2. Paradigmaváltás a gyógypedagógiában

Szelekciót kiszolgáló diagnosztika helyett fejlesztésorientált diagnosztika

Képezhetetlenség helyett súlyosan akadályozottak képezhetősége

Szegregáció helyett integráció/inklúzió Egységes csoportok, tantervek helyett heterogén csoportok,

individuális alkalmazkodás Iskolára korlátozódó oktatása helyett életkori határok tágulása Tömegintézmények helyett tanuló- és lakóközösségek Intézmények helyett családi háttér

3. Dinamikus szemlélet a gyógypedagógiai pszichológiában

Az akadályozott helyzet: csökkentértékűség érzés stigma börtönhelyzet, mint alaphelyzet

A stigma hatása a környezetre: szorongás – segítő szándékA stigma énképalakító hatása a személyre - reális énkép nehezített

elérése: stigma eltüntetésének kísérleteépen maradt funkciók általi kompenzációvalósággal való szakítás„másodlagos haszon” a stigmábóla stigma pozitív irányú átértelmezéseagresszív kapcsolatteremtéselőre védekező visszahúzódás

4. A megváltozott anya-gyermek kapcsolat

Az anya-gyermek kapcsolat mint ösztönhelyzet:genetikus program alapjánfeszültségoldó, kielégülést szerző hatású

Anya-gyermek interakcióanya-gyermek metakommunikáció – szignalizáció zavaramegzavart anyai viselkedés – elhárító mechanizmusok: A gyermek problémájának eltagadása A felelős/ség keresése – bűntudat hárítása A gyermek felruházása nem létező képességekkel Reakcióképzés Önbüntető életstílus

5. Biológiai okok, fogyatékosság, akadályozottság

BetegségSérülésKárosodás

Funkciózavarfogyatékosság

AkadályozottságHátrány

Egészségi állapot

károsodás tevékenység részvétel

Kapcsolódó tényezők a) Környezeti (társadalmi)

b) Személyes (egyéni)

6. Az értelmi fogyatékosság fogalom változása

Az emberről való felfogás gyökeres változása – humanista szemlélet Kifejezések: oligofrénia, amencia, mentális defektivitás, mentális

retardáció, mentális szubnormalitás, intellektuális inszuffiencia, intelligencia deficit, intellektuális képességzavar, mentális sérülés, tanulási/értelmi akadályozottság

Szempontok:Gyógypedagógia: tanulási szempont – speciális oktatásPszichológia: pszichometriai megközelítés –

intelligencia

Pszichiátria: kóros magatartásformák hordozója – betegség

Igazságügy: korlátozott cselekvőképesség - beszámíthatóság

Átfogó definíció igénye

Tudományos, prevenciós, re/habilitációs, szociálpolitikai igényeket elégítsen ki

Nehézség: heterogén létrehozó okok – eltérő következmények viselkedés, szocializáció, klinikai tünetek, fejlődési lehetőségek terén

Az értelmileg akadályozottak csoportja kénytelen megmaradni kívülről irányított definíciós kísérletek parancsa alatt

Közös vonások értelmi akadályozottságban:- az egyén alapvető tulajdonsága- az intelligencia, az egész személyiség zavara- patológiai komponens, biológiai körülmények állnak a hátterében

Pszichometriai kritérium

Pszichometria: egyes képességek, kognitív működések, viselkedésjellemzők pszichológiai eszközökkel történő mérése egyéni, vagy csoportos helyzetben, az eredmények számszerű értékben történő kifejezésével, ezzel egyének és csoportok teljesítményeit összehasonlíthatóvá téve

Értelmi fogyatékosság esetében: INTELLIGENCIA színvonalának mérési igénye. Intelligencia: teljesítmények mögötti erőforrás, új helyzetekben régi ismeretek felhasználásával problémamegoldó magatartást tesz lehetővé

Intelligenciadeficit: összetett hatása a személyiségre- mentális működés zavara- környezethez történő értelmes alkalmazkodás zavara- autonómia, személyes függetlenség kialakulásának károsodása

IQ-értékek teoretikus normális Gauss-eloszlása

Szociális kritérium

Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének meghatározása, mérése

Gyermekkorban: a kortárscsoportokhoz viszonyított önállóság vizsgálata

Felnőttkorban: - autonóm viselkedés felé haladás, ellenőrzés, segítés csökkenése- felelősségvállalás: saját viselkedésért – másokért – társadalmi szintű kitekintés- kompetens szociális viselkedés centrális eleme: önirányítás – másokról való gondoskodás

Értelmi akadályozottság esetén inkompetens szociális viselkedés

Korábbi nézetek: képezhetőség – képezhetetlenség: ahogyan változtak az iskolai feltételek, aszerint változtak a képezhetőségre vonatkozó nézetek – relatív kategória

Kis osztálylétszám, elfogadó attitűd: együttnevelés, befogadó nevelés

Elkülönítés, „ép gyermekek védelme”: speciális iskolák, speciális módszerek, szegregált nevelés

Oktathatósági-szociális szempotok:- oktatható = enyhe (tanulási) akadályozottság- gyakorlati, életpraktikus szempontból fejleszthetők = középsúlyos

értelmi akadályozottság- gyakorlati, iskolai képzésből való kirekesztettség = súlyos/mélyen

súlyos értelmi akadályozottság

Intézményi struktúrák, mint a szocializáció színterei

Korábban: súlyossági kategóriákhoz társuló intézmények: „kisegítő”, „foglalkoztató” iskolák, egészségügyi gyermekotthonok – merev, nehezen átjárható intézményi struktúrák

Szocializáció elősegítése rugalmasabb intézményi berendezkedéssel:- befogadó szemlélet- normalizáció- képezhetetlenség megszűnése – fejlesztő iskolák

Biológiai/kor kritérium

Tényleges értelmi akadályozottság: biológiai természetű okok – az agy ontogenezisében bekövetkezett pre-peri-posztnatális károsodások következményeként kialakult állapotok. Tartós állapot, a felnőtt szerepet is jelentősen befolyásolja

Kétcsoportos elméletek:

Nem organikus csoport Organikus csoportnincs kimutatható i.r. ártalom pozitív anamnézisaz állapot nem súlyos súlyosabb, halmozott állapotokgyakori családi halmozódás nincs genetikai összefüggésÖRÖKLÉS ORGANIKUS LÉZIÓKENDOGÉN EXOGÉNTanulási akadályozottság Értemi akadályozottság

Ajánlott definíció (Czeizel – Lányiné – Rátay)

Értelmi fogyatékosság: A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezetei hatások eredőjeként kialakult állapot, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés is jelentősen akadályozott.

Tág értelmezés: 3%-os gyakoriság

Kéttényezős: 0,97%-os gyakoriság

7. Értelmileg akadályozott gyermekek fejlődése

Csecsemőkor: vegetatív szabályozás – szenzomotórium – érdeklődés zavarai

Kisgyermekkor: vontatott mozgásfejlődés – beszédmegindulás késése – játékfejlődés sajátosságai

Óvodáskor: beszédfejlődés zavarai, gondolkozási problémák – szocializáció zavarai

Iskoláskor: észlelés – emlékezet – gondolkodási funkciózavarok

Funkciózavarok általános okai

Az agykéreg funkcionális állapotának megváltozása:- csökkent munkaképesség- ingerlés-aktív gátlás folyamatok gyengülése- kapcsolatképzés nehézségei (csökkent kiterjedés, lassúság, kevésbé szilárd, differenciálatlanság, ingergeneralizáció zavarai)- orientációs reakciók kialvásának veszélye – védőgátlás- a zavart fejlődésnek közvetlen kapcsolata van a gondolkdással

Másodlagos károsodások:- gyakorlati tevékenység tapasztalatainak hiányossága- motorika, érzéki megismerés problémái- motivációs bázis hiányosságai- önértékelés, igényszint éretlenségei

Érzékelés - észlelés

Az érzékelt ingerek alacsonyabb szerveződési szinten történő rögzülése

Különböző érzékszervi modalitások integrációjának zavarai Homogén gátlás erőteljes hatásai

Javaslatok:- szenzomotoros fejlesztés: testséma, testképzet, posztúrális adaptáció fejlesztése- tárgyhasználat színesítése- megkülönböztető észlelési funkciók fejlesztése

Figyelem

Szűk terjedelem, csapongások, fáradékonyság Tartós figyelmi helyzetben hibázások arányának ugrásszerű

növekedése Figyelem megosztásának gyengesége Alak-háttér rendezések zavarai Pszichés aktivitás ingadozása Önkontroll problémák

Javaslat: segítség a megkülönböztető jegyek kiemelésében, a megfigyelés vezessen összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválasztáshoz, életközeli feladatok, aktív/nyugalmi periódusok váltogatása, zavaró ingerek kiküszöbölése, figyelemfelkeltő, manipulációval segített eszközök

Emlékezet

Megfigyelés = figyelmi zavarok

Bevésés: Érzékelés-észlelés folyamataiban fellépő időleges kapcsolatok

gyengesége, alacsony szintű szerveződése Szándékos bevésés fejletlensége Mechanikus emlékezet kedvezőbb szintű Többszöri ismétlés szükségessége, megnövekedett reprodukciós idő

Felidézés: Első reprodukció erős hatása Tartalmában nem teljes, kiegészítések nem logikusak Kaotikus rendeződés Intermodális felismerések zavarai Homogén gátlás erős hatása

Emlékezet

Fejlesztés: A fejlesztés ne csak verbálisan történjen – sokoldalú

szemléletes megerősítés A felidézendő tárgyak izoláltságát fokozatosan csökkentsük Tárgy, majd funkcionális összefüggéseket tartalmazzanak a

felidézendő egységek Az ismétlések számát növelni kell

Gondolkozás

Jellemzők: Cselekvésbe ágyazott gondolkodás elhúzódása Jellemzők: nagyfokú konkrrétság, csoportosítások nehézségei,

következetlenség, megtapadás, gondolkodás rugalmasságának sérülése, perszeverációk

Manipulációs tapasztalatok felhasználásának nehézségei: Vizuális-akusztikus képzetek szegényessége, szenzoros megismerés problémái, korlátozott tárgyi tapasztalat játékban, manipulációban, beszéd fejletlensége, eszközfunkció általános gondolati megértésének zavarai funkcionális rögzüléssel

Gondolkozási tevékenysség megszervezésének zavarai: feladattudat gyengesége, cselekvési szabálytól való eltérés, sikertelen próbálkozásohoz való rögzülés, helyes megoldások fel nem ismerése

Fogalmi gondolkozás zavarai

Fogalmak: csoportok prototipikus jegyeinek felismerése, azonosítása, ezek alapján történő rendszerezés, osztályozás

Fogalmak tartalma: Sztereotip jegyek: konvencionális szóhasználatban történő

kapcsolódás – asszociatív kapcsolat Aktív jegyek: központi jegyek Passzív jegyek: rávezetéssel feltárhatók Látens jegyek: közvetlenül nem jelennek meg – más fogalmak

jelentéstani viszonyában jelennek megÉrtelmileg akadályozottak esetében: érzékletes, konkrét,

funkcionális jegyek erőssége, lényegi – logikai jegyek korlátozott központi szervezése, hibás műveletek, önkényes összefüggések. Zavarok általában elvonatkoztatás – általánosítás – következtetés terén.

Fogalmi gondolkozás zavarai értelmi akadályozottság esetén

Mennyiségi: kevesebb aktív – passzív – látens jegyet tartalmaznak Strukturális: aktív jegyek kisebb hányada – rávezetéssel elő lehet

mozdítani a meghatározás színvonalát. Konvencionális megfogalmazásokhoz kapcsolódó meghatározások

Minőségi: passzív és látens jegyek korlátozottsága

Javaslatok: megismerési folyamatok szervezési szintjeinek követése tárgyi cselekvéses – szimbolikus/képi – verbális szintek körültekintő megválasztása. Eszközök: azonosítások, szituatív,funkcionális összefüggések felismerése (epizódikus sémák), csoportosítások, osztályozások, soralkotás, sorrendiség, analízis-szintézis, összehasonlítás, kritikai gondolkozás fejlesztése

8. Látássérült gyermekek

A látássérülés fogalma: akinek látása az ép látás 33%-a, vagy annál kevesebb, illetve 10 fokos, vagy annál szűkebb a látótere (WHO)

Látássérülés osztályozása:gyengénlátók: speciális nevelés-oktatás vizuális útonvakok, aliglátók: speciális nevelés-oktatás auditív-taktilis módon

A látásélesség jelölése: pl. V0,2, V20%, V 5/50

Gyengénlátást, aliglátást okozó szembetegségek

Myopia: rövidlátás Hypermetropia: távollátás Cataracta congenitalis: veleszületett szürkehályog Glaucoma: zöldhályog ROP (retinopathia praematurorum)I-V.:a retina kóros

ereződése Atrophia nervi optici: látóidegsorvadás Nystagmus: szemtekerezgés Strabismus: kancsalság

Pedagógiai látásvizsgálat

Két szem együttes látása Jelek felismerése Szemüveggel korrigált vízus mérése Egyéb látásteljesítmények: kontrasztérzékenység,

színlátás, látótér A szemléltetés, oktatási utak, betűméretek,

vonalvastagság, pedagógus által használt kontraszt, ültetés meghatározása

Gyengénlátó gyermekek integrált nevelése

Ép társakkal való kapcsolatartás és speciális (utazótanári) felkészítés, a korai gondozás igényével

Feladatok:Látásnevelés: látási megfigyelő képesség, látási figyelem, vizuális gondolkodás fejlesztéseFinommotorika fejlesztése: eszközhasználat, önállóság fejlesztéseMozgásnevelés: munkafelülethez való közelhajolás miatt tartáshibák javítása, mozgásos passzivitás miatti ügyetlenség enyhítése, állóképesség növeléseTérérzék és tájékozódó képesség fejlesztése: önálló közlekedés, támpontok felismerése, akadályok kikerülése, bothasználatTanítással kapcsolatos speciális teendők(pl.írás-olvasás)Optikai segédeszközök használatának, elfogadásának tanítása

8. Hallássérült gyermekek

Hallássérülés: 30-100 dB közötti hallásküszöb, időnként nem egyenletes, nem jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon)

Súlyosság szerinti osztályozás:Enyhe (25-40dB), Közepes (40-60 dB) Súlyos (60-90 dB) Siketség határa (90-110dB) Siketség (110 dB felett)

Okok: veleszületett (Rh inkompatibilitás, magzati fertőzések – szerzett (középfülgyulladás, meningitis)

Formái: vezetéses, idegi típusú

Másodlagos tünetek

Lassú beszéd-, és nyelvfejlődés Szűkebb szókincs Grammatikai hibák Artikulációs zavarok

Kommunikációs utak megtervezése:- jelnyelv- verbális kommunikáció

Az integrált nevelés várható előnyei

A környezet pozitív beszédmintája Ép magatartásminták kialakulása Reálisabb énkép, reálisabb önértékelés Nagyobb esély a lakóhelyen történő intézményes

nevelésre Későbbi társadalmi beilleszkedés sikeressége

Gyakorlati teendők, szervezési kérdések

A pedagógus közelsége Társak megismertetése Szóbeli megnyilatkozások fontosságának erősítése Az utasítások, elmondottak megértésének ellenőrzése A közös foglalkozások vizuális megerősítése (pl. közös mese

képekkel történő segítése) Feladatok elvégzésére késztetés Éppen annyi segítség, amennyire szükség van Gyermekek felkészítése, gyermekek közti kooperáció segítése

9. Mozgáskorlátozott gyermekek

Fogalma: valamilyen sérülés következtében a mozgásaktivitásban és a mozgásos kompetenciában változások, vagy zavarok keletkeztek, aminek következtében az érzelmi élet, az érzékelés-észlelés, az értelmi képességek, a tanulás, beszéd, a kommunikáció is károsodhat.

Formái: Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányokPetyhüdt bénulást kiváltó kórformákKorai agykárosodás utáni mozgásrendellenességekEgyéb eredetű mozgásrendellenességet okozó kórformák

Mozgáskorlátozott gyermekek integrált nevelése

Az intézmény megközelíthetősége, közlekedés akadálymentesítése

Az intézmény tárgyi feltételei (pl. kapaszkodók, segédeszközzel közlekedők számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztő eszközök)

Személyi feltételek: elfogadó nevelőtestület, szomatopedagógus/konduktor/terapeuta

Pedagógiai feladatok

Kommunikációs hátrányok enyhítése Mozgás javítása, terapeuta által meghatározott

gyakorlatok, teendők végzése Manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök

kialakítása Észlelés, figyelem fejlesztése Értelmi fejlesztés Önállóság kialakítása Iskolában: tantárgyi ismeretek elsajátításának

sajátosságai

9. Beszédfogyatékos gyermekek Veleszületett, vagy szerezett idegrendszeri működési zavarok és a

környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Átmeneti, vagy tartós zavarok lépnek fel a nyelvi, kommunikációs, tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában

Tünetcsoportok: megkésett beszédfejlődés – diszfázia – diszlália – orrhangzós beszéd – beszédritmus zavarai (dadogás, hadarás), diszfónia, diszarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, illetve ezek halmozott előfordulása (pl. komplex nyelvi fejlődési zavar, akadályozott beszédfejlődés)

Pszichés következmények: kommunikációs hátrányok, beszédhelyzetek kerülése, interperszonális kapcsolatok beszűkülése. Beszéd feszültségredukciós hatásának csökkenéseFogalmi gondolkodás kialakulásának nehezítettsége, kultúrtechnikák elsajátításának zavarai