372 09 PC MEDICALMARKETING APOLASUGY...

ÁpolásÜgy

2009. 23. évf. 3. szám Minden tagunkhoz eljutunk!

Fela

dó:

Mag

yar Á

polá

si E

gyes

ület

1431

Bud

apes

t, P

f: 19

0.

KÉPZETT ÁPOLÓ – KÉPZETT ÁPOLÓ – MINÕSÉGI SZOLGÁLTATÓMINÕSÉGI SZOLGÁLTATÓ

MÁE REGIONÁLIS KONFERENCIA MÁE REGIONÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELYENSZOMBATHELYEN

TISZTELETBELI ÁPOLÓT TISZTELETBELI ÁPOLÓT AVATTUNKAVATTUNK

TARTALOMBÓL:TARTALOMBÓL:

b ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ 2009. 23. évf. 3. szám

1075 Budapest, Asbóth u. 15. félemelet 7000 Sárbogárd, Árpád út 114.

Tel.: 478-0917, 344-4711, 351-9150Fax: 343-1980

[email protected]

designprodukció

GYÁRTÁS AKÁR 24, 36, 48 ÓRA ALATT, S�T DIGITÁLISAN 3 ÓRA ALATT!

TU

DJA

, M

I MIN

DEN VAN PAPÍRBÓL? MI TU

DJU

K! • TERVEZÜNK • KIVITELEZ

ÜNK •

wobbler • matrica • könyökl� • kártyanaptár • belép�jegy agenda • post-it • spedit�r • kupon sorsjegy • falinaptár • plakát óriásplakát • dekoráció • árukísér� • lea� et • papírtáska reklámpóló • újság • magazin • hirdetési újság • kézikönyv • könyv leporelló • etikett • boríték • asztali naptár • nyomtatvány • névjegy szórólaptartó • levélpapír • dosszié • gy�r�s gumis dosszié csomagoló • mappa • asztali display • prospektus • szórólap • hirdet�tábla • brosúra • hírlevél • jegyzettömb

1ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ2009. 23. évf. 3. szám

Az õsz a betakarítások ideje, ilyenkor derül ki mit is ért a befektetett munka, a tavasztól õszig tartó tevékenység a föl-deken. Az egészségügyre vo-natkozatva az õszi betakarítás analógiáját elmondható, hogy több régóta megkezdett folya-mat a végéhez közeledik, azaz már látszik az eredménye.

Ezek közül az egyik a minimum feltételek várható változása, amellyel kiváltható lesz a 60/2003 EÜM rendelet. Ettõl az ápolói szakma azt várta, hogy vég-re egy korszerû, a szakmai specifikációkhoz igazodó jogszabály garantálja azokat a személyi feltételeket, amelyek mellett a betegellátás, betegápolás bizton-sággal, jó szakmai színvonalon garantálható lesz, en-nek ellenére – egyes elsõsorban járóbeteg ellátás te-rületét érintõ kivételtõl eltekintve - gyõzött a fiskális szemlélet és a jelenlegihez képest számottevõ pozitív változásra nem számíthatunk.

Változások várhatók a továbbképzések rendszerében is. Az egyes módosításokat tartalmazó normaszövegek egyeztetésen vannak és várhatóan rövid idõn belül megjelennek. A továbbképzési koncepció lényegében az, hogy változik a gyakorlati és az elméleti pontok aránya. Az elméleti pontszámok egy részének meg-szerzésére csak a kijelölt továbbképzési központokban lesz lehetõsége a dolgozóknak, a fennmaradó rész szerezhetõ meg a szabadon választható továbbképzé-

seken. Az elõzetes információk szerint a gyakorlatban töltött évekre évenként 12 pont számítható be.

Az Egészségügyi Minisztériumban elõkészítés alatt áll a szakmában csak licence vizsga szabályozásként ismert tervezet is.

Szeptember végére beérett az áprilistól bevezetett finanszírozás gyümölcse is, amely fokozódó likvidi-tási gondok képében került „betakarításra” az egyes ellátók gazdasági jelentéseiben. A helyzetet tovább bonyolítandó felröppent a bázisfinanszírozás októ-beri bevezetésének híre, amely tovább rontotta volna a szolgáltatók gazdasági egyensúlyát, ez azonban a szakmai szervezetek közbenjárása és az egészségügyi minisztérium sikeres megegyezésének eredménye-képp - legalább is október elsejei hatállyal - elmaradt.

Egyesületünk számára fontos esemény volt a VI. Or-szágos Járóbeteg Konferencia, ahol elõadásunkban beszámolhattunk egy, az ápolók pszichoszociális stresszfaktorait felmérõ kutatás elsõ fázisáról.

Szeptember közepén megtartottuk esedékes vezetõségi ülésünket, ahol fontos napirendként tár-gyaltuk a 2010. évi egyesületi választásokat, az azzal kapcsolatos feladatokat és elfogadtuk a választási ütemtervet, amely az elkövetkezõ idõszakban vala-mennyi megyében komoly feladatot jelent az egyesü-let tisztségviselõinek és tagságának.

Bugarszki Miklós elnök

ELNÖKI BEKÖSZÖNÕ

Kedves Tagtársaim, Tisztelt Olvasók!

A Magyar Ápolási Egyesület 2010. évi választási ütemterve Megyei választások

Jelöltállítás 2010. január 1–2010. február 5.

Választások 2010. február 15–március 31.

Választható tisztségek Választható létszám

Megyei vezetõ 1 fõ

Gazdasági felelõs 1 fõ

Vezetõségi tag 1 fõ

Küldöttek 50 tagonként 1 fõ küldött

Régióvezetõk választásaIdõpont 2010. április 1–április 23.

Választható létszám 1 fõ/régió

Országos választásokJelöltállítás 2010. április 1–április 23.

Választás 2010. április 29.

Választható tisztségek Választható létszám

Elnök 1 fõ

Alelnök 1 fõ

Felügyelõ bizottság 3 fõ

Etikai bizottság 3 fõ

Humánpolitikai és érdekképviseleti bizottság 3 fõ

Szakmai fejlesztési bizottság 3 fõ

2 ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ 2009. 23. évf. 3. számEGYESÜLETI HÍREK

A világ a gazdasági válság idõszakát éli, ez kihat az egészségügyi ellátásra, an-nak körülményeire, hivatá-sunk gyakorlásának felté-teleire is.

Ebben az idõszakban ki-emelt fontosságal bírnak a civil szervezõdések, ame-lyek annál hatékonyabban tudják képviselni egy adott terület érdekeit, minél na-gyobb tagságot tudhatnak maguk mögött.

Bizonyára Ön is tudja, hogy a Magyar Ápolási Egyesület civil szervezetként képvise-li a tagság szakmai, bizonyos estekben munkavállalói érdekeit is.

Egyesületünk fontosnak tartja tagjai elégedettségét, ezért programjaink szervezésében elsõsorban a tagság igényei az irányadóak.

Az Ápolási Egyesületi Tagság ezeken a programokon minden esetben kedvezményesen, de esetenként térí-tésmentesen vehet részt. A kedvezmények igénybevé-telének feltétele az alapszabályunkban - mely webol-dalunkon olvasható - leírtak teljesítése. Az egyesületi tagság arra is lehetõséget ad, hogy egyes, a szakma

gyakorlását érintõ kérdéseivel kapcsolatban az orszá-gos irodában tájékoztatást kérjen.

Honlapunkon hozzájuthat továbbá az egyesület mûködési köréhez tartozó aktuális információkhoz, értesülhet rendezvényeinkrõl, megtekintheti azok elõadásait, összefoglalóit.

Az Ápolási Egyesület tagjaként munkahelyén elérheti az Ápolásügy címû folyóiratokat, illetve amennyiben otthonába (postai úton) szeretné megkapni, – csak az egyesület tagjai számára megállapított – kedvezmé-nyes áron juthat hozzá.

A folyóirat régebbi számai szintén megtekinthetõk honlapunkon, mely hamarosan megújul. Az új honlap már a fórum lehetõségét is biztosítani fogja regisztrált tagjaink részére.

Amennyiben rövid egyesületi tájékoztatónk felkeltet-te érdeklõdését és úgy döntött, hogy szívesen lenne a Magyar Ápolási Egyesület tagja úgy keresse fel honla-punkat (www.apolasiegyesulet.hu) ahol a belépési és levonási nyilatkozat letölthetõ, valamint további infor-mációkat kaphat egyesületünkrõl.

A tagsági viszony létesítéséhez kérjük, töltse ki, majd küldje el részünkre (1435 Budapest, Pf. 190.) belépési nyilatkozatát.

Reméljük Önt is hamarosan tagjaink között köszönt-hetjük.

A Real Contact Kft. a Magyar Ápolási Egyesület szakmai együttmûködésével 2009. szeptember 3-án szakmai konferenciát rendezett Képzett ápoló – minõségi szol-gáltató címmel a Gólyavár Konferenciaközpontban.

A fõszervezõ vállalta a konferencia valamennyi költ-ségét, így az a résztvevõk számára térítésmentes volt. Ennek köszönhetõen több mint száz fõ hallgathat-ta meg az igen színvonalas és informatív szakmai elõadásokat. A tanácskozás idõszerûségét az adta, hogy 2009 õszén várhatóan jelentõs mértékben módo-sul az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési rend-szere, a szakmai egyeztetést követõen megjelenik a hatáskörbõvítés feltételeit megteremtõ licence képzé-seket és vizsgákat szabályozó rendelet. Ezzel párhuza-

mosan pályázati források nyílnak meg a szakdolgozók képzésére, valamint képzési- és módszertani fejleszté-sekre. A Konferencia célja, hogy az egészségügyi intéz-mények szakmai vezetõi számára hiteles információt adjunk a változásokról, és informáljuk a résztvevõket pályázati forrás bevonási lehetõségekrõl.

