2. oldal Felsővárosi Harangszó 2014. szeptember

Fények tábora 2014 – HéregA hagyományokhoz híven az idei évben is megszervezésre került a nyári ministráns tábor,ezúttal helyszínül a Tatabányától északra található, mesebeli dombos táj ölelésében fekvőHéreget választottuk. Szállásunkon, a helyi katolikus plébánián közel érezhettük magunkat atermészethez, a nagy udvarnak és az onnan a közeli dombságra terülő látványnakköszönhetően.Táborunk a „Fények Tábora” címet viselte, mely egyben az együtt töltött idő tematikájaként isszolgált. A villanyszerelő OKJ-s képzés helyett azonban a résztvevők egyéni hitének fényét,gyertyalángját próbáltuk élesztgetni, építgetni. Ehhez segítségül minden nap más formájú

imádsággal készültünk, zsolozsmától a csendes imaesten keresztül a vidám dicsőítésig. „Ti vagytok a világ világossága” címmela biblia tanítását és egyéni küldetésünket összefoglaló, valamint II. János Pál életét bemutató előadások is színesítették aprogramot.Két napon vendégként és egyben táborozóként köszönthettük magunk között Lucát és Zsoltot, illetve József atyát is.Természetesen, a táborból a szórakozás sem maradhatott ki. Közel minden nap sportoltunk egy jó nagyot, egy fergeteges ping-pong forgóbajnokságban kiderült, kik legjobb asztaliteniszezőink, a precíz szabályok szerint játszott vármétázásban remekcsapatok kovácsolódtak, de a foci, a frizbizés vagy a Gerecsére való túrázás sem hiányozhatott. Nyugodtabb és mocorgósabbjátékok egyaránt kitöltötték szabadidőnket, a ping-pong mellett rendkívül népszerű volt a táborban a „Speed” nevűkártyajáték, az ember lépten-nyomon hallhatta a versengőket eme – előnyt jelentő – szót kiáltani. Büszkék lehetünk a ministránsainkra, ugyanis a tábor elején a táborlakó „város” polgárainak játékosan kiosztott munkakörökbetöltését egytől-egyik mindenki becsületesen elvégezte, mindenki hozzájárult a közös együttlét gördülékenységéhez.Mindezzel nagy terheket vettek le a tábor vezetőiről, hálásak vagyunk ezért az elköteleződni tudásért, kisebbeknek,nagyobbaknak egyaránt. (Bálint Sára)

Nyári örömök, szeptemberi várakozásokGyermekkoromban édesanyám a szombathelyi-újperinti kistemplomba a reggeli hetes-nyolcas misére ment vasárnap,mi, gyerekek meg a kilences-tízesre. Mise után édesanyámsokszor várt a ház kapujában, főleg nyáridőben állt ki akapuba, és szinte mindig megkérdezte, miről prédikált a pap.Legutóbbi prédikációi egyikében a vámos Mátéról szóltJózsef atya, és vele kapcsolatban is ajánlotta, hogy gondoljukvégig a régi szövegek, bibliai szövegek, imádságok, versekakkori, születésük időpontjában lehetséges jelentését, hamai aktualizált magyarázatokat fűzünk hozzájuk. Nagyon isfontos, hogy miről beszélgetünk és nekünk miről, hogyanprédikálnak.Templomunk a Pannónia utcában szívesen fogad mindenkit,és a szaporodó kisközösségek erős kovászkéntműködhetnek. Az elmúlt évek nyári örömei közé tartozikszámomra és még bizonyára sokak számára az az ifjúministránsközösség, amit Gulyás Attila és Balogh Bianka,majd Ujkéri Zsolt és Bálint Luca és mások szeretettelivezetéssel, iránymutatással gondoztak. Különös boldogságvolt, hogy néhányszor elkísérhettem őket. Nyári öröm ez ahozzátartozókon kívül sokaknak, hogy ők, ATTILA, BIANKA,

