A hasznosítás fejlődésének mozgatói

GTTSZ Hazai energiaforrásaink - 2010.05.04. Vízenergia - oldal: 1

Eszközei kiforrottak és sokszorosan kipróbáltak. Megvalósításának műszaki kockázati nem jelentősek.

Az üzeme gazdasági szempontból stabil, termelési költségei alacsonyak, a legkisebb termelési költségű villamos energia termelési mód.

A villamos energia termelés gazdasági kockázata alacsony, az üzem független a tüzelőanyag ármozgásoktól.

Többnyire nem támogatás igényes, képes az önfinanszírozásra.A létesítmények és berendezések élettartama más erőmű típusoknál

hosszabb és az élettartam megnövelhető.A vízenergia tiszta, megújuló, természeti erőforrás és önmagában

mentes a számottevő környezeti hatásoktól.A vízenergia hasznosítás jelentős mértékben részt vesz az

üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében.Helyi forrást hasznosít, így az energiafüggőséget csökkenti.A megvalósítása helyi tudásra és eszközökre alapozható, így a helyi

infrastruktúra fejlesztés mellett a helyi foglalkoztatottságot javítja.Biztosítja a komplex infrastruktúra fejlesztés feltételeit (élelmiszer

termelés, ivóvíz, vízi közlekedés, árvízvédelem).


Minden létesítmény beavatkozást jelent a helyi feltételekbe. Az elmúlt évtizedekben kiemelt figyelmet kaptak a vízenergia

hasznosítás negatív hatásai, mint a földterület használat, a faunára és flórára gyakorolt hatások és a folyók vízjárásának változása.

A vízenergia hasznosítás terén hosszú megfigyelési időszak tapasztalatai halmozódtak fel, melyek eredményeként a hatások elkerülésére vagy mérséklésére eredményes stratégiák alakultak ki. A környezeti megfontolások beépítése a tervekbe ma már többé-kevésbé standard gyakorlat.

A villamos energia termelés minden módja eredményezhet valamilyen negatív hatásokat.

Az alternatív lehetőségek környezeti hatásaival való spanyol összehasonlítás szerint a vízenergia környezeti hatása egy kWh -ra vetítve: a lignit használat 1/300, a szén és olaj használat 1/250, a földgáz használat 1/50 része.

A világ vízenergia használata eredményeképp elmaradt üvegház hatású gázkibocsátás lényegében megegyezik a világ összes személyautója által kibocsátott szennyezés nagyságával.


Európában új helyzetet teremtett az EU direktívája, amely szerint el kell érni a megújuló energia 20% részarányát 2020-ig. Spanyolországban és Portugáliában vízerőművek építése kezdődött. A bolgár és a román kormány kötelezettségei teljesítéséhez a bolgár-román közös Duna szakasz vízenergiáját használja fel. Folyik a Nikopol és Turnu Magurele közötti 2x400 MW és a Silistra-Calarasi közötti 2x265 MW vízerőművek tervezése. A projekt többcélú (a vízenergia mellett, hajózás, árvízvédelem, közlekedés fejlesztés, öntözés stb.) Szerbia és Németország kormánya 2009 novemberében megállapodott a Duna szerbiai szakaszán közös vízerőmű létesítés előkészítésről.Az előbbiek megoldást eredményeznek az EU VII. számú európai közlekedési folyosóján a hajózási feltételek rendelkezésre állására. A Rajna-Majna-Duna vízi úton folyó hajózás megmaradó leghosszabb szűk keresztmetszetévé a Duna magyarországi szakasza válik. Elindításra került az EU Duna Régió Stratégiájának kidolgozása. Egyik részterülete az energia. A magyar elnökség idején tervezik elfogadni. Az USA kormánya által elindított, 2025 –ig terjedő vízerőmű programtól 700 000 munkahelyet remélnek.


