1

Miskolci Egyetem

A fenntartható turizmus és a

szállodaipar kapcsolatrendszere

Kiss János

2013

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................................... 4

A turizmus szerepe napjainkban ....................................................................................... 5

A turizmus növekvő szerepe hazánkban ........................................................................... 6 Mit is jelent a fenntartható turizmus? ................................................................................ 7 Riói Világ Konferencia ...................................................................................................... 8 Mit is jelent a jövő turizmusa? .......................................................................................... 9

A tömegturizmus és a fenntarthatóság lehetőségei ......................................................... 10

A fenntartható turizmus kritériumrendszere .................................................................... 11 A fenntartható turizmus szempontjai ....................................................................................... 12

A turizmus szerepe a fenntartható életszínvonal stratégiájában ...................................... 19 A turizmus hasznossága a fenntartható életkörülmények kialakulásában – (Tajvan

példája) ............................................................................................................................ 20 Az Ökológiai lábnyom, mint a fenntartható turizmus kulcsa .......................................... 21

A fenntartható turizmus koncepciójának elterjedése, intézményi kezdeményezések . 22

A fenntartható turizmus fogalmának intézményi használata ........................................... 22

Nemzetközi szintér .......................................................................................................... 22 Európai szintér ................................................................................................................. 24

Vajon az elméleten túl is fenntartható a turizmus? ....................................................... 26

A fenntartható turizmus megvalósításának feltételei....................................................... 26 Zöld hotelek a gyakorlatban ............................................................................................ 28

Zöld célok, alapelvek, vezetés filozófia Marriott módra ................................................. 28 Zöldülő Rezidor ............................................................................................................... 29

Energia ..................................................................................................................................... 30 Víz ........................................................................................................................................... 32 Hulladék .................................................................................................................................. 33 Szén lábnyom .......................................................................................................................... 34

A Hotel Szent István*** bemutatása, szerepköre .......................................................... 36

Környezeti áttekintés, tendenciák, javaslatok a környezettudatosság jegyében ......... 37

Fűtés és egyéb gáz felhasználás....................................................................................... 37 Víz ................................................................................................................................... 39

Villamosenergia ............................................................................................................... 41

Összefoglalás ...................................................................................................................... 45

Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 48

Colin Hunter_, Jon Shaw (2007): The ecological footprint as a key indicator of

sustainable tourism Tourism Management 28 (2007) 46–57 .......................................... 48 Marcelo Royo-Vela (2009): Rural-cultural excursion conceptualization: A local tourism

marketing management model based on tourist destination image measurement Tourism

Management Volume 30, Issue 3, June 2009, Pages 419–428........................................ 49 Toby Nicol, Emma Coulthurst (2013): Global Travel & Tourism industry defies

economic uncertainty by outperforming the global economy in 2012 – and predicted to

do it again in 2013 http://www.wttc.org/news-media/news-archive/2013/global-travel-

tourism-industry-defies-economic-uncertainty-outpe/ .................................................... 49 Tourism and corporate social responsibility: A critical review and research agenda ............ 49

3

Tzu-Kuang Hsu, Yi-Fan Tsai, Herg-Huey Wu (2009): The preference analysis for

tourist choice of destination: A case study of Taiwan Tourism Management Volume 30,

Issue 2, April 2009, Pages 288–297 ................................................................................ 49 WTTC, (2012): Progress and Priorities, World Travel & Tourism Council 3- 35.......... 49

Internetes források ............................................................................................................ 50

KSH (2013); http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz21301.pdf ......................... 50

Summary ............................................................................................................................ 51

Mellékletek ......................................................................................................................... 52

4

Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként a fenntartható fejlődés és a turizmus kapcsolatának és

lehetőségeinek kifejtését választottam. A választásom azért esett erre a szegmensre,

mert előzőleges tanulmányaim során több kurzus keretében is lehetőségem nyílt

belelátni a szektor elméleti és részben gyakorlati területeibe egyaránt. A főiskolán,

gazdálkodás és menedzsment, valamint turizmus- vendéglátás szakot végeztem.

Azért kiváltképp a szállodarendszerekkel kapcsolatos lehetőségek felé

orientálódom, mert jelenleg idegenforgalmi ügyintézőként dolgozom egy egri

hotelben. Munkám során lehetőségem van más területek tevékenységeinek

megismerésére és esetenkénti segítésére. Ilyen egyéb területek pl. a pályázatírás, a

marketing és a bővítési, fejlesztési folyamatok teljes lezajlása, a forrásszerzéstől a

kivitelezésig. A megfelelő gyakorlat és végzettség megszerzése után szeretnék a

turizmus fejlesztési részével foglalkozni, legyen szó egy konkrét intézmény

infrastrukturális fejlesztéséről (pl. a szálloda, amelyben dolgozom), esetleg egy

teljes turisztikai desztináció egyéb irányú megújításáról. Eddigi tanulmányaim és

tapasztalataim alapján is belátom, hogy az emberiség rendelkezésére álló természeti

erőforrások végesek. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy a turizmus, az

idegenforgalom hazánk egyik kitörési pontja lehet. Ezért tartom nagyon fontosnak,

hogy a szektor fejlődése, a gazdasági érdekek fontossága mellett a

környezettudatosság jegyében valósuljon meg. A dolgozatom első részében egyfajta

elméleti áttekintést szeretnék nyújtani, a választott területtel kapcsolatban, majd

áttérnék a szállodaipar „zöld irányú” fejlesztési lehetőségeire konkrét példák

bemutatásával. A dolgozat utolsó részét munkahelyem állapotának környezeti

szempontú elemzése és fejlesztési irányainak kijelölése alkotná, melyet egy belső,

bizalmas adatgyűjtési folyamat előzött meg. A javaslataimat is ennek irányában

szeretném megtenni, a szállodaipar környezettudatos fejlesztésének jegyében. A

dolgozat során fény derül majd arra, hogy – általánosságban beszélve is – van hová

fejlődni és arra is, hogy ezen fejlesztések sok esetben inkább odafigyelést és

elkötelezettséget igényelnének mintsem anyagi javakat.

5

A turizmus szerepe napjainkban

Napjainkban az utazás és turizmus szerepe több szempontból is meghatározó

jelentőségű. Nem csupán a munkahelyteremtés és gazdasági növekedés indikátora,

de a globális gazdasági problémák helyreállításának kulcsa is egyben.

Hozzávetőlegesen 9%-kal járul hozzá a világ GDP-jéhez, és 255 millió

munkahelyet teremt a földön, közvetett vagy közvetlen módon. (WTTC, 2012)

Jelenleg a szektor közel 765 milliárd amerikai dollárral járul hozzá a

befektetésekhez, az export mértéke pedig csaknem 1, 2 trillió dollár. Az ágazat a

világexport és a teljes befektetés mértékének 5%-kát teszi ki. A 20 legnagyobb

globális gazdaság között (G 20) Dél- Korea, Kína, Dél- Afrika és Indonézia

teljesítettek a legjobban. Amíg Európában kevesebb, mint 1%, Amerikában pedig

kb. 2% a növekedés, ezzel szemben, Dél- Koreában 10% Kínában és Dél-

Afrikában 7% Indonéziában pedig 6%-os ez az arány. A WTTC becslése szerint, a

turizmus szektor 2013-ban 3,2%-os növekedést fog előidézni a GDP-ben. Ez a

növekedés magasabb, mint a 2,4%-ra becsült globális gazdasági növekedés

mértéke. Az előrejelzések alapján a szektor 2013-ban 266 millió munkahelyet

teremt majd, ismételten fölülmúlva ez által számos egyéb ágazat teljesítményét.

(Nicol- Coulthurst, 2013)

Ezen túlmenően, a turizmus elterjedése az emberiség egyre szélesebb köreiben teszi

lehetővé más kultúrák megismerését, eddig ismeretlen helyek felfedezését és ez

által egy kibővített világkép realizálását. A szektor virágzása több iparágnak is

kedvez. Ilyen iparágak a turizmussal szorosabban összefüggő ágazatok, mint pl.

közlekedési eszközök gyártása (autó gyárak, tömegközlekedési eszközök gyártása),

továbbá különböző szolgáltatások pl. a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele is

fokozódik járulékos hatásként. A leírtak alapján tehát belátható, hogy a világ, utazás

és turizmus nélkül nem lenne ugyan az a világ, amiben jelenleg élünk.

(WTTC, 2012)

6

A turizmus növekvő szerepe hazánkban

A turizmus szerepe – akár belföldi akár nemzetközi turizmusról beszélünk - egyre

inkább fokozódik a hazai szolgáltatás szektoron belül. A KSH 2013 évi jelentése

alapján, ez év januárjában 4,9%-kal emelkedett a szálláshelyek vendégforgalma,

amely a bruttó árbevételben 3,6%-kos növekedést eredményezett 2012-höz képest.

Januárban a külföldi vendégek 526.000 vendégéjszakát töltöttek el hazánkban,

amely 8,3%-kos növekedést. A legjelentősebb küldő országokból (Ausztria,

Németország, Oroszország) érkező vendégek száma csökkent, ezzel szemben, az

olasz és angol vendégek száma nőtt. Fentebb említett időszakban a belföldi

vendégek, 467.000 vendégéjszakát töltöttek el különböző szálláshelyeken, ami 1,

4%-kos növekedést jelent az előző évhez képest. Az év első hónapjában a szállodai

szobák kihasználtsága 33%-kos volt, akár csak egy évvel korábban. A kereskedelmi

szálláshelyek a szóban forgó időszakban 15 milliárd forintnyi bruttó árbevételt értek

el és 27.000 főt foglalkoztattak, amely 1,8-kal több a bázisidőszakhoz képest.

(KSH, 2013)

A fentiekből adódóan, véleményem szerint egyre fontosabb a turisták

környezettudatossága, a természet megóvása érdekében. Fontosnak tartom, hogy az

emberek gondolkodásmódjukban változzanak meg és így óvják a természeti,

valamint a kulturális értékeket. (pl. ne szemeteljenek a természetben, részesítsék

előnyben a tömegközlekedést, „ne hordják haza” emlékbe a kulturális örökségek

egyes részeit stb.)

A WTTC 3 fő stratégiai vonal fejlesztésén dolgozik. A legfontosabb stratégiai

elvük; az utazás szabadsága, a növekedési politika és a jövő turizmusa. A

szervezeten belül, minden egyes stratégiai ponthoz egy-egy csoportot rendelnek, így

minden csoportnak elegendő a saját feladataira koncentrálnia. A fenti elv

értelmében, a tagok vállalataihoz munkacsoportok szerveződnek. (WTTC, 2012)

7

Mit is jelent a fenntartható turizmus?

A fenntartható turizmusra gyakran tekintünk úgy, mint a jövő útjára. A WTO

definíciója szerint: „a fenntartható turizmus kielégíti a jelenlegi turisták és a

vendéglátó régiók igényeit, ugyanakkor védi és gazdagítja a jövő lehetőségeit”

Egyszerűen fogalmazva, a turizmus olyan jellegű növekedése, amely arról is

gondoskodik, hogy a turizmus alapját képező erőforrások állapota ne romoljon. Az

erőforrások körébe nemcsak a fizikai, történelmi és természeti környezet, hanem a

társadalmi és kulturális környezet is beletartozik. Ez utóbbinak része, hogy a helyi

lakosok életét minél kevesebb tényező zavarja meg, és zavartalanul végezhessék a

hétköznapi tevékenységeiket. Alapos kétely merül fel, azzal kapcsolatban, hogy a

modern társadalom bármelyik tömeges méretű fogyasztási tevékenysége

fenntartható-e egyáltalán hosszú távon? Beszélhetünk „fenntarthatóbb”

turizmusról, illetve a fejlesztés fenntarthatóbb módjairól, de a fenntartható

turizmust semmiképp sem szabad egy lehetséges turizmustípusnak tekinteni!

(Puczkó- Rátz, 2003)

A fenntarthatóbb turizmus elmélete 4 alapelvre épül. A turizmus, nem okozhat kárt

a környezetben, továbbá legyen elfogadható a helyi közösség számára. Az

idegenforgalmi vállalkozások termeljenek nyereséget és elégítsék ki a látogatók

igényeit. A terület körülményei és jellemzői fogják eldönteni, hogy egyes alapelvek

közül melyik lesz hangsúlyosabb. (A fontossági sorrend, idővel változhat.) A

fenntarthatóság meghatározása szubjektív, mert nagyrészt azon alapul, hogy a helyi

közösségek mit tartanak elfogadhatónak. A fenntarthatóság tehát – az előzőekből

adódóan – helyspecifikus, hiszen a helyi közösségek eltérő mértékben képesek vagy

hajlandóak elfogadni a turizmus hatásait. A fenntarthatóság dinamikusan fejlődő

fogalom, tehát nem biztos, hogy amit jelenleg elfogad a közösség, azt a jövőben is

elfogadja majd. (Természetesen fordítva is igaz, ami jelenleg elfogadhatatlan lehet,

hogy 5 év múlva elfogadhatóvá válik.) (Puczkó- Rátz, 2003)

8

A hatékony desztináció menedzsment illeszkedik a fenti követelményekhez és

teljesíti a fenntarthatóbb turizmus 4 alapelvét. A desztináció menedzsment azt is

felismeri, hogy a fenntarthatóság megteremtése, igényli a célkitűzések, a

folyamatok, a termékek és a megvalósítás egyértelmű átgondolását, és azt a

fenntartható vállalkozásokon, termékeken és desztinációkon keresztül lehet elérni.