ZSOLT, LUCA ritka ünnepi esküvőjükbe bevonták az őketismerőket, és meg is vendégelték őket a templomkertben,hogy osztozzanak örömükben. Nyári öröm az is, hogy aFérfikörben, a havonkénti utolsó szerdán, nem utolsóvacsorára, néhányan összejövünk bensőséges beszélgetésre.Sok kicsi adja ki az egészet. Úgy érzem, ilyen kovász leszmajd a Biankáék által ajánlott Talentum Klub is. Csakgyőzzük idővel, mert vágyaink vannak...VARIETAS delectat. A változatosság gyönyörködtet, tartja alatin mondás. Ez,és sok más több ezer éves mondás ésgondolat érzéseinek kiterjesztése bennünk él. Ez aváltozatosság iránti emberi igény jelenik meg szerelmet ésIstent dicsérő dalaink, énekeink sokaságában. Anépdalkutatók több ezer magyar szöveggel társuló dallamotgyűjtöttek össze, regisztráltak hanghordozókon is. KodályZoltán mondja, hogy szép az, ha valaki énekel, de legszebb,ha együtt énekelünk.Szeptember másfél millió magyar kisgyermek, iskolás,egyetemista „munkakezdésének” az ideje is. Németh László,egyik kedves íróm Kocsik szeptemberben címmel írtkisregényt erről a csodás, várakozás-teli, iskolakezdő,életalapító, gyarapító időről.

3. oldal Felsővárosi Harangszó 2014. szeptember

Vigyázzunk a gyerekeinkre, vigyázzunk a templomainkra, aziskoláinkra és egymásra. Adyval és Teréz anyával is szólvaMÉGIS minden időben próbáljuk meg tenni a jót és, hanetán rossz érzések voltak a múltban egymás iránt,

gyakoroljuk a keresztényi megbocsátást – javasolja alegutóbbi Új Emberben a hozzánk vizitációra várt és készülőErdő Péter is. (Janzsó János)

Tanévnyitó gondolatokA katolikus családok – számításaim szerint – az éveket három szinten is mérhetik. A polgári naptári év január 1-től december31-ig, az egyházi év adventtől Krisztus Királyig tart, és gyermekeik-unokáik számára ott az iskolai tanév. A hosszú és feltehetőentartalmas nyári szünet után a diákok kimondva-kimondatlanul már várták az iskolák kapuinak megnyitását, még akkor is, haszeptember 1-je nagy esővel, zordan köszöntött rájuk.Emlékeimből szeretnék néhány gondolatot. A tanévnyitót az élet rendjének megfelelően vártam szüleimmel és négytestvéremmel karöltve. Bár a szocializmusban nőttem fel, de akkor is volt Veni Sancte minden katolikus templomban, sőttestvéreimmel együtt első osztálytól kezdve nyolcadikig iskolai hittanra is beírattak szüleim. (1955-1963-ig, az V. kerületiSzemere utcai általános iskolába! Ha jól tudom, akkori Alkotmányunk 61. paragrafusa biztosította a vallásszabadságot, báróriási bátorság kellett gyakorlásához! Akik ezt megtették, munkahelyi hátrányokkal küzdhettek, de lelkiismeretük parancsánakengedelmeskedtek.)A „diákszellemet” mind a mai napig őrzöm, ápolom, a Veni Sancte és a Te Deum mérföldkő évről évre életemben. (negyvenévig óvodapedagógusi hivatásom volt, hasonlóan az iskolai tanévhez én is kértem az áldást év elején, illetve a nevelési évvégén hálát adtam.)Gyermekeimmel, unokáimmal is átéltem-átélem a tanévkezdés előkészületeit, izgalmait, örömeit: az első osztályba kerülésáhítatát. Szinte pontosan érzem a friss tankönyvek illatát, tapintását. Magam előtt látom a bekötendő könyvek-füzetek„tornyát”, a tolltartók, a táskák tartalmát.A különböző nevelési áramlatok és az iskolába is beépülő üzleti szellem sajnálatos módon beárnyékolhatják a tanévkezdésörömeit. A médiumok és a reklámok már egész augusztusban sulykolják a közvéleménybe az iskolakezdés óriási terheit,pénzintézetek „kedvező kamattal” – puszta jóindulatból – ajánlanak fel gyors pénzügyi segítséget.Nagymamaként én is tudom, hogy a legtöbb családra a beiskolázás komoly terhet ró. Azt is tudom, hogy nem sírhatjuk visszanagyszüleink palatáblás, bizonyára nagyon megbecsült iskolaéveit. De azt is tudom, hogy nagy körültekintéssel, a kedvezőakciók igénybevételével, s főleg a gyermek következetes nevelésével (csak a szükségeset kell megvenni, nem szabad bedőlni areklámoknak, a bóvlinak) enyhíthetők a terhek.Elcsépeltnek tűnhet, pedig az élet bizonyítja: a gyermeknek leginkább biztonságra, szülői szeretetre van szüksége – s ez segítiőt a tanulmányi és hitbeli előmenetelben is.Nazianzi Szent Gergely szerint „a nevelés a tudományok tudománya, a művészetek művészete.” Szívből kívánom, Isten áldásátkérve minden szülőre, nagyszülőre, pedagógusra: adjon számukra tartást, hogy ők a legnagyobb tudomány és művészetbirtokosai. A diákoknak pedig sikeres tanévet, szorgalmas tanulást és megértő, segítőkész és példamutató tanárokat-nevelőketkívánok. (Szeretettel Felvégi Marika, nyugdíjas óvónéni)