A villamos energia piac liberalizálása, a nagyblokkos erőműépítés és a megújuló energiaforrások hasznosításának hármas szorítása felértékelte a flexibilis üzemű szivattyús energiatározókat. Ausztriában öt szivattyús energiatározó épül és további öt előkészítése van folyamatban, összesen 3600 MW teljesítőképességgel. Svájcban három szivattyús energiatározó épül. Összesen 6270 MW szivattyús energiatározó kapacitás építése, előkészítése folyik.Litvániában folyik a Kruonis energiatározó bővítése 1600 MW-ra. Szlovéniában megépült az AVCE előkészítés alatt áll egy újabb projekt. Portugáliában üzembe került a Venda Nova II. és EU hozzájárulással épül a Baixo Sabor, előkészítés alatt van a Venda Nova III.Spanyolországban három új létesítmény épül.Németországban üzembe került a 1000 MW-os Goldistahl, modernizálás folyik több erőműben. Épül a Vianden III.Az USA kormánya 2009-ben nagy volumenű programot kezdeményezett a szivattyús energiatározók gyorsított ütemű építésére. A teljes program 31 000 MW új szivattyús energiatározó építését irányozta elő. Folyik az első ütemben megvalósuló 22400 MW engedélyezése.


A rendszer szabályozásban és a klímavédelemben pozíciójának erősödése várható.

A növekvő használat mellett szól az alacsony termelési költség, fenntarthatóság, megújuló forrás, tárolhatóság és alkalmasság rendszer szabályozásra.

Tiszta természeti energiaforrás. Csak a hasznosítás módja eredményezhet negatív hatásokat.

MagyarországonMagyarországon

mi a helyzetmi a helyzet??


A magyarországi vízerőművek teljesítménye összesen kb. 50 MW. Termelésük összesen kb. 200 GWh/év. A villamos energia szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős.

A Bős-Nagymaros vízerőmű rendszer magyar része a jelenlegi vízerőművek teljesítményének kb. kilencszerese (440 MW) lett volna. (Az 1992. október 23-i indulás óta a Bősi Vízerőmű kb. 37 milliárd kWh villamos energiát termelt.)

A magyar villamos energia rendszerben a vízenergia készletek hasznosítása lehetséges opciót jelent a megújuló energia hasznosítás szükségessé vált növelésében.


A 2009/28/EK irányelvből adódó kötelezettség szerint a megújuló energia használat aránya Magyarországon 2020 –ra el kell érje a 13%-os célértéket.

A nemzeti kötelezettség vállalás energia használatok szerinti bontását a KHEM közzétette. A nemzeti célérték teljesítése 2020 -ra 7790 GWh/év megújuló forrásból való villamos energia előállítást tesz szükségessé.

A nemzeti célérték eléréséhez a minisztérium nem számol a lényeges támogatás nélkül is megvalósítható vízenergia hasznosítás növelésével, a hangsúlyt a legnagyobb folyamatos támogatás igényű lehetőségekre helyezte.

Becslés szerint a lakosságra és a villamos energia fogyasztókra háruló összes többlet teher a támogatott termelés következtében elérheti az 1500 - 2000 milliárd Ft nagyságot.


Növekedés 2008-2020 között

a KHEM 2009. decemberi„Előjelzési

dokumentum”alapján


???


A KHEM előjelzési dokumentuma a vízenergia vonatkozásában még azokkal a kiegészítő hasznosítási lehetőségekkel sem számol, amelyek egy meglévő használat kiegészítéseként, energia racionalizálásként lehetnének megvalósíthatók. A gazdasági szempontból reálisnak ítélhető kiegészítő hasznosítási lehetőségek nagyságrendileg kb. 40 MW teljesítmény beépítését és kb. ¼ TWh/év, CO2 kibocsátás mentes villamos energia termelését teszik lehetővé. A szigetközi Duna-ágrendszer vízpótlására üzembe került Dunakiliti Duzzasztómű hozzávetőleg 20-25 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és kb. 130-150 GWh/év villamos energia nyerhető.A Paksi Atomerőmű hűtővizének visszavezetése a Dunába 7-8 MW beépítését és a jelenlegi hűtővíz forgalomból kb. 50-55 GWh/év villamos energia visszanyerését teszi lehetővé. A Hármas Kőrösön kb. 65-70 éve üzemelő Békésszentandrási Duzzasztómű hozzávetőleg 4 MW beépítését teszi lehetővé új építmény nélkül és kb. 12-14 GWh/év villamos energia nyerhető.Stb.


