A diasor hatályosítását elvégezte:Dr. Boros Anita (2013)

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Általános közigazgatási ismeretek:

II. modulJogalkotási és jogalkalmazási

ismeretek

Közösségteremtő, integráló funkció

Magatartásmintát nyújt

Közreműködik a konfliktusok rendezésében

Értékelési alapot nyújt mások magatartásához

Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:

amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,

amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső

soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek:

az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó,

jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.

belső jogforrás: a jogalkotó szerv

külső jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a norma (jogalkotó tevékenység)

 

Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

1. Jogszabályok: belső (anyagi) jogforrás külső (alaki) jogforrás

2. Közjogi szervezet szabályzó eszközök

Egyéb csoportosítási lehetőségek:

1. Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint: Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos)

2. Területi hatály szerint: Országos helyi

Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint törvény

Kormány - rendelet Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet Kormány tagjai (a miniszterelnök és a

miniszterek) - rendelet önálló szabályozó szerv vezetője -

rendelet helyi önkormányzat képviselő-testülete -

rendelet

ÉrvényességA jogszabály keletkezéséhez kötődik.

Feltételei:a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa;

a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába;feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak;

megfelelően legyen kihirdetve.

HatályosságAz adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.

időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály

Előkészítés

Kibocsátás

Kihirdetés

Hatályosulásvizsgálata

1. Kezdeményezés (jogalkotási terv)2. Tervezet elkészítése3. Tervezetek véleményezése4. Jogalkotó elé terjesztés

1. Elfogadás2. Aláírás

Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)

1. Utólagos hatásvizsgálat2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata:a) módosításokb) dereguláció

Preambulum (törvény esetében)

Bevezető rész (rendelet esetében)

Általános rendelkezések

Részletes rendelkezések

Záró rendelkezések

A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:

az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül

egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.

Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés).

Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

Eljárás megindítása

Konkrét tényállás tisztázása

Bizonyítás

Döntés meghozatala

Döntés közlése

Ellenőrzés

Jogszabály értelmezése

Szankció, illetve végrehajtás

Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás: a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében, az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.

A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelveA hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmeA jóhiszemű eljárás elve A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalmaA szabad bizonyítás elveA hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jogA közigazgatási hatóság kártérítési felelősségeA tájékoztatáshoz való jogKöltséghatékonyság és a gyorsaság alapelveA kapcsolattartási formák közötti szabad választás elveNyelvhasználat

Magyarország teljes területe néhány kivételt

leszámítva

Néhány kivétellel: 2005. nov.

1-jétől

Ügyfél, egyéb érintettek,

közreműködők, hatóság, szakhatóság

Területi hatály

Időbeli hatály

Személyi hatály

Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintőJog megállapítása,Kötelezettség megállapítása,Adat, tény vagy jogosultság igazolása,Hatóság nyilvántartás vezetése,Hatóság ellenőrzés lefolytatása,Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.

Ügyfél HatóságAz eljárás egyéb résztvevőiMás hatóságok

Közreműködők:• tanú• hatósági tanú• szakértő• tolmács• képviselő• szemletárgy birtokosa• hatósági közvetítőEgyéb szereplők:•bejelentő• jegyzőkönyvvezet

ő•végrehajtási

eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

Államigazgatási szerv

Önkormányzati hatóság

Jegyző, hatósági társulás

Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv

Természetes személy,Jogi személy,Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetAkinek az ügy a• jogát,• jogos érdekét

érinti,• akivel

kapcsolatban hatósági

nyilvántartás adatot tartalmaz,

• akit ellenőrzés alá vontak,

• ügyféli jogokkal felruházott

szervezet• hatóságként vagy szakhatóságként

részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv

A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL: Miniszter Miniszternek alárendelt, de nem

minisztériumi jogállású államigazgatási szervek

Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)

Területi államigazgatási szervek Járási hivatalok Helyi államigazgatási szervek

Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában Polgármester: honvédelem, polgári védelem,

katasztrófavédelem Jegyző: általános Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető,

gyámhivatal Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az

önkormányzati szférában: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott

hatáskörben:• Polgármester• Bizottság• Részönkormányzat testülete• Kisebbségi önkormányzat testülete• Önkormányzat társulása

Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre. Pl.:

KÉTÜSZ (kéményseprők)Vállalkozó állatorvos (hatósági

teendők ellátása)Különböző kamarák

A hatóság eljárási képességének feltételei:Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárniIlletékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg:az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,jogorvoslati szakasz,végrehajtási szakasz.

Az elsőfokú eljárás megindítása történhetHivatalból:Jogszabály alapjánFelügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezéseÉletveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetKérelemre

Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;

ügyintézési határidő kezdete.

BEÉRKEZÉS

ÁTTÉTEL

MÁS HATÓSÁGNÁL

INDUL ELJÁRÁS

ÉRDEMI VIZSGÁLAT

NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS

Kérelem ellenőrzése

ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE,MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE

HIÁNYPÓTLÁS

JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA

ELJÁ

RÁ

S F

ELFÜ

GG

ES

ZTÉS

E

ELJÁ

RÁ

S

MEG

SZ

ÜN

TETÉS

E

ELJÁ

RÁ

S M

EG

IND

ÍTÁ

SA

A határidők

veszélyhelyzet elhárítása, kár

megelőzéseügy bonyolultsági foka

(külön jsz. alapján)

Határidő kezdete:

kérelem beérkezését követő nap;

hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja;

felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.

Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (soronkívülinél 15 nappal)

soronkívüliség

naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket,

ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják,

ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:

pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet)

a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-visszafizetési kötelezettség

Kötelező felfüggesztésFelfüggesztés

mérlegelés alapjánKapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben:

az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése;

a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő

a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)

Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye..

ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki);

ügyfél kérése;

hatósági közvetítő kirendelése

A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség

A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján

Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között

A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni.

A képviselet fajtái:

Törvényes

Meghatalmazotti

Ügygondnok által ellátott

képviselet

Abszolútkizárási ok

Relatívkizárási ok

Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása;

Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt;

Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása

Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok

Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni

Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le.Jellemzői: hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye.Bizonyítékok különösen:az ügyfél nyilatkozata;az irat;a tanú vallomása;a szakértő véleménye,szemléről készült jegyzőkönyv;hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;tárgyi bizonyíték.

A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték

Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfeletírásban és szóban nyilatkozatot tehet

a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja

és

Az ügyfél

a hatóság reagál

a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi

a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni

az eljárást megszüntetheti

rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt

IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG

OKIRATOKIRAT MÁS IRATMÁS IRATállítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol

MAGÁNOKIRATMAGÁNOKIRAT

KÖZOKIRATKÖZOKIRAT

A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást

teljes bizonyító erejűegyszerű

A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.

Az iratokba való betekintési joga!

A tanúként megidézett személyt:

megjelenési vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli.A szemle lehet:

IngóIngatlanSzemély:

•Megtekintése illetve

•Megfigyelése.

Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő.

Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól.Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.

Szakértőként nem járhat el:

Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,

Aki tanúként nem hallgatható meg,

A tanúvallomást megtagadhatja.

Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat

Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés

A hatóság döntésének speciális formái:1. az egyezség jóváhagyása2. a hatósági szerződés3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés

A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége)

Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról)

Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok)

Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel.

A közlés módjai: postai úton, elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat

és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, személyesen, telefonon, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

Speciális, hivatalból induló eljárás A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak: adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb

tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, vagy ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a

hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

Az ellenőrzés eredménye:nincs jogsértés egyszerűsített jegyzőkönyv jogsértés megállapítása esetén:a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére,ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

Kérelem alapján: fellebbezés bírósági felülvizsgálat újrafelvételi kérelem Alkotmánybíróság

határozata alapján indítható eljárás

Ex officio: saját döntés

felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása)

felügyeleti eljárás ügyészi fellépés

Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor.

Fellebbezés benyújtásának jogi hatása

A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés

alapján

Fellebbezési eljárás

A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!

végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges

jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.

Előfeltétele:

fellebbezési jogot kimerítették

fellebbezés kizárt

A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti

a bíróság ítélete.

A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja,

ha törvény megengedi.

A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete

határozza meg.

ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye

kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság

Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek

által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;

kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

A kérelem benyújtásának

objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő)

szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap

A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.

ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján

az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti,

ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát,

az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó

hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:mulasztása esetén: eljárásra utasításfelügyeleti jogkör alapján dönt

TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra

utasíthat.

Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges.

DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

1. Az ügyész felhívással élhet

2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez.

3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

Semmisségi okok pl.: magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy

illetékességébe; szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának

figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta.

Következményei:megsemmisítés, de: nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha

jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító

döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha

bűncselekmény befolyásolta.

Hivatalbóli eljárásban hivatalból

Kérelemre indult eljárásban Kérelemre + Hivatalból,

ha így is meg lehetett volna

indítani az eljárást

Az első fokú hatóság indítja meg.

Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó

Megindítás Foganatosítás

Végrehajtási módok és foganatosításuk

Pénzfizetési kötelezettség

Meghatározott tevékenység

Azonnali beszedési megbízás,

Közérdekű munkával való megváltás,

Letiltás, Ingó, Ingatlan

végrehajtás.

Ösztönző eszközeljárási bírság

Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a

kötelezett költségére veszélyére elvégzi

Rendőrségi közreműködés

Külföldi elemek a

végrehajtásban

a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek.

a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő.

A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el.

A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság, mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a

hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és

gyakoriságát,

A helyszíni bírság alkalmazása

55

Kérelemre indult eljárásbanÜgyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget

Hivatalból indult eljárásbanEgyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli

Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttükKivételek

Célszerűtlen, indokolatlan,

Eljárás akadályozása miatt felmerült

A költség okozója viseli

Fajtái:1.általános2.egyéb

Elektronikus kapcsolat-tartás szabályai (II/A. Fejezet):elektronikus út előnyben részesítendőfőszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartanitörvény írhat elő kötelező e-kapcsolattartástjogszabályban meghatározott feltételekkel sms, e-mail is alkalmazható

Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet):e-ügyintézés alapelveiszabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételeikonkrét szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások keretszabályaielektronikus tájékoztatás szabályai

Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése

Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása

Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését

A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása

Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége

1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére.

2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését.

3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.

1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján

2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el

hallgatás = beleegyezés elve érvényesül

3. Fajtái: Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó

állami szolgáltatás; az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván kapcsolatot tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai átadását, átvezetését a hatóságok nyilvántartásai között Azonosítás Kézbesítés Biztonságos elektronikus igazolás Iratérvényességi nyilvántartás

1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi, fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása

2. Ket. rendezi a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a

hatóságok és a bíróság viszonyában, az eljárásindítás határidejét, az EBH által kiszabható szankciókat, az EBH nyilvántartásait.