A regisztrációt követõ rövid megnyitó után a tervek-nek megfelelõen az elõadók segítségével körbejártuk a témaköröket így Kissné Erdélyi Gabriella az Egész-ségügyi Minisztérium fõtanácsosa elõadásában meg-ismerhettük azokat az elképzeléseket, melyek fej-lesz tésén a minisztérium jelenleg dolgozik. Ezután a képzés várható változásiról kaptunk árnyalt képet Vízvári László fõigazgató úrtól. A szabályozás várható változásait követõen betekintést nyerhettünk az egész-ségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásának kérdése-ibe dr. Paphalmi Rita EEKH elöktõl, végül a pályázati lehetõségek aktualitásairól és tapasztalatairól kaptunk képet Danajka Noémi fõosztályvezetõ helyettestõl.

A tájékoztatók után a Real Contact Kft. ismertette azon forrásbevonási lehetõségeket, amelyekben segít-séget tudnak nyújtani az érdeklõdõk számára.

A szakmai programot egy minden igényt kielégítõ fo-gadás követte, amely után lehetõség nyílt az egyéni konzultációra is. A napot értékelve elmondható, hogy egy színvonalas aktuális információkban bõvelkedõ konferencián vehettek részt a jelentkezõk.

Tagtoborzó

Képzett ápoló – minõségi szolgáltató


2009. szeptember 10-12. kö-zött került megrendezésre a XI. Országos Járóbeteg Szak-ellátási Konferencián belül a VI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balaton füreden.

A szakdolgozói blokk tu-dományos programját a Medicina 2000 felkérésére immár hagyományosan a Magyar Ápolási Egyesület

és MESZK közösen szervezte. A két nap programjában minden résztvevõ megtalálhatta az érdeklõdésének megfelelõ elõadásokat.

A Magyar Ápolási Egyesület itt számolt be elõször arról a kutatásról, melyet az Országos Munkaügyi és Munka-védelmi Fõfelügyelet munkavédelmi bírságok felhasz-nálására kiírt pályázatán elnyert támogatásból valósít meg. Témája „Pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése a munkahelyeken”.

A kutatási program megkezdésére júniusban került sor. Elõször szakirodalmi tájékozódást végeztünk, amely során megállapítottuk, hogy korábban milyen kutatásokat végeztek milyen eredményekkel ha-sonló témakörökben Magyarországon és kül földön. Majd a kérdõív megszerkesztéséhez a megelõzõ ku-tatások validált kérdõívei közül kiválasztottuk azo-kat a skálákat, amelyek hasznosak lehetnek a jelen kutatáshoz. Ezek mellett egy olyan újabb skála hoz-záadásával, amely tartalmaz általunk azonosított potenciális stressz-faktorokat, kvalitatív interjúkat folytattunk két intézményben, egy vidéki és egy bu-dapesti kórházban. Mindkét kórházban különféle osztályokon 6-6 ápolóval készítettünk interjúkat. Az általános stressz-szint mellett négy fõ témakörbõl tettünk fel kérdéseket:

– fizikai környezet, eszköz-, és mûszerellátottság,– létszám, munkaterhelés, munkaszervezés,– munkahelyi kapcsolatok és– betegek ellátásából, betegségekbõl származó stressz.

Ezek mellett a stressz oldására is rákérdeztünk, és arra, hogy milyen javaslataik vannak, milyen megoldáso-kat látnának szívesen a stressz oldására. A válaszok alapján azonosítottuk azokat a tényezõket, amelyek általában stresszt okoznak, és amelyek a legnagyobb stresszt okozzák a munkahelyen. Az eredmények ar-ról tanúskodnak, hogy ezek a tényezõk a fizetés, az adminisztrációs teher, az idõhiány, az éjszakázás, a betegek halála, a számonkérés, és a munkahelyi kap-csolatok minden szinten. A legtöbb ápoló által és a legtöbbször említett faktorokból készítettünk egy kérdõívet, amely az összeállított kérdõív egyik skálá-jaként fog szerepelni.

Az elkészült kérdõív a demográfiai változók mellett a következõ skálákat tartalmazza: az Észlelt Stressz Kérdõív, amely a stressz-szint meghatározását szol-gálja, a szubjektív stressz-észlelést az elmúlt hónap-ban, azt, hogy mennyire tartja kiszámíthatatlannak, befolyásolhatatlannak, túlterheltnek a mindennapja-it. Az Erõfeszítés - Egyensúlytalanság Kérdõív, amely azt méri, hogy mennyire van összeillés a jutalom és az erõfeszítések között, mivel a kutatások azt találták, hogy az egyensúlytalanság ezen tényezõk között hosz-szútávon egészségromlást okozhat. A harmadik skála a Kiégési Leltár, amely a kiégés három tényezõjére kérdez rá, az érzelmi kimerültségre, a személyiségbõl fakadó tényezõkre és az elszemélytelenedésre. Vé-gül pedig a kvalitatív interjúk alapján összeállított kérdéssor, amely tartalmazza a legnagyobb és a leg-többek által említett stresszt jelentõ faktorokat, és lehetõséget ad arra, hogy azonosítsuk, azok mennyi-re általánosak és mennyire okoznak stresszt ország-szerte az ápolók körében. A kérdõív kitöltésére és feldolgozására ezek után fog sor kerülni.

Az irányított felmérés mellett internetes honlapunkon keresztül lehetõséget biztosítunk valamennyi egész-ségügyi szakdolgozónak a kérdõív kitöltéséhez

Szabó Viktóriaprojekt vezetõ

Egy konferencia ürügyén

F e l h í v á sA Magyar Ápolási Egyesület 2010-ben megrendezi

II. Országos Vers- és prózamondó versenyét.Várjuk mindazon ápolók jelentkezését, akik szeretnék megmutatni képességüket a vers és próza világában. A vetélkedõn szabadon választott mûvekkel indulhatnak maximum 10 percben. Nevezési díj nincs, a jelentkezés feltétele a Magyar Ápolási Egyesületi tagviszony. Az érdeklõdõk jelentkezését Vörösmarty Attila programkoordinátornál a 20 / 6695436 telefonon vagy a Magyar Ápolási Egyesület e-mail címén ([email protected]) várjuk.

Az elsõ három helyezett díjazásban részesül, melynek átadására a 2010. évi Ápolók Nemzetközi Napja országos ünnepségén kerül sor.

Jelentkezési határidõ: 2009. december 15. Versenyek lebonyolítása: 2010. február 01. – 2010. március 31. között. További információ Vörösmarty Attila programkoordinátortól kérhetõ.

5ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ2009. 23. évf. 3. szám EGYESÜLETI HÍREK

Akikre büszkék vagyunk

Dr. Téglásyné Bácsi MáriaKözel negyven éves pá-lyafutásom alatt nagyobb megtiszteltetésben nem részesültem, mint most, amikor az Egyesület vezetõsége méltónak ta-lált a Kossuth Zsuzsanna-emlékéremre. Minden év-ben együtt örültem azok-kal a kolléganõkkel, akik

megkapták ezt a csodálatos szépségû emlék érmet és büszkén gondoltam arra, hogy mint az Egyesület elnökségi tagja részt vehettem az emlékérem létre-hozásának gondolatától a megvalósítás pillanatáig.

Egészségügyi pályafutásomat az érettségit követõen az OTKI Egészségügyi Szakiskolája általános ápolói szakképesítésének megszerzését követõen 1971 au-gusztusában kezdtem. Pályakezdõ nõvérként a Ma-gyar Néphadsereg Központi Katonai Kórháza Idegse-bészeti Osztálya Intenzívterápiás Részlegén kezdtem el dolgozni, ahol nap mint nap szembesültem azzal az elvárással, hogy milyen fontos a szaktudás és az ápolók empátiás készségére milyen nagy szükség van. A szakmai elvárásoknak való megfelelés érde-kében 1975-ben intenzívterápiás ápolói képesítést szereztem. 1978-ban nagyon fiatalon ért az a szak-mai megtiszteltetés, hogy az Idegsebészeti Osztály vezetõje felkért, a nyugdíjba vonuló fõnõvére he-lyett vállaljam el az osztályvezetõ fõnõvéri felada-tot, mely munkakört 1983. június 30-ig töltöttem be. Fõnõvérként az ápolási munka megszervezé-se mellet fokozott figyelmet fordítottam az ápolás minõségének javítására érdekében munkatársaim képzésére, továbbképzésére, mivel vallom, hogy a betegellátás csak team munkában lehetséges, ahol a szakmailag jól felkészült ápoló tud méltó társa lenni az orvoslásnak, és megfelelni a vele szemben támasz-tott követelményeknek. Munkatársaimban a hivatás szeretetét a beteg, kiszolgáltatott emberek iránti tiszteletet igyekeztem erõsíteni. Vezetõi feladataim ellátása egyre több szaktudást igényelt, ezért fontos-nak tartottam az önképzést is. 1983-ban az Egészség-ügyi Fõiskolán intézetvezetõi, majd 1996-ban egész-ségügyi menedzseri képesítést szereztem.

Pályafutásom második nagy állomása: 1983-ban az akkori Országos Munkaegészségügyi Intézetben új fõosztály alakult Üzemegészségügyi Fõosztály né-ven, melynek vezetõje felkért vállaljam el a fõnõvéri teendõket és szervezzem meg az üzemi nõvérek or-szágos hálózatát, képzésüket, továbbképzésüket. Lét-rehoztuk a megyei szakfelügyelõ fõorvosok mellett mûködõ üzemi fõnõvéri hálózatot és rendszeresen tartottunk munkaértekezleteket, továbbképzéseket.

Többszöri átszervezés után Intézetünk Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet néven mûködik, ahol a Foglalkozás-egészségügyi Fõosztályon dolgozom jelenleg is, mint a Rehabilitá-ciós osztály osztályvezetõ helyettese.

A Foglalkozás-egészségügyi Fõosztály feladatain belül közremûködöm a foglalkozási rehabilitáció, foglalkozás-egészségügyi ápolástan fejlesztésében, a szakterület fejlõdését szolgáló kutatások, képzés, továbbképzés, oktatás, tájékoztatás végzésében.