Az elméleti vízerőkészlet 7446 GWh/év, amiből 50 év előtt műszakilag hasznosíthatónak ítélt vízerőkészletet 4590 GWh/év volt. (a jelenlegi teljes hazai villamos energia felhasználás 10-12%-a)

A vízerőkészlet természeti erőforrás, a hasznosításához szükséges területek általában az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem rendelkezik hasznosítási tervekkel. Nem alakult ki koncessziós rendszer. Megfelelő szintű döntés lenne szükséges.

A vízerőkészletek és hasznosítási lehetőségek részletes felmérésére utolsó alkalommal 1960–1965 között került sor. A készletfelmérés óta eltelt közel fél évszázad és az utolsó felülvizsgálat óta eltelt negyedszázad során gyakorlatilag minden körülmény megváltozott.

Az előbbiek kétségbe vonhatóvá teszik a vízenergia hasznosítás tárgyában kialakított álláspontok többségét.

Tudományos igényű, komplex vizsgálatokra van szükség!


Magyar szempontból irányadó lehet, hogy a bolgár és román kormány megújuló energia növelési kötelezettségei teljesítéséhez a közös Duna szakaszt használja fel. Egyben megoldást nyújt a hajózási feltételek biztosítására az EU a VII számú európai közlekedési folyosóján.

A magyar vízenergia hasznosítási lehetőségeinek többségét, több mint három-negyedét a Duna jelenti. A bolgár-román tapasztalatok alapján úgy ítélhető, hogy Duna Budapest – országhatár közötti szakaszán a számottevő támogatás nélkül is biztosítható kb. 2,0 TWh/év megújuló energia, ami kb. 5% -a a villamos energia fogyasztásnak. Ez független az egyébként elengedhetetlen Bős-Nagymaros rendezési folyamattól

A megújuló energia fejlesztésére kialakult támogatási rendszerek jelentős folyamatosan növekvő többlet terhet rónak a villamos energia fogyasztókra és a lakosságra. Ezzel szemben a vízenergia készletek hasznosítása lehetővé teheti támogatás illetve jelentős támogatás nélküli megvalósítást. A lakossági és fogyasztói teher mérséklése elérheti, megközelítheti az 1000 milliárd Ft nagyságrendet.

Ennek ellenére a vízenergia megemlítésre sem kerül a tervekben és programokban. A bolgár – román gyakorlatot nem ismerik.


A KHEM elképzelésének végrehajthatósága több szempontból kétséges. A jelenlegi ártámogatás nem volt elegendő új fejlesztést generálni.Mennyiségi fejlődés jelentkezett pl. a szélenergia hasznosítása terén, de azok rendszerbe illesztési költségeinek vállalására nem született intézkedés.A biomassza hasznosításra szolgáló új beruházások a jelenlegi ártámogatás mellett gazdaságilag nem voltak megvalósíthatóak.Fejlődés csak a régi, leállításra és megszüntetésre kötelezett széntüzelésű erőművekben volt. De a megvalósult alacsony hatásfokú rönkfa égetés kiöregedett berendezésekben energetikai szempontból kétséges és nem jelent hosszútávon fenntartható megoldást. A nemzeti célérték teljesítéséhez a támogatási szint növelése mellett a koncepcionális felülvizsgálat is elengedhetetlen. A lakosság életkörülményeit jelentős mértékben érintő többlet gazdasági teher vállalásnál nem látszik indokoltnak az, hogy nem is készült vizsgálat a legkisebb gazdasági terhet okozó változat meghatározására.


