2004. MÁRCIUS - napsugar.ro · kedves Feleségemmel, Tipe-tupával, aki nem gyõz hasz-nos...
Transcript of 2004. MÁRCIUS - napsugar.ro · kedves Feleségemmel, Tipe-tupával, aki nem gyõz hasz-nos...
2004. MÁRCIUS
2
BENEDEK ELEK
AA TTIISSZZAAAz Úristen megteremtette az egész világot,
s mindennek megmutatta a helyét.– Itt állnak a hegyek. Itt a rétek. Itt az erdõk.Szép sorjában helyet mutatott a tengerek-
nek, tavaknak, folyóknak, patakoknak is.Hogy, hogy nem, a Tisza legutoljára maradt.
A Tisza szomorúan tekintett föl az Úrra.– Hát az én helyem hol, merre lesz, Uram?– Lám, lám, rólad szinte megfelejtkeztem –
mondá az Úr mosolyogva. Egyszeriben szólí-totta Gábort, a magyar arkangyalt.
– Gábor, húzass barázdát a Tiszának is!Gábor arkangyal elõvette aranyos ekéjét,
egy szamarat fogott elébe, s mondta a Tiszá-nak, hogy csak menjen mindenütt az eke nyo-mán.
Elindítja a szamár az ekét, a Tisza meg csakmendegélt utána, de egyszerre csak a szamárhol erre, hol arra kap bogáncskóró után, s azeke ki-kizökken az egyenes járásból. Ha közel
nem látott harapnivalót, messzire is kitért, az-tán megint más irányba, ide-oda, mindenfelé.
Azért olyan girbén-görbén, csavargósanjáró a Tisza.
SOÓ
ZÖ
LD M
AR
GIT
raj
za
3
LÁSZLÓ NOÉMI
CCSSUUPPAAVVÍÍZZFut a fûben,Fut a falban,Kiárad, ha bõsz vihar van,
Cseperészget,Szaporázza,Levegõben perdül táncra,
Itt egy felhõ, Ott egy felhõ,Csurran-csöppen az esztendõ,
Csiga házánHarmat-árok,Csupasz ágon vízvirágok.
ORBÁN OTTÓ
MMEESSEE
Elindult a forráspatak-iskolába,
köveken, kavicsonporzott a lába.
Zöld mezõre érvefolyó lett belõle,
vastag a dereka,zöld a bõre.
Világot járvalett belõle ember,
a Nagytanácsbanõszhajú tenger.
ÓCEÁN
TENGER
TÓ
Húzogasd helyükre aszókártyákat.
Rajzolj kis kék pöttyöta kis vizek, nagyobbat anagyok mellé.
POCSOLYA
4
GYÁRFÁS ENDRE
ÉÉBBRREESSZZTTÕÕ
Ébresztõt fújnakfürge rigók,ledobja kertema hótakarót.Ébred a hóvirág,körültekint,meglesi alvótestvéreit.Parányi harangjamesszire cseng:– Tõzike, ibolya,ne szenderegj!Salamonpecsétje,téltemetõ,sáfrány, kankalin,bújj csak elõ!Bõrlevél, jácint,ébredjetek!Itt az ÉV reggele:a kikelet.
SZELLÕRÓZSA
TÕZIKE
IBOLYA
HÓVIRÁG
TAVASZI HÉRICS
5
SZILÁGYI DOMOKOS
OOLLVVAADDÁÁSS
Csirr-csurr,csöpög az eresz,háztetõrõl a hó lassanföldre szekerez,szelek dalolnak-mulatnak, kurjongat a szélben
az ablak,Tavasz-tündér lakomázik,folyik a léHencidától Boncidáig.
GÓLYAHÍRKANKALIN
SALAMONPECSÉT
LEÁNY-KÖKÖRCSIN
Ambrus Bettina,Székelyszentlélek
Figyeld meg a virágokat, hogy kint, azerdõben, mezõn is felismerd õket.
TÉLTEMETÕ
6
AMBRUS KATALIN
AAZZ EESSÕÕTT
VVEETTÕÕ FFEELLHHÕÕKK
Egyszer volt, hol nem volt,volt egyszer egy Földgolyó,rajta erdõk, mezõk, folyók,hegyek. Napkirály reggeltõlestig ragyogott fölöttük. Azáradó melegtõl a vizek csak
úgy izzadtak, párologtak. Apára meg szállt, szállt – egye-nesen az égen tanyázó, fehérfelhõk felé. A felhõk csak úgykebelezték be a páracseppe-ket, s közben énekeltek:
Süssél, süssél meleg nap,
Pocakunk így jóllakhat.