1999-ben kezdeményezésemre a foglalkozás-egész-ségügyi szakápolói képesítés visszaállításra került az OKJ-ba és Intézetünk elkészítette az üzemi ápolók /foglalkozás-egészségügyi ápolók tananyagát, majd vizsgakövetelményét, mely alapján elkezdõdött a képzés.

1999-tõl szerepelek a szakértõi és vizsgáztatási név-jegyzékben és mint vizsgaelnök közremûködöm a foglalkozás-egészségügyi szakápolók vizsgáztatásá-ban.

A Magyar Ápolási Egyesület alapító tagjaként a kezdetektõl fogva részt veszek az Egyesület mun-kájában vezetõségi, illetve elnökségi tagként. 1997-ben megalakítottuk a MÁE Foglalkozás-egészség-ügyi Ápolói Szekcióját, melynek vezetõi teendõire bizalmat kaptam a tagoktól és e feladatot jelenleg is ellátom.

A Szekció céljaként fogalmaztuk meg a foglalko-zás-egészségügyi ápolók szakmai összefogását, a szekciótagok szemléletmódjának formálását. Fó-rum biztosítását a szakmai elõadások, tanfolyam-ok, továbbképzések számára. Szakmai támogatás, információ biztosítását a foglalkozás-egészségügy területén. Az Egyesület jövõbeni helyzetének leg-fontosabb feladatának tartom minél több tagot bevonni munkánkba, a szakmai érdekek képvisele-tének erõsítését a döntéshozók és a társadalom nyil-vánossága felé. A szekció vezetése továbbra is e cél megvalósítása érdekében tevékenykedik, fontosnak tartva a foglalkozás-egészségügyi szakápolók szak-mai összefogását, érdekeik képviseletét. A szûkülõ forráslehetõségek között is segíteni a képzés, to-vábbképzés lehetõségét.

Hiszem és vallom, hogy eddiginél is fontosabb az egészségügyi ágazat különbözõ szakterületén dol-gozók szakmai összefogása, a különbözõ szakmai szervezetek együttmûködése, a közös érdekeink, a szakmánk presztízsének növelése érdekében, mely-ben az Ápolási Egyesületnek kiemelkedõ szerepe van.

Dr. Téglásyné Bácsi Máriafõtanácsos

2009. május 20-án a Magyar Áplolási Egyesület jubileumi ÁNN ünnepségén Kossuth Zsuzsanna-díjban részesült dr. Téglásyné Bácsi Mária, Vártok Józsefné és Wágner Vilmosné. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak.



Vártok JózsefnéNegyven éven át az ország elsõ orvostudományi egye-temén voltam az egész-ségügy szolgálatában. Pótfelvételizni érkeztem a fõvárosba, mivel a debre-ceni egészségügyi szakis-kolába túljelentkezés mi-att nem nyertem felvételt. Felvétel után tudtam meg, hogy a hároméves egyete-mi osztályba kerültem, így

a II. sz. Belgyógyászati Klinikára irányítottak gyakorlat-ra, mint tanfolyamos ápolónõt. Boldog voltam, hisz ál-momban sem gondoltam, hogy a budapesti klinikákon dolgozhatok. Vonzott az egészségügyi pálya, motivált a gyógyító környezet, a segíteni akarás. A szakmai gya-korlatok idején megismertem több klinikát is, például 1 évet töltöttem az Ér- és Szívsebészeti Klinikán.

Gimnáziumi érettségi bizonyítvány és betegápolói ok-levél birtokában úgy éreztem, hogy tovább kell tanul-nom olyan irányba, ami közvetlenül az ápolásügyet szolgálja.

Ezidõben, 1971-ben és 1973-ban két fiam született, õk korán megismerték az egyetemi bölcsõdét, én pedig mint szakképzett ápoló a legnehezebb szakmai profilú osztá-lyon, a haematológián dolgoztam. Az egyetem 1973-ban pályázati felhívást írt ki a fiatal munkatársak számára: „A továbbképzés milyen formáját vezették be intéze-tében” címmel. Ezen a pályázaton II. helyezést értem el. Ekkor eldöntöttem magamban, hogy ha a gyere-keim kicsit megnõnek, tovább fogok tanulni. A fõiskolára 1980-ban nyertem felvételt. Ezidõben már a III. sz. Belgyógyászati Klini-kára (Svábhegy) kerültem, itt a szakambu-lancia megszervezésével bíztak meg, ahol késõbb dolgoztam. 1983 decemberében a klinikavezetõ fõnõvér nyugdíjba vonu-lása miatt megbíztak a fõnõvéri felada-tok ellátásával, majd a diploma megszer-zését követõen kineveztek klinikavezetõ fõnõvérré. Munkatársaimmal kidolgoztuk a legfontosabb ápolásfejlesztési koncepci-ónkat. Elsõsorban az osztályvezetõ fõnõvérek képzése, továbbképzése kapott prioritást, majd a szakdolgozók képzése, továbbképzése következett. Az egyetemen elsõként vezettük be a személyre szóló ápolási dokumentációt.

A ’80-as évek végén az Egészségügyi Minisztérium „Ápolási helyzetfelmérést” végzett az egyetemek és az országos intézetek körében, melyben felkérést kaptam az aktív közremûködésre. 1990 és 1996 között külsõ szaktanácsadóként dolgoztam az Egészségügyi Minisztériumban, 1993-tól az Ápolási és Szakképzési Fõosztályon, mint fõtanácsos. Országos szinten vizs-gáltuk az ápolói létszámszükségletet. Részt vettem a rendszerváltás utáni új struktúra kidolgozásában. 1993-ban megalakult az Ápolási Szakmai Kollégium is, melynek 6 évig titkára, majd tagja voltam. 1991-ben

közremûködésemmel elértük, hogy az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kongresszusa folytatódjék.

1994-ben Eü menedzseri diplomát szereztem.

1997-tõl a III. sz. Belgyógyászati Klinika átszerve-zés miatt ismételten új telephelyre került. A Kútvöl-gyi Klinikai Tömbben 4 önálló klinika, 3 különbözõ szakmai osztály, járóbeteg-ellátás és szakambulancia mûködését kellet összehangolni.

A III. sz. Belgyógyászati Klinikán alakult meg az EVSz Klinikai Demonstrációs és Oktatási Egység, az EVSz ál-tal meghatározott kritériumok alapján.

Létrehoztuk az országban elõször Aktív Képzési Stúdió néven a gyakorlati oktatás minõségének fejlesztését szolgáló többfunkciós oktatási egységet.

Az I. éves orvostanhallgatók ápolási gyakorlatának minõségi fejlesztése céljából egyénre szóló jegyzetet dolgoztunk ki és a gyakorlatot új alapokra helyeztük. Helyi eljárási leírások alapján szimulátorok segítségé-vel gyakorolják a beavatkozásokat.

Pályám során számos közleménynek voltam szerzõje, társszerzõje. Több elõadást tartottam.

2004 és 2008 között az MÁIE alelnöke voltam. Jelen-leg az Egészségügyi Tudományos Tanács-TUKEB tagja vagyok.

A MÁE-tel úgy kerültem kapcsolatba, hogy alapító tagja voltam és 4 évig vezetõségi tag.

Elõzmények: a Kórházszövetség tagjaként a fõiskola befejezése után megalapítottuk 1985-ben a „Végzett Hallgatók Tudományos Munkaközösségét”. Ezen be-

lül rendszeres továbbképzéseket szerveztünk, el-kezdtük a kutatómunkát az ápolás fejlesztése

irányába, amit az Országos Szakdolgozói Kongresszusokon bemutattunk. 1989-ben VHTM beolvadt a MÁE-be.

Az egyesületnek kiemelkedõ szerepe van a szakdolgozók életében, hisz mint civil-szervezet, küldetése van ezen a pályán. Összefogással tenni kell, mindenkor fon-tos, hogy hallassa hangját. Fogalmazzon

meg ajánlásokat a szakdolgozók munka- és életkörülményeire. Egy hiteles életpálya-

modell bevezetése, annak rendeletben történõ megjelenése az Egyesület kiemelt feladata kell,

hogy legyen. A szakmai gyakorlat minõségi fejlesztése nélkülözhetetlen feladat, stb.

Üzenet a jövõ ápolóinak: a 40 év szakmai tapasztalat birtokában meggyõzõdésem, hogy a legméltóbb hiva-tást választották, hisz az ápolás nem más, mint nemes szolgálat.

Én hiszem és vallom, hogy nincs még egy ilyen hivatás, mint az ápolói, amit csak nagyfokú mélységes tisztelet-tel és önzetlen áldozattal lehet szolgálni.

Vártok Józsefné

7ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ2009. 23. évf. 3. szám EGYESÜLETI HÍREK


Wágner VilmosnéA Magyar Ápolási Egyesü-let Vas megyei elnöke, a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann. László Kórház Kft. ápolási igazgatója, és egy 40 ágyas többféle betegségcsoportot ellátó osztály fõnõvére vagyok.

Szentgotthárdon élek, itt érettségiztem 1974-ben, majd Szekszárdon végez-tem el az ápolónõképzõt 1976-ban.

Egészségügyi pályám Budapesten kezdõdött a VIII. kerületi Balassa János Kórházban. Itt dolgoztam 1976-tól – 1981-ig, majd visszaköltöztem Vas megyébe és a szentgotthárdi Rehabilitációs Kórházban ápolónõként dolgoztam. 1984-tõl az intézmény intézetvezetõ fõnõvére lettem. 1989-ben Budapesten az Egészség-ügyi Fõiskola, intézetvezetõ szakán végeztem.

A fõiskola alatt munkahelyet változtattam, 1988 decemberétõl a körmendi Kórházban dolgoztam ápo-lási igazgatóként és 4 éve fõnõvérként is.

Már gyermekként is szerettem segíteni másokon, ezért késõbb úgy döntöttem, hogy olyan hivatást választok, ahol embereken segíthetek.

Hivatásom legfontosabb eredményének tartom, hogy az ápolás tudománnyá fejlõdött, az orvoslás magas szintû segítõi az ápolók. Az elõdök munkáját megõrizve és követve dolgozhatunk a szakma sikeréért.

