ő2014/09 •s …rdek-k•pviseleti...

SZEGEDI �T�LŐT�BLAPf.lI.20.750/2013/ 6.sz�m

A Szegedi �t�lőt�bla a Bihari �gyv�di Iroda (�gyint�ző: dr. Bihari Krisztina �gyv�d) �ltal k�pviselt P�nz�gyi Ismeretterjesztő �s �rdek-k�pviseleti Egyes�let (1084 Budapest, M�ty�s t�r 17.) alatti sz�khelyű felperesnek - a Sulyok �s �d�m �gyv�di Iroda (�gyint�ző: dr. �d�m Attila�gyv�d) �ltal k�pviselt Lombard P�nz�gyi �s L�zing Zrt. 6720 Szeged, Somogyi B�la u. 19. sz�m alatti sz�khelyű alperes ellen �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�sa ir�nt ind�tott per�ben a Szegedi T�rv�nysz�k 2013. j�lius 10. napj�n kelt 13.P.21.224/2012/35. sz�m� �t�lete ellen az alperes 36. �s 37. sorsz�m alatt beny�jtott fellebbez�se alapj�n lefolytatott m�sodfok� elj�r�sban meghozta a k�vetkező

R � S Z � T � L E T E T :

Az elsőfok� b�r�s�g �t�let�t r�szben, az al�bbiak szerint megv�ltoztatja.

Az alperes HIT/2006.05.31., PLA3/2008.11.01. �s HIT/20060531/IFI megjel�l�sű �zletszab�lyzatai keresetlev�lben megjel�lt pontjai �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�ra ir�nyul� keresetet teljes eg�sz�ben elutas�tja.

A felperes 2013. febru�r 12. napj�n előterjesztett 14. sorsz�m� beadv�ny�ban felt�ntetett kiterjesztett keresetre vonatkoz� elsőfok� �t�leti rendelkez�seket hat�lyon k�v�l helyezi �s a kiterjesztett keresetet �rdemi vizsg�lat n�lk�l elutas�tja.

K�telezi a felperest, hogy 15 napon bel�l fizessen meg az alperesnek 254 000 (kettősz�z�tvenn�gyezer) Ft elsőfok� perk�lts�get.

Mellőzi az alperes elsőfok� elj�r�si illet�k fizet�s�re k�telez�s�t �s a Magyar �llam terh�n marad� illet�k �sszeg�t 118 800 (egysz�ztizennyolcezer-nyolcsz�z) Ft-ban �llap�tja meg.

Egyebekben az elsőfok� b�r�s�g �t�let�t helybenhagyja.

K�telezi a felperest, hogy 15 napon bel�l fizessen meg az alperesnek 63 500 (hatvanh�romezer-�tsz�z) Ft m�sodfok� perk�lts�get.

A feljegyzett 144 000 (egysz�znegyvenn�gyezer) Ft m�sodfok� elj�r�si illet�ket az �llam viseli.

A r�sz�t�let ellen fellebbez�snek helye nincs.

I N D O K O L � S

P�nz�gyi Ismeretterjesztő 2014/09�s �rdek-k�pviseleti Egyes�let

www.pitee.org

Az alperes hitel- �s p�nzk�lcs�n ny�jt�s�val, valamint p�nz�gyi l�zingtev�kenys�g folytat�s�val foglalkoz� p�nz�gyi v�llalkoz�s, amely a harmadik szem�lyekkel k�t�tt hitel-

- 2 -

k�lcs�n- �s l�zingszerződ�seiben - a k�l�nb�ző t�pus� szerződ�si konstrukci�ihoz k�l�n-k�l�n �zletszab�lyzatokba foglalt - �ltal�nos szerződ�si felt�teleket alkalmaz. Az ingatlan l�zing tev�kenys�gre 2004. szeptember 14. napj�t�l 2009. j�lius 31. napj�ig a PLA/20040914/IFI, a g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre 2006. m�jus 31. napj�t�l 2009. j�lius 30. napj�ig a HIT/2006.05.31., a g�pj�rmű z�rt v�gű p�nz�gyi l�zingtev�kenys�gre 2008. november 1. napj�t�l 2009. j�lius 31. napj�ig a PLA3/2008.11.01., a hitelez�si tev�kenys�gre 2006. m�jus 31. napj�t�l 2009. j�lius 31. napj�ig a HIT/20060531/IFI sz�m� �zletszab�lyzatait haszn�lta. Ezek hely�be 2009. augusztus 1. napj�t�l �j �zletszab�lyzatokat l�ptetett: a PLA/20040914/IFI �zletszab�lyzatot a PLAI/2009.08.01., a HIT/2006.05.31 megjel�l�sűt a HITGd.2009.08.01., a PLA3/2008.11.01. sz�m�t a PLAGd/2009.08.01., a HIT/20060531/IFI jelűt pedig a HITI/2009.08.01. sz�m� �zletszab�lyzat v�ltotta fel.

Az alperes a szerződő partnerei �ltal fizetendő k�lts�gek �s d�jak m�rt�k�t az egyes �zletszab�lyzataihoz kapcsol�d�an hirdetm�nyekben teszi k�zz�.

Az alperes - jelen per t�rgy�t nem k�pező - HIT/2005.06.01. sz�m� �zletszab�lyzat�ban foglalt egyes �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�t a Csongr�d Megyei Fő�gy�szs�g felperes �ltal kezdem�nyezett k�z�rdekű perben a Csongr�d Megyei B�r�s�g a 22.P.21.792/2006/20. sz�m�, a Szegedi �t�lőt�bla Pf.I.20.452/2007/3. sz�m� �t�let�vel jogerőre emelkedett hat�rozat�val meg�llap�totta. A perbeli �zletszab�lyzatok a jogerős �t�lettel �rv�nytelennek minős�tett felt�telekkel megegyező tartalm� kik�t�seket is tartalmaznak.

A felperes a 2012. j�nius 19. napj�n előterjesztett k�z�rdekű kereset�ben a PLA/20040914/IFI, a HIT/2006.05.31., a PLA3/2008.11.01. �s a HIT/20050531/IFI megjel�l�sű �zletszab�lyzatok eg�sz�nek, tov�bb� azok, valamint a kapcsol�d� blankettaszerződ�sek konkr�tan megjel�lt pontjai �rv�nytelens�g�nek a meg�llap�t�s�t k�rte arra alap�tottan, hogy azok r�szben alaki hi�nyoss�gok miatt, r�szben egy�b okb�l jogszab�lyba �tk�znek, illetve tisztess�gtelen szerződ�si felt�telnek minős�lnek. Ut�bb kereset�t kiterjesztette, �s a keresetlevel�ben megjel�lteken t�l k�rte meg�llap�tani a PLA1/2009.08.01., a HITGd./2009.08.01., a PLAGd./2009.08.01. �s a HITI/2009.08.01. sz�m� �zletszab�lyzatok, valamint a periratokhoz 11/A/1. sz�m alatt csatolt hirdetm�nyek konkr�tan megjel�lt pontjainak �rv�nytelens�g�t is. Ezt k�vetően a 2013. j�nius 26. napj�n tartott t�rgyal�son �gy nyilatkozott, hogy nem tartja fenn a blankettaszerződ�sekben alkalmazott szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�ra ir�nyul� k�relm�t, m�g a PLA/2004.09.14/IFI �s a PLAI/2009.08.01. sz�m� �zletszab�lyzatokra vonatkoz� kereset�től el�llt.

Az alperes a kereset elutas�t�s�t k�rte. Elsődleges v�dekez�se szerint a kereset �rdemben nem vizsg�lhat�, a felperes eredeti kereset�ben megjel�lt �zletszab�lyzatok


www.pitee.org

ugyanis m�r nem hat�lyosak, �gy azokkal kapcsolatban a felperes ig�nyt nem �rv�nyes�thet, a jelenleg hat�lyos �zletszab�lyzati rendelkez�sekre pedig elk�setten terjesztette ki a kereset�t. �rdemben is vitatta a keresetet, a per t�rgy�v� tett egyes szerződ�si felt�telek �rv�nyess�g�t illetően r�szletesen kifejtette �ll�spontj�t.

- 3 -

Pf.lI.20.750/2013/ 6.sz�m

Az elsőfok� b�r�s�g �t�let�ben - a kik�t�sek alkalmaz�j�val szerződő valamennyi f�lre kiterjedő hat�llyal az �t�let jogerőre emelked�s�ig m�g nem teljes�tett szerződ�sek tekintet�ben - meg�llap�totta a HIT/2006.05.31., a PLA3/2008.11.01., a HIT/20060531/IFI., a HITGd./2009.08.01., a PLAGd./2009.08.01. �s a HITI/2009.08.09. sz�m� �zletszab�lyzatok, valamint a per t�rgy�t k�pező hirdetm�nyek konkr�tan megjel�lt pontjai �rv�nytelens�g�t. Ezt meghalad�an a keresetet elutas�totta. K�telezte az alperest, hogy az �t�let jogerőre emelked�s�től sz�m�tott 30 napon bel�l saj�t k�lts�g�n tegye k�zz� az �t�let 1. sz�m� mell�klet�t k�pező k�zlem�ny teljes sz�veg�t internetes honlapj�n, valamint a (napilap 1. �s 2. neve) napilapokban. Meg�llap�totta, hogy a feljegyzett 36 000 Ft elj�r�si illet�kből az alperes 18 000 Ft-ot k�teles megfizetni, az ezt meghalad� illet�ket pedig az �llam viseli. Hat�rozat�nak indokol�s�ban elsődlegesen az alperes elj�r�si kifog�sait vizsg�lta. Nem tal�lta megalapozottnak az alperes azon hivatkoz�s�t, hogy a felperes a t�rv�nyben �rt 30 napon t�l v�ltoztatta meg a kereset�t. R�mutatott, a felperes az alperes ellenk�relm�nek 2013. janu�r 4. napj�n t�rt�nt k�zbes�t�s�t k�vető 30 napon bel�l tartott t�rgyal�son jelezte, hogy kereset�t az alperes ellenk�relm�ben, valamint a K�ria 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�ny�ben foglaltakra figyelemmel m�dos�tani k�v�nja, a m�dos�tott kereset�t pedig a r�sz�re biztos�tott 25 napos hat�ridőn bel�l elő is terjesztette. Hangs�lyozta, az alperes �ltal az ellenk�relm�hez csatolt �zletszab�lyzatok olyan �ltal�nos szerződ�si felt�teleket is tartalmaznak, amelyek megegyeznek a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatokban foglaltakkal, �s amelyek �rv�nytelens�g�t egy kor�bbi k�z�rdekű perben a b�r�s�g m�r meg�llap�totta. Utalt tov�bb� arra, hogy a K�ria 2/2012. sz�m� PK v�lem�nye az ellenk�relem k�zhezv�tel�t k�vetően ker�lt k�zz�t�telre, �gy az alperes �ltal rendelkez�sre bocs�tott okiratok, valamint a PK v�lem�ny olyan t�nyk�nt, illetve b�r�s�gi hat�rozatk�nt �rt�kelhetők, amelyek lehetőv� tett�k a felperes sz�m�ra a 30 napon t�li keresetm�dos�t�st. Azt pedig, hogy a felperes k�t �zletszab�lyzat kapcs�n kereset�t nem tartotta fenn, a kereset lesz�ll�t�sak�nt �rt�kelte, r�mutatva, hogy az a Pp. 146. � (5) bekezd�s c) pontja alapj�n nem minős�l keresetv�ltoztat�snak. Nem fogadta el azt az alperesi �ll�spontot sem, miszerint a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatok �rv�nytelens�ge nem vizsg�lhat�. �rvel�se szerint az alperes �ltal hivatkozott 3/2011. PK v�lem�ny 6. pontj�ban, illetve a Ptk�.II. 5. �-�ban �rtakb�l ez nem k�vetkezik, emellett a K�ria 2/2012. PK v�lem�ny�nek 9.b. pontj�ban �rtak szerint sincs akad�lya annak, hogy a b�r�s�g a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatokba foglalt �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�t vizsg�lja. Nem tal�lta megalapozottnak ugyanakkor azt a felperesi hivatkoz�st, hogy az �zletszab�lyzatok eg�sz�nek �rv�nytelens�ge meg�llap�that� a t�rv�nyben elő�rt


www.pitee.org

kell�kek (enged�lysz�m, elnevez�s) hi�nya miatt. Kifejtette, ezek olyan alaki hi�nyoss�gok, amelyek nem eredm�nyezik az �zletszab�lyok �rv�nytelens�g�t, ilyen jogk�vetkezm�nyt e kell�khib�khoz a jogszab�ly sem fűz. Minderre figyelemmel egyenk�nt, �rdemben vizsg�lta, hogy az egyes �zletszab�lyzatok felperes �ltal kifog�solt felt�telei jogszab�lyba �tk�znek-e, illetve s�rtik-e a j�hiszeműs�g �s

- 4 -

tisztess�g k�vetelm�nyeit.

Az �t�let ellen beny�jtott fellebbez�s�ben az alperes annak r�szbeni megv�ltoztat�s�val a kereset teljes elutas�t�s�t k�rte elsődlegesen elj�r�sjogi okokb�l. Az elsőfok� elj�r�sban e k�rben előadott v�dekez�s�t fenntartva kiemelte, a perben k�telező a jogi k�pviselet, ez�rt a keresetm�dos�t�sra ir�nyad�ak a Pp. 146/A. �-�ban foglalt rendelkez�sek, k�zt�k az (1) bekezd�snek az az elő�r�sa, amely szerint a felperes kereset�t az alperes �rdemi ellenk�relme előad�s�t k�vető 30 napon bel�l v�ltoztathatja meg a jogszab�lyban �rt kiv�telektől eltekintve. Hangs�lyozta, �rdemi ellenk�relme -amelyhez csatolta a felperes �ltal t�madott �s m�r hat�lyban nem l�vő �zletszab�lyzatok hely�be l�pő hat�lyos �zletszab�lyzatokat - a felperes r�sz�re 2013. janu�r 4. napj�n k�zbes�t�sre ker�lt, ehhez k�pest a jogszab�lyban �rt 30 napos hat�ridő 2013. febru�r 3. napj�n letelt, a felperes azonban csak 2013. febru�r 12. napj�n terjesztette elő m�dos�tott kereset�t, az teh�t elk�sett. Utalt arra, hogy nem �llnak fenn a Pp. 146/A. � (4) bekezd�s�ben �rt azon felt�telek, amelyek eset�n afelperesnek az elsőfok� �t�let meghozatal�t megelőző t�rgyal�s berekeszt�s�ig lett volna m�dja a kereset megv�ltoztat�s�ra. Előadta, hogy a felperes k�pviselet�t ell�t� �gyv�d vele szemben r�szben a saj�t k�lcs�n- �s l�zingszerződ�se t�rgy�ban, r�szben m�s �gyfelek megb�z�s�b�l t�bb tucat �rv�nytelens�gi pert ind�tott. Ezen perekből tudom�st szerzett arr�l, mely �zletszab�lyzatok a hat�lyosak, ez�rt t�ves az elsőfok� b�r�s�gnak az az �ll�spontja, hogy az ellenk�relemben megjel�lt adatok illetve az ahhoz csatolt �zletszab�lyzatok olyan t�nyeknek minős�lnek, amelyek lehetőv� teszik a 30 napon t�li keresetm�dos�t�st. �rvel�se szerint a K�ria koll�giumi v�lem�nye nem minős�l b�r�i vagy m�s hat�s�gi hat�rozatnak, emellett a felperes �ltal hivatkozott 2/2012. PK v�lem�ny 2012. december 10-�n sz�letett, �gy az a per első t�rgyal�s�t megelőzően m�r ismert lehetett a felperes előtt. Mindezek alapj�n �ll�spontja szerint az elsőfok� b�r�s�g a 2009. augusztus 1. napj�t�l hat�lyos - a HITGd/2009.08.01., PLAGd/2009.08.01. �s HITI/2009.08.01. sz�m� �zletszab�lyzatokba foglalt - �ltal�nos szerződ�si felt�teleket - nem vizsg�lhatta volna, ezekkel kapcsolatosan nem hozhatott volna �rdemi d�nt�st.

�ll�spontja szerint a felperes a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�ről sz�l� 2010. �vi CLVIII. tv. 116. � (2) bekezd�se �rtelm�ben kereset�t 3 �ves jogvesztő hat�ridőn bel�l terjeszthette volna elő, a HIT2006.05.31., a PLA3/2008.11.01. �s a HIT/20060531/IFI sz�m� �zletszab�lyzatok kapcs�n azonban a keresetlev�l beny�jt�s�t megelőzően m�r letelt a perind�t�si hat�ridő. Megism�telte azt az elsőfok� elj�r�sban m�r kifejtett �ll�spontj�t, hogy a perind�t�st megelőzően m�r nem alkalmazott �zletszab�lyzati rendelkez�sek �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�sa k�z�rdekű perben nem k�rhető. Hangs�lyozta, a perind�t�s hat�lya


www.pitee.org

be�llt�nak időpontj�ban, azaz a keresetlev�l r�sz�re t�rt�nő k�zbes�t�sekor, 2012. november 8-�n a HIT2006.05.31., a PLA3/2008.11.01. valamint a HIT/20060531/IFI sz�m� �zletszab�lyzatok m�r nem voltak hat�lyban, mert azokat a Szegedi �t�lőt�bla Pf.I.20.452/2007/3. sz�m� jogerős �t�let�re, valamint a 2009. augusztus 1. napj�t�l hat�lyba l�pő jogszab�lyi rendelkez�sekre figyelemmel m�dos�totta. V�lem�nye szerint a Legfelsőbb B�r�s�g 3/2011. PK

- 5 -

Pf.lI.20.750/2013/ 6.sz�m

v�lem�nye 6. pontj�nak �rtelm�ben az elsőfok� b�r�s�g e hat�lyban m�r nem l�vő �zletszab�lyzatokat, illetve azok egyes rendelkez�seit csak akkor vizsg�lhatta volna, ha azokat a perind�t�s hat�ly�nak be�llt�t k�vető időpontban m�dos�totta volna. Kiemelte, a Ptk. 209/B. � (1) bekezd�s�nek t�rgyi hat�lya kiz�r�lag a fogyaszt�i szerződ�s r�sz�v� v�l� �ltal�nos szerződ�si felt�telre terjed ki, olyan kik�t�sre nem, amely nem r�sze a fogyaszt�i szerződ�snek. Mivel az eml�tett �zletszab�lyzat-m�dos�t�sok sor�n t�r�lt rendelkez�sek nem v�ltak az azt k�vetően k�t�tt fogyaszt�i szerződ�sek r�sz�v�, az addig megk�t�tt szerződ�seknek pedig m�r nem k�pezik a r�sz�t, e rendelkez�sek kapcs�n a felperest nem illeti meg a keresetind�t�si jog.

Utalt az 1/2010. (VI.28.) PK v�lem�ny 5. pontj�ra, amelyből azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy ha a jogszab�ly idők�zbeni megv�ltoztat�s�val vagy az �ltal�nos szerződ�si felt�telek m�dos�t�s�val az �rv�nytelens�g oka elh�rult, az �rv�nytelens�g meg�llap�t�s�ra m�r nincs lehetős�g.

Meg�t�l�se szerint az elsőfok� b�r�s�g �ltal hivatkozott, az �ltal�nos szerződ�si felt�telekben szereplő egyoldal� szerződ�sm�dos�t�si jog tisztess�gtelens�g�ről sz�l� 2/2012. sz�m� PK v�lem�ny 9.b) pontj�nak kiterjesztő alkalmaz�s�ra nem ker�lhet sor, ha pedig az elsőfok� b�r�s�g azt a jelen �gyben alkalmazhat�nak �t�lte, �gy r�szletesen indokolnia kellett volna, mi az a jogs�relem, amely a teljes �zletszab�lyzat vizsg�lat�t �s �gy az abban szereplő egyes pontok tisztess�gtelen volt�nak meg�llap�t�s�t is sz�ks�gess� tette. Ezen indokol�si k�telezetts�g�nek azonban nem tett eleget.Kifog�solta, hogy az elsőfok� b�r�s�g �t�let�nek rendelkező r�sz�ben kimondta egyes olyan �zletszab�lyzati pontok �rv�nytelens�g�t is, amelyekre vonatkoz�an az �t�let indokol�st nem tartalmaz.R�mutatott, a Ptk. 209/B. � (1) bekezd�se �rtelm�ben k�z�rdekű keresetet csak a fogyaszt�i szerződ�sek r�sz�v� v�l� �ltal�nos szerződ�si felt�tel tekintet�ben lehet előterjeszteni. Az elsőfok� b�r�s�g viszont a kik�t�sek alkalmaz�j�val szerződő valamennyi f�lre kiterjedő hat�llyal �rv�nytelen�tette az egyes �zletszab�lyzati kik�t�seket. A fentieken t�l az elsőfok� b�r�s�g �ltal meg�llap�tott egyes �zletszab�lyzati rendelkez�sek �rv�nytelens�g�vel kapcsolatosan fenntartotta az elsőfok� elj�r�sban előadott �s fellebbez�s�ben is r�szletesen kifejtett �ll�spontj�t.

A m�sodfok� elj�r�sban beny�jtott elők�sz�tő irat�ban előadta, hogy a jelen per t�rgy�t


www.pitee.org

k�pező t�bb �zletszab�lyzati pont tekintet�ben m�s perekben hozott d�nt�seiben a b�r�s�g meg�llap�totta, hogy azok nem tisztess�gtelenek �s nem �tk�znek jogszab�lyba.

A felperes fellebbez�si ellenk�relm�ben az elsőfok� �t�let helybenhagy�s�t k�rte. T�vesnek minős�tette az alperesnek azt a hivatkoz�s�t, hogy a 2013. febru�r 12. napj�n beny�jtott keresetm�dos�t�s elk�sett. �ll�spontja szerint mivel a 2009. augusztus 1. napj�t�l hat�lyos �zletszab�lyzatok a kor�bbi �zletszab�lyzatok

- 6 -

m�dos�t�sai, a b�r�s�gnak k�l�n felperesi nyilatkozat n�lk�l is vizsg�lnia kellett ugyanazon �zletszab�lyzatnak a hat�lyon k�v�l helyezett �s a hat�lyos rendelkez�seit, ez�rt a kereset�nek ezen �zletszab�lyzatokra t�rt�nő kiterjeszt�se nem minős�l meg nem engedett keresetv�ltoztat�snak. Hivatkozott arra, hogy a Főv�rosi �t�lőt�bla az 1/2010. sz�m� koll�giumi v�lem�ny�ben akk�nt foglalt �ll�st, hogy a k�z�rdekű kereset elb�r�l�sakor a keresettel kifog�solt kik�t�s �rv�nytelens�g�t nemcsak a keresetben felhozott okb�l, hanem a perben rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n hivatalb�l is meg�llap�tja a b�r�s�g, s ugyanezt �rja elő a 3/2011. sz�m� PK v�lem�ny is. Hangs�lyozta, a 2013. janu�r 16. napj�n tartott t�rgyal�son, azaz az ellenk�relem k�zhezv�tel�től sz�m�tott 30 napos hat�ridőn bel�l bejelentette, hogy kereset�t a hat�lyos �zletszab�lyzatok vizsg�lat�ra is kiterjeszti. �ll�spontja szerint a jogalkot� nem a megv�ltoztatott kereset r�szletes kimunk�l�s�ra �r elő 30 napos hat�ridőt, hanem a keresetv�ltoztat�s bejelent�s�nek a t�ny�re, amely jelen �gyben megt�rt�nt. T�vesnek minős�tette azt az alperesi �rvel�st, hogy a hat�lyon k�v�l helyezett �zletszab�lyzatok vizsg�lat�ra nem ker�lhet sor. �ll�spontja szerint ezt k�telezően �rja elő a 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�ny 9.b. pontja, a 3/2011. PK v�lem�ny 6. pontja, a Pkt�.II. 5. �-a �s a Főv�rosi �t�lőt�bla hivatkozott koll�giumi v�lem�ny�nek 4. pontja is. Kifejtett �ll�spontja szerint az elsőfok� b�r�s�g az egyes szerződ�si felt�telek tisztess�gtelens�g�t helyesen �llap�totta meg.

A fellebbez�s alapos.

Az �t�lőt�bla az al�bbiakban r�szletezettek szerint nagyobbr�szt megalapozottnak tal�lta az alperes elj�r�si kifog�sait, ez�rt az elsőfok� �t�let fellebbez�si elj�r�s t�rgy�t k�pező �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�t meg�llap�t� rendelkez�seit �rdemben nem b�r�lhatta fel�l.

Az �t�lőt�bla elsődlegesen az alperes HIT/2006.05.31., PLA/3/2008.11.01. �s HIT/20060531/IFI megjel�l�sű �zletszab�lyzatokat �rintő keresettel kapcsolatos - a perind�t�si hat�ridő elmulaszt�s�ra alap�tott - perg�tl� kifog�s�t vizsg�lta, amelyet nem tal�lt alaposnak. A perbeli jogvita elb�r�l�sa sor�n alkalmazand� 1959. �vi IV. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Ptk.) 209/B. �-a, valamint az alperes �ltal hivatkozott P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�ről sz�l� - jelen per megind�t�sakor m�g hat�lyos - 2010. �vi CLVIII. tv. 116. �-a alapj�n ind�tott perek ugyanis egym�snak nem megfeleltethetők. A jelen per a Ptk. 209/B. � (1) bekezd�se alapj�n a fogyaszt�i szerződ�s r�sz�v� v�l� tisztess�gtelen kik�t�s �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�ra ir�nyul� k�z�rdekű


www.pitee.org

kereset, s miut�n a fogyaszt�i szerződ�sekben alkalmazott egyedileg meg nem t�rgyalt, illetve �ltal�nos szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�g�nek a jogk�vetkezm�nye a semmiss�g, a Ptk. hivatkozott rendelkez�se alapj�n ind�tott k�z�rdekű keresettel hat�ridő n�lk�l lehet k�rni a tisztess�gtelen �ltal�nos szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�t (Ptk. 234. � (1 bekezd�s). A 2010. �vi CLVIII. tv. 116. �-�ban szab�lyozott k�z�rdekű per viszont a Ptk. 209/B �-�ban meghat�rozotthoz k�pest speci�lis, az ilyen perben a

- 7 -

Pf.lI.20.750/2013/ 6.sz�m

felperesnek meg kell jel�lnie azoknak a fogyaszt�knak a konkr�tan meghat�rozhat�, beazonos�that� k�r�t, akiknek �rdek�ben a perind�t�sra sor ker�l, emellett az �rv�nyes�thető ig�nyek is elt�rőek a Ptk-ban szab�lyozott k�z�rdekű perben előterjeszthető ig�nyekhez k�pest. Ennek megfelelően a 2010. �vi CLVIII. tv. 116. � (2) bekezd�s�ben �rt perind�t�sra nyitva �ll� 3 �ves jogvesztő hat�ridő csak az e t�rv�ny alapj�n ind�tott perekben ir�nyad�, s miut�n a felperes jelen pert nem erre a t�rv�nyre alap�tottan ind�totta, annak rendelkez�sei ebben a perben nem ker�lhetnek alkalmaz�sra. Azt csup�n megjegyzi az �t�lőt�bla, hogy ettől f�ggetlen�l sem lenne a perind�t�s elk�sett, mert az eml�tett jogszab�lyi rendelkez�s szerint ha a jogs�rtő magatart�s folyamatos, a hat�ridő a magatart�s abbahagy�sakor kezdődik, amely a jelen �gyben 2009. j�lius 31. napj�t, az �rintett �zletszab�lyzatok alkalmaz�s�nak megszűn�s�t jelenten�. Ehhez k�pest viszont a felperes 2012. j�lius 19. napj�n, azaz a jogs�rtő magatart�s abbahagy�s�t�l sz�m�tott 3 �ven bel�l beny�jtotta kereset�t.

Egyet�rt ugyanakkor az �t�lőt�bla azzal az alperesi �ll�sponttal, hogy a HIT/2006.05.31., a PLA3/2008.11.01. �s a HIT/20060531/IFI megjel�l�sű �zletszab�lyzatok szerződ�si felt�telei tisztess�gtelens�g�nek �rdemi vizsg�lat�ra nem ker�lhet sor. Nem vit�s t�ny, hogy ezen �zletszab�lyzatok m�r nem hat�lyosak, azokat az alperes 2009. augusztus 1. napj�t�l nem alkalmazza. A felperes mint a fogyaszt�i �rdekek k�pviselet�t ell�t� t�rsadalmi szervezet a Ptk�.II. 5. �-�ban biztos�tott keresetind�t�si jogosults�ga alapj�n �n. k�z�rdekű kereset form�j�ban k�rte az alperes jelen per t�rgy�t k�pező �zletszab�lyzatai �ltala megjel�lt pontjai tisztess�gtelens�g�nek �s ebből ad�d� semmiss�g�nek a meg�llap�t�s�t. A Ptk. k�z�rdekű keresetre vonatkoz� 209/B. � (1) bekezd�se csup�n azt r�gz�ti, hogy az ilyen kereset megind�t�s�ra jogosult szervezetek megjel�l�s�t k�l�n jogszab�ly hat�rozza meg, valamint hogy a b�r�s�g a tisztess�gtelen kik�t�s �rv�nytelens�g�t a kik�t�s alkalmaz�j�val szerződő valamennyi f�lre kiterjedő hat�llyal �llap�tja meg. Nem tartalmaz viszont a t�rv�ny kifejezett rendelkez�st arra n�zve, hogy k�rhető-e k�z�rdekű keresettel a m�r nem alkalmazott tisztess�gtelen felt�tel �rv�nytelens�g�nek a meg�llap�t�sa, ez�rt ennek a k�rd�snek az eld�nt�s�hez mellőzhetetlen a k�z�rdekű kereset c�lj�nak vizsg�lata. E tekintetben a fogyaszt�kkal k�t�tt szerződ�sekben alkalmazott tisztess�gtelen szerződ�si felt�telekről sz�l� 93/l3/EGK tan�csi ir�nyelv abb�l indul ki, hogy a fogyaszt�i szerződ�sekben jelen l�vő - a fogyaszt�, mint


www.pitee.org

gyeng�bb f�l h�tr�ny�ra �rv�nyes�lő - egyenlőtlens�g kiz�r�lag egy harmadik f�l fell�p�s�vel egyenl�thető ki, ez�rt az ir�nyelv 7. cikk (1) bekezd�se a tag�llamok sz�m�ra elő�rta, gondoskodjanak arr�l, hogy megfelelő �s hat�kony eszk�z�k �lljanak rendelkez�sre ahhoz, hogy megsz�ntess�k az elad�k vagy szolg�ltat�k fogyaszt�kkal k�t�tt szerződ�seiben a tisztess�gtelen felt�telek alkalmaz�s�t. A tisztess�gtelen felt�telek alkalmaz�s�nak „megsz�ntet�se" arra utal, hogy a k�z�rdekű kereset c�lja prevent�v jellegű, azt hivatott biztos�tani, hogy a j�vőben a gazdas�gi �let professzion�lis

- 8 -

szereplői ne szerepeltethessenek a fogyaszt�kkal k�t�tt szerződ�seikben a fogyaszt�i �rdekeket s�rtő, tisztess�gtelen kik�t�seket. Ez a prevent�v hat�s t�kr�ződik a magyar szab�lyoz�sban is. K�z�rdekű perben ugyanis a b�r�s�g az egyes fogyaszt�k �ltal m�r elszenvedett jogs�relmeket nem orvosolhatja, a tisztess�gtelen kik�t�s �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�n t�lmenően a semmiss�g Ptk. 237. �-ban meghat�rozott jogk�vetkezm�nyeit nem vonhatja le. Ezek helyett speci�lis jogk�vetkezm�nyeket alkalmazhat, nevezetesen eltilthatja a fogyaszt�kkal szerződő felet a tisztess�gtelen kik�t�s alkalmaz�s�t�l (Ptk. 209/B. � (1) - (2) bekezd�s), �s elrendelheti d�nt�s�nek a k�zz�t�tel�t (Ptk�.II. 5/B � (1) bekezd�s). Ezek a szankci�k viszont a m�r „nem hat�lyos", az adott �ltal�nos szerződ�si felt�tel kidolgoz�ja �ltal m�r nem alkalmazott kik�t�sek tekintet�ben nyilv�nval�an sz�ks�gtelenek.

K�ts�gtelen ugyanakkor, hogy a fogyaszt�val szerződő f�l �ltal m�r nem haszn�lt kik�t�s kor�bbi alkalmaz�sa is okozhat olyan jogs�relmet, amely a szerződ�si felt�tel tisztess�gtelen volt�nak meg�llap�t�s�t sz�ks�gess� teheti. Az ilyen jogs�relmek orvosl�s�ra azonban �nmag�ban a k�z�rdekű per illetve az ott hozhat� d�nt�s - az �rv�nytelens�g klasszikus jogk�vetkezm�nyei (eredeti �llapot helyre�ll�t�sa, hat�lyoss� nyilv�n�t�s, �rv�nytelens�gi ok kik�sz�b�l�se) levon�s�nak hi�ny�ban - a kereset megalapozotts�ga eset�n sem alkalmas, az egyes fogyaszt�k a tisztess�gtelen kik�t�s alkalmaz�s�nak k�vetkezt�ben m�r elszenvedett jogs�relmek orvosl�s�t csak egy�ni ig�ny�rv�nyes�t�s keret�ben �rhetik el. Term�szetesen az egy�ni ig�ny�rv�nyes�t�st is megk�nny�theti az, ha a b�r�s�g k�z�rdekű perben m�r meg�llap�totta az egy�ni �rdeks�relmet is okoz� �ltal�nos szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�g�t, ennek ellen�re az olyan �ltal�nos szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�ge, amely felt�telt a fogyaszt�val szerződő f�l m�r hosszabb ideje nem alkalmaz, a k�z�rdekű ig�ny�rv�nyes�t�st nem teszi indokoltt�. A m�r nem alkalmazott �ltal�nos szerződ�si felt�telek ugyanis t�lnyom�r�szt olyan szerződ�sekhez kapcsol�dnak, amelyek r�szben vagy eg�szben m�r teljes�t�sre ker�ltek, �gy ezekhez a szerződ�sekhez kapcsol�d�an nem val�sz�nűs�thetők a fogyaszt�k olyan sz�les k�r�t �rintő �s olyan s�ly� jogs�relmek, amelyek a fogyaszt�k �rdekeinek v�delm�re hivatott szervek, szervezetek fell�p�s�t indokoln�k, ez�rt azok orvosl�sa az egy�ni ig�ny�rv�nyes�t�s keret�ben is megoldhat�. Emellett a m�r nem alkalmazott �ltal�nos szerződ�si felt�telek visszamenőleges hat�llyal t�rt�nő �rv�nytelenn� nyilv�n�t�sa jogbizonytalans�got eredm�nyezne, ami a k�z�rdekkel is ellent�tes.


www.pitee.org

Ezt a jog�rtelmez�st t�masztja al� a Legfelsőbb B�r�s�g 3/2011. PK v�lem�ny�nek 6. pontja is, amely szerint a Ptk�.II. 5. �-a szerinti k�z�rdekű perben a b�r�s�gnak afogyaszt�i szerződ�sben vitatott �ltal�nos szerződ�si felt�telt a perind�t�s hat�lya be�llt�nak (Pp. 128. �) időpontj�ban ismert tartalma szerint kell elb�r�lnia, s csak azokat a m�dos�t�sokat vagy „kihagy�sokat" kell figyelmen k�v�l hagynia, amelyeket az �ltal�nos szerződ�si felt�tel alkalmaz�ja a per sor�n hajt v�gre.

Nem tal�lta �rdemben fel�lb�r�lhat�nak az �t�lőt�bla az elsőfok� �t�let PLA/2009.08.01., HITGd.2009.08.01. �s a HITI/2009.08.01. megjel�l�sű �zletszab�lyzatokra vonatkoz� rendelkez�seit sem.