Pára ebéd s vacsora,
Ettõl növünk dagadtra.
Bizony dagadtra is híztak.
A Göncölszekér csak üggyel-bajjal tudott áthaladni közöt-tük a tejúton. Ahogy hozzáértegy-egy szürkévé, feketévékomorult felhõhöz, azok na-gyot villámlottak, és dörögverepedtek szét:
Nagy pocakom, jaj, kireped,
Nagyot durran oldalam,
Szelek szárnyán esõt vetek,
Ettõl leszek gondtalan.
7
Kövesd a víz útját afelhõtõl a tengerig.
Számozd meg a képeketidõrendjük szerint.
Csak úgy ömlött belõlük azáporesõ, zivatar. Lent a föl-dön a fû, a fák, a virágok bol-dogan pancsoltak. Ahogyszakadt az esõ, a felhõk úgycsinosodtak, újra fehérek let-tek. A nap sugarai áttörték amorgó, dörgõ sötétséget. Ki-világosodott, s a ragyogásbanszivárvány tündökölt.
De ennek a mesének itt
nincs vége, mert minden kez-dõdik elölrõl: a vizek párolog-nak, a felhõk megduzzadnak,kirepednek, zuhog, villámlik,dörög, majd süt a napocska,ragyog az ég, tündöklik a szi-várvány. Így fordul ez körbe,míg a világ világ marad.
FellegcsipkétVisel a nap,FellegcsipkeElszakad,Belehull aKis patakba,Viszi a vízA havasba,Ott megSzépenPartra teszi,Tündérkislány Hazaviszi,Megvarrja azÉdesanyja,S egy szellõvelVisszaküldiGálánsan,A szelíd napMegköszöniHálásan.
CSEH KATALIN
FFEELLLLEEGGCCSSIIPPKKEE
8
TÚRI GÁBOR
OOHHOOHHOOHHÓÓ!!(Kacsanyelvbõl emberi nyelvre fordítva)
Két napja múlt, hogy a fényA szemünkben feltûnt;Egyikünk se bánja, hogyHéjunkból kikeltünk –Ohohohó!
Mily gyönyör, csak a vizetA csatorna köpje!Megszámolni sem tudod,Annak hány a csöppje.Ohohohó!
Forrás, buzgár*, csudaság,Párja nincsen ennek!A vizek csak a kacsákKedvére teremnek!Ohohohó!
*buzgár – felfakadó, buzogó vízVajon a vizek csak a kacsák kedvére teremnek?
Mit szólnak ehhez a halak? És mit szólunk mi? Fel semtudjuk sorolni, mi mindenért fontos nekünk a víz.
Reggel felfrissít,este melegen tisztít,nyáron felüdít.Egyszer locsog, máskor csobog,te vödörben hordod!Mi az?
9
Jobb a bab,Mint a paszulyka,Jobb a laska,Mint a tészta,Jobb a rétes,Mint a béles,Jobb a borsó,Mint a korsó,De legjobbA cserépkorsó,Vize nyáronSzomjat oltó.
Jung Károly
Rajzolj szívet azok a rajzocskák sar-kába, amelyek a víz fontosságát
mutatják be, és húzd át feketével avizet pazarlókat, szennyezõket.
Mesélj a képekrõl.
10
Március 15-e nemzeti ünnepünk.Büszkén emlékezünk
Petõfi Sándorra, Kossuth Lajosraés hõs szabadságharcunkra.
Finn
a D
ávid
,Za
bola
Lõrincz Edit, Brassó
Szer
encs
e D
óra,
Sza
badk
a
����������� �� � � � � � � � ��Raj-ta, raj-ta, jó ka-to-nák,
������������zászlónk lengjen ég - re,
� � � � � �
����������� � � � � � � � ��Ver-jük le az el-len-sé-get,
������������fus-son mesz-sze vég- re!
� � � � � �
WEÖRES S. – KODÁLY Z.