A Magyar Ápolási Egyesület alapító tagjai vagyok. Mi akik létrehoztuk, tudtuk, hogy az ápolás fejlõdésében a civil szervezet fontos szereppel bír.

1989-tõl a körmendi és szentgotthárdi helyi szervezet elnökeként, 2001-tõl a MÁE Vas megyei elnökeként dolgozom.

A Magyar Ápolási Egyesület jövõbeli helyzetének fon-tos feladata, az „ÁPOLÁS-HIVATÁS” imázsának képvi-selete, szakmai képzések, továbbképzések szerzése.

A jövõ ápolóinak üzenem, törekedjenek arra, hogy nagyfokú empátiával, hivatástudattal rendelkezze-nek, tiszteljék a betegeket és a munkatársakat, töre-kedjenek a magas szintû végzettség elérésére, mutas-sák meg tudásukat szakmai konferenciákon elõadások prezentálásával.

Az egészségügyi bármely területén dolgozó munka-társaink nem tudnának megfelelni a hivatásukból adó-dó elvárásoknak a család és a kollégák segítõ-megértõ léte nélkül.

Wágner Vilmosnéápolási igazgató

MÁE Regionális Konferencia SzombathelyenRegionális Szakdolgozói Konferenciát szerveztünk 2009. szeptember 16-án a Markusovszky Kórház Romhányi termében a Fresenius Kabi Hungary Kft. közremûködésével.

2009-ben immár második alkalommal szerveztünk egyesületi és jövendõ tagjaink számára pontszerzõ továbbképzést.

Ez alkalommal a korszerû fájdalomcsillapítás és a kli-nikai táplálás elméleti és gyakorlati kérdései kerül-tek górcsõ alá.

A téma ismertetése kiváló szakemberek közre-mûködésével mintegy nyolcvan regisztrált résztvevõ számára nyújtott új és hasznos ismereteket.

Dr. Baráthné Kerekes ÁgnesKrajczár Ferencné

Nyugat-Magyarországi Régió


2009. május 20-án a Magyar Ápolási Egyesület Ápo-lók Nemzetközi Napja országos ünnepségén, melyen egyben az egyesület megalakulásának huszadik év-fordulóját is ünnepeltük, ismét Tiszteletbeli Ápolót avathattunk.

Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus, az ápolók iránti elkötele-zettségét az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika 1998-as évkönyvében írtak is bizonyítják: „Az ápolás, e nagyon fontos szakterület színvonala, ered-ményessége a szó igazi értelmében a jól szervezett lelkiismeretes csapat-munka függvénye, amely a gyógyítás és a gyógyulás meghatározó eleme.

Joggal büszkék lehetünk munkatársaink elismerésre méltó teljesítményére. Komoly erõfeszítésekkel, sze-mélyes áldozatokkal járultak hozzá a klinika eredmé-nyes mûködéséhez. Az idõsebb generáció tapasztalata és bölcsessége, a fiatalok lelkesedésével ötvözve te-remtette meg a „Bókay utcai csapat” egységét és adott erõt, energiát az újabb kihívások leküzdéséhez”.

Tulassay professzor úr az ápolók magas szintû szak-képzését is nagyon fontosnak tartja. Az igazgatása alatt álló klinikán már több mint egy évtizede folyik gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés.

A klinika dolgozói mottójuknak tekintik, - de igazga-tóként el is várja tõlük, hogy hivatásuk gyakorlása so-rán „Szemük fénye a gyermek” legyen!

Az ország szülésznõképzésében mérföldkõ volt az 1996-os esztendõ, amikor Dr. Tulassay Tivadar rektor-helyettesként felvállalta a szülésznõk felsõfokú szak-képzéséhez elengedhetetlen tanárfelkészítõ program

lebonyolítását és az elsõ felsõfokú szülésznõi oklevelek kiadását.

Lehetõvé tette és segítette, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egye-temen mûködjön az Egészségügyi Világszervezet Magyarországi Ápolói és Szülésznõi Együttmûködõ Köz-pontja.

Rektorként is kiemelten fontosnak tartotta és támogatta, hogy a Sem-melweis Egyetem bõvüljön Egész-

ségtudományi Karral is, ahol ápolás és betegellátás szakirányban ápolók, dietetikusok, gyógytornászok, mentõtisztek és szülésznõk magas szintû képzése fo-lyik, de a prevenciós, laboratóriumi és képalkotó diag-nosztikai asszisztensi szakirányokat is választhatják az elkötelezett fiatalok.

A magyar ápolók Dr. Tulassay Tivadar „Tiszteletbeli ápoló” személyében megtalálták egy buddhista szer-zetes tanácsának megfelelõen mesterüket!

„Keress olyan mestert, akinek a szelleme világos, tudá-sa nagy és a szíve jó!”

Csetneki Juliannaápolási igazgató

Tiszteletbeli Ápolót avattunk

„Keress olyan mestert, akinek

a szelleme világos,

tudása nagy és a szíve jó!”

9ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ2009. 23. évf. 3. szám NEMZETKÖZI HÍREK

Az ICN megválasztotta új elnökét

Genf, Svájc, 2009. július 1. – Rosemary Bryantot, a nem-zeti és nemzetközi szinten is kiváló ápolási vezetõt választották meg az ICN 26. elnökének. A választás az ICN kormányzati szervének találkozóján, a Nemzeti Képviselõk Tanácsán (CNR) történt az ICN 24. négy-évenkénti kongresszusán Durbanban, a Dél-afrikai Köztársaságban. Több mint

ötezer ápoló vett részt a kongresszuson 134 országból, amely az elsõ ICN kongresszus volt, amelyet az afrikai kontinensen rendeztek. Az ötezer résztvevõ ápolóból 3300 az afrikai kontinensrõl érkezett.

Rosemary Bryant, az Ausztrál Államszövetség Fõápolója és Vezetõ Szülésznõje az ICN második alelnökeként szolgált 2005-tõl 2009-ig. Korábban az ausztrál Royal College of Nursing ügyvezetõ igazgatója volt nyolc éven keresztül. Széleskörû tapasztalatra tett szert az akut kórházi és közösségi ápolásban, továbbá a kor-mányzati kapcsolatok terén. Vezetõi pozíciói között szerepel, hogy ápolási igazgató volt mind egy közös-ségi ápolási szervezetnél, mind egy nagy akut oktató-kórházban és az ausztráliai Victoria állam kormány-

zati ápoló pozícióját töltötte be. Ezek mellett egyéni tanácsadóként ápolási és egészségügyi projekteket is elvállalt. Ez alatt az idõ alatt az Egészségügyi Világ-szervezet tanácsadója is volt.

Bryant asszonynak széleskörû tapasztalata van az ápolás és a tágabb egészségügyi szektor politikafej-lesztésében. Tudományos érdeklõdése az egészség-ügyi szakemberek feladatszervezésével kapcsolatos, mivelhogy gyakorlati tapasztalata van három ápolási folyamatszervezõ testület tagjaként.

Az ICN IgazgatóságaA Nemzeti Képviselõk Tanácsának találkozóján az ICN új igazgatósági tagokat is megválasztott: Sylvia Denton (Egyesült Királyság), Marion Guy (Új-Zéland), Masako Kanai-Pak (Japán), Elizabeth Oywer (Kenya), Maria Angela Elias Marroquin (El Salvador), Peter Pozun (Szlovénia); Marlene Smadu (Kanada) és Maria Augusta Sousa (Portugal).

Igazgatósági tagok, akik szolgálatban maradnak egy további négyéves ciklusra: Rudolph Cini (Málta), Anna Karin Eklund (Svédország), William Holzemer (USA), Julita Sansoni, (Olaszország) Beatríz Carvallo Suaréz (Kolumbia) és Teresa J.C. Yin (Tajvan)

Fordította: Szabó Viktória

ICN kiáltványAz ICN-nel karöltve minden nemzet ápolói egy közös hangon szólnak. Mindazok érdekében szólunk, akiket szolgálunk és azokért is, akik nem jutnak ellátáshoz. Meggyõzõdésünk, hogy minden embernek joga van a társadalmi igazsághoz, a prevencióhoz, az ellátáshoz és a gyógyításhoz. Az egészségügyi ellátás fejlõdésének az élén járunk, az egész világon formáljuk az egészség-politikát szakértelmünk, együttes erõnk, stratégiai és gazdasági hozzájárulásunk által és az emberekkel, az egészségügyi szakemberekkel, egyénekkel, családokkal és közösségekkel való együttmûködés segítségével.

A küldetésünk az, hogy a társadalmainkat egy jobb egészség felé kormányozzuk. Az ICN és az ápolók kö-zös munkája segítségével felhasználjuk az egész ápolói szakma tudását és lelkesedését arra, hogy terjesszük az egészséges életstílust, az egészséges munkahelyeket és az egészséges közösségeket. Gondoskodunk társadal-maink és az egyének egészségérõl azáltal, hogy egy fenntartható fejlõdési stratégiát támogatunk, amely mérsékli a szegénységet, a szennyezést és más olyan dol-gokat, amelyek a betegségek mögött húzódnak meg.

Együtt dolgozván az élén járunk annak, hogy úgy ve-zessünk be fejlett technológiát az egészségügybe, hogy közben az emberi tényezõrõl sem feledkezünk meg. Meggyõzõdésünk, hogy a tudomány és a technológia csak szolgálói az együttérzõ és etikus ellátásnak, amely-hez hozzátartozik a spirituális és érzelmi szükségletek figyelembe vétele is.

