több forrást fordítani,

- sportlétesítményeket kellene építeni,

- a fürdők fejlesztésére kellene fordítani nagyobb támogatási összegeket,

- alternatív energia beruházások kellenének,

ÉA: Ezek mindegyike igen.

Az Európai Unió 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó TEMATIKUS

CÉLKITŰZÉSEKHEZ való kapcsolódási pontok

Az alábbi célkitűzésekhez való kapcsolódást hogyan tartjátok elképzelhetőnek, ill. meg-

valósíthatónak a térségünkben?

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az Európai és Mezőgazdasági és Vidékfejlesz-

tési Alap esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az Európai Tengerészeti és Halászati

Alap esetében) versenyképességének javítása:

- halastavak, horgásztavak fejlesztése (haltelepítés, infrastruktúra javítása, stb.);

- horgász egyesületeknek nyújtott támogatás, képzések megvalósítására, infrastruktúra-

fejlesztésre vonatkozóan;

99

- támogatás nyújtása halfeldolgozó és –forgalmazó vállalkozások számára tevékenységük

fejlesztése érdekében;

ÉA: Van nálunk tó, van terület, ahol ki lehet alakítani horgásztavat a falu fejlesztése érdekében.

Mezőgazdaság fejlesztés érdekében sok mindenre lehetne pályázni, elindulásában, terület vá-

sárlására, eszközök, gépek vásárlására, akár bérköltségekre.

KSZS: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása

minden ágazatban:

- vállalkozások technológiai fejlesztése, géppark cseréje, felújítása;

- vállalkozások működésének alternatív energiával való ellátása;

- lakóházak, háztartások energetikai beruházásainak támogatása;

- önkormányzati épületek teljes körű modernizálása az energia hatékonyság szempontjá-

ból;

- biomassza erőművek építése;

ÉA: Igen, ezek mindegyike nagyon jó.

KSZS: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmoz-

dítása:

- az éghajlatváltozást követően megváltozó mezőgazdasági technológiák elsajátítása,

megtanulása képzések keretében;

- az új építési technológiák elsajátításának támogatása;

- egyéb, éspedig:

ÉA: Itt is mindegyiket jó ötletnek tartom.

KSZS: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása:

- környezetkímélő technológiák alkalmazásának támogatása vállalkozások számára;

- a térség szemét és hulladék elszállításának, ill. feldolgozásának modernizálása, hatéko-

nyabbá tétele;

- képzések, felvilágosító előadások, fórumok tartása a környezettudatosság érdekében az

önkormányzatok és a lakosság számára

KSZS: Most rekultiválták a hulladéktelepeket.

Ezek mind jó ötletetek. Fontos a képzés is.

KSZS: A fenntartható közlekedés előmozdítása, a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb há-

lózati infrastruktúrákban:

- az alternatív energiával működő gépjárművek számára új, alternatív töltőállomások ki-

alakítása;

100

- az alternatív energiával működő gépjárművek javíttatása, vizsgáztatása érdekében vál-

lalkozások fejlesztése, újak létrehozása;

ÉA: Ugyanazt tudom elmondani, mindegyik lehetőséget jó ötletnek tartom.

A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása:

- vállalkozások fejlesztésének és újak létrehozásának támogatása;

- országon belüli vállalkozások együttműködésének elősegítése, adott gazdasági ágaza-

ton belül;

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem:

- cigányság felzárkóztatására hasznos, hatékony programok kidolgozása (iskoláztatás,

életmódváltás, családsegítő szolgálatok bevonásával, megvalósításával);

- hátrányos helyzetű családok számára képzések, oktatás szervezése, hátrányuk leküzdése

érdekében;

- hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenesen hozzáférhető képzések, kirándulá-

sok, programok, fórumok;

ÉA: Igen, próbálkozunk vele.

Ez mind szép és jó, ámbár tapasztalat, hogy otthon maradnak, hacsak nem kapnak valamilyen

anyagi támogatást mellé.

A kirándulások, programok nagyon jók, mert azokra még eljönnek. Kevés a képzések sikere.

KSZS: Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén:

- képzések szervezése a térség lakói, vállalkozásai, önkormányzatai, civil szervezeti szá-

mára;

- a meglévő oktatási intézmények fejlesztése, modernizálása, átalakítása (a térségben egy

Waldorf iskola, ill. óvoda működtetése);

- a térségben lévő alacsonyan képzett, hátrányos helyzetűek megsegítésére, a térség vál-

lalkozóival, ill. munkaadóival egyeztetve, hatékony, ill. szükséges képzések megszer-

vezése;

ÉA: Nagyon jó ötletek, ámbár, szintén saját vélemény, ameddig ilyen fizetőképes kereslet van,

ameddig ennyi juttatást kapnak a dolgozók, nem biztos, hogy elmegy oktatásra, mert oké, el-

mennek a képzésre, plusz időt vesz el, és nem tudja használni semmire. Megtartjuk a képzést,

ők elvégzi, megkapja a papírját és ugyanúgy áll az utcán.

A gyerekek bejárásának problémáját kellene megoldani. Az alapoktól kellene felépíteni ezeket

a dolgokat, kezdve a bejárással.

Munkahelyteremtés lenne a legfontosabb. Ezekkel a fizetésekkel nincs kapacitás más dolgokra.

101

KSZS: Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás:

- e-közigazgatás fejlesztése, ill. létrehozása;

- a térség önkormányzatai számára együttműködési, ill. együttgondolkodási modellek ki-

dolgozása, ill. azokban való részvétel;

- egyéb, éspedig:

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs

technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása:

- technológiai fejlesztés támogatása mind a három szektorban;

- kutatás, fejlesztés támogatása;

ÉA: Ezek szintén mind fejlesztésre várnak.

Kérlek, az alábbiakban az Európai Uniós tervezés 10 tematikus célkitűzését rangsorold 1-től

10-ig saját (illetve képviselt szervezete) preferenciád szerint (itt az interjúalany kitöltötte a táb-

lázatot – a szerk.):

Tematikus célkitűzés megnevezése A kitöltő ransora

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs

és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák

használatának és minőségének javítása

6

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a

halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességé-

nek javítása

3

Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás

támogatása minden ágazatban

3

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –

kezelés előmozdítása

5

Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elő-

mozdítása

5

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszün-

tetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

7

A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 10

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 7

102

Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás

területén

5

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 8

KSZS: Mi a véleményed a kérdőív kérdéseiről?

ÉA: Kicsit hosszúak, némelyiket összevonnám, de alapjában véve jók.

Azt nem tudom, hogy ezzel tényleg előre mozdulunk, hogy ezekre a kérdésekre válaszoltunk?

KSZS: A következő programozási időszakra vonatkozóan segítenéd-e az akciócsoportot vidék-

fejlesztési stratégiájának kialakításában?

ÉA: Igen, persze.

KSZS: Hajlandó lennél részt venni fórumokon, melyek a 2014–2020-as tervezési időszakról

szólnak?

ÉA: Igen, szeretnék.

KSZS: Lenne-e esetleg valami, amit a témával kapcsolatban még elmondanál?

ÉA: Arra a kérdésre, hogy mennyire vagyok ezzel a rendszerrel megelégedve, azt mondanám,

hogy az első LEADER sokkal hatékonyabb elbírálású volt, ez a nem a HACS hibája, hanem

központi hiba, hogy orvosolható lenne.

Mert együtt tudunk működni, hívjuk egymást, ezzel minden rendben van. De ilyen szempontból

meg lassú az egész folyamat. A számítógép gyorsítaná. Mindenképpen egységesíteni kellene,

hogy mit adunk be interneten, papír alapon. Az elszámolásnál probléma. Az internetes rendszer

nagyon rossz, ezért inkább biztosabb a papír alapon beadott anyag, bár így viszont nagyon-nagy

papírmennyiséget gyártunk. Ezért egységesíteni kellene. Szerintem kevesen vagytok, egységes

rendszer a ti munkátokat is egyszerűsítené.

KSZS: Mi a véleményed, melyik volt a jobb, papíron vagy elektronikusan, ez fejlődés vagy

visszalépés a korábbi LEADER-hez képest?

ÉA: Jó lesz így internet alapon, ha jól működik.

KSZS: Az új ciklusra vonatkozólag vannak-e már terveitek, hogy miket szeretnétek megvaló-

sítani?

ÉA: Igen, vannak. Például: Falumegújításra, vidéki örökségmegőrzésre, közbiztonságra, ren-

dezvényekre pályáznánk, amikre van is kiírás, csak mindig az utófinanszírozás a gond.

Munkahelyteremtés és turisztika területek még fontosak.

Amire kifizetési kérelmet beadtam, az megjött.

KSZS: És az ügyintézés gyorsaságával hogy voltál megelégedve?

ÉA: Ezen lehetne gyorsítani.

103

KSZS: A HACS-oknak kettős funkciójuk van, egyrészt az ügyfelek érdekeit képviseli, más-

részt a döntéshozatal egy része is itt zajlik.

Szerinted ez maradhat-e így?

ÉA: Maradhat, csak kevesen vagytok hozzá, bővíteni kellene a létszámot.

KSZS: Volt egy uniós paradigma, mely szerint, bár ez nem a LEADER-re vonatkozott, hanem

az operatív programokra, a támogatási döntések meghozatalának más régióban kell történnie,

elkerülendő a részrehajlást, mi erről a véleményed?

ÉA: Ugyanazt tudom elmondani, mint az előző kérdésnél. Szerintem maradjon a döntés helyi

szinten.

KSZS: A LEADER+-ban még támogatási szerződések voltak, amik sokkal rugalmasabbak vol-

tak, mint a határozatok, szerinted érdemes lenne-e visszatérni hozzájuk?

ÉA: Mindenképpen, sokkal könnyebb lenne a dolga a pályázóknak.

