A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI ÉS KORLÁTAI

Vízenergia hasznosítás 1

A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI

ÉS KORLÁTAI

KLENEN’13Siófok 2013.03.08.

Dr. Szeredi IstvánMVM Zrt.

KLENEN'13 - 2013.03.08.

KLENEN'13 - 2013.03.08. 2Vízenergia hasznosítás

1. A vízenergia hasznosítás helyzete ellentmondást

mutat a hazai gyakorlat és a körülöttünk levő világ között


A határainkon kívüli világ véleménye az EURELECTRIC állásfoglalásaiban foglaltak alapján jellemezhető

Az EURELECTRIC (aminek Magyarország tagja) 2013. februári állásfoglalásban deklarálta, hogy a vízenergia a megújuló energia család szíve.

A legmagasabb hatékonyságú villamos energia termelés mód.

Hosszú távú eredménytermelő képességgel és többcélú hasznosítási lehetőséggel rendelkezik.

Kulcsfontosságú a rendszer biztonság és az ellátásbiztonság szempontjából.

Lehetőséget biztosít a nagy volumenű megújuló források rendszerbe integrálásához.

Hosszú időre megbízhatóan rendelkezésre áll. Globálisan vezető ipari szereplő. Nagyon alacsony szintű karbon hatású. Kiemelkedő szerepe van a klímaváltozás

mérséklésében.


A határainkon belül a vízenergia hasznosítással kapcsolatos objektív vélemény alkotás bázisa hiányzikA magyar gyakorlat nem-létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget

csökkentő, belföldi energiaforrás. A vízenergia negligálását nem

támasztják alá megfelelő vizsgálatok

A szakmai szervezetek többnyire nem beszélnek róla, hallgatnak.

Folyóiratok, szakkönyvek a könyvtárakban sem elérhetők.

Híradások a világ más országairól, de az EU-ról sincsenek.

A fejlesztési tervek egyeztetésére képes szakmai szervezetek állítólag nincsenek.

Gondolkodni szabad és kötelező! (Lehetne)

http://www.google.hu/url?sa=i&source=images&cd=&cad=rja&docid=HWcWgGrizOes4M&tbnid=sJ0lyR19aQrgIM:&ved=0CAgQjRwwAA&url=http://www.safespeed.org.uk/forum/viewtopic.php?f=24&t=24354&ei=ESkaUd7FHcbd4QTImoCwDQ&psig=AFQjCNGFxbZDhGh0OU_TA-ooMWHDmTg57g&ust=1360755345537485


2. Az energetikai és a gazdasági környezet

ellentmondásos

Európában sokasodnak a megújuló energia hasznosítási célok megvalósítási nehézségeire utaló jelek


• Nem került sor hathatós intézkedésre a piac stabilizáláshoz• Az alacsony CO2 ár nem elegendő a struktúra átalakításhoz• A lengyel ellenállásnak az EU engedni kényszerült • Az EU ingyen kvóta - haladék a szenes országoknak PL, CZ, RO

A CO2 piac az összeomlás határán

van

• Az EU 2020 utánra tervezte a piaci alapú megújuló energiát• Törekvés (pl. cseh) a megújuló energia önerőből fejlődésre

már most – támogatás nélkül• Tudományos viták a klímaváltozás összefüggései terén

Megújuló támogatás megvonási igény

jelent meg

• A gazdasági válság nehezíti a támogatás terheinek vállalását• A növekvő munkanélküliség mellett a többlet terhek politikai

kockázatot jelentenek• Európán kívül gyors emisszió növekedés veszélyezteti a célokat,

értelmét veszti a gazdasági áldozatvállalás

A fogyasztók gazdasági terhei nem vállalhatók

• A gyártás foglalkoztatási előnyei kicsúsznak az EU diszpozícióból• Kína vált domináns szereplővé• Az erőfeszítések ellenére a CO2 kibocsátás nő, az EU

versenyképessége gyengül

A foglakoztatási előnyök nem itt

realizálódnak

?


A válság következményeképpen a korábbi trendek nem folytatódnak, a fogyasztás és az árak csökkennek

• A villamos energia termelő beruházások terén a gazdasági környezet elbizonytalanodása visszafogottságot eredményezett.

• A földgáz bázisú tervek befagytak, ezzel kiestek korábbi fejlesztési tervek gerincét alkotó gázturbinás projektek.

• Bizonytalanság van a szén használata terén a CO2 piac alakulásának beláthatatlansága miatt.

• A villamos energia fogyasztás és a csúcsterhelés csökken.• A régióban a villamos energia nagykereskedelmi árak csökkennek.• A nagytömegű naperőmű belépését követően elkezdődött a termelői struktúra

átalakulása. A csúcsidőszak árai csökkennek. • A csúcsidei és völgyidei energia ár különbsége folyamatosan csökken.