A Nyitottság Angyala Új tanév kezdetén a gyermekeknek és az ifjúságnak is felkell készülnie, hogy nagyon sok új ismerettel fog találkozni,de sok új tanárral és osztálytárssal is. Mindezt könnyebbenteszik meg, ha nyitottak az új dolgokra. Ebben segíthet aNyitottság Angyala. A Nyitottság Angyala megtaníthat téged a találkozástitkára. Csak akkor tudsz másokkal találkozni, ha nyitott vagyelőttük, kitárod a szíved, és megengeded, hogy másokbelépjenek hozzád. A valóban nyitott találkozás példája Mária és Erzsébettalálkozása. Mária útnak indul. Kilép a házából,védettségéből, és átkel a hegyeken. Átkel az előítéletekhegyein, amelyek gyakran megakadályozzák a valóditalálkozásokat. Ezután belép Erzsébet házába, hogyköszöntse őt. Nem valahol kívül találkozik vele, hanem belép a házába, aszívébe. Mind a ketten nyitottak egymás előtt. Így tárulhatfel bennük a találkozás titka: mindketten megváltoznak.Erzsébet felismeri Máriában Urunk anyját, Mária pedig aMagnificatban felismeri és kimondja élete titkát. Amikor egymással olyan nyitottan találkozunk, mint Máriaés Erzsébet, a találkozásban átalakulunk, és megnyílik aszemünk életünk titkára. A Nyitottság Angyala felszabadít téged az Isten-álmodta

jövődre.Az új csak úgy tud benned kibontakozni, ha nem gyökerezelle a réginél, amiben éppen élsz.Ez a nyitottság megmutatkozik az új eszmék elfogadásának akészségében, a munka, a család, a társadalom mindig újkihívásaira adott válaszaidban. A nyitott ember mindigeleven és éber marad. A nyitottság a másokkal való kapcsolatban őszinteséget,nyíltságot jelent. Ha valaki szemtől szembe is mindigmegmondja a véleményét, arról az emberről tudjuk, hogyhányadán állunk vele. Az ilyen ember áldás a számunkra. Ahátunk mögött sem fog mást mondani, mint a szemünkbe. Aközelében mi is nyíltak lehetünk. Őszintesége nekünk is jóttesz. Ha valamire figyelmeztet bennünket, akkor tudhatjuk,tényleg jót akar. A nyitott emberek mernek igazat mondani, mertszabadnak érzik magukat. Mivel biztosak az igazukban, azt istudomásul veszik, ha valaki elfordul tőluk, mert nem bírjaelviselni a kritikát. A Nyitottság Angyala neked is olyan őszinteséget ésnyíltságot ajándékozhat, ami belülről egészen szabaddá tesz,így megmondhatod másoknak, ami a szívedet nyomja.Természetesen az effajta őszinteséghez bölcsességre ésérzékenységre van szükséged. Meg kell érezned, feltétlenülszükséges-e megmondani a másiknak, amit akarsz, nem