BUZOGÁNY ÁRPÁD
TROMBITASZÓTromita-ta-ta-ta –szól a trombita.Tra-tta-ta-ta-ta-ta,Tra-ta, tra-ta-ta!Katona, tisztelegj!Zászlóhoz közeledj!Balra át! Fordulj! Elõre indulj!Katona, tisztelegj!
11
Folytasd a zászlósort, majd színezd ki a jobbra lobogókat.
A fiúk csákója pirosés fekete kartonbólkészül a rajz szerint.A forgót és a zsinórtvalamint a lányokkoszorúját piros-fehér-zöld krepppapírból sodorjátok,illetve fonjátok.
Mindenik huszárról hiányzik valami az elsõhöz képest. Keresd meg, mi!
Hová bújt a tavi népség? A hátsó borítóra.
Vágd ki, és ragaszdvissza a helyükre õket.
SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza
13
Rajzold meg a vízszintjét mindenik
edényben, és fesd kékre.
Melyik úton kellhazaúsznia a
halacskának ahhoz,hogy csak a mamájamintáival találkozzék?
���
�
14
Brekekex, brekekex, brekekex!Gyere, bújj víz alá, ha szeretsz!
Weöres SándorKövesd ceruzáddal a béka fejlõdését
a petétõl az ebihalon át az ugróbajnok békáig.
Számold meg a kishattyúkat, és színezd ki a képet.
LELKES MIKLÓS
AA HHAARRCCSSAA ÉÉSS AA
GGYYEERREEKKPPOONNTTYYOOCCSSKKAA
A kis pontyot mindig arra oktatta halmamá-ja, hogy kerülje a hatalmas, bajszos harcsát,mert az nagy hal-faló.
A pontyocska ezt nem hitte, és közel úszotta harcsához. Az épp nem volt éhes, sõt kissémegfeküdte gyomrát az imént bekebelezettvadkacsa, így az apró halacskára rá se hederí-tett, csak bámult kidülledt szemmel.
Otthon a kis ponty így dicsekedett:
– Én vagyok a legbátrabb! A felnõtteknekpedig nincs igazuk: a harcsa nem bántminket. Harcsa bijszel-bajszol, de senkit sehajszol! Hehe!
A mamája ijedten úszta körül. Amikor meg-gyõzõdött, hogy egyetlen pikkelye sem gör-bült meg, szigorúan szólt rá a kis kérkedõre:
– Nem a harcsa ártalmatlan, hanem nekedvolt szerencséd! Ez a bajszos óriás igen ve-szélyes! Valószínûleg azért nem törõdött ve-led, mert elõzõleg torkig belakott valamivel.Máskor ne viselkedj ilyen felelõtlenül! Okosészben tartja: bajt hoz ránk a harcsa! Amittettél, az nem bátorság, hanem életveszélyesvakmerõség!
SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza 15
LÁSZLÓFFY ALADÁR
SSZZOOMMJJAASS VVEERRSS
A sok forrás ontja egyre.Ki hordott vizet a hegyre?Látszik, hogy fent úgysem marad,levezeti a sok patak.Lejön a víz, s itt az aljbanmégsem mondható, hogy baj van:hogy ne ölje az unalom,búzát õröl a sok malom,gyártanak, és mosogatnak,mindenhez kis vizet adnak.Munkánkhoz a víz az alap,vízzel építik a falat,víz kell nemcsak a halaknak,vízbõl lesz az üvegablak,nemcsak a jó egresleves,az egres is víztõl leves.A világnak víz a fele,szomjas szívvel élünk vele.
TOLNA ÉVA
VVÍÍZZBBEESSZZÉÉDD
Szamoson az idõ, ha jó,úszik egy kis papírhajó.
Viszi a szél. Merre menjen?Eltéved a vadvizekben.Csobog a víz, kilocsogja:legénységre nagy a gondja.Három béka vele menne,kevés itt a békalencse.Csobog a víz, kifecsegi:õt jobban a hal szereti,tükrén pikkelyes ruhájátszitakötõk is csodálják.Csobog a víz, locsog, fecseg:– Szomjazik a madársereg,belém iszik, mégsem bánom:õszi esõ, nyári zápormegtéríti majd a károm.
SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza16
Rajzolj vizet az edényébe mindenszomjazónak: virágnak, halnak,
kutyusnak, gyereknek. Figyelj: a papírvirág nem kér vizet!
Víz nélkül nincs élet. Rendezd sorba,és meséld el a tulipán szomorú
történetét.