KSZS: a 2014-202-as programozási időszakban létrehozásra kerülnek a CLLD-k (community-

led local development), amik a LEADER HACS-ok következő generációját jelentik, és ame-

lyek az EMVA-n kívül több uniós forrásból is részesedhetnek. A tervek szerint Magyarorszá-

gon a jobban, hatékonyabban működő HACS-ok kapnak ilyen címet. Véleményed szerint a

Mecsek-Völgység-Hegyhátnak szüksége lenne arra, hogy CLLD-vé váljon?

ÉA: Természetesen, a támogatást szívesen vesszük, bármilyen forrásból jön.

KSZS: A HACS külföldi együttműködési projektekben is részt vesz, illetve ilyenek előkészí-

tése van folyamatban. Van egy finn-spanyol ifjúsági együttműködési program, ami gyerekek

táboroztatásáról és kulturális együttműködésről szólna, illetve a Horvátországban kialakítandó

LEADER programmal összefüggésben vette fel velünk a kapcsolatot egy HACS-aspiráns szer-

vezet, akik a mi LEADER-es tapasztalatainkat szeretnék átvenni, ezzel kapcsolatban kérik a

részvételünket Horvátországban tartandó megbeszéléseken, workshopokon. Mi ezekről a véle-

ményed, melyik országgal, milyen tárgyban lenne érdemes együttműködni?

ÉA: Én támogatom mind a horvát, mind a spanyol vonalat.

KSZS: És van-e valami konkrét elképzelésed az együttműködés tartalmát illetően?

ÉA: A gyermek- és ifjúsági szállás kialakítását jó ötletnek tartom.

KSZS: A helyi piacok, helyi termelős hálózatok kialakításáról mi a véleményed?

ÉA: Egy nagyobb méretű piac kialakítására kellene törekedni, úgy látom értelmét.

KSZS: Szerinted érdemes lenne-e a térséget bemutató kiadvány elkészítésének, amennyiben

igen, mit tartalmazzon?

ÉA: Szerintem jó ötlet egy, az egész HACS helyi termelőit, turisztikai szolgáltatóit bemutató

kiadvány elkészítése.

104

KSZS: Végezetül milyen egyéb ötleteid, javaslataid lennének a LEADER programmal, és a

vidékfejlesztéssel kapcsolatban?

ÉA: Nagyon rövid az idő a kiírás és a beadási határidő között. Sok mindent kell rövid idő alatt

kitalálni, megtervezni, és rossz, hogy utána nem lehet, vagy csak nehezen lehet módosítani eze-

ken. Ezen kellene változtatni.

KSZS: Köszönöm, hogy rendelkezésemre álltál.

ÉA: Szívesen, bármikor.

105

Interjú Havasiné Dr. Szokoly Zsuzsannával Szászvár Nagyközség jegyzőnőjével

Az Interjút készítette: Kovács Sándor Zsolt

Dátum: 2012. 10. 24.

KSZs: Tisztelt Jegyzőnő, köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésünket.

Az első kérdésem az lenne, hogy hogyan látod, mi az a legnagyobb probléma, ami ma

a jelenlegi pályázati rendszerben leginkább hátráltatja akár az önkormányzatok, akár más pá-

lyázóknak a pályázási kedvét, illetve a pályázatok megvalósítását.

HSzZs: Az önkormányzatok esetében szerintem a legnagyobb gond az, hogy nincs előfinan-

szírozás, nincs előleg, saját pénzből meg kell előlegezni a beruházás teljes összegét. Ez a leg-

több önkormányzat esetében nem megoldható. Magánszemélyek esetében úgy tudom, hogy a

támogatás mértéke nem 100 százalékos, tehát ott még az önerő is gond, ami szintén visszaveti

a pályázási kedvet, és ami még: szerintem a pályázati kiírások sem olyanok, amire leginkább

szükség lenne. Tehát nem mindig arra van pályázati kiírás, amire valójában szüksége van az

önkormányzatnak. Például minden településen szerintem gondot jelent az utak, járdák állapota,

ilyen jellegű kiírás például soha sincs. Tudom, hogy ilyen, Európai Uniós, vagy részben Uniós

pályázatokban nincs erre lehetőség, de valójában szükség erre lenne.

KSZs: Tehát akkor a pályázati kiírások nem megfelelőek, nem megfelelőek az igényfelméré-

sek. Járdák, utak, amik általában ki is vannak zárva, arra lenne szükség?

HSzZs: Azért az utóbbi időben, az önkormányzati épületek rendbetételére már szép

számmal voltak pályázati lehetőségek, de hát ez még azért folyamatban van. Tehát ami a másik,

ami most még eszembe jutott, hogy – ami még ebben az évben aktuális, jövőre nem tudjuk,

hogy még mi lesz -, az önkormányzati tulajdonban lévő épületek közmű rekonstrukciója, fel-

újítása, tehát azt azért mindannyian tudjuk, hogy ezek óriási pénzeket emésztenek fel, mert pl.

elöregedett a vízvezeték, szennyvízvezeték, a szolgáltatóknak biztos, hogy nincs erre elegendő

pénzük, és igazán ilyen jellegű pályázatokra van szükség, és ilyen jellegűekkel nem találkoztam

mostanában. Ezek megint azért érdekesek, mert ezek összege nem 1-2 millió forint, hanem sok

millió forint.

KSZs: Mi lenne a jövőbeni cél.

HSzZs: Bocsánat, még az eszembe jutott, nem önkormányzati dolog, de ha lenne sok-sok pá-

lyázati forrás munkahelyteremtéshez, valódi termelői tevékenységhez az nyilván az állam meg

106

az ország szempontjából az lehet az első, mondjuk, lehet, hogy itt az is baj, hogy én nem isme-

rem ezeket a pályázati lehetőségeket, de biztos vagyok benne, ha helyi kis vállalkozók, ha olyan

jó munkahely teremtési lehetőségek lennének, akkor biztos, hogy élnének is vele. Ez persze sok

dologgal összefügg.

KSZs: A következő kérdésekkel, akkor áttérünk egy kicsit a jövőre…

Van az Európai Uniós rendszerben egy tízes célhierarhia, tíz célt határoztak meg, és ezzel kap-

csolatban felvázoltunk néhány lehetőséget, mik azok, amiket ilyen kis léptékben egy település

is akár megvalósíthat. Feltenném a kérdést, és arra várnám a válaszodat, hogy szerinted melyik

megvalósítható.

Kis- és középvállalkozásoknak a mezőgazdaság illetve a halászat területén a versenyképesség

növelése például ez egy ilyen fő cél, kérdés az, hogy szerinted ezt, hogy lehet egy ilyen telepü-

lésnél, vagy kistérségi szinten megoldani, tehát például halászatot, halastavat kell fejleszteni,

vagy egyesületet léthrehozni rá, mindezt további támogatásokkal kell még fejleszteni, illetve

mezőgazdasági vállalkozásoknál inkább a gépparkot kell fejleszteni, vagy inkább a földtulaj-

donokat kellene esetleg felülvizsgálni, vagy mi lenne a jó megoldás?

HSzZs: Ha konkrétan a mi kistérségünkről, a mi településünkről lenne szó, akkor azt monda-

nám, hogy a halászati dolognak nincs különösebb hagyománya, hobbi tevékenységként mű-

ködő horgász tó, messze nem elegendő ehhez. Az megint egy érdekes kérdés, hogy azért len-

nének olyan területek, amelyek a mezőgazdasági művelés szempontjából, szántóföldi termelés

szempontjából nem igazán jó területek, nálunk elég sok ilyen van, mert nálunk nem túl jók a

földterületek, ezért érdemes elgondolkodni halastó létesítésén. Azon azért érdemes, én ilyen

kezdeményezésről egyről tudok a környéken, tulajdonképpen kettő van, mert úgy tudom, hogy

Szalatnakon is magánkézben vannak a halastavak, mennyire eredményesen működnek, ebben

ilyen értelemben van fantázia. Az egyéb mezőgazdasági tevékenységnél amennyire én tudom,

látom, itt a környéken még a kisebb léptékű mezőgazdasági vállalkozók is rendelkeznek azért

akkora gépparkkal, amikkel meg tudják művelni a földjeiket, én úgy gondolom, hogy feldol-

gozó iparral lehetne kissé előrébb lépni. Például itt van az Agroszász Kft., ahol a nagy mező-

gazdasági területek hasznosítása zajlik, ott nagyon jól kitalálták ezt a táp, takarmány keverést

és előállítást, de például nagyon sok helyi vállalkozó van itt a környéken, olyan akiknek kisebb,

nagyobb gyümölcsös telepítése van, mindenféle gyümölcsből, annak a feldolgozása nem meg-

oldott, például, ha gyengébb a termés, például almából, akkor valahová távol vihetik el léalmá-

nak, bár van itt Kárászon léüzem, de almából nem csak levet lehet csinálni, és nem csak almáról

van szó, hanem itt a baracktól a szilváig nagyon sok gyümölcsről van szó. A feldolgozás abból

107

a szempontból is hasznos lenne, most nem azt mondom, hogy konzervgyárra gondolok, mert

az túlzás, hanem a gyümölcs aszalástól kezdve valami feldolgozásig.

Ami még erről a mezőgazdasági dologról eszembe jut az pedig az, hogy a gyümölcsösök a mi

vidékünkön eléggé ki van téve a fagykároknak, volt olyan év, mint például az idei, hogy egy

szem barack nem volt. És mindenféle más gyümölcsből is nagyon gyenge volt a termés, mert

elfagyott.

Magyarul valami olyan terményskálát kellene meghonosítani, ami kevésbé van kitéve az idő-

járás viszontagságainak. Lehet, hogy ehhez a szemléletet kellene megváltoztatni, akkor bele-

férhet például a gyógynövények, olyanfajta mezőgazdasági növények, amik kevésbé vannak

kitéve az időjárásnak.

Ez inkább csak ötlet szintű, természetesen szükség van ekkor valakire, aki erre nyitott, aztán

jön ennek a feldolgozása, mert nem elég az, hogy ezt valaki lekaszálja, ez még messze van attól,

hogy valaki piacra vigye, hogy haszon legyen belőle.

KSZs: A következő kérdéskör a környezetvédelemmel kapcsolatos. Az egyik a szemét- és hul-

ladékszállítás, mert tudom, hogy ez érdekes eset itt Szászváron.