Kétségessé teszi az energia tárolást - függetlenül annak megoldási módjától. • Megingott az EU emisszió kereskedelmi rendszer (EU ETS). Az EU stabilizálást

célzó 2012. beavatkozásai sikertelenek voltak. • Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Bizottság javaslatát a CO2 piac

megmentésére.• A tagországok elutasították a 2020 előtti további megújuló energia növelés

megvitatását. A történtek szerint az Európai Bizottság elképzelései nincsenek összhangban a válsággal terhelt tagországok lehetőségeivel.

• Szkeptikus vélemények, pl. "az úgynevezett megújuló energiafajták erőszakos elterjesztésének célja nem más, mint a kérdésben érdekelt lobbik törekvése a központi költségvetés megcsapolására„ (Vaclav Klaus)

• A külső és belső környezet változása szükségesé teszi a megújuló energia hasznosítás cselekvési tervének felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat rendelte el.

A gazdasági

és energetikai környezet változása

Magyarországon nem alakultak ki a megújuló energia hasznosítás feltételei →sürgős intézkedések várhatók


• A cselekvési terv nem a támogatási igény minimumára épült• Nem számoltak támogatás nélkül megvalósítható és

működésben tartható forrásokkal• A vízenergiát nem-létezőként kezelték

A cselekvési terv nem a minimális

támogatási költségű

• Nem fejeződött be megújuló forrásból termelt villamos energia kötelező átvételét rögzítő METÁR kialakítása.

• A megújuló energia hasznosítás növelése lassú• Nem alakult ki a megújulók rendszerbe integrálása

Késik a megújuló energiára a METÁR rendszer kialakítása

• A magyar kormány kötelezettséget vállalt bizonyos megújuló energia hasznosítási volumen megvalósítására

• A határidő miatt kényszer intézkedések válhatnak szükségessé• Nem látható miképp lehetne a vállalt kötelezettségből kihátrálni

A magyar kormány megújuló energia

kötelezettsége

Indokolt lenne az állami kötelezettség teljesítésére olyan pályákat meghatározni, amelyek a legkisebb költség, a legkisebb támogatás mellett, legkisebb

veszteséggel teljesíthetők - 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat.


3. A vízenergia szerepe átértékelődött – indokolt a

felülvizsgálata


• A vízenergia megújuló és tiszta energia• Az egyik legkisebb termelési költségű villamos energia • Egyszerű technológia és hosszú élettartam• Hosszú távú árstabilitás, alacsony árkockázat• Kipróbált, alacsony kockázatú technológia• A helyi tudásra és a helyi munkaerő használatra alapozható • Növeli az energiafüggetlenséget• A többcélú vízhasznosítás és az infrastruktúrafejlesztés

biztosítása• A technológiák között a legmagasabb hatásfokú• Versenyképes, hatékony, többnyire nem igényel támogatást• Segíti más megújulók rendszerbe integrálását

A klímavédelmi

törekvések felértékelték a vízenergiát

A nemzetközi gyakorlatban a víz a fő megújuló energia forrás. Középtávon sem a súlya sem a szerepe nem változik. Az IEA 2012 júliusi prognózisa az ábra szerinti.

A vízenergia Európában és a régióban egyaránt számottevő energetikai tényező és az is marad


Atom14.14

%

Szén52.72%

Olaj1.04%

Gáz10.58

%

Bio2,86%

Víz18.20%

Szél0.88%

Nap0.03% Geo

0,00%

A régió villamos energia termelési szerkezete 2010-ben (EU)

A régióban termelt villamos energiából 2010-ben 52,72% a szén alapú termelésből származott. Az arányokban második a víz 18,20% és harmadik az atom 14,14%. A földgáz alapú termelés 10,58% .

Európa megújuló forrásból termelt villamos energia szerkezete 2010 (IEA)

Az EURELECTRIC európai tagországok megújuló energia hasznosításában a vízenergia 2008-ban 69% részt vállalt. Ezt követte: a szél 15%, a szilárd biomassza 7%, hulladék 4%, biogáz 3% stb.

A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer forrásként is jelentős

A vízenergia számottevő energetikai tényező

Nem racionális nem létezőként

kezelni


• A vízenergia Európa belső forrása. • Diverzifikálja a forrásokat, csökkenti a függőséget. • A legfontosabb megújuló energia technológia• Klímabarát és részt vesz a rendszer stabilitásban• Gyors megtérülésű és magas hatásfokú. • Európa vízenergia hasznosítását folytatni kell. • A fenntartható vízenergia központi Európa jövőjében. • Szerepe van a klímapolitikai célok elérésében