4. oldal Felsővárosi Harangszó 2014. szeptember

csupán feleslegesen sebzed meg őt. Amikor nem szorulsz rá arra, hogy mindenki szeressentéged, akkor leszel szabad, hogy kimondd az igazságot. Szemléld Gábor angyalt, hogyan viszi hírül Máriának Fiaszületését. Az angyal teljesen nyitottan közeledik a fiatallányhoz, akihez belépett. Újat és soha nem hallottat visz neki

hírül. Nyitottságával Máriát is nyitottá tette a látszólaglehetetlen befogadására. A Nyitottság Angyala előtted is feltárhatja az emberikapcsolatok titkát, és mindazt az újat, aminekmegvalósítására is képessé tehet téged.

(Anselm Grün OSB könyve alapján Herczegné Marika)

„Mária, segíts!...” – Kegyhelyek: Mátraverebély-SzentkútAz idei Nagyboldogasszony előtti napok időjárása nem sok jóval kecsegtetett, viszont az azt követő vasárnapon a Cserháthegységben lévő, csodálatos fekvésű Mátraverebély-Szentkút felett a Nap is „száz ágra sütve” ünnepelte a Szűzanyát. Adimbes-dombos alacsonyabb terület után mindenki a sok viszontagságot átélt, félig hegyekkel körbeölelt kegyhely feléigyekezett. A 11 órás szentmise kezdetéig még másfél óra volt, de az úton már csak araszolva haladhatunk. A kéttornyú, barokkstílusú – 1970. április 26-án basilica minor rangra emelt – kegytemplom egyik oldalán a kolostor előtt a kerengőben agyónásra várók sorakoztak, másik oldalán a szépen kialakított szabadtéri oltár előtti részen a búcsúra jött csoportokkészülődtek a bevonuláshoz. Ahogy a vasváriaknál láttam a szép Szűzanya-szobrot és zászlós kíséretét, itt sokszorosanismétlődött ugyanez. Gyönyörű ruhákba, különböző népviseletekbe öltözött fiatal fiúk, lányok, asszonyok és férfiak vállukonvitték a lakóhelyükről hozott szobrot, és zászlóval vonultak fel a szabadtéri oltár mögé. „Százezerszer üdvözlégy, szép Szűz Mária, a szentkúti templomnak fényes csillaga / Fehér rózsaszál, mennyből leszálltál aszentkúti templomban kivirágoztál” – hangzott a bevezető szép köszöntés. Erdő Péter bíboros úr szentbeszédében hallottuk,hogy ma is nagy szükség van égi Édesanyánk segítségére, amikor a keresztényeket halomra gyilkolják. Az emelkedő hegyoldalalsó részén körmenettel, hálaadó- és szép Mária-énekkel fejeződött be a szentmise. Rengeteg embert vonzott a Szűzanyaszeretete és tisztelete, körben a hegy oldalában is mindenütt emberek. A „magyar Lourdes” elnevezés méltán illik akegyhelyre. A szentkútnál vizet vehettünk, a barlang sok-sok gyertyái is a zarándokokról beszéltek. A távozó búcsúsok ígyköszönnek el: És ha éltünk napja száll a sírhomályba / Vezess minket égi karodba Szentkúti Szűz Mária. A kegyhely története, Berecz Sándor Zarándokok könyve c. kiadványából.…. A SZENTKÚT eredetét és legfőbb nevezetességét a Szent László-forrásoknak köszöni. A hagyomány szerint Szent Lászlókirályunk itt a kunokkal állott szemben. A völgyben elmaradt katonáit tikkasztó szomjúság gyötörte. A szent király buzgó imaután szokásos csatakiáltással – Jézus, Mária segíts! – megsarkantyúzta lovát, és úgy az első patkónyomból, mint a sziklábavágott bárd érintése után, friss forrásvíz tört elő. A XVIII. század első negyedében, szemtanúk állítása szerint, a patkónyom ésbenne a szegek, oly világosan kivehetők voltak, mintha nem is sziklába, hanem lágy viaszba nyomódtak volna. Az idő vasfoga,hegyekről lezuhanó sziklatömbök a víztömeggel együtt, elmosták a szent nyomokat, azonban napról napra megismétlődő nagycsodák mindennél hangosabban hirdetik a kegyelmek forrását. Az első csoda idejét nem jegyezte fel a krónika. Lefolyását azonban annál bővebben őrizték meg a följegyzések, amelyek máraz igazságos Mátyás király idejében (1458-1490) mint ősi kegyhelyet emlegetik a Szentkutat. Itt legeltette az állatokat amátraverebélyi csordás néma fiával együtt, aki szomjas lévén, vizet keresett. Felpillantva, a Szűzanyát látja, amint a lópatkóalakú mélyedésben felcsillanó forrásvízre mutat. A fiú ivott a forrásból, és nyomban atyja után kiáltott… Az első csodát évszázadokon át a csodák ezrei követték, és mivel a csodák a Szűzanya előbb említett megjelenésének helyekörül történtek, azért Mátraszentkút nemcsak Szent Lászlónak, hanem Szűzanyánknak kegyhelye is. (Kulcsárné Jutka)