A rendelkezésre álló vízenergia készletek hasznosítása a jelenlegi hazai villamos energia fogyasztás 10-12%-át érheti el. Ennek egyik fele —országhatárt nem érint — az ország belső ügye, másik fele csak a szomszédos országokkal közösen hasznosítható a kapcsolatok rendezése alapján.

Az általános értékelések alapján valószínűsíthető, hogy a hazai vízenergia készlet hasznosítása indokolt. A vízenergia hasznosítás többnyire nem támogatásigényes, így mérsékelheti a klímavédelmi célkitűzések elérésének költségszintjét. Hasznosítása jelentheti a fogyasztókra és a lakosságra legkisebb gazdasági terhet áthárító megoldást. A gazdaság más területein is jelentkezhetnek hasznai.

A villamos energia mennyiség hazai jelentősége több szempontból olyan nagy, hogy annak hasznosítására vonatkozó — akár pozitív, akár negatív — objektív döntés csak megfelelő komplex vizsgálat eredményeként hozható meg. Ezek a vizsgálatok ez ideig nem, vagy csak részben történtek meg, itt az idő e mulasztás pótlására.


1. A magyar villamos energia rendszerben a hiányzó rendszerszabályozási kapacitás következtében a piac, növekvő költségeket eredményez, magas terheket hárít a fogyasztókra anélkül, hogy a hosszú távú megoldásához eszközül szolgálna. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, a különböző termelő típusok rendszerbe illesztéséhez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához sürgős eszköz igény jelentkezik.

2. A villamosenergia-rendszer üzeme által meghatározott igények teljesítése legnagyobb komplexséggel és legnagyobb hatékonysággal szivattyús energiatározó beléptetésével biztosítható. Szolgáltatásainak egésze nem helyettesíthető más megoldással, csak egyes rész-szolgáltatások terén lehetnek versenytársai, de a műszaki és gazdasági egyenértékűség ezekben a szolgáltatásokban sem áll fenn.

3. A nemzetközi gyakorlatban nagyléptékű szivattyús energiatározó beruházások vannak folyamatban. A piac értékítélete alapján a szivattyús energiatározók váltak a rendszerirányítás gyorsreagálású, flexibilis eszközeivé. A környezetbe illesztése eredményes, gyakran védett természeti területen valósulnak meg.


4. Az EU kiemelt fontosságúként kezeli az európai villamos energia rendszer szabályozásának biztosítását és a rendszer stabilitását biztosító szivattyús energiatározókat közösségi érdekűként kezeli.

5. A vizsgálatok azt mutatják, hogy jelentős számú belföldi lehetőség van. A magyarországi lehetőségek műszaki adottságai nem maradnak el más európai országok lehetőségeitől és a lehetőségek költségszintje nem tér el a nemzetközi és az európai gyakorlat költségszintjétől.

6. Az országhatáron túl létesíthető szivattyús energiatározók beruházási költségei alapján nem látható számottevő előny. A határkeresztező kapacitások használata gazdasági terhet okoz, és nincs reális esélye a tartósan lekötésének. Gyakorlati akadályok is láthatók. A kapacitás import a más országokból nem mutat gazdasági előnyöket és a stratégiai megítélése is kérdéses.

7. A szivattyús energiatározó belépésével a rendszerirányító csökkenthetné a rendszerszintű szolgáltatások költségeit az árak stabilizálásával és a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklésével. Összességében a villamos energia szolgáltatás költségeit mérsékelné, a biztonságát növelné - tehát a villamos energia fogyasztók érdekét szolgálná.

A hasznosítás fejlődésének mozgatói

Documents

Transcript of A hasznosítás fejlődésének mozgatói