Az EURELECTRIC állásfoglalása

szerint a vízenergia és fejlesztése

európai érdekű

• Nagy volumenű szivattyús energiatározó program • A teljes program 31 000 MW, folyik az első ütem • Jogszabályban megújuló energiának ismerik el • Tilos a vízenergia megszüntetése a Kongresszus

engedélye nélkül. (Kongresszus 6247)• Tilos szövetségi forrásból támogatni a vízenergiával

szemben elkötelezett szervezeteket • Kötelező a környezetvédelmi szabályokból eredő

költségek havonkénti közzététele• Hydropower Regulatory Efficiency Act of 2013

USA Kongresszusa szerint a vízenergia

növeli a gazdaságot és védi

a környezetet

A piac liberalizálás, a nagyblokkos építés és a megújuló energia hármas szorításban →→ felértékelődött a flexibilis vízenergia

Hasonló trendek tapasztalhatók a nemzetközi gyakorlatban


A válság következményei fokozottan kiemelik a magas árstabilitású vízenergia hasznosítás versenyképességétAz erőmű típusok kiegyenlített energia költsége LCOE mérsékelt diszkont tényező mellett

MEGÁLLAPÍTÁSOK:• A kiegyenlített energia költség LCOE a

súlyozott (közelítően az évtized második felére becsülhető) diszkont tényező mellett legtöbb típus esetében magas.

• Kivételt jelent a víz aminek LCOE értékei közel vannak a prognosztizált árakhoz. A legelőnyösebb erőmű típusként a víz emelhető ki.

• Minden esetben a nyílt ciklusú gázturbina és a kis geotermikus erőmű létesítés látszik a legkevésbé szerencsés döntésnek.

• Közel megegyező csoportot alkot a lignit, szén és a CCGT. A lignit előnyösebb lehet a másik kettőnél, melyek között a sorrendet a tüzelőanyag ár és a CO2 ár alakulása szabhatja meg.

• A megújulók között közel megegyező csoportot alkot a nap és a szél. A szél valamivel kedvezőbbnek látszik, de a nap kerülhet előtérbe. Jelenleg támogatás nélkül nem valósítható meg.

• A biogáz és a biomassza, különösen kis teljesítmények mellett kedvezőtlenebb, jelentős támogatást igényel.

0.1 1 10 100 10000.0

20.0

40.0

60.0

80.0

100.0

120.0

140.0

OCGT

CCGT

Szén

Lignit

Atom

Víz

KISVÍZ

Geo

Biogáz

Szél

Nap

Biom.

Beépített teljesítmény - MW

LCO

E - F

t/kW

h


A legelőnyösebb típusként a víz emelhető ki, támogatás, vagy jelentős támogatás nélkül is megvalósítható.

A villamos energia termelő beruházások termelési költsége az üzembelépés évében

MEGÁLLAPÍTÁSOK:• A termelési költségek alapján a nagyerőmű

típusok közül a víz költsége a prognosztizált villamos energia árak alatt marad. Hozzávetőleg az 1,0 MW feletti teljesítményeknél kisvízerőművek is.

• Második helyre sorolható az atom aminek termelési költségei illeszkednek a villamos energia árprognózisokhoz.

• Célszerű vizsgálni a lignit lehetőségeit, a lignit árak és a villamos energia árak függvényében.

• A piaci feltételek számottevő módosulásáig a földgáz bázisú termelés fejlesztésének és kiemelten a nyílt ciklusú gázturbina létesítés mélyebb vizsgálata nem indokolt.

• A megújuló energiaforrás hasznosítása terén második helyre sorolható a szél és a nap.

• Legnagyobb kockázatú és támogatás igényű a biogáz és a biomassza, melyek üzemben tartása a piaci árak mellett várhatóan nem biztosítható.

• Kiemelten magas kockázatúnak ítélhető a geotermikus energia kb. 8-10 MW alatt a vizsgálata nem látszik indokoltnak.0.1 1 10 100 1000

0.0

10.0

20.0

30.0

40.0

50.0

60.0CCGTOCGTSzénLignitAtomVízKisvízGeoBiogázSzélNapPeakBaseBiom.Beépített teljesítmény - MW

Term

elés

i köl

tség

- Ft

/kW

h


Ellentmondás látható a magyar gyakorlatban• Az EU fontos szerepet szán a vízenergia hasznosításnak a klímapolitikai célkitűzések

elérésében és a megújuló energia részarányának növelésében. A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer energiaforrásként is jelentős súlyú.

• A folyamatban levő integrációs folyamatok és a villamos energia import alakulása kiemelten felhívják a figyelmet a magas árstabilitású és alacsony termelési költségű források, a régiós piacon versenyképes források - közöttük a vízenergia szükségességére a Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott célok teljesíthetősége és az import függőség mérséklése érdekében.

• Ezzel szemben a magyar a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv és kialakítás alatt álló METÁR (csak <4MW) rendszer közös eleme, hogy nem számolnak a vízenergiával. A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő belföldi energiaforrás.

A belső és külső energetikai és gazdasági környezet alapján szükséges és indokolt a vízenergia hasznosítás felülvizsgálata

A felülvizsgálat indokolt. A magas árstabilitású vízenergia a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhat.