Együtt dolgozván és arra törekedvén, hogy az ápolásba még tanulókat is bevonjuk, egyre magasabb színvonalú ápolóképzést érünk el minden országban – egy olyan képzést, amely egyenlõ, amely tudományos alapokon nyugszik, rugalmas és kulturálisan érzékeny és a szak-

mánk fõ értékein alapszik. Biztosítjuk azt, hogy az ápo-lók olyan képzésben részesülnek, amely felkészíti õket arra, hogy az ellátás és a szabályozás területének széles spektrumán helyt álljanak. Olyan tudást adunk nekik, amely segítségével hatékonyan fogadják a beérkezõ betegeket, hozzáértõ módon gondoskodnak róluk és ha szükséges, átirányítják õket egy más, megfelelõ ellá-tást biztosító helyre. Folyamatosan új kompetenciákkal bõvítjük az oktatást, hogy az egészségügy dinamikus változását visszatükrözzük és annak az élén járjunk. Biztosítjuk azt, hogy az egészségügyi ellátórendszerek elismerik, és jutalmazzák ezeket az új ismereteinket. Együtt dolgozunk azokért az értékekért, szabályozáso-kért, sztenderdekért és feltételekért, amelyek lehetõvé teszik azt, hogy az ápolók teljes mértékben használhas-sák tudásukat és képességüket egy biztonságot és gon-doskodást nyújtó környezetben.

A közös munkánk alapját minden ápoló filozófiája képe-zi: teljes elkötelezettség a gondoskodás iránt, a betegek érdekének képviselete, segítség abban, hogy az embe-rek segíthessenek magukon és azt tenni az emberekért, amit õk megtennének segítség nélkül is, ha meglenne hozzá a szükséges erejük, akaratuk, vagy tudásuk.

Közös erõfeszítéseink teszik az ICN-t átfogó szemléletûvé, dinamikussá és proaktívvá. Közös erõfeszítéseink által fogják az ápolói szakmát mindenhol magasra értékelni, azt megfelelõen használni, jutalmazni és képviselni az egész egészségügyi ellátórendszeren belül. A legmaga-sabb jutalmunk annak a biztos tudata, hogy a munkánk formálja az egészséges emberek jövõjét egy egészséges világban.

Fordította: Szabó Viktória

10 ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ 2009. 23. évf. 3. szám

11ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ2009. 23. évf. 3. szám ÁPOLÁSKUTATÁS

Szív és érrendszeri kockázati tényezõk vizsgálata lakossági szûrésekenKurucz Gabriella PhD-hallgató, egészségügyi felvilágosító és mentálhigiénés egészségnevelõ, ÁNTSZ DDR Kaposvárdr. Jankovics Judit PhD-hallgató, tisztiorvos, ÁNTSZ DDR Kaposvár

A magasvérnyomás-betegség a szív-és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezõje.(6) E betegség a koszorúér elváltozások hátteré-ben 58%-ban, míg az agyi érbetegségek hátterében 72%-ban igazolható. A szövõdmények gyakran ha-lálos kimenetelûek. A háziorvosoknál bejelentke-zett betegek között 2003-ban 1.880.231 páciens volt hypertoniás. Megfelelõ kezeléssel a szív és érrendsze-ri halálozás 21%-kal csökkenthetõ. A 140/90 Hgmm alatti vérnyomás-beállítás 45%-kal csökkenti a stroke, 24%-kal a szívinfarktus okozta halálozást és 34%-kal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességé-nek valószínûségét. (4,5,7)

Magyarországon a cukorbetegek száma napjaink-ban eléri a 740.000 fõt. Az OLEF 2003-as adatai alap-ján minden 13. felnõtt nõ és minden 16. felnõtt férfi esetében diagnosztizálták a diabetes mellitust. (4) „Haffner és mtsai 1998-ban befejezett hosszú távú prospektív vizsgálatát, amelyben nagy betegcsopor-ton kimutatták, hogy a diabetes mellitus jelenléte egyenlõ egy – nem cukorbetegnél – lezajlott szívin-farktus kockázatával. Ezzel összhangban az American Heart Association a diabetes mellitust 1999-ben az ischaemiás szívbetegség (ISZB) major rizikófaktorai közé sorolta, a hyperlipoproteinaemia, a hypertonia, a dohányzás, újabban az abdominalis típusú elhízás mel-lé.” A glükózkoncentráció meghatározása ezért olyan jelentõs szûréses vizsgálatok alkalmával. (9,10)

A lipidanyagcsere-zavar jelentõs szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában az ér-elmeszesedésben játszott szerepe miatt. Hazánkban a felnõtt lakosság kétharmadának kórosan emelkedett a koleszterinszintje.

Az életkor elõrehaladtával az elhízás gyakorisága nõ. A koszorúér-betegségek kialakulásának kockázata szem-pontjából a dohányzás után a második legnagyobb kockázati tényezõnek tekinthetõ. Sajnos a felnõtt ma-gyar nõk és férfiak 40%-a túlsúlyos (BMI 25-29,9 kg/m2) és további 20 %-uk elhízott (BMI nagyobb, mint 30kg/m2). (4) Gyakran szívelégtelenségben szenved-nek a túlsúlyos emberek, mert a szív megnövekedett volumenterhelését is magával vonja, ami hipertrófiát okozhat. (10) Kékes és mtsai (2001) a testsúlytöbbletet is vizsgálta magas vérnyomásos betegség elõfordulása esetén (1476 fõ) és arra a következtetésre jutottak, hogy hypercholesterinaemia (48,4%), vércukor –emel-kedés (36,3%) vagy manifest diabetes mellitus (30,35 %) is társul hozzá az esetek nagy részében.

Több rizikófaktor együttes észlelése többszörösére emeli a coronaria,-agyi és más vascularis betegségek megjelenési valószínûségét. (2) Kiemelten fontos hosz-szú távú népegészségügyi stratégiai és taktikai feladat, hogy hatékonyabbá kell tenni a szív-és érrendszeri betegségek primer és secunder prevencióját. Ennek alapvetõ akadálya, hogy hiányosak a szívbetegség koc-kázatát jelentõ állapotokkal, azok befolyásolásának lehetõségével, céljával, hasznosságával összefüggõ egyéni és közösségi ismeretek. (1,6,8)

A vizsgálat célja felmérni, hogy ma Magyarorszá-gon milyen a felnõtt lakosság egészségi állapota a szûréseken kapott eredmények alapján. Választ kap-ni arra, hogy a 2003-as háziorvosi adatoktól mennyi-re tér el azoknak az állapota, akik ingyenes lakossági szûrõvizsgálatra jelentkeznek. Feltevésünk, hogy a legtöbb Magyarországon élõ felnõtt egészségi állapo-ta nem megfelelõ.

Segítõ- és korlátozó tényezõk:Munkánk során segítõ- és korlátozó tényezõk is fel-merültek. Korlátozó tényezõként jelenik meg, hogy a mûszeres vizsgálatok alapján a férfi-nõ arány, az élet-kor, iskolai végzettség nem vizsgálható és az sem, hogy milyen elõzetesen megállapított betegségei vannak a páciensnek. Ebbõl adódóan a felnõtt magyar lakosság-ról tudunk átfogó képet kapni.

Segítõ tényezõként jelenik meg, hogy 2008-ban 10 helyszínen és 24 alkalommal 1.595 embernél végeztük el a vizsgálatokat. Az „Egészség egy életen át ”egész-ségvédelmi szûrõprogram Medel szûrõkamionján tör-téntek a vizsgálatok. A hypertonia, szívbetegségek, diabetes, elhízás, csontritkulás, asthma kockázatának megállapításán kívül orvosi és szakmai tanácsadásra is sor került. A legkorszerûbb, élenjáró nemzetközi és ha-zai orvostechnikai eszközökkel történtek a mérések.

Vizsgált személyek: A vizsgálatok Sopron, Nyírmegy-gyes, Tiszacsege, Sárvár, Érd, Gyöngyös, Budapest, Oroszlány, Siófok, Balatonfüred településeken történ-tek. A 9 megyét érintõ szûrések helyszínei jól tükrözik, hogy minél heterogénebb (reprezentatívabb) legyen a minta a fõváros mellett, megyeszékhelyen, városban és községben is folytak vizsgálatok. A beválasztás nem véletlenszerû módszerrel történt.

Módszerek kiválasztása és alkalmazása:Az állapotfelmérések Magyarországon készültek 2008. július és október között. A szív– és érrendszeri kockázatok felderítésére a vérnyomás, a vércukor-, az összcholesterin szint, a testtömeg, a testzsír % ki-értékelése történt meg. Az értékelhetõ vizsgálati eredmények száma 1595 db volt. Vizsgálataink so-rán összehasonlítottuk a normál értékhez viszonyítva a vérnyomás sistolés és diastolés értékeit, a glücose concentratio mértékét, az összcholesterin-szintet, az ideális testtömegtõl - és testzsírtól való eltérést.

Statisztikai módszerek: Az eredmények összehasonlí-tásánál százalékos számításokat végeztünk a korláto-zó tényezõk megléte miatt.

Eredmény: A Magyar Hypertonia Társaság 2005. évi ajánlásában meghatározta a vérnyomás normál és kó-ros értékeit. Az 1. táblázatban található értékekhez vi-szonyítottuk a vizsgált személyek értékeit. (1. táblázat, 1. ábra) Az ábrán jól látszik, hogy a vizsgált személyek felénél találtunk eltéréseket kisebb-nagyobb mér-tékben az ideális értékhez viszonyítva. (21 fõnél nem történt vérnyomásmérés.) Legrosszabb a helyzet e té-ren Gyöngyösön volt, ahol a vizsgálatban résztvevõk 26,8 % -ában volt megfelelõ a vérnyomás értéke.

12 ÁpolásÜgyláÁÁÁÁÁÁ 2009. 23. évf. 3. számÁPOLÁSKUTATÁS

A hipertónia stádiumai:

Osztályok Szisztoles érték (Hgmm) Diasztoles érték (Hgmm)

Optimális <80 <120

Normális 80-84 120-129

Magas normális 85-89 130-139

Hipertónia 1.stádium 90-99 140-159

Hipertónia 2.stádium 100-109 160-179

Hipertónia 3.stádium =>110 =>180

Izolált szisztoles hipertónia <90 =>140

1. táblázat : A hipertónia stádiumai (5)

1. ábra : Vérnyomásértékek osztályozása a hipertónia stádiumai szerint/fõ

Az összcholesterin-szint vizsgálata az alábbi szûrési helyeken történtek meg: Oroszlány, Siófok, Balaton-füred. Az 514 szûrésen megjelentbõl 54 fõ nem vál-lalkozott e vizsgálatra. Elgondolkodtató, hogy sokan természetesnek veszik a rossz cholesterin-szint ered-ményét és nem tartják olyan fontosnak a vizsgálatát, mint a vérnyomásnak vagy a vércukor vizsgálatának. A 2. ábrán is jól látszik, hogy az esetek 31 %-ában nem volt megfelelõ az összcholesterin-szint és ezek közül a magas és az igen magas értéket produkálta a vizsgált személyek közel a negyede.