A fejlesztések és a turizmus kölcsönhatásban állnak egymással. Ha fellendül a

turizmus, akkor fejlődhet az infrastruktúra, ha fejlődik az infrastruktúra,

fellendülhet a turizmus. (Puczkó- Rátz, 2003)

Riói Világ Konferencia

A WTTC részt vett a 2012-es Rio+20 elnevezésű csúcstalálkozón és egy közös

rendezvényt is tartott a UN Global Compact-al a vállalati fenntarthatósági fórummal

egy időben. Az esemény a „Turizmus a Jövő Zöld Gazdaságáért” elnevezést kapta,

létrehozván ezzel egy vitafórumot a UNEP/OECD/UNWTO szervezetek között. Az

esemény központi témája a turizmus Zöld Fejlesztése. Két hét gondolkodási idő

után a globális fenntarthatóság valamennyi szempontját elfogadták a kormányzatok.

Összességében, Rióban felismerték a lehetőségét annak, hogy egy jól kialakított és

szakszerűen vezetett turisztikai rendszer, jelentős mértékben hozzájárulhat a

fenntartható fejlődés három dimenziójához. (WTTC, 2012)

Az ágazat rugalmasan kapcsolható más szektorokhoz, tisztességes munkahelyeket

generál és alkalmat teremt a kereskedelem fellendítésére. A résztvevők számára

egyértelművé vált, hogy segíteni kell a turizmus promócióját és integrálni kell a

politikai döntéshozatal folyamatába. Nemzetközi, regionális és helyi szinten is az

utazási szolgáltatásokat és rendszereket a fenntarthatóság irányába szükséges

terelni. A gazdasági kutatások alátámasztják a WTTC álláspontját. (WTTC, 2012)

9

Mit is jelent a jövő turizmusa?

A helyzetfelmérés alapján - a WTTC tagvállalatainak közreműködésével és

különböző fenntarthatósági becslésekre alapozva - 4 fő vonal rajzolódott ki,

amelyek feltehetően a jövő turizmusának meghatározó tényezői lesznek. Ezen

szempontok, a globális összekapcsolhatóság, a népességnövekedés nyomása,

ökológiai- határok, szocio- gazdasági fejlődés és annak fenntartása. A felsorolt

elemek alapján egyfajta feltételrendszer fogalmazódik meg, az egyes iparágakkal

szemben. Fenntarthatóság szempontjából, nagyon fontos elvárás minden ágazatban,

hogy adott folyamatokhoz, felelőst tudjanak rendelni. A vállalatoknak felelősséget

kell vállalniuk, az általuk végzett tevékenységek környezeti és egyéb kihatásaira

egyaránt. (WTTC, 2012)

Folyamatosan ellenőrzés alatt kell tartaniuk tevékenységeiket, melyekről ezt

követően – a nyilvánosság számára is elérhető – jelentések készülnek. A

vállalatoknak a fenntarthatósággal kapcsolatos elkötelezettségükből adódóan

magas elvárásokat kell támasztaniuk saját magukkal szemben. A magas

elvárásoknak akkor van jelentőssége, ha az üzletkötés normál szintjére

integrálódnak. Fontos továbbá a befektetések ösztönzése, ezen belül az olyan

befektetések előtérbe helyezése, amelyek segítik a fenntarthatóság kialakulásának

feltételeit. Az együttműködés szintén nagyon lényeges feltétel. A kooperációk

következménye képen új partnerek csatlakozhatnak, kiteljesedhet a hálózat és

kialakulhat a közös nevező a fenntarthatósággal. A megfelelő képzettséggel

rendelkező munkaerő megléte elengedhetetlen feltétele a szektor fejlődésének. Az

utóbbi egy, másfél évben kezdeményezések indultak a legmagasabban képzett

potenciális munkaerő feltérképezésére. A fő területeket az USA az Egyesült

Királyság, Brazília és Kína képezte. A feltérképezést, eltérő földrajzi területeken

elhelyezkedő utazással és turizmussal foglalkozó cégek kezdeményezték, akiknek a

gazdasági területen tanuló, kiemelkedő teljesítményű felsőfokú intézményi

hallgatók megkeresése volt a célja.

(WTTC, 2012)

10

A WTTC központi célja, az utazás és turizmus fontosságának, politikai

döntéshozókkal és nemzetközi szervezetekkel történő megérttetése. Az lenne a

legcélravezetőbb, ha ezen szervek maguktól látnák be és kerülnék el azokat a

politikai döntéseket, amelyek ártanak az ágazatnak, szorgalmazva azon

kezdeményezéseket melyek a szektor fenntartható növekedését biztosítják. A

közelmúltban az UNWTO nyílt levélben kereste fel 37 ország kormányát a turizmus

intézményének magasabb szintre emelését illetően. A megkeresettek jelentős része,

26 ország elfogadta a levélben foglaltakat, csatlakozván ezzel a kezdeményezéshez.

(WTTC, 2012)

A tömegturizmus és a fenntarthatóság lehetőségei

Az idegenforgalmon belüli fenntartható fejlesztésnek, elsősorban a tömegturizmus-

fenntartható fejlesztésére kellene koncentrálnia és nem – a jelenlegi helyzethez

hasonlóan – a szűk piaccal rendelkező termékekre aggatni a fenntartható jelzőt.

Weaver desztináció fejlesztési elméletének és a külső tényezők fejlesztésének közös

nevezője a fenntartható tömeg turizmus intézményében rejlik. A turizmus

fenntarthatósága nem egyezik meg a környezeti fenntarthatósággal és nem is érhető

el azzal hasonlatos módon. Mivel a turizmus jelentősebb részében tömegturizmusról

beszélünk, ezért az ágazatnak nagyon jót tesz a tömegturizmus fenntartható

fejlesztésének tárgyalása. Számos fenntarthatósági dokumentum említ fogalmakat

(pl. ökoturizmus, önkéntes turizmus, közösségi turizmus stb.) annak definiálása

nélkül, hogy valójában mit is jelentenek ezek a fogalmak és, hogy hogyan hatnak az

idegenforgalom rendszerére. Weaver legszámottevőbb nyilatkozata nem más, mint

hogy a fenntartható tömeg turizmus az elérni kívánt eredmény a turizmus fejlesztése

során. A fenntartható növekedés gyökerét öt külső tényező alkotja. Ezen öt külső

tényező – melyekkel számolni kell a fenntarthatóság irányainak meghatározása

során - a hagyományos/megújítható erőforrás összetétel, éghajlat változás hatásai,

globális pénzügyi nehézségek, intézményesített környezetvédelem és az internet

szerepe. (David B. Weaver, 2012)

11

Weaver okozati rendszere, a desztináció fejlesztési elvekre épül, melyen belül

meghatározó a turizmus volumene és a szabályozás mértéke. A szabályozás során

három meghatározó pillért emel ki. Első ilyen pillér az inkrementális vonal. Ezen

irány jellemzője, hogy a magas szintű szabályozás megelőzi a fejlesztés mértékét. A

pillér értelmében a legnagyobb hangsúlyt a legsebezhetőbb területek kapják, mint

pl. a nemzeti parkok. A másik pillér az úgynevezett szerves irány. Ennek

értelmében a mennyiségi fejlesztés az elsődleges, melyet a szabályozás követ. A

szabályozás ebben az esetben ellentéteket válthat ki az adott területen belül. Ez az

irányzat hasonlít leginkább a turizmus életciklusára. A harmadik irány az

úgynevezett indukált vonal, amely arany középutat képez az előzőekben említett

módszerek között. Weaver szerint a fenntartható fejlődés a környezeti terhek

csökkentését jelenti, a járulékos bevételek növelésével, helyi és globális szinten

egyaránt. (David B. Weaver, 20121)

A fenntartható turizmus kritériumrendszere

A fenntartható turizmus kritériumrendszere valamelyest segít megérteni ezt a

jelenséget. Minden egyes idegenforgalomban dolgozó szervezetnek, – legyen az

intézmény vagy vállalkozás –, törekednie kell a fenntarthatóságra és annak

elterjesztésére. A fenntartható turizmus elvének 4 fő pillére van. Ezek a pillérek a

következők; hatékony fenntarthatósági tervezés, a társadalmi és gazdasági előnyök

maximalizálása a helyi közösségekben, a kulturális örökségek fokozott védelme, a

környezetet terhelő negatív hatások csökkentése. Ezen alapelvek kezdetben az

utazásszervezők és elszállásolással foglalkozók munkájára volt érvényes, mára

azonban a turizmus egyéb területein történő kiteljesítése is fontossá vált.

(GSTC, 2012)

1 Weaver (Butler, 1980, 2006 a, b) munkáira hivatkozva írta le ezeket a megállapításokat a tömegturizmus

című munkájában

12

A fenntartható turizmus szempontjai

A sikeres és fenntartható turizmus kulcsa, desztinációnként változó. Minden egyes

hely, eltérő jellegzetességekkel rendelkezik, a különbözőség miatt. Adott

területeken más és más erősségek állnak rendelkezésre. Ezekre a tulajdonságokra

építve – a marketinget és a fejlesztési terveket – érhető el sikeresség. A turizmus

kapcsán, a látványosságok meghatározó súllyal szerepelnek adott terület

eredményességében. Ebből adódóan adott territórium számára nagyon fontosak a

történelmi, ipari, kulturális, életmódbéli és természetes erőforrások, hagyományok

és azok hitelessége. A közösségi értékek tükröződése nagyon fontos. Ez alatt az

értendő, hogy a múlt jelen és jövő értékeit egyaránt őrizni kell és nem szabad

kizárólagosan a múltbéli értékekre fókuszálni. A közösségeknek lehetőséget kell

biztosítani arra, hogy elmondják a véleményüket adott témával kapcsolatban. Meg

kell hallgatni az emberek álláspontjait és figyelembe kell azokat venni egyed

döntések meghozatalakor. A megcélzott piacok tendenciáit értelmezni és elemezni

kell. Minden egyes területnek azon speciális termékeit/szolgáltatásait célszerű

fejlesztenie, amely megkülönbözteti őt a versenytársaitól, ebből adódóan

versenyelőnyhöz juttatja azt. Folyamatosan vizsgálni kell a speciális igények

felmerülését, és fejleszteni kell kielégítésük módszertanát. Az emberek utazásuk

indítékaként valami olyan dolgot jelölnek meg, amelyet nem tapasztalhatnak az

otthonukban ülve. A kirándulások indítéka tehát lehet egyfajta tapasztalat vagy

élményszerzés. Ebből adódóan növekszik a turisták által egyes desztinációk

hozzáadott értéke, változatosabbá válik bizonyos területek gazdasága, ezzel

egyidejűleg pedig fokozódik a turisták idegenforgalmi tapasztalata. Ezzel

kapcsolatban érintettek a szálláshelyek, az étkezést biztosító vendéglátó egységek,

amelyek közvetve, vagy közvetlenül egyéb iparágakat is érintenek. A fenntartható

idegenforgalmi fejlesztés a természeti és kulturális értékek tiszteletben tartására

épül. A turizmus és a természetvédelem között létre jöhet egy kölcsönösen

előnyös együttműködés. (Lorton Consulting 2012)2

2 Tourism for Tomorrow Newsletters 2012 szeptember

13

Ennek értelmében a megértés és élvezet közelebb kerül egymáshoz. Ez azt jelenti,

hogy a turisták megértik a természetvédelem lényegét és tiszteletben tartják a

környezetet, de ugyanakkor élvezik az egyes környezeti elemek által nyújtott

látnivalók szépségét. Az idegenforgalmi fejlesztés értelmezhető természeti,

szociális, történelmi és ökológiai fejlesztésként egyaránt. Ezzel kapcsolatban egyes

területek tanulhatnak egymástól, átvéve a már bevált fejlesztési irányokat,

tanulmányozván más desztinációk bevált gyakorlatait. A megfelelően összeállított

(fejlesztési) terv, óvja az erőforrásokat, értéket teremt a közösség számára és fontos

szerepet játszik a bevált gyakorlat mások felé történő kommunikálásában. Ez nem

csupán egy formális dolog, segítségül hívja és figyelembe veszi a látogatók

személyes véleményét és megnyilvánulásait egyaránt, ez által egyfajta gyakorlatias

megközelítés alapjául szolgál. A turizmus kölcsönös hasznokat nyújt a látogatók és

a fogadó területek számára egyaránt. Megfelelő gyakorlata, egyfajta gazdasági és

közösségi fejlesztési eszköztárként szolgálhatja az adott területet. A jó turisztikai

vállalkozások nem különülnek el a közösségtől amelyben működnek. A

közösséggel és egyéb üzletágakkal egyaránt kapcsolatban állnak. A felsorolt elvek

közül az alábbi néhány prioritást élvez, amennyiben fenntartható turisztikai

fejlesztésről van szó. A piaci trendek megértése és a piacok behatárolása, a

tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása, tervezésen keresztül megvalósuló

értelmi nyitottság elérése. Összességében tehát egy igényeket kielégítő egyedi hely

nyújtására kell törekedni, amely környezeti szempontok figyelembe vételével

maximálisan kielégíti az oda látogatók igényeit. (Lorton Consulting 2012)3

Ezen kritérium rendszer felállítása, az idegenforgalmi közösség válaszát képezik az

ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célkitűzéseire. A feltételrendszer teljesülésének

legfontosabb célja a szegénység csökkentése, a környezeti fenntarthatóság

megteremtése és az éghajlatváltozás okozta „tünetek” mérsékelése, kiküszöbölése.