4. A vízenergia hasznosítás szolgáltatásainak piaca

átalakul – erősödik az import nyomás


A vízenergia hasznosításaa rendszerben két lényeges funkciója

különíthető el

Primer megújuló energiaforrás a vízenergia alap funkciója az áramszolgáltatás kezdetétől

Megújuló energia szabályozott piacTÁMOGATOT

T

Villamos energia nagykereskedelmi piac

VERSENYPIAC

Termelés támogató eszköz

a villamos energia szolgáltatás biztonságának támogatása

Szabályozási szolgáltatási piac

VERSENYPIAC

A vízenergia hasznosítás területén az integráció és az egységes piacon való versenyképesség szabja meg a fejlődés irányát

(2020-tól versenypiac!)

Az EU előirányzat: a megújuló energia értékesítése 2020 után a verseny piaci. • A támogatások csökkennek és egyes

országokban meg is szűnnek.• Kezdeményezés arra, hogy a

megújuló energia már most is saját erőből - támogatás nélkül - kell fejlődjön.

• A háztartási méretű hasznosítás kap az átvételi árakban is preferenciát.

• Kiemelt támogatásban részesülnek az 50-100 kW alatti törpe erőművek, ahol a támogatott ár elérheti a nagykereskedelmi villamos energia ár 4-5 -szörösét. A kiemelt támogatásnak feltehetően foglalkoztatási indoka van a kistelepüléseken vagy környezetében.

• Az 1-2 MW beépített teljesítmény alatt nagykereskedelmi villamos energia ár 1,5-2,5 –szerese kerül alkalmazásra.

• Az esetek jelentős hányadában 5-6 MW fölött nem határoznak meg átvételi árat és az energia értékesítése piaci feltételek mellett történik.

KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás 18

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 100

50

100

150

200

250

Nagybritannia

Németország

Luxemburg

Magyarország

Svájc

Szlovénia

Szlovákia

Beépített teljesítmény - MWe

Víz

átv

éter

li ár

- E

UR

/MW

h

A vízenergia támogatott átvételi árai egyes európai országokban

Az európai gyakorlatban az átlagosnak tekinthető támogatott vízenergia árak a következő ábra szerinti trendet mutatják

Az 5-6 MW fölötti vízenergia általában a verseny piacon, támogatás nélkül kerül értékesítésre – de megújulónak számít


Az import és a hazai források rendszerterhelésben 2012. május folyamán

MW

• Az EU tervei szerint az integráció eredményeként az egységes villamos energia piac 2014 –ben létrejön. A cseh, szlovák és magyar másnapi piac összekapcsolása létrejött. A román és lengyel csatlakozás folyamatban van.

• A piaci verseny eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy - más európai országok gyakorlatához hasonlóan - a magas földgáz árak mellett a hazai menetrendtartó, földgáz tüzelésű erőművek kiszorultak a termelésből. A hazai villamos energia termelés a menetrendtartó erőművek működési tartományában nem volt versenyképes az importtal.

• Az integráció eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás.• A villamos energia országhatárokon átívelő szabad kereskedelmében az alacsony termelési

költségű és magas árstabilitású, helyi vízenergia várhatóan felértékelődik.

A nagykereskedelmi piac integrációjának eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás és a piaci verseny


Lengyelország csatlakozása 2012 –ben tervezett

A közép-európai szabályozási piac integrációja (2012 nyarán)

(független a nagykereskedelmi piactól)

• A szabályozási piac integrációja folyamatban van.

• Kialakult a határkeresztező kapacitások regionális közös allokációja (CASC és a CAO)

• Az ENTSO-E tíz éves fejlesztési terve keretében 2016-ig megvalósulnak a szükséges magyar határkeresztező kapacitás bővítések.

• Elkezdődött a szabályozási piac integrációja brit-francia (BALIT) a négy német TSO (GCC) közös rendszer szabályozási szolgáltatás beszerzés keretében.

• A német GCC bázisán létrejött az IGCC integrációjához eddig csatlakozott a dán, a holland, a svájci, a cseh és a belga TSO.

• A szabályozási piac integrációjának öt éves eredménye, csak a német rendszerben 300 millió EUR/év - így nem kétséges annak folytatása.