- 9 -

Pf.lI.20.750/2013/ 6.sz�m

A Pp. 3. � (2) bekezd�s�ben r�gz�tett k�relemhez k�t�tts�g elv�ből fakad�an a b�r�s�g -t�rv�ny elt�rő rendelkez�se hi�ny�ban - a felek �ltal előterjesztett k�relmekhez �s jognyilatkozatokhoz k�tve van. Ez azt jelenti, hogy a b�r�s�g a per folyam�n olyan k�rd�sben, amelyre a felek nem terjesztettek elő kereseti k�relmet, nem d�nthet. Ebből a szempontb�l l�nyeges, hogy a felperes �ltal kifog�solt �ltal�nos szerződ�si felt�telek az alperes �zletszab�lyzataiba foglaltan jelennek meg �s ker�lnek (illetve ker�ltek) alkalmaz�sra. Az alperes egy-egy �ltal�nos szerződ�si felt�telt nem �nmag�ban haszn�l, hanem akk�nt, hogy valamely �zletszab�lyzata a maga eg�sz�ben v�lik a szerződő partnereivel k�t�tt szerződ�sek r�sz�v�. A felperes kereset�ben maga is az alperes egyes �zletszab�lyzatainak „megnevez�s�re" utal�ssal, az azokban k�vetett sz�moz�s alapj�n hat�rozta meg, hogy pontosan melyek azok az �ltal�nos szerződ�si felt�telek, amelyek �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�t k�ri. Mivel jelen per az alperes �ltal alkalmazott, neves�tett �zletszab�lyzatokba foglalt egyes �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�nek a meg�llap�t�s�ra ir�nyul, a keresetben megjel�lt valamely �ltal�nos szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�ge csak a konkr�tan azt tartalmaz� �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an �llap�that� meg. Mindebből k�vetkezően ha a fogyaszt�val szerződő f�l (jelen �gyben az alperes) t�bb �zletszab�lyzat�ban azonos tartalm� �ltal�nos szerződ�si felt�telt alkalmaz, az azonos tartalm� �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�g�t a b�r�s�g kiz�r�lag a per t�rgy�v� tett �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an �llap�thatja meg.

T�ves ez�rt a felperesnek a fellebbez�si ellenk�relm�ben kifejtett azon hivatkoz�sa, miszerint az elsőfok� b�r�s�gnak erre ir�nyul� k�relem hi�ny�ban is vizsg�lnia kellett volna a 2009. augusztus 1. napj�t�l hat�lyba l�pett �zletszab�lyzati rendelkez�seket.

T�ves k�vetkeztet�st von le a felperes a Legfelsőbb B�r�s�gnak a fogyaszt�i szerződ�ssel kapcsolatos k�z�rdekű kereset elb�r�l�s�nak egyes k�rd�seiről sz�l� 3/2011. PK v�lem�ny 1. pontj�ban �rtakb�l is. Az e ponthoz fűz�tt indokol�sban a Legfelsőbb B�r�s�g kifejtette, a Ptk�.II.5. �-�ban feljogos�tott szervezetek �ltal ind�tott perben a b�r�s�g hivatalb�l is �szlelhet �s meg�llap�that m�s semmis�gi okot, ak�r a kik�t�s tisztess�gtelens�ge mellett, ak�r att�l f�ggetlen�l. A Ptk. 209/B. �-a rendelkez�seinek c�lj�val is az �ll �sszhangban, ha a k�z�rdekű perben elj�r� b�r�s�g �rdemben hat�rozhat az olyan fogyaszt�i szerződ�sekben alkalmazott �ltal�nos


www.pitee.org

szerződ�si felt�telekről is, amelyek a tisztess�gtelens�gtől elt�rő egy�b okb�l semmisek. Ez az �rtelmez�s van �sszhangban a 2/2010. (VI.28.) PK v�lem�ny 5.a. pontj�val, amely szerint a semmiss�gre alap�tott �rv�nytelens�gi k�relem eset�n a b�r�s�g a szerződ�s semmiss�g�t - hivatalb�l - m�s okb�l, m�s jogc�m alapj�n is meg�llap�thatja, mint amit a kereset�ben a felperes megjel�lt. Mindez teh�t azt jelenti, hogy ha a per t�rgy�v� tett szerződ�si kik�t�s nem minős�l tisztess�gtelennek, de a b�r�s�g egy�b semmiss�gi okot �szlel, a szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�ge ezen okb�l a felperes erre val� hivatkoz�sa hi�ny�ban is meg�llap�that�. Ez fogalmaz�dik meg a Főv�rosi �t�lőt�bla Polg�ri Koll�giumi

- 10 -

V�lem�ny�nek fellebbez�si ellenk�relemben hivatkozott �ll�sfoglal�s�ban is. Az teh�t, hogy a semmiss�get a b�r�s�g hivatalb�l �szleli, nem �rtelmezhető akk�nt, hogy olyan �zletszab�lyzati pont �rv�nytelens�g�t is meg kell �llap�tania, amelyre a felperes keresete nem terjed ki, a b�r�s�gnak ugyanis nem feladata az �zletszab�lyzat �ltal�nos rev�zi�ja.

Mindebből k�vetkezően helyt�ll� az az alperesi �rvel�s, hogy a felperes 2013. febru�r 12. napj�n �rkezett beadv�nya a t�ny�ll�sban �rtak szerinti t�rgyi keresetkiterjeszt�st tartalmaz: eredeti kereseti k�relm�nek fenntart�sa mellett a felperes azt �j kereseti k�relemmel eg�sz�tette ki. Ez pedig keresetv�ltoztat�snak minős�l, amelyre az �ltal�nos szab�lyokt�l elt�rően jelen perben a Pp. 146/A. � (1) bekezd�s�ben �rtak szerint ker�lhet sor. Ennek �rtelm�ben k�telező jogi k�pviselet eset�n az �ltal�nos szab�lyokt�l elt�rően keresetv�ltoztat�sra főszab�ly szerint az alperes �rdemi ellenk�relme előad�s�t k�vető 30 napon bel�l van lehetős�g. Ettől val� elt�r�st a t�rv�ny a (2) - (4) bekezd�sben �rt kiv�telekkel enged. A 2010. �vi CLXXXIII. tv. c�lja a Pp. fentiek szerinti m�dos�t�s�val az �t�lkez�s időszerűs�g�nek biztos�t�sa, a b�r�s�gi elj�r�s gyors�t�sa volt. A keresetv�ltoztat�s hat�ridőh�z k�t�s�vel a t�rv�ny g�tat k�v�n szabni azoknak a lehetős�geknek, amelyekkel a perek indokolatlanul elh�zhat�k. Ennek �rdek�ben a jogalkot� a k�telező jogi k�pviselethez k�t�tt perek elj�r�si szab�lyait szigor�totta, �gy a kereseti k�relem megv�ltoztat�s�t szoros hat�ridőh�z k�t�tte annak �rdek�ben, hogy a felperes kiz�r�lag �tgondoltan �s megfelelően elők�sz�tetten ind�tson polg�ri pert, figyelembe v�ve, hogy a jogi k�pviselőktől mint professzion�lis jogi szolg�ltat�st ny�jt�kt�l e k�vetelm�nyek teljes�t�se elv�rhat�.

T�ny, hogy a felperes a keresetkiterjeszt�st az alperesi ellenk�relem 2013. janu�r 4. napj�n t�rt�nt k�zbes�t�s�hez k�pest 30 napon t�l terjesztette elő. Nem fogadhat� el a felperesnek a fellebbez�si ellenk�relemben tett előad�sa, nevezetesen, hogy a 2013. janu�r 16. napj�n tartott t�rgyal�son a kiterjesztett kereset�t előadta, �s csup�n indokai kifejt�s�re k�rte hat�ridő enged�lyez�s�t. Az a nyilatkozata, miszerint „v�llalom, hogy a jelenleg hat�lyos �zletszab�lyzatokat is megt�madom �s e k�rben a keresetet ki k�v�nom eg�sz�teni" nem tekinthető a keresetv�ltoztat�s előterjeszt�s�nek.


www.pitee.org

A keresetv�ltoztat�sra elő�rt 30 napos hat�ridő �n. t�rv�nyi hat�ridő, amelynek meghosszabb�t�s�t engedő szab�lyt a Pp. nem tartalmaz, �gy azt a b�r�s�g sem hosszabb�thatja meg (BH1998. 245). Ez�rt nincs jelentős�ge annak, hogy a felperes a keresetkiterjeszt�st tartalmaz� beadv�ny�t a b�r�s�g �ltal a 2013. janu�r 16. napj�n tartott t�rgyal�s időpontj�t�l enged�lyezett 25 napos hat�ridőn bel�l terjesztette elő.

A felperes �ll�spontj�t�l elt�rően jelen �gyben a keresetv�ltoztat�sra enged�lyezett fenti 30 napos hat�ridő t�ll�p�s�t lehetőv� tevő - a Pp. 146/A. � (4) bekezd�s�ben �rt felt�telek - nem �llnak fenn. E jogszab�lyhely �rtelm�ben a felperes legk�sőbb az elsőfok� �t�let meghozatal�t megelőző t�rgyal�s berekeszt�s�ig megv�ltoztathatja

- 11 -

Pf.lI.20.750/2013/ 6.sz�m

kereset�t, ha olyan t�nyre, bizony�t�kra, illetve jogerős b�r�i vagy m�s hat�s�gi hat�rozatra hivatkozik, amely �nhib�j�n k�v�l az első t�rgyal�st k�vetően jutott a tudom�s�ra �s ezt igazolja. A felperes a r�sz�re az első t�rgyal�st megelőzően k�zbes�tett ellenk�relemből tudom�st szerzett arr�l, hogy 2009. augusztus 1. napj�t�l kezdődően melyek a hat�lyos �zletszab�lyzatok, azok valamint a csatolt hirdetm�nyek felperes r�sz�re val� k�zbes�t�se az ellenk�relem mell�kletek�nt megt�rt�nt. A K�ria 2/2012. sz�m� PK v�lem�nye sem tekinthető olyan jogerős b�r�i vagy m�s hat�s�gi hat�rozatnak, amely megalapozn� a hat�ridőn t�li keresetm�dos�t�st, m�sr�szt a felperes azt m�r az első t�rgyal�st megelőzően ismerte, hiszen maga is arra hivatkozott, hogy erre tekintettel k�v�nja a kereset�t m�dos�tani. Mindezt figyelembe v�ve a 2009. augusztus 1. napj�t�l hat�lyos �zletszab�lyzatok �s az ellenk�relemhez csatolt hirdetm�nyek egyes szerződ�si felt�teleire, valamint az eredeti keresetben megjel�lt �zletszab�lyzatok tov�bbi szerződ�si felt�teleire val� keresetkiterjeszt�s olyan keresetv�ltoztat�s, amelyet a felperes a Pp. hivatkozott szab�lyainak megs�rt�s�vel terjesztett elő. Ez�rt a Pp. 146/A. � (6) bekezd�se alapj�n azt az �t�lőt�bla �rdemi vizsg�lat n�lk�l elutas�totta �s az elsőfok� �t�let erre vonatkoz� rendelkez�seit a Pp. 251. � (1) bekezd�s�nek megfelelő alkalmaz�s�val hat�lyon k�v�l helyezte.

A felperes keresete t�rgyi keresethalmazat, ez�rt a per t�rgy�nak �rt�ke �zletszab�lyzatonk�nt 600 000 Ft, �sszesen 3 600 000 Ft (Pp. 25. � (3) bekezd�s, Itv. 39. � (3) bekezd�s b) pont). H�rom �zletszab�lyzatra vonatkoz� kereset �rdemi vizsg�lat n�lk�l ker�lt elutas�t�sra, az e kereseti k�relmek 1 800 000 Ft �sszegű per�rt�ke ut�n fizetendő elj�r�si illet�k az Itv. 58. � (1) bekezd�s f) pontj�nak megfelelő alkalmaz�s�val m�rs�kelt, a 42. � (1) bekezd�s a) pontja szerint sz�m�tott illet�k 10 %-a, azaz 10 800 Ft, m�g az �rdemben elb�r�lt tov�bbi h�rom �zletszab�lyzathoz kapcsol�d� kereset ut�n - ugyancsak 1 800 000 Ft-os per�rt�k alapul v�telk�vel - j�r� kereseti illet�k 108 000 Ft. Erre figyelemmel az elsőfok� elj�r�sban felmer�lt illet�k �sszege �sszesen 118 800 Ft, amelyet az Itv. 74. � (3) bekezd�se szerint alkalmazand� 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. �-a alapj�n, a 13. � (1)


www.pitee.org

bekezd�s�ben foglaltakra figyelemmel az �llam visel, tekintve, hogy a felperes az Itv. 5. � (1) bekezd�s d) pontja �rtelm�ben teljes szem�lyes illet�kmentess�gben r�szes�l.

A kereset elutas�t�s�ra tekintettel az �t�lőt�bla a Pp. 78. � (1) bekezd�se alapj�n k�telezte a felperest az alperes - 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. � (3) bekezd�se �s 4/A. �-a alapj�n 40 munka�ra figyelembev�tel�vel meg�llap�tott - �gyv�di munkad�jb�l �ll� elsőfok� perk�lts�g�nek a megfizet�s�re. Az �gyv�di munkad�j �sszeg�nek meg�llap�t�sakor �rt�kelte, hogy az alperesi k�pviselőnek a felperes nagy terjedelmű keresetlevel�t �s elők�sz�tő iratait kellett �ttanulm�nyoznia, arra maga is r�szletes elők�sz�tő iratot ny�jtott be �s n�gy t�rgyal�son vett r�szt.

- 12 -

A felperes azon nyilatkozata, hogy a PLA/20040914/IFI �s a PLA1/2009.08.01. megjel�l�sű �zletszab�lyzatokra vonatkoz� kereset�t nem tartja fenn, a t�rgyi keresethalmazatra tekintettel nem a kereset lesz�ll�t�s�t jelenti, hanem e kereseti k�relmektől val� el�ll�sk�nt �rt�kelendő. Az ezzel kapcsolatos, a Pp. 160. �-�ban �rt elj�r�st az elsőfok� b�r�s�gnak kell lefolytatnia. Ennek megfelelően az �t�lőt�bla a m�sodfok� elj�r�s t�rgy�t k�pező �s az elsőfok� b�r�s�g �ltal elb�r�lt kereseti k�relmek t�rgy�ban r�sz�t�letet hozott (Pp. 213. � (2) bekezd�s).

A fentiekre figyelemmel az �t�lőt�bla az elsőfok� b�r�s�g �t�let�t a Pp. 253. � (2) bekezd�se alapj�n r�szben, a rendelkező r�szben foglaltak szerint megv�ltoztatta.

A m�sodfok� elj�r�sban az alperes teljes eg�sz�ben pernyertesnek bizonyult, ez�rt az �t�lőt�bla a felperest k�telezte a Pp. 78. � (1) bekezd�se alapj�n az alperes m�sodfok� elj�r�sban felmer�lt, �gyv�di munkad�jb�l �ll� - a hivatkozott IM rendelet szerint 20 munka�ra alapul v�tel�vel meg�llap�tott - perk�lts�g�nek a megfizet�s�re.

A feljegyzett m�sodfok� elj�r�si illet�ket a pervesztes felperes szem�lyes illet�kmentess�g�re figyelemmel az �llam viseli (Itv. 5. � (1) bekezd�s d) pont, 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 14. �).

S z e g e d , 2014. m�rcius 26.

Dr.Szeghő Katalin sk. Zan�czn� dr. Ocsk� Erzs�bet sk. Bereczkyn� dr. Lengyel N�ra sk.a tan�cs eln�ke előad� b�r� t�blab�r�


www.pitee.org

SZEGEDI T�RV�NYSZ�K13.P.21.224/2012/35. sz�m

A Szegedi T�rv�nysz�k a Bihari �gyv�di Iroda (�gyint�ző: Dr. Bihari Krisztina �gyv�d, c�me) �ltal k�pviselt felperes nevees (felperes c�me) felperesnek – a Sulyok �s �d�m �gyv�di Iroda (�gyint�ző: Dr. �d�m Attila �gyv�d c�me) �ltal k�pviselt alperes neve (c�me) alperes ellen �ltal�nos szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�ge meg�llap�t�sa ir�nti per�ben meghozta a k�vetkező

� T � L E T E T

A b�r�s�g meg�llap�tja a kik�t�sek alkalmaz�j�val szerződő valamennyi f�lre kiterjedő hat�llyal az �t�let jogerőre emelked�s�ig m�g nem tejes�tett szerződ�sek tekintet�ben, hogy az alperes k�vetkező �zletszab�lyzatainak az al�bbi �ltal�nos szerződ�si felt�telei �rv�nytelenek:

I. �zletszab�lyzat 1 sz�m� 2006. m�jus h� 31. napj�t�l 2009. j�lius h� 31-ig hat�lyos g�pj�rm� hitelez�si tev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat:

1. „I/18/C. M�rt�kad� kamatl�b: amennyiben a m�rt�kad� devizanem egy�b, �gy a m�rt�kad� kamatl�b a Londoni Bankk�zi Piacon a m�rt�kad� devizanemben 3 havi időtartamra jegyzett a Reuters Monitor megfelelő oldal�n naponta k�zz�tett k�n�lati referencia kamatl�b (3 havi London InterBank Offered Rate-LIBOR).”

2. „I/25/B. Kamatv�ltoz�s II. (�rfolyamv�ltoz�s): a m�rt�kad� �rfolyam �s fizet�sei esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam v�ltoz�s�nak f�ggv�ny�ben az al�bbi k�plet szerint meghat�rozott kamatk�l�nb�zet: Kamatv�ltoz�s II.=fizet�si k�telezetts�g x ((fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) – 1).”

3. „IV/2. Amennyiben a k�z�lt adatok az egyedi k�lcs�nszerződ�sben foglaltakt�l elt�rnek, �gy a felek az �rtes�t�sben k�z�lt felt�teleket tekintik ir�nyad�nak f�ggetlen�l att�l, hogy a k�lcs�nbevevő az egyedi k�lcs�nszerződ�s szerint fizet�st teljes�tett.„

4. „IV/5. A hitelező jogosult a kamatv�ltoz�s I. �rv�nyes�t�s�re a m�g nem esed�kes t�rlesztőr�szletek �sszeg�nek megv�ltoztat�s�val, ha a m�rt�kad� kamatl�b p�nzpiacon kialakult �rt�ke elt�r az egyedi k�lcs�nszerződ�sben meghat�rozott hat�lyos referencia�rt�ktől. Ebben az esetben a hitelező jogosult az egyedi k�lcs�nszerződ�s m�rt�kad� kamatl�b�ra �j hat�lyos referencia �rt�ket meghat�rozni, amely �rt�k nem lehet magasabb/ alacsonyabb, mint az egyedi k�lcs�nszerződ�s kor�bbi hat�lyos referencia�rt�ke hat�lybal�p�s�nek napja �s az �j hat�lyos referencia�rt�k hat�lybal�p�s�nek napja k�z�tt a p�nzpiacon jegyzett m�rt�kad� kamatl�b legmagasabb/legalacsonyabb �rt�ke. A hitelező kamatv�ltoz�s I-el �rintett �j t�rlesztőr�szletek �sszeg�t a THM sz�m�t�s�hoz haszn�lt k�plet seg�ts�g�vel �gy hat�rozza meg, hogy az �j t�rlesztőr�szleteknek a m�rt�kad� kamatl�b �j hat�lyos referencia�rt�k�vel a kamatv�ltoz�s I. hat�lybal�p�s�nek napj�ra sz�m�tott diszkont�rt�ke v�ltozatlan maradjon.”


www.pitee.org

5. „IV/7. Amennyiben az elsődleges biztos�t�k opci� �s az egyedi k�lcs�nszerződ�s futamideje �t �vn�l hosszabb, �gy k�lcs�nbevevő k�teles a hitelező felsz�l�t�s�ra – az eredeti felt�telekkel egyező tartalommal – ism�t v�teli jogot engedni, amelynek időtartalma legal�bb a szerződ�s lej�rt�t k�vető h�rom h�nap.”

6. „VIII/1. A hitelező jogosult a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�sben foglalta k�telezetts�geit megszegi, �gy k�l�n�sen a.) A k�lcs�nbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelembe esik �s a hitelező �ltal meghat�rozott p�that�ridőben nem teljes�t.b.) Ha a k�lcs�nbevevő m�sodik alkalommal is fizet�si k�sedelemben esik an�lk�l, hogy a hitelező – ak�r az első alkalommal is – a teljes�t�sre �r�sbeli felsz�l�t�st k�ldeni �s p�that�ridőt jel�lni meg.j.) A k�lcs�nbevevő ellen felsz�mol�si vagy v�grehajt�si elj�r�s vagy v�glesz�mol�s indul.k.) A k�lcs�nbevevő saj�t maga ellen csődelj�r�st kezdem�nyez.l.) A k�lcs�nbevevő a g�pj�rmű biztos�t�s�ra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�g�t megszegi.m.) Ha egy k�lcs�nvevőnek t�bb szerződ�se is van p�rhuzamosan a hitelezővel vagy annak �rdekelts�gi k�r�be tartoz� t�rsas�ggal �s b�rmely szerződ�s szerinti fizet�si k�telezetts�g�t nem teljes�ti, akkor a hitelezőnek joga van a k�lcs�nbevevő t�bbi szerződ�s�t is felmondani �s a felmondott szerződ�sekkel kapcsolatban besz�m�t�si jogot gyakorolni.”

„7. IX/2. A k�lcs�nszerződ�s felmond�sa tot�l, illetve lop�sk�r eset�n:a.) A hitelező jogosult a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a g�pj�rművet – mint elsődleges biztos�t�kot – ellopj�k vagy tot�lk�ros lesz.b.) A k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi fizet�si k�telezetts�geket k�teles teljes�teni:A k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n fenn�ll� tőke – �s kamattartoz�st – a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig meg nem fizetett valamennyi kamatv�ltoz�st II-t �s az arra felsz�m�tott kamatot, az al�bbi k�plettel sz�m�tott kamatv�ltoz�s III-t: a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n fenn�ll� tőke �s kamattartoz�s �sszege x (( a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam ) -1).”

8. „IX/3. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő szerződ�sszeg�se miatti felmond�s eset�n a.) a felmond�s napj�ig meg nem fizetett valamennyi kamatv�ltoz�s II. �s az erre felsz�m�tott kamatot.”

9. „IX/4. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s eset�n:a.) A k�lcs�nszerződ�s megszűnik az azt megelőző napon, amelyen a k�lcs�nbevevő elleni csőd-vagy felsz�mol�si elj�r�s ir�nt beny�jtott k�relmet a b�r�s�g �rkeztette, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nbevevő al�bbi tartoz�sa a megszűn�s napj�n egy �sszegben eset�kess�g v�lik: - a megszűn�s napj�n fenn�ll� tőke �s kamattartoz�s, - a kintl�vős�gi elj�r�s lefolytat�s�nak hirdetm�nyben k�zz�tett �gyviteli k�lts�ge, - a megszűn�s napj�ig meg nem fizetett kamatv�ltoz�s II. �s az arra felsz�m�tott kamatot,- az al�bbi k�plettel sz�m�tott kamatv�ltoz�s III.: a megszűn�s napj�n fenn�ll� tőke �s kamattart�s �sszege x ((a megszűn�s napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) - 1).”


www.pitee.org

10. „XI/2. Kamatv�ltoz�s I. m�rt�kad� kamatl�b %-os �rt�k�nek p�nzpiacon bek�vetkezett v�ltoz�sa f�ggv�ny�ben az egyedi k�lcs�nszerződ�s h�tral�vő futamidej�t �rintő kamatk�l�nb�zet. A hitelező jogosult a kamatv�ltoz�s I. �rv�nyes�t�s�re, a k�lcs�nszerződ�s h�tral�vő futamidej�nek megv�ltoztat�s�val, ha a m�rt�kad� kamatl�b p�nzpiacon kialakult �rt�ke elt�r az egyedi k�lcs�nszerződ�sben meghat�rozott hat�lyos referencia�rt�ktől. Ebben az esetben a hitelező jogosult az egyedi k�lcs�nszerződ�s m�rt�kad� kamatl�b�ra �j hat�lyos referenciam�rt�ket meghat�rozni, amely �rt�k nem lehet magasabb/alacsonyabb, mint az egyedi k�lcs�nszerződ�s kor�bbi, hat�lyos referencia�rt�ke hat�lybal�p�s�nek napja �s az �j hat�lyos referencia�rt�k hat�lybal�p�s�nek napja k�z�tt a p�nzpiacon jegyzett m�rt�kad� kamatl�b a legmagasabb/legalacsonyabb �rt�ke.A hitelező kamatv�ltoz�s I-el �rintett t�rlesztőr�szletek �sszeg�t �s az �j futamidőt a THM sz�m�t�s�hoz haszn�lt k�plet seg�ts�g�vel �gy hat�rozza meg, hogy az �j t�rlesztőr�szleteknek a m�rt�kad� kamatl�b �j hat�lyos referencia�rt�k�vel a kamatv�ltoz�s I. hat�lybal�p�s�nek napj�ra sz�m�tott diszkont�rt�ke v�ltozatlan maradjon. A kamatv�ltoz�s I. miatti kamatk�l�nb�zetet a k�lcs�nbevevő a havi t�rlesztőr�szletekben fizeti meg �gy, hogy a havi t�rlesztőr�szletek �sszeg�nek m�rt�k nem v�ltozik. A kamatk�l�nb�zet a tőket�rleszt�s terh�re ker�l elsz�mol�sra, melynek ar�ny�ban a szerződ�s futamideje m�dosul. Kamatv�ltoz�s I. t�ny�t, tov�bb� a m�rt�kad� kamatl�b �j hat�lyos referencia�rt�k�t a hitelező hirdetm�nyben teszi k�zz�. Az egyedi k�lcs�nszerződ�s megv�ltozott futamidej�ről �s t�rlesztőr�szleteiről a hitelező a k�lcs�nbevevőt �r�sban �rtes�ti.„

11. „XI/3. Az esed�kess� v�lt t�rlesztőr�szletekre jut� kamatv�ltoz�s II. a hitelezőt a t�rlesztőr�szletek fizet�si esed�kess�g�nek napj�val illeti meg, amelynek elsz�mol�s�val �s megfizet�s�vel kapcsolatosan a felek az al�bbiak szerin �llapodnak meg:b.) A hitelező jogosult a k�lcs�nbevevőt terhelő felsz�m�tott kamatv�ltoz�s II-re att�l az időpontt�l kezdve, hogy a hitelezőt megilleti az elsz�mol�s időpontj�ig terjedő időszakra a kalkul�ci�s kamatl�bnak megfelelő m�rt�kű kamatot felsz�m�tani azzal, hogy k�teles a hitelezőt terhelő felsz�m�tott kamatv�ltoz�s II. �sszeg�vel, annak felsz�m�t�sakor a k�lcs�nbevevő fel� fenn�ll� kamatv�ltoz�s II. k�vetel�s�t cs�kkenteni.d.) A hitelező jogosult a m�g ki nem fizetett r�szleteket egyoldal�an megv�ltoztatni, amennyiben a kalkul�ci�s kamatl�b v�ltozik. A fizetendő r�szletek m�dos�t�sa a k�lcs�nbevevő �rtes�t�s�vel l�p hat�lyba.”

12. „XI/4. Rendk�v�li �rfolyameset�n bek�vetkezte eset�n a hitelező jogosult az esed�kess� v�lt t�rlesztőr�szletekre jut� kamatv�ltoz�s II-t a rendk�v�li �rfolyamesem�ny bek�vetkezt�t k�vetően a k�lcs�nszerződ�s futamidej�nek lej�rt�t megelőzően kiterhelni.„

13. „XII/1. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�sa: a hitelező jogosult az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�ra. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t ennek hat�lybal�p�se előtt legal�bb 15 nappal kor�bban aj�nlott lev�lben megk�ldi a k�lcs�nbevevőnek. Amennyiben a k�lcs�nbevevő a fenti hat�ridőn bel�l �r�sban nem nyilatkozik, az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t a hitelező a k�lcs�nbevevő �ltal elfogadottnak tekinti. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�sa hat�lybal�p�s�től kezdve vonatkozik, a m�g le nem j�rt k�lcs�nszerződ�sekre.„

II. �zletszab�lyzat 2sz�m� 2008. november h� 1. napj�t�l 2009. j�lius h� 31. napj�ig hat�lyos g�pj�rmű z�rtv�gű p�nz�gyi l�zingtev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat.

1. „I/13/c. Amennyiben a m�rt�kad� devizanem egy�b, �gy a m�rt�kad� kamatl�b a


www.pitee.org

Lonboni Bankk�zi Piacon a m�rt�kad� devizanemben 3 havi időtartamra jegyzett a Reuters Monitor megfelelő oldal�n naponta k�zz�tett k�n�lati referencia kamatl�b (3 havi London InterBank Offered Rate-LIBOR).”

2. „I/20. Kamatv�ltoz�s: b.) Kamatv�ltoz�s II. (�rfolyamv�ltoz�s): m�rt�kad� �rfolyam �s a fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam v�ltoz�s�nak f�ggv�ny�ben az al�bbi k�plet szerint meghat�rozott kamatk�l�nb�zet: _____________c.) Kamatv�ltoz�s II= fizet�si k�telezetts�g x ((fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1 ).”

3. „II/3. A l�zingbead� jogosult a kamatv�ltoz�s I. �rv�nyes�t�s�re a m�g nem esed�kes l�zingd�jak �sszeg�nek megv�ltoztat�s�val ha a m�rt�kad� kamatl�b p�nzpiacon kialakult �rt�ke elt�r az egyedi l�zingszerződ�sben meghat�rozott hat�lyos referencia�rt�ktől. Ebben az esetben a l�zingbead� jogosult az egyedi l�zingszerződ�s m�rt�kad� kamatl�b�ra �j hat�lyos referencia�rt�ke meghat�rozni, amely �rt�k nem lehet magasabb/alacsonyabb, mint az egyedi l�zingszerződ�s kor�bbi hat�lyos referencia�rt�ke hat�lybal�p�s�nek napja �s az �j hat�lyos referencia�rt�k hat�lybal�p�s�nek napja k�z�tt a p�nzpiacon jegyzett m�rt�kad� kamatl�b legmagasabb/legalacsonyabb �rt�ke. A l�zingbead� kamatv�ltoz�s I-el �rintett �j l�zingd�jak �sszeg�t a 41/1997. (III.05.) Korm�nyrendeletben meghat�rozott teljes hiteld�j mutat� sz�m�t�s�ra vonatkoz� k�plet seg�ts�g�vel �gy hat�rozza meg, hogy az �j l�zingd�jaknak a m�rt�kad� kamatl�b �j hat�lyos referencia�rt�k�vel a kamatv�ltoz�s I. hat�lybal�p�s�nek napj�ra sz�m�tott diszkont�rt�ke v�ltozatlan maradjon. A kamatv�ltoz�s I. t�ny�t tov�bb� m�rt�kad� kamatl�b �j hat�lyos referencia�rt�k�t a l�zingbead� hirdetm�nyben teszi k�zz�. Az egyedi l�zingszerződ�s megv�ltozott l�zingd�jair�l a l�zingbead� a l�zingbevevőt �r�sban �rtes�ti.„

4. „II/4. Az esed�kess� v�lt l�zingd�jakra jut� kamatv�ltoz�s II-t a l�zingbead� ut�lag – a hirdetm�nyben k�zz�tett gyakoris�ggal terheli ki, amennyiben a m�g ki nem terhelt kamatv�ltoz�s II. �sszege legal�bb a hirdetm�nyben meghat�rozott m�rt�ket el�rti. A szerződ�s megszűn�sekor a l�zingbead� a ki nem terhelt valamennyi kamatv�ltoz�s II-t kiterheli, illetve j�v��rja.„

5. „III/1. A l�zingbevevő fizet�si k�telezetts�gei:b.) A l�zingbevevő k�teles az egyedi l�zingszerződ�sben �s a kamatv�ltoz�s terhelő bizonylatokban meghat�rozott fizet�si k�telezetts�geinek legk�sőbb az esed�kess�g időpontj�ban eleget tenni. Sem a sz�mla, illetve a k�szp�nz �tutal�si megb�z�s hi�nya, sem az, hogy a l�zingbead� az esetleges inkassz�s jog�val nem �lt, valamint az a k�r�lm�ny, hogy a l�zingbevevő a l�zingt�rgyat nem vette �t �s /vagy nem helyezte �zembe a l�zingszerződ�sben meghat�rozott fizet�si k�telezetts�g teljes�t�se al�l nem mentes�t �s nem m�dos�tja az esed�kess�g időpontj�t sem.e.) A l�zingbevevő k�teles a l�zingbead� telephely�n �s fi�ktelephely�n kif�ggesztett hirdetm�ny szerinti k�lts�geket - azok felmer�l�se eset�n- megt�r�teni. A l�zingbead� a k�lts�geket az azok felmer�l�sekor hat�lyos hirdetm�ny szerint jogosult meg�llap�tani.g.) A l�zingbevevő felmenti a l�zingbead�t a HPT szerinti banktitokra vonatkoz� k�telezetts�g al�l, amennyiben az adatszolg�ltat�s a l�zingbead� �rdekelts�gi k�r�be tartoz� t�rsas�g, illetve a l�zingbead� r�sz�re fedezetet ny�jt� biztos�t�si t�rsas�g r�sz�re t�rt�nik.”


www.pitee.org

6. „III/5. A l�zingbevevő a l�zingszerződ�st nem mondhatja fel.”

7. „V/3. A l�zingbevevő k�teles a g�pj�rműre, mint szerződő d�jfizető olyan CASCO-szerződ�st k�tni, amely az al�bbi felt�teleket marad�ktalanul kiel�g�ti:- k�r eset�n a biztos�t�s kedvezm�nyezettje a l�zingbead�.„

8. „VI/4. A l�zingbead� jogosult a l�zingszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a l�zingbevevő a szerződ�sben foglalt k�telezetts�geit megszegi, �gy k�l�n�sen:a.) A l�zingbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelemebe esik �s a l�zingbead� �r�sbeli felsz�l�t�sa alapj�n a felsz�l�t� lev�lben megjel�lt p�that�ridőben nem teljes�t.b.) Ha a l�zingbevevő m�sodik alkalommal is fizet�si k�sedelembe esik an�lk�l, hogy a l�zingbead� – ak�r az első alkalommal is – a teljes�t�sre �r�sbeli felsz�l�t�s k�ldene �s p�that�ridőt jel�lne meg.d.) A l�zingbevevő ellen v�grehajt�si elj�r�st, illetve felsz�mol�si elj�r�st kezdem�nyeznek, vagy a l�zingbevevő saj�t maga ellen csődelj�r�st kezdem�nyez, illetve v�gelsz�mol�st ind�t.e.) A l�zingbead� tudom�s�ra jut, hogy a l�zingbevevő harmadik szem�lyekkel szemben kifizet�sit megsz�nteti (fizet�si k�telezetts�g�nek az esed�kess�gtől sz�m�tott 15 napig nem tesz eleget) vagy a vagyon�ra vezetett v�grehajt�s sikertelen marad.h.) A l�zingbevevő a l�zingt�rgya biztos�t�s�ra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�g�t megszegi.”

9. „VI/6. Amennyiben a l�zingbevevő a fenti k�telezetts�g�nek nem tesz eleget, �gy a l�zingbead�t megilleti a l�zingt�rgy �nhatalm� – saj�t maga vagy igazolt meghatalmazottja �ltali – birtokbev�tel�nek vagy elsz�ll�t�s�nak joga, amellyel kapcsolatban felmer�lt �sszes k�lts�g a l�zingbevevőt terheli. A l�zingbevevő k�teles tűrni a l�zingt�rgy lez�r�s�t, a megfelelő int�zked�sek megt�tel�t, ingatlan�n, illetve telephely�n, illetve azt, hogy a l�zingbead� karhatalom ig�nybev�tel�vel �rv�nyes�tse.”