17
18
Bemutatko-záskor
mondjuk acsaládnevünketés a kereszt-
nevünket.Tudjátok-e, a
víz hány névenmutatkozik be?Csak gyõzzükfelismerni. Azismerõsebbneveit írjátokbe ti magatok.
HARMAT
DÉR
GÕZ
KÖD
Egyszer a rókaegy folyó partjáraérkezett. Át akartkelni, de a révész* aztmondta:
– Csak úgy viszlek át, haelõre leszámolod a pénzt.
A rókának azonban egygaras nem sok, annyija se
volt, ezért ezt válaszolta:– Ha átviszel, megtanítalak
három igazságraA révész ráállt az alkura, a
róka beült a bárkába, s így be-szélt:
– Van, aki úgytartja, hogy aholdfényes éj is
olyan, akár a nappal. De énamondó volnék, hogy nappalsokkalta jobban látni.
– Ez már igaz – hagyta rá arévész, s tovább húzta az eve-zõt.
AA RRÓÓKKAA MMEEGG AA RRÉÉVVÉÉSSZZ
Galego népmese. ASZTALOS LAJOS fordítása
19
A folyó közepén ismét meg-szólalt a róka:
– Van, aki azt mondja, hogya dér olyan, mint a víz. Énamondó volnék, hogy nem,mert a dér eszi a gyümölcsöt,a víz meg hizlalja.
– Ez is igaz – bólintott a ré-vész.
Evezett tovább, s amikor apart közelébe értek, figyel-meztette a rókát:
– Ha nem mondod íziben aharmadik igazságot is, nemhúzom a partig a bárkát.
A róka azonban se szó, sebeszéd, szökkent egyet, már-is a parton termett, s jót neve-
tett:– Ej, cimbora, ha minden
utas úgy tesz veled, mintjómagam, bizony sosem leszszükséged bugyellárisra!
*révész – aki csónakon átviszi
az utast a túlsó partra ott, ahol
nincs híd
PÁRA
ZÚZMARA
HÓPEHELY
Na, ugye. Ez a tél se tartimmár örökké, még akkor se,ha márciusban is ránk próbálijeszteni egy-egy havazással,egy-egy kis hideggel. Immá-ron mennie kell neki.
Az erdõkben megjelenneka Tavasz elsõ hírnökei, a hóvi-rág, a májvirág, a kékberekvalamint a kedves, kackiás ka-kasmandikó. Jövõ hónapban
már nyoma se lesz a télnek,és egyre melegebb napok kö-szöntenek ránk, hogy aztánmájusban teljes szépségébenránk virradjon a nyárba hajló,orgonaillatú tavasz.
Itt, az Erdõben nem sokváltozott. Az olvadó hóval oly-kor támadó rosszkedvem isodalett, hála Istennek. Így az-tán jókedvûen porolom a dun-nákat, a mohaszõnyeget, vég-zem a tavaszi nagytakarítástkedves Feleségemmel, Tipe-tupával, aki nem gyõz hasz-nos tanácsokkal ellátni. Még
azt is mondta valamelyik nap,hogy mohaporolás közben nefütyörésszek.
– Na – mondtam –, eddigés ne tovább! Mivelhogy énakkor fütyörészek, amikor ajókedvem ezt megköveteli.
Erre egy kicsit megijedtszegény Tipetupa (mert tulaj-donképpen Õ nem rossz), éskérdezte, vajon mi lesz neto-vább után.
Mivel ebben nekem vannémi gyakorlatom, csak any-nyit válaszoltam neki, hogyfel a fejjel, ki a mellel, gyáva
20 Papp Anita, Érbogyoszló
Gedõ Zsolt, Székelyudvarhely
Benõ Pálma, Sepsiszentgyörgy
ember, aki nem mer – és egypuszit cuppantottam az orcá-jára, amitõl aztán Õ is felvi-dult, én pedig azóta kedvem-re fütyörészek, miközben dol-gozom.
Ti azonban mun-kátok közben ne fü-työrésszetek, ha-nem tanuljatok nagyfigyelemmel. Ha el-fáradtok, gondolja-tok arra, hogy márnincs sok hátra ahúsvéti szünidõig.