A szabályozási piac integrációs folyamata rendkívül magas gazdasági eredményeket hozott - nem kétséges a folytatása

Az integrációval kapcsolatos magyar szándékok, illetve elképzelések jelenleg

még nem ismertek, de integrációból való kimaradás valószínűtlen

(Az ELIA csatlakozott2012 -ben)

(Csatlakozott2012 -ben)


5. A vízerőművek fejlesztése -primer megújuló energia

forrásként


Rendszer szabályozás

- dinamika -

Primer energiaforrás hasznosítás

- fenntarthatósá

g -

Megújuló energia hasznosítás - olcsóbbítás -

• a rugalmas működés és a dinamika biztosítása

• a működési tartományok és manőverező képesség növelése

• gazdasági versenyképesség• a hosszú távú előnyei és a

környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése

• Stratégiák a hatások elkerülésére - mérséklésére

• gazdasági versenyképesség

• Az olcsóbbítást célzó új eszközök, megoldások és segédeszközök alkalmazása jelenti a fő fejlődési irányt

Az integráció eredményeképp kialakuló egységes piacon való versenyképesség biztosítása szabja meg a fejlődés irányát


A német VDI által meghatározott költségtrend - 1 MW alatt

(Verein Deutscher Ingenieure)

A sok helyen preferált kis- és törpe vízerőművek gazdasági feltételei aránytalanul kedvezőtlenebbek. A fajlagos beruházási költségei elérik ill. meghaladják az atomerőmű létesítés fajlagos költségeit – de a kihasználásuk sokkal alacsonyabb. A törpe kapacitások csak magas támogatás mellett lehetnek gazdasági szempontból megvalósíthatók. Költségeik csökkentése döntő súlyú a megvalósíthatóságuk szempontjából.

A kisvízerőművek megvalósításának feltétele a támogatott tarifa és beruházási és üzemi költség igényük mérséklése

Irányok: kis esés → új építmény nélküli → a merülő berendezések → távműködtetés → egyszerű gátszerkezetek → kompakt berendezések → halvédelem → kis környezeti hatású szerkezetek.

A gazdasági áttörés nem alakult ki. Ígéretes részlet megoldások, de

hiányzik a komplex, olcsó egység.

• Sok találmány, kevés eredménnyel.• A létesítés periodikusan visszatér -

többnyire eredménytelenül. • A fejlesztések K+F jellegűek nem hoztak

áttörést. • A kis teljesítményű kisvízerőművek

többnyire drágák, túlságosan kis teljesítményűek és gazdaságilag gyengék.


A hazai szempontból is mértékadó vízerőművek esetében:• a technológia kiforrottnak mondható, • műszaki kockázatai nem jelentősek, • üzeme gazdasági szempontból stabil, • független a tüzelőanyag ármozgásoktól,• megújuló természeti erőforrást hasznosít, • részt vesz az üvegházhatást okozó

gázkibocsátások csökkentésében, • megvalósítása helyi eszközöket igényel • a helyi foglalkoztatottságot javítja, • helyi forrásként, használata az energia

függőséget csökkenti.

A közepes és nagyerőművek fejlesztési súlypontja a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly

A hasznosítás fejlesztésének mozgató erejét a hosszú távú előnyei jelentik.

Súlyponti feladat a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezetvédelem

közötti összhang biztosítása.

A magyarországi villamos energia fogyasztás 10 –12%-át kitevő hazai

vízenergia hasznosítását, vagy az arról való lemondást csak megfelelően

megalapozott vizsgálatok indokolhatják.

• A vízenergia hasznosítása számottevő energetikai tényező.

• A legkisebb termelési költségű villamos energia, árstabilitást, energiafüggetlenség növel.

• A vízerő készletek rendelkezésre állnak.• A vízenergia hasznosítása, megfelelő

nagyság esetén nem igényel gazdasági támogatást.

• A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez ez jelentheti a fogyasztókra legkisebb gazdasági terhet okozó megoldást

• A döntések tudományos igényű, részletes és komplex vizsgálatokat igényelnek.


A vízenergia nem-létezőként kezelése sem a fogyasztók sem az energiapolitikai célok teljesülése szempontjából nem szerencsés

A vízenergia jelentheti a legkisebb klímavédelmi terhet• A megvalósítás és az üzem költségei, valamint a termelés értékesítésének bevételei közötti egyensúly

megtartásával kialakíthatók a piaci környezetben működőképes vízerőművek.• A vízerőmű gazdasági megvalósíthatósága függ a rájuk terhelt infrastruktúra fejlesztési igények mértékétől.• A működéshez feltétlenül kapcsolódó és szükséges infrastruktúra fejlesztéstől függően a vízerőmű

projektek beruházási vagy ártámogatási igény nélkül is megvalósíthatók lehetnek. • A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez a vízenergia készletek hasznosítása jelentheti a villamos energia

fogyasztókra és a lakosságra háruló legkisebb terhet.• „A gazdasági szempontból életképes, környezeti szempontból megbízható és szociális szempontból

felelős módon megvalósított és működtetett vízerőművek fenntartható fejlődést képviselnek.” (International Hydropower Association)

2011-ben üzembe helyezett új

folyami nagy vízerőmű a

Rajnán (100 MW)


6. A vízenergia fejlesztése szabályozási eszközként


A nagykereskedelmi és a szabályozási piac integrációja• az egységes piac jelenlegi domináns egységeivel versenyképes új kapacitás ok szükségesek• minden olyan szolgáltatásra képesnek kell lennie, ami az szokásos vagy lehetséges• a megnövekvő import nyomás fokozott árversenyében is megfelelőnek kell bizonyulnia • a régió szivattyús energiatározóival kell versenyezni a piacon