10. „VII/1. A l�zingszerződ�s megszűn�se előterjeszt�s k�vetkezt�ben:b.) A l�zingbead� az előt�rleszt�shez csak abban az esetben k�teles hozz�j�rulni, ha a l�zingbevevő k�rtalan�tja a l�zingbead�t a l�zingszerződ�s m�dos�t�s�b�l eredő vesztes�g��rt. Amennyiben a l�zingbevevő a l�zingbead�val vagy a l�zingbead� �rdekelts�gi k�r�be tartoz� t�rsas�ggal egyidejűleg t�bb hat�lyos szerződ�se is van, a l�zingbevevő előt�rleszt�sre csak akkor jogosult, ha a l�zingbead� meg�t�l�se szerint az előt�rleszt�s nem vesz�lyezteti a tov�bbi hat�lyban l�vő szerződ�siben foglalt fizet�si k�telezetts�gei teljes�t�s�t.”

11. „VII/2. A l�zingszerződ�s megszűn�se tot�l- vagy lop�sk�r eset�n:c.) A l�zingbevevő a l�zingszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi k�telezetts�geket k�teles teljes�teni:- a l�zingszerződ�s megszűn�s�nek napig esed�kes meg nem fizetett valamennyi kamatv�ltoz�s II. �s az arra felsz�m�tott kamatot, az al�bb k�plettel sz�m�tott kamatv�ltoz�s III-at: (a l�zingszerződ�s megszűn�s�nek napj�n fenn�ll� tőke-, �FA- �s �gyleti kamattartoz�s �sszege) x ((a l�zingszerződ�s megszűn�s�nek napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

12. „VII/3. A l�zingszerződ�s megszűn�se a l�zingbevevő szerződ�sszeg�se miatti felmond�s eset�n:b.) a l�zingbead� a l�zingbevevőtől olyan m�rt�kű k�rt�r�t�s k�vetelhet, amely abba a helyzetben


www.pitee.org

hozza, melybe akkor ker�lt volna, ha a l�zingbevevő szerződ�sszerűen teljes�t.”

13. „IX/4. A l�zingbead� jogosult az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�ra. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t annak hat�lybal�p�s előtt legal�bb 15 nappal kor�bban aj�nlott lev�lben megk�ldi a l�zingbevevőnek. Amennyiben a l�zingbevevő a fenti hat�ridőn bel�l nem nyilatkozik, az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t a l�zingbead� a l�zingbevevő �ltal elfogadottnak tekinti. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�sa a hat�lybal�p�s�től kezdve vonatkozik a m�g le nem j�rt l�zingszerződ�sekre �s a folyamatban l�vő l�zing�gyletekre is.”

III. �zletszab�lyzat 3 sz�m� 2006. m�jus h� 31. napj�t�l 2009. j�lius h� 31. napj�ig hat�lyos hitelez�si tev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat.

1. „I/12/c. M�rt�kad� kamatl�b: amennyiben a m�rt�kad� devizanem egy�b, �gy a m�rt�kad� kamatl�b a Londoni Bankk�zi Piacon a m�rt�kad� devizanemben h�romhavi időtartamra jegyzett a Reuters Monitor megfelelő oldal�n naponta k�zz�tett k�n�lati referencia kamatl�b (3 havi London InterBank Offered Rate-LIBOR).”

2. „III/2. A hitelező a k�lcs�n foly�s�t�s�r�l a k�lcs�nbevevőt �r�sban �rtes�ti. Az �rtes�t�s tartalmazza a foly�s�tott k�lcs�n �sszeg�t, a foly�s�t�s �rt�knapj�n, valamint az egyes t�rlesztőr�szletek �sszeg�t, esed�kess�g�t, tőke �s kamatmegbont�s�t. Az �rtes�t�s egyben sz�mla is. Amennyiben a k�z�lt adatok az egyedi k�lcs�nszerződ�sben foglaltakt�l elt�rnek, �gy a felek az �rtes�t�sben k�z�lt felt�teleket tekintik ir�nyad�nak f�ggetlen�l att�l, hogy a l�zingbevevő az egyedi k�lcs�nszerződ�s szerint k�lcs�nt teljes�tett.”

3. „III/7. Amennyiben az elsődleges biztos�t�kopci� �s az egyedi k�lcs�nszerződ�s futamideje 5 �vn�l hosszabb, �gy a k�lcs�nbevevő k�teles a hitelező felsz�l�t�s�ra – az eredeti felt�telekkel egyező tartalommal - ism�t v�teli jogot engedni, amelynek időtartama legal�bb a szerződ�s lej�rt�t k�vető h�rom h�nap.”

4. „III/12. A k�lcs�nbevevő hozz�j�rul, hogy a hitelező, illetve a hitelező �rdekelts�gi k�r�ben tartoz� t�rsas�g k�zvetlen�l vagy erre szakosodott v�llalkoz�son kereszt�l a hat�s�gok adatb�zisainak k�lcs�nbevevőre vonatkoz� adatait leh�vja.”

5. „III/13. Amennyiben a k�lcs�nbevevő �ltal befizetett a hitelező sz�ml�j�n j�v��rt �sszeg nem fedezi a hitelezővel szemben fenn�ll� teljes lej�rt tartoz�s �sszeg�t – bele�rtve azt az esetet is, ha a k�lcs�nbevevőnek t�bb szerződ�se is van p�rhuzamosan a hitelezővel – �gy az elsz�mol�s sorrendj�t – bele�rtve az egyes szerződ�sekre t�rt�nő sorrendj�t is – a hitelező jogosult meghat�rozni.”

6. „V/5. A k�lcs�nbevevő a hitelező felh�v�s�ra k�teles megfizetni azon megn�vekedett k�lts�geket, amelyet b�rmely jogszab�ly hat�lybal�p�s�vel vagy m�dosul�s�val, illetve annak b�r�i vagy k�zigazgat�si �rtelmez�s�ben vagy alkalmaz�s�ban bek�vetkezett v�ltoz�sokkalkapcsolatban mer�lnek fel.”

7. „IV/7. A k�lcs�nbevevő k�teles a hirdetm�ny szerint k�lts�geket - azok felmer�l�se eset�n – a hitelezőnek megt�r�teni.”

8. „VII/1. A hitelező jogosult a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�sben foglalt k�telezetts�geit megszegi, �gy


www.pitee.org

k�l�n�sena.) Ha a k�lcs�nbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelembe esik �s a hitelező �ltal meghat�rozott p�that�ridőben nem teljes�t.b.) Ha a k�lcs�nbevevő m�sodik alkalommal is fizet�si k�sedelembe esik en�lk�l, hogy a hitelező – ak�r az első alkalommal is – a teljes�t�sre �r�sbeli felsz�l�t�st k�ldene �s p�that�ridőt jel�lne meg.j.) A k�lcs�nbevevő ellen felsz�mol�si vagy v�grehajt�si elj�r�s vagy v�gelsz�mol�s indul.k.) A k�lcs�nbevevő saj�t maga ellen csődelj�r�st kezdem�nyez.l.) A k�lcs�nbevevő az ingatlan biztos�t�s�ra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�g�t megszegi.m.) Ha egy k�lcs�nbevevőnek t�bb szerződ�se is van p�rhuzamosan a hitelezővel vagy annak �rdekelts�gi k�r�be tartoz� t�rsas�ggal �s b�rmely szerződ�s szerinti fizet�si k�telezetts�g�t nem teljes�ti, akkor a hitelezőnek joga van a k�lcs�nbevevő t�bbi szerződ�s�t is felmondani �s felmondott szerződ�sekkel kapcsolatban besz�m�t�si jogot gyakorolni.”

9. „VIII/3. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s eset�n:A k�lcs�nszerződ�s megszűnik az azt megelőző napon, amelyen a k�lcs�nbevevő elleni csőd vagy felsz�mol�si elj�r�s ir�nt beny�jtott k�relmet a b�r�s�g �rkeztette, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nbevevő al�bbi tartoz�sa a megszűn�s napon egy�9sszegben esed�kess� v�lik:- megszűn�s napj�n fenn�ll� tőke �s kamattartoz�s,- kintl�vős�gi elj�r�s lefolytat�s�nak hirdetm�nyben k�zz�tett �gyviteli k�lts�ge, - a megszűn�s napj�ig esed�kes ki nem terhelt valamennyi kamatv�ltoz�s II,- az al�bbi k�plettel sz�m�tott kamatv�ltoz�s III.: megszűn�s napj�n fenn�ll� tőke �s kamattartoz�s �sszege x ((a megszűn�s napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

10. „X. A hitelező jogosult az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�ra. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t annak hat�lybal�p�se előtt legal�bb 15 nappal kor�bban aj�nlott lev�lben megk�ldi a k�lcs�nbevevőnek. Amennyiben a k�lcs�nbevevő a fenti hat�ridőn bel�l �r�sban nem nyilatkozik az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t a hitelező a k�lcs�nbevevő �ltal elfogadottnak tekintheti. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�sa a hat�lybal�p�s�től kezdve vonatkozik a m�g le nem j�rt k�lcs�nszerződ�sekre.”

IV. A �zletszab�lyzat 4 sz�m� 2009. j�lius h� 01. napj�t�l hat�lyos g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre �zletszab�lyzat.

1. „I/23. �rfolyamv�ltoz�s: a.) �rfolyamv�ltoz�s I.: a m�rt�kad� �rfolyam �s a fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam v�ltoz�s�nak f�ggv�ny�ben az al�bbi k�plet szerint meghat�rozott kamatk�l�nb�zet: �rfolyamv�ltoz�s I. = fizet�si k�telezetts�g X ((fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1). b.) �rfolyamv�ltoz�s II.: a k�lcs�nszerződ�s futamideje lej�rta előtti megszűn�sekor fizetendő –ki nem terhelt – kamatk�l�nb�zet, amelynek m�rt�ke a szerződ�s megszűn�s�nek eseteit szab�lyoz� rendelkez�sekben k�l�n ker�l meghat�roz�sra.”

2. „II/A/1/c. A jelen fejezet alkalmaz�s�ban ir�nyad� fogalmak: referencia kamatl�b, amelynek HPT szerinti megfogalmaz�sa: b�rmilyen alkalmazand� kamat sz�m�t�snak alapj�ul szolg�l�, a nyilv�noss�g sz�m�ra hozz�f�rhető mindenkori kamatl�b, amelynek m�rt�k�re a hitelezőnek nincs r�hat�sa. Amennyiben a m�rt�kad� devizanem egy�b, �gy a referencia kamatl�b a Londoni Bankk�zi Piacon a m�rt�kad� devizanemben 1., 3., 6. havi időtartamban a


www.pitee.org

Reuters Monitor megfelelő oldal�n naponta k�zz�tett k�n�lati kamatl�b 1., 3., 6. havi London InterBank Offered Rate-LIBOR.”

3. „II/B/II/1.3. Az �gyf�l kock�zati meg�t�l�s�nek v�ltoz�saa.) Az �gyf�l, illetve a hitel�gylet m�s kock�zati kateg�ri�ba t�rt�nő �tsorol�sa, a hitelező vonatkoz� jogszab�lyi elő�r�soknak megfelelő eszk�zminős�t�si szab�lyzata, vagy belső ad�sminős�t�si szab�lyzata alapj�n – k�l�n�s tekintettel az �gyf�l p�nz�gyi helyzet�ben �s fizetők�pess�gi stabilit�s�ban bek�vetkező v�ltoz�sokra-, ha azt az �j kock�zati kateg�ri�ba t�rt�nő �tsorol�s, az �rt�kveszt�s �s ez �ltal az alkalmazott kock�zati fel�r m�rt�k�nek v�ltoz�s�t teszi indokoltt�.b.) A hitelező vonatkoz� jogszab�lyi elő�r�soknak megfelelő eszk�zminős�t�si szab�lyzata, vagy hitelező belső ad�sminős�t�si szab�lyzata alapj�n azonos kock�zati kateg�ri�ba tartoz� hitel�gyletek, illetve �gyfelek kock�zat�nak v�ltoz�sa, ha a kock�zat megv�ltoz�sa az adott kock�zati kateg�ri�ban az �rt�kveszt�s �s ez�ltal az alkalmazott kock�zati fel�r m�rt�k�nek v�ltoztat�s�t teszi indokoltt�.c.) A ny�jtott k�lcs�n vagy hitel fedezet��l szolg�l� ingatlanfedezet �rt�k�ben bek�vetkezett legal�bb 10%-os v�ltoz�s.”

4. „B/II/3. A hitelező k�telezetts�gei nem a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamat v�ltoz�stat�sa eset�n: A jogszab�lyban elő�rt hat�ridő kezdőnapja az a nap, amely napon a hitelező az �rt�kes�t�st posta h�l�zatban tov�bb�totta.”

5. „B/I. Referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�s: A hitelező a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�st jogosult �s k�teles a m�g nem esed�kes t�rlesztő r�szletekben a k�lcs�nbevevővel szemben �rv�nyes�teni, amely a m�g h�tral�vő t�rlesztőr�szletek emelked�s�t, illetve cs�kken�s�t eredm�nyezi. Ebben az esetben a hitelező nem k�teles a hat�lybal�p�st megelőzően a k�lcs�nbevevőt �rtes�teni �s a k�lcs�nbevevőt nem illeti meg a szerződ�s d�jmentes felmond�s�nak joga.”

6. „V/II. A hitelező a k�lcs�n foly�s�t�s�r�l a k�lcs�nbevevőt �r�sban �rtes�ti. Az �rtes�t�s tartalmazza a foly�s�tott k�lcs�n �sszeg�t, a foly�s�t�s �rt�knapj�t, valamint az egyes t�rlesztőr�szletek �sszeg�t, esed�kess�g�t. Az �rtes�t�s egyben sz�mla is. Amennyiben a k�z�lt adatok az egyedi k�lcs�nszerződ�sben foglaltakt�l – a V.1. Pontban megjel�lt felt�telek bek�vetkez�se eset�n – elt�rnek, �gy a felek az �rtes�t�sben k�z�lt felt�teleket tekintik ir�nyad�nak f�ggetlen�l att�l, hogy a k�lcs�nbevevő az egyedi k�lcs�nszerződ�s szerint fizet�st teljes�tett.”

7. „V/5. Az esed�kess� v�lt t�rlesztőr�szletekre jut� �rfolyamv�ltoz�s I-et a hitelező ut�lag – a hirdetm�nyben k�zz�tett gyakoris�ggal – teheli ki, amennyiben a m�g ki nem terhelt valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �sszege legal�bb a hirdetm�nyben meghat�rozott m�rt�ket el�ri. A szerződ�s megszűn�sekor a hitelező a ki nem terhelt valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I-es kiterheli, illetve j�v��rja.”

8. „VIII/3. A k�lcs�nbevevő k�teles a g�pj�rműre, mint szerződő d�jfizető olyan CASCO szerződ�st k�tni, amely az al�bbi szerződ�seket marad�ktalanul kiel�g�ti:k�resem�ny eset�n a biztos�t�s kedvezm�nyezettje a hitelező;a CASCO-biztos�t�st a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�ig nem mondhatja fel.”


www.pitee.org

9. „VIII/4. A k�lcs�nbevevő k�resem�ny bek�vetkezt�t k�vető k�telezetts�gei:a.) A k�lcs�nbevevő k�teles k�sedelem n�lk�l a biztos�t�n�l k�rbejelent�st tenni, valamint a hitelezőt halad�ktalanul �rtes�teni �s a biztos�t�ssal kapcsolatos elj�r�sban k�zreműk�dni. A hitelező felhatalmazza a k�lcs�nbevevőt, hogy a ter�letileg illet�kes biztos�t�n�l a k�rrendez�s �rdek�ben elj�rjon azzal, hogy a k�rt�r�t�s �sszeg�nek felv�tel�re 300.000.- Ft �sszeg erej�ig a hitelező k�l�n �r�sbeli felhatalmaz�sa n�lk�l is, az azt meghalad� �sszeg eset�n kiz�r�lag a hitelező k�l�n �r�sbeli felhatalmaz�sa alapj�n jogosult.b.) A k�lcs�nbevevőt nem mentes�ti a jelen szerződ�sből eredő fizet�si k�telezetts�gei al�l a biztos�t�val szembeni ig�ny�rv�nyes�t�se.”

10. „IX/1. A hitelező jogosult a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani amennyiben a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�sben foglalt k�telezetts�geit megszegi, �gy k�l�n�sen:a.) Ha a k�lcs�nbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelembe esik �s a hitelező �ltal meghat�rozott p�that�ridőben nem teljes�t. b.) Ha a k�lcs�nbevevő m�sodik alkalommal is fizet�si k�sedelemben esik an�lk�l, hogy a hitelező ak�r az első alkalommal is a teljes�t�sre �r�sbeli felsz�l�t�st k�ldene �s p�that�ridőt jel�lne meg.j.) A k�lcs�nbevevő ellen felsz�mol�si- vagy v�grehajt�si elj�r�s vagy v�gelsz�mol�s indul.k.) A k�lcs�nbevevő saj�t maga ellen csődelj�r�st kezdem�nyez.l.) A k�lcs�nbevevő a g�pj�rmű biztos�t�s�ra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�g�t megszegi.”

11. „X/1/c. A k�lcs�nbevevő az előterjeszt�s �rt�knapj�ig esed�kess�g v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi fizet�si k�telezetts�geket k�teles teljes�teni:- az előt�rleszt�s �rt�knapj�ig meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I-et �s az erre felsz�m�tott kamatot,- az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: az előt�rleszt�s �rt�knapj�n fenn�ll� tőke �s �gyleti kamattartoz�s �sszege x ((az előt�rleszt�si ig�ny bejelent�s�nek hitelező �ltal r�gz�tett napj�t megelőző munkanapon aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

12. ”X/II. K�lcs�nszerződ�s felmond�sa tot�l- illetve lop�sk�r eset�n:a.) A hitelező jogosult a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a g�pj�rművet – mint elsődleges biztos�t�kot – ellopj�k vagy tot�lk�ros lesz;b.) A k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi fizet�si k�telezetts�geket k�teles teljes�teni:2. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I-et �s az arra felsz�m�tott kamatot.Az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: 3.1. a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n fenn�ll� tőke – �s �gyleti kamattartoz�s �sszege x ((a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

13. „X/3. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő szerződ�sszeg�se miatti felmond�s eset�n a felmond�s a k�lcs�nszerződ�st megsz�nteti, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nvevő al�bbi tartoz�sa a felmond�s hat�lybal�p�s�nek napj�n egy �sszegben esed�kess� v�lik:- a felmond�s napj�ig meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �s az arra felsz�m�tott kamatot.- az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II.: a felmond�s napj�n fenn�ll� tőke (�s �gyleti


www.pitee.org

kamattartoz�s x ((a felmond�s napj�t megelőző napon aktu�lis devizaelad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

14. „X/4. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő elleni csőd vagy felsz�mol�si elj�r�s eset�n:a.) A hitelezőnek jog�ban �ll a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, ha a k�lcs�nbevevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s indul. A k�lcs�nszerződ�st a felmond�s megsz�nteti, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nbevevő al�bbi tartoz�sa a felmond�s hat�lybal�p�s�nek napj�n egy �sszegben esed�kess� v�lik: a megszűn�s napj�n fenn�ll� tőke �s �gyleti kamattartoz�s, a kintl�vős�gi elj�r�s lefolytat�s�nak hirdetm�nyben k�zz�tett �gyviteli k�lts�ge, megszűn�s napj�ig meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �s az arra felsz�m�tott kamatot, az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: a megszűn�s napj�n fenn�ll� tőke �s �gyleti kamattartoz�s �sszege X ((a megszűn�s napj�t megelőző napon aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

15. „XII/3/b. Az esed�kess� v�lt t�rlesztőr�szletekre jut� �rfolyamv�ltoz�s I. a hitelezőt a t�rlesztőr�szletek fizet�si esed�kess�g�nek napj�val illeti meg, melynek elsz�mol�s�val �s megfizet�s�vel kapcsolatosan a felek az al�bbiak szerint �llapodnak meg: a.) A hitelező jogosult a k�lcs�nbevevőt terhelő felsz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s I-re att�l az időpontt�l kezdve, hogy az a hitelezőt megilleti, az elsz�mol�s időpontj�ig terjedő időszakra kalkul�ci�s kamatl�bnak megfelelő m�rt�kű kamatot felsz�m�tani azzal, hogy k�teles a hitelezőt terhelő felsz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s I. �sszeg�vel annak felsz�m�t�sakor a k�lcs�nbevevő fel� fenn�ll� �rfolyamv�ltoz�s I. k�vetel�s�t cs�kkenteni.d.) A hitelező jogosult a m�g ki nem fizetett r�szleteket egyoldal�an megv�ltoztatni, amennyiben a kalkul�ci�s kamatl�b v�ltozik.”

V. �zletszab�lyzat 5 sz�m� 2009. augusztus h� 1. napj�t�l hat�lyos g�pj�rmű z�rtv�gű p�nz�gyi l�zingtev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat.

1. „I/19. �rfolyamv�ltoz�s II.: a.) �rfolyamv�ltoz�s I.: a m�rt�kad� �rfolyam �s a fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam v�ltoz�s�nak f�ggv�ny�ben az al�bbi k�plet szerint meghat�rozott kamatk�l�nb�zet: �rfolyamv�ltoz�s I = fizet�si k�telezetts�g x (( fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam ) -1). b.) �rfolyamv�ltoz�s II.: l�zingszerződ�s futamidő lej�rta előtti megszűn�sekor fizetendő – ki nem terhelt – kamatk�l�nb�zet, amelynek m�rt�ke a szerződ�s megszűn�s�nek eseteit szab�lyoz� rendelkez�sekben k�l�n ker�l meghat�roz�sra.”

2. „II/A/1/c. A jelen fejezet alkalmaz�s�ban ir�nyad� fogalmak referencia kamatl�b (amelynek Hpt. szerinti megfogalmaz�sa: b�rmilyen alkalmazand� kamatsz�m�t�snak alapj�ul szolg�l� a nyilv�noss�g sz�m�ra hozz�f�rhető mindenkori kamatl�b, amelynek m�rt�k�re a l�zingbead�nak nincs r�hat�sa):c.) Amennyiben a m�rt�kad� devizanem egy�b, �gy a referencia kamatl�b a Londoni Bankk�zi Piacon a m�ret�kad� devizanemben 1, 3, 6, havi időtartamra jegyzett a Reuters Monitor megfelelő oldal�n naponta k�zz�tett k�n�lati kamatl�b (1, 3, 6 havi London InterBank Offered Rate-LIBOR).”

3. „II/A/3. A referencia kamatl�b hat�lyos �rt�ke: a referencia kamatl�b m�rt�kad� d�tum napj�n jegyzett %-ban kifejezett �rt�ke, illetve a referencia kamatl�bhoz k�t�tt kamatv�ltoz�s alapj�n meghat�rozott utols� hat�lyos �rt�k.”


www.pitee.org

4. „B/I. Referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�s tekintettel arra, hogy a referencia kamatl�b a nyilv�noss�g sz�m�ra hozz�f�rhető mindenkori kamatl�b, melynek m�rt�k�re a l�zingbead�nak nincs r�hat�sa. A l�zingbead� a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�st jogosult �s k�teles a m�g nem esed�kes t�rlesztőr�szletekben a l�zingbevevővel szemben �rv�nyes�teni, amely a m�g h�tral�vő t�rlesztőr�szletek emelked�s�t, illetőleg cs�kken�s�t eredm�nyezi. Ebben az esetben l�zingbead� nem k�teles a hat�lybal�p�st megelőzően a l�zingbevevőt �rtes�teni �s a l�zingbevevőt nem illeti meg a szerződ�s d�jmentes felmond�s�nak joga.”

5. „B/II. Nem a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő (rendk�v�li) kamatv�ltoz�s II: a l�zingbead� kiz�r�lag az al�bbi valamely felt�tel bek�vetkezte eset�n – magatart�si k�dexben meghat�rozott oklista, (tov�bbiakban oklista) – jogosult a kamatot az �gyf�l sz�m�ra kedvezőtlen�l egyoldal�an m�dos�tani.”

6. „I.3. Az �gyf�lkock�zati meg�t�l�s�nek megv�ltoz�sa:a.) Az �gyf�l, illetve a hitel�gylet m�s kock�zati kateg�ri�ba t�rt�nő �tsorol�sa a l�zingbead� vonatkoz� jogszab�lyi elő�r�soknak megfelelő eszk�zminős�t�si szab�lyzata, vagy belső ad�sminős�t�si szab�lyzata alapj�n – k�l�n�s tekintettel az �gyf�l p�nz�gyi helyzet�ben �s fizet�sk�pess�gi stabilit�s�ban bek�vetkező v�ltoz�sokra –, ha azt az �j kock�zati kateg�ri�ba t�rt�nő �tsorol�s az �rt�kveszt�st �s ez�ltal az alkalmazott kock�zati fel�r m�rt�k�nek v�ltoztat�s�t teszi indokoltt�.b.) A l�zingbead� vonatkoz� jogszab�lyi elő�r�soknak megfelelő eszk�zminős�t�si szab�lyzata vagy l�zingbead� belső ad�sminős�t�si szab�lyzata alapj�n ad�s kock�zati kateg�ri�ba tartoz� hitel�gyletek, illetve �gyfelek kock�zat�nak v�ltoz�sa, a kock�zat megv�ltoz�sa az adott kock�zati kateg�ri�ba az �rt�kveszt�s �s ez�ltal az alkalmazott kock�zati fel�r m�rt�k�nek v�ltoztat�s�t teszi indokoltt�.d.) A ny�jtott k�lcs�n vagy hitel fedezet��l szolg�l� ingatlanfedezet �rt�k�ben bek�vetkezett legal�bb 10%-os v�ltoz�s.”

7. „B/II/2. Az oklist�ban megjel�lt valamely ok v�ltoz�sa �nmag�ban nem felt�tlen eredm�nyezi a nem referencia kamatl�bhoz k�t�tt kamatv�ltoz�st, hanem a l�zingbead� a huzamosabb ideig fenn�ll� ok (okok) v�ltoz�sa, egy�ttes hat�sainak vizsg�lata �s alapos elemz�s alapj�n d�nt a kamat egyoldal� m�dos�t�s�r�l, amelyet az �raz�si elvekben foglaltak szerint k�teles v�grehajtani.”

8. „B/II/3. A jogszab�lyban elő�rt hat�ridő kezdő napja az a nap, amely napon a l�zingbead� az �rtes�t�st postai h�l�zatba tov�bb�totta.”

9. „III/3. Az esed�kess� v�lt l�zingd�jakra jut� �rfolyamv�ltoz�s I-et a l�zingbead� ut�lag – hirdetm�nyben k�zz�tett gyakoris�ggal – terheli ki, amennyiben a m�g ki nem terhelt valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �sszege legal�bb a hirdetm�nyben meghat�rozott m�rt�ket el�ri. A szerződ�s megszűn�sekor a l�zingbead� a ki nem terhelt valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I-et kiterheli, illetve j�v��rja.”

10. „IV/1. A l�zingbevevő fizet�si k�telezetts�gei:b.) A l�zingbevevő k�teles az egyedi l�zingszerződ�sben �s a kamatv�ltoz�st terhelő bizonylatokban meghat�rozott fizet�si k�telezetts�geinek legk�sőbb az esed�kess�g időpontj�ban


www.pitee.org

eleget tenni. Sem a sz�mla, illetve k�szp�nz �tutal�si megb�z�s hi�nya, sem az, hogy a l�zingbead� az esetleges inkassz�s jog�val nem �l, valamint az a k�r�lm�ny, hogy a l�zingbevevő a l�zingt�rgyat nem vette �t �s/vagy nem helyzete �zembe, a l�zingszerződ�sben meghat�rozott fizet�si k�telezetts�g teljes�t�se al�l nem mentes�t �s nem m�dos�tja az esed�kess�g időpontj�t sem.”

11. „IV/2. A l�zingbevevő adatszolg�ltat�si k�telezetts�ge:a.) A l�zingbevevő a l�zingszerződ�s futamideje alatt a sz�mviteli t�rv�ny szerinti �ves besz�mol�j�nak az illet�kes test�let �ltal elfogadott egy p�ld�ny�t minden �v j�lius h� 15. napj�ig k�teles a l�zingbead�nak megk�ldeni.b.) A l�zingbevevő k�teles a gazd�lkod�s�ra, vagyoni helyzet�re, likvidit�s�ra, ad�ss�g�nak m�rt�k�re, k�vetel�s �llom�ny�ra, stb, vagy szervezet�ben bek�vetkező v�ltoz�saira vonatkoz� adatokr�l, t�nyekről, azok bek�vetkezt�től sz�m�tott 5 napon bel�l a l�zingbead�t �r�sban t�j�koztatni.”

12. „IV/5. A l�zingbevevő a l�zingszerződ�st nem mondhatja fel.”

13. „VI/3. A l�zingbevevő k�teles a g�pj�rműre, mint szerződő d�jfizető olyan CASCO szerződ�st k�tni, amely az al�bbi felt�teleket marad�ktalanul kiel�g�ti:- k�r eset�n a biztos�t�s kedvezm�nyezettje a l�zingbead�.”

14. „VII/4. A l�zingbead� jogosult a l�zingszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a l�zingbevevő a szerződ�sben foglalt k�telezetts�geit megszegi:a.) A l�zingbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelembe esik �s az a l�zingbead� �r�sbeli felsz�l�t�sa alapj�n a felsz�l�t� lev�lben p�that�ridőben sem teljes�t.b.) Ha l�zingbevevő m�sodik alkalommal is fizet�si k�sedelembe esik an�lk�l, hogy a l�zingbead� - ak�r első alkalommal is - a teljes�t�sre �r�sbeli felsz�l�t�st k�ldene �s p�that�ridőt jel�lne meg.d.) A l�zingbevevő ellen v�grehajt�si elj�r�st, illetve felsz�mol�si elj�r�st kezdem�nyeznek vagy a l�zingbevevő saj�t maga ellen csődelj�r�st kezdem�nyez, illetve v�gelsz�mol�st ind�t.e.) A l�zingbead� tudom�s�ra jut, hogy a l�zingbevevő harmadik szem�lyekkel szembeni fizet�seit megsz�nteti (fizet�si k�telezetts�g�nek az esed�kess�gtől sz�m�tott 15 napig nem tesz eleget) vagy a vagyon�ra vezetett v�grehajt�s sikertelen marad;g.) A l�zingbead� tudom�s�ra jut, hogy a l�zingbevevő gazd�lkod�si k�r�lm�nyeiben vagy vagyon�ban olyan v�ltoz�s �llt be, ami a l�zingbead� meg�t�l�se szerint vesz�lyezteti a l�zingbevevő fizet�si k�telezetts�geinek teljes�t�s�t.h.) A l�zingbevevő a l�zingt�rgy biztos�t�s�ra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�g�t megszegi.”

15. „VII/6. Amennyiben a l�zingbevevő a fenti k�telezetts�g�nek nem tesz eleget, �gy a l�zingbead�t megilleti a z�logt�rgy �nhatalm� – saj�t maga vagy igazolt meghatalmazottja �ltali –birtokbav�tel�nek �s elsz�ll�t�s�nak joga, amellyel kapcsolatban felmer�lt �sszes k�lts�g a l�zingbevevőt terheli. A l�zingbevevő k�teles t�rni a l�zingt�rgy lez�r�s�t, a megfelelő int�zked�sek megt�tel�t az ingatlan�n, telephely�n, illetve azt, hogy jogait a l�zingbead� karhatalom ig�nybev�tel�vel �rv�nyes�tse.”

16. „VIII/1. A l�zingszerződ�s megszűn�se előt�rleszt�s k�vetkezt�ben:a.) A l�zingbead� az előt�rleszt�shez csak abban az esetben k�teles hozz�j�rulni, ha a l�zingbevevő k�rtalan�tja a l�zingbead�t a szerződ�s m�dos�t�s�b�l eredő vesztes�g��rt. Amennyiben a l�zingbevevőnek a l�zingbead�val vagy a l�zingbead� �rdekelts�gi k�r�be tartoz�


www.pitee.org

t�rsas�ggal egyidejűleg t�bb hat�lyos szerződ�se is van, a l�zingbevevő előt�rleszt�sre csak akkor jogosult, ha a l�zingbead� meg�t�l�se szerint az előt�rleszt�s nem vesz�lyezteti a t�bbi hat�lyban l�vő szerződ�siben foglalt fizet�si k�telezetts�gi teljes�t�s�t.b.) A l�zingbevevő az előt�rleszt�s �rt�knap�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi fizet�si k�telezetts�geket k�teles teljes�teni: - az előt�rleszt�s �rt�knapj�ig – meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I-et �s az arra felsz�m�tott kamatot, - az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: az előt�rleszt�s �rt�knapj�n fenn�ll� tőke, �FA �s �gyleti kamattartoz�s �sszege x ((az előt�rleszt�si ig�ny bejelent�s�nek a l�zingbead� �ltal r�gz�tett napj�t megelőző munkanapon aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

17. „IX/3. Az esed�kess� v�lt l�zingd�jakra jut� �rfolyamv�ltoz�s I. a l�zingbead�t a l�zingd�jak fizet�si esed�kess�g�nek napj�val illeti meg, melynek elsz�mol�s�val �s megfizet�s�vel kapcsolatosan a felek az al�bbiak szerint �llapodnak meg:b.) A l�zingbead� jogosult a l�zingbevevőt terhelő felsz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s I-re arr�l az időpontt�l kezdve, hogy az a l�zingbead�t megilleti, az elsz�mol�s időpontj�ig terjedő időszakra kalkul�ci�s kamatl�bnak megfelelő m�rt�kű kamatot felsz�m�tani azzal, hogy k�teles a l�zingbead�t terhelő felsz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s I. �sszeg�vel annak felsz�m�t�sakor a l�zingbevevő fel� fenn�ll� �rfolyamv�ltoz�s I. k�vetel�s�t cs�kkenteni.d.) A l�zingbead� jogosult a m�g ki nem fizetett r�szleteket egyoldal�an megv�ltoztatni, amennyiben a kalkul�ci�s kamatl�b v�ltozik.”

18. „IX/4. Rendk�v�li �rfolyamesem�ny bek�vetkezte eset�n a l�zingbead� jogosult az esed�kess� v�lt l�zingd�jakra jut� �rfolyamv�ltoz�s I-et, a rendk�v�li �rfolyamesem�ny bek�vetkezt�t k�vetően a l�zingszerződ�s futamidej�nek lej�rt�t megelőzően kiterhelni.”

19. „XI/4. A l�zingbead� jogosult az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�ra. Az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t annak hat�lybal�p�se előtt legal�bb 15 nappal kor�bban aj�nlott lev�lben megk�ldi a l�zingbevevőnek. Amennyiben a l�zingbevevő a fenti hat�ridőn bel�l nem nyilatkozik, az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�t a l�zingbead� a l�zingbevevő �ltal elfogadottnak tekinti. AZ �zletszab�lyzat m�dos�t�sa a hat�lybal�p�s�től vonatkozik a m�g nem le nem �rt l�zingszerződ�sekre �s folyamatba l�vő l�zing�gyletekre is.”

VI. �zletszab�lyzat 6 sz�m� 2009. augusztus h� 1. napj�t�l hat�lyos lakoss�gi �s v�llalkoz�si hitelny�jt� tev�kenys�gre �zletszab�lyzat.

1. „I/24. �rfolyamv�ltoz�s:a.) �rfolyamv�ltoz�s I.: a m�rt�kad� �rfolyam �s a fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam v�ltoz�s�nak f�ggv�ny�ben az al�bbi k�plet szerint meghat�rozott kamatk�l�nb�zet: �rfolyamv�ltoz�s I.= fizet�si k�telezetts�g x ((fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).b.) �rfolyamv�ltoz�s II.: k�lcs�nszerződ�s futamidő lej�rta előtti megszűn�sekor fizetendő – ki nem terhelt kamatk�l�nb�zet, amelynek m�rt�ke a szerződ�s megszűn�s�nek eseteit szab�lyoz� rendelkez�sekben k�l�n ker�l meghat�roz�sra.”