HSzZs: Van egy veszélyes hulladékra kialakított hulladéklerakónk már Szászváron, ami még

nem működik.

KSZs: Úgy tudom, ez egy bürokratikus probléma miatt nem működik…

HSZs: Hát ez egy sok-sok éves folyamatnak az utolsó lépcsője már, ugye ez a nagy ISPA ami-

nek, keretében 280 körüli településen valósult meg valamilyen módon, ebből a szempontból

ami szerintem nagyon jól bevált, az a szelektív hulladékgyűjtés, ennek a programnak kapcsán

kaptunk gyűjtőedényeket. Azt gondolom, hogy úgy lehetne tovább lépni, most itt pályázati le-

hetőségekre gondolok, hogy ennek az összegyűjtött hulladéknak az újrahasznosításával lehetne

továbblépni. Nem gondolom, hogy egy papírgyárat kellene létrehozni az összegyűjtött papírra,

de valamiféle lehetőséget, mondjuk egy válogatót, úgy hogy ez kistérségi beszállítói köre kel-

lene hogy legyen, hogy egyáltalán érdemes legyen ezzel foglalkozni. Lehet, hogy éppen nem a

papír lenne a jó ötlet, hanem a műanyag, vagy a PET palack hasznosítás lehet a lépések követ-

kezője.

KSZs: Egyébként Szászváron úgy néz ki, hogy a szelektív hulladékgyűjtés beválik?

HSzZs: Úgy gondolom, hogy beválik, ezt arra alapozom, hogy amikor még nem voltak ezek a

gyűjtőszigetek, akkor is elvitték a Biocom emberei, hogy a különválogatott PET palackokat,

mert azt sokat használnak, meg a papír, amit szimplán elégetni nem környezetbarát megoldás,

meg egyáltalán fel lehetne még használni. Ide tartozik még a szennyvíz, a levegő tisztasága,

108

azt gondolom, hogy a mi térségünk ilyen szempontból szerencsés, itt majd a felújítás lesz, tech-

nológia fejlesztés lesz a következő feladat. Ez nálunk egy tíz éves gyakorlat, de például vannak

olyan településrészek, ahol már 40 éve a földbe vannak a vezetékrendszerek, tehát ott már le-

hetnek problémák.

KSZs: Foglalkoztatás szempontjából mi a kézenfekvőbb, a meglévők fejlesztése, a meglévő

munkaerő felszívása, vagy új munkahelyek teremtése?

HSzZs: Én abban látom a legnagyobb, gondot, hogy a legnagyobb számban nálunk az egyéni

vállalkozók vannak, akik önmagukat tartják el, esetleg egy-egy alkalmazottat tart, tehát én ne-

hezen képzelem el azt, hogy nekik olyan jövedelmező a tevékenységük, hogy abból még több

munkahelyet tudna teremteni. Ráadásul ezek a vállalkozások jórészt a szolgáltatások, kereske-

delem területén vannak, ezért gondolom, hogy ott lehetne munkahely teremtési lehetőségeket

teremteni, ahol már van egy alkalmazott mag, és azt kell fejleszteni. Nem az a jellemző, hogy

a nagy vállalkozások buknak meg, hanem azért az egyéni, egy-két fős vállalkozások, azok, akik

nem tudják átvészelni a gazdasági válságot. Ez összefügg némileg azzal, amit az előbb mond-

tam a mezőgazdasági vállalkozásokról, hogy például egy Agroszásznak, ha kedvező munkahely

teremtési lehetőséget biztosítanak a pályázatok, akkor ők azzal élni is tudnak, egyrészt azért,

mert anyagilag is meg tudják engedni, meg elég nagyok ahhoz, hogy azért nincsenek kitéve

annyira a gazdasági változásoknak, mint a kisvállalkozások.

Én mindenképpen azt támogatnám, hogy a nagyobb potenciállal rendelkező vállalkozásokat

lenne érdemes támogatni.

KSZs: Még egy utolsó előtt blokként a hátrányos helyzetűek, kisebbségek kérdése, ez is elég

éles probléma a térségben. Mit gondolsz, hogy hol kellene kezdeni az átnevelést, elég-e felnőtt

korban, valamilyen fórumon vagy már a gyerekkorban, iskolában, óvodában?

HSzZs: Mindenképpen gyermekkorban, tényleg az óvodában a gyermekek olyanfajta nevelé-

sével, ahol a különbségek, mert valóban vannak, családi háttérben, neveltetésben, ott el kell

kezdeni a nevelést, nagyobb korban méginkább fontosnak tartom az olyan közösségi tevékeny-

ségeket, amik ebben segíti a gyermekeket. Most konkrétan tudom, hogy lesz egy tanoda, ahol

a gyerekeket próbálják megtanítani, ott a nagyobbacskákat, úgy tudom, ötödik osztálytól tizen-

kettedik osztályig vehetnek részt, amit otthon nem biztos, hogy a szülőktől meg tud tanulni,

beleértem azt is, hogy egy családi gazdálkodást, tehát nem csak azt, hogy hogyan használja a

WC-t, vagy a mosakodást, mert azt is meg kell, mert egyszerű dolgok is gondot okozhatnak,

hanem azt, hogy hogyan bánjon a pénzzel, hogy ebből az általánosból felnőttebb lesz, közép

iskolás, ebből az egyik réteg az megzsarolja, kicsalja a pénzt a többitől, a másik réteg meg

mindjárt üzletel is, mindenféle kétes dolgokkal, ide bevonva akár a drogot is, valahogy nem

109

látják, nem tanulják meg a szüleiktől, hogy nem az a megoldás egy cél elérésére, hogy hitelt

veszek föl a Providenttől, hogy nagyon-nagyon fiatal korban képesek bekerülni egy olyan ör-

dögi körbe, amiből a bűnözés a kiút, mert nem tud másképp pénzhez jutni. Tehát egészen fiatal

korban kezdeni, és olyan jellegű programokkal, amik segítenek nekik az életre felkészíteni őket.

Azt naponta tapasztaljuk, hogy mennyire felelőtlenül tudnak dönteni felnőttek is, hogy egy csa-

ládot életre tönkreteszik, felelőtlenül hitelt vesznek föl. Nem látják be a következményeiket a

tetteiknek. Például ez úgy néz ki, hogy tudok venni egy extra mobil telefont jó pár tízezerért,

és évekig kell fizetnie. Meggyőződésem, hogy ugyanazt a célt szolgálja egy tízezer forintos,

mint egy százezer forintos készülék, főként, ha napi megélhetési problémák vannak.

Amin mindenképp változtatnék, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek azt tanulják meg az óvo-

dában, iskolában hogy őnekik ingyen jár az étkezés, a tankönyv, ezért valójában nem is becsü-

lik, ezt természetesnek veszik. Sőt, akár meg is követelik a maguk módján, hogy ez nekik kijár,

és úgy tetszik, hogy ez már a nem ebbe a körbe tartozó gyerekekkel való szembeni diszkrimi-

náció akár. Mert aki lehet, hogy csak 100 forint választja el, a jövedelemhatártól, hogy ő nem

kapja meg ezt a szolgáltatást, de ez minden családnak nagy teher.

KSZs: Én ezt mindig el szoktam mondani, hogy az egyetemen volt egy nagyon jó barátom, aki

cigányszármazású, ahol már az is becsülendő, hogy eljutott az egyetemig, csak azért, meg ci-

gány származású, mindenféle cigány egyesülettől, ilyen-olyan alaptól kapott havonta 250.000

Ft-ot, ösztöndíjat, míg ebből kifolyólag sohasem tanult, átcsúszott a vizsgákon, kettessel, nem

érdekelte a tanulmányi átlaga, a tanulmányi ösztöndíj átlagosan 10.000 Ft. Elvégezte az egye-

temet, akkor gond volt, hirtelen visszaesett.

HSzZs: Ha ő is olyan nevelést kapott volna, hogy ha kapok pl. 250.000 Ft-ot, abból mondjuk,

havi 100.000 Ft-ot félreteszek, mert a többiből is szépen meg tud élni, tehát ilyenfajta előre

tervezést nem tanultak. Itt vannak a közmunkások, akik tizen párezer forintot kapnak egy heti

munkáért, családos emberek, az ember azt gondolná, hogy ez az összeg arra jó, hogy a család-

nak ezt-azt megvesz, mert a gyereknek a vacsorát, a hétvégi ételt meg kell venni, de nem, azt

látjuk, hogy eljön a péntek, akkor ők is elmennek vendéglőbe, mert nekik is megjár az, ami

másnak, hogy pizzát egyenek, ahelyett, hogy azon a mintegy ezer forinton, otthon készítene

ételt, amin az egész családdal jóllaknak. Tehát nincs tervezési, előrelátási képességük és ez

mind a család hibája.

Régebben ez érdekesebb volt, mert régebben ötödikéig kellett minden szociális ellátást kifi-

zetni, akkor volt ez a nagylábon élés pár napig, ma azért annyiban változott a helyzet, mert

például akik dolgoznak, nálunk is több mint 30-an vannak, a Start programmban, azok hetente

kapnak pénzt, több munkáltatónál, erdészetnél, vízi társulatnál, közel 50-en vannak, akik heti

110

fizetést kapnak. Ami nem jó megoldás, mert azért, amikor hóvégén kaptak, akkor azért a na-

gyobb összegből ki lehetett fizetni mondjuk egy villanyszámlát, de most, annyira elaprózódik

a fizetésük, hogy azt mondják, hogy nem is érdemes félretenni ebből az összegből.

KSzs: Általában belefutnak abba a hibába, hogy hó elején megkapja azt a tízezer forintot, akkor

ha húszezer a villanyszámla, majd a következőből félretesszük, majd a következőből…

HSzZs: Most már erre kitalálták a kártyás rendszerű villanyórát, hogy annyit fogyaszt, amennyi

pénze van. Egészen más a szemléletük ezeknek az embereknek.