A nagy volumenű megújuló energia követelményei• nagy volumenű napenergia hatása a tőzsdei árakban → megoldás még várat magára• a nemzetközi gyakorlat alapján → a kritikus probléma a szélenergia változékonysága• a szélenergia rendszerbe illesztéséhez automatikus mobilizálású → szekunder tartalék• a változékonyság, tárolási és tartalék igény → megoldás a vízenergia, a szivattyús

energiatározó

A megújuló energia hatása a piacok működésére• a hagyományos és megújuló arány → piac átalakulás• a blokk leállítás és visszaterhelés csökkentés →

negatív árak• a nem szabályozható megújuló források → csúcs <

base-load ár• a kínálat nagyobb a terhelésnél → a frekvencia

tartás tárolást tesz szükségessé

Megújulók

Hagyományos termelés

A fogyasztást meghaladó megújuló termelés hatása

(Energiewirtschaftliche Tagesfragen)

A megújulók és az integráció miatt az eddigi gyakorlattól eltérő követelmények megjelenése várható

• A tárolás mértékadó árkülönbsége az elmúlt évekre a felére csökkent.

• Ezt tovább rontja az energia tárolás hatásfokának megfelelő veszteség.

• Amennyiben nem áll be változás, akkor a hagyományos energia tárolás gazdasági szempontból ellehetetlenül.

• A kiegyenlítés műszaki és üzemi súlya nem változik sőt növekszik. a. a leszabályozási energia felhasználása az

energiahatékonyságot növelib. a terhelés kiegyenlítése a hatásfok javítás

mellett CO2 csökkentést eredményez. (Példaként említhető hogy egy 600 MW teljesítményű szivattyús energiatározó hatása CO2 csökkentés szempontjából közelítően megegyezik kb. 110-150 MW szilárd biomassza tüzelésű erőmű , vagy kb. 370-500 MW újonnan belépő szélerőmű CO2 kibocsátás csökkentésével.)


2000 2002 2004 2006 2008 2010 20120.40

0.50

0.60

0.70

0.80

0.90

1.00

1.10

1.20

1.30

1.40

A kisütési és a base load ár aránya

A töltési és a base load ár aránya

A b

ase

load

árh

oz v

iszo

nyí

tott

ár

A töltő és a kiadott energia ár különbsége fokozatosan csökken

A megvalósíthatóság feltétele a magasabb műszaki minőség prioritása a szabályozási szolgáltatások piacán és

a versenyképesség az integráció eredményeképp megjelenő importtal

Az energia tárolás mértékadó árkülönbözetének hatása

A rendszer szabályozás egyesített piacán való versenyképesség meghatározó súlyú a jövő szempontjából


-140%

-120%

-100%

-80%

-60%

-40%

-20%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%CCGT OCGT SZET FRSZ SZET HRZ SZET FRSZ+HRZ

+40 és +100% között



és -100%

+20 és +100% között ill.

-40 és -100%

-100 és +100% között

+25 és +100% -75 és 0%és -100%

Telje

sítm

ény

lead

ásTe

ljesí

tmén

y fe

lvét

el

Típus

Szabályo-zási zóna

Kom

biná

lt ci

klus

ú gá

ztur

bina

Nyí

lt ci

klus

ú gá

ztur

bina

Konv

enci

onál

is sz

ivatt

yús

ener

giat

ároz

ó

Frek

venc

ia sz

abál

yozó

s sz

ivatt

yús

táro

zó

Hid

raul

ikus

rövi

dzár

as sz

ivatt

yús

táro

zó

Hid

raul

ikus

rövi

dzár

és

frek

v. sz

abál

yozá

s

A rendszer szabályozási eszközök szabályozási tartomány összehasonlítása

A megfelelően kialakított SZET szabályozó képessége +100 % és -100 % határok között fokozatmentesen rendelkezésre áll

KÉN

YSZE

R Ü

ZEM

NÉL

KÜLI

SZA

BÁLY

OZÁ

S

A legmagasabb szabályozási minőség

a legkisebb költséggel!


• A rendszerirányítási problémák megoldására a Kormány 2011. szeptember 30-án elfogadta a Nemzeti Tervet és döntött annak továbbításáról az Európai Bizottság részére.

• A Nemzeti Tervben foglaltak szerint a Kormány támogatásban részesít egy magyarországi helyszínen megvalósítandó +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó beruházást.

• A Kormány álláspontja szerint a SZET megvalósítására a magyar villamos energia rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van.

A Nemzeti

Terv

• A projekt 2012. május végén a CO2 piac megingása és kockázatai következtében nem folytatódott.