2. „II/A/1/c. A jelen fejezet alkalmaz�s�ban ir�nyad� fogalmak referencia kamatl�b (amelynek HPT szerinti megfogalmaz�sa: B�rmilyen alkalmazand� kamat sz�m�t�snak alapj�ul szolg�l� a nyilv�noss�g sz�m�ra hozz�f�rhető mindenkori kamatl�b, amelynek m�rt�k�re a


www.pitee.org

hitelezőnek nincs r�hat�sa). Amennyiben a m�rt�kad� devizanem egy�b, �gy a referencia kamatl�b a Londoni Bankk�zi Piacon a m�rt�kad� devizanemben 1, 3, 6 havi időtartamra jegyzett Reiters Monitor megfelelő oldal�n naponta k�zz�tett k�n�lati kamatl�b (1, 3, 6 havi London InterBank Offered Rate-LIBOR).”

3. „II/A/3. Referencia kamatl�b hat�lyos �rt�ke: a referencia kamatl�b m�rt�kad� d�tum napj�n jegyzett %-ban kifejezett �rt�ke, illetve a referencia kamatl�bhoz k�t�tt kamatv�ltoz�s alapj�n meghat�rozott utols� hat�lyos �rt�k.”

4. „B/I. Referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�s II.: tekintettel arra, hogy a referencia kamatl�b nyilv�noss�g sz�m�ra hozz�f�rhető mindenkori kamatl�b, amelynek m�rt�k�re a hitelezőnek nincs r�hat�sa, a hitelező a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�st jogosult �s k�teles a m�g nem esed�kes t�rlesztőr�szletekben a k�lcs�nbevevővel szemben �rv�nyes�teni, amely a m�g h�tral�vő t�rlesztőr�szletek emelked�s�t, illetve cs�kken�s�t eredm�nyezi. Ebben az esetben a hitelező nem k�teles a hat�lybal�p�st megelőzően a k�lcs�nbevevőt �rtes�teni �s a k�lcs�nbevevőt nem illeti meg a szerződ�s d�jmentes felmond�s�nak joga.”

5. „B/II. Nem a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő (rendk�v�li) kamatv�ltoz�s:a hitelező kiz�r�lag az al�bbi valamely felt�tel bek�vetkez�se eset�n – magatart�si k�dexben meghat�rozott oklista (tov�bbiakban oklista) – jogosult a kamatot az �gyf�l sz�m�ra kedvezőtlen�l egyoldal�an m�dos�tani. Az �gyf�lkock�zati meg�t�l�s�nek megv�ltoz�sa a.) Az �gyf�l, illetve a hitelint�zet m�s kock�zati kateg�ri�ba t�rt�nő �tsorol�sa, a hitelező vonatkoz� jogszab�lyi elő�r�soknak megfelelő eszk�zminős�t�si szab�lyzata, vagy belső ad�sminős�t�si szab�lyzata alapj�n – k�l�n�s tekintettel az �gyf�l p�nz�gyi helyzet�ben �s fizet�sk�pess�gi stabilit�s�ban bek�vetkező v�ltoz�sokra – ha azt az �j kock�zati kateg�ri�ba t�rt�nő �tsorol�s az �rt�kveszt�s �s ez�ltal az alkalmazott kock�zati fel�r m�rt�k�nek v�ltoztat�s�t teszi indokoltt�.b.) A hitelező vonatkoz� jogszab�lyi elő�r�soknak megfelelő eszk�zminős�t�si szab�lyzata vagy hitelező belső ad�sminős�t�si szab�lyzata alapj�n azonos kock�zati kateg�ri�ba tartoz� hitel�gyletek, illetve �gyfelek kock�zat�nak v�ltoz�sa, ha a kock�zat megv�ltoz�sa az adott kock�zati kateg�ri�ban az �rt�kveszt�s �s ez�ltal az alkalmazott kock�zati fel�r m�rt�k�nek v�ltoztat�s�t teszi indokoltt�.d.) A ny�jtott k�lcs�n vagy hitel fedezet��l szolg�l� ingatlanfedezet �rt�k�ben bek�vetkezett legal�bb 10%-os v�ltoz�s.”

6. „B/II/2. Az oklist�ban megjel�lt valamely ok v�ltoz�sa �nmag�ban nem felt�tlen�l eredm�nyezi a nem referencia kamatl�bhoz k�t�tt kamatv�ltoz�st, hanem a hitelező a huzamosabb ideig fenn�ll� ok (okok) v�ltoz�sa egy�ttes hat�sainak vizsg�lata �s alapos elemz�se alapj�n d�nt a kamat egyoldal� m�dos�t�s�r�l, amelyet az �raz�si elvekben foglaltak szerint k�teles v�grehajtani.”

7. „II/B/3. A jogszab�lyban elő�rt hat�ridő kezdőnapja az a nap, amely napon a hitelező az �rtes�t�st posta h�l�zatba tov�bb�totta.”

8. „V/2. A hitelező a k�lcs�nfoly�s�t�s�r�l a k�lcs�nbevevőt �r�sban �rtes�ti. Az �rtes�t�s tartalmazza a foly�s�tott k�lcs�n �sszeg�t, a foly�s�t�s �rt�knapj�t, valamint az egyes


www.pitee.org

t�rlesztőr�szletek �sszeg�t, esed�kess�g�t. Az �rtes�t�s egyben sz�mla is. Amennyiben a k�z�lt adatok az egyedi k�lcs�nszerződ�sben foglaltakt�l – a III/1. Pontban megjel�lt felt�tel bek�vetkezte eset�n – elt�rnek, �gy a felek az �rtes�t�sben k�z�lt felt�teleket tekintik ir�nyad�nak f�ggetlen�l att�l, hogy a k�lcs�nbevevő az egyedi k�lcs�nszerződ�s szerint fizet�st teljes�tett.„

9. „IX/2. A biztos�t�snak az al�bbi felt�teleket kell tartalmaznia:a.) k�r bek�vetkezte eset�n a k�rt�r�t�s �sszeg�nek felv�tel�re a hitelező (mint a biztos�t�s kedvezm�nyezettje, vagy engedm�nyese) jogosult.”

10. „IX/7. A biztos�t�st a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�ig nem mondhatja fel.”

11. „IX/10/A. A k�lcs�nbevevő k�resem�ny bek�vetkezt�t k�vető k�telezetts�gi: a k�lcs�nbevevő k�teles k�sedelem n�lk�l a biztos�t�n�l k�rbejelent�st tenni, valamint a hitelezőt halad�ktalanul �rtes�teni �s a biztos�t�ssal kapcsolatos elj�r�sban k�zreműk�dni. A hitelező felhatalmazza a k�lcs�nbevevőt, hogy a ter�letileg illet�kes biztos�t�n�l a k�rrendez�s �rdek�ben elj�rjon azzal, hogy a k�rt�r�t�s �sszeg�nek felv�tel�re 300.000.- Ft �sszeg erej�ig a hitelező k�l�n �r�sbeli felhatalmaz�sa n�lk�l �s az azt meghalad� �sszeg eset�n kiz�r�lag a hitelező k�l�n �r�sbeli felhatalmaz�sa alapj�n jogosult.”

12. „X/1. A hitelező jogosult a k�lcs�nszerződ�st azonnali hat�llyal felmondani, amennyiben a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�sben foglalta k�telezetts�geit megszegi, �gy k�l�n�sen:a.) Ha a k�lcs�nbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelembe esik �s hitelező �ltal meghat�rozott p�that�ridőben sem teljes�t.b.) Ha a k�lcs�nbevevő m�sodik alkalommal is fizet�si k�sedelembe esik an�lk�l, hogy a hitelező – ak�r az első alkalommal is – a teljes�t�sre �r�sbeli felsz�l�t�st k�ldene �s p�that�ridőt jel�lne meg.j.) A k�lcs�nbevevő az ingatlanbiztos�t�s�ra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�g�t megszegi.”

13. „XI/1. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se előt�rleszt�s k�vetkezt�ben:c.) A k�lcs�nbevevő az előt�rleszt�s �rt�knapj�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi fizet�si k�telezetts�geket k�teles teljes�teni - az előt�rleszt�s �rt�knapj�n fenn�ll� tőke �s kamattatoz�st - szerződ�sm�dos�t�si d�j - az előt�rleszt�s �rt�knapj�ig esed�kes - meg nem fizetett - valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �s az erre felsz�m�tott kamatot - az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: az előt�rleszt�s �rt�knapj�n fenn�ll� tőke �s kamattartoz�s �sszege x ((az előt�rleszt�si ig�ny bejelent�s�nek hitelező �ltal r�gz�tett napj�t megelőző munkanapon aktu�lis devizaelad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

14. „XI/2/b. A k�lcs�nszerződ�s felmond�sa megsemmis�l�s eset�n: a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gein fel�l az al�bbi fizet�si k�telezetts�geket k�teles teljes�teni - k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n fenn�ll� tőke �s �gyleti kamattartoz�s;- a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�ig meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �s


www.pitee.org

az arra felsz�m�tott kamatok;- az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n fenn�ll� tőke �s �gyleti kamattartoz�s �sszege x ((a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

15. „XI/3/a. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő szerződ�sszeg�se miatti felmond�s eset�n:felmond�s a k�lcs�nszerződ�st megsz�nteti, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nbevevő az al�bbi tartoz�sa a felmond�s hat�lybal�p�s�nek napj�n egy �sszegben esed�kess� v�lik- felmond�s napj�ig esed�kes meg nem fizetett valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I. �s az arra felsz�m�tott kamatot;- az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II-t: a felmond�s napj�n fenn�ll� tőke - �s �gyleti kamattartoz�s �sszege x ((a felmond�s napj�n aktu�lis devizaelad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

16. „XI/4. A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a k�lcs�nbevevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s eset�n: a k�lcs�nszerződ�s megszűnik az azt megelőző napon, amelyen a k�lcs�nbevevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s ir�nt beny�jtott k�relmet a b�r�s�g �rkeztette, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nbevevő al�bbi tartoz�sa a megszűn�s napj�n egy �sszegben esed�kess� v�lik:- megszűn�s napj�n fenn�ll� kamattartoz�s;- a kintl�vős�gi elj�r�s lefolytat�s�nak hirdetm�nyben k�zz�tett �gyviteli k�lts�ge;- a megszűn�s napj�ig esed�kes ki nem terhelt valamennyi �rfolyamv�ltoz�s I;- az al�bbi k�plettel sz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s II.: megszűn�s napj�n fenn�ll� kamattartoz�s x ((megszűn�s napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam / m�rt�kad� �rfolyam) -1).”

17. „XII/3. Az esed�kess� v�lt t�rlesztőr�szletekre jut� �rfolyamv�ltoz�s I. a hitelezőt a t�rlesztőr�szletek fizet�si esed�kess�g�nek napj�val illeti meg, melynek elsz�mol�s�val �s megfizet�s�vel kapcsolatosan a felek az al�bbiak szerin t�llapodnak meg:a.) Az �rfolyamv�ltoz�s I. teljes �sszeg�t a hitelező az utols� t�rlesztőr�szlet esed�kess�ge napj�ra sz�m�tja ki ( elsz�mol�s időpontja).b.) A hitelező jogosult a k�lcs�nbevevőt terhelő felsz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s I-re att�l az időpontt�l kezdve, hogy az a hitelezőt megilleti, az elsz�mol�s időpontj�ig terjedő időszakra kalkul�ci�s kamatl�bnak megfelelő m�rt�kű kamatot felsz�m�tani azzal, hogy k�teles a hitelezőt terhelő felsz�m�tott �rfolyamv�ltoz�s I. �sszeg�vel annak felsz�m�t�sakor a k�lcs�nbevevő fel� fenn�ll� �rfolyamv�ltoz�s I. k�vetel�s�t cs�kkenteni. c.) Az �rfolyamv�ltoz�s I. felsz�m�tott kamatv�ltoz�ssal kapcsolatos elsz�mol�s időpontj�ban a k�lcs�nbevevőt terhelő �rfolyamv�ltoz�s I-re �s annak kamataira vonatkoz�an a hitelező a kalkul�ci�s kamatl�b alkalmaz�sa mellett – a k�lcs�nbevevő havi r�szletekben fizeti meg oly m�don, hogy fizetendő r�szletek nem haladj�k meg a m�rt�kad� t�rlesztőr�szlet �sszeg�t, valamint az első r�szlet esed�kess�ge, az utols� esed�kess�g�t k�vető 30 nap. d.) A hitelező jogosult a m�g ki nem fizetett r�szleteket egyoldal�an megv�ltoztatni, amennyiben a kalkul�ci�s kamatl�b v�ltozik.”

18. „XII/4. Rendk�v�li �rfolyamesem�ny bek�vetkezte eset�n a hitelező jogosult az esed�kess� v�lt t�rlesztőr�szletekre jut� �rfolyamv�ltoz�s I., a rendk�v�li �rfolyamesem�ny bek�vetkezt�t k�vetően a k�lcs�nszerződ�s futamidej�nek lej�rt�t megelőzően kiterhelni.”


www.pitee.org

19. „XII/5. Rendk�v�li kamatesem�ny bek�vetkezte est�n a fix devizakonstrukci� norm�l devizakonstrukci�v� v�lt �t, a rendk�v�li kamatesem�ny bek�vetkezt�t k�vető napt�l az �gyf�l �rtes�t�s�vel egyidejűleg.”

VII. A alperesi C�gcsoporthoz tartoz� t�rsas�gok – alperesi c�gcsoport tagja 1, alperesi c�gcsoport tagja 2, alperesi c�gcsoport tagja 3 - k�l�n elj�r�si d�jair�l �s k�lts�geiről az 1994. �vi XXIV. t�rv�nnyel kapcsolatos szab�lyr�l, valamint k�telezően elő�rt dokumentumok k�r�ről elnevez�sű hirdetm�ny

1. „I/A. Az �gyfelek r�sz�re �r�sban szolg�ltatott al�bbi inform�ci�k esetenk�nti nett� d�jt�tele 1.500.- Ft a.) minden olyan inform�ci� vagy dokumentum tov�bb�t�sa, amely az �gyfelet illeti meg.”

2. „II/B. Deviza alap� l�zing �s k�lcs�nszerződ�sek eset�n a kamatk�l�nb�zet II-re vonatkoz� szab�lyok:b.) A kiterhel�s minimum �sszege 1.000.- Ft .”

3. „III. Szerződ�sm�dos�t�ssal kapcsolatos nett� k�l�n elj�r�si d�jak:d.) Soron k�v�li elj�r�s k�l�n k�lts�ge 15.000.- Ft.”

4. „V. Kintl�vős�g kezel�ssel kapcsolatos nett� k�l�n elj�r�si d�jai:a.) figyelmeztető lev�l a nem teljes�tett fizet�si k�telezetts�gekkel kapcsolatban: 5.000.- Ftb.) felt�teles �s azonnali szerződ�sfelmond�s: 9.500.- Ftc.) kisz�ll�si d�j: 500.- Ft/km; 3.500.- Ft/�ra/főd.) t�rol�si d�j szem�lyg�pj�rművek eset�n: 1.000.- Ft/db/nape.) t�rol�si d�j teher-, haszong�pj�rmű �s egy�b eszk�z eset�n: 1.500.- Ft/db/napg.) kintl�vős�gi elj�r�s keret�ben a biztos�t�n�l t�rt�nő k�rrendez�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt: 35.000.- Ft h.) kintl�vős�gi elj�r�s keret�ben jav�ttat�s, �gyviteli k�lts�g esetenk�nt: 25.000.- Fti.) forgalomb�l t�rt�nő kivonat�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt: 25.000.- Ftj.) rendsz�m vagy forgalmi enged�ly csere �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt: 25.000.- Ft.”

VIII. A 2009. j�lius 16. napj�t�l hat�lyos hirdetm�ny2. Az �gyf�l �ltal kezdem�nyezett szerződ�sm�dos�t�ssal �s szerződ�skezel�ssel

kapcsolatos nett� �gyviteli k�lts�g �s nett� k�l�n elj�r�si d�jak jogc�menk�nt egy�ttesen fizetendő: valamennyi szerződ�st�pusra egys�gesen vonatkoz� d�jak:- �gyviteli k�lts�g I.: a szerződ�sm�dos�t�s�hoz kapcsol�d� adminisztr�ci�s tev�kenys�gek k�lts�gei szerződ�senk�nt/alkalmank�ntjogut�dl�s �tvezet�se. - �gyviteli k�lts�g II.: az �gyf�l �ltal ig�nyelt k�l�n szolg�ltat�sok adminisztr�ci�s tev�kenys�g�nek k�lts�ge szerződ�senk�nt; minden olyan inform�ci� vagy dokumentum tov�bb�t�sa, amely az �gyfelet illeti meg 1.600.- Ft, illetve 6 EUR.

6. „V. A kintl�vős�g kezel�ssel kapcsolatos nett� k�l�n elj�r�si d�jak �s nett� �gyviteli k�lts�gek - valamennyi szerződ�st�pusra egys�gesen vonatkoz� d�jak:b.) figyelmeztetőlev�l d�ja a nem teljes�tett fizet�si k�telezetts�gekkel kapcsolatban: 5.200.- Ft vagy 21 EURc.) kisz�ll�si d�j: 31.000.- Ft/helysz�n vagy 125 EURd.) lej�rt k�vetel�s miatti inkassz�leh�v�s d�ja: 5.200.- Ft vagy 21 EUR


www.pitee.org

e.) �gyf�l�rtes�t�se KHR-be t�rt�nő beker�l�sről: 800.- Ft vagy 3 EUR.”

Az aut�, motor �s kishaszong�pj�rmű finansz�roz�si szerződ�sekre vonatkoz� d�jak: a.) t�rol�si d�j szem�lyg�pj�rművek, kishaszong�pj�rművek, motorok eset�n: 1.000.- Ft/db/napb.) kintl�vős�gi elj�r�s keret�ben a biztos�t�n�l t�rt�nő k�rrendez�s �gyv�di d�ja esetenk�nt 35.000.- Ftc.) kintl�vős�gi elj�r�s keret�ben a jav�ttat�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt 26.000.- Ftd.) forgalomb�l t�rt�nő kivonat�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt 26.000.- Fte.) rendsz�m vagy forgalmi enged�ly csere �gyviteli k�lts�g esetenk�nt 26.000.- Ft

Termelőeszk�z�k, teherg�pj�rművek, mezőgazdas�gi g�pek, ipari berendez�sek, �p�tőipari g�pek, egy�b g�pek, stb. finansz�roz�si szerződ�seire vonatkoz� k�l�nelj�r�si d�jak:- forgalomb�l t�rt�nő kivonat�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt: 26.000.- Ft vagy 104 EUR- kintl�vős�gi elj�r�s keret�ben a biztos�t�n�l t�rt�nő k�rrendez�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt: 36.000.- Ft vagy 146 EUR- kintl�vős�gi elj�r�s keret�be a jav�ttat�s �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt 26.000.- Ft vagy 104 EUR-rendsz�m vagy forgalmi enged�lycsere �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt: 26.000.- Ft vagy 104 EUR- t�rol�si d�j, teher- vagy haszong�pj�rmű eset�n 1.600.- Ft/db/nap vagy 6 EUR/db/nap, egy�b eszk�z eset�n 3.100.- Ft/db/nap vagy 13 EUR/db/nap.

A fentieket meghalad�an a b�r�s�g a keresetet elutas�tja.

K�telezi a b�r�s�g az alperest, hogy az �t�let jogerőre emelked�s�től sz�m�tott 30 napon bel�l saj�t k�lts�g�n tegye k�zz� az �t�let 1. sz�m� mell�klet�nek teljes sz�veg�t az internetes honlapj�n, a megyei napilap c�me �s a orsz�gos napilap c�me Napilapokban.

A felperes illet�kmentess�ge folyt�n le nem r�tt 36.000.- Ft illet�kből az alperes k�l�n felh�v�sra k�teles megfizetni az �llamnak 18.000.- Ft-ot, m�g az ezt meghalad� illet�k a Magyar �llam viseli.

A felek a perrel kapcsolatban felmer�lt egy�b k�lts�geiket maguk viselik.

Az �t�let ellen a k�zbes�t�stől sz�m�tott 15 napon bel�l a Szegedi T�rv�nysz�kn�l �r�sban, 3 p�ld�nyban előterjeszthető fellebbez�snek van helye a Szegedi �t�lőt�bl�hoz.

A b�r�s�g t�j�koztatja a feleket, hogy a m�sodfok� b�r�s�g t�rgyal�son k�v�l b�r�lhatja el a fellebbez�st, ha ezt a fellebbez�si hat�ridő lej�rta előtt a felek k�z�sen k�rt�k, tov�bb�, ha a fellebbez�s csak a kamatfizet�sre, a perk�lts�g visel�s�re, vagy �sszeg�re, a meg nem fizetett illet�k, vagy az �llam �ltal előlegezett k�lts�g megfizet�s�re vonatkozik, csak a teljes�t�si hat�ridővel kapcsolatos, vagy csak az �t�let indokol�sa ellen ir�nyul �s a fellebbező f�l a fellebbez�s�ben nem k�rte t�rgyal�s tart�s�t.

Ha a fellebbező f�l ak�r a fellebbez�s�ben, ak�r a m�sodfok� b�r�s�g felh�v�s�ra, illetőleg a fellebbező f�l ellenfele a m�sodfok� b�r�s�g felh�v�s�ra t�rgyal�s tart�s�t k�ri, a fellebbez�st t�rgyal�son kell elb�r�lni.

Az �t�lőt�bla előtti elj�r�sban az �t�let, valamint az �gy �rdem�ben hozott v�gz�sek elleni


www.pitee.org

fellebbez�st előterjesztő f�l sz�m�ra a jogi k�pviselet k�telező. Erre tekintettel a jogi k�pviselő k�zreműk�d�se n�lk�l elj�r� f�l perbeli cselekm�nye, nyilatkozata hat�lytalan. Amennyiben a f�l jogi k�pviselővel nem rendelkezik, �gy p�rtfog� �gyv�d kirendel�se ir�nti k�relmet ny�jthat be a lak�helye szerint illet�kes Korm�nyhivatal Igazs�g�gyi Szolg�lat�n�l.

I N D O K O L � S

A b�r�s�g a felperes keresete, annak m�dos�t�sai, az ellenk�relem �s a felek egy�b �r�sbeli nyilatkozatait, valamint szem�lyes előad�suk �s a csatolt okiratok alapj�n az al�bbi t�ny�ll�st �llap�totta meg:

Az alperes r�szv�nyt�rsas�gi form�ban műk�dő p�nz�gyi v�llalkoz�s. Tev�kenys�ge k�r�be tartozik, hogy k�lcs�nt foly�s�tson g�pj�rművek, g�pi berendez�sek megv�s�rl�s�ra, illetve szabad felhaszn�l�sra. Emellett l�zingszerződ�sekkel lehetős�get biztos�t a l�zingbevevőknek g�pj�rművek, berendez�si t�rgyak megv�s�rl�s�ra. Az alperes tev�kenys�ge sor�n �ltal�nos szerződ�si felt�teleket alkalmaz, amelyek az egyedi k�lcs�n vagy l�zingszerződ�sek r�sz�v� v�ltnak. Az egyes k�lcs�n �s l�zingszerződ�sekhez k�l�n-k�l�n k�sz�tett �ltal�nos szerződ�sei felt�telek vannak. A �zletszab�lyzat 1 sz�m� 2006. m�jus h� 31-.től 2009. j�lius h� 31-ig hat�lyban volt �ltal�nos szerződ�st felt�telek a g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre, a �zletszab�lyzat 2 sz�m� 2008. november h� 1-j�től 2009. j�lius h� 31. napj�ig hat�lyban volt a g�pj�rmű z�rtv�gű l�zingtev�kenys�gre, a 2006. m�jus h� 31. napj�t�l 2009. j�lius h� 31. napj�ig hat�lyos �zletszab�lyzat 3 elnevez�sű �zletszab�lyzat pedig a hitelez�si tev�kenys�gre vonatkozott. Emellett alkalmazta az alperes a �zletszab�lyzat 7 sz�m� �zletszab�lyzat�t a g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre, amelyhez kapcsol�d�an a ... Megyei Fő�gy�szs�g tisztess�gtelen szerződ�si felt�telek �rv�nytelens�ge meg�llap�t�sa ir�nti elj�r�st ind�tott a ... Megyei B�r�s�g előtt, ahol a megyei b�r�s�g �gysz�ma 1 sorsz�m� �t�lettel a b�r�s�g t�bb szerződ�si felt�telről �llap�totta meg annak �rv�nytelens�g�t. Ezen hat�rozatot a ...�t�lőt�bla �t�lőt�bla �gysz�ma 1 sorsz�m� �t�let�vel d�ntő m�rt�kben helyben hagyott. A jogerős d�nt�st a BDT BDT sz�ma sz�m� eseti d�nt�s tartalmazza.

A k�z�rdekű kereset �s az idők�zi jogszab�lyv�ltoz�sokra tekintettel az alperes a tev�kenys�g�hez kapcsol�d� �zletszab�lyzatokat �tdolgozta �s 2009. augusztus h� 1. napj�t�l a k�vetkezők alkalmaz�s�ra ker�lt sor:�zletszab�lyzat 4 A g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre�zletszab�lyzat 5 A g�pj�rműre z�rtv�gű l�zingtev�kenys�gre�zletszab�lyzat 8 A lakoss�gi �s v�llalti hitelez�sre

Az alperes az egyedi szerződ�sek tartalma meg�llap�t�s�ra az ir�nyad� fogalmak �s a fizetendő k�l�nb�ző d�jat m�rt�ke k�zl�s�re az �ltal�nos szerződ�se felt�teleken t�l hirdetm�nyeket is alkalmaz, �gy a tov�bbi k�z�rdekű kereset megind�t�s�t megelőzően az iratok k�z�tt 11/A/1. alatt tal�lhat�t, valamint a 2009. j�lius h� 16. napj�t�l hat�lyos hirdetm�nyt, amelyben r�gz�tettek az ut�bbi hirdetm�ny 7. pontja szerint �vente egy alkalommal a K�zponti Statisztikai Hivatal �ltal hivatalosan k�zz�tett előző �ves �tlagos fogyaszt�i �rindex m�rt�k�vel v�ltoztathat�.

A 2009. j�lius h� 31. napj�ig alkalmazott �ltal�nos szerződ�si felt�telekben t�bb olyan szerződ�si pont van, amelyekhez kapcsol�d�an a kor�bbi k�z�rdekű kereset azok �rv�nytelens�g�t


www.pitee.org

meg�llap�totta. A 2009. augusztus h� 01. napj�t�l hat�lyos �zletszab�lyzatokban ugyancsak tal�lhat�ak olyan megfogalmaz�sok amelyek vagy azonosak a kor�bbi �t�letben m�r �rv�nytelenn� nyilv�n�tott szerződ�si felt�telekkel vagy k�zel azonos megfogalmaz�s�ak, jelent�startalmuk azonos, �gy az opci�ra vonatkoz� rendelkez�s, az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�ra vonatkoz� rendelkez�s, az egyedi k�lcs�nszerződ�s �s a foly�s�t�si �rtes�t�sben k�z�lt adatok k�z�tti elt�r�s szab�lyoz�sa, a biztos�t�si szerződ�s alapj�ul j�r� k�rt�r�t�s engedm�nyez�se, a g�pj�rműnek a hitelező r�sz�re val� visszaad�s megtagad�s�nak a k�vetkezm�nye, az ad�ssal szemben csőd- �s felsz�mol�si elj�r�s megind�t�s�ra vonatkoz� rendelkez�s.

A felperes m�dos�tott kereset�ben k�rte, hogy a b�r�s�g �llap�tsa meg a �zletszab�lyzat 1; �zletszab�lyzat 2; a �zletszab�lyzat 3, a �zletszab�lyzat 4, a �zletszab�lyzat 5, a �zletszab�lyzat 8 sz�m� �ltal�nos szerződ�si felt�telek az ezekhez kapcsol�d� kettő darab hirdetm�ny teljes eg�szen �rv�nytelen. E k�rben arra hivatkozott, hogy azok nem felelnek meg a Hpt. 210. � (2) bekezd�se, a HPT 212., �s 213. �-ai rendelkez�seinek, mivel a minim�lis felt�teleket egy �rv�nyes egyedi szerződ�s l�trej�tt�hez sem az �zletszab�lyzatok sem az egyedi szerződ�sek nem tartalmazz�k, �gy nem �llap�that� meg azokb�l a kamat, a d�jak �s az egy�b k�lts�gek m�rt�ke, valamint a teljes hiteld�jmutat� sem. Emellett az �zletszab�lyzatok nem felelnek meg a Hpt. 209. �-nak sem, mivel nem �llap�that� meg belől�k a hitelint�zet teljes neve, tev�kenys�gi enged�lysz�ma, a d�tuma, az, hogy v�ltoztathat�-e �s ha igen milyen m�rt�kben a kamat, a kamatsz�m�t�s m�dj�t, az egy�b d�jakat, k�lts�geket �s a szerződ�st biztos�t� mell�kk�telezetts�geket sem sorolja fel. Hangs�lyozta, hogy az �zletszab�lyzatokban r�gz�tettek nem alkalmasak a kamat m�rt�k�nek pontos meghat�roz�s�ra. Az sem �llap�that� meg ezen szerződ�sekből, hogy a kamaton t�l az alperes milyen d�jakat �s k�lts�geket sz�m�t fel. Az egyes �zletszab�lyzatokhoz kapcsol�d�an az egyes �zletszab�lyzatokhoz kapcsol�d�an az al�bbi pontok �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�s�t k�rte:

I. �zletszab�lyzat 1 sz�m�: I/16.; IV/2., 5., 6.; V/5., 6., 7.; VIII/1/a., b., j., k., l., m.; IX/2., 3., 4.; XI/1., 3., 4.; XII.; I/18/c., I/25/b., c.; XI/2.; I/28.; IX/1/c., 3., 4.; IX/c., 3., 4.; IX/3/c., 3., 4.; IX/4/c., 3., 4.

II. �zletszab�lyzat 2 sz�m�: I/22.; II/3., 4.; III/1/b., f., g., e.; III/5.; V/3/b.; VI/4/a.,b.,d., e., h.; VI/6.; VII/1/b., 2/c., 3/b., c.; IX/4; I/13/c.; I/20/b., c.; II/3.; II/4.; VII.

III. �zletszab�lyzat 3 sz�m�: III/2., 5., 6., 7., 12., 13.; IV/6.,7.; VIII/1/a., b., j., k., l., m.; VIII/3.; X.; I/12/c.; I/17/b., c.; III/4.; IV/5.; VI/2/a.; VI/7., 9., 10.; VI/10/a.; VIII/2.

IV. �zletszab�lyzat 4 sz�m�: II/B/I.; II/B/III.; II/B/II.1.1, 1.2, 1.3; II/1/c.; I/23/a., b.; V/5.; XII.; V/2.; VIII/3/a., g.; IV/4/a; IV/3/g.; IX/1/a., b., j., k., l.; X/1/c., 3., 4.; X/2/b., 3., 4.; X/3/a., 3., 4.; X/4/a., 3., 4.

V. �zletszab�lyzat 5 sz�m�: II/B/1.; II/B/3.; II/B/2, 1.1., 1.2., 1.3., 2.; II/1/c.; I/19/a., b.; III/3.; IX.; II/1/c.; IV/2/a., b., c.; IV/1/b., 2/a., b., c.; IV/5.; VI/3/d., h.; IV/4/a.; IV/3/h.; VII/4/a., b., d., e., f., g., h.; VI/6.

VI. �zletszab�lyzat 6 sz�m�: II/B/1.; II/B/3.; II/B/2.; II/B/1.1.; II/1/c.; I624/a., b.; V/2.; XII.; IX/2/a.; IX/7.; IX/10/a.; X/1/a., b., j.; XI/1/c., 3., 4.; XII/B/3., 4.; XI/3/a.; 3., 4.; XI/4/a., 3., 4.

Az alperes ellenk�relm�ben elsődlegesen az elj�r�sjogi kifog�sokat terjesztett elő. Mivel a jelen elj�r�sban k�telező a jogi k�pviselet, �gy �rvel�se szerint a felperesnek a jelenleg alkalmazand� �zletszab�lyzatokra t�rt�nő kereset felemel�se nem felel meg a Pp. 146/A. � -ban r�gz�tett rendelkez�seknek, ez a kereset felemel�s ugyanis az alperesi ellenk�relem be�rkez�s�től sz�m�tott 30 napon t�l ker�lt beny�jt�sra. Hivatkozott arra is, hogy a kor�bbiakban hat�lyban volt �s 2009. augusztus h� 1-je előtt alkalmazott �zletszab�lyzatok m�r nem hat�lyosak, �gy azzal


www.pitee.org

kapcsolatban a felperes ig�nyt nem �rv�nyes�thet.

�rdemben ugyancsak a kereset elutas�t�s�t k�rte, Hivatkoz�sa szerint a jelenleg alkalmazott �zletszab�lyzatok mindenben megfelelnek a jogszab�lyi felt�teleknek, azok a kor�bbi k�z�rdekű kereset �s az idők�zi jogszab�lyv�ltoz�soknak megfelelően ker�ltek kidolgoz�sra �s alkalmaz�sra. A felperes �ltal kifog�solt kamathoz kapcsol�d� rendelkez�sek kapcs�n kiemelte, hogy azok az egyedi szerződ�sekben ugyan nem ker�lnek meghat�roz�sra, mivel az alkalmazott devizanemek miatt erre lehetős�g nincs. Ugyanakkor azonban az �ltal�nos szerződ�si felt�telek egy�rtelműen meghat�rozz�k azt a m�dot, ahogyan a kamat m�rt�ke meghat�rozhat�. Az �rfolyamv�ltoz�s I. �s �rfolyamv�ltoz�s II. kapcs�n hangs�lyozta, hogy a fogalmi meghat�roz�st, a kamat kifejez�st a sz�mviteli t�rv�ny rendelkez�sei miatt alkalmazza. Az �ltal�nos szerződ�si felt�telnek az egyoldal� m�dos�t�s�nak lehetős�g�nek biztos�t�s�t azzal indokolta, hogy jogszab�ly sz�ks�gess� teszi annak v�ltoztat�s�t, arra lehetős�g nincs, ha ez nem szerepel az �ltal�nos szerződ�si felt�telek k�z�tt.

A kereset r�szben alapos:

I.

A felperes az eredetileg előterjesztett kereset�ben a m�r nem hat�lyos �s jelenleg k�tendő egyedi szerződ�seknek m�r nem r�sz�t k�pező �ltal�nos szerződ�st felt�telek �s egyedi blanketta szerződ�sek �rv�nytelens�ge meg�llap�t�s�t k�rte. A keresetlev�l 2012. j�nius h� 19. napj�n �rkezett a b�r�s�ghoz.

Az alperes �rdemi ellenk�relm�t felh�v�sra 2012. december h� 21. napj�n terjesztette elő. Ennek mell�klet�t k�pezik a jelenleg hat�lyos �zletszab�lyzatok, valamint a kor�bbiakban hat�lyban volt �zletszab�lyzatokhoz kapcsol�d� hirdetm�ny �s a jelenleg hat�lyos �zletszab�lyzatokhoz kapcsol�d� hirdetm�ny. A felperes ezen ellenk�relmet �s annak mell�kleteit 2013. janu�r h� 4. napj�n vette k�zhez. Az ezt k�vetően 2013. j�nius h� 16. napj�n tartott t�rgyal�son jelezte, hogy kereset�t a rendelkez�s�re bocs�tott �zletszab�lyzatok �s hirdetm�nyek alapj�n m�dos�tani k�v�nja, mivel �szlelte, hogy v�ltozatlanul szerepelnek olyan szerződ�si felt�telek az alkalmazand� �zletszab�lyzatokban, amelyek kapcs�n a b�r�s�g jogerős �t�let�ben kimondta azok �rv�nytelens�g�t. Mindemellett hivatkozott a K�ria 2/2012. (XII.10.) sz�m� PK v�lem�ny�re is, amely a fogyaszt�i szerződ�sekre ir�nyad� b�r�i gyakorlatot �sszegzi. Ezt k�vetően keresetm�dos�t�sa 2013. febru�r h� 12. napj�n �rkezett be a r�sz�re a t�rgyal�son biztos�tott 25 napos hat�ridő alatt. Ebben az ig�nyt felemelte a jelenleg hat�lyos �zletszab�lyzatokra �s mindk�t hirdetm�nyre. Ezen keresetet a 2013. j�nius h� 26. napj�n tartott t�rgyal�son lesz�ll�totta akk�nt, hogy a �zletszab�lyzat 9 �s a �zletszab�lyzat 10 sz�m� �zletszab�lyzatokkal kapcsolatban ig�nyt nem k�v�n jelen elj�r�sban �rv�nyes�teni. Megism�telte azon nyilatkozat�t is, hogy az eredeti kereset�ben előadott egyedi blankettaszerződ�sekhez kapcsol�d�an ugyancsak nem k�v�n ig�nyt �rv�nyes�teni, �t�let hozatal�t e k�rben nem k�ri.