(GSTC, 2012)

3 Tourism for Tomorrow Newsletters 2012 szeptember

14

Ennek érdekében 2007-ben koalíció jött létre 27 szervezet között, amely magában

foglal 80.000 turizmusban érintett vállalkozást, több mint 4.500 megalkotott

kritériumot továbbá több mint 60 – a témával kapcsolatos – tanúsítványt.

(GSTC Criteria, 2012 )4

A feltételrendszer első változata 2008-ban jelent meg, melyhez 2011 áprilisáig

megjegyzések voltak fűzhetőek. Ezeket a megjegyzéseket a Globális Fenntartható

Turizmus Tanácsa fogadta, majd minden egyes észrevételre reagált és ennek

megfelelően vizsgálta felül a megalkotott feltételrendszert. A felülvizsgált elvárási

rendszert 2011. július 15-én szintén nyilvánosságra hozták, és október 15-ig várták

a további észrevételeket. A dokumentum angol, francia, spanyol és mandarin

nyelven volt elérhető. A – Tanács általi – újbóli felülvizsgálást követően

megszületett a második verzió melynek a következő revíziójára 2016-ban kerül

majd sor. (GSTC Criteria, 2012)

Az elvárások értelmében, fontos hogy az idegenforgalomban minden vállalkozás –

mérettől függetlenül – törekedjen olyan irányelvek megfogalmazására működését

illetően, amelyek a fenntarthatóság rendszerét szolgálják, továbbá segítsenek más

vállalatoknak vagy üzleteknek olyan programok kidolgozásában és választásában,

amelyek teljesítik a fentiekben leírt – globálisan alkalmazandó – kritériumokat.

Szolgáltassanak megfelelő mennyiségű és minőségű információkat az utazási

ügynökségek részére, annak érdekében, hogy a fenntarthatóság elve hosszú távon

érvényesüljön, továbbá segítsék a fogyasztók gondolkodásmódjának

megváltoztatását. A különböző médiumok szerepe jelentős a fenntarthatóság

irányelveinek megértésében és fontosságának hangsúlyozásában. A tv-n, rádión és

interneten keresztül sok olyan program szervezhető és sugározható, amely

segítséget nyújt a hétköznap emberek számára az alternatív turizmusformák

felismerésében és azok megismerésében. (GSTC Criteria, 2012)

4 Travel Forever, Global Sustainable Tourism Council, 2012 )http://www.gstcouncil.org/sustainable-tourism-

gstc-criteria/criteria-for-hotels-and-tour-operators.html

15

További előmozdulást eredményezhetnek a kampányok, melyek lehetnek a

kormány vagy a tehetősebb magán szektor által támogatottak és önkéntes

szervezésűek egyaránt. Az elveket integrálni kell az oktatásba. Ezzel kapcsolatban

szervezhetők munkahelyi tréningek, de még ennél is hasznosabb, ha a vendéglátós

iskolák, egyetemek a tantervi kereteikbe építik a fenntartható turizmus elvi és

gyakorlati megismertetését. (GSTC Criteria, 2012)

A kritériumrendszer csupán azt az állapotot mutatja, amit el kellene érnünk és nem

azon módszereket összegzi melyek segítségével el is érhetjük a kívánt szintet. Ezt a

szerepet a különböző teljesítmény indikátorokhoz való mérés, az oktatási

rendszerek átalakítása, és a teljesítés eszközrendszeréhez való hozzáférhetőség

szintjének növelése tölti be. Ezek az elemek a kritériumteljesülés elengedhetetlen

feltételei. A feltételrendszer létrehozásának elve nem más, mint a fenntarthatóság

biztosítása a turizmus minden szintjén. Az összefoglalt szabályrendszer

alkalmazásának minél nagyobb szintjére kell törekedni, azonban a gyakorlat

tartogat kivételes szituációkat, amikor kénytelenek vagyunk eltérni ezektől, ami

teljességgel érthető. Vannak olyan körülmények, amikor – figyelembe véve a

gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetet vagy akár a helyi szabályozásokat –

egyes turisztikai szolgáltatások esetében meg kell szegnünk a kritériumokat. A

mikro és közösségi tulajdonban lévő vállalatok, amelyek viszonylag alacsony

társadalmi, gazdasági és ökológiai lábnyommal rendelkeznek, hogy a szűkös

erőforrások gátat szabnak a feltételrendszer teljes körű alkalmazásának.

(GSTC, 2012)

A 2008-as kritériumok értelmében, a termelő és szolgáltató vállalatokkal szemben,

egy olyan hosszú távú fenntarthatósági menedzsment rendszer megvalósítása az

elvárás, amely megfelel a valóságnak, mérhető, ugyanakkor figyelembe veszi

tevékenységeinek a környezetre, szocio- kulturális eseményekre, minőségre,

egészségügyi és biztonsági történésekre gyakorolt hatását. Napjainkra turizmusára,

szintén ezek az elvárások jellemzőek, tehát jelentős változás nem következett be öt

év elteltével sem. (GSTC, 2012)

16

A vállalatoknak összhangban kell lenniük a szabályozó szervekkel és a törvényhozó

hatalmakkal helyi és nemzetközi szinten egyaránt, szem előtt tartva a környezeti,

egészségügyi és biztonsági szempontokat. A szektorban dolgozó személyzetnek

időszakos tréningekre kell járnia, ahol átfogó képet kaphatnak a környezeti

menedzsmentről. Napjainkra ez egyfajta iránymutatással egészült ki, ahol mindenki

megismerheti a feladatkörét és a vele szemben támasztott követelményeket.5

(GSTC, 2012)

Ezen képzések során, megtanulják tisztelni a környezetet, a kulturális és gazdasági

értékeket, továbbá törekedni fognak az egészséges és biztonságos életmódra. Az

üzleti élet és ugyanakkor a turizmus sikerességének kulcsát képezi a

vevői/fogyasztói elégedettség. A korábbi tendenciákhoz képest napjainkban fontos,

hogy a vevői elégedettséget a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével

érhessük el. A promóció és reklám során minden információ nyilvánosságra

hozandó. Nagyon fontos, hogy nem szabad többet ígérni, mint amit a

fenntarthatóság figyelembe vételével teljesíteni tudunk. Tiszteljük a természeti és

kulturális értékeket és egy- egy szolgáltatás nyújtásakor is vegyük figyelembe

azokat. (pl. egy épülő szálloda ne egy kulturális örökségi terület kellős közepére

kerüljön) Használjunk megújuló erőforrásokat és alkalmazzuk a fenntarthatóság

gyakorlatát. A speciális igényekkel rendelkező fogyasztók számára, a megfelelő

helyen biztosítsuk az azokhoz történő hozzáférést. A politika támogassa a

környezetbarát beruházásokat, (pl. környezetbarát építőanyagok használata).

(GSTC, 2012, 2013)

Törekedjünk a kulturális örökségek számára elérhető legkedvezőbb állapotra és

csökkentsük az azokat érő negatív hatásokat. Az egyes kulturális szervezetek

honlapjaikon helyezzenek el egyfajta magatartási kódexet, annak érdekében, hogy

5 GSTC(2012): Approval Process for Standards and Certification Programs

http://www.gstcouncil.org/resource-center/gstc-approval-process-for-standards-and-certification

programs.html

17

mindenki tudja mik a viselkedést illető elvárások egy- egy kulturális örökség

meglátogatása során. (GSTC, 2012)

Ez által csökkenek a negatív hatások és a látogatók élménye maximalizálódik. A

történelmi vagy régészeti leletek ne legyenek megvásárolhatóak, ne cseréljék el

vagy mutassák be azokat, csak abban a kivételes esetben, ha a helyi vagy

nemzetközi jogszabály ezt lehetővé teszi. A szervezet járuljon hozzá, a helyi

történelmi, régészeti, kulturális vagy spirituális leletek, ereklyék védelméhez, de

ugyanakkor, ne gátolja a helyi lakosság azokhoz való hozzáférését. Terjessze ki a

kulturális örökség elnevezést, a helyi művészeti alkotásokra, építményekre,

jellegzetes ételekre esetleg népviseletre és ez által oltalmazza azokat. (GSTC, 2012)

Óvjuk a környezet állapotát és minimalizáljuk a környezetet érő negatív hatásokat.

Szorgalmaznunk kell a fenntartható termékek előállítását. Itt lehet szó

élelmiszerekről, innivalóról, de ide tartozik az építészet és a különböző beruházások

is, amelyek ökológiailag fenntartható elemekből valósulnak meg. Az eldobható

árucikkek vásárlását és használatát csökkenteni kell! Nagyon fontos a megújuló

energiaforrások használatának ösztönzése. A nem megújuló erőforrások elhasznált

mennyiségével kapcsolatban mérések elvégzése szükségeltetik, majd elméleti és

gyakorlati módszerek kidolgozása a felhasználási szint csökkentésére vonatkozóan.

Utóbbi megállapítás a vízfelhasználást illetően szintén alkalmazandó.

(GSTC, 2012)

Csökkentsük a szennyezést! Napjainkban egyre inkább számolnunk kell az

üvegházhatás jelenségével. A kibocsájtásokat mérése és csökkentése égető kérdés

napjainkban. Támogassuk a szállítókat, hogy a lehető legkevesebb gázkibocsájtással

oldják meg a feladataikat. Minden jellegű szennyvizet kezeljünk biztonságosan és

úgy hasznosítsuk újra, hogy a környező népességet és környezetet ne érjék az

eljárással kapcsolatos negatív hatások. (GSTC, 2012)

18

A hulladékkérdés szintén nagyon fontos. A lehető legkisebbre kell csökkenteni

képződésének mértékét, közelítvén az ipari ökológia alapelvéhez, miszerint a

természetben nem képződik hulladék. Ahol a csökkentés nem megvalósítható

szorgalmazni kell a használati folyamatban tartást vagy az újrahasznosítást. A

fennmaradó hulladék ártalmatlanítását pedig szintén úgy kell megoldani, hogy a

környező népességet ne érintse hátrányosan. Mellőzzük a káros anyagok

használatát. Ilyen káros anyagok a pl. a féregirtók, festékek, uszodafertőtlenítő

vegyszerek és egyéb vegyületek. Lehetőség szerint környezetkímélő, helyettesítő

anyagokat vagy eljárásokat alkalmazzunk. Fokozott figyelmet igényel a zajártalom

és az erózió mérséklése. (GSTC, 2012)

A kritériumok teljesülése érdekében, a biológiai sokféleség, az ökoszisztémák és a

tájak védelme meghatározó jelentőséggel bír. A vadon élő veszélyeztetett növény és

állatfajokat, a fenntarthatóság érdekében nem szabad learatni, elfogyasztani,

értékesíteni vagy elcserélni, ezeket jogszabály védi. Élő védett példányokat vagy

fajokat csak olyan szervezetek tarthatnak, akiknek erre a törvény lehetőséget nyújt,

mindazonáltal rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával annak érdekében, hogy

ezeket a fajokat a megfelelő körülmények között tudják tartani. (GSTC, 2012))

A szervezeti támogatások segítik, a védet területek megóvását, különösen a magas

biológiai sokféleséggel rendelkező helyeken. Igyekeznünk kell az ökoszisztémában

bekövetkező negatív hatások mielőbbi helyreállítására, illetve arra, hogy egyes

zárkózott társadalmakat ne akadályozzunk a saját életvitelük folyatatásában, az

által, hogy a környezetüket mesterséges módon befolyásoljuk. (GSTC, 2012)

19

A turizmus szerepe a fenntartható életszínvonal stratégiájában

Fenntartható életszínvonal és munkahely teremtés szempontjából, a (nemzeti, vadas

és egyéb) parkok szerepe egyre jelentősebbé válik. Tényként közölhető, hogy ezek a

helyek, - amellett, hogy kulturális értékeket hordoznak - látogatókat vonzzanak,

ebből adódóan lehetővé teszik néhány helyi vállalkozás számára, hogy saját üzleti

tevékenységeiket, ezen összejött közösségeken belül folytassák le. Lényegében,

tehát a parkok, mint turisztikai látványosságok, fogyasztókat közvetítenek, egyes

vállalkozások számára, az idegenforgalmi „mozgás” által. Ezen fogyasztók lehetnek

anyukák, szülők a gyermekeikkel, emberek az idősebb korosztályból, vagy bárki,

aki az idejének adott részét ilyen parkokban tölti el. A kisebb piacok az

idegenforgalomnak köszönhetően tovább növelik a turizmusnak köszönhető

pénzkereseti lehetőségeket. Ez valójában a falusi lakosság számára tartogat

lehetőségeket, hiszen a vidékiek pénzszükséglete napjainkban fokozódik. A

turizmus szervesen kapcsolódik más gazdasági ágazatokhoz.