2. ábra: Összcholesterin-szint százalékos megoszlás alapján

Az ideális testsúly elérése és megtartása a vizsgá-latban résztvevõk 65,14 %-ának sikerült. A legkeve-sebb túlsúlyos Sopronban fordult elõ, összesen 3 fõ, de a 10 kg-ot meghaladó súlyhiányos esetek száma itt megdöbbentõen magas volt. Minden 13. vizsgált

személynél tapasztalható volt. A többi helyszínen a 3. ábrához hasonlóan alakult a százalékos meg-oszlás e téren. (40 fõnél nem történt ilyen jellegû vizsgálat.

3. ábra : Testsúly diagram

A testzsír 30 %-nál nagyobb jelenléte a szervezet-ben az elhízás biztos jele. A szûrési helyszíneken 15,78 %-ban volt tapasztalható ez az elváltozás. (4. ábra) A legmagasabb testzsír %-ot Sárváron mértük (91%), míg a legalacsonyabbat Sopronban (2,5 %). A Gyõr-Moson-Sopron megyei helyszínen volt a legide-álisabb a testzsír %. 1 fõnél mértünk csak 30 % fe-letti értéket. (39 fõnél nincs adat.) A legelkeserítõbb eredményeket a vércukor-szint mérésekor kaptunk. (5. ábra) Minden 4. páciensnél mértünk ideális vér-cukor-szintet és minden 11. vizsgált személynél 7,7 mmol/l feletti eredményt. A legmagasabb mért érték 25,2 mmol/l volt Tiszacsegén. (32 fõnél nem történt vércukor-szint vizsgálat.

4. ábra : Testzsír %

5. ábra : Vércukorszint-vizsgálat eredménye


Összefoglalás: Munkánk során – ismerve a 2003. évi há-ziorvosi adatokat is – nem volt meglepõ, hogy a felnõtt magyar lakosság egészségi állapota közel sem nevezhetõ ideálisnak. Az 1595 vizsgált személy adatait elemezve egyértelmûen a feltevésünk bizonyítást nyert.

Eredményeink szerint hazánkban a szív és érrendszeri kockázati tényezõk a lakosság jelentõs részében kimu-tathatóak voltak.

A vérnyomásmérés eredménye alapján elmondha-tó, hogy minden második vizsgált személynek nem megfelelõ a vérnyomás értéke. Ez elkeserítõ, ha a há-ziorvosoknál bejelentkezett hipertóniás betegszám-ra gondolunk, mivel minden 6. embernél diagnoszti-zálták ezt a betegséget. Ennek oka lehet, hogy nincs megfelelõen beállítva a vérnyomása, kevés az ideális-nak tekinthetõ vérnyomás csökkentõ gyógyszer, a ke-zelt betegeknek vagy a páciens nem szedi megfelelõen a gyógyszerét. (7)

Az összcholesterin-szint vizsgálata alapján megállapít-ható, hogy majdnem minden 3. személynek van magas cholesterin értéke. Ez tovább súlyosbíthatja a magas vérnyomásos betegséggel együtt a szív és érrendszeri elváltozásokat a szervezeten belül. A szövõdmények szempontjából ez a két vizsgálati eredmény jelentõs kockázatot rejt magában.

A táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód következményeként a túlsúly meglétének súlyos foka (20 kg feletti súlytöbblet) közel minden 10. vizsgálat alkalmával volt megállapítható, de a testzsír % vizsgá-latai ettõl még rosszabb állapotról tanúskodnak. A táp-lálkozási szokásokat figyelembe véve elsõként célszerû a zsír és a finomított cukor fogyasztását csökkenteni, míg a zöldségét és a gyümölcsét növelni. (3)

A legrosszabb mérési eredmények a vércukor-szint vizsgálata alkalmával születtek. A tényekhez tartozik az is, hogy a vizsgálatban résztvevõk az egészségük megõrzéséért vállalták, hogy a szabadidejükben ön-ként vizsgálatokra jelentkeznek. Milyen lehet vajon azon személyek állapota, akik semmilyen felelõsséget sem vállalnak egészségükért? A megfelelõ szintû is-

meretterjesztés fontosságát nem lehet eléggé hang-súlyozni. A lakosságot nem elég szembesíteni a mért eredményekkel, hanem a késõbbi életre vonatkozó egészségügyi szövõdményekrõl, az ideális állapot el-érésének fontosságáról is beszélni kell. (6) Megfelelõ egészségneveléssel és magas szintû egészségügyi kul-túra megteremtésével elõzhetõk meg a szív és érrend-szeri betegségek által okozott halálesetek száma.

Külön köszönet a Medical Group Kereskedelmi Kft.-nek és munkatársainak, hogy a szûrésen mért eredmé-nyeket a rendelkezésünkre bocsátották.

Irodalomjegyzék:

1. Arnold Cs.és mtsai A szív- és érbetegségek digitali-zált kockázatelemzése: új lehetõség a beteg motiválá-sára Orvosi Hetilap 2008. 15 ( 149 ): 677-84

2. Kékes E., Berentey E. A magasvérnyomás – beteg-ségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok Or-vosi Hetilap 2001.16 (142): 819-25

3. Kishegy J. Lehetõségek és eredmények a magasvér-nyomás-betegség nem gyógyszeres kezelésében Házi-orvos Továbbképzõ Szemle 1997. 2: 22-4

4. Kiss I., Kapócs G., Dózsa Cs. A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésének és gyógyításának Nemzeti Programja 2006. Egészségügyi Minisztérium

5. Kováts L. A hipertóniáról MOKSZ Hírlevél 2008.1 (3): 8-11

6. Kriszbacher I. Ápolási folyamat a hipertónás bete-gek ambuláns gondozásában Nõvér 1999.12 (2 ): 15-7

7. Nagy V. és mtsai Magyarországi magas vérnyomás – vizsgálat EMMA Lege Artis Medicina 2003.13 (1) : 32-40

8. Némethné Gécs I. és mtsai Hipertónia és a prevenció az ápolói munkában Nõvér 1999. 12 (2):17-9

9. Pados Gy. Új módszertani levél a cukorbetegség kó-rismézésére és kezelésére Lege Artis Medicina, 2002. 6-7 ( 12 ) : 372-9

10. Rodé M. Cardiomyopathia kövérségben egy új identitás? , Orvosi Hetilap 20

A Szegedi Tudományegyetem – TÁMOP 6.2.4/A/08/01 elnyert pályázata keretében – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

20/A. § alapján pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére:

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika Neurorehabilitációs Osztály:

1 fõ konduktor, 1 fõ pszichológus, 1 fõ gyógytornász

Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet:

3 fõ pszichológus

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet

3 fõ diplomás ápoló

Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar:

2 fõ fogorvos, 1 fõ fogászati szakasszisztens

A pályázati kiírások teljes tartalmukban a www.kszk.gov.hu honlapon elérhetõk.


„A mérleg két oldala…”Mennyire jó az idõpontos elõjegyzés a háziorvosoknál?

Összefoglaló: A vizsgálat célja: A háziorvosoknál beve-zetésre került idõpontos elõjegyzéssel kapcsolatosan szeretnénk felmérni a rendelõkben a páciensek véle-ményét, elégedettségét.

Vizsgálati minta és módszer: Pécs három háziorvosi rendelõjében végeztük el a felmérésünket, a mintát az alapellátásba 2006. január 01. és 2006. augusztus 3. között bejelentkezett páciensek (n=394) alkották. Németországban dolgozó háziorvosok adatai alapján (n= 27 körzet) adatait elemeztük.

Eredmények: A fiatal és középkorosztály egyértelmûen elégedett az elõjegyzéssel az idõsebb korosztályhoz viszonyítva. Az iskolai végzettség nem befolyásolja az idõpontkérés gyakoriságát. Pécsett a páciensek há-romnegyede 1 napon belül kap idõpontot, míg Német-országban 3 napon túl. 20 perccel lecsökkent a vára-kozási idõ az elõjegyzés által a vizsgált körzetekben, ugyanakkor Németországban elõjegyzéssel legalább 30 percet kell várakozni. A krónikus megbetegedés-ben szenvedõk kétharmada minden alkalommal kér idõpontot a háziorvosánál a vizsgált körzetekben.

Következtetések: Az eredményeink alapján elmond-hatjuk, hogy az idõpontos elõjegyzés bevezetésével a páciensek gyakran élnek e lehetõséggel, hisz a várako-zási idõ radikálisan lecsökkent sokkal kényelmesebb, jobb az új rendszer.

Bevezetés: Orvoshoz menni nem kellemes idõtöltés, már csak azért sem, mert hosszú a várakozási idõ, zsú-folt, páciensekkel telt a váróhelyiség, pedig „a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztat-ni” [1]. Hazánkban 2003. augusztus1-tõl a háziorvos-oknak „elõre programozható betegellátás keretében elõjegyzés alapján” kell végezni a munkájukat [2]. A törvény nem szabja meg, hogy a rendelési idõ mely szakára kell idõpontot adni. Az Országos Egészség-ügyi Pénztár (OEP) felmérése alapján 2004-ben a ma-gyar háziorvosok 97%-nál az elõjegyzési módszer be-vezetésre került [3]. Hazánkban eddig még hasonló jellegû felmérést tudomásunk szerint nem végeztek az elõjegyzési renddel kapcsolatosan.