A Nemzeti Terv megszűnése

A magyar villamos energia rendszerből hiányzik a modern szabályozó kapacitás a megfelelő rugalmassággal


6. A környezetvédelem - segítője, vagy gátja a

megújuló energiaforrások hasznosításának?


Nem egyértelmű a kérdés a környezetvédelem megújuló energiát segítő vagy gátló szerepéről

• A környezetvédelmi hatóság működési feltételei, eljárásrendje, hatásköre jogszabályokkal lehatárolt.

• Álláspontját az érintett szakterület szabályai és a jogszabályi előírások alapján alakítja ki.

• Az eljárás tárgyát képező hasznosítást nem áll jogában sem gátolni, sem pedig segíteni.

• Kivételek, eltérések, vagy tévedések mindig előfordulhatnak, de azokból általános érvényű következtetést nem lehet levonni.

A környezet-

védelmi hatóság

• A környezetvédelmi szervezetek többnyire nem szakmai szervezetként működnek.

• A szervezetek működését a törvényesség betartásának általános szabályain túlmenő előírások, jogszabályok nem korlátozzák.

• Álláspontjuk kialakítását szakmai szabályok nem korlátozzák.• Az egyes esetekben saját értékrendjük és érdekeik szerint járhatnak

el és az érdekeik szerint gátolhatják vagy segíthetik akár a megújuló energia fejlesztését is.

• Általános érvényű megállapítás nem tehető, de meg kell említeni, hogy valamilyen okból a sajtó nem, vagy csak nagyon ritkán ad hírt olyan helyfoglalással járó fejlesztésekről ahol segítő szerepet játszottak.

A környezet-

védelmi szervezetek


Nem a környezetvédelem a vízenergia hasznosítást meghatározó, hanem csak a követelmények egyike

• Helyi munkahely teremtési lehetőség.• Megfizethető infrastruktúra és szolgáltatás.• Versenypiacon értékesíthető termék.• A támogatási matematika piac torzító hatása.• Az import függőség mérséklése. • A függőség nemzetbiztonsági szempontjai.• A villamos energia termelés árának stabilizálása.• A megújuló energia ártámogatásának csökkentése• A környezet védelme.• A klímavédelmi célkitűzések elősegítése.• Az energiahatékonysági célok elősegítése.• Ellátás biztonság növelése.• A rendszer szabályozás diverzifikálása.• Lobbi érdekek vagy azok sérülése. Stb. (cirkusz potenciál)

A vízenergia hasznosítás

elemzésének lehetséges

szempontjai

• Az EURELECTRIC álláspontja szerint még az EU egyes igazgatósági közötti prioritások sem tisztázottak. Így rendezhetetlenek a környezetvédelem klímavédelem Víz Keretirányelv hármasának ellentmondásai.

• EU szinten is zavar van. A mértékadó EU és hazai szabályozás hiánya átjárhatatlan helyzetet teremt.

• Csak a kiemelt beruházás működik.

Az egyes szempontok gyakran egymást

akadályozzák.

Zavar van.


Bizonytalanságot keltenek a természeti erőforrás és a földterület használati jogának feltételei – csak az engedélyest kötelezik

• Nem alakult ki a más országokban a természeti erőforrások használati jogának megszerzésére alkalmazott koncessziós rendszer.

• A használati jogot verseny és lényegi kötöttségek nélkül, korlátlan időre, gyakorlatilag ingyen meg lehet szerezni.

• A nemzeti ajándékért nagy tolongás a szerencse vadászok között, többnyire laikus elképzelésekkel.

A természeti erőforrás

használata rendezetlen

• Az országhatárt keresztező folyók medre és ártere kizárólagos állami tulajdonban van. A területek tulajdonosa a magyar állam és képviseletében a kincstár jár el. A kezelési jogot a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak adták határozatlan időre.

• A vízügyi igazgatóságokról a működésükhöz szükséges forrást a költségvetésből kapják. A költségvetési kontroll megkerülésével kapott forrás felértékelődött. Pl. a kiskörei erőmű esetében a földterület használatáért a forrás átadási kötelezettség az éves árbevétel 36%-a.

• Az állami tulajdon használatával kapcsolatos versenyeztetésről valamiért nem szólnak a hírek. A szabályok nem átláthatóak.

• A használati jogokat gyakran ismeretlen német vagy osztrák magánszemély vagy csoportja kapja meg (kizárva pl. az önkormányzatokat is).

Az állami földterület használata

rendezetlen

• A stabil beruházási környezet hiányzik, a kötelezettségek gyakran csak az engedélyesre vonatkoznak.

• Pl. az 1996-ban minden szükséges engedély birtokában egy 150 éves vízimalom rekonstrukciójával megvalósított, távműködtetett demonstrációs célú kisvízerőműre a hatóság máig sem adott ki üzemelési engedélyt. De kártérítést sem fizetett. Mivel a beruházó nem bocsátkozott pereskedésbe, a pénze elveszett.