(Tao- Wall, 2009)

Ilyen pl. a mezőgazdaság, ahol a turizmusnak köszönhető bevételek mértéke nő, s

mely bevételek megmaradnak ezen közösségeken belül. Ez alatt értendőek pl. a

farmgazdaságok. Ezen gazdaságok egy felől turisztikai látványosságok, hiszen

emberek érdeklődhetnek pl. a tanyavilág életmódja iránt, esetleg egy adott közösség

életvitele iránt, ahol a látogatóktól függetlenül termelés zajlik, másfelől pedig

profitot termelő gazdaságokról beszélhetünk. A látogatók által tovább nő a bevétel,

amely jelentősebb részét, ezen gazdaságok visszaforgatják a termelésbe.

(Tao- Wall, 2009)

Napjainkban jellemző a vidékről történő elvándorlás. Elsősorban, a férfiak azok

akik elvándorolnak faluról/tanyáról, hogy máshol kezdjenek életet, a vidéki hivatali

és irodai munkák jelentős részét pedig nők végzik. (Tao- Wall, 2009)

20

A 35 éves kor alattiakra jellemző, hogy elmennek a falukból városokba, ott tanulnak

ebből adódóan elfelejtik – pontosabban meg sem tanulják – azt, hogy mindentől

távol (pl. a hegyekben) hogyan tudnának életben maradni természetes úton, anyagi

javak nélkül. (Tao- Wall, 2009)

Azonban néhány turisztikai szempontból is érdekes tevékenység (pl. népi

hagyományok, tánc, sport stb.) felbátorít néhány fiatal felnőttet, hogy visszatérjen

és kialakítsa a saját megélhetését, akár faluhelyen is. A turizmus tehát egy olyan

szektor, amely kiválóan képes kiegészíteni más ágazatokat, azonban akár

versenyezni is képes azokkal. A konfliktushelyzetek a turizmus és egyéb szektorok

között egyelőre nem nyilvánvalóak, azonban az idő múlásával, a föld és

vízhasználatból adódó problematikák okán számolni kell velük. A vidéki

idegenforgalom tehát egyelőre nem a gazdaság és kultúra megmentője, (már csak a

szezonális problémákból adódóan sem). Jelentősége azonban abban rejlik, hogy

elsősorban a helyi kultúrára alapozzák, és helyi munkaerőt alkalmaznak ezen

ágazatban. Ezek a tényezők jelenthetnek potenciális versenyerőforrásokat bizonyos

területek számára. (Tao- Wall, 2009)

A turizmus hasznossága a fenntartható életkörülmények kialakulásában

– (Tajvan példája)

A turizmus tevékenysége új keletű dolog Tajvanban, azonban sok tevékenységet

integrál a helyi gazdaságba, melyből adódóan ez a terület egyre nyitottabbá válik.

Ez egy viszonylag kockázatos tevékenység, hiszen az eddigiek folyamán a turizmus

valójában szóba sem jött, mint megélhetési lehetőség – felváltva/kiegészítve –

egyéb tevékenységeket. Számos távoli társadalom, a kimondott specializálódás

helyett, kombinálja a piacorientált és az úgynevezett létfenntartási stratégiát. Ebből

adódóan ezeken a területeken a turizmus - más ágazatokat - kiegészítő szerepe

sokkal jelentősebb, mint kizárólagos megélhetési forrás funkciója.

(Hsu- Tsai- Wu- Vela, 2009)

21

A fenntartható fejlődés elvének tehát nem a turizmus által kifejtett hátrányok

hangsúlyozására kellene összpontosítania, sokkal inkább arra, hogy kutatásokat

végezzen a turizmus fenntarthatóbbá tétele érdekében, segítvén ezzel az ágazat

integrációját a fenntartható életfeltételek megteremtésének stratégiájába. Ez a fajta

megközelítés különbözik a szokványos turisztikai irodalomtól, amelyek a turizmust

egyszerűen turizmusként emlegetik. (Hsu- Tsai- Wu- Vela, 2009)

Az Ökológiai lábnyom, mint a fenntartható turizmus kulcsa

Az ökológiai lábnyomnak köszönhetően globális becsléseket végezhetünk a föld

biofizikai termelékenységére és hulladékasszimiláció kapacitására vonatkozóan.

Ezen becslések kiterjednek a termelésre, energiafelhasználásra, szállítási kapacitásra

továbbá magukban foglalják az életciklus elemzést is. Az első számítások a ’90-es

évek közepére tehetők. A kutatók meghatározták az ökológiai lábnyom fogalmát és

kialakítottak egy olyan könyvelési rendszert, melynek segítségével nyomon

követhető, az erőforrás felhasználás és a hulladékasszimiláció adott időszakra és

területre vonatkozóan. (Hunter- Shaw, 2007)

Az ökológiai lábnyom egy adott társadalmat vagy gazdaságot az ’ ipari

anyagcseréhez ’ hasonlóan elemez, amely hulladékot termel, erőforrásokat használ

fel, hogy ez által fenntartsa magát kiragadván a föld bioszférájából egy darabot.

(Hunter- Shaw, 2007)

22

A fenntartható turizmus koncepciójának elterjedése, intézményi

kezdeményezések

A fenntartható turizmus fogalmának intézményi használata

Az intézmények képviselői, meghatározó szerepet játszottak a fenntartható turizmus

fogalmának megalkotásában és használatában. A számos intézményi

kezdeményezésnek köszönhetően, - melyek kezdetben kisebb területi egységek

szintjén kerültek alkalmazásra – kialakult egy átfogó, általános megfogalmazódás a

tudományos világban és a hétköznapi életben egyaránt.

(Coles- Fenclova- Dinan, 2013)

Nemzetközi szintér

A fenntartható turizmus nemzetközi meghatározása során, mindenképpen

említenünk kell a Riói csúcstalálkozót, ahol is megszilárdították a fenntartható

fejlődés fogalmát. A konferencia egyúttal ugródeszka is volt a további eseményeket

illetően, hiszen ez évtől kezdődően alakult ki a fenntartható turizmus intézményi

szerkezete és számos dokumentum is született a témával kapcsolatban. (Delgado-

López, 2012)

A fenntartható turizmus fejlődésének egyik kulcsfontosságú momentuma az 1995-

ben Spanyolországban tartott világkonferencia, amely Lanzarote városában zajlott

és zárása képen elkészült az első jelentős dokumentum (Charter for Sustainable

Tourism). Az okirat keretet alkot a fenntartható fejlődés turizmust illető pontjaival

kapcsolatban. Hangsúlyozza, a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság

egyidejű teljesülésének fontosságát. Még ez évben elkezdődött a dokumentum

elfogadtatásának szorgalmazása, továbbá az UNEP publikálta az Útmutató a

Környezetbarát Turizmushoz (Guide for Environmentally Responsible Tourism)

kiadványát. (Delgado- López, 2012)

23

Mindemellett erőfeszítéseket tettek, az Agenda 21 szektoron belüli alkalmazását

illetően is. A legfontosabb momentum ezzel kapcsolatban a WTTC és Föld Tanács

(Earth Council) közös nyilatkozata, az Agenda 21 az Utazás és Turizmus Ágazatért,

amely egyben az első akcióterv is volt a turizmus környezetbe történő integrálását

illetően. (Delgado- López, 2012)

Az eseményt további nyilatkozatok születésének sorozata követte különböző

intézményektől, különböző szintekre vonatkozóan. Ilyen volt pl. a Malé Nyilatkozat

(Malé Declaration), a kiváltképp mediterrán területekre vonatkozó Calviá

Nyilatkozat (Calvià Declaration) vagy a Manila Nyilatkozat (Manila Declaration),

a turizmus szociális hatásairól. Az 1999-es év szintén meghatározó jelentőségű volt,

a koordináció és politikai konszenzusok szemszögéből. Az ENSZ ez évben

létrehozta a CST intézményét (Committee for Sustainable Tourism) annak

érdekében, hogy a kormányzatok és a turizmus szervezetek képviselői közötti

kommunikációt elősegítse, olyan politikai döntések előkészítése céljából, amelyek

támogatják a turizmus fenntarthatóságát. Az UNWTO felvázolta a „Globális Etikai

Kódex a Turizmusért”, dokumentum alapjait, megteremtve ez által a szektor etikai

törvénykönyvét. Az elvek kezdenek átintegrálódni a magánszektorba is. Létrejött a

TOI (Tour Operators Initiative) melynek célja, hogy tagjai átvegyék a fenntartható

fejlődés filozófiáját és arra összpontosítsák erejüket, hogy a fenntartható módszerek

és gyakorlatok átkerüljenek a turizmus szektorába. (Delgado- López, 2012)

A következő évek béli társadalmi és gazdasági haladás ellenére, az ENSZ úgy

határozott, hogy az idegenforgalomnak – a fenntarthatóság érdekében –, a

társadalmi és környezeti ütközések elkerülésének céljából, további fejlesztésekre

van szüksége. A turizmusban kulturális és környezeti szempontokat figyelembe

vevő fejlesztést kell megvalósítani, ahogyan azt 2002-ben Johannesburgban is

megállapították. Ezen a csúcstalálkozón látták be először, hogy szükség van egy

olyan akciótervre, amelyben a hangsúly a turizmus és a fenntarthatóság kapcsolatán

van. (Delgado- López, 2012)

24

Egyfajta kiegészítés is volt ez a Rióban elhangzottakhoz, ahol meglehetősen kevés

szó esett a turizmus helyzetéről. Az UNWTO az éghajlatváltozás – egyre fokozódó

– hatása okán, először 2003-ban, Djerbában (Tunézia), majd 2007-ben Davosban

(Svájc), nemzetközi konferenciákat hívott össze, Éghajlatváltozás és Turizmus

elnevezéssel. Mindkét konferencia nyilatkozatokkal zárult. Egyfelől megegyeztek

abban, hogy kiterjesztik a figyelmet a turizmus éghajlatváltozásának fő okozóira,

másfelől pedig csökkentik a idegenforgalomban, az éghajlatváltozásért felelős

tényezők intenzitását, adott desztinációkban. (Delgado- López, 2012)

A 2008-as évben megjelentek a gazdasági világválság első tünetei. Az UNWTO –

mintegy reakció képen – létrehozta a CRT (Tourism Reactivation Committee)

intézményét, amely 2009-ben négy alkalommal ülésezett az akkor éppen aktuális

gazdasági helyzet elemzésének céljából. A találkozók következménye képen

különböző stratégiai útmutatások születtek, annak érdekében, hogy a turizmus, a –

fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve – elősegítse a gazdasági

krízishelyzettel való megbirkózást. Három olyan fő vonal rajzolódott ki, amelyben a

turizmus szerepet játszik, ezek; a megfelelő kapacitás kihasználása, ösztönzés és a

zöld gazdaság létrejöttének szorgalmazása. (Delgado- López, 2012)

Európai szintér

Az Európai Közösségben, már a legkorábbi turizmust érintő akciókban is

hangsúlyozták, a környezetvédelem fontosságát. Felismerték azt, hogy a rossz

állapotú környezet, az egyik legnagyobb akadálya az idegenforgalom

felvirágoztatásának. A szektor strukturális problémája, hogy a kereslet és a kínálat

korlátozott időszakokban, korlátozott területeken találkozik. A ’90-es években a

fenntarthatóság környezeti dimenziója már lényegi szerepet töltött be az

idegenforgalomi gondolkodásban. (Delgado- López, 2012)

25

Fontossága, folyamatosan növekedett, a nemzeti aggodalommal párhuzamosan,

hiszen az intézmények, értekezéseik során egyre kevesebb hangsúlyt fektettek a

témára. Az EK 1993-ban elsőként sorolja a turizmust az 5 döntő gazdasági ágazat

közé, az ipar, a mezőgazdaság, az energiaszektor és a közlekedés mellett, a

fenntartható fejlődésben. Ennek, az V. Közösségi Akcióprogram részeként, az volt a

célja, hogy a közösségi növekedés modelljét átalakítsa és a fenntarthatóság irányába

terelje. (Delgado- López, 2012)

Ez meg is valósult az idegenforgalmi szektorban, a tömegturizmus feltételeinek

javításával illetve a szolgáltatások minőségének tovább fejlesztésével. Segítség volt

ezzel kapcsolatban az a számos kampány, melyek keretében az érdeklődők

információkat kaphattak a turizmus alternatív formáiról és a környezettudatosság

fontosságáról. (Ezt a későbbiekben kiegészítette a Közösség úgynevezett Zöld

Dokumentuma). Az akciók járulékaként gyakrabban hívtak össze konferenciákat

melyek témája rendszerint a fenntartható turizmus fejlesztése lett. Ennek

szellemében megszületett az Európai Okirat a Fenntartható Turizmusért Védett

Területeken elnevezésű dokumentum, amely értelmében a tagok, az önkéntes

elkötelezettségre építve alkalmazhatják a fenntartható turizmus elveit a védett

területeken. Ezen túlmenően létrejött még néhány dokumentum és szervezet,

melyek kiegészítik, illetve megerősítik az előzőekben leírt elveket. (Delgado-

López, 2012)

A különböző ügynököket a környezettudatosság felé terelik, versenyképessé teszik

az idegenforgalomban dolgozók üzleteit, munkahelyeket teremtenek és a

fejlesztésnek a fenntartható formáját ösztönzik. Végül 2002 decemberében az első

ETF (European Tourism Forum) alkalmával, Brüsszelben, megvitatásra került az

Agenda 21 – A Turizmus Szektor Fenntarthatósága okiratot. (Delgado- López,

2012)

26

Ez a dokumentum volt a kezdete a jövő – fenntartható turizmust – politikájának

Európában. Nem sokkal ezt követően előtérbe került az imént említett elv gyakorlati

alkalmazása. (Delgado- López, 2012)

A következő évek javaslatok tömkelegeit hozták a gyengeségek felkutatását

illetően, majd azok kiküszöbölésére vonatkozóan számos forgatókönyv is készült.