KSZs: Volt-e olyan pályázat, ahol az elszámolással volt gond?

HSzZs: Hogyne lett volna! Erről regényt lehetne írni.

KSZs: Milyen jellegű volt a probléma? A rendszerből fakadó problémák, az elszámolás nehéz-

sége, vagy ténylegesen valamilyen kivitelezési gond volt?

HSzZs: Ami miatt nagyon-nagyon rossz tapasztalataink vannak, az magának az elszámolási

rendszernek a hibái, hiányosságai. Biztos volt kivitelezésből adódó probléma is, de az a kisebb

gond, mert konkrétan most nekünk itt az IKSZT-nél volt az a komoly probléma. Én tudom az

előzményeket is, de nyilvánvaló, hogy minél nagyobb egy beruházás, annál több hibalehetőség

is van benne. Egy építési beruházásnál, ha valaki nem szakember egy elszámolást elkészíteni,

és az elszámolás már a legutolsó lépcső, mert addigra már jópár szakaszon keresztül megy a

pályázat.

Én azért tartom rossznak ezt az elszámolási rendszert, mert véleményem szerint nem azt kellene

ilyen tételesen és szigorúan leellenőrizni, hogy ami az egy-két évvel leadott pályázatban szere-

pelt 13,28 m2 az azzal az anyaggal, azzal az ÉNGY kóddal a költségvetésben, az elszámolás-

ban, a számlarészletezőben. Meggyőződésem, hogy úgy valahogy globálban kellene tekinteni

az egész pályázat megvalósítását. Tehát túl aprólékos a rendszer. Számomra egyértelmű, ha

valaki kap x millió forint pályázati támogatást, arra, hogy pl. egy 200 m2-es alapterületű épü-

letet építsen, és szemmel látható és megállapítható, hogy 150 m2-est épített, teljes mértékben

igaza van az elszámolónak, vagy ellenőrnek, hogy nem fizetünk. De amikor összességében

megvalósul a beruházás, minden egyes célkitűzésnek megfelel, a kivitelezői munka rendben

van, azzal együtt is, hogy hiányzik fél m3 beton az elszámoláskor, jogos, hogy vonják le, ha

kevesebb, de hogy olyan szinten, már elnézést a kifejezésért, de „szarakodjanak” az elszámo-

lással, személyes tapasztalataimból is ez kiderül, és ebből a szempontból én azt is „szarakodás-

nak” tekintem, és nyugodtan írhatod ezt a kifejezést, hogy minden egyes apró változtatást is

engedélyeztetni kellene. Ugye erre azt mondják az elszámolást végzők, hogy semmi akadálya

előre engedélyeztetni kellett volna, és akkor minden rendben van. Én most tudom, hogy a TIOP

111

pályázatnál az iskola igazgató az iskolában úgy csinálják végig a pályázatot, ahogy a nagy-

könyvben meg van írva, még sehol nincs a beruházásnak a megkezdése, konkrétan számítás-

technikai eszközök beszerzése, kb a negyedik módosításnál tartanak, amit engedélyeztetni kell,

ezek mindegyike egy hónapot, vagy mégtöbbet vesz igénybe, mire ezt engedélyezik. Ez annyira

felesleges!

KSZs: Saját tapasztalatom, hogy itt is a felújítás a jellemző, ott az eredeti felmérésnél, az ár-

ajánlat adásakor még nem derül ki minden rejtett hiba. Majd a munkálatok megkezdésekor me-

rülnek fel újabb költségek, melyek nem jelentősen, de megemelik a költségeket.

HSzZs: Alapvetően az a véleményem, hogy nem tudok mást mondani, hogy globálban kellene

nézni az egészet, ha megvalósult az az alapvető cél, amire a pályázat íródott, akkor ne lehessen

ilyen apró dolgok miatt hónapokat ülni a dolgokon. Én azt is elfogadom, hogy le vannak ter-

helve az ilyen elszámolásokat végző emberek, bár úgy gondolom, hogy azért csak-csak belefér

az idejükbe. Mondjuk íróasztal mellől nehéz azt eldönteni, hogy valami így vagy úgy valósult

meg.

Pályázatoknál még gondot szokott okozni, hogy a pályázat felülírja a magyar jogszabályokat

is, magyarul olyan követelményeket tesznek bele a pályázati kiírásokba, amik sokkal-sokkal

szigorúbbak, mint az eleve arra vonatkozó jogszabály. Ettől kezdve megint felesleges költsé-

gekbe verik a pályázót, mert egyszerű felújítási munkához amúgy nem szükséges felelős mű-

szaki vezető, műszaki ellenőr, alaprajzot elkészíteni, homlokzati rajzot elkészíteni, abszolút fe-

lesleges.

Az egyik legfrissebb kiírásban szerepelt, hogy a nem építési engedélyes beruházásnál komo-

lyabb volt a kiírás, mint az építési engedély kötelesbe.

Nyilvánvaló, hogy kelljen egy műszaki leírás, amiben az is szerepel, hogy itt leverjük a vako-

latot és beszínezzük, ahhoz minek kellene részletes dokumentum, és mindez visszatartja a pá-

lyázókat attól, hogy pályázzanak, mert annyira bonyolult és sokrétű a teljesítés, ami egy pályá-

zati anyagba kell, hogy akinek egy kis affinítása is nincs a dolgokhoz, az bele se fog az ilyenbe.

Külön szüksége van valakire, aki megírja, aki az elszámolást segít megcsinálni, aki az áraján-

latokat készítik az adott kivitelezési munkákra, három-négy embert külön kell keresni, és persze

senki nem csinálja ingyen, miért csinálná? Ez meg is növeli a pályázattal kapcsolatos költsége-

ket. Ami nem biztos, hogy megtérül.

Van az ismeretségi körömben olyan tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető végzett-

ségű illető, aki azt mondta, hogy ő már 50.000,- Ft alatt nem vesz tollat a kezébe. Mert ő a nevét

adja minden egyes tételhez, minden tétel után adót fizet, stb. jogosan, miért dolgozna ingyen.

112

Egy egyszerű ember azt mondja, hogy úr isten, 50.000 egy ilyen kis dologért, és hol van még

az összes többi költség.

Ide tartozik még jó néhány esetben, ha nem ÉNGY-s az adott munka, amit el akar végezni,

akkor még kettő árajánlat kell, ennek se látom semmi értelmét, senki nem olyan hülye, hogy ne

a legkedvezőbb árajánlatot válassza. Az árajánlatok között biztos, hogy van köztük különbség,

valaki feleslegesen dolgozott. Ugyanakkor, nem biztos, hogy nekem az a legkedvezőbb, ha x

ezer forinttal olcsóbb, mert az aki minimálisan, de nagyobb összeget kér érte, az tartalmasabb,

akár minőségileg ugyanolyan, de valamit még megcsinál hozzá. Nem biztos, hogy az olcsó az

olcsó!

Volt olyan esetünk, egy pályázati elszámolásnál egy jó száraz nyár után, hogy kiszáradt a nö-

vények egy része, amit kiültettünk, pedig vállaltuk, hogy pótoljuk, nem fogadtak el, pedig ez

teljesen valós eset, több százezer forintot levontak ezért. Miért, ez olyan lehetetlen állapot, hogy

kiszárad egy frissen ültetett díszbokor? Az IKSZT elől például ellopták a növényeket, hál is-

tennek az nem volt része a pályázatnak, de majdnem 60.000,- Ft-ot fizettünk a növényekért,

mert igyekeztem úgy megtervezni, hogy szép is legyen, virágzó növények legyenek. Körülbelül

30 darabot kivettek belőle.

Ez is nagyon-nagyon nagy fájdalma az embernek, aki olyan helyen dolgozik, mint én, hogy a

közösségnek jó legyen, utána egy valaki vagy kettő vagy három elviszi, megrongálja.

KSZs: Köszönöm az interjút!

113

7. sz. melléklet: Felhasznált jogszabályok jegyzéke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE (JAVASLAT)

a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális

Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tenger-

ügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regio-

nális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általá-

nos rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0615:HU:NOT

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (JAVASLAT)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támo-

gatásról

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/com627/627_hu.pdf

COMMUNITY-LED LOCAL DEVELOPMENTLOCAL OPMENT

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/community_en.pdf

Simplifying Cohesion Policy for 2014-2020

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/simplification_en.pdf

Péti Márton (szerk.): Kézikönyv a területi kohézióról 2009

http://www.vati.hu/index.php?article=21336&langcode=hu&menu=19497

WORKING PAPER ON Capturing impacts of Leader and of measures to improve Quality of

Life in rural areas July 2010

http://enrd.ec.europa.eu/evaluation/library/evaluation-helpdesk-publications/en/evaluation-

helpdesk-publications_home_en.cfm

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0615:HU:NOT

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/com627/627_hu.pdf

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/community_en.pdf

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/simplification_en.pdf

http://www.vati.hu/index.php?article=21336&langcode=hu&menu=19497

http://enrd.ec.europa.eu/evaluation/library/evaluation-helpdesk-publications/en/evaluation-helpdesk-publications_home_en.cfm

http://enrd.ec.europa.eu/evaluation/library/evaluation-helpdesk-publications/en/evaluation-helpdesk-publications_home_en.cfm

8. sz. melléklet: Felhasznált statisztikai táblázatok Lakosságszám alakulása, 2000–2010