A Pp. 146. � (1) bekezd�se kimondja, hogy a felperes a kereset�t az elsőfok� �t�let meghozatal�t megelőző t�rgyal�s berekeszt�s�ig b�rmikor megv�ltoztathatja, felt�ve, hogy a megv�ltoztatott keresettel �rv�nyes�tett jog ugyanabb�l a jogviszonyb�l ered, mint az eredeti kereset vagy azzal �sszef�gg. A kereset megv�ltoztat�s�t �r�sban kell beny�jtani vagy jegyzők�nyvbe kell mondani. Az (5) bekezd�s szerint nem keresetv�ltoztat�s az, ha a felperes a keresettel �rv�nyes�tett jog megv�ltoztat�sa n�lk�l annak megalapoz�s�ra �jabb t�nyeket hoz fel vagy a felhozottakat


www.pitee.org

kiigaz�tja. A c.) pont szerint a kereset�t lesz�ll�tja, illetőleg az eredetileg nem k�vetelt j�rul�kokra vagy k�vetel�sekre, illetőleg j�rul�koknak a per folyam�n esed�kess� r�szleteire is kiterjeszti.

A Pp. 146/A. � (1) bekezd�s�be foglalt rendelkez�s szerint k�telező jogi k�pviselet eset�ben az �ltal�nos szab�lyokt�l (146. �) elt�rően a felperes a kereset�t – a (2) �s (4) bekezd�sben foglalt kiv�tellel – az alperes �rdemi ellenk�relme előad�s�t k�vető 30 napon bel�l v�ltoztathatja meg. A felperes ezen jogszab�lyban r�gz�tett 30 napon bel�l tartott t�rgyal�son hat�rozottan nyilatkozott arr�l, hogy kereset�t az alperes ellenk�relm�ben r�gz�tettekre tekintettel m�dos�tani k�v�nja. A (4) bekezd�sben foglalta rendelkez�s szerint a felperes legk�sőbb az elsőfok� �t�let meghozatal�t megelőző t�rgyal�s berekeszt�s�ig megv�ltoztathatja kereset�t, ha olyan, t�nyre, bizony�t�kokra, illetve olyan jogerős b�r� vagy m�s hat�s�gi hat�rozatra hivatkozik, amely �nhib�j�n k�v�l az első t�rgyal�st k�vetően jutott a tudom�s�ra �s ezt igazolja.

A rendelkez�sre �ll� adatokb�l meg�llap�that�, hogy az alperes az ellenk�relm�hez csatolta a jelenleg �ltala alkalmazott �zletszab�lyzatokat. Ezekből t�nyk�nt �llap�that� meg, hogy vannak benne olyan �ltal�nos szerződ�si felt�telek, amelyek a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatokban is szerepeltek �s azokhoz kapcsol�d�an k�z�rdekű keresetben az �rv�nytelens�get a b�r�s�g meg�llap�totta. Mindemellett a K�ria 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�nye az ellenk�relem k�zhezv�tel�t k�vetően ker�lt k�zz�t�telre. A b�r�s�g �ll�spontja szerint teh�t az alperes �ltal rendelkez�sre bocs�tott adatok, illetőleg a K�riai v�lem�ny elfogadhat� a 146. � (4) bekezd�s�ben r�gz�tett olyan t�nynek, illetőleg b�r�s�gi hat�rozatnak, amely lehetőv� teszi a 30 napon t�li keresetm�dos�t�st is. Minderre tekintettel a b�r�s�g lehetős�get l�tott a 2009. augusztus h� 1. napj�t�l hat�lyos �ltal�nos szerződ�si felt�telek vizsg�lat�ra is.

A 146. � (5) bekezd�s c.) pontja alapj�n a keresetlesz�ll�t�sa nem tekinthető keresetv�ltoztat�snak, teh�t lehetős�ge volt a felperesnek arra, hogy ut�bb a kettő darab �zletszab�lyzat, illetőleg az egyedi blankettaszerződ�sekhez kapcsol�d�an az ig�ny�t lesz�ll�tsa.

Nem osztja a b�r�s�g az alperesnek azt az �ll�spontj�t sem, hogy nem vizsg�lhat� a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatai jelen peres elj�r�sban a 3/2011. PK v�lem�ny 6. pontja, valamint a Ptk. II. 5. �-a szerint. Az ezekben foglalt rendelkez�sek szerint a b�r�s�gnak a fogyaszt�i szerződ�sben vitatott �ltal�nos szerződ�si felt�tel a perind�t�s hat�lya be�llt�nak időpontj�ban ismert tartalma szerint kell elb�r�lnia. Amennyiben a vitatott �ltal�nos szerződ�sifelt�telt vagy annak vitatott r�sz�t annak alkalmaz�ja a per sor�n m�dos�tja vagy kihagyja az

�ltal�nos szerződ�si felt�telből az nem �rinti a b�r�s�gnak azon k�telezetts�g�t, hogy a keresettel vitatott kik�t�s tisztess�gtelens�g�ről v�ltozatlanul �rdemben kell hat�roznia.

A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen rendelkez�s arra az esetre vonatkozik, ha a perrel t�madott �ltal�nos szerződ�si felt�teleket annak alkalmaz�ja a per folyamatban l�te alatt v�ltoztatja meg. Ebben az esetben nem a megv�ltoztatott tartalom az ir�nyad� a tov�bbiakban a d�nt�s meghozatalakor, hanem a kereset be�lltakori tartalma az �ltal�nos szerződ�si felt�teleknek. Ebből nem vonhat� le azon k�vetkeztet�s, hogy a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatokban r�gz�tett �ltal�nos szerződ�si felt�tek ne lenn�nek vizsg�lhat�ak k�z�rdekű keresetben. Ezzel �sszhangban �ll a 2/2012. PK v�lem�ny 9/B. pontja, amely szerint a b�r�s�gnak az �ltal�nos szerződ�sei felt�telk�nt a szerződ�s r�sz�v� v�l� egyoldal� szerződ�sm�dos�t�sra vonatkoz� kik�t�s jogszab�lyba �tk�ző, illetve tisztess�gtelen jelleg�t – amennyiben ez sz�ks�ges – a fogyaszt� �ltal vagy k�z�rdekű keresettel ind�tott jogvita eld�nt�s�hez – att�l f�ggetlen�l kell vizsg�lnia, hogy azt a p�nz�gyi int�zm�ny t�nylegesen alkalmazta-e vagy m�r nem hat�lyos. Az ezen


www.pitee.org

ponthoz fűz�tt indokol�s szerint a fogyaszt�i k�lcs�nszerződ�sben az �ltal�nos szerződ�si felt�telk�nt a szerződ�s r�sz�v� v�l� olyan kik�t�s, amelyet a fogyaszt�val szerződő f�l m�r m�dos�tott, illetve mellőz�tt, a m�dos�t�s, illetve mellőz�s�től kezdve – �ltal�ban a j�vőre n�zve – nem alkalmazhat�. A kik�t�s kor�bbi alkalmaz�sa is okozhat azonban olyan jogs�relmet, amely a szerződ�si felt�tel tisztess�gtelen volt�nak meg�llap�t�s�t sz�ks�gess� teheti.

Ebből k�vetkezően teh�t a nem hat�lyos �ltal�nos szerződ�si felt�tek vizsg�lat�ra ugyancsak lehetős�g volt.

II.

A Ptk. 209. � (1) bekezd�s szerint tisztess�gtelen az �ltal�nos szerződ�si felt�tel, illetve a fogyaszt�i szerződ�sben egyedileg meg nem t�rgyalt szerződ�si felt�tel, ha a feleknek a szerződ�sből eredő jogait �s k�telezetts�git a j�hiszeműs�g �s tisztess�g k�vetelm�ny�nek megs�rt�s�vel egyoldal�an �s indokolatlanul a szerződ�si felt�tel t�maszt�j�val a szerződ�st k�tő f�l h�tr�ny�ra �llap�tja meg. K�l�n jogszab�ly meghat�rozhatja a harmadik bekezd�s szerint azokat a felt�teleket, amelyek a fogyaszt�i szerződ�sben tisztess�gtelennek minős�lnek vagy amelyeket az ellenkező bizony�t�s�ig tisztess�gtelennek kell tekinti. Fogyaszt�kkal k�t�tt szerződ�sekben alkalmazott tisztess�gtelen felt�telekről sz�l� 93/13/EGK tan�csi ir�nyelv mell�klete tartalmaz egy p�ld�l�z� felsorol�st a tisztess�gtelennek minős�lő szerződ�si felt�telekről. A magyar jogban ezt a fogyaszt�val k�t�tt szerződ�sben tisztess�gtelennek minős�lő felt�telekről sz�l� 18/1999. (II.05.) korm�nyrendelet �ltette �t. A rendelet az ir�nyelvhez hasonl�an ugyancsak p�ld�l�z� jelleggel – egy fekete �s egy sz�rke list�t hat�roz meg – m�g a fekete list�ba tartoz� kik�t�sek minden esetben tisztess�gtelennek minős�lnek, addig a sz�rke list�ba tartoz� jogszab�lyok v�lelmezetten tisztess�gtelennek minős�lnek, azaz a felt�telt alkalmaz� f�lnek kell bizony�tania, hogy az adott felt�tel nem tisztess�gtelen. A bizony�t�s sikertelens�ge a felt�telt alkalmaz� f�l kock�zata: ilyen esetekben a felt�tel tisztess�gtelennek minős�l.

A Ptk. 209. � (4) bekezd�se akk�nt rendelkezik, hogy az �ltal�nos szerződ�si felt�tel �s a fogyaszt�i szerződ�sben egyedileg meg nem t�rgyalt felt�tel tisztess�gtelens�g�t �nmag�ban az is megalapozza, ha a felt�tel nem vil�gos vagy nem �rthető. A fogyaszt�kkal k�t�tt szerződ�sben alkalmazott tisztess�gtelen szerződ�si felt�telekről sz�l� 1993. �prilis h� 5-ei 93/13. EGK tan�csi ir�nyelv 5. cikkely �rtelm�ben: olyan szerződ�sek eset�ben, amelyekben a fogyaszt�nak aj�nlott valamennyi felt�tel, vagy a felt�telek n�melyike �r�sban szerepel, ezeknek a felt�teleknek vil�gosnak �s �rthetőnek kell lenni�k. Ezt a rendelkez�st a Ptk. 209. �-�nak 2009. m�jus h� 22. napj�t�l hat�lyos �j rendelkez�se �llap�totta meg hasonl�an az (5) bekezd�s szerint, amely azt tartalmazza, hogy a tisztess�gtelen szerződ�si felt�telekre vonatkoz� rendelkez�sek nem alkalmazhat�k a főszolg�ltat�st meg�llap�t�, illetve a szolg�ltat�st �s az ellenszolg�ltat�s ar�ny�t meghat�roz� szerződ�si kik�t�sekre, ha azok egy�bk�nt vil�gosak �s �rthetőek.

Mindezek figyelembev�tel�vel a b�r�s�g az egyes t�bbsz�r�sen m�dos�tott kereseti k�relemmel kapcsolatosan a k�vetkező �ll�spontot alak�totta ki.

A felperes a kereset felemel�s�ben valamennyi �zletszab�lyzat teljes �rv�nytelens�ge meg�llap�t�s�t k�rte. Az ebben a k�rben felhozott indokok azonban, �gy az, hogy nem tartalmazza az enged�lysz�mot, a nevet, olyan alaki hib�k, amelyek �rv�nytelens�get nem


www.pitee.org

eredm�nyeznek, ehhez maga a jogszab�ly sem fűz ilyet. Az egy�b, a kamattal, a t�rlesztőr�szlettel, a devizanemmel kapcsolatos kifog�sai pedig arra voltak alkalmasak, hogy az �ltal�nos szerződ�si felt�telek egyes pontjai �n�ll�an ker�ljenek elb�r�l�sra, m�g a teljes �zletszab�lyzat �rv�nytelens�g�t nem vonta maga ut�n, hiszen ezek nem egyedi szerződ�sek, hanem az egyedi szerződ�sek r�sz�v� v�lnak, �gy az egyes adott egyedi szerződ�sek, amelyek a t�madott �ltal�nos szerződ�si felt�telnek a felhaszn�l�s�val k�sz�ltek az egyes �rv�nytelenn� nyilv�n�tott pontok n�lk�l is teljes�thetőek, illetőleg esetlegesen az adott egyedi szerződ�shez kapcsol�d� �rv�nytelens�gi ok korrig�lhat�, kik�sz�b�lhető. Ez�rt a b�r�s�g csak az �ltal�nos szerződ�si felt�telek egyes pontjait vizsg�lta, m�g a teljes �rv�nytelens�gre vonatkoz� ig�ny�t a felperesnek alaptalannak tal�lta.

I. �zletszab�lyzat 1 sz�m� 2009. m�jus h� 31. napj�t�l 2009. j�lius h� 31. napj�ig hat�lyos g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat (F/32/1.)

�zletszab�lyzat I/18/c. pontja: A HPT-nek az �zletszab�lyzat hat�lyban l�te alatti 213. � c.) pontj�ban foglalta rendelkez�s szerint a k�lcs�nszerződ�seknek tartalmazniuk kell az �gyleti kamat m�rt�k�t. Az 1. sorsz�m alatti keresetlev�lnek a vizsg�lt �zletszab�lyzathoz okirati bizony�t�kk�nt csatolt F/6. Sorsz�m alatti egyedi k�lcs�nszerződ�sből egy�rtelműen meg�llap�that�, hogy az egyedi k�lcs�nszerződ�s nem tartalmazza a szerződ�sk�t�s időpontj�ban az �gyleti kamat sz�mszerűen meghat�rozott m�rt�k�t. Kiz�r�lagosan a THM-re vonatkoz�an tartalmaz a blankettaszerződ�s olyan r�szt, ahol annak m�rt�ke felt�ntethető, m�g a kamatot illetően ilyen szerződ�si felt�tel r�gz�t�s�re lehetős�g nincs, arr�l a szerződ�sben sz�mszerű adat r�gz�t�s�re alkalmas felt�tel nincs. A b�r�s�g �ll�spontja szerint az alperes �ltal alkalmazott �zletszab�lyzat sem alkalmas arra, hogy a fogyaszt� a szerződ�sk�t�s időpontj�ban megismerhesse a kamatl�bat �s ez �ltal egy�rtelműen k�pet kapjon arr�l, hogy a szerződ�s megk�t�se milyen terheket, k�telezetts�geket r� r�. Az �zletszab�lyzat t�bb ponton tartalmaz rendelkez�seket a kamatl�bra, azok m�rt�k�re vonatkoz�an, �gy az �zletszab�lyzat I., az �zletszab�lyzatokban alkalmazott fogalmak megjel�l�sű r�sz�nek 16., 18. pontja a.) b.) �s c.) pontokra bontva, 19. sorsz�m� fogalom meghat�roz�sa, a 20. sorsz�m alatti a.) �s b.) rendelkez�s, a 25. pont a.) b.) �s c.) fogalommeghat�roz�sa. Ugyancsak a kamatra vonatkoz�an ad ir�nymutat�st a IV. pont A hitelező k�telezetts�gei �s jogai c�mmel 4. pontja, mely a kamatsz�m�t�s k�plet�t r�gz�ti. A XI. fejezet A havi fix konstrukci�ra vonatkoz� k�l�n rendelkez�sek k�z�tt ugyancsak a kamatra t�rt�nő visszautal�sok ker�lnek megfogalmaz�sra. Az �zletszab�lyzatban olyan utal� rendelkez�s, amely felh�vn� a fogyaszt�k figyelm�t arra, hogy a k�lcs�nszerződ�shez kapcsol�d� kamatterhekre vonatkoz�an hol tal�lja meg a rendelkez�seket �s ez�ltal teljes k�rűen tudn� vizsg�lni a fogyaszt�i k�lcs�nszerződ�shez kapcsol�d� kamatra vonatkoz� rendelkez�seket nincs. A HPT. 213. �-�nak a beiktat�sa egy�rtelműen a fogyaszt�k �rdekeit �s v�delm�t szolg�lta. A v�delmet az indokolja, hogy ők a k�lcs�nt ny�jt� professzion�lis gazdas�gi szereplőkh�z k�pest inform�ci�s h�tr�nyban vannak, a k�lcs�nt ny�jt�k intellektu�lis, szakmai �s kommunik�ci�s erőf�l�nye a k�lcs�nszerződ�s megk�t�sekor, illetve a jogviszony eg�sz tartalma alatt egy�rtelműen fenn�ll. Azzal, hogy az alperes az �zletszab�lyzat�ban a k�lcs�nszerződ�sek elengedhetetlen r�szek�nt meghat�rozand� kamat m�rt�ke meghat�roz�s�t az �zletszab�lyzatban k�l�nb�ző helyeken szab�lyozza �s olyan utal� rendelkez�s, amely felh�vja a fogyaszt� figyelm�t erre nincs, alkalmas annak meg�llap�t�s�ra, hogy az �zletszab�lyzatnak a felperes �ltal vitatott pontja tisztess�gtelen, mivel a fogyaszt� sz�m�ra egy az egyedi k�lcs�nszerződ�s k�telező tartalmi elemek�nt r�gz�tendő kamatra vonatkoz� rendelkez�s a kamat m�rt�ke meg�llap�t�s�hoz


www.pitee.org

ar�nytalan terhet r� az ad�sra. Ez abban jelentik meg, hogy azon adat megismer�s�hez, hogy milyen kamatk�telezetts�g fogja terhelni a k�lcs�nszerződ�s fenn�ll�sa alatt az eg�sz �zletszab�lyzatot �t kell tanulm�nyoznia �s az �sszes rendelkez�st �rtelmezni kell. Egy a p�nzpiacon jelenl�vő jelentős �gyf�lk�rrel rendelkező p�nz�gyi v�llalkoz�st�l elv�rhat�, hogy olyan �zletszab�lyzatokat k�sz�tsen �s alkalmazzon, amely �ttekinthető, az �gyfelek sz�m�ra nem jelent neh�zs�get egy a szerződ�s megk�t�sekor l�nyeges adat, �gy a kamat megismer�se. Az alperes �ltal fent hivatkozott �ltal�nos �zletszab�lyzatnak a kamatra vonatoz� ezen rendelkez�se az elv�r�soknak nem felel meg.

�zletszab�lyzat I/25/B. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ezen rendelkez�se a kamatv�ltoz�s elnevez�st viseli. Ugyanakkor a kamatv�ltoz�s II. (�rfolyamv�ltoz�s) megfogalmaz�sb�l nem �llap�that� meg, hogy ez a kamatv�ltoz�s mit takar. �nmag�ban az, hogy egy szerződ�s v�ltoz� kamatoz�s�, nem �tk�zik jogszab�lyba, erre a hat�lyos jogi k�rnyezet m�r a vitatott �zletszab�lyzat hat�lyban l�te alatt is lehetős�get adott. Ugyanakkor azonban a fogalom meghat�roz�snak ez a m�dja, hogy kamatv�ltoz�s II.-k�nt az �rfolyamv�ltoz�st r�gz�ti, majd a kamatv�ltoz�s III.-n�l ugyancsak �rfolyamv�ltoz�sr�l besz�l, illetve mag�nak a fogalomnak a kibont�s�n�l �rfolyamv�ltoz�sr�l, aktu�lis deviza elad�s �rfolyam elad�s�r�l, majd kamatr�l besz�l, kamatk�l�nb�zetről rendelkezik, majd az alkalmazand� k�pletn�l ugyancsak kamatv�ltoz�s szerepel, aktu�lis deviza elad�si �rfolyam, m�rt�kad� �rfolyam fogalomr�l rendelkezik, az �gyf�l sz�m�ra nem teszi vil�goss�, hogy ezen fogalmom tulajdonk�ppen miről, az esetlegesen v�ltoz� kamatoz�s� k�lcs�nszerződ�sn�l a kamatv�ltoz�s meghat�roz�s�r�l, avagy a deviza alap� k�lcs�n�k eset�ben az �rfolyamv�ltoz�s kisz�m�t�s�nak m�dj�r�l rendelkeztek.

A Ptk. 207. � (1) �s (2) bekezd�se szerint a szerződ�si nyilatkozatot vita eset�n �gy kell �rtelmezni, ahogyan azt a m�sik f�lnek a nyilatkoz� feltehető akarat�ra �s az eset k�r�lm�nyeire tekintettel a szavak �ltal�nosan elfogadott jelent�se szerint �rtenie kellett. A kamatv�ltoz�sra adott fogalommeghat�roz�sb�l nem �llap�that� meg a szavak �ltal�nosan elfogadott jelent�se szerint, hogy kamatv�ltoz�sra, avagy �rfolyamv�ltoz�sra vonatkoz�ik ezen szerződ�ses pont. A felt�telt alkalmaz� sz�m�ra kedvezőtlen �rtelmez�s lehetős�g�t is biztos�tja, ez�rt a b�r�s�g ezen szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta.

Ha le is fogadjuk az alperesnek azon előad�s�t, hogy a fogalom meghat�roz�snak ilyenk�nt t�rt�nő r�gz�t�se a sz�mviteli t�rv�ny rendelkez�sei miatt sz�ks�ges, ez nem mentes�ti az �zletszab�lyzat alkalmaz�j�t att�l, hogy az ad�s sz�m�ra egy�rtelműen meg�rthetőv� �s vil�goss� tegye a fogalommeghat�roz�st, azaz utaljon arra, hogy ez a meghat�roz�s az �rfolyamv�ltoz�snak az ad�sokra t�rt�nő kiterhel�s meghat�roz�s�t jelenti �s kamatv�ltoz�s fogalom kiz�r�lagosan a sz�mviteli t�rv�ny rendelkez�sei miatt ker�l alkalmaz�sra. Ilyen egy�rtelmű utal�szab�ly az alperes �zletszab�lyzat�ban nincs, �gy a fogalom alkalmatlan arra, hogy meg�llap�that� legyen, hogy kamatv�ltoz�sra, avagy �rfolyamv�ltoz�sra kell-e ezen pontot alkalmazni. Ez�rt a b�r�s�g ezen pont tisztess�gtelens�g�t is meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat IV/2. pontja:Ezen ponthoz kapcsol�d�an a ... Megyei B�r�s�g megyei b�r�s�g �gysz�ma 1 Sz�m� �t�lete �s az ezt helybenhagy� ... �t�lőt�bla �t�lőt�bla �gysz�ma 1 Sorsz�m� �t�lete tartalmaz rendelkez�st. A m�r hivatkozott �t�letek r�mutatnak arra, hogy az �zletszab�lyzatnak ez a r�sze sz�lesk�rű lehetős�get biztos�t az alperesnek a szerződ�sei felt�telek egyoldal� m�dos�t�s�ra an�lk�l, hogy a m�sik felet ezzel szemben b�rmilyen jog is megilletn�.


www.pitee.org

A Ptk. 207. � (1) �s (2) bekezd�sei szerint a szerződ�si nyilatkozatot vita eset�n �gy kell�rtelmezni, ahogyan azt a m�sik f�lnek a nyilatkoz� feltehető akarat�ra �s az eset k�r�lm�nyeire tekintettel a szavak �ltal�nosan elfogadott jelent�se szerint �rtenie kellett. Ha a fogyaszt�i szerződ�s tartalma e szab�ly alkalmaz�s�val nem �llap�that� meg egy�rtelműen, a fogyaszt� sz�m�ra kedvezőbb �rtelmez�st kell elfogadni. Az id�zett jogszab�lyi rendelkez�st alkalmazva meg�llap�that�, hogy az �rtes�t�sben szereplő b�rmely adat m�dos�t�st jelenthet a megk�t�tt szerződ�shez k�pest. K�lcs�n�sszeg, a foly�s�t�si �rt�knap, a t�rlesztőr�szletek �sszege �s azok esed�kess�ge. Mindezeknek a m�dos�t�sa a szerződő fogyaszt�ra h�tr�nyosabb is lehet, esetleg olyan m�rt�kben, amelynek ismeret�ben a szerződ�st m�r nem k�t�tte volna meg. Az id�zett rendelkez�s a fogyaszt� sz�m�ra semmilyen jogot nem biztos�t arra az esetre, ha az �rtes�tőben k�z�lt adatok r�n�zve m�lt�nytalanok lenn�nek. A kik�t�s a tisztess�gtelen felt�telek k�z�t konkretiz�l� hivatkozott korm�nyrendelet 2. � b.) pontj�ba �tk�zik, amely szerint a fogyaszt�i szerződ�sben az ellenkező bizony�t�s�ig tisztess�gtelennek kell tekinti k�l�n�sen azt a szerződ�si felt�telt, ami lehetőv� teszi, hogy a fogyaszt�val szerződő f�l a szerződ�st egyoldal�an, a szerződ�sben meghat�rozott alapos ok n�lk�l m�dos�tsa k�l�n�sen, hogy a szerződ�sben meg�llap�tott p�nzbeli ellenszolg�ltat�s m�rt�k�t megemelje vagy lehetőv� teszi, hogy a fogyaszt�val szerződő f�l a szerződ�st egyoldal�an, a szerződ�sben meghat�rozott alapos okkal m�dos�tsa, ha ilyen esetben a fogyaszt� nem jogosult a szerződ�stől azonnali hat�llyal el�llni vagy felmondani.

�zletszab�lyzat IV/5. pontja:A szerződ�si felt�telnek ezen rendelkez�se a kamatv�ltoztat�s egyoldal� kamatv�ltoztat�s lehetős�g�t foglalja mag�ba. Arra az esetre, ha a m�rt�kad� kamatl�b p�nzpiacon kialakult m�rt�ke elt�r az egyedi k�lcs�nszerződ�sben meghat�rozott hat�lyos referenciam�rt�ktől. Az �zletszab�lyzatnak ezen pontja felt�telezi, hogy az egyedi k�lcs�nszerződ�sben meghat�rozott, a kamat referencia�rt�ke. Ugyanakkor az alperes �ltal alkalmazott egyedi k�lcs�nszerződ�sek ilyen �rt�ket nem tartalmaznak, �gy nem �llap�that� meg, hogy mi az a m�rt�k, amely v�ltoztathat�, mi a kiindul�si pont, mi az az �rt�ke, amelyet az alperes emel a m�rt�kad� kamatl�b p�nzpiacon kialakult �rt�ke elt�r�sekor. Mindamellett nem tartalmaz a szerződ�ses pont �gynevezett oklist�t, azaz nem �llap�that� meg, hogy melyek azok az okok, amelyek fenn�ll�sakor az alperes a kamatot m�dos�tani k�v�nja. Mindez alapj�n meg�llap�that�, hogy ezen �zletszab�lyzati rendelkez�s a 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�ny 6. pontj�ban foglaltak alapj�n tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat IV/7. pontja:Ezen �zletszab�lyzati felt�telhez kapcsol�d�an a m�r hivatkozott megyei b�r�s�g �gysz�ma 1Sorsz�m� �t�lete �s a ...�t�lőt�bla �t�lőt�bla �gysz�ma 1 Sorsz�m� �t�lete ugyancsak tartalmaz rendelkez�seket �s m�r meg�llap�totta ezen szerződ�ses pont tisztess�gtelens�g�t. A b�r�s�g �ll�spontja szerint a felperesnek ez a hivatkoz�sa az alperes előad�s�val szemben �t�let dolognak nem tekinthető, miut�n az �t�leti meg�llap�t�s nem a jelen per t�rgy�t k�pező �zletszab�lyzathoz kapcsol�dik.

Az �zletszab�lyzatnak ez a pontja k�telezőv� teszi a fogyaszt� sz�m�ra a v�teli jog ism�telt megenged�s�t �s ezzel a hat�rozott időre k�t�tt opci�s szerződ�s meghosszabb�t�s�t.

A Ptk. 375. � 84) bekezd�se szerint a v�teli jogra a k�l�n nem szab�lyozott k�rd�sekben a visszav�s�rl�si jog szab�lyait kell alkalmazni. A 374. � (2) bekezd�se szerint pedig a visszav�s�rl�si jogot legfeljebb �t �vre lehet kik�tni. Az ezzel ellent�tes meg�llapod�s semmis.


www.pitee.org

A b�r�s�g �ll�spontja szerint a hivatkozott �ltal�nos szerződ�si felt�tel semmis, jogszab�lyba �tk�zik, hiszen a szerződ�st k�tő feleknek nem arra ad lehetős�get, hogy �jabb opci�s szerződ�st k�ssenek, hanem azt k�telező jelleggel �rja elő. Ezen tartalma szerint nem �j szerződ�s j�n l�tre a felek akarat�b�l, hanem az �t�ves időtartam k�telező meghosszabb�t�s�val val�j�ban a Ptk. rendelkez�seinek kij�tsz�sa a c�l. Ennek k�telező jellege pedig mindenk�ppen a fogyaszt� h�tr�ny�ra t�rt�nik �s mint ilyen a j�hiszeműs�g k�vetelm�ny�be is �tk�zik, az alperes sz�m�ra indokolatlan egyoldal� előnyt jelent. Mindemellett ezen rendelet a 18/1999. (II.05.) Korm�nyrendelet 2. � c.) pontj�ba is �tk�zik, mivel a fogyaszt�i szerződ�sben az ellenkező bebizony�t�s�ig tisztess�gtelennek kell tekinti k�l�n�sen azt a szerződ�si felt�telt, amely meghosszabb�tja a hat�rozott időre k�t�tt szerződ�st, ha a fogyaszt� m�sk�nt nem nyilatkozik, felt�ve, hogy a nyilatkozat megt�tel�re nyitva�ll� hat�ridő �sszerűtlen�l r�vid. Minderre tekintettel a b�r�s�g ezen kik�t�s �rv�nytelens�g�t is meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat VIII/1/a. pontja:A szerződ�si felt�tel itt a hitelezőnek ad lehetős�get a k�lcs�nszerződ�s azonnali hat�ly� felmond�s�ra, ha a k�lcs�nbevevő a k�lcs�nszerződ�sben foglalt k�telezetts�geket megszegi. Az a.) pont szerint akkor is lehetős�g van az azonnali hat�ly� felmond�sra, ha a k�lcs�nbevevő első alkalommal 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelemben esik �s a hitelező �ltal meghat�rozott p�that�ridőben sem teljes�t. A b�r�s�g �ll�spontja szerint a szerződ�si felt�telnek ez a megfogalmaz�sa az alperes r�sz�re ad egyoldal� �rtelmez�si lehetős�get. Az �zletszab�lyzathoz kapcsol�d� egyedi k�lcs�nszerződ�sek tipikusan hossz� t�vra, t�bb �vre k�t�tt szerződ�sek, �gy ezen pontnak az alkalmaz�sa arra ad lehetős�get, hogy jelentős �sszegű k�telezetts�g teljes�t�s�t k�vetően, avagy m�r a szerződ�s futamidej�nek elej�n egyetlen mulaszt�sn�l egy a hitelező �ltal meghat�rozand� p�that�ridő mellett a legs�lyosabb jogk�vetkezm�nyt alkalmazza a fogyaszt�val szemben. A b.) pont eset�ben az alperes sz�m�ra ad sz�les k�rű rendelkez�si jogot, hiszen �gy biztos�tja a szerződ�sszeg�s jogk�vetkezm�nyeinek legs�lyosabb alkalmaz�s�t, hogy arra az ad�st nem sz�l�tja fel �s p�that�ridőben fizetendő teljes�t�sre sem ad lehetős�get, ez pedig mindenk�ppen a fogyaszt� �rdekeit s�rti �s sz�les k�rű szerződ�s�rtelmez�si lehetős�get biztos�t az alperes r�sz�re. Ez�rt a b�r�s�g az a.) �s b.) pont tisztess�gtelens�g�t a 18/1999. (II.05.) korm�nyrendelet 1. � (1) bekezd�s a.) pontj�ra figyelemmel.

A b�r�s�g �ll�spontja szerint ugyancsak tisztess�gtelen a szerződ�si felt�telnek a j.), k.) l.) m.) pontja. Az, hogy �nmag�ban valaki ellen felsz�mol�si, v�grehajt�si, v�gelsz�mol�si elj�r�s indul, mag�nak az elj�r�s megindul�sa nem felt�tlen�l jeleni, hogy a Ptk. 521. � (1) bekezd�s d.) pontj�ban r�gz�tett vagyoni helyzet roml�sa meg�llap�that� lenne. Ezen t�ny egy�rtelmű meg�llap�t�s�hoz az sz�ks�ges, hogy az elj�r�sokhoz konkr�t �rdemi int�zked�s is kapcsol�djon, hiszen maga az elj�r�s megind�t�sa nem z�rja ki annak lehetős�g�t, hogy az ad�s az elj�r�sokban is teljes�t �s vannak olyan vagyoni eszk�zei, amelyek lehetős�get adnak az alperessel l�trej�tt egyedi szerződ�s teljes�t�s�re is. Mindez ir�nyad� a csődelj�r�s kezdem�nyez�s�re is, a csődelj�r�s ugyanis lehetős�get ad az ad�sokkal szembeni k�telezetts�gek rendez�s�re, azok t�rgyal�son t�rt�nő egyeztet�s�re is. Az l.) pontban r�gz�tett az a t�ny, hogy a k�lcs�nbevevő a biztos�t�sra vonatkoz� b�rmely k�telezetts�geit megszegi t�l �ltal�nos megfogalmaz�s, ahhoz, hogy a legs�lyosabb szerződ�sszeg�s k�vetkezm�nye alkalmazhat� legyen. Lehetős�get biztos�t az �ltal�nos szerződ�si felt�tel t�maszt�j�nak annak �rtelmez�s�ben, hogy mit tekint olyan mulaszt�snak, ami lehetős�get ad a szerződ�sszeg�s jogk�vetkezm�nyei alkalmaz�s�ra. Ez a k�telezetts�g ugyanis lehet valamilyen adat bejelent�s�nek elmulaszt�sa vagy egyhavi t�rlesztőr�szlet k�sedelmes megfizet�se, amelynek bek�vetkez�se nem eredm�nyezheti az


www.pitee.org

azonnali hat�ly� felmond�s eredm�nyek�nt jelentős fizet�si k�telezetts�g be�llt�t.

Az m.) pontban r�gz�tettek kapcs�n a b�r�s�g �ll�spontja szerint azt, hogy valaki az alperessel fenn�ll� egy�b szerződ�s�t nem teljes�ti, avagy a hitelező �rdekelts�gi k�r�hez tartoz� t�rsas�ggal l�trej�tt szerződ�sez kapcsol�d�an sz�nteti meg a teljes�t�seket nem jelenti egy�rtelműen ugyancsak azt, hogy vagyoni helyezte oly m�rt�kben megromlott, hogy a szerződ�ses k�telezetts�geit nem tudja teljes�teni. Az, hogy valaki valamely szerződ�st nem teljes�t t�bb oka lehet, �gy az, hogy valamilyen ig�nyt k�v�n �rv�nyes�teni az adott, konkr�t szerződ�shez kapcsol�d�an. �gy a konkr�tabb megfogalmaz�s n�lk�l valamely szerződ�shez kapcsol�d� konkr�tan meg nem hat�rozott k�telezetts�gek nem teljes�t�se a legs�lyosabb jogk�vetkezm�nyt vonn� maga ut�n az �rintett szerződ�st �s az egy�b szerződ�sek eset�ben is tisztess�gtelen, miut�n ar�nytalan terhet r� a fogyaszt�ra an�lk�l, hogy ehhez kapcsol�d�an nyilatkozatot tehetne, illetve az egy�b szerződ�seivel kapcsolatban olyan jogalap�t� magatart�st biztos�t az alperes r�sz�re, amely a fogyaszt� sz�m�ra ar�nytalan h�tr�nyt jelent.