Ezt követően az Európai Parlament két határozatot bocsájtott ki. Az első a

gazdasági növekedés és a szociális jólét motorjaként említi a turizmust, de említést

tesz a környezetvédelem és a megelőzés fontosságáról is, különös képen a harmadik

világ számára. A második határozat rávilágít egy olyan európai turizmuspolitika

kialakításának fontosságára, amely az átfogóbb rálátás érdekében, különböző

szempontokból közelíti a témakört. Az Európai Bizottság közreműködik egy új

turizmuspolitika megalkotásában (az EU számára), amely az európai turizmuson

belüli fokozottabb együttműködést szorgalmazza, különösen a tagországok részére.

(Delgado- López, 2012)

Vajon az elméleten túl is fenntartható a turizmus?

A fenntartható turizmus megvalósításának feltételei

Pearce és Turner meglátása arra emlékeztet minket, hogy a fenntartható turizmus

definiálása nem egyenlő a szektor sikeres fenntarthatóságával kapcsolatos

módszereinek feltárásával. A gazdasági folyamatok értelmében, a termelés során,

igények kielégítésére alkalmas javakat állítunk elő, amelyek idővel találkoznak a

szükséglettel azonban a jelen nemzedéke ezen folyamatok költségeit sok esetben,

igyekszik áthárítani a jövő generációra. (Garrod- Fyall, 1998)

27

A költségek alatt Pearce, az erőforrás készlet kimerítésére gondol, amely főleg – de

nem kizárólag – a természeti erőforrásokat jelenti. Az ökológia alapelvei arról

adnak számot, hogy a termelés az erőforrások egyirányú átalakításával, idővel

szennyezés mentessé válhat. Ennek járulékos hatásaként, napjaink gazdasági

szereplői, olyan haszonáldozati költségeket hoznak létre, amelyek a jövő

nemzedékénél fognak jelentkezni. (Garrod- Fyall, 1998)

1. ábra A környezeti tőke típusai

Forrás: Garrod- Fyall, 1998

28

Zöld hotelek a gyakorlatban

A környezetvédelem és turizmus fenntartható szintjére való törekvés, a

gyakorlatban is egy elterjedni kezdő folyamat. Vannak szállodák, szállodaláncok

melyek környezeti nyilatkozatokat tesznek közzé, kifejtvén jövőbeli terveiket,

céljaikat és környezetvédelmi törekvéseiket.

Szállodalánc tekintetében szeretném kiemelni a Marriott hotel hálózatot, annál is

inkább, mert hazánkban, Budapesten is található 3 szállodája. A láncolat alapítója

J.W. Marriott, aki 85 évvel ezelőtt családi vállalkozóként kezdte meg

tevékenységét. Mára 70 országban 3.500 szálloda működik a neve alatt.

(http://www.azutazo.hu/cikkek/marriott)

Zöld célok, alapelvek, vezetés filozófia Marriott módra

A szállodalánc, mindenekelőtt arra törekszik, hogy egy globális méretű felelős

szállodai menedzsmentet alakítson ki. Be akarják bizonyítani azt, hogy a

vendéglátás és a környezetvédelem megfelelően működtethető egymás mellett,

gazdasági lehetőségeket és munkahelyeket teremtve ez által világszerte. Példájuk

alapján abban bíznak, hogy felkeltik egyes közösségek érdeklődését és lesznek majd

követőik elgondolásukat illetően. A globális utazások növekedése kapcsán, a

Marriott kötelezettséget vállalt arra, hogy csökkentse üzleti tevékenységének

környezetre gyakorolt hatását. Alapvető irányelvük az, hogy minden

követelménynek minden körülmény között eleget tegyenek, legyen az nemzetközi

vagy helyi környezetvédelmi szabályozás esetleg egyes működési területeiken

szabott környezeti és általános kritériumrendszer. Céljuk tehát, a szállodák

optimális működtetése a fenntartható jövőkép szempontjainak figyelembe vételével.

Ezzel kapcsolatban néhány konkrét értéket is behatároltak. (Marriot EPPS, 2012)

29

Ilyen konkrét érték, az energia és vízfogyasztás 25%-kal történő csökkentése,

amelynek megvalósulására reális esélyt 2017-ig látnak. További

kötelezettségvállalás, a szállodák esetleges fejlesztése során zöld építési szabályok

alkalmazása. A sokmilliárd dolláros láncolat teljes egészében bezöldítené minden

egyes tagját. Az üzlettársakat és a vendégeket ösztönzi a környezettudatosságra.

Befektetésekkel támogatja az innovatív környezetvédelmi kezdeményezéseket,

amelyek az esőerdők védelmét és a vízzel történő takarékoskodást segítik elő. A

Marriott segíti az Amerikai Kongresszus által kezdeményezett akciót, amely az

éghajlattal és energiafelhasználással kapcsolatos kihívásokat hivatott kezelni. Az

akció lényege az lenne, hogy csökkentsék az energiafelhasználást és az ebből adódó

– üvegházhatást előidéző – gázok kibocsájtását, miközben alternatív

energiaforrások használatát fejlesztenék ki, oltalmazva ez által a világ esőerdőit. A

láncolat törekszik arra, hogy saját belső politikájában és vállalatvezetési

rendszerében szintén érvényesüljenek az előzőekben említett eljárások. Miután

teljes egészében megvalósulnak a Marriott által – saját magával szemben támasztott

– elvárások, nem szünteti meg a törekvéseit. Részt vállal abban, hogy ezen eljárások

minél szélesebb körben elterjedjenek és támogatásokkal ösztönzi az

energiakérdésekkel kapcsolatos kezdeményezéseket. (Marriot EPPS, 2012)

Zöldülő Rezidor

Egy szintén – magyar tagokkal is rendelkező láncolat – a Rezidor Hotel Csoport

2012-es jelentése alapján, hazánkban csupán két hotel kapta meg az úgy nevezett

„Zöld Hotel Díjat”. Az egyik a Park Inn Sarvar, amely Sárváron található a másik

pedig a budapesti Radisson Blu Béke Hotel. A világon összesen 217 db ilyen hotel

található, ebből tehát kettő hazánkban lelhető fel. (RHG, 2012)

30

Energia

Ez a láncolat szívügyének tartja ökológiai lábnyomának csökkentését. Mint a

Marriott esetében itt is egy teljes hálózatot kell értelmeznünk és nem csupán a

hálózat bizonyos tagjait. A Rezidor mintegy zöld úttörőként, az első hoteleket is

érintő Környezetvédelmi Politika megfogalmazója. Kezdeményezései 1989-re

datálhatóak, melyet 2001-ben kiegészült az úgynevezett Felelősségvállalási Üzleti

Tervezettel. Mindkét indítványban világosan megfogalmazódik az ökológiai

lábnyom csökkentésének fontossága. A múlt évben a láncolat csatlakozott a Think

Planet elnevezésű környezetbarát szervezethez, amely ígéretet tett arra

vonatkozóan, hogy az elkövetkezendő 5 évben 25%-kal csökkenti szállodáinak

energiafelhasználását. Ez egy teljes vállalatot érintő projekt, mellyel kapcsolatban,

2012 januárjában egy értekezlet zajlott Londonban. Az értekezleten a Rezidor

számos tagja mutatott be a környezeti terhelés mérséklése szempontjából kedvező

számításokat. A Think Planet segít a kezdeményezések elterjesztésében és az

energiatakarékos befektetések előmozdításában. Az energiacsökkentés a környezeti

terhelés mérséklése mellett, egyéb szempontokból is előnyös, elég csak az

energiaárak növekedésére gondolnunk. (The Residor Hotel Group Responsible

Business Report, 2012)

Energiafelhasználás KWh/m2

2. ábra Energiafelhasználás (KWh/m2)

(RHG, 2012)

31

(Az ábra az energiafelhasználás jelenlegi és jövőben elérni kívánt állapotát

szemlélteti.) A csökkentés lehetőségének 4 alapelve van. Nagyon fontos tényező, az

alkalmazottak környezettudatossága. A dolgozók gondolkodása formálható. Ennek

érdekében a vállalat posztereket használ, tréning videókat vetít, és játékos formában

irányítja a figyelmet a környezetvédelemre. Erre kiváló példa a Lumiquiz. Ahogyan

az alkalmazás nevéből is kiderül, ez egy kvíz program, amely minden hónapban 5

egyszerű kérdést tesz fel a dolgozóknak, az energiahasználattal kapcsolatban, ezáltal

felméri és fejleszti ismereteiket. Egy energiatakarékos eszköztár felállításával,

könnyebben érhető el a befektetések megtérülése. Tesztelik az innovatív

energiatakarékos technológiákat. Ilyen pl. a vezeték nélküli fűtésirányítás, vagy a

megfelelőbb szigetelésű nyílászárók alkalmazása. A világítási rendszer átalakítása

energiatakarékossági előnyökhöz vezethet. Dolgoznak a Philips LED technológiás

fényforrás rendszer kidolgozásán és elterjesztésén. Ez a technológia lehetővé teszi a

vendégek számára, hogy igényeiknek megfelelő világítást állítsanak be

szobájukban, egyetlen gombnyomással. Ha a vendég csupán hangulatvilágítást

szeretne, elérheti azt, ha olvasni szeretne, ennek megfelelően szabályozhatja a

fényerőt stb. A szállodák energiafelhasználásuknak körülbelül az egynegyedét teszi

ki a világítás. (RHG, 2012)

Ha áttérnek a LED technológiára jelentős megtakarításokra számíthatnak, mind

energia szempontjából, mind anyagilag. A Rezidor hálózat a Philips Világítási

Hálózat LED lámpáit választotta, a takarékosság és a tökéletes minőség érdekében.

A Philips nagyon elkötelezett a szállodahálózattal kapcsolatban. Minden jellegű

segítséget és szaktudást a rendelkezésükre bocsájt, a megfelelő alkalmazás

érdekében. A cég arra törekszik, hogy az energiatakarékosság, oly módon

valósuljon meg, hogy a vendégek ne érzékeljék azt a világítás minőségén. A

rendszerre történő átállás után azonnal érzékelhető a változás. Pl. a Radisson Blu

Marseille több mint 15%-kot spórolt a világításon 2010 óta, amikor is bevezették az

új világítási szabványt. Az vizsgálat érdekében naprakészen hozzáférhetővé tették a

csekkeket, alátámasztván az ellenőrzési folyamatot. (RHG, 2012)

32

A Radisson Blu Hotel Sandton 25%-kos megtakarítást ért el az által, hogy a 12

voltos izzóit LED technológiára cserélte. A műszaki csapat összességében 3.834 db

villanykörtét cserélt ki a folyamat során, a vendégszobákban, a folyosókon, az

előtermekben és az éttermekben. A Rezidor Közel- Keleten működő szállodái,

nagyon elkötelezettek a LED rendszer megvalósítását illetően. Példa erre a

Radisson Blu Cairo Heliopolis amely 3.680 db izzót cserélt ki az elmúlt év során. A

nyilvános területeket és a folyosókat, mozgásérzékelőkkel látták el. A folyamatnak

köszönhetően a foglalt szobákban 14%-kal csökkent az energiafogyasztás.