Ssz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

1. Ág 200 202 206 209 204 201 182 185 178 179 180

2. Alsómocsolád 338 332 331 322 327 332 373 346 349 356 337

3. Bakóca 356 334 342 335 330 315 294 279 280 275 271

4. Baranyajenő 537 531 529 525 520 516 515 520 527 511 493

5. Baranyaszentgyörgy 206 183 194 178 167 163 145 141 137 140 118

6. Bikal 900 886 876 854 829 810 804 774 763 759 745

7. Bodolyabér 310 305 307 297 278 263 261 246 251 248 225

8. Egyházaskozár 893 880 878 856 835 829 820 814 801 799 797

9. Felsőegerszeg 163 163 159 161 156 158 162 151 143 144 136

10. Gerényes 271 272 277 250 256 265 270 265 250 227 241

11. Gödre 988 976 966 973 940 919 901 951 930 893 859

12. Hegyhátmaróc 220 213 206 192 183 175 174 158 154 137 135

13. Hosszúhetény 3 329 3 365 3 360 3 367 3 402 3 360 3 363 3 419 3 413 3 424 3 387

14. Kárász 407 413 397 389 367 366 366 343 336 327 321

15. Kisbeszterce 100 103 100 104 97 96 88 79 80 78 75

16. Kishajmás 228 222 216 206 211 208 204 207 220 208 204

17. Kisvaszar 346 343 343 332 348 342 344 337 332 327 335

18. Komló 27 642 27 462 27 332 27 164 26 907 26 710 26 465 26 210 25 881 25 519 25 299

19. Köblény 301 297 290 293 283 273 279 267 249 239 234

20. Liget 476 470 461 453 455 436 435 445 446 438 422

21. Mágocs 2 739 2 705 2 679 2 633 2 602 2 575 2 548 2 545 2 483 2 472 2 414

22. Magyaregregy 865 849 831 824 829 837 801 768 752 742 731

23. Magyarhertelend 678 675 668 670 666 649 655 669 647 655 635

24. Magyarszék 1 132 1 134 1 138 1 137 1 125 1 103 1 102 1 092 1 101 1 101 1 095

25. Mánfa 937 905 896 958 964 950 944 896 875 868 865

26. Máza 1 419 1 406 1 393 1 341 1 325 1 316 1 307 1 280 1 269 1 255 1 237

27. Mecsekpölöske 459 461 459 459 465 464 457 454 450 441 420

28. Mekényes 318 308 303 296 304 298 293 280 277 280 263

29. Meződ 164 154 149 158 158 148 139 129 124 120 123

30. Mindszentgodisa 1 035 1 030 1 017 1 011 993 976 969 935 926 910 874

31. Nagyhajmás 433 432 423 400 396 391 391 388 359 349 345

32. Oroszló 331 334 324 321 315 330 331 328 331 323 319

33. Palé 115 116 118 114 110 119 114 113 111 107 104

34. Sásd 3 585 3 570 3 548 3 512 3 454 3 409 3 388 3 360 3 322 3 339 3 329

35. Szágy 203 195 187 167 165 159 150 148 145 140 139

36. Szalatnak 438 431 413 405 392 384 372 357 348 347 343

37. Szárász 91 62 58 54 44 44 37 36 34 29 27

38. Szászvár 2 690 2 738 2 696 2 620 2 572 2 526 2 480 2 466 2 428 2 392 2 350

39. Tarrós 127 111 117 117 116 116 117 116 117 121 124

40. Tékes 279 280 266 267 275 274 252 269 261 251 239

41. Tófű 155 139 127 128 124 118 117 116 117 122 117

42. Tormás 355 354 344 339 329 320 314 306 290 284 292

43. Varga 143 139 138 140 135 132 129 118 119 101 96

44. Vásárosdombó 1 150 1 148 1 165 1 178 1 160 1 155 1 182 1 159 1 160 1 134 1 118

45. Vázsnok 151 142 144 146 143 134 132 127 117 120 120

46. Vékény 163 164 150 155 155 164 167 159 155 151 146

Összesen 58 366 57 934 57 521 57 010 56 411 55 828 55 333 54 751 54 038 53 382 52 679

Élve születések száma, 2000–2010 Ssz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 4 3 3 3 1 2 4 1 5 1 27

2. Alsómocsolád 2 2 2 3 3 2 4 1 1 1 21

3. Bakóca 2 1 1 3 2 1 2 2 1 1 16

4. Baranyajenő 6 7 5 8 8 8 5 9 4 7 67

5. Baranyaszentgyörgy 1 2 2 2 1 1 1 10

6. Bikal 4 6 6 4 3 4 4 4 3 3 2 43

7. Bodolyabér 4 1 3 5 3 1 3 2 1 23

8. Egyházaskozár 3 7 7 2 7 6 5 5 7 3 13 65

9. Felsőegerszeg 2 2 1 2 1 3 1 1 1 14

10. Gerényes 3 5 3 5 5 4 6 9 4 2 46

11. Gödre 3 13 7 9 9 14 9 14 11 5 8 102

12. Hegyhátmaróc 2 3 1 2 1 2 3 1 2 1 1 19

13. Hosszúhetény 37 32 32 27 31 27 25 35 34 37 28 345

14. Kárász 4 2 6 4 4 4 3 4 2 33

15. Kisbeszterce 3 2 2 2 2 2 1 14

16. Kishajmás 6 4 2 3 2 1 3 5 2 3 31

17. Kisvaszar 6 12 6 6 9 8 5 3 6 3 6 70

18. Komló 218 230 241 209 207 252 246 226 219 190 185 2 423

19. Köblény 3 2 2 3 2 4 2 1 5 24

20. Liget 3 6 8 3 7 2 8 6 5 7 2 57

21. Mágocs 20 27 23 30 19 20 19 18 17 16 11 220

22. Magyaregregy 5 3 9 6 7 9 5 2 2 3 4 55

23. Magyarhertelend 4 1 5 6 5 6 7 4 2 5 3 48

24. Magyarszék 6 6 5 7 8 10 8 6 8 6 15 85

25. Mánfa 12 1 3 6 9 5 6 7 6 10 5 70

26. Máza 21 10 18 9 13 10 14 12 10 7 11 135

27. Mecsekpölöske 5 6 7 5 4 3 4 2 3 3 2 44

28. Mekényes 3 2 2 2 5 2 2 2 5 1 26

29. Meződ 1 1 2 2 1 1 1 1 2 12

30. Mindszentgodisa 3 10 11 15 15 10 8 9 8 6 11 106

31. Nagyhajmás 11 7 8 6 7 6 2 4 4 3 3 61

32. Oroszló 4 5 3 3 7 6 3 2 4 5 3 45

33. Palé 1 2 2 1 2 2 4 3 2 19

34. Sásd 25 27 20 24 14 25 23 26 26 36 20 266

35. Szágy 4 3 1 2 3 3 2 1 1 3 23

36. Szalatnak 2 2 4 3 2 1 2 1 1 6 24

37. Szárász 1 2 1 4

38. Szászvár 14 23 17 18 10 14 20 11 19 13 9 168

39. Tarrós 2 3 1 2 1 2 3 3 3 20

40. Tékes 4 5 3 2 6 3 4 6 4 2 2 41

41. Tófű 1 2 3 3 2 2 13

42. Tormás 3 4 1 3 3 2 6 5 4 7 6 44

43. Varga 1 1 4 1 1 4 6 3 2 1 24

44. Vásárosdombó 14 12 8 10 19 14 11 19 17 16 10 150

45. Vázsnok 1 1 1 1 4

46. Vékény 1 2 2 3 1 9

Összesen 474 499 505 461 455 504 493 468 475 429 403 5 166

Elhalálozások száma, 2000–2010 Ssz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 3 3 3 2 1 2 2 3 1 2 22

2. Alsómocsolád 2 7 4 6 2 4 10 8 13 14 18 88

3. Bakóca 4 5 3 8 4 5 5 5 2 4 3 48

4. Baranyajenő 3 6 8 7 8 13 9 6 5 7 7 79

5. Baranyaszentgyörgy 5 5 4 2 4 4 3 1 2 2 32

6. Bikal 14 13 16 11 15 8 8 12 8 6 14 125

7. Bodolyabér 5 6 2 4 3 6 4 6 4 3 6 49

8. Egyházaskozár 9 10 14 16 14 13 15 12 11 10 5 129

9. Felsőegerszeg 4 1 1 1 4 3 3 1 2 3 4 27

10. Gerényes 2 3 5 3 5 4 2 4 5 4 2 39

11. Gödre 12 11 18 10 12 18 16 19 17 13 22 168

12. Hegyhátmaróc 2 2 1 4 3 1 2 6 1 6 2 30

13. Hosszúhetény 46 28 37 39 41 29 38 37 39 44 47 425

14. Kárász 4 5 5 6 7 8 8 4 3 7 6 63

15. Kisbeszterce 1 2 2 1 5 2 1 4 2 2 22

16. Kishajmás 9 2 4 1 4 1 3 2 2 28

17. Kisvaszar 8 3 3 5 3 11 5 3 6 2 6 55

18. Komló 327 322 382 343 345 351 349 357 306 354 336 3 772

19. Köblény 3 10 4 6 4 2 4 1 3 7 3 47

20. Liget 9 4 3 8 2 8 4 2 8 3 7 58

21. Mágocs 35 45 37 43 37 31 36 39 33 31 30 397

22. Magyaregregy 9 10 7 8 16 13 20 15 12 13 4 127


24. Magyarszék 18 6 15 12 12 13 7 9 5 15 18 130

25. Mánfa 11 13 9 11 17 5 12 8 10 13 3 112

26. Máza 27 19 29 33 32 19 20 20 22 21 31 273

27. Mecsekpölöske 7 3 3 5 11 9 2 7 4 6 5 62

28. Mekényes 8 5 3 5 9 7 3 7 5 5 6 63

29. Meződ 7 4 5 2 3 2 5 6 3 1 1 39


31. Nagyhajmás 3 8 3 8 6 4 6 6 6 7 5 62

32. Oroszló 7 5 4 4 4 4 3 6 5 9 4 55

33. Palé 1 1 1 2 1 2 1 9

34. Sásd 42 53 48 43 45 46 36 42 39 52 43 489

35. Szágy 1 4 3 3 4 4 1 7 3 5 4 39

36. Szalatnak 7 6 8 7 7 7 6 8 5 4 4 69

37. Szárász 1 2 1 2 1 1 8

38. Szászvár 35 29 55 36 41 49 42 35 29 26 36 413

39. Tarrós 1 4 2 3 4 5 1 2 2 1 25

40. Tékes 1 4 5 2 4 3 7 6 1 3 6 42

41. Tófű 1 2 3 1 2 5 9 1 3 8 35

42. Tormás 3 3 3 4 2 3 7 7 3 4 3 42

43. Varga 1 2 5 1 2 5 2 1 1 1 21

44. Vásárosdombó 32 33 29 24 26 25 29 30 25 42 35 330

45. Vázsnok 2 4 2 1 4 2 3 5 3 4 3 33

46. Vékény 2 3 5 3 4 2 2 4 2 3 4 34

Összesen 758 736 818 772 800 774 780 794 676 789 777 8 474

Lakosság természetes változása, 2000–2010

Ssz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 1 0 0 1 0 0 0 2 -2 4 -1 5