�zletszab�lyzat IX/2. a.) �s b.) pontja:Ezen szerződ�ses rendelkez�s azonnali felmond�si lehetős�get biztos�t a hitelezőnek arra az esetre, ha a g�pj�rmű, amely elsődleges biztos�t�k volt ellopj�k vagy az tot�lk�ros lesz. Az �ltal�nos szerződ�si felt�telnek ez a pontja nem adja indok�t, hogy mi�rt eredm�nyezi a k�lcs�nszerződ�s azonnali hat�ly� felmond�st a tot�l, illetve lop�sk�r eset�n amellett, hogy az �ltal�nos szerződ�si felt�tel 7. pontja a k�lcs�nbevevő k�telezetts�g�v� teszi mind a felelőss�gbiztos�t�s, mind CASCO biztos�t�s megk�t�s�t �s a biztos�t�n�l kedvezm�nyezettk�nt a hitelező megjel�l�s�t. Az a k�r�lm�ny, hogy a fogyaszt� sz�m�ra a g�pj�rmű tot�lk�ross� v�l�sa �s ellop�sa gyakorlatilag megsemmis�l�se a k�lcs�nszerződ�sből eredő k�telezetts�ge azonnali teljes�t�s�t is felt�telezi mindamellett, hogy a g�pj�rműtől is elesik, valamint az �zletszab�lyzatban r�gz�tetek szerint a k�rt�r�t�s �sszeg�re is a hitelező jogosult, tisztess�gtelennek minős�l. A kik�t�snek a b.) pontja a b�r�s�g amiatt �t�lete tisztess�gtelennek, miut�n a kor�bbiakban kifejtettek szerint a kamatv�ltoz�s I., II. �s III. fogalommeghat�roz�sa tisztess�gtelen, azaz konkr�tan �s egy�rtelműen a szavak �ltal�nosan elfogadott jelent�se szerint nem �llap�that� meg, hogy ez milyen fizet�si k�telezetts�get jelent, kamat, avagy �rfolyam k�l�nb�zetet.

�zletszab�lyzat IX/3/a. pontja:Ez a rendelkez�s a szerződ�sszeg�s miatt felmond�s eset�n k�telezetts�gk�nt �rja elő az ad�s r�sz�re, hogy a felmond�s napig meg nem fizetett valamennyi kamatv�ltoz�s II. �s az arra felsz�m�tott kamatot fizesse meg. A kor�bbiakban m�r r�gz�tettek szerint a kamatv�ltoztat�s II. fogalommeghat�roz�sa nem egy�rtelmű, �gy amennyiben ezen kamatv�ltoztat�st �rt�nk, az alperes tov�bbi kamatfizet�si k�telezetts�get �r elő a kamatra. Mindezeket �sszess�g�ben a b�r�s�g tisztess�gtelennek tal�lta �s a m�r kor�bbiakban r�gz�tettek, azaz a rendelkez�s �rtelmezhetetlens�ge �s amiatt, hogy a fizet�si k�telezetts�g mibenl�te pontosan nem �llap�that� meg, tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat IX/4/a. pontja: Az �ltal�nos szerződ�si felt�tel megfogalmaz�sa szerint a k�lcs�nszerződ�s megszűnik az azt megelőző napon, amelyen a k�lcs�nbevevő elleni csőd vagy felsz�mol�si elj�r�s ir�nt beny�jtott k�relmet a b�r�s�g �rkeztette, amelynek k�vetkezt�ben a k�lcs�nbevevő r�szletesen meghat�rozott tartoz�sai a megszűn�s napj�n egy �sszegben esed�kess� v�lik.Ezen szerződ�ses kik�t�shez kapcsol�d�n a m�r kor�bbiakban hivatkozott �t�letek ugyancsak


www.pitee.org

tartalmaznak rendelkez�st �s meg�llap�tott�k annak jogszab�lyba �tk�z�s�t. A kor�bbiakban hivatkozott �t�letek is tartalmazz�k ezen felt�tel megsz�vegez�se jogszab�lys�rtő, hiszen a Ptk. 319. � (1) bekezd�se szerint a felek a szerződ�st k�z�s megegyez�ssel megsz�ntethetik vagy felbonthatj�k. Megsz�ntet�s eset�n a szerződ�s a j�vőre n�zve szűnik meg, jelen esetben erről lehet csak sz�. Felmond�sr�l nem besz�lhet�nk tekintettel arra, hogy e szerződ�sben a felek k�z�sen rendelkeztek a megszűn�sről, az a felek egy�ttes akarat�b�l k�vetkezik, a felmond�s pedig kiz�r�lag az egyik f�l d�nt�se. A csőd-, illetőleg felsz�mol�si elj�r�s hat�lya al� ker�l�s azonban nem lehet olyan ok, amely miatt az elrendel�st megelőző napon a felek k�z�s megegyez�ssel a szerződ�s�ket megsz�ntethetik. Mindamellett pedig �nmag�ban az, hogy a b�r�s�ghoz �rkezik, a felsz�mol�si, illetve csődelj�r�s ir�nti k�relem nem jelent olyan okot, amely a b�r�s�g konkr�t �rdemi int�zked�sek megt�tele n�lk�l, amely automatikusan maga ut�n vonn� az ad�s �sszes szerződ�s�hnek megsz�ntet�s�t, avagy felmond�s�t. Ez a felt�tel az ad�s sz�m�ra kifejezetten h�tr�nyos, hiszen egy k�relem b�r�s�gi iktat�s�hoz a sz�m�ra igen s�lyos, a szerződ�s megsz�ntet�s�t �s az ahhoz kapcsol�d� esetlegesen jelentős fizet�si k�telezetts�g azonnali esed�kess� v�l�s�t k�ti (Ptk. 209. � (1) bekezd�s).

�zletszab�lyzat XI/2. pontja:Ezen rendelkez�s a havi fix konstrukci� eset�n a kamatv�ltoz�sra vonatkoz�an tartalmaz rendelkez�seket. A kor�bbiakban �rv�nytelenn� nyilv�n�tott �s indokolt �zletszab�lyzati felt�telekhez kapcsol�d�an m�r r�gz�t�sre ker�lt, hogy az alperes �ltal k�sz�tett egyedi k�lcs�nszerződ�sek nem tartalmazz�k a m�rt�kad� kamatl�b %-os meghat�roz�s�t, �gy hasonl�an a kor�bban kifejtettekhez ezen rendelkez�sből sem �ll�that� meg, hogy mi az a m�rt�kad� kamatl�b %-os m�rt�kben, amelyet az alperes a p�nzpiacon bek�vetkezett v�ltoz�sok f�ggv�ny�ben m�dos�t. Mindemellett ezen rendelkez�s nem felel meg a kor�bban m�r hivatkozott 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�nyben r�gz�tett egyedi egyoldal� szerződ�sm�dos�t�si felt�teleknek sem, �gy ez tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat XI/3. pontja:A kamatv�ltoz�s II. fogalommeghat�roz�shoz kapcsol�d�an a b�r�s�g m�r r�gz�tette, hogy az milyen okokb�l tisztess�gtelen, azaz �rv�nytelen, �gy ezen �zletszab�lyzati pont kapcs�n visszautal az ott kifejtett indokokra.

�zletszab�lyzat XI/3/b. pontja:Ezen ponthoz kapcsol�d�an is visszautal a kamatv�ltoz�s II. �rv�nytelens�g�vel kapcsolatban kifejtett �ll�spontra, hogy az milyen indokok alapj�n tisztess�gtelen. Mindemellett tisztess�gtelen ezen pont arra val� tekintettel is, hogy kamatv�ltoz�s II-k�nt t�nteti fel a k�lcs�nbevevőre kiterhelendő �sszeget, amelyre �jabb kamatot k�v�n felsz�molni. Ennek megfogalmaz�sb�l pedig az k�vetkezik, hogy a hitelező egy megadott szempontok alapj�n meg�llap�tott kamatra k�v�n tov�bbi kamatot felsz�molni, m�g a kamatos kamat kik�t�se jogszab�lyba �tk�zik, �gy az �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat XI/3/d. pontja:Ezen pont a hitelező r�sz�re igen sz�lesk�rű egyoldal� szerződ�sm�dos�t�si lehetős�get biztos�t, amelyhez a k�lcs�nbevevő nem j�rult hozz�, kifejezetten akk�nt rendelkezik ez a pont, hogy az a k�lcs�nbevevő �rt�kes�t�s�vel l�p hat�lyba, a kik�t�s pedig a 18/1999. (II.05.) Korm�nyrendelet 2. � d.) pontj�ban r�gz�tettek szerint tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat XI/4. pontja:


www.pitee.org

Ezen szerződ�ses kik�t�s a hitelező r�sz�re ad ugyancsak sz�lesk�rű szerződ�sm�dos�t�si lehetős�get a fogyaszt� terh�re, oly m�rt�kben, amely m�r a szerződ�sben esetlegesen felm�rhető kiad�sokon fel�l jelentkezik �s azt a szerződ�s megk�t�se időpontj�ban felm�rni sem tudja. Mindezen felt�tel teh�t a 18/1999. (II.05.) Korm�nyrendelet 2. � b.) pontja alapj�n tisztess�gtelen, azaz �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat XII. pontja: Ezen szerződ�ses kik�t�st illetően a m�r kor�bbiakban hivatkozott k�z�rdekű keresetben hozott �t�let ugyancsak tartalmaz rendelkez�st �s annak tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta.

Ezen szerződ�ses kik�t�s az �zletszab�lyzat teljes k�rű m�dos�t�s�ra jogos�tja fel az alperest, holott ez a jog a HPT. 210. � (3) �s (4) bekezd�se alapj�n kiz�r�lagosan a kamat, d�j �s egy�b szerződ�si felt�tel eset�ben ad erre lehetős�get �s csak abban az esetben, ha a meghat�rozott felt�telek ezt lehetőv� teszik. Az alperesnek ez az �ltal�nos szerződ�si felt�tele t�lterjeszkedik a m�r kor�bbiakban hivatkozott HTP. 210. � (3) bekezd�s�ben foglalt rendelkez�sen. Ez�rt a b�r�s�g a 18/1999. (II.05.) Korm�nyrendelet 2. � d.) pontja �s a PTK. 209/B. � (1) bekezd�s, 209. � (3) bekezd�se alapj�n meg�llap�totta, hogy ezen szerződ�ses kik�t�s �rv�nytelen.

II. a �zletszab�lyzat 2 sz�m� 2008. november h� 1. napj�t�l 2009. j�lius h� 31. napj�ig hat�lyos g�pj�rmű z�rtv�gű p�nz�gyi l�zingtev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat (1/F/9.)

�zletszab�lyzat I/13/c. pontja: Az �ltal�nos szerződ�si felt�telnek ezen pontja a m�rt�kad� kamatl�br�l rendelkezik, amennyiben az egyedi szerződ�sben a m�rt�kad� devizanem egy�b, azaz nem eur� �s nem forint. A b�r�s�g ezen szerződ�ses ponthoz kapcsol�d�an visszautal a �zletszab�lyzat 1 sz�m� �zletszab�lyzatnak az I/18/c. pontj�hoz kapcsol�d�an kijelentett indokol�s�ra �s ugyanezen okb�l ezen �zletszab�lyzatnak az I/13/c. pontj�t is tisztess�gtelennek, �rv�nytelennek nyilv�n�tja a kor�bbi �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an kifejtett indokok alapj�n.

�zletszab�lyzat I/20/b. �s c. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�teleket tartalmaz� dokumentum ezen pontjai a kamatv�ltoz�s II. fogalm�t �s annak kisz�m�t�sa k�plet�t r�gz�ti. Megfogalmaz�sa megegyezik a �zletszab�lyzat 1sz�m� �zletszab�lyzatnak az I/25. pontj�ban meghat�rozott fogalommal. A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen fogalommeghat�roz�s �s �gy �ltal�nos szerződ�si felt�tel, a kor�bbi �zletszab�lyzat felt�tel�hez fűz�tt indokol�s alapj�n ugyancsak tisztess�gtelen �s �rv�nytelen, �gy a b�r�s�g ezen indokol�sra ezen szerződ�si felt�telhez kapcsol�d�an visszautal.

�zletszab�lyzat II/3.:Az �zletszab�lyzatnak ez a pontja a l�zingbead� jogak�nt hat�rozza meg a l�zingd�jakat m�rt�k�nek a megv�ltoztat�s�t, a kamatv�ltoz�s I. �rv�nyes�t�se �rdek�ben, ha a m�rt�kad� kamatl�b p�nzpiacon kialakult m�rt�ke elt�r az egyedi l�zingszerződ�sben meghat�rozott hat�lyos referencia�rt�ktől.

A szerződ�s ugyanazon indokokb�l tisztess�gtelen �s �rv�nytelen, mint a �zletszab�lyzat 1sz�m� �zletszab�lyzat IV/5. pontj�ban r�gz�tett pont. A b�r�s�g kiemeli, hogy a hitelező eset�ben a l�zingszerződ�sek sem tartalmazz�k a HPT. 213. �-ban r�gz�tett k�telezetts�g ellen�re a szerződ�s megk�t�sekor hat�lyos kamatm�rt�k�t holott az �ltal�nos szerződ�si felt�tel itt is erre visszautal. Mindemellett ezen szerződ�ses pont olyan egyoldal� szerződ�sm�dos�t�si lehetős�get


www.pitee.org

biztos�t az alperes r�sz�re, amely a 18/1999. (II.05.) Korm�nyrendelet 2. � d.) pontj�ban r�gz�tettek alapj�n tisztess�gtelennek minős�l.

�zletszab�lyzat II/4. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ezen pontja a kamatv�ltoz�s II. ut�lagos kiterhel�s�nek lehetős�g�t biztos�tja a hirdetm�nyben meghat�rozott gyakoris�ggal �s m�rt�kben. Ez a szerződ�ses felt�tel, miut�n a kamatv�ltoz�s II-t illetőlen meg�llap�t�sra ker�lt annak tisztess�gtelens�ge ugyancsak tisztess�gtelen, hiszen ezen k�lts�gnek a kiterhel�si lehetős�g�t biztos�tja. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen szerződ�ses pont azzal, hogy a hirdetm�nyben meghat�rozott m�rt�ket r�gz�ti, az ott k�zz�tett gyakoris�ggal, olyan k�telezetts�get r� a fogyaszt� terh�re, ami előre nem kalkul�lhat�, a szerződ�s megk�t�sekor a fogyaszt� nem tudja felm�rni, hogy ezen pont milyen ar�nyban, milyen m�rt�kű k�telezetts�get terhel r�, hogyan fogja megv�ltoztatni a k�telezetts�gei teljes�t�s�t �sszegszerűs�g illetőleg a szerződ�s futamidej�t illetően.

�zletszab�lyzat III/1/b., e., g. pontja:A l�zingbevevő fizet�si k�telezetts�geik�nt ker�lt r�gz�t�s ezen �zletszab�lyzatban is a m�r kor�bbi �zletszab�lyzatban szereplő az �rtes�t�s �s az egyedi k�lcs�nszerződ�s k�z�tti elt�r�sre vonatkoz�, illetőleg ir�nyad� rendelkez�s a b. pontban. A b�r�s�g szerint ezen �zletszab�lyzatnak a III/1/b. pontja a kor�bbi �zletszab�lyzathoz fűz�tt indokokra tekintettel ugyancsak tisztess�gtelen �s �rv�nytelen, ezen indokol�st a b�r�s�g itt megism�telni nem k�v�nja, visszautal a kor�bbi �zletszab�lyzatnak a IV/2. Pontj�hoz fűz�tt indokol�sra.

Ezen szerződ�si felt�telnek az e. pontja ugyancsak tisztess�gtelen, hiszen a hirdetm�ny szerinti k�lts�gek kiterhel�s�re ad lehetős�get azok felmer�l�se eset�n �s a felmer�l�skor hat�lyos �zletszab�lyzat szerinti �sszegben. Ezen szerződ�ses rendelkez�s lehetős�get jelent az alperesnek arra, hogy a hirdetm�nyben �rt �sszes k�lts�get adott esetben felsz�m�tsa a m�sik szerződő f�lre. A hirdetm�nyben t�telesen sorol fel k�lts�geket �s mell�rendel egy k�r�tal�nynak tekinthető elj�r�si k�lts�get is. Ebből az k�vetkezik, hogy lehetős�ge van a t�teles k�lts�geket �s ezen fel�l egy k�r�tal�ny jelleggel meghat�rozott k�lts�get is felsz�m�tani �s annak megfizet�s�re az �zletszab�lyzatnak a hivatkozott pontja alapj�n az �gyfelet k�telezni. A korm�nyrendelet 2. � j.) pontja szerint a fogyaszt�i szerződ�sben. Az ellenkező bizony�t�s�ig tisztess�gtelennek kell tekinti k�l�n�sen azt a szerződ�si felt�telt, amely a fogyaszt�t t�lzott m�rt�kű p�nz�sszeg fizet�s�re k�telezi, ha a fogyaszt� nem teljes�t vagy nem szerződ�sszerűen teljes�t. Ezen �zletszab�lyzati rendelkez�s olyan m�rt�kű fizet�si k�telezetts�get teremt a fogyaszt� r�sz�re, amely t�lzott m�rt�kű, gyakorlatilag mag�ban hordozza egyes k�lts�gek eset�n a k�tszeri megt�r�t�si ig�nyt annak t�teles r�gz�t�s�vel, illetőleg az �tal�nyk�lts�gnek a hirdetm�nyben val� szerepeltet�s�vel. K�l�n h�tr�ny a fogyaszt� r�sz�re, hogy mindezeket a k�lts�geket a felmer�l�s�kkor hat�lyos hirdetm�ny szerint kell megfizetnie. Miut�n tipikusan hosszabb, t�bb �vre sz�l�, tart�s jogviszonyok sz�letnek a szerződ�sk�tő felek k�z�tt, amelyek sor�n alkalmazz�k az �ltal�nos szerződ�si felt�teleket az alperes r�sz�ről ez azt jelenti, hogy az infl�ci� az esetleges időv�ltoz�sra tekintettel felmer�lő egy�b kiad�sokat is olyan ad�sok is megfizettetik, akiknek ezzel az egyedi szerződ�s�k megk�t�sekor sz�molniuk nem kellett, teh�t a k�lts�gek ar�ny�t, m�rt�k�t a szerződ�s megk�t�sekor nem volt lehetős�g�k felm�rni.

Ugyancsak tisztess�gtelen az I/g. pont, mivel a banktitok k�r�be tartoz�an adhat ki olyan t�rsas�g vagy biztos�t�t�rsas�g r�sz�re adatokat, amelyről esetlegesen a fogyaszt�nak nincs tudom�sa, esetlegesen az adott jog�gyleten k�v�l eső okb�l az �rdekeit nem szolg�lj vagy esetleg azt s�rti. Erre tekintettel a b�r�s�g ezen szerződ�ses felt�tel tisztess�gtelens�g�t is meg�llap�totta.


www.pitee.org

�zletszab�lyzat III/5. pontja:Ezen pont szerint a l�zingbevevő a szerződ�st nem mondhatja fel. A b�r�s�g �ll�spontja szerint a felmond�si jognak egy�rtelmű k8iz�r�sa mind a Ptk. 209. � (1) bekezd�s, mind pedig a 18/1999. (II.05.) Korm�nyrendelet 1. � d.) pontj�ba �tk�zik. Az �ltal�nos szerződ�si felt�telekből ugyanis egy�rtelműen meg�llap�that�, hogy mag�nak az alperesnek lehetős�ge van a szerződ�s t�bb okb�l t�rt�nő azonnali hat�ly� felmond�s�ra is, m�g a l�zingbevevő r�sz�re ezt a lehetős�get egy�rtelműen kiz�rja.

�zletszab�lyzat V/3. pontja:Az �zletszab�lyzatnak a felperes �ltal t�madott rendelkez�se szerint a l�zingbevevő k�teles a g�pj�rműre CASCO biztos�t�st k�tni �s k�r eset�n a biztos�t�s kedvezm�nyezettjek�nt a l�zingbead�t megjel�lni.A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen szerződ�ses rendelkez�s tisztess�gtelen. Ez a felt�tel ugyanis minden CASCO biztos�t�sb�l eredő k�rt�r�t�s eset�re rendelkezik az engedm�nyez�sről f�ggetlen�l att�l, hogy az miből sz�rmazik �s milyen m�rt�kű k�rt jelent. Ez lehetős�get teremt a szerződ�si felt�tet alkalmaz� f�l sz�m�ra, hogy a biztos�t�si d�jat elvonja a k�rosultt�l �s ezzel megfosztja annak lehetős�g�től, hogy a g�pj�rműv�ben keletkezett k�rt megjav�ttassa. A k�rt�r�t�si �sszeg n�lk�l a k�rosultat abba a helyzetbe hozza, hogy saj�t k�lts�g�n v�geztesse el a jav�ttat�st, amely t�bbsz�r�s h�tr�nyt jelent neki, hiszen egyr�szt saj�t k�lts�g�n finansz�rozza a jav�ttat�st, a kifizetett biztos�t�si d�jak ellen�re a biztos�t�si �sszeghez nem jut hozz� �s ezen fel�l teljes m�rt�kben teljes�tenie kell a szerződ�sből eredő k�telezetts�g�t is. Mindemellett ezen rendelkez�s a Ptk. 328. � (1) bekezd�s�be is �tk�zik, hiszen egy m�g l�tre nem j�tt k�vetel�sre vonatkozik, olyan esetben ad lehetős�get a biztos�t�s engedm�nyez�s�re, amikor m�g maga a k�resem�ny sem k�vetkezett be.

�zletszab�lyzat VI/4/a., b., d., e. �s h. pontjai:A b�r�s�g ezen �zletszab�lyzati rendelkez�s tisztess�gtelens�ge ugyancsak meg�llap�that�. A b�r�s�g itt visszautal a �zletszab�lyzat 1 sz�m� �zletszab�lyzat VIII/1. pontjaihoz fűz�tt indokol�sra.

�zletszab�lyzat VII/1/b. pontja:Ezen szerződ�ses rendelkez�s az előt�rleszt�st szab�lyozza. Erre csak akkor biztos�t lehetős�get,

ha a l�zingbead� ehhez hozz�j�rul �s a l�zingbevevő k�rtalan�tja a l�zingbead�t az előt�rleszt�sből eredő vesztes�g�rt. Tov�bb� hozz�j�rul�shoz k�ti az előt�rleszt�st abban az esetben, ha a l�zingbe vevőnek az alperesn�l vagy az �rdekelts�gi k�r�be tartoz� t�rsas�gokn�l t�bb hat�lyos szerződ�se van.A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen szerződ�ses felt�tel a Ptk. 209. � (1) bekezd�se alapj�n tisztess�gtelen, a j�hiszeműs�g k�vetelm�ny�be �tk�zik. Az a rendelkez�s, hogy a jogosult hozz�j�rul�sa sz�ks�ges a teljes�t�si hat�ridő előtti teljes�t�shez, �sszhangban �ll a Ptk. 289. � (2) bekezd�s�ben foglalt szab�lyoz�ssal. Ugyanakkor az előt�rleszt�st k�rtalan�t�shoz k�ti, olyan m�rt�kben, amely k�rp�tolja a l�zingbe ad�t az előt�rleszt�sből eredő vesztes�g��rt. Ezen megfogalmaz�s a szavak �ltal�nosan elfogadott jelent�se szerint azt foglalja mag�ba, hogy az előt�rleszt�s eset�n is olyan fizet�si k�telezetts�get kell teljes�tenie a l�zingbe vevőnek, mintha a szerződ�st az eredeti futamidő alatt teljes�ten�. Miut�n a l�zingszerződ�sekn�l a tők�n fel�l a t�rlesztőr�szletekhez kapcsol�dik kezel�si k�lts�g, kamat �s egy�b kiad�sok is j�rulnak, a l�zingbe ad� olyan bev�telhez jut, amelynek nincs jogalapja, hiszen az �ltala foly�s�tott tőke kor�bban ker�l visszafizet�sre, azt m�s szem�lynek kihelyezheti, �gy a kamatt�l vagy kezel�si


www.pitee.org

k�lts�gtől nem esik el. Azzal, hogy k�rtalan�t�si k�telezetts�get �r elő, t�bbsz�r�s haszonhoz jut�st biztos�t. A l�zingbe vevő nyilv�nval�an az�rt v�llalja az előt�rleszt�ssel j�r� terheket, hogy valamilyen k�telezetts�gtől szabaduljon vagy sz�m�ra kedvezőbb felt�telekkel kiv�lthassa az esetlegesen ar�nytalan terhet jelentő szerződ�seket.

�zletszab�lyzat VII/2/c. pontja:Ezen szerződ�si pont a l�zingszerződ�s megszűn�seit taglalja tot�l- �s lop�sk�r eset�n. A c. pont r�gz�ti azon t�teleket, amelyből a l�zingbe ad� meg�llap�tja a l�zingbe vevő fizet�si k�telezetts�geit a megszűn�s időpontj�ban. Ezen fizet�si k�telezetts�gekn�l alkalmazza a l�zingbe ad� a kor�bban m�r tisztess�gtelennek minős�tett Kamatv�ltoz�s II-t, ez�rt a b�r�s�g a c. pontban r�gz�tetteket ugyancsak tisztess�gtelennek minős�tette, a kor�bban m�r a Kamatv�ltoz�s II. kapcs�n kifejtett indokokra tekintettel.

�zletszab�lyzat VII/3/b. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�teleknek ezen r�sze a szerződ�sszeg�s miatti felmond�s eseteit r�gz�ti. A l�zingbe ad� a szerződ�sszeg�s eset�re ugyancsak – hasonl�an az előt�rleszt�shez –k�rt�r�t�si k�telezetts�get r� a l�zingbe vevő terh�re. A szerződ�snek ezen pontj�b�l nem �llap�that� meg, hogy miből sz�rmazik a l�zingbe ad� k�rt�r�t�s ir�nti ig�nye, mi az a k�r �s milyen ok vagy okok fenn�ll�sa eset�n k�vetkezik be ez a k�rt�r�t�si k�telezetts�g. Mindez olyan megfogalmaz�s, amely a Ptk. 209. � (1) bekezd�se alapj�n tisztess�gtelennek tekinthető �s a j�hiszeműs�g alapelv�be �tk�zik, tekintettel arra, hogy a szerződ�sszeg�s miatti felmond�s eset�n a c. pont r�szletesen taglalja a l�zingbe vevő egy�b fizet�si k�telezetts�geit, amely a teljes, szerződ�s megszűn�se napj�ig felsz�m�tand� valamennyi tők�t, kamatot, k�lts�get tartalmazza. Az ezen fel�li fizet�si k�telezetts�g l�zingbe vevőre val� terhel�se a 18/1999. (II.05.) Korm�ny rendelet 2. � j.) pontj�ba �tk�zik, ez�rt az tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat IX/4. pontja:Ezen pont a kor�bban m�r ismertetett �zletszab�lyzathoz hasonl�an teljes k�rű jogot biztos�t az �zletszab�lyzat m�dos�t�s�ra. Ez a rendelkez�s a m�r kor�bban kifejtett indokok alapj�n ugyancsak tisztess�gtelen.

III. �zletszab�lyzat 3 sz�m� 2006. m�jus 31-től 2009. j�lius 31-ig hat�lyos, Hitelez�si tev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat (keresetlev�l F/11. sz�m� mell�klete)

�zletszab�lyzat I/12/c. pontja:Hasonl�an a kor�bbi �zletszab�lyzatokhoz, ez a szerződ�ses felt�tel a m�rt�kad� kamatl�br�l rendelkezik arra az esetre, ha a m�rt�kad� devizanem nem forint �s nem eur�. Az �zletszab�lyzat megfogalmaz�sa a fogalmat illetően ugyanaz, mint a kor�bbi k�t �zletszab�lyzat�. A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen �zletszab�lyzatnak ez a rendelkez�se a kor�bbi k�t �zletszab�lyzathoz kapcsol�d� indokok alapj�n ugyancsak tisztess�gtelen, �gy az �rv�nytelen. Az indokokat illetően a b�r�s�g visszautal a kor�bbiakban r�gz�tett indokokra.

�zletszab�lyzat I/17. pontja:Ezen rendelkez�s a kamatv�ltoz�s elnevez�st tartalmazza, m�g a b. pontja a kamatv�ltoz�s II. fogalm�t, sz�m�t�si m�dj�t �s a kamatv�ltoz�s III. fogalm�t adja meg. A fogalommeghat�roz�s �s a sz�m�t�si m�d ugyanaz, mint az előzőekben m�r ismertetett k�t �zletszab�lyzatn�l, ez�rt a b�r�s�g visszautal az ott kifejtett indokokra �s az abban foglaltak alapj�n ezen �zletszab�lyzatot illetően is meg�llap�totta ezen szerződ�ses felt�tel �rv�nytelens�g�t.


www.pitee.org

�zletszab�lyzat III/2. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�teleknek ezen pontja a k�lcs�n foly�s�t�s�r�l val� rendelkez�st tartalmazza, ugyanazzal a megfogalmaz�ssal, mint a kor�bban m�r ismertetett szerződ�si felt�telek eset�ben. Az �zletszab�lyzatnak ezen pontja a kor�bbiakban kifejtett indokok alapj�n tisztess�gtelen, �gy a b�r�s�g e vonatkoz�sban is meg�llap�totta az �rv�nytelens�get, m�g az indokok tekintet�ben visszautal a kor�bbi k�t �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an r�szletesen kifejtett indokokra.

�zletszab�lyzat III/5. pontja:Az itt megfogalmazottak a kamatv�ltoztat�s lehetős�g�t r�gz�tik. Hasonl�an a kor�bban m�r ismertetett �zletszab�lyzatokhoz, itt is visszautal az �ltal�nos szerződ�si felt�tel az egyedi k�lcs�nszerződ�sben meghat�rozott referencia�rt�kre �s a kamatv�ltoztat�s lehetős�g�t a p�nzpiacon kialakult �rt�kek alapj�n teszi lehetőv�. Az �zletszab�lyzatnak ez a meghat�roz�sa megegyező a kor�bbi k�t �zletszab�lyzatban r�gz�tettekkel. A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen szerződ�ses felt�tel is �rv�nytelen, a kor�bbi k�t �zletszab�lyzathoz fűz�tt indokok alapj�n, ez�rt a b�r�s�g csak visszautal az ott r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat III/6. pontja:A rendelkez�s a kamatv�ltoz�s II. kiterhelhetős�g�t teszi lehetőv�. A b�r�s�g a kor�bbiakban a kamatv�ltoz�s II-t illetően m�r meg�llap�totta annak tisztess�gtelen volt�t �s azt, hogy a hirdetm�nyben val� k�zz�t�tel gyakoris�ga, illetőleg az ott meghat�rozott m�rt�k előre nem l�that�, ar�nytalan fizet�si k�telezetts�get jelent, ez�rt ezen szerződ�ses felt�tel – a kor�bban m�r kifejtettek alapj�n – ugyancsak �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat III/7. pontja:A szerződ�ses rendelkez�s a biztos�t�ki jellegű opci�r�l rendelkezik, amelyhez kapcsol�d� �rv�nytelens�g r�szletes indokait a b�r�s�g a kor�bbiakban m�r r�gz�tette, �gy arra csak visszautal.

�zletszab�lyzat III/12. pontja:Ezen szerződ�ses rendelkez�s korl�tlan lehetős�get biztos�t a hitelezőnek arra, hogy b�rmilyen hat�s�g adatb�zis�b�l lek�rje a k�lcs�nvevő adatait a k�lcs�nvevő előzetesen hozz�j�rul�sa n�lk�l �s an�lk�l, hogy meghat�roz�sra ker�lne, milyen adatokra vonatkozik ezen meg�llapod�s. Ez a hitelező r�sz�re b�rmilyen adat korl�tlan lek�r�s�re ad lehetős�get, olyanokra is, amelyek nem �rintik a k�lcs�nvevő �s a k�zte l�trej�tt jog�gyleteket. Ez olyan szem�lyes jogokat is �rinthet, amelyekhez n�lk�l�zhetetlen lenne az előzetes hozz�j�rul�s. A rendelkez�s a Ptk. 209. � (1) bekezd�s�t s�rti, emiatt �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat III/13. pontja:Ezen szerződ�ses kik�t�st a kor�bbi k�z�rdekű keresetben a b�r�s�g m�r �rv�nytelennek nyilv�n�totta a �zletszab�lyzat 7 sz�m� �zletszab�lyzatot illetően. Abban a b�r�s�g kifejtette, hogy ez a felt�tel lehetős�get ad arra, hogy az alperes t�bb �n�ll� k�lcs�nszerződ�st �sszevontan kezeljen, a fogyaszt� �ltal teljes�tett �sszegeket egym�sba k�lcs�n�sen elsz�molhassa, besz�m�thassa, figyelmen k�v�l hagyva a fogyaszt� befizet�s�nek c�lj�t akkor is, ha nincs lej�rt �s m�g nem teljes�tett tartoz�s a t�bbi szerződ�sek eset�ben. A lej�rt tartoz�st ugyanis a hivatkozott felt�tel egys�gesen kezeli arra az esetre, amikor t�bb szerződ�se is van az �gyf�lnek az alperessel, az egyes szerződ�sekre t�rt�nő elsz�mol�sn�l viszont m�r nem emeli ki azt, hogy a


www.pitee.org

tartoz�soknak lej�rtaknak kell lenni�k. Ez a rendelkez�s s�rti a Ptk. 290. � /1/ bekezd�s�ben foglaltakat is, mely szerint, ha a k�telezettnek a jogosulttal szemben t�bb tartoz�sa �ll fenn �s a teljes�t�se nem fedezi valamennyi tartoz�s�t, azt a k�telezett rendelkez�se szerint, ennek hi�ny�ban pedig arra a tartoz�sra kell elsz�molni, amelyre a k�telezett felismerhetően sz�nta. Ugyanezen jogszab�lyhely /2/ bekezd�se arra az esetre is fel�ll�t sorrendis�get, ha a k�telezett sz�nd�ka sem lenne felismerhető. S�rti a rendelkez�s a Ptk. 293. � elsz�mol�si szab�lyait is, amely szerint a teljes lej�rt tartoz�sra nem elegendő �sszeget elsősorban k�lts�gre, kamatra �s a főtartoz�sra kell elsz�molni. Mindezek �sszess�g�ben akk�nt �rtelmezhetőek, hogy a felt�tel a fogyaszt� h�tr�ny�ra alkalmazhat�, ez�rt az tisztess�gtelennek minős�l.

�zletszab�lyzat IV/7. pontja:Ezen rendelkez�s megteremti az alperes sz�m�ra annak lehetős�g�t, hogy a hirdetm�nyben r�gz�tett �sszes k�lts�get felsz�m�tsa a szerződő f�l terh�re. A b�r�s�g ezen felt�tel �rv�nytelens�g�hez kapcsol�d�an az indokokat a kor�bbi k�t �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an m�r r�gz�tette, itt csak visszautalni k�v�n az ott kifejtett indokokra, amelyek alapj�n a jelen szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�ge is meg�llap�that�.

�zletszab�lyzat VII/1/a., b., j., k., l., m. pontjai:A szerződ�sszeg�s jogk�vetkezm�nyei azonosak a kor�bban ismertetett k�t �zletszab�lyzatban felsoroltakkal. A b�r�s�g az ott r�gz�tett indokok alapj�n ezen szerződ�si felt�tel ezen pontja �rv�nytelens�ge meg�llap�t�s�ra is lehetős�get l�tott. Az indokokat illetően visszautal a kor�bbi k�t �zletszab�lyzatn�l kifejtettekre.