(RHG, 2012)

Víz

A Rezidor működési régióiban jelentős problémát okoz a megfelelő minőségű

ivóvízhez történő hozzáférés. Ökológiai lábnyom szempontjából is meghatározó a

probléma, hiszen a vízfogyasztás jelentősen befolyásolja annak alakulását. A

vízfogyasztás csökkenését szintén úgy kell elérni, hogy a vendégek kényelmét

semmilyen formában ne befolyásolja. A Rezidoron belül, 2012 év végéig, a

vendégszobák 78%-kában sikerült vízmegtakarítást eszközölni. A vendégszobák

81%-kában érzékelős fürdőszoba van, amely szabályozza a zuhanyból és a csapból

folyó víz mennyiségét. A hotelek 8% újrahasznosítja a keletkező szürke vizet. A

szállodák 7%-kában összegyűjtik az esővizet, melyet autómosásra, WC öblítésre és

egyéb szükségletek kielégítésére használnak. A láncolat épületeinek 8%-kában

vízmentes piszoárokat alkalmaznak. Ezen gyakorlatoknak köszönhetően az elmúlt

évben 5, 2%-kal csökkent a szállodacsoport vízfogyasztása. A vendégéjszakára

bontott vízhasználatot illetően még mindig jelentős területi különbségek

mutatkoznak. A Közel- Kelet törekvései között prioritást élvez a vízfolyást

korlátozó csaptelepek bevezetése és elterjesztése, továbbá az úszómedencék

párolgását korlátozó technológiák alkalmazása. A klímaberendezések használatára

pedig sűrített vizet használnak. (RHG, 2012)

33

Az átalakítás egy előre megszerkesztett karbantartási program alapján zajlik,

melynek keretében elvégzik a fentiekben felsorolt módosításokat. Az újabb

szállodákat már kezdettől fogva terelik a takarékossági elvek felé. Példa erre a

Belgiumban található Radisson Leuven Hotel, ahol is a WC öblítését esővízzel

oldják meg. Becslések alapján ez által évente 608.000 liter tiszta vizet takarítanak

meg. A Radisson Tete, amely Mozambikban található, összegyűjti a szürkevizet,

amelyet később a kerti növények gondozására használnak fel. (RHG, 2012)

Hulladék

A szállodai tevékenységek jelentős mennyiségű szilárdhulladék képződést

eredményeznek. Ezzel kapcsolatban elég csak az étkezések előkészítésérkor, a

takarításkor, vagy a vendégek távozásakor visszamaradó szemétre gondolnunk. A

Rezidor hálózata igyekszik a lehető legkisebb mértékre redukálni a

hulladékképződés mértékét. Az elszállítással és lerakással szemben ösztönzi az

újrahasznosítást. Az úgynevezett Üzleti Felelősségvállalási kurzus, minden egyes itt

dolgozó munkavállaló számára – a hulladék mennyiséget csökkentő –

technológiákat tanít és ismerteti velük a hulladékhierarchiát, azaz; a csökkentés,

használati folyamatban tartás, feldolgozás logikai felépítés elvét. A múlt év végi

állapot szerint, a láncolat szállodáinak 92%-ka rendelkezik hulladékszelektálásra

jóváhagyott, elkülönített területtel. A létesítmények 65%-kában szelektív

hulladékgyűjtésre alkalmas takarító kocsikat alkalmaznak. Az hulladék

újrahasznosítás aránya, a korábbi 24%-ról 37%-ra nőtt, 2012-ben. A szállodákban

visszamaradt és újrahasznosított szemét mennyiségről a Rezidor 143 tagjának

megbízható adatai alapján, a vendégéjszakákra lebontott hulladék mennyisége (kg-

ban kifejezve) 5, 2%-os csökkenést mutat az elmúlt év végéig. A minimalizálás

céljából, Dániában, a Radisson Blu Aarhus-ban egy úgy nevezett bio- hulladék

olvasztóra alapozott rendszert alkalmaznak, melynek lényege, hogy a szerves

hulladékot összetömöríti, ez által csökkenti az elszállítandó szemét mennyiségét.

(RHG, 2012)

34

A belga Radisson Blu Balmoral Gyógyfürdőben, úgynevezett hulladék tankot

építettek be, az áramló szennyező anyagok összegyűjtése érdekében. A tartálynak

csupán 40%-ka van látható helyen, tehát nagyobb részét a föld alá építették be. Ez

által kevesebb területet von el a szállodából, kevesebb szag hatás kerül belőle

felszínre és a hulladék jelentősebb része a vendégek számára láthatatlan helyen van

elhelyezve. A Rezidor központi irodájában, Brüsszelben szintén ilyen nagy

hulladékgyűjtő tankot használnak. (RHG, 2012)

Szén lábnyom

A Rezidor hotelhálózat üvegházhatást generáló kibocsájtása elsősorban az

energiafelhasználásából adódik. A kibocsájtás jelentős része széndioxid. A szén

emissziót illetően 2006 óta végeznek számításokat, a vizsgálódás középpontjában

pedig az energiafelhasználás által előidézett kiáramlás áll. Az elmúlt évben, az

elektromosságból, a természetes gázokból, a fáradt olajból és a fűtésből fakadó

széndioxid kibocsájtás, a láncolat 250 bérelt és saját tulajdonban lévő

szállodájában, hozzávetőlegesen 410.555 tonna volt. A magas szám ellenére is, a

vendégéjszakáknak megfelelő karbon lábnyom csökkenés 9, 4% volt utóbbi év

végéig. (RHG, 2012)

A Rezidor hálózat, az iparág egyik leggyorsabban növekvő vállalata. Átlagosan

háromhetente nyitnak egy szállodát. Egy új hotel felépítésekor vagy egy régebbi

felújítása során, nagyon fontos szempont a forráshatékonyság. Az épületeket a

lehető legkisebb szénlábnyommal kívánják létrehozni. Ezzel kapcsolatban a

tulajdonosok, az építési vállalkozók és az építészek között szoros együttműködés

jött létre. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a fenntarthatósági elvek mind az

építési területen, mind a felhasznált anyagok tekintetében megvalósuljanak. Az

építkezés kapcsán, megújuló energiaforrásokat használnak, a szigetelés során pedig

odafigyelnek arra, hogy a majdani megnyitás után, minél nagyobb arányban tudják

hasznosítani a hőt és az ezzel kapcsolatos vesztség minimális legyen. (RHG, 2012)

35

A beépítés során esővízgyűjtő és hő gyűjtő rendszereket vezetnek be, az építkezés

során keletkező hulladékot és selejtet pedig újrahasznosítják. Törekszenek az

épületek logikus, energiatakarékos kivitelezésére, mind formailag, mind

megvalósítás szempontjából. Világítás szempontjából teljes egészében a korábban

említett LED típusú világítást alkalmazzák. A Radison hálózat, 2009 óta ezt minden

új épület esetében kötelezővé tette. A takarékosságra tett kísérletek konkrét

példájaként említeném a Park In Radisson Tete elnevezésű (közel- keleti) szállodát,

amely napsütötte területen helyezkedik el. Ezt kihasználva két nagyméretű

napkollektorral gyűjtik a napenergiát az év 365 napján. Az ily módon összegyűjtött

hő, csaknem 20.000 liter víz felmelegítésére elegendő, amely fedezi a szálloda évi

meleg víz szükségletét (100%-kos megújuló energiahasználat). A hotel kezeli

továbbá a szennyvizet és a szürke vizet pedig kertjeinek locsolására használja, ez

által is mérsékelve a környezeti terhelést. Európai példaként a Franciaországban

található Lille szállodát említeném, amely egy alacsony energiafelhasználású

épületcsoport, természetesen szintén a Rezidor hálózat tagja. Az építése során

felhasznált anyagok és szakemberek tudásának köszönhetően, ez az épület

rendelkezik a legjobb ablak, tető és homlokzatszigetelési értékekkel. Ezen

túlmenően szintén hasznosítják a napenergiát és a világításra LED technológiát

alkalmaznak. A szálloda homlokzata – a kaméleonhoz hasonlóan – napfény hatására

változtatja a színét. A hálózat ellenőrzi mind a 338 tagjának környezeti igazodását.

(RHG, 2012)

A Rezidornak nagyon fontos a külső megítélés, ebből adódóan is meghatározó

szerepe van az öko- címkék elnyerésének. Arra törekszenek, hogy 2015-ig minden

egyes tagjuk rendelkezzen ilyen tanúsítvánnyal. Az eddigi tendenciák alapján

minden esélyük megvan erre, hiszen 2011-ben csupán a tagok 55%-ka egy évvel

később pedig 65%-ka, (amely 338 szállodából 217-et jelent) kapott ilyen

bizonyítványt. Ha a növekedés folytatódik, véleményem szerint, 2, 5 éven belül

tartható a teljes lefedettség. A fentiekben említettem, hogy a hazánkban található

Park Inn Sarvar, és a budapesti Radisson Blu Béke Hotel rendelkezik öko-

címkével. (RHG, 2012

36

A Hotel Szent István*** bemutatása, szerepköre

A szálloda 2004 tavaszán nyitotta meg kapuit az érdeklődők számára, Eger

városában. A hotel filozófiája, nem csupán az egyszerű vendéglátás, hanem a magas

színvonalú, minden igényt kielégítő vendégül látás. Ennek érdekében az elmúlt

csaknem 10 esztendőben folyamatosan bővültek a szolgáltatások és a bővítés a

jövőre nézve is fontos koncepció. (Aktuális projekt, a wellnes egység bővítése,

melynek következtében a jelenlegi méret háromszorosára növekszik majd

várhatóan.) Az egri Szent István Hotel***, a belváros közelében 6.000 m2-es

területen terül el, és 5 különálló épület alkotja. Elhelyezkedése előnyös, hiszen

parkosított területen épült, távol a városi forgalomtól és az ebből adódó füstös

környezettől. Szolgáltatásai szerteágazóak. A szálláson kívül, lehetőség van

étkezésre, melyet egy barokk és egy mediterrán stílusú éttermi egység biztosít. Az

éteremből nyíló kávézóban a vendégek kávékülönlegességeket fogyaszthatnak el,

továbbá ha egy egzotikus koktélt, esetleg egy sört szeretnének, a külön erre a célra

kialakított (PUB hangulatú) sörözőben megkaphatják mindezt. A Szent István

Hotel*** különböző csapatépítő tréningek, üzleti meetingek és egyéb céges

rendezvények továbbá magánjellegű, zártkörű összejövetelek (születésnap, ballagás,

keresztelő stb.) otthona. A jelenlegi (és a hamarosan átalakításra kerülő) wellness

részleg szintén várja az érdeklődőket. Wellness részlegünk korlátlan használatát a

legalapvetőbb csomagjaink is tartalmazzák.

Két évvel ezelőtt, részt vettünk egy programban, melynek célja a rendszeres

testmozgás hirdetése, a felnőttek önfejlesztésének szorgalmazása, a gyermekek

egészségre nevelése, és a környezetvédelemre való felhívás volt. Az akció neve

Kerékpáros Példamutató Országjárás volt. A program keretében egy ember, FitFive

Marco, 2530 km-t tekert 20 nap alatt, 150 települést érintve ez által. A mihez tartás

végett nagyon fontos néhány adatot említeni. Több napos „kirándulás” lévén, a 20

éjszakára valamiféle szállást kellet keresnie. Marco 82 db szállodát keresett meg

országos szinten, amelyből mindösszesen 12 db - beleértve a Hotel Szent István***-

t is - biztosított szállást a környezetvédelem jegyében. (Edzéstervezés, 2012)

37

Környezeti áttekintés, tendenciák, javaslatok a környezettudatosság

jegyében

(ez a fejezet teljes egészében a személyzettel folytatott beszélgetés és személyes meglátásaim,

hozzáfűzni valóim alapján készült)

Fűtés és egyéb gáz felhasználás

A Hotel Szent István*** kapcsán, - a fűtés tekintetében - tényként jelenthető ki,

hogy működése nem gazdaságos. A pazarlás legfőbb oka az, hogy a szálloda öt

épületből áll, amelyek nem egyszerre épültek. Ebből adódóan, minden egyes épület

külön fűtésrendszerrel rendelkezik. A karbantartó személyzet becslése szerint, az

épületenként különálló kazánok, 86-92%-kos hatásfokkal dolgoznak. Ha a fűtés

egyetlen központi kazánnal lenne megoldva, ez az arány akár 96-98%-ra is

emelkedhetne. További negatív hatása a különálló épületeknek, hogy egy helyett öt

kéménnyel rendelkeznek. Az öt kéményen kiáramló környezetszennyező anyagok,

aránya magasabb, mint ha egyetlen központi kéményen történne meg mindez.

Összességében tehát, a különálló kazánok miatt hőenergiát is veszít a szálloda,

illetve a szennyező anyag kibocsátása is lényegesen magasabb, mint amekkora

lehetne, néminemű átalakítást követően.

Ha a konkrét gázfelhasználást vesszük figyelembe, a háztartásokhoz hasonlóan

évszakonként változó mennyiségről beszélhetünk. A szóban forgó szálloda, 6000

m2-es területen fekszik és öt - különfűtésű - épületet foglal magában. Ennek

fényében a nyári gázfelhasználása nagyjából 500 m3-re tehető havi szinten. Ha a 3

nyári hónapot vesszük figyelembe, akkor kb. 1500 m3 gázfelhasználásról

beszélhetünk, amelyet túlnyomórészt a víz felmelegítésére fordítunk. Télen

hozzávetőlegesen egy hónap alatt kazánonként fogyasztunk el annyi gázt, mint

amennyi a teljes nyári gázfelhasználásunk. Becslések szerint kb. 1200 m3 gázt

használ el egy kazánunk egyetlen téli hónap alatt.