2. Alsómocsolád 0 -5 -2 -3 1 -2 -6 -7 -12 -13 -18 -67

3. Bakóca -4 -3 -2 -7 -1 -3 -4 -3 0 -3 -2 -32

4. Baranyajenő 3 1 -3 1 -8 -5 -1 -1 4 -3 0 -12

5. Baranyaszentgyörgy 1 -3 -3 -4 -2 -2 -4 -2 0 -1 -2 -22

6. Bikal -10 -7 -10 -7 -12 -4 -4 -8 -5 -3 -12 -82

7. Bodolyabér -1 -5 1 1 0 -6 -4 -5 -1 -1 -5 -26

8. Egyházaskozár -6 -3 -7 -14 -7 -7 -10 -7 -4 -7 8 -64

9. Felsőegerszeg -2 1 0 1 -4 -2 0 0 -2 -2 -3 -13

10. Gerényes -2 0 0 0 0 1 2 2 4 0 0 7

11. Gödre -9 2 -11 -1 -3 -4 -7 -5 -6 -8 -14 -66

12. Hegyhátmaróc 0 1 0 -2 -2 1 1 -5 1 -5 -1 -11

13. Hosszúhetény -9 4 -5 -12 -10 -2 -13 -2 -5 -7 -19 -80

14. Kárász 0 -3 1 -2 -7 -4 -4 -1 -3 -3 -4 -30

15. Kisbeszterce -1 1 0 1 -3 0 -1 -2 0 -1 -2 -8

16. Kishajmás -3 -2 4 -2 2 -2 0 0 5 0 1 3

17. Kisvaszar -2 9 3 1 6 -3 0 0 0 1 0 15

18. Komló -109 -92 -141 -134 -138 -99 -103 -131 -87 -164 -151 -1 349

19. Köblény 0 -8 -2 -3 -2 -2 0 -1 -1 -6 2 -23

20. Liget -6 2 5 -5 5 -6 4 4 -3 4 -5 -1

21. Mágocs -15 -18 -14 -13 -18 -11 -17 -21 -16 -15 -19 -177

22. Magyaregregy -4 -7 2 -2 -9 -4 -15 -13 -10 -10 0 -72

23. Magyarhertelend -11 -8 -3 -6 -7 -3 -3 -5 -3 -7 -4 -60

24. Magyarszék -12 0 -10 -5 -4 -3 1 -3 3 -9 -3 -45

25. Mánfa 1 -12 -6 -5 -8 0 -6 -1 -4 -3 2 -42

26. Máza -6 -9 -11 -24 -19 -9 -6 -8 -12 -14 -20 -138

27. Mecsekpölöske -2 3 4 0 -7 -6 2 -5 -1 -3 -3 -18

28. Mekényes -5 -3 -1 -3 -4 -5 -1 -5 0 -4 -6 -37

29. Meződ -7 -3 -4 0 -3 0 -4 -5 -2 0 1 -27

30. Mindszentgodisa -11 -6 -2 6 -2 -3 -8 -1 -5 -6 -7 -45

31. Nagyhajmás 8 -1 5 -2 1 2 -4 -2 -2 -4 -2 -1

32. Oroszló -3 0 -1 -1 3 2 0 -4 -1 -4 -1 -10

33. Palé 0 2 1 -1 -1 1 2 0 2 3 1 10

34. Sásd -17 -26 -28 -19 -31 -21 -13 -16 -13 -16 -23 -223

35. Szágy 3 -1 -2 -1 -1 -1 -1 -5 -2 -4 -1 -16

36. Szalatnak -5 -4 -4 -4 -5 -6 -6 -6 -4 -3 2 -45

37. Szárász 0 2 -1 0 -1 0 -2 -1 0 -1 0 -4

38. Szászvár -21 -6 -38 -18 -31 -35 -22 -24 -10 -13 -27 -245

39. Tarrós 1 -4 3 -1 -1 -4 -4 1 1 1 2 -5

40. Tékes 3 1 -2 0 2 0 -3 0 3 -1 -4 -1

41. Tófű -1 -1 -3 -1 0 -2 -3 -6 2 -1 -6 -22

42. Tormás 0 1 -2 -1 1 -1 -1 -2 1 3 3 2

43. Varga 0 1 2 -4 0 2 1 -2 2 1 0 3

44. Vásárosdombó -18 -21 -21 -14 -7 -11 -18 -11 -8 -26 -25 -180

45. Vázsnok -1 -4 -1 -1 -4 -1 -3 -5 -3 -3 -3 -29

46. Vékény -2 -3 -4 -1 -4 0 1 -4 -2 -3 -3 -25

Összesen -284 -237 -313 -311 -345 -270 -287 -326 -201 -360 -374 -3 308

A településekre költözők száma, 2000–2010

Ssz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 15 7 16 6 6 14 8 6 8 8 21 115

2. Alsómocsolád 21 12 13 7 9 24 63 20 27 32 21 249

3. Bakóca 22 9 44 27 20 12 15 13 20 22 13 217

4. Baranyajenő 28 21 22 30 24 41 32 30 24 28 11 291

5. Baranyaszentgyörgy 28 10 23 9 10 22 22 13 11 10 15 173

6. Bikal 24 43 43 31 35 41 50 26 38 25 30 386

7. Bodolyabér 35 17 13 10 11 8 16 9 22 11 7 159

8. Egyházaskozár 37 37 60 39 35 46 45 47 29 30 21 426

9. Felsőegerszeg 8 6 7 7 14 6 9 5 3 9 5 79

10. Gerényes 34 28 41 15 29 22 13 22 11 16 28 259

11. Gödre 68 43 41 57 26 30 42 91 29 63 34 524

12. Hegyhátmaróc 29 15 18 17 10 13 11 14 14 2 8 151

13. Hosszúhetény 238 184 161 185 194 128 189 211 142 146 108 1 886

14. Kárász 29 20 16 16 16 36 26 30 17 15 24 245

15. Kisbeszterce 2 12 12 12 1 11 9 8 4 6 77

16. Kishajmás 11 13 9 10 20 15 16 24 17 9 11 155

17. Kisvaszar 20 13 18 13 21 18 29 19 9 3 18 181

18. Komló 1 199 1 071 1 206 1 203 1 049 1 068 1 133 1 122 905 769 916 11 641

19. Köblény 18 21 5 28 16 27 31 16 10 2 5 179

20. Liget 12 16 17 19 18 14 25 22 29 23 19 214

21. Mágocs 84 112 108 95 103 102 110 125 78 77 81 1 075

22. Magyaregregy 34 37 23 40 46 52 35 37 18 19 18 359


24. Magyarszék 63 53 70 66 52 47 58 49 52 45 37 592

25. Mánfa 74 56 58 106 69 83 85 54 74 63 59 781

26. Máza 111 97 85 54 72 78 83 77 60 61 56 834

27. Mecsekpölöske 28 27 11 29 36 25 30 30 20 16 18 270

28. Mekényes 13 9 22 7 16 12 13 7 9 14 10 132

29. Meződ 16 5 6 14 11 8 11 11 2 4 6 94


31. Nagyhajmás 23 20 10 14 20 33 20 21 7 8 10 186

32. Oroszló 33 20 12 15 11 26 21 26 19 18 20 221

33. Palé 3 4 4 4 2 12 7 9 9 11 9 74

34. Sásd 128 133 158 130 126 149 180 165 119 168 136 1 592

35. Szágy 9 18 14 4 7 9 7 10 8 2 9 97

36. Szalatnak 15 8 13 13 11 20 24 21 15 15 12 167

37. Szárász 11 7 6 3 3 3 6 2 1 1 43

38. Szászvár 106 167 138 107 128 129 140 146 105 91 99 1 356

39. Tarrós 6 6 10 5 4 8 11 11 9 7 4 81

40. Tékes 23 27 12 23 18 14 15 33 3 9 5 182

41. Tófű 8 2 6 9 10 12 9 12 7 8 9 92

42. Tormás 19 20 30 14 25 16 22 17 9 13 15 200

43. Varga 3 5 5 12 6 3 4 10 8 4 5 65

44. Vásárosdombó 76 74 93 64 61 76 96 72 56 62 72 802

45. Vázsnok 8 6 9 18 12 6 12 11 18 11 12 123

46. Vékény 6 8 13 15 12 11 3 5 3 9 3 88

Összesen 2 873 2 606 2 808 2 688 2 558 2 602 2 893 2 798 2 142 2 029 2 100 28 097

A településeket elhagyók száma, 2000–2010

sz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 12 5 13 4 11 19 25 7 7 15 19 137