�zletszab�lyzat VIII/3. pontja:Ezen kik�t�s a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�nek lehetős�g�t biztos�tja a csőd- �s felsz�mol�si elj�r�s eset�n. A b�r�s�g a kor�bbi k�t �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an m�r r�gz�tette, hogy tisztess�gtelen azon kik�t�s, ami lehetős�get ad a szerződ�s megszűn�s�re abban az esetben, az azt megelőző napon, amikor a k�lcs�nbe vevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s ir�nt beny�jtott k�relmet a b�r�s�g �rkeztette, ez�rt a kor�bbi k�t �zletszab�lyzatn�l r�gz�tett indokok alapj�n ezen kik�t�s �rv�nytelens�g�t is meg�llap�totta. Ugyancsak tisztess�gtelen a kor�bban m�r kifejtett indokok alapj�n a szerződ�s megszűn�s�nek napj�n egy �sszegben esed�kess� v�l� k�vetel�s �sszegszerűs�g�nek meghat�roz�s�ra vonatkoz� rendelkez�sek, miut�n kor�bban m�r r�gz�t�sre ker�lt kamatv�ltoz�s fogalommeghat�roz�s �s sz�m�t�si m�d tisztess�gtelens�ge.

�zletszab�lyzat X.:Az �zletszab�lyzatnak ezen rendelkez�se – hasonl�an a kor�bbi �zletszab�lyzatokhoz – korl�tlan lehetős�get biztos�t az alperesnek az �zletszab�lyzata b�rmikori m�dos�t�s�ra. A kor�bban m�r r�gz�tettek szerint ezen szerződ�ses felt�tel, a b�r�s�g itt az indokokra csak visszautalni k�v�n.

IV. �zletszab�lyzat 4 sz�m� 2009. augusztus 01-j�től hat�lyos, g�pj�rmű hitelez�si tev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat

�zletszab�lyzat I/23/a., b. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ez a rendelkez�se az �rfolyamv�ltoz�s fogalm�t volt hivatott meghat�rozni. A r�gz�tettek szerint az �rfolyamv�ltoz�s I.: A m�rt�kad� �rfolyam �s a fizet�si esed�kess�g napj�n aktu�lis deviza elad�si �rfolyam v�ltoz�s�nak f�ggv�ny�ben, az al�bbi k�plet szerint meghat�rozott kamatk�l�nb�zet, majd r�gz�ti a dokumentum mag�t a k�pletet, ahol aktu�lis deviza elad�si �rfolyam �s m�rt�kad� �rfolyam kifejez�seket haszn�l. Az


www.pitee.org

�rfolyamv�ltoz�s II. szerint ez a fogalom a k�lcs�nszerződ�s futamidő lej�rta előtti megszűn�sekor fizetendő – ki nem terhelt – kamatk�l�nb�zet, amelynek m�rt�ke a szerződ�s megszűn�s�nek eseteit szab�lyoz� rendelkez�sekben k�l�n ker�l meghat�roz�sra.

A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen k�t fogalom nem felel meg a szerződ�si felt�tel kidolgoz�sakor, illetőleg hat�lyba l�p�sekor m�r hat�lyos Ptk. 209. � (4) bekezd�s�ben r�gz�tetteknek, miut�n ez a felt�tel nem vil�gos �s nem �rthető. Ezen 23. pontot elolvasva a szerződ�st k�tő f�l sz�m�ra �rtelmezhetetlen, hogy a fogalom mire vonatkozik, a deviza alap� hitelekn�l az �rfolyamv�ltoz�s meghat�roz�s�ra vagy az �rfolyamv�ltoz�s eredm�nyek�nt esetlegesen egy kamatk�l�nb�zet meg�llap�t�s�ra.Az alperes �rvel�se szerint ezen fogalommeghat�roz�si m�dra �s a haszn�lt szavakra a hat�lyos sz�mviteli t�rv�nyben foglalt rendelkez�sek miatt van sz�ks�g. Amennyiben elfogadjuk ezen �ll�spontot, akkor is sz�ks�ges �s indokolt – a f�lre�rt�sek elker�l�se �s az �rthetős�g biztos�t�sa �rdek�ben –, hogy az alperes az �ltal�nos szerződ�si felt�telei k�z�tt r�gz�tse, hogy a fogalommeghat�roz�sban haszn�lt �rfolyamv�ltoz�s �s kamatv�ltoz�s mire �rtendő, pontosan milyen c�lb�l haszn�lja ezen kifejez�seket �s konkretiz�lni, hogy ezen fogalommeghat�roz�s kamatra vagy �rfolyam-k�l�nb�zetre vonatkozik �s t�j�koztatni kell a szerződ�st k�tő felet arr�l, hogy az �ltal�nosan meghat�rozni k�v�nt fogalomt�l elt�rő sz�haszn�latot mi indokolja. Ilyen t�j�koztat� az alperes �zletszab�lyzat�ban nincs, ez�rt a b�r�s�g ezen pont �rv�nytelens�g�t a m�r hivatkozott jogszab�lyban r�gz�tettek alapj�n meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat II/A. �s 1.c. pontja:Ezen �ltal�nos szerződ�si rendelkez�s �rv�nytelens�ge ugyancsak a m�r hivatkozott Ptk. 209. � (4) bekezd�s�ben foglaltak alapj�n �llap�that� meg. A b�r�s�g vissza k�v�n utalni a kor�bban m�r r�gz�tett indokol�sra a �zletszab�lyzat 1 sz�m� �zletszab�lyzatban a kamatok �rv�nytelens�g�vel kapcsolatban kifejtettekre. Ezen �zletszab�lyzat is t�bb pontban r�gz�ti a kamatra vonatkoz� tudnival�kat, fogalommeghat�roz�sokat, sz�m�t�si m�dokat. �gy a I/16., a II/A/1. pontja, a A/3. pontja, B/I. pont, majd az V. pontban A hitelező jogai �s k�telezetts�gei c�msz� alatt. A havi fix konstrukci�ra vonatkoz� XII. rendelkez�sben pedig ugyancsak szab�lyozza a kamatokra vonatkoz� rendelkez�seket. A K�ria K�ria �gysz�ma sz�m� k�zbenső �t�let�ben foglaltak szerint a deviza alap� k�lcs�nszerződ�sek �s �ltal�ban a k�lcs�nszerződ�sek n�lk�l�zhetetlen tartalmi eleme a kamat meghat�roz�sa. Az alperes �ltal sem vitatott, hogy az �ltala k�t�tt egyedi szerződ�sek a kamatot sz�zal�kos m�rt�kben, pontosan r�gz�tve nem tartalmazz�k, szemben a THM-mel, amit igen. A THM m�rt�ke meghat�roz�s�t is megk�rdőjelezi azonban az, hogy a szerződ�sek nem tartalmazz�k az indul� kamat m�rt�k�t, holott ez n�lk�l�zhetetlen a szerződ�s megk�t�sekor meghat�rozott THM �rt�k�nek. A b�r�s�g �ll�spontja szerint az �ltal�nos szerződ�si felt�telben a kamat sz�m�t�s�nak m�dja, azok a t�nyezők, amelyek alapj�n a fogyaszt� megismerheti azt, hogy a szerződ�s megk�t�s�hez az alperes �ltal rendelkez�s�re bocs�tott p�nz felhaszn�l�s�val milyen kamatterhet vesz mag�ra, nem egy�rtelmű, nem meghat�rozhat� �s nem �tl�that�. Az �zletszab�lyzat szerkeszt�sekor olyan m�don helyezt�k el az egyes fogalmakat, amelyek azt felt�telezik, hogy az igen terjedelmes, 10 oldalt meghalad� �zletszab�lyzatokat a fogyaszt�nak �t kell tanulm�nyoznia �s �rtelmeznie kell a p�nzint�zeti szektorban haszn�lt speci�lis kifejez�seket ahhoz, hogy teljes m�rt�kben tiszt�ban legyen azzal, hogy milyen kamatteher-fizet�si k�telezetts�get v�llal mag�ra. A b�r�s�g �ll�spontja szerint a kik�t�sek ilyen m�don val� megfogalmaz�sa, elhelyez�se az �zletszab�lyzatban a Ptk. 209. � (1) bekezd�s�be, a tisztess�g �s j�hiszeműs�g elv�be, valamint a Ptk. 209. � (4) bekezd�s�be �tk�zik, ez�rt az �rv�nytelen.


www.pitee.org

�zletszab�lyzat II/B/3. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ezen rendelkez�se a hitelező k�telezetts�geit r�gz�ti a nem a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő, azaz rendk�v�li kamatemel�s eset�n. A felt�tel megfogalmaz�sa t�lnyom�r�szt megfelel a jogszab�lyi rendelkez�seknek, ugyanakkor annak r�gz�t�se, hogy a jogszab�lyban elő�rt hat�ridő kezdő napja az a nap, amely napon a hitelező az �rtes�t�st postai h�l�zatba tov�bb�totta, tisztess�gtelen. Ugyanis �nmag�ban az, hogy valamilyen k�ldem�nyt a postai h�l�zatba tov�bb�tanak, azaz a hitelező post�ra adja, nem jelenti azt, hogy a fogyaszt� b�rmilyen m�don is ezen k�ldem�nyről �rtes�l�st szerezhetne, azt �tvenn� vagy egy�ltal�n annak �rkez�s�ről tudom�st szerez. Ez�rt a b�r�s�g �ll�spontja szerint a postai h�l�zatba tov�bb�t�s, azaz az, hogy mikor adja post�ra a hitelező ezt az �rtes�t�st, kiz�r�lag a hitelezőtől f�gg, �gy ezen kik�t�s tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat B/I. pontja:Az alperes �ltal�nos szerződ�si felt�teleiből ez a rendelkez�s a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�sr�l rendelkezik. A hitelez�si tev�kenys�gben, a jogalkot�sban �s a b�r�i gyakorlatban is ismertek a v�ltoz� kamatoz�ssal k�t�tt szerződ�sek. Ez �nmag�ban nem tisztess�gtelen. Az sem, hogy amennyiben a szerződ�sben m�r v�ltoz� kamatr�l rendelkeznek a felek �s meghat�rozz�k, hogy ez a v�ltoz�s mikor k�vetkezik be, milyen m�don, k�l�n �rtes�t�s n�lk�l is jogszerű a kamat emel�se. Ugyanakkor a b�r�s�g �ll�spontja szerint az alperes �ltal alkalmazott szerződ�ses kik�t�s e k�rben tisztess�gtelen, miut�n – mint a kor�bbiakban m�r r�gz�t�sre ker�lt – az egyedi szerződ�sek nem tartalmazz�k a referencia kamatl�bat, �gy nem lehet meg�llap�tani azt, hogy milyen m�rt�kről emel az alperes. Mindemellett kiz�rja az ad�s d�jmentes felmond�si jog�t an�lk�l, hogy ezt b�rmivel is ellent�telezn�. A d�jmentes felmond�s jog�nak egy�rtelmű kiz�r�sa mindenk�ppen tisztess�gtelen, hiszen a referencia kamatl�b v�ltoz�sa lehet olyan m�rt�kű is, amely miatt az ad�s m�r tov�bbi emel�sek lehetős�g�t nem v�llalja vagy azokat nem k�pes v�llalni, ez�rt k�telezetts�ge teljes�t�s�re m�s lehetős�get v�laszt vagy egy�b ok miatt nem tudja m�r a szerződ�sben v�llalt, teljes m�rt�kben előre nem l�tott fizet�si k�telezetts�get v�llalni.

�zletszab�lyzat B/II/1.3. a., b., d. pontjai:Ezen pont a nem a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő, hanem a rendk�v�li kamatv�ltoz�sra vonatkoz� rendelkez�st, annak ok-list�j�t jel�li meg. A b�r�s�g �ll�spontja szerint ebből az ok-list�b�l az �gyf�l kock�zati meg�t�l�s�nek v�ltoz�s�ra vonatkoz� 1.3. rendelkez�sből az a., b. �s d. pontok tisztess�gtelenek. Ezek a pontok olyan megfogalmaz�s�ak, amelyek nem felelnek meg a 2/2012. (XII.10.) PK. v�lem�nynek, annak az objektivit�sra vonatkoz� felt�telrendszer�nek. Az alperes r�sz�re nagyfok� szubjekt�v minős�t�sre adnak lehetős�get, ez�rt a b�r�s�g ezen pontok tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat V/2. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�telnek ez a rendelkez�se a k�lcs�n foly�s�t�s�r�l t�rt�nő �rtes�t�st taglalja. Hasonl�an a m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatokhoz, akk�nt rendelkezik, hogy ez az �rtes�t�s tartalmazza a foly�s�tott k�lcs�n �sszeg�t, a foly�s�t�s �rt�knapj�t, az egyes t�rlesztőr�szletek �sszeg�t, esed�kess�g�t. R�gz�ti, hogy ez az �rtes�t�s egyben a sz�mla is, tov�bb� azt, hogy amennyiben a k�z�lt adatok az egyedi k�lcs�nszerződ�sben foglaltakt�l – az V/1. pontban megjel�lt felt�tel bek�vetkez�se eset�n – elt�rnek, �gy a felek az �rtes�t�sben k�z�lt felt�teleket tekintik ir�nyad�nak, f�ggetlen�l att�l, hogy a k�lcs�nbe vevő az egyedi k�lcs�nszerződ�s szerint fizet�st teljes�tett. A szerződ�si pontban hivatkozott V/1. pont megfogalmaz�sa szerint a hitelező jogosult az egyedi k�lcs�nszerződ�sben meghat�rozott


www.pitee.org

t�rlesztőr�szletek esed�kess�g�t egyoldal�an megv�ltoztatni, amennyiben a k�lcs�n foly�s�t�sa az első t�rlesztőr�szletek esed�kess�g�ig nem t�rt�nik meg. Az első t�rlesztőr�szlet esed�kess�ge ebben az esetben a k�lcs�n foly�s�t�s�t k�vető 15. napt�ri nap.

A b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen k�t pont egy�ttesen �rtelmezve az alperesnek olyan szintű egyoldal� szerződ�sm�dos�t�sra ad lehetős�get, amelyre a Hpt. 210. �-a nem terjed ki. Mindemellett ezen k�t szerződ�ses pont az alperes mulaszt�s�b�l, k�sedelmes teljes�t�s�ből sz�rmaz� terheket h�r�tja �t az ad�sra. A t�madott V/2. pont – a m�r kor�bban �rt�kelt �zletszab�lyzatokhoz hasonl�an – jelentős m�rt�kű, egyoldal� szerződ�sm�dos�t�sra ad lehetős�get, amely nem �ll �sszhangban a jogszab�llyal, emiatt �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat V/5. pontja:Ezen pont tisztess�gtelens�g�t a b�r�s�g az�rt �llap�totta meg, mert az �rfolyamv�ltoz�s kiterhelhetős�g�re ad lehetős�g�t. �nmag�ban az �rfolyamv�ltoz�s, teh�t a deviza alap� hitelekn�l a forint �s a deviza �rfolyamv�ltoz�s�b�l eredő k�l�nb�zetnek a fogyaszt�ra t�rt�nő �th�r�t�sa nem tisztess�gtelen. A jelen esetben azonban, miut�n nem �rthető az �rfolyamv�ltoz�s fogalommeghat�roz�sa, az �sszekeverhető a kamatv�ltoz�ssal, az alperes nem hat�rolja el ezen k�t fogalmat egy�rtelműen, a b�r�s�g ezen pont tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat VIII/3. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�telek ezek fejezete a g�pj�rművek biztos�t�s�ra vonatkoz� k�telezetts�geket tartalmazza. Itt – hasonl�an a kor�bbi, m�r nem hat�lyos �zletszab�lyzatokhoz – r�gz�t�sre ker�lt, hogy k�resem�ny eset�n a biztos�t�s kedvezm�nyezettje a hitelező. Ezen engedm�nyez�s a m�r kor�bban kifejtett indokok alapj�n tisztess�gtelen, �gy a b�r�s�g csak visszautal az �t�letben m�r r�gz�tett indokokra �s ezen szerződ�ses rendelkez�s tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta.

Ugyancsak tisztess�gtelen ezen pontnak az a rendelkez�se, hogy a CASCO-biztos�t�st a k�lcs�nbe vevő a k�lcs�nszerződ�s megszűn�s�ig nem mondhatja fel. Ez a szerződ�ses rendelkez�s jelentős korl�toz�s�t jelenti an�lk�l, hogy b�rmilyen ellent�telez�st biztos�tana az alperes. A fogyaszt�nak h�tr�nya sz�rmazhat a rendelkez�sből, hiszen az adott piaci viszonyok k�z�tt igen sz�les sk�l�n v�laszthat� megfelelő tartalm�, d�j� biztos�t�si szerződ�s. A fogyaszt�nak att�l val� elz�r�sa, hogy a sz�m�ra kedvezőbb felt�telekkel rendelkező szerződ�st k�thessen, tisztess�gtelennek tekinthető a Ptk. 209. � /1/ bekezd�se alapj�n.

�zletszab�lyzat VIII/4. a., b. pontjai:Ezen rendelkez�sek alkalmasak az engedm�nyez�sre vonatkoz� jogszab�lyok kij�tsz�s�ra, hiszen az alperesnek lehetős�get biztos�t arra, hogy engedm�nyez�s n�lk�l is hozz�jusson a nagyobb �sszegű k�rt�r�t�si �sszeghez, hiszen 300.000,- Ft felv�tel�re az ad�s csak akkor jogosult, ha ehhez a hitelező k�l�n �r�sban hozz�j�rult. A b. pontban r�gz�tettek pedig lehetős�get adnak arra,hogy az alperes egyr�szt hozz�jusson a biztos�t� teljes�t�s�hez �s az ad�st terhelő fizet�si k�telezetts�ghez is, amely t�bbsz�r�s teljes�t�st, megt�r�l�st jelent sz�m�ra. A b�r�s�g mindezek alapj�n a Ptk. 209/A. �-�ban foglaltak szerint ezen szerződ�ses rendelkez�sek tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat IX/1. a., b., j., k., l. pontjai:A szerződ�sszeg�s jogk�vetkezm�nyeit illetően a b�r�s�g a kor�bbiakban m�r r�szletesen vizsg�lt �zletszab�lyzatokhoz kapcsol�d�an kifejtette, hogy ezen �ltal�nos szerződ�si rendelkez�sek mi�rt


www.pitee.org

�rv�nytelenek. Ezen �zletszab�lyzat t�madott rendelkez�se kapcs�n visszautal a kor�bban kifejtettekre �s a m�r r�gz�tett indokok alapj�n ezen pontok �rv�nytelens�g�t is meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat X/1/c. pontja:A szerződ�snek ez a pontja A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se előt�rleszt�s k�vetkezt�ben rendelkez�seit taglalja. A c. pont az, amely r�gz�ti a k�lcs�nbe vevő fizet�si k�telezetts�geit, amennyiben előt�rleszt�ssel a szerződ�st teljes�teni k�v�nja. Fizet�si k�telezetts�gk�nt szerepelteti az alperes az �rfolyamv�ltoz�s II-t, amelyhez kapcsol�d� szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�ge a kor�bbiakban m�r meg�llap�t�sra ker�lt, ez�rt a b�r�s�g e hely�tt visszautal a kor�bban r�gz�tett indokol�sra azzal, hogy a kor�bban r�gz�tettek szerint a X/1/c. pont tisztess�gtelens�ge is meg�llap�that�.

�zletszab�lyzat X/2. a. �s b. pontja:Azon szerződ�ses rendelkez�s, amely azonnali hat�ly� felmond�st biztos�t a g�pj�rműnek, mint elsődleges biztos�t�knak az ellop�sa, illetőleg tot�lk�ross� v�l�s�ra, a Ptk. 209. �-a alapj�n tisztess�gtelen, az a j�hiszeműs�g k�vetelm�ny�nek nem felel meg. A legs�lyosabb, az azonnali hat�ly� felmond�s kik�t�se egy, az ad�st terhelő k�resem�ny mellett s�lyos ar�nytalans�got eredm�nyez. Mindezt �gy, hogy az �ltal�nos szerződ�si felt�tel – ahogy az m�r kor�bban r�gz�t�sre ker�lt – biztos�tja egyr�szt azt, hogy a hitelező a biztos�t�si szerződ�s kedvezm�nyezettje �s meghat�rozott �sszeghez k�ti a k�rt�r�t�s �sszeg�nek ad�s �ltali felv�tel�t. Emellett kik�ti az �ltal�nos szerződ�si felt�tel azt is, hogy az ad�snak teljes�tenie kell az egyedi szerződ�sből eredő fizet�si k�telezetts�geit is. Mindez olyan s�lyos h�tr�nyt jelent a fogyaszt�ra, amely mindenk�ppen lehetős�get biztos�t ezen szerződ�ses felt�tel tisztess�gtelens�ge meg�llap�t�s�ra. A b. pont tisztess�gtelens�ge az�rt �llap�that� meg, mert a k�lcs�nszerződ�s megszűn�se napj�ig esed�kess� v�lt fizet�si k�telezetts�gek k�z�tt r�gz�ti az �rfolyamv�ltoz�s II-t, amelyre vonatkoz�an az �rv�nytelens�g a kor�bbiakban meg�llap�t�sra ker�lt, hasonl�an a B/3. pontban r�gz�tett �rfolyamv�ltoz�s II-h�z.

�zletszab�lyzat X/3. pontja:A k�lcs�nbe vevő szerződ�sszeg�se miatti felmond�shoz kapcsol�d�an a fizetendő �sszeg meg�llap�t�sakor az ad�s az �zletszab�lyzat ezen rendelkez�sei k�z�tt r�gz�ti az �rfolyamv�ltoz�s I-et, az arra felsz�m�tott kamatot �s az �rfolyamv�ltoz�s II-t, amelynek kisz�m�t�s�hoz sz�ks�ges k�pletet is megadja. A kor�bban r�gz�tettek szerint mind az �rfolyamv�ltoz�s I., mind az �rfolyamv�ltoz�s II. eset�ben a fogalommeghat�roz�s pontatlans�ga �s �tl�thatatlans�ga miatt a b�r�s�g azok tisztess�gtelens�g�t �s �rv�nytelens�g�t meg�llap�totta, ez�rt ezen �sszegeknek az elsz�mol�s k�r�ben val� r�gz�t�se ugyancsak tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat VIII/4. pontja:A k�lcs�nbe vevő elleni csőd- vagy felsz�mol�si elj�r�s eset�n ugyancsak a szerződ�s megszűn�s�t tartalmazza az �ltal�nos �zletszab�lyzat. Meghat�rozza azt is, hogy a szerződ�s megszűn�s�nek napj�n milyen fizet�si k�telezetts�ge keletkezik az ad�snak. Ezen kik�t�s arra tekintettel tisztess�gtelen, hogy m�r a csőd- �s felsz�mol�si elj�r�s megind�t�s�hoz is a legs�lyosabb szerződ�sszeg�si k�vetkezm�nyt, azaz az azonnali hat�ly� felmond�st fűzi an�lk�l, hogy az ad�snak b�rmilyen kiment�si lehetős�get vagy hat�ridőt biztos�tana. �nmag�ban egy felsz�mol�si vagy csődelj�r�s megindul�sa nem felt�tlen�l jelenti az elj�r�s al� vontak teljes fizet�sk�ptelens�g�t �s ebből egy�rtelmű k�vetkeztet�st – pontosabb adatok n�lk�l – nem lehet fűzni a fizet�sk�ptelens�g vagy a vagyoni roml�s meg�llap�t�s�hoz. Az azonnali hat�ly�


www.pitee.org

felmond�s kik�t�se az ad�s sz�m�ra mindenk�ppen ar�nytalan h�tr�nyt jelent. A fizet�si k�telezetts�gek k�r�ben pedig ism�telten r�gz�ti az �rfolyamv�ltoz�s I-et �s �rfolyamv�ltoz�s II-t, amellyel kapcsolatos indokokra a b�r�s�g e helyen csak visszautalni k�v�n a kor�bbiakban r�gz�tettekre.

V. �zletszab�lyzat 5 sz�m� 2009. augusztus 01-j�től hat�lyos, G�pj�rmű z�rt v�gű p�nz�gyi l�zingtev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat

�zletszab�lyzat I/19. a., b. pontjai:Ez az �zletszab�lyzat is – hasonl�an a kor�bbiakhoz – r�gz�ti az �rfolyamv�ltoz�s fogalm�nak meghat�roz�s�t. Ez a meghat�roz�s egyező a kor�bban m�r vizsg�lt �zletszab�lyzatokban r�gz�tett fogalommal, amelynek tisztess�gtelens�g�t a b�r�s�g meg�llap�totta. A jelen �zletszab�lyzat kapcs�n is meg�llap�that� ezen �ltal�nos szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�ge, a b�r�s�g a kor�bban r�gz�tett indokokra csak visszautal.

�zletszab�lyzat II/A/1. c. pontja: A referencia kamatl�b meghat�roz�sa egyező az előző (IV. sz.) �zletszab�lyzatban meghat�rozott referencia kamatl�b fogalm�val, amely ugyanezen pontban ker�lt r�gz�t�sre a kor�bbi �zletszab�lyzatban is. A b�r�s�g a jelen �zletszab�lyzatban r�gz�tett fogalom �rv�nytelens�g�t a kor�bbiakban r�gz�tett indokok alapj�n ugyancsak meg�llap�that�nak l�tta. A r�szletes indokokkal kapcsolatban visszautal a kor�bbi �zletszab�lyzathoz fűz�tt indokol�sra.

�zletszab�lyzat II/A/3. pontja:A referencia kamatl�b hat�lyos �rt�ke. Ez a fogalom az egyedi szerződ�sekben alkalmazott referencia kamatl�b m�rt�k�t hat�rozza meg. Mint ahogy kor�bban m�r r�gz�t�sre ker�lt, az egyedi szerződ�sek a referencia kamatl�bat �sszegszerűs�g�ben nem tartalmazz�k. Mindemellett – az ugyancsak m�r r�gz�tettek szerint – az �zletszab�lyzatoknak a kamatl�bra vonatkoz� rendelkez�sei, azoknak a Ptk. 209. � (4) bekezd�s�ben foglalt rendelkez�seket s�rtő volta miatt tisztess�gtelenek, �rv�nytelenek, ez�rt a b�r�s�g ezen pont eset�ben is az �rv�nytelens�get meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat B/I. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�telnek ez a pontja a referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�st szab�lyozza. A rendelkez�s megegyező a kor�bbi �zletszab�lyzat 4�zletszab�lyzatban r�gz�tett ponttal, amelynek tisztess�gtelens�g�t a b�r�s�g m�r meg�llap�totta. Az ott r�gz�tett indokok alapj�n ezen �zletszab�lyzatban megfogalmazott meghat�roz�st is tisztess�gtelennek tal�lta �s a r�szletes indokokat illetően visszautal a kor�bban m�r r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat B/II/1.3. a., b., d. pontjai:Ez a rendelkez�s is egyező a kor�bbi �zletszab�lyzatban foglaltakkal. A jelen �zletszab�lyzatban r�gz�tettek is tisztess�gtelenek, a kor�bbi ponthoz fűz�tt indokok alapj�n, ez�rt a b�r�s�g ezek �rv�nytelens�g�t is meg�llap�totta, m�g a r�szletes indokokhoz kapcsol�d�an visszautal az előző �zletszab�lyzatn�l r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat B/II/2. pontja:A rendk�v�li kamatemel�st az alperes k�telezetts�gk�nt fogalmazza meg saj�t maga sz�m�ra, holott ilyen k�telezetts�get egyetlen jogszab�ly sem �r elő. Mindemellett saj�t vizsg�lata eredm�ny�hez k�ti, amely s�rti a 2/2012. (XII.10.) PK. v�lem�nyben r�gz�tett objektivit�s elv�t,


www.pitee.org

ez�rt ezen kik�t�s tisztess�gtelen �s �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat B/II/3. pontja:Az alperes a rendk�v�li kamatemel�s k�r�beni k�telezetts�geit r�gz�tette ezen pontban, amely egyező a IV. sz. alatt ismertetett �zletszab�lyzat rendelkez�seivel. A b�r�s�g ezen �zletszab�lyzatnak ezt a pontj�t is tisztess�gtelennek tal�lta, a kor�bbi �zletszab�lyzatnak ugyanezen jelz�sű pontj�hoz fűz�tt indokai alapj�n.

�zletszab�lyzat III/3. pontja:A l�zingbe ad� k�telezetts�gei k�r�ben ker�lt r�gz�t�sre az �rfolyamv�ltoz�s I. kiterhelhetős�g�nek lehetős�ge. Az �t�letben a b�r�s�g m�r kit�rt arra, hogy az �rfolyamv�ltoz�s I. fogalommeghat�roz�s mi�rt �rv�nytelen. Miut�n ezen szerződ�ses pont az �rfolyamv�ltoz�s I. kiterhelhetős�g�t teszi lehetőv� �s az �rv�nytelen, ebből eredően maga ez a pont is �rv�nytelen az �rfolyamv�ltoz�s I-hez fűz�tt indokokra figyelemmel. Mindemellett az �rfolyamv�ltoz�s kiterhelhetős�g�t az alperes hirdetm�nyben meghat�rozott m�don �s m�rt�kben teszi lehetőv�. Ez a megfogalmaz�s pedig az ad�s r�sz�re előre fel nem m�rhető k�telezetts�gv�llal�st jelent an�lk�l, hogy erre b�rmilyen kompenz�l�st biztos�tana a l�zingbe ad�.

�zletszab�lyzat IV/1/b. pontja:Ezen pont a l�zingbe vevő k�telezetts�gek�nt r�gz�ti, hogy az egyedi l�zingszerződ�sben �s a kamatv�ltoz�st terhelő bizonylatban meghat�rozott fizet�si k�telezetts�geinek eleget tesz. Ugyanakkor az ezt meghalad�an r�gz�tettekben az alperes a saj�t mulaszt�s�nak k�vetkezm�nyeit terheli �t az ad�sra. �gy a sz�mla vagy a k�szp�nz�tutal�si megb�z�s hi�ny�t vagy az inkassz� elmulaszt�s�nak k�vetkezm�nyeit, amely nem felel meg a Ptk. 209. � /1/ bekezd�s�ben r�gz�tetteknek. Nem egyeztethető �ssze az ad�s �rdekeivel �s v�delm�vel, hogy a l�zingt�rgy �t nem v�tele vagy az a k�r�lm�ny, hogy nem ker�lt �zembe helyez�sre, nem mentes�t a l�zingszerződ�sben foglaltak teljes�t�se al�l �s az ott meghat�rozott esed�kess�gi időpontokat sem befoly�solhatja. A l�zingszerződ�sekn�l tipikus, hogy valamilyen fogyaszt�si eszk�zt, g�pj�rművet, ingatlant szerez meg ezen szerződ�ssel az ad�s. A birtokba v�telt k�vetően mer�lhetnek fel olyan k�rd�sek, probl�m�k mind a haszn�lati t�rggyal, mind a szerződ�sben r�gz�tett pontokkal kapcsolatban, amelyeknek tiszt�z�sa a fizet�si k�telezetts�g megkezd�s�t megelőzően indokolt �s sz�ks�ges. Ezen szerződ�ses kik�t�s az ad�s ig�ny�rv�nyes�t�si lehetős�g�t korl�tozza, illetőleg az alperes saj�t mulaszt�s�nak k�vetkezm�nyeit h�r�tja �t, ez�rt ezen pont tisztess�gtelens�ge meg�llap�that�.

�zletszab�lyzat IV/2. a., b. pontjai:Az �ltal�nos szerződ�si felt�teleknek ez a rendelkez�se olyan adatok megismer�s�re ad lehetős�get az alperes sz�m�ra, amelyek semmik�ppen nincsenek �sszef�gg�sben az egyedi szerződ�sek teljes�t�s�vel. Mindemellett az adatok k�zl�s�re indokolatlanul r�vid hat�ridőt r�gz�t. A t�j�koztat�si k�telezetts�g kiterjed gazd�lkod�si k�r�lm�nyekre, ezen bel�l a vagyoni helyzetre, likvidit�sra, amelyek gazdas�gi tev�kenys�ghez kapcsol�d�an igen v�ltoz�ak lehetnek. Erre tekintettel is �sszerűtlen az 5 napos hat�ridő kik�t�se. Ez�rt a b�r�s�g ezen szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�g�t is meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat IV/5. pontja:Hasonl�an a kor�bbi �ltal�nos szerződ�si felt�telekben r�gz�tettekhez, ezen �zletszab�lyzat is kiz�rja a szerződ�s felmond�s�nak lehetős�g�t, amelynek tisztess�gtelens�g�t a b�r�s�g meg�llap�totta, a m�r kor�bban r�gz�tett indokokra figyelemmel.


www.pitee.org

�zletszab�lyzat VI/3. pontja:Ez az �zletszab�lyzat is k�r eset�n a l�zingbe ad� kedvezm�nyezetti megjel�l�s�t �rja elő. A kor�bbi �zletszab�lyzatokhoz kapcsol�d�an ezen �ltal�nos szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�ge m�r meg�llap�t�sra ker�lt. A b�r�s�g az ott kifejtett indokokra figyelemmel a jelen �zletszab�lyzat r�gz�tett pontja tisztess�gtelens�g�t is meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat VII/4. a., b., d., e., g. �s h. pontjai:Az �ltal�nos szerződ�si felt�telek ezen pontj�hoz kapcsol�d�an a kor�bbi �ltal�nos szerződ�si felt�telekn�l az ugyanezen rendelkez�s tisztess�gtelens�ge m�r meg�llap�t�sra ker�lt, a b�r�s�g az ott kifejtett indokok alapj�n ezen szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�g�t ugyancsak meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat VII/6. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ez a rendelkez�se lehetős�get ad a l�zingbe ad�nak a l�zingt�rgy

�nhatalm� birtokba v�tel�re �s elsz�ll�t�s�ra abban az esetben, ha a l�zingbe vevő nem adja �t a l�zingt�rgyat a szerződ�s megszűn�sekor. A l�zingbe vevő k�telezetts�gek�nt r�gz�ti tov�bb�, hogy tűrni k�teles a l�zingt�rgy lez�r�s�t, a megfelelő int�zked�sek megt�tel�t az ingatlan�n vagy telephely�n vagy, hogy a l�zingbe ad� jogait a karhatalom ig�nybev�tel�vel �rv�nyes�tse. A b�r�s�g �ll�spontja szerint ez a rendelkez�s lehetős�get ad a l�zingbe ad�nak olyan int�zked�sek megt�tel�re, amelyek mentes�tik a Ptk-nak a birtokra vonatkoz� rendelkez�sei betart�sa al�l, az abban foglalt jogszab�lyi rendelkez�sek megker�l�s�re, a tulajdonjoghoz fűződő rendelkez�sek figyelmen k�v�l hagy�s�ra ad lehetős�get, ez�rt a b�r�s�g ezen rendelkez�s tisztess�gtelens�g�t is meg�llap�totta.