38

Öt épületre kivetítve ezt a mennyiséget, hozzávetőlegesen 6000 m3 gázról van szó,

egy havi felhasználás tekintetében. Ha ezt a számot kivetítjük, három téli hónapra

máris láthatjuk, hogy 18000 m3 gáz szükséges egy ekkora építmény fűtéséhez a

hidegebb időszakokban.

Természetesen a kiadásokat jelentősen befolyásolja a szálloda kihasználtsága is.

Alacsony vendégszám esetén a vendégek elhelyezése gazdasági és

környezetvédelmi szempontból egyaránt a „logikus elhelyezés” elve alapján

történik. Különösen a téli időszakokban törekszünk arra, hogy vendégeinket ne

szétszórva, hanem lehetőség szerint minimális épületszárnyakba helyezzük el.

Ennek köszönhetően két épületünkben lehetőség nyílik a fűtés kikapcsolására, a

külön kazánoknak köszönhetően. A szigetelés nagyon fontos dolog, főleg abban az

esetben, ha százezres és milliós tételű fűtésszámlákról beszélünk. Ilyen tételeknél

20-30% megtakarítás lényegesen komolyabb összeget jelent, mint egy szimpla

háztartás esetében. Ennek kapcsán, beadott pályázatunk van a szálloda teljes

egészének nikecel alapú leszigetelésére. A falakra min. 5 de jobb esetben 7 cm

nikecel bevonat kerülne, amely a fentiekben említett 20-30%-kos megtakarítást

eredményezné.

3. ábra A Hotel Szent István*** gázfogyasztásának alakulása (2008-2012)

Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

39

4. ábra A Hotel Szent István*** gázfogyasztásának alakulása (2008-2012) Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

Víz

Ha kevesebb vendég van, pl. kevesebb vizet kell felmelegíteni a zuhanyzáshoz. (A

víz felmelegítéséről annyit érdemes tudni, hogy egyedül a konyhán rendelkezünk

indirekt bojlerrel, amely 300 literes. Ezen bojler működési elve az, hogy a kazán

melegíti fel a bojlerben lévő vizet, és nem kell külön gázt elhasználni erre a célra.

Ezen kívül rendelkezünk további négy gáz üzemű tárolós vízmelegítővel, amelyek

épületenként - évszaktól függetlenül, vendégszámtól függően - kb. 50 m3 gázt

használnak el vízmelegítésre.) A fürdőkádas szobáink - melyekből 19 db van -

magasabb vízigényűek, a zuhanyzós szobáink - melyekből 30 db van - valamelyest

kevesebb vizet fogyasztanak. A további energiaspórolás lehetőségének érdekében,

javasolt lenne kondenzációs kazánok bevezetése. Ilyen kazánok használatával,

külön lehetne használni az égéstermékek hőjét, egy hőcserélőn keresztül, melynek

segítségével rásegíthetnénk pl. a vízmelegítésre.

Ha a „legjobb gyakorlatok” elvét alkalmaznánk, akkor a fentiekben felsorolt

szállodaláncokhoz hasonlóan, gyűjthetnénk az esővizet, amely remekül használható

kerti locsolásra és WC öblítésre.

40

Szintén átvehető lenne a vízmentes piszoárok használata és az érzékelős zuhany és

csaptelepek alkalmazása, a vízmennyiség korlátozásának érdekében.

Elhelyezhetnénk néhány plakátot statisztikai adatokkal ellátva, hogy egységnyi

vízmennyiség elhasználódása mekkora környezeti ráfordítást igényel. A megfelelő

helyeken elhelyezve (pl. mosdó), talán elérhető lenne, hogy a vendégek fogmosás,

vagy borotválkozás közben ne hagyják folyni a csapot, vagyis csak akkor

öblítsenek, ha feltétlenül szükséges.

5. ábra A Hotel Szent István*** vízfogyasztásának alakulása (2008-2012)

Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

6. ábra A Hotel Szent István*** szennyvízképződésének alakulása (2008-2012) Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

41

7. ábra A Hotel Szent István*** vízhasználat- szennyvízképződés aránya (m

3) (2008-2012)

Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

Legutóbbi diagram a vízhasználatot és az abból képződő szennyvíz mennyiséget

ábrázolja az elmúlt 5 év távlatában. Láthatjuk, hogy a két érték (fehér oszlop:

vízhasználat, piros oszlop: szennyvízképződés) nem egyezik meg. Ennek az oka

nem más, mint hogy a teljes felhasznált vízmennyiségből nem képződik szennyvíz.

Vannak olyan vízkészlet felhasználások, amelyek nem hagynak vissza szennyvizet.

(Ilyen pl. a kert locsolása.)

Villamosenergia

A Hotel Szent István***, hozzávetőlegesen átlagban 6-700.000 forintos

villanyszámlával üzemel havi szinten. Ez kb. 16-18.000 KWh fogyasztást jelent

havonta átlagosan. Törekszünk az energiatakarékosságra, folyamatosan vannak erre

irányuló lépések. (Pl. jelenleg 16 fajta izzót használunk, melynek egyre nagyobb

aránya energiatakarékos.) Az ennek ellenére felmerülő óriási összeghez több

tényező is hozzájárul.

42

Az egyik legjelentősebb áramfogyasztó egységünk a konyha. Ez a részleg ugyanis

elektromos gépekkel van felszerelve, (mint pl. kombi sütő 12 KWh, szalamander 6

KWh, olaj frittóz 8 KWh stb.). Az áram kiadásokhoz jelentősen hozzájárul a 76 db

Split klíma, amely 1, 5-2 KWh áramot fogyaszt el. Az ilyen jellegű kiadások

szintén csökkenthetőek lennének, ha az épületek hűtése központi hűtőtoronnyal

lenne megoldva. A klíma ugyanis gázt hűt folyadékra, majd ezt párologtatja el, ami

egy gazdaságtalan folyamat. Ezzel szemben a torony működési elve viszonylag

egyszerű; hűtött folyadékot keringet a hálózatban. Ennek bevezetésével nagyjából

egyharmada lehetne a fogyasztás a jelenlegihez képest. A további redukció

érdekében, a „legjobb gyakorlat” elve alapján, szintén alkalmazható lenne a nagy

láncolatokhoz hasonlóan a LED technológiás eljárás, amely a világításra fordított

költségeket csökkentené.

A technológia fejlődésének köszönhetően, egyre inkább kezd elterjedni egy

úgynevezett „kulcs helyetti”, mágneskártyás megoldás az ajtók nyitására, illetve a

szobák áram alá helyezésének kapcsán. Ezen megoldás gyakorlati alkalmazása már

hazánkban is elterjedőben van. A módszer elvi alapjai sokkal egyszerűbbek, mint

maga a megvalósítása. Lényege abban rejlik, hogy a vendég „bechekkolás”- kor,

nem szobakulcsot kap, hanem a szóban forgó mágneskártyát. Ezzel a kártyával tud

bemenni a szobájába, majd azt egy fali aljzatba helyezvén, tudja árammal ellátni a

szobát és a benne lévő elektromos eszközöket. Ameddig a kártya nincs az

aljzatban, a szoba teljesen áramtalan! A vezetőség, a karbantartók és a

szobaasszonyok úgynevezett „mesterkártyával” rendelkeznének, amely minden

szobát nyit. Így leegyszerűsödne a szobák takarítása és karbantartása, (nem

kellene minden szobához kulcs, csak 1 db kártya). Mondanom sem kell, hogy

mennyi energiát és pénzt lehet ezzel a megoldással megspórolni. Hátulütője

azonban bevezetésének ára, és az esetleges meghibásodása kapcsán felmerülő

költségekben rejlik.

43

8. ábra A Hotel Szent István*** áramfogyasztásának alakulása (2008-2012) Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

Egyetlen MJ földgáz 0,0576 kg széndioxidot szabadít fel.

(http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=10)

A közüzemi számlák alapján évről évre tehát a következőképen alakult a

gázhasználatból adódó CO2 kibocsájtás;

9. ábra Gázhasználattal felszabadított CO2 mennyiség az évek viszonylatában (kg)

Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

44

A diagramból láthatjuk, hogy a legmagasabb fogyasztás – az elmúlt 5 év távlatában

2009-ben volt. A fogyasztás a vendégéjek számával arányosan változik. Az ezt

követő két évben jelentős csökkenést láthatunk a CO2 kibocsájtást illetően, majd az

utóbbi évben szintén emelkedett a mennyiség.

Egyetlen KWh áram felhasználása 0,5675 kg CO2-ot szabadít fel.

(http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=7)

Ebből adódóan az elmúlt 5 évben – a szálloda tevékenységéből adódó – CO2

képződés;

10. ábra Villamos- energiahasználattal felszabadított CO2 mennyiség, az évek viszonylatában (kg)

Forrás: Közüzemi számlák alapján saját szerkesztés

A diagramból láthatjuk, hogy az elmúlt 5 év legmagasabb felhasználása szintén

2009-ben volt, majd a rákövetkező 2 év szintén csökkenést mutat. A legalacsonyabb

értéket 2011-ben láthatjuk, melyhez képest az utóbbi évben szintén növekedés

mutatkozott. Utóbbi évben, csaknem 125 tonna CO2 szabadult fel, amely kizárólag

az villamos-energia használatból adódó mennyiség.

45

Összefoglalás

A dolgozat alapvetően a turizmus és a fenntarthatóság viszonyát hivatott

szemléltetni, a szálloda ipari szegmensen belül. A dolgozat során láthatjuk azt, hogy

a tőkeerős szállodaláncolatok, mint a Mariott és a Rezidor, (akik tőkeerejüknél

fogva akár figyelmen kívül is hagyhatnák a környezeti szempontokat), jelentős

hangsúlyt fektetnek a környezet megóvására. Ezek nem csupán elméleti

szempontok, hanem gyakorlati intézkedések a téma érdekében. Azért választottam

nagyobb szállodaláncokat a bemutatáshoz, mert a kérdéskör a kifejtése során

remekül látszik az, hogy hol tartunk most, és mi az elérni kívánt környezeti érdek.

Azt gondolom, jól érzékelhető a kontraszt és a hozzáállás béli különbségek. Tény,

hogy bármilyen irányú fejlesztéshez, – legyen az környezeti vagy gazdasági jellegű

– forrásra van szükség. A forrásszerzés elsődleges eszköze a pályázatírás. A sikeres

pályázati elbírálást követően, azonban nem mindegy, hogy mit kezdünk a

rendelkezésünkre álló forrásból. Alacsonyabb szinteken is be kellene látni azt, hogy

az energiatakarékosság több szempontból is előnyös. Egy részről jó a

tulajdonosnak, mert a megtakarított energia ára profitként realizálható. Más részről

a kevesebb energiafelhasználással kevésbé terheljük környezetünket. Akár csak ezt

a megfontolást is figyelembe véve, gazdálkodhatunk úgy a pénzünkkel, hogy ez

által óvjuk a természeti erőforrásokat.

A Hotel Szent István*** közel 10 éves működése alatt, az Észak- Magyarországi

régió szállodaiparának meghatározó tagjává vált. A szálloda küldetése nem más,

mint a vendégek minőségi kiszolgálása elérhető áron, törekedvén a

környezettudatosságra, és az energiatakarékosságra. A környezeti terhelés

mérséklésére irányuló tevékenységek egyenlőre gyermekcipőben járnak, azonban a

tenni akarásnak látható nyomai vannak (pl. energiatakarékos izzók). Az elvégzett

elemzésekből látható, hogy a 2009-es év volt a leg környezetterhelőbb (karbon

kibocsájtás) év az elmúlt 5 év időszakát vizsgálván.

46

A magas értékek, alapvetően az átlagosnál magasabb vendégszámnak

köszönhetőek. Ehhez képest napjainkra némileg mérséklődött a helyzet. A

mennyiség a javaslattétel részt tanulmányozva tovább csökkenthető. (Pl. öt helyett,

egy közös nagy kazán stb.)

A szálloda törekszik arra, hogy lépést tartson mind a versenytársakkal, mind a

technika vívmányaival. Az infrastruktúránkat folyamatosan fejlesztjük. A

közeljövőben (rövidtáv) újabb beruházások várhatók a szállodán belül. Ez által a

szálloda versenyképessége erősödik, újabb munkahelyeket teremt, kihasználtsága

pedig várhatóan tovább bővül majd. Amennyiben lehetőségem nyílik, az építkezés

során javasolni fogom a környezetbarát építőanyagok használatát, és közzé teszem

majd, az elképzeléseimet a képződő (építési és egyéb) hulladék elhelyezését

illetően. A szelektív hulladékgyűjtés egyelőre csak nyomaiban fedezhető fel a Hotel

Szent István***-ban. A papírt és az elbomló (főleg étel) hulladékot külön gyűjtjük,

azonban a többi szemét (műanyag, üveg) esetében egyelőre nincs szelekció. A

szálloda 5 db egyenként 5 m3-es konténerrel rendelkezik. Egy ürítés alkalmával kb.

2.300 kg hulladékot szállítanak el tőlünk. A mennyiség konténerenként változó,

általában 200 – 900 m3 között mozog.