A stabil beruházási környezet hiányzik


A vízerőművek környezeti hatásai terén a szakma bemutatta, hogy képes a problémák elkerülésére vagy mérséklésre

• Minden infrastruktúra fejlesztésnél jelentkeznek hatások a környezetre, a döntések előkészítése összehasonlítást tesz szükségessé,

•Kiemelt figyelmet kaptak a vízenergia hatásai : földterület, fauna, flóra, vízjárás, hosszú megfigyelési időszak tapasztalatai halmozódtak fel,különböző szakterületek kutatják a hatásokat és a védekezési módokat,

•Az erőfeszítések eredményeként a hatások elkerülésére vagy mérséklésére széles tartományban eredményes stratégiák alakultak ki, a nemzetközi szakma bemutatta, hogy kész és képes a problémák előjelzésére és mérséklésére, az eredmények alkalmazása környezeti javulást eredményezett

•A környezeti megfontolások beépítése a tervezésbe és az üzembe ma már standard gyakorlat.

A környezeti hatások

elkerülése vagy mérséklése

•A természetes víztestek használata, állapotának javítása számtalan – vélt vagy valós - nehézségbe ütközik.

• A német gyakorlatban az egyre újabb hatósági igények általánosságban 8% termelés csökkenést okoztak az üzemelő létesítményeknél. A folyamatosan jelentkező beruházási igények (pl. halvédelmi beruházások), egyes esetekben az üzem fenntarthatóságát veszélyeztetik.

• A magyar minisztériumi álláspont szerint, amit a Víz-Keret Irányelv alapján kidolgozott vízgyűjtő gazdálkodási tervek nem tartalmaznak, nem képezheti engedélyezés tárgyát. De nem mérték fel és nem egyeztették a távlati fejlesztések lehetőségeit. Tehát a terv befagyasztotta a fejlesztések lehetőségét.

A Víz-Keret Irányelv

követelményei


Általában nincs érdekütközés a természetvédelem követelményei és a szivattyús energiatározó létesítés között

Környezeti szempontból szokásos megoldás a földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása. Minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre gyakorolt hatásokat. A szivattyús energiatározó üzemanyaga és az energiatárolás közege a természetben előforduló víz, amit természetes állapotában használ fel és ad vissza. A vizet az üzem nem szennyezi. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki. Gyakran védett természeti területen valósulnak meg:

• a Fekete Vág az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban; • a Foyers a Loch Ness tavon; • a Bajina Basta a Tara Nemzeti Parkban, a Világörökség részét képző területen épült; • a Dlouhe Strane a Jeszenik hegység tájvédelmi körzetében; • a Dinorwic és Ffestnniog a Snowdonia National Park területén; • a Yards Creek a Delaware Water Gap National Recreation Area területén; • a Seneca az Allegheny National Forest területén; • a Helms a Sierra National Forest területén; • az Imaichi, Numappara és Shimogo a Nikko National Parkban; a Numappara egyben a Világörökség részét

képző területen épült;• az EU hozzájárulásával jelenleg fokozottan védett természeti területen és Natura 2000 területen épül a

Baixo Sabor Portugáliában.• A Dnyeszter a Világörökség részét képző és a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területen épül a

Világbank támogatásával és finanszírozásával.


ÖSSZEFOGLALÁS:


A vízenergia alacsony termelési költsége és az árstabilitás növelő hatása alapján a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhatna.

A kisvízerőművek fejlesztését számtalan ötlet teszi összetetté, kevés gyakorlati eredménnyel. A fő irány a magas beruházási költségek csökkentése. A gazdasági áttörés nem alakult ki. Környezeti szempontból a kisvízerőművek heterogén követelmény rendszert képviselnek.

A közepes és nagy vízerőművek esetében a technológia kiforrott, a fejlesztés súlypontja a hatékonyság növelés, a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése. A nemzetközi szakma bemutatta, hogy képes a környezeti problémák előjelzésére és mérséklésére.

A szabályozási szolgáltatások fenntarthatóságának feltétele a versenyképesség a várható importtal. A fejlesztések iránya a szabályozhatóság növelése, a manőverezési képesség javítása és a rendelkezésre álláshoz szükséges tároló kapacitás biztosítása. A földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre és környezetre gyakorolt hatásokat. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki.

A környezetvédelem prioritásaiban EU szinten is zavar van. A szabályozás átjárhatatlan helyzetet teremt. Csak a kiemelt beruházássá nyilvánítás működik.

A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő, belföldi energiaforrás. Az importtal szembeni versenyképesség eszköze lehetne különösen a rendszer szabályozás terén. A hazai vízenergia értéke olyan nagy, hogy arról a lemondást csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják.

A komplex, tudományos igényű vizsgálat azonban várat magára!


Köszönöm a figyelmüket!

A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI ÉS KORLÁTAI

Documents

Transcript of A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI ÉS KORLÁTAI