Az �zletszab�lyzat VIII/1/b., d. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ezen r�sze a szerződ�s futamidő előtti lej�rta előtti megszűn�s�nek eseteit taglalja. Az 1. pont az előt�rleszt�s k�vetkezt�ben t�rt�nő megszűn�sre vonatkoz� szab�lyokat r�gz�ti. A b. pont k�rtalan�t�shoz k�ti az előt�rleszt�st, illetőleg az ahhoz val� hozz�j�rul�s megad�s�t. Emellett az előt�rleszt�s enged�lyez�s�n�l felt�telk�nt szabja, hogy az előt�rleszt�s ne vesz�lyeztesse a tov�bbi a l�zingbead�n�l vagy az �rdekelts�gi k�r�be eső szerződ�sek teljes�t�s�hez fűződő fizet�si k�telezetts�geket. Ezen szerződ�si felt�telhez kapcsol�d�an a b�r�s�g a kor�bbiakban r�gz�tettekn�l m�r indok�t adta annak, hogy mi�rt tisztess�gtelen ezen kik�t�s. Ezen indokok alapj�n a jelen szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�ge is meg�llap�that�, ez�rt a b�r�s�g a tisztess�gtelens�ghez kapcsol�d� �rv�nytelens�get meg�llap�totta, m�g az indokolt illetően visszautal a kor�bbi �zletszab�lyzatn�l r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat VIII/1/d. pontja:A d. pont r�gz�ti a fizet�si k�telezetts�geket amennyiben előt�rleszt�s folyt�n a l�zingszerződ�s megszűnne. Tartalmazza az �rfolyamv�ltoz�s I., az arra felsz�m�tott kamatot, valamint az �rfolyamv�ltoz�s II. fogalm�t �s ennek kisz�m�t�si k�plet�t. Ezekkel kapcsolatban az �t�let m�r kit�rt arra, hogy a fogalmak �s az ahhoz kapcsol�d� rendelkez�sek mi�rt �rv�nytelenek, ez�rt d. pont �rv�nytelens�g�t a kor�bbiakban r�gz�tett indokok alapj�n meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat IX/3. pontja:Az �zletszab�lyzat IX. fejezete havi fix konstrukci�ra vonatkoz� k�l�n rendelkez�seket tartalmazza. Az 3. pontja az �rfolyamv�ltoz�s I-nek a l�zingd�jakhoz kapcsol�d� elsz�mol�s�t


www.pitee.org

taglalja. Mind ahogy m�r t�bbsz�r r�gz�t�sre ker�lt, az �rfolyamv�ltoz�s I. fogalommeghat�roz�ssal kapcsolatban a b�r�s�g �ll�spontja az volt, hogy az tisztess�gtelen, ez�rt ez a meg�llap�t�s maga ut�n vonja azon szerződ�ses rendelkez�sek tisztess�gtelens�g�t, amelynek alapja ezen fogalommal t�rt�nő elsz�mol�s. Mindemellett az �rfolyamv�ltoz�s I. megjel�l�sre az alperes tov�bbi kamatot sz�mol fel f�ggetlen�l att�l, hogy a fogalommeghat�roz�sb�l nem �llap�that� meg az, hogy az �rfolyamv�ltoz�s alatt val�ban az �rfolyamv�ltoz�s, avagy kamatv�ltoz�s �rtendő. Amennyiben kamatv�ltoz�st �rt�nk alatta, tov�bbi kamatkik�t�se a kamatra jogszab�lyba �tk�ző. Mindemellett amennyiben �rfolyamv�ltoz�s I. alatt a devizalap� hitelekn�l jelentkező �rfolyam-k�l�nb�zetet �rj�k, �gy erre kamatteher r�terhel�se a havi fix konstrukci� l�nyeg�t vesz�lyezteti. Ezen konstrukci� eset�n ugyanis a havi l�zingd�jak �sszege nem v�ltozik �s a k�l�nb�zet a futamidő v�g�n fizetendő. Azzal, hogy a futamidő v�g�n elsz�moland� �sszegre k�l�n kamatot k�t ki az alperes, az ad�s r�sz�re biztos�tott kor�bbi k�nny�t�s teljes eg�sz�ben megszűnik, amely miatt a kalkul�ci�s kamatl�b kik�t�se az �rfolyam-k�l�nb�zetre tisztess�gtelennek tekinthető. A 3/d. pont feljogos�tja a l�zingbead�t a futamidő ut�n fizetendő �rfolyam-k�l�nb�zet r�szletei egyoldal� megv�ltoztat�s�r abban az esetben, ha a kalkul�ci�s kamatl�b v�ltozik. A b�r�s�g �ll�spontja szerint az ilyen sz�lesk�rű szerződ�sm�dos�t�si lehetős�get ad, amely nem felel meg a HPT. 210. �-�ban foglalt rendelkez�seknek, ez�rt az �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat IX/4. pontja:Ezen szerződ�ses rendelkez�s rendk�v�li kamatemel�sre ad lehetős�get an�lk�l, hogy annak okait r�szletesen taglaln�. Ez�rt ezen rendelkez�s a 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�nybe �tk�zik, �gy az tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat XI/4. pontja:Az �zletszab�lyzat korl�tlan m�dos�t�s�t teszi lehetőv� ezen szerződ�ses rendelkez�st. A kor�bbiakban m�r t�bbsz�r r�gz�t�sre ker�lt, hogy az �ltal�nosan szerződ�si felt�teleknek ezen kik�t�se mi�rt tisztess�gtelen, ez�rt a b�r�s�g e �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an is meg�llap�totta a kik�t�s �rv�nytelens�g�t, indokol�sk�nt pedig visszautal a kor�bbi �zletszab�lyzatokn�l az ezen ponthoz r�gz�tettekre.

VI. �zletszab�lyzat 6 sz�m� 2009. augusztus h� 1-j�től hat�lyos lakoss�gi �s v�llalkoz�si hitelny�jt�si tev�kenys�gre vonatkoz� �zletszab�lyzat.

�zletszab�lyzat I/24/a., b. pontjai:Az �rfolyamv�ltoz�s fogalm�nak meghat�roz�sa kapcs�n a b�r�s�g m�r t�bbsz�r, t�bb �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an r�gz�tette azok �rv�nytelens�g�t �s azok indokait. A jelen �zletszab�lyzat kapcs�n is a kor�bbiakban r�gz�tett indokok alapj�n ezen szerződ�ses felt�tel �rv�nytelens�g�t a b�r�s�g meg�llap�totta.

�zletszab�ly II/A/1/c. pontja:A referencia kamatl�b fogalm�hoz kapcsol�d�an a b�r�s�g ugyancsak m�r t�bbsz�r r�gz�tette azt, hogy ezen szerződ�ses meghat�roz�s tisztess�gtelen �s azok indokait is. Ezen indokok alapj�n a jelen �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an ugyancsak meg�llap�that� ezen pont �rv�nytelens�ge.

�zletszab�ly B/1. pontja:A referencia kamatl�b v�ltoz�s�b�l eredő kamatv�ltoz�shoz kapcsol�d�an ugyancsak r�gz�t�sre ker�lt az előző �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an is ennek �rv�nytelens�ge �s ennek indoka is. A


www.pitee.org

jelen pont �rv�nytelens�ge meg�llap�t�s�t a b�r�s�g ugyancsak meg�llap�totta �s az indokokat illetően visszautal a kor�bbiakban r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat B/II/1/3. pontja:A rendk�v�li kamatv�ltoztat�shoz kapcsol�d�an a kor�bbiakban ugyancsak r�gz�t�sre ker�lt, hogy az �gyf�l kock�zati meg�t�l�s�nek megv�ltoz�sa megjel�l�sű szerződ�ses felt�tel �rv�nytelen �s ennek indokai is. A kor�bbiakhoz hasonl�an a b�r�s�g ugyancsak meg�llap�totta ezen pont �rv�nytelens�g�t a kor�bbiakban m�r r�gz�tett indokok alapj�n.

�zletszab�lyzat B/2. pontja:A kor�bbi �zletszab�lyzatban ugyancsak meg�llap�t�sra ker�lt ezen szerződ�ses felt�tel �rv�nytelens�ge. A b�r�s�g a jelenlegi �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an is meg�llap�totta ezen szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�g�t �s az indokokhoz kapcsol�d�an visszautal a kor�bbi �zletszab�lyzat kapcs�n r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat B/II/3. pontja:A b�r�s�g ezen ponthoz kapcsol�d�an az �ll�spontj�t m�r kor�bbiakban r�gz�tette. E ponthoz kapcsol�d�an visszautal a kor�bbiakban m�r kifejtett indokokra �s az alapj�n ezen pont �rv�nytelens�g�t is meg�llap�totta.

�zletszab�lyzat I/2. pontja:Az �zletszab�lyzatnak ez a felt�tele a k�lcs�n foly�s�t�s�r�l a k�lcs�nbevevő �rtes�t�s�t szab�lyozza. A kor�bbiakban t�rgyalt �zletszab�lyzatok ugyancsak tartalmazz�k ezt a rendelkez�st, melyhez kapcsol�d�an a b�r�s�g kifejtette, hogy az �rv�nytelen hasonl�an a jelenlegi szerződ�si ponthoz. Az indokokat illetően visszautal a kor�bbiakban m�r r�gz�tettekre.

�zletszab�ly IX/2/a. pontja:Az �ltal�nos szerződ�si felt�teleknek ez a r�sze a hitelezőt teszi jogosultt� a k�rt�r�t�s �sszeg�nek a felv�tel�re. A kor�bbi �zletszab�lyzat 5-es szerződ�shez kapcsol�d�an a b�r�s�g m�r kifejtette azon �ll�spontj�t, hogy a hitelező feljogos�t�s�ra a k�rt�r�t�s �sszeg�nek a felv�tel�re az engedm�nyez�sre vonatkoz� jogszab�lyok megker�l�s�re ad lehetős�get, ez�rt ezen kik�t�s tisztess�gtelen �s �rv�nytelen.

�zletszab�lyzat IX/7. pontja:Tisztess�gtelen a b�r�s�g �ll�spontja szerint a k�lcs�nszerződ�s felmond�si lehetős�g�nek a kiz�r�sa a k�lcs�nad� r�sz�ről. A huzamosabb ideig fenn�ll� k�lcs�nszerződ�sekben a piacra ker�lő �jabb term�kekhez viszony�tva kedvezőtlen szerződ�si felt�telek lehetnek a biztos�tottra, azaz az ad�sra vonatkoz�an. Azon lehetős�gtől val� megfoszt�s, hogy kedvezőbb szerződ�st k�ss�n, mindenk�ppen tisztess�gtelennek tekinthető arra is figyelemmel, hogy ennek kompenz�l�sa a szerződ�sben nem t�rt�nt meg.

�zletszab�lyzat IX/10/a. pontja:A kor�bbiakban m�r ugyancsak r�gz�t�sre ker�lt az, hogy �ltal�nos szerződ�si felt�telnek olyan rendelkez�se, amely egy �sszeghat�ron t�l a hitelező �r�sbeli hozz�j�rul�s�val teszi lehetőv� a k�rt�r�t�s �sszeg�nek a felv�tel�t ugyancsak az engedm�nyez�si szab�lyok kij�tsz�s�ra alkalmas, ez�rt ezen szerződ�si felt�tel tisztess�gtelens�g�t is meg�llap�totta a b�r�s�g.

�zletszab�lyzat X/1/a., b., j. pontjai:


www.pitee.org

A szerződ�sszeg�s jogk�vetkezm�nyein�l egyetlen alkalommal t�rt�nő 15 napot meghalad� fizet�si k�sedelembe es�sn�l a legs�lyosabb szerződ�sszeg�s k�vetkezm�ny�nek, az azonnali hat�ly� szerződ�sfelbont�s kik�t�se ar�nytalan figyelemmel arra is, hogy a hitelező oldal�n nem �r k�telezetts�get a p�that�ridőtartam�t illetően. Mindezek olyan hi�nyoss�gok, amely a hitelező nagym�rvű szubjektivit�s�ra adnak lehetős�get, ez�rt a b�r�s�g �ll�spontja szerint ezen pont tisztess�gtelen. A b. pont tisztess�gtelens�ge amiatt �llap�that� meg, hogy fizet�si felsz�l�t�s n�lk�l biztos�t lehetős�get azonnali hat�ly� felmond�sra akk�nt, hogy az első fizet�si k�sedelemn�l felsz�l�t�s k�ld�s�re nem ker�lt sor. Mindez olyan m�rlegel�si jogk�rt biztos�t a hitelező r�sz�re, amely az ad�s oldal�n ar�nytalans�gokat eredm�nyez, ez�rt ez a kik�t�s is tisztess�gtelen. A j. pont eset�n az ingatlan biztos�t�s�hoz kapcsol�d� b�rmilyen k�telezetts�gszeg�s eset�n lehetős�get ad a k�lcs�nszerződ�s azonnali hat�ly� felmond�s�ra. A biztos�t�si szerződ�sek ismeret�nek hi�ny�ban az, hogy milyen k�telezetts�geket r� a k�lcs�nbevevőnek, mint biztos�tottnak a terh�re, ilyen kik�t�s alkalmaz�sa mindenk�ppen ar�nytalans�got eredm�nyez a k�lcs�nbevevő oldal�n, hiszen egy a k�lcs�nszerződ�st nem befoly�sol� adat k�zl�s�nek az elmulaszt�s�nak a biztos�t� t�rsas�g fel� is m�r a legs�lyosabb szerződ�s megszűn�si jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�t teszi lehetőv�. Ez�rt ezen kik�t�s a Ptk. 209. � (1) bekezd�se alapj�n tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat XI/1/c. pontja:A szerződ�ses rendelkez�s a szerződ�s lej�rta előtti megszűn�s�re tartalmaz rendelkez�st az 1. pont az előt�rleszt�s eset�n alkalmazand� szab�lyokat. A fizet�si k�telezetts�g meg�llap�t�sakor az �ltal�nos szerződ�si felt�tel alkalmazza az �rfolyamv�ltoz�s I. �s az �rfolyamv�ltoz�s II. fogalm�t, valamint ezen ut�bbi kisz�m�t�s�nak k�plet�t. Ezekhez kapcsol�d�an a b�r�s�g a kor�bbiakban r�gz�tett indokok alapj�n ezek tisztess�gtelens�g�t meg�llap�totta, ez�rt ezen szerződ�si kik�t�s is tisztess�gtelen.

�zletszab�lyzat XI/2/b. pontja:A kor�bbiakban r�gz�tettek szerint ezen szerződ�ses pont is az�rt tisztess�gtelen, mert a kor�bbiakban tisztess�gtelennek minős�tett fogalommeghat�roz�ssal �s k�pletnek a felhaszn�l�s�val r�gz�ti a fizet�si k�telezetts�g kisz�m�t�s�nak a m�dj�t.

�zletszab�lyzat XI/3/a. pontja:Hasonl�an az előzőekhez ezen pont is amiatt tisztess�gtelen, hogy a kor�bbiakban m�r �rv�nytelenn� nyilv�n�tott fogalmat, illetőleg sz�m�t�si k�pletet alkalmazza.

�zletszab�lyzat XI/4. pontja:A k�lcs�nszerződ�s megszűn�se a csőd- �s felsz�mol�si elj�r�s eset�ben szerződ�si felt�telhez kapcsol�d�an a kor�bbi �zletszab�lyzat kapcs�n m�r kifejtette �ll�spontj�t. Az ott r�gz�tettek szerint ezen szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�ge is meg�llap�that�.

�zletszab�lyzat XII/3/c. pontja:A �zletszab�lyzat 5 sz�m� �zletszab�lyzatnak a fix deviza konstrukci�ra vonatkoz� k�l�n rendelkez�sein�l ezen szerződ�ses ponthoz kapcsol�d�an a b�r�s�g m�r kifejtette, hogy az mi�rt �rv�nytelen. Ezen szerződ�si kik�t�s �rv�nytelens�ge az ott r�gz�tett indokok alapj�n ugyancsak meg�llap�that�, m�g a r�szletesen indokol�s kapcs�n a b�r�s�g visszautal a kor�bbi szerződ�si pontn�l r�gz�tettekre.

�zletszab�lyzat XII/4., 5. pontjai:


www.pitee.org

A m�r hivatkozott kor�bbi �zletszab�lyzatn�l ugyancsak r�gz�t�sre ker�lt ezen k�t szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�g�nek az indoka, amelyre a b�r�s�g visszautal �s ezen k�t pont �rv�nytelens�g�t ugyancsak meg�llap�totta.

VII. Hirdetm�nyek

1. Hirdetm�ny (11/A/1.):Hirdetm�ny 1/a. pontja:A b�r�s�g �ll�spontja szerint minden olyan inform�ci��rt �s dokumentum�rt d�jat felsz�m�tani, amely az �gyfelet illeti meg tisztess�gtelen. A szerződ�sk�t�shez kapcsol�d�an a Hpt-ben foglalt rendelkez�sek alapj�n az �gyf�lnek �t kell adni a szerződ�sk�t�shez kapcsol�d� dokumentumokat, a k�lcs�nszerződ�st. Jogszab�lyi k�telezetts�g teljes�t�sek eset�n k�l�n d�jt�tel sz�m�t�sa a Ptk. 210. �-�ban, 209. � (1) bekezd�s�ben foglaltak alapj�n tisztess�gtelen.

Hirdetm�ny 2/b. pontja:A deviza alap� l�zing �s k�lcs�nszerződ�sek eset�n a kamatk�l�nb�zet II-re vonatkoz� kiterhel�sre k�l�n 1.000.- Ft-os d�jat sz�mol fel a hirdetm�ny alapj�n. A kamat, avagy �rfolyam-k�l�nb�zetnek a kiterhel�se a szerződ�sből k�vetkezik, a szerződ�s megfelelő teljes�t�s�hez sz�ks�ges. Ahhoz, hogy az ad�s megfelelően tudjon teljes�teni, k�l�n d�j felsz�mol�sa tisztess�gtelen.

Hirdetm�ny 3. d. pontja:A soron k�v�li elj�r�s�rt az alperes 15.000.- Ft-os k�lts�get sz�m�t fel amellett, hogy az előző pontokban a szerződ�sm�dos�t�s�hoz kapcsol�d�an a szerződ�s �rt�k�nek %-ban meghat�rozott d�jakat sz�m�t fel. Mindez olyan m�rt�kű ar�nytalan k�lts�get jelent a fogyaszt�ra, amelynek kik�t�se tisztess�gtelennek tekinthető.

Hirdetm�ny 4/a., b., c. pontjai:Az alperes ezen pontokban a szerződ�ses �rt�k %-�ban meghat�rozott, illetve a m�g teljes�tendő �rt�k %-�ban meghat�rozott �sszegű k�l�nelj�r�si d�jat sz�mol fel tot�l- �s lop�sk�r elsz�mol�sa eset�n. Figyelemmel arra, hogy az �ltal�nos szerződ�si felt�telekben ezen esem�nyhez kapcsol�d�an azonnali hat�ly� felmond�st kapcsol, t�bb �ltal�nos szerződ�si felt�telben k�rt�r�t�si vagy k�rtalan�t�si k�telezetts�get is r�gz�t, az ad�sra mindenk�ppen tisztess�gtelen m�g tov�bbi jelentős terheknek a kisz�ml�z�sa amellett, hogy a fenn�ll� tartoz�sa m�g k�l�n egy �sszegben esed�kess� v�lik.

Hirdetm�ny 5. a., b., c., d., e., g., h., i., j., pontjai:A hirdetm�ny ezen rendelkez�se a kintl�vős�gkezel�s nett� elj�r�si d�j�t szab�lyozza. Az f. pont szerint az elj�r�s lefolytat�s�nak �gyviteli k�lts�ge esetenk�nt a szerződ�s t�rgya nett� v�tel�r�nak 3%-a. Az, hogy az a 3% az alperes r�sz�ről milyen k�telezetts�geknek az ellent�telez�se nem �llap�that� meg, hiszen a tov�bbi pontok, az a., b., c., d., e., g., h., i. �s j. pontok minden a kintl�vős�g kezel�s�vel kapcsolatban felmer�lő kiad�st r�szletesen taglal. Az egyes t�teles elj�r�soknak a sz�mszerű adatk�nt meghat�rozott k�lts�ge mellett m�g k�l�n egy �tal�nyk�lts�gnek a kezel�se mindenk�ppen ar�nytalan terhet jelent a fogyaszt� r�sz�re, �gy ezen pontnak a tisztess�gtelens�ge az f. pont kiv�tel�vel meg�llap�that�.

2. a 2009. j�lius h� 16. napj�t�l hat�lyos hirdetm�ny:Hirdetm�ny 2. pontja:


www.pitee.org

�gyviteli k�lts�g I-ből a jogut�dl�s �tvezet�se t�tel tisztess�gtelen arra tekintettel, hogy hagyat�ki �gyint�z�st a hirdetm�ny d�jmentesen lehetőv� teszi, ugyanakkor azonban a hagyat�ki �gyint�z�shez kapcsol�d� jogut�dl�s �tvezet�s�t m�r d�jhoz k�ti, ez pedig az előző megker�l�s�t teszi lehetőv�, azaz a hagyat�ki �gyint�z�s is d�jfizet�shez k�t�tt, az előző sorban r�gz�tettekkel szemben. Az �gyviteli k�lts�g II-ből meg�llap�that� minden olyan inform�ci� vagy dokumentum tov�bb�t�sa, amely az �gyfelek illető d�jt�tel, hiszen a kor�bbiakban kifejtettek szerint vannak olyan dokumentumok, amelyeket k�telező az �gyf�lnek �tadni, ez�rt d�j felsz�m�t�si tisztess�gtelen.

Hirdetm�ny V. pontja:Ezen pontot a b�r�s�g teljes m�rt�kben �rv�nytelennek �t�lte. A kor�bbiakban alkalmazott hirdetm�nyhez kapcsol�d�an is m�r r�gz�t�sre ker�lt, hogy a kintl�vős�g kezel�s�hez kapcsol�d�an az alperes meg�llap�t egy �tal�nyk�lts�get �s amellett m�g felsz�m�t egyes cselekm�nyekhez kapcsol�d� a jelenleg �rt�kelt hirdetm�nyben m�r t�telesen meghat�rozott d�jakat. Ezen hirdetm�ny kapcs�n sem �llap�that� meg az, hogy a kintl�vős�gi elj�r�si d�j, mint �tal�nyd�j, az alperes r�sz�ről milyen k�telezetts�gek, munkanemek elv�gz�s�hez kapcsol�d� k�lts�geket takarja, mi az, amit ezen �sszeg felsz�m�t�s�val fedez. Mindemellett a t�telesen meghat�rozott k�lts�gek olyan jelentős �sszegűen, hogy az egy�bk�nt m�r megszűnt szerződ�sekhez kapcsol�d� fizet�si k�telezetts�geket jelentős m�rt�kben megemelik. Ez�rt a b�r�s�g ezen t�telekhez kapcsol�d�an is meg�llap�totta az �rv�nytelens�get.

III.

A keresetnek az alaptalannak bizonyult r�szei:

I. a �zletszab�lyzat 1 sz�m� �zletszab�lyzat, az �zletszab�lyzat V/5. pontja:Ezen rendelkez�st a b�r�s�g nem tal�lta �rv�nytelennek, miut�n a hitelezőnek joga van a felmer�lt k�lts�geket az ad�sokkal megfizettetni. Ennek jogszab�lyi lehetős�ge biztos�tott a Hpt-nek a szerződ�skor hat�lyos 213. � lehetős�get ad egy�b k�lts�gek meghat�rozhat�s�g�r�l �s felsz�mol�s�r�l. Ilyen jogszab�lyi k�rnyezetben pedig ezen pont �rv�nytelens�ge nem volt meg�llap�that�.

�zletszab�lyzat V/6. pontja:Ezen szerződ�si felt�tel �rv�nytelens�ge sem �ll�that� meg, hiszen maga a jogalkot�s is elismeri az �gynevezett deviza alap� hiteleket. F�ggetlen�l arr�l, hogy az �zletszab�lyzat megalkot�sok jogszab�ly pontosan nem hat�rozta meg a deviz�ban nyilv�ntartott szerződ�sek fogalm�t, ezek a t�pus� szerződ�sek l�teztek �s azon időpontig, am�g jelentős k�l�nbs�g a forint �s a deviz�k k�z�tti �rfolyamban nem jelentkezett, jelentős n�pszerűs�gnek �rvendtek. Ebből eredően a b�r�s�g nem osztotta a felperesnek azon hivatkoz�s�t, hogy ezen szerződ�st�pus illetőleg a m�rt�kad� devizanem megjel�l�se a k�lcs�nszerződ�sekben, illetve erre val� visszautal�s az �ltal�nos szerződ�si felt�telekben tisztess�gtelen lenne.

�zletszab�lyzat I/28.:A b�r�s�g nem l�tott lehetős�get annak meg�llap�t�s�ra, hogy a hitelszerződ�seknek megk�t�s�ben megb�zottak, avagy meghatalmazottak k�zreműk�djenek felt�tel �rv�nytelen. A gazdas�gi t�rsas�goknak a Ptk. megb�z�si szerződ�sekre �s meghatalmaz�sra vonatkoz� rendelkez�sei alapj�n joguk �s lehetős�g�k van az �ltaluk k�n�lt hitelkonstrukci�k megk�t�s�re, megb�zottak, meghatalmazottak ig�nybev�tel�re, �gy ezen szerződ�si pont tisztess�gtelens�ge


www.pitee.org

nem volt meg�llap�that�.

II. �zletszab�lyzat 2sz�m� �zletszab�lyzat:�zletszab�lyzat I/22 pontja:A kor�bbiakban r�gz�tett indokol�s szerint a b�r�s�g nem tal�lta tisztess�gtelennek azt, hogy az alperes l�zingszerződ�sei megk�t�s�ben megb�zottat alkalmaz. Erre a Ptk-nak a megb�z�si szerződ�sre �s meghatalmaz�sra vonatkoz� pontjai lehetős�get adnak, �gy a k�zreműk�dővel l�trej�tt k�lcs�nszerződ�sek megk�t�s�re lehetős�ge van az alperesnek, ezzel jogszab�lyt nem s�rtett, ez�rt a b�r�s�g e szerződ�ses kik�t�s tisztess�gtelens�g�t nem �llap�totta meg.

III. �zletszab�lyzat 3 sz�m� �zletszab�lyzat:�zletszab�lyzat IV/5. pontja:Ezen rendelkez�shez kapcsol�d�an a b�r�s�g m�r kor�bbiakban kifejtette, hogy az �zletszab�lyzat alkalmaz�sakor hat�lyban l�vő Hpt. 213. �-a lehetős�get adott k�lts�gek felsz�mol�s�ra, �gy a b�r�s�g �nmag�ban k�lts�g felsz�mol�s�t tisztess�gtelennek a jogszab�ly adta lehetős�gre tekintettel nem l�tta.

�zletszab�lyzat IV/6. pontja:A kor�bbi �zletszab�lyzathoz fűz�tt indokol�s alapj�n ugyancsak nem volt meg�llap�that� a m�rt�kad� devizanemre vonatkoz� rendelkez�se az �zletszab�lyzatnak.

IV. �zletszab�lyzat 4 sz�m� �zletszab�lyzat:�zletszab�lyzat II/B/II. 1.1 �s 1.2 pontjai:A Hpt. 213. � lehetős�get ad az egyoldal� szerződ�sm�dos�t�sra, amennyiben a felek ezt a szerződ�sben kik�tik, illetőleg meghat�rozott esetekben �s ez az �gynevezett oklista a szerződ�sekből meg�llap�that�. A jelzett �zletszab�lyzat ezen pontjai megfelelnek az oklist�kkal szemben felt�masztott k�vetelm�nyeknek, a rendk�v�li kamatemel�s okait megfelelően r�gz�tik �s az a 2/2012. (XII.10.) PK v�lem�nyben r�gz�tetteknek is megfelel, �gy a b�r�s�g a keresetet e k�rben alaptalannak tal�lta. Ezen szerződ�si felt�telhez kapcsol�d�an a felperes kereset�ben k�rte a IV/4/a., IV/3/g. pontok �rv�nytelens�ge meg�llap�t�s�t, ugyanakkor azonban ilyen szerződ�si ponton ezen sz�m� �zletszab�lyzatban nem tal�lhat�ak.

V. �zletszab�lyzat 5 sz�m� �zletszab�lyzat:Az �zletszab�lyzat II/b/2. 1.1 �s 1.2 szerződ�si felt�telei:A b�r�s�g ezen szerződ�si felt�telek kapcs�n nem l�tott lehetős�get az �rv�nytelens�g meg�llap�t�s�ra, miut�n a rendk�v�li kamatemel�shez kapcsol�d� �gynevezett oklista m�r kor�bban is r�gz�tett indokol�s szerint megfelel a jogszab�lyi felt�teleknek �s az ehhez kapcsol�d�an kialakult joggyakorlatnak. Ez�rt a b�r�s�g e k�rben a felperes kereset�t alaptalannak tal�lta.

�zletszab�lyzat IV/2/c. pontja:A b�r�s�g �ll�spontja szerint nem �tk�zik semmilyen jogszab�lyba �s nem tekinthető tisztess�gtelennek sem az, ha az adatv�ltoz�st a l�zingbead�val k�z�lni kell, amelyek a kor�bbi dokumentumokban r�gz�t�sre ker�ltek. Ez�rt a keresetet e k�rben alaptalannak tal�lta.

�zletszab�lyzat VI/3. pontja:A b�r�s�g a k�r eset�n a biztos�t�s kedvezm�nyezettje a l�zingbead� kit�telt tal�lta tisztess�gtelennek, m�g az ezt meghalad� ig�nyt nem. Olyan rendelkez�s, amely s�rten�


www.pitee.org

b�rmilyen m�don a l�zingbead�nak a jogait a m�r kiemelten t�l nem tal�lt, ez�rt a kereseti ig�nyt az eml�tetten t�l elutas�totta.

�zletszab�lyzat IV/3/h. pontj�t �s a IV. ponttal kapcsolatban tett kifog�sait a felperesnek a b�r�s�g alaptalannak tal�lta. Az, hogy a l�zingt�rgynak az �llapot�r�l a l�zingbead� t�j�koztat�st k�r, semmik�ppen nem tekinthető olyan joggal val� vissza�l�snek, ami b�rmilyen m�don is s�rten� a l�zingbevevő �rdekeit, hiszen a l�zingbead�nak is �rdeke, hogy a tulajdonjogilag az ő tulajdon�t k�pező t�rgy milyen �llapotban van, azt rendeltet�sszerűen, megfelelően haszn�lja-e a l�zingbevevő. Ez mag�b�l a l�zingszerződ�snek a konstrukci�j�b�l ered. Ez�rt ez a kik�t�s nem volt tisztess�gtelen. Ugyancsak az �rdeke a l�zingbead�nak, hogy ki az, aki a tov�bbiakban helyt�ll a szerződ�sből eredő k�telezetts�g�rt, ez�rt nyilv�nval�, hogy az előzetes �r�sbeli hozz�j�rul�s�nak a k�r�se nem tekinthető tisztess�gtelennek.

VI. �zletszab�lyzat 6 sz�m� �zletszab�lyzat:A b�r�s�g ezen �zletszab�lyzathoz kapcsol�d�an is alaptalannak tal�lta a B/2/1.1, 1.2 szerződ�si felt�telekkel kapcsolatban beny�jtott kereseti ig�nyt, a m�r kor�bbiakban r�gz�tett indokol�sra tekintettel.

�zletszab�lyzat XII. pontja:E k�rben a felperes a teljes fejezet �rv�nytelens�ge meg�llap�t�s�t k�rte. Ugyanakkor azonban a b�r�s�g csak az �t�let kor�bbi r�sz�ben kifejtett 3., 4. �s 5. pontok eset�ben l�tott lehetős�get az �rv�nytelens�g meg�llap�t�s�ra. M�g ezt meghalad�an a tisztess�gtelens�g meg�llap�t�s�ra ir�nyul� ig�ny alaptalan volt, hiszen nincs olyan jogszab�lyi tilt� rendelkez�s, amely lehetős�get adna arra, hogy a futamidő v�g�n ker�lj�n sor egy meghat�rozott m�rt�kű �sszegnek a kisz�ml�z�s�ra.

A b�r�s�g nem tal�lta tisztess�gtelennek a XI/A/1. sz�m alatti hirdetm�nynek az 1/b. Pontj�ban r�gz�tett sz�mlam�solat k�sz�t�s��rt terhelendő d�jat, miut�n a sz�ml�t az �gyf�lnek egyszer m�r rendelkez�sre bocs�totta. Amennyiben ez nem lehelhető fel, sz�mlam�solat k�sz�t�s��rt a k�telezően rendelkez�sre bocs�tottan fel�l a d�j k�r�se nem tekinthető tisztess�gtelennek. A 2/a. ponthoz kapcsol�d�an a kiterhel�shez kapcsol�d� rendelkez�s sem tisztess�gtelen, hiszen, ha a jogszab�lyi k�rnyezet �s az �ltal�nos szerződ�si felt�telek megfelelőek, �gy a devizaalap� l�zing �s k�lcs�nszerződ�sek eset�ben a szerződ�sben r�gz�tett v�ltoz� kamat, illetőleg a deviza�rfolyam k�l�nb�z�tt, ennek e kiterhel�se lehets�ges. Ennek időbeli meghat�roz�sa nem tekinthető tisztess�gtelennek. A 3. ponthoz kapcsol�d�an a b�r�s�g az a., b., c., pontokat nem tal�lta ugyancsak tisztess�gtelennek a szerződ�sm�dos�t�s a rendes �gymeneten fel�li munkaterhet jelent az alperes sz�m�ra, amelynek a k�lts�g felsz�m�t�s�ra lehetős�ge van. Az 5/f. Pont alapj�n az �tal�nyd�jban meghat�rozott kintl�vős�gi elj�r�si d�j felsz�m�t�sa ugyancsak nem tekinthető tisztess�gtelennek, hiszen azzal, hogy a szerződ�s megszűnik, az alperes tev�kenys�ge m�g nem fejeződ�tt be, ahhoz, hogy az elsz�mol�s megfelelően megt�rt�njen, k�l�nb�ző cselekm�nyeket �s munk�t kell az alkalmazottaknak v�gezni, amely nyilv�nval�an t�bbletk�lts�get jelent. Ezeknek a felsz�m�t�sa nem tekinthető tisztess�gtelennek. Ugyancsak nem tisztess�gtelen a 6., 7. �s 8. pontban r�gz�tettek, a k�sedelmi kamat meghat�roz�sa, melyre a Ptk. 301. �-a lehetős�get ad, valamint a p�nzmos�sr�l val� rendelkez�s, illetőleg a szerződ�s megk�t�s�hez kapcsol�d� dokumentumoknak a sz�ks�gess�ge.

A 2009. j�lius h� 16. napj�t�l alkalmazott hirdetm�nynek a jelentős r�sz�t a b�r�s�g ugyancsak nem tal�lta tisztess�gtelennek. Az �gyviteli k�lts�g I-ben a jogut�dl�s �tvezet�s�n fel�li d�jat a


www.pitee.org

szerződ�sekhez kapcsol�d�an felmer�lnek, azokhoz kapcsol�d�an munkav�gz�s t�rsul, �gy a felsz�m�t�sa a d�jaknak ugyancsak nem tisztess�gtelen. Az �gyviteli k�lts�g II. eset�ben felsoroltak ugyancsak a rendes �gymeneten fel�li k�lts�geket jelentik, hasonl�san a k�l�n elj�r�sid�jakhoz, amelyek plusz tev�kenys�get jelentenek a felek r�sz�re a rendes szerződ�si tev�kenys�ghez kapcsol�d�an. Ez�rt a b�r�s�g az 5. pontban r�gz�tetteket meghalad�an ezen hirdetm�nnyel kapcsolatban a felperes ig�ny�t alaptalannak tal�lta.

A b�r�s�g �ll�spontja szerint a peres felek pernyertess�ge-pervesztess�ge azonos m�rt�kben hat�rozhat� meg figyelemmel arra, hogy a felperes sor�n elj�r�s sor�n kereset�t kettő darab �zletszab�lyzat, valamint az egyedi szerződ�sekhez kapcsol�d� �rv�nytelens�gre vonatkoz� ig�nye tekintet�ben lesz�ll�totta. A lesz�ll�t�s a pert�rgy�rt�ket nem �rinti, az �ltal�nos gyakorlat szerint ezt �gy kell �rt�kelni, mintha a nyilatkozatot tevő f�l pervesztes lenne. Ez�rt a b�r�s�g a feleknek a k�lts�gek visel�s�vel kapcsolatban �gy rendelkezett, hogy azt mindenki maga viseli, m�g a felperes illet�kmentess�ge folyt�n le nem r�tt illet�k visel�s�ről a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. � (2) bekezd�se �s 14. �-a alapj�n rendelkezett.

Szeged, 2013. �vi j�lius h� 10. napj�n

dr. V�g� M�ria sk. A kiadm�ny hitel��l:b�r�


www.pitee.org

ő2014/09 •s …rdek-k•pviseleti...

Documents

Transcript of ő2014/09 •s …rdek-k•pviseleti...