A szelektív hulladékgyűjtés hatása relatív. Egy felől mondhatjuk azt, hogy jó hogy

vannak kezdeményezések (ezért pozitív), más felől kijelenthetjük, hogy a nyolc év

alatt, akár teljesen is megoldható lett volna ez a kérdés (ezért negatív, vagy

elmaradott). A hulladékgyűjtésből származó - lakó környezetre gyakorolt -, pozitív

hatások, pl. az ételhulladékból etetik a környék háziállatait. Az összegyűjtött papír

újrahasznosíthatóvá válik. Negatív hatás, az összeborított - egyéb - hulladék

feldolgozása nehézkes.

A vezetőség tisztában van azzal, hogy gazdasági, ökológiai és szociális céljait

egyesítvén, hosszútávon növeli a hotel piaci értékét. A Hotel Szent István***,

Észak- Magyarország egyik jelentős szállodájaként, jelentős szerepet tölt be a

térség, és az ország idegenforgalmában egyaránt.

47

A szálloda a jövőben is szeretne megfelelni az ezzel járó felelősségnek, ezért

lépéseket tesz a fenntarthatóság irányában, és igyekszik csökkenteni a környezeti

terhelést. (Konkrét példa a fentiekben említett Kerékpáros Példamutató

Országjárási programban történő részvétel.)

A fenntarthatóság és a gazdasági érdekek összeegyeztetéséhez alapvetően

gondolkodásbeli változásra van szükség. A szemléletváltás és a környezeti

megfontoltság, a tudásalapú társadalom létrejöttének alapfeltétele. Úgy gondolom,

hogy a jobbaktól nem szégyen tanulni. Ez alatt azt értem, hogy ne legyünk restek

utána nézni a fejlettebb társadalmak által alkalmazott eljárásokhoz. Az általam

kiválasztott nagy szállodakomplexumok számos egyszerű példát mutatnak be a

környezetterhelés csökkentésére vonatkozóan. (Ilyen pl. az összegyűjtött esővízzel

történő WC öblítés, amely gyakorlatilag semmibe nem kerül, mégis mérsékelhető

általa a vízfogyasztás és ez által a rezsi költségek.) A fentiekben említett egyszerű

környezeti kvíz kérdések szintén nem igényelnek anyagi ráfordítást, ugyanakkor

sokat tanulhatnak belőle a dolgozók és formálhatja a jövőbeli hozzáállásukat.

Alapvetően elmondható, hogy a dolgok sokszor egyszerűbben működnek, mint

gondolnánk. Ahogyan a bevezetőben is említettem, sok esetben inkább egy jó ötlet

kell, mintsem fejlesztésre értelmetlenül elpocsékolt milliók. Ha pedig sikerül szert

tennünk ekkora összegekre, akkor annak ésszerű és átgondolt, közös környezeti és

gazdasági érdekeket szolgáló felhasználására törekedjünk. A természeti erőforrások

végesek, az idegenforgalom viszont sok ország kitörési pontja. Az egyensúly létezik

a két ágazat között, az aranyközépút felfedezése pedig csak rajtunk embereken

múlik.

48

Irodalomjegyzék

Anna Torres-Delgado, Francesc López Palomeque (2012): The growth and spread

of the concept of sustainable tourism: The contribution of institutional initiatives to

tourism policy, Tourism Management Perspectives 4 (2012) 1–10

Brian Garrod, Alan Fyall (1998): Beyond the rhetoric of sustainable

tourism?Tourism Management. Vol. 19, No. 3, pp. 199-212, 1998

Butler, R.W. (1980): The concept of a tourist area cycle of evolution: implications

for management of resources. Canadian Geographer/Le Géographe canadien, 24,

5e12.

Colin Hunter_, Jon Shaw (2007): The ecological footprint as a key indicator of

sustainable tourism Tourism Management 28 (2007) 46–57

David B. Weaver (2012): A clear path towards sustainable mass tourism? Rejoinder

to the paper‘ Organic, incremental and induced paths to sustainable mass tourism,

Tourism Management 1038 – 1041.

Dr. Puczkó László és Dr. Rátz Tamara (2003): Turizmus történelmi városokban.

Tervezés és menedzsment. Turisztikai Oktató és Kutató Kkt. Budapest

Hunter, C. (2002b): Sustainable tourism and the touristic ecological footprint.

Environment, Development and Sustainability, 4(1), 7–20.

Lorton Consulting (2012): Tourism for Tomorrow Newsletters 2012 szeptember

49

Marcelo Royo-Vela (2009): Rural-cultural excursion conceptualization: A local

tourism marketing management model based on tourist destination image

measurement Tourism Management Volume 30, Issue 3, June 2009, Pages 419–428

Marriot EPPS; Marriot Sustainability Report (2011-2012) 1-52;

(http://www.marriott.com/Multimedia/PDF/CorporateResponsibility/Environmental

_Public_Policy_Statement.pdf) Review Article Pages 122-141

RHG (2012): The Rezidor Hotel Group Responsible Business Report, 2012 1- 40.

Teresa C.H. Tao a,*, Geoffrey Wall b (2009): Tourism as a sustainable livelihood

strategy: Tourism Management 30 (2009) 90–98

Tim Coles, Emily Fenclova, Claire Dinan: Tourism Management Perspectives

Volume 6, Pages 1-148 (April 2013)

Toby Nicol, Emma Coulthurst (2013): Global Travel & Tourism industry defies

economic uncertainty by outperforming the global economy in 2012 – and predicted

to do it again in 2013 http://www.wttc.org/news-media/news-archive/2013/global-

travel-tourism-industry-defies-economic-uncertainty-outpe/

Tourism and corporate social responsibility: A critical review and research agenda

Tzu-Kuang Hsu, Yi-Fan Tsai, Herg-Huey Wu (2009): The preference analysis for

tourist choice of destination: A case study of Taiwan Tourism Management Volume

30, Issue 2, April 2009, Pages 288–297

WTTC, (2012): Progress and Priorities, World Travel & Tourism Council 3- 35.

50

Internetes források

GSTC (2012); Global Sustainable Tourism Criteria for Hotels and Tour

Operators.mht

http://www.azutazo.hu/cikkek/marriott

http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=10

http://www.carbonarium.com/articles.aspx?show=1&id=7

http://www.edzestervezes.hu/kerekparos-peldamutato-orszagjaras--szallodai

ajanlasom.html

KSH (2013); http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ksz/ksz21301.pdf

51

Summary

My thesis try to submit the relation between the tourism and the sustainability

meant. Tourism is one of the world’s better developing industries. This sector is a

huge generator of jobs, and economic growth. It supports jobs worldwide for

millions of people. So it is a great sector in a lot of views, but the other hand we

know, that our natural resources are not endless. We try to find the balance the

economic benefits – which generate the tourism – and sustainability. This is the

main challenge for the humanity. The big chain of hotels – that you seen my thesis

–, are apply a lot of money to save the environment. They found a lot of easy ways

to saving money and natural resources. (eg; collecting the rain water and washing

cars with this.) If we would like to develop – in this opinion that is the same that we

would like to do an economic or natural development – we need money. This is the

fact. We can get many with tendering operations. That is the easier way to earn a lot

of many within a short time. If we have enough money we must handle rational

with this. We must to advert the natural resources! This is the matter of sustainable

tourism. We can try to satisfy our tourism demand an alternative ways. It is very

important for the next generation.

The Hotel Szent István’s*** mission the guests qualitative service on an available

price, aiming for the environment consciousness, and energy efficiency. The heads

in the hotel try to orient to the sustainability. (energy saving lights) I think it is not a

disgrace if we would like to learn the bigger and more developed hotels. They know

a lot of easy way that is useful for us and our environment. The reconciling the

sustainability and the economic interests there is need for a change of thinking

fundamentally. It means not only one hotel, but it meant the whole of hotel in

Hungary. The environmental interests must precede the economic interests. The

diagrams in my thesis show for us we can do it better. We can reduce our carbon

emission, we can reduce our water consumption, we can save a lot of heat. For these

reduction the money is not will be enough. The full view change the suitable road

int he future, for tourists, and investors.

52

Mellékletek

1. számú melléklet: A Hotel Szent István*** Áramfogyasztása

Áramhasználattal felszabadított Co2 mennyiség (kg)

(1 KWh áram = 0,5675 kg Co2)

2012 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (KWh) 15185 17379 15102 17833 14635 16284 19137 27107 24648 17211 17772 16475 218768 124151

Kifizetett összeg (Ft) 585271 653557 735769 756568 639138 703550 809842 1105334 1014687 738697 757523 707079 9207015

2011 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (kWH) 15406 10864 13050 14565 14356 13688 17042 23908 23248 16764 15119 14467 192477 109231

Kifizetett összeg (Ft) 348176 418788 487918 538755 532784 512952 621346 940327 855014 639884 582319 557888 7036151

2010 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (kWH) 16578 10275 12839 14672 13691 19309 27735 24869 22419 15992 14985 13978 207342 117667

Kifizetett összeg (Ft) 374663 232209 533153 600394 309417 700787 1001320 901071 824525 162465 577158 539030 6756192

2009 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (kWH) 230000 130525

Kifizetett összeg (Ft) 749450

2008 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (kWH) 200000 113500

Kifizetett összeg (Ft) 651695

A Hotel Szent István*** ÁRAMfogyasztása

A karbantartó személyzet becslése alapján

A karbantartó személyzet becslése alapján

53

2. számú melléklet: A Hotel Szent István*** Gázfogyasztása

Gázhasználattal felszabadított Co

2 mennyiség (kg)

(1 MJ gáz = 0,0576 kg Co2)

2012 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (m3) 4997 8425 7285 5120 1826 834 706 687 1170 1219 3147 2487 37903

Energia (MJ) 169006 288258 249863 175572 62762 28902 24595 23933 40665 42196 105577 85190 1296519 74678

Kifizetett összeg (Ft) 676044 699623 1057838 748368 297938 172414 154263 150111 192194 254818 439348 377691 5220650

2011 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (m3) 4739 8219 7151 4779 1890 773 578 498 1145 1090 3053 2136 36051

Energia (MJ) 160280 281210 244188 161554 64151 26752 19991 17224 39796 37731 102424 73167 1228468 70760

Kifizetett összeg (Ft) 641139 682517 1103576 707636 296127 151551 97472 83981 188087 227854 426227 324387 4930554

2010 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (m3) 4519 7948 9041 4563 3539 1180 864 796 964 1189 3026 7106 44735

Energia (MJ) 152839 271938 240222 154252 117628 40266 29841 27492 33456 40534 101518 200524 1410510 81245

Kifizetett összeg (Ft) 611374 660013 1110294 675652 420596 204521 157354 144968 158122 231613 422457 673784 5470748

2009 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (m3) 50000

Energia (MJ) 1576517 90807

Kifizetett összeg (Ft) 6114616

2008 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére

Elhasznált mennyiség (m3) 45000

Energia (MJ) 1418866 81727

Kifizetett összeg (Ft) 5503157

A Hotel Szent István*** GÁZfogyasztása

A karbantartó személyzet becslése alapján

A karbantartó személyzet becslése alapján

54

3. számú melléklet: A Hotel Szent István*** Vízfogyasztása

2012 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére Díja (Ft/m3) Az évben összesen (Ft)

Elhasznált mennyiség Víz (m3) 324 395 477 720 337 307 989 510 439 277 294 271 5340 282 1505880

Elhasznált mennyiség Szennyvíz (m3) 324 395 477 297 322 261 449 445 310 277 294 271 4122 249 1026378

Környzetterhelés (m3) 324 395 477 297 322 261 449 445 310 277 294 271 4122 11 45342

Kifizetett összeg (Ft)

2011 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére Díja (Ft/m3) Az évben összesen (Ft)

Elhasznált mennyiség (m3) 127 387 267 275 358 304 978 504 431 275 286 266 4458 275 1225950

Elhasznált mennyiség Szennyvíz (m3) 127 387 267 233 257 257 437 440 303 275 286 266 3535 243 859005

Környzetterhelés (m3) 127 387 267 233 257 257 437 440 303 275 286 266 3535 10 35350

Kifizetett összeg (Ft)

2010 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére Díja (Ft/m3) Az évben összesen (Ft)

Elhasznált mennyiség (m3) 322 382 255 180 332 299 969 498 428 269 283 265 4482 262 1174284

Elhasznált mennyiség Szennyvíz (m3) 322 382 255 150 290 248 428 436 297 269 283 265 3625 233 844625

Környzetterhelés (m3) 322 382 255 150 290 248 428 436 297 269 283 265 3625 12 43500

Kifizetett összeg (Ft)

2009 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére Díja (Ft/m3) Az évben összesen (Ft)

Elhasznált mennyiség (m3) 4200 115000

Elhasznált mennyiség Szennyvíz (m3) 3300 830000

Környzetterhelés (m3) 3300 40000

Kifizetett összeg (Ft)

2008 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Öszesen az év végére Díja (Ft/m3) Az évben összesen (Ft)

Elhasznált mennyiség (m3) 4000 110000

Elhasznált mennyiség Szennyvíz (m3) 3000 800000

Környzetterhelés (m3) 3000 38000

A Hotel Szent István*** VÍZfogyasztása

A karbantartó személyzet becslése alapján

A karbantartó személyzet becslése alapján