2. Alsómocsolád 27 13 13 14 6 18 21 39 39 21 22 233

3. Bakóca 24 29 34 27 24 23 32 28 28 22 15 286

4. Baranyajenő 28 28 21 36 22 40 32 26 26 39 29 327

5. Baranyaszentgyörgy 18 30 9 21 19 25 36 16 16 10 35 235

6. Bikal 46 49 42 47 48 57 52 48 48 26 34 497

7. Bodolyabér 22 17 10 22 30 17 18 19 19 16 25 215

8. Egyházaskozár 36 47 52 51 48 44 53 45 45 24 39 484

9. Felsőegerszeg 14 7 11 6 15 2 5 16 16 5 10 107

10. Gerényes 30 27 35 42 24 14 10 31 31 43 12 299

11. Gödre 45 59 44 50 52 49 54 37 37 96 54 577

12. Hegyhátmaróc 11 29 25 28 17 21 14 25 25 16 9 220

13. Hosszúhetény 150 156 158 164 148 170 191 151 151 129 127 1 695

14. Kárász 14 10 33 22 31 33 22 52 52 23 25 317

15. Kisbeszterce 4 9 15 9 5 12 16 15 15 1 7 108

16. Kishajmás 31 16 19 18 15 18 20 22 22 20 16 217

17. Kisvaszar 40 25 21 25 11 21 29 26 26 9 10 243

18. Komló 1 491 1 151 1 204 1 233 1 177 1 156 1 286 1 237 1 237 953 988 13 113

19. Köblény 18 17 9 22 25 34 26 27 27 6 12 223

20. Liget 30 27 31 22 20 27 31 19 19 35 31 292

21. Mágocs 130 123 121 129 120 114 121 107 107 89 122 1 283

22. Magyaregregy 45 47 43 45 31 41 65 61 61 22 30 491


24. Magyarszék 61 50 59 62 60 63 59 58 58 38 45 613

25. Mánfa 76 76 63 42 55 99 83 99 99 64 65 821

26. Máza 63 105 84 83 69 78 86 100 100 63 53 884

27. Mecsekpölöske 26 29 17 29 23 23 38 29 29 21 36 300

28. Mekényes 16 17 25 11 4 15 17 17 17 11 21 171

29. Meződ 17 12 7 5 8 18 16 16 16 7 4 126


31. Nagyhajmás 16 21 24 34 25 42 16 22 22 19 12 253

32. Oroszló 27 17 22 17 20 13 20 24 24 22 23 229

33. Palé 6 5 3 7 5 4 14 10 10 18 13 95

34. Sásd 129 122 149 153 151 172 187 180 180 135 124 1 682

35. Szágy 6 25 20 23 8 13 15 7 7 4 10 138

36. Szalatnak 16 11 27 17 18 22 31 30 30 13 17 232

37. Szárász 7 39 9 7 11 5 12 2 2 5 2 101

38. Szászvár 127 114 145 165 140 140 165 137 137 115 112 1 497

39. Tarrós 5 18 7 4 4 4 6 13 13 6 3 83

40. Tékes 24 27 24 22 12 16 34 16 16 18 13 222

41. Tófű 10 17 15 7 14 16 7 9 9 4 8 116

42. Tormás 26 22 38 18 35 25 27 23 23 24 10 271

43. Varga 9 10 8 11 6 8 23 20 20 13 11 139

44. Vásárosdombó 45 57 58 35 70 70 56 85 85 62 65 688

45. Vázsnok 7 10 7 15 11 14 11 11 11 7 9 113

46. Vékény 4 4 23 10 9 2 5 9 9 10 5 90

Összesen 3 078 2 812 2 916 2 905 2 804 2 920 3 199 3 080 3 080 2 376 2 448 31 618

Vándorlási különbözet, 2000–2010 Ssz. Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 3 2 3 2 -5 -5 -17 -1 1 -7 2 -22

2. Alsómocsolád -6 -1 0 -7 3 6 42 -19 -12 11 -1 16

3. Bakóca -2 -20 10 0 -4 -11 -17 -15 -8 0 -2 -69

4. Baranyajenő 0 -7 1 -6 2 1 0 4 -2 -11 -18 -36

5. Baranyaszentgyörgy 10 -20 14 -12 -9 -3 -14 -3 -5 0 -20 -62

6. Bikal -22 -6 1 -16 -13 -16 -2 -22 -10 -1 -4 -111

7. Bodolyabér 13 0 3 -12 -19 -9 -2 -10 3 -5 -18 -56

8. Egyházaskozár 1 -10 8 -12 -13 2 -8 2 -16 6 -18 -58

9. Felsőegerszeg -6 -1 -4 1 -1 4 4 -11 -13 4 -5 -28

10. Gerényes 4 1 6 -27 5 8 3 -9 -20 -27 16 -40

11. Gödre 23 -16 -3 7 -26 -19 -12 54 -8 -33 -20 -53

12. Hegyhátmaróc 18 -14 -7 -11 -7 -8 -3 -11 -11 -14 -1 -69

13. Hosszúhetény 88 28 3 21 46 -42 -2 60 -9 17 -19 191

14. Kárász 15 10 -17 -6 -15 3 4 -22 -35 -8 -1 -72

15. Kisbeszterce -2 3 -3 3 -4 -1 -7 -7 -11 -1 -1 -31

16. Kishajmás -20 -3 -10 -8 5 -3 -4 2 -5 -11 -5 -62

17. Kisvaszar -20 -12 -3 -12 10 -3 0 -7 -17 -6 8 -62

18. Komló -292 -80 2 -30 -128 -88 -153 -115 -332 -184 -72 -1 472

19. Köblény 0 4 -4 6 -9 -7 5 -11 -17 -4 -7 -44

20. Liget -18 -11 -14 -3 -2 -13 -6 3 10 -12 -12 -78

21. Mágocs -46 -11 -13 -34 -17 -12 -11 18 -29 -12 -41 -208

22. Magyaregregy -11 -10 -20 -5 15 11 -30 -24 -43 -3 -12 -132

23. Magyarhertelend 3 4 -1 7 3 -17 2 13 -26 6 -13 -19

24. Magyarszék 2 3 11 4 -8 -16 -1 -9 -6 7 -8 -21

25. Mánfa -2 -20 -5 64 14 -16 2 -45 -25 -1 -6 -40

26. Máza 48 -8 1 -29 3 0 -3 -23 -40 -2 3 -50

27. Mecsekpölöske 2 -2 -6 0 13 2 -8 1 -9 -5 -18 -30

28. Mekényes -3 -8 -3 -4 12 -3 -4 -10 -8 3 -11 -39

29. Meződ -1 -7 -1 9 3 -10 -5 -5 -14 -3 2 -32

30. Mindszentgodisa 3 0 -11 -12 -17 -14 -7 -33 -19 -13 -29 -152

31. Nagyhajmás 7 -1 -14 -20 -5 -9 4 -1 -15 -11 -2 -67

32. Oroszló 6 3 -10 -2 -9 13 1 2 -5 -4 -3 -8

33. Palé -3 -1 1 -3 -3 8 -7 -1 -1 -7 -4 -21

34. Sásd -1 11 9 -23 -25 -23 -7 -15 -61 33 12 -90

35. Szágy 3 -7 -6 -19 -1 -4 -8 3 1 -2 -1 -41

36. Szalatnak -1 -3 -14 -4 -7 -2 -7 -9 -15 2 -5 -65

37. Szárász 4 -32 -3 -4 -8 -2 -6 0 -1 -4 -2 -58

38. Szászvár -21 53 -7 -58 -12 -11 -25 9 -32 -24 -13 -141

39. Tarrós 1 -12 3 1 0 4 5 -2 -4 1 1 -2

40. Tékes -1 0 -12 1 6 -2 -19 17 -13 -9 -8 -40

41. Tófű -2 -15 -9 2 -4 -4 2 3 -2 4 1 -24

42. Tormás -7 -2 -8 -4 -10 -9 -5 -6 -14 -11 5 -71

43. Varga -6 -5 -3 1 0 -5 -19 -10 -12 -9 -6 -74

44. Vásárosdombó 31 17 35 29 -9 6 40 -13 -29 0 7 114

45. Vázsnok 1 -4 2 3 1 -8 1 0 7 4 3 10

46. Vékény 2 4 -10 5 3 9 -2 -4 -6 -1 -2 -2

Összesen -205 -206 -108 -217 -246 -318 -306 -282 -938 -347 -348 -3 521

A települési általános iskolák tanulóinak száma, 2001–2010 Ssz. Település 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen

1. Ág 0

2. Alsómocsolád 0

3. Bakóca 0

4. Baranyajenő 132 133 125 92 66 68 52 668

5. Baranyaszentgyörgy 0

6. Bikal 88 88 71 67 69 57 65 78 88 87 758

7. Bodolyabér 0

8. Egyházaskozár 103 96 102 96 82 87 98 93 90 72 919

9. Felsőegerszeg 0

10. Gerényes 0

11. Gödre 99 102 89 96 95 102 109 94 108 95 989

12. Hegyhátmaróc 0

13. Hosszúhetény 289 274 287 290 299 271 272 278 274 271 2 805

14. Kárász 0

15. Kisbeszterce 0

16. Kishajmás 0

17. Kisvaszar 0

18. Komló 2 566 2 476 2 359 2 294 2 417 2 079 1 973 1 858 1 806 1 747 21 575

19. Köblény 0

20. Liget 19 22 15 18 18 92

21. Mágocs 358 351 314 307 295 290 279 268 241 234 2 937

22. Magyaregregy 87 89 82 69 26 26 379

23. Magyarhertelend 19 16 14 49

24. Magyarszék 172 164 155 134 133 153 152 148 156 154 1 521

25. Mánfa 0

26. Máza 65 62 62 63 61 60 373

27. Mecsekpölöske 0

28. Mekényes 0

29. Meződ 0


31. Nagyhajmás 0

32. Oroszló 0

33. Palé 0

34. Sásd 485 473 462 440 402 399 386 413 402 372 4 234

35. Szágy 0

36. Szalatnak 81 72 68 61 13 295

37. Szárász 0

38. Szászvár 232 226 225 213 282 282 300 290 281 286 2 617

39. Tarrós 0

40. Tékes 0

41. Tófű 0

42. Tormás 0

43. Varga 0

44. Vásárosdombó 213 219 233 224 224 215 214 220 216 212 2 190

45. Vázsnok 0

46. Vékény 0

Összesen 5 183 5 042 4 837 4 636 4 631 4 221 4 023 3 870 3 795 3 660 43 898

A településeken működő Kft.-k száma, 2005–2011 Település 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Ág 1 1