Számok a BibliábanOlvassuk a Bibliát. Talán fel sem tűnik, hogy milyen sok

számmal találkozunk. Lehetséges, hogy azt sem vesszükészre, hogy egyes számoknak a számértékükön túlmenőenegyéb jelentésük is van.

Igen sok, meglehetősen nagy számokkal találkozunkpéldául Izrael törzseinek számbavételénél (Szám 1,20-47), azsákmányolt állatok elosztásánál (Szám 31-47), és a babilonifogságból hazatértek összeszámlálásánál (Neh 7).

Az igen nagy számoknak nincs nevük, ezért ezeketszorzatokkal fejezik ki, például: „…a trón körül voltak,számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt” (Jel 5,11). Aszerző, Szent János nem tudott számértéket adni, csakérzékeltetni akarta a nagy sokaságot. Ha ezt kiszámítjuk,akkor ez valóban sok, százegy millió.

De ne ilyen nagy számokra gondoljunk. Keressük meg aleggyakrabban előforduló számokat egy és száz között,nézzük meg, hogy hol, milyen tartalmat, összefüggésekethordoznak. Kezdjük a számsor elején.

EGY. Az „egyetlen” kihangsúlyozása a sokasággalszemben: „Halld Izrael! Az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr!(Mtörv 6,4). Vagy „Ti ne hívassátok magatokat rabbinak,

mert egy a ti mesteretek…” (Mt 23,8).Kifejezi az oszthatatlanságot: „S én és az Atya egy

vagyunk” (Jn 10,30). Ugyanez az Egyházra, a hívőközösségre: „Egy a test és egy a lélek, mint ahogy a hívástokis egy reménységre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy akeresztség” (Ef 4,4).

Kifejezi az oszthatatlan egységet. Jézus az UtolsóVacsorán a hívekért így imádkozott: „Legyenek mindnyájanegyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgylegyenek ők is eggyé bennünk…” (Jn 17,21). Vagy „…a férfielhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik és egytest lesz a kettő” (Ter 2,24; Mt 19,5).

Az egy kitüntetettebb szerepet kap a többinél. Egyelveszett bárány megtalálásának a gazda „jobban örül, mintaz el nem tévedt kilencvenkilencnek” (Mt 18,13).

KETTŐ. Kifejezi a páros szemléletet: „Kezdetbenteremtette Isten az eget és a földet”, „Elválasztotta avilágosságot a sötétségtől… este lett és reggel” (Ter 1,1).Férj és feleség esetében „…a kettő egy test lesz” (Ter 2,24;Mt 19,5). Az Úr mondta: „Én alkotom a világosságot, és énteremtem a sötétséget; én szerzek jólétet, és én idézem elő abalsorsot is” (Iz 45,7).