Köszönöm leve-leiteket. Annyian ír-tatok nekem, hogyfel se sorolhatnám
minden kis levelezõtársamat.Már kezdenek írni elsõs bará-taim is. Nagy megtiszteltetésszámomra, hogy sokan közü-lük elsõ levelüket éppen ne-
kem írják, egy kistörpének! Mostnem is kívánoksenkit se néven ne-vezni, hogy igaz-ságtalan ne legyekazokkal, akiknek anevét nem sorolha-tom itt fel. Ugyetudjátok: aki szor-galmasan rajzol,annak a munkájaelõbb-utóbb beke-rül a Szivárványba.
Figyelem az avart a nyár-fák alatt az Erdõben. Mégnem jelent meg a kucsma-gomba, de tudom, hamarosankidugja a fejét, és akkor márakárhogy is – de biztosan ittlesz a tavasz!
Melyhez hasonló jókat,
CSIPIKE
21
Címlap:Péter István
és Szigel György, HadadHátlap:
SZILÁGYI TOSAKATALIN
SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXV. évfolyam. 273. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu Nr. 58. ap. 28. C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/541323. E-mail: [email protected] Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámláravárjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL. B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR - EDITURA S.R.L. Készült akolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában.ISSN 1221-776x. Ára 12000 lej
Gáll Anna,Marosvásárhely
Hegedûs Ervin,Marosvásárhely
22
�
Vágd ki, és ragaszda gyûjtõlap
7-es kockájába.
Ianoº Abigél,Szatmárnémeti
Itt a tavasz, jön már a gólya. Nyílnak az ibolyák, minden csodaszép.Madarak csiripelnek a fákon,Öröm és boldogság van a világon.Fazakas Anna Mónika, Sepsiszentgyörgy
Minden reggel kimegyek a kertbe,hallgatom a kakukk dalát, és érzem,hogy megjött a tavasz!
Miklós Csilla, Sepsiszentgyörgy
Én a tavaszt szeretem,Mert a virágot is
kedvelem.Kinyílik az ibolya,Megérkezik a gólya,Kinyílik a hóvirág,Megélénkül a világ.Molnár Sándor, Kökös
Már másodikosok lettünk. Ünnepnap ne-künk, mikor megérkezik a Szivárvány. Olyan-kor egy órát csak a Szivárványban dolgozunk,és mindennap olvasunk belõle.
Szeretettel üdvözöl a szalárdi II. B osztály ésKõrösi Mária tanító néni!
András Brigitta,Gyergyókilyénfalva
Ger
gely
Jes
sica
, M
argi
tta
Nagyon szeretem a Szivár-ványt, nézegetem a képeket.A meséket, verseket a szüle-im elolvassák. Képzeld, elol-vastam néhány szót egyversbõl. A kézimunkázó ol-dalnak külön örülök, testvér-kémmel mindent elkészí-tünk, persze segítséggel.
Bartha Vivien, Harasztos
Berta Brigitta Tímea,Újszentes
23
Itt a tavasz, jaj, de jó,nem esik többé a hó,és nem csúszkál a kis lurkó.Jaj de jó, jaj, de jó,hogy nem hull a hó.Kedves Emõke,Csíkszentdomokos
Her
man
Líd
ia,
Nag
yvár
ad
Kémenes Edina, Gyergyószentmiklós
Ilyés Krisztina,Kolozsvár
Lassú léptekkel távozott a tél,a ház sarkában hóvirág kél.A bogarak is felkeltek,elõbújtak a ligetben.
A medve kijött a barlangjából,de mivel fázott, visszamászott.Kijön újra egy hét múlva,tavaszkóstolóra.
Tóth Tünde, Nagykároly
Tompa Ábel,Kolozsvár
Én vagyok a barna mackó.Fülem csinos, farkam kicsi,Vastag lábam, nagy a talpam,Erdõket osonva járom.És ha egyszer nagy leszek,Egy barlangba lefekszem,De tavasszal felkelek,Jó barátot keresek.
György Renáta, Szilágysomlyó
Tavasz, tavasz!Merre jársz?Miért nem jössz haza már?Elballagtál a mezõre?Tán a szép, virágos rétre?Ejnye, tavasz, ejnye!Miért nem jössz haza már?
Bálint Melinda, Varsolc
Vízbe vágyik minden, amit Kati néni ide rajzolt.Vágd ki, és ragaszd a 12. oldalon kéklõ tóra õket.
Megtalálod a helyüket?