Alsómocsolád 5 4 5 5 4 5 4

Bakóca 2 3 3 5 5 3 2

Baranyajenő 1 1

Bikal 16 16 17 18 19 22 25

Bodolyabér 3 3 4 6 6 5 3

Egyházaskozár 11 11 12 16 18 20 20

Felsőegerszeg

Gerényes 2 2 1 2 2

Gödre 1 1 1 3 2 4 4

Hegyhátmaróc 4 3 2 2 3 4 4

Hosszúhetény 50 55 52 56 56 64 72

Kárász 7 6 7 8 10 9 9

Kisbeszterce

Kishajmás 1 2 2 3 3 2 1

Kisvaszar 1 1 1 2 3 2 3

Komló 253 265 303 331 407 474 513

Köblény 3 3 3 3 3 3 2

Liget 4 5 4 3 2 4 6

Mágocs 65 69 69 70 74 78 83

Magyaregregy 11 11 11 12 10 12 12

Magyarhertelend 4 7 11 18 17 17 16

Magyarszék 18 20 20 23 29 27 27

Mánfa 14 13 13 19 25 30 30

Máza 7 7 7 9 11 15 15

Mecsekpölöske 2 1 1 3 4 6

Mekényes 3 3 4 7 7 7 5

Meződ 2 3 2

Mindszentgodisa 15 15 16 14 17 17 18

Nagyhajmás 6 7 8 9 8 7 7

Oroszló 3 4 4 3 4 5 7

Palé 2 2 2 3

Sásd 49 48 49 52 59 65 77

Szágy

Szalatnak 2 2 1 2 2 2 2

Szárász

Szászvár 19 22 24 30 31 31 44

Tarrós

Tékes 1 2 2 2

Tófű

Tormás 2 2 2 2 4 4 4

Varga 2 2 2 3 3 3 3

Vékény 1 5 3 3 2

A településeken működő Bt.-k száma, 2005–2011 Település 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Ág 2 2 2 2 1 1 1

Alsómocsolád 1 1 1 1 2 2 2

Bakóca 1 1

Baranyajenő 1 2 2 3 3 1

Bikal 7 8 8 9 10 10 10

Bodolyabér

Egyházaskozár 6 7 7 8 7 7 7

Felsőegerszeg

Gerényes 1 1 1 1 1 1 1

Gödre 4 5 5 4 4 4 4

Hegyhátmaróc

Hosszúhetény 51 60 63 60 59 58 55

Kárász 2 2 2 2 2 2 2

Kisbeszterce

Kishajmás

Kisvaszar

Komló 310 311 316 296 277 251 236

Köblény

Liget 2 2 4 3 3 2 2

Mágocs 31 28 30 30 30 30 29

Magyaregregy 9 10 8 8 9 9 9


Magyarszék 20 21 22 21 21 18 17

Mánfa 11 13 13 12 13 10 10

Máza 17 16 16 16 15 13 13

Mecsekpölöske 6 6 6 6 6 5 4

Mekényes

Meződ 1 1 1 1 1 1 1


Nagyhajmás 1 1 2 2 2 2

Oroszló 4 6 6 6 9 5 6

Palé 1 1 1 1

Sásd 29 25 26 27 28 28 27

Szágy

Szalatnak 1 2 2 2 2 2 1

Szárász

Szászvár 17 19 17 14 11 13 14

Tarrós

Tékes

Tófű

Tormás 2 1 1 1 1 1 1

Varga 2 1 1 1 1 1 1

Vékény 9 9 8 7 7 6 5

A településeken működő egyéni vállalkozások száma, 2005–2011 Település 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Ág 3 3 3 5 5 5 5

Alsómocsolád 14 13 15 22 22 24 24

Bakóca 13 12 13 18 18 21 23

Baranyajenő 17 15 14 15 16 17 16

Bikal 42 41 46 87 94 99 106

Bodolyabér 8 4 3 5 5 5 7

Egyházaskozár 39 32 49 86 97 103 108

Felsőegerszeg 4 5 4 4 4 5 5

Gerényes 4 3 2 3 4 4 5

Gödre 35 31 34 58 60 63 66

Hegyhátmaróc 3 3 4 11 12 11 11

Hosszúhetény 210 191 191 247 262 290 287

Kárász 34 35 39 49 46 47 47

Kisbeszterce 4 3 2 2 1 1 1

Kishajmás 12 9 8 11 13 11 10

Kisvaszar 11 11 10 11 15 18 19

Komló 1638 1522 1533 1520 1499 1580 1531

Köblény 7 8 8 12 12 11 8

Liget 17 18 24 30 34 39 36

Mágocs 137 139 138 227 234 249 260

Magyaregregy 51 46 48 58 59 65 66


Magyarszék 69 70 80 101 108 116 113

Mánfa 65 59 58 64 63 70 70

Máza 53 48 52 64 67 74 74

Mecsekpölöske 19 16 16 24 25 29 34

Mekényes 11 12 12 16 17 18 20

Meződ 8 6 6 10 8 9 8


Nagyhajmás 10 11 12 33 35 35 34

Oroszló 15 13 14 16 18 18 18

Palé 1 1 3 3 3 2 2

Sásd 262 242 245 308 313 319 312

Szágy 6 4 6 7 9 8 10

Szalatnak 11 12 14 16 14 17 17

Szárász 2 2 3 4 2

Szászvár 153 141 141 177 181 194 189

Tarrós 3 7 6 6

Tékes 2 3 3 7 8 9 6

Tófű 4 5 6 17 21 22 24

Tormás 19 17 18 25 27 28 30

Varga 3 1 1 2 4 4 5

Vékény 9 7 9 13 12 14 13

Az egyes településekről beérkezett nyertes pályázatok száma

TELEPÜLÉS

1. kör 2. kör

Össz. III. tengely IV. tengely III. tengely IV. tengely

Mikro Turisztika Vidéki Falu LEADER Mikro Turisztika Vidéki Falu LEADER

Ág 0

Alsómocsolád 1 1 6 8

Bakóca 1 1

Baranyajenő 1 2 1 4

Baranyaszentgyörgy 1 1 2 4

Bikal 2 1 2 2 1 2 10

Bodolyabér 1 1

Egyházaskozár 1 1 1 1 1 1 1 7

Felsőegerszeg 1 1 2

Gerényes 1 1 1 3

Gödre 1 1 1 3

Hegyhátmaróc 1 1 2

Hosszúhetény 3 1 1 2 4 1 1 1 9 23

Kárász 1 1 1 4 1 1 8 17

Kisbeszterce 0

Kishajmás 1 2 3

Kisvaszar 1 1 1 1 4

Komló 1 1 2

Köblény 1 1 2 4

Liget 1 1

Mágocs 6 1 1 1 5 5 19

Magyaregregy 2 1 4 1 1 7 16


Magyarszék 1 1 1 4 1 1 9 18

Mánfa 1 1 4 1 4 11

Máza 1 1 4 3 9

Mecsekpölöske 1 2 3

Mekényes 1 1 2

Meződ 1 1 2

Mindszentgodisa 1 1 4 6

Nagyhajmás 1 1 2 5 9

Oroszló 1 1

Palé 1 1

Sásd 1 6 2 9

Szágy 1 1 1 3

Szalatnak 1 1

Szárász 0

Szászvár 1 1 1 4 1 1 1 17 27

Tarrós 1 1

Tékes 1 1

Tófű 1 1

Tormás 4 1 1 6

Varga 1 1 1 3

Vásárosdombó 2 1 1 1 5

Vázsnok 0

Vékény 1 1 1 2 3 8

ÖSSZESEN 21 16 6 17 63 10 6 8 19 105 271

A településekre allokált források

I. kör össz. II. kör össz. ÖSSZESEN

Mágocs 107 933 232 9 636 693 117 569 925

Bikal 44 704 575 47 306 671 92 011 246

Hosszúhetény 48 314 654 36 218 520 84 533 174

Szászvár 25 222 846 51 336 738 76 559 584

Mindszentgodisa 48 763 698 26 961 958 75 725 656

Egyházaskozár 38 550 444 27 234 331 65 784 775

Alsómocsolád 45 610 962 13 926 849 59 537 811

Vásárosdombó 40 359 064 17 853 796 58 212 860

Magyarhertelend 21 178 589 36 101 899 57 280 488

Kárász 24 553 592 26 333 755 50 887 347

Kisvaszar 48 197 569 0 48 197 569

Magyaregregy 14 634 269 27 431 565 42 065 834

Nagyhajmás 29 588 710 11 307 376 40 896 086

Mánfa 26 129 204 13 056 820 39 186 024

Magyarszék 21 618 072 13 016 911 34 634 983

Gerényes 30 833 897 2 998 750 33 832 647

Máza 12 887 957 12 811 199 25 699 156

Szágy 576 042 17 309 933 17 885 975

Vékény 8 332 195 9 452 955 17 785 150

Sásd 10 072 379 5 435 251 15 507 630

Gödre 5 729 629 7 953 920 13 683 549

Köblény 5 935 613 7 231 794 13 167 407

Tormás 0 12 235 089 12 235 089

Baranyajenő 6 245 999 5 918 900 12 164 899

Hegyhátmaróc 0 10 796 969 10 796 969

Mekényes 8 215 535 848 770 9 064 305

Mecsekpölöske 0 9 057 221 9 057 221

Szalatnak 6 055 984 2 980 061 9 036 045

Kishajmás 0 6 892 851 6 892 851

Komló 2 182 939 3 740 742 5 923 681

Varga 1 730 000 3 214 429 4 944 429

Baranyaszentgyörgy 625 518 3 450 012 4 075 530

Liget 0 3 944 505 3 944 505

Felsőegerszeg 3 919 836 0 3 919 836

Tékes 2 669 771 1 240 638 3 910 409

Meződ 1 337 600 1 589 052 2 926 652

Palé 0 2 000 000 2 000 000

Oroszló 1 078 324 0 1 078 324

Tófű 964 153 0 964 153

Bakóca 0 821 275 821 275

Tarrós 778 945 0 778 945

Bodolyabér 0 401 320 401 320

Ág 0 0 0

Kisbeszterce 0 0 0

Szárász 0 0 0

Vázsnok 0 0 0

Összesen 695 531 796 490 049 518 1 185 581 314

A Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület felkészülése a...

Documents

Transcript of A Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület felkészülése a...