5. oldal Felsővárosi Harangszó 2014. szeptember

Kettő a legkisebb egység: „Ha ketten valamibenegyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyeiAtyámtól” (Mt 18,19).

Amikor egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be aTemplom perselyébe, mind „odaadta, ami a szegénységébőltelt: egész megélhetését” (Lk 21,2). A kettő, hasonlóképpenmint az egy (Mt 18,13; Lk 15,8), többet érhet a soknál. Sok esetben a kettő különösebb hangsúly nélkül,számtanilag jelent kettőt, mint például a bizonyság kétkőtábláját, amelyekre az Isten ujjai írtak, és Mózes a Sínaihegyen vett át (Kiv 31,18).Salamon király, amikor a Templomot építtette, a szentekszentjébe két kerubot állíttatott (Kiv 6,23).„Senki nem szolgálhat két úrnak…az Istennek is,Mammonnak is” (Lk 12,6).„Ugye két verebet adnak egy filléren?” (Mt 10,29). „Ugyekét filléren öt verebet is adnak” (Lk 12,6).HÁROM. A hármas szám az Isten száma. „Én vagyok azIsten, atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, JákobIstene” – mondta az Úr Mózesnek (Kiv 3,6).A háromszoros ismétlés a felsőfokot jelentette: „Szent,szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet”(Iz 6,3). „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, akivolt, aki van és aki eljő” – éneklik a szeráfok az Isten trónjakörül (Jel 4,8).Jelenti a Szentháromságot, a teljességet, a befejezettséget:„…tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétekmeg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére” – mondtaJézus mennybemenetelekor (Mt 28,19). „Urunk JézusKrisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélekközössége legyen mindnyájatokkal!” – búcsúzott ellevelében Szent Pál a korintusiaktól.Térjünk vissza a kezdetekre. Három jelenti avilágmindenséget, az eget, a földet, a tengert, amit Istenkétszer három nap alatt teremtett (Kiv 20,11).Noé három galambot bocsátott ki a bárkából, hogymegtudja, a víz elapadt-e a földről (Ter 8,8-12).A népek három őstől, Noé fiaitól, Sémtől, Kámtól és Jáfettőlszármaznak (Ter 7,13).Ábrahám három napig vándorolt fiával, Izsákkal és kétszolgájával a Mória hegyéig, hogy ott feláldozza fiát Istennek(Ter 22,4).Mózes kezét az ég felé nyújtotta, és három napig sűrűsötétség borult egész Egyiptomra. Ez volt a harmadik csapás.A szent cselekedeteket háromszor kellett elvégezni. „Az évfolyamán háromszor tarts nekem ünnepet”. Ezek: akovásztalan kenyér ünnepe, az aratás és az év végi szüretünnepe (Kiv 23,14-16). „Évenként háromszor jelenjen megminden férfi az Úrnak, az Istennek színe előtt” (Kiv. 23,17).Dániel próféta „naponta háromszor térdre borult.Imádkozott és magasztalta Istenét…” (Dán 6,11).Az Úr megparancsolta, hogy az Ígéret Földjének elfoglalásaután három várost jelöljenek ki. Ezek legyenek azúgynevezett „menedék-városok”, ahova a gyilkos, ügyénektisztázásáig, elmenekülhet a család vérbosszúja elől (MTörv19,1-13).Mózes három beszédet tartott a népnek. Az első beszédbenbölcs és tapasztalt embereket rendelt bíráknak (MTörv 1,6-4,40). A másodikban a tízparancsolatot hirdette ki (MTörv5,1-28,68). A harmadik beszédben az Úrral kötött szövetségmegtartására szólította fel a népet (MTörv 29,1-30,2).