A háziorvosi, a házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. /II. 25./ Eü. M. rendelet módosításaként 2003-ban megjelent az egészség-ügyi, szociális és családügyi miniszter 41/2003. /VII. 17./ ESZMCS rendelete szerint „a háziorvos legalább a rendelés ideje egy részében, illetve a tanácsadás során elõre programozható betegellátás keretében elõjegyzés alapján végzi a betegek szûrését, gondozá-sát és ellátását” [2]. A törvény bevezetésének a célja a várakozási idõ radikális lecsökkentése mellett az volt, hogy a várótermekben a zsúfoltság megszûnjön, az or-vosi rendelés folyamatos legyen.

A tervezhetõ betegellátási rendért eleinte sem az or-vosok sem a páciensek nem lelkesedtek, szerintük mindez csak látszatintézkedésnek tûnt, mentalitásvál-tozást tartottak szükségesnek, hisz tudták, hogy sok idõs ember egyfajta programnak tekinti a várakozást. A háziorvosok 1 év türelmi idõt kaptak az elõjegyzési rend bevezetésére. Hiába kötelezõ, hiába fizet ezért több fix havi díjat a Társadalom Biztosítás, az OEP ada-tai szerint még sem tartja be mindenki. Az OEP 2004-

ben végzett felmérése szerint a háziorvosok 3%-nál (153 háziorvos) nem került még bevezetésre, tõlük az OEP megvonhatja a havi fix díj felét [3][4].

Németországban az elõjegyzési rendszer közel 20 éve mûködik. 27 német háziorvossal felvettük a kapcsola-tot, a tõlük kapott információkkal kiegészítettük fel-mérésünket.

Németországban közel 20 éve mûködik az elõjegyzési rend, és még napjainkban sem zökkenõmentes az al-kalmazása. 2003-ban Hamburgban volt olyan rendelõ, ahol 4-6 hét múlva kaptak a páciensek csak idõpontot [5]. Viszont volt már olyan háziorvosi rendelõ, ahol 2001-ben már E-mail-en keresztül lehetett idõpontot kérni [6]. 1999 októberében egy háziorvos felkért egy hamburgi tesztelõ irodát (Hamburger Büro für Empirische Dienste), hogy mérje fel a praxisában lévõ páciensek elégedettségét a betegellátásról, többek kö-zött a várakozási idõvel kapcsolatosan is. A felmérés kimutatta, hogy az idõponttal rendelkezõ betegeknek délelõtt átlagosan 22 percet, de 11 órától már 30 perc-nél többet kellett várakozni, ez utóbbi miatt elégedet-lenek a páciensek [7].

Felmérés célja: A felmérésünkkel célunk volt megtud-ni, hogy a páciensek a háziorvosuknál milyen gyakran élnek az idõpontkérés lehetõségével, mennyire elége-dettek az elõjegyzési renddel. Kik élnek gyakrabban e lehetõséggel, mennyi a várakozási idõ elõjegyzéssel, illetve elõjegyzés nélkül, mennyi idõ múlva kapnak idõpontot. Pécs három különbözõ pontján lévõ körzet pácienseinek véleményét hasonlítottuk össze a prog-ramozott betegellátásról, kiegészítve a német házior-vosok adataival.

Vizsgálati minta és módszertan: A felmérésünket Pécs három különbözõ pontján fekvõ háziorvosi rendelõjében végeztük.

A. körzet: egyetemi városrészAz A. körzetben jobb szociális körülmények között élõ páciensek vannak. Naponta 5 órát rendelnek, átlago-san 50 beteget látnak el.

B. Körzet: belvárosi városrészA B. körzetben, ahol jelenleg is dolgozom vegyes szoci-ális körülmények között élõ páciensek vannak. Napon-ta 5 órát rendelünk, átlagosan 60 beteget látunk el.

C. körzet: külvárosi városrészA C. körzetben rosszabb szociális helyzetben élõ páci-ensek vannak. Naponta 4 órát rendelnek, átlagosan 30 beteget látnak el.

Németországban 27 háziorvossal sikerült felvenni a kapcsolatot, az õ adataik alapján adatelemzést vé-geztünk. A német háziorvosok szinte csak idõpontos elõjegyzés alapján rendelnek, a páciens problémá-ját figyelembe véve adnak elõjegyzési idõpontot. A sürgõsségi eseteknek külön fenntartanak helyet. Na-ponta 7-8 órát rendelnek, átlagosan 40-50 beteget lát-nak el egy nap.

Szerzõk: Hantos Gabriella, okleveles ápoló hallgató, Kriszbacher Ildikó egyetemi docensPécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar Pécs, Vörösmarty u.4.


Pécsett 3 rendelõben 2006. január 01-tõl 2006. augusz-tus 31-ig önkitöltõs, anonim kérdõív alapján végeztük a felmérést.

A kiosztott 3x150 darab kérdõívbõl:A. körzetben: 131, B. körzetben: 136, C. körzetben: 127 darab volt értékelhetõ.

Németországban dolgozó 27 háziorvosnak feltett kér-déseinkre kapott válaszok alapján 2006. január 01-tõl 2006. augusztus 31 ig adatelemzést végeztünk.

Eredmények: A felmérés adatai alapján a 41 és 60 év közötti (89 %) és a 18 és 40 év közötti (82%) korosztály mind a három körzetben elégedett az elõjegyzéssel, viszont a 61 év feletti (38 %) válaszadók kevésbé vol-tak elégedettek.

• Eredményeink alapján elmondható a páciensek nagy többsége mind a három körzetben meghagyná az idõpontkérés lehetõségét, mindössze 8,5 % állítaná vissza a régi rendet, miszerint nincs elõjegyzés.

• A három vizsgált körzetek eredményeit együtt figyelembe véve elmondható, hogy a magasabb végzettségûek ugyan gyakrabban kérnek idõpontot (60,7 %), de nincs szignifikáns eltérés az alacsonyabb szintû végzettségûekhez képest (56,9 %). Körzeten-ként vizsgálva az eredményeket [1. táblázat] meg-állapíthatjuk, hogy a B. körzetben az alacsonyabb végzettségûek gyakrabban kérnek idõpontot a maga-sabb végzettségûekhez képest, az A. és C. körzetekben közel azonos arányban kérnek idõpontot.

A. körzet soha alkalmanként mindig

fõiskola/egyetem 10,0% 7,5% 82,5%

érettségi 14,6% 17,1% 68,3%

Átlag 12,3% 12,3% 75,4%

szakmunkás 22,6% 12,9% 64,4%

8 általános 26,7% 13,3% 60,0%

8 általános alatti 25,0% 0,0% 75,0%

Átlag 24,8% 8,7% 66,5%

B. körzet soha alkalmanként mindig


érettségi 27,3% 21,8% 50,9%

Átlag 24,7% 25,5% 49,9%

szakmunkás 15,4% 19,2% 65,4%

8 általános 33,3% 20,8% 45,8%


Átlag 22,8% 24,2% 53,0%

C. körzet soha alkalmanként mindig


érettségi 19,0% 14,3% 66,7%

Átlag 26,2% 17,2% 56,7%

szakmunkás 54,3% 22,9% 22,9%

8 általános 16,7% 22,2% 61,1%


Átlag 28,2% 19,4% 52,4%

1. táblázat Végzettség szerint az idõpont kérés gyako-risága körzetekre lebontva

• A páciensek többsége 1 napon belül kap idõpontos elõjegyzést a B. körzetben és a C. körzetben, mindez

nem mondható el az A. körzetre 58%-uk szerint, hisz csak 2-3 napon belül tudnak bejutni az orvoshoz.

Figyelemfelkeltõ és érdekes a 27 német háziorvos ada-ta, mely szerint a pácienseik többsége (54%) 3 napon túl kap elõjegyzési idõpontot, pedig több órát rendelnek egy nap, mint a három általunk vizsgált körzetekben.

• Idõpont nélkül [2. táblázat] átlagosan 10-20 perc a várakozási idõ 58 % szerint, mindössze 16 % válaszol-ta, hogy 10 percnél kevesebbet kell várakoznia. Az A. körzetben meglepõ módon a többi körzetekhez ké-pest a válaszadók szerint nincs szignifikáns eltérés a 10 percnél kevesebbet várakozók (43 %) és a 10-20 perc között várakozók között (45 %). Elõjegyzési idõponttal [2. táblázat] rendelkezõ pácienseknek egyértelmûen lecsökkent a várakozási idejük, bár az A. körzetben (31 %) idõnként 10-20 percet kell várakozniuk. Mindhá-rom körzetben lecsökkent a várakozási idõ a beveze-tett idõpont elõjegyzést követõen.

20 perc felett

10-20 perc között

10 perc alatt

A körzet

elõjegyzés nélkül 43,2% 44,9% 11,9%

elõjegyzéssel 5,5% 31,2% 63,3%

B körzet



C körzet



ÁTLAGelõjegyzés nélkül 26,1% 57,9% 16,0%


2. táblázat Elõjegyzéssel és elõjegyzés nélkül a vára-kozási idõ

Érdekességként a Németországból kapott adatok alapján az idõponttal nem rendelkezõ [1.ábra] páciensek nagy többségének 60 percet kell várakoznia mire be tud jutni az orvosához. Az idõponttal rendelkezõ [2. ábra] német páciensek több mint a felének 30 percnél többet kell vá-rakoznia, mindössze 33 % várakozik csak 10-20 percet, pedig majdnem 20 éve mûködik az elõjegyzési rend és õk a rendelési idõ teljes egészére adnak idõpontot.

Németország-előjegyzés nélkül N=27 körzet

61,1%

26,3%

12,6%40 perc

50 perc

60 perc

1. ábra Németországban a várakozási idõ elõjegyzés nélkül

Németország-előjegyzéssel N=27 körzet

8,3%

33,4%

58,3%

10 perc alatt

10-20 perc között

30 perc felett

2. ábra Németországban a várakozási idõ elõjegyzéssel


• A krónikus megbetegedésben szenvedõk 67,2%-a kér minden alkalommal elõjegyzési idõpontot felmérésünk alapján [3. táblázat], míg akik nem szenvednek króni-kus megbetegedésben 40,6% kér mindig elõjegyzést. Ezt az eredményt nagyban befolyásolja a C. körzet kirí-vó adata, miszerint a nem krónikus megbetegedésben szenvedõk mindössze 15,7%-a él minden alkalommal az elõjegyzés lehetõségével.

Krónikus megbetegedés nem áll fenn soha alkalmanként mindig

A. körzet 28,8% 13,5% 57,7%

B. körzet 32,7% 19,0% 48,3%

C. körzet 71,1% 13,2% 15,7%

Átlag 44,2% 15,2% 40,6%

Krónikus megbetegedés fennáll soha alkalmanként mindig

A. körzet 9,9% 11,3% 78,8%

B. körzet 15,5% 25,6% 58,9%

C. körzet 12,4% 23,6% 64,0%

Átlag 12,6% 20,2% 67,2%

3. táblázat Krónikus és nem krónikus megbetegedés szerint az idõpont kérés gyakoriságának átlagértékei

Összegzés: Napjaink aktuális témája a háziorvosi be-tegellátásban az idõpontos elõjegyzés. A háziorvosok-nál 6 éve bevezetett elõjegyzési rend célja a várako-zási idõ radikális lecsökkentése volt. Eleinte mind az orvosok, mind a páciensek elégedetlenek voltak, nem látták a törvény bevezetésének értelmét, kezdeti ne-hézségek adódtak. Elemeztük, hogy a törvény beve-zetése után 3 évvel változott-e a betegek hozzáállása, véleménye az új rendrõl és milyen irányban. Felméré-sünket kiegészítettük a Németországban dolgozó há-ziorvosok adataival.

A fiatal és a középkorosztály egyértelmûen elégedett az elõjegyzéssel, az idõsebb korosztályban nem ilyen nagyfokú az elégedettség. A páciensek többsége mind-három körzetben elfogadja az új helyzetet és nem ál-lítaná vissza a régi rendet, miszerint nincs elõjegyzés. A különbözõ szintû végzettségûek is egyformán él-nek az új lehetõséggel. Pécsett, a páciensek három-negyede 1 napon belül kap elõjegyzési idõpontot, míg Németországban a páciensek többsége 3 napon túl. A jelentõsen lecsökkent várakozási idõ elõnyét a krónikus betegségben szenvedõk kétharmada szinte minden alkalommal igénybe veszi. Németországban elõjegyzéssel legalább 30 percet kell várakozni a páci-ensek több, mint a felének.

A régi rendszerben a betegeknek hosszú idõn át kel-lett várakozniuk, emiatt egyrészt a preventív ellátásra és gondozásra lényegesen kevesebb idõ jutott, más-részt a betegek türelmetlenek, ingerlékenyek voltak, lelki megterhelésük fokozódott, ami fõként az idõs betegekre nézve nem volt jó hatással.

Bár még sok helyen nem mûködik tökéletesen az új rendszer, összességében az elõjegyzést mind a pácien-sek, mind a háziorvosi rendelõben dolgozók elfogad-ták és pozitívan értékelik. Az új rend bevezetésével csökkent a zsúfoltság a várótermekben, egyenleteseb-bé, tervezhetõvé vált a rendelés. A prevenciós tevé-

kenységre, egészségnevelésre, a betegek gondozásá-ra ezáltal több idõ jut, hisz a prevenciós tevékenység idõigényes feladat. Ez lényeges dolog, mert az egész-ség megõrzése fontos feladatunk, hisz a háziorvosi te-amnek alapvetõ szerepe van az egészség igazi értékké válásában [8] [9].

Javaslatok

A válaszadók javaslata alapján kértük a körzeti rendelõket, hogy bõvítsék ki az idõpont kérésének lehetõségét a B. és a C. körzetben, az A. körzetben változtassák meg az idõpont adásának eddigi idejét, és ugyanakkor az orvos, és a páciens is lehetõségeik szerint tartsa be az idõpontot.

Véleményünk szerint a megoldás az lenne, ha az elõjegyzés az egész rendelési idõre kiterjedne, 30 per-cenként adva csak idõpontot és közötte az idõpont nélküli pácienseket ellátva, kivételt képez az akut, rosz-szullétes beteg. A B. és C. körzetben az új intézkedéssel több pácienst tudnának elõjegyezni. Az A. körzetben az elõjegyezhetõ páciensek száma ugyan csökkenne, de így megszûnne a 2-3 napos várakozási idõ. Az elõre programozott rendeléssel, a rendelõben folyó munka folyamatosabbá válna, lecsökkenne a várakozási idõ a rendelés teljes tartamára. Javaslatunkat mindhárom körzetben kedvezõen fogadták.

A 27 német háziorvosnak szintén javasoltuk, hogy 30 percenként hagyjanak üres helyet a sürgõséggel érkezõknek, így az idõpont nélküli betegeknek sem kellene sokáig várakozniuk. Javaslatunkat ugyan el-fogadták, egyet is értenek vele, de egy közel 20 éve mûködõ rendet nem áll szándékukban megváltoz-tatni.

Irodalomjegyzék

1. Varga Szilárd (2004) Jogok és kötelezettségek az egészségügyben, 1-16.

2. Magyar Közlöny (2003/86) 3228.

3. Danó Anna (2004) Büntetés 153 háziorvosnak Nép-szabadság LXII. Évf. 169/1, 1.

4. www.weborvos.hu (2004-2005)

5. Mathias Eberenz (2003/10) Das lange Warten auf den Arzttermin Abendblatt Seite 18.

6. Eva Richter (2001/11) Terminbuchung via Internet spart Aezrten und Patienten Zeit Aerztzeitung, Seite 26- 27.

7. www.gerret.de/BED (1999)

8. Németh Katalin (2003) A daganatok szûrésének lehetõségei hazánkban Nõvér 2 évf. 3-10.

9. Oláh Ilona Dr. (1999) A háziorvos általános prevenci-ós munkája Hippokratesz I. évf. 4. szám 212-217.


ImpresszumTechnikai adatok: méret: A/4 oldal; terjedelem: min. 16 + 4 oldal borító, belív: 80 g volumenizált mûnyomó; borító: 250 g matt mûnyomó, fóliáz-va, nyomtatás: ofszet; színek száma: 4 + 4, rácssûrûség: 60 I/cm (152 Ipi); kötészet: irkatûzve, terjesztés: országos. Megjelenés: évente 4 alkalommal Hirdetésfelvétel: Medical Marketing Group • 6000 Kecskemét, Domby Lajos u. 20.III./ 11. • Tel: +36-76-451-233 • Fax: +36-76-451-571 E-mail: [email protected] • www.medicalmarketing.huA Magyar Ápolási Egyesület továbbképzõ és tájékoztató kiadványa • Szerkesztõség: 1088 Budapest, Vas u. 17. • Tel.: +36-1-486-5995, Tel./Fax: +36-1-266-5935 • e-mail: [email protected] • Felelõs kiadó: Bugarszki Miklós, elnök • Alapító fõszerkesztõ: Mucha Márkné • Szakmai fõszerkesztõ: Bugarszki Miklós, elnök • Állandó szerkesztõ bizottsági tagok: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Kovács Nikolett, Németh Gyuláné, Tunyi Tünde • Kiadja: A Magyar Ápolási Egyesület •Technikai kiadó: Medical Marketing Group • Felelõs vezetõ: Varga Zsolt István • Mobil: +36-70-331-4581Nyomda: PRINT CITY KIADÓ ÉS NYOMDA Kft. • 1075 Budapest, Asbóth u. 15. félemelet • Tel./Fax: 343-1980, 344-4711, 351-9150 E-mail: [email protected] • www.printcity.hu • Grafika, tervezés, tördelés: Kovács Tímea • Korrektor: Bugarszki Miklós, Mihály Éva, Németh GyulánéA hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget. Kéziratot és fotót, elektronikus úton küldött anyagokat, filmet nem õrzünk meg és nem küldünk vissza.

ISSN 1216-5026

F e l h í v á sXX. Jubileumi Védõnõ – Szülésznõ - Gyermekápoló KonferenciaA konferencia idõpontja: 2009. november 30. - december 01. (a szülésznõi szakmai nap december 01.)

A konferencia helye: Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömb

A jubileumi konferencián ismét átadjuk a tiszteletbeli szülésznõ címet. A szülészeti Perinatológiai Aneszteziológiai Társaság vezetõi tartják a fõreferátumot és a felkért elõadásokat. A kétnapos konferen-cián a 20 év hagyományaihoz híven szülésznõk, védõnõk, gyermekápolók, aneszteziológiai szakassziszten-sek kapcsolódó elõadásait is meghallgathatjuk.

További információ a SE Ápolásigazgatásán kérhetõ.

Tartalomjegyzék• Elnöki beköszönõ 1. oldal• Tagtoborzó 2. oldal• „Képzett ápoló- minõségi Szolgáltató” 2. oldal• VI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 4. oldal• Bemutatjuk Kossuth Zsuzsanna díjazottainkat 5-7. oldal• Regionális Konferencia Szombathelyen 7. oldal• Tiszteletbeli ápolót avattunk 8. oldal• Az ICN megválasztotta új elnökét 9. oldal• Szív és Érrendszeri kockázati tényezõk vizsgálata… 11. oldal• „A mérleg két oldala” 14. oldal

Tisztelt Olvasóink!Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy meg-

jelent a Magyar Ápolási Egyesület meg-alakulásának és elsõ húsz évének története

„Két évtized – A Magyar Ápolási Egyesület

hiteles története„ címmel. A könyv korlátozott számban

megvásárolható a központi irodában 2000 Ft/db, vagy megrendelhetõ 2000 Ft/db + csomagolási

és postaköltség áron. Várjuk megrendelésüket

t

Magnézium Tartalmú Természetes Ásványvíz Természetes Jódtartalommal*

��

372 09 PC MEDICALMARKETING APOLASUGY...

Documents

Transcript of 372 09 PC MEDICALMARKETING APOLASUGY...