Izáj három legidősebb fia, Dávid három bátyja, Eliab,Abidanab és Somma, Saul király seregében harcolt afiliszteusok ellen (1Szám 17,13).Dávid király népszámlálást rendelt el, amit seregének vezéreivégre is hajtottak (2Sám 24,1). Dávid rádöbbent: „Nagy bűntkövettem el. De bocsásd meg, Uram, szolgádnak ezt abűnt…” Dávidnak az Úr három büntetést ajánlott fel. Ezekközül kellett választania: három évig tartó éhínség, háromhónapig tartó menekülés ellenségei elől, az országbanhárom napig tartó pestisjárvány. Dávid az utóbbitválasztotta. De amint látta, hogy a pestis angyala lesújt anépre, így könyörgött az Úrhoz: „Én vétkeztem, én követtemel gonoszságot! Ezek, a nyáj mit vétettek?” Oltárt emelt, ésáldozatot mutatott be az Úrnak. Az Úr irgalmazott, és elmúltIzraelről ez a csapás (2Sám 24,17-25).Az Úr háromszor költötte fel Sámuel prófétát, amikor Élimellett szolgálta az Urat. Neki kellett Élinek az Úr ítéletételmondani Éli házára a fiai miatt (1Szám 3,4).Ácháb király sok gonoszságot tett. Szamáriában oltárt emeltBaalnak, továbbá az Úr parancsa ellenére felépíttetteJerikót. Illés próféta bejelentette Áchábnak: „ezekben azévekben ne hulljon se harmat, se eső, csak az én szavamra”(1Kir 17,1). Az Úr azt tanácsolta Illésnek, hogy menjen el, ésa Kevit pataknál rejtőzzön el. Mikor a patak is kiszáradt,elküldte Cáreftába egy özvegyasszonyhoz, akinekmegparancsolta, hogy gondoskodjon Illésről. Ekkor már nagyvolt az éhínség, de Illés szavára az asszony szakajtójából aliszt, a korsójából az olaj nem ürült ki. Az asszony fia beteglett, és meg is halt. Illés segítségül hívta az Urat. Háromszorráborult a fiúra, és az életre kelt (1Kir 17,21).Három év múltán az Úr elküldte Illést Ácháb királyhoz, mertesőt akart hullatni a földre. Illés kérte a királyt, hogy gyűjtseössze Izrael népét és Baal 450 prófétáját a Karmel hegyre.Ott két oltárt építettek, az Úrnak egyet és Baalnak egyet.Illés az áldozati máglyáját háromszor megöntöztette vízzel.Az égből tűz hullott alá, és az áldozati állat elégett Illésoltárán. A Baal-papok hiába kérték istenüket, az ő áldozatuknem gyulladt fel. A nép felismerte, hogy igaz Istenük az Úr.Illés szavára mind a 450 Baal-papot megölték (1Kir18,40). Asátán kétségbe vonta, hogy Jób, a feddhetetlen, igaz embernem fogja-e káromolni az Urat, ha hozzányúl vagyonához(Jób 1,8-12). Erre az Úr a sátán kezébe adta Jóbot, hogypróbára tegye. A sátán nagy nyomorúságba sodorta Jóbot.Három barátja, Elifáz, Bildád és Cofár eljött, hogy vigasztalja(Jób 2,11).Az Úr Jónás prófétát Ninivébe rendelte, hogy ott bűnbánatothirdessen. Jónás el akart menekülni a feladat elől, ezért egyellenkező irányba induló hajóra szállt. Az Úr azonban viharttámasztott a tengeren. Társai Jónást a tengerbe dobták,mikor kiderült, hogy a vihar őmiatta van. Az Úr azonbanodarendelt egy nagy halat, hogy elnyelje Jónást. A hal háromnap és három éjjel vitte Jónást, mikor Ninive közelébe ért, apartra tette (Jón 1 és 2).A Jelenések Könyvében három vadállatról olvashatunk. Avörös sárkány (Jel 12,3) maga a sátán, akit Mihály arkangyalgyőz le angyalaival együtt, és leveti a földre (Jel 12,9). Atengerből kikelő vadállat (Jel 13,1) a Római Birodalom. Askarlátvörös vadállaton ül Róma városa mint ékszerekkelmegrakott kéjnő (Jel 17,3). A kéjnő végül is elpusztul, abehódolt királyok megölik (Jel 17,6).A végítéletet a földön három angyal hajtja végre. Az elsőnél

6. oldal Felsővárosi Harangszó